Common use of SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES Clause in Contracts

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2013 harmadik negyedévében a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A lakossági hitelkereslet 2013. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 első kilenc hónapjában 4.077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 5.327 volt, 32 százalékos visszaesést mutatva a 2012-es adatokhoz képest. 2013. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.622 milliárd forint, ami 2012. szeptember 30-hoz képest 3,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 százalékot tett ki az elmúlt egy évben. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A devizahitelek állománya (3.511 milliárd forint) pedig 4,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2013 harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 százalék volt, így 2013. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.406 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -3,8 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 milliárd forint és az elmúlt negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, emellett a devizahitelek állománya az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás +0,9 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.216 milliárd forint volt 2013 szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 harmadik negyedévében 0,1 százalékkal nőtt, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 százalékos csökkenés. 2013. szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás figyelhető meg: a 90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet 2013 második és harmadik negyedévében folytatódott a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, igaz ennek üteme a kilenc hónap alatt 2012 azonos időszakához viszonyítva alig érte el az 1%-t. Hosszú idő után az export mellett a belföldi kereslet is emelkedni tudott a fenti időszakban. A beruházások gyenge teljesítménye részben a kormányzat szigorú fiskális politikájával függ össze, részben pedig a gazdaságpolitika nehezen

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2013 harmadik 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A lakossági hitelkereslet 2013. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 első kilenc hónapjában 4.077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 5.327 volt, 32 százalékos visszaesést mutatva a 2012-es adatokhoz képest. 2013. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.622 milliárd forint, ami 2012. szeptember 30-hoz képest 3,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 százalékot tett ki az elmúlt egy évben. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A devizahitelek állománya (3.511 milliárd forint) pedig 4,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2013 harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 százalék volt, így 2013. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.406 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -3,8 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 milliárd forint és az elmúlt negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, emellett a devizahitelek állománya az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás +0,9 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.216 milliárd forint volt 2013 szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 harmadik negyedévében 0,1 százalékkal nőtt, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 százalékos csökkenés. 2013. szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévben részben a forint gyengülése a hitellakásárak csökkenésének üteme 2009-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte2011 között mérséklődött. A devizaalapú mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek esetében és a 90 százalék feletti LTV (hitellakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás figyelhető meg: a 90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedettképest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági környezet 2013 második növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és harmadik negyedévében folytatódott 7,8%-kal elmaradt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése2010 évitől, igaz ennek üteme a kilenc hónap alatt 2012 azonos időszakához viszonyítva alig érte el az 1%-tszolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Hosszú idő után az Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi kereslet is emelkedni tudott felhasználás – a fenti időszakbanbelföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A beruházások gyenge teljesítménye részben belföldi felhasználás 1,5%-kal, a kormányzat szigorú fiskális politikájával függ összeháztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, részben az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évit. A növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget mutatott. 