SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – iskolai szervezetet és működést hozzon létre, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban, illetve a helyi tantervben kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását.

Meghatározza mindazon rendelkezéseket, melyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe.

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi feltételei

• 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.)

• A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

• 229 /2012. (VIII.28.) Korm. rendelet az Nkt. végrehajtásáról

• 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

• Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

• 326/2013. (VIII. 30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

• 501/2013. (XII. 29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről

• A Kormány 1092/2019. (III. 8.) határozata a térítésmentes tankönyvellátásról

• 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról

• 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok új életpályájűról szóló 2023. évi LII: törvény vágrehajtásról

• 402/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerinti felzárkózó és kedvezményezett települések listájáról, valamint egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról

• 403/2023. (VIII. 30.) Korm. rendelete egyes közneveléssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról

Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályaihoz, alapdokumentumaihoz (szakmai alapdokumentum, pedagógiai program, helyi tanterv).

1.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőire, az intézmény dolgozóira, az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken azok ideje alatt.

Az SZMSZ-t az igazgató a nevelőtestület bevonásával készíti el és a fenntartó hagyja jóvá. Az igazgató az intézmény honlapján közzéteszi az SZMSZ-t. A jóváhagyással érvényét veszíti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata.

2. AZ ISKOLA ALAPADATAI

2.1. Az intézmény neve, címe

Intézmény neve: Nyíregyházi Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium OM azonosító: 033652

Székhely címe: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37.

Telephely címe: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 00/X.

2.1.1. Az intézmény fenntartója és működtetője

Nyíregyházi Tankerületi Központ 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B.

Tankerületi azonosítószámok: SC1901, SC1902

2.1.2. Az intézmény nyilvántartásba vételi határozata

A Nyíregyházi Tankerületi Központ köznevelési intézményként működő jogi személyiségű szervezeti egysége.

2.1.3 Az intézmény típusa

Közös igazgatású köznevelési intézmény

2.1.4. Az intézmény tevékenységei

• gimnáziumi nevelés-oktatás

o nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 800 fő)

o évfolyamok száma: négy

o a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 10 fő)

• nyelvi előkészítő

• Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Program

• kollégiumi ellátás

o nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 174 fő)

o a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése-oktatása (mozgásszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos - enyhe értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos

- látási fogyatékos) nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 6 fő)

o externátus

• iskolai könyvtár: iskolai / kollégiumi könyvtár

• mindennapos testnevelés biztosításának módja: saját tornaterem

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 00. telephelyen ellátandó köznevelési feladatok:

• kollégiumi ellátás

o nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 147 fő)

- látási fogyatékos) nappali rendszerű (felvehető maximális tanulói létszám: 4 fő)

o externátus

• iskolai könyvtár: iskolai / kollégiumi könyvtár

2.1.5 A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00-00.

Helyrajzi száma: 5970 (iskola) és 5969 (kollégium) Hasznos alapterülete: 1860 és 1085 nm

Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xx 00.

Helyrajzi száma: 0665/3 Hasznos alapterülete: 3882 nm

Intézmény jogköre: ingyenes használati jog Fenntartó jogköre: vagyonkezelői jog

Vállalkozási tevékenységet nem folytathat

2.2. Az intézmény jogállása

A gimnázium a Nyíregyházi Tankerületi Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége.

2.3. Az intézmény bélyegzője

2.4. A kiadmányozás rendje

• A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat.

• Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet.

• Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:

Igazgató: minden irat esetében

Igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető, a tanulókkal és az iskola, a kollégium működésével kapcsolatos iratok esetében

• A kiadmányozó külön engedélye alapján a kiadmányozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadmányozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni, és el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával.

• Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is.

• Az iskola hivatalos iratainak (kiadmányainak) tartalmi és formai követelményei

a) A kiadmány felső részén: az iskola megnevezése, logója, címe, telefonszáma;

b) A kiadmány jobb felső részén, a fejléc alatt: az ügy iktatószáma.

c) A kiadmány jobb felső részén, a fejléc alatt: az ügy tárgya; a hivatkozási szám vagy jelzés.

d) A kiadmány címzettje

e) A kiadmány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is).

f) Aláírás

g) Az aláíró neve, hivatali beosztása

h) Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata

i) Keltezés

j) A mellékletek és a mellékletek darabszáma a dokumentum alján található.

• A kiadmányok továbbítása – postai út:

A kiadmányokhoz a borítékokat az iskolatitkár, a kollégiumi titkár készíti el.

A kiadmányok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek utasítást kell adnia.

A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár, a kollégiumi titkár a felelős.

• A küldemény továbbítása történhet:

- Kézbesítő könyvet használva személyesen.

- Az e-postakönyvön keresztül, postai úton.

A tanulmányi rendszeren keresztül elektronikus formában.

3. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA

3.1. Az iskola szervezete – ágrajz

Igazgató

Tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes

Munkaközösség-vezetők Rendszergazda

Pedagógusok

Nevelési igazgatóhelyettes

Munkaközösség-vezetők Könyvtáros DÖK-segítő

Pedagógusok

Intézményegység-vezető

Széchenyi utcai kollégiumi nevelőtanárok

Tiszavasvári úti kollégiumi

nevelőtanárok

Kollégiumi titkár Tiszavasvári úti ügyviteli dolgozó

Gazdasági dolgozó

Széchenyi utcai ügyviteli dolgozó

Kisegítő dolgozók Iskolatitkár1

Iskolatitkár2 Gépkocsivezető

Iskolapszichológus (1/2 álláshely)

Kisegítő dolgozók

3.2. Az intézmény vezetése

3.2.1. Igazgató

Az intézmény vezetését az igazgató látja el, aki munkáját a Tankerületi Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként működő köznevelési intézmény vezetőjeként végzi a Nyíregyházi Tankerületi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata alapján. A köznevelési intézmény vezetőjének feladat- és felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása.

Megbízott vezető, megbízatása a magasabb szintű jogszabályokban megfogalmazott módon történik, és meghatározott időtartamra szól.

Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét az Nkt. állapítja meg. Az igazgató gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a jogszabályban és a Nyíregyházi Tankerületi Központ Szervezeti és Működései Szabályzatában ráruházott munkáltatói jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett.

Az intézmény vezetése körében az igazgató

• gyakorolja az utasítási és ellenőrzési, valamint a ráruházott munkáltatói jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett,

• munkáltatói joga kiterjed:

a) a köznevelési intézményben foglalkoztatottak munkaköri leírásának kiadására,

b) a munkaidő-beosztás (munkarend) megállapítására,

c) a napi feladatok meghatározására,

d) a munkahelyen történő benntartózkodás elrendelésére, illetve a munkahelyen kívül történő munkavégzés engedélyezésére,

e) a munkaközi szünet, a napi pihenőidő, a heti pihenőnap, a heti pihenőidő engedélyezésére,

f) a szabadság kiadására, engedélyezésére

• képviseli a köznevelési intézményt

• felügyeli az Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó program megvalósulását

• Az intézmény részére megállapított éves költségvetési keretek betartásával javaslatot tesz a kötelezettségvállalással járó munkáltatói döntések meghozatalára, különösen:

a) közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésére, megszüntetésére,

b) az igazgató kivételével a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás adására, visszavonására,

c) a foglalkoztatottak kitüntetésére,

d) a nyugdíjas korúak tovább foglalkoztatására,

e) az óraadói tevékenység ellátására irányuló megbízási szerződés megkötésére,

f) köznevelési intézményben foglalkoztatottak jutalmazására, keresetkiegészítésének megállapítására,

g) a pótlékok differenciálására.

• szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését;

• döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával

kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe;

• előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos-a kinevezési dokumentumok kivételével- munkáltatói intézkedések iratait;

• az intézmény pedagógiai programját és szervezeti és működési szabályzatát az igazgató készíti el a nevelőtestület bevonásával, és a fenntartó hagyja jóvá, melyet nyilvánosságra kell hozni

• a nevelőtestület bevonásával éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.

• kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét;

• gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett;

• tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről;

• teljesíti a Tankerületi Központ illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást;

• szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok megoldása céljából.

• Tantermen kívüli munkarend esetén dönt a használható digitális platformokról.

Az igazgató a zavartalan működtetés érdekében egyeztet a fenntartó képviselőivel. Tevékenységét a Tankerületi Központ által kiadott munkaköri leírása alapján végzi. Az igazgató feladatait a vezetőség közreműködésével látja el.

Hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesekre, intézményegység-vezetőre:

• Az egyeztetési kötelezettségeket az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében.

• A nevelő-oktató munka közvetlen ellenőrzését.

• Az adminisztráció ellenőrzését.

• A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését.

• A nemzeti és iskolai ünnepek megszervezését.

3.2.2. Igazgatóhelyettesek

Az igazgatóhelyettesi megbízás magasabb vezetői megbízásnak minősül és határozott időre szól. A kinevezést a tankerületi központ igazgatója adja.

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes

• Az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja.

• Az igazgatót akadályoztatás esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben helyettesíti.

• Feladata a reál munkaközösségek felügyelete.

• Az iskolai statisztikai jelentéseket összeállítja.

• Elvégzi a kötelező tanügyi adatszolgáltatásokat.

• Szervezi az érettségi vizsgát.

• Irányítja és szervezi az általános iskolai tanulók felvételi vizsgáit.

• Szervezi a tanulmányi versenyeket.

• Koordinálja és nyilvántartja a tanári továbbképzéseket.

• Megfelelő egyeztetések alapján elkészíti a tantárgyfelosztást és az órarendet.

• Előkészíti a méréseket.

• A munkaköri leírása alapján tevékenykedik.

Nevelési igazgatóhelyettes

• Az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja.

• A tanügy-igazgatási igazgatóhelyettest, szükség esetén az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatás esetén helyettesíti.

• Felügyeli a tanári adminisztrációt.

• Felelős a tanulók jogainak maradéktalan érvényesüléséért.

• Megállapítja az óralátogatások rendjét.

• Kapcsolatot tart

- a szülői munkaközösséggel

- külföldi testvériskolák képviselőivel

- az alapítványok kuratóriumaival.

• Felügyeli a diákmozgalmat segítő tanár munkáját.

• Gondoskodik a helyettesítésről.

• Részt vesz az órarend készítésében.

• A vizsgafeladatok lebonyolításában segíti a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettest.

• Koordinálja az iskolai ünnepségeket.

• Irányítja a közösségi szolgálat előkészítését és dokumentálását.

• A munkaköri leírása alapján tevékenykedik.

Intézményegység-vezető (kollégiumvezető)

• Magasabb vezetői megbízás, mely határozott időre szól

• Az igazgatótól átruházott feladatokat ellátja.

• Biztosítja a kollégium zavartalan működését.

• Elkészíti a nevelőtanárok órarendjét, gondoskodik a helyettesítésről.

• Irányítja a kollégiumban zajló pedagógiai munkát.

• Ellenőrzi a nevelőtanárok pedagógiai és adminisztrációs munkáját.

• Elkészíti a kollégium éves munkatervét.

• Elkészíti a túlórák kimutatását.

• Segíti a kollégiumban működő diákönkormányzat munkáját.

• Feladata a diákok kollégiumi igényének összegyűjtése.

• Az igazgatóval egyeztetve dönt a tanulók kollégiumi elhelyezéséről.

• Feladata a kollégiumra vonatkozó statisztikák elkészítése.

• Szervezi az AJTP-be jelentkezők felvételi vizsgáját.

• A munkaköri leírása alapján tevékenykedik.

3.2.3. Az iskolai vezetőség tagjai

• Igazgató

• Tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes

• Nevelési igazgatóhelyettes

• Intézményegység-vezető

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joga van és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja.

Az iskola legfőbb operatív, döntés-előkészítő testülete. Hetente ülésezik. Munkájáról havonta tájékoztatja a nevelőtestületet. Döntéseiről tájékoztatja az érintetteket.

3.2.4. A helyettesítés rendje

Az igazgatót távollétében, illetve akadályoztatás esetén az azonnali döntést igénylő valamennyi ügyben a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgató távollétét a Tankerületi Központ igazgatójának jelenti, engedélyezteti.

Legalább három hétig tartó távolléte esetén a helyettesítés kiterjed a teljes igazgatói jogkörre.

Együttes akadályoztatás esetén a nevelési igazgatóhelyettes látja el – a fentieknek megfelelően – a helyettesítő feladatokat.

Az igazgatóhelyettes feladatait távolléte esetén a másik igazgatóhelyettes látja el, mindkét helyettes hiányzásakor az intézményegység-vezető.

A feladatátadásról írásbeli feljegyzés készül. Annak tartalmát az érintett szervezeti egység dolgozóival haladéktalanul ismertetni kell.

3.3. A szervezet irányításában közreműködő alkalmazottak

3.3.1. Munkaközösség-vezetők

A szakmai munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre a munkaközösség véleményének kikérésével. A munkaközösség-vezető gondoskodik arról, hogy a munkaközösség a nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazott feladatait ellássa, jogait gyakorolja. Képviseli munkaközösségét.

Feladatai:

• irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért; a gyakornokok mentorálásáért;

• segíti és ellenőrzi a pedagógiai program és a helyi tanterv szakterületi érvényre jutását, fejlesztését;

• összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját,

• a módszertani fejlesztéseket koordinálja, részt vesz a pályázatok összeállításában;

• ellenőrzi és értékeli a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét;

• koordinálja az oktatáshoz szükséges segédeszközök, tankönyvek, közismereti tankönyvek kiválasztását;

• ellenőrzi a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, érettségi tételeit, a tantárgyi vizsga tematikáját;

• javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, az igazgatóhelyettes számára a tartósan hiányzó pedagógus szakszerű helyettesítésére;

• évente összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára.

• Tantermen kívüli oktatási rendben szakmai segítséget nyújt.

3.3.2. Osztályfőnök

Az osztályfőnököt a vezetőség javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Tevékenységét az osztályfőnöki munkaköri leírásának megfelelően végzi.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre különösen:

• az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe veszi, segíti a tanulóközösség kialakítását,

• aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó nevelő tanárokkal és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (gyógytestnevelő, iskolapszichológus),

• figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére,

• részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét.

• A tanulmányi rendszerben az osztállyal kapcsolatos összes adminisztrációt elvégzi, vezeti a törzskönyvet és a bizonyítványt.

• A vezetőség számára adatot szolgáltat.

• Az osztályfőnök szükség esetén jogosult az osztályban tanító pedagógusok összehívására (osztálytanári értekezlet).

• Az éves munkához munkatervet készít

3.3.3. Kollégiumi csoportvezető

A kollégiumi csoportokat csoportvezető nevelőtanár irányítja.

Az intézményegység-vezető javaslata alapján az igazgató bízza meg feladatai ellátásával. Feladata:

• A kollégium pedagógiai elvei szerint neveli csoportjának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve, segíti a csoportközösség kialakítását.

• Rendszeres kapcsolatot tart fenn diákjai osztályfőnökével, szaktanáraival, a szülőkkel és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolapszichológus).

• Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, a csoport fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

• Szervezi és lebonyolítja a kollégium hagyományos rendezvényeit.

• Az intézményegység-vezető számára adatot szolgáltat, végzi a szükséges adminisztrációt.

• Az éves munkához munkatervet készít.

