Megállapodás az Afrikai-Eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről
Megállapodás az Afrikai-Eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről
A Szerződő Felek,
emlékeztetve az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményre, amely a vándorló fajok megőrzése érdekében nemzetközi együttműködésre buzdít;
továbbá emlékeztetve arra, hogy a Felek Konferenciájának első, bonni, 1985 októberében tartott ülése utasította az Egyezmény Titkárságát, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket egy, a nyugat-palearktikus récefélékre vonatkozó megállapodásra;
tekintettel arra, hogy a vándorló vízimadarakat, melyek a világ biológiai sokféleségének fontos részét képezik, a jelen és a jövő nemzedék számára meg kell őrizni, összhangban az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezménnyel és a Feladatok a XXI. századra című dokumentummal;
felismerve bizonyos vándorló vízimadárfajoknak a természetből történő begyűjtéséből fakadó gazdasági, társadalmi, kulturális és rekreációs hasznot, valamint a vízimadarak általános környezeti, ökológiai, genetikai, tudományos, esztétikai, rekreációs, kulturális, oktatási, társadalmi és gazdasági értékeit;
meggyőződve arról, hogy a vándorló vízimadarak bárminemű zsákmányolása kizárólag fenntartható módon történhet, tekintettel egyrészt az érintett fajok teljes elterjedési területükön való védelmi helyzetére, másrészt biológiai sajátosságaikra;
tudatában annak, hogy a vándorló vízimadarak különösen sebezhetők, mivel nagy távolságokat tesznek meg és mivel a vizes élőhelyek hálózata, melytől fennmaradásuk függ, a nem fenntartható emberi tevékenységek miatt folyamatosan fogyatkozik és pusztul, melyet az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezmény ismertet;
felismerve, hogy azonnali intézkedésekre van szükség a vándorló vízimadárfajok és az afrikai-eurázsiai vonulási rendszer területén található élőhelyeik pusztulásának megállítására;
meggyőződve arról, hogy egy sokoldalú megállapodás megkötése, valamint annak egyeztetett vagy összehangolt végrehajtása jelentősen hozzá fog járulni a vándorló vízimadárfajok és élőhelyeik hatékonyabb védelméhez, illetve járulékos előnyeit sok más állat- és növényfaj fogja élvezni; és
elismerve, hogy egy ilyen megállapodás hatékony végrehajtásához szükséges lesz segítséget nyújtani néhány érintett ország számára mind a vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel kapcsolatos kutatáshoz, képzéshez és monitorozáshoz, mind pedig az élőhelyek kezeléséhez, valamint az ezen megállapodást végrehajtó tudományos és közigazgatási intézmények felállításához vagy továbbfejlesztéséhez,
a következőkben állapodtak meg:
1. Cikk
Hatályosság, meghatározások és értelmezések
1. A Megállapodás hatálya alá területileg az afrikai-eurázsiai vízimadarak vonulási rendszerének az a területe tartozik (a továbbiakban: a "Megállapodás területe"), melyet az 1. Melléklet határoz meg.
2. A Megállapodás alkalmazásában:
a) Egyezmény: az 1979-ben elfogadott, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló Egyezményt jelenti;
b) Egyezmény Titkársága: az Egyezmény 9. Cikke szerint felállított testületet jelenti;
c) Vízimadarak: azok a madárfajok, melyek életciklusuk legalább egy részében vizes élőhelyekhez kötődnek; részben vagy teljes mértékben a Megállapodás területén fordulnak elő, és melyeket a 2. Melléklet sorol fel;
d) Megállapodás Titkársága: a Megállapodás 6. Cikk 7. b) pontja értelmében felállított testületet jelenti;
e) Felek: amennyiben a szövegben másként nem rendelkeznek, a Megállapodás feleit jelenti; és
f) Jelenlévő és szavazó Felek: csak azokat a jelenlevő feleket jelenti, amelyek igennel vagy nemmel szavaznak; a szavazástól tartózkodók nem számítanak a jelenlevő szavazó felek közé.
A továbbiakban az Egyezmény 1. Cikk 1. a)-k) pontjaiban meghatározott kifejezések a Megállapodásban a szükséges változtatásokkal együtt ugyanazt jelentik.
3. A Megállapodás az Egyezmény 4. Cikk 3. pontja szerinti megállapodás.
4. A Megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik. A Megállapodásra való bármely hivatkozás annak mellékleteire is utal.
2. Cikk
Alapelvek
1. A Felek koordinált intézkedéseket tesznek, hogy a vándorló vízimadárfajok kedvező védelmi helyzetét megőrizzék vagy helyreállítsák. E célból alkalmazzák - nemzeti jogszabályaik határain belül - a Megállapodás 3. Cikkében leírt intézkedéseket, összhangban a 4. cikkben említett Cselekvési Tervben pontosan meghatározott tevékenységekkel.
2. Az 1. bekezdésben előírt intézkedések végrehajtása során a Felek figyelembe veszik az elővigyázatosság elvét.
3. Cikk
Általános védelmi intézkedések
1. A Felek lépéseket tesznek a vándorló vízimadárfajok védelmére, különös figyelmet fordítanak a veszélyeztetett fajokra és azokra, melyek kedvezőtlen védelmi helyzetben vannak.
