Díjfizetési módok A szolgáltatások díjának lerovása történhet a feladónál, vagy a címzettnél készpénzzel vagy átutalással. Bérmentesítő gép alkalmazására nincs lehetőség. Készpénzes fizetés: A Szolgáltató a feladó írásbeli utasításának megfelelően készpénzes számlát állít ki a felvételt követően a feladónak, vagy a kézbesítéskor a címzettnek. Átutalásos fizetés: A Szolgáltató külön megállapodás esetében átutalásos számlát állít ki a feladó vagy a címzett részére.
Vitarendezés (1) A Szolgáltató és az Előfizető az előfizetői szolgáltatással kapcsolatos panaszokat az ÁSZF 6.3.1 pontjában foglaltak szerint közvetlenül rendezheti.
(2) Ha a felek egymással nem tudnak megegyezni, az előfizetői szerződésből eredő vitájuk ügyében az egy éves elévülési időn belül a területileg illetékes hírközlési hatósághoz, ezen belül a Média és Hírközlési Biztoshoz, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság illetékes Regionális Felügyelőségéhez, illetve békéltető testülethez vagy bírósághoz fordulhatnak.
Beteglátogatás Amennyiben a biztosított életveszélyes állapota vagy 10 napnál hosszabb tartamú kórházi kezelése miatt haza nem szállítható, a biztosító egy, a biz- tosított által megnevezett, Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendel- kező személy részére fedezi a biztosított kórházban történő meglátogatá- sának költségeit. A költségtérítés keretében a biztosító az oda-vissza utazás (saját személy- gépkocsi üzemanyagköltsége, vonat II. osztály, repülőjegy turistaosztály, va- lamint az ehhez kapcsolódó taxi) számlával igazolt költségeit, valamint leg- feljebb 5 éjszakára szóló szállodai költségeket – maximum a kötvényben rögzített összeghatárig – fedezi.
Utánvétel Amennyiben a rendelés értékét a csomag kézhezvételekor kívánja kiegyenlíteni, akkor válassza az "Utánvétel" fizetési módot.
Fizetési feltételek 12.1 A Felhasználó köteles a Szerződés alapján meghatározott Kereskedői teljesítések ellenértékét (árát), és más reá eső fizetési kötelezettségeit, a kiállított számla szerint Kereskedő részére banki átutalás útján HUF fizetőeszközben teljesíteni. Amennyiben a számla formai, illetve tartalmi szempontból nem fogadható be, a 30 (harminc) napos fizetési határidő – a Felhasználót terhelő késedelmes teljesítés jogkövetkezményei szempontjából – a formai, illetve tartalmi szempontból befogadható számla kézhezvételétől számítódik. A számla befogadása a Kbt. 135. § (1) bekezdés alapján teljesítésigazolásnak számít, a számlát befogadottnak kell tekinteni, ha a Felhasználó annak tartalmát a kézhezvételt követő 15. (tizenötödik) napig nem vitatja. A jelen Szerződés tekintetében pénzfizetési kötelezettség szempontjából banki átutalással történő pénzfizetési kötelezettség Kereskedő bankszámláján történő jóváírásakor tekinthető teljesítettnek. A Felek az általános forgalmi adóról szóló jogszabály szerinti teljesítés időpontjának a vonatkozó számlán feltüntetett esedékesség időpontját tekintik, amelynek meg kell felelni az Áfa tv. 58. §. –ban foglaltaknak.
12.1.1 Az egyes számlák:
a) Havi kapacitásdíj számla
b) Havi alapdíj számla - A számla tartalma: az éves alapdíj 1/12-es része - Kiállításának ideje: legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hónap 10. (tizedik) napja. - Fizetési határideje: 30 (harminc) nap (amennyiben a számla a kiállításától számított 5 (öt) munkanapon belül a kézbesítési címre megérkezik, abban az esetben, ha a számla kézhezvétele későbbi időpontú, úgy az igazolt kézhezvételtől számolt 30 (harminc) naptári napos időtartam alatt Kereskedő nem tarthat igényt késedelmi kamatra és más a fizetési késedelemmel kapcsolatos jogkövetkezmény alkalmazására). - tartalmazza az erre a tételre vonatkozó közbeszerzési díjat - A számlázás pénzneme: HUF. Felek rögzítik, hogy az alapdíj megfizetése nem minősül előlegnek.
c) Havi földgáztermék és forgalmi díj számla
d) Elszámolás (elszámoló végszámla):
12.1.2 A Szerződés szerinti késedelmi kamat, pótdíj, behajtási költségátalány díja, illetve kötbér megfizetésének esedékessége az azt kiterhelő levél keltétől számított 10 (tíz) banki nap.