3.3.4. AJTP-programgazda és programfelelős

Az Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Program operatív feladatainak végrehajtását a kollégiumban a programgazda, a gimnáziumban a programfelelős végzi az igazgató utasításai lapján. Feladataikat a munkaköri leírások alapján látják el.

3.4. Az intézmény dolgozói

A pedagógus munkakört betöltők mellett az intézményben a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak (iskolatitkár, kollégiumi titkár, rendszergazda) és egyéb munkakörben foglalkoztatottak (gazdasági dolgozó, ügyviteli dolgozó, műszaki dolgozó, kisegítő dolgozó) vesznek részt az intézmény működtetésében.

Az alkalmazottak létszámát a fenntartó határozza meg. Jogviszonyuk létrejöttéről és megszüntetésről, a vonatkozó jogszabály alapján, a fenntartó dönt.

Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

A munkaköri leírások a dolgozók személyi anyagában, egyénekre lebontva találhatók meg. A munkaköri leírások minden esetben tartalmazzák a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan.

Az iskola optimális működése érdekében a munkavégzés helye a székhelyintézmény és a telephely között változhat.

4. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATRENDSZERE

4.1. Alkalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókból áll. A pedagógusok mellett tagjai a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak a Nkt. 2. melléklete alapján, valamint a gazdasági, ügyviteli, műszaki dolgozók.

A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy amikor az egész intézmény működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van.

Az értekezlet napirendjét az igazgató állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.

4.2. Nevelőtestület

4.2.1.Nevelőtestület tagjai, feladatai

A nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége.

A nevelőtestület működését, jogosítványait a Nkt. szabályozza. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

• a házirend,

• az iskolai munkát ellenőrző, értékelő beszámolók véleményezése,

• a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

• a továbbképzési program elfogadása,

• a felvételi szabályzatról való döntés.

Döntési jogköréből az osztályértekezletre ruházza a következő jogokat:

• a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

• a tanulók fegyelmi ügyeinek elbírálása.

A nevelőtestület véleményezési jogkörébe tartozik:

• véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

• a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízásai megállapításában,

• a tanulóközösség döntési jogkörébe tartozó kérdésekben,

4.2.2. A nevelőtestület működése

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az igazgató hívja össze.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

• alakuló értekezlet,

• tanévnyitó értekezlet,

• félévi

• tanévzáró értekezlet,

• 2 alkalommal nevelési értekezlet.

A rendes nevelőtestületi értekezlet előtt a napirendhez kapcsolódó dokumentumokat közzé kell tenni.

Az értekezletekről jegyzőkönyv készül, a tanévnyitó, a félévi és a tanévzáró értekezlet jegyzőkönyvét 15 napon belül meg kell küldeni a fenntartónak.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, vagy az érdekképviseleti szervezetek, vagy az intézmény igazgatója vagy a vezetőség kezdeményezi.

A nevelőtestület határozatképes, ha tagjainak 2/3-a jelen van.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével

– nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt.

A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. A határozatokat, döntéseket az iskolai információs rendszerben nyilvánosságra kell hozni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szervezet képviselőjét meg kell hívni.

A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két tag aláírása hitelesíti.

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

4.2.3. Osztálytanári értekezlet

A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói közösség neveltségi szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Tagja minden, az adott osztályban tanító pedagógus. Vezetője az osztályfőnök.

Évente legalább két rendes ülést tart, melyen részt vesz a vezetőség képviselője. Egyéb esetekben bármely szaktanár kezdeményezésére a vezetőség vagy az osztályfőnök hívhatja össze.

Az osztálytanári értekezlet dönt:

• a tanulók magasabb évfolyamba lépéséről,

• a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról a hiányzások esetében (30%, 250 óra),

• a tanulók dicséreteiről, esetleges elmarasztalásukról, indokolt esetben – az és az iskolapszichológus véleményét meghallgatva – fegyelmi eljárás kezdeményezéséről.

• Az osztálytanári értekezlet véleményezi a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítését.

Osztálytanári értekezletet az AJTP-osztályokban minden félév kezdetén is kötelező tartani. Ezek feladata az egyéni fejlesztési tervek áttekintése.

4.3. Munkaközösségek

Egy adott tantárgyat, műveltségterületet tanító pedagógusok alkotják a szakmai munkaközösségeket. Munkaközösséget minimum 5 fővel lehet képezni

Az iskolában az alábbi munkaközösségek tevékenykednek:

Magyar-művészetek, matematika-fizika, történelem, földrajz-biológia-kémia, informatika, angol nyelvi, német-francia-spanyol-orosz nyelvi, testnevelési.

A szakmai munkaközösségek összevonásáról, új alakításáról az adott tanév létszám- és feladatainak függvényében a tantestület véleményének kikérésével és a Nyíregyházi Tankerületi Központ igazgatójának engedélyével az igazgató dönt.

A szakmai munkaközösségek feladatai:

• adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,

• az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,

• egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,

• pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,

• a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,

• az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, lebonyolítása értékelése,

• a felsőbb jogszabályok figyelembevételével a középszintű tételsorok összeállítása,

• a pedagógusok munkájának segítése hospitálásokkal, bemutató órák szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,

• a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,

• a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,

• maga állapítja meg működési elveit, tagjai közül titkos szavazással egy tanévre munkaközösség-vezetőt választ,

• a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése.

A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség véleményének kikérésével az igazgató bízza meg legfeljebb 5 évre.

Szakterületén belül dönt

• az iskolai versenyek meghirdetéséről,

• a tantárgyakhoz kapcsolódó pályázatokról és vetélkedőkről,

• minden olyan szakmai, pedagógiai kérdésről, amelyben a nevelőtestület a döntési jogkört átruházza.

• Az iskolai vizsgák részeiről és követelményeiről Véleményezési jogköre van

• szakterületén belül minden olyan kérdésben, amelyben a nevelőtestületnek véleményező jogköre van,

• az emelt szintű képzések indításáról

• az egész iskolát érintő szakmai oktatási kísérletekben és pályázatokon való részvételről.

• a munkaközösségi tagok kitüntetésében

• a tantárgyfelosztás elkészítésében

• az iskolai munkaterv elkészítésében

4.4. Szülői szervezet (SZMK)

4.4.1. Szülői munkaközösség

A Nyíregyházi Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégiumba járó diákok szülei a nemzeti köznevelési törvényben biztosított jogaik érvényesítésére és kötelességeik mind hatékonyabb teljesítése érdekében szülői munkaközösséget alkotnak.

A gimnáziumban, mindkét kollégiumban külön-külön szülői szervezet működik, amely delegáltakat küld az iskolai választmányba.

Az iskolában az osztályok szülői munkaközösségét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztály szülői értekezletét évente legalább kétszer össze kell hívni.

Rendkívüli osztályszülői tanácskozást kezdeményezhet az igazgató, az osztályfőnök, a szülői szervezet képviselői az osztályban felmerülő problémák megoldására.

Az osztályszülői értekezletet az osztályfőnökök szervezik meg, azon részt vesznek, tájékoztatnak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az első szülői értekezleten kapnak információkat.

Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből 3-3-tagú bizottságot, a bizottság tagjaiból pedig elnököt választanak. Az osztály szülői munkaközösségének kérdéseit, javaslatait a választott elnök vagy az osztályfőnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

A kollégiumban évente a kollégium szülői szervezete is megválasztja tisztségviselőit, akik képviselik őket a teljes intézményi választmányban.

Az intézményi SZMK-választmány az osztályok SZMK-elnökeiből és vezetőségi tagjaiból (osztályonként 3-3 fő), valamint a kollégiumi SZMK vezetőségi tagjaiból alakul xxx.Xx iskolai szülői szervezet választmányát az iskola igazgatójának tanévenként legalább két alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről.

Az iskolai szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskola szülői választmánya döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

4.4.2. Az intézményi SZMK

Az intézményi SZMK a szülők javaslata alapján megválasztja elnökét. Megbízatása egy évre szól, de többször is újraválasztható. Az elnök közvetlenül az igazgatóval vagy a vezetőséggel tart kapcsolatot.

Dönt a saját működési rendjéről és munkaprogramjáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Képviseli a szülőket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. Véleményezi az intézmény pedagógiai programját, házirendjét, az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatosak.

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál a szülői szervezetet és véleményezési jog illeti meg.

Véleményt nyilvánít, javaslatokat tesz a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos kérdésekben. Panaszkezelési fórumokat működtet valamennyi érintett fél részvételével.

4.5. A tanulók közösségei

4.5.1. Az osztályközösség

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot képező tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll.

Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

• osztálytitkár, DÖK felelős

• bármilyen funkció, melyet az osztályközösség a működés szempontjából fontosnak ítél.

Az osztály 2 fős – az osztály képviseletére méltó – küldöttséget delegál az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az ott elhangzott véleményekről, információkról kötelesek mielőbb értesíteni a teljes osztályközösséget.

4.5.2. Diákönkormányzat (DÖK)

A DÖK tevékenységének irányítója az elnök, akit az osztályok delegált képviselői választanak meg.

A kollégiumokban a diákönkormányzat jogosítványait a DÖK elnöke és tagjai érvényesítik. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása

előtt,

• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

• a házirend elfogadása előtt

• Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

A DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár koordinálja, akit a nevelőtestület és a DÖK egyetértésével az igazgató bíz meg.

A diákönkormányzat tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint folytatja.

A diákönkormányzat vezetőjének kezdeményezésére az igazgató évente egy alkalommal intézményi diákközgyűlést hív össze, amelyen az intézmény vezetősége tájékoztatja a tanulókat az iskolai élet egészéről, az iskola munkatervéről. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái:

• a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskolai testületek, valamint az SZMK értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,

• az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákok révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,

• a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót.

A diákok tájékoztatásának formái:

• iskolagyűlés,

• osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

• diákönkormányzati képviselőkön keresztül,

• az iskolai információs rendszer révén,

• iskolarádió, iskolaújság

• iskolai portál

• tanulmányi alaprendszeren keresztül.

A DÖK-nek kiemelkedő szerepe van a közösségi szolgálat megszervezésében, mely tevékenységet a nevelési igazgatóhelyettes irányít. A közösségi munka mind hatékonyabb lebonyolítása érdekében együttműködési szerződést kötünk.

4.6. Az intézményben működő valamennyi közösségre vonatkozó általános szabályok, az iskola közösségeinek kapcsolattartási formái

A különféle testületek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

• az ülés helyét, időpontját,

• a megjelentek nevét,

• a tárgyalt napirendi pontokat,

• a tanácskozás lényegét,

• a hozott döntéseket.

•

Valamennyi közösségnek biztosítania kell az információáramlás zavartalanságát. Az online kapcsolattartás hivatalos csatornája a tanulmányi alaprendszer (KRÉTA). Digitális munkarend esetén az iskolavezetés a tanulás-tanítási folyamat biztosítására más, egységesített platformok használatát is előírhatja.

4.6.1. A kapcsolattartás alapelvei

• Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az igazgató fogja össze.

• A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák.

• A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

• A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési

fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre meg kell hívni a véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőket, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

• A kapcsolattartás helyszíneit minden esetben az intézmény biztosítja.

4.6.2. A vezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása

A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

A kapcsolattartás fórumai

• a vezetőség ülései,

• a különböző értekezletek,

• megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

A vezetőség az aktuális feladatokról a tanulmányi alaprendszereben értesíti a nevelőket. A legsürgősebb feladatokról e-mailben tájékoztat a vezetőség. A hosszabb szakmai- módszertani anyagokat a pedagógusok saját e-mail címükre kapják.

Az iskolavezetőség tagjai kötelesek

• a vezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól:

• A rendszeres kollégiumi értekezletekre hetente, az iskolai tantestületi tájékoztatókra havonta kerül sor. Ezen a megjelenés – az iskola zavartalan működése érdekében – kötelező.

• az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóságnak.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik a vezetőséggel.

4.6.3. A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

• a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

• iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

• iskolán kívüli továbbképzések,

• a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

A munkaközösség-vezetők az vezetőségtől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival, az internetes üzenetek szétküldéséről is ők gondoskodnak.

A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

4.6.4. A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról tájékoztatja:

• az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, a folyosókon elhelyezett hirdetőtáblán.

• az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon.

A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatniuk kell, szóban és írásban.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők révén közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel.

4.6.5. A nevelők és a szülők kapcsolattartása

Az iskola a tanév során

• szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített módon, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák),

• rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a tanulók ellenőrzőjében és a tanulmányi rendszerben.

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja általában évi két alkalommal. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól az első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szüleit a tanév kezdetét megelőzően a beiratkozáskor informáljuk.

Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként két alkalommal tart iskolai szintű szülői fogadóórát.

Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Minden pedagógus heti egy órában rendszeresen szülői fogadóórát tart. Ennek időpontját a tanári szoba ajtaján ki kell függeszteni, az iskola honlapján is közzé lehet tenni.

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést a tanulmányi alaprendszerben feltüntetni.

A szülők és az érdeklődők számára hozzáférhetővé tesszük az iskolai alapdokumentumokat. A különös közzétételi lista bármikor megtekinthető az intézmény titkárságán és az iskola honlapján.

4.7. Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőségének állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

• Az intézmény fenntartójával: Nyíregyházi Tankerületi Központ (4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 31/B.)

• Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.)

• A diákétkeztetést ellátó a KÖZIM-mel (0000 Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxxx xxx 0.)

• A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel (0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.)

• Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatallal

• POK (0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.)

• A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel

• A megyei általános iskolákkal.

• A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Vármegyei Szakértői Bizottsága 4400 Nyíregyháza Vécsey köz 27.

• Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat 4400 Nyíregyháza Vécsey köz 27.

• Az iskola egészségügyi szolgálattal és a védőnővel (Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság)

• az iskolaegészségügyiellátást, illetve a tartós gyógykezelés alatt álló tanuló egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval

• Gimnáziumok Országos Szövetsége

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

Az Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Program révén kapcsolatban állunk a következő intézményekkel, szervezetekkel

• Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Intézmények hálózata (Kollégiumi Alprogram is)

• EMMI Köznevelésért felelős helyettes Államtitkárság

• Xxxxx Xxxxx Intézmények Egyesülete

• Debreceni Egyetem Pszichológiai Tanszék

• Nemzeti Tehetségsegítő Tanács

A kapcsolattartást a programgazda és a programfelelős koordinálja.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:

• Az iskolát támogató alapítványok kuratóriumával: A „tehetségért- a Zrínyiért” Alapítvány, Xxxxx Xxxxxx Alapítvány, Angol Nyelvi Alapítvány,

• A városi közművelődési, társadalmi és sport szervezetekkel

• Partneri szerződést írtunk alá a következő felsőoktatási intézményekkel:

• Debreceni Egyetem, Nyíregyházi Egyetem, Corvinus Egyetem. Az első két felsőoktatási intézmény esetében részt veszünk a pedagógusképzésben.

• A történelmi egyházak helyi gyülekezeteivel.

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola kollégiumi titkára rendszeres kapcsolatot tart fenn a szolgálattal.

A vidéki tanulók esetében a lakóhely szerinti illetékes gyermekjóléti szolgálattal kell felvenni a kapcsolatot. A munkakapcsolat felügyeletéért a nevelési igazgatóhelyettes, végrehajtásáért az érintett osztályfőnök a felelős.

A sajátos nevelési igényű tanulók ellátásában kapcsolatot tartunk Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálattal ( 4400 Nyíregyháza Vécsey köz 27.)

