Common use of szakasz – Kockázatok Clause in Contracts

szakasz – Kockázatok. D.1 Nem értelmezhető D.2 Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található minden tájékoztatást. A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés. Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a Kibocsátó és a Program Forgalmazók között nem áll fenn egyetemleges felelősség, így az FHB Nyrt. jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozatai a Tpt. 38. paragrafusának 4b) bekezdése szerint kiemelten kockázatosak. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik a Kibocsátó gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik az értékpapírok kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek esetleges visszavonása miatti kockázatok A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket visszavonhatja az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet (MNB) a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának tagjaként az FHB Csoportra is vonatkozik az Szhitv. (11.§(7)) pontja, amelynek értelmében a szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell alapítási, illetve működési engedélyért fordulni a Felügyelethez, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák, egy esetleges kilépés hasonló negatív hatással járhat a Kibocsátó üzletmenetére, mint a működéséhez szükséges engedélyek visszavonása. A Kibocsátó működési kockázatai A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: likviditási-, forrásmegújítási, kamat-, előtörlesztési-, hitelezési-, devizaárfolyam-, hitelfedezeti-, szabályozási, és működési kockázat, hitelkockázati besorolások változásának kockázata, peres eljárások kockázata, hatósági eljárásokból eredő kockázatok, általános csoportszerkezet kockázatai, a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációban szerzett tagságból eredő kockázatok, különös tekintettel az Integráció intézményrendszerén belül megvalósuló centralizált irányítási és ellenőrzési modellből eredő kockázatokra, valamint idegen források-saját tőke arányának mozgásából eredő kockázatok. Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok A Kibocsátó, valamint az FHB Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat. A Társaság 2015. november 9.-én, 2015 december 28.-én és 2016. április 28-án megtartott közgyűlésén egyes jelentős szavazattöbbséggel elfogadott határozatait egy kisrészvényes bíróság előtt támadta meg, kérve az említett határozatok hatályon kívül helyezését, illetve végrehajtásuk felfüggesztését. A Magyar Nemzeti Bank az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t a H-PJ-III-B-8/2016. számú határozatában a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az XS0867086042 értékpapírkóddal ellátott euróban denominált kötvények 2012. december 20. napi kibocsátására vonatkozó félrevezető információ közzétételéért 105.000.000,-Ft piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A határozattal szemben az FHB Jelzálogbank Nyrt. keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A Gazdasági Versenyhivatal a hitelintézetek által működtetett Bank Adatbázis versenykorlátozó jellegének vizsgálata iránt indított eljárásba ügyfélként bevonta az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t és az FHB Bank Zrt.-t. A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Stratégiai Együttműködési Megállapodást kötő FHB Jelzálogbank Nyrt. az MFB, a Magyar Posta, az SZHISZ, és az MTB ellen. A Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz komolyabb hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére. Általános jogi kockázatok Az európai uniós jogszabályok és előírások hatással lehetnek az FHB Csoport üzletágaira. Ezek a teljesség feltételezése nélkül az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások. Európai uniós jogharmonizáció keretében került kihirdetésre a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló un. Szanálási törvény (2014. évi XXXVII.). A szanálás során a hitelezői feltőkésítés keretében sor kerülhet az intézmény részvényesei, illetve hitelezői, így akár kötvényesei jogainak korlátozására. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Szanálási törvény 58.§.(1) bekezdés c) pontja szerint a hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a jelzáloglevelekre azzal, hogy a szanálási hatóság alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést, de a fedezett kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - csak azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjában szerzett tagságból eredő kockázatok A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs rendszerének egységes (prudens) működése és irányítása érdekében az Szhitv. jogi és irányítási értelemben széleskörű jogosítványokkal ruházza fel az SZHISZ-t és a Központi Bankot (Takarékbank). Ennek következményeként a Kibocsátó szempontjából a korábbiaknál centralizáltabb irányítási és ellenőrzési modell valósul meg. A szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségeire vonatkozó – Szhitv. által szabályozott – egyetemleges felelősség, valamint a létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja ugyanakkor érdemben csökkenti az egyetemlegesség alá vont tagi kötelezettségek nem teljesítésének kockázatát. További fontos kockázati elemek: - általános csoportszerkezetből eredő kockázatok - befektetések jog korlátai - magyar és nemzetközi konjunkturális helyzetből fakadó kockázatok - ágazati szintű kockázatok A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők FHB Jelzálogbank – az MNB előzetes engedélyével – 2016. június 17-én visszavásárolta az alapvető kölcsöntőke kötvényeket, amely tranzakció a Bankcsoport szavatolótőkéjének több mint 35 milliárd forintos csökkenését okozta. Az alacsonyabb szavatolótőke mellett kisebb a tartalék a tőkekövetelmény növekedésének fedezésére. 2016. december 31.ig eltérően a szövetkezeti hitelintézeti integrációba tartozó többi hitelintézettől, az MNB határozata alapján a CRR második-nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelményeket az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportnak szubkonszolidált alapon kellett teljesítenie, az FHB Jelzálogbank és az FHB Bank egyedi megfelelése mellett. Ebből következően a pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében, az elsődleges alapvető tőkéből képzendő tőkepuffereket és a felügyeleti felülvizsgálat (SREP) eredményeként alkalmazandó SREP rátából adódó többlettőke követelményeket is szubkonszolidáltan kellett teljesíteni. 