Nyersanyagok mintaszakaszok

Nyersanyagok. 1. A Felek kétoldalú párbeszéd révén, vagy a vonatkozó plurilaterális kereteken vagy nemzetközi intézményeken belül fokozzák az együttműködést a nyersanyagokkal kapcsolatos kérdésekben, bármely Fél kérésére. Ez az együttműködés különösen a nyersanyagok kereskedelmének útjában álló akadályok felszámolására, a nyersanyagok kereskedelmének szabályokon alapuló globális keretének megerősítésére, valamint a nyersanyagok globális piacára vonatkozó átláthatóság előmozdítására irányul. 2. Az együttműködés többek között a következő témákra terjedhet ki: (a) a kereslettel és kínálattal kapcsolatos kérdések, kétoldalú kereskedelmi és beruházási kérdések, valamint a nemzetközi kereskedelemből eredő közös érdekű kérdések;
Nyersanyagok. 1. Eljárások az alapanyagok (urán, tórium és az atomenergia területén különös jelentőséggel bíró más termékek) lelőhelyeinek kutatására és kitermelésére. 2. Eljárások ezen anyagok dúsítására és technikai tisztaságú vegyületekké való átalakítására. 3. Eljárások ezen technikai tisztaságú vegyületek nukleáris minőségű vegyületekké és fémekké való átalakítására. 4. E vegyületek és fémek — továbbá a tiszta vagy e vegyületekkel vagy fémekkel kötött plutónium, urán-235 vagy urán-233 — fűtőelemmé történő átalakítása és feldolgozása vegyipari, kerámiaipari vagy kohászati eljárással. 5. Eljárások az ilyen fűtőelemek külső korróziós vagy eróziós tényezők elleni védelmére. 6. Eljárások az atomenergia területén előforduló egyéb különleges anyagok előállítására, finomítására, feldolgozására és tárolására, így különösen az alábbiakra vonatkozóan: a) moderátorok, mint a nehézvíz, a nukleáris minőségű grafit, berillium és berillium-oxid, b) szerkezeti anyagok, mint a (hafniummentes) cirkónium, nióbium, lantán, titán, berillium és oxidjaik, szén­ vegyületek és az atomenergia területén felhasználható más vegyületek, c) hűtőközegek, mint a hélium, szerves folyadékok, nátrium, nátrium–kálium ötvözetek, bizmut, ólom–bizmut ötvözetek.
Nyersanyagok. 1. A Felek megállapodnak abban, hogy megerősítik együttműködésüket és a kölcsönös megértés támogatását a nyersanyagok tekintetében. 2. Ezen együttműködésnek és a kölcsönös megértés e támogatásának olyan témákra kell irányulnia, mint a nyersanyag-ágazatok szabályozási keretei – beleértve a bányászati bevételek társadalmi és gazdasági fejlesztésre való átcsoportosítását és a bányászatra és a nyersanyag-ágazatokra vonatkozó környezetvédelmi és biztonsági szabályozásokat – és a nyersanyagok kereskedelme. A fokozottabb együttműködés és a kölcsönös megértés előmozdítása érdekében a Felek bármelyike kérheti nyersanyagokkal kapcsolatos eseti találkozók tartását. 3. A Felek elismerik, hogy átlátható, megkülönböztetés- és torzításmentes szabályokon alapuló környezet kialakításával lehet a leginkább a nyersanyag-előállításra és -kereskedelemre irányuló közvetlen külföldi beruházások számára kedvező környezetet teremteni. 4. Figyelemmel saját gazdaságpolitikáikra és gazdasági célkitűzéseikre, a kereskedelem előmozdítása érdekében a Felek megállapodnak a nyersanyag-kereskedelem akadályainak lebontására irányuló együttműködésük fokozásáról. 5. Bármely Fél kérelmére, bármilyen, nyersanyag-kereskedelemmel kapcsolatos kérdés előterjeszthető és megvitatható a vegyes bizottsági és az albizottsági üléseken, amelyek jogosultak ezek tekintetében az 56. cikk alapján és a fenti bekezdésekben meghatározott elvekkel összhangban döntést hozni.

Related to Nyersanyagok

  • Ingóságok 3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a nem az épület részét képezô (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos mûködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresôtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé. 3.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képezô, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, más biztosítási szerzôdés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki. 3.3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából az ingóságok a következô vagyoncsoportokba kerülnek besorolásra:

  • Visszaigazolás A PANAROM a Vásárló részére a megrendelést elektronikus úton, a Vásárló által megadott e- mailcímre küldött e-mailben visszaigazolja. Amennyiben a visszaigazolás a Vásárló megrendelésétől számított 2 (két) munkanapon belül a Vásárló részére nem érkezik meg, úgy a Vásárló vásárlási kötelezettsége minden további feltétel nélkül megszűnik. A PANAROM a megrendelés teljesítésére csak abban az esetben köteles, ha a megrendelést visszaigazolta. A szerződés a visszaigazolás Vásárló részére történő megérkezésével jön létre. A Vásárló részére a visszaigazolás akkor tekintendő megérkezettnek, amikor a visszaigazolást tartalmazó e-mail a Vásárló számára hozzáférhetővé válik. A szerződés létrejöttével PANAROM köteles a termékek kiszállítására, és Vásárló köteles a termékek vételárának a megfizetésére.

