Casco Light (13600 kódszámú) gépjármű-biztosítás Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek
Casco Light (13600 kódszámú) gépjármű-biztosítás Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek
Tartalom | Oldal |
Bevezető | 1 |
Biztosítási feltételek | 2 |
A biztosított jármű és az egyéb biztosított vagyontárgyak | 2 |
Kockázatviselési hely | 2 |
Biztosítási esemény | 2 |
Szerződő, Biztosított, a kárkifizetés jogosultja | 3 |
A biztosítási szerződés létrejötte | 3 |
A kockázatviselés kezdete | 3 |
A biztosítás tartama, a biztosítási időszak | 4 |
A biztosítási szerződés módosítása | 4 |
A biztosítási szerződés megszűnése, felmondása | 4 |
Biztosítási díj esedékessége, díjfizetés | 4 |
Kötelezettségek és megsértésük következményei | 5 |
Kizárások, mentesülések | 6 |
Kárbejelentés | 6 |
Kártérítés és a szolgáltatás korlátozása | 7 |
Személyes adatok kezelése és titoktartás | 8 |
Egyéb rendelkezések | 9 |
Bevezető
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. (továbbiakban: Posta Biztosító) iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, hogy mielőtt ajánlatot tesz a Casco Light gépjármű-biztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek című – kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Ez mindenben irányadó az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Törekedtünk a közérthető fogalmazásra, amennyiben mégis maradna tisztázatlan kérdése, akkor forduljon bizalommal a Posta Biztosító ügyfélszolgálatához, ahol megadják Önnek a szükséges tájékoztatást.
Az Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.
A bevezetőben tájékoztatjuk Önt a Posta Biztosító legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Az Ügyféltájékoztatónkban részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a biztosító továbbíthatja.
A Magyar Posta Biztosító Zrt. legfontosabb adatai
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0–0.
Levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952
Jogi formája: Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhely állama: Magyar Köztársaság (Magyarország)
Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 40 200 480 (hétfőnként 8:00-20:00 óráig, keddtől péntekig 8:00-18:00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható).
Panaszügyintézés
Amennyiben panaszára nem kapott kielégítő választ a Posta Biztosító Minőségbiztosítási osztályától, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (továbbiakban: PSZÁF), a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény a 83.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, Önnek jogában áll bírósági utat igénybe venni.
Felügyeleti szerv
Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog
Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.
Jogszabályok
A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló három legfontosabb jogszabály a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk.”), a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit”). A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra általánosan alkalmazandó szabályokat a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban „Gfbt.”) és az annak felhatalmazása alapján alkotott miniszteri rendeletek határozzák meg.
Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.
Biztosítási feltételek
1. Jelen biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Magyar Posta Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a Szerződő között a 13600 kódszámú Casco Light elnevezésű gépjármű-biztosításra vonatkozólag létrejött szerződésre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést a jelen feltételekre hivatkozással kötötték meg.
2. A Casco Light (13600 kódszámú) gépjármű-biztosítás jelen biztosítási feltételei alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban megtéríti a jelen biztosítási feltételekben meghatározott összeghatárig
▶ a kockázatviselés helyén,
▶ a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,
▶ a biztosítási események által okozott,
▶ a biztosított járműben és az egyéb biztosított vagyontárgyakban
keletkezett károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és módon.
3. A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
4. A biztosított jármű és az egyéb biztosított vagyontárgyak
4.1. Biztosított járműnek az a biztosítási szerződésben ilyenként megnevezett személygépkocsi minősül, amely megfelel a következő feltételek mindegyikének:
▶ állandó magyar forgalmi rendszámmal rendelkezik, és
▶ forgalmi rendszámtáblájának alapszíne fehér, az írásjelek feketék, és a rendszám legalább 3 betűt tartalmaz, és
▶ a járműnek az ajánlattétel időpontjában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történt bonus- malus besorolása A00 vagy annál magasabb.
Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – legfeljebb 9 állandó ülőhely van [lásd a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletet (a továbbiakban: KRESZ) 1. sz. függelék II. d) pont].
