Common use of SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES Clause in Contracts

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek és a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évit. A növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget mutatott. 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2013 harmadik negyedévében a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A lakossági hitelkereslet 2013. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 első kilenc hónapjában 4.077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint 2012 második azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 5.327 volt, 32 százalékos visszaesést mutatva a 2012-es adatokhoz képest. 2013. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.622 milliárd forint, ami 2012. szeptember 30-hoz képest 3,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 százalékot tett ki az elmúlt egy évben. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A devizahitelek állománya (3.511 milliárd forint) pedig 4,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2013 harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 százalék volt, így 2013. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.406 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -3,8 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 milliárd forint és az elmúlt negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, emellett a devizahitelek állománya az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás +0,9 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.216 milliárd forint volt 2013 szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 harmadik negyedévében kismértékű 0,1 százalékkal nőtt, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 százalékos csökkenés. 2013. szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon felel meg az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009harmadik negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-2011 között mérséklődöttfedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek és a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képestképest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás figyelhető meg: a 90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővültBelföldi gazdasági környezet 2013 második és harmadik negyedévében folytatódott a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, igaz ennek üteme a kilenc hónap alatt 2012 azonos időszakához viszonyítva alig érte el az 1%-t. Bár a munkanélküliség ráta Hosszú idő után az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal belföldi kereslet is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont emelkedni tudott a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttólfenti időszakban. A belföldi felhasználás 1,5%-kalberuházások gyenge teljesítménye részben a kormányzat szigorú fiskális politikájával függ össze, részben pedig a gazdaságpolitika nehezen 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2013 harmadik negyedévében kiszámítható intézkedéseivel és a bizonytalan nemzetközi kilátásokkal magyarázható. Az ipar és az export az új autóipari kapacitások termelésbe állása következtében növekedésnek indult, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett visszamezőgazdaság teljesítménye pedig a kedvező időjárás miatt nagymértékben javult. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlottjavult, az államháztartás hiánya az év során emelkedettcsökkent, év végén közepére a GDP 4,2%-át tette ki3 százaléka alatt maradt, a csökkenő GDP arányos költségvetési deficit következtében az ország 2013 őszén kikerült a túlzott deficit eljárás alól. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évit. A növekvő exportnak mérleg és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget jelentős többletet mutatott. 2011A költségvetési finanszírozását a kormány az IMF segítsége nélkül is megoldotta. 2013-ben ban a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintetátlagos növekedése 3 százalék alatt maradt, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabbnagyrészt a bejelentett rezsicsökkentés következménye. Emellett a feldolgozott élelmiszerek esetében a globálisan kedvező terméseredmények mellett csökkenő nyersanyagárak már rövidtávon is az inflációs nyomás csökkenését okozták.2 Az infláció jelentős mértékű visszaesése nyomán 2013 első felében a reáljövedelmek is nőttek. A munkanélküliség csökkent, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint emögött elsősorban a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedévelközmunkaprogram áll, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett visszamagánszektorban érdemi munkaerőpiaci fordulat nem volt tapasztalható. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak kiA Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2013 második félévében is folytatta a kamatcsökkentő döntéseit. A sorban egymás után december végére immár tizenhetedik vágás újabb történelmi mélypontra, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál3,0 százalékra vitte le a kamatszintet anélkül, hogy veszélyeztette volna a forint árfolyamát. Az MNB A forint így az év során többször emelte szilárd maradt, az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésbeneuróhoz viszonyított árfolyama 290-308 sávban mozgott, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50volatilitási indexe a tavalyi 13,5 százalékról 2013-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedettben 6,5 százalékra esett. A bankközi kamatok magyar bankszektor eredménye 2013 harmadik negyedében3 A második negyedév vesztesége után ismét nyereséges lett a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év soránharmadik negyedévben a bankszektor. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített részvénytársasági formában működő bankok adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 közel 13 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 harmadik negyedévben, az év első kilenc hónapjában pedig összesen 36 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte elforint. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011eredményének javulása mögött a kamateredmény stagnálása, ugyanakkor a nem kamateredmény jelentős javulása áll. december végén 28.906 Az egy évvel korábbihoz képest nőtt a céltartalék-képzés a bankoknál, miközben a működési költségek enyhén csökkentek. Az elmúlt egy évben összességében még mindig veszteséges a szektor (-117,3 milliárd forint). A veszteség önmagában rontja a bankok tőkehelyzetét, így a hitelezési képességét is. A hitelintézetek 17579 milliárd forint voltbruttó hitelállományának 24,8 százaléka (4365 milliárd forint) késedelmes volt 2013 harmadik negyedév végén, amely azt jelenti90 napon belül 10,2 százalék (1794 milliárd forint), hogy 2,8%-kal 90 napon túl pedig 14,6 százalék (781 2570 milliárd forinttal) nőtt 2010 forint). A 90 napon belül és 90 napon túl késedelmet mutató hitelek aránya egyaránt - néhány tizedponttal - emelkedett a második negyedév végéhez képest. Az harmadik negyedévben stagnált a bankok mérlegfőösszege, egy év alatt 1,3 százalékos csökkenés mutatkozik. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóannettó hitelállománya egy év alatt 4,8 százalékkal csökkent, betétállománya 0,4 százalékkal nőtt. A hitelállomány csökkenésének mértéke visszaesett, többek között a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hitelekéNövekedési Hitel Programnak (NHP) köszönhetően. A lakossági hitelkereslet 2011betétállomány 10,6 százalékkal esett, ezt azonban a vállalatok kompenzálták. Folytatódott a külföldi forráskivonás: egy év alatt 785 milliárd forint hagyta el a szektort, ebből 149 milliárd forint a harmadik negyedévben. A folyamathoz hozzájárult az NHP is, mivel ez esetenként jegybanki forrással helyettesíti a meglévő külföldi (döntően anyabanki) forrást is. A hárompilléres NHP-ben továbbra is rendkívül t az MNB áprilisban jelentette be. Első pillérét a KKV szektornak nyújtott alacsony voltkamatozású forinthitelek adták. Az MNB összesen 250 milliárd forint értékben nyújtott a kereskedelmi bankoknak 0 százalékon forint alapú forrást, amelyet maximum 2 százalékon adhatnának tovább a vállalatoknak beruházási célokra. A második pillér 250 milliárd forint összegben teremtett lehetőséget a KKV szektor devizahiteleinek forintosítására, (maximum 2 százalékos kamatú forinthitel, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és konverzió piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintveárfolyamon történik), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja harmadik pillér 3 milliárd eurónyi forrás a kereskedelmi bankoknak az export lesz MNB devizatartalékból (swap ügyletek keretében) a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhetrövid lejáratú külső adósságának visszafizetésére. A romló hitelportfólió Magyar Nemzeti Bank meghosszabbította az NHP-t, így 2013 októbere és magas adóterhelés következtében 2014 decembere között további több százmilliárd forint értékben biztosít forrást a kereskedelmi bankoknak a KKV hitelezés támogatására. A kondíciók megegyeznek az első programmal: 0%-os MNB forrás, amit a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak2,5 százalékos kamaton adhatnak tovább. A vállalati szegmensben 2013 harmadik negyedévében mintegy 130 milliárd forinttal emelkedett a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat hitelállomány, ezzel az éves állományleépülési ütem 6,4 százalékról 3,5 százalékra mérséklődött. Az állomány emelkedése részben a visszaeső beruházások NHP keretein belül folyósított új hiteleknek köszönhető, melyek egyúttal a futamidő hosszabbítását és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet isforint irányába történő denominációs átrendeződést is segítették. A növekedési kilátások romlása miatt piaci hitelkamatok – amelyek a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent bankok által hitelképesnek ítélt, de az NHP-ban részt venni nem tudó vállalatokat érintik – a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve harmadik negyedévben is lekövették a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni alapkamat mérséklődését, így hozzájárultak a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakadvállalatihitel-piac javulásához.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-benLakossági jelzáloghitelezés, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 új lakás épült (14% év/év), míg a lakásépítési engedélyek és az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországonlakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 201221.414-ben június végéig csak 4.463re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%). Csökkenő jelzáloghitel-atállomány: 2016. 2012szeptember 30-ben bekövetkező lényeges fordulat azonbanán a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év). A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), hogy a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörténtidőszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben, reál értelemben a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkentdrágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A folyósított lakáshitelek 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képestlegnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke. A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esettpiaci szolgáltatások, a minimális csökkenés a közmunka mezőgazdaság és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően felhasználási oldalon elsősorban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatottháztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évitmíg az ipari gyakorlatilag stagnált. A növekvő exportnak 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az attól elmaradó importnak köszönhetően élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is pozitív egyenleget mutatottemelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. 2011A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinálállomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év során többször emelte az irányadó kamatlábathátralévő részében már nem változott. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedettban. A bankközi kamatok kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A forint árfolyama folyamatosanjavuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az amely 310-314 forint/euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedettsávban mozgott a negyedik negyedévben. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A magyar bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték.2016 harmadik negyedévben3 1 Forrás: Magyar Nemzeti BankKSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés a – 2016. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi stabilitásról, 2012piaci fejlemények – 2016. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatjanovember. Ezen hatásokat a 2012Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensbenra nőtt (+3,7% év/év). A vállalati hitelpiaccal szemben hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javult. A gyenge lakossági hitelkereslet 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbeIII. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt). A lakossági szegmensben 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent a hitelkínálati tényezők nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben a jövőben javulhatnakhitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év). A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, főként a jelzáloghitel44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miattIII. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az állami kamattámogatás bevezetéseéves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, illetve az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a gyengülő hitelkereslet és szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a magas banki fiskális terhek negatív hatásátIII. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakadjavuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-benLakossági jelzáloghitelezés, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent lakáspiac alakulása1 2016 első kilenc hónapjában a lakásépítések száma nőtt: 5.307 új lakás épült (14% év/év), míg a lakásépítési engedélyek és az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországonlakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma éves viszonylatban két és félszeresére, 201221.414-ben június végéig csak 4.463re emelkedett (megyei jogú városokban volt a legnagyobb mértékű a növekedés: 193%). Csökkenő jelzáloghitel-atállomány: 2016. 2012szeptember 30-ben bekövetkező lényeges fordulat azonbanán a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 4.535 milliárd forint (-6,0% év/év). A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), hogy a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 2.970 milliárd forintot tett ki (0,3% negyedév/negyedév), a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörténtidőszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 1.559 milliárd forint volt 2016. szeptember végén (-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévben, reál értelemben a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkentdrágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A folyósított lakáshitelek 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képestlegnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke. A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esettpiaci szolgáltatások, a minimális csökkenés a közmunka mezőgazdaság és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően felhasználási oldalon elsősorban a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatottháztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évitmíg az ipari gyakorlatilag stagnált. A növekvő exportnak 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a növekedési pályában, az attól elmaradó importnak köszönhetően élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva), míg az év második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. novemberben az év/év alapon a fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is a 3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is pozitív egyenleget mutatottemelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. 2011A jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a transzferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, míg a külföldiek kezében lévő állampapír-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinálállomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év során többször emelte az irányadó kamatlábathátralévő részében már nem változott. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedettban. A bankközi kamatok kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A forint árfolyama folyamatosanjavuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az amely 310-314 forint/euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedettsávban mozgott a negyedik negyedévben. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A magyar bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték.2016 harmadik negyedévben3 1 Forrás: Magyar Nemzeti BankKSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2016 harmadik negyedévében; MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés a – 2016. november; MNB Hitelezési folyamatok – 2016. november 2 MNB Pénzügyi Stabilitási Jelentés – 2016. november; MNB Inflációs Jelentés – 2016. szeptember; Makrogazdasági és pénzügyi stabilitásról, 2012piaci fejlemények – 2016. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatjanovember. Ezen hatásokat a 2012Növekvő mérlegfőösszeg: A hitelintézetek mérlegfőösszege 2016. III. negyedévben 669,9 milliárd forinttal 2,1%-kal nőtt 33.311,2 milliárd Ft-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensbenra nőtt (+3,7% év/év). A vállalati hitelpiaccal szemben hitelek bruttó állománya éves viszonylatban 5,9%-kal emelkedett, szeptember végén elérte a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak17.673,5 milliárd Ft-ot. Portfólióminőség: A nemteljesítő hitelek aránya 15,4%-ról 14,0%-ra csökkent, a nem pénzügyi vállalatok nemteljesítő hiteleinek aránya 16,1%-ról 14,2%-ra, a háztartásoké 21,0%-ról 19,8%-ra javult. A gyenge lakossági hitelkereslet 90 napon túl késedelmes hitelek aránya a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint 2016. II. negyedév végi 8,9%-ról a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbeIII. negyedév végére 8,1%-ra csökkent (2015. év végén 10,6% volt). A lakossági szegmensben 90 napon túl késedelmes háztartási hitelek aránya 15,8%-ra csökkent a hitelkínálati tényezők nem pénzügyi vállalati hitelállományon belül ez az arány 6,9% volt. Jövedelmezőség: 2016. I-III. negyedévben a jövőben javulhatnakhitelintézetek összesen 443,5 milliárd Ft adózás előtti nyereséget értek el (+172,0%-kal év/év). A 120 hitelintézetből 76 hitelintézet 457,2 milliárd Ft nyereséget, főként a jelzáloghitel44 pedig 13,7 milliárd Ft veszteséget könyvelt el az I-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miattIII. negyedévben. A hitelintézeti fióktelepeknek 27,6 milliárd Ft adózás előtti nyereségük keletkezett. Az állami kamattámogatás bevezetéseéves átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző negyedév végi 0,7%-ról 1,0%-ra nőtt, illetve az éves átlagos tőkejövedelmezőség (ROE) pedig az előző negyedév végi 7,7%-ról 9,9%-ra emelkedett. Tőkemegfelelés: A negyedév során a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni hitelintézetek teljes kockázati kitettségértéke (RWA) 2,5%-kal emelkedett, miközben a gyengülő hitelkereslet és szavatoló tőkéjük csekély mértékben növekedett. Az átlagos teljes tőkemegfelelési mutató 2016. III. negyedévben 20,9%-ról 20,4%-ra csökkent. Az elsődleges alapvető tőkével (CET1) számított tőkemegfelelési mutató 18,2%-ról 18,4%-ra emelkedett a magas banki fiskális terhek negatív hatásátIII. negyedévben. Likviditás: A bankok likviditásfedezeti mutatója (LCR) a vizsgált időszakban közel 190 százalék, jelentősen meghaladva a 100 százalékos követelményt. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként hitel-betét mutató 2016. május és augusztus között a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakadjavuló hitelezési aktivitás következtében 2 százalékkal emelkedett. Az MNB önfinanszírozási programjának 2014. áprilisi bejelentését követően a bankok állampapír állománya mintegy 2641 milliárd forinttal emelkedett.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2014 harmadik negyedévében kismértékű növekedésnek indultak nőtt a lakásárak Magyarországon folyósítások értéke, azonban a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül kismértékben emelkedett. A vizsgált negyedévben a hitel-fedezet arányok a devizaalapú lakáshitelek esetén enyhén csökkentek, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén kismértékben nőttek. A lakossági hitelkereslet 2014. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2014 első kilenc hónapjában 5.168 új lakás épült, 27 százalékkal több, mint 2013 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 6.947 volt, közel 30 százalékos növekedést mutatva a 2013-es adatokhoz képest. 2014. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.464 milliárd forint, ami 2013. szeptember 30-hoz képest 2,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -5,8 százalékot tett ki egy év alatt. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti adattal. A devizahitelek állománya (3.353 milliárd forint) pedig 4,5 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -9,2 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2014 harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás -0,5 százalék volt, így 2014. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.340 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -1,9 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,5 százalék volt. Ebből a forint hitelállomány 1.588 milliárd forintra rúgott, az elmúlt negyedévben 1,2 százalékkal nőtt, emellett a devizahitelek állománya 2014 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás -2,0 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.123 milliárd forint volt 2014. szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2014 harmadik negyedévében 1,9 százalékkal csökkent, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -7,8 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 523 milliárd forint, az előző negyedévhez képestképest 2,6 milliárd forinttal, éves szinten pedig 0,1%-kal nőtt. A lakásárak csökkenésének üteme 2009szabad felhasználású devizahitel-2011 között mérséklődöttállomány árfolyamkorrigált változása 2014. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon harmadik negyedévében -2,3 százalék, az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben12 hónapban pedig 10,2 százalékos csökkenés. 2014. szeptember végén a háztartási hitelek 18,6 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma ami lényegében megegyezik az előző év hasonló időszakához azonos negyedévében mért aránnyal. 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2014 harmadik negyedévében A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon0,1 százalékponttal, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább 62,2 százalékra csökkent. A folyósított lakáshitelek és szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 201190 százalék feletti LTV (hitel-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képestképest 0,8 százalékponttal, 46,3 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet A magyar gazdaság 2011reálgazdaság élénkülése tovább folytatódott 2014-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esettben, a minimális csökkenés bővülő foglalkoztatás mellett az ágazatok széles körében növekedett a közmunka kibocsátás. 2014 második negyedévében 3,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) 2013 azonos időszakához viszonyítva. A növekedés szerkezeti összetételében egyre hangsúlyosabbá vált a belföldi kereslet. A beruházási aktivitás bővülését az állami beruházások, az uniós források és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhetőNövekedési Hitelprogram (NHP) is elősegítették. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent Az ipari termelés 2014. második negyedévében is élénknek bizonyult. A szektor hozzáadott értéke 2014 második negyedévében 7,2 százalékkal nőtt az előző évhez év azonos időszakához képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari ipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt élénkülését a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnáltfeldolgozóipar vezette. Az export bővülését a korábbi negyedévekhez hasonlóan továbbra is leginkább a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok támogatták.2 Az év eleje óta bővült a foglalkoztatottság, melyet a közmunkaprogramok hatása mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett visszaversenyszféra javuló foglalkoztatási folyamatai támogattak. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlottstabilizálódott 2014-ben, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki3 százaléka alatt maradt, s a jövőben is erre kell számítani. A bővülő kivitelnek (Kormány elkötelezett e tekintetben. Magyarország külső piacai növekedési kilátásainak gyengülése és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankció-sorozat mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményezett, azonban ezt részben ellensúlyozta a kivitel euró értéke 11,7%– fent hivatkozott - belső kereslet, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évitlakossági fogyasztás élénkülése. A növekvő exportnak külkereskedelmi mérleg és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg 2014 első kilenc hónapjában is pozitív egyenleget többletet mutatott, miközben az ország külső adóssága csökkent. A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 első félévében stabilizálódott, ami a külső adósságráták mérséklődésében is tükröződött. Az új költségvetési periódus ellenére is magasan maradó EU-transzfer felhasználás mellett továbbra is számottevő maradt a külső finanszírozási képesség. Ezzel összhangban tovább folytatódott az adósságráták csökkenése, miközben a bruttó külső adósság csökkenését a jegybank önfinanszírozási programja is segítette. A 2014-es évben az infláció historikusan alacsony dinamikát mutatott. 2011Az infláció átlagos szintje 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évbennulla százalék közeli. Az építtetők közül alacsony inflációs környezethez hozzájárult a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedévelvisszafogott külpiaci infláció, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett visszanyomott nyersanyagárak és az alacsony importált infláció, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak (rezsi) csökkentése. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki3 A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2014 augusztusáig folytatta a kamatcsökkentő döntéseit. A két évvel korábban kezdődött kamat csökkentés sorozat révén összesen 4,9 százalékponttal mérséklete a jegybanki alapkamatot anélkül, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinálhogy veszélyeztette volna a forint árfolyamát. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábateuro/forint keresztárfolyam 2014 második negyedévhez hasonlóan a harmadik negyedévben is széles tartományban, 307,2 és 317 között ingadozott. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során euróval szembeni forintárfolyam 2014 első három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év soránnegyedévében összességében mintegy 4 százalékkal gyengült. A forint árfolyama folyamatosanárfolyamára a hazai események és a geopolitikai tényezők is kedvezőtlenül hatottak. Az ellentmondásos orosz-ukrán események hatására erőteljesen ingadozás mellett gyengült az árfolyam, különösen míg az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedettEKB meglepetést okozó kamatcsökkentési döntése a forintárfolyam erősödésének irányába hatott. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben forint gyengülésének országspecifikus tényezői között 2014 harmadik negyedévében a 200-as szint felett maradt devizahiteles probléma körüli bizonytalanság és a 2010rövidhozamok alacsony szintje említhető meg. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A magyar bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-beneredménye 2014 második negyedében4 A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. második negyedévben 2,8 százalékkal csökkent, a szektor összesített adózott eredménye félév egészében pedig 2,3 százalékkal, így június végén 30443,4 milliárd Ft-ot tett ki. A hitelintézetek 2014. második negyedévben összesen 355,6 milliárd Ft adózás előtti veszteséget számoltak el, így az első negyedévi 76,8 milliárd Ft nyereséggel együtt a PSZÁF adatai alapján -243 félév egészében 278,8 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte Ft veszteséget könyveltek el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint eredményessége jelentősen rosszabb volt, amely azt jelentimint 2013. év első félévében, hogy 2,8%-kal (781 amikor összesen 57,2 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képestFt nyereséget értek el, mivel az intézmények nagy része már céltartalékot képzett a devizahitelek árfolyamrése alkalmazásának semmissége miatt várható veszteségekre és egy részük már az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható veszteségekre is. 2014. második negyedéve során a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az összes hitelállományban a 2014. március végi 14,5 százalékról június végére 14,1 százalékra mérséklődött. A bankok portfóliójának minősége második negyedévben romlott a tőkeellátottság elsősorban a negatív évközi eredmény szavatoló tőkében való figyelembe vétele miatt. A hitelintézetek átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2014 március végi 19,5 százalékról, június végére 17,4 százalékra csökkent.5 2014 első felében a nem-pénzügyi vállalatok összességében nettó hiteltörlesztők voltak, 2014. második negyedévében az évközi romláshoz hasonlóanélénkülés jeleit lehetett megfigyelni főként a forinthitelezésben, melyhez a Növekedési Hitelprogram (NHP) nagymértékben hozzájárult. Éves alapon a vállalati hitelezésben növekedés figyelhető meg, párhuzamosan a konjunkturális folyamatok javulásával: a bővülés 43 milliárd forintot tett ki. A hitelállomány emelkedése elsősorban a hosszú lejáratú forinthiteleken realizálódott. Mindazonáltal a piaci hitelezési folyamatokban 2014. első félévében még nem látszódtak az érdemi élénkülés jelei. A háztartási hitelállományban folytatódott a devizahitelek dominálta leépülés, míg a forinthitelezésben bővülés volt megfigyelhető 2014 első kilenc 2 MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2014. november 3 MNB Jelentés az inflációról 2014. szeptember 4 Forrás: MNB Sajtóközlemény a hitelintézetekről a 2014. II. negyedév végi prudenciális adataik alapján; Az MNB által felügyelt szektorok adatainak idősorai - Részvénytársasági hitelintézetek, 5 A hitelintézetek összesített adatai magukba foglalják a részvénytársasági hitelintézetek, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlottszakosított hitelintézetek, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszotthitelintézeti fióktelepek, hiszen - tekintettel arraa szövetkezeti hitelintézetek és három speciális szakosított hitelintézet (MFB, hogy csak EXIM, KELER) adatait, ugyanakkor nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent tartalmazzák azon pénzügyi vállalkozások adatait, amelyek prudenciális szempontból minősülnek hitelintézeteknek. hónapjában. Az új hitelkihelyezéseken belül számottevően növekedett a jobb minőségű lakáscélú hitelek állományavolumene: a reálbérek és a foglalkoztatás bővülése, valamint a csökkenő hitelköltségek a fogyasztáson és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind háztartási beruházásokon keresztül összességében pozitívan hatottak a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hitelekéháztartási hitelfelvételre. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volthitelezési feltételekben lassú oldódás volt megfigyelhető 2014 első felében, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, összességében azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen standardok inkább tekinthetők szigorúnak a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz válság előtti állapothoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett kideviza alapú háztartási hiteleinek állománya 2014 első féléve során mintegy 191 milliárd forinttal mérséklődött tranzakciós alapon. A szigorú hitelezési feltételek - főként háztartások ezzel szemben csaknem 51 milliárd forinttal több forint alapú hitelt vettek fel a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztakfélév alatt, mint amennyit törlesztettek, így folytatódott a forinthitelek térnyerése a teljes állományon belül. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet isteljes hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kihelyezése mintegy 96 milliárd forintot tett ki 2014 első negyedévében, míg közel 145 milliárd forintot 2014 második negyedévében. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a kihelyezett újhitelek volumene 33 százalékkal emelkedett 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.azonos időszakához képest.6

