Általános tevékenység mintaszakaszok

Általános tevékenység. Az új szervezeti felépítésből adódóan kiemelt jelentősséggel bír az Országos Levéltár korábbi állományvédelmi főosztálya feladatainak meghatározása a MNL integrált intézményi struktú- rájában. A jelenlegi ismeretek szerint mindössze 5 megyei levéltárban van megfelelő végzettségő, ál- lományvédelemmel, restaurálással foglalkozó kolléga. Szükség lesz előzetes tájékozódásra, a levéltárak iratállományának állapotára vonatkozóan, de felmérést kapacitás hiányában az osz- tály még nem tud végezni. Jelenleg a megyei levéltárak által jelzett konkrét igényeket vizsgál- ja meg. A későbbiekben tervez egy szervezett, korszerő állományvédelmi továbbképzést, va- lamint Magyar Nemzeti Levéltár szintő restaurálási terv létrehozását. A Holland Nemzeti Levéltárban kidolgozott módszer (UPAA) szerinti teljes állományvédelmi felmérés az Országos Levéltár raktáraiban 2012-ben lezárult. A felmérés elsősorban a kutat- hatóság arányát vizsgálja az adott győjteményben, épületben. Kiértékelésének befejezése 2013 elejére várható. Eredménye az, hogy nagy mennyiségő iratot érintő károsodási típusok és az iratanyag értéke, használatának igénye alapján hatékonyabban tervezhető a konzerválás, a restaurálás és a könyvkötés. A 2011-2012-es állományvédelmi program felülvizsgálatához is segítséget nyújt majd, aminek áttekintése az új intézményi struktúra miatt szükséges lesz. A klimatikus paraméterek változásának monitorozását folyamatosan végzik az Országos Le- véltár három épületének raktáraiban, adatgyőjtős mőszerekkel. Az adatok számítógépes fel- dolgozása az előző években megkezdett munka folytatása, együttmőködve az iratőrző főosz- tályokkal és a mőszaki főosztályvezetővel. Az e-levéltár keretében a restaurálást dokumentáló rendszer is megújul, és kibővül a kötészeti feladatok nyilvántartásának moduljával. Az országos szakfelügyeleti vizsgálat keretében 2013 első félévében sor kerül a megyei levél- tári raktárak minősítésére, így valamennyi tagintézmény a raktárminősítésre felkészül, a mi- nősítés elkészítését elsődleges feladatának tartja. A Magyar Országos Levéltár korábbi állo- mányvédelmi ajánlásait szem előtt tartva a raktárakban folyamatosan vagy rendszeresen mé- rik a hőmérsékletet és a páratartalmat, az adatokat rögzítik. A raktárak állapota, felszereltsége változó. A legegyszerőbb állományvédelmi megoldásokat, a raktárak szellőztetését, portalaní- tását alkalmazzák a levéltárak, így biztosítva a raktárakban elhelyezett iratok elfogadható kö- rülményeit. Vannak kirívó esetek, kif...

Related to Általános tevékenység

  • Általános tudnivalók 1. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerző- dőjével azonos. A biztosítás biztosítottja – az ajánlaton rögzített ellenkező megállapodás hiányában – az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosításra – kiegé- szítő ajánlaton – az alapbiztosítástól eltérő biztosítottat je- löltek meg, ahhoz az alapbiztosítás biztosítottjának hozzá- járulása is szükséges. A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a sze- mély, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy re- habilitációs ellátást folyósítanak, illetve aki ezekre irányuló kérelmet nyújtott be. A szolgáltatásra - ellenkező kikötés hiányában – a kiegé- szítő biztosítás biztosítottja jogosult. 2. A kiegészítő biztosítás határozott tartamra köthető. Határozott tartamú alapbiztosítás esetén a kiegészítő bizto- sítás lejárata megegyezik az alapbiztosítás lejáratával. Ha a biztosított életkora az alapbiztosítás lejáratakor magasabb 65 évnél, a kiegészítő biztosítás a biztosított 65. születés- napját követő biztosítási évfordulót megelőző nap vé- gével megszűnik. Élethosszig szóló alapbiztosításhoz kötött kiegészítő bizto- sítás esetén a kiegészítő biztosítás tartamát a szerződéskö- téskor kell meghatározni. A biztosítási évforduló azonos az alapbiztosítás biztosítási évfordulójával. A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető. A kiegészítő biztosítás tartama nem hosszabbítható. 3. A kiegészítő biztosítás létrejöttére, kockázatviselésének kez- detére az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkö- tésre, az a kockázatviselés kezdete szempontjából önálló megítélés alá esik. A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot indoklás nélkül elutasítani. 4. A jelen kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) megszűnik – a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén; – a kiegészítő biztosítás szerződő általi felmondása esetén; – a kiegészítő biztosítás lejáratakor; – az alapbiztosítás megszűnése, – az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő esetleges egyéb esetekben; – az alapbiztosítás eredeti lejáratának időpontjában (az esetleges tartamhosszabbítás esetén is) – a biztosított 65. születésnapját követő biztosítási évfor- dulót megelőző nap végével; – ha a jelen kiegészítő biztosításra teljesített szolgáltatások összesített százalékos értéke eléri a 100%-ot. 5. A jelen kiegészítő biztosítás a biztosítási évfordulóval fel- mondható. A felmondást legalább 30 nappal az évforduló előtt, írásban kell megtenni.