4.2. A jelen feltételek szerinti biztosítási szerződés kizárólag ALFA ROMEO, CITROEN, CHEVROLET, DACIA, DAEWOO, DAIHATSU, FIAT, FORD, HYUNDAI, ISUZU, KIA, LADA, MARUTI, MAZDA, MITSUBISHI, NISSAN, OPEL, PEUGEOT, RENAULT, SEAT, SKODA, SUZUKI, TATA, TOYOTA, VOLKSWAGEN, VOLVO gyártmányú gépkocsik európai forgalmazású modelljeire köthető.
4.3. Biztosított vagyontárgyak továbbá:
▶ a biztosított jármű gyári kivitel szerinti tartozékai, valamint
▶ a biztosított jármű KRESZ szerinti kötelező tartozékai.
4.4. Nem biztosított az olyan jármű, amelyet oktatásra, bérjárműként és foglalkozásszerűen személyfuvarozásra használnak (taxi), valamint a nem Magyarországon nyilvántartott járművek, a nemzetközi fuvarozásra használt járművek, a tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállítására használt járművek, az ADR bárcával közlekedő járművek, az olyan járművek, amelyek repülőtéren is közlekednek, a pénz és értékszállításra használt járművek, a nem csak szárazföldön használható járművek, továbbá a lakókocsi, lakóautó, valamint az olyan személygépjármű, amelyik alvázszámának első és/vagy utolsó karaktere „AF”.
4.5. Nem biztosított az olyan jármű, amelynek – a Casco Light gépjármű biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó ajánlattétel időpontjában – a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történt bonus-malus besorolása valamely malus kategóriába esik.
4.6. Nem biztosítottak a fentieken túl:
▶ a jármű olyan tartozékai, alkatrészei, amelyek a járműben a káresemény időpontjában le- vagy kiszerelt állapotban, illetve tartalékként voltak,
▶ a járműbe a gyártása után beépített extra tartozékok.
5. Kockázatviselési hely
A biztosító kockázatviselése az Európában, valamint Törökország európai területén bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki, de Észtország, Lettország és Litvánia kivételével nem terjed ki a volt Szovjetunió területére.
6. Biztosítási esemény
6.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított gépjárműben, annak biztosított alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen – hirtelen, váratlanul, véletlenszerűen, előre nem látható időben bekövetkező és a gépjárműre kívülről ható erő miatt – keletkezett fizikai károsodás, amely olyan közlekedési baleset folytán következett be, mely balesettel összefüggésben a biztosított jármű – más, a közlekedésben résztvevő gépjárművel való ütközéséből eredő - károkozása folytán a károkozó gépjármű kötelező gépjármű felelősségbiztosítását kezelő Magyarországon bejegyzett biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény alapján kártérítési kötelezettsége merült fel.
6.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a balesettel összefüggő következményi lopáskár, illetve részlopáskár.
7. Szerződő, Biztosított, a kárkifizetés jogosultja
7.1. Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi és a díj megfizetésére köteles. A jelen biztosítási feltételekkel szerződést csak az köthet, aki a jármű megóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg. A biztosítási érdek nélkül létrejött szerződés a létrejöttének időpontjára visszamenőlegesen semmis.
7.2. A biztosítási szerződés Biztosítottja az ajánlati nyomtatványon Biztosítottként név szerint megjelölt személy. Biztosított kizárólag a járműnek a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója vagy a tulajdonosa lehet, ha az ajánlattétel időpontjában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján bonus-malus besorolása A00 vagy annál magasabb. A jármű tulajdonosának azt kell tekinteni, akit a közlekedési hatóság a gépjármű nyilvántartásban ekként tart nyilván.
A Szerződő egy személyben lehet a Biztosított is. Ha a Szerződő nem azonos a Biztosítottal, akkor a biztosítási esemény bekövetkeztéig, illetőleg a Biztosított belépéséig a biztosító a Szerződőhöz intézi a jognyilatkozatokat, és a Szerződő köteles a jognyilatkozatok megtételére. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított kötötte, akkor a Biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a Szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított és a Szerződő egyetemlegesen felelősek. A biztosítási szerződés nem ruházható át.