2. Ennek megfelelően a Felek:
a) biztosítják az Egyezmény 3. Cikk 4. és 5. bekezdése által előírt szigorú védelmet a veszélyeztetett vándorló vízimadarak számára a Megállapodás területén;
b) biztosítják, hogy a vándorló vízimadarak bármilyen hasznosítása a fajok ökológiájának lehető legjobb ismeretén alapul, és hogy az mind a fajok, mind az őket magukban foglaló ökológiai rendszerek szempontjából fenntartható;
c) meghatározzák területükön azokat az élőhelyeket, ahol a vándorló vízimadarak előfordulnak, illetve támogatják ezeknek az élőhelyeknek a védelmét, kezelését és helyreállítását azokkal a szervezetekkel együtt, melyek érintettek az élőhelyek védelmében, és amelyeket a Megállapodás 9. Cikkének a) és b) pontja felsorol;
d) a megfelelő élőhelyek hálózatának fenntartására, illetve helyreállítására tett erőfeszítéseiket összehangolják minden érintett vándorló vízimadárfaj teljes elterjedési területén, különösen, ahol a vizes élőhelyek két vagy több olyan országra is kiterjednek, melyek a Megállapodás Felei;
e) felderítik azokat a problémákat, amelyeket emberi tevékenység okoz vagy valószínűleg fog okozni és törekednek az azokat megszüntető lépések végrehajtására, mint például az élőhelyek helyreállítására és az élőhelyek elvesztésének pótlására;
f) együttműködnek egyrészt a nemzetközileg összehangolt cselekvést igénylő veszélyhelyzetekben, és azoknak a vándorló vízimadárfajoknak a meghatározásában, melyek a leginkább sebezhetők ilyen helyzetekben, másrészt olyan veszélyelhárítási módszerek kidolgozásában, amelyek fokozott védelmet biztosítanak e fajok számára ilyen esetben; továbbá azoknak az irányelveknek az elkészítésében, amelyek az egyes Feleket segítik e helyzetek kezelésében;
g) ha a nem őshonos fajok a vadon élő növény- és állatfajok védelmi helyzetét károsítanák, megtiltják ezeknek a vízimadárfajoknak a szándékos betelepítését és megfelelő intézkedéseket tesznek az ilyen fajok véletlenszerű kijutásának megelőzésére; abban az esetben, ha a nem őshonos vízimadárfajokat már betelepítették vagy behurcolták, a Felek minden szükséges lépést megtesznek, hogy ezek ne veszélyeztessék az őshonos fajokat;
h) kezdeményezik és támogatják a vándorló vízimadarak biológiájának és ökológiájának kutatását, amely egyúttal a kutatási és monitorozási módszerek összehangolását, és adott esetben közös vagy együttműködési kutatási és monitorozási programok felállítását is jelenti;
i) felmérik képzési szükségleteiket - többek között - a vonuló vízimadarak felmérésében, a monitorozásban, gyűrűzésben, valamint a vizes élőhelyek kezelésében, hogy meg lehessen határozni a legfontosabb képzési témákat és területeket, valamint együttműködnek a megfelelő szakképzési programok kidolgozása és végrehajtása során;
j) olyan programokat dolgoznak ki és folytatnak, ahol egyrészt az általános vízimadár-védelmet, másrészt pedig a Megállapodás célkitűzéseit és előírásait ismertetik és népszerűsítik;
k) kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatási, monitorozási, védelmi és oktatási programok eredményeiről; és
l) együttműködnek a Megállapodás végrehajtásában, egymást támogatva, különösen a kutatás és monitorozás területén.
4. Cikk
Cselekvési Terv és védelmi irányelvek
1. A Megállapodás 3. Melléklete olyan Cselekvési Terv, amely - az alábbi tagolásban - részletesen kifejti, hogy a Feleknek a Megállapodás 3. Cikkében vázolt általános védelmi intézkedésekkel összhangban milyen lépéseket kell tenniük a legfontosabb fajokkal és feladatokkal kapcsolatban:
a) fajok védelme;
b) élőhelyek védelme;
c) az emberi tevékenységek szabályozása;
d) kutatás és monitorozás;
e) oktatás és tájékoztatás;
f) végrehajtás.
2. A védelmi irányelvek figyelembevételével a Cselekvési Tervet a Felek minden rendes találkozóján felül kell vizsgálni.
3. A Cselekvési Terv bármilyen módosítását a Felek Találkozója fogadja el, figyelembe véve a Megállapodás 3. Cikkének előírásait.
4. A védelmi irányelveket a Felek Találkozójának első ülésére kell előterjeszteni elfogadásra, majd rendszeresen felül kell vizsgálni.
5. Cikk
Végrehajtás és pénzügyi támogatás
1. Minden Fél:
a) kijelöl a Megállapodás végrehajtása érdekében egy vagy több hatóságot, melyek többek között figyelemmel kísérik mindazon tevékenységeket, amelyek hatással lehetnek az állam területén előforduló vándorló vízimadárfajok védelmi helyzetére;
b) kijelöl egy személyt, aki a többi Féllel tartja a kapcsolatot; nevét és címét haladéktalanul eljuttatja a Titkársághoz, mely azonnal továbbítja azt a többi Félhez; és
c) a Felek Találkozójának minden rendes ülésére - a második üléstől kezdődően - jelentést állít össze a Megállapodás végrehajtásáról, különösen a vállalt védelmi intézkedésekkel kapcsolatban. A jelentések formátumát a Felek Találkozója első ülése határozza meg és amennyiben szükséges, a következő üléseken felülvizsgálják. A jelentést legalább százhúsz nappal a rendes ülés előtt megküldik a Titkárságnak, amely a másolatokat azonnal továbbítja a többi Fél felé.
2. a) Minden Fél hozzájárul a Megállapodás költségvetéséhez az ENSZ költségvetési hozzájárulás alapján. Az egyes Felek maximális hozzájárulásának mértéke nem haladhatja meg a teljes költségvetés 25%-át. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek az adminisztratív költségek legfeljebb 2,5%-át kell fizetniük.
b) A Felek a költségvetést beleértve a hozzájárulás mértékének esetleges megváltoztatását egyhangú döntéssel fogadják el.
3. A Felek Találkozója a Xxxxx önkéntes hozzájárulásából vagy bármilyen más forrásból védelmi alapot hozhat létre a vándorló vízimadárfajok megőrzésével kapcsolatos monitorozás, kutatás, képzés, továbbá a védelmet és a kezelést célzó programok pénzügyi támogatása céljából.