  • A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10 IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10 IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11 IV.3. A szerződés hatályba lépése 11 IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11 IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11 IV.6. Tartamhosszabbítás 12 IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

  • A felügyeleti hatósággal szembeni hatékony bírósági jogorvoslathoz való jog (1) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra a felügyeleti hatóság érintettre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben. (2) Az érintett jogosult a hatékony bírósági jogorvoslatra, ha az illetékes felügyeleti hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az érintettet a benyújtott panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről. (3) A felügyeleti hatósággal szembeni eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

  • A térítési összeg meghatározásának alapelvei A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja: – a felhasználható maradványok értékét; – valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet; − díjtartozást; − ha a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, a biztosítási időszak végéig járó díjakat. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más káro- sító esemény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmu- lasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tar- tása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mér- tékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

  • A Biztosítási Titokra Vonatkozó Elvi És Gyakorlati Tudnivalók A személyes adatok, arra való tekintettel, hogy biztosítási szerződéshez kapcsolódnak, egyben biztosítási titkot is képeznek, ekként az adatok kezelésére irányadó tudnivalókat, A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók című fejezet tartalmazza

  • A gyártó (forgalmazó) milyen esetben mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól? A gyártó (forgalmazó) kizárólag akkor mentesül termékszavatossági kötelezettsége alól, ha bizonyítani tudja, hogy: – a terméket nem üzleti tevékenysége körében gyártotta, illetve hozta forgalomba, vagy – a hiba a tudomány és a technika állása szerint a forgalomba hozatal időpontjában nem volt felismerhető vagy – a termék hibája jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazásából ered. A gyártónak (forgalmazónak) a mentesüléshez elegendő egy okot bizonyítania. Xxxxxxxx figyelmét, hogy ugyanazon hiba miatt kellékszavatossági és termékszavatossági igényt egyszerre, egymással párhuzamosan nem érvényesíthet. Termékszavatossági igényének eredményes érvényesítése esetén azonban a kicserélt termékre, illetve kijavított részre vonatkozó kellékszavatossági igényét a gyártóval szemben érvényesítheti.

  • A számhordozás általános szabályai A számhordozás olyan előfizetői szám hordozását jelenti, amelynek során az előfizető megtarthatja földrajzi előfizetői számát, amennyiben az előfizető a felhasználás földrajzi helyének megváltoztatása nélkül változtat előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatót.

  • Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

  • A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pont helye A Szolgáltató felelősségi határát jelentő előfizetői hozzáférési pontját, azaz a szolgáltatás Előfizetőnek való átadásának helyét, minden esetben jelen ÁSZF Mellékletei határozzák meg az egyes szolgáltatások kapcsán.

  • Az Igénylőt az ÁSZF egyoldalú módosítása esetén megillető jogok Amennyiben a szolgáltatásra irányuló igénybejelentés megtételét követően a Szolgáltató az ÁSZF-et egyoldalúan módosítja, abban az esetben a módosítást, illetve a módosított ÁSZF közzétételét követő 8 napon belül az Igénylő minden hátrányos jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja ajánlatát, illetve elállhat az Egyedi Előfizetői Szerződés megkötésétől.