2017. január 1-től az MNB megszüntette az FHB-Csoport szubkonszolidációs, szintű megfelelés előírását és megadta a felmentést a hitelintézetenként egyedi megfelelés alól, így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete hatáskörébe tartozik az FHB hitelintézetek vonatkozásában annak meghatározása, hogy mekkora szavatolótőkét kell tartani annak érdekében az Integráció egésze betartsa a prudenciális szabályokat. D.3 A Jelzáloglevelek és a Kötvények piaca viszonylag szűk. Az FHB Nyrt. a nyilvánosan forgalomba hozandó értékpapír sorozatok egy részét bevezeti a BÉT-re, azonban a tőzsdei forgalomban tartás sem garancia arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a másodlagos piaca a befektetők körében megfelelően elfogadott, aktív kereskedéssel és likviditással bír. Ezért előfordulhat, hogy a befektetők nem lesznek képesek könnyen vagy az általuk elképzelt áron értékesíteni a Jelzálogleveleket és Kötvényeket. A likviditás hiánya negatív hatással lehet a Jelzáloglevelek és Kötvények piaci értékének megítélésében. Az aukciós eljárás kockázata: az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukciókon csak a Kibocsátó által – hozamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legmagasabb hozamon, illetve az ezen hozam alatt benyújtott ajánlatok kerülnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek. A jegyzési eljárás kockázata: A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan túljegyzés esetén nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek. A különböző típusú kamatozások, illetve deviza denominációk, valamint lejárati eltérések miatti és egyéb szabályozási kockázatok. A Jelzáloglevelekbe és Kötvényekbe történő befektetésekre az OBA betétbiztosítása – vagy más hasonló jellegű garancia, így például a BEVA-é – nem terjed ki. D.4 –5 Nem értelmezhető D.6 A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek saját magának kell eldöntenie, még hozzá a lehetőségeinek és korlátainak a figyelembe vételével, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: ▪ A befektetőnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a Jelzáloglevelekkel, a Kötvényekkel, illetve az azokba való befektetéssel kapcsolatos kockázatok és az Alaptájékoztatóban és egyéb dokumentumokban szereplő információk teljes körű értékeléséhez. ▪ A befektetőnek önállóan meg kell tudnia ítélni, hogy a Jelzáloglevelekbe, illetve Kötvényekbe való befektetés a milyen hatást fog gyakorolni pénzügyi helyzetére, befektetési portfoliójának állapotára, összbefektetéseire. ▪ A befektetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a befektetés összhangban van-e a befektetési politikájával, irányelveivel, valamint az alkalmazandó előírásokkal és jogszabályokkal. ▪ Az FHB Nyrt. által kibocsátandó Kötvényekre vonatkoznak mindazok a kockázatok, amelyek a Jelzáloglevelekre, de a befektetőknek a tudatában kell lenniük annak, hogy a Bank Kötvényei önmagukban nagyobb kockázatúak, mint a Jelzáloglevelek. A Kötvények nem fedezett értékpapírok, vagyis csőd, felszámolási eljárás esetén a Kötvénytulajdonosok a kielégítések sorában hátrébb sorolódnak, mint a Jelzáloglevél tulajdonosok. Ugyanakkor azt is figyelembe kel venni, hogy az Szhitv. 1.§. (4) alapján az Integráció tagjai garanciaközösséget alkotnak, amely alapján egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért – függetlenül azok keletkezési időpontjától, az egyetemleges felelősség következésképpen vonatkozik az FHB Nyrt. kibocsátott összes jelzáloglevélre és kötvényre.

szakasz – Kockázatok. D.1 Nem értelmezhető D.2 Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található minden tájékoztatást. A JelzáloglevelekJelzáloglevelek és Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különösen figyelni kell a likviditásból, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetésaz árfolyamok és a kamatok változásából és a jogi, szabályozási helyzetből adódó kockázatokra. Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a Kibocsátó és a Program Forgalmazók között nem áll fenn egyetemleges felelősség, továbbá hogy hitelintézeti tevékenységének jellegéből adódóan hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, így az FHB Nyrt. Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozatai a Tpt. 38. paragrafusának 4b) bekezdése szerint kiemelten kockázatosakszokásostól eltérő kockázatúak. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon. A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek a saját magának kell eldöntenie, figyelembe véve a lehetőségeit és korlátait, s azt, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik a Kibocsátó gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik az értékpapírok kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése. A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek esetleges visszavonása miatti kockázatok A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket visszavonhatja az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet (MNB) a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának tagjaként az FHB Csoportra is vonatkozik az Szhitv. (11.§(7)) pontja, amelynek értelmében a szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell alapítási, illetve működési engedélyért fordulni a Felügyelethez, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák, egy esetleges kilépés hasonló negatív működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással járhat lehet a Kibocsátó üzletmenetére, mint a működéséhez szükséges engedélyek visszavonása. A Kibocsátó működési kockázatai A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: likviditási-, forrásmegújítási, kamat-, előtörlesztési-, hitelezési-, devizaárfolyam-, hitelfedezeti-, szabályozási, és működési kockázat, hitelkockázati besorolások változásának kockázata, peres eljárások kockázata, hatósági eljárásokból eredő kockázatok, általános csoportszerkezet kockázatai, a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációban szerzett tagságból eredő kockázatok, különös tekintettel az Integráció intézményrendszerén belül megvalósuló centralizált irányítási és ellenőrzési modellből eredő kockázatokra, valamint idegen források-saját tőke arányának mozgásából eredő kockázatok. Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok A Kibocsátó, valamint az FHB Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat. A Társaság 2015. november 9.-én, 2015 december 28.-én és 2016. április 28-án megtartott közgyűlésén egyes jelentős szavazattöbbséggel elfogadott határozatait egy kisrészvényes bíróság előtt támadta meg, kérve az említett határozatok hatályon kívül helyezését, illetve végrehajtásuk felfüggesztését. A Magyar Nemzeti Bank az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t a H-PJ-III-B-8/2016. számú határozatában a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az XS0867086042 értékpapírkóddal ellátott euróban denominált kötvények 2012. december 20. napi kibocsátására vonatkozó félrevezető információ közzétételéért 105.000.000,-Ft piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A határozattal szemben az FHB Jelzálogbank Nyrt. keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A Gazdasági Versenyhivatal a hitelintézetek által működtetett Bank Adatbázis versenykorlátozó jellegének vizsgálata iránt indított eljárásba ügyfélként bevonta az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t és az FHB Bank Zrt.-t. A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Stratégiai Együttműködési Megállapodást kötő FHB Jelzálogbank Nyrt. az MFB, a Magyar Posta, az SZHISZ, és az MTB ellen. A Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz komolyabb hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére. Általános jogi kockázatok Az európai uniós jogszabályok és előírások hatással lehetnek az FHB Csoport üzletágaira. Ezek a teljesség feltételezése nélkül az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások. Európai uniós jogharmonizáció keretében került kihirdetésre a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló un. Szanálási törvény (2014. évi XXXVII.). A szanálás során a hitelezői feltőkésítés keretében sor kerülhet az intézmény részvényesei, illetve hitelezői, így akár kötvényesei jogainak korlátozására. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Szanálási törvény 58.§.(1) bekezdés c) pontja szerint a hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a jelzáloglevelekre azzal, hogy a szanálási hatóság alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést, de a fedezett kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - csak azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjában szerzett tagságból eredő kockázatok A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs rendszerének egységes (prudens) működése és irányítása érdekében az Szhitv. jogi és irányítási értelemben széleskörű jogosítványokkal ruházza fel az SZHISZ-t és a Központi Bankot (Takarékbank). Ennek következményeként a Kibocsátó szempontjából a korábbiaknál centralizáltabb irányítási és ellenőrzési modell valósul meg. A szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségeire vonatkozó – Szhitv. által szabályozott – egyetemleges felelősség, valamint a létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja ugyanakkor érdemben csökkenti az egyetemlegesség alá vont tagi kötelezettségek nem teljesítésének kockázatát. További fontos kockázati elemek: - általános csoportszerkezetből eredő kockázatok - befektetések jog korlátai - magyar és nemzetközi konjunkturális helyzetből fakadó kockázatok - ágazati szintű kockázatok A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők FHB Jelzálogbank – az MNB előzetes engedélyével – 2016. június 17-én visszavásárolta az alapvető kölcsöntőke kötvényeket, amely tranzakció a Bankcsoport szavatolótőkéjének több mint 35 milliárd forintos csökkenését okozta. Az alacsonyabb szavatolótőke mellett kisebb a tartalék a tőkekövetelmény növekedésének fedezésére. 2016. december 31.ig eltérően a szövetkezeti hitelintézeti integrációba tartozó többi hitelintézettől, az MNB határozata alapján a CRR második-nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelményeket az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportnak szubkonszolidált alapon kellett teljesítenie, az FHB Jelzálogbank és az FHB Bank egyedi megfelelése mellett. Ebből következően a pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében, az elsődleges alapvető tőkéből képzendő tőkepuffereket és a felügyeleti felülvizsgálat (SREP) eredményeként alkalmazandó SREP rátából adódó többlettőke követelményeket is szubkonszolidáltan kellett teljesíteni. 2017. január 1-től az MNB megszüntette az FHB-Csoport szubkonszolidációs, szintű megfelelés előírását és megadta a felmentést a hitelintézetenként egyedi megfelelés alól, így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete hatáskörébe tartozik az FHB hitelintézetek vonatkozásában annak meghatározása, hogy mekkora szavatolótőkét kell tartani annak érdekében az Integráció egésze betartsa a prudenciális szabályokat. D.3 A Jelzáloglevelek és a Kötvények piaca viszonylag szűk. Az FHB Nyrt. a nyilvánosan forgalomba hozandó értékpapír sorozatok egy részét bevezeti a BÉT-re, azonban a tőzsdei forgalomban tartás sem garancia arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a másodlagos piaca a befektetők körében megfelelően elfogadott, aktív kereskedéssel és likviditással bír. Ezért előfordulhat, hogy a befektetők nem lesznek képesek könnyen vagy az általuk elképzelt áron értékesíteni a Jelzálogleveleket és Kötvényeket. A likviditás hiánya negatív hatással lehet a Jelzáloglevelek és Kötvények piaci értékének megítélésében. Az aukciós eljárás kockázata: az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukciókon csak a Kibocsátó által – hozamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legmagasabb hozamon, illetve az ezen hozam alatt benyújtott ajánlatok kerülnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek. A jegyzési eljárás kockázata: A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan túljegyzés esetén nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek. A különböző típusú kamatozások, illetve deviza denominációk, valamint lejárati eltérések miatti és egyéb szabályozási kockázatok. A Jelzáloglevelekbe és Kötvényekbe történő befektetésekre az OBA betétbiztosítása – vagy más hasonló jellegű garancia, így például a BEVA-é – nem terjed ki. D.4 –5 Nem értelmezhető D.6 A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek saját magának kell eldöntenie, még hozzá a lehetőségeinek és korlátainak a figyelembe vételével, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: ▪ A befektetőnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a Jelzáloglevelekkel, a Kötvényekkel, illetve az azokba való befektetéssel kapcsolatos kockázatok és az Alaptájékoztatóban és egyéb dokumentumokban szereplő információk teljes körű értékeléséhez. ▪ A befektetőnek önállóan meg kell tudnia ítélni, hogy a Jelzáloglevelekbe, illetve Kötvényekbe való befektetés a milyen hatást fog gyakorolni pénzügyi helyzetére, befektetési portfoliójának állapotára, összbefektetéseire. ▪ A befektetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a befektetés összhangban van-e a befektetési politikájával, irányelveivel, valamint mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az alkalmazandó előírásokkal és jogszabályokkal. ▪ Az FHB Nyrt. által kibocsátandó Kötvényekre vonatkoznak mindazok a kockázatok, amelyek a Jelzáloglevelekre, de a befektetőknek a tudatában kell lenniük annak, hogy a Bank Kötvényei önmagukban nagyobb kockázatúak, mint a Jelzáloglevelek. A Kötvények nem fedezett értékpapírok, vagyis csőd, felszámolási eljárás esetén a Kötvénytulajdonosok a kielégítések sorában hátrébb sorolódnak, mint a Jelzáloglevél tulajdonosok. Ugyanakkor azt is figyelembe kel venni, hogy az Szhitv. 1.§. (4) alapján az Integráció tagjai garanciaközösséget alkotnak, amely alapján egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért – függetlenül azok keletkezési időpontjától, az egyetemleges felelősség következésképpen vonatkozik az FHB Nyrt. kibocsátott összes jelzáloglevélre és kötvényreengedélyköteles tevékenységeit.

szakasz – Kockázatok. D.1 Nem értelmezhető D.2 Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található minden tájékoztatást. A JelzáloglevelekJelzáloglevelek és Kötvények megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különösen figyelni kell a likviditásból, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetésaz árfolyamok és a kamatok változásából és a jogi, szabályozási helyzetből adódó kockázatokra. Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a Kibocsátó és a Program Forgalmazók között nem áll fenn egyetemleges felelősség, továbbá hogy hitelintézeti tevékenységének jellegéből adódóan hiteltartozásainak összege meghaladja saját tőkéjének összegét, így az FHB Nyrt. Jelzálogbank Nyilvánosan Működő Részvénytársaság jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozatai a Tpt. 38. paragrafusának 4b) bekezdése szerint kiemelten kockázatosakszokásostól eltérő kockázatúak. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon. A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek a saját magának kell eldöntenie, figyelembe véve a lehetőségeit és korlátait, s azt, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik a Kibocsátó gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik az értékpapírok kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése, az FHB Csoport működése engedélyektől függ. A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek esetleges visszavonása miatti kockázatok A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket visszavonhatja az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet (MNB) a vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának tagjaként az FHB Csoportra is vonatkozik az Szhitv. (11.§(7)) pontja, amelynek értelmében a szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell alapítási, illetve működési engedélyért fordulni a Felügyelethez, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák, egy esetleges kilépés hasonló negatív működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással járhat lehet a Kibocsátó üzletmenetére, mint a működéséhez szükséges engedélyek visszavonása. A Kibocsátó működési kockázatai A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: likviditási-, forrásmegújítási, kamat-, előtörlesztési-, hitelezési-, devizaárfolyam-, hitelfedezeti-, szabályozási, és működési kockázat, hitelkockázati besorolások változásának kockázata, peres eljárások kockázata, hatósági eljárásokból eredő kockázatok, általános csoportszerkezet kockázatai, a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációban szerzett tagságból eredő kockázatok, különös tekintettel az Integráció intézményrendszerén belül megvalósuló centralizált irányítási és ellenőrzési modellből eredő kockázatokra, valamint idegen források-saját tőke arányának mozgásából eredő kockázatok. Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok A Kibocsátó, valamint az FHB Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat. A Társaság 2015. november 9.-én, 2015 december 28.-én és 2016. április 28-án megtartott közgyűlésén egyes jelentős szavazattöbbséggel elfogadott határozatait egy kisrészvényes bíróság előtt támadta meg, kérve az említett határozatok hatályon kívül helyezését, illetve végrehajtásuk felfüggesztését. A Magyar Nemzeti Bank az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t a H-PJ-III-B-8/2016. számú határozatában a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az XS0867086042 értékpapírkóddal ellátott euróban denominált kötvények 2012. december 20. napi kibocsátására vonatkozó félrevezető információ közzétételéért 105.000.000,-Ft piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A határozattal szemben az FHB Jelzálogbank Nyrt. keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A Gazdasági Versenyhivatal a hitelintézetek által működtetett Bank Adatbázis versenykorlátozó jellegének vizsgálata iránt indított eljárásba ügyfélként bevonta az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t és az FHB Bank Zrt.-t. A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Stratégiai Együttműködési Megállapodást kötő FHB Jelzálogbank Nyrt. az MFB, a Magyar Posta, az SZHISZ, és az MTB ellen. A Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz komolyabb hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére. Általános jogi kockázatok Az európai uniós jogszabályok és előírások hatással lehetnek az FHB Csoport üzletágaira. Ezek a teljesség feltételezése nélkül az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírások. Európai uniós jogharmonizáció keretében került kihirdetésre a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló un. Szanálási törvény (2014. évi XXXVII.). A szanálás során a hitelezői feltőkésítés keretében sor kerülhet az intézmény részvényesei, illetve hitelezői, így akár kötvényesei jogainak korlátozására. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Szanálási törvény 58.§.(1) bekezdés c) pontja szerint a hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a jelzáloglevelekre azzal, hogy a szanálási hatóság alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést, de a fedezett kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - csak azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjában szerzett tagságból eredő kockázatok A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs rendszerének egységes (prudens) működése és irányítása érdekében az Szhitv. jogi és irányítási értelemben széleskörű jogosítványokkal ruházza fel az SZHISZ-t és a Központi Bankot (Takarékbank). Ennek következményeként a Kibocsátó szempontjából a korábbiaknál centralizáltabb irányítási és ellenőrzési modell valósul meg. A szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségeire vonatkozó – Szhitv. által szabályozott – egyetemleges felelősség, valamint a létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja ugyanakkor érdemben csökkenti az egyetemlegesség alá vont tagi kötelezettségek nem teljesítésének kockázatát. További fontos kockázati elemek: - általános csoportszerkezetből eredő kockázatok - befektetések jog korlátai - magyar és nemzetközi konjunkturális helyzetből fakadó kockázatok - ágazati szintű kockázatok A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők FHB Jelzálogbank – az MNB előzetes engedélyével – 2016. június 17-én visszavásárolta az alapvető kölcsöntőke kötvényeket, amely tranzakció a Bankcsoport szavatolótőkéjének több mint 35 milliárd forintos csökkenését okozta. Az alacsonyabb szavatolótőke mellett kisebb a tartalék a tőkekövetelmény növekedésének fedezésére. 2016. december 31.ig eltérően a szövetkezeti hitelintézeti integrációba tartozó többi hitelintézettől, az MNB határozata alapján a CRR második-nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelményeket az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportnak szubkonszolidált alapon kellett teljesítenie, az FHB Jelzálogbank és az FHB Bank egyedi megfelelése mellett. Ebből következően a pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében, az elsődleges alapvető tőkéből képzendő tőkepuffereket és a felügyeleti felülvizsgálat (SREP) eredményeként alkalmazandó SREP rátából adódó többlettőke követelményeket is szubkonszolidáltan kellett teljesíteni. 2017. január 1-től az MNB megszüntette az FHB-Csoport szubkonszolidációs, szintű megfelelés előírását és megadta a felmentést a hitelintézetenként egyedi megfelelés alól, így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete hatáskörébe tartozik az FHB hitelintézetek vonatkozásában annak meghatározása, hogy mekkora szavatolótőkét kell tartani annak érdekében az Integráció egésze betartsa a prudenciális szabályokat. D.3 A Jelzáloglevelek és a Kötvények piaca viszonylag szűk. Az FHB Nyrt. a nyilvánosan forgalomba hozandó értékpapír sorozatok egy részét bevezeti a BÉT-re, azonban a tőzsdei forgalomban tartás sem garancia arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a másodlagos piaca a befektetők körében megfelelően elfogadott, aktív kereskedéssel és likviditással bír. Ezért előfordulhat, hogy a befektetők nem lesznek képesek könnyen vagy az általuk elképzelt áron értékesíteni a Jelzálogleveleket és Kötvényeket. A likviditás hiánya negatív hatással lehet a Jelzáloglevelek és Kötvények piaci értékének megítélésében. Az aukciós eljárás kockázata: az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukciókon csak a Kibocsátó által – hozamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legmagasabb hozamon, illetve az ezen hozam alatt benyújtott ajánlatok kerülnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek. A jegyzési eljárás kockázata: A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan túljegyzés esetén nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek. A különböző típusú kamatozások, illetve deviza denominációk, valamint lejárati eltérések miatti és egyéb szabályozási kockázatok. A Jelzáloglevelekbe és Kötvényekbe történő befektetésekre az OBA betétbiztosítása – vagy más hasonló jellegű garancia, így például a BEVA-é – nem terjed ki. D.4 –5 Nem értelmezhető D.6 A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek saját magának kell eldöntenie, még hozzá a lehetőségeinek és korlátainak a figyelembe vételével, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: ▪ A befektetőnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a Jelzáloglevelekkel, a Kötvényekkel, illetve az azokba való befektetéssel kapcsolatos kockázatok és az Alaptájékoztatóban és egyéb dokumentumokban szereplő információk teljes körű értékeléséhez. ▪ A befektetőnek önállóan meg kell tudnia ítélni, hogy a Jelzáloglevelekbe, illetve Kötvényekbe való befektetés a milyen hatást fog gyakorolni pénzügyi helyzetére, befektetési portfoliójának állapotára, összbefektetéseire. ▪ A befektetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a befektetés összhangban van-e a befektetési politikájával, irányelveivel, valamint mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az alkalmazandó előírásokkal és jogszabályokkal. ▪ Az FHB Nyrt. által kibocsátandó Kötvényekre vonatkoznak mindazok a kockázatok, amelyek a Jelzáloglevelekre, de a befektetőknek a tudatában kell lenniük annak, hogy a Bank Kötvényei önmagukban nagyobb kockázatúak, mint a Jelzáloglevelek. A Kötvények nem fedezett értékpapírok, vagyis csőd, felszámolási eljárás esetén a Kötvénytulajdonosok a kielégítések sorában hátrébb sorolódnak, mint a Jelzáloglevél tulajdonosok. Ugyanakkor azt is figyelembe kel venni, hogy az Szhitv. 1.§. (4) alapján az Integráció tagjai garanciaközösséget alkotnak, amely alapján egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért – függetlenül azok keletkezési időpontjától, az egyetemleges felelősség következésképpen vonatkozik az FHB Nyrt. kibocsátott összes jelzáloglevélre és kötvényreengedélyköteles tevékenységeit.