4. A Feleket a Megállapodás arra buzdítja, hogy támogassanak két- és többoldalú megállapodások révén más Feleket továbbképzéssel, technikai és anyagi támogatás formájában a Megállapodás előírásainak végrehajtása céljából.
6. Cikk
A Felek Találkozója
1. A Megállapodás döntéshozó testülete a Felek Találkozója.
2. A Letéteményesnek, az Egyezmény Titkárságával egyeztetve, a Megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül összehívják a Felek Találkozójának első ülését. Ezt követően a Megállapodás Titkársága, az Egyezmény
Titkárságával egyeztetve, legkésőbb háromévenként összehívja a Felek Találkozóját, hacsak az nem dönt másképpen. Amennyiben lehetséges, ezeket az üléseket az Egyezmény rendes konferenciájával együtt tartják meg.
3. A Felek legalább egyharmadának írásos kérésére a Megállapodás Titkárságának rendkívüli ülést kell összehívnia.
4. Az ENSZ és szakosított szervei, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, bármely állam, amely nem tagja a Megállapodásnak, valamint - egyebek mellett - a vándorló vízimadarak megőrzésében, védelmében és kezelésében is érintett nemzetközi egyezmények titkárságai megfigyelők útján részt vehetnek a Felek Találkozójának ülésein. Ezeken az üléseken szintén képviseltetheti magát bármely szervezet vagy testület, amely ilyen jellegű védelmi tevékenységgel vagy a vándorló vízimadarak kutatásával foglalkozik, kivéve, ha a Felek legalább egyharmada ezt ellenzi.
5. Csak a Feleknek van szavazati joga. Mindegyik Fél egy szavazattal rendelkezik, de a regionális gazdasági integrációs szervezetek, amelyek tagjai a Megállapodásnak, az őket illető ügyekben annyi szavazattal bírnak, ahány tagállamuk tagja a Megállapodásnak. Regionális gazdasági integrációs szervezetnek nincsen szavazati joga, amennyiben azt a saját tagállamai gyakorolják. Fordított viszonylatban ugyanez érvényes.
6. Amennyiben a Megállapodás nem rendelkezik másképpen, úgy a Felek Találkozójának döntéseit közmegegyezéssel kell elfogadni, vagy ha ez nem érhető el, akkor a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével.
7. Az első ülésen a Felek Találkozója:
a) az eljárási szabályokat közmegegyezéssel fogadja el;
b) létrehozza a Megállapodás Titkárságát az Egyezmény Titkárságán belül azoknak a feladatoknak az ellátására, amelyet ezen megállapodás 8. Cikke határoz meg;
c) Technikai Bizottságot hoz létre a Megállapodás 7. Cikke alapján;
d) elfogadja a Megállapodás 5. Cikk 1. c) pontja szerint összeállítandó jelentések formátumát; és
e) elfogadja azon rendkívüli helyzeteknek a meghatározó kritériumait, melyek sürgős védelmi intézkedéseket igényelnek, és meghatározza az elvégzendő tevékenységekhez kapcsolódó felelősségviselés módjait.
8. A Felek Találkozója minden rendes ülésen:
a) áttekinti a valós és a várható változásokat mind a vándorló vízimadarak védelmi helyzetében, mind a túlélésük szempontjából fontos élőhelyek, valamint a károsító tényezők tekintetében;
b) megvizsgálja az eddigi fejlődést, valamint a Megállapodás végrehajtása során felmerült bárminemű nehézségeket;
c) elfogadja a költségvetést és áttekinti a Megállapodás pénzügyi terveivel kapcsolatos ügyeket;
d) foglalkozik bármely olyan üggyel, amely a Titkársággal és a Technikai Bizottság tagságával kapcsolatos;
e) elfogadja a Megállapodás Xxxxx és az Egyezmény Felek Konferenciája számára készült tájékoztató jelentését; és
f) meghatározza a következő ülés idejét és helyszínét.
9. Bármely ülésen a Felek Találkozója:
a) ahol szükségesnek vagy helyénvalónak tűnik, javaslatokat tehet a Felek számára;
b) elfogadhat egyrészt különleges feladatokat a Megállapodás hatékonyságának a fokozására, másrészt pedig veszélyhelyzetben teendő intézkedéseket a Megállapodás 7. Cikk 4. pontjának megfelelően;
c) megvitatja a Megállapodást módosító javaslatokat és dönt velük kapcsolatban;
d) módosíthatja a Cselekvési Tervet a Megállapodás 4. Cikk 3. pontja szerint;
e) szükség esetén létrehozhat további testületeket, amelyek segítik a Megállapodás végrehajtását, különös tekintettel olyan nemzetközi szerződések, egyezmények és megállapodások szervezeteivel való kapcsolattartásra, amelyek földrajzi és rendszertani szempontból átfedő vonásokat tartalmaznak; és
f) dönthetnek bármilyen más ügyekben, amelyek a Megállapodás végrehajtásához kapcsolódnak.
7. Cikk
Technikai Bizottság
1. A Technikai Bizottság összetétele:
a) kilenc, a Megállapodás területének különböző régióit képviselő szakértő, kiegyensúlyozott földrajzi megoszlás szerint;
b) egy-egy képviselő a Világ Természetvédelmi Unióból (IUCN), a Nemzetközi Vízimadár Kutatóintézetből (IWRB) és a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácsból (CIC); és
c) egy-egy szakértő a következő területekről: agrárközgazdaság, vadgazdálkodás és környezetvédelmi jog.
A Felek Találkozója fogja meghatározni a szakértők jelölési eljárását, kinevezésük időtartamát és a Technikai Bizottság elnökének jelölési eljárását. Az elnök legfeljebb négy megfigyelő részvételét engedélyezheti a különböző nemzetközi kormányzati és nem-kormányzati szervezetekből.
