ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 1012 BUDAPEST, MÁRVÁNY UTCA 1/D. AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
0000 XXXXXXXX, XXXXXXX XXXX 0/X.
AJÁNLATI DOKUMENTÁCIÓ
Az
"Árvízvédelmi
védvonalak mértékadó árvízszintre történő
kiépítése,
védvonalak terhelésének csökkentése
Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében
tervezési, projekt-előkészítési feladatok
végrehajtása
TÁRGYÚ
UNIÓS ÉRTÉKHATÁRT ELÉRŐ
NYÍLT [KBT. 83. § SZERINTI]
2015.
ALAPINFORMÁCIÓK A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSRÓL
Az Ajánlatkérő, Országos Vízügyi Főigazgatóság (1012 Budapest, Márvány utca 1/d.) nevében ezennel felkérem, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában, a TED-en 2015.május 19-én 2015/S 095-172587. számon közzétett ajánlati felhívás, valamint a dokumentációban leírtak szerint tegye meg ajánlatát a jelen közbeszerzés tárgyát képező feladatok megvalósítására.
Ajánlatkérőre vonatkozó információk:
Országos Vízügyi Főigazgatóság
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0/x.
Címzett: Xx. Xxxxxxx Xxxxx
Tel: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
E-mail: xxxxxxx.xxxxx@xxx.xx
Az eljárás típusa:
Kbt. Második Rész, uniós értékhatárt elérő értékű nyílt (Kbt. 83. § szerinti) közbeszerzési eljárás.
Eljárás nyelve:
Jelen közbeszerzési eljárás kizárólagos hivatalos nyelve a magyar. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős fordítását is elfogadja.
Az eljárás tárgya:
"Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása
A szerződés teljesítésének határideje:
2015. november 16.
A közbeszerzésben résztvevők köre:
A nyílt eljárás olyan, egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. Azok a szervezetek vagy személyek, akik az ajánlati felhívás, valamint a hozzá tartozó dokumentációban leírtak alapján benyújtott érvényes ajánlatuk alapján a szerződés teljesítésére alkalmasak.
Egyéb rendelkezések:
Amennyiben az ajánlati felhívás és jelen dokumentáció között ellentmondás merül fel, úgy Ajánlatkérő a Kbt. 42-43. § alkalmazása nélkül kiegészítő tájékoztatásban közli, hogy a dokumentáció valamely eleme semmis, ha a dokumentáción belül ugyanaz az adat, információ több ponton eltérően szerepel, vagy a dokumentáció valamely eleme eltér az ajánlati felhívástól. A dokumentáció semmisnek nyilvánított eleme, előírása a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési szerződésben nem alkalmazandó.
Az eljárás során felmerülő, az ajánlati felhívásban és jelen dokumentációban nem szabályozott kérdések tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
1. kötet
AJÁNLATI felhívás
2. kötet
ÚTMUTATÓ Az érdekelt gazdasági szereplők részére
A DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA
1.1. A dokumentáció a következő részekből áll:
KÖTET: AJÁNLATI felhívás
KÖTET: ÚTMUTATÓ Az érdekelt gazdasági szereplők részére
KÖTET: SZERZŐDÉSTERVEZET
KÖTET: AJÁNLOTT IGAZOLÁS- ÉS NYILATKOZATMINTÁK
KÖTET: FELADATLEÍRÁS
1.2. Jelen dokumentáció nem mindenben ismétli meg az ajánlati felhívásban foglaltakat, a dokumentáció az ajánlati felhívással együtt kezelendő. Az ajánlattevők kizárólagos kockázata, hogy gondosan megvizsgálják a dokumentációt és annak minden kiegészítését, amely esetleg az ajánlati időszak alatt kerül kibocsátásra, valamint, hogy megbízható információkat szerezzenek be minden olyan körülmény és kötelezettség vonatkozásában, amely bármilyen módon is befolyásolhatja az ajánlat természetét vagy jellemzőit.
1.3. Az ajánlattevőknek a dokumentációban közölt információkat bizalmas anyagként kell kezelniük, amelyről harmadik félnek semmiféle részletet ki nem szolgáltathatnak, hacsak e harmadik fél nem készít és nyújt be ajánlatot az ajánlattevő számára a munka egy részére vonatkozóan (alvállalkozó), vagy az alkalmasság igazolásában részt vesz a gazdasági szereplő. Sem a dokumentációt, sem annak részeit, vagy másolatait nem lehet másra felhasználni, mint ajánlattételre, és az abban leírt szolgáltatások céljára.
KIEGÉSZÍTŐ TÁJÉKOZTATÁS
Bármely gazdasági szereplő, aki jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől.
A kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően a lehető leghamarabb, valamint az ajánlattételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.
Ha a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet a fenti határidőt megelőző negyedik napnál később nyújtották be, a kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérőnek csak akkor kell megadnia, ha a tájékoztatás elkészítése és megküldése még az ajánlattételi határidő letelte előtt lehetséges.
Bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében - az ajánlati felhívásban, valamint a dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől vagy az általa meghatározott szervezettől a következő kapcsolattartási pontokon:
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0/x.
Fax: x00-0-0000000
E-mail: xxxxxxx.xxxxx@xxx.xx
Ajánlatkérő a beérkező kérédsek gyorsabb megválaszolása érdekében kéri, hogy azok minden esetben szerkeszthető word formátumban is kerüljenek megküldésre a fenti e-mail címre.
Ajánlatkérő nem vállal felelősséget azért, ha egy gazdasági szereplő a dokumentációt nem váltotta ki és kiegészítő tájékoztatás kérés keretében nem adja meg azon elérhetőségeit, melyekre a kiegészítő tájékoztatás megadását várja és ezáltal Ajánlatkérő nem képes a tájékoztatás célszemélyhez történő megküldésére (vagy téves címre küldi meg a tájékoztatást).
A kiegészítő tájékoztatás(ok) a xxxx://xxx.xxx.xx honlapról letölthető(k) és onnan érhető(k) el, az(ok) nem vehető(k) át nyomtatott példányban az ajánlatkérő székhelyén. Ajánlatkérő a honlapon történő közzététellel egyidejűleg a kiegészítő tájékoztatást teljes terjedelmeben közvetlenül megküldi az ajánlati dokumentáció letöltését visszaigazoló valamennyi gazdasági szereplő részére. A kiegészítő tájékoztatást az gazdasági szereplők azonos feltételek mellett kapják meg írásban, telefax útján és/vagy e-mailben a dokumentáció letöltése során megadott telefaxszámra és/vagy e-mail címre, továbbá Ajánlatkérő honlapján is elérhető .
A kiegészítő tájékoztatások kézhezvételét/letöltését az ajánlattevőknek haladéktalanul vissza kell igazolniuk. Kérjük a Tisztelt Ajánlattevőket, hogy a válaszok megérkezéséről a 2.4. pontban megjelölt címek valamelyikére küldjenek visszajelzést!
A gazdasági szereplő kizárólagos felelőssége, hogy olyan telefax-elérhetőséget vagy e-mail címet adjon meg, amely a megküldendő dokumentumok fogadására 24 órában alkalmas. Ugyancsak a gazdasági szereplő felelőssége, hogy a szervezeti egységén belül a kiegészítő tájékoztatás időben az arra jogosulthoz kerüljön.
HELYSZÍNI BEJÁRÁS és KONZULTÁCIÓ
Ajánlatkérő helyszíni bejárást és konzultációt nem tart Ajánlattevők számára.
Az ajánlatok benyújtása
Az ajánlattevőnek a Kbt-ben, az ajánlati felhívásban, illetve jelen dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények maradéktalan figyelembevételével és az előírt kötelező okiratok, dokumentumok, nyilatkozatok (a továbbiakban együttesen: mellékletek) becsatolásával kell ajánlatát benyújtania.
Jelen dokumentáció nem mindenben ismétli meg az ajánlati felhívásban foglaltakat, ezért hangsúlyozzuk, hogy az ajánlattételi dokumentáció az ajánlati felhívással együtt kezelendő. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció rendelkezéseinek esetleges ellentmondása esetén a felhívásban szereplők az irányadóak. Ajánlattevő kötelezettségét képezi – az ajánlati felhívás és jelen dokumentáció gondos áttanulmányozását követően – az ezekben foglalt valamennyi előírás, formai követelmény, kikötés, a beszerzés tárgyára vonatkozó specifikáció betartása, valamint a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás–kérésre adott ajánlatkérői válaszok figyelembevétele. Ajánlattevő köteles az ajánlati felhívásban, a dokumentációban és ajánlatkérő által – a teljesítéssel kapcsolatban – szolgáltatott minden információ pontosságáról meggyőződni.
Az ajánlatokat írásban és zártan, a felhívásban megadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig. A postán, futárral feladott, vagy személyesen kézbesített ajánlatokat az ajánlatkérő csak akkor tekinti határidőn belül benyújtottnak, ha annak kézhezvételére az ajánlattételi határidő lejártáig sor kerül. Az ajánlat, illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények elvesztéséből eredő kockázat az ajánlattevőt terheli.
Az ajánlatok benyújtásának helye és határideje: az ajánlati felhívás IV.3.4) valamint a VI.3)3. pontjai tartalmazzák.
Az ajánlatokat az ajánlattételi határidő lejártáig, hétfőtől-csütörtökig 10.00-15.00 óra, pénteken 10.00-12.00 óra között, az ajánlattételi határidő lejártának napján 9.00-11.00 között lehet leadni előzetes egyeztetéssel.
Az ajánlat előkészítésével, összeállításával és benyújtásával, vagy az ajánlathoz szükséges információk megszerzésével kapcsolatos mulasztás következményei ajánlattevőt terhelik. Az ajánlat elkészítésével, benyújtásával és egyébként a közbeszerzési eljárásban való részvétellel kapcsolatban felmerülő költségeket az ajánlattevők maguk viselik és ezek részben vagy egészben történő megtérítésére az ajánlatkérő nem kötelezhető. Minden olyan adat, információ beszerzése, - amely ajánlatuk elkészítéséhez és a szerződéses kötelezettségek elvállalásához szükségesek – saját költségükre és saját felelősségükre az Ajánlattevők feladata.
Az ajánlatban közölt információk kizárólag ezen közbeszerzési eljárás eredményének megállapítása keretében kerülnek felhasználásra.
ajánlati biztosíték
Az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték adásához köti, amelynek mértéke az 1.000.000,- Ft. Az ajánlati biztosítékot legkésőbb az ajánlattételi határidőig kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani a Kbt. 25.§ (5) bekezdésének és a Kbt. 74.§ (2) bek. c) pontja alkalmazása mellett, a teljesítés történhet az ajánlatkérő nevére szóló, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgaranciával, biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel, vagy az ajánlatkérő a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00319841-30005101 számú bankszámlájára történő átutalással/befizetéssel, a közlemény rovatban az eljárás számának feltüntetésével. Az ajánlat eredeti példányához csatolni kell a bankgarancia eredeti példányát, a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvényt, vagy átutalás esetén az átutalási bizonylat eredeti vagy egyszerű másolati példányát. [Kbt. 59. § (1)-(2) és (4)-(7) bek.]
A nyertes ajánlattevő, valamint a Kbt. 124. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő részére az ajánlati biztosíték a szerződéskötést követő 10 napon belül, kamatmentesen kerül visszautalásra, a nem nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő az ajánlati biztosítékot a Kbt. 59. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezésnek megfelelően fizeti vissza.
KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL
A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.
Ahol a Kbt. az ajánlatkérő számára az ajánlattevők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [Kbt. 45. §], a hiánypótlás [Kbt. 67. §], a felvilágosítás [Kbt. 67. §] és indokolás [Kbt. 69-70. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőnek küldi meg.
Amennyiben az ajánlatkérő ajánlati biztosíték nyújtását [Kbt. 59. §] írja elő, a közös ajánlattevőknek a biztosítékot elegendő egyszer rendelkezésre bocsátaniuk. Az ajánlati kötöttségnek bármelyik közös ajánlattevő részéről történt megsértése [59. § (4) bekezdése] esetén a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg!
Ha egy gazdasági szereplő a közbeszerzés értékének huszonöt százalékát meghaladó mértékben fog közvetlenül részt venni a szerződés - részajánlat-tételi lehetőség biztosítása esetén egy részre vonatkozó szerződés - teljesítésében, akkor nem lehet alvállalkozónak minősíteni, hanem az ajánlatban és a szerződés teljesítése során közös ajánlattevőként kell, hogy szerepeljen. Egy gazdasági szereplőnek a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesül a beszerzés tárgyának általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
Közös ajánlattétel esetén az adott időszakban elfogadott teljesítést a közös ajánlattevők az adott időszaki teljesítésük arányában külön-külön nyújtják be számláikat. A teljesítésbe bevont alvállalkozók adott időszaki teljesítményeit is rögzíteni kell a teljesítés igazolásban. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az alvállalkozók kifizetésének igazolását a jogszabályoknak megfelelően az ajánlatkérő igényei szerint nyújtja be.
Amennyiben több gazdasági szereplő közösen tesz ajánlatot a közbeszerzési eljárásban, akkor az ajánlathoz csatolniuk kell az erre vonatkozó megállapodást.
A közös ajánlattevők megállapodásának tartalmaznia kell:
a közös ajánlattevők nevét, székhelyét
a jelen közbeszerzési eljárásban közös ajánlattevők nevében eljárni (továbbá kapcsolattartásra) jogosult képviselő szervezet megnevezését;
meg kell jelölni a közös Ajánlattevők képviseletére jogosult szervezetet és személyt, valamint az(oka)t a természetes személy(eke)t, aki(k) a közös Ajánlattevők nevében joghatályos nyilatkozatokat tehet(nek), illetve a közös Ajánlattevők nevében aláírásra jogosult(ak). A megállapodás mellé csatolni kell a közös Ajánlattevők képviseletére jogosult személy aláírási mintáját;
tartalmaznia kell a közbeszerzési eljárás tárgyát és az eljárást megindító hirdetményre való utalást. A közös Ajánlattevők nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban együttes Ajánlattevőként részt kívánnak venni;
a szerződés teljesítéséért egyetemleges felelősségvállalást minden tag részéről;
ajánlatban vállalt kötelezettségek és a munka megosztásának-, és a vállalkozási díjból való részesedésük mértékének ismertetését a tagok és a vezető között;
a számlázás rendjét, továbbá azt, hogy közös Ajánlattevők külön-külön kötelesek számlát benyújtani a saját (rész)teljesítésükre vonatkozóan.
közös Ajánlattevők megállapodásának az Ajánlattevők mindegyikének aláírásával hatályba kell lépnie.
AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG
Az ajánlati kötöttség időtartama: 60 nap (az ajánlattételi határidő lejártától számítva).
AZ AJÁNLATOK FELBONTÁSA
Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontásának helye és ideje: az ajánlati felhívás IV.3.8) pontja tartalmazza.
AZ ÉRVÉNYES AJÁNLATOK ÉRTÉKELÉSE
Az ajánlatkérő által felállított bíráló bizottság az eljárásból ki nem zárt ajánlattevők érvényesnek minősített ajánlatait a Kbt. 71. § (2) bekezdés a) pontja (legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás) szerinti értékelési szempont alapján értékeli..
A Vállalkozói díj
Az ajánlati ár kialakítása során a kiadott dokumentáció feladatleírásának ismerete mellett az alábbi pontokat is figyelembe kell venni.
Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az Ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással nem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. vám, különböző díjak és illetékek, stb. Minden áradatot úgy kell megadni, hogy a nettó ár mellett egyértelmű formában szerepeljen az ÁFA, valamint a bruttó ár. Amennyiben a szerződés megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a szerződés hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a szerződés ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Szerződő Xxxxx minden külön nyilatkozata, szerződés-módosítás nélkül módosítja.
Ha az ajánlati ár számokkal megadott összege és a betűvel leírt összeg között eltérés mutatkozik, akkor a számokkal kiírt összeget tekinti Ajánlatkérő érvényesnek.
Az Ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat.
Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden Ajánlattevői kifizetési igényt.
EREDMÉNYHIRDETÉS, ÖSSZEGEZÉS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL
Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az eljárás eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor a fenti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti.
ELŐZETES VITARENDEZÉS
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerinti előzetes vitarendezési kérelmet az alábbi címre kell benyújtani:
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0/x.
Fax: x00-0-0000000
E-mail: xxxxxxx.xxxxx@xxx.xx
A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
Az előzetes vitarendezési eljárás szabályait a Kbt. 79. §-a tartalmazza.
A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSE ÉS TELJESÍTÉSE
a nyertes ajánlattevő nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek az 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;
a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és az alábbiakban részletezett ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.
a nyertes ajánlattevőben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
a nyertes ajánlattevő közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet ben, amely nem felel meg az 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételeknek.
