Szerzői vagyoni jogok mintaszakaszok

Szerzői vagyoni jogok. 6.1. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy a jelen szerződésben meghatározott ellenérték megfizetése ellenében Vállalkozó a jelen szerződés alapján általa létrehozott szellemi termékekre (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a szoftvereket, dokumentációkat) vonatkozó összes szerzői vagyoni jogot átruházza a Megrendelőre.
Szerzői vagyoni jogok. Szerződő Xxxxx megállapodnak, hogy a jelen szerződésben meghatározott ellenérték megfizetése ellenében Vállalkozó a jelen szerződés alapján általa létrehozott szellemi termékekre (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a szoftvereket, dokumentációkat) vonatkozó összes szerzői vagyoni jogot átruházza a Megrendelőre. Az átruházott szerzői vagyoni jog a Megrendelőt kizárólagosan, időbeli és területi korlátozás nélkül illeti meg. Megrendelő felhasználási joga kiterjed mind a közvetlen felhasználásra, mind a harmadik személyekkel kötendő felhasználási szerződések útján történő hasznosításra. A közvetlen felhasználás keretében Megrendelő jogosult a szellemi termékek saját külön belső használatára, átdolgozására, illetőleg korlátlan példányszámú többszörözésére is. Az átdolgozási jog alapján Megrendelő jogosult az eredeti műből új műve(ke)t létrehozni, és az(oka)t önállóan hasznosítani. Vállalkozó a jelen pontban meghatározott szerzői vagyoni jogot kizárólagos hatállyal ruházza át Megrendelőre. Megrendelő jogosult e jogot harmadik személy részére – időbeli és területi korlátozás nélkül – továbbadni, illetőleg értékesíteni. Vállalkozó szavatolja, hogy a jelen szerződés tárgyát képező feladatok elvégzése során a szerzői jog által védett harmadik személy által létrehozott szerzői mű jogosulatlan felhasználására nem kerül sor. Vállalkozó szavatol azért, hogy az általa létrehozott szellemi termékek korlátozásmentes szerzői vagyoni jogának kizárólagos jogosultja és harmadik személynek nincsen olyan joga, amely a Megrendelőre a jelen szerződéssel átruházott szerzői vagyoni jogot korlátozná, vagy kizárná. Harmadik személy ilyen korlátozó igénnyel való fellépése esetén Vállalkozó közvetlenül fellép a Megrendelő jogos érdekei védelmében. Amennyiben a közvetlen fellépésre bármilyen okból nincs lehetőség, Vállalkozó köteles Megrendelőt olyan helyzetbe hozni, hogy jogos érdekeinek védelme Megrendelő számára többletterhekkel, költségekkel vagy bármilyen egyéb hátránnyal ne járjon. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Megrendelőnek a szellemi termékekre vonatkozó szerzői vagyoni jogait, illetve hasznosítási jogait harmadik személyek bármilyen módon megsértik vagy veszélyeztetik, Vállalkozó köteles Megrendelővel – külön díjazás és térítési igény nélkül – együttműködni Megrendelő jogai védelme érdekében akár peren kívüli vagy peres eljárásokban. Vállalkozó vállalja, hogy Megrendelő ilyen tárgyú felhatalmazása esetén Megrendelő helyett a Megrendelő felhasználási jogai védelme ér...
Szerzői vagyoni jogok. 5.1. Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó a jelen Eseti szerződés teljesítése során újonnan keletkező, az Szjt. szerinti szerzői jogi védelem alá tartozó, az Szjt. szerint szoftvernek minősülő (ideértve az Szjt.- nek megfelelően a számítógépi programalkotást és a hozzá tartozó dokumentációt is) valamennyi alkotás tekintetében a Megrendelőre ruház valamennyi szerzői vagyoni jogot a vállalkozói díj részére történő megfizetésével egyidejűleg, amely alapján Megrendelő jogosulttá válik különösen arra, hogy az alkotást tetszőleges példányban és alkalommal többszörözze, nyilvánosságra hozza, terjessze, azt elektronikus adathordozóra másolja, harmadik személynek hasznosítás céljából átadja, bármely ismert módon a nyilvánossághoz közvetítse, illetve átdolgozza. Megrendelő joga kiterjed arra is, hogy a szerzői vagyoni jogokat harmadik személyre átruházza, illetve, hogy harmadik személynek a további felhasználásra engedélyt adjon.
