GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ VAGY CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ ÉLETBIZTOSÍTÁS (MÓDOZATI KÓD: 87)
Szerződési Feltételek és Ügyfél- tájékoztató
XXXXXXX.XX
GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ VAGY CASCO BIZTOSÍTÁSHOZ KÖTHETŐ KIEGÉSZÍTŐ ÉLETBIZTOSÍTÁS (MÓDOZATI KÓD: 87)
AHE-27434/9
ÉLET- ÉS UTASBIZTOSÍTÁSOK
TARTALOMJEGYZÉK
Szerződési feltételek és Ügyfél-tájékoztató
a gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz 3
A szerződő 3
A biztosított 3
A kedvezményezett 3
A biztosításközvetítő 4
A biztosító 4
A biztosító felügyeleti hatósága 4
A biztosítás tárgya 4
A szerződés létrejötte 4
Kockázatelbírálás 5
Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal 5
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése 5
A biztosítás területi és időbeli hatálya 6
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 6
A biztosítási esemény 6
A biztosítás díja 7
A biztosító szolgáltatása 7
A biztosító szolgáltatására jogosultak köre 8
A biztosító mentesülése 8
Kizárások 9
AHE-27434/9
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 10 A szerződés átmeneti szünetelésének esete 11
A szerződés megszűnése 11
Egyéb rendelkezések 12
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése 12
A jognyilatkozat átadása 13
Elévülés és esedékesség 13
A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályok 13
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól 14
A legfontosabb adózási szabályok 14
I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti 14
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok 14
A biztosító szolgáltatása 14
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok 14
A biztosító szolgáltatása 14
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 14
Az adatkezelés jogalapja, célja 16
Az adatfeldolgozók 17
Adattovábbítás 17
Tájékoztatáskérés, helyesbítés 17
Örökösök adatainak kezelése 17
Jogorvoslat, tiltakozási jog 18
Az adatkezelés időtartama 18
A panaszügyintézés további részletei 20
SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ
gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz (módozati kód: 87)
1. A jelen szerződési feltételek és ügyfél-tájékoztató (a továbbiakban: szerződési feltételek) azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött, hatá- rozatlan tartamú kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz, mint alapbiztosításokhoz (a továb- biakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szerződési feltételekre hivatkozva kötötték meg.
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet az alapbiztosításhoz kap- csolódik, és erre tekintettel kizárólag az alapbiztosítás meg- kötésével együtt – az alapbiztosítás megkötésével egyide- jűleg vagy az alapbiztosítás megkötését követő 3 hónapon belül – köthető meg.
A biztosító a jelen kiegészítő fedezetet az alaptermék azo- nos módon (tanácsadás nélkül) értékesíti, az erre valamint a közvetítők javadalmazására vonatkozó részletes rendelke- zéseket az alaptermék szerződési feltételei tartalmazzák.
SZEMÉLYEK A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSBEN
A szerződő
2. A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a termé- szetes személy lehet, aki a biztosítóval alapbiztosítási szer- ződést köt, vagy a biztosítónál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik. A kiegészítő életbiztosítás szerződője az az alapbiztosítás szerződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegészítő életbiztosítási szerződési megkötésére ajánlatot tett, és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy szerepelhet.
A szerződést csak az kötheti meg, aki
– a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
– a szerződést az érdekelt javára köti meg.
A szerződő jogosult a szerződéseivel kapcsolatos jognyilat- kozatok megtételére.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, akkor
AHE-27434/9
– a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy
– a biztosított szerződő helyébe történő belépéséig a szer- ződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett válto- zásokról.
A szerződésbe való belépés az alapbiztosítás szerződési feltételeiben foglaltak szerint lehetséges.
A biztosított
3. A kiegészítő életbiztosításban biztosítottak a következő személyek:
a) a kiegészítő életbiztosítás szerződője, valamint
b) az alapbiztosítási szerződéssel biztosított
– 1-5 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vagy terepjáró vezetője és xxxxxx,
6-9 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vezetője és xxxxxx,
– autóbusz, tehergépkocsi, különleges felépítményű gépjármű, közúti vagy mezőgazdasági vontató veze- tője és legfeljebb két fő kísérője. Ezen járművek utasa- ira nem terjed ki a biztosítás.
Jelen feltételek értelmében biztosított az a gépjármű, melyre az alap casco biztosítást megkötötték, vagy amely- nek üzemben tartója az alapbiztosításnak minősülő köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik.
4. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződő nem azonos a biztosítottal.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek biztosított örökösét, kell tekin- teni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfi- zetett biztosítási díjakat, a szerződésre fordított költségeket.
A biztosított (ha nem azonos a szerződővel) a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását bármikor visszavon- hatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosí- tási időszak végével megszűnik. A megszűnésre nem kerül sor, ha a biztosított a szerződésbe belép.
Azonos biztosítási érdekre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosítási szolgáltatások pedig – a feltételben foglalt korlátozásokkal – halmozhatók.
A kedvezményezett
5. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult.
Haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse a jogosult, amennyiben nem jelöltek meg kedvezményezettet.
Nem haláleseti szolgáltatás esetében a biztosított jogosult a szolgáltatásra.
Egy biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatároz- hatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a ked- vezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.
A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosí- tóhoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezmé- nyezettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt ked- vezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.