szakasz – Kockázatok. D.1 Nem értelmezhető D.2 D.2. Minden befektetőnek alaposan meg kell fontolnia a jelen Alaptájékoztatóban található minden az itt felsorolt valamennyi tájékoztatást/információt. A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés. Felhívjuk a potenciális befektetők figyelmét, hogy mivel Xxxxxxxxxxxxxxxxxx kapcsolatosan a Kibocsátó és a Program Forgalmazók között nem áll fenn egyetemleges felelősség, így megvásárlására vonatkozó döntés meghozatala során különös figyelmet kell fordítani az FHB Nyrt. jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozandó értékpapír-sorozatai a Tpt. 38. paragrafusának 4b) bekezdése szerint kiemelten kockázatosakalább kiemelt kockázati szempontokra. Az alább felsorolt kockázati tényezők feltételesek, vagyis bekövetkezésük lehetséges, de nem biztos. A Kibocsátó nincsen abban a helyzetben, hogy a tényezők bekövetkeztének valószínűségéről állást foglaljon. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: A Kibocsátó gazdálkodásának környezetével kapcsolatos kockázatok A banki, illetve pénzügyi szolgáltatások jelentősen befolyásoltak a különböző gazdasági környezet tényezőinek alakulásától. A gazdasági környezet kedvezőtlen változásai negatívan érinthetik a Kibocsátó az OTP Csoport gazdálkodását, szélsőséges esetben veszélyeztethetik az értékpapírok a kötvények kamatainak, illetve törlesztéseinek fizetését. A Kibocsátó Ilyen típusú kockázati tényező lehetnek: Magyarországgal kapcsolatos politikai és gazdasági kockázatok, a gazdaság konjunktúrahelyzetéből eredő kockázatok, szabályozási környezet megváltozásából eredő kockázatok, versenyhelyzet a bankszektorban, a forint árfolyamával kapcsolatos kockázatok, az euró bevezetése. Az OTP Csoport működéséhez szükséges engedélyek esetleges visszavonása miatti kapcsolódó kockázatok A Kibocsátó (Kibocsátói kockázat) Az OTP Csoport működéséhez szükséges engedélyeket visszavonhatja az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet (MNB) kapcsolódó kockázatok befolyásolhatják a Bank jövőbeni kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekbenfizetőképességét, mely a Kötvénytulajdonos számára Kibocsátói kockázatként jelenik meg. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjának tagjaként az FHB Csoportra is vonatkozik az Szhitv. (11.§(7)) pontja, amelynek értelmében a szervezetből kilépni kívánó szövetkezeti hitelintézetnek úgy kell alapítási, illetve működési engedélyért fordulni a Felügyelethez, mintha a pénzügyi intézményt újonnan alapítanák, egy esetleges kilépés hasonló negatív hatással járhat a Kibocsátó üzletmenetére, mint a működéséhez szükséges engedélyek visszavonása. A Kibocsátó működési kockázatai A Bank működése során a következő fő kockázatokkal szembesül: likviditási-, forrásmegújításihitel-, kamat-, előtörlesztési-likviditási-, hitelezési-, devizaárfolyam-, hitelfedezeti-, szabályozási, devizaárfolyam kitettségi- és működési kockázat, hitelkockázati besorolások változásának kockázata, peres eljárások kockázata, hatósági eljárásokból eredő kockázatokfolyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatok, általános csoportszerkezet kockázatai, az OTP Csoport működése engedélyektől függ. A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyek visszavonásában rejlő kockázatok A Kibocsátó működéséhez szükséges engedélyeket az ezek vonatkozásában illetékes Felügyelet visszavonhatja a Szövetkezeti Hitelintézeti Integrációban szerzett tagságból vonatkozó jogszabály által meghatározott esetekben, például ha a Kibocsátó törvény által tiltott tevékenységet folytat vagy már nem felel meg a prudens működésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. A működéshez szükséges engedélyek bármely okból történő visszavonása lényeges hátrányos hatással lehet a Kibocsátó üzletmenetére, működési eredményeire vagy pénzügyi helyzetére, mivel ezen engedélyek hiányában nem jogosult folytatni az engedélyköteles tevékenységeit. Folyamatban lévő adó-, vám-, jövedéki és egyéb pénzügyi vizsgálatokból eredő kockázatok, különös tekintettel kockázatok Az OTP Bank – valamint az Integráció intézményrendszerén belül megvalósuló centralizált irányítási OTP Bank által képviselt áfa-csoport – tevékenysége a Nemzeti Adó- és ellenőrzési modellből eredő kockázatokraVámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága hatáskörébe tartozik. Az adóhatóság az általa meghatározott ellenőrzés vizsgálati programja alapján végez ellenőrzéseket az OTP Bank, valamint idegen forrásokaz OTP Bank által képviselt áfa-saját tőke arányának mozgásából eredő kockázatokcsoport tevékenységét illetően. Perek és hatósági eljárásokból eredő kockázatok A Kibocsátó, valamint az FHB OTP Csoport tagok számos olyan jogi eljárással kapcsolatos kockázatnak vannak kitéve, amely már folyamatban lévő vagy a jövőben esetlegesen felmerülő perekből és hatósági eljárásokból származhat. A Társaság 2015. november 9.-énBár a Kibocsátó, 2015 december 28.