Ha a Szerződő nem azonos a Biztosítottal, akkor a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosítottat a szerződés tartalmáról.
7.3. A kárkifizetés jogosultja: A kárkifizetést a biztosító a Biztosított részére teljesíti, kivéve, ha a biztosítási szerződésre hitelfedezeti engedményezési bejegyzés történt, mert ebben az esetben az engedményesnek történik a kárkifizetés.
8. A biztosítási szerződés létrejötte
8.1. A biztosítási szerződés létrejöttét a Szerződő kezdeményezi azzal, hogy a biztosítónak írásban biztosítási ajánlatot tesz.
8.2. A biztosítási szerződés megkötésének nélkülözhetetlen része a biztosítani kívánt jármű szemléje, kivéve a számlával igazolt új járművet.
A szemlézés díját a biztosító viseli érvényes szerződés létrejötte esetén, de csak abban az esetben, ha a Szerződő ajánlati nyilatkozata olyan járműre vonatkozik, amely a jelen biztosítási feltételek szerinti biztosított jármű kritériumainak megfelel.
Újnak minősül a jelen biztosítási feltételek szempontjából a jármű, ha azt az első tulajdonos magyarországi márkakereskedőtől vásárolja, a járművet a márkakereskedőtől még nem vette át, és a jármű kilométer órája 0 és 50 km között áll. Abban a pillanatban, ahogy a jármű elhagyta a márkakereskedő telephelyét, már nem új, hanem a jelen biztosítási feltételek szempontjából használt járműnek tekintendő.
Az ajánlat elválaszthatatlan és nélkülözhetetlen részét képezi – a Szerződő ajánlati nyilatkozatán kívül – a használt jármű ajánlattételkori műszaki állapotát rögzítő – a járműről készült fényképfelvételeket is tartalmazó – szemlejegyzőkönyv, illetőleg új jármű esetén a vásárlást igazoló számla.
8.3. A biztosítónak 15 napos határideje van arra, hogy elbírálja a Szerződő ajánlatát.
8.4. A 15 napos ajánlat-elbírálási határidő az ajánlatnak – értve ajánlat alatt együttesen: 1./ a Szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentumot és 2./ az ajánlat részét képező hiánytalan szemlejegyzőkönyvet (használt jármű esetén), vagy vásárlást igazoló számlát (új jármű esetén) – a biztosító szervezeti egységéhez való beérkezését követő napon veszi kezdetét. Ennek megfelelően, ha a szemlejegyzőkönyv vagy számla a biztosító szervezeti egységéhez a Szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentummal nem egy időben érkezik be, akkor a 15 napos ajánlat-elbírálási határidőt az ajánlat részét képező utóbb beérkezett dokumentum érkezését követő naptól kell számítani.
8.5. Ha a biztosító az ajánlatra a 15 napos ajánlat-elbírálási határidőn belül nem nyilatkozik, a biztosítási szerződés a Szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentum tartalmának megfelelően
▶ a szemle megtörténtét követő nap 00 óra 00 percétől jön létre (ha szemlére került sor), illetőleg
▶ a Szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentumnak a biztosító szervezeti egységéhez való beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal jön létre (ha szemlére nem került sor).
Ezekben az esetekben az ajánlat egyben kötvénynek minősül.
8.6. A biztosító az ajánlatot a szervezeti egységéhez való beérkezésétől számított 15 napon belül írásban elutasíthatja, vagy módosító javaslatot tehet. Amennyiben az ajánlat eltér a díjtarifától vagy a biztosítási feltételektől, úgy a biztosító az ajánlatnak a biztosító szervezeti egységéhez való beérkezéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az eredetileg meghatározott időpontban, de a módosított ajánlat szerint jön létre. Ezen esetben a Szerződő ajánlati nyilatkozata és a módosító javaslat, valamint a szemlejegyzőkönyv együttesen képezik a szerződésről kiállított kötvényt.
8.7. Ha az ajánlati nyilatkozat megtételkor a Szerződő díjfizetést teljesít, akkor ezt a biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Ha a biztosítási szerződés létrejön, akkor ez a díjelőleg az első díjba beszámít. Az előleg megfizetése önmagában nem jelenti a biztosítási szerződés létrejöttét és a kockázatviselés kezdetét. Ha a biztosító az ajánlatot elutasítja, az előleget az esetleges
költségek levonása után visszafizeti a Szerződőnek.