A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg a megváltozta- tásához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A szerződő a biztosítotthoz, és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosí- tót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módosítani vagy visszavonni.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meg- hal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nélkül megszűnik.
Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a ked- vezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított ará- nya az irányadó.
Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatály- ban érvényes kedvezményezett jelölés, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének, illetve a biztosítottnak fizeti ki.
A biztosításközvetítő
6. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megköté- sében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselő- jének minősül.
AHE-27434/9
A függő biztosításközvetítő jelen termék esetében az ügyfél- től díjat, díjelőleget nem vehet át. A függő biztosításközve- títő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A független biztosítás közvetítő a biztosító nevében nem vehet át biztosítási díjat a szerződőtől.
A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köt-
het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilat- kozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító
7. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a jelen pont- ban megjelölt Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerző- désben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási ese- mény esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank.
A biztosító felügyeleti hatósága
8. A biztosító felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.). A Felügyeletről további tájékoztatást a Panasz-ügyintézésről szóló részben olvashat.
A biztosítás tárgya
9. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövet- kezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatáro- zott szolgáltatásokat nyújtja.
A szerződés létrejötte
10. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító meg- állapodásával jön létre. A szerződés létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani.
11. Ha a kötvény kibocsátása az ajánlat átadásától számí- tott 15 napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kiállításának napján jön létre.
12. A szerződő az ajánlatához a kockázatelbírálási időn belül nincs kötve.
13. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás
birtokában tette, és az ajánlatot a biztosító által rendsze- resített nyomtatványon, a díjszabásnak megfelelően tette. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
Kockázatelbírálás
14. A kockázatelbírálás keretében a biztosító felméri a szer- ződéssel kapcsolatos biztosítási kockázatot. A kockázat elbírálása alapján jogosult a szerződő ajánlatának elfoga- dására, módosított tartalommal történő elfogadására vagy elutasítására. A kockázatelbírálás határideje 15 nap.
15. A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül írásban elutasíthatja. Az ajánlat elutasí- tását a biztosító nem köteles megindokolni. Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény követ- kezne be, úgy a biztosító nem élhet az elutasítás jogával.
Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal
16. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a köt- vény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lénye- ges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szer- ződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – magyar nyelven
– a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyér- telműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről. Amennyiben a szerződő természetes személy, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a figyelmet az életbiztosítási szerződésnek a szerződés létrejöttéről és a szerződő fel- mondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül történő felmondásának lehetőségére.
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése
AHE-27434/9
17. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés létrejöt- tekor majd azt követően a szerződés tartama alatt a biz- tosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító a szerződés létrejöttekor
kérdést tett fel, és amelyet a szerződő vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő a lényeges körülmények változását a biztosító- nak írásban köteles bejelenteni.
Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsér- tése), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll, ha bizonyít- ják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés létrejöttekor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Ebben az esetben a biztosító nem mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A közlési kötelezettség megsértés ellenére beáll a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig 5 év már eltelt.
18. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
19. A biztosított, illetve a szerződő a biztosító által írásban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak meg- felelő és aláírt válaszával, valamint telefonon tett nyilatko- zatával eleget tesz a közlési kötelezettségének. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
20. Amennyiben a biztosító a szerződés létrejöttét köve- tően szerez tudomást az annak létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásáról és ezek a biztosító kockázatának jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult a javaslatot tenni a szerződés módosítá- sára a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módo- sítani vagy azt 30 napra írásban felmondani.
Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.
A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha
– ezekre a biztosító a módosító javaslatban a szerződő figyelmét felhívta, és
– a szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körülmé- nyekben, kérdésekben bekövetkezett változások beje- lentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el.
Amennyiben a szerződésben több biztosított van, és a kockázat jelentős növekedése, valamint a közlési és
változásbejelentési kötelezettség megsértése nem érinti az összes biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett bizto- sítottak vonatkozásában élhet a módosítási vagy felmon- dási jogával.
A biztosítás területi és időbeli hatálya
21. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező a jelen feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre.
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
22. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás hatályba lépése:
a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiz- tosítással egyidejűleg jön létre, megegyezik az alapbiz- tosítás hatályba lépésének dátumával.
b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) időpontjában lép hatályba.
23. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésevel kezdődik meg, feltéve, hogy a szerző- dés már létrejött, vagy utóbb létrejön. A biztosító kockázat- viselése a szerződés megszűnéséig tart.
24. A biztosító a szerződés biztosított halála esetére szóló életbiztosítási elemére a kockázatviselés kezdetétől, valamint a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelésétől számítva várakozási időt köt ki, melynek tartama 3 hónap.
25. Ha a biztosítási esemény
a) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttét követő 3 hónapon belül (a várakozási időn belül) következik be, a biztosító a biztosítási szolgáltatás helyett az addig befi- zetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosítási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követően bekövetkezett baleset következmé- nye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen felté- telekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
b) az egységszám növelését követő várakozási időn belül következik be, úgy a biztosító az egységszám növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást.
A biztosítási esemény
26. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási esemény
a) a 3. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak a koc- kázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála. A kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosí- tási esemény, ha
aa) a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosí- tási szerződés létrejöttének időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha
AHE-27434/9
ab) a halál a kiegészítő életbiztosítási szerződés létre- jöttekor már diagnosztizált betegségből eredt, és a halál napját megelőző 2 évben a szerződő biztosí- tott folyamatosan rendelkezett a biztosítónál díjjal fedezett gépjármű-felelősségbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítással.