-én valamint az OTP Csoport jelenleg nem számít arra, hogy bármely olyan peres vagy hatósági eljárás, amelyben félként szerepel, lényeges hátrányos hatással lesz pénzügyi helyzetére és 2016. április 28-án megtartott közgyűlésén egyes jelentős szavazattöbbséggel elfogadott határozatait egy kisrészvényes bíróság előtt támadta meg, kérve az említett határozatok hatályon kívül helyezését, illetve végrehajtásuk felfüggesztését. A Magyar Nemzeti Bank az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t a H-PJ-III-B-8/2016. számú határozatában a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt az XS0867086042 értékpapírkóddal ellátott euróban denominált kötvények 2012. december 20. napi kibocsátására vonatkozó félrevezető információ közzétételéért 105.000.000,-Ft piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. A határozattal szemben az FHB Jelzálogbank Nyrt. keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon. A Gazdasági Versenyhivatal a hitelintézetek által működtetett Bank Adatbázis versenykorlátozó jellegének vizsgálata iránt indított eljárásba ügyfélként bevonta az FHB Jelzálogbank Nyrt.-t és az FHB Bank Zrt.-t. A Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Stratégiai Együttműködési Megállapodást kötő FHB Jelzálogbank Nyrt. az MFBműködési eredményeire, a Magyar Posta, az SZHISZ, és az MTB ellen. A Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármely ilyen, illetve a jövőben megindításra kerülő per vagy hatósági eljárás végleges kimenetele nem lesz komolyabb ilyen hatással a működési eredményeire vagy a pénzügyi helyzetére. Általános jogi kockázatok Az OTP Csoport jogi és hatósági kockázatnak is ki van téve a jogszabályalkotás alábbi szintjein: európai uniós jogszabályok és előírások hatással lehetnek vannak az FHB OTP Csoport üzletágaira, az uniós jogszabályok és politikák nemzeti jogba történő implementálása, és megvalósítása a nemzeti jogalkotásban, mely felett az egyes tagállamok jelentős mértékű autonómiát tartanak meg; illetve a nemzeti és helyi jogszabályalkotás és szabályozás. Ezek Azok a teljesség feltételezése nélkül jogszabályok, illetve jogszabályváltozások, melyek hatással vannak az OTP Csoportra, azon belül a Kibocsátóra pl. az alábbiak: uniós szintű és nemzeti bankjogi, társasági jogi, kötelmi jogi, tulajdonjogi, csődjogi, értékpapírjogi, adózási, munkajogi és munkavédelmi, versenyjogi jogszabályalkotások, szektor-specifikus pénzügyi feltételek, vagy környezeti, egészségügyi és biztonságtechnikai előírásokelőírások az OTP Csoport létesítményeire, amik befektetési kötelezettségekkel, magasabb működési költségekkel járhatnak. Európai uniós jogharmonizáció keretében került kihirdetésre a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló un. Szanálási törvény (2014. évi XXXVII.). A szanálás során a hitelezői feltőkésítés keretében sor kerülhet az intézmény részvényesei, illetve hitelezői, így akár kötvényesei jogainak korlátozására. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Szanálási törvény 58.§.(1) bekezdés c) pontja szerint a hitelezői feltőkésítés nem terjed ki a jelzáloglevelekre azzal, hogy a szanálási hatóság alkalmazhatja a hitelezői feltőkésítést, de a fedezett kötvényeknek - ideértve a jelzáloglevelet - csak azon értékrészére, amely meghaladja a fedezett kötvény fedezetének mértékét. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációjában szerzett tagságból Általános csoportszerkezetből eredő kockázatok A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs rendszerének egységes (prudens) működése és irányítása érdekében az SzhitvKibocsátó számos működési tevékenységét leányvállalatain keresztül folytatja. jogi és irányítási értelemben széleskörű jogosítványokkal ruházza fel az SZHISZ-t A Kibocsátó és a Központi Bankot (Takarékbank)leányvállalatok közötti, csoporton belüli hitelezést szerződések rendezik. Ennek következményeként Amennyiben egy hitelezett leányvállalat megszünteti az üzleti tevékenységét és utána nem képes teljesíteni kötelezettségeit az OTP Csoporton belüli hitel visszafizetése tekintetében, annak lényeges hátrányos hatása lehet az OTP Csoport pénzügyi helyzetére. Idegen források / saját tőke arány A Kötvényprogram együttes keretösszege és a Kibocsátó szempontjából a korábbiaknál centralizáltabb irányítási és ellenőrzési modell valósul meg. A szövetkezeti hitelintézetek kötelezettségeire vonatkozó – Szhitv. legutolsó, közgyűlés által szabályozott – egyetemleges felelősség, valamint a létrehozott Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapja ugyanakkor érdemben csökkenti az egyetemlegesség alá vont tagi kötelezettségek nem teljesítésének kockázatát. További fontos kockázati elemek: - általános csoportszerkezetből eredő kockázatok - befektetések jog korlátai - magyar és nemzetközi konjunkturális helyzetből fakadó kockázatok - ágazati szintű kockázatok A Kibocsátó tőkemegfelelésével kapcsolatos kockázati tényezők FHB Jelzálogbank – az MNB előzetes engedélyével – 2016. június 17-én visszavásárolta az alapvető kölcsöntőke kötvényeket, amely tranzakció a Bankcsoport szavatolótőkéjének több mint 35 milliárd forintos csökkenését okozta. Az alacsonyabb szavatolótőke mellett kisebb a tartalék a tőkekövetelmény növekedésének fedezésére. 