Szerzői vagyoni jogok. 8. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatosan elkészítendő, szerzői jogi védelem alá eső alkotások (a továbbiakban: művek) tekintetében szavatol azért, hogy azokon nem áll fenn harmadik személynek olyan joga, amely Megrendelő jogszerzését kizárná vagy korlátozná. E tekintetben más harmadik személyt a Megrendelővel szemben semmiféle jog nem illeti meg, és ebből eredően a Megrendelővel szemben semmiféle jogcímen többletdíj-igény nem érvényesíthető. Amennyiben a műveken fennálló felhasználási jog jelen szerződés szerinti megszerzését esetlegesen harmadik személy joga akadályozza, illetve a műveken fennálló felhasználási jog jelen szerződés szerinti gyakorlását harmadik személy joga korlátozza, a Megrendelő a szerződéstől elállhat vagy a szerződést felmondhatja, és Vállalkozótól kártérítést követelhet akár anélkül is, hogy a Vállalkozót tehermentesítésre vagy megfelelő biztosíték adására hívná fel, amennyiben az akadályt a Vállalkozó 30 napon belül írásbeli felhívás ellenére nem szünteti meg. Megrendelőt megilleti az a jog is, hogy az akadály elhárítását vagy a tehermentesítést a Vállalkozó költségére maga végeztesse el.
Szerzői vagyoni jogok. 1. A jelen szerződés teljesítése során vagy annak eredményeképpen a Vállalkozó által elkészített és Megrendelő részére átadott valamennyi szerzői jogi védelem alá eső alkotás (a továbbiakban: mű) felhasználása tekintetében Xxxxx úgy állapodnak meg, hogy azokra a Megrendelő - jelen megállapodás alapján az 5.1. pontban foglaltakon túl külön díjazás nélkül - területi és időbeli korlátozás nélküli, minden ismert felhasználási módra vonatkozó, az V./A.4. pontra tekintettel nem kizárólagos felhasználási jogot szerez. Ennek megfelelően a Megrendelő különösen jogot szerez arra, hogy a műveket átdolgozza, tetszőleges példányban és alkalommal többszörözze, nyilvánosságra hozza, illetve kép-, vagy hangfelvételen rögzítse, terjessze, számítógépre vagy elektronikus adathordozóra másolja, harmadik személynek hasznosítás céljából átadja, illetve bármely ismert módon a nyilvánossághoz közvetítse. A Megrendelő a művek felhasználási jogát harmadik személyre átruházhatja, továbbá harmadik személynek a művek további felhasználására és átdolgozására a Vállalkozó beleegyezése nélkül engedélyt adhat.
Szerzői vagyoni jogok. 6.1.1. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződésben meghatározott Vállalkozási Díj megfizetése ellenében Vállalkozó az általa a jelen szerződés alapján elkészítendő dokumentumok (ideértve különösen a karbantartási utasítást és annak valamennyi módosítását, frissítését is) vonatkozásában a jelen szerződés tárgyát képező mozdonyok üzemeltetéséhez, karbantartásához, javításához szükséges tartalmi és felhasználó-számbeli terjedelmű, kizárólagos, térben korlátlan, azonban időben a jelen szerződés időbeli hatályára korlátozott felhasználási jogot biztosít a Megrendelő részére. A megszerzett felhasználási jog alapján a Megrendelő a dokumentumok többszörözésére csak az előbbiek szerinti célhoz kötötten jogosult. A fentieket meghaladó terjedelmű felhasználói jogosultságokat Megrendelő csak abban az esetben jogosult gyakorolni, ha ahhoz a Vállalkozó előzetesen, írásban hozzájárult.