Jelen pontban említett felmondás esetén a nyertes ajánlattevő a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján Ajánlatkérő központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthet érvényesen visszterhes szerződést, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthet kifizetést, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. Nyertes ajánlattevőnek legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig nyilatkoznia kell az átláthatóságról, mely nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.
Az ajánlattevőként szerződő fél teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan - akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt - alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a kizáró okok hatálya alatt.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy amennyiben a jelen közbeszerzési eljárás alapján megkötendő Vállalkozási szerződés aláírására nem kerül sor 2015. augusztus 1. napjáig, úgy ajánlatkérő jogosult a szerződés aláírásától elállni, tekintettel arra, hogy a projekt finanszírozása 100%-ban a KEOP- 0.00.0./00-0000-0000 számú pályázat keretéből valósul meg, melynek végső elszámolásának időpontja 2015. december 31. napja, így a megjelölt időponton túl, a szerződés keretében megvalósítandó feladatok teljesítése Ajánlatkérő megítélése szerint lehetetlen szolgáltatásra irányulna.
Tájékoztatást nyújtó szervezetek
Szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére, valamint köteles előírni, hogy tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé.
Ajánlatkérő az alábbiak szerint adja meg azon szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat:
Adózás:
NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága
Telefon: x00-00-00-00-00 (kék szám),
NAV Észak-budapesti Adóigazgatósága
Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxxx xx 000-000,
Telefon: x00-0-000-0000
NAV Váminformációs Központ:
Telefon: x00 0 000-0000; x00 0 000-0000; x00 00 000-000;
E-mail: xxx.xxxx@xxx.xxx.xx
Környezetvédelem:
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
H-1016 Budapest, Mészáros u. 58/A.
Telefon: x00-0-000-00-00
Fax: x00-0-000-00-00.
xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/
xxxx://xxx.xxxxx.xxx.xx/
Egészségvédelem:
Budapest Főváros Kormányhivatala
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv
0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000.
Telefon: 0-000-0000, 0-000-0000
Fax: 0- 000-0000
E-mail: xxxxxxxxx@xxx.xxxxx.xx
Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxx xxx 0-0.
Postai cím: 1357 Budapest, Pf.: 2.
Telefonszám: 00-0-000-0000 Ügyfélszolgálat telefon: 00-0-000-0000
Telefax: 00-0-000-0000
Ügyfélszolgálat e-mail: xxxxxxxx@xxx.xxx.xx
Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal
ÜGYFÉLSZOLGÁLATI IRODA
Budapest, V. ker. Xxxxxx Xxxxxx u. 1-3.
Tel.: 0-000-0000, fax: 0- 000-0000
Munkavállalók védelme és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségek:
Budapest Főváros Kormányhivatala
Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv
1094 Budapest, Páva u. 6.
Telefon: 0-000-0000, 0-000-0000, fax: 0-000-0000
E-mail:xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx,
xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx
Nemzetgazdasági Minisztérium
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0.
Postacím: 1369 Budapest Pf.: 481.
Telefon: 00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx;
ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx
Xxxxxxx xx 0-0.
Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.
Központi telefonszám:
00-0-000-0000
Központi faxszám: 00-0-000-0000
Magyar Bányászati és Földtani
Hivatal
1145
Budapest, Columbus u. 17-23.
Levelezési
cím: 1590 Budapest, Pf.
95
Tel.:
x00-0-000-0000
Fax:
x00-0-000-0000
e-mail:
xxxxxxx@xxxx.xx
3. KÖTET
SZERZŐDÉSTERVEZET
Vállalkozási szerződés
(tervezet)
amely létrejött egyrészről
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Székhelye: 1012 Budapest, Márvány u. 1/D.
Adószáma: 15796019-2-41
Statisztikai számjel: 15796019-8411-312-01
Bankszámlaszáma: 10032000-00319841-30005101
Képviseli: Xxxxxxxx Xxxxxx főigazgató
mint megrendelő, a továbbiakban Megrendelő
másrészről
……………………………….
Cégjegyzékszáma:………………….
Székhelye: ………………….
Adószáma: ………………….
Statisztikai számjele: ………………….
Bankszámlaszáma: ………………….
Képviseli: ………………….
mint vállalkozó, a továbbiakban Vállalkozó
együttesen a továbbiakban: Felek
között az alábbi feltételekkel.
Előzmények:
Megrendelő a Kbt. II. része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása” elnevezéssel.
Az eljárásban nem lehetett részajánlatot tenni.
Az eljárás nyertese a Vállalkozó lett, így a Kbt. rendelkezéseinek megfelelően a Felek az alábbi szerződést kötik.
I. A szerződés tárgya
Megrendelő megrendeli Vállalkozótól az keretében „Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza” (KEOP-7.11.0/14-2015-0001) munkákhoz kapcsolódó tervezési, projekt-előkészítési feladatok végrehajtása keretében az I.2. pontban meghatározott feladatok elvégzését, illetve dokumentumok elkészítését a közbeszerzési eljárás dokumentációjában részletezett feladatok ellátásával, tartalommal, a teljesítéskor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, szakmai szabványoknak, szokványoknak megfelelően, hiány-, és hibamentesen, eredményfelelősséggel.
Vállalkozó főbb feladatai:
Megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése;
Határvízi egyeztetések lefolytatásában való közreműködés.
Környezeti hatásvizsgálat készítése;
Kiegészítő, egyéb tevékenységek;
Projekt költségvetés és finanszírozás kialakítás;
13,9 km töltésszakasz engedélyes tervének elkészítése;
Tivadari híd környéki nagyvízi mederkezelési beavatkozások vízjogi engedélyes terveinek elkészítése.
A feladatokat részletes meghatározását a műszaki lírás tartalmazza.
Vállalkozó a megrendelést elfogadja.
Vállalkozó kijelenti, hogy a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik, illetve azokat alvállalkozók (teljesítési segédek) bevonásával biztosítani tudja. Felek rögzítik, hogy az alvállalkozók igénybevételére a Kbt. szabályait kell alkalmazni.
Vállalkozó a jogszerűen igénybe vett alvállalkozókért felelős. Vállalkozó a jogellenesen igénybe vett alvállalkozók esetében felel továbbá mindazon hátrányos jogkövetkezményekért, amely e igénybevétel nélkül nem következtek volna be.
II. A vállalkozói díj és esedékessége
Felek akként állapodnak meg, hogy a vállalkozói díj összege ………………………………..-Ft+ÁFA, azaz ……………………………. forint+ÁFA. Az Áfa mértékét a számla kiállításakor hatályos Áfa törvény rendelkezéseinek megfelelően kell megállapítani. Amennyiben a szerződés megkötésekor hatályos ÁFA szabályozás a szerződés hatálya alatt változik, a hatályos szabályozás a szerződés ÁFÁ-ra vonatkozó rendelkezéseit a Felek minden külön nyilatkozata, szerződés-módosítás nélkül módosítja. A feladatleírásban megjelölt feladatok teljesítésével összefüggő összes költség a Vállalkozót terheli.
Felek megállapodnak abban, hogy a fenti vállalkozói díj átalánydíj jellegű, azaz magában foglal a feladat ellátásával kapcsolatos valamennyi díjat és költséget, kivéve, amelyet jelen szerződés, ill. a közbeszerzési eljárás iratanyaga másképp nevesít.
Az egyes szolgáltatások tételes ellenértékét a Vállalkozó ajánlata tartalmazta, mely jelen szerződés mellékletét képezi.
A szolgáltatást az Európai Unió Kohéziós Alapja és a magyar költségvetés együttesen 100%-ban finanszírozza. A szerződés és a kifizetések pénzneme: HUF.
A szerződés finanszírozása a „Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza” (KEOP- 0.00.0./00-0000-0000)” című projekt keretében történik. A támogatás mértéke a Projekt elszámolható összköltségének 100%-a.
A szerződés és a kifizetések pénzneme magyar forint (HUF).
Vállalkozó 1 db előleg, 1 darab részszámla, és 1 db végszámla benyújtására jogosult.
A Vállalkozó a szerződés elszámolható összege 30%-ának megfelelő szállítói előlegre jogosult, a 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet 57/A § alapján.
Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Vállalkozó a szerződés elszámolható összegének 10%-a erejéig mentesül a szállítói előleg visszafizetési biztosíték nyújtás kötelezettsége alól. A szerződés elszámolható összegének 10%-át meghaladó mértékű szállítói előleg igénylés esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékű a Kormány Európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagja javára szóló előleg visszafizetési biztosítékot kell nyújtania Vállalkozónak (4/2011 (I.28.) Korm. rendelet 57/A. § (3) bekezdése) a Kbt. 126. § (6) bekezdés b) pontja szerint. A szállítói előleg-visszafizetési biztosíték nyújtása az előleg rendelkezésre bocsátásának feltétele. Az előleg-visszafizetési biztosítéknak az előleggel való elszámolásig érvényben kell maradnia.
A 2007. évi CXXVII. törvény 59. § (2) bekezdése értelmében az előlegnek a fizetendő általános forgalmi adó összegét is tartalmaznia kell.
Vállalkozónak az előleg kifizetését követően a hatályos jogszabályoknak megfelelő előlegszámlát kell kibocsátania.
A vállalkozói díj a teljesítés igazolás birtokában a szerződésszerű és a jogszabályoknak megfelelő számla és mellékletei benyújtását követően, a Kbt. 130.§ (1), (4), (5), (6) bekezdéseiben, valamint a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak figyelembe vételével a 4/2011. (I.28) Korm. rendelet valamint az 547/2013. (XII.30) Xxxxxxx rendelet alapján a Támogató feladatait ellátó szervezet által, a 2015. október 1. napjáig benyújtott számlák szállítói finanszírozás, ezt követően benyújtott számlák utófinanszírozás keretében, átutalással kerülnek kiegyenlítésre a kifizetési kérelem kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel.
A számla mellékletét kell képezze egy a kifizetés időpontjában érvényes együttes adóigazolás, vagy a vállalkozónak biztosítania kell, hogy szerepeljen a NAV köztartozásmentes adózók listájában.
A számlát a Megrendelő nevére és címére kell kiállítani. A számlán fel kell tüntetni a projekt hivatkozási számát, amely a következő: KEOP-7.11.0/00-0000-0000. A számlán fel kell tüntetni a Pénzügyi teljesítési ütemterv szerint elvégzett tevékenységet(ket) és összegét(eket).
Közös ajánlattétel esetén az adott időszakban elfogadott teljesítést a közös ajánlattevők az adott időszaki teljesítésük arányában külön-külön nyújtják be számláikat. A teljesítésbe bevont alvállalkozók adott időszaki teljesítményeit is rögzíteni kell a teljesítés igazolásban. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az alvállalkozók kifizetésének igazolását a jogszabályoknak megfelelően köteles benyújtani, az ajánlatkérő hiánypótlási igényeit haladéktalanul köteles teljesíteni.
A teljesítésigazolás aláírására a Megrendelő részéről a Főigazgató, akadályoztatása esetén az OVF ügyrendjének II. fejezet 4. pontjában meghatalmazott személy jogosult. A teljesítésigazolási jegyzőkönyvet 4 eredeti példányban kell kiállítani.
A Vállalkozó teljesítésének Megrendelő általi igazolásához 4 példány előrehaladási jelentést kell benyújtania – a Megrendelő által előírt formai követelmények szerint – az elvégzett feladatokról. Az előrehaladási jelentés mellékleteként a Vállalkozónak csatolnia kell az elvégzett feladatok alapján elkészült dokumentumokat a megadott példányszámban.
III. A szerződés tartalma, a felek xxxxx és kötelezettségei
Megrendelő jogosult és köteles a Vállalkozó eljárásának folyamatos – azt indokolatlanul nem zavaró – ellenőrzésére.
Megrendelő jogosult felvilágosítást kérni a Vállalkozótól az ügyek állásáról, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban köteles megadni.
Megrendelő jogosult Munkaértekezlet összehívására, melyen Vállalkozó köteles nyilatkozattételére jogosult és a témában megfelelő végzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy(ek) útján megjelenni és emlékeztető készíteni (mely tartalmaz valamennyi, a Munkaértekezleten elhangzott, a teljesítéssel kapcsolatos nyilatkozatot) és azt 2 munkanapon belül aláírva a Megrendelőnek is megküldeni.
Megrendelő a munkálatok elvégzésével kapcsolatban a Vállalkozónak utasítást adhat. Amennyiben az adott utasítás célszerűtlen vagy szakszerűtlen, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erről tájékoztatni. Amennyiben az utasítást a Megrendelő fenntartja, az ebből eredő valamennyi kár miatt a felelősség a Megrendelőt terheli. Az utasításadási jogra és annak jogkövetkezményeire egyebekben a Ptk. rendelkezési az irányadóak.
A Vállalkozó jogosult a Megrendelőtől a feladat jogszerű ellátásához szükséges információt megkapni. Amennyiben a Megrendelő valamely adatot önmagától nem szolgáltat, Vállalkozó jogosult és köteles azt kérni, kivéve azokat az eseteket, ahol a Vállalkozótól nem várható el a kellő körültekintés mellett sem az, hogy egyéb információ létét feltételezze. E pontban foglalt esetekben az információt a Megrendelő a lehető leghamarabb, de – amennyiben egyéb körülmény ennél rövidebb határidőt nem határoz meg – maximum 3 munkanapon belül köteles megadni. Ezen megrendelői kötelezettségének nem teljesítése és az ebből eredő esetleges negatív jogkövetkezmények nem eshetnek a Vállalkozó terhére.
Vállalkozó a tevékenységét a szerződés tárgya szerinti tevékenységet üzletszerűen végző személytől elvárható fokozott gondossággal köteles ellátni. Vállalkozó köteles az ajánlatában bemutatott személyeket a teljesítésben – az ajánlatban megjelölt feladatok vonatkozásában – bevonni. Bármely megjelölt személy kiesése esetén köteles a Megrendelőt Vállalkozó haladéktalanul értesíteni és másik legalább azonos feltételeknek megfelelő személyt a teljesítésbe bevonni.
Az elkészítendő dokumentációknak tartalmi és formai szempontból meg kell felelnie a teljesítés időpontjában hatályos vonatkozó jogszabályi és műszaki előírásoknak, szakmai követelményeknek, az engedélyezésben résztvevő hatóságok előírásainak, valamint a KEHOP pályázati útmutató előírásainak és javasolt sablonjainak (amennyiben azok a teljesítés során már rendelkezésre állnak).
A Vállalkozó a tevékenység ellátása során köteles a közbeszerzési eljárás dokumentációjában foglaltak szerint eljárni (különösen: műszaki leírás c. rész).
Felek megállapodnak abban, hogy a szerződés tárgyát képező dokumentációk Megrendelőnek történő átadása átadás-átvételi jegyzőkönyvvel történik.
A Megrendelő a teljesítéssel érintett dokumentációk átvételétől számított 10 napon belül köteles a Vállalkozó részére, elvégzett hibás, hiányos teljesítéssel nem érintett feladatokra vonatkozóan a teljesítésigazolást kiadni vagy ugyanezen határidő alatt a teljesítéssel kapcsolatos esetleges kifogásairól írásban értesíteni. Amennyiben a teljesítés bármely dokumentum vonatkozásában hibás, Vállalkozó köteles 10 napon belül a hibákat teljes körűen kijavítani és a dokumentumot átadni.
Vállalkozó tevékenységét székhelyén végzi. Megrendelői igény esetén Vállalkozó személyes konzultációt biztosít a felek által előre egyeztetett helyen és időpontban.
A Vállalkozó tevékenységét a jog-, illetve a szakmai szabályoknak megfelelően látja el, probléma esetén a Megrendelő képviselője felé tartozik jelentési kötelezettséggel. Vállalkozó köteles a tevékenységéről és az ügyek állásáról a Megrendelőt rendszeresen tájékoztatni.
A Megrendelő a „zöld közbeszerzésre” vonatkozó pályázati kötelezettségvállalásának teljesítése érdekében előírja, hogy a Vállalkozó a projekt megvalósítása során a Megrendelővel történő levelezést, az elkészült közbenső dokumentációk szállítását és az egyeztetéseket elsősorban elektronikus formában, ha ez nem lehetséges, akkor kétoldalas nyomtatással és újrahasznosított papíron valósítsa meg legalább 30 %-ban. Ezen vállalások megvalósulását Megrendelő a leadott dukumentumok vonatkozásában beszerzett Válalkozó által bemutatott számlák alapján ellenőrzi, be nem tartásuk a Pt. szerinti hibás teljesítésnek minősül.