Az iskolai nyelvtanulást segítendő külföldi partneriskolákkal és szervezetekkel is éves szintű kapcsolatokat ápolunk:

• Iserlohn – Gymnasium an der Stenner

• Kajaani Xxxxxx Xxxxx

Felelősei az adott idegen nyelvi munkaközösség-vezetők.

A határon túl élő magyarokkal való kapcsolattartás jegyében partneriskolai kapcsolatot ápolunk a xxxxxx Xxxxx Xxxxxx Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskolával.

4.8. Nyilatkozat a sajtó számára

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

Felvilágosítás, nyilatkozattétel esetén:

• az intézményt érintő kérdésben csak az igazgató vagy az általa megbízott személy adhat felvilágosítást,

• a közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel,

• tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, az intézmény jó hírére,

• a nyilatkozattevő ragaszkodjon ahhoz a jogához, hogy a kész anyagot a nyilvánosságra kerülés előtt megismerje

• sajtónyilvános eseményről előzetesen értesíteni kell a Nyíregyházi Tankerületi Központot.

• nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna

4.9. Az iskolai honlap

Honlapunk címe: xxx.xxxxx.xxxxxxxxx.xx. Itt tekinthető meg a közzétételi lista, a dokumentumok rendszere. Itt értesülhetnek a szülők, tanulók, pedagógusok az aktuális eseményekről, teendőkről

A hivatalos iskolai honlapon megjelenő információkat a rendszergazda és a könyvtáros kezeli. A publikálás előtt előzetesen egyeztetniük kell az iskola vezetőségével.

5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE

5.1. A tanév rendje

A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét a köznevelésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az igazgató a nevelőtestület bevonásával éves munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat. Az igazgató az éves munkatervet az intézmény honlapján közzéteszi. Az éves munkatervet a fenntartó hagyja jóvá.

A tanévnyitó értekezlet véleményt mond a helyi tanév rendjével kapcsolatban az alábbi kérdésekről:

• Az iskolai ünnepségek tematikájáról és időpontjáról

• A helyi vizsgák rendjéről

• A diákönkormányzat véleményének kikérésével a tanítás nélküli munkanapokról

• A beiskolázás rendjéről

• A nyílt napokról

A tanév helyi rendjét, az osztályfőnökök ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A tanév helyi rendjét, a házirendet, a nyitvatartás időpontjait az osztálytermekben ki kell függeszteni, a honlapon meg kell jelentetni.

5.2. Az intézmény munkarendje

5.2.1. A gimnázium nyitva tartása

Az intézmény szorgalmi idő alatt munkanapokon hétfőtől péntekig 7 órától 21 óráig tart nyitva. Az iskola nyitásáért-zárásáért, a biztonsági rendszerek működtetéséért a portások felelnek. Hiányzásuk esetén a helyettesítők a gazdasági irodában veszik át az iskola kulcsát,s oda viszik vissza. Az átadás-átvételről feljegyzés készül .

Szombaton és vasárnap a nyitva tartás az igazgató által véleményezett és a Tankerületi Központ igazgatója által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadását az igazgató véleményének kikérésével a Tankerületi Központ végzi.

5.2.2. A kollégiumok nyitva tartása

A kollégium minden héten vasárnap 16 órától a következő hét péntek 16-ig folyamatosan nyitva tart.

Péntek 16-tól vasárnap 16 óráig – az AJTP programhétvégeken, illetve a Tankerületi Központtal egyeztett programok időtartamát kivéve- zárva tart.

A kollégium helyiségeinek bérbeadása nem veszélyeztetheti a tanulók ellátását.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre a Tankerületi Központtal egyeztetve az igazgató adhat engedélyt eseti kérelmek alapján, szükség szerint.

5.2.3. Nyitva tartás a tanítási szünetekben

Az intézmény a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet szintén meg kell megszervezni. Ennek időpontját egyeztetni szükséges a Tankerületi Közzponttal.

5.2.4. Belépési rend

Vagyonvédelmi okokból az iskola bejárati ajtaját a portás 8.00-tól 12.45-ig köteles zárva tartani. Idegenek az iskolába csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A tanulók csak rendkívüli esetben, a mindenkori házirendben rögzített módon hagyhatják el ez idő alatt az iskola épületét.

Járványügyi helyzetben a fenntartóval való egyeztetés alapján az iskola épületbe való belépést az igazgató korlátozhatja.

A külső igénybe vevők külön megállapodás szerint tartózkodhatnak az intézményben.

5.3. A tanítási órák, valamint az óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik, pedagógus vezetésével a kijelölt tantermekben.

A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után szervezhetők.

A tanítási órák időtartama 45 perc. A kötelező tanítási órákat 7.30 és 14.45 óra között kell megtartani. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc, az ebédidő 25 perc a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint.

Az óraközi szünetek rendjét beosztott ügyeletes pedagógusok felügyelik.

A tanítási nap elején és végén a dupla órák az igazgatóhelyettesek engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.

Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

A tanítási órák látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt.

A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek.

5.4. Az alkalmazottak munkarendje

5.4.1. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, vagy kijelölt helyettese ügyeleti beosztás alapján köteles az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az igazgató jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

5.4.2. A pedagógusok munkarendje

A teljes munkaidő hatvan százalékában – azaz huszonnégy órában – (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el, amelybe bele kell számítani heti két-két óra időtartamban a pedagógus által ellátott osztályfőnöki, kollégiumi, tanulócsoport-vezetői, vagy munkaközösség vezetéssel összefüggő feladatok, továbbá heti egy óra időtartamban a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok időtartamát. E szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha e törvény egyes pedagógus munkakörök esetében az e bekezdésben foglaltaktól eltérően határozza meg a munkaidő egyes feladatokra fordítandó részeinek arányát.

A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés- oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el:

• felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat,

• értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét,

• elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet.

• Részt vesz a nevelőtestület munkájában,

• a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében,

• az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében,

• az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások megtartásában,

• a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában,

• a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában,

• az intézményi dokumentumok készítésében.

Az intézményben és az intézményen kívül ellátható feladatokról az igazgató dönt.

5.4.3. Törvényben szabályozott távollétek pedagógusok számára

• állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl.: bíróság előtti tanúként történő meghallgatás),

• legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála esetén,

• kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama,

• munkaszüneti nap miatt kiesett idő,

• a szabadság időtartama.

5.4.4. A munkáltató által – fenntartói jóváhagyással – elrendelhető távollétek pedagógusoknak

• Továbbképzéseken való részvétel távollétnek minősül:

- ha a munkáltató és a munkavállaló között tanulmányi szerződés jött létre,

- ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót továbbképzésen való részvételre,

- ha a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik.

• Az iskola pedagógiai-szakmai munkája érdekében való távollét:

- konferencián

- értekezleten

- szakmai napokon.

• Oktatási-nevelési tevékenységhez kapcsolódó feladatok:

- tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel

- osztálykirándulásokon való részvétel

- pályaválasztási kiállításon való részvétel

- az intézmény jubileumi évfordulóin való részvétel

- tanulói kíséret orvosi vizsgálatra

- kulturális rendezvények, múzeumlátogatás

- a pedagógus hivatalos kiküldetése

• érettségi vizsgákon való részvétel,

• az Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Program iskolai, megyei és országos rendezvényein való részvétel,

• nemzetközi kapcsolatok ápolása, fenntartása.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettesek állapítják meg az igazgató jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében.

A pedagógus köteles 10 perccel tanítási beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkakezdése előtt 15 perccel az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen, és a tanmenet szerinti

előrehaladást biztosíthassa.

Hiányzását a pedagógus a jogszabályokban meghatározott módon munkába állásának első napján köteles utólag igazolni.

A pedagógus kötelessége a tanórák pontos kezdése és befejezése. Minden megtartott foglalkozás óraszámát, a tanítási órák anyagát, a tanulók hiányzását az előre megadott határidőre a tanulmányi alaprendszerben kell rögzíteni, az osztálynapló egyéb részét az osztályfőnök vezeti.

Év végén a pedagógusok csak akkor kezdhetik meg szabadságukat, ha munkájukat befejezvén a tanulmányi alaprendszert lezárták(internetes napló nyomtatott példánya, törzskönyvek, leltárak), szertárakat rendbe tették.

Valamennyi pedagógusnak ismerni és alkalmaznia kell az iskola alapdokumentumait, belső szabályzatait, a Nemzeti Pedagógus Kar által kidolgozott etikai kódexét.

5.4.5. Kollégiumi nevelőkre vonatkozó külön szabályok

A pedagógusokra vonatkozó szabályokon kívül a kollégiumi nevelőtanár a heti 40 órából 30 órát köteles a kollégiumban eltölteni. Ebben az időben különböző foglalkozásokat (csoport-, felkészítő-, felzárkóztató-, tehetségfejlesztő-) tart, egyéni törődés keretén belül foglalkozik a diákok problémájával, segíti azok megoldását és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feladatokat lát el.

5.4.6. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje

Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak (nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak) munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.

5.4.7. Szabadság, munkából való távollét

A munkából való várható távolmaradáshoz a munkahelyi vezető előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a távolmaradás előre nem látható ok miatt, előzetes hozzájárulás nélkül következik be, ennek tényét a távolmaradás első napján jelezni kell a munkahelyi vezetőnek, a hiányzást követő első munkában töltött napon a távollét okát igazolni kell. A munkavégzésre a dolgozónak az előírt időben, munkavégzésre alkalmas állapotban kell munkahelyén megjelenni. Munkából való késés csak indokolt esetben fordulhat elő, az

indokot igazolni kell. Ha a munkából való távolmaradást illetve késést a dolgozó nem igazolja, ezek igazolatlannak minősülnek.

A rendes munkaidő alatt az iskola épületét csak a közvetlen felettes engedélyével lehet elhagyni.

5.4.8. Anyagi felelősség, kártérítési kötelezettség

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik a vonatkozó jogszabályok szerint. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. Az észlelt károkat a vezetőségnek kell jelenteni.

Működésgátló meghibásodás esetén a vezetőség értesítése mellett haladéktalanul kell szólni a Nyíregyházi Tankerületi Központnak.

5.4.9. Helyettesítés

Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az adott szervezeti egység vezetőjének feladata.

A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni.

A tanítási órák helyettesítését az iskolavezetés lehetőség szerint szakszerű helyettesítéssel oldja meg. A helyettesítés rendjéről a nevelési igazgatóhelyettes a dolgozót a tanulmányi alaprendszerben, s a nevelőiben elhelyezett hirdetőtáblán is értesíti.

6. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTREJÖTTE ÉS MEGSZŰNÉSE

6.1. A tanulói jogviszony

A tanuló az intézménnyel jogviszonyban áll. Ez vonatkozik az egyéni munkarendben tanulóra is.

A tanulói jogviszony

• létesítésekor a Nemzeti köznevelési törvény 50.§ (gimnázium) és 52.§ (kollégium),

• megszűnésekor az 53.§-a, alapján kell eljárni.

• Tanév közben csak a tanuló súlyos fegyelmi vétsége alapján lehet a kollégiumi tagsági viszonyt megszüntetni.

6.2. A felvételre történő jelentkezés

• A felvételre jelentkezés a központi jelentkezési lap kitöltésével, a KIR központján keresztül történik.

• A jelentkezéssel kapcsolatos tennivalókra a mindenkori tanév rendjére kiadott miniszteri rendeletben, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglaltak a mérvadóak.

• A pontszámítás elveit, belső arányait, a szóbeli vizsga követelményeit a gimnázium Felvételi Szabályzata rögzíti (4. számú melléklet).

• A gimnáziumba csak felvételi eljárás során lehet bekerülni.

• A teljesítmények rangsorolása után a rangsor elejétől kezdve a megfelelő számú tanuló kerül felvételre.

• Az AJTP-be pályázat útján lehet bekerülni. Ennek részletes szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tartalmazza.

6.3. Átvétel

Más középiskolából való átvétel a szülőnek az igazgatóhoz benyújtott ez irányú kérelme alapján történhet.

Az átvételről az igazgató dönt a jelentkezett tanuló leendő osztályfőnöke véleményének figyelembevételével.

A mindenkori iskolaátlagnál gyengébb teljesítményű tanulót csak kivételes, egyedi elbírálás alapján vehet át az igazgató.

6.4. A kollégiumi tagsági viszony létrejötte

A kollégiumi elhelyezést minden évben az intézményegység-vezetőhöz benyújtott, a szülő által írt írásbeli kérvény alapján meg kell újítani. A felvételről az intézményegység-vezető dönt, a vezetőség, a kollégiumi nevelőtestület és a DÖK véleményének ismeretében.

Tanév közbeni felvételt, másik kollégiumból való átvételt a fentiekben tárgyalt feltételekkel megegyező módon lehet igényelni.

6.5. A tanulók továbbhaladása

A tanulók továbbhaladásával illetve tanulmányainak lezárásával kapcsolatosan a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezik.

• A tanulmányi követelmények belső vizsgákon is teljesíthetőek. Ezeket a Házirend

IV. fejezetének „A tanuló kötelességei” 12., és 13., pontjai szabályozzák.

• Más iskolából, illetve az iskola másik – speciális vagy haladó tantervű – párhuzamos osztályába átvett tanuló esetében az igazgató a tanuló továbbhaladását különbözeti vizsga letételéhez kötheti.

• Egyéni munkarend az Oktatási Hivatal engedélye alapján létesíthető. Az egyéni munkarendben tanuló diák érdemjegyeit osztályozó vizsgákon szerzi meg.

• Év végi elégtelen osztályzat alapján a tanuló tanulmányait javító vizsga sikeres letétele után folytathatja. A javítóvizsgára utasított tanuló, ha tanköteles, a javítóvizsgán meg kell, hogy jelenjen, ha nem tanköteles, a javítóvizsgán megjelenhet.

• A különbözeti, javító és osztályozó vizsgák követelményrendszerét a szakmai munkaközösség határozza meg, melyet az érintett szaktanár ismertet a tanulóval.

A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának módjáról a 20/2012 EMMI rendelet rendelkezik. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki a munkaközösségek véleménye alapján.

6.6. A tanulmányokat záró vizsgák rendje

A tanulmányokat záró vizsgák (érettségi vizsga) állami vizsgák, amelyeket a nemzeti köznevelési törvény alapján kell megszervezni. E vizsgák megszervezéséért és szabályszerűségéért az igazgató és az igazgatóhelyettesek a felelősek.

A vizsgák részletes követelményeit, eljárásrendjét a 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet foglalja össze.

6.7. A tanulók jogai és kötelességei

Az intézmény megteremti – a közoktatási törvényben biztosított – tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Házirendje tartalmazza (IV. fejezet).

7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB SZABÁLYAI

Az intézmény működtetését a Nyíregyházi Tankerületi Központ végzi.

Az előre tervezhető feladatokról, karbantartásról a vezetőség értekezletén kell dönteni.

A váratlan hibákról, működésgátló tényezőkről haladéktalanul kell értesíteni a Tankerületi Központot.

7.1. A létesítmények, eszközök és helyiségek használati rendje

Az iskola épületét címtáblával, az osztálytermeket és szaktermeket a Magyarország címerével, Xxxxxx Xxxxx portréjával kell ellátni.

A pályázatokból felszerelt termekben a támogatási szerződésben előírt logókat és posztereket fel kell tüntetni.