Több, egymást követő szerződés esetén is folyamatosnak tekintendő a 2 éves időszak, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el.
b) a 3. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üze- meltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
c) a 3. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üze- meltetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%- ot meghaladó mértékű maradandó egészségkároso- dása,
d) a jelen feltételek 3. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biz- tosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
e) a jelen feltételek 3. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel bizto- sított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett bal- esetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű maradandó egészségkárosodása.
27. A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során, a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső beha- tás minősül, amelynek következtében a biztosított
a) legkésőbb egy éven belül meghal, vagy
b) legkésőbb két éven belül maradandó egészségkáro- sodása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési idő- szakban kell bekövetkeznie.
A gépjárműbe történő be- és a gépjárműből történő kiszállás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövetkezett baleset nem minősül biztosítási esemény- nek.
A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
28. A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú.
29. A kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka és évfor- dulója megegyezik az alapbiztosításéval.
a) A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő élet- biztosítási szerződés biztosítási évfordulója minden évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatviselés kezdetének napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első nap- jával, akkor a biztosítás évfordulójának ez a nap minő- sül.
A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő élet- biztosítás biztosítási időszaka egy biztosítási év, amely- nek kezdete az első évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, vagy ha a kockázatviselés kez- detének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetének napja, az első évet követően pedig a biztosítás évfordulója.
b) A gépjármű-felelősségbiztosítás mellé kiegészítőként kötött életbiztosítási szerződés biztosítási évfordulója
az alapszerződés évfordulójához igazodik, a biztosítási időszak pedig egy év.
30. Ha jelen biztosítást az alapbiztosítás hatálybalépése után kötöttek, az első biztosítási év töredék év, amely a biztosító kockázatviselésének kezdetétől az alapbiztosítás évfordulójáig tart.
A biztosítás díja
31. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezdeté- vel azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől illeti meg a biztosítási díj.
32. A biztosítás díját a biztosító a biztosítási időszakra tekintettel állapítja meg.
33. A biztosítási díjat az alapbiztosítási szerződésben meg- határozott módon és díjfizetési gyakoriság szerint, az alap- biztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.
34. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás első díjának megfizetésére az alábbi előírá- sok vonatkoznak:
a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiz- tosítással egyidejűleg jön létre, a kiegészítő biztosítás első díja az alapbiztosítás első díjával megegyező idő- pontban esedékes, és az alapbiztosítás díjával egyidejű- leg kell megfizetni.
b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiz- tosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, akkor a biztosítás első díja a kiegészítő biztosítás kockázatvi- selési kezdetén esedékes, kivéve a saját típusú ügyfél-
számlás díjfizetési módot, amikor az esedékesség annak a számlának a fizetési határideje, amelyben a kiegészítő biztosítás első díja számlázásra került.
Minden későbbi díj esedékessége azonos az alapter- mék szerződési feltételeiben meghatározott esedékes- séggel.
35. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének idő- pontjától illeti meg a biztosítót.
36. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést.
A szerződés reaktiválására az alapbiztosítás reaktiválási szabályai vonatkoznak.
A biztosító szolgáltatása
37. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kockázatvi- selés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja a szolgáltatásra jogosultnak, tekintettel a 38. pontban foglalt rendelkezé- sekre is:
a) a 26. aa) pont alapján biztosítási eseménynek minősülő, bármely okból bekövetkező halál esetén 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egység- számmal szorzott összeget (rögzített biztosítási összeg);
b) a 26. ab) pont szerinti bármely okból bekövetkező halál esetén:
– amennyiben a jelenlegi szerződés biztosítási összege alacsonyabb, mint a korábban érvényben volt szerző- désé, úgy a biztosító az aktuális biztosítási összeget szolgáltatja;
– amennyiben a jelenlegi szerződés biztosítási összege magasabb, úgy a halálhoz vezető betegség diagnosz- tizálásakor érvényben lévő biztosítási összeget téríti meg a biztosító;
c) a 26. b) és d) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
Jelen szolgáltatás a 3. a) pontban meghatározott szer- ződő biztosított esetén a 37. a) pontban leírt szolgálta- tást meghaladóan értendő;
d) a 26. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészségkárosodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget);
e) a 26. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mértékű, maradandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%- os) rokkantságra érvényes, rögzített biztosítási összeg- nek az egészségkárosodás mértékével arányos részét.
38. A biztosító a szerződés megkötésekor jogosult a szer- ződő által választható minimális és maximális, 37. a) pont- ban szereplő egységszám meghatározására.
A szerződőnek a jelen szerződési feltételek szerint létre- jött több kiegészítő életbiztosítása tekintetében a bizto- sító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosítási szolgálta- tásra áll fenn.
39. A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában [37. c)
d) e)], ha a baleset időpontjában az alapbiztosítási szer- ződéssel biztosított személygépkocsiban terepjáróban a hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen utaztak, illetve ha az alapszerződéssel biztosított autóbuszon, tehergépkocsin, közúti vagy mezőgazdasági vontatón, különleges felépítményű gépjárművön a vezetőn és két kísérőjén kívül további kísérőnek minősülő személy is tar- tózkodott, a sérült személyeket (haláluk esetén kedvezmé- nyezettjüket, illetőleg annak hiányában örökösüket) a jelen kiegészítő biztosítás alapján egyébként megillető baleset- biztosítási összeget olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a 3. b) pontban biztosítottként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a tényle- gesen utazó személyek számához.
