Váratlan árszínvonal-emelkedés mintaszakaszok

Váratlan árszínvonal-emelkedés. Amennyiben a költségvetési törvény elfogadása után hirtelen megemelkedik az árszínvonal, akkor a belső tételek nominális értéke nem változik, a kötelező tételek egyenlege – elsősorban az áfabevételek és a nyugdíjak értékén keresztül – viszont változhat. Tekintettel arra, hogy a magyar költségvetés egyenlege jelenleg nem túl érzékeny közvetlenül az infláció alakulására (1 százalékpontos többletinfláció mintegy 0,04 százalékponttal csökkenti a GDP-arányos hiányt), mondhatjuk, hogy a váratlan inflációnak nincs lényeges hatása a deficit alakulására. Természetesen a belső tételek esetében az árszint-emelkedés reálkiigazítást tehet szükségessé, ilyenkor azonban vagy a közvetlenül érintett területen szükséges a szolgáltatás szintjének csökkentése, vagy más területen lehet ellentételezni a többletkiadást. Mivel a folyó évi költségvetés nominális egyenlege érdemben nem reagál a váratlan árszint-emelkedésre, ezért az év végi adósságállomány sem változik az eredeti tervekhez képest. Ha csak egyszeri árszint-emelkedés következett be, akkor az adósságszabálynak megfelelően sem a t+3. évi elsődleges egyenlegcél, sem a t+2. évre elvárt belső egyenleg nem változik (itt kihasználtuk a magyar költségvetés érzéketlenségét!). Mindez azt jelenti, hogy – minden egyebet változatlannak véve – az árszint egyszeri megemelkedésének következménye az érintett területeken az állami szolgáltatás szintjének csökkenése, ami logikus, hiszen a költségvetési törvény nem a szolgáltatás szintjét, hanem az arra fordítható összeget határozza meg. Ezek után meg kell különböztetni az árszintemelkedés különféle lehetséges okait: – Belső tényező (pl. magasabb bérmegállapodás a magánszektorban) Ennek egyik hatása, hogy a belföldön termelt áruk és szolgáltatások ára az állam számára is megemelkedik, a másik hatása viszont, hogy a nominális jövedelmek megemelkednek, amiből az államnak jövedelemadó-többletbevétele keletkezik. A folyó évben ezt még nem lehet elkölteni, mivel a belső tételek nominális értéken vannak rögzítve, de a következő évre meghatározandó belső egyenleg-követelmény már ezt tartalmazni fogja, mivel a rögzített elsődleges egyenleg célt a külső tételek várhatóan kedvezőbb egyenlege mellett kell teljesíteni. (A bérmegállapodás inflációs hatásával azért nem számolunk, mert közvetlenül az inflációra a költségvetés nem érzékeny.) – Külső tényező (pl. olajár-sokk) Ennek egyik hatása például az állami autók benzinfogyasztásának nominális megemelkedése, amit ellentételezni kell pl.: a járműhas...