Az épületek fellobogózását az igazgató iránymutatása alapján a portás végzi.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, a felszerelés állagának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelemi, valamint munkavédelmi szabályok, betartásáért.

A szaktantermeket, azok eszközeit csak tanári engedéllyel és tanári felügyelet mellett lehet használni. Szertárakban, tanári szobákban csak a tanár utasítására tartózkodhatnak diákok.

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. A telephelyek közötti eszközmozgást az igazgató engedélyével a gondnokok kötelesek nyilvántartani.

Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az iskolában a gazdasági ügyintéző, a kollégiumokban a gondnokok feladata a kár felmérése, majd a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendezése a kártérítési jegyzőkönyv alapján.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény alapján az intézmény teljes területén - beleértve az épületet, az udvart, az iskola és a kollégium bejáratának 5 méteres körzetét - a dohányzás szigorúan tilos!

A tilalom vonatkozik a dolgozókra és a tanulókra, az épületet bérbevevőkre egyaránt.

Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje: a bérbeadást a Tankerületi Központ végzi az igazgató véleményét meghallgatva.

A bérbeadás alapfeladatot nem sérthet.

7.2. A reklámtevékenység szabályai

Az intézményben csak az igazgató által engedélyezett reklámtevékenység végezhető. Az intézmény területén reklámhordozó csak az igazgató engedélyével helyezhető ki.

Elsősorban azok a reklámok engedélyezhetők, amelyek a tanulóknak szólnak, és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függenek össze.

Tilos tanulói, alkalmazotti adatok átadása reklámtevékenység céljából. Az intézmény területén a politikai tartalmú hirdetések elhelyezése tilos.

Tanítási időn kívül, épületrészek bérbeadása esetén reklámtevékenységet a bérlő csak saját rendezvénye ideje alatt folytathatja, annak tartalmáért teljes körűen felel.

7.3. Az iratkezelés rendje

Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési Szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. (5. számú melléklet)

7.4. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje

7.4.1. A hitelesítés követelménye

Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványokat:

• ha azok folyamatosan kerülnek kinyomtatásra, folyamatosan,

• ha időszakosan kerülnek kinyomtatásra, a kinyomtatást követően hitelesíteni kell.

7.4.2. A hitelesítés módja

Az elektronikus úton előállított papír alapú nyomtatvány jellegétől függően el kell végezni:

• az utolsó bejegyzést követő sorok áthúzással történő érvénytelenítését,

• el kell helyezni a papír alapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, mely tartalmazza:

• a hitelesítés időpontját,

• a hitelesítő aláírását,

• az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát.

A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján, vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll. Ilyen dokumentumok:

• pedagógus munkaidő nyilvántartás,

• diákigazolvány és pedagógus igazolvány igénylő rendszer.

• érettségi vizsga jelentkezési lapjai és iratai

7.5. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

7.5.1. Az elektronikus dokumentum

Az intézmény használhat elektronikus iratokat, dokumentumokat. Elektronikus dokumentumnak minősül: az elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes. Az elektronikus dokumentumokon belül külön szabályok érvényesek:

• az elektronikus okiratnak minősülő dokumentumokra, valamint

• az egyéb elektronikus dokumentumokra.

7.5.2. Az elektronikus okirat kezelési rendje

Elektronikus okiratnak minősül az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított irat.

Az ilyen iratot:

• elektronikus aláírással kell ellátni,

• elektronikusan kell tárolni.

7.5.3. Az egyéb elektronikus dokumentumok kezelési rendje

Egyéb dokumentumnak minősül minden elektronikus úton létrehozott dokumentum, amely - nem az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszerben keletkezett.

Az ilyen iratokat:

• amennyiben az intézményvezető elrendeli, elektronikus aláírással kell ellátni,

• elektronikusan kell tárolni.

7.5.4. Az elektronikus aláírás

Az elektronikus aláírásra jogosult az aláíró. Az aláíró az, - aki intézmény nevében az aláírást létrehozó eszközt birtokolja, és - az intézmény nevében mint az intézményt képviselő természetes személy jár el, - aki jogosult az elektronikus aláírás elhelyezésére. Elektronikus aláírásra csak megfelelő elektronikus aláírási terméket (szoftver, hardver, más elektronikus aláírás alkalmazáshoz kapcsolódó összetevőt) lehet használni. Az elektronikus aláíró köteles az elektronikus aláírást létrehozó eszközzel kapcsolatban minden adatvédelmi és biztonsági előírást megtartani. Az intézményvezető az elektronikus dokumentumok jellegéhez kapcsolódóan dönt arról, hogy milyen szintű elektronikus aláírási rendszert kell működtetni (fokozott biztonságú elektronikus aláírás, minősített elektronikus aláírás).

7.5.5. Az elektronikus dokumentumok tárolása

Az elektronikusan tárolt adatok, iratok utólagos olvashatóságát, használhatóságát a selejtezési idő lejártáig, vagy levéltárba adásáig biztosítani kell. Ennek megfelelően olyan tárolórendszert kell alkalmazni, amely biztosítja a megőrzéshez szükséges feltételeket. Az elektronikus dokumentumok számítógépen kívüli elektronikus tárolásához szükséges tárgyi, technikai feltételeket az intézményvezető biztosítja. Ennek érdekében az elektronikus dokumentum kezelője számára rendelkezésre bocsátja a szükséges: - adathordozókat, - az adathordozók biztonságos elhelyezéséhez szükséges páncélszekrényt, illetve tűzbiztos lemezszekrényt. Adathordozók külső felületén, vagy az adathordozó külső borítóján egyértelműen meg kell jelölni az adathordozón tárolt adatokat. Az adatok tárolásakor be kell tartani az általános adatvédelmi szabályokat.

7.5.6. Az elektronikus dokumentumok selejtezése, megsemmisítése

Amennyiben az elektronikus adathordozón levő iratok iktatott iratok, selejtezésükre az iratkezelési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az elektronikus dokumentumok nem iktatott iratok, a dokumentumot előállító rendszerben az érintett, megsemmisítendő iratot fizikailag nem szabad törölni, de a felhasználó számára a törölt dokumentum vonatkozásában csak a törlés ténye lehessen hozzáférhető.

Az elektronikus adathordozón lévő adatok megsemmisítése az adathordozótól függően történhet törléssel vagy az adathordozó fizikai megsemmisítésével.

Az elektronikus dokumentumok kezelésére vonatkozóan továbbá az adatkezelési és az informatikai szabályzatot kell alkalmazni.

7.6. A bélyegzőhasználat rendje

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni.

Az intézményben bélyegző használatára a következők jogosultak:

Iskolai fejbélyegző, körbélyegző:

• igazgató,

• igazgatóhelyettesek,

• intézményegység-vezető,

• iskolai és kollégiumi titkárok

Iskolai érettségi vizsgabizottsági körbélyegző:

• igazgató,

• igazgatóhelyettesek,

• jegyzők.

Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzőket gondosan elzárva kell őrizni.

7.7. A vagyonnyilatkozat-tétel rendje

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény, a 9/2014. (II. 28.) EMMI utasítás valamint a Nyíregyházi Tankerületi Központ Szervezeti és Működési Szabályzatának 2-es számú melléklete alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége a következő magasabb vezetőknek van:

• igazgató

• igazgatóhelyettesek

• intézményegység-vezető

A vagyonnyilatkozat-tétel gyakorisága a jogviszony fennállása alatt egy év, melynek minden év június 30. napjáig kell eleget tenni.

8. A TANÓRÁN KÍVÜLI (EGYÉB) FOGLALKOZÁSOK

8.1. A tanórán kívüli foglalkozások célja, létrejötte

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közösségei, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, a szülői szervezet, továbbá iskolán kívüli szervezetek kezdeményezhetik az igazgatónál.

A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvették őket a foglalkozásra, megjelenésük kötelező.

Iskolánkban az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák működhetnek (fenntartói engedéllyel, időkeret terhére): szakkörök, diákkörök (önképzőkörök), énekkar, iskolai sportkör, korrepetálás, tanulmányi és sportversenyek, könyvtár, ifjúsági klub, kulturális rendezvények, tanfolyamok.

A foglalkozások (szakkörök, énekkar, sportkör stb.) vezetőjét az igazgató bízza meg.

A megbízatást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a foglalkozások működéséért. A foglalkozások működésének alapfeltétele, hogy a foglalkozás írásban rögzített programmal rendelkezzen, melyet legkésőbb október 1-jéig az igazgatónak le kell adni.

A programnak tartalmaznia kell a foglalkozások tervezett számát, témáját, idejét, helyét, a részt vevő tanulók névsorát.

A tanórán kívüli foglalkozásokról haladási naplót kell vezetni, melyet a nevelési vezető helyettes havonta ellenőriz. A tanórán kívüli foglalkozások rendjét a tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában és az órarendben is rögzíteni kell.

8.2. A iskolai sportkör( ISK)

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére iskolai sportkör alakítható, melynek keretében sportcsoportok szervezhetők. Az ISK mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik (melyet az intézmény vezetője xxxx xxxx), iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint az ISK által szervezett tanfolyamokon való részvételre. Az ISK kapcsolatot tart fenn:

• a városi/területi diáksport bizottsággal,

• a Megyei Diáksport Tanáccsal és

• a Magyar Diáksport Szövetséggel, továbbá

• a hasonló profilú sportszervezetekkel való folyamatos kapcsolattartással.

8.3. Tanórán kívüli tevékenységek

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A kezdő évfolyamok korrepetálásai a szaktanárok és az osztályfőnök javaslatai alapján kötelező jelleggel történnek. Más évfolyamokon a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik.

A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait jelen szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. A kapcsolattartást a nevelési igazgatóhelyettes irányítja.

Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározott időpontban osztályuk számára egy-egy önkéntes és önköltséges kirándulást szervezhetnek. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnöki munkatervben rögzíteni kell.

Az AJTP-s osztályok programhétvégét tartanak. 9-11. évfolyamig tanévente legalább hatot,

12. évfolyamon legalább hármat.

Ezek időpontjában félévente 1 alkalommal lehet nagyobb belföldi kirándulást szervezni. A külföldi kirándulások rendjét 9-12. évfolyamig az AJTP munkaterve tartalmazza.

Az AJTP-s kirándulás költségeit az osztályfőnök és a csoportvezető a programgazdával előzetesen egyezteti.

Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára önkéntes és önköltséges túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek.

Az iskolarádió és az iskolaújság feladatainak meghatározása, a diák-szerkesztőbizottság megbízása a diákönkormányzat döntési jogkörébe tartozik. A fenti diákkörök munkájának segítésére felkért nevelőt a nevelőtestület és a diákönkormányzat egyetértésével az igazgató bízza meg. Mind a rádió, mind az újság saját működési szabályzatának megfelelően dolgozik. A működési szabályzattal ellentétesen dolgozó iskolarádió és - újság működését az iskolavezetőség egyetértésével az igazgató felfüggesztheti.

Múzeum-, színház-, mozi-, tárlat- stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők (önkéntes és önköltséges). Tanítási időben történő látogatáshoz az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulóközösségei (osztályok, diákkörök, szakkörök stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen rendezvényeket engedélyeznie kell az intézmény vezetőinek, és szükség esetén az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt.

A tanulók öntevékeny diákköröket (önképzőköröket) hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését, működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységére.

A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával.

8.4. Versenyek

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és

kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A tanulmányi, kulturális és sportversenyek, a házibajnokságok részei a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, mely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek.

A tanulók intézményi, települési, országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Felkészülésüket szaktanárok csoportos, vagy egyéni foglalkozás keretében segíthetik.

A versenyek nevezési és részvételi díját az iskola anyagi lehetőségeihez mérten támogathatja a fenntartó engedélyével.

9. A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

• Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.

• A fegyelmi eljárást az Nkt. 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.

• A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

• Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

• Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek.

• Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít- e a tanuló ellen fegyelmi eljárást.

• A fegyelmi eljárás megindításáról és az írásbeli határozatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a tanulmányi rendszeren keresztül is haladéktalanul értesíteni kell azzal, hogy az így történő értesítéssel a döntés nem minősül közöltnek.

• A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

• A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására háromtagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.

• A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

• A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt.

• A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.

• Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.

• A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos.

• A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

• Ugyanazért a tettért a kollégiumban és az iskolában kettős büntetés nem adható.

10. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

10.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai

• biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;

• segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;

• segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;

• az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;

• feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,

• szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

10.1.1. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei

a) A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:

• az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;

• az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;

• az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;

• az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.

b) A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:

• az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;

• az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

• az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;

• hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

10.1.2. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei

Az ellenőrzött dolgozó jogosult:

• az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;

• az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.

Az ellenőrzött dolgozó köteles:

• az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;

• a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

10.1.3. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai

• Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.

• Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.

• Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.

• Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

10.1.4. Az ellenőrzést végző személyek

Tanítási órák, kollégiumi foglalkozások ellenőrzése igazgató, igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezető szakmai munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök.

Az oktatással összefüggő adminisztratív feladatok ellátásának ellenőrzése: igazgató, igazgatóhelyettesek, intézményegység-vezető, szakmai munkaközösség vezetők, osztályfőnökök.

A tanórán kívüli nevelési feladatok ellenőrzése: igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályfőnökök, diákmozgalmat segítő tanár, az öntevékeny diákkört irányító tanár.

Napi technikai feladatok ellenőrzése a gondnokokkal közösen történik.

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

10.2. A pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályok

Alapelvek:

A munka belső ellenőrzése kiterjed az iskolában és az iskolán kívül folyó nevelő-oktató munka minden területére. A belső ellenőrzésre jogosultak munkaköri leírásukban meghatározott területek ellenőrzésére kapnak lehetőséget.

Az igazgató értékelési alkalmai

• tantestületi értekezletek (félévkor a munkaközösség-vezetők is értékelnek),

• nevelési értekezletek, melyeket a tanév során a munkatervben rögzített időpontban kell megtartani,

• kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer működtetése esetén

A vezetőség belső ellenőrzési formái

• órák, foglalkozások (munkafegyelem, tervszerűség, módszerek, IKT-eszközök használata)

• rendezvények látogatása;

• dokumentumok ellenőrzése,

• eredményvizsgálatok

• elbeszélgetések

Az ellenőrzés tárgya: a vezetők ellenőrzik

• az alapdokumentumok felhasználását, vezetését,

• a szervezeti és működési szabályzatban, a rendeletekben, utasításokban, stb. előírtak érvényesülését,

• a nevelőtestületi határozatok végrehajtását,

• a pedagógusok szakmai továbbképzését,

• az eseti megbízatások teljesítését. Az osztályfőnök ellenőrző tevékenysége

• a tanulók magatartását, tanulmányi előrehaladását, fejlődését,

• a hiányzások, távolmaradások okát,

• a tanulmányi rendszer megfelelő vezetését (szaktanárok ellenőrzése: adminisztráció, jegyek).

A munkaközösség-vezetők ellenőrző munkája

• az óralátogatások során ellenőrzik a munkaközösség tagjai által végzett munka eredményességét,

• figyelemmel kísérik a tanárok tanórán kívüli szakmai tevékenységét, továbbképzését

• Havonta 2 órában látogatják a munkaközösségbe tartozók óráit. Erről jegyzőkönyvet készítenek.

10.3. A pedagógus munkájának külső ellenőrzés e

• A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján a pedagógus előmeneteli rendszer összekapcsolódik a minősítési eljárással.

• A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.

11. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE

a) Név: Nyíregyházi Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium Könyvtára Székhely: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37.

Telephely: 4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 12.

b) A könyvtár nyitvatartási ideje Heti nyitvatartási idő: 22 óra.

Kölcsönzési időszak:

(1. telephely) hétfő-kedd 8-13 óra, szerda-csütörtök-péntek 8-14 óra.

(2. telephely) hétfő-csütörtök 14-20 óra, péntek 7-9 óra. A könyvtár a szezonális tanítási szünetekben zárva tart.

c) A könyvtár szervezeti és működési szabályzata a 6. számú mellékletben található.

12. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania munkabiztonsági szabályokat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó rendelkezés eit.

12.1 . A tanárok feladatai a rendkívüli esetek elkerülése érdekében

A kerettanterv és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.

A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan

figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

• A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:

• Tanulmányi kirándulások, túrák előtt,

• Közhasznú munkavégzés megkezdése előtt,

• Rendkívüli események után,

• A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét.

A balesetvédelmi oktatás idejét, tényét a naplóban rögzíteni kell.

12.2. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

• a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

• a tűz,

• a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell

• a fenntartót

• tűz esetén a tűzoltóságot,

• robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,

• személyi sérülés esetén a mentőket,

• egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

• Az intézménnyel szerződéses viszonyban lévő őrző-védő szolgálatot.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket a tűzriadóban megfogalmazott módon értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. (7. számú melléklet)

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre:

• Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!

• A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!

• A kiürítés során a kollégiumban a liftet nem lehet használni!

• A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben.

• A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

• Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

• A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

• A kiürítési tervet minden tanteremben, kollégiumi hálóban, irodában el kell helyezni!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:

• a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,

• a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,

• a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,

• az elsősegélynyújtás megszervezéséről,

• a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:

• a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,

• a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,

• az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),

• a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,

• az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,

• az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani.

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni, illetve az adott napon a tanítási időt meg kell hosszabbítani.

12.3. A tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend (anafilaxia)

A) Anafilaxia felismerése

Az anafilaxia egy életveszélyes állapotot előidéző túlérzékenységi reakció. Tünetei a legkülönfélébbek lehetnek, az enyhe bórpírtól egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig. Mivel ritka esetben akár súlyos, életveszélyes következményei is lehetnek, létfontosságú az anafilaxia mielőbbi felismerése és a szükséges lépések gyors megtétele.

Annak megállapításához, hogy a köznevelési intézményben gyermeknél anafilaxiás rosszullét áll-e fenn, az alábbi, jellemző előzményeket és tüneteket szükséges először ellenőrizni:

l. Ha ismerten allergiás gyermek a rá tudottan veszélyes anyaggal érintkezett (ilyen ételből evett, vagy ismerten rovarméreg allergiás gyermeket megcsípett a rá veszélyes rovar) és

• HIRTELEN légúti vagy légzési tünete (nehézlégzés, rekedtség, nyálzás, esetleg nyelési nehezítettség), vagy

• HIRTELEN keringési tünete (elgyengülés, ájulás közeli állapot, vagy ájulás) lépett fel;

VAGY

2. KÉT szervrendszert érintó, HIRTELEN fellépó tüneteket tapasztalnak olyan gyermeknél, aki tudottan nem allergiás:

• bórtünetek (test szerte csalánkiütés, ajak-, szemhéjdagadással vagy anélkül)

• légúti vagy légzési tünetek (nehézlégzés, rekedtség, nyálzás, esetleg nyelési nehezítettség) keringési tünetek (elgyengülés, ájulás közeli állapot, vagy ájulás) gyomor-bél rendszeri tünetek (erós hasi görcs, ismétlődő hányás, hasmenés), és a felsoroltak közül bármely kettő együttesen lép fel.

Amennyiben bizonytalan a helyzet megítélésében, hívja a mentőket telefonon (104 vagy 112) és mondja: anafilaxia!

B) Anafilaxia ellátása

Az anafilaxia azonosítása és ellátása alapvetően egészségügyi szakember feladata, és megfelelő felkészültséget igényel. Ezért a legfontosabb, hogy haladéktalanul kérje szakember, mindenekelőtt a mentőszolgálat segítségét ilyen esetben.

Ugyanakkor előfordulhat olyan helyzet is, hogy helyben, a köznevelési intézményben jelenlévő, a gyermekekre felügyelő vagy erre egyébként kiképzett pedagógusnak, nevelő- oktató munkát segítő dolgozónak vagy egyéb munkatársnak kell segítenie, a mentésirányító telefonon nyújtott segítségével, a mentőegység kiérkezéséig.

Az alábbiakban néhány pontban összegeztük, mit kell tenni anafilaxiás rosszullét esetén:

l. Fektesse le a gyermeket, illetve kifejezett nehézlégzés esetén hozza félülő helyzetbe, esetleg felpolcolt alsó végtagokkal!

2. Ha már előfordult anafilaxiás rosszullét miatt a gyermeknél van orvos által felírt gyógyszer, hívja a mentőket telefonos segítségért (104, 112) és mondja: anafilaxia!

3. A fent leírt tünetcsoportok valamelyikének megjelenése esetén, ha a mentőszolgálat Önnel beszélő munkatársa javasolja, a gyermek combjába, a comb középső szakaszának elülső- oldalsó részébe adja be a gyermeknek előírt és nála lévő injekciót, ez 12 éves kor alatt (30 kg alatti testsúly) 150 ug-os, 12 éves kor felett (30 kg feletti testsúly) 300 ug hatóanyag tartalmú (utóbbi felnőtteknek is való) injekciót.

4. Az autoinjektort IO másodpercig tartsa a combhoz nyomva!

5. Ha még nem került rá sor, hívja a mentőt a helyszínre, majd értesítse a szülőt/gondviselőt!

Iskolai akcióterv Anafilaxia esetén!

C) Megtévesztó, de nem anafilaxiás helyzetek

Több esetben fordult már elő, hogy nem állt fenn valós anafilaxiás helyzet, azonban egyes megtévesztő tünetek alapján sor került az injekció alkalmazására. Ez akár felesleges kockázatokat is okozhat az érintett gyermek számára. Ezért fontos a mentók mielőbbi értesítése és egészségügyi szakember bevonása.

Tipikusnak mondható, NEM anafilaxiás helyzetek lehetnek a következők:

• Ha ismerten asztmás gyermek fullad pl. testnevelésórán (Adja neki a nála lévő inhalátort!)

• Ha elájul az iskolai rendezvényen a sok állástól (Fektesse le, itassa meg!)

• Ha csalánkiütés társul lázas betegséghez (Hívja a szülőt!)

• Ha erős hányingere van, vagy gyomorrontás miatt hány a gyermek (Hívja a szülőt!)

• Ha lázas és gyenge (Csillapítsa a lázat, fektesse le és hívja a szülőt!)

13. AZ SZMSZ-BEN SZABÁLYOZANDÓ EGYÉB TERÜLETEK

13.1. A mindennapi testedzés formái

Az iskola az Nkt. szerinti mindennapi testedzést a tanórai foglalkozások mellett a sportkör és tömegsport-foglalkozások működésének támogatásával biztosítja

A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai sportköri foglalkozások keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni.

Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

A tanórán kívül szervezett sportfoglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy tanulók tanári felügyelet mellett igénybe vegyék a tornatermet, a sportudvart vagy a Tiszavasvári úti edzőtermet.

A kollégiumban igénybe vehető sportfoglalkozások:

A Széchenyi utcai kollégisták sportolási lehetőségét kerékpárok, a kondicionáló terem, valamint az iskolai tornatermek, tornapályák biztosítják.

A Tiszavasvári úti kollégisták a tornacsarnokot (adott időpontban), a sportudvart és a kondicionáló termet használhatják.

13.2. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

Heti egy alkalommal orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók, a külön jogszabályokban rögzített megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül.

Az orvosi és a szűrési programok beosztását az éves egészségügyi munkaterv rögzíti. Ezt a védőnő állítja össze. Az iskolaorvossal és a fogorvossal való kapcsolattartás az iskolatitkár feladata. Az orvosi vizsgálatok időpontjáról az osztályfőnököt az iskolatitkár tájékoztatja. Az osztályfőnöknek gondoskodnia kell arról, hogy osztályának tanulói az orvosi vizsgálaton megjelenjenek.

A testnevelés óráról hosszabb ideig tartó felmentést, szakorvosi írásos vélemény alapján az iskolaorvos adhat.Az iskolaorvos a szakorvosi vélemény figyelembe vételével a tanulókat gyógytestnevelésre utalhatja. Az osztályfőnök figyelemmel kíséri a gyógytestnevelésen való részvételt, az ott kapott osztályzatokat.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola vezetősége rendszeres kapcsolatot tart fenn az alapellátás illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

Az iskolaorvos és a védőnő az ápolónővel együtt segíti az osztályfőnökök egészségügyi felvilágosító munkáját.

13.3. Iskolai hagyományok ápolása

Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.

Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Az ünnepségeket általában a X. évfolyamos osztályok szervezik.

A nemzeti, állami ünnepek közül a nevelőtestület döntése alapján évente két nagy, intézményi szintű ünnepségünk van. A többi eseményről az iskolarádióban vagy osztálykeretben emlékezünk meg.

A nagyrendezvények (2 állami ünnep, ballagás, szalagavató, évnyitó-évzáró) megszervezése az egyenletes terhelés jegyében történik.

Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.)

való megfelelő színvonalú felkészítést és felkészülést úgy kell szervezni, hogy a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes terhelést adjon. E rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben kell megjelenni.

A hagyományok ápolása keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az iskola névadója tevékenységének és az iskola történetének megismertetésére.

Iskolai kiadványok is szolgálják az iskolához való kötődést (évkönyv, weblap, újság).

A végzett tanulókkal, volt kollégákkal, gyesen lévőkkel törekedni kell a kapcsolat fenntartására, ápolására (Zrínyis-napok, nyugdíjas találkozók).

A hagyományápolás külsőségei:

Az intézmény címerének (jelvényének) leírása pajzs formájú kék mezőben Zrínyi Ilona domborműve (H. Németh Katalin művésznő tervei alapján)

Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete

• lányok: zrínyis blúz, sötét szoknya,

• fiúk: sötét öltöny, fehér ing, sötétkék, emblémás nyakkendő. Az ünnepségek koordinálásáért a nevelési igazgatóhelyettes a felelős.

14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

2. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:

• a fenntartó,

• a nevelőtestület,

• az iskola igazgatója,

• a szülői munkaközösség iskolai vezetősége,

• a diákönkormányzat iskolai vezetősége,

3. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák.

A Szervezeti és Működési Szabályzat 5. számú melléklete

Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium

Iratkezelési és adatkezelési szabályzat

2023.

Tartalomjegyzék

Iratkezelési szabályzat 1

1. Az intézmény ügyvitelének rendje 1

1.1 Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak: 1

1.2 Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete 1

1.3 Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei 2

1.4 Felvilágosítás hivatalos ügyekben 2

1.5 Az iskolai bélyegzők 2

1.6 A bizonyítvány-nyomtatványok kezelése (szigorú elszámolás alá

tartozó) 3

2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak 5

2.1 Az iratkezelés 5

2.2 Irat 5

2.3 Irattári anyag 5

2.4 Levéltári anyag 5

2.5 Irattári terv 5

2.6 Az iratkezelési szabályzat 5

3. A küldemények átvétele és felbontása 5

4. Az iktatás 6

5. Kiadmányozás 6

6. Az irattározás rendje 7

7. Az iratok selejtezése, levéltári átadása 8

8. A közösségi szolgálat dokumentálása 8

9. Irattári terv 9

Adatkezelési szabályzat 10

10. Általános rendelkezések 10

10.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja 11

10.2 Az adatkezelési szabályzat megtekintése 11

10.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya 11

11. Az intézményben nyilvántartott adatok köre 12

11.1 A munkavállalók adatainak kezelése 12

11.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 12

11.3 Az iskolai eseményeken készült fényképek kezelése 13

11.4 A tanulók személyes vagy különleges adatainak célhoz kötött kezelése

11.5 Az elektronikus térfigyelőrendszerben kezelt adatok 14

12. Az adatok továbbításának rendje 15

12.1 A tanulók adatainak továbbítása 15

12.2 A pedagógusok adatainak továbbítása 15

13. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének és feladatainak meghatározása 16

14. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 17

14.1 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 17

14.2 A tanulók személyi adatainak vezetése 18

14.3 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések 19

14.4 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 19

15. Záró rendelkezések 20

15.1 A szabályzat időbeli és személyi hatálya 20

15.2 A szabályzat hozzáférhetősége és módosítása 20

Adatkezelés tantermen kívüli digitális oktatás esetén 21

Útmutató a tantermen kívüli, digitális munkarendben való részvétel során megvalósuló adatkezeléshez 24

Iratkezelési szabályzat

A korábbi dokumentum kiegészítésére, módosítására a Poszeidon iktatási rendszer bevezetése miatt került sor.

Az intézmény köteles irattárat fenntartani, megőrizni, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni.

Az irattározást, iratkezelést az iskolatitkár, távollétében a megbízott dolgozó végzi. Az iratkezelést a 20/2012. EMMI-rendeletének 7. fejezetének 29. szakasza szabályozza.

1. Az intézmény ügyvitelének rendje

1.1 Az ügyvitellel kapcsolatos fogalmak:

Ügykör: Azon ügyek összessége, csoportja, mely az iskola életéhez, tevékenységéhez kapcsolódik.

Az iskola főbb ügykörei: vezetési ügykör, nevelési-oktatási ügykör, személyi-dolgozói ügykör, tanulói ügykör.

Az ügyvitel az iskola hivatalos ügyeinek intézésében kifejtett tevékenység.

1.2 Az ügyvitel és az ügyiratkezelés irányítása, felügyelete

Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény igazgatója, valamint az általa kijelölt igazgatóhelyettes felügyeli, irányítja az alábbiak szerint:

a) Igazgató

• elkészíti és kiadja az iskola ügyviteli és iratkezelési szabályzatát;

• jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

• jogosult kiadmányozni;

• kijelöli az iratok ügyintézőit;

• meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

Teljes jogosultsággal bír valamennyi online ügyiratkezelő rendszer-modul fölött.

b) Igazgatóhelyettes/intézményegység-vezető

• ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen;

• figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelmét;

• az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

• az igazgató távollétében jogosult a kiadmányozásra;

• az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit;

• irányítja és ellenőrzi az iskolatitkár (titkárság) munkáját;

• előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását.

Teljes jogosultsággal bír valamennyi online ügyiratkezelő rendszer-modul fölött.

1.3 Az ügyvitel és az ügyiratkezelés személyi feltételei

Az iskolai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezése, intézése, az ügyeket kísérő iratkezelés, az alábbiak feladata:

Iskolatitkár, kollégiumi titkár

Munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végzi; a tudomására jutott hivatali titkot megőrzi;

Gimnáziumunkban két iskolatitkár és egy kollégiumi titkár dolgozik, feladatukat munkaköri leírásuk alapján osztják meg.

