Common use of SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES Clause in Contracts

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 új lakás épült (14% év/év), míg a lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 21.414-re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%). Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 2016. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év). A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, a mezőgazdaság és az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a felhasználási oldalon elsősorban a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016. november. Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év). A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javult. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt). A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év). A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 új lakás épült (14% év/év), míg a lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 21.414-re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%). Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 2016. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év). A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, a mezőgazdaság és az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a felhasználási oldalon elsősorban a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016. november. Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év). A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javult. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt). A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év). A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma nőtt: 5.307 az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakás épült (14% év/év)lakást adtak át Magyarországon, míg 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a lakásépítési használatbavételi engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 21.414-re emelkedett (megyei jogú városokban volt számát. Ez a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%)fordulat Budapesten is megtörtént. Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 2016. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott A lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év)a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), folyósított lakáshitelek és a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakbanlakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékűnegyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDPA magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, növekedés: 2016 IIIa minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. negyedévében 2011-ben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatbanfoglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, míg ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértékeévhez képest. A növekedéshez szerény gazdasági növekedést termelési oldalon legnagyobb mértékben az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a piaci szolgáltatások2010 évitől, a mezőgazdaság szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzáállamháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a felhasználási oldalon elsősorban behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált2010-es évit. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a második és harmadik negyedévben mérséklet folyó fizetési mérleg is pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017egyenleget mutatott. 2011-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakához viszonyítva)évi szintet, míg amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt)egy évvel korábbinál. Az MNB várakozása szerint az infláció 2016év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-ban 50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és 2017a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a 3%-os inflációs cél alatt alakulhatkínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelítenimind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. Kedvező egyensúlyi mutatók: 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége növekedésének motorja az export lesz a 2016 következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódottpénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: szigorú hitelezési feltételek - főként a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhetőromló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg növekedési kilátások romlása miatt a transzferegyenleg többlete a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-banhitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkentvisszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta További negatív tényezőt jelent a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat bankadó hosszú távon való fenntartása és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben2013. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: KSHMagyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, FHB Index, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016. november. Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év)Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte vállalati hitelpiaccal szemben a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javultlakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya gyenge lakossági hitelkereslet a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt)mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent lakossági szegmensben a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volthitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év)jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedetttúlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2016 2013 harmadik negyedévében a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A lakossági hitelkereslet 2013. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 4.077 új lakás épült (14% év/év)épült, 37 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszereséremindössze 5.327 volt, 21.41432 százalékos visszaesést mutatva a 2012-re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%)es adatokhoz képest. Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 20162013. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 5.622 milliárd forint, ami 2012. szeptember 30-hoz képest 3,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 százalékot tett ki az elmúlt egy évben. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A devizahitelek állománya (-6,0% 3.511 milliárd forint) pedig 4,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 százalék év/év). A forint lakossági lakáscélú hitelek állománya 4.516 2013 harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 százalék volt, így 2013. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.406 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -3,8 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 milliárd forint (-5,4% év/év)és az elmúlt negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, emellett a devizahitelek állománya 19 milliárd forint az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal csökkent (-62,7% év/évárfolyamkorrigáltan a változás +0,9 százalék). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 2.216 milliárd forint volt 20162013 szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 harmadik negyedévében 0,1 százalékkal nőtt, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 százalékos csökkenés. 2013. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-rőla háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi áraknegyedévhez képest. A 2013 és 2016harmadik negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. IIA devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. negyedéve között megfigyelt A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás Budapesten volt figyelhető meg: a legnagyobb mértékű90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. környezet 2013 második és harmadik negyedévében folytatódott a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban(GDP) növekedése, míg igaz ennek üteme a kilenc hónap alatt 2012 azonos időszakához viszonyítva alig érte el az előző negyedévhez képest 0,3% volt 1%-t. Hosszú idő után az export mellett a bővülés mértékebelföldi kereslet is emelkedni tudott a fenti időszakban. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben beruházások gyenge teljesítménye részben a piaci szolgáltatásokkormányzat szigorú fiskális politikájával függ össze, részben pedig a mezőgazdaság és az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a felhasználási oldalon elsősorban a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3gazdaságpolitika nehezen 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 2013 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016negyedévében kiszámítható intézkedéseivel és a bizonytalan nemzetközi kilátásokkal magyarázható. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016Az ipar és az export az új autóipari kapacitások termelésbe állása következtében növekedésnek indult, a mezőgazdaság teljesítménye pedig a kedvező időjárás miatt nagymértékben javult. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016Az államháztartás egyensúlyi helyzete javult, az államháztartás hiánya az év során csökkent, év közepére a GDP 3 százaléka alatt maradt, a csökkenő GDP arányos költségvetési deficit következtében az ország 2013 őszén kikerült a túlzott deficit eljárás alól. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016A külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is jelentős többletet mutatott. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016A költségvetési finanszírozását a kormány az IMF segítsége nélkül is megoldotta. november2013-ban a fogyasztói árak átlagos növekedése 3 százalék alatt maradt, amely nagyrészt a bejelentett rezsicsökkentés következménye. Növekvő mérlegfőösszeg: Emellett a feldolgozott élelmiszerek esetében a globálisan kedvező terméseredmények mellett csökkenő nyersanyagárak már rövidtávon is az inflációs nyomás csökkenését okozták.2 Az infláció jelentős mértékű visszaesése nyomán 2013 első felében a reáljövedelmek is nőttek. A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016munkanélküliség csökkent, emögött elsősorban a közmunkaprogram áll, a magánszektorban érdemi munkaerőpiaci fordulat nem volt tapasztalható. IIIA Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013 második félévében is folytatta a kamatcsökkentő döntéseit. A sorban egymás után december végére immár tizenhetedik vágás újabb történelmi mélypontra, 3,0 százalékra vitte le a kamatszintet anélkül, hogy veszélyeztette volna a forint árfolyamát. A forint így az év során szilárd maradt, az euróhoz viszonyított árfolyama 290-308 sávban mozgott, volatilitási indexe a tavalyi 13,5 százalékról 2013-ben 6,5 százalékra esett. A magyar bankszektor eredménye 2013 harmadik negyedében3 A második negyedév vesztesége után ismét nyereséges lett a harmadik negyedévben 669,9 a bankszektor. A részvénytársasági formában működő bankok adózott eredménye közel 13 milliárd forinttal 2,1%-kal forint volt a harmadik negyedévben, az év első kilenc hónapjában pedig összesen 36 milliárd forint. A bankok eredményének javulása mögött a kamateredmény stagnálása, ugyanakkor a nem kamateredmény jelentős javulása áll. Az egy évvel korábbihoz képest nőtt 33.311,2 a céltartalék-képzés a bankoknál, miközben a működési költségek enyhén csökkentek. Az elmúlt egy évben összességében még mindig veszteséges a szektor (-117,3 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/évforint). A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedettveszteség önmagában rontja a bankok tőkehelyzetét, szeptember végén elérte így a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javulthitelezési képességét is. A hitelintézetek 17579 milliárd forint bruttó hitelállományának 24,8 százaléka (4365 milliárd forint) késedelmes volt 2013 harmadik negyedév végén, 90 napon belül 10,2 százalék (1794 milliárd forint), 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent pedig 14,6 százalék (2015. év végén 10,6% volt2570 milliárd forint). A 90 napon belül és 90 napon túl késedelmes háztartási késedelmet mutató hitelek aránya 15,8%-ra csökkent egyaránt - néhány tizedponttal - emelkedett a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül második negyedév végéhez képest. Az harmadik negyedévben stagnált a bankok mérlegfőösszege, egy év alatt 1,3 százalékos csökkenés mutatkozik. A bankok nettó hitelállománya egy év alatt 4,8 százalékkal csökkent, betétállománya 0,4 százalékkal nőtt. A hitelállomány csökkenésének mértéke visszaesett, többek között a Növekedési Hitel Programnak (NHP) köszönhetően. A lakossági betétállomány 10,6 százalékkal esett, ezt azonban a vállalatok kompenzálták. Folytatódott a külföldi forráskivonás: egy év alatt 785 milliárd forint hagyta el a szektort, ebből 149 milliárd forint a harmadik negyedévben. A folyamathoz hozzájárult az NHP is, mivel ez esetenként jegybanki forrással helyettesíti a meglévő külföldi (döntően anyabanki) forrást is. A hárompilléres NHP-t az arány 6,9% voltMNB áprilisban jelentette be. Jövedelmezőség: 2016Első pillérét a KKV szektornak nyújtott alacsony kamatozású forinthitelek adták. I-IIIAz MNB összesen 250 milliárd forint értékben nyújtott a kereskedelmi bankoknak 0 százalékon forint alapú forrást, amelyet maximum 2 százalékon adhatnának tovább a vállalatoknak beruházási célokra. negyedévben A második pillér 250 milliárd forint összegben teremtett lehetőséget a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el KKV szektor devizahiteleinek forintosítására, (+172,0%-kal év/évmaximum 2 százalékos kamatú forinthitel, a konverzió piaci árfolyamon történik). A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 harmadik pillér 3 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el eurónyi forrás a kereskedelmi bankoknak az I-III. negyedévbenMNB devizatartalékból (swap ügyletek keretében) a bankrendszer rövid lejáratú külső adósságának visszafizetésére. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 Magyar Nemzeti Bank meghosszabbította az NHP-t, így 2013 októbere és 2014 decembere között további több százmilliárd forint értékben biztosít forrást a kereskedelmi bankoknak a KKV hitelezés támogatására. A kondíciók megegyeznek az első programmal: 0%-os MNB forrás, amit a bankok 2,5 százalékos kamaton adhatnak tovább. A vállalati szegmensben 2013 harmadik negyedévében mintegy 130 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezettforinttal emelkedett a hitelállomány, ezzel az éves állományleépülési ütem 6,4 százalékról 3,5 százalékra mérséklődött. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőttállomány emelkedése részben a NHP keretein belül folyósított új hiteleknek köszönhető, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során melyek egyúttal a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben futamidő hosszabbítását és a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelménytforint irányába történő denominációs átrendeződést is segítették. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően piaci hitelkamatok – amelyek a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedettáltal hitelképesnek ítélt, de az NHP-ban részt venni nem tudó vállalatokat érintik – a harmadik negyedévben is lekövették a jegybanki alapkamat mérséklődését, így hozzájárultak a vállalatihitel-piac javulásához.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-jelzálog- alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában A kiadott lakóépület építési engedélyek száma jelentős növekedést mutat az előző évhez képest, az újlakás építések száma azonban csökkent 2014-hez viszonyítva. A kiadott lakásépítési engedélyek száma az egy évvel korábbiról 29,9%-kal 12.515-re növekedett. A legnagyobb erősödés Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön volt 1 Forrás: FHB Index, 2015. évi, IFRS adatok szerinti konszolidált éves jelentése tapasztalható (2014-hez képest +53,5%, illetve +53,2%). Budapesten az országos változást jelentősen meghaladó mértékkel, 72,8%-kal, 3.170-re növekedett a lakásépítések tervezett új lakások száma. A megyei jogú városokban a kiadott építési engedélyek száma nőtt: 5.307 új lakás épült (14% év/év)18,1%-kal, 3.145-re emelkedett, míg a lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes többi városban 23,4%-os, a községekben pedig 16,7%-os növekedés volt megfigyelhető 2014-hez képest. Az újlakás-építések száma éves viszonylatban két és félszeresére, 21.414a 2014-es 8.358-ról 8,9%-kal 7.612-re emelkedett csökkent. Az egy évvel korábbi lakásépítési számhoz viszonyítva mindössze Nyugat-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön volt növekedés megfigyelhető (7,2%, illetve 1,6%). A területi egységek tekintetében Budapesten és a községekben közel 4%-kal, míg a megyei jogú városokban volt 14,2%-kal csökkent az épített lakások száma 2014-hez viszonyítva. A vállalkozások által épített lakások aránya 38,7%-ról 39,4%-ra (2.999 db) nőtt, a legnagyobb mértékű a növekedés: 193természetes személyek által épített lakások aránya gyakorlatilag változatlan maradt (58,8%, 4.476 db). Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 2016Többek között az építtetői kör átrendeződésének következményeként a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint az előző évben. szeptember 30-án A lakossági jelzáloghitelek folyósítása 2015 során negyedévről negyedévre növekedést mutatott a hitelintézetek által nyújtott harmadik negyedévig, a negyedik negyedévben enyhe csökkenés volt megfigyelhető. Az éves folyósítás közel 400 milliárd forint volt, mely volumen (399,7 milliárd forint) lényegesen magasabb az előző évi folyósításnál (273,6 milliárd forint), 46,1%-os növekedés figyelhető meg. A lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év)2015. A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 december 31-én 4.722 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakbanMagyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 Az éves állománycsökkenés 720 milliárd forint volt 2016a 2014. szeptember végén év végi állományhoz képest (-12,25.442 milliárd forint). A devizahitelek állománya a forintosítás következtében az elmúlt egy évben 99,4%-kal csökkent, a forint hitelek többek között szintén ennek köszönhetően 122,6%-kal nőttek, a teljes jelzáloghitel- állományban 13,2% év/csökkenés következett be. A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 2015. december 31-én 3.009 milliárd forintot tett ki, éves szinten 332 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül a forint hitelek 1.406 milliárd forinttal nőttek, míg a deviza hitelek 1.738 milliárd forinttal csökkentek egy év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016alatt. IIA szabad felhasználású hitelek állománya 1.713 milliárd forintot ért el 2015 végére, az éves csökkenés 388 milliárd forint volt. A forint szabad felhasználású hitelek állománya 1.183 milliárd forinttal nőtt, míg a deviza szabad felhasználású hitelek állománya 1.571 milliárd forinttal csökkent. A forintosításnak köszönhetően a deviza hitelek aránya a jelzáloghitel állományon belül a 2014. végi 61,2%-ról 2015. december végére 0,5%-ra csökkent. 2015. IV. negyedévében tovább növekedett az FHB Lakásárindex 217,35Lakásárindex, a korábbi 196,16-rőlról, 220,45197,6-re emelkedettra változott az index értéke, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetniígy a drágulás mértéke a III. negyedévhez képest nominálisan 0,7, mint az előző negyedévben, míg reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 0,6 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex számai alapján a lakásárak már meghaladják a 2008 elején tapasztalható szinten állnak, mindössze 1,5 százalékkal maradnak el a válság előtti szinteket: Reál értelemben csúcstól, akkor volt a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak valaha tapasztalt legmagasabb árakat is jelenti a jelenlegi árakhazai lakáspiacon. A 2013 és 2016. hazai lakáspiacon az árak folyamatos növekedése figyelhető meg 2014 II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatásokóta, a mezőgazdaság és drágulás mértéke ugyanakkor jelentősen csökkent 2015 negyedik negyedévére. Míg az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzáelső három hónapban még több mint 7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, míg a felhasználási oldalon elsősorban a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második negyedévben 3,9 százalékos, és a harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályábanpedig 4,2 százalékos, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói év utolsó három hónapjában már csak 0,7 százalékkal növekedtek az árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016. november. Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év). A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javult. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt). A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év). A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma nőtt: 5.307 az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakás épült (14% év/év)lakást adtak át Magyarországon, míg 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a lakásépítési használatbavételi engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 21.414-re emelkedett (megyei jogú városokban volt számát. Ez a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%)fordulat Budapesten is megtörtént. Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 2016. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott A lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év)a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), folyósított lakáshitelek és a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakbanlakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékűnegyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDPA magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, növekedés: 2016 IIIa minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. negyedévében 2011-ben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatbanfoglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, míg ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértékeévhez képest. A növekedéshez szerény gazdasági növekedést termelési oldalon legnagyobb mértékben az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a piaci szolgáltatások2010 évitől, a mezőgazdaság szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzáállamháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a felhasználási oldalon elsősorban behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált2010-es évit. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a második és harmadik negyedévben mérséklet folyó fizetési mérleg is pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017egyenleget mutatott. 2011-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakához viszonyítva)évi szintet, míg amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt)egy évvel korábbinál. Az MNB várakozása szerint az infláció 2016év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-ban 50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és 2017a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a 3%-os inflációs cél alatt alakulhatkínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelítenimind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. Kedvező egyensúlyi mutatók: 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége növekedésének motorja az export lesz a 2016 következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódottpénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: szigorú hitelezési feltételek - főként a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhetőromló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg növekedési kilátások romlása miatt a transzferegyenleg többlete a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-banhitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkentvisszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta További negatív tényezőt jelent a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat bankadó hosszú távon való fenntartása és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben2013. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: KSHMagyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, FHB Index, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016. november. Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év)Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte vállalati hitelpiaccal szemben a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javultlakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya gyenge lakossági hitelkereslet a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt)mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent lakossági szegmensben a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volthitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év)jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedetttúlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2016 2014 harmadik negyedévében nőtt a folyósítások értéke, azonban a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül kismértékben emelkedett. A vizsgált negyedévben a hitel-fedezet arányok a devizaalapú lakáshitelek esetén enyhén csökkentek, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén kismértékben nőttek. A lakossági hitelkereslet 2014. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2014 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 5.168 új lakás épült (14% év/év)épült, 27 százalékkal több, mint 2013 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszereséremindössze 6.947 volt, 21.414közel 30 százalékos növekedést mutatva a 2013-re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%)es adatokhoz képest. Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 20162014. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 5.464 milliárd forint, ami 2013. szeptember 30-hoz képest 2,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -5,8 százalékot tett ki egy év alatt. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti adattal. A devizahitelek állománya (-6,0% 3.353 milliárd forint) pedig 4,5 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -9,2 százalék év/év). A forint lakossági lakáscélú hitelek állománya 4.516 2014 harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás -0,5 százalék volt, így 2014. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.340 milliárd forint (-5,4% forintot tett ki. Az év/év)év alapú változás -1,9 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,5 százalék volt. Ebből a forint hitelállomány 1.588 milliárd forintra rúgott, az elmúlt negyedévben 1,2 százalékkal nőtt, emellett a devizahitelek állománya 19 milliárd forint 2014 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal csökkent (-62,7% év/évárfolyamkorrigáltan a változás -2,0 százalék). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 2.123 milliárd forint volt 20162014. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2014 harmadik negyedévében 1,9 százalékkal csökkent, az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -7,8 százalék volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDPszabad felhasználású forint hitelek állománya 523 milliárd forint, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke2,6 milliárd forinttal, éves szinten pedig 0,1%-kal nőtt. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatásokszabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása 2014. harmadik negyedévében -2,3 százalék, a mezőgazdaság és az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a felhasználási oldalon elsősorban elmúlt 12 hónapban pedig 10,2 százalékos csökkenés. 2014. szeptember végén a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatotthitelek 18,6 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak ami lényegében megegyezik az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3negyedévében mért aránnyal. 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 2014 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés negyedévében A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 0,1 százalékponttal, 62,2 százalékra csökkent. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 0,8 százalékponttal, 46,3 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet A reálgazdaság élénkülése tovább folytatódott 2014-ben, a bővülő foglalkoztatás mellett az ágazatok széles körében növekedett a kibocsátás. 2014 második negyedévében 3,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) 2013 azonos időszakához viszonyítva. A növekedés szerkezeti összetételében egyre hangsúlyosabbá vált a belföldi kereslet. A beruházási aktivitás bővülését az állami beruházások, az uniós források és a Növekedési Hitelprogram (NHP) is elősegítették. Az ipari termelés 2014. második negyedévében is élénknek bizonyult. A szektor hozzáadott értéke 2014 második negyedévében 7,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az ipari teljesítmény élénkülését a feldolgozóipar vezette. Az export bővülését a korábbi negyedévekhez hasonlóan továbbra is leginkább a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok támogatták.2 Az év eleje óta bővült a foglalkoztatottság, melyet a közmunkaprogramok hatása mellett a versenyszféra javuló foglalkoztatási folyamatai támogattak. Az államháztartás egyensúlyi helyzete stabilizálódott 2014-ben, az államháztartás hiánya az év során a GDP 3 százaléka alatt maradt, s a jövőben is erre kell számítani. A Kormány elkötelezett e tekintetben. Magyarország külső piacai növekedési kilátásainak gyengülése és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankció-sorozat mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményezett, azonban ezt részben ellensúlyozta a – 2016fent hivatkozott - belső kereslet, a lakossági fogyasztás élénkülése. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016A külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg 2014 első kilenc hónapjában is többletet mutatott, miközben az ország külső adóssága csökkent. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 első félévében stabilizálódott, ami a külső adósságráták mérséklődésében is tükröződött. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016Az új költségvetési periódus ellenére is magasan maradó EU-transzfer felhasználás mellett továbbra is számottevő maradt a külső finanszírozási képesség. szeptember; Makrogazdasági Ezzel összhangban tovább folytatódott az adósságráták csökkenése, miközben a bruttó külső adósság csökkenését a jegybank önfinanszírozási programja is segítette. A 2014-es évben az infláció historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az infláció átlagos szintje 2014-ben nulla százalék közeli. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a nyomott nyersanyagárak és pénzügyi piaci fejlemények – 2016az alacsony importált infláció, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak (rezsi) csökkentése. november3 A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2014 augusztusáig folytatta a kamatcsökkentő döntéseit. Növekvő mérlegfőösszeg: A két évvel korábban kezdődött kamat csökkentés sorozat révén összesen 4,9 százalékponttal mérséklete a jegybanki alapkamatot anélkül, hogy veszélyeztette volna a forint árfolyamát. Az euro/forint keresztárfolyam 2014 második negyedévhez hasonlóan a harmadik negyedévben is széles tartományban, 307,2 és 317 között ingadozott. Az euróval szembeni forintárfolyam 2014 első három negyedévében összességében mintegy 4 százalékkal gyengült. A forint árfolyamára a hazai események és a geopolitikai tényezők is kedvezőtlenül hatottak. Az ellentmondásos orosz-ukrán események hatására erőteljesen ingadozás mellett gyengült az árfolyam, míg az EKB meglepetést okozó kamatcsökkentési döntése a forintárfolyam erősödésének irányába hatott. A forint gyengülésének országspecifikus tényezői között 2014 harmadik negyedévében a devizahiteles probléma körüli bizonytalanság és a rövidhozamok alacsony szintje említhető meg. A magyar bankszektor eredménye 2014 második negyedében4 A hitelintézetek mérlegfőösszege 20162014. III. második negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 2,8 százalékkal csökkent, a félév egészében pedig 2,3 százalékkal, így június végén 30443,4 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év)ot tett ki. A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedetthitelintézetek 2014. második negyedévben összesen 355,6 milliárd Ft adózás előtti veszteséget számoltak el, szeptember végén elérte így az első negyedévi 76,8 milliárd Ft nyereséggel együtt a 17.673,5 félév egészében 278,8 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javultFt veszteséget könyveltek el. A bankok eredményessége jelentősen rosszabb volt, mint 2013. év első félévében, amikor összesen 57,2 milliárd Ft nyereséget értek el, mivel az intézmények nagy része már céltartalékot képzett a devizahitelek árfolyamrése alkalmazásának semmissége miatt várható veszteségekre és egy részük már az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható veszteségekre is. 2014. második negyedéve során a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az összes hitelállományban a 20162014. március végi 14,5 százalékról június végére 14,1 százalékra mérséklődött. A második negyedévben romlott a tőkeellátottság elsősorban a negatív évközi eredmény szavatoló tőkében való figyelembe vétele miatt. A