2. Amennyiben a Felek Találkozója nem dönt másképp, a Technikai Bizottság üléseit a Megállapodás Titkársága hívja össze a Felek Találkozójának rendes ülésével egyidejűleg, továbbá legalább egyszer a rendes ülések közötti időszakban.
3. A Technikai Bizottság:
a) tudományos és technikai tanácsot, illetve tájékoztatást ad a Felek Találkozója, valamint a Megállapodás Titkárságán keresztül a Felek számára;
b) ajánlásokat készít a Felek Találkozójára a Cselekvési Xxxxxxx, a Megállapodás végrehajtásával és a további kutatásokkal kapcsolatban;
c) tevékenységeiről jelentést készít a Felek Találkozójának minden rendes ülésére, amelyet annak kezdete előtt legalább százhúsz nappal eljuttat a Megállapodás Titkárságához, amely a másolatokat azonnal továbbítja a Xxxxxxxx; és
d) végrehajtja a Felek Találkozója által rábízott bármely más feladatot.
4. Amennyiben a Technikai Bizottság véleménye szerint olyan rendkívüli helyzet áll elő, hogy egy vagy több vízimadárfaj védelmi helyzete romlásának elkerülése végett sürgős intézkedések elfogadására van szükség, a Technikai Bizottság kérheti a Megállapodás Titkárságát az érintett Xxxxx azonnali összehívására. Ezek a Felek a lehető leghamarabb találkoznak, hogy a különösen veszélyeztetett fajok érdekében gyors védelmi programot dolgozzanak ki. Amennyiben egy ilyen találkozón elfogadnak egy ajánlást, az érintett Feleknek tájékoztatják egymást és a Megállapodás Titkárságát a megtett intézkedésekről vagy az elmaradt intézkedés okáról.
5. A Technikai Bizottság szükség esetén felállíthat munkacsoportokat különleges feladatok teljesítésére.
8. Cikk
A Megállapodás Titkársága
A Megállapodás Titkárságának feladatai:
a) a Felek Találkozóinak, valamint a Technikai Bizottság összejöveteleinek előkészítése és megrendezése;
b) a Felek Találkozója által ráruházott feladatok végrehajtása;
c) a Megállapodásban foglalt tevékenységek, ideértve a Cselekvési Tervet is, elősegítése és koordinálása a Felek Találkozója döntéseinek megfelelően;
d) együttműködés azokkal az országokkal, amelyek ugyan nem tagállamok, de a Megállapodás területéhez tartoznak; a Felek és azon nemzetközi és nemzeti szervezetek közötti koordinálás, amelyek tevékenysége közvetve vagy közvetlenül kapcsolódik a vándorló vízimadarak megőrzéséhez, beleértve a védelmet és kezelést;
e) olyan információk összegyűjtése és értékelése, amelyek segítik a Megállapodás célkitűzéseit és végrehajtását, továbbá ezeknek az információknak a terjesztése;
f) felhívják a Felek Találkozójának a figyelmét a Megállapodás célkitűzéseihez kapcsolódó ügyekre;
g) a Megállapodás 5. Cikk 1. a) pontja szerint kijelölt hatóságok és a Technikai Bizottság jelentései, valamint e Cikk h) pontja szerint előírt jelentések másolatainak továbbítása a Felek felé legalább hatvan nappal a Felek Találkozója rendes üléseinek kezdete előtt;
h) a Titkárság munkájáról és a Megállapodás végrehajtásáról évenként jelentés készítése, a Felek Találkozójának rendes ülései részére;
i) a Megállapodás költségvetésének, valamint amennyiben létesítenek, természetvédelmi alapjának kezelése;
j) a közvélemény tájékoztatása a Megállapodásról és annak célkitűzéseiről; és
k) egyéb, a Megállapodás vagy a Felek Találkozója által rábízott feladatok végrehajtása.
9. Cikk
A vándorló vízimadarakkal és élőhelyeikkel foglalkozó nemzetközi testületekkel való kapcsolat
A Megállapodás Titkársága véleménykérés céljából felkeresi:
a) rendszeres időközönként az Egyezmény Titkárságát, indokolt esetben pedig azokat a testületeket, amelyek az Egyezmény 4. Cikk 3. és 4., a vándorló vízimadarakkal kapcsolatos bekezdése szerint felállított megállapodások titkársági feladatainak ellátásáért felelősek; az 1971-ben elfogadott, a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek, különösen mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló Egyezmény, az 1973-ban elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény, az 1968-ban elfogadott, a természet és a természeti erőforrások megőrzéséről szóló afrikai egyezmény, az 1979-ben elfogadott európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló Egyezmény, végezetül az 1992-ben elfogadott, a biológiai sokféleségről szóló Egyezmény titkárságát abból a célból, hogy a Felek Találkozója együttműködhessen ezeknek az egyezményeknek a tagállamaival minden közös témában, különös tekintettel a Cselekvési Terv kidolgozásában és végrehajtásában;
b) más, a témában érintett egyezmények és nemzetközi szerződések titkárságát közös érdekű ügyekben; és
c) a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésében, beleértve a védelmet és a kezelést is, valamint a kutatás, oktatás és ismeretterjesztés területén illetékes egyéb szervezeteket.
10. Cikk
A Megállapodás módosítása
1. Ez a Megállapodás a Felek Találkozójának bármely rendes vagy rendkívüli ülése által módosítható.
2. Módosító javaslatot bármely Fél tehet.
3. Bármely javasolt módosítás szövegét az indoklással együtt legalább százötven nappal az ülés kezdete előtt el kell juttatni a Megállapodás Titkárságára. A Titkárság azok másolatait azonnal továbbítja a Feleknek. A Feleknek hozzászólásaikat legalább hatvan nappal az ülés kezdete előtt kell benyújtaniuk a Titkárságra. A Titkárság a határidő lejárta után a lehető leghamarabb továbbítja a Feleknek az addig a napig beérkezett hozzászólásokat.