8.8. A biztosítási szerződés elválaszthatatlan részei a jelen Ügyféltájékoztató és biztosítási feltételek – melyek átvételét a Szerződő külön nyilatkozatban az aláírásával erősíti meg –, továbbá a Szerződő ajánlati nyilatkozatát tartalmazó írásbeli dokumentum és a használt jármű ajánlattételkori műszaki állapotát rögzítő, a járműről készült fényképfelvételeket is tartalmazó szemlejegyzőkönyv, illetőleg új jármű esetén a vásárlást igazoló számla.
9. A kockázatviselés kezdete
9.1. Ha a jelen feltételek alapján a jármű szemléjére került sor, és a biztosítási szerződés létrejött, a biztosító kockázatviselése a jármű szemléjét követő nap 00 óra 00 percétől kezdődik, feltéve, hogy a Szerződő a biztosítási díjat annak esedékességekor megfizette.
9.2. Ha a jármű szemléjére a jelen feltételeknek megfelelően nem került sor, mivel a biztosított jármű a jelen feltételek szerinti új gépjármű (vagy a szerződő felek külön megállapodásának megfelelően nem került sor a jármű szemléjére), és a biztosítási szerződés létrejött, a biztosító kockázatviselése a Szerződő ajánlati nyilatkozatának a biztosítóhoz való beérkezését követő nap 00 óra 00 percétől kezdődik, feltéve, hogy a Szerződő a biztosítási díjat annak esedékességekor megfizette.
10. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak
10.1. A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
10.2. A biztosítási időszak egy biztosítási év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.
10.3. Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik, és 365 napig tart.
11. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítás díját a biztosító módosíthatja. A biztosító a módosító javaslatát a biztosítási év vége előtt legalább 60 nappal írásban közli a Szerződővel. Ha a Szerződő nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát, akkor évfordulóra, előtte legalább 30 nappal felmondhatja a biztosítási szerződést. Ha a Szerződő nem él a felmondás jogával, akkor a biztosítási szerződés a biztosító által közölt módosítással hatályban marad.
12. A biztosítási szerződés megszűnése, felmondása
12.1. A biztosítási szerződést írásban bármelyik fél felmondhatja a biztosítási időszak végére, azt megelőzően legalább 30 nappal.
12.2. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a Szerződő a hátralékos díjat nem fizette meg, és halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a Szerződőt a fizetésre írásban felszólítja.
12.3. A díj-nemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződés akkor sem lép újra hatályba, ha az elmaradt díjat a Szerződő utólag megfizette. Ez a díj a Szerződőnek visszajár. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a biztosító külön értesítése nélkül megszűnik.
12.4. Ha a kockázatviselés ideje alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, vagy a jármű olyan mértékben károsodott, hogy a javítása nem gazdaságos vagy műszakilag nem indokolt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
12.5. Ha a kockázatviselés kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
12.6. Megszűnik a biztosítási szerződés a jármű külföldi nyilvántartásba vételével.
12.7. A biztosítási szerződés megszűnésével a biztosító kockázatviselése is megszűnik.
13. Biztosítási díj esedékessége, díjfizetés
13.1. A díj esedékessége
13.1.1. A biztosítási díj a biztosítási évre előre illeti meg a biztosítót, de a díjfizetés megállapodás szerint történhet éven belüli részletekben is. A biztosítás első díjrészlete a biztosító kockázatviselésének kezdetekor, minden további díjrészlet pedig a szerződésben megjelölt díjfizetési ütem szerinti időszak első napján esedékes.
13.1.2. Éven belüli részletfizetésben való megállapodás esetén, ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a meg nem fizetett díjrészleteket a biztosító az egész biztosítási évre járó díj mértékéig követelheti.
13.1.3. Ha a szerződés érdekmúlás miatt szűnik meg, a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselés véget ért.