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a gazdaságpolitika nehezenkedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás, refinanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2013 harmadik negyedévében a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A lakossági hitelkereslet 2013. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 2016 első kilenc hónapjában 4.077 a lakásépítések száma nőtt: 5.307 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakábanépült (14% év/év), míg a kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépület építésére vonatkozó bejelentések együttes száma mindössze 5.327 voltéves viszonylatban két és félszeresére, 32 százalékos visszaesést mutatva 21.414-re emelkedett (megyei jogú városokban volt a 2012legnagyobb mértékű a növekedés: 193%). Csökkenő jelzáloghitel-es adatokhoz képest. 2013állomány: 2016. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.622 milliárd forint, ami 2012. szeptember 30-hoz képest 3,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 százalékot tett ki az elmúlt egy évben. A forint hitelek állománya 2.111 4.535 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A devizahitelek állománya (3.511 milliárd forint) pedig 4,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 százalék -6,0% év/év). A forint hitelek állománya 4.516 milliárd forint (-5,4% év/év), a devizahitelek állománya 19 milliárd forint (-62,7% év/év). Emelkedő lakossági lakáscélú hitelek állománya 2013 harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 százalék volt, így 2013. hitel- állomány: 2.976 milliárd forint 2016 szeptember 30-án a lakáscélú végén tett ki (-2,4% év/év) Forint hitelállomány 3.406 2.970 milliárd forintot tett ki. Az évki (0,3% negyedév/év alapú változás -3,8 százaléknegyedév), illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 milliárd forint és az elmúlt negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, emellett a devizahitelek állománya 7,2%-kal csökkent ugyanebben az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás +0,9 százalék)időszakban. A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.216 1.559 milliárd forint volt 2013 szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 harmadik negyedévében 0,1 százalékkal nőtt, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 százalékos csökkenés. 20132016. szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben(-12,2% év/év és -3,5% negyedév/negyedév) Emelkedő lakásárak: 2016. II. negyedévében az FHB Lakásárindex 217,35-ről, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg 220,45-re emelkedett, A lakóingatlanokért átlagosan 1,42 százalékkal kellett többet fizetni, mint az előző negyedévhez képestnegyedévben, reál értelemben a drágulás mindössze 0,83 százalékos volt. Az FHB Lakásárindex alapján a lakásárak már meghaladják a válság előtti szinteket: Reál értelemben a 2009 közepén megfigyelt szintek közelében mozognak a jelenlegi árak. A harmadik negyedévben részben 2013 és 2016. II. negyedéve között megfigyelt változás Budapesten volt a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás figyelhető meg: a 90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedettlegnagyobb mértékű. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet 2013 környezet2 GDP, növekedés: 2016 III. negyedévében a szezonálisan és naptárhatással kiigazított bruttó hazai termék 1,6%-kal emelkedett éves viszonylatban, míg az előző negyedévhez képest 0,3% volt a bővülés mértéke. A növekedéshez termelési oldalon legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, a mezőgazdaság és az élénkülő kiskereskedelmi forgalom járultak hozzá, míg a felhasználási oldalon elsősorban a háztartási fogyasztás kedvező alakulása befolyásolta a növekedést. Az építőipar teljesítménye tovább is növekedés lassulásának irányába hatott, míg az ipari gyakorlatilag stagnált. A 2016 első negyedévében bekövetkezett lassulást követően a második és harmadik negyedévében folytatódott negyedévben mérséklet pozitív korrekció állt be a bruttó hazai termék növekedési pályában, az élénkülő belső kereslet mellett 2016-ban és 2017-ben 2,5-3% körüli éves alapú növekedési ütem valósulhat meg. Fogyasztói árak: 2016 első tizenegy hónapját összességében az alacsony inflációs környezet jellemezte (GDP) növekedése, igaz ennek üteme átlagosan 0,3%-kal emelkedtek a kilenc hónap alatt 2012 fogyasztói árak az előző év azonos időszakához viszonyítva alig érte el viszonyítva), míg az 1%-tév második felében bekövetkezett lassú emelkedés (2016. Hosszú idő után novemberben az export mellett év/év alapon a belföldi kereslet fogyasztói árak emelkedése 1,1% volt). Az MNB várakozása szerint az infláció 2016-ban és 2017-ben is emelkedni tudott a fenti időszakban3%-os inflációs cél alatt alakulhat, amelyet várhatóan 2018 közepén fog megközelíteni. Kedvező egyensúlyi mutatók: A hazai gazdaság külső finanszírozási képessége a 2016 első negyedévi adatok alapján reálgazdasági megközelítés szerint a GDP 9%-a körül szinten stabilizálódott, A folyó fizetési mérleg többlete is emelkedett: a külkereskedelmi mérleg 9% körüli GDP arányos