A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása
AHE-27434/9
40. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egész- ségkárosodás mértékét a szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetőleg funkciókiesése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égési sérülése esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
Testrészek, érzékszervek károsodása Szolgáltatás a biztosítási
összeg %-ában
A biztosító a biztosított egy biztosítási eseményből eredő, többféle fokozatú és kiterjedésű égési sérülése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékét a különböző
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar
– alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag plusz alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése
100%
fokozatú égésekre külön-külön megállapított egészség- károsodási százalékok összeadásával állapítja meg.
41. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 40. pont
mindkét lábszár elvesztése 90%
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése 80%
táblázatában felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égése esetén a szük- séges iratok bemutatásától számított 15 napon belül meg
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, a beszélő-
képesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése
jobbkezes jobb kezének, xxxxxxxx bal kezének elvesztése (csuklón alul)
jobbkezes bal kezének, xxxxxxxx jobb kezének elvesztése (csuklón alul) 50% egyik láb teljes elvesztése
70%
65%
50%
kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkenést, hanem a bármely munka végzésénél egyaránt figyelembe
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25%
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblá- zatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.
Égési sérülés:
Fok Kiterjedés Az egészségkároso- dás mértéke
vehető általános funkciókiesést kell értékelni.
42. A kiegészítő életbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társadalombiztosítási szervek megállapítá- saitól és szolgáltatásaitól.
43. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban, egy biztosí- tottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodás térítése a 100%-os egészségkárosodás ese- tén járó szolgáltatási összeget nem haladhatja meg.
(bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés) | 21-30% | 15% |
31-50% | 30% | |
51%-tól | 50% | |
II/1. fokú: | 1-15% | 0% |
(felületes mélységű égés) | 16-20% | 15% |
21-30% | 30% | |
31-50% | 60% | |
51%-tól | 100% | |
II/2. fokú: | 1-5% | 0% |
I. fokú:
AHE-27434/9
(átmeneti mélységű égés)
1-20% 0%
A biztosító szolgáltatására jogosultak köre
44. A 37. d) és e) pontban a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási szolgáltatásra a biztosított jogosult. A 37. a) és a 37. b) pontban a kocká- zati (halál esetére szóló) életbiztosításra, valamint a 37. c) pontban a baleseti eredetű halálra meghatározott halál- eseti rögzített biztosítási összeget a biztosító
– a 3. a) pont szerinti biztosított (szerződő) esetében a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöltek meg kedvezményezettet.
– a 3. b) pontban meghatározott biztosítottak esetében a biztosítottak örökösének fizeti ki.
III. fokú:
(mélyre terjedő égés)
IV. fokú: (roncsoló égés)
31%-tól 100%
1-2% 0%
3-5% 20%
6-15% 40%
16-25% 60%
26%-tól 100%
A térítés a szervekre, végtagokra kiterjedő károsodás alapján, a jelen Különös Szer- ződési Feltételekben a szervek, végtagok elvesztésére, bénulására, illetőleg funkció- kiesésére megállapított egészségkároso- dási mértékeknek megfelelően történik.
(szerződő) halála
6-10% | 15% | A biztosító mentesülése |
11-20% 21-30% | 30% 60% | 45. A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbiz- tosítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított |
a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartá- sának a következménye,
b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy
c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.
46. A biztosító a balesetből eredő haláleseti, illetve rok- kantsági baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül,
a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy ked- vezményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,
b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szer- ződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekin- tendő a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosí- tott, a szerződő, vagy a szerződővel, illetőleg a biztosí- tottal közös háztartásban elő hozzátartozó
c) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
d) ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatása alatti állapotával okozati összefüggés- ben,
e) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előirt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
f) jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben követke- zett be.
Kizárások
47. A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény
a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, megszállás során, külső ellenség cselekménye során, ellenségeskedés vagy – hadüzenettel vagy anélkül – végrehajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, forrongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felke- lésben, forradalomban, való részvétellel összefüggés- ben,
b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai köz- igazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szük- ségállapot kihirdetéshez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor),
c) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvé- tele miatt,
d) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következményeként , vagy azzal kapcsolatosan kivéve a jelen pontban foglalt esetekben az ott megjelölt limite- kig,
e) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe)
AHE-27434/9
f) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvet- lenül vagy közvetetten visszavezethető okból, – vál- lalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladék- lerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,
g) öngyilkosságával okozati összefüggésben következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüg- gésben következett be.
Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felso- rolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyi- dejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfoj- tása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bár- milyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A c) és d) pontban szereplő terrorizmus alapján a bizto- sító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
Jelen szerződési feltételek szempontjából terrorcselek- mény bármely erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális és immateriális javakra, az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politika, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen kárese- ményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcse- lekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökken- tese érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb
50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül a biz- tosítási fedezetek biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a
1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcse- lekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifize- tett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A d) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül terror- cselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a ter- rorcselekmény időpontjában érvényes személybiztosítási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja.
Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terror- cselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások teljesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifize- tett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha az f) pontban szereplő támadás vagy behatolás az infor- mációs technológia eszközeinek használatával követke- zett be.