Vállalkozó tudomásul veszi, hogy a fentiekben megjelölt példányszámoktól a példányszámoktól a rendelkezésre állási időszakban Megrendelő eltérhet, amennyiben az elfogadtatás, engedélyezés során többletigény merül fel az engedélyező hatóság, illetve jóváhagyó részéről.
Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az Ajánlati dokumentáció műszaki leírásában rögzített feladatok teljesítése során folyamatosan egyeztetnie kell Megrendelővel.
IV. A szerződés időtartama, annak megszűnése
Xxxxx jelen szerződést a jelen szerződésben foglalt kötelezettségek maradéktalan ellátásáig kötik, melynek végső teljesítési határidejét 2015. november 16. napjában határozzák meg, mely szigorú (fix) határidő.
A Vállalkozó a Ptk 6:154. § szerint tudomásul veszi, hogy amennyiben késedelembe esik, a Megrendelőnek a késedelem következtében a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt, és elállhat a szerződéstől., az elállásához nincs szükség a teljesítéshez fűződő érdek megszűnésének bizonyítására. .
A feladatleírásban megjelölt feladatok bárminemű időbeli elhúzódásával sem tarthat igényt a Vállalkozó többletköltségének finanszírozására.
Az ütemezés tervezett rendjét a közbeszerzési eljárás anyaga tartalmazza (Pénzügyi teljesítési ütemterv).
Figyelembe véve azt a tényt, hogy jelen szerződés ill. a projekt ellenértékének megfizetése pályázati összegekből történik Megrendelő a szerződést felmondhatja, ha a Támogató a támogatást teljes egészében vagy a projekt ellehetetlenülését okozó mértékben megvonja vagy más, a projektre kiható szabályozó rendelkezése miatt a projekt lehetetlenül. Ebben az esetben Megrendelő köteles ezen indokát jognyilatkozatban közölni Vállalkozóval.
Amennyiben a Támogató a támogatói okiratban szereplő támogatási összeget – a projekt megvalósítását veszélyeztető mértékben – a vállalkozói teljesítés megkezdése után módosítja, Megrendelőnek joga van a szerződést felmondani. Amennyiben Megrendelő nem mondja fel a szerződést, úgy a Kbt. rendelkezéseivel összhangban feleknek késedelem nélkül egyeztetniük kell annak érdekében, hogy a módosított támogatáshoz igazítsák a Vállalkozó által ellátandó megváltozott szerződéses szolgáltatásokat. A szerződés módosítása esetén Megrendelő sem a Vállalkozó elmaradt hasznát sem a módosítással kapcsolatosan felmerült költségeit nem téríti meg Vállalkozónak, melyet Vállalkozó tudomásul vesz. Amennyiben az egyeztetések 15 napon belül nem vezetnek eredményre, azt a felek a szerződés lehetetlenüléseként értékelik.
Felmondás esetén Megrendelő köteles a Vállalkozó ténylegesen indokoltan felmerült és bizonylatokkal igazolt költségeit megtéríteni, de az elmaradt haszonért Megrendelő semmilyen formában nem felel.
Felek – figyelemmel a tartós és folyamatos jogviszonyra – a fentieken túl a rendes felmondás jogát kizárják.
Megrendelő felmondhatja a szerződést a Vállalkozó súlyos szerződésszegése esetén. Ilyennek minősül különösen ha,
a Vállalkozó olyan okból amelyért felelős szerződésszegést követ el, amely feladatok határidőre történő ellátását, ill. a projekt vagy annak bármely részének határidőben történő megvalósítását lehetetlenné teszi,
a Vállalkozó titoktartási kötelezettségét megszegi,
felelősségbiztosítási jogviszonya megszűnik, vagy az nem elégíti ki a közbeszerzési eljárás feltételeit,
felszámolási-, vagy végelszámolási eljárás hatálya alá kerül,
a szerződésben meghatározott tervezői és / vagy más feladat teljesítését jogos ok nélkül megtagadja;
félrevezető információt ad, valótlan nyilatkozatot tesz, vagy a Szerződés teljesítését, a Projekt megvalósulását, vagy az EU-támogatási igény benyújtását korlátozó, számára ismert feltételeket elhallgat, a megvalósítást meghiúsító körülményekről a Megrendelőt nem tájékoztatja;
ismételt felszólítás ellenére sem teljesíti a Megrendelő által adott, a jogszabályoknak megfelelő, illetve célszerű és szakszerű utasításokat;
az általa elkészített dokumentáció, illetve dokumentációk alapján a hatósági engedélyek kiadását megvalósíthatatlanság miatt megtagadják, vagy egyéb jóváhagyást nem adnak meg;
a Szerződésben meghatározott véghatáridő késedelmes teljesítése esetén amennyiben a késedelmi kötbér eléri a maximumát.
Vállalkozó felmondhatja a szerződést (rendkívüli felmondás) ha a Megrendelő súlyos szerződésszegést követ el. Ilyennek minősül, ha:
a Megrendelő a feladatok ellátásához szükséges adatokat, iratokat egyéb dokumentumokat a jelen szerződésnek megfelelően nem, vagy nem teljeskörűen biztosítja,
a Megrendelő egyébként a Vállalkozó tevékenységét lényegesen akadályozza.
a Megrendelő titoktartási kötelezettségét megszegi.
Megrendelő a Vállalkozótól nem veszi át a határidőre szerződésszerűen elkészített és az átvételre felajánlott anyagokat;
b) elmulasztja megtenni azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, vagy rendelkezésre bocsátani azokat az adatokat, információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Vállalkozó a dokumentációkat határidőre, illetve jelen szerződésben és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint el tudja készíteni és emiatt a Vállalkozó késedelembe esik vagy teljesítése hibás lesz;
A Megrendelőként szerződő fél jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon –, ha
a) a Vállalkozóként szerződő gazdasági szervezetben közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel;
b) a Vállalkozóként szerződő gazdasági szervezet közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdon részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott valamely feltétel. Jelen pontban említett felmondás esetén a Megbízott a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
Jelen pont alkalmazásában a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt Vállalkozó tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 125.§ (5) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíti.
A fentiek szerinti felmondás esetén a Vállalkozó a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.
Bármely fél köteles a rendkívüli felmondás jogának gyakorlása előtt a másik, szerződésszegő fél figyelmét felhívni a szerződésszegő állapot megszűntetésére, megfelelő, legalább 5 munkanapos határidő mellett, amennyiben a szerződésszegő állapot megszüntetésére mód van.
Egyik Fél sem követ el szerződésszegést, ha a szerződésszerű teljesítés olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik Fél sem felelős. Ilyen esetben a Felek között fennálló szerződés megszűnik. Ha a lehetetlenné válást okozó körülmény bekövetkezik, erről a tudomást szerző Fél haladéktalanul köteles értesíteni a másik Felet. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért a mulasztó Fél felelősséggel tartozik.
Az előző pontban foglaltakkal összhangban egyik Fél sem követ el szerződésszegést, ha kötelezettségei teljesítését olyan vis maior körülmény teszi lehetetlenné, amely a szerződés aláírásának időpontja után következett be.
Az ilyen körülmény felmerülésekor az arra hivatkozni kívánó Fél a másik Felet haladéktalanul értesíteni köteles. A vis maior helyzet bekövetkeztét a teljesítésben emiatt akadályozott Fél az illetékes hatóságokkal igazoltatni köteles.
Vis maior alatt értendők különösen tartós áramszünet, járványok, elemi csapások, valamint egyéb hasonló, előre nem látható események, amelyek mindkét Fél érdekkörén kívül merülnek fel, és amelyeket a Felek kellő gondossággal sem tudnak kiküszöbölni.
Ha az egyik Fél vis maior miatt akadályoztatva van, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az akadályoztatás hatásait elhárítva minimális késedelemmel teljesíteni tudja szerződéses kötelezettségeit.
Amennyiben a szerződés teljesítése – a fentiek szerint – egyik félnek sem felróható okból válik lehetetlenné, a lehetetlenülés jogkövetkezményei attól függnek, hogy a meghiúsulás oka, illetve az azt előidéző körülmények melyik Fél érdekkörében merültek fel.
Erre tekintettel, ha:
a) a lehetetlenné válás oka mindkét Fél érdekkörében vagy érdekkörén kívül merült fel, a Vállalkozót az elvégzett munka és költségei fejében a díj arányos része illeti meg;
b) a lehetetlenné válás oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, díjazásra nem tarthat igényt;
c) a lehetetlenné válás oka a Megrendelő érdekkörében merült fel, a Vállalkozót a szerződés szerinti vállalkozói díj megilleti, de a Megrendelő levonhatja azt az összeget, amelyet a Vállalkozó a lehetetlenné válás folytán költségben megtakarított, illetve amelyet a felszabadult időben más munkával keresett, vagy nagyobb nehézség nélkül kereshetett volna.
A szerződés teljesítésének lehetetlenné válására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kárveszély megoszlására is a Felek között abban az esetben, ha a megkezdett, valamint a befejezett, de még át nem adott tervdokumentációkat Vis maior okból károsodás éri, vagy ha azok elpusztulnak.
Vállalkozó tudomásul veszi és kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a Vállalkozó a jelen Vállalkozási szerződésben szabályozott kötelezettségeit elmulasztja illetőleg megszegi, és ennek következtében a Megrendelő, a Központi Koordinációs Szervezet között létrejött támogatói okirattal a Támogató eláll, a Vállalkozó köteles a kártérítésként megtéríteni Megrendelőnek a Támogatói Okirat megszegése miatt esetlegesen visszatérítendő támogatást és kamatainak összegét. Továbbá amennyiben a Vállalkozónak felróható bármilyen okból Megrendelőnek a támogatást illetően visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor Vállalkozó teljes kártérítési-, illetve visszafizetési kötelezettség terheli.
A szerződés bármely okból való megszűnése esetén a Vállalkozó a birtokába került eredeti okiratokat a szerződés megszűnését követő 8 napon belül adja át iratjegyzékkel együtt.
Vállalkozó köteles az 50 millió Ft/káresemény és összesen 100 millió HUF/év mértékű érvényes tervezői tevékenységet magába foglaló szakmai felelősségbiztosítását minimálisan a közbeszerzési eljárásban foglalt tartalommal fenntartani.
V. Szerződési biztosítékok
1. Vállalkozó, amennyiben jelen szerződés határidőben történő teljesedésbe menése neki felróható módon meghiúsul a nettó vállalkozói díj 25%-nak megfelelő meghiúsulási kötbért köteles megfizetni.
2. A kötbér összegét írásbeli felszólítással – 5 napos teljesítési határidő megjelölésével – jogosult Megrendelő érvényesíteni. Amennyiben a felszólítás kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül érdemi – indokolt és bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott – kimentést nem közöl a Vállalkozó, akkor a követelés a Vállalkozó által elismertnek tekintendő.
3. Szerződő Xxxxx rögzítik, hogy a kötbér megfizetése (biztosíték felhasználása) nem érinti Megrendelőnek azt a jogát, hogy a kötbéren felüli kárát érvényesítse Vállalkozóval szemben.
4.Vállalkozó a jelen Szerződés hatályba lépésével egyidejűleg köteles a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított vállalkozói díj 5 %-ának megfelelő összegű teljesítési biztosítékot nyújtani ajánlatkérő részére és javára. A teljesítési biztosítéknak 2015. december 31. napjáig érvényben kell lennie, ezt megelőzően a vállalkozó általi teljesítést (sikeres átadás-átvételt) követően felszabadítható. A biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő fizetési számlájára történő befizetésével, bank vagy biztosító által vállalt garancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított – készfizető kezességvállalást tartalmazó – kötelezvénnyel. A biztosíték átadása előtt semmilyen kifizetés nem teljesíthető Vállalkozó részére. Ha Vállalkozó a biztosítékot nem a Megrendelő bankszámlájára történő befizetéssel, óvadékként nyújtja, akkor a biztosítéki jogviszony fennállását igazoló okirat eredeti példányát a Megrendelőnek át kell adnia. Megrendelő (Jogosult) kizárólag olyan okiratot köteles elfogadni, amelyben Kötelezett vállalja, hogy amennyiben a Jogosult arról tájékoztatja, miszerint a Vállalkozó bármely okból nem tett eleget szerződésben foglalt teljesítési kötelezettségeinek, úgy Vállalkozó helyett a Jogosult első felszólítására átutalja a biztosítékból a Jogosult által megjelölt összeget a Jogosult bankszámlájára. Az okiratban rögzíteni kell, hogy a Kötelezett a szolgáltatást nem vitatja, lemond a szolgáltatás visszautasítására, visszatartására, annak vitatására vagy beszámítására vonatkozó valamennyi jogáról továbbá arról is, hogy Vállalkozónak a jelen szerződésből vagy azzal kapcsolatban, illetve más jogviszonyból eredő, a Megrendelővel, mint Jogosulttal szembeni követeléseit érvényesítse.
5. A Megrendelő kötbérigényét jogosult érvényesíteni a teljesítési biztosítékból, továbbá jogosult a teljesítési biztosíték lehívására a Vállalkozó szerződésszegő magatartásának tanúsításakor - különösen de nem kizárólagosan - a szerződés IV.8. pontjában foglalt esetekben.
6. Vállalkozónak a végszámla benyújtásával egyidejűleg az I.2. pontban foglalt kötelezettségei szerződésszerű teljesítése érdekében 24 hónap időtartamra szóló, a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában rögzített formában rendelkezésre állási biztosítékot kell nyújtani a szerződés szerinti, ÁFA nélkül számított vállalkozói díj 5%-ának megfelelő értékben. Rendelkezésre állási biztosíték nyújtása a végszámla benyújtásának feltétele.
VI. Szerzői jogi rendelkezések
A teljesítés során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a Megrendelő területi és időbeni és egyéb korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás átdolgozására vagy átdolgoztatására. A Megrendelő joga kiterjed továbbá arra is, hogy harmadik személynek a felhasználásra engedélyt adjon.
Vállalkozó kijelenti, hogy az ajánlatában meghatározott ellenérték a fentiekre tekintettel került megállapításra, a felhasználási jog ellenértékét tartalmazza, továbbá, hogy felhasználási joggal kapcsolatban minden további követeléséről visszavonhatatlanul és véglegesen lemond.
Vállalkozó szavatol azért, hogy a szerzői jogi védelem alá eső művekre nézve harmadik személynek nincs olyan szerzői vagy felhasználási joga, amely a Megrendelő általi felhasználást korlátozná, vagy akadályozná, illetve amelynek alapján harmadik személy díjazást vagy kártérítést követelhetne.
Vállalkozó szavatol továbbá, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatban Megrendelőt mentesíti minden olyan igénnyel, peres eljárással szemben, ami a szerzői jogok, vagy bármilyen más egyéb védett jog megsértése miatt felmerülhet. Minden ilyen eljárás vagy igény teljes költsége a Vállalkozót terheli ide értve az ügyvédi munkadíjat és készkiadást is.
Megrendelő kijelenti, hogy a jelen szerződés alapján általa átadott szerzői műnek minősülő dokumentumok felhasználási jogaival rendelkezi, mely kiterjed azoknak a Vállalkozó általi átadására is.
VII. Egyéb megállapodások
Felek kijelentik, hogy a tevékenységük során a tudomásukra jutott üzleti és egyéb titkot megőrzik.
Ptk. 2:47.§ üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végzõ személyek számára nem könnyen hozzáférhetõ olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történõ megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megõrzésével kapcsolatban a vele jogszerûen rendelkezõ jogosultat felróhatóság nem terheli.
Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez
a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy
b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.
Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.
A titoktartási kötelezettség megszegéséből eredő kárért az ezért felelő fél kártérítési kötelezettséggel tartozik.
A Vállalkozó jelen dokumentum aláírásával tudomásul veszi, hogy a szerződéskötés időpontjában és a szerződés teljes időtartama alatt rendelkeznie kell műszaki szakértői tevékenységre vonatkozó ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási tanúsítvánnyal vagy az Európai Unió bármely tagállamában bejegyzett szervezettől származó, ezzel egyenértékű tanúsítvánnyal, amely a szerződéskötés feltétele. A Vállalkozó a megfelelő dokumentumot jelen szerződés aláírásával egyidejűleg bemutatta, az a szerződés mellékletét képezi.
Felek titoktartási kötelezettsége kiterjed a munkavállalóikra, valamely polgári jogi szerződés alapján munkavégzésre irányuló jogviszony, vagy más jogviszony alapján a féllel kapcsolatban lévő egyéb személyekre is. Ezen személyek magatartásáért a titoktartási kötelezettség viszonylatában az érintett fél, mint saját magatartásáért felel.