4. A Megállapodás Mellékleteit nem érintő módosításokat a jelenlevő és szavazó Felek kétharmados többségével lehet elfogadni. A módosítások harminc nappal azt követően lépnek hatályba az őket elfogadó Xxxxx számára, hogy a Xxxxx kétharmada az elfogadási okiratot letétbe helyezte. Bármely Fél részére, amelyik az elfogadási okiratot azt követően helyezi letétbe, hogy a Felek kétharmada már letétbe helyezte azt, a módosítás a letétbe helyezését követő harmincadik napon lép életbe.
5. Bármely további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása a jelenlevő és szavazó Xxxxx kétharmados többségével fogadható el, majd valamennyi Fél számára a kilencvenedik napon lép hatályba azt követően, hogy a Felek Találkozója azt elfogadta, kivéve azokat a Feleket, amelyek e Cikk 6. pontjának megfelelően fenntartással élnek.
6. E Cikk 5. pontjában meghatározott kilencvennapos időszak alatt bármely Fél a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján fenntartással élhet egy újabb Melléklettel vagy egy Melléklet módosításával kapcsolatban. Ezek a fenntartások a letéteményeshez intézett írásos értesítés útján bármikor visszavonhatók és ezt követően a Melléklet vagy a módosítás az adott Fél számára a fenntartás visszavonását követő harmincadik napon lép hatályba.
11. Cikk
A Megállapodás más nemzetközi egyezményekre és jogszabályokra gyakorolt hatása
1. A Megállapodás rendelkezései nem érintik a Feleknek más nemzetközi szerződésből, egyezményből vagy megállapodásból származó jogait vagy kötelezettségeit.
2. A Megállapodás rendelkezései semmilyen módon nem érintik a Felek jogát szigorúbb intézkedések fenntartására vagy elfogadására a vándorló vízimadarak és élőhelyeik megőrzésével kapcsolatban.
12. Cikk
Vitás kérdések rendezése
1. Bármely vitát, amely kettő vagy több Fél között a Megállapodás rendelkezéseinek értelmezése vagy alkalmazása kérdésében felmerülhet, a vitában érintett Felek közötti tárgyalás útján kell rendezni.
2. Ha a vita e cikk 1. pontjának megfelelően nem oldható meg, a Xxxxx közös megegyezéssel a vitát választottbíróság elé terjeszthetik, elsősorban a Hágában székelő Állandó Választottbíróság elé. A választottbírósági határozat a Felekre nézve kötelező.
13. Cikk
Aláírás, ratifikálás, elfogadás, jóváhagyás, csatlakozás
1. A Megállapodás aláírásra nyitva áll bármely, a Megállapodás területén található állam részére abban az esetben is, ha a hatósága alá tartozó terület a Megállapodást érintő területen kívülre esik, továbbá minden olyan regionális gazdasági integrációs szervezet számára, amelynek legalább egy tagállama az elterjedési területet érintő állam. Az aláírás történhet:
a) fenntartás nélkül ratifikálással, elfogadással vagy jóváhagyással; vagy
b) ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás fenntartásával, amelyet a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás követ.
2. A Megállapodás addig a napig marad nyitva aláírásra Hágában, amíg hatályba nem lép.
3. A Megállapodás, annak hatálybalépése napjától, az 1. pontnak megfelelően bármely elterjedési területet érintő állam, illetve regionális gazdasági integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll.
4. A ratifikációs, elfogadási vagy csatlakozási okiratot a Letéteményesnél kell letétbe helyezni.
14. Cikk
Hatálybalépés
1. A Megállapodás a legalább tizennegyedik - és ezen belül legalább hét afrikai és legalább hét eurázsiai - a Megállapodás területét érintő államnak vagy regionális gazdasági integrációs szervezetnek, a Megállapodás 13. Cikke szerinti fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.
2. Minden olyan elterjedési területet érintő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet esetében, amely a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges számú aláírást vagy okirat letétbe helyezését követően:
a) a ratifikálás, elfogadás vagy jóváhagyás tekintetében fenntartás nélkül aláírta;
b) ratifikálta, elfogadta vagy jóváhagyta; vagy
c) csatlakozott
a Megállapodáshoz, az adott állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet fenntartás nélküli aláírását vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezését követő harmadik hónap első napján lép életbe.
15. Cikk
Fenntartások
A Megállapodás rendelkezéseivel kapcsolatban nem lehet általános fenntartással élni. Bármely állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet a fenntartás nélküli aláíráskor vagy a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási, csatlakozási okirat letétbe helyezésekor különleges fenntartást tehet a Megállapodás által érintett bármely faj esetében vagy a Cselekvési Terv bármely különleges rendelkezése tekintetében. A fenntartásokat a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítés útján a fenntartással élő állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet bármikor visszavonhatja; az adott állam vagy szervezet számára a visszavonást követő harmincadik nap után szűnik meg a fenntartás hatálya az érintett rendelkezéssel kapcsolatban.
16. Cikk
Felmondás
A Megállapodást bármely Fél bármikor a Letéteményeshez intézett írásos értesítés útján felmondhatja. A felmondás tizenkét hónappal azt követően lép hatályba, hogy a letéteményes az értesítést megkapta.
17. Cikk
Letéteményes
1. A Megállapodás eredeti példányát, amely angol, arab, francia és orosz nyelven készült, és mindegyik változata egyaránt hiteles, a Letéteményesnél, azaz a Holland Királyság kormányánál helyezik letétbe. A Letéteményes mindegyik változatból hitelesített másolatot küld minden, a 13. Cikk 1. bekezdése szerinti aláíró államnak és regionális gazdasági integrációs szervezetnek, valamint létrejöttét követően a Megállapodás Titkárságának.
2. Amint a Megállapodás hatályba lép, annak hitelesített másolatát a Xxxxxxxxxxxx megküldi az ENSZ Titkárságának az ENSZ Alapokmánya 102. Cikke szerinti bejegyzés és közzététel céljából.