48. A biztosító a 47. pontban foglaltakon túl nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást a gépjármű utasának minősülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a bizto- sítási eseményt a gépjármű utasaként biztosított személy
a) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérle- tével a fedezet tartamának kezdetétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságával közvetlen okozati összefüggésben,
b) gépjármű verseny vagy edzés során következett be,
c) a biztosított által elkövetett szándékos bűncselekmény következményeként, illetve a hatósági intézkedés előli menekülés során történt.
49. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a
a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre,
b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkénye- sen elvevőre és az általuk szállított személyekre.
50. A jelen feltételek szerint nem minősül kizárási, illetőleg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gép- jármű-vezetői engedély nélküli vezetés, ha
a) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hoz- zátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel, de a baleset az engedély megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendel- kező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;
b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezettek, de az engedélyt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan fel- tételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése
AHE-27434/9
51. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:
– személyesen,
– xxxxx, a 00-0-000-0000 számon,
– postai levélben, az alábbi címen: Allianz Hungária Zrt.
Operációtámogatási osztály 1387 Budapest, Pf. 11
– e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő sze- mélyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.
52. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyításához és elbí- rálásához szükségesek, a biztosító által kért felvilágosítá- sokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy e kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
53. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításához és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szükséges:
A) A haláleset bekövetkezését igazoló iratok
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata,
b) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata,
B) Személyazonosító iratok
a) közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállításara jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás,
b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok ígytermészetes személy esetén személyazonosító igazolvány vagy útle- vél vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adó- ügyi illetőséggel és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóazono- sító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának vagy érvényes, az adóazonosító jelet tartalmazó igazolvány másolati példánya, jogi személy esetén cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot, adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi irat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószám- mal rendelkező jogi személy esetén az adóazonosító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi ille- tőségigazolásának másolati példánya,
c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultsá- gát igazoló dokumentumok,
C) Hatósági, hivatali okiratok
a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghall- gatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás,
b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat,
c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),
d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata,
e) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,
f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,
g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez,
D) Orvosi dokumentumom
a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és korházi kezelés dokumentumainak másolata,
b) Országos Egészségbiztosítási Pénztár és jogutódjai által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok,
c) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől szá- mított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről),
d) baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt iga- zoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekö- vetkeztének időpontja után készült összes orvosi doku- mentum,
e) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
f) a boncolási jegyzőkönyv másolata,
g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazo- lása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásá- nak vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat,
h) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. rönt- gen, MRI, CT),
i) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági igazo- lás (tűzoltósági határozat),
j) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat máso- lata,
E) Biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok
a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes beje- lentés,
b) haláleset utáni orvosi jelentés,
c) meghatalmazott esetén meghatalmazás,
d) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok.
F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok
AHE-27434/9
a) azonosítási adatlap,
b) nyilatkozat tényleges tulajdonosról,
c) nyilatkozat kiemelt közszeplői státuszról,
d) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés.
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosultjá- nak költségén elkészített – hiteles fordításának bemutatá- sát kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyújtott dokumentumokat a biztosító a biztosított ezirányú kifeje- zett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.
54. A biztosító a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhez- vételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak.
55. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértő i elbírálás során nem állapítható meg véglegesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget fizeti.
56. A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a mar koráb- ban kifizetett nem végleges maradandó egészségkáro- sodás biztosítási összegének levonása után a végleges maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítá- sától számított 15 napon belül teljesíti.
A szerződés átmeneti szünetelésének esete
57. A szerződő felek megállapodnak, hogy abban az eset- ben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendel- kezésben foglaltaknak megfelelően – átmenetileg szüne- tel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozóan is átmenetileg szüneteltetésre kerül a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosí- tással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozó díjfizetés szüneteltetésének időtar- tama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forga- lomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosításra vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismételt (újbóli), kockázatviselése a biztosítási díj befizetésével kezdődik meg. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő életbizto- sítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szünetelést követően a díjfizetés újraindításával és a biztosító kockázatviselésének újbóli megkezdődésével
a kiegészítő életbiztosítási szerződés a jelen feltételek 26. aa) és 25.) pontjai szempontjából nem tekintendő új szer- ződésnek.
A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a 26. ab) pont szerinti két éves időszakba beleszámít.
A szerződés megszűnése
58. Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével (pl. a szerződés felmondása, díjnemfizetés, a gépjármű eladása, forgalomból való végleges kivonása) egyidejűleg a kiegészítő életbiztosítás is megszűnik.
59. A szerződő – kockázatviselés idő alatt bekövetkezett – halála hónapjának utolsó napján a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a szerződő – koc- kázatviselési idő alatt bekövetkezett – halálának napján.
60. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes sze- mély szerződő a szerződés létrejöttéről és a szerződő fel- mondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül a kiegészítő életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét köve- tően társaságunk köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek kereté- ben társaságunk a kockázatviselése végéig járó díj levo- nása után fennmaradó díját – egyéb költségek levonása nélkül – téríti vissza. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
61. A szerződő a kiegészítő életbiztosítást – az alapszerző- dés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra írásban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A felmon- dással a biztosító kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.
62. Megszűnik a szerződés a hónap utolsó napján, ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító a kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik.
A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a befizetett díjat fizeti vissza.
Megszűnik a továbbá a kiegészítő életbiztosítás a jelen feltételek 20. pontjában foglalt esetben az ott meghatáro- zottak szerint.
63. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.