Felek tudomásul veszik, és magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy a Kbt. és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti illetékes ellenőrző szervezetek feladat- és hatáskörüknek megfelelően a közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződések – így jelen szerződés – teljesítését ellenőrizhetik, és hogy részükre a jogszabály szerinti információ megadása üzleti titokra való hivatkozással nem tagadható meg. A Vállalkozóra nézve kötelező érvényű a – 4/2011.(I.28.) Korm. rendelet alapján – az esetleges ellenőrzések tűrése.
Felek jognyilatkozataikat kizárólag írásban, az átvétel helyét és idejét igazoló módon tehetik meg érvényesen. A felek a fentieken értik az elektronikus levelezés (e-mail) formáját is.
Felek képviseletére (jognyilatkozat tételére) az ott megjelölt esetleges korlátozásokkal az alábbi személyek jogosultak kizárólagosan:
Megrendelő részéről:
Név, beosztás:
Elérhetőségei: 1012 Budapest, Márvány u. 1/D , ill. a Megrendelő székhelye
Jognyilatkozat tétel esetleges korlátozása, a korlátozás köre: ---
Vállalkozó részéről:
Név, beosztás: …………………………. ügyvezető
Elérhetőségei: …………………………, illetőleg a Vállalkozó székhelye
Jognyilatkozat tétel esetleges korlátozása, a korlátozás köre: ---
Felek haladéktalanul kötelesek egymás felé jelezni, ha valamely kapcsolattartó személy vagy bármely elérhetőség megváltozott. Ennek elmaradásából származó negatív jogkövetkezményekét a mulasztó fél felelős.
A teljesítés során a munkanyelv a magyar nyelv. Abban az esetben, ha valamelyik Fél olyan személyt von be, aki a magyar nyelvet nem ismeri (szakmai) tárgyalási szinten, köteles minden – akár informális – megbeszélés, jogcselekmény, esemény, stb., során tolmácsot biztosítani a saját költségén.
Felek jelen szerződésből eredő jogvitáikat elsősorban békés úton kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetén az eljáró bíróságok illetékességét a Pp. szabályai szerint állapítják meg.
A külföldi adóilletőségű Vállalkozó köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Vállalkozóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
Felek megállapodnak abban, hogy Vállalkozó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.
Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a szerződés bármely pontja kógens jogszabályba ütközne, vagy a közbeszerzési eljárás kötelező érvényű dokumentumának tartalmával ellentétes lenne, akkor a szerződés fentieket sértő rendelkezése helyébe – minden további jogcselekmény, így különösen a szerződés módosítása nélkül – a megsértett kötelező érvényű jogszabályi rendelkezés vagy közbeszerzési dokumentumi rendelkezés kerül. Fentieket kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha valamely kógens jogszabály akként rendelkezik, hogy valamely rendelkezése a szerződés része (vagy a szerződésben szövegszerűen szerepelnie kell) és azt szövegszerűen a szerződés nem tartalmazza (az adott rendelkezés a szerződés részét képezi).
Felek megállapodnak abban, hogy jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben különösen, de nem kizárólagosan a Kbt. továbbá a Ptk, ill. a 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet, a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet, a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, ill. 18/1996 (VI.13.) KHVM rendelet rendelkezései, valamint a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
Jelen szerződést a felek csak a Kbt. 132. §-ban foglaltaknak megfelelően módosíthatják.
Jelen szerződés 6 eredeti példányban készült, melyből 4 példány Megrendelőt, 2 példány Vállalkozót illeti meg.
Jelen szerződés a Felek aláírásával lép hatályba, ezzel egyidejűleg Vállalkozó köteles a teljesítési biztosítékot Megrendelő rendelkezésére bocsátani.
A szerződés felsorolt mellékletei azok fizikai csatolása nélkül is a szerződés elválaszthatatlan részei.
Felek jelen szerződést közös átolvasás és értelmezést követően, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.
Mellékletek:
Vállalkozó teljes előzmény közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatának minden dokumentuma
ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási tanúsítvány vagy az Európai Unió bármely tagállamában bejegyzett szervezettől származó, ezzel egyenértékű tanúsítvány
Szakmai felelősségbiztosítás
Budapest, ….
-
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Megrendelő
Vállalkozó
Pénzügyi ellenjegyző
Jogi és közbeszerzési ellenjegyző
4. KÖTET
AJÁNLOTT IGAZOLÁS- ÉS NYILATKOZATMINTÁK
1. számú melléklet
TARTALOM- ÉS A KBT. 49. § (2) BEKEZDÉSE SZERINTI IRATJEGYZÉK
2.1. számú melléklet
Felolvasólap
(ÖNÁLLÓ AJÁNLATTÉTEL ESETÉN)
Ajánlattevő
Név:
Székhelye:
Telefon: Fax:
E-mail:
Ajánlattétel tárgya:
Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása
3. |
Az ajánlat számszerűsíthető adatai: |
|
|
Vállalkozói díj (nettó HUF) |
………………………. HUF |
Kelt: |
|
………………………………………. |
|
|
cégszerű aláírás |
2.2. számú melléklet
FELOLVASÓLAP
(KÖZÖS AJÁNLATTÉTEL ESETÉN)
Közös Ajánlattevők:
Név:
Székhelye:
Telefon: Fax:
E-mail:
Vezető adatai1 (név, székhely):
Tagok adatai (név, székhely):
Ajánlattétel tárgya:
Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása
3. |
Az ajánlat számszerűsíthető adatai: |
|
|
Vállalkozói díj (nettó HUF) |
………………………. HUF |
Kelt: |
|
………………………………………. |
|
|
cégszerű aláírás |
2.3. számú melléklet
Pénzügyi teljesítési ütemterv
Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása
Számlák |
Kifizetés százalékos mértéke az összköltség tekintetében (%) |
Tevékenységek |
Teljesítési határidők
|
Vállalási ár (Ft)
Nettó Áfa Bruttó |
||
Részszámla |
20 |
Megvalósíthatósági Tanulmány (kivéve határvízi egyeztetések lefolytatásában való közreműködés)
|
(az ütemezett időpont megadása szükséges) |
|
|
|
Végszámla |
80 |
Megvalósíthatósági Tanulmány (határvízi egyeztetések lefolytatásában való közreműködéssel)
|
2015. november 16. |
|
|
|
Kiegészítő Tanulmány
|
|
|
|
|||
Projekt költségvetés, és finanszírozás kiegészítő tanulmány |
|
|
|
|||
Engedélyek, tervek:
|
|
|
|
|||
Mindösszesen2: |
|
|
|
|
|
|
Xxxxxxxxxxx feladata a Pénzügyi teljesítési ütmetervben szereplő költségek kitöltése a Vállallási díj vonatkozásában. Számlák (előleg, részszámla, végszámla) csak az ütemtervben megjelölt, elvégzett teljesítések alapján nyújthatók be. A Megrendelő előteljesítést elfogad. Az előleg legkésőbb a végszámla értékéből kerülhet elszámolásra. A Pénzügyi teljesítési ütmetervben megjelölt legkésőbbi teljesítési határidők fix határidők, azok nem módosíthatóak. A végteljesítés alkalmával a Vállalkozónak a teljes szerződésszerűen teljesített, befejezett (összesített) kész dokumentációkat le kell szállítania.
3. számú melléklet
Ajánlati Nyilatkozat3
Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása
az alábbi nyilatkozatot tesszük:
Megvizsgáltuk és fenntartás vagy korlátozás nélkül elfogadjuk a fent hivatkozott közbeszerzési eljárás ajánlati dokumentációjának feltételeit. Kijelentjük, hogy amennyiben, mint nyertes ajánlattevő kiválasztásra kerülünk, az ajánlati dokumentációban foglalt szolgáltatást az ajánlatban meghatározott díjért szerződésszerűen teljesítjük.
Elfogadjuk, hogy amennyiben olyan kitételt tettünk ajánlatunkban, ami ellentétben van az ajánlati dokumentációval vagy azok bármely feltételével, akkor az ajánlatunk érvénytelen.
Eltekintünk saját szerződéses feltételeink alkalmazásától, és elfogadjuk az ajánlati dokumentációban lévő szerződés-tervezetet és szerződéses feltételeket a szerződéskötés alapjául.
Az ajánlat benyújtásával kijelentjük, hogy amennyiben nyertes ajánlattevőnek nyilvánítanak bennünket, akkor a szerződést megkötjük, és a szerződést teljesítjük az ajánlati dokumentációban és az ajánlatunkban lefektetettek szerint.
Tudatában vagyunk annak, hogy közös ajánlat esetén a közösen ajánlatot tevők személye nem változhat sem a közbeszerzési eljárás, sem az annak alapján megkötött szerződés teljesítése során. Xxxxx is tudatában vagyunk, hogy a közös ajánlattevők egyetemlegesen felelősek mind a közbeszerzési eljárás, mind az annak eredményeként megkötött szerződés teljesítése során.
Tudomásul vesszük, hogy amennyiben, mint nyertes ajánlattevők szerződést kötünk, kötelesek vagyunk azokat a szakértőket a szerződés teljesítése során rendelkezésre bocsátani, akiket jelen ajánlatunkban megneveztünk, tekintettel arra, hogy ez a kötelezettségünk szerződéskötési feltételnek minősül.
Nyilatkozunk a Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy a közbeszerzés tárgyának alábbiakban meghatározott részeivel összefüggésben alvállalkozót kívánunk igénybe venni:
A közbeszerzés azon része, amellyel összefüggésben alvállalkozóval fog szerződést kötni |
|
|
Nyilatkozunk a Kbt. 40. § (1) bekezdés b) pontja alapján, hogy a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben az alábbi alvállalkozókat kívánjuk igénybe venni, feltüntetve az alvállalkozók mellett a közbeszerzés tárgyának azon részét is, amelynek teljesítésében a megjelölt alvállalkozó közreműködik:
A közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozó |
A teljesítés aránya (%) |
|
|
|
|
Nyilatkozunk a Kbt. 55. § (5) bekezdése alapján, hogy a szerződés teljesítéséhez az alábbi kapacitást nyújtó szervezeteket kívánjuk igénybe venni:
-
Kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet
Az alkalmassági feltétel, amelynek igazolásához a kapacitást nyújtó szervezet erőforrására támaszkodik
Nyilatkozunk a Kbt. 60. § (5) bekezdése alapján, hogy az ajánlattevő kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikrovállalkozásnak/kisvállalkozásnak/középvállalkozásnak minősül.
Kelt:
-
-
-
-
-
-
-
-
-
………………………………
-
-
-
-
-
-
-
-
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása
3.1. számú melléklet
NYILATKOZAT
a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerint4
Alulírott …………………………….…….., mint a ……………………………… (ajánlattevő megnevezése) …………………………. (ajánlattevő székhelye), …………………………. (Ajánlattevőt nyilvántartó cégbíróság neve), ………………………… (Ajánlattevő cégjegyzékszáma) nevében kötelezettségvállalásra jogosult …………….. (tisztség megjelölése), a Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyban kiírt közbeszerzési eljárással összefüggésben.
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének a) pontja alapján nyilatkozom, hogy az alkalmasság igazolásakor bemutatott, más szervezet által rendelkezésre bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítés során ténylegesen igénybe fogom venni. Ennek módja5:
Kapacitást nyújtó szervezet megnevezése (név, székhely)
|
Igénybevétel módja |
|
|
|
|
A Kbt. 55. § (6) bekezdésének b) pontja alapján nyilatkozatom, hogy azon szervezetet, amelynek adatait az alkalmasság igazolásához felhasználom, az alábbi módon vonom be a teljesítés során6:
Kapacitást nyújtó szervezet megnevezése (név, székhely)
|
A mód, ahogy a szerződés teljesítése során a szervezet szakmai tapasztalata bevonásra kerül |
|
|
|
|
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
…...………………………………………..
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása
3.2. számú melléklet
Nyilatkozat
a Kbt. 55.§ (5) bekezdése alapján az erőforrások rendelkezésre állásáról
Alulírott …………………….., melyet képvisel: …………………………, mint kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezet a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 55. §-ának (5) bekezdése alapján kijelentem, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint Ajánlatkérő által Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyban megindított közbeszerzési eljárásban a szerződés teljesítéséhez szükséges alábbi erőforrások az ajánlattevő rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítésének időtartama alatt:
{Az érintett erőforrások pontos leírása a pénzügyi és gazdasági, illetve a műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében az ajánlati felhívás szerint.}
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
…...………………………………………..
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása)
4. számú melléklet
Nyilatkozat
a kizáró okok vonatkozásában
Xxxxxxxxx …………………………………………………………………, mint a(z) ……………….………………….............................................................. (székhely: ………...................................…….......................................) ajánlattevő szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője a Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyában kiírt közbeszerzési eljárás során az alábbi nyilatkozatot teszem a kizáró okok vonatkozásában7:
Nem állnak fenn velünk szemben a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben foglalt alábbi kizáró okok, mely szerint nem lehet ajánlattevő, aki:
Kbt. 56. § (1) bekezdés:
f) korábbi – három évnél nem régebben lezárult – közbeszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, vagy a hamis adat szolgáltatását jogerősen megállapították, a jogerősen megállapított időtartam végéig;
i) korábbi közbeszerzési eljárás eredményeként 2010. szeptember 15-ét követően kötött szerződésével kapcsolatban az alvállalkozója felé fennálló (vég- vagy részszámlából fakadó) két éven belül született jogerős és végrehajtható közigazgatási, vagy bírósági határozatban megállapított fizetési kötelezettsége 10%-ot meghaladó részét, az ilyen határozatban megállapított fizetési határidőn belül nem teljesítette, annak ellenére, hogy az ajánlatkérőként szerződést kötő fél a részére határidőben fizetett
Kijelentjük továbbá, hogy alvállalkozóinkkal és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezettel szemben nem állnak fenn a Kbt. 56 §. (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok.
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
……………………………... |
cégszerű aláírás (cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása) |
5. számú melléklet
Nyilatkozat
a kizáró okok vonatkozásában
Xxxxxxxxx …………………………………………………………………, mint a(z) ……………….………………….............................................................. (székhely: ………...................................…….......................................) ajánlattevő szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője a Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás során az alábbi nyilatkozatot teszem a kizáró okok vonatkozásában8:
I.
Az általam képviselt szervezet nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdésében, Kbt. 56. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró okok hatálya alá.
II.
Cégünk, mint ajánlattevő a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a fenti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót/alvállalkozókat, illetve nem vesz igénybe a fenti kizáró okok hatálya alá eső az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezetet/szervezeteket.
III.
Alulírott ajánlattevő nyilatkozom, hogy cégemet9
szabályozott tőzsdén jegyzik / szabályozott tőzsdén nem jegyzik.
Amennyiben a céget szabályozott tőzsdén nem jegyzik, úgy10
az alábbiakat nyilatkozom a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosról11:
neve: ____________________, állandó lakóhelye: ____________________12
vagy
az alábbiakat nyilatkozom, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § ra)-rb) pontja szerinti természetes személy hiányában az re) pont szerinti tényleges tulajdonos a jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet vezető tisztségviselője(i), aki(k)nek nevét és állandó lakóhelyét az alábbiakban adjuk meg:
vezető tisztségviselő:13_______________ , állandó lakóhelye: ____________________14
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
…...………………………………………..
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása)
6. számú melléklet
Nyilatkozat az bankszámlákról
310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés a) pontja alapján
Alulírott………………………………………… mint a(z)……………………………….. (székhely:………………………………………) cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője15 ezennel kijelentem, hogy a(z)…………………………….. mint ajánlattevő/közös ajánlattevő/ az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet16 az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 24 hónapban az alábbi bankoknál a felsorolt számú bankszámlákkal rendelkeztem (a felsorolás tartalmazza a meghatározott időn belül megszüntetett számlákat is)
Bank neve17 |
Számlaszám |
|
|
|
|
|
|
|
|
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
…...………………………………………..