  • Fogalommeghatározások A jelen ÁSZF-ben, és a jelen ÁSZF alapján kötött Egyedi előfizetői szerződésekben használt fogalmak meghatározása:

  • Ajánlattétel A Szerződés megkötésére irányuló Ajánlat kizárólag írásban, a Biztosító által erre rendszeresített, a Szerződő által aláírt nyomtatványon tehető.

  • Fogalmi meghatározások Antenna jel: Az Érintéses fizetési technológia szimbóluma.

  • Jellemző kockázatok Árukockázat Likviditási kockázat Devizaárfolyam-kockázat Ország / politikai kockázat •

  • Fogalmak A jelen szerződési feltételek alkalmazásában:

  • Az Ügyfélszolgálatra érkező telefonhívások rögzítése A Szolgáltató fenntartja magának a jogot, hogy az Ügyfélszolgálat hivatalos hívószámaira érkezett hívásokról hangfelvételt készítsen, amennyiben az a beszélgetés tartalmának maradandó rögzítése céljából szükséges. A Szolgáltató a telefonos ügyfélszolgálatra érkező és az előfizetői jogviszonyt érintő megkereséseket, panaszokat, valamint a Szolgáltató és az előfizető közötti telefonos kommunikációt külön jogszabályban meghatározottak szerint rögzíti, és visszakereshető módon legalább egy évig megőrzi. A Szolgáltató biztosítja, az Előfizető részére a Szolgáltatás évi átlagos 95%-os rendelkezésre állását az Előfizetői Szerződés teljes tartama alatt. A rögzítés tényéről a Szolgáltató a hívó felet minden esetben a hangrögzítést megelőzően tájékoztatja. A Szolgáltató a rögzített hanganyag másolatát a hívó fél kérésére a tárolási időn belül bejelentésenként egy alkalommal ingyenesen rendelkezésre bocsátja, az erre vonatkozó kérelem beérkezését követő 30 napon belül. Az adott beszélgetésről történő minden további másolat kiadása csak díjfizetés után biztosított. A hangfelvétel visszahallgatását a Szolgáltató külön kérésre Ügyfélszolgálatán is biztosítja. A Szolgáltató a rögzített hanganyagokat, a hibabejelentések kivételével, a rögzítés napját követő 1 évig tárolja.

  • Viharkár Az olyan légmozgás toló vagy szívó hatása által okozott kár, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilomé- tert (15 m/s), a továbbiakban vihar*. – A viharral egyidejűleg • a vihar által megrongált tetőn • a nyílászárón (nyitva hagyotton is) keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár. – A vihar által elsodort, ledöntött, lesza- kított és a biztosított vagyontárgyakhoz csapódott tárgyak által okozott kár. – a helyiségen belül keletkezett léghuzat által okozott kár, – az épületek üvegezésében (ide nem értve az előtetők üvegezését) keletke- zett kár, – a szabadban tárolt ingóságokban (ide értve a lábon álló növényi kultúrákat is) keletkezett kár – az építés, felújítás alatt álló épületek vihar által megrongált ideiglenes fedé- sén keresztül beömlő csapadékvíz által okozott kár.

  • A hibabejelentések nyilvántartásba vételére és a hibaelhárítására vonatkozó eljárás 6.1.2.1. A Szolgáltató a hibabejelentéseket, a hibabehatároló eljárás eredményét és a hibaelhárítás alapján tett intézkedéseket visszakövethető módon hangfelvétellel vagy egyéb elektronikus úton rögzíti, és az adatkezelési szabályok betartásával azt a hiba elhárításától számított egy évig megőrzi. 6.1.2.2. A Szolgáltató a hibabejelentéseket nyilvántartásba veszi, mely nyilvántartás minden hibabejelentésről a következő adatokat tartalmazza: - az Előfizető bejelentése alapján tartalmazza a) az Előfizető nevét, értesítési címét , telefonszámát vagy más elérhetőségét, b) az előfizetői szolgáltatás megnevezését, a hozzáférési pont címét, az előfizetői azonosító számot, c) a hibajelenség leírását, d) a hibabejelentés időpontját (év, hónap, nap, óra), - a Szolgáltató hibaelhárítási eljárása alapján tartalmazza e) a hiba okának behatárolására tett intézkedéseket és azok eredményét,