3. A Letéteményes tájékoztatja valamennyi aláíró és csatlakozó államot, regionális gazdasági integrációs szervezetet, valamint a Megállapodás Titkárságát:
a) az aláírásokról;
b) a ratifikációs, elfogadási, jóváhagyási és csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről;
c) a Megállapodás hatálybalépéséről, bármely további Mellékletének vagy a Megállapodás vagy Mellékletei módosításának hatálybalépéséről;
d) további Melléklet vagy egy Melléklet módosítása vonatkozásában bármely fenntartásról;
e) bármely fenntartás visszavonásáról szóló értesítésről; és
f) a felmondási értesítésekről.
A Letéteményes minden aláíró és csatlakozó államnak, regionális gazdasági integrációs szervezetnek és a Megállapodás Titkárságának megküldi a fenntartások, a további Mellékletek, a Megállapodás vagy annak Mellékletei módosításainak szövegét.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a Megállapodást aláírták. Kelt Hágában, 1995. év június hó 16. napján.
1. Melléklet
A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETE
A Megállapodás területi határai a következők: az Északi Sarktól dél felé a 130° Ny hosszúságon a 75° É szélességig; azt követően kelet, délkelet felé az Atlanti-óceán északnyugati részén a 60° É-60° Ny pontig a következő főbb területeket érintve: Xxxxxxxx Xxxxxxxx Sound, Prince Regent Inlet, Boothiai-öböl, Foxe-öböl, Foxe-csatorna és Hudson-szoros; azután délkelet felé át az Atlanti-óceán északnyugati részén az 50° É-30° Ny pontig; a 30° Ny hosszúságon a 10° É szélességig; délkelet felé a 20° Ny hosszúságon az Egyenlítőig; dél felé a 20° Ny hosszúságon a 40° D szélességig; kelet felé a 40° D szélességen a 60° K hosszúságig; észak felé a 60° K hosszúságon a 35° É szélességig; kelet-északkelet felé nagy ívben a Nyugat-Altaj 49° É-87° 27' K pontjáig; északkelet felé nagy ívben Jeges-tenger partjáig a 130° K-nál; észak felé a 130° K hosszúságon az Északi Sarkig. A Megállapodás területének vázlatos képét a következő térkép ábrázolja.
1. a) Melléklet
A MEGÁLLAPODÁS TERÜLETÉNEK TÉRKÉPE
2. Melléklet
A MEGÁLLAPODÁS HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ VÍZIMADÁRFAJOK
SPHENISCIDAE PINGVINFÉLÉK
Spheniscus demersus pápaszemes pingvin
GAVIIDAE BÚVÁRFÉLÉK
Gavia stellata északi búvár
Gavia arctica sarki búvár
Gavia immer jeges búvár
Gavia adamsii fehércsőrű búvár
PODICIPEDIDAE VÖCSÖKFÉLÉK
Tachybaptus ruficollis kis vöcsök
Podiceps cristatus búbos vöcsök
Podiceps grisegena vörösnyakú vöcsök
Podiceps auritus füles vöcsök
Podiceps nigricollis feketenyakú vöcsök
PELECANIDAE GÖDÉNYFÉLÉK
Pelecanus onocrotalus rózsás gödény
Pelecanus rufescens vörhenyes gödény
Pelecanus crispus borzas gödény
SULIDAE SZULAFÉLÉK
Sula (Morus) capensis fokföldi szula
PHALACROCORACIDAE KÁRÓKATONA-FÉLÉK
Phalacrocorax coronatus piroscsőrű kárókatona
Phalacrocorax pygmeus kis kárókatona
Phalacrocorax neglectus namíb kárókatona
Phalacrocorax carbo kárókatona
Phalacrocorax nigrogularis perzsa kárókatona
Phalacrocorax capensis fokföldi kárókatona
ARDEIDAE GÉMFÉLÉK
Egretta ardesiaca haranggém
Egretta vinaceigula zambézi kócsag
Egretta garzetta kis kócsag
Egretta gularis zátonykócsag
Egretta dimorpha madagaszkári zátonykócsag
Ardea cinerea szürke gém
Ardea melanocephala feketenyakú gém
Ardea purpurea vörös gém
Casmerodius albus (=Egretta alba) nagy kócsag
Mesophoyx intermedia középkócsag
Bubulcus ibis pásztorgém
Ardeola ralloides üstökösgém
Ardeola idae kékcsőrű gém
Ardeola rufiventris vöröshasú gém
Nycticorax nycticorax bakcsó
Ixobrychus minutus törpegém
Ixobrychus sturmii szerecsentörpegém
Botaurus stellaris bölömbika
CICONIIDAE GÓLYAFÉLÉK
Mycteria ibis rózsás tantalusz
Anastomus lamelligerus tátogató gólya
Ciconia nigra fekete gólya
Ciconia abdimii Abdim-gólya
Ciconia episcopus gyapjasnyakú gólya
Ciconia ciconia fehér gólya
Leptoptilos crumeniferus afrikai marabu
BALAENICIPITIDAE PAPUCSCSŐRŰGÓLYA-FÉLÉK
Balaeniceps rex papucscsőrűgólya
THRESKIORNITHIDAE IBISZFÉLÉK
Plegadis falcinellus batla
Geronticus eremita tarvarjú
Threskiornis aethiopicus szent íbisz
Platalea leucorodia kanalasgém
Platalea alba afrikai kanalasgém
PHOENICOPTERIDAE FLAMINGÓFÉLÉK
Phoenicopterus ruber rózsás flamingó
Phoenicopterus (=Phoeniconaias) minor kis flamingó
ANATIDAE RÉCEFÉLÉK
Dendrocygna bicolor sujtásos fütyülőlúd
Dendrocygna viduata apáca-fütyülőlúd
Thalassornis leuconotus vöcsökréce
Oxyura leucocephala kékcsőrű réce
Oxyura maccoa csuklyás réce
Cygnus olor bütykös hattyú
Cygnus cygnus énekes hattyú