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása
7. számú melléklet
Nyilatkozat
a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés c) pontja alapján a felhívás feladását megelőző három évre vonatkozó teljes-, és a közbeszerzés tárgyának megfelelő tevékenységből származó árbevételéről
Alulírott………………………………………… mint a(z)……………………………………………
(székhely:………………………………………) cégjegyzésre jogosult képviselője/meghatalmazott képviselője18 ezennel kijelentem, hogy a(z) ……………………………… mint ajánlattevő/ közös ajánlattevő/alvállalkozó/ az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet 19 a felhívás feladását megelőző három lezárt üzleti évre vonatkozó - áfa nélkül számított – teljes árbevétele és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának megfelelő tevékenységből (árvízvédelmi tervek és/vagy nagyvízi mederkezelési tervek és/vagy árvízvédelemi tárgyú környezeti hatásvizsgálatok és/vagy árvízvédelemmel összefüggő megvalósíthatósági tanulmányok készítése) származó árbevétele az alábbiak szerint alakult:
Év |
Teljes – általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel (nettó Ft) |
Közbeszerzés tárgya szerinti – általános forgalmi adó nélkül számított - árbevétel (nettó Ft) |
……... |
|
|
……... |
|
|
……... |
|
|
Összesen |
|
|
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
……………………………... |
cégszerű aláírás (cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása) |
Nyilatkozat
a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés a) pontja alapján az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított három évben (36 hónap) befejezett teljesítéseiről, különösen a közbeszerzés tárgyára vonatkozó referenciáiról
Alulírott………………………………………… mint a(z)……………………………….. (székhely:………………………………………) cégjegyzésre jogosult/meghatalmazott képviselője20 ezennel kijelentem, hogy a(z)……………………………… mint ajánlattevő/ közös ajánlattevő/ az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet21 az ajánlati felhívás feladásától visszafelé számított 3 évben (36 hónap) befejezett teljesítései, különösen a közbeszerzés tárgyára (árvízvédelmi tervek és/vagy nagyvízi mederkezelési tervek és/vagy árvízvédelemi tárgyú környezeti hatásvizsgálatok és/vagy árvízvédelemmel összefüggő megvalósíthatósági tanulmányok készítése) az alábbiak szerint alakultak:
A felhívásban előírt alkalmassági követelmény, melynek az adott referenciával meg kíván felelni |
Szerződést kötő másik fél (neve, székhelye, telefonszáma) |
Teljesítés ideje (befejezés időpontja naptári nap pontossággal) |
Szolgáltatás tárgya, rövid ismertetése (melyből az előírt alkalmassági követelmény megléte megállapítható) |
Ellenszolgáltatás összege (nettó Ft), a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adat megjelölése |
Konzorcium vagy projekttársaság tagjaként a saját teljesítés értéke, vagy az ellenszolgáltatás nettó összegének %-a |
Teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e? (igen/nem) |
|
|
|
|
|
|
|
……………………………... |
cégszerű aláírás (cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása) |
9. számú melléklet
Nyilatkozat
a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdés d) pontja alapján azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) - a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe
Alulírott………………………………………… mint a(z)……………………………………………
(székhely:………………………………………) cégjegyzésre jogosult képviselője/meghatalmazott képviselője22 ezennel kijelentem, hogy a(z) ……………………………… mint ajánlattevő/ közös ajánlattevő/ az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet 23 rendelkezik az ajánlati felhívásban meghatározott alábbi szakemberekkel:
A felhívásban előírt alkalmassági feltétel, aminek az adott szakemberrel meg kíván felelni |
Szakember neve |
A szerződés teljesítésekor betöltendő munkakör |
Végzettsége, képzettsége |
Tapasztalat (év) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ennek igazolásaként a nyilatkozat mellékletét képezi:
a szakember saját kezűleg aláírt szakmai önéletrajza, olyan részletezettséggel, hogy annak alapján az alkalmasság minimumkövetelményei között előírt feltételek megléte egyértelműen megállapítható legyen
a végzettséget és képzettséget igazoló dokumentumok,
a szakember által aláírt rendelkezésre állási, valamint arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az eljárásba történő bevonásáról tudomással bír.
Nyilatkozom, hogy amennyiben az érintett szakértő az ajánlattétel időpontjában a felhívás III.2.3) M/2. pontjában előírt kamarai/hatósági/minisztériumi/hivatali nyilvántartásba vétellel nem rendelkezik, nyertességünk esetén gondoskodunk az adott szakemberek kamarai/hatósági/minisztériumi/hivatali nyilvántartásba vételéről.
A fentieken túl kifejezetten nyilatkozom, hogy a nyilvántartásba vétel elmaradása bármely szakember esetében Ajánlatkérő szerződéskötéstől való visszalépésének minősül a Kbt. 124. § (4) bekezdése alapján, melynek következtében a második legkedvezőbb ajánlatot nyújtóval köti meg Ajánlatkérő a szerződést.
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
……………………………... |
cégszerű aláírás (cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen meghatalmazott képviselő aláírása) |
10. számú melléklet
szakmai önéletrajz
SZEMÉLYES ADATOK |
||
Név: |
|
|
Születési idő: |
|
|
Állampolgárság: |
|
|
ISKOLAI VÉGZETTSÉG, EGYÉB TANULMÁNYOK (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!) |
||
Mettől meddig (év) |
Intézmény megnevezése / Végzettség |
|
|
|
|
|
|
|
Képzettség, TAPASZTALAT Igazolása (Kezdje a legutolsóval, és úgy haladjon az időben visszafelé!) |
||
Korábbi projektek ismertetése, kezdési és befejezési időpontjai (legalább év, hónap pontossággal) |
Ellátott funkciók és feladatok felsorolása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MUNKAHELYEK24 (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!) |
||
Mettől meddig (év) |
Xxxxxxxxx megnevezése / Beosztás |
|
|
|
|
|
|
EGYÉB
Egyéb képességek:
Szakértelem:
Nyilvántartási szám (amennyiben releváns):
Jogosultság/engedély megszerzésének időpontja (amennyiben releváns):
Jogosultság elérési útvonala (amennyiben releváns):
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
…………………………………………….
(saját kezű aláírás)
11. számú melléklet
Nyilatkozat
a szakember rendelkezésre állásáról
Alulírott ……………………………………, mint a(z) ……………………………………… ajánlattevő / az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet 25 által ajánlott ……………. 26 szakember kijelentem, hogy részt veszek a „Vállalkozási szerződés keretében az Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyú közbeszerzési eljárásban.
Kijelentem továbbá, hogy az ajánlat keretében való, személyem bemutatásáról tudomásom van, ehhez kifejezetten hozzájárulok, az ajánlat nyertessége esetén képes vagyok dolgozni, és dolgozni kívánok a szerződés teljes időtartama során, az ajánlatban szereplő beosztásban, melyre vonatkozóan az önéletrajzomat benyújtották.
Nyilatkozatommal kijelentem, hogy nincs más olyan kötelezettségem, a fent jelzett időszakra vonatkozóan, amely a jelen eljárás keretében megkötött szerződésben való munkavégzésemet bármilyen szempontból akadályozná.
Adott esetben, amennyiben szakember már kamarai regisztrációval rendelkezik:
Nyilatkozom, hogy rendelkezem az alábbi szakterület(ek)en aktív engedéllyel, jogosult vagyok az alábbi szakmagyakorlási tevékenység végzésére:
Szakterület jelölése a névjegyzékben / betűjele |
|
Szakterület megnevezése |
|
Jogosultság érvényességi ideje (év, hó, nap) |
|
A szakmagyakorlási tevékenység végzésére vonatkozó kamarai nyilvántartásba vétel internetes felületen való elérési útvonala |
www. |
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
……………………………... |
saját kezű aláírás |
12. számú melléklet
Meghatalmazás
Alulírott …………………………………, mint a(z) ……………………………………………… (székhely: ……………………………………………………) xxxxxxxxxxx / az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet 27 cégjegyzésre jogosult képviselője ezennel meghatalmazom ……………………………… (xxxx.xx.: …; szül.: …; an.: …; lakcím: …), hogy a Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyú közbeszerzési eljárás kapcsán készített ajánlatunkat aláírásával lássa el, helyettünk eljárjon és hatályos jognyilatkozatot tegyen.
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
………………………………… |
………………………………… |
(meghatalmazó cégjegyzésre jogosult képviselőjének aláírása) |
(meghatalmazott aláírása) |
Előttünk, mint tanúk előtt:
Aláírás: Aláírás:
Név: Név:
Lakcím: Lakcím:
13. számú melléklet
Nyilatkozat
felelősségbiztosításról
Xxxxxxxxx …………………………………………………………………, mint a(z) ……………….………………….............................................................. (székhely: ………...................................…….......................................) ajánlattevő szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint Ajánlatkérő által „Vállalkozási szerződés keretében az Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyban kiírt közbeszerzési eljárás során az alábbi nyilatkozatot teszem:
Kijelentem, hogy amennyiben, mint nyertes ajánlattevő jelen közbeszerzési eljárás eredményeként kihirdetésre kerülök, úgy legkésőbb a szerződéskötés időpontjára 100 000 000 HUF/év, és 50 000 000 HUF/káresemény értékű tervezői tevékenységet magába foglalófelelősségbiztosítási szerződést kötök.
Keltezés (helység, év, hónap, nap)
………………………………………………
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása)
14. számú melléklet
Nyilatkozat biztosítékok rendelkezésre bocsátásáról
Xxxxxxxxx …………………………………………………………………, mint a(z) ……………….………………….............................................................. (székhely: ………...................................…….......................................) ajánlattevő szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint Ajánlatkérő által Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyban nyilatkozom, hogy nyertességem esetén a kiírt közbeszerzési eljárás alapján a szerződéskötés időpontjával egyidejűleg az eljárást megindító felhívásban megjelölt mértékben a teljesítési, az e szerződés teljesítésével egyidejűleg az eljárást megindító felhívásban megjelölt mértékben a rendelkezésre állási biztosítékot az ajánlatkérőként szerződő fél rendelkezésére bocsátom a Kbt. 126. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott valamely formában.
Továbbá nyilatkozom, hogy nyertességem esetén a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 57/A.§ (1) bekezdés a) pontja alapján amennyiben szállítói előleget kívánok igényelni, az előleg visszafizetési biztosítékot, legkésőbb az előlegbekérő dokumentum benyújtásának időpontjáig rendelkezésre bocsátom, és az előleg igazolt visszafizetéséig érvényességét fenntartom a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet 57/A.§ (3) bekezdése szerint.
Kelt: ……
___________________________
Ajánlattevő cégszerű aláírása
15. számú melléklet
NYILATKOZAT VÁLTOZÁSBEJEGYZÉSRŐL
Xxxxxxxxx …………………………………………………………………, mint a(z) ……………….………………….............................................................. (székhely: ………...................................…….......................................) ajánlattevő szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője az Országos Vízügyi Főigazgatóság, mint Ajánlatkérő által Vállalkozási szerződés keretében az "Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza (KEOP-7.11.0/14-2015-0001)” című projekt keretében tervezési, projekt előkészítési feladatok végrehajtása tárgyú közbeszerzési eljárás során nyilatkozunk, hogy
cégünkkel kapcsolatban változásbejegyzési eljárás van folyamatban, ennek megfelelően nyilatkozatunkat követően csatoljuk az elektronikusan kitöltött cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem kinyomtatott változatát és a benyújtást igazoló digitális tértivevény kinyomtatott változatát
VAGY
Cégünkkel kapcsolatban változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban, azaz a xxx.x-xxxxxxxxxx.xx oldalon elérhető céginformációs szolgálat adatbázisából letölthető cégjegyzék-adat a valóságot tükrözi.
Kelt: …..
………………………………………………
(cégjegyzésre jogosult vagy szabályszerűen
meghatalmazott képviselő aláírása)
16. számú melléklet
Nyilatkozat
a szerződés alapján teljesíthető kifizetésekkel kapcsolatos átláthatósági követelmények teljesüléséről
(készült Magyarország Alaptörvénye 39. cikkének (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján)
A nyilatkozattételre kötelezett szervezet adatai a cégkivonat és az aláírási címpéldány alapján:
Alulírott/alulírottak, mint az 1.) pontban meghatározott szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője/képviselői, akként nyilatkozom/nyilatkozunk, hogy az általam/általunk jegyzett gazdálkodó szervezet megfelel az alábbi feltételeknek, melynek alapján átlátható szervezetnek minősül:
a szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető;
a szervezet az Európai Unió valamely tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet valamely tagállamában vagy olyan más államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarország a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött;
a szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak;
a szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több, mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a.), b.) és c.) pont szerinti feltételek fennállnak; továbbá
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: „Áht.”) 41. § (6) bekezdésének is megfelelően átlátható szervezetnek minősül, és a kötelezettségvállaló (OVF) ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig – az Áht. 54/A. §-ában foglaltak szerint – jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 54/A. §-ában meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az Áht. 54/A. §. kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni.
Tudomásul veszem/vesszük, hogy
Szervezet neve: |
|
Székhelye: |
|
Adóilletősége (ha az nem Magyarország): |
|
Cégjegyzékszáma: |
|
Adószáma: |
|
Statisztikai számjele: |
|
Cégjegyzésre jogosult képviselő(k) neve: |
|
Cégjegyzés módja: |
önálló vagy együttes (a megfelelő aláhúzandó) |
a kötelezettségvállaló csak a fenti feltételnek megfelelő gazdálkodó szervezet részére teljesíthet szerződés alapján kifizetést;
a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis;
jelen nyilatkozat késedelmes benyújtásából eredő jogkövetkezmény a nyilatkozattevőt/nyilatkozattevőket terheli.
Kijelentem/kijelentjük és aláírásommal/aláírásunkkal büntetőjogi felelősségem/felelősségünk tudatában igazolom/igazoljuk, hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak a valóságnak mindenben megfelelnek.
Kelt: ……………………..…………..
_________________________ |
_________________________ |
cégszerű aláírás |
cégszerű aláírás |
5. KÖTET
KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁS, FELADATLEÍRÁS
Tartalomjegyzék
2. A projektgazda rövid bemutatása 2
3. A projekt keretében megoldandó probléma és a feladat részletes bemutatása 3
a. 3.1. A megoldandó probléma és a jelenlegi helyzet ismertetése 3
3.2. Magyar-ukrán közös fejlesztési alapelvek 5
3.3 A közös felső-tiszai árvízvédelmi fejlesztési program tartalma 5
3.4 Az árvízvédelmi töltésrendszer jelenlegi kiépítettsége 6
3.5 A fejlesztéshez kapcsolódó Kisar- Tivadar közötti közutihíd átépítése 8
4.1 Megvalósíthatósági tanulmány készítése 9
Környezeti hatásvizsgálat (Megvalósíthatósági tanulmány részeként) 10
Határvízi egyeztetésekben való közreműködés (Megvalósíthatósági tanulmány részeként) 10
4.2 Kiegészítő, egyéb tevékenységek (a projekt kialakításának egyéb költségei) 11
4.4 13,9 km töltésszakasz vízjogi létesítési engedélyes terveinek elkészítése (tervek) 12
5 Megrendelővel történő egyeztetések 17
VÁLLALKOZÓ Rendelkezésre állásA a TELJESÍTÉST KÖVETŐ 24 HÓNAP IDŐTARTAMBAN 18
A „Projekt előkészítés a 2014-2020. tervezési időszakra” (KEOP- 0.00.0./00) pályázati kiírás célja olyan beruházási projektek előkészítési munkáinak megkezdése, illetve elvégzése, amelyek fizikai megvalósítására a 2014-2020 közötti időszakban kerül sor a Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) terhére.
A KEOP 0.00.0./00 támogatási szerződés keretében végzendő munka célkitűzése és szakmai tartalma illeszkedik a „Tisza-völgyi Árvízvédelmi Fejlesztési Program keretében stratégiai koncepció, előzetes megvalósíthatósági tanulmány, továbbá elvi vízjogi engedélyes tervek készítése (KEOP-7.9.0/12-2013-0010)” elnevezésű pályázat keretében folyó munkák eddigi eredményeihez, Tisza-völgyi szintű javaslataihoz. A Tisza-völgyi fejlesztési koncepció I. változatának keretében végzett változatelemzés a felső-tiszai töltésfejlesztéseket a sürgős, 2014-2020 között megvalósítandó elemek közé sorolta.
A KEOP 0.00.0./00 pályázat ugyancsak figyelembe vette az „EU Árvízirányelveinek végrehajtását biztosító Árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés” c. projekt keretében folyó munkák részeredményeit valamint a 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet alapján folyó nagyvízi mederkezelési tervezés eredményeit.
Jelen közbeszerzésbe adott munka az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2014-2020 közötti időszakra tervezett, „Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza” című KEHOP nagyprojekt előkészítésének folytatását irányozza elő.
Az „Árvízvédelmi védvonalak mértékadó árvízszintre történő kiépítése, védvonalak terhelésének csökkentése Felső-Tisza” c. projekt előkészítése tárgyában más források terhére 2013-ban elkezdődött.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (röviden OVF) a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, melynek működése az egész ország területére kiterjed. Alaptevékenysége körében ellátja a belügyminiszter feladat- és hatáskörébe tartozó, vizek kártételei elleni védelemmel kapcsolatos feladatokat, a vízügyi igazgatóságok vízrajzi tevékenységének országos szintű irányítását, a vízrajzi tevékenység összehangolását és fejlesztését, valamint egyes európai uniós források felhasználásával megvalósuló vízügyi központi, pályázati, valamint kiemelt kormányzati fejlesztések megvalósításával összefüggő feladatokat. Mindezek mellett a Főigazgatóság koordinálja és felügyeli a Startmunka Program keretében megvalósuló vízügyi közfoglalkoztatási feladatok ellátását, és a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében lévő felszíni vizek, vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartását, üzemeltetését, rekonstrukcióját és fejlesztését.