Feladataik:

• a küldemények átvétele;

• a küldemények felbontása;

• az iktatás;

• Digitális iktatási rendszer használata (Poszeidon-modul);

• KRÉTA-üzenetek továbbítása az igazgató és helyetteseik utasítása alapján;

• iratok digitalizálása;

• az esetleges előíratok csatolása;

• a kiadmányok tisztázása, sokszorosítása;

• a kiadmányok továbbítása, postai feladása, kézbesítése, illetve átadása a kézbesítőnek;

• a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;

• az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése;

• az irattár kezelése, rendezése;

• az irattári jegyzékek készítése;

• közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

1.4 Felvilágosítás hivatalos ügyekben

a) Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat.

b) Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani.

c) A személyesen benyújtott iratok átvételét – kérelemre - igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni.

d) Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni.

e) Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek.

1.5 Az iskolai bélyegzők

a) Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt.

b) A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

c) A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie.

d) Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia:

• a bélyegző lenyomatát;

• a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását;

• a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét;

• a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást;

• “Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére.

e) A bélyegzők nyilvántartásáért az iskolatitkár a felelős.

A bélyegzők lenyomatát az SzMSz 2.3. pontja szabályozza. Bélyegzők használata, kezelése:

Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

Az iskola bélyegzői: körpecsét, hosszú pecsét

1.6 A bizonyítvány- nyomtatványok kezelése (szigorú elszámolás alá tartozó)

a) Az iskola a tanulói és az üres bizonyítvány-nyomtatványokat, szigorú számadású nyomtatványokat, köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató, vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.

b) az iskola nyilvántartást vezet

- az üres bizonyítvány-nyomtatványokról,

- a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról,

- az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról,

- bizonyítvány másodlatokról,

- Iskolalátogatási bizonyítványokról.

A bizonyítvány, tanúsítvány megsemmisítésére akkor kerül sor, ha

• a bizonyítványt, tanúsítványt az iskola elrontotta és az nem helyesbíthető (20/2012. EMMI R.115. § (2) bekezdés)

• bizonyítvány, tanúsítvány kicserélésére kerül sor (20/2012. EMMI R.115. § (2) bekezdés)

• a névváltozás miatt kiadott bizonyítványmásodlat esetén az eredeti bizonyítványt a tulajdonosa nem kérte vissza (20/2012. EMMI R.113. § (2) bekezdés)

Az érvénytelenítés az „ÉRVÉNYTELEN" felirat alkalmazásával vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással történhet.

Megsemmisítésen a nyomtatvány végleges, a benne foglalt információ helyreállításának lehetőségét kizáró módon történő hozzáférhetetlenné tétele vagy törlése értendő, továbbá megsemmisítés alatt értendő az összezúzás, darálás, roncsolás és/vagy égetés.

A megsemmisítésről, jegyzőkönyvet kell készíteni. A selejtezési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

• a megsemmisítő intézmény nevét, címét;

• a megsemmisített bizonyítványok, tanúsítványok egyedi azonosításhoz szükséges sorszámait;

• a megsemmisítés időpontját.

A fentiek szerint megsemmisített bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványok megsemmisítéséről nem kell miniszteri közleményt közzétenni. A megsemmisítésről felvett jegyzőkönyveket az iskola köteles megőrizni.

A közleményt a minisztérium hivatalos lapjában kizárólag

• az üres állapotban elveszett (a kitöltetlen, ezáltal nem jogszerű felhasználásra, visszaélésre alkalmas) vagy

• az üres és megsemmisült bizonyítványnyomtatványok, tanúsítványok érvénytelenségéről kell megjelentetni.

Az üres (még ki nem töltött) és elveszett vagy üres és megsemmisült bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról adatot kell szolgáltatni az Oktatási Hivatal felé, abból a célból, hogy ezekről az oktatásért felelős miniszter közleményt adjon ki. (20/2012. EMMI R. 116. §)

A közzétételt az intézmény kezdeményezi.

A közzétételére vonatkozó hivatalos levelet az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványokról és tanúsítványokról az Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Köznevelési Hatósági Főosztályának kell megküldeni (1055 Budapest, Szalay u. 10- 14.)

A levél az alábbi adatokat tartalmazza:

1. az adott bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és

2. az érvénytelenség időpontját.

Az érvénytelenség időpontja alatt az elvesztés vagy az elvesztés észlelésének napja, illetőleg a megsemmisülés (vagy ennek észlelése) napja értendő.

Az intézmény kezdeményezése alapján az Oktatási Hivatal előkészíti az érvénytelenségről szóló közzétételt az oktatásért felelős minisztérium hivatalos lapjában.

Üres, elavult bizonyítványok esetén követendő eljárás

Azokat az üres bizonyítványokat, amelyek felhasználása a továbbiakban jogszabályváltozás miatt nem lehetséges (pl. a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény alapján készült, vagy a szakközépiskola szakgimnázium lett), jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni vagy érvényteleníteni. A megsemmisítés dokumentációját az intézmény köteles megőrizni. A mindenkori változásoknak megfelelően, a miniszter által jóváhagyott, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 57. § (5) bekezdése alapján, az új bizonyítványnyomtatványok használata kötelező, a régiek pedig bevonásra kell kerüljenek.

2. Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak 2.1 Az iratkezelés ‌

• az iskolába érkező beadványok és egyéb küldemények, vagy az itt keletkező iratok átvétele, illetékesség szerinti elosztása, iktatása, nyilvántartása;

• a kiadmányok és egyéb iratok tisztázása, (leírása, sokszorosítása), továbbítása, postára adása, kézbesítése;

• az irattározás, irattári kezelés, megőrzés;

• a selejtezés és a levéltárnak való átadás.

2.2 Irat

Minden írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, amely az iskola működésével kapcsolatban bármilyen anyagban, alakban és bármely eszköz felhasználásával keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült könyvjellegű kéziratokat.

2.3 Irattári anyag

Az iskola és jogelődei működése során keletkezett, az iskola irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek.

2.4 Levéltári anyag

Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége.

2.5 Irattári terv

Rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja.

2.6 Az iratkezelési szabályzat

Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadmányozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza.

3. A küldemények átvétele és felbontása

3.1. Az iskolába érkező küldemények postai átvételére az alábbi dolgozók jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettes, iskolatitkár, kollégiumi titkár, gazdasági dolgozó, gépkocsivezető.

3.2. Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese és iskolatitkára jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

3.3. Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni.

3.4. Ha az irat burkolata sérülten vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a “Sérülten érkezett”, illetőleg “Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia.

3.5. Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség részére érkezett leveleket.

3.6. A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű, hanem hivatalos elintézést igényel, a címzetteknek haladéktalanul vissza kell juttatnia az iskolatitkárnak.

3.7. A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy az iskolatitkár felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz.

3.8. A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell.

3.9. Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni.

3.10. A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez.

3.11. Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.) a borítékot az irathoz kell csatolni, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell.

3.12. A felbontott küldeményeket az iskolatitkár köteles haladéktalanul az igazgatóhoz, annak távollétében az igazgatóhelyetteshez továbbítani.

3.13. Az iskola hivatalos levelezési címe: zrinyigimn@gmail.com. Az ide érkező leveleket az igazgató, távollétében az igazgatóhelyettes olvassa, szükség esetén továbbítja. Az iskola hivatalos e-mail címéről levél csak az igazgató engedélyével továbbítható.

3.14. A Kréta levelező rendszerét valamennyi pedagógus, NOKS-os dolgozó a jogosultságnak megfelelően használhatja. Az üzenőfalra az igazgató és az igazgatóhelyettes írhatnak fel egyeztetett közleményeket.

4. Az iktatás

4.1. 2022. január 1-jétől az iskola iktatási rendszere elektronikus felületen történik, a Poszeidon iktatási rendszert használja. A Poszeidon rendszerre használatára jogosult dolgozók: iskolatitkárok, kollégiumi titkár, gazdasági ügyintéző. A nevelési igazgatóhelyettes a rendszer adminja.

4.2. Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján.

4.3. A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az iskolatitkárnak iktatás céljából bemutatni.

4.4. Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat.

4.5. Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadmányokat, valamint az olyan iratokat.

4.6. A kollégium ügyei és a gimnázium ügyei egy iktatási rendszert alkotnak.

5. Kiadmányozás

5.1. A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat.

5.2. Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadmány tervezetét. A kiadmány tervezetének tartalmi szempontból meg kell egyeznie az elkészítendő kiadmánnyal.

5.3. Az elkészült tervezetet az ügyintézőnek be kell mutatnia valamelyik kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozónak. Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet.

5.4. Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:

Igazgató: minden irat esetében

Igazgatóhelyettes, intézményegység-vezető: a tanulókkal és az iskola, a kollégium működésével kapcsolatos iratok esetében

5.5. Az ügyintéző által benyújtott tervezetet a kiadmányozási joggal rendelkező dolgozó, a kiadmányozás engedélyezése esetén “K” jelzéssel, dátummal és aláírásával látja el, valamint rendelkezik a tisztázás módjáról (gépelés, sokszorosítás stb.)

5.6. A kiadmányozó külön engedélye alapján a kiadmányozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadmányozó neve után “s. k.” jelzést kell tenni, és le kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával.

5.7. Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is.

5.8. Az iskola hivatalos iratainak (kiadmányainak) tartalmi és formai követelményei

a) A kiadmány felső részén: az iskola megnevezése, logója, címe, telefonszáma;

b) A kiadmány jobb felső részén, a fejléc alatt: az ügy iktatószáma.

c) A kiadmány jobb felső részén, a fejléc alatt: az ügy tárgya; a hivatkozási szám vagy jelzés.

d) A kiadmány címzettje

e) A kiadmány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is).

f) Aláírás

g) Az aláíró neve, hivatali beosztása

h) Eredeti ügyiraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata

i) Keltezés

j) A mellékletek és a mellékletek darabszáma a dokumentum alján található.

5.9. A kiadmányok továbbítása – postai út:

A kiadmányokhoz a borítékokat az iskolatitkár, a kollégiumi titkár készíti el.

A kiadmányok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik az ügyintézőnek utasítást kell adnia.

A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár, a kollégiumi titkár a felelős.

5.10. A küldemény továbbítása történhet:

- Kézbesítő könyvet használva személyesen.

- Az e-postakönyvön keresztül, postai úton.

6. Az irattározás rendje

6.1. Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak, a kollégiumi titkárnak el kell helyeznie az irattárban az irattári tervnek megfelelően.

6.2. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg.

6.3. Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.

6.4. Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezeken belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola iskolatitkári helyisége.

6.5. Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni. Az irattár helye az iskola pincéje.

6.6. Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irat visszaadását követően is meg kell őrizni.

6.7. Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti.

7. Az iratok selejtezése, levéltári átadása

7.1. Az irattár anyagát ötévenként egyszer a selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt.

7.2. Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes nyíregyházi levéltárnak írásban be kell jelenteni. A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg.

7.3. Az iratselejtezés alkalmával 3 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat: hol és mikor készült a jegyzőkönyv; melyik év anyagát érinti a selejtezés; mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva; milyen mennyiségű (kg) irat került kiselejtezésre; kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést.

7.4. A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor.

7.5. A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes nyíregyházi levéltárnak kell átadni.

8. A közösségi szolgálat dokumentálása

A tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitölteni. A jelentkezési lap tartalmazza a jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét, idejét, a szülő egyetértő nyilatkozatát (nagykorú tanuló esetén ez nem szükséges).

A közösségi szolgálatot végző tanuló köteles naplót vezetni, melyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben, milyen tevékenységet folytatott. A tanulói naplók, osztályonként összefűzve kerülnek elhelyezésre. A naplóban az elvégzett tevékenységet az előző pontban felsorolt személyek aláírásukkal igazolják. Külső szervezetnél végzett tevékenység esetén a szervezet képviselője által kiállított és aláírt igazolás is elfogadható, amit a naplóhoz csatolni kell, és a naplóba az osztályfőnök átvezet.

A fenti igazolások alapján az osztályfőnök az osztálynaplóban dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését.

Az osztályfőnök minden évben a bizonyítványban és a törzslapon dokumentálja, hogy az adott tanévig a tanuló hány óra közösségi szolgálatot teljesített.

A közösségi szolgálat teljesítésekor az osztályfőnök a törzslapon ezt a záradékot alkalmazza: A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot.

A tanulói jogviszony megszűnésekor az iskola igazgatója két példányban igazolást állít ki a közösségi szolgálat teljesítéséről, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad.

A közösségi szolgálathoz kapcsolódó iratok öt évig nem selejtezhetőek.

9. Irattári terv

Az irattári terv rendszerbe foglalja az intézmény által ellátott ügyköröket, és az azokhoz kapcsolódó iratokat. Az irattári terv az iratok rendszerezésének alapja.

A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban alkalmazott irattári terv:

I/1.	Összefoglaló jelentések, statisztikák, fenntartó intézkedései, iskolaszék, intézmény-épület adatai, vezetési ügyek
I/2.	Jegyzőkönyvek, szerződések
I/3.	Bizonyítvány másodlatok, illetékek
I/4.	Személyügyek: Munkaviszony létesítése, megszüntetése, áthelyezés, másodállás, mellékfoglalkozás, fegyelmi határozat, kitüntetés, jutalmazás, szabadság engedélyezése, döntőbizottsági ügyek, véleményezések, dolgozók adatai
I/5.	Továbbképzések, gyűlések, értekezletek, meghívók
I/6.	Munkavédelmi, baleseti és tűzvédelmi ügyek jegyzőkönyvei
II/1.	Tantárgyfelosztás, órarend, oktatási ügyek, tanítási gyakorlat
II/2.	Vizsgajegyzőkönyvek, vizsgakérelmek
II/3.	Tanulók fegyelmi ügyei, véleményezése, felmentések, kikérés, kérelem
II/4.	Tanulók felvétele, kimaradása, elbocsátó, iskolaváltoztatás, tanulói jogviszony igazolása
II/5.	Továbbtanulási ügyek, pályaválasztás, előkészítő tanfolyam, FEB
II/6.	Ifjúságvédelem, diákszociális ügyek, tanszersegély, diákmozgalom, ünnepségek, sport, kulturális események
II/7.	Tanulmányi ügyek, tanulmányi versenyek, OKTV, felmérések
II/8.	Megrendelések (nyomtatvány, könyv, film, kirándulás)
II/9.	Pályázatok, támogatás kérése
II/10.	Érettségi ügyek
AJTP
Nyíregyházi Tankerületi Központ
TEHETSÉGPONT
Érkező-távozó tanulók
SNI-BTMN tanulók mappái
Iskolalátogatás nyilvántartási füzete
Osztályozó vizsga
Diákigazolvány

Az iskola irattári tervében szereplő dokumentumok őrzési ideje (jogszabályi előírás alapján)

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

Irattári tétel-szám	Ügykör megnevezése	Őrzési idő (év)
1.	Intézménylétesítés, átszervezés, fejlesztés nem selejtezhető
2.	Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek nem selejtezhető
3.	Személyzeti, bér- és munkaügy	50
4.	Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, baleseti jegyzőkönyvek	10
5.	Fenntartói irányítás	10
6.	Szakmai ellenőrzés	10
7.	Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek	10
8.	Belső szabályzatok	10
9.	Polgári védelem	10
10.	Munkatervek, jelentések, statisztikák	5
11.	Panaszügyek	5

Nevelési - oktatási ügyek

Irattári tétel-szám	Ügykör megnevezése	Őrzési idő (év)
12.	Nevelési-oktatási kísérletek, újítások	10
13.	Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók nem selejtezhető
14.	Felvétel, átvétel	20
15.	Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek	5
16.	Naplók	5
17.	Diákönkormányzat szervezése, működése	5
18.	Pedagógiai szakszolgáltatás	5
19.	Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése	5
20.	Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások	5
21.	Gyakorlati képzés szervezése	5
22.	Vizsgajegyzőkönyvek	5
23.	Tantárgyfelosztás	5
24.	Gyermek- és ifjúságvédelem	3
25.	Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai	1
26.	Alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga dolgozatai	2

Adatkezelési szabályzat

10. Általános rendelkezések

A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

Szabályzatunk az Európai Unió és a Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló rendeletében, más néven általános adatvédelmi rendeletben (General Data Protection Regulation, rövidítve: GDPR) foglaltak betartásával készült.