Cygnus columbianus kis hattyú
Anser brachyrhynchus rövidcsőrű lúd
Anser fabalis vetési lúd
Anser albifrons nagy lilik
Anser erythropus kis lilik
Anser anser nyári lúd
Branta leucopsis apácalúd
Branta bernicla örvös lúd
Branta ruficollis vörösnyakú lúd
Alopochen aegyptiacus nílusi lúd
Tadorna ferruginea vörös ásólúd
Tadorna cana szürkefejű ásólúd
Tadorna tadorna bütykös ásólúd
Plectropterus gambensis tüskésszárnyú lúd
Sarkidiornis melanotos bütykös fényréce
Nettapus auritus afrikai törpelúd
Anas penelope fütyülő réce
Anas strepera kendermagos réce
Anas crecca csörgő réce
Anas capensis bantu réce
Anas platyrhynchos tőkés réce
Anas undulata sárgacsőrű réce
Anas acuta nyílfarkú réce
Anas erythrorhyncha feketefejű üstökösréce
Anas hottentota hottentotta réce
Anas querquedula böjti réce
Anas clypeata kanalas réce
Marmaronetta angustrostis márványos réce
Netta rufina üstökös réce
Netta erythrophthalma pirosszemű réce
Aythya ferina barátréce
Xxxxxx xxxxxx cigányréce
Xxxxxx fuligula kontyos réce
Aythya marila hegyi réce
Somateria mollissima pehelyréce
Somateria spectabilis cifra pehelyréce
Polysticta stelleri Steller-pehelyréce
Clangula hyemalis jeges réce
Melanitta nigra fekete réce
Melanitta fusca füstös réce
Bucephala clangula kerceréce
Mergellus albellus kis bukó
Mergus serrator örvös bukó
Mergus merganser nagy bukó
GRUIDAE DARUFÉLÉK
Balearica pavonina feketenyakú koronásdaru
Balearica regulorum szürkenyakú koronásdaru
Grus leucogeranus hódaru
Grus (=Anthropoides) virgo pártásdaru
Grus (=Anthropoides) paradisea paradicsomdaru
Grus (=Bugeranus) carunculatus golyvás daru
Grus grus daru
RALLIDAE GUVATFÉLÉK
Sarothrura elegans gyöngyös bolyhosszárnyúmadár
Sarothrura boehmi csíkosbegyű bolyhosfarkúmadár
Sarothrura aryresi fehérszárnyú bolyhosfarkúmadár
Rallus aquaticus guvat
Rallus caerulescens kaffer guvat
Crecopsis egregia pompás haris
Crex crex haris
Amaurornis flavirostris mór vízicsibe
Porzana parva kis vízicsibe
Porzana pusilla törpevízicsibe
Porzana porzana pettyes vízicsibe
Aenigmatolimnas marginalis csíkos vízicsibe
Porphyrio alleni bronz szultántyúk
Gallinula chloropus vízityúk
Gallinula angulata törpevízityúk
Fulica cristata bütykös szárcsa
Fulica atra szárcsa
DROMADIDAE GÉMLILEFÉLÉK
Dromas ardeola gémlile
HAEMATOPODIDAE CSIGAFORGATÓ-FÉLÉK
Haematopus ostralegus csigaforgató
Haematopus moquini fokföldi csigaforgató
RECURVIROSTRIDAE GULIPÁNFÉLÉK
Himantopus himantopus gólyatöcs
Recurvirostra avosetta gulipán
GLAREOLIDAE SZÉKICSÉRFÉLÉK
Pluvianus aegyptius krokodilmadár
Glareola pratincola székicsér
Glareola nordmanni feketeszárnyú székicsér
Glareola ocularis madagaszkári székicsér
Glareola nuchalis kövi székicsér
Glareola cinerea hamvas székicsér
CHARADRIIDAE LILEFÉLÉK
Pluvialis apricaria aranylile
Pluvialis fulva ázsiai pettyeslile
Pluvialis squatarola ezüstlile
Charadrius hiaticula parti lile
Charadrius dubius kis lile
Charadrius pecuarius apró lile
Charadrius tricollaris szalagos lile
Charadrius forbesi kongói lile
Charadrius pallidus fokföldi lile
Charadrius alexandrinus széki lile
Charadrius marginatus fehérhomlokú lile
Charadrius mongolus tibeti lile
Charadrius leschenaultii sivatagi lile
Charadrius asiaticus sztyeppi lile
Eudromias morinellus havasi lile
Vanellus vanellus bíbic
Vanellus (=Hoplopterus) spinosus tüskés bíbic
Vanellus albiceps fehérfejű bíbic
Vanellus senegallus csíkosnyakú bíbic
Vanellus lugubris szavannabíbic
Vanellus melanopterus abesszín bíbic
Vanellus coronatus koronás bíbic
Vanellus superciliosus rozsdásmellű bíbic
Vanellus gregarius (=Chettusia gregaria) lilebíbic
Vanellus leucurus (=Chettusia leucura) fehérfarkú lilebíbic
SCOLOPACIDAE SZALONKAFÉLÉK
Scolopax rusticola erdei szalonka
Gallinago stenura hegyesfarkú sárszalonka
Gallinago media nagy sárszalonka
Gallinago gallinago sárszalonka
Lymnocryptes minimus kis sárszalonka
Limosa limosa nagy goda
Limosa lapponica kis goda
Numenius phaeopus kis póling
Numenius tenuirostris vékonycsőrű póling
Numenius arquata nagy póling
Tringa erythropus füstös cankó
Tringa totanus piroslábú cankó
Tringa stagnatilis tavi cankó
Tringa nebularia szürke cankó
Tringa ochropus erdei cankó
Tringa glareola réti cankó
Tringa cinerea terekcankó
Tringa hypoleucos billegetőcankó
Arenaria interpres kőforgató
Calidris tenuirostris nagy partfutó
Calidris canutus sarki partfutó
Calidris alba fenyérfutó
Calidris minuta apró partfutó
Calidris temminckii Temminck-partfutó
Calidris maritima tengeri partfutó