12.2 A Felhasználó a számlázás (illetve kiterhelés) vonatkozásában írásban, a vonatkozó számla (illetve kiterhelő levél) kézhezvételét követő 15. (tizenötödik) napig jogosult kifogást előterjeszteni. A kifogásnak tartalmaznia kell a vitatott adatot, összeget, valamint a kifogás alapját képező körülményeket. A Szerződés tekintetében – ideértve a Szerződés 10.2. pont alapján végzett Kereskedői becsléshez kapcsolódó, valamint a 11.3.6. xxxxxxx megfelelő adatszolgáltatás elmaradását, továbbá a 11.6 pontnak megfelelő adatok hiányát is – Felhasználó jogosult számlakifogás előterjesztésére, mely számlakifogásnak a kifogással érintett számla kifizetésére halasztó hatálya van.
12.2.1 Amennyiben Felhasználó kifogást terjeszt elő, azt a Kereskedő a reklamáció, illetve a panasz kézhezvételétől számított legkésőbb 10 (tíz) munkanapon belül elbírálja, amelynek során szükség esetén egyeztetést kezdeményez Felhasználóval.
12.2.2 Ha Felhasználó Kereskedőnek a kifogásra adott válaszát nem tartja elfogadhatónak és ha a Felhasználó a számlakifogást fenntartja, köteles erről Kereskedőt írásban, indokolással ellátva 5 (öt) munkanapon belül értesíteni, az értesítés kézhezvételével a számlakifogás Kereskedővel szemben hatályban marad. Az értesítés kézhezvételét követően a Felek bármelyike kezdeményezheti a 29. pont szerinti bírósági eljárás lefolytatását.
12.3 Amennyiben a jelen Szerződés alapján mindkét Felet a másik Fél részére nem vitatott fizetési kötelezettség terhel, a 10.3. pont szerinti Elszámolási Időszak vonatkozásában az egyes Felek tekintetében a Szerződés szerint fennálló valamennyi fizetési kötelezettség összesítését követően a Felek e fizetési kötelezettségeiket beszámítás útján jogosultak teljesíteni, a Felhasználó beszámítási jogát a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglalt szabályok feltételével gyakorolhatja.
12.4 Amennyiben bármelyik Fél a jelen Szerződésben meghatározott valamely fizetési kötelezettségének teljesítésével – a fizetési határidőt követő naptól – késedelembe esik, a késedelem időtartamára a késedelmesen teljesített fizetési kötelezettsége értékének megfelelően köteles a másik Fél részére késedelmi kamatot fizetni. Fizetési késedelem esetén Feleket a Ptk. 6:155 § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége terheli. Felek fizetési késedelme esetén a kötelezett Kereskedő és a szerződő hatóságnak minősülő Felhasználó egyaránt kötelesek a másik fél javára a 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő behajtási költségátalányt fizetni.
12.5 Amennyiben Felhasználó a jelen Szerződésben meghatározott valamely nem vitatott fizetési kötelezettségét az esedékesség időpontjáig nem teljesíti, Kereskedő a GET és a GET VHR. hatályos rendelkezéseinek figyelembevételével a 16. pont szerint jogosult a teljesítést mindaddig megtagadni és a gázellátásból kikapcsoltatni, amíg Felhasználó a jelzett kötelezettségeinek eleget nem tesz (Kereskedőnek a teljesítés megtagadási és kikapcsolási joga csak a kötelezettségszegéssel érintett felhasználási helyekre terjed ki).
Nemzetközi hívás Magyarország határain kívüli előfizetői hozzáférési pontra irányuló hívás, ill. minden olyan hívás, amelyben a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez nemzetközi előtétet (00) kell tárcsázni.
Fizetési módok Az Előfizető saját választása szerint (i) a Szolgáltató által megküldött postai készpénz-átutalási megbízás útján; (ii) pénzintézeten keresztül, banki átutalás illetve csoportos beszedési megbízás útján; (iii) belföldi postautalvány befizetésével; vagy (iv) – Díjnet rendszer használata esetén - bankkártyás fizetéssel egyenlítheti ki számláit. Az itt meghatározott fizetési módok esetében Előfizetőnek kell gondoskodnia a pénz egyértelmű azonosítására vonatkozó adatok közléséről, illetve a pontos adatok megadásáért, melynek elmulasztásából eredő következményekért az Előfizető felel. A számla azon a napon kiegyenlített, amikor a Szolgáltató bankszámláján az Előfizető által fizetett összeg jóváírásra kerül.