13.2. Díjfizetés módja
A biztosítási díj fizetésére három lehetőség van:
a) Készpénz-átutalási megbízás
b) Csoportos beszedési megbízás
Ha a Szerződő rendelkezik folyószámlával, megbízást adhat a bankjának a folytatólagos díjak lehívásának engedélyezésére.
c) Átutalási megbízás
Ha a Szerződő rendelkezik folyószámlával, azt a lehetőséget is választhatja, hogy a bankjának átutalási megbízást ad. Ebben az esetben a biztosító az esedékes díjról a díjfizetési ütem szerint, előre díjbekérőt küld a Szerződőnek.
A két utóbbi lehetőség a Szerződő kényelmét szolgálja. Ha a Szerződő ezzel élni kíván, a biztosítási szerződés megkötésekor meg kell adnia a bankszámlaszámát is.
Amennyiben a szerződésben csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csoportos beszedési megbízás útján a Szerződő érdekkörébe eső okból nem valósul meg, és ezt a Szerződő a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja, úgy a biztosító jogosult a díjfizetés módját egyoldalúan készpénz-átutalási megbízásra módosítani. Amennyiben ezt követően a Szerződő a csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés lehetőségét bankjánál megteremti és erről a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési módot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.
14. Kötelezettségek és megsértésük következményei
14.1. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség
14.1.1. A biztosítási ajánlat megtételekor a Szerződőnek a valóságnak megfelelően kell közölnie a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdést tett fel.
14.1.2. A közlési kötelezettség körébe tartozik a biztosítandó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosításával kapcsolatos
következő adatok megadása:
▶ a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kezelő biztosító megnevezése;
▶ a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződésszáma (kötvényszáma vagy egyéb azonosító száma);
▶ a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás évfordulója;
▶ a biztosítandó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történt bonus-malus besorolása a jelen feltételek szerinti biztosításra vonatkozó ajánlattétel időpontjában.
14.1.3. A jelen biztosítási feltételek alapján érvényesen nem jöhet létre biztosítási szerződés, ha a biztosítandó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történt bonus-malus besorolása a jelen feltételek szerinti biztosításra vonatkozó ajánlattétel időpontjában valamely malus kategóriába esik. Ebben az esetben a személygépkocsi nem minősül biztosított járműnek.
14.1.4. Ha a Szerződő, illetőleg a Biztosított a szerződéskötéskor úgy nyilatkozik, hogy a biztosítandó jármű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján történt bonus-malus besorolása a jelen feltételek szerinti biztosításra vonatkozó ajánlattétel időpontjában valamely malus kategóriába esik, a biztosító az ajánlatot elutasítja.
14.2. A biztosítási ajánlati nyomtatványon vagy egyéb nyomtatvány(ok)on található bármelyik adat megváltozását a Szerződőnek a változástól számított 8 napon belül írásban be kell jelentenie a biztosítónak.
Így különösen be kell jelenteni a biztosítónak:
▶ a Szerződő nevének a megváltozását;
▶ címének megváltozását;
▶ a jármű forgalmi rendszámának, alvázszámának a megváltozását;
▶ a jármű üzembentartójának és/vagy a tulajdonosának a megváltozását;
▶ ha a Szerződő/Biztosított nem természetes személy, akkor az egyesülését, beolvadását, szétválását, átalakulását, megszűnését, valamint azt, ha ellene csőd-, felszámolási-vagy végrehajtási eljárást kezdeményeztek;
▶ a jármű forgalomból történő kivonását.
A változásnak a biztosító nyilvántartásában történő átvezetéséhez be kell mutatni a változást bizonyító dokumentumot (pl. a jármű
forgalmi engedélyét, törzskönyvét).
14.3. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
14.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a jelen biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
14.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A legfontosabb az, hogy a Szerződő minden esetben a jó gazda gondosságával járjon el, a járművet tartsa mindig olyan műszaki állapotban, hogy az biztonságosan vehessen részt a forgalomban. Az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket meg kell javítani vagy – ha ez nem lehetséges – ki kell cserélni.