Calidris alpina havasi partfutó
Calidris ferruginea sarlós partfutó
Limicola falcinellus sárjáró
Philomachus pugnax pajzsoscankó
Phalaropus lobatus vékonycsőrű víztaposó
Phalaropus fulicaria laposcsőrű víztaposó
LARIDAE SIRÁLYFÉLÉK
Larus leucophthalmus pápaszemes sirály
Larus hemprichii füstös sirály
Larus canus viharsirály
Larus audouinii korallsirály
Larus marinus dolmányos sirály
Larus dominicanus déli sirály
Larus hyperboreus jeges sirály
Larus glaucoides sarki sirály
Larus argentatus ezüstsirály
Larus heuglini Heuglin-sirály
Larus armenicus örmény sirály
Larus cachinnans sárgalábú sirály
Larus fuscus heringsirály
Larus ichthyaetus halászsirály
Larus cirrocephalus szürkefejű sirály
Larus hartlaubi Hartlaub-sirály
Larus ridibundus dankasirály
Larus genei vékonycsőrű sirály
Larus melanocephalus szerecsensirály
Larus minutus kis sirály
Xema sabini fecskesirály
Sterna (=Gelochelidon) nilotica kacagócsér
Sterna caspia lócsér
Xxxxxx maxima királycsér
Sterna bengalensis bengáli csér
Sterna bergii üstökös csér
Sterna sandvicensis kenti csér
Sterna dougallii rózsás csér
Sterna vittata dél-tengeri csér
Sterna hirundo küszvágó csér
Sterna paradisaea sarki csér
Sterna albifrons kis csér
Sterna saundersi ádeni törpecsér
Sterna balaenarum namíb törpecsér
Sterna repressa fehérarcú csér
Chlidonias hybridus fattyúszerkő
Chlidonias leucopterus fehérszárnyú szerkő
Chlidonias niger kormos szerkő
RHYNCOPIDAE OLLÓSCSŐRŰMADÁR-FÉLÉK
Rhyncops flavirostris afrikai ollóscsőrűmadár
3. Melléklet
CSELEKVÉSI TERV
1. Alkalmazási terület
1.1. A Cselekvési Terv ezen Mellékletnek az 1. számú táblázatában (a továbbiakban: 1. táblázat) felsorolt vándorló vízimadarak populációira alkalmazandó.
1.2. Az 1. táblázat e Mellékletnek szerves részét képezi. A Cselekvési Tervre vonatkozó bármely hivatkozás egyúttal az 1. táblázatra való hivatkozást is jelenti.
2. Fajok védelme
2.1. Jogi intézkedések
2.1.1. Azok a Felek, amelyeknek a területén az 1. táblázat A oszlopában felsorolt populációk előfordulnak, ezen Megállapodás III. Cikk 2. a) pontja szerint biztosítani fogják azok védelmét. E Felek egyebek mellett és a 2.1.3. bekezdés figyelembevételével:
a) megtiltják a területükön előforduló populációk egyedeinek és azok tojásainak zsákmányolását;
b) megtiltják a szándékos zavarást, amennyiben ezen zavarás jelentős az érintett populációk védelme szempontjából; és
c) megtiltják azon madarak és tojások birtoklását, hasznosítását és kereskedelmét, amelyeket a fenti a) bekezdésben foglaltak dacára zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik az ilyen madarak és tojások bármely könnyen felismerhető részére vagy származékára.
Azok a populációk, amelyek az A oszlop 2. vagy 3. csoportjába tartoznak és csillaggal vannak jelölve, a fenntartható használat elvét követve vadászhatók, feltéve, hogy ezen populációk vadászatának régmúltra visszatekintő hagyománnyal rendelkezik. Ezt a fenntartható használatot egy megfelelő nemzetközi szintű, adott fajra vonatkozó Cselekvési Terv speciális rendelkezéseinek keretén belül kell folytatni.
2.1.2. Az érintett Felek szabályozni fogják az 1. táblázat B oszlopában felsorolt összes populáció egyedének és azok tojásainak zsákmányolását. Az ilyen jogi intézkedések célja, hogy a populációkat megőrizze vagy kedvező védelmi helyzetbe állítsa vissza, valamint biztosítsa a rendelkezésre álló legalaposabb populációdinamikai ismeretek alapján, hogy a zsákmányolás vagy egyéb hasznosítás fenntartható legyen. E jogi intézkedések a 2.1.3. bekezdéstől függően elsősorban:
a) az érintett populációkhoz tartozó egyedek zsákmányolásának megtiltása a szaporodás, fiókanevelés és a költőhelyre való visszatérés időszakában, amennyiben a zsákmányolás kedvezőtlen hatással van az érintett populáció védelmi helyzetére;
b) a zsákmányolás módjainak szabályozása;
c) szükség esetén korlátozások bevezetése és e korlátozások betartásának megfelelő módon történő felügyelete;
d) azon madarak és tojások birtoklásának, hasznosításának és kereskedelmének megtiltása, amelyeket ezen bekezdésben foglaltak ellenében zsákmányoltak; ugyanez vonatkozik ezen madarak és tojásaik bármely részére is.
2.1.3. A Felek kivételeket tehetnek a 2.1.1. és a 2.1.2. bekezdésekben felsorolt tiltások alól az Egyezmény III. Cikk 5. bekezdésében foglaltaktól függetlenül, ha nincs más megfelelő megoldás, és a következő célból:
a) a mezőgazdasági termények, a vizek és a halászat jelentős kárainak megelőzése;