hitelintézetek átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2014 március végi 19,5 százalékról, június végére 17,4 százalékra csökkent.5 2014 első felében a nem-pénzügyi vállalatok összességében nettó hiteltörlesztők voltak, 2014. második negyedévében az élénkülés jeleit lehetett megfigyelni főként a forinthitelezésben, melyhez a Növekedési Hitelprogram (NHP) nagymértékben hozzájárult. Éves alapon a vállalati hitelezésben növekedés figyelhető meg, párhuzamosan a konjunkturális folyamatok javulásával: a bővülés 43 milliárd forintot tett ki. A hitelállomány emelkedése elsősorban a hosszú lejáratú forinthiteleken realizálódott. Mindazonáltal a piaci hitelezési folyamatokban 2014. első félévében még nem látszódtak az érdemi élénkülés jelei. A háztartási hitelállományban folytatódott a devizahitelek dominálta leépülés, míg a forinthitelezésben bővülés volt megfigyelhető 2014 első kilenc 2 MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2014. november 3 MNB Jelentés az inflációról 2014. szeptember 4 Forrás: MNB Sajtóközlemény a hitelintézetekről a 2014. II. negyedév végi 8,9%-ról prudenciális adataik alapján; Az MNB által felügyelt szektorok adatainak idősorai - Részvénytársasági hitelintézetek, 5 A hitelintézetek összesített adatai magukba foglalják a IIIrészvénytársasági hitelintézetek, a szakosított hitelintézetek, a hitelintézeti fióktelepek, a szövetkezeti hitelintézetek és három speciális szakosított hitelintézet (MFB, EXIM, KELER) adatait, ugyanakkor nem tartalmazzák azon pénzügyi vállalkozások adatait, amelyek prudenciális szempontból minősülnek hitelintézeteknek. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015hónapjában. év végén 10,6% volt)Az új hitelkihelyezéseken belül számottevően növekedett a lakáscélú hitelek volumene: a reálbérek és a foglalkoztatás bővülése, valamint a csökkenő hitelköltségek a fogyasztáson és a háztartási beruházásokon keresztül összességében pozitívan hatottak a háztartási hitelfelvételre. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent hitelezési feltételekben lassú oldódás volt megfigyelhető 2014 első felében, összességében azonban a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben standardok inkább tekinthetők szigorúnak a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás válság előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év)állapothoz viszonyítva. A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 deviza alapú háztartási hiteleinek állománya 2014 első féléve során mintegy 191 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévbenforinttal mérséklődött tranzakciós alapon. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 háztartások ezzel szemben csaknem 51 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőttforinttal több forint alapú hitelt vettek fel a félév alatt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során mint amennyit törlesztettek, így folytatódott a hitelintézetek forinthitelek térnyerése a teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelménytállományon belül. A hitel-betét mutató 2016teljes hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kihelyezése mintegy 96 milliárd forintot tett ki 2014 első negyedévében, míg közel 145 milliárd forintot 2014 második negyedévében. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 A kihelyezett újhitelek volumene 33 százalékkal emelkedettemelkedett 2013. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.azonos időszakához képest.6

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2016 2014 harmadik negyedévében nőtt a folyósítások értéke, azonban a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül kismértékben emelkedett. A vizsgált negyedévben a hitel-fedezet arányok a devizaalapú lakáshitelek esetén enyhén csökkentek, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén kismértékben nőttek. A lakossági hitelkereslet 2014. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2014 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 5.168 új lakás épült (14% év/év)épült, 27 százalékkal több, mint 2013 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszereséremindössze 6.947 volt, 21.414közel 30 százalékos növekedést mutatva a 2013-re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%)es adatokhoz képest. Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 20162014. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 5.464 milliárd forint, ami 2013. szeptember 30-hoz képest 2,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -5,8 százalékot tett ki egy év alatt. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti adattal. A devizahitelek állománya (-6,0% 3.353 milliárd forint) pedig 4,5 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -9,2 százalék év/év). A forint lakossági lakáscélú hitelek állománya 4.516 2014 harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás -0,5 százalék volt, így 2014. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.340 milliárd forint (-5,4% forintot tett ki. Az év/év)év alapú változás -1,9 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,5 százalék volt. Ebből a forint hitelállomány 1.588 milliárd forintra rúgott, az elmúlt negyedévben 1,2 százalékkal nőtt, emellett a devizahitelek állománya 19 milliárd forint 2014 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal csökkent (-62,7% év/évárfolyamkorrigáltan a változás -2,0 százalék). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 2.123 milliárd forint volt 20162014. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2014 harmadik negyedévében 1,9 százalékkal csökkent, az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -7,8 százalék volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDPszabad felhasználású forint hitelek állománya 523 milliárd forint, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke2,6 milliárd forinttal, éves szinten pedig 0,1%-kal nőtt. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatásokszabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása 2014. harmadik negyedévében -2,3 százalék, a mezőgazdaság és az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a felhasználási oldalon elsősorban elmúlt 12 hónapban pedig 10,2 százalékos csökkenés. 2014. szeptember végén a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatotthitelek 18,6 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak ami lényegében megegyezik az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3negyedévében mért aránnyal. 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 2014 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés negyedévében A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 0,1 százalékponttal, 62,2 százalékra csökkent. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 0,8 százalékponttal, 46,3 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet A reálgazdaság élénkülése tovább folytatódott 2014-ben, a bővülő foglalkoztatás mellett az ágazatok széles körében növekedett a kibocsátás. 2014 második negyedévében 3,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) 2013 azonos időszakához viszonyítva. A növekedés szerkezeti összetételében egyre hangsúlyosabbá vált a belföldi kereslet. A beruházási aktivitás bővülését az állami beruházások, az uniós források és a Növekedési Hitelprogram (NHP) is elősegítették. Az ipari termelés 2014. második negyedévében is élénknek bizonyult. A szektor hozzáadott értéke 2014 második negyedévében 7,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az ipari teljesítmény élénkülését a feldolgozóipar vezette. Az export bővülését a korábbi negyedévekhez hasonlóan továbbra is leginkább a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok támogatták.2 Az év eleje óta bővült a foglalkoztatottság, melyet a közmunkaprogramok hatása mellett a versenyszféra javuló foglalkoztatási folyamatai támogattak. Az államháztartás egyensúlyi helyzete stabilizálódott 2014-ben, az államháztartás hiánya az év során a GDP 3 százaléka alatt maradt, s a jövőben is erre kell számítani. A Kormány elkötelezett e tekintetben. Magyarország külső piacai növekedési kilátásainak gyengülése és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankció-sorozat mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményezett, azonban ezt részben ellensúlyozta a – 2016fent hivatkozott - belső kereslet, a lakossági fogyasztás élénkülése. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016A külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg 2014 első kilenc hónapjában is többletet mutatott, miközben az ország külső adóssága csökkent. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 első félévében stabilizálódott, ami a külső adósságráták mérséklődésében is tükröződött. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016Az új költségvetési periódus ellenére is magasan maradó EU-transzfer felhasználás mellett továbbra is számottevő maradt a külső finanszírozási képesség. szeptember; Makrogazdasági Ezzel összhangban tovább folytatódott az adósságráták csökkenése, miközben a bruttó külső adósság csökkenését a jegybank önfinanszírozási programja is segítette. A 2014-es évben az infláció historikusan alacsony dinamikát mutatott. Az infláció átlagos szintje 2014-ben nulla százalék közeli. Az alacsony inflációs környezethez hozzájárult a visszafogott külpiaci infláció, a nyomott nyersanyagárak és pénzügyi piaci fejlemények – 2016az alacsony importált infláció, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak (rezsi) csökkentése. november3 A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2014 augusztusáig folytatta a kamatcsökkentő döntéseit. Növekvő mérlegfőösszeg: A két évvel korábban kezdődött kamat csökkentés sorozat révén összesen 4,9 százalékponttal mérséklete a jegybanki alapkamatot anélkül, hogy veszélyeztette volna a forint árfolyamát. Az euro/forint keresztárfolyam 2014 második negyedévhez hasonlóan a harmadik negyedévben is széles tartományban, 307,2 és 317 között ingadozott. Az euróval szembeni forintárfolyam 2014 első három negyedévében összességében mintegy 4 százalékkal gyengült. A forint árfolyamára a hazai események és a geopolitikai tényezők is kedvezőtlenül hatottak. Az ellentmondásos orosz-ukrán események hatására erőteljesen ingadozás mellett gyengült az árfolyam, míg az EKB meglepetést okozó kamatcsökkentési döntése a forintárfolyam erősödésének irányába hatott. A forint gyengülésének országspecifikus tényezői között 2014 harmadik negyedévében a devizahiteles probléma körüli bizonytalanság és a rövidhozamok alacsony szintje említhető meg. A magyar bankszektor eredménye 2014 második negyedében4 A hitelintézetek mérlegfőösszege 20162014. III. második negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 2,8 százalékkal csökkent, a félév egészében pedig 2,3 százalékkal, így június végén 30443,4 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év)ot tett ki. A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedetthitelintézetek 2014. második negyedévben összesen 355,6 milliárd Ft adózás előtti veszteséget számoltak el, szeptember végén elérte így az első negyedévi 76,8 milliárd Ft nyereséggel együtt a 17.673,5 félév egészében 278,8 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javultFt veszteséget könyveltek el. A bankok eredményessége jelentősen rosszabb volt, mint 2013. év első félévében, amikor összesen 57,2 milliárd Ft nyereséget értek el, mivel az intézmények nagy része már céltartalékot képzett a devizahitelek árfolyamrése alkalmazásának semmissége miatt várható veszteségekre és egy részük már az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható veszteségekre is. 2014. második negyedéve során a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az összes hitelállományban a 20162014. március végi 14,5 százalékról június végére 14,1 százalékra mérséklődött. A második negyedévben romlott a tőkeellátottság elsősorban a negatív évközi eredmény szavatoló tőkében való figyelembe vétele miatt. A hitelintézetek átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2014 március végi 19,5 százalékról, június végére 17,4 százalékra csökkent.5 2014 első felében a nem-pénzügyi vállalatok összességében nettó hiteltörlesztők voltak, 2014. második negyedévében az élénkülés jeleit lehetett megfigyelni főként a forinthitelezésben, melyhez a Növekedési Hitelprogram (NHP) nagymértékben hozzájárult. Éves alapon a vállalati hitelezésben növekedés figyelhető meg, párhuzamosan a konjunkturális folyamatok javulásával: a bővülés 43 milliárd forintot tett ki. A hitelállomány emelkedése elsősorban a hosszú lejáratú forinthiteleken realizálódott. Mindazonáltal a piaci hitelezési folyamatokban 2014. első félévében még nem látszódtak az érdemi élénkülés jelei. A háztartási hitelállományban folytatódott a devizahitelek dominálta leépülés, míg a forinthitelezésben bővülés volt megfigyelhető 2014 első kilenc 2 MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2014. november 3 MNB Jelentés az inflációról 2014. szeptember 4 Forrás: MNB Sajtóközlemény a hitelintézetekről a 2014. II. negyedév végi 8,9%-ról prudenciális adataik alapján; Az MNB által felügyelt szektorok adatainak idősorai - Részvénytársasági hitelintézetek, 5 A hitelintézetek összesített adatai magukba foglalják a IIIrészvénytársasági hitelintézetek, a szakosított hitelintézetek, a hitelintézeti fióktelepek, a szövetkezeti hitelintézetek és három speciális szakosított hitelintézet (MFB, EXIM, KELER) adatait, ugyanakkor nem tartalmazzák azon pénzügyi vállalkozások adatait, amelyek prudenciális szempontból minősülnek hitelintézeteknek. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015hónapjában. év végén 10,6% volt)Az új hitelkihelyezéseken belül számottevően növekedett a lakáscélú hitelek volumene: a reálbérek és a foglalkoztatás bővülése, valamint a csökkenő hitelköltségek a fogyasztáson és a háztartási beruházásokon keresztül összességében pozitívan hatottak a háztartási hitelfelvételre. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent hitelezési feltételekben lassú oldódás volt megfigyelhető 2014 első felében, összességében azonban a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben standardok inkább tekinthetők szigorúnak a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás válság előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év)állapothoz viszonyítva. A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 deviza alapú háztartási hiteleinek állománya 2014 első féléve során mintegy 191 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévbenforinttal mérséklődött tranzakciós alapon. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 háztartások ezzel szemben csaknem 51 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőttforinttal több forint alapú hitelt vettek fel a félév alatt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során mint amennyit törlesztettek, így folytatódott a hitelintézetek forinthitelek térnyerése a teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelménytállományon belül. A hitel-betét mutató 2016teljes hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kihelyezése mintegy 96 milliárd forintot tett ki 2014 első negyedévében, míg közel 145 milliárd forintot 2014 második negyedévében. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 A kihelyezett újhitelek volumene 33 százalékkal emelkedettemelkedett 2013. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.azonos időszakához képest.6

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 XxxxxxxxBuxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a x Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma nőtt: 5.307 az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakás épült (14% év/év)lakást adtak át Magyarországon, míg 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a lakásépítési használatbavételi engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 21.414-re emelkedett (megyei jogú városokban volt számát. Ez a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%)fordulat Budapesten is megtörtént. Csökkenő jelzáloghitel-állomány: 2016. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott A lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év)a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), folyósított lakáshitelek és a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az időszakbanlakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a legnagyobb mértékűnegyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDPA magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, növekedés: 2016 IIIa minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. negyedévében 2011-ben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatbanfoglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, míg ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértékeévhez képest. A növekedéshez szerény gazdasági növekedést termelési oldalon legnagyobb mértékben az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a piaci szolgáltatások2010 évitől, a mezőgazdaság szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzáállamháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a felhasználási oldalon elsősorban behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált2010-es évit. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a második és harmadik negyedévben mérséklet folyó fizetési mérleg is pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017egyenleget mutatott. 2011-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző év azonos időszakához viszonyítva)évi szintet, míg amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt)egy évvel korábbinál. Az MNB várakozása szerint az infláció 2016év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-ban 50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és 2017a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a 3%-os inflációs cél alatt alakulhatkínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelítenimind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. Kedvező egyensúlyi mutatók: 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége növekedésének motorja az export lesz a 2016 következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódottpénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: szigorú hitelezési feltételek - főként a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhetőromló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg növekedési kilátások romlása miatt a transzferegyenleg többlete a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-banhitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkentvisszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta További negatív tényezőt jelent a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat bankadó hosszú távon való fenntartása és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben2013. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: KSHMagyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, FHB Index, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi piaci fejlemények – 2016. november. Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ra nőtt (+3,7% év/év)Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte vállalati hitelpiaccal szemben a 17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javultlakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A 90 napon túl késedelmes hitelek aránya gyenge lakossági hitelkereslet a 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a III. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt)mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent lakossági szegmensben a nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volthitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a hitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év)jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, 44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-III. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az éves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a III. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a javuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedetttúlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.