Kármegelőzési kötelezettség körébe tartoznak a következők:
▶ a jármű üzemanyag-ellátó és/vagy elektromos rendszerét szakszerűtlenül, a gyártó által jóvá nem hagyott módon és szervizben ne alakítsák át;
▶ a tűzvédelmi (tűzrendészeti) szabályokat tartsák be;
▶ a jármű érvényes forgalmi engedély nélkül ne vegyen részt a forgalomban;
▶ a járművet olyan személy vezesse, aki rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel, és biztonságos vezetésre képes állapotban van.
A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.
14.3. Kötelezettségek egy káresemény során
Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A sérült járművön a személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében tett intézkedéseken kívül mást nem lehet megváltoztathatni a biztosító által lefolytatott szemléig, de legfeljebb a kár bejelentését követő 5. munkanap végéig. A Szerződőnek (Biztosítottnak) lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, különösen biztosítani köteles a biztosított gépjármű biztosító általi szemlézésének lehetőségét, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerződő (Biztosított) ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
15. Kizárások, mentesülések
15.1. Általános kizárások
A közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:
▶ atomenergia, ionizáló sugárzás;
▶ bármilyen jellegű háborús esemény, invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;
▶ belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus;
▶ hadijog, rendkívüli állapot;
▶ versenyre történő felkészülés, részvétel versenyen;
▶ nem baleseti jellegű kár (pl. műszaki hiba, alkatrészkopás és leválás, elhasználódás, hűtővíz megfagyása, stb.);
▶ a járműnek vagy bármely részének átépítése, felújítása, festése/fényezése, javítása, karbantartása miatt keletkezett kár;
▶ a járműnek vagy bármely részének hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakításával összefüggésben keletkezett kár;
▶ ha a járművet munkagépként használták;
▶ a gépjárműnek a Biztosított (Szerződő) által vagy hozzájárulásával szándékos bűncselekményhez történő felhasználása során, vagy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése;
▶ ismeretlen gépjárművel történő ütközés miatti károsodás.
15.2. A biztosító mentesülése
Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a kárt az alább felsoroltak közül valaki jogellenesen és szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta:
▶ Biztosított, illetőleg a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozója;
▶ ha a Biztosított vagy a Szerződő nem természetes személy, akkor vezetője, illetve a jármű kezelésével megbízott alkalmazottja;
▶ ha a Biztosított vagy a Szerződő jogi személy, akkor annak tagja, vezetője, a jármű kezelésével megbízott alkalmazottja vagy igazgatósági tagja.
Súlyosan gondatlanul járt el, ha a kár bekövetkezése idején:
▶ alkoholos állapotban volt, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében. Alkoholos állapotnak tekintendő a 0,8‰-et meghaladó véralkohol-koncentráció;
▶ kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha a gyógyszert kezelőorvos előírására, az előírás szerint alkalmazták.
16. Kárbejelentés
16.1. Kárbejelentés módja
A káreseményt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés megtehető személyesen, telefonon, ajánlott levélben és faxon is. A kárbejelentés bármely postán személyesen is megtehető.
A bejelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
▶ a kötvény száma;
▶ személyi adatok (Szerződő, Biztosított, Károsult neve, címe, telefonszáma);
▶ a káresemény helye, ideje, leírása;
▶ a becsült kárösszeg;
▶ írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte. Írásos bejelentés esetén sajátkezű aláírás.
16.2. A kárrendezéshez szükséges iratok
A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben, valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a károkozó tényező közti összefüggést. A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokumentumok, tárgyak benyújtására köteles:
a) szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása esetén az eljárás megindítását igazoló okirat.
b) totálkár esetén a törzskönyv, ennek hiányában a tulajdonos meghatalmazása.
c) töréskár esetén:
▶ baleseti bejelentő;
▶ a káresemény részletes leírása;
▶ amennyiben a káresemény közúti baleset kapcsán történt, úgy a további résztvevők megnevezése (vezető neve, gépjárművek típusa, rendszáma);
▶ rendőri intézkedés esetén az erről kiállított igazolás;
▶ a biztosított kártérítési felelősségének megállapításához szükséges dokumentumok (biztosított felelősséget elismerő, kizáró vagy vitató nyilatkozata, rendőrségi igazolás a balesetről, hatósági eljárás indulása esetén erről való nyilatkozat, felelősségre
vonatkozó hatósági határozatok);
▶ gépjármű gazdaságos javíthatósága esetén javítási kalkuláció;
▶ tűzkárnál: tűzeseti igazolás;
d) a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk mértékét (összegszerűségét) igazoló
dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások).