egyenlege elsősorban az emelkedő nettó exportnak és a stabilan magas szolgáltatásegyenlegnek köszönhető. A beruházások gyenge teljesítménye részben jövedelemegyenleg hiánya csökkent, míg a kormányzat szigorú fiskális politikájával függ összetranszferegyenleg többlete a csökkenő EU források következtében mérséklődött A konszolidált nettó államadósság a devizatartalékok csökkenése következtében emelkedett, részben pedig míg a gazdaságpolitika nehezenkülföldiek kezében lévő állampapír-állomány mérséklődése folytatódott. Az MNB várakozása szerint a kormányzati szektor GDP-arányos ESA-hiánya 2016-ban 1,4%-1,5% körül alakulhat, amely 2017-ben 2,1%-2,3% körüli szintre emelkedhet. Monetáris kondíciók: 2016-ban összesen 45 bázisponttal, 0,9%-ra csökkentette a referencia kamat. Az egynapos lejáraton elérhető aszimmetrikus kamatfolyosó 2015 végi a 2%-os szintről 95 bázispontra szűkült 2016 novemberében. Az egynapos betéti kamatláb 15 bázisponttal -5 bázispontra csökkent 2016. március 23-tól, amely az év hátralévő részében már nem változott. Az egynapos hitel kamata 2,1%-ról 0,9%-ra csökkent 2016-ban. A kötelező tartalék összege után fizetett kamatláb 1,35%-ról 0,9%-ra csökkent. Árfolyam: A forint az euróval szemben 315-316 forint/euró szint közelében nyitotta a 2016-os évet, átmeneti erősödést követően a kurzus 317-318 forint/euró szintek közelébe gyengült. A javuló globális hangulat és a magyar államadósság felminősítésével kapcsolatos várakozások erősítették a forintot, amely 310-314 forint/euró sávban mozgott a negyedik negyedévben. A magyar bankszektor eredménye 2016 harmadik negyedévben3

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2013 2014 harmadik negyedévében nőtt a folyósítások értéke, azonban a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedettemelkedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményeztearányok a devizaalapú lakáshitelek esetén enyhén csökkentek, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén kismértékben nőttek. A lakossági hitelkereslet 20132014. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 2014 első kilenc hónapjában 4.077 5.168 új lakás épült, 37 27 százalékkal kevesebbtöbb, mint 2012 2013 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 5.327 6.947 volt, 32 közel 30 százalékos visszaesést növekedést mutatva a 20122013-es adatokhoz képest. 20132014. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.622 5.464 milliárd forint, ami 20122013. szeptember 30-hoz képest 3,8 2,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 -5,8 százalékot tett ki az elmúlt egy évbenév alatt. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent ami megegyezik az egy évvel korábbi adatokhoz képestezelőtti adattal. A devizahitelek állománya (3.511 3.353 milliárd forint) pedig 4,4 4,5 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 -9,2 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2013 2014 harmadik negyedévben 0,3 0,1 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 -0,5 százalék volt, így 20132014. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.406 3.340 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -3,8 -1,9 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt-4,5 százalék volt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 1.588 milliárd forint és forintra rúgott, az elmúlt negyedévben 0,3 1,2 százalékkal csökkentnőtt, emellett a devizahitelek állománya az utolsó negyedévben 0,4 2014 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás +0,9 -2,0 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.216 2.123 milliárd forint volt 2013 2014. szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 2014 harmadik negyedévében 0,1 1,9 százalékkal nőttcsökkent, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 -7,8 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 523 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 2,6 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal 0,1%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 2014. harmadik negyedévében -2,3 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 10,2 százalékos csökkenés. 20132014. szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 18,6 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg lényegében megegyezik az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A devizaalapú lakáshitelek esetében a 90 százalék feletti LTV (hitel-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás figyelhető meg: a 90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedett. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi gazdasági környezet 2013 második és harmadik év azonos negyedévében folytatódott a bruttó hazai termék (GDP) növekedése, igaz ennek üteme a kilenc hónap alatt 2012 azonos időszakához viszonyítva alig érte el az 1%-t. Hosszú idő után az export mellett a belföldi kereslet is emelkedni tudott a fenti időszakban. A beruházások gyenge teljesítménye részben a kormányzat szigorú fiskális politikájával függ össze, részben pedig a gazdaságpolitika nehezenmért aránnyal.

