Kiegészítő biztosítások 1. A Genertel miniCasco (Extra és Extra Gold) kiegészítő biztosítások különös feltételei
Többszörös biztosítás Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biz- tosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt.
Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
Poggyászbiztosítás (kárbiztosítás) Jogtalan eltulajdonítás, közlekedési baleset és gépjármûben mûszaki tûz, elemi kár, és személy súlyos balesetével összefüggô károk esetén összesen, ezen belül: 000 000 000 000 200 000 150 000 200 000 Légi- vagy hajótársaság kezelésében igazolt eltûnés vagy sérülés összesen, ezen belül: (R) 500 000 (R) 350 000 (R) (F) 225 000 (R) (F) 50 000 Bármely biztosítási eseményre érvényes limitek: – tárgyankénti limit 100 000 80 000 50 000 25 000 25 000 – csomagonkénti limit 000 000 000 000 70 000 50 000 50 000
Biztosított Biztosított az a személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A biztosítási érdek fennállásának igazolására a biztosító az ajánlat megtételekor okirat bemutatását és/vagy csatolását írhatja elő. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
Biztosító szolgáltatása Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbi szolgál tatásokat nyújtja a biztosított részére:
Betétbiztosítás A Számlavezető hely által kezelt valamennyi természetes személy Számlatulajdonos névre szóló betétje (a látra szóló számla pozitív egyenlege, illetve az elkülönítetten kezelt, lekötött betétként nyilvántartott pénzeszköz) a 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 212. §-a értelmében az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) által – a betétek számától és pénznemétől függetlenül – biztosított. Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik. Számlatulajdonos tudomásul veszi, hogy a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően a Bankkal szemben fennálló lejárt tartozása(i) erejéig a Bank él beszámítási jogával, így ezen banki követesék(ek) összege csökkenti az OBA kártalanítás összegét. A biztosítottak esetében az OBA a kártalanításra jogosult Számlatulajdonos részére a befagyott betét(ek)nek előszőr a tőke, majd a kamat összegét Számlatulajdonosonként és számlavezető hitelintézetenként összevontan, legfeljebb a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében meghatározott összegig – azaz legfeljebb százezer euróig – forintban fizeti ki kártalanításként. A kártalanítási összeghatár forintösszege a kártalanítás kezdő napját megelőző napon érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kerül meghatározni. Közös betétek esetén az OBA a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében rögzített - azaz legfeljebb százezer euró - összeghatárt Számlatulajdonosonként (Számlatulajdonost, Társ- számlatulajdonost külön-külön) veszi figyelembe. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. A természetes személy által elhelyezett betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által egyéni vállalkozó által elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. A Számlatulajdonos elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek tekinteni az OBA, ezért a kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem vonja össze ezen betéteket az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó Számlatulajdonos betétje után az OBA a kártalanítási összeget a Hpt. 214. §-ának (1) bekezdésében rögzített - azaz legfeljebb százezer euró – összeghatár figyelembe vételével állapítja meg, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést alkalmazza a közös betétekre is. A Hpt. 214. § (1) bekezdésben meghatározott - azaz legfeljebb százezer euró – összeghatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy Számlatulajdonos részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétek esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a betét forrása:
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
c) biztosítási összeg vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása esetében: 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás esetén: 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,
c) biztosítási összeg esetén: a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés esetén: a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.
Vagyoni biztosíték A fizetőképességi vizsgálat eredményének függvényében a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződés megkötését, módosítását vagy a kedvezményes eszköz vásárlását, bérletét megfelelő vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötni, amelyből közvetlenül kielégítheti az Előfizetővel szemben fennálló, bármely esedékessé vált követelését. A vagyoni biztosíték típusát a Szolgáltató határozza meg, amely lehet különösen óvadék, kezesség, bankgarancia vagyelőleg. A vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató az eset összes körülményeialapján, szabad mérlegelése szerint állapítja meg, ennek során figyelembe veheti különösen a fizetőképességi vizsgálat eredményét, az igényelt Előfizetői szolgáltatás és díjcsomag típusát, a Szolgáltató által értékesített eszközök értékét, a nyújtott kedvezmények értékét vagy az előfizetői jogviszony időtartama alatt az Előfizető korábbi szerződésszerű teljesítését (ígypl. határidőre történő díjfizetést). Ha a Szolgáltató a megkötött Xxxxxxxxxx szerződés alapján azért nem tudja az Hálózati végpontot létesíteni vagy a Szolgáltatás nyújtását azért nem tudja megkezdeni, mert a Szolgáltatás igénybevételét vagyoni biztosíték megfizetéséhez kötötte, és az Előfizető a vagyoni biztosíték összegét a Szolgáltató által (így különösen számlán vagy más bizonylaton) meghatározott határidőben nem teljesítette, a Szolgáltató teljesítése nem minősül késedelmes teljesítésnek, és a Szolgáltató jogosult az Előfizetői szerződést lényeges adatokban történt megtévesztésre hivatkozással 15 napos felmondási idővel felmondani. Amennyiben az Előfizető a biztosítékadási kötelezettségének eleget tesz, úgy a Szolgáltató a befizetett vagyoni biztosítékot az Egyedi előfizetői szerződésben, vagy Telekom számlára kötött szerződés esetén a Telekom számla szerződésben meghatározott módon átvezeti az Előfizető folyószámlájára. Azátkönyvelést követően kiállított számlákon szereplő szolgáltatási díjak és/vagy eszköz-vételárrészletek kiegyenlítésére folyamatosan beszámítja. A Szolgáltató a vagyoni biztosítékot a biztosítékadás céljának megfelelő időtartamra tartalékolja, amely – amennyiben a biztosítékadás készülékvásárlásra tekintettel történik - nem lehet több, mint a részletfizetéssel vásárolt készülék vételárának teljes kiegyenlítésére rendelkezésre álló időtartam vagy az utolsó vételár részlet fizetési határidejének lejárata. Amennyiben a vagyoni biztosíték célja az Előfizetői szerződés alapján igénybe vett szolgáltatás fizetendő díjainak biztosítása, a biztosíték tartalékolásának tartama a biztosítékadással érintett Előfizetői szerződés fennállásának időtartamán nem nyúlhat túl. Amennyiben az Előfizetői szerződés megkötése mellett kedvezményes eszközvásárlás is történt, és a Szolgáltató az előfizetői jogviszonyból eredő tartozás miatt az arra irányadó szabályok szerint az Előfizetői szerződést rendkívüli felmondással felmondja, a Szolgáltató jogosult a vagyoni biztosíték összegét a kiegyenlítetlenül maradt tartozással összefüggő Szolgáltatói igény kielégítésére felhasználni.
A biztosított kora és a biztosítás időtartama A biztosított egy 35 éves személy, aki – rendszeres díjfizetés esetén 10, 15 vagy 20 éves tartamú, – egyszeri díjas szerződése esetén pedig 5, 10 vagy 20 éves tartamú biztosítási szerződést köt. A TKM kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolják a különböző időtarta- mok a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető. Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy a szerződés ezek lejártával visszavásárlásra kerül- nek.
Biztosíték Szolgáltató a jelen Melléklet tárgyát képező Szolgáltatás, vagy annak valamely kiegészítő szolgáltatásának nyújtását az ÁSZF Törzsszöveg 2.3.1 pontja alapján biztosíték megfizetéséhez kötheti.