A Tisza felső vízgyűjtőjén az árvizek kialakulása rendkívül gyors. Az elmúlt másfél évtized rendkívüli árvizei főleg Ukrajna területén okoztak jelentős árvízi elöntéseket, de nagy károkat okozott a 2011. évi tarpai gátszakadás okozta elöntés is.
Az utóbbi egy évtizedben Ukrajnában az árvízvédelmi töltések megerősítése nagy ütemben folyt, ami a jövőben tovább gyorsítja az árvizek levonulását és emelheti a Felső-Tiszán eddig megfigyelt maximális árvízszinteket.
A Felső-Tiszai árvízvédelmi rendszer magyar és ukrán oldali elemei számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, a határtérség árvízvédelmét csak együttesen képesek teljesíteni. A rendszerek fejlesztését ezért csak közösen, egymással összehangoltan lehet végezni. A Magyarország és Ukrajna határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó Kormánymeghatalmazottainak XVII. ülésszakán döntés született arról, hogy:
„A Kormány-meghatalmazott helyettesek 2013. január 31.-ig a határtérség védelme és az egyenlő árvízvédelmi biztonság szavatolása érdekében dolgozzanak ki egy közös koncepciót a további közös árvízvédelmi fejlesztések kidolgozására és végrehajtására.”
A fejlesztések főbb közös alapelveit a határvízi kormánymeghatalmazottak a 2012. júniusi ülésszakon jóváhagyták az alábbiak szerint:
„A Tisza magyar és ukrán határtérséget érintő töltésszakasz, valamint a Batár magyar és ukrán oldali töltései védképességének erősítése az új mértékadó árvízi felszíngörbe (MÁSZ) figyelembe vételével, az egyenszilárdság elvének biztosításával.
A határtérségben - a már elkezdett elképzelések folytatásaként - árapasztó tározók és egyéb vízgazdálkodási létesítmény megvalósítása magyar és ukrán területen”
A fenti szakmai alapelvek mentén elkészült közös fejlesztési programot a Felek beillesztik nemzeti árvízvédelmi programjaikba. Ukrajnában a Kárpátaljai Árvízvédelmi Beruházási Programba, Magyarországon a Tisza-völgy árvízi biztonságának fokozását célzó Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése Program 2014-2020-közötti stratégiai tervébe.
A közös árvízvédelmi fejlesztési program szakmai indoklása és alapelvei az alábbiak:
Az elmúlt másfél évtizedben észlelt minden korábbit sok helyen meghaladó, számos töltésszakadást előidéző árvízszintek egyértelműen jelzik, hogy a felső-tiszai árvízvédelmi rendszere úgy az ukrán, mind a magyar oldalon sürgős továbbfejlesztésre szorul. Az árvízszintek fokozatos emelkedése szinte a teljes vízgyűjtőn jellemző, alig van olyan szelvény ahol ez ne következett volna be. A rekordokat döntő árhullámok sora különösen az elmúlt 15-20 évben volt megfigyelhető úgy Ukrajnában, mint Magyarországon.
A kiváltó okokat számos elemzés és tanulmány vizsgálta. Az elemzések és modellezések foglalkoztak a jövőben várható árhullámok nagyságának és gyakoriságának becslésével is. Ezek szinte mindegyike jelzi: a jövőben folytatódhat az árvízszint növekedés, ezért annak kezelésére mielőbb fel kell készülni.
A rendszer továbbfejlesztésének megalapozására úgy a magyar, mint az ukrán oldalon nemzeti fejlesztési programok készültek és indultak el az utóbbi évtizedben. Magyarországon a „Felső-Tisza-vidéki árvízvédelmi rendszer fejlesztése” valamint a „Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése”, míg Ukrajnában a „Tisza folyó Kárpátaljai vízgyűjtőjének 2006-2015. évekre vonatkozó komplex árvízvédelmi programja”. Ezek a nemzeti programok a felső-tiszai árvízvédelmi rendszer komplex fejlesztését célozzák. A jelentősebb, de döntően csak töltéserősítéseket magában foglaló építési munkák magyar területen a 2001. évi árvíz után, míg ukrán területen 2006. után indultak meg nagyobb ütemben. A megvalósított töltésfejlesztések a jövőben természetesen csökkenteni fogják úgy Ukrajnában, mint Magyarországon a korábban viszonylag gyakori felső-tiszai gátszakadások számát, ami önmagában is árvízszint-növelő tényező. Ennek ellensúlyozására komplex az árvízi tározást és árapasztást is magába foglaló fejlesztéseket kell elindítani. Az árapasztások révén az árvízveszély alsóbb folyószakaszokra való áthelyezése elkerülhetővé válik.
Az elmúlt egy évtizedben a Tisza határszakaszán végrehajtott fejlesztések eredményeképpen a határ két oldalán különböző magasságú töltések alakultak ki. Az ezzel kapcsolatos határvízi egyeztetések során megállapították: mindkét Fél a Vízkár-elhárítási Együttműködési Szabályzat alapján és az érvényben lévő nemzeti jogszabályok szerint az 1%-os valószínűségi árvízszintre tervezte és valósította meg a fejlesztéseket. A megépült töltések eltérő magassága a két országban alkalmazott különböző mértékadó árvízszint meghatározási metodika miatt jött létre, aminek következtében Magyarország árvízi veszélyeztetettsége megnőtt. Emiatt felmerült a határvízi folyószakaszokra vonatkozó, a létesítmények méretezésénél (mind ukrán, mind magyar oldalon) alapul veendő, közös árvízi felszíngörbe megszerkesztésének szükségessége. A magyar-ukrán határ menti Tisza szakasz mértékadó árvízi felszíngörbéjének közös meghatározását a magyar-ukrán határvízi Kormánymeghatalmazottak XV. ülésszakán határozták el. A munkacsoport a közös számításokat elvégezte és az alábbi főbb megállapításokat és javaslatokat fogalmazta meg:
A többféle módszerrel elvégzett közös MÁSZ számítások eredményei alapján egyértelműen állítható, hogy a Tisza vizsgált határszakaszára meghatározott 1%-os mértékadó árvízszintek a vizsgálatok időszakában érvényes mértékadó magyar árvízszinteket 0,9-1,9 méterrel, az elmúlt évek ukrán fejlesztéseinél alkalmazott MÁSZ szinteket 0,3-0,5 méterrel meghaladják. A legjelentősebb mértékű árvízszint növekedés a jövőben Tisza Huszt-Tiszabecs-Tivadar szakaszán következhet be, vagyis itt várható az árvízveszély-és kockázat jelentős növekedése.
Összhangban a Felek jelenlegi árvízvédelmi fejlesztési stratégiájával, folyamatban lévő fejlesztési programjaival, valamint az EU Árvízirányelv ajánlásaival a javasolt új mértékadó árvízszinteket figyelembe vevő közös, egyidejű és összekapcsolt fejlesztésekre van szükség.
A komplex árvízvédelmi fejlesztések során a gátrendszer szintjeinek további emelése mellett meghatározó szerepet kell, hogy kapjon az árapasztást szolgáló víztározás. Ugyanis ezzel az árvízi kockázat nem kerül áthelyezésre a Tisza alsóbb szakaszaira, mert az a felsőbb szakaszokon szabályozott körülmények között csökkenthetővé válik.
A felső-tiszai árvízvédelmi rendszer számos ponton kapcsolódik egymáshoz, a határtérség árvízvédelmét csak együttesen képesek teljesíteni. A rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének összehangolása ezért alapvető szükségszerűség. A határvízi Egyezmény és annak szabályzatai ezt elő is írják a Xxxxx számára.
A fejlesztések főbb alapelveit a határvízi kormánymeghatalmazottak a 2012. júniusi ülésszakon jóváhagyták az alábbiak szerint:
„A Tisza magyar és ukrán határtérséget érintő töltésszakasz, valamint a Batár magyar és ukrán oldali töltései védképességének erősítése az új mértékadó árvízi felszíngörbe (MÁSZ) figyelembe vételével, az egyenszilárdság elvének biztosításával.
A határtérségben - a már elkezdett elképzelések folytatásaként - árapasztó tározók és egyéb vízgazdálkodási létesítmény megvalósítása magyar és ukrán területen (ülésszaki jk. 21. sz. melléklet).”
A Kormány-meghatalmazotti ülésszakon a magyar Fél tájékoztatást adott a Duna Makroregionális Stratégia céljairól, amelynek kettő, a vízgazdálkodást érintő fejezetében vezető szerepet játszik (jk. 22. melléklete). Ezért a felek javasolják annak kezdeményezését, hogy a Duna vízgyűjtőjén, a Felső-Tisza térségében a határokon átnyúló árvízvédelmi biztonság megteremtését a Duna Makro-regionális Stratégia keretein belül oldják meg.
Szakmai tartalma minden projektelem tekintetében a közösen meghatározott és jóváhagyott MÁSZ értékek figyelembe vételével készült.
A töltésfejlesztések esetében biztosítja a felborult egyenszilárdság helyreállítását.
Kombinálja az árvízi biztonság megteremtésének megoldásait az alábbi módon: a Tisza Huszt-Vásárosnamény közötti szakaszán az új MÁSZ értékek alapján további töltésfejlesztéseket irányoz elő két fontos ok miatt:
Ahhoz hogy a hegyvidéki vízgyűjtőről érkező árhullám szükség esetén kivezethető legyen az előirányzott árapasztó tározókba, az árhullámtömeget biztonsággal el kell juttatni azok vízkivezető műtárgyainak szelvényéig.
A felső-tiszai árhullámok 1-2 nap alatt elérik a Felső-Tisza Huszt-Vásárosnamény közötti szakaszát, ezért operatív árvízvédekezéssel csak rendkívül korlátozottan lehet növelni az árvízvédelmi rendszer biztonságát. Nincs lehetőség azonnali érdemi ideiglenes töltésmagasításokra, az esetleges menekítés megszervezésére sem áll elegendő idő rendelkezésre.
A Felek vállalták, hogy a közös szakmai alapelvek mentén kialakított összehangolt fejlesztési programot beillesztik a nemzeti árvízvédelmi programjaikba. Ukrajnában a pontosított és jóváhagyott Kárpátaljai Árvízvédelmi Beruházási Programba, Magyarországon a Tisza-völgy árvízi biztonságának fokozását célzó Vásárhelyi Terv továbbfejlesztése Program 2014-2020-közötti stratégiai tervébe.
A fejlesztéssel érintett Tisza bal parti 130+681-122+900 tkm szelvények közötti szakasz (Nagyar Kisar) a 07. 05. sz. Szatmárcseke-olcsvaapáti árvízvédelmi szakasz részét képezi, ami a 2.57. számú Szamosközi öblözet védelmében épült.
Az árvízvédelmi szakasz védtöltései meglehetősen lassan alakultak ki. A XVIII. század közepe táján a Tisza bal partján önkéntes községi erőkkel épültek egyes összefüggéstelen, alacsony gátszakaszok, melyek elsősorban a part menti belsőségek védelmét szolgálták.
1770 és 1774 között Tiszabecstől Kisarig összekötötték az egyes gátszakaszokat, melyek átlag 2,8 m magasak voltak. Talpszélességük 5,2 m volt. Ezek közepes árvizek ellen is alig nyújtottak biztonságot. A múlt században megindult nagy ármentesítési munkálatokból a Szamosköz teljesen kimaradt, így csak 1926-ban kezdhették el a gátak kiépítését, a régi kisgátak felhasználásával, és 1929-ben készültek el a munkák.
Az 1947-48. évi árvíz hatására 1948-54. években az akkori mértékadó szint fölé 0,70 m-es biztonsággal emelték a töltést. Koronaszélessége 3,0 m, a vízfelőli oldala 1:3, a mentett oldala 1:2 hajlású rézsűvel készült, helyenként 3,0 m-es padkával.
Az 1997-ben kezdődő felső-tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztés keretében 2003. évben a 07. 05. számú árvízvédelmi szakasz 112+000-143+258 tkm szelvények közötti töltés- szakasza 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as vízoldali, illetve 1:2,5-es mentett oldali rézsűvel a mértékadó árvízszint fölé 1,0 m-es magassági biztonsággal kiépült. Az erősítés zömmel a vízoldal felé történt. A 126+000-127+750 tkm szelvények között (Kisar belterület) MÁSZ+1,30 m szintig épült ki a védelem, melyből 126+590-126+938 és 126+968-127+128 tkm szelvények között összesen 508 m hosszban vb. parapetfal épült. A töltés vízoldali rézsűje burkolt (6 207 m2).
A 07.05. számú árvízvédelmi szakasz gátjainak anyaga általában a hullámtéren nyitott anyaggödrökben talált agyagos homoktalaj. Az altalaj talajfizikai jellemzőitől, a gát anyagától, magassági- és keresztmetszeti méreteitől, a fedőréteg vastagságától függően az egyes szakaszok védőképessége változik. Az altalaj rétegzettsége eléggé változatos. A 3-6 m közötti mélységben általában homok, vályogos és agyagos homok, esetleg sovány agyagrétegeket találunk. Képződése abban az időben történt, amikor a folyó még szerteágazó áradat volt, tehát a legújabb kori üledék és a folyó hordaléka. Jellemzője, hogy jobb vízvezető képességű, és nagyobb vastagságban települt, mint a fedőréteg. A fedőréteg lerakódásai később keletkeztek, amikor a síkságon keresztül meanderező folyó időnként elárasztotta az árteret. A védvonal teljes hosszában sovány agyag, vályog, homokos-és agyagos vályog fedőréteget találunk, melynek vastagsága egyes szakaszokon csak 1-2 m.
A Tiszán árvíz kialakulására az év bármely időszakában lehet számítani. A Tisza árhullámait az erőteljes áradás és a gyors apadás jellemzi az árvízvédelmi szakasz területén. A folyó árhullámai átlagosan 1,5-2,5 nap alatt érik el a kiindulástól számítva.
A fejlesztéssel érintett Tisza jobb parti 54+292-62+812 tkm szelvények közötti szakasz (Tarpa-Tivadar) a 07.08. sz. Tarpa-vásárosnaményi árvízvédelmi szakasz részét képezi, ami a 2.01. számú Beregi öblözet védelmében épült.
Az árvízvédelmi művek tervszerű építése és karbantartása 1846-ban vette kezdetét. A korábban megépült töltésszakaszok, melyek kisebb területek védelmét szolgálták, vagy beilleszkedtek a rendszer egészét védő új töltésvonalba, vagy elbontásra kerültek. 1849-ig Tarpáig, 1860-ig Tarpa és Mátyus között készült el a védtöltés. A töltések méretei általában az akkor kialakult és elfogadott mérethez igazodtak, vagy az építést megelőző, illetve közben bekövetkezett legnagyobb árvizek alapján határozták meg. A beregi öblözet töltésépítésénél az 1855. évi árvízszintet vették mértékadóul. A töltés vonalvezetését lehetőleg a folyóval párhuzamosan jelölték ki úgy, hogy a holt-medrek a hullámtéren maradjanak. 1869-ben az addig észlelt árvizeket meghaladó magas víz vonult le a Tiszán. A töltést Jánd-Gulács határában 8,0 km hosszban meghágta, majd elszakította a töltést és a mentesített terület víz alá került. Az újonnan kialakított töltések - az öblözetre mértékadónak meghatározott - 1869. évi vízszint felett 1,0 m-re épültek ki.
Az 1881-es majd az 1888. évi árvízszint meghaladta az 1869. évit, de meghágás és szakadás nem következett be. Ennek hatására a Szamos torkolat alatt az 1,0 m-es magassági biztonságot - az 1888. évi vízszint fölé - alakították ki.
1888. után hosszú ideig nem volt nagyobb árvíz, ezért csak töltésáthelyezések, mederrögzítések, illetve partvédőmű építési munkák folytak.
Tivadarnál az 1947. évi gátszakadás környezetében „bellebbezést” hajtottak végre. 1949-54. között magasították és a víz felőli oldalon erősítették a töltéseket. A töltéskorona szélessége átlagosan 3,0 m. A hullámtéri rézsű 1:3, a mentett oldali 1:2-es padkás kialakítású.