A biztosító nem juttat vissza többlethozamot, és nem vállal tőke és/vagy hozamgaranciát.
64. A szerződést, a biztosítási kockázat jelentős növekedé- sének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
Egyéb rendelkezések
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése
AHE-27434/9
65. A szerződő és a biztosított köteles lakcímének, levele- zési címének, székhelyének, e-mail címének, sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerződésen nyilvántartott kifizetési bankszámla-számának, valamint a szerződésre a biztosító bármely rendszerén keresztül meg- adott/rögzített értesítési címnek a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 8 munkanapon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert fent felsorolt
utolsó elérhetőségekre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben kül- dött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkö- tésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszün- tetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bank- számlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifize- tést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biz- tosítóhoz.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkoza- tok, elektronikus levélküldés
66. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizárólag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követel- ményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azo- nosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írásban, vagy emailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tették, és az a biztosító a tudomására jut.
Az email-en tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx email címre kell megküldeni. Az email-en küldött jognyilatkoza- tot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha
– az email a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biz- tosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett és
– az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartal- mazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.
A biztosító jogosult az email üzenetben megküldött doku- mentumokat eredetiben is bekérni.
Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minősül biztonságos csatornának.
Az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen azon jognyilatkozatokat, amelyek a Pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi XXXX.xx. törvény (a továbbiakban: Pmt.) sze- rinti azonosítását, továbbá az adategyeztetését és a ter- mészetes, illetve jogi személy azonosító adatait érintik.
Természetes személyek esetén
a) a családi és utónév,
b) a születési családi és utónév,
c) a lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely (mely a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági iga- zolványban,
vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványban szere- pel),
d) az állampolgárság,
e) a születési hely, idő,
f) az anyja születési neve,
g) a személyazonosító okmányok típusa, száma (jogosít- vány, személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímet iga- zoló hatósági igazolvány)
Jogi személyek esetén
a) a cégnév, rövidített cégnév,
b) a székhely,
c) a főtevékenység,
d) a képviseletére jogosultak neve és beosztása,
e) a kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai,
f) cégjegyzékszám, nyilvántartási szám (30 napnál nem régebbi cégbejegyzést, nyilvántartásba vételt igazoló okirat)
g) adószám.
67. Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szerződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóváhagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezett- ségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmé- nyek betartása mellett – felhasználja. Ez alapján a bizto- sító a szerződő által megadott e-mail címre is megküldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiók- jának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkezménye- kért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
AHE-27434/9
A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes, személyes azonosítást és regisztrációt követően lehet igénybe venni. A regisztrációt a szerző- déskötéskor automatikusan, vagy a szerződő kérésére ezt követően bármikor a biztosító elvégzi, melyet a szerződő a biztosítótól sms-ben kapott kezdő jelszóval érvényesít. Ezt követően az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő személyes azonosítójával és az általa megadott jelszóval vehető igénybe.
A jognyilatkozat átadása
A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata abban az idő- pontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt
a) a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve
b) Személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is,
c) ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta; valamint
d) ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen mert azt az érdekelt nem vette át, ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kéz- besítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapot kell tekintetni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton megküldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazol- ható módon kiküldte a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesítést email-ben a szerződő és/vagy a főbizto- sított által megadott e-mail címre igazoltan megküldte.
68. A biztosítási díj az alapszerződésben foglaltak szerint tekintendő megfizetettnek.
69. A baleset-biztosítási események vonatkozásában:
– a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben meg- térítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.
– a biztosítottat nem terheli állapotmegőrzési kötelezett- ség.
A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyelve magyar.
Elévülés és esedékesség
70. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedé- kességtől számított két év elteltével elévülnek.
71. Az igények esedékességének időpontja:
a) azonnali halál, illetve végtagok, szervek azonnali elvesztése esetén a biztosítási esemény napja,
b) később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja,
c) maradandó, teljes vagy részleges egészségkárosodás esetén a baleset napja.
Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja. Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.
A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályok
72. A biztosítási szerződésre a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosító és a szerződő között létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól
73. A kiegészítő életbiztosításra vonatkozó szerződési felté- telek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvény- könyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól:
– kizárások köre,
– az elévülési idő az általános 5 éves elévülési időtől elté- rően 2 év,
– az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.
A legfontosabb adózási szabályok
74. Az alábbiakban tájékoztatjuk azokról az adózási sza- bályokról, amelyek szerződésére vonatkoznak.
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoztató nem tér ki minden, a szerződés adózásával kapcsolatos kérdésre. Bármilyen elszámolás és eljárás alapját a vonatkozó jog- szabályok hatályos rendelkezései jelentik.
Kérjük, hogy kísérje figyelemmel a hivatkozott jogszabá- lyokat, mert azok változása befolyásolhatja az alábbiak- ban közzétett megállapításokat.
Jelen tájékoztató a 2018. január 1-jén hatályos jogsza- bályok alapján készült.
I. ADÓZÁSI SZABÁLYOK, HA A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉST MAGÁNSZEMÉLY KÖTI
75. A magánszemélyek adókötelezettségeiről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv) rendelkezik.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
A magánszemély által kötött biztosítás díja adómentes.
A biztosító szolgáltatása
Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövet- kezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében, a biztosító által juttatott vagyoni érték.
A biztosító haláleseti, baleset- és betegségbiztosítási szol- gáltatásai adómentesek.
76. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti
A nem magánszemélyek adózási kötelezettségeiről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
– A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tör- vény (Szja. tv.) az egyéni vállalkozók esetében.
– A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a hatálya alá tartozó szervezetek eseté- ben (Tao. tv.). A Tao. tv. hatálya alá tartozó szervezetek elszámolására a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szabályai az irányadóak.
– A magánszemély javára, de nem magánszemély által kötött biztosítási szerződés magánszemélyre vonatkozó
adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) tartalmazza.
A biztosításokkal kapcsolatos további közteherviselési sza- bályok:
– A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
– Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.
– A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. tv.
IX. fejezete.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
Az, hogy magánszemélynek, nem magánszemély által fizetett biztosítás díja után keletkezik-e, és ha igen, milyen jogcímen adófizetési kötelezettsége, az az alábbi ténye- zőktől függ:
– a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszony (munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jogviszony),
– a fedezetek Szja. tv. szerinti besorolása,
– ki a biztosítási szerződés kedvezményezettje (kedvez- ményezett lehet a nem magánszemély szerződő; vagy a biztosított magánszemély, illetve rá tekintettel más magánszemély)
Adókötelesnek minősülnek azon biztosítások díjai, ame- lyeket nem sorol fel az Szja. tv. az adómentes díjú bizto- sítások között.
A biztosító szolgáltatása
– A legtöbb esetben, amennyiben a biztosító szolgáltatá- sára magánszemély a jogosult, a szolgáltatás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
– Az adómentes vagy adóköteles biztosítási szolgálta- tások meghatározását és mértékét az Szja. tv. tartal- mazza.
– Amennyiben a kedvezményezett nem magánszemély, úgy az Szja. tv. vagy a Tao tv. alapján kell a biztosító szolgáltatását adózási szempontból minősíteni.
Tekintettel arra, hogy jelen tájékoztató csak a legfon- tosabb információkat tartalmazza, kérjük, hogy szerző- déskötés során fokozott figyelmet fordítson az adózásra vonatkozó szabályok bővebb megismerésére, ezzel kap- csolatban vegye igénybe könyvelő, adótanácsadó vagy adószakértő segítségét.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
AHE-27434/9
77. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minő- sített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülmé- nyeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
78. A Bit. 138.-139 §-ai alapján a titok megtartásának köte- lezettsége nem áll fenn:
– a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben;
– a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- gal és ügyészséggel;
– büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben;
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
– a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
– az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
– a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosí- tási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,
AHE-27434/9
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábí- tószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob-
bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
– ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzé- séről és megakadályozásáról szóló törvényben megha- tározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.
§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
– törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
– a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal szemben;
– az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;
– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé- hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
– a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval szemben;
– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági
igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzések- kel foglalkozó intézménnyel szemben;
– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;
– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet-
ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
– a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
79. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló
2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: az Aktv.) 43/H.
§-ában foglalt kötelezettség, valamint Magyarország Kor- mánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továb- biakban: FATCA-törvény) alapján Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: a Hpt.) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz- mény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § sze- rinti adattovábbítás.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előzetes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában fog- lalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szer- ződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
AHE-27434/9
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE
Az adatkezelés jogalapja, célja
80. Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) értelmében az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gaz- dasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) felhatalmazása alapján a biztosító, ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalma- zás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
81. Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó ada- tokat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevé- kenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtar- tamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást az alábbiak szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.
A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogo- sult korlátozni vagy megtiltani a Hpt. 164/B. § (2) bekez- dése szerinti adattovábbítást.
A hitelintézet Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő szerződést meg- előzően köteles az ügyfél részére a Hpt. 164/B. §-ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a személyes adatai e §-ban foglalt kezelésének lehetőségét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
6. §-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
82. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánla- ton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
63. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásával a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyom- tatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
A bejövő postai küldemények és iratok feldolgozásával, kezelésével és ezen iratoknak a biztosító részére történő továbbításával – a Bit.-nek megfelelő kiszervezési szerző- dés keretében – a Magyar Posta Zrt.-t (Cg. 00-00-000000, Budapest 1138 Dunavirág u. 2-6.) bízza meg a biztosító.
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek sze- mélyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biz- tosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevoná- sával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfél- szolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
84. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag
az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szerve- zetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Különös Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató tartal- mazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
– a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
AHE-27434/9
– a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekez- désében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149.
§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozá- sában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.
Tájékoztatáskérés, helyesbítés
85. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyes- bítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
– nevéről,
– címéről (székhelyéről),
– adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogsza- bály korlátozhatja.
Örökösök adatainak kezelése
A biztosítási tevékenységről szóló törvény rendelkezése értelmében a biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendel- kezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo-
sult is gyakorolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mérték- ben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonat- kozik.
A kezelt adatok köre:
– az örökösök neve, születési helye, dátuma, édesanyja leánykori neve, lakcíme, bankszámlaszáma;
– az ügyfél elhalálozásának dátuma;
– a biztosított vagyontárgy azonosítására vonatkozó ada- tok.
Az érdekmúláshoz bekért okiratok: halotti bizonyítvány, vagy jogerős hagyatéki végzés. Ezeket az iratokat az örö- kösök, a vagyontárgy beazonosítása, az esetleges díjjal kapcsolatos rendelkezés érdekében kezeli a biztosító és az adatfeldolgozó.