Related to Szerzői vagyoni jogok

  • Szerzői jogok A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Szjt.) 1. § (1) bekezdése értelmében a weboldal szerzői műnek minősül, így annak minden része szerzői jogi védelem alatt áll. Az Szjt. 16. § (1) bekezdése alapján tilos a weboldalon található grafikai és szoftveres megoldások, számítógépi programalkotások engedély nélküli felhasználása, illetve bármely olyan alkalmazás használata, amellyel a weboldal, vagy annak bármely része módosítható. A weboldalról és annak adatbázisából bármilyen anyagot átvenni a jogtulajdonos írásos hozzájárulása esetén is csak a weboldalra való hivatkozással, forrás feltüntetésével lehet.

  • A szolgáltató általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.3.1. Az előfizetői szerződés Szolgáltató általi felmondásának ideje – a szerződésszegés és az előfizetési díj nem fizetése miatti felmondás kivételével – nem lehet kevesebb mint 60 nap.

  • A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei XI.1. A biztosítási szerzôdés alanyai szerzôdéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek: – a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél, – a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevô ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elôzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címrôl továbbítja a biztosító felé, – a biztosító ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat, – a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, – a biztosító által mûködtetett internetes szerzôdéskötô és kárbejelentô rendszerben megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat formájában. A szerzôdô felek a biztosítási szerzôdés szerzôdô általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részérôl aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetôségekre. A nyilatkozattételi lehetôséget a biztosító egyes szerzôdések és nyilatkozattípusok esetében fentiektôl eltérôen határozhatja meg, melyre vonatkozó rendelkezéseket a szerzôdésre vonatkozó általános, vagy különös szerzôdési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmazza.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • A Szolgáltató egyoldalú szerződésmódosítása (1) A Szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

  • Szerződésmódosítási díj Előfizető abban az esetben köteles szerződésmódosítási díjat fizetni, ha meglévő előfizetői szerződését meg kívánja változtatni. Különös tekintettel, de nem kizárólagosan a szerződés határozott/határozatlan jellegére.

  • A szerződés időtartama 9.1. A szerződés időtartama, valamint a szolgáltatás nyújtásának, korlátozásának, szüneteltetésének és megszüntetésének feltételei és esetei, különösen a határozott idejű előfizetői szerződés rendkívüli felmondásának esetei

  • Az előfizető általi szerződésfelmondás esetei, feltételei 12.4.1. A határozatlan idejű előfizetői szerződés megszűnésének eseteit a 9.9. pont tartalmazza. A határozatlan idejű szerződés megszüntetése nem mentesíti az Előfizetőt a szerződés hatálya alatt felmerült díjfizetési és annak járulékai, valamint a szolgáltatás megszüntetés miatti és 4. sz. mellékletben megjelölt díjak megfizetésének kötelezettsége alól.

  • Szerződés időtartama 9.1. A szerződés időtartama, valamint a szolgáltatás nyújtásának, korlátozásának, szüneteltetésének és megszüntetésének feltételei és esetei, különösen a határozott idejű előfizetői szerződés rendkívüli felmondásának esetei

  • Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált társasházbiztosítási termék korábbi feltételétől, valamint a ko- rábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB526 jelű Társashá- zak és Lakásszövetkezetek Biztosítás jelen feltételei több ponton el- térnek. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat jelen általános szerződési fel- tétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza. Tájékoztatjuk, hogy a GB526 jelű Társasházak és Lakásszövetkezetek Biztosítás előző feltételeitől jelen feltétel az alábbiakban tér el lé- nyegesen: – kikerült a feltételből az avult értéken történő szolgáltatásszű- kítés; – a túlbiztosításra vonatkozó rendelkezés kiegészült azzal, hogy a szerződő jogosult a biztosítási érdek értékét meghaladó részre ki- számított biztosítási díj visszatérítésére; – felsorolásra kerültek az igénybe vehető kedvezmények és azok igénybevételének feltételei; – az értékkövetésnél figyelembe vett indexmérték meghatározása változott; – a biztosító nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozását és esedékességét a bejelentett káresemény tekinte- tében a vádirathoz, a büntetőeljárás során hozott nyomozó ha- tósági, jogerős bírósági határozathoz; – pontosította a biztosító a baleset esetén a ruházatban bekövet- kezett kár megtérítésének szabályait; – pontosította a biztosító a versenyszerűen végzett sporttevékeny- ség kizárásának esetét; – pontosította a biztosító a legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány fennállása esetén nyújtandó szolgáltatást; – a biztosítási szerződés hatálybalépésének, a kockázatviselés kez- detének meghatározása változott.