Az 1970-es árvíz után a tivadari buzgár szelvényében töltéserősítést hajtottunk végre, amit az 1998. évi buzgárképződés miatt a vízoldali töltésláb vonalában az 52+439-52+590 tkm szelvények között épített ~ 12 m mélységű résfalazással tovább erősítettünk.
Az 1997-ben kezdődő felső-tiszai árvízvédelmi rendszer fejlesztés keretében 2002. év végéig a 07. 08. számú árvízvédelmi szakasz 38+000-62+812 tkm szelvények közötti töltésszakasza 4,0 m koronaszélességgel, 1:3-as vízoldali, illetve 1:2,5-es mentett oldali rézsűvel a mértékadó árvízszint fölé 1,0 m-es magassági biztonsággal kiépült. Figyelemmel a tivadari közúti híd környezetében lévő jelentős nagyvízi mederszűkület visszaduzzasztó hatására, – amely miatt 2001-ben a MÁSZ-t 84 cm-rel meghaladó 1014 cm-es tetőző vízállás alakult ki Tivadarnál – az 51+890-56+010 tkm szelvények közötti töltésszakasz MÁSZ+1,30 m biztonságúra épült ki. E szakaszon belül a belterületen az 51+876-52+610 tkm szelvények között szögtámfal szerkezetű parapetfalas magasítás történt. A szakadási helyeken az 54+190-54+320 tkm és az 55+300-55+490 tkm szelvények között a Larsen típusú acél szádfal a töltéstestben maradt. Az erősítés zömmel a vízoldal felé történt. 2002 végén a kiépítetlen szakasz hossza 7 km (31+000-38+000 tkm szelvények között). A fejlesztés során a 42+800-45+800 tkm szelvények közötti töltésáthelyezés („bellebbezés”) következtében a védvonal teljes hossza 1643 méterrel rövidült (a 44+157 tkm szelvény egybeesik a 45+800 tkm szelvénnyel). Fejlesztés során, Tivadar belterületén 51+958-52+000 tkm szelvények során szintén hibaszelvény keletkezett, melynek hossza 42 m. Így a töltés hossz 42 m-rel rövidült.
A töltéseket a felszín környezetében a sávosan található homokos talaj és kötött talaj keverékéből építették. A talajviszonyokra általában az agyag valamilyen formájának, és a homokos iszap felszíni megjelenése a jellemző. Ez a fedőréteg olykor 4-6 m vastagságot is elért. Egyes helyeken az agyag rendkívül kötött. A fedőréteg alatt helyenként 1-3 m vastag átmeneti réteg - finom homok, iszapos homok - található. A vízvezető réteget homok, kavicsos homok képviseli. Ennek vastagsága 8-10 m-re tehető.
A Felső-Tisza térségében kritikus pontot jelent a Tivadari-híd szelvénye, amely szűk keretmetszete miatt jelentősen hozzájárul az árvízszintek megemelkedéséhez. A 2001-es árvíz során - aminek a szintje 1 m-rel volt alacsonyabb a jogszabályok által előírt új MÁSZ szinttől – a híd szerkezetének alsó éle a vízbe ért. Az új MÁSZ szintű árhullám kialakulása esetén a híd egyrészt jelentős visszaduzzasztást okozna a felette levő szakaszon, ezáltal jelentősen megnövelné a víz szintjét, másrészt a híd katasztrófáját is előidézhetné.
A híd visszaduzzasztása hatással van a közös magyar-ukrán határszakaszon kialakuló tiszai vízszintekre, illetve a bekövetkező esetleges gátszakadáson kitörő víz mindkét ország területét, lakosságát veszélyeztetné, mint ahogyan az 1947-48-as, illetve 2001-es árvízkatasztrófák esetében is történt.
A magassági problémák mellett hátrányos a pillérkiosztás, illetve azok áramlási iránnyal bezárt szöge.
A híd vizsgálata során az is igazolódott, hogy a híd megemelése olyan alapozás, állékonysági hatásokkal járna, aminek a híd jelenlegi pillérei már nem felelnek meg, sőt a jelenlegi helyzetben is súlykorlátozás lenne indokolt.
A mértékadó vízhozam jogszabály által meghatározott mértékadó szinten történő levezetése érdekében a híd átépítése, illetve a kapcsolódó nagyvízi mederszakasz rendezése válik szükségessé az alábbi bontásban:
Tivadari híd átépítése, régi híd elbontása, csatlakozó utak átalakítása, a híd környezetében az árvízlevelező sáv rendezése
Hullámtérrendezés, folyószabályozás, árvízvédelmi beavatkozás. (nagyvízi mederkezelési terv javaslatainak megvalósítása.
A híd engedélyes tervei egy háromnyílású hídszerkezetet tartalmaznak a Kisar oldali kisvízi meder is döntően zavartalan és a Tivadari oldali ártéri átfolyásnál sincs támasz, ezért zavartalanul vonul-hat le az ártéren a víz.
A Kisar - Tivadari között tervezett új híd szerkezeti kialakítása
A régi híd teljes elbontásra, és elszállításra kerül úgy, hogy más helyen történő esetleges hasznosítása lehetséges legyen. A híd átépítésével együtt szükséges a csatlakozó utak, azok szintbeli változását is figyelembe vevő átalakítása, átépítése.
A híd és a térségében a nagyvízi meder kedvező hidraulikai feltételeinek biztosítása érdekében szükséges a nagyvízi meder árvízlevezető képességének javítása, a települések és az árvízvédelmi töltések közelségére tekintettel a középvízi meder, illetve az árvízvédelmi töltés felülete –az új MÁSZ miatt a megnövekedő terhelésből adódó - biztonságos védelmének kialakítása mind a híd közvetlen környezetében, mind pedig az alsó és felső hatásterületén.
A projekt céljait tekintve a KEHOP 1. prioritástengely 4. számú „A vizek okozta kártételekkel szembeni ellenálló-képesség fejlesztése” című Intézkedés részét képező nagyprojekthez illeszkedik. A nagyprojekt megközelítőleg 21 milliárd Ft-ból valósulna meg.
Az ajánlati felhívással összhangban a vállalkozó fő feladatai (teljes mennyiség) az alábbiak:
Megvalósíthatósági tanulmányának elkészítése;
Határvízi egyeztetések lefolytatásában való közreműködés.
Környezeti hatásvizsgálat készítése;
Kiegészítő, egyéb tevékenységek;
Projekt költségvetés és finanszírozás kialakítás;
13,9 km töltésszakasz engedélyes tervének elkészítése;
Tivadari híd környéki nagyvízi mederkezelési beavatkozások vízjogi engedélyes terveinek elkészítése;
A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelményei:
A beruházási projekt stratégiai indoklása;
A beruházási projekt megvalósításához kapcsolódó igényfelmérés, a beruházás kiváltó okai;
A beruházási projekt koncepciójának leírása, projektkialakítás;
Adatgyűjtés, adatbázis létrehozása;
A beruházás létesítményeihez tartozó potenciális helyszínek feltárása;
Alternatíva/opcióelemzés (stratégiai szinten, műszaki megoldási alternatívák szintjén globálisan és elemenként);
A hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján elérhető „legjobb gyakorlatok” bemutatása;
Az egyes opciókhoz tartozó beruházási és üzemeltetési/fenntartási költségek meghatározása;
Egyes opciók költséghatékonysági elemzése;
Egyes opciók gazdasági-társadalmi költségeinek elemzése;
Az egyes opciókhoz tartozó előzetes környezeti felmérés („scoping” és /vagy „screening”);
a projekt jellegétől függően a 2000/60/EK Víz Keretirányelv 4.7. cikkéhez tartozó elemzés megkezdése;
Az egyes opciókhoz tartozó éghajlatváltozásnak való kitettség elemzése;
Az egyes opciók összehasonlításának eredménye, a legjobb alternatíva kiválasztása, bemutatása;
Közbeszerzési terv készítése,
Kockázatok és azok kezelésének terve,
; További, projekt előkészítés és megvalósítás megtervezéséhez kapcsolódó - JASPERS szervezet, határvízi egyeztetések, árvízi biztonsági elvárások igénye szerinti - esetlegesen szükséges kiegészítő elemzések elvégzése
A megvalósíthatósági tanulmány készítése során tekintettel kell lenni:
A „Tisza-völgyi Árvízvédelmi Fejlesztési Program keretében stratégiai koncepció, előzetes megvalósíthatósági tanulmány, továbbá elvi vízjogi engedélyes tervek készítése (KEOP-7.9.0/12-2013-0010)” elnevezésű pályázat keretében folyó munkák eredményeire.
Az „EU Árvízirányelveinek végrehajtását biztosító Árvízi veszély- és kockázati térképezés és kockázatkezelési tervezés” c. projekt keretében folyó munkák részeredményeire.
A 83/2014. (III.14.) Korm. rendelet alapján folyó nagyvízi mederkezelési tervezés eredményeire.
A fejlesztési projekt megvalósíthatósági tanulmányát 4 példány nyomtatott és 1 példány
szerkeszthető digitális formátumban kell leszállítani.
Környezeti hatásvizsgálat (Megvalósíthatósági tanulmány részeként)
Vállalkozónak a beruházás által érintett hatásterületre vonatkozóan a „314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” által előírt vizsgálati dokumentációt kell készítenie.
Védelmi szakaszonként három vizsgálati dokumentáció készítendő, összesen két darab az alábbi szakaszokra valamint a hullámtérrendezéssel érintett folyószakaszra:
Tisza bp 130+681-122+900 tkm és a kapcsolódó anyagnyerőhelyek.
Tisza jp 54+292-48+200 tkm és a kapcsolódó anyagnyerőhelyek.
a Tisza 700.335-707.100 fkm közötti folyószakaszra.
A Vállalkozó feladata a vizsgálati dokumentációk összeállítása, amelyet az engedélyező hatósághoz a Megrendelő nyújt be.
Az előzetes környezeti vizsgálati dokumentációkat Vállalkozó nyomtatva védelmi szakaszonként 4 példányban és elektronikus formában CD/DVD-n 3 példányban adja át Megrendelő részére.
Határvízi egyeztetésekben való közreműködés (Megvalósíthatósági tanulmány részeként)
A Felső-Tiszai árvízvédelmi rendszer magyar és ukrán oldali elemei számos ponton kapcsolódnak egymáshoz, a határtérség árvízvédelmét csak együttesen képesek teljesíteni. A rendszerek fejlesztésének és üzemeltetésének összehangolása ezért alapvető szükségszerűség.
A jelenlegi magyar – ukrán határvízi együttműködés nemzetközi jogi alapja a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között Budapesten, 1997. november 11-én aláírt, a határvizekkel kapcsolatos vízgazdálkodási kérdésekről szóló Egyezmény (Kormány 117/1999. (VIII.6.) Kormányrendelete.
A 6. Cikk 2. pontja előírja „A határvizeket érintő vízgazdálkodási tevékenységek terveit egyeztetni kell”. Ez a rendelkezés teszi lehetővé az árvízmegelőzést szolgáló tervek egyeztetését és biztosítja, hogy a Xxxxx azonos biztonsági előírások figyelembe vételével tervezzék meg a határmenti árvízvédelmi létesítményeket.
A magyar-ukrán vízügyi szervek közös fejlesztési programot dolgoztak ki, illeszkedve az összes eddigi közös érdekeltségű végrehajtás alatt lévő projektre. A fejlesztési programot, mint szakmai keretet a jelen projekt tervezési munkái során figyelembe kell venni.
A vállalkozó feladata részt venni a projekttel foglalkozó határvízi szakértői és kormánymeghatalmazott-helyettesi találkozókon. A vállalkozónak a tervezési munkák során figyelembe kell majd vennie a kormánymeghatalmazott-helyettesi találkozók jegyzőkönyveiben foglaltakat.
A határvízi egyeztetéseket igazoló jegyzőkönyvek, emlékeztetők, egyéb dokumentumok 4 példány nyomtatott és 1 példány szerkeszthető digitálisformátumban kell leszállítani.
A kiegészítő és egyéb tevékenységek keretein belül elvégzendő feladatok:
A beruházási projekt állami támogatási szabályoknak való megfelelőségi vizsgálata és ennek hatása a támogatásra;
Területvásárláshoz szükséges előkészítő intézkedések (amennyiben szükséges területvásárlás);
A projekt egyeztetése partnerintézményekkel;
A projekt előkészítésből még hátralévő tevékenységek megvalósításának részletes ütemterve és a beruházási projekt éves ütemterve;
Előkészítési projektet végrehajtó szervezet kapacitásainak bemutatása és ezen kapacitások felhasználása a beruházási projektben;
; A projekt megvalósítási szakaszhoz szervesen kapcsolódó egyes rész fázisok/feladatok időtartamát, költségét, ellátandó feladatok (tervezett) tartalmát bemutató részletes ütemtervek készítése.
A kiegészítő tanulmányt 4 példány nyomtatott és 1 példány szerkeszthető digitálisformátumban kell leszállítani
költséghatékonysági elemzés;
költség-haszon elemzés, illetve pénzügyi, gazdasági-társadalmi elemzés;
a projekt finanszírozási lehetőségeinek vizsgálata;
A projekt költségvetésre, finanszírozásra vonatkozó kiegészítő tanulmány 4 példány nyomtatott és 1 példány szerkeszthető digitálisformátumban kell leszállítani
A Vállalkozó feladata a fejlesztéssel érintett töltésszakaszok szakaszok fejlesztésére vonatkozó ‒ 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ‒ vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációk készítése a további vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével:
30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról,
147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról,
74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről
Védelmi szakaszonként egy-egy vízjogi engedélyes tervdokumentáció készítendő, összesen 2 darab az alábbi szakaszokra:
07.05 árvízvédelmi szakaszon a Tisza balpart 130+681-122+900 tkm között. A töltésszakasz rekonstrukciójának tervezése során töltésnyomvonal korrekciót is meg kell tervezni. Ennek pontos tartalmára a tervezés 1. fázisában tervezői javaslatot kell kidolgozni összhangban a folyószakasz nagyvízi mederkezelési tervének tartalmával.
07.08. árvízvédelmi szakaszon a Tisza jobbpart- 54+292-48+200 tkm között
A Vállalkozó feladata a vízjogi engedélyes dokumentáció jogszabályi tartalomnak megfelelő összeállítása. Az engedélyt a Megrendelő kéri meg a hatóságtól.
A terv minden tervlapján és tartozékán szabatosan fel kell tüntetni a létesítmény nevét és helyét, valamint a tervlapon ábrázolt tervrész megnevezését, továbbá a megrendelő és a tervező megnevezését és a tervet készítő személy(ek) nevét (felelős tervező, ellenőr stb.), a terv készítésének időpontját.
Az engedélyes terv készítésének keretében elvégzendő munkarészek:
geodéziai felmérések végzése
A vállalkozó - a geodéziai felmérések, a töltéstest talajmechanikai vizsgálatainak elvégzését követően - a fejlesztésre változatokat kell készíteni. A műszaki változatokhoz becsült beruházási költséget is rendelni kell. A változatok elemzését a Megrendelővel egyeztetni szükséges, mely egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni. Vállalkozónak az egyeztetésen elfogadott változatot kell terv szinten kidolgoznia.
A töltéstest talajmechanikai vizsgálatainak elvégzése
A Vállalkozó feladata a fejlesztéssel érintett szakaszokon az árvízvédelmi töltéstest (vonalas létesítmény) talajmechanikai feltárása az MSZ 15295:1999 Árvízvédelmi töltések talajának és építési anyagának vizsgálata szabvány előírásainak figyelembe vételével.
A talajmechanikai szakvéleményt Vállalkozó elektronikus formában CD/DVD-n 3 példányban adja át Megrendelő részére.
vízjogi létesítési engedélyes tervek készítése
A Vállalkozó feladata a fejlesztéssel érintett védelmi szakaszok komplex fejlesztésére vonatkozó ‒ 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint ‒ vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentációk készítése a további vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével:
30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról,
47/2010. (IV.29.) Korm. rendelet - a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról,
74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjéről.
Védelmi szakaszonként egy-egy vízjogi engedélyes tervdokumentáció készítendő, összesen két darab az alábbi szakaszokra:
Tisza bp 130+681-122+900 tkm
Tisza jp 54+292-48+200 tkm közötti szakaszaira.
A vízjogi engedélyes terveket össze kell hangolni a Kisar-Tivadar közötti tervezett új híd engedélyes terveivel és tartalmazni kell a nagyvízi mederkezelési tervben előzetesen előirányzott töltéskorrekciós megoldásokat.
Az elkészített engedélyes terveket Vállalkozó nyomtatva 3 példányban, elektronikus formában (szerkeszthető dwg és doc valamint pdf formátumban) CD/DVD-n 1 példányban adja át Megrendelő részére. Ezen tervek a bírálati példányok.