10.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja

Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, amely iratkezelési szabályzatunk részét képezi. Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:

• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

• a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

• a 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról

• az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (1. mellékletének I., illetve II. alcíme).

Adatkezelési szabályzatunk legfontosabb céljai az alábbiak:

• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,

• az Európai Unió és az Európa Tanács által elfogadott, a személyes adatok védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló uniós rendeletében meghatározott előírásoknak történő megfelelés,

• az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

• azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,

• az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,

• az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,

• a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,

• az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése

• a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása.

10.2 Az adatkezelési szabályzat megtekintése

Adatkezelési szabályzatunkat a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján.

Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál a szülői szervezetet és a diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg.

10.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya

a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, vezetőire, pedagógusaira, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű.

b) Az adatkezelési szabályzatunk a 2019. január 1. időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

c) Adatkezelési szabályzatunkat tanulói jogviszony létesítése esetén a tanuló – a kiskorú tanuló szülője – köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama a középiskolába való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjed. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

d) Adatkezelési szabályzatunkat a munkaviszonyt létesítő, a munkaviszonyban álló munkavállaló köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban tájékoztatni kell. A munkavállalók

adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő ötödik év december 31. napjáig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. A munkaviszonnyal kapcsolatos adatok a Tankerületi Központban találhatóak.

11. Az intézményben nyilvántartott adatok köre

A Közoktatás Információs Rendszerében, valamint az intézményben nyilvántartott adatok körét a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41-43.§-ai, valamint az Onytv. 1. melléklete rögzíti. Ezeket az adatokat kötelezően nyilván kell tartani az alábbiak szerint.

11.1 A munkavállalók adatainak kezelése

Az intézmény az alábbi munkavállalói adatokat kezeli:

a) családi és utónév,

b) születési családi és utónév,

c) anyja születési családi és utóneve,

d) születési hely,

e) születési idő,

f) állampolgárság(ok),

g) nem,

h) lakóhely és a tartózkodási hely címe,

i) külföldi állampolgár esetén a szálláshely adatai,

j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

k) a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés időpontja és oka,

l) oktatási azonosító szám,

n) a 4. § (1) bekezdése szerinti szakrendszerek 1-6. mellékletben meghatározott adatai.

o) adóazonosító jel vagy

p) társadalombiztosítási azonosító jel vagy

q) személyazonosító okmány száma.

Az intézmény kezeli a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos adatokat is.

Jogszabályi felhatalmazás nélkül kezeli az intézmény a pedagógusok és más munkavállalók fényképét az iskola honlapján és kiadványaiban való felhasználás érdekében. Amennyiben az intézmény valamely munkavállalója ehhez nem kíván hozzájárulni, azt írásban jelezni köteles az intézmény vezetője számára.

11.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai

11.2.1 Az Oktatási Hivatal kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 41.§ (4) bekezdésében foglaltak alapján az intézmény tanulói, illetőleg az intézménybe felvételüket, átvételüket kérő tanulók esetében az alábbi adatokat:

a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,

b) szülője, törvényes képviselője, a családi pótlékra jogosult neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,

c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,

d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok

da) felvételivel kapcsolatos adatok,

db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,

df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,

dh) mérési azonosító,

e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

ea) az egyéni munkarenddel kapcsolatos adatok,

eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,

ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma, ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,

f) az országos mérés-értékelés adatai,

g) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt a 9. § (4) bekezdése alapján szervezett határon túli kiránduláson,

h) azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt külföldi tanulmányúton,

i) a gyermek, tanuló után családi pótlékra jogosult személy nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, ha ez a személy nem a gyermek, tanuló szülője, törvényes képviselője.

j) a szülő, a törvényes képviselő önkéntes adatszolgáltatása alapján a gyermek, a tanuló nemzetiségi hovatartozására vonatkozó adatot,

k) annak a nevelési-oktatási intézménynek a nevét, címét, OM azonosítóját, amellyel a gyermek, a tanuló óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban áll, valamint a gyermek, a tanuló által igénybe vett pedagógiai szakszolgálati ellátás 18. § (2) bekezdés szerinti megnevezését

l) a fokozott kockázatú allergiás betegséggel kapcsolatos adatokat a jogviszony fennállásáig kezeli

nyilvántartja.

Az Nkt. 41. § (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (étkezési kedvezmény, ingyenes tankönyvellátására vonatkozó jogosultság, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

11.3 Az iskolai eseményeken készült fényképek kezelése

Az intézményben szervezett iskolai eseményekről szóló tájékoztatás érdekében az intézmény honlapján és kiadványaiban az eseményekről fényképeket tesz közzé, amelyeken tanulók vagy tanulók csoportjai szerepelhetnek. Amennyiben az intézmény tanulója vagy annak gondviselője úgy nyilatkozik, hogy nem kíván szerepelni az iskola által készített fényképeken, azt a gondviselő és a tanuló aláírásával ellátott nyilatkozatban kell jelezni az intézmény vezetője számára.

11.4 A tanulók személyes vagy különleges adatainak célhoz kötött kezelése

A tanulók, szülők személyes vagy a tanulók különleges adatai közül az iskolai munkaszervezés és a tanulók érdekében a kötelezően nyilvántartandó adatok mellett célhoz kötötten kezeljük továbbá az alábbi adatokat:

• a tanulók és a szülők e-mail címe, telefonszáma a hatékony kapcsolattartás érdekében,

• a tanuló esetleges speciális táplálkozására vonatkozó különleges adatok a kirándulások, projektek étkeztetésének megszervezése érdekében,

• a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására vonatkozó adatok az ingyenes vagy kedvezményes juttatások megállapítása érdekében,

• a hátrányos helyzetet, illetve a halmozottan hátrányos helyzetet igazoló dokumentum.

A szülőket beiratkozáskor, illetve a már beiratkozott tanulók szüleit az első szülői értekezleten, valamint az elektronikus napló útján tájékoztatjuk, hogy amennyiben az itt felsorolt adatok célhoz kötött kezeléséhez hozzájárulását adja, ezt aláírásával kell megerősítenie. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra, hogy a tanuló vagy gondviselője kérheti az e fejezetben felsorolt személyes vagy különleges adatok kezelésének mellőzését. Ebben az esetben az e fejezetben ismertetett adatok kezelését a szóban forgó tanuló vonatkozásában 8 napon belül meg kell szüntetni.

Tájékoztatni kell a tanulókat és a szülőket továbbá, hogy az intézmény honlapján az

„Adatkezelés” menüben megtalálható az intézmény adatkezelési szabályzata, valamint az iskolával jogviszonyban nem lévő személyek adatainak kezelésével kapcsolatos információk.

11.5 Az elektronikus térfigyelőrendszerben kezelt adatok

A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégiumban működtetett elektronikus térfigyelő rendszer (a továbbiakban: kamerarendszer) működik, amely az igazgató által jóváhagyott adatkezelési szabályzattal rendelkezik. A kamerarendszer adatkezelési szabályzata az intézmény honlapján megtekinthető.

11.5.1 A kezelt adatok köre

Az intézményben az épületen belüli és az épületen kívüli mozgás megfigyelése elektronikus térfigyelő rendszerrel (továbbiakban: kamerarendszer) történik, amely során személyes adatokat tartalmazó képfelvételek készülnek. A kamerarendszert az iskola működteti.

11.5.2 Az adatkezelés célja

A megfigyelés célja az iskola dolgozóinak, tanulóinak és az iskola területén tartózkodó személyek életének, testi épségének, valamint az iskola vagyontárgyainak védelme. A cél a jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése illetve jogsértő cselekmények megelőzése, valamint az ezekkel kapcsolatos felvételek bizonyítékként kerüljenek hatósági eljárás keretében felhasználásra. Az ellenőrzés nem járhat az emberi méltóság és a személyiségi jogok megsértésével.

11.5.3 Az adatkezelés jogalapja

Az iskola alkalmazottai és vagy egyéb munkavégzés ellátására irányuló jogviszonyban illetve tanulói jogviszonyban álló személyek a kamerák elhelyezéséről és működéséről tájékoztatást kapnak. A kamerarendszer alkalmazásáról a területen megjelenni kívánó személyek részére jól látható helyen, jól olvashatóan, tájékozódást elősegítő módon táblát helyeztünk el.

11.5.4 Az adatkezelés időtartama

A képfelvételeket az iskolában 15 napig tároljuk.

11.5.5 Az adatkezelés jogosultsági köre

A kamerák által készített és tárolt felvételek megtekintésére kizárólag az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesei és rendszergazdája jogosultak. A kamerák által készített és tárolt felvételekről mentést kizárólag a felsorolt személyek jogosultak készíteni.

11.5.6 Adatbiztonsági intézkedések

• A tárolt felvételek visszanézésére kizárólag jogsértő cselekmények kiszűrése, és azok megszüntetéséhez irányuló intézkedések kezdeményezése céljából kerülhet sor. A kamerák által sugárzott képekről más felvevő eszközzel felvételt készíteni nem lehet.

• A tárolt képfelvételekhez történő hozzáférés csak az adatkezelő személyének azonosítása után történhet. A tárolt felvételek visszanézését és mentését dokumentálni kell. A jogosultság indokának megszűnése után a tárolt képfelvételekhez való hozzáférést haladéktalanul meg kell szüntetni.

• A felvételekről biztonsági másolat nem készül.

• Jogsértő cselekmény észlelését a hatóságok felé azonnal jelezni kell, egyben tájékoztatni kell a hatóságot, hogy a cselekményről képfelvétel készült.

11.5.7 Kamerák, megfigyelt területek

Az iskola épületében 8 kamera van elhelyezve. A kamerák pontos helye:

• gimnázium főbejárat előtti tér,

• kerékpártároló,

• főbejárat,

• hátsó kapubejárat,

• lány öltöző,

• tornaszertár, fiú öltöző,

• tanári előtér,

• gazdasági iroda bejárata.

11.5.8 Az érintettek jogai

Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Azt, hogy az adatkezelés a jogszabályban foglaltaknak megfelel, az adatkezelő köteles bizonyítani.

12. Az adatok továbbításának rendje

12.1 A tanulók adatainak továbbítása

A tanulói adatok továbbításának rendjét a Nemzeti köznevelési törvény 41.§-ának (7)-(8) bekezdése szabályozza, miszerint a tanuló szülőjével, jogviszonyával kapcsolatos adatokat a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv részére továbbítható.

12.2 A pedagógusok adatainak továbbítása

Az intézmény munkavállalóinak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai a Köznevelési törvény 41. § (6) bekezdése alapján továbbíthatók: a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

13. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének és feladatainak meghatározása

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, az iskolatitkárt hatalmazza meg.

A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy – utasítási jogkörét alkalmazva – saját felelősségével látja el.

Az igazgató személyes feladatai:

• a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése,

• a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése,

• a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben.

Igazgatóhelyettesek:

• a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,

• a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbításért,

• a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2.2 e) szakasza szerint,

• az adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatás, problémakezelés.

Iskolatitkár:

• a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,

• a pedagógusok és munkavállalók adatainak kezelése a 2.1.2 szerint,

• a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának továbbítása a Tankerületbe,

• a 2.1.2 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben az igazgató utasítása alapján,

• tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,

• a pedagógusok és más munkavállalók adatainak kezelése a 2.1. fejezetben meghatározottak szerint

Osztályfőnökök:

• a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,

• a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok,

• a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás.

Az érettségi vizsgabizottság jegyzője:

• a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára.

Az iskolai rendszergazda:

• kezeli az iskolai kamerarendszer által rögzített képeket, gondoskodik az adatok védelméről

14. Az adatkezelés technikai lebonyolítása

Az adatkezelés általános módszerei

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:

• nyomtatott irat,

• elektronikus adat,

• elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat,

• az iskola weblapján, fb profilján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

14.1 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése

14.1.1 Személyi iratok

Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a munkaviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz.

A személyi iratok köre az alábbi:

• a munkavállaló személyi anyaga,

• a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat.1

• a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),

• a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos iratok és adatok,

• a munkavállaló bankszámlájának száma

• a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

14.1.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:

• a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,

• a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, a bíróság vagy más hatóság döntése,

• jogszabályi rendelkezés.

14.1.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:

• a tankerületi referens,

• az intézmény vezetője és helyettesei,

• az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója,

• saját kérésére az érintett munkavállaló.

1 Lásd a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakaszát

14.1.4 A személyi iratok védelme

A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:

• a tankerületi referens,

• az intézmény igazgatója és helyettesei,

• az adatok kezelését végző iskolatitkár.

Az iskolában található személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

14.1.5 A személyi anyag vezetése és tárolása

A munkaviszony létesítésekor a Tankerületi Központ mindenkori útmutatásának megfelelően az intézmény vezetője az iskolatitkár közreműködésével gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról. A személyi anyagot továbbítja a Nyíregyházi Tankerületi Központba. Az összerendezés idejére a dokumentumokat zárt szekrényben kell őrizni.

A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról nyolc napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

14.2 A tanulók személyi adatainak vezetése

14.2.1 A tanulók személyi adatainak védelme

A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek

• az intézmény igazgatója,

• az igazgatóhelyettesek,

• az osztályfőnök,

• az iskolatitkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

14.2.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása

A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között a 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. Kivételt képeznek azok a személyes vagy különleges adatok, amelyeknek a tanuló vagy az intézmény érdekében történő intézményi kezeléséhez a szülő írásban hozzájárult. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:

• összesített tanulói nyilvántartás,

• törzskönyvek,

• bizonyítványok,

• beírási napló,

• osztálynaplók,

• a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

14.2.2.2 Beírási napló

A beírási naplót az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 15-éig első alkalommal papír alapon készül. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról nyolc napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

14.3 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések 2

Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos.

Az érettségi vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek a dolgozatok megtekintéséig, illetve az eredményhirdetésig. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes.

14.4 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje

14.4.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is.

A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították.

A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti.

14.4.2 Az érintett személyek tiltakozási joga

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha az nem a jogszabályoknak megfelelően történik, ha a személyes adat felhasználása, vagy továbbítása közvetlen üzleti célokat szolgál.

2 Lásd a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet 60/A. § előírásait.

14.4.3 Önéletrajzok kezelésére vonatkozó tájékoztató

A Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium számára megküldött önéletrajzokat, az ebben foglalt személyes adatokat a meghirdetett pozíció betöltése céljából kezeli.

Az iskola e-mail címére érkező, nem pályázati célt szolgáló önéletrajzokat szintén a személyes adatok védelmének megfelelően kezeljük.

A beérkezett önéletrajzokat a pályázati határidő lejártáig, vagy a pályázó visszavonásáig tároljuk.