SZAKASZ – A KIBOCSÁTÓ ÉS AZ ESETLEGES KEZES. B.1 A Kibocsátó jogi és kereskedelmi neve: FHB Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság B.2 A Kibocsátó székhelye, jogi formája, a működésére irányadó jog és a bejegyzés országa: • Székhelye: 1082 XxxxxxxxBuxxxxxx, Xxxxx xx 00., xxxxxxxxxxxxx a x Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, cégjegyzékszáma: 00-00-000000 • jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság • működésre irányadó jog: magyar • bejegyzés országa. Magyarország • Statisztikai számjel: 12321942-6492-114-01 • Adószám:12321942-4-44 • Alapítás időpontja/A társasági szerződés kelte: 1997.10.21. B.3 A kibocsátó folyó műveleteinek és fő tevékenységi köreinek jellege, az értékesített fő termékkategóriák és/vagy a nyújtott fő kategóriáinak megnevezésével, valamint a kibocsátó fontosabb versenypiacainak meghatározásával: A Kibocsátó fő tevékenységi köre a jelzáloghitelezés és a jelzálog-alapú finanszírozás. Fő termékkategóriái a lakáscélú ingatlanok fejlesztésének és vásárlásának a finanszírozásához és az államilag támogatott lakáshitelek folyósításához kapcsolható hiteltípusok, valamint a kis- és középvállalatok részben jelzálog-alapon való finanszírozása. B.4.a A Kibocsátót és a tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló legfontosabb legújabb trendek bemutatása: Lakossági jelzáloghitelezés, lakáspiac alakulása1 2013 harmadik 2012 második negyedévében kismértékű növekedésnek indultak a háztartások hiteleinek tőketörlesztése, a hitelekhez kapcsolódó leírások, valamint az eladások összege továbbra is jelentősen meghaladta a folyósítások volumenét. A 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya a teljes portfolión belül alig változott, míg az átstrukturált állományokon belül kismértékben növekedett. A vizsgált negyedévben részben a forint gyengülése a hitel-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte. A lakossági hitelkereslet 2013. szeptember végéig eltelt időszakában változatlanul alacsony volt, jóllehet a támogatott hitelek iránt élénkebb érdeklődés volt tapasztalható. A hitelpiaccal együtt a lakáspiac és a lakásépítés továbbra is mélyponton maradt. A KSH statisztikái alapján 2013 első kilenc hónapjában 4.077 új lakás épült, 37 százalékkal kevesebb, mint 2012 azonos időszakában, míg a kiadott lakásépítési engedélyek száma mindössze 5.327 volt, 32 százalékos visszaesést mutatva a 2012-es adatokhoz képest. 2013. szeptember 30-án a hitelintézetek által nyújtott lakossági jelzáloghitelek állománya 5.622 milliárd forint, ami 2012. szeptember 30-hoz képest 3,8 százalék csökkenést mutat, az árfolyammal korrigált állományváltozás -4,6 százalékot tett ki az elmúlt egy évben. A forint hitelek állománya 2.111 milliárd forint volt, ezzel 2,7százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A devizahitelek állománya (3.511 milliárd forint) pedig 4,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan: -5,7 százalék év/év). A lakossági lakáscélú hitelek állománya 2013 harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, árfolyam-korrekciók után a változás +0,3 százalék volt, így 2013. szeptember 30-án a lakáscélú hitelállomány 3.406 milliárd forintot tett ki. Az év/év alapú változás -3,8 százalék, illetve árfolyamváltozással korrigáltan -4,4 százalékvolt. Ebből a forint hitelállomány 1.589 milliárd forint és az elmúlt negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, emellett a devizahitelek állománya az utolsó negyedévben 0,4 százalékkal csökkent (árfolyamkorrigáltan a változás +0,9 százalék). A lakossági szabad felhasználású jelzáloghitelek állománya 2.216 milliárd forint volt 2013 szeptember végén, árfolyamváltozástól tisztítva 2013 harmadik negyedévében 0,1 százalékkal nőtt, az elmúlt 12 havi korrigált állományváltozás pedig -4,9 százalék volt. A szabad felhasználású forint hitelek állománya 522 milliárd forint, az előző negyedévhez képest 2 milliárd forinttal, éves szinten pedig 8,9%-kal nőtt. A szabad felhasználású devizahitel-állomány árfolyamkorrigált változása az elmúlt három hónapban +0,1 százalék, az elmúlt 12 hónapban pedig 6,4 százalékos csökkenés. 