A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy büntető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) nem köti. A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személy azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.
17. Kártérítés és a szolgáltatás korlátozása
17.1. A biztosító szolgáltatása
A biztosító a jelen biztosítási feltételekben foglaltaknak megfelelően megtéríti az önrészen felüli és a kártérítés felső határán belüli károkat káridőponti értéken, feltéve, hogy a biztosítás a bejelentett káreseményre (biztosítási eseményre), illetőleg a kárt szenvedett járműre, illetőleg alkatrészekre, valamint tartozékokra kiterjedt.
Ha a személygépkocsi nem minősül biztosított járműnek, mert a biztosítandó jármű – kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapján történt – bonus-malus besorolása a jelen feltételek szerinti biztosításra vonatkozó ajánlattétel időpontjában valamely malus kategóriába esett, a biztosító nem teljesíti a biztosítási szolgáltatást, és a befizetett biztosítási díjakat visszautalja a Szerződő részére.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett károsodás a Biztosított (Szerződő) kárbejelentésében közölt adatokkal, eseményleírással azonosítható.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárt az alábbiak szerint állapítja meg, illetőleg téríti meg:
17.2. A kártérítés meghatározása
Kártérítés csak a biztosított és károsodott járműre, annak biztosított alkatrészeire, tartozékaira és kizárólag akkor fizethető, ha ezek valamelyike egy biztosítási esemény miatt károsodott.
A kártérítés mértékéből minden esetben le kell vonni a maradványok káridőponti értékét. A biztosító nem kötelezhető a maradványok [lecserélt alkatrészek, gépjármű maradvány (roncs)] átvételére.
A biztosító a roncs káridőponti értékének meghatározásához ajánlatokat szerez be internetes roncsportálról (Audatex, Autoonline). Az így beszerezett legmagasabb összegű ajánlat tekintendő maradványértéknek.
Amennyiben a Biztosított ezen árnál alacsonyabb áron értékesíti a roncsot, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni.
Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlatról szóló értesítésének a Biztosítotthoz való megérkezésétől számított 15 napon belül az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron vásárolja meg a roncsot, a biztosító a különbözetet megtéríti.
17.3. Az Eurotax katalógus használata
A kárrendezés során az Eurotax katalógus alapján történő számítás alatt az értendő, hogy a biztosító a biztosított járműnek, alkatrészeinek és tartozékainak az értékelését az Eurotax „H” jelű katalógusa alapján végzi el. A biztosító a „H” jelű katalógus hiányossága esetében a „D” jelű katalógust alkalmazza. A fenti katalógusokban nem szereplő jármű megítélése pedig az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.
17.4. A jármű káridőponti értékének megtérítése (totálkár)
A jármű káridőponti értéke a járműnek a káresemény időpontjában érvényes magyarországi piaci értéke, de maximum az Eurotax katalógus alapján számított értéke. A biztosító megtéríti a jármű káridőponti értéke és a maradvány értékének különbözetét, ha a jármű egy biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodott, hogy a javítása nem gazdaságos vagy műszakilag nem indokolt (totálkár).
Nem gazdaságos a javítás, ha a jármű javítási költségei meghaladják a jármű magyarországi piaci értékének, de maximum az Eurotax katalógus alapján számított káridőponti értékének a 60%-át.
17.5. A jármű javítási költségének megtérítése
▶ A biztosító a jármű sérült, károsodott alkatrészeit azok káridőponti értékén téríti meg.
▶ A biztosító a beépített gyári új alkatrészeket a Magyarországon érvényes átlagos áron téríti meg, de ez az érték nem haladhatja meg a mindenkori vezérképviselet ajánlott kiskereskedelmi árat.