14.4.4 Tájékoztatás az intézményi adatkezelés szabályairól

Az adatkezelési szabályzat az iskolai SzMSz iratkezelési szabályzat kiegészítéseként készült, az iskola honlapján megtalálható.

14.4.5 A bírósági jogérvényesítés lehetősége

Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

15. Záró rendelkezések

15.1 A szabályzat időbeli és személyi hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára. Jelen szabályzat 2022. év június hó 1. napján, a törvényességi vizsgálat megállapításai alapján lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény iratkezelésére vonatkozó minden más belső utasítás.

15.2 A szabályzat hozzáférhetősége és m ódosítása

A szabályzat tartalmát az intézmény vezetői kötelesek ismertetni a beosztott munkatársakkal. A szabályzat az iskola hivatalos honlapján, az SzMSz 5. számú mellékleteként megtekinthető.

Az igazgatónak, vagy az általa kijelölt felelős munkatársnak gondoskodni kell jelen szabályzat olyan módosításáról, amely az új törvények és rendeletek hatálybalépése miatt szükséges.

Adatkezelés tantermen kívüli digitális oktatás esetén

A központilag elrendelt digitális munkarend idején érvényes:

TÁJÉKOZTATÓ A TANTERMEN KÍVÜLI, DIGITÁLIS MUNKARENDBEN VALÓ RÉSZVÉTEL SORÁN MEGVALÓSULÓ ADATKEZELÉSRŐL

A tantermen kívüli, digitális munkarendben végzett oktatás a már megszokott, tantermi órától eltérő adatkezeléseket is maga után vonhat. Az iskolában érvényesülő általános adatkezelési szabályokon túl az online térben megtartott órák során is kiemelt figyelmet fordítunk az adatvédelem és adatbiztonság érvényesülésére. Ennek egyik eleme ez a tájékoztatás is.

Az adatkezelő a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény értelmében a köznevelési intézmény.

Az adatkezelő megnevezése, elérhetőségei:

Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 29-37.

Tel.: 42/500-567

Az adatkezelés jogi háttere

Az adatkezelésre vonatkozóan számos jogszabály tartalmaz kötelező előírásokat. Ezek közül az egyik, amivel gyakran lehet találkozni a GDPR, de számos esetben az Infotörvényre is hivatkozik az adatkezelő.

Az adatkezelés jogalapja, a kezelt adatok köre

A tantermen kívüli, digitális munkarendben megvalósuló oktatás során a személyes adatok kezelését az előbb említett Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR teszi jogszerűen lehetővé az iskola, mint köznevelési intézmény (adatkezelő) számára.

Az ún. jogalap a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének e) pontja, vagyis ez az adatkezelés az oktatás keretében végzett feladatok végrehajtásához szükséges. A tanárok az oktatási-nevelési feladatuk elvégzése érdekében kezelhetik a tanulók személyes adatait.

Az oktatási-nevelési feladat során kezelt személyes adatok, így különösen a fénykép, videofelvétel, vagy hangfelvétel kezelésének célja

- az ingyenes és kötelező alapfokú, valamint az

- ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása,

- a köznevelési intézmény jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, és

- a digitális munkarendben végzett oktatási tevékenység ellátásával kapcsolatos feladatok végzése, kapcsolattartás, az ismeretek átadása és az ismeret (számonkérés) vagy jelenlét ellenőrzése.

Csak a fent meghatározott célok elérése érdekében és azzal arányosan lehet kezelni az oktatás során keletkezett személyes adatokat, betartva az adatkezelésre vonatkozó alapelveket, biztonsági előírásokat.

Az adatkezelés időtartama

Az adatkezelés alapvetően az adatkezelési cél megvalósulásáig tart. Ezért a tantermen kívüli, digitális munkarendben végzett oktatás során keletkezett, a tanulóról készült, vagy a tanuló saját magáról készített és elküldött fénykép, videofelvétel vagy hangfelvétel adatokat a pedagógus az értékelés megtörténte után, de legkésőbb a tanév végén haladéktalanul, vissza nem állítható módon törölni köteles.

Adatbiztonság

Tekintettel arra, hogy a személyes adatok kezelése nem csak az iskola falain belül történik, a biztonságos környezet megteremtése közös feladat, így mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megakadályozzuk az adatkezeléshez használt eszközök, adattárak, belépési jelszavak stb. illetéktelenek (a családtagok is ennek minősülhetnek) általi hozzáférését. Mindezekre tekintettel el kell kerülni a tanulók (szülői felügyeletet gyakorló személy) által megküldött/feltöltött videók adathordozóra történő kimásolását.

A pedagógust a tanulóval kapcsolatosan tudomására jutott adatok vonatkozásában az Nkt. alapján titoktartási kötelezettség terheli.

Az adatkezeléssel kapcsolatos jogok érvényesítése és a jogorvoslati lehetőségek

Az adatbiztonsági követelmények teljesülése és a tanuló jogainak védelme érdekében a tájékoztatás megadása, az adatokba történő betekintés biztosítása, illetve azokról másolat kiadása is az érintett tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) személyének azonosításához kötött.

Kiskorú tanuló esetén, a szülői felügyeletet gyakorló személy gyakorolhatja ezeket a jogokat.

Az adatkezelő, az érintett tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) által benyújtott, az őt megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelmet annak benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, de legfeljebb huszonöt napon belül elbírálja és döntéséről a kérelmet benyújtót írásban vagy elektronikusan benyújtott kérelem esetén elektronikus úton értesíti.

Tájékoztatás és hozzáférés joga:

Az adatkezeléssel érintett tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) a köznevelési intézményhez, mint adatkezelőhöz eljutatott kérelmében tájékoztatást kérhet arról, hogy a tantermen kívüli, digitális munkarendben végzett feladatellátás során készült-e a tanulóról felvétel, és ha igen, milyen felvételek készültek.

Az adatkezeléssel érintett tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) a köznevelési intézményhez, mint adatkezelőhöz eljutatott kérelmében tájékoztatást kérhet arról, hogy ki, milyen jogalapon, milyen adatkezelési célból, mennyi ideig és milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, továbbá arról, hogy kinek, mikor, milyen jogszabály alapján, a tanuló mely személyes adataihoz biztosított hozzáférést vagy kinek továbbította a tanuló személyes adatait.

Helyesbítéshez való jog:

Az adatkezelés jellegére tekintettel az érintett helyesbítéshez való jogának gyakorlása logikailag kizárt.

Tiltakozás joga:

A tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy), a tanuló saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha álláspontja szerint az adatkezelő a személyes

adatokat a jelen adatkezelési tájékoztatóban megjelölt céllal összefüggésben nem megfelelően kezelné.

Törléshez való jog:

A tájékoztatóban ismertetett adatkezelés kapcsán a tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) csak akkor élhet a törléshez való jogával, ha az adatkezelő köznevelési intézmény közfeladat ellátása keretében végzett feladata végrehajtásához az adat nem szükséges.

A zároláshoz (adatkezelés korlátozásához) való jog:

A tanuló (szülői felügyeletet gyakorló személy) kérheti, hogy a tanuló személyes adatai kezelését az adatkezelő korlátozza, amennyiben az adatkezelőnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen. Ez utóbbi esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben.

Jogorvoslathoz való jog:

Ha az feltételezhető, hogy sérültek a tanuló adatkezeléssel kapcsolatos jogai, az adatkezelő a tanuló személyes adatainak kezelése során megsértette a hatályos adatvédelmi követelményeket, akkor

- az iskolához, mint adatkezelőhöz lehet fordulni, vagy

- lehet kérni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., (www.naih.hu, ugyfelszolgalat@naih.hu) vizsgálatát, továbbá - lehetőség van a személyes adatok védelme érdekében bírósághoz fordulni.

2020. április 8.

Útmutató a tantermen kívüli, digitális munkarendben való részvétel során megvalósuló adatkezeléshez

Az elmúlt három hétben sikeresen átálltunk a tantermen kívüli, digitális munkarendre, ennek során a tanárok és a tanulótársak sokszor online kapcsolatba kerülnek egymással, hang- és videóközvetítés zajlik közöttük. Előfordulhat, hogy a tanár azt kéri, a tanuló készítsen magáról felvételt, ami alapján meggyőződhet, hogy tényleg megtanulta-e a tananyagot, valóban elvégezte a kijelölt feladatot, vagy így ellenőrzi az önálló feladatmegoldást.

Mind a tanárokról, mind pedig a tanulókról készült felvétel személyes adat. A személyes adatok kezelése (így a felvétel készítés, továbbítás, megosztás, rögzítés stb.) az Európai Unióban is, így hazánkban is jogszabályokon alapul. A személyes adatok védelméhez fűződő jog mindenkit megillet.

Mik azok a személyes adatok?

Név, lakcím, születési idő, telefonszám, egészségügyi állapotra vonatkozó adat, a mobiltelefonok IMEI száma, a számítógép IP címe, a tanulóról készült fénykép, videofelvétel, a különböző oldalakon használt jelszavak, a bankkártya PIN kódja, GPS koordináták (amiből lehet következtetni, hogy rendszerint ki és mikor indul el otthonról, hová jár iskolába, mikor és merre megy iskola után) stb.

Személyes adat minden, ami közvetve vagy közvetlenül valamilyen információt közvetít, a személyiségről, a szokásokról, a magánéletről.

Ki az adatkezelő?

Az iskolai tanulmányai során a tanuló személyes adatainak adatkezelője az oktatási intézmény, ahol az adatok kezelése történik. Azonban bárki adatkezelővé válhat, ha mások személyes adatait rögzíti, tárolja, továbbítja, megosztja, nyilvánosságra hozza. Tudni kell, hogy mindig az adatkezelő felel a nála lévő személyes adatok jogszerű kezeléséért.

Hogyan élhetnek vissza a személyes adatokkal?

Személyes adatokkal sokféleképpen vissza lehet élni. Ilyen visszaélésnek minősül például, ha

- hamis weboldalakra irányítva azt kérik tőlünk, hogy adjuk meg a bankszámlaszámunkat, felhasználónevünket, jelszavunkat, majd az így megszerzett adatokat felhasználják és például a bankszámláról pénzt vesznek le, hozzáférhetnek a levelezésünkhöz, a közösségi tereken létrehozott profiljainkhoz stb.

- kártékony kódokat (pl. vírusokat) juttatva a számítógépünkre megszerzik a jelszavakat, kódokat,

- az internetre feltöltik a másról készült fényképet, vagy videofelvételt, anélkül, hogy ehhez hozzájárulást kaptak volna.

Hogyan lehet megelőzni a személyes adatok jogellenes felhasználását?

- Csak tudatosan használjuk az online környezetet, senki ne tegyen közzé magáról olyan fényképet vagy videót, amit bárki előtt szégyellene vagy kellemetlenül érintené, ha más látná!

- Ne készítsünk és főleg ne tegyünk közzé másról sem fényképet hang- vagy videófelvételt, az előzetes hozzájárulása nélkül!

- A különböző internetes oldalakon lehetőleg csak azokat az adatokat adjuk meg, amelyek indokoltak az oldal használatához. (pl. a Waze-hoz szükséges a helyadat, de a fényképekhez hozzáférés már nem indokolt.) Legyen mindig gyanús, ha túl sok adatot kérnek tőlünk! Inkább ne regisztráljunk az ilyen oldalra!

- Érdemes minden esetben megnézni a honlapon elérhető adatkezelési tájékoztatót, amiből megtudhatjuk ki, hogyan fogja kezelni a személyes adatokat!

Hogyan cselekedhetünk helyesen, ha személyes adatot kezelünk?

Amikor valakiről fényképet, hangfelvételt, videófelvételt készítünk, összegyűjtjük az egyéb személyes adatait pl. e-mail cím, telefonszám stb. akkor személyes adato(ka)t kezelünk, így adatkezelővé válunk. Ha mindezt kizárólag magunknak, személyes használatunkra végezzük, akkor arra kell különösen odafigyelnünk, hogy mások ne szerezhessék meg tőlünk ezeket az adatokat.

Az adatkezelés során be kell tartani az adatkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

- Felvétel készítésekor, mindenképpen tájékoztatni szükséges az érintettet, akiről a felvétel készül, és csak akkor készüljön felvétel, ha ehhez az érintett beleegyezését adja. Az elkészült felvétel továbbítása, megosztása vagy az internetre feltöltve annak lehetővé tétele, hogy bárki megnézhesse szintén csak a felvételen szerepelő összes érintett beleegyezésével, hozzájárulásával történhet! Ügyelni kell arra, hogy kiskorú esetében a szülő adja meg a hozzájárulást!

- Másvalaki telefonszámát, e-mail címét, lakcímét egyéb személyes adatait a hozzájárulása nélkül ne adjuk tovább, ne tegyük nyilvánossá!

Személyes adatok jogosulatlan készítésének, felhasználásának, közzétételének (kezelésének) következményei

A magánéletünk és személyiségünk védelme érdekében nem csak azt szabályozták, hogyan kell eljárnunk helyesen, ha személyes adatokat kezelünk, hanem azt is, hogy mi történik akkor, ha megszegjük a szabályokat.

§ A Polgári Törvénykönyv szabályozza, hogy ún. sérelemdíjat követelhetnek tőlünk, ha jogosulatlanul (vagyis a szükséges hozzájárulás nélkül) készítünk valakiről fényképet vagy hangfelvételt, vagy jogosulatlanul használjuk fel az elkészült felvételeket.

§ A Büntető Törvénykönyv több fejezete foglalkozik a személyes adatokkal való visszaélés súlyosabb formáival és ezeket bűncselekménnyé nyilvánítja.

§ Kifejezetten adatkezelésre vonatkozó előírásokat a GDPR (AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről) és az Infotörvény. (2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról) tartalmaznak.

A tanulók magatartására vonatkozóan az iskola házirendje fogalmazhat meg előírásokat. Az a tanuló, aki magatartásával más személy személyiségi jogait sérti, beleértve a személyes adatokkal való visszaélést is, felelősségre vonható!

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) feladata, hogy ellenőrizze a személyes adatok helyes felhasználását. Szabálytalan adatkezelés esetén mérlegelés esetén akár többmillió forintos adatvédelmi bírságot is kiszabhat.

FIGYELEM! A digitális munkarendben megvalósuló oktatás során készült bármely kép- és hangfelvétel vagy egyéb személyes adat továbbítása, közzététele, megosztása az internet nyilvánossága részére, az erre vonatkozó hozzájárulás hiányában jogosulatlan adatkezelés és megvalósíthatja a személyes adattal való visszaélést is!

Mit tegyünk, ha jogosulatlan adatkezelést vagy visszaélést tapasztalunk?

- Ha azt tapasztaljuk, hogy saját magunkról, diáktársunkról vagy tanárunkról valaki a hozzájárulásunk, vagy a tanár hozzájárulása nélkül hoz nyilvánosságra személyes adatokat, mindenképpen jelezzük a szülőknek és az iskolának, vagy kérjünk segítséget az osztályfőnöktől!

- Az internetes oldalak üzemeltetői kötelesek megvizsgálni és elérhetetlenné tenni azon tartalmakat, amelyek jogosulatlanul kerültek feltöltésre. Be kell jelenteni számukra ezeket a tartalmakat és kérni kell a törlésüket!

- A személyes adatkezeléssel kapcsolatos jog megsértése esetén kérni lehet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (Székhely: 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C., www.naih.hu, ugyfelszolgalat@naih.hu) vizsgálatát.

Document Metadata

Table of Contents

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Document Metadata