2013. szeptember végén a háztartási hitelek 18,5 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,6 százalékpontos növekedésnek felel meg lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest. A harmadik negyedévben részben a forint gyengülése a hitellakásárak csökkenésének üteme 2009-fedezet arány mérsékelt emelkedését eredményezte2011 között mérséklődött. A devizaalapú mélyponton bekövetkező fordulatnak azonban 2012. utolsó hónapjaiban még mindig alig vannak jelei. A lakáspiacon az elmúlt 10 év legalacsonyabb lakásforgalma zajlott le 2012-ben, és a válság tünetei még érezhetőek a lakáspiacot meghatározó keresleti és kínálati környezetben. A kínálati oldal radikális hanyatlása megállt. Bár tovább csökkent a lakásépítések száma az előző év hasonló időszakához képest – 2011 első felében 5.585 új lakást adtak át Magyarországon, 2012-ben június végéig csak 4.463-at. 2012-ben bekövetkező lényeges fordulat azonban, hogy az építési engedélyek száma 2008 óta először meghaladja az átadott lakások számát, azaz a használatbavételi engedélyek számát. Ez a fordulat Budapesten is megtörtént. A lakossági jelzáloghitelek állománya a kedvezményes végtörlesztés után is tovább csökkent. A folyósított lakáshitelek esetében és a 90 százalék feletti LTV (hitellakástranzakciók közt igen szoros összefüggés figyelhető meg. A piaci környezetet jól jellemzi egyrészt, hogy a válság hatására jelentősen csökkent a lakáspiaci tranzakciók száma, másrészt ezzel párhuzamosan lényegesen csökkent a folyósított lakáshitelek mennyisége is. A 2011-fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya ben bejelentett, és 2012-ben életbe lépett új lakástámogatási rendszernek az egyik célja a forinthitelek támogatása. Az új lakástámogatási program két fő intézkedést tartalmaz: egy lakásépítési támogatási részt, és egy kamattámogatási rendszert. Részben a kamattámogatásos hitelezés elindulásának, részben szezonális hatásnak köszönhetően 2012. harmadik negyedévében a lakossági jelzéloghitel folyósítások volumene növekedést mutatott az előző negyedévhez képest 1,7 százalékponttal, 56,5 százalékra nőtt. A szabad felhasználású devizaalapú jelzáloghitelek esetében hasonló változás figyelhető meg: a 90 százalék feletti LTV (hitel- fedezet arány) kategóriába eső állomány aránya az előző negyedévhez képest 1,9 százalékponttal, 38,2 százalékra emelkedettképest. B.4.b A kibocsátót és tevékenysége szerinti ágazatot befolyásoló ismert trendek bemutatása: Belföldi A magyar gazdaság 2011-ben 1,7%-kal bővült. Bár a munkanélküliség ráta az év folyamán 11% alá esett, a minimális csökkenés a közmunka és a segélyekhez előírt 90 napos évi munkavégzésnek volt köszönhető. 2011-ben a foglalkoztatottak átlagos száma 3.812 ezer fő volt, ami 31 ezer fős bővülést jelent az előző évhez képest. A szerény gazdasági környezet 2013 második növekedést termelési oldalon az ipar, felhasználási oldalon az export húzta, az előbbi volumene 5,4%-kal, az utóbbi 9,0%-kal bővült. Az építőipari teljesítmény tovább hanyatlott, és harmadik negyedévében folytatódott 7,8%-kal elmaradt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése2010 évitől, igaz ennek üteme a kilenc hónap alatt 2012 azonos időszakához viszonyítva alig érte el az 1%-tszolgáltatások ágazatai pedig vegyes képet mutattak, teljesítményük együttvéve stagnált. Hosszú idő után az Az export mellett a behozatal is jelentősen emelkedett, mintegy 6,6%-kal, viszont a belföldi kereslet is emelkedni tudott felhasználás – a fenti időszakbanbelföldi fogyasztás és beruházás – 1,5%-kal elmaradt a 2010-ben megvalósulttól. A beruházások gyenge teljesítménye részben belföldi felhasználás 1,5%-kal, a kormányzat szigorú fiskális politikájával függ összeháztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal esett vissza. Az államháztartás egyensúlyi helyzete romlott, részben az államháztartás hiánya az év során emelkedett, év végén a GDP 4,2%-át tette ki. A bővülő kivitelnek (a kivitel euró értéke 11,7%, míg a behozatalé 10,5%- kal emelkedett) köszönhetően a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2011 december végén 1.949 milliárd forint aktívumot mutatott, több mint 433 milliárd forinttal meghaladva a 2010-es évit. A növekvő exportnak és az attól elmaradó importnak köszönhetően a folyó fizetési mérleg is pozitív egyenleget mutatott. 