2016. december 31.ig eltérően a szövetkezeti hitelintézeti integrációba tartozó többi hitelintézettől, az MNB határozata alapján a CRR második-nyolcadik részében meghatározott prudenciális követelményeket az FHB Jelzálogbank Nyrt. által vezetett csoportnak szubkonszolidált alapon kellett teljesítenie, az FHB Jelzálogbank és az FHB Bank egyedi megfelelése mellett. Ebből következően a pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében, az elsődleges alapvető tőkéből képzendő tőkepuffereket és a felügyeleti felülvizsgálat (SREP) eredményeként alkalmazandó SREP rátából adódó többlettőke követelményeket is szubkonszolidáltan kellett teljesíteni. 2017. január 1-től az MNB megszüntette az FHB-Csoport szubkonszolidációs, szintű megfelelés előírását és megadta a felmentést a hitelintézetenként egyedi megfelelés alól, így a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete hatáskörébe tartozik az FHB hitelintézetek vonatkozásában annak meghatározása, hogy mekkora szavatolótőkét kell tartani annak érdekében az Integráció egésze betartsa a prudenciális szabályokat. D.3 A Jelzáloglevelek és a Kötvények piaca viszonylag szűk. Az FHB Nyrt. a nyilvánosan forgalomba hozandó értékpapír sorozatok egy részét bevezeti a BÉT-re, azonban a tőzsdei forgalomban tartás sem garancia arra, hogy ezeknek az értékpapíroknak a másodlagos piaca a befektetők körében megfelelően elfogadott, aktív kereskedéssel és likviditással bír. Ezért előfordulhat, hogy a befektetők nem lesznek képesek könnyen vagy az általuk elképzelt áron értékesíteni a Jelzálogleveleket és Kötvényeket. A likviditás hiánya negatív hatással lehet a Jelzáloglevelek és Kötvények piaci értékének megítélésében. Az aukciós eljárás kockázata: az aukciós eljárás szabályaiból adódóan az aukciókon csak elfogadott auditált IFRS konszolidált beszámolójában szereplő mérlegfőösszeg saját tőkén felüli összege együttesen meghaladja a Kibocsátó által – hozamelvárása alapján, a benyújtott ajánlatok ismeretében – elfogadhatóként meghatározott legmagasabb hozamon, illetve az ezen hozam alatt benyújtott ajánlatok kerülnek elfogadásra, így nincs biztosíték arra, hogy az aukciós eljárásra benyújtott ajánlatok elfogadásra kerülnek. A jegyzési eljárás kockázatakonszolidált saját tőkéjének összegét (jelen arányszám mértéke: A jegyzési eljárás szabályaiból adódóan túljegyzés esetén nincs biztosíték arra, hogy a lejegyezni kívánt ajánlatok maradéktalanul elfogadásra kerülnek. A különböző típusú kamatozások, illetve deviza denominációk, valamint lejárati eltérések miatti és egyéb szabályozási kockázatok. A Jelzáloglevelekbe és Kötvényekbe történő befektetésekre az OBA betétbiztosítása – vagy más hasonló jellegű garancia, így például a BEVA-é – nem terjed ki. D.4 –5 Nem értelmezhető D.6 A Jelzáloglevelek, Kötvények vásárlása nem minden befektető számára alkalmas befektetés, ezért minden potenciális Jelzáloglevél és Kötvény befektetőnek saját magának kell eldöntenie, még hozzá a lehetőségeinek és korlátainak a figyelembe vételével, hogy az adott Jelzáloglevél vagy Kötvény sorozat vásárlása megfelelő-e a számára. Minden befektetőnek a figyelmébe ajánljuk az alábbiakat: ▪ A befektetőnek megfelelő tapasztalattal kell rendelkeznie a Jelzáloglevelekkel, a Kötvényekkel, illetve az azokba való befektetéssel kapcsolatos kockázatok és az Alaptájékoztatóban és egyéb dokumentumokban szereplő információk teljes körű értékeléséhez. ▪ A befektetőnek önállóan meg kell tudnia ítélni, hogy a Jelzáloglevelekbe, illetve Kötvényekbe való befektetés a milyen hatást fog gyakorolni pénzügyi helyzetére, befektetési portfoliójának állapotára, összbefektetéseire. ▪ A befektetőnek meg kell vizsgálnia, hogy a befektetés összhangban van-e a befektetési politikájával, irányelveivel, valamint az alkalmazandó előírásokkal és jogszabályokkal. ▪ Az FHB Nyrt. által kibocsátandó Kötvényekre vonatkoznak mindazok a kockázatok, amelyek a Jelzáloglevelekre, de a befektetőknek a tudatában kell lenniük annak, hogy a Bank Kötvényei önmagukban nagyobb kockázatúak, mint a Jelzáloglevelek. A Kötvények nem fedezett értékpapírok, vagyis csőd, felszámolási eljárás esetén a Kötvénytulajdonosok a kielégítések sorában hátrébb sorolódnak, mint a Jelzáloglevél tulajdonosok. Ugyanakkor azt is figyelembe kel venni, hogy az Szhitv. 1.§. (4) alapján az Integráció tagjai garanciaközösséget alkotnak, amely alapján egyetemlegesen felelnek egymás kötelezettségeiért – függetlenül azok keletkezési időpontjától, az egyetemleges felelősség következésképpen vonatkozik az FHB Nyrt. kibocsátott összes jelzáloglevélre és kötvényre7,10).