17.6. Térítési határok
17.6.1. Önrész
Az önrész a Szerződő választásától függően a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, melynek mértéke a következő lehet:
a.) 0,- Ft, vagy
b.) 10%, de minimum 100 000 Ft, azaz százezer forint. A biztosító a kártérítési összegből a 10%, de minimum 100 000 Ft, azaz százezer forint önrészt levonja.
17.6.2. A kártérítés felső határa
Az önrésszel csökkentett kártérítési összeg felső határa, a Szerződő választásától függően, a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a kártérítési összeg felső határaként meghatározott összeg. Ezen összeg káreseményenként (biztosítási eseményenként) értendő, és magában foglalja az általános forgalmi adót is.
17.6.3. A biztosító egy biztosítási időszakon belül csak egy, a biztosítási időszakon belül bekövetkező káresemény vonatkozásában teljesít csak szolgáltatást.
17.6.4. Különböző időpontokban keletkezett káresemények (biztosítási események) esetén a kár számítása káreseményenként történik, az egyes káreseményekből eredő károk összege nem vonható össze.
17.7. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. Amennyiben a Biztosított az általános forgalmi adó visszatérítésére jogosult a biztosított jármű vonatkozásában, úgy a javítási költség csak az áfa mértékével csökkentett értékben képezi a biztosított szolgáltatásának alapját.
17.8. A kártérítés esedékessége
A kártérítés forintban, kifizetése pedig postai úton történő kifizetéssel vagy banki átutalással, legkésőbb 15 nappal azon időpont után esedékes, amelyen a biztosító a fizetési kötelezettsége megállapításához szükséges összes iratot megkapta.
17.9. A szolgáltatás korlátozása
17.9.1. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
▶ a járműben keletkezett értékcsökkenésre;
▶ csere gépkocsi (bérgépkocsi) költségének megtérítésére;
▶ a gépkocsi tárolási költségének megtérítésére;
▶ a jármű helyreállításával kapcsolatos forgalomba helyezési eljárás költségeire;
▶ a járműhasználat kiesése miatti járulékos károkra,
▶ elmaradt haszonra, nem vagyoni károkra;
▶ a sérült jármű ideiglenes vagy végleges pótlását szolgáló jármű bármilyen költségére;
▶ kenő-, üzem-, segéd- és adalékanyagokra;
▶ a javítható alkatrész kicserélése miatti többletköltségre;
▶ a biztosítási esemény miatt sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségeire;
▶ a külföldről egyedileg vagy sürgősséggel beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és egyéb költségeire.
17.9.2. A biztosító az akkumulátor, a gumiabroncs és a kopó alkatrészek kárát a használtság fokának megfelelő értéken téríti meg.
17.10. Biztosított kármegelőzési költségek
A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében sérült járműnek a legközelebbi alkalmas javítóműhelyig a baleset helyén és idejében átlagos mértékűnek minősülő tarifa szerint történő szállításához vagy az ideiglenes helyreállításához szükséges egyszeri indokolt költségét maximum 25 ezer Ft-ig, ha a jármű a sérülés miatt olyan károsodást szenvedett, hogy a továbbiakban a sérülés kijavítása nélkül még ideiglenesen sem vehet részt a forgalomban.
18. Személyes adatok kezelésére és titoktartás (elvi és gyakorlati tudnivalók)
A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a szerződőnek (biztosítottnak) az ajánlaton rögzített személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A szerződő (biztosított) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul.
A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett:
153. § Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n, és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p),
q) és r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a 159.
§-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti
a) kábítószerrel visszaéléssel,
b) terrorcselekménnyel,
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,
e) pénzmosással,
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.
(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
19. Egyéb rendelkezések
19.1. A biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje kettő év.
19.2. A felek a jogviták rendezésére a pertárgy értékétől függően kikötik a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét.
19.3. Késedelmes díjfizetés esetén a biztosítót a késedelemmel érintett időszakra a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamat illeti meg.
19.4. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő Szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő Szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott.
Nem illeti meg a Szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (1022 Budapest, Bég u. 3-5.) vagy a 06-1-423-4210-es fax számra kell megküldeni. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a Szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a Szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a Szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A Szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a Szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a Szerződő részére visszatéríteni. A Szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.