Az örökösök és az okiratmásolatok adatai kezelésének jogalapja a biztosítási jogviszonnyal összefüggő adatke- zelési célból a Bit. 135. § (1) bekezdése, valamint Bit. 143.
§-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) biztosítási fejezete (XXII. cím). Az adatkezelés célja és időtartama megegyezik a biztosí- tási szerződéssel összefüggésben kezelt adatoknak a jelen tájékoztató további pontjaiban meghatározott – a Bit. fel- hatalmazásán alapuló – céljával és időtartamával.
Kérjük a beküldés előtt takarja ki az okiratmásolatokon az ebben a pontban fel nem sorolt adatokat.
Jogorvoslat, tiltakozási jog
A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt sze- mélyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalap- ját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat – az ügyfe- lekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatkozik.
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv- ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat
a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz (1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.; xxx.xxxx.xx), az Infotv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve
– nem természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (xxx.xxx.xx) is.
AHE-27434/9
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájékoztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhe- lyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: +36(1)000- 0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx
krt. 48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www.allianz. hu oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érintett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
86. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel
kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási termék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely- nek kezeléséhez nincs törvényes alap.
87. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltel- tével, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
ÜGYFÉL-TÁJÉKOZTATÓ A PANASZÜGYINTÉZÉSRŐL
88. Társaságunk (az Allianz Hungária Zrt.) célja, hogy Ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézésünkkel. Szolgáltatási szín- vonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munka- társainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban meg- fogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
– Panaszkezelésünk során 2016. január 1-jétől a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, vala- mint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezé- sei alapján járunk el.
– A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minősé- gét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamato- san növeljük Ügyfeleink elégedettségét. Ehhez a pana- szok gyors és hatékony orvoslása is hozzájárul.
– Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövi- debb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott
panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panasz- ügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszolunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munka- társaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámít- hatóan cselekszünk, a jóhiszeműség és tisztesség alap- elveit tartjuk szem előtt.
– Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáinkat
javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásához hosz- szabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasz- tóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol központi panaszke- zelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvédelmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek ren- dezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk bizto- sítja a fogyasztóvédelem és ügyfélközpontúság állandó szem előtt tartását.
– Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszo- lására, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
– Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levél- ben.
– A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathat- ják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szer- ződött partnerénél – xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx- kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/ – kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik.
A panasz adatlapról Ön másolati példányt kap. Társasá- gunk székhelyén Központi ügyfélszolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megtehetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszolgálatunkra a telefonos ügyfélszolgá- laton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) tud időpontot foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számított 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16, péntek: 8-14 óra.
AHE-27434/9
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/20/30/70) 000-0-000 -es számon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő-szerda és pén- tek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: +36-(1)-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx, vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen.
Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosí- tási titkot nem tartalmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell vála- szolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgáltatásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt felsorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küld- hetik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügy-
fél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatalmazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogsza- bályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári perrendtar- tásról szóló 2016. évi C XXX. törvényben foglalt követelmé- nyeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: https:// xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a dokumentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölt- hetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva leadhatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy postázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/ panaszkezeles.html – címen érhetik el.)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részletes leírá- sát, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentumokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint). Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, ami- vel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk.
Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
89. Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és társaságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi-Fogyasztóvédelmi Köz- pontjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz for- dulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezde- ményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatványt elekt- ronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, vala- mint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyom- tatványok költségmentes megküldését társaságunk- tól (telefonszám: +36 (1/20/30/70) 421-1-; e-mail cím:
xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefon- száma: +36-(80)-203-776 és x00-(0)-000-0000; e-mail címe: ugyfelszolgalat @xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kez- deményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rend- szeresített formanyomtatványt elektronikusan a http:// xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfélszolgála- ton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtat- ványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám: (+36 (1/20/30/70) 421-1-; e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő eredmény- telen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a xxxx://xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/20/30/70) 421-1-421) közölt panaszokat rögzít- jük, azok öt éven át visszakereshetőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét. Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallgatását, továbbá térí-
tésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet, vagy a hangfelvétel másolatát amelyet huszonöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsá- tunk. A beszélgetéseket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, előzetes időpont-egyeztetést követően.
A telefonos ügyfélszolgálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyin-
tézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt per- cen belül élőhangos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelen- tését kollegáink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzítik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osz- tályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továb- bítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhetjük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása,
az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizs- gálásához szükséges egyéb adat. A megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyilván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvosolni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgálásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül.
A panasz bejelentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvédelmi osztályon működő központi panasz- kezelésen dolgozó kollégák az Ön panaszügyét kivizs- gálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosszabb időt vesz igénybe, erről a kése- delem okának megjelölésével tájékoztatjuk Önt és lehető- ség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetőségekkel együtt kapja meg a tájékoz- tatást. Amennyiben válaszunkkal nem elégedett, panasz- ügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön min- den esetben kérhet felülvizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jog- vitákat.
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilván- tartásban szerepelnek az ügyfél – és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határidők.
Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyil- vántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőrzés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
AHE-27434/9
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgáltatá- sainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
90. A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzeté- ről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
További információk Telefonos ügyfélszolgálatunktól a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számon kaphatók, valamint az xxxxxxx.xx címen érhetők el.
AHE-27434/9
Bízunk benne, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését termékeink iránt, és így hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191
A székhelyünkön működő ügyfélszolgálati iroda címe: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.
Allianz Hungária Zrt.
1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország Budapest, 2018. február 23.