Trezor Megtakarítási betétszámla mintaszakaszok

Trezor Megtakarítási betétszámla. Trezor Megtakarítási betétszámla nyitható a Számlatulajdonos részére a Banknál már megnyitott forint Bankszámla vagy bármely, a Bank által megengedett devizanemű devizaszámla mellett. A Bank Trezor Megtakarítási betétszámlát nagykorú, illetve az itt írt korlátozások mellett 14. életévüket betöltött természetes személyek részére nyit. A Trezor Megtakarítási Betétszámla a Számlatulajdonos 18. életéve betöltéséig: • kizárólag a mindenkori, 14. és 18. év közötti korosztály részére biztosított számlacsomagú bankszámlához kapcsolódhat • megnyitása törvényes képviselője írásos hozzájárulása mellett történik, • Számlatulajdonos életkorától függetlenül önállóan indíthat tranzakciót és vehet igénybe kapcsolódó szolgáltatást. • a Betétszámla felett a törvényes képviselő Rendelkezői jogosultsággal bír, mindaddig, amíg a Számlatulajdonos a 18 életévét be nem tölti. A Trezor Megtakarítási betétszámla két Számlatulajdonos nevére akkor nyitható, ha azok a kapcsolódó Bankszámla társtulajdonosai. A Trezor Megtakarítási betétszámla bázis kamatlábhoz kötött, látra szóló kamatozású, kamatmértéke és a kamatfizetés feltételei a Hirdetményben meghatározott. Korlátozások a Trezor Megtakarítási betétszámla esetén: • nem kapcsolódhat hozzá folyószámla hitelkeret, • nem igényelhető hozzá Bankkártya, • nem adható a Bankszámla terhére megbízás állandó átutalásra, • nem adható a Bankszámla terhére megbízás csoportos beszedési megbízásra, • törlesztő számlaként nem nevezhető meg, terhére hiteltörlesztési megbízás nem adható, • pozitív egyenlege terhére betétlekötés, Nyereménybetét lekötésére szóló megbízás nem teljesíthető. • annak terhére Bankon kívüli eseti átutalási nem adható, • annak terhére készpénzfelvételi megbízás nem adható • NetBróker szolgáltatás nem kapcsolódhat hozzá. Az itt nem írt korlátozásokon túl a Trezor Megtakarítási betétszámlára jelen ÁSZF Lakossági Bankszámlákra vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

Related to Trezor Megtakarítási betétszámla

  • Jogorvoslati kérelmek benyújtása A jogorvoslati kérelmek benyújtásának határidejére vonatkozó pontos információ: A Kbt. 148. § szerint.

  • A közbeszerzési dokumentációban megadott kiválasztási szempontok A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismertetése: Igazolási mód: AT (közös AT-k) az alábbiak szerint kötelesek igazolni alkalmasságukat: A 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 1. § (1) bek. alapján az AT-nek a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban ajánlatának benyújtásakor a II. Fejezetnek megfelelően, az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel a Kbt. 65. §-a alapján az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek (az ESPD IV. rész: Kiválasztási szempontok, Az összes kiválasztási szempont általános jelzése (alfa) pontjában (Igen/Nem) történő feltüntetésével). Az alkalmasság igazolása során a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 24. § (1) bek.-ben, 28. § (5) bek.-ben, valamint a Kbt. 65. § (6) és (11) bek.-ben foglaltak is megfelelően alkalmazandóak. AT-k a Kbt. 65. §-ának (7), (9) és (12) bek. szerint támaszkodhatnak más szervezet vagy személy kapacitására, és a hivatkozott szakaszokban foglaltak szerint kötelesek igazolni az erőforrások rendelkezésre állását. Amennyiben AT – átalakulásra hivatkozással – jogelődje bármely adatát fel kívánja használni, az ajánlatához csatolnia kell a jogutódlás tényét bizonyító/igazoló okiratokat (cégiratokat) egyszerű másolatban, különös tekintettel a szétválási okiratokban foglaltakra. Az előírt alkalmassági követelménynek a közös AT-k együttesen is megfelelhetnek, illetve azon követelményeknek, amelyek értelemszerűen kizárólag egyenként vonatkoztathatóak a gazdasági szereplőkre, elegendő, ha közülük egy felel meg. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. alapján az AK által a Kbt. 69. § (4)–(8) bek. alapján az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet IV. Fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy megfelel az AK által meghatározott alkalmassági követelményeknek, az alábbiak szerint:

  • Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban? A szerződőt, illetve a biztosítottat • a szerződés kezdetekor adatközlési illetve díjfizetési kötelezettség, • a szerződés tartama alatt kármegelőzési kötelezettség, • kár esetén kárenyhítési, bejelentési, felvilágosítási és információadási kötelezettség terheli.