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-jelzálog- alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az kiadott lakóépület építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek és a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene jelentős növekedést mutatott az előző negyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent mutat az előző évhez képest, az újlakás építések száma azonban csökkent 2014-hez viszonyítva. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon kiadott lakásépítési engedélyek száma az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010egy évvel korábbiról 29,9%-kal 12.515-ben megvalósulttólre növekedett. A belföldi felhasználás 1,5%-kallegnagyobb erősödés Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön volt 1 Forrás: FHB Index, 2015. évi, IFRS adatok szerinti konszolidált éves jelentése tapasztalható (2014-hez képest +53,5%, illetve +53,2%). Budapesten az országos változást jelentősen meghaladó mértékkel, 72,8%-kal, 3.170-re növekedett a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette kitervezett új lakások száma. A bővülő kivitelnek (megyei jogú városokban a kivitel euró értéke 11,7%kiadott építési engedélyek száma 18,1%-kal, 3.145-re emelkedett, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően többi városban 23,4%-os, a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva községekben pedig 16,7%-os növekedés volt megfigyelhető 2014-hez képest. Az újlakás-építések száma a 20102014-es évit8.358-ról 8,9%-kal 7.612-re csökkent. Az egy évvel korábbi lakásépítési számhoz viszonyítva mindössze Nyugat-Dunántúlon, valamint Dél-Alföldön volt növekedés megfigyelhető (7,2%, illetve 1,6%). A növekvő exportnak területi egységek tekintetében Budapesten és a községekben közel 4%-kal, míg a megyei jogú városokban 14,2%-kal csökkent az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget mutatottépített lakások száma 2014-hez viszonyítva. 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintetA vállalkozások által épített lakások aránya 38,7%-ról 39,4%-ra (2.999 db) nőtt, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedévelaránya gyakorlatilag változatlan maradt (58,8%, 4.476 db). Többek között az építtetői kör átrendeződésének következményeként a használatba vett lakások átlagos alapterülete 101 m2 volt, gyakorlatilag ugyanannyi, mint az előző évben. A lakossági jelzáloghitelek folyósítása 2015 során negyedévről negyedévre növekedést mutatott a harmadik negyedévig, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinálnegyedik negyedévben enyhe csökkenés volt megfigyelhető. Az MNB éves folyósítás közel 400 milliárd forint volt, mely volumen (399,7 milliárd forint) lényegesen magasabb az év során többször emelte az irányadó kamatlábatelőző évi folyósításnál (273,6 milliárd forint), 46,1%-os növekedés figyelhető meg. A lakossági jelzáloghitelek állománya 2015. december 31-én 4.722 milliárd forintot tett ki a Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 éves állománycsökkenés 720 milliárd forint volt a 20102014. évi 12,3 év végi állományhoz képest (5.442 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte elforint). A bankok összesített mérlegfőösszege 2011devizahitelek állománya a forintosítás következtében az elmúlt egy évben 99,4%-kal csökkent, a forint hitelek többek között szintén ennek köszönhetően 122,6%-kal nőttek, a teljes jelzáloghitel- állományban 13,2% csökkenés következett be. A háztartások lakáscélú hiteleinek állománya 2015. december végén 28.906 31-én 3.009 milliárd forintot tett ki, éves szinten 332 milliárd forinttal csökkent. Ezen belül a forint hitelek 1.406 milliárd forinttal nőttek, míg a deviza hitelek 1.738 milliárd forinttal csökkentek egy év alatt. A szabad felhasználású hitelek állománya 1.713 milliárd forintot ért el 2015 végére, az éves csökkenés 388 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége forint szabad felhasználású hitelek állománya 1.183 milliárd forinttal nőtt, míg a deviza szabad felhasználású hitelek állománya 1.571 milliárd forinttal csökkent. A forintosításnak köszönhetően a deviza hitelek aránya a jelzáloghitel állományon belül a 2014. végi 61,2%-ról 2015. december végére 0,5%-ra csökkent. 2015. IV. negyedévében tovább növekedett az évközi romláshoz hasonlóanFHB Lakásárindex, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlottkorábbi 196,16-ról, azonban ebben 197,6-ra változott az index értéke, így a végtörlesztés drágulás mértéke a III. negyedévhez képest nominálisan 0,7, míg reál értelemben 0,6 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex számai alapján a lakásárak a 2008 elején tapasztalható szinten állnak, mindössze 1,5 százalékkal maradnak el a válság előtti csúcstól, akkor volt a valaha tapasztalt legmagasabb árakat is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben jelenti a hazai gazdasági kilátások romlottak1lakáspiacon. A hazai gazdaság növekedésének motorja lakáspiacon az export lesz árak folyamatos növekedése figyelhető meg 2014 II. negyedéve óta, a következő két évben isdrágulás mértéke ugyanakkor jelentősen csökkent 2015 negyedik negyedévére. Míg az első három hónapban még több mint 7 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás második negyedévben 3,9 százalékos, és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkciójátharmadik negyedévben pedig 4,2 százalékos, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illetékév utolsó három hónapjában már csak 0,7 százalékkal növekedtek az árak. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 XxxxxxxxBuxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a x Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek és a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évit. A növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget mutatott. 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A lakásárak csökkenésének üteme 2009-2011 között mérséklődött. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek és a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évit. A növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget mutatott. 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: 2012 második Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2014 harmadik negyedévében kismértékű növekedésnek indultak nőtt a lakásárak Magyarországon folyósítások értéke, azonban a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül kismértékben emelkedett. A vizsgált negyedévben a hitel-fedezet arányok a devizaalapú lakáshitelek esetén enyhén csökkentek, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén kismértékben nőttek. A lakossági hitelkereslet 2014. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2014 első kilenc hónapjában 5.168 új lakás épült, 27 százalékkal több, mint 2013 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 6.947 volt, közel 30 százalékos növekedést mutatva a 2013-es adatokhoz képest. 2014. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.464 milliárd forint, ami 2013. szeptember 30-hoz képest 2,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -5,8 százalékot tett ki egy év alatt. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ami megegyezik az egy évvel ezelőtti adattal. A devizahitelek állománya (3.353 milliárd forint) pedig 4,5 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -9,2 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2014 harmadik negyedévben 0,1 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás -0,5 százalék volt, így 2014. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.340 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -1,9 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,5 százalék volt. Ebből a forint hitelállomány 1.588 milliárd forintra rúgott, az elmúlt negyedévben 1,2 százalékkal nőtt, emellett a devizahitelek állománya 2014 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás -2,0 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.123 milliárd forint volt 2014. szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2014 harmadik negyedévében 1,9 százalékkal csökkent, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -7,8 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 523 milliárd forint, az előző negyedévhez képestképest 2,6 milliárd forinttal, éves szinten pedig 0,1%-kal nőtt. A lakásárak csökkenésének üteme 2009szabad felhasználású devizahitel-2011 között mérséklődöttállomány árfolyamkorrigált változása 2014. A mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon harmadik negyedévében -2,3 százalék, az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben12 hónapban pedig 10,2 százalékos csökkenés. 2014. szeptember végén a háztartási hitelek 18,6 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma ami lényegében megegyezik az előző év hasonló időszakához azonos negyedévében mért aránnyal. 1 Forrás: KSH, FHB Index, MNB statisztikai idősorok: A háztartási szektor részére nyújtott hitelállomány összetételéről 2014 harmadik negyedévében A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon0,1 százalékponttal, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább 62,2 százalékra csökkent. A folyósított lakáshitelek és szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében a lakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 201190 százalék feletti LTV (hitel-ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képestképest 0,8 százalékponttal, 46,3 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet A magyar gazdaság 2011reálgazdaság élénkülése tovább folytatódott 2014-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esettben, a minimális csökkenés bővülő foglalkoztatás mellett az ágazatok széles körében növekedett a közmunka kibocsátás. 2014 második negyedévében 3,9 százalékkal bővült a bruttó hazai termék (GDP) 2013 azonos időszakához viszonyítva. A növekedés szerkezeti összetételében egyre hangsúlyosabbá vált a belföldi kereslet. A beruházási aktivitás bővülését az állami beruházások, az uniós források és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhetőNövekedési Hitelprogram (NHP) is elősegítették. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent Az ipari termelés 2014. második negyedévében is élénknek bizonyult. A szektor hozzáadott értéke 2014 második negyedévében 7,2 százalékkal nőtt az előző évhez év azonos időszakához képest. A szerény gazdasági növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari ipari teljesítmény tovább hanyatlott, és 7,8%-kal elmaradt élénkülését a 2010 évitől, a szolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnáltfeldolgozóipar vezette. Az export bővülését a korábbi negyedévekhez hasonlóan továbbra is leginkább a járműgyártás és a kapcsolódó ágazatok támogatták.2 Az év eleje óta bővült a foglalkoztatottság, melyet a közmunkaprogramok hatása mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi felhasználás – a belföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A belföldi felhasználás 1,5%-kal, a háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett visszaversenyszféra javuló foglalkoztatási folyamatai támogattak. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlottstabilizálódott 2014-ben, az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki3 százaléka alatt maradt, s a jövőben is erre kell számítani. A bővülő kivitelnek (Kormány elkötelezett e tekintetben. Magyarország külső piacai növekedési kilátásainak gyengülése és az orosz-ukrán konfliktus miatt kivetett szankció-sorozat mérsékelten alacsonyabb külső keresletet eredményezett, azonban ezt részben ellensúlyozta a kivitel euró értéke 11,7%– fent hivatkozott - belső kereslet, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évitlakossági fogyasztás élénkülése. A növekvő exportnak külkereskedelmi mérleg és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg 2014 első kilenc hónapjában is pozitív egyenleget többletet mutatott, miközben az ország külső adóssága csökkent. A gazdaság külső egyensúlyi pozíciója 2014 első félévében stabilizálódott, ami a külső adósságráták mérséklődésében is tükröződött. Az új költségvetési periódus ellenére is magasan maradó EU-transzfer felhasználás mellett továbbra is számottevő maradt a külső finanszírozási képesség. Ezzel összhangban tovább folytatódott az adósságráták csökkenése, miközben a bruttó külső adósság csökkenését a jegybank önfinanszírozási programja is segítette. A 2014-es évben az infláció historikusan alacsony dinamikát mutatott. 2011Az infláció átlagos szintje 2014-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évbennulla százalék közeli. Az építtetők közül alacsony inflációs környezethez hozzájárult a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedévelvisszafogott külpiaci infláció, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett visszanyomott nyersanyagárak és az alacsony importált infláció, a mérsékelt keresleti környezet, az inflációs várakozások mérséklődése, illetve a szabályozott energiaárak (rezsi) csökkentése. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki3 A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2014 augusztusáig folytatta a kamatcsökkentő döntéseit. A két évvel korábban kezdődött kamat csökkentés sorozat révén összesen 4,9 százalékponttal mérséklete a jegybanki alapkamatot anélkül, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinálhogy veszélyeztette volna a forint árfolyamát. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábateuro/forint keresztárfolyam 2014 második negyedévhez hasonlóan a harmadik negyedévben is széles tartományban, 307,2 és 317 között ingadozott. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során euróval szembeni forintárfolyam 2014 első három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év soránnegyedévében összességében mintegy 4 százalékkal gyengült. A forint árfolyama folyamatosanárfolyamára a hazai események és a geopolitikai tényezők is kedvezőtlenül hatottak. Az ellentmondásos orosz-ukrán események hatására erőteljesen ingadozás mellett gyengült az árfolyam, különösen míg az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedettEKB meglepetést okozó kamatcsökkentési döntése a forintárfolyam erősödésének irányába hatott. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben forint gyengülésének országspecifikus tényezői között 2014 harmadik negyedévében a 200-as szint felett maradt devizahiteles probléma körüli bizonytalanság és a 2010rövidhozamok alacsony szintje említhető meg. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A magyar bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-beneredménye 2014 második negyedében4 A hitelintézetek mérlegfőösszege 2014. második negyedévben 2,8 százalékkal csökkent, a szektor összesített adózott eredménye félév egészében pedig 2,3 százalékkal, így június végén 30443,4 milliárd Ft-ot tett ki. A hitelintézetek 2014. második negyedévben összesen 355,6 milliárd Ft adózás előtti veszteséget számoltak el, így az első negyedévi 76,8 milliárd Ft nyereséggel együtt a PSZÁF adatai alapján -243 félév egészében 278,8 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte Ft veszteséget könyveltek el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint eredményessége jelentősen rosszabb volt, amely azt jelentimint 2013. év első félévében, hogy 2,8%-kal (781 amikor összesen 57,2 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képestFt nyereséget értek el, mivel az intézmények nagy része már céltartalékot képzett a devizahitelek árfolyamrése alkalmazásának semmissége miatt várható veszteségekre és egy részük már az egyoldalú szerződésmódosítások miatt várható veszteségekre is. 2014. második negyedéve során a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya az összes hitelállományban a 2014. március végi 14,5 százalékról június végére 14,1 százalékra mérséklődött. A bankok portfóliójának minősége második negyedévben romlott a tőkeellátottság elsősorban a negatív évközi eredmény szavatoló tőkében való figyelembe vétele miatt. A hitelintézetek átlagos tőkemegfelelési mutatója a 2014 március végi 19,5 százalékról, június végére 17,4 százalékra csökkent.5 2014 első felében a nem-pénzügyi vállalatok összességében nettó hiteltörlesztők voltak, 2014. második negyedévében az évközi romláshoz hasonlóanélénkülés jeleit lehetett megfigyelni főként a forinthitelezésben, melyhez a Növekedési Hitelprogram (NHP) nagymértékben hozzájárult. Éves alapon a vállalati hitelezésben növekedés figyelhető meg, párhuzamosan a konjunkturális folyamatok javulásával: a bővülés 43 milliárd forintot tett ki. A hitelállomány emelkedése elsősorban a hosszú lejáratú forinthiteleken realizálódott. Mindazonáltal a piaci hitelezési folyamatokban 2014. első félévében még nem látszódtak az érdemi élénkülés jelei. A háztartási hitelállományban folytatódott a devizahitelek dominálta leépülés, míg a forinthitelezésben bővülés volt megfigyelhető 2014 első kilenc 2 MNB Pénzügyi stabilitási jelentése 2014. november 3 MNB Jelentés az inflációról 2014. szeptember 4 Forrás: MNB Sajtóközlemény a hitelintézetekről a 2014. II. negyedév végi prudenciális adataik alapján; Az MNB által felügyelt szektorok adatainak idősorai - Részvénytársasági hitelintézetek, 5 A hitelintézetek összesített adatai magukba foglalják a részvénytársasági hitelintézetek, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlottszakosított hitelintézetek, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszotthitelintézeti fióktelepek, hiszen - tekintettel arraa szövetkezeti hitelintézetek és három speciális szakosított hitelintézet (MFB, hogy csak EXIM, KELER) adatait, ugyanakkor nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent tartalmazzák azon pénzügyi vállalkozások adatait, amelyek prudenciális szempontból minősülnek hitelintézeteknek. hónapjában. Az új hitelkihelyezéseken belül számottevően növekedett a jobb minőségű lakáscélú hitelek állományavolumene: a reálbérek és a foglalkoztatás bővülése, valamint a csökkenő hitelköltségek a fogyasztáson és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind háztartási beruházásokon keresztül összességében pozitívan hatottak a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hitelekéháztartási hitelfelvételre. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volthitelezési feltételekben lassú oldódás volt megfigyelhető 2014 első felében, a kínálati oldalt pedig a kedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, összességében azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen standardok inkább tekinthetők szigorúnak a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz válság előtti állapothoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett kideviza alapú háztartási hiteleinek állománya 2014 első féléve során mintegy 191 milliárd forinttal mérséklődött tranzakciós alapon. A szigorú hitelezési feltételek - főként háztartások ezzel szemben csaknem 51 milliárd forinttal több forint alapú hitelt vettek fel a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztakfélév alatt, mint amennyit törlesztettek, így folytatódott a forinthitelek térnyerése a teljes állományon belül. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet isteljes hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kihelyezése mintegy 96 milliárd forintot tett ki 2014 első negyedévében, míg közel 145 milliárd forintot 2014 második negyedévében. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a kihelyezett újhitelek volumene 33 százalékkal emelkedett 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték. 1 Forrás: Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról, 2012. november Ez utóbbi áthárítása a vállalati jövedelmezőséget ronthatja. Ezen hatásokat a 2012-ben összességében 125 bázispontos jegybanki kamatcsökkentések az MNB várakozása szerint csak kis részben képesek semlegesíteni. Így nem várható érdemi hitelállomány- növekedés a vállalati szegmensben. A vállalati hitelpiaccal szemben a lakossági piacon keresleti tényezők domináltak. A gyenge lakossági hitelkereslet a bizonytalan jövedelem kilátásokkal, valamint a mérlegkiigazítási szándékkal hozható összefüggésbe. A lakossági szegmensben a hitelkínálati tényezők a jövőben javulhatnak, főként a jelzáloghitel-piacon megjelenő, államilag támogatott konstrukciók a jelenleginél 4-5 százalékponttal alacsonyabb kamatköltsége miatt. Az állami kamattámogatás bevezetése, illetve a jegybanki kamatcsökkentések nagyrészt képesek kompenzálni a gyengülő hitelkereslet és a magas banki fiskális terhek negatív hatását. A lakossági hitelezés tartós gyengesége főként a túlzott eladósodottságból eredően szükséges lakossági mérlegkiigazításból fakad.azonos időszakához képest.6