2011-ben a fogyasztói árak átlagosan 3,9%-kal haladták meg az előző évi szintet, amely 1,0 százalékponttal alacsonyabb, mint 2010-ben. 2011-ben megközelítőleg 12.660 lakás épült, 39%-kal kevesebb, mint a 2010-es évben. Az építtetők közül a természetes személyek által épített lakások száma megközelítőleg negyedével, a vállalkozások által építetteké közel 60%-kal esett vissza. 2011-ben mintegy 12.490 lakásépítési engedélyt adtak ki, 28%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Az MNB az év során többször emelte az irányadó kamatlábat. Az előző év végén 5,75%-os jegybanki alapkamat az év során három lépésben, januárban 25 bázispontos, majd november és december során 50-50 bázispontos lépésben 7,00%-ig emelkedett. A bankközi kamatok a jegybanki kamathoz hasonló pályát futottak be az év során. A forint árfolyama folyamatosan, különösen az év utolsó harmadában gyengült jelentősen, az euró értéke az év eleji 278,75 HUF/EUR szintről év végére 311,13 HUF/EUR-ra emelkedett. A hazai hitelek szempontjából fontosabb szerepet betöltő svájci frank értéke egész évben a 200-as szint felett maradt és a 2010. végi 222,68 HUF/CHF-ről 255,91 HUF/CHF-ra, azaz több mint 30 forinttal emelkedett A bankszektor 13 év után veszteségessé vált 2011-ben, a szektor összesített adózott eredménye a PSZÁF adatai alapján -243 milliárd forint volt a 2010. évi 12,3 milliárd forint nyereség után, amely veszteség legnagyobb részét a bankszektor a lakossági deviza jelzáloghitelek jogszabály alapján lehetővé vált kedvezményes rögzített árfolyamon történő végtörlesztése miatt szenvedte el. A bankok összesített mérlegfőösszege 2011. december végén 28.906 milliárd forint volt, amely azt jelenti, hogy 2,8%-kal (781 milliárd forinttal) nőtt 2010 végéhez képest. A bankok portfóliójának minősége az évközi romláshoz hasonlóan, a negyedik negyedévében jelentősen tovább romlott, azonban ebben a végtörlesztés is szerepet játszott, hiszen - tekintettel arra, hogy csak nem lejárt hitel kerülhetett végtörlesztésre - csökkent a jobb minőségű hitelek állománya, és így az arányuk is a portfólión belül. 2011-ben mind az összes hitelen, mind a lakossági hiteleken belül nőtt a késedelmes hitelek részaránya, különösen a 90 napot meghaladó késedelmes hiteleké. A lakossági hitelkereslet 2011-ben továbbra is rendkívül alacsony volt, a kínálati oldalt pedig a gazdaságpolitika nehezenkedvezőtlen szabályozói és piaci változások gyengítették. Mind a deviza hitel állomány (az árfolyamváltozásoktól eltekintve), mind a forint hitelek állománya stagnált, keresletnövekedés nem volt tapasztalható. 2012-ben a hazai gazdasági kilátások romlottak1. A hazai gazdaság növekedésének motorja az export lesz a következő két évben is, azonban a romló nemzetközi konjunkturális kilátások miatt ezen a téren a korábbinál alacsonyabb bővülésre lehet számítani. Az elhúzódó háztartási mérlegkiigazítás és a vállalatok esetében a szigorú hitelkínálat miatt a belső kereslet visszafogott maradhat. Mindez azt jelenti, hogy a hazai bankrendszer a következő években is nagyon gyenge teljesítményt felmutató gazdasági környezetben működhet. A romló hitelportfólió és magas adóterhelés következtében a bankok jövedelmezősége alacsony marad és ezen keresztül főként a vállalati szegmensben csökken a hitelezési hajlandóság, ami visszahatva a reálgazdaságra, tovább rontja a gazdaság teljesítményét. 2012-ben a hazai pénzügyi rendszer likviditásának és tőkéjének sokk-ellenállóképessége kielégítő volt, nagymértékű javulást mutatott az első negyedévi adatokhoz viszonyítva. A pénzügyi rendszer azonban csak nagyon korlátozottan töltötte be a pénzügyi források közvetítésére vonatkozó funkcióját, az alacsony hitelezési hajlandóság miatt a vállalati hitelezés terén erősen prociklikus hatást fejtett ki. A szigorú hitelezési feltételek - főként a vállalati piacon – még inkább hitel szűkét okoztak. A vállalati szegmensben a mérséklődő hitelezési aktivitás irányába mutat a visszaeső beruházások és a romló üzleti bizalom miatt szűkülő hitelkereslet is. A növekedési kilátások romlása miatt a gazdaság gyengülő ciklikus pozíciója csökkenő hitelkeresletet és fogyasztást eredményezett. A visszaeső vállalati jövedelmezőség miatt romló hitelportfólióval és növekvő kockázati költségekkel kell számolni. További negatív tényezőt jelent a bankadó hosszú távon való fenntartása és a 2013. januárjában bevezetendő tranzakciós illeték.