  • A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter +00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a +00 0 000 0000 telefax számon is megteheti. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: +00 0 000 0000, helyi tarifával hív- ható telefonszám: +00 00 000 000, központi fax: +00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. vagy 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám: +00 0 000 0000, helyi tarifával hívható telefonszám: +00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes in- formációk, a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

  • Szektorális kitettség nem koncentrált A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található) Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók. A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja. A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra. Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére. A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet. Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

  • A telefonszolgáltatók esetében a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai Az ÁSZF tárgyát képező szolgáltatás vonatkozásában nem értelmezhető.

  • Egyéb megállapodások XX.1. Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a munka jellege megkívánja, úgy Megrendelő közműnyilvántartó csoportjától megrendeli az elkészült vezeték bemérését. XX.2. Amennyiben az egyedi szerződésben vállalt feladat tervek elkészítését is szükségessé teszi, az elkészült tervekre Megrendelő a Ptk. 412.§ (3) bek. a./ pontja szerint köti ki a rendelkezés jogát, amelybe felek a tervek Megrendelő általi megváltoztatásának jogát is beleértik. A Vállalkozó által készített tervek nem megfelelőségéből eredő valamennyi kárért Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik. XX.3. Szerződő felek kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy a szerződés tartalmát – beleértve jelen ÁSZF-et is – bizalmasan, üzleti titokként kezelik és a másik fél írásos engedélye nélkül bíróságon, hatóságon kívül harmadik személlyel nem közlik, hacsak azt jogszabály, hatóság vagy bírósági rendelkezés nem írja elő. XX.4. A Vállalkozónak átadott és az általa készített tervek, dokumentációk, információk, stb. a Megrendelő kifejezett, írásbeli hozzájárulása nélkül sem tovább nem adhatók, sem az egyedi szerződés teljesítésén kívül fel nem használhatók. Továbbá tilos a Megrendelő előzetes hozzájárulása nélkül az elvállalt, illetve a már folyamatban lévő munkákról adatokat, vagy információkat harmadik fél részére kiszolgáltatni, azokról előadásokat tartani, videó- felvételt vagy kinyomtatott anyagot közzétenni. XX.5. A Vállalkozó köteles a Megrendelő helyett helyt állni, és Megrendelőt mentesíteni minden olyan igénnyel és peres eljárással szemben, amely bármiféle szerzői jog, szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt felmerülne. XX.6. A szerződést érintő kérdésekben, szerződéses jognyilatkozatok tétele során a kapcsolattartás módja kizárólag cégszerűen aláírt levél. XX.7. A szerződés részeként, azzal összetartozóan kezelendő az egyedi szerződésben meghatározott valamennyi melléklet. XX.8. Szerződő Felek tudomásul veszik, hogy az egyedi szerződésben, illetve a jelen Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló többszörösen módosított 1959. évi IV. törvény, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok – amennyiben az egyedi szerződés megkötését közbeszerzési eljárás lefolytatása előzte meg, úgy különösen a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. Törvény – előírásai irányadóak. XX.9. Vállalkozó a munkavégzés során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény és az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelete a munkavédelmi törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 26.) BM rendelet rendelkezéseit köteles maradéktalanul betartani, és betartatni. Vállalkozó köteles a szerződés teljesítése során az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Kormányrendeletben foglaltakat maradéktalanul betartani. XX.10. Az egyedi szerződés elválaszthatatlan része a szerződéshez mellékletként csatolt, és dátum szerint részletes meghatározásokat tartalmazó műszaki – pénzügyi ütemezés. XX.11. Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződésből eredő vitás kérdéseiket elsődlegesen békés úton kívánják rendezni. Amennyiben ez nem vezetne eredményre, úgy felek a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az egyedi szerződésben megjelölt bíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. Amennyiben erről felek a az egyedi szerződésben nem rendelkeznek, úgy az eljáró bíróság illetékességét a mindenkor hatályos idevonatkozó eljárási szabályok alapján állapítják meg. XX.12. Felek kijelentik, hogy rendelkeznek a szerződés aláírásához szükséges jog- és cselekvőképességgel, továbbá nem állnak csőd-, felszámolási-, végelszámolási eljárás alatt. Mindkét fél kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben ezen feltételekben változás áll be, azt 3 (három) munkanapon belül a másik fél tudomására hozza. XX.13. Jelen Általános Szerződési Feltételek az egyedi szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Amennyiben az Általános Szerződési Feltételek és az egyedi szerződés más feltétele egymástól eltér, az egyedi szerződésben írtak válnak a szerződés részévé. XX.14. Amennyiben az egyedi szerződést felek keretjelleggel kötik meg (keretszerződés), úgy jelen Általános Szerződési Feltételek a keretszerződésre és az annak alapján történő egyedi megrendelésre értelemszerűen alkalmazandók. XX.15. Felek az egyedi szerződés aláírásával megállapodnak abban, hogy amennyiben akár az egyedi szerződés, akár jelen Általános Szerződési Feltételek valamely rendelkezését bíróság, hatóság jogerősen érvénytelennek nyilvánítja, az adott rendelkezés érvénytelensége esetén az egész szerződés nem dől meg, az egyedi szerződés, illetve a jelen Általános szerződési Feltételek érvénytelenné nem nyilvánított rendelkezései továbbra is hatályban maradnak, az érvénytelen rendelkezés helyett pedig felek a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit alkalmazzák. XX.16. Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a jelen ÁSZF-ben hivatkozott jogszabályokban változás áll be, úgy felek az ezen megváltozott jogszabályok rendelkezései szerint kötelesek eljárni. Alulírott Vállalkozó kijelentem, hogy jelen Általános Szerződési Feltételek tartalmát megismertem, azt kifejezetten elfogadom, és annak egy példányát átvettem. Budapest, ……………………….. …………………………………… Vállalkozó Tervező/kivitelező/partner/bérlő (továbbiakban Vállalkozó) a Fővárosi Vízművek Zrt. (továbbiakban Megbízó) területén végzett tevékenysége során köteles a tevékenységére vonatkozó környezetvédelmi és vízbázisvédelmi jogszabályokat maradéktalanul megismerni, azokat betartani, illetve azokat alvállalkozóival/közreműködőivel betartatni. Vállalkozó köteles a Megbízó Környezetvédelmi politikáját megismerni, munkája során az abban foglalt elveket követni. Vállalkozó tevékenysége során - a vízbázisvédelmi előírások teljesítése mellett - a környezetre legkisebb kockázatot jelentő anyago(ka)t használja fel. Vállalkozó feladata a saját, vagy alvállalkozója tevékenysége során keletkező hulladékok hatályos jogszabályoknak megfelelő gyűjtése, kezelése - ha a szerződés másképpen nem rendelkezik. Vállalkozónak a hulladékok gyűjtésére saját munkahelyi gyűjtő edényzetről kell gondoskodnia. Külön írásos megállapodás esetén Vállalkozó a Megbízó szelektív hulladék gyűjtési előírásait betartva, kihelyezett munkahelyi gyűjtőit használhatja. Amennyiben vállalkozó Megbízó hulladékgyűjtő edényeit használja, köteles a Megbízó telephelyein bevezetett szelektív hulladékgyűjtési rend szerint eljárni, a hulladékokat hulladék fajtánként (papír, műanyag palack, fém italos doboz, használt elem, hulladék világítótest, elektronikai hulladék, gumihulladék, használt nyomtató patron/toner, kommunális hulladék, stb.) a megfelelő gyűjtőedényekben elhelyezni. Vállalkozó Megbízó részére folytatott saját, vagy alvállalkozója tevékenysége során keletkező minden hulladék mennyiségéről adatot szolgáltat Megbízó részére. Vállalkozó a tevékenység végzése során keletkező hulladék elszállítását vagy elszállíttatását követően köteles haladéktalanul elküldeni a szabályos lerakást vagy ártalmatlanítást igazoló dokumentumokat, mérlegjegyeket, egyéb bizonylatokat, Megbízó Környezetvédelmi csoportjának. Az adatszolgáltatás tartalmazza a keletkező hulladékokat EWC-kódok szerint, a hulladék fajtánként keletkezett mennyiséget, és a hulladékok kezelésének módját. Hulladékszállításról, -kezelésről szóló számla csak az igazoló dokumentumokkal együtt nyújtható be. Vállalkozó vagy alvállalkozója tevékenysége során termelt veszélyes hulladékokat köteles külön gyűjteni, illetve saját költségén az előírásoknak megfelelően elszállíttatni. A szállítást csak veszélyes hulladékok szállítására jogosult, érvényes engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti. A veszélyes hulladékokat, a környezetszennyezést kizáró módon fedett helyen, feliratozva, EWC kód feltüntetésével, fajtánként elkülönítve kell gyűjteni. Amennyiben nincs mód a fedett helyen való gyűjtésre, úgy a hulladékokat a gyűjtőedényzetekkel és kármentő eszközökkel együtt le kell fedni. Veszélyes hulladék egy évnél hosszabb ideig nem gyűjthető a telephelyen. A veszélyes hulladék elszállításáról és ártalmatlanításáról szóló igazolást vállalkozó köteles beszerezni és Megbízónak másolatban eljuttatni. A veszélyes anyagokat, a vonatkozó előírásoknak megfelelő módon kell tárolni és használni. Amennyiben vállalkozó olyan tevékenységet folytat, ahol veszélyes anyag használata szükséges, illetve nem zárható ki veszélyes hulladék keletkezése, az esetleges károk azonnali elhárítása érdekében vállalkozó köteles a helyszínen kármentesítő anyagokat tartani. A tevékenységhez használt veszélyes anyagok, készítmények 16 pontos, magyar nyelvű Biztonságtechnikai Adatlapjáról gondoskodni kell, és az előírásoknak megfelelően minden érintett számára elérhető helyen kell elhelyezni. A veszélyes anyagok veszélyességéről tájékoztatni kell az anyagot használó, vagy azzal érintkezésbe kerülő személyeket. Gondoskodni kell arról, hogy szennyező anyag csapadékvíz csatornába, víznyelő aknába, árokba, vagy szikkasztó aknába ne kerüljön, vállalkozó a tőle elvárható módon köteles mindent elkövetni annak érdekében, hogy a környezetszennyező anyagok bejutását megakadályozza. Vállalkozó köteles mindent elkövetni a zaj- és rezgéshatás csökkentése érdekében, illetve szükség esetén ideiglenes határérték túllépési engedélyt beszerezni. Vállalkozó az általa okozott környezetvédelmi károkat azonnal kezelni köteles (pl. olajfolyás felitatása és a szennyezett kármentő anyagok veszélyes hulladékként való kezelése). Vállalkozó az általa és/vagy alvállalkozói/közreműködői által okozott környezetvédelmi károkért teljes mértékben felelős. Vállalkozó tevékenységét köteles úgy végezni, hogy az ingatlanon környezeti kár ne keletkezzen. Amennyiben Vállalkozó tevékenységéből adódóan környezeti kár keletkezik, azt Vállalkozó köteles saját költségén megszüntetni, illetve a környezeti tényfeltárás és kármentesítés költségeit megtéríteni. Vállalkozónak a munka során az árvízi adottságokat figyelembe kell venni. Vállalkozó feladata az eredeti környezeti állapot, illetve növényzet helyreállítása. Vállalkozó kijelenti, hogy a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkezik, továbbá ha Vállalkozó alvállalkozót von be, úgy alvállalkozói a szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek. Amennyiben Vállalkozó feladata tervezés, úgy köteles tervezői nyilatkozatot adni, melyben nyilatkozik, hogy a terv a hatályos vízbázisvédelmi- környezetvédelmi előírásoknak megfelelően készült. Vállalkozó a munkavégzés során köteles minden környezetet érintő rendkívüli körülményről és káreseményről a Fővárosi Vízművek Zrt. Környezetvédelmi csoportját értesíteni (Xxxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx, Tel: 000-0000, 000-0000, 000-0000, 000-0000, fax: 000-0000). Vállalkozó, előzetes egyeztetés alapján köteles a Fővárosi Vízművek Zrt. Környezetvédelmi csoportjának munkatársait környezetvédelmi ellenőrzés céljából tevékenységi területén fogadni, velük együttműködni.

  • Kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges kihelyezett hírközlési eszköz elvesztése, vagy megrongálódása esetén az Előfizetőt terhelő – a kihelyezett eszköz fajtájától függően eltérő mértékű – díj. A kihelyezett hírközlési eszköz megtérítési díj összege eszközönként eltérő.

  • A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (1) Az Aktv. szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (e pont alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II–VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (ezen cím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat). (2) Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben közzétett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről, b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről. (3) Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.

  • egyszeri díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei („BEÁF”) ◼ A szerződés alanyai ◼ Területi hatály ◼ Fogalmak ◼ A befektetéssel kapcsolatos tudnivalók ◼ A befektetés és befektetési lehetőségek módosítása ◼ A szerződés létrejötte ◼ A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete ◼ A szerződés tartama, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló ◼ Biztosítási események és szolgáltatások ◼ A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai ◼ A szerződésen érvényesített levonások ⏵◼ A szerződésen történő jóváírások: ⏵◼ Maradékjogok, részleges visszavásárlás ◼ A szerződés módosítása ◼ A kockázatviselés és a szerződés megszűnése ◼ A felekre vonatkoztó egyéb jogok és kötelezettségek ◼ A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése, mentesülések, kizárások ◼ Egyéb rendelkezések „Life Planet ×1” egyszeri díjas, befektetési egységekhez kötött élet- biztosítás különös feltételei („KF”)