Az engedélyes tervek véglegesítése a tervbírálat észrevételeinek átvezetése után történhet.
A véglegesített engedélyes terveket a Vállalkozó nyomtatott formában 10 példányban adja át, elektronikus formában (szerkeszthető dwg és .doc valamint .pdf formátumban) CD/DVD-n 3 példányban adja át Megrendelő részére. A környezetvédelmi engedély miatti esetleges módosításokat Vállalkozó a rendelkezésre állás keretében köteles átvezetni a terveken.
anyagnyerőhelyek feltárása
Az anyagnyerőhelyek létesítése nem vízjogi engedély köteles tevékenység, hanem a 2014 évi LXXXVI törvény hatálya alá tartozik az alábbiak szerint.
„A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványianyag-kitermelő helyek létesítése, üzemeltetése, megszüntetése”
A bányakapitánysági engedélyezés esetén az anyagnyerőhelyet, mint célkitermelő helyet kell kitermelni. Az engedélyezéshez be kell nyújtani egy kérelmet és az un. „Komplex műveleti tervet”. Az engedélykérelembe és a Komplex műveleti tervben olyan adatokat kell megadni, amelyeket teljes körűen csak a Kiviteli terv és a kivitelező megléte esetén ismerhetünk.
A Töltések, tározók vízjogi engedélyezési eljárásában az anyagnyerőhelyek megléte nem szükséges feltétel, de a rendelkezésre álló töltésépítési anyagok ismerete, fontos a tervezett fejlesztések pontos megadásához (víz oldali, mentett oldali fejlesztés). Ennek érdekében - valamint, hogy a megvalósítási fázisban már legyen támpont az anyagnyerőhelyek vonatkozásában - előzetes anyagnyerőhely kijelölés szükséges az alábbiak szerint:
A tervezett fejlesztés környezetében (kb 13-15 km) anyagnyerőhely létesítésére alkalmas területek felkutatása: Szempontok:
Talajmechanikai alkalmasság.
Tulajdonosi hajlandóság.
Ismert régészeti lelőhelyek ismerete.
Fejlesztési területtől való távolság.
Az anyagnyerőhelyekkel összefüggő vállalkozói feladatok:
Területek tulajdonosainak azonosítása, hozzájárulásnak megszerzése a terület talajmechanikai vizsgálatához.
A terület előzetes talajmechanikai feltárása (átlagosan 5 ha/fúrás, de minimum 2 db.fúrás anyagnyerőhelyenként)
Kitermelhető ásványi nyersanyag jellemzőinek meghatározása.
Kitermelhető ásványi nyersanyag mennyiségének becslése.
A szükséges terület lehatárolása.
Ismert régészeti lelőhelyek meglévő archív adatok alapján történő felkutatása.
Bányakapitányság által nyilvántartott célkitermelőhelyek anyagvizsgálata.
Az elkészült dokumentum, segítséget nyújt a Megvalósítási fázisban történő további engedélyezési eljáráshoz, és kiegészítő vizsgálatokkal a Komplex bányaműveleti műveleti terv alapját fogja képezni.
A bányaműveleti tervet nyomtatva 3 példányban és 3 db. Cd kell a megbízónak átadni.
kezelői egyeztetések lefolytatása
Vállalkozónak a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontjára tekintettel be kell nyújtania az érintett önkormányzatok, közművek, utak kezelőinek (üzemeltetőinek) — az engedélyezési tervdokumentációra alapozott — nyilatkozatát, illetőleg hozzájárulását, tehát az üzemeltetőkkel az egyeztetéseket a Vállalkozónak le kell folytatnia. kezelői/üzemeltetői jegyzőkönyveket, hozzájárulásokat, nyilatkozatokat az engedélyes tervdokumentációnak tartalmazni kell.
területkimutatás készítése
A Vállalkozó feladata a fejlesztéssel érintett szakaszon geodéziai felmérésre alapozott terület kimutatás készítése, mely tartalmazza a töltésfejlesztéshez igénybeveendő valamennyi terület nagyságát, művelési ágát helyrajzi számonkénti megoszlással.
A területkimutatást Vállalkozó nyomtatva 3 példányban és elektronikus formában CD/DVD-n 3 példányban kell átadni. a Megbízó részére.
előzetes régészeti dokumentáció készítése
Vállalkozónak a 393/2012.(XII.20.) Kormány rendelet 29.§.-a alapján előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni/készíttetni a korm. rendelet 29. § (3) bekezdése alapján:
„(3) Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben az örökségvédelmi hatóság eljár vagy szakhatóságként részt vesz.”
2001. évi a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény (Kötv.) 7.§ 29. pontja alapján:
„29. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum.”
Az előzetes régészeti feltárással érintett területek:
Tisza töltés bp 130+681-122+900 tkm
Tisza töltés jp 54+292-48+200 tkm közötti szakaszai.
Az előzetes régészeti dokumentációt Vállalkozó nyomtatva 3 példányban és elektronikus formában CD/DVD-n 3 példányban adja át Megrendelő részére.
talajvédelmi terv készítése
Vállalkozónak a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint:
„ 1. § (1)1 A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben:
d)2 a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő 1000 m2 -nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m2 -t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez,
A talajvédelmi terv készítésének általános tartalmi követelményeit a rendelet 1. melléklete, részletes tartalmi és szakmai követelményeit a 2. melléklete tartalmazza.
A talajvédelmi terv által érintett területek:
Tisza töltés bp 130+681-122+900 tkm
Tisza töltés jp 54+292-48+200 tkm közötti szakaszai.
A talajvédelmi terv az engedélyezési eljárás során a Növény és Talajvédelmi Igazgatóság által kiadandó szakhatósági állásfoglaláshoz szükséges.
A talajvédelmi tervet Vállalkozó nyomtatva 3 példányban és elektronikus formában CD/DVD-n 3 példányban adja át Megrendelő részére.
tervezői költségbecslés készítése
A Vállalkozó feladatát képezi az elkészített tervek alapján méret és mennyiség kimutatás, készítése, valamint erre alapozottan tervezői költségbecslés készítése. A költségbecslést az aktuális ÉNGY (Építési Normagyűjtemény) árak figyelembe vételével kell elkészíteni.
A tervezői költségbecslést Vállalkozó nyomtatott formában 3 példányban és elektronikus formában CD/DVD-n szerkeszthető és .pdf formátumban 3 példányban adja át Megrendelő részére.
2014-ben elkészült a 83/2014. (III.14.) Kormányrendelet szerinti Tisza-Batár Uszka–Vásárosnamény közötti szakasz nagyvízi mederkezelési terve. A rendeletben nagyvízi medernek definiált terület döntően a töltések közötti területet jelenti, vagyis azt a területet, ahol árhullám idején a víz gyors levonulását biztosítani kell. A folyók töltések közötti nagyvízi medrének kezelése több cél összehangolását igényli. A célokat a folyó tulajdonságainak a társadalom életében érvényesülő szerepe jelöli ki, vagyis az, hogy a folyó:
ne okozzon az érintett lakosság számára vállalhatatlan élet- és vagyonkockázatot;
maradjon természetes élőhely és tájalkotó érhálózat;
legyen forrása a társadalom anyagi és szociális szükségletei kielégítésének.
A nagyvízi mederkezelési terv keretében elkészült a nagyvízi meder részletes állapotértékelése, majd részletes számítógépes modellezéseket folytak. A modellezés keretében részletesen elemezték az árvíz levonulását akadályozó körülményeket. A modelleredmények alapján elkészült:
a vizsgálati területen a nagyvízi meder lehatárolása,
az árvízlevezetés mértéke szempontjából definiált zónák lehatárolása,
az ingatlanok zonációs érintettségének helyszínrajzi megjelenítése.
Ezek alapján az egyes árvízlevezető zónákra vonatkozó előírások kerültek megfogalmazásra. Eszerint a nagyvízi medernek alkalmasnak kell lennie:
természetes hidrológiai szerepére, azaz a víz, a jég és a hordalék levezetésére;
a tájban honos élő szervezetek fejlődésére;
a víz és a vízpartok emberi használatára.
A tervezéssel érintett folyószakasz a 07.NMT.01. tervszámú területre esik. A terv tartalmazza az árvízlevezető zónák tervezett elhelyezkedését és a nagyvízi mederkezelési javaslatokat.
A vállalkozó feladata a kidolgozott előzetes nagyvízi mederkezelési tervre építve elkészíteni a vízjogi engedélyes terv tartalmi követelményei szerinti hullámtérrendezési terveket. Ennek keretében:
Ki kell mutatni a terület jelenlegi tulajdoni viszonyait.
Elemezni kell a hullámtér jelenlegi állapotát.
Meg kell tervezni hullámtérrendezési beavatkozásokat.
Adatot szolgáltatni a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció elkészítéséhez.
Meg kell határozni a beavatkozások becsült költségeit.
A nagyvízi mederkezelési tervben előirányzott töltéskorrekciókat a töltésfejlesztési terveknek kell tartalmazni.
A Tivadari híd környéki nagyvízi mederkezelési beavatkozások vízjogi engedélyes terveit a Vállalkozó nyomtatva 3 példányban, elektronikus formában (szerkeszthető formátumban) CD/DVD-n 1 példányban adja át Megrendelő részére.
Vállalkozónak a szerződés teljesítése során folyamatosan egyeztetnie kell a Megrendelővel. A Megrendelő által adott utasításokat, észrevételeket figyelembe kell vennie. Az egyeztetéseket jegyzőkönyvvel dokumentálni kell. A tervezési folyamat során a Megrendelővel egyeztetni szükséges. Az elkészült engedélyes tervdokumentációt és mellékleteit Megrendelő tervbíráló bizottsága fogja véleményezni. Vállalkozónak a Bizottság által tett észrevételeket a tervekben át kell vezetni, a hiányosságokat pótolni kell.
A Vállalkozónak a szerződés megkötését követő 10 napon belül projektindító megbeszélést kell szerveznie a Megrendelő részvételével, melyről projektindító jelentést is szükséges készítenie a műszaki leírásban, és az ajánlatában megjelölt feladatok teljesítéseinek ütemezésével kapcsolatban.
A Vállalkozónak havonta időközi előrehaladási jelentéseket kell készítenie a Megrendelő tájékoztatásának céljából, továbbá a végteljesítéséhez záró előrehaladási jelentést szükséges készítenie. A záró előrehaladási jelentést a szerződés szerint elvárt dokumentumok leadásával egyidejűleg szükséges benyújtani. A részteljesítéshez köztes előrehaladási jelentést kell benyújtania.
Az egyes részszámlák, és végszámlák benyújtásának alapfeltétele a teljesítéssel kapcsolatos dokumentumok megadott példányszámban formai követelményeknek való megfelelés, és köztes előrehaladási (végszámlánál záró) jelentés benyújtása.
Köztes, illetve záró előrehaladási jelentéseket 4 példány nyomtatott formában kell leszállítani, a havi időközi előrehaladási jelentéseket 1 példány nyomtatott formában kell leszállítani.
VÁLLALKOZÓ Rendelkezésre állásA a TELJESÍTÉST KÖVETŐ 24 HÓNAP IDŐTARTAMBAN
Vállalkozó köteles a szerződés teljesítésétől számított 24 hónapos időtartamban rendelkezésre állni. Ezen időszakban a Megrendelő által lefolytatandó vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során teljesítendő hiánypótlások teljesítésében, valamint a jelen eljárás alapján megvalósuló engedélyes tervekre és megvalósíthatósági tanulmányra alapuló közbeszerzési eljárás(ok)ban felmerülő kérdések megválaszolásában.
6. Vállalkozó részére átadandó dokumentumok
A Megrendelő vagy
az általa meghatalmazott vízügyi
igazgatóság, vagy vállalkozó a szerződéskötést
követően - elektronikus
változatban CD-n
- a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja a
birtokában
lévő alábbi,
jelen tervezési feladathoz
kapcsolódó. terveket,
dokumentumokat
:
Az érintett árvízvédelmi szakaszok árvízvédelmi műveinek, műtárgyainak felülvizsgálati jegyzőkönyvei 5 évre visszamenőleg.
Az érintett árvízvédelmi szakaszok nyilvántartási tervei.
Az árvízvédelmi szakaszok vízjogi üzemelési engedélye.
A Tisza folyó Uszka-Tiszabecs Államhatár és Vásárosnamény Tisza-híd közötti szakaszának 07.NMT.01. tervszámú Nagyvízi Mederkezelési Terv egyeztetési változata.
A Kisar – Tivadar tervezett híd engedélyes terve.
7. Teljesítési ütemterv
Számlák |
Kifizetés százalékos mértéke az összköltség tekintetében (%) |
Tevékenységek |
Teljesítési határidők
|
Részszámla |
20 |
Megvalósíthatósági Tanulmány (kivéve határvízi egyeztetések lefolytatásában való közreműködés)
|
(ajánlattevő vállalása szerint) |
Végszámla |
80 |
Megvalósíthatósági Tanulmány (határvízi egyeztetések lefolytatásában való közreműködéssel)
|
2015. november 16. |
Kiegészítő Tanulmány
|
|||
Projekt költségvetés, és finanszírozás kiegészítő tanulmány |
|||
Engedélyek, tervek:
|
A Megrendelő előteljesítést elfogad. Az előleg legkésőbb a végszámla értékéből kerülhet elszámolásra. Előleg elszámolására vonatkozólag a Vállalkozó ütemtervet nyújt be a vállalkozási szerződés megkötésével egyidejűleg a Megrendelő részére. A megjelölt teljesítési határidő fix határidő, az nem módosítható. A végteljesítés alkalmával a Vállalkozónak a teljes szerződésszerűen teljesített, befejezett (összesített) kész dokumentációkat le kell szállítania.
2 Ezen összegnek meg kell egyeznie a Felolvasólapon szereplő vállalkozói díjjal.
3 Közös ajánlattétel esetén ezt a nyilatkozatot valamennyi Ajánlattevő köteles megtenni.
A nem kívánt szöveg törlendő!
4 Jelen nyilatkozatot kapacitást nyújtó szervezet igénybe vétele esetén kell kitölteni.
5 A megfelelő rész kitöltendő!
6 A megfelelő rész kitöltendő!
7. A Magyarországon letelepedett ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők külön-külön teszik meg közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozat formájában.
8 A Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), valamint f) pontjában foglalt kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában az ajánlattevő(részvételre jelentkező) választása szerint a következők szerint lehet igazolni:
a) ajánlattevő saját nyilatkozatot nyújt be (a fentiek szerint - 6. sz. iratminta) arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), valamint f) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), valamint f) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy
b) az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát - a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett -, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát is benyújthatja arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)-d), valamint f) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá.
9 Megfelelő válasz aláhúzandó!
10 Megfelelő válasz aláhúzandó!
11 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r) pontja szerint tényleges tulajdonos:
ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2 § (4) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
12 Szükség esetén bővíthető!
13 az ra)-rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezet vezető tisztségviselője
14 Szükség esetén bővíthető!
15 Kérjük a nyilatkozatot aláíró személye szerint a megfelelő részt aláhúzni.
16 A nyilatkozattevő személye szerint a megfelelő rész aláhúzandó!
17 A nyilatkozathoz az ajánlatban mellékelni kell az összes felsorolt bank minden felsorolt bankszámlára vonatkozó a felhívásban meghatározott tartalmú nyilatkozatát
18 Kérjük a nyilatkozatot aláíró személye szerint a megfelelő részt aláhúzni.
19 A nyilatkozattevő személye szerint a megfelelő rész aláhúzandó!
20 Kérjük a nyilatkozatot aláíró személye szerint a megfelelő részt aláhúzni.
21 A nyilatkozattevő személye szerint a megfelelő rész aláhúzandó!
22 Kérjük a nyilatkozatot aláíró személye szerint a megfelelő részt aláhúzni.
23 A nyilatkozattevő személye szerint a megfelelő rész aláhúzandó!
24 Amennyiben munkáltatóként nem ajánlattevő kerül feltüntetésre úgy kérjük legyenek tekintettel a Kbt. 55. § (4)-(6) bekezdéseire! A tényleges munkáltatót kapacitást nyújtó szervezetként és a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) pontjára tekintettel egyben alvállalkozóként az ajánlatban szükséges bemutatni!
25 A nyilatkozattevő személye szerint a megfelelő rész aláhúzandó!
26 Kérjük a nyilatkozatban az eljárást megindító felhívás Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M.2. pontjában meghatározott pozíciókat adják meg!
27 A nyilatkozattevő személye szerint a megfelelő rész aláhúzandó!
31