Alulbiztosítás Ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i), a biztosító a kárt olyan arány- ban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költsége(i)hez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés). A biztosító épület(ek), melléképület(ek), szilárd falazatú medencék, tároló(k), valamint a háztartási ingóságok esetén nem alkalmaz arányos kártérítést, ha a biztosítási szerződés a biztosító által ajánlott vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre.
Átadás-átvétel 9.1. Vállalkozó köteles a kivitelezés befejezéséről a műszaki átadás-átvétel tervezett megkezdése előtt legalább 1 héttel értesíteni a Megrendelőt. Vállalkozó a készre jelentéssel egyidejűleg írásban nyilatkozik, hogy a jelen szerződésben meghatározott valamennyi tevékenységet a Szerződésben foglaltaknak megfelelően, a hatályos jogszabályokban meghatározott előírások és szabványok, valamint a szakma általánosan elfogadott szabályai és szokásai betartásával végezte el.
9.2. Vállalkozó készre jelentése alapján a Megrendelő kitűzi a műszaki átadás-átvételi eljárás kezdeti napját. Megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy a műszaki átadás- átvételen az adott hatósági képviselet - amennyiben szükséges - jelenléte biztosítva legyen. Felek rögzítik, hogy a teljesítési határidőbe az átadás-átvételi eljárás időtartama nem számít bele. Felek az átadás során közösen elvégzik azokat az ellenőrzéseket, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. Megrendelő köteles az átadás-átvételi eljárás során felfedezett hiányokat, hibákat, azok kijavításának, illetve pótlásának határidejével (póthatáridő) együtt jegyzőkönyvben rögzíteni. Vállalkozó a jegyzőkönyvben rögzített hiányokat, hibákat az abban meghatározott határidőn belül köteles pótolni, kijavítani.
9.3. Felek kikötik, hogy Vállalkozó akkor teljesít szerződésszerűen, ha a műszaki átadás- átvételi eljárás eredményes, és annak során megállapítható, hogy sem mennyiségi, sem minőségi hiány vagy hiba nincs. Megrendelő jogosult az átvételt mindaddig megtagadni, míg Vállalkozó hiány, illetve hiba nélkül nem teljesít. Megrendelő az átadás-átvételt nem tagadhatja meg a kivitelezett munkák olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, melyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve a kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán sem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot.
9.4. A műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének feltétele az alábbi dokumentumok Megrendelő részére történő átadása jegyzék kíséretében:
a) Kivitelezői nyilatkozat és felelős műszaki vezetői nyilatkozat (3 eredeti példányban)
b) Üzemeltetési és karbantartási kézikönyvek.
9.5. A sikeres átadás-átvételi eljárás befejezésének feltétele az üzembe helyezési eljárásokhoz szükséges alábbi dokumentumok Megrendelő részére történő átadása jegyzék kíséretében:
a) Építési napló (3 példányban)
b) Beszerelt eszközök és anyagok minőségi és megfelelőségi tanúsítványai (1 eredeti és 2 másolati példányban)
c) Az építkezés főbb szakaszairól – a kivitelezés megkezdésétől (a meglévő állapot dokumentálásával) a teljes munka befejezéséig, – valamint az eltakart szerkezetekről készített fotódokumentáció (1 példány nyomtatott formában és 3 példány digitális adathordozón)
d) Bármely más, az átadás-átvételi eljárás eredményes lezárásához szükséges dokumentum. Megrendelő köteles a fenti dokumentumok beszerzése érdekében a Vállalkozóval együttműködni és a szükséges segítséget megadni.
9.6. Vállalkozót az 1. pontban meghatározott kivitelezés hibátlan és hiánytalan teljesítéséért a nyertes ajánlata szerinti vállalkozói díj (előleg kifizetése esetén a kifizetett előleggel csökkentett összege), mint átalánydíj illeti meg. A vállalkozói díj magában foglalja a Vállalkozó adott munkavégzéssel összefüggő valamennyi díját, költségét, Vállalkozó a vállalkozói díjon felül költségtérítési, illetve egyéb, más jogcímen keletkezett díjigénnyel nem léphet fel.
9.7. Vállalkozónak kell viselnie minden olyan köz és egyéb terhet, melyek a Szerződésben foglalt munkák kivitelezésével kapcsolatban felmerülnek.
Az előfizetőnek a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb kötelezettségei 79
13.1. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség 79
13.2. A szolgáltatás rendeltetésszerű használata 80
13.3. A végberendezéssel, vagy az előfizetőnek átadott, de a szolgáltató tulajdonát képező más elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatos kötelezettségek 80
13.4. Az adatváltozás bejelentése, adatszolgáltatás 81
