Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSOKHOZ 5
1. Bevezetés 5
2. Fogalmak, meghatározások 5
3. Általános szabályok, meghatározások 7
3.1. A biztosítási szerződés alanyai 7
3.2. Biztosítási események 7
3.3. Biztosítási szolgáltatások 7
3.3.1. Haláleseti szolgáltatás 8
3.3.2. Kiegészítő biztosítási fedezetek alapján teljesített szolgáltatás 8
3.3.3. Lejárati szolgáltatás 8
3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 8
3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 8
4. A biztosítási szerződés létrejötte 8
4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 9
4.2. A biztosítás tartama 9
4.3. A biztosítás hatálya 9
5. A biztosítási szerződés díja és költségei 9
5.1. Díjak 9
5.1.1. Befektetési díjrész 9
5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja 10
5.1.3. Kiegészítő biztosítási fedezetek díja 10
5.1.4. Kezelési költség 10
5.2. Xxxxxxxxx 00
5.2.1. Adminisztrációs költség 10
5.2.2. Kezdeti költség 10
5.2.3. Tranzakciós költségek 10
6. A biztosítási díj fizetése 10
6.1. Eseti díjak 11
6.2. Fizetési késedelem folyamatos díjas szerződés esetén 12
7. Alapkezelők befektetési alapjai 13
7.1. Befektetési alapok 13
8. Szerződés módosításának lehetőségei 14
8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása 14
8.1.1. Életbiztosítási fedezet és kiegészítő biztosítási fedezetek módosítása 14
8.1.2. Befektetési díjrész 14
8.2. Átirányítás 15
8.3. Áthelyezés 15
8.4. Díjmentesítés 15
8.5. Rendszeres pénzkivonás 16
8.6. Részleges visszavásárlás 16
8.7. Eseti pénzkivonás 17
8.8. Értékkövetés 17
8.9. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén 17
9. A biztosítási szerződés megszűnése 18
9.1. Visszavásárlás 18
9.2. A 30 napos felmondás 19
9.3. Felmondás a Biztosító részéről 19
9.4. Rendes felmondás 19
10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 19
10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 19
10.2. Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírások 20
10.2.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések 20
10.2.2. A biztosító üzleti titka 23
10.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek 23
10.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás
alapján fennálló kötelezettségek 24
10.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 24
10.3. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma 26
10.4. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 26
10.5. Felmentés, felhatalmazás 27
10.6. Szerződésre jellemző értékek módosítása 27
10.7. Napi tájékozódási lehetőség 28
11. A biztosító teljesítése 28
11.1. A biztosítási esemény bejelentése 28
11.2. A szolgáltatásra jogosult személy 28
11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 28
11.3.1. Lejárati szolgáltatás 28
11.3.2. Elhalálozás esetén 28
11.3.3. Hatósági eljárás esetén 28
11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 29
12. A kötvény 29
13. A szolgáltatás kifizetése 29
13.1. Mentesülés 29
13.1.1. Öngyilkosság 30
13.2. Kizárások 30
14. Elévülés 30
15. Hitelfedezet 30
16. Panaszok, kérelmek bejelentése 30
17. Egyéb rendelkezések 32
18. Kiegészítő biztosítások 33
18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésének megszűnése 34
18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 34
18.2.1. Baleseti halál esetén 34
18.2.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás esetén 34
18.2.3. Kórházi napidíj esetén 34
18.2.4. Műtéti térítés esetén 34
18.2.5. Csonttörés esetén 34
18.2.6. Munkaképtelenség esetén 34
18.2.7. D, E rokkantsági kategória esetén 34
18.2.8. C2 rokkantsági kategória esetén 34
BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 35
1. Baleset- és egészségbiztosítási események 35
2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek 35
3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási
kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 35
4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 36
5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 36
6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 37
7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 37
8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén 37
9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén 38
10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai 38
10.1. Tartós egészségkárosodás 38
10.2. Baleseti halál 40
11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 40
12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő
biztosítások és csomagok esetén 40
13. Egyéb rendelkezések 40
13.1. Egészségbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések 40
13.2. Balesetbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések: 40
XXXXXXXX HALÁLRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 41
1. A biztosítási szerződés alanyai 41
2. Biztosítási esemény 41
3. Biztosítási szolgáltatás 41
4. Biztosítási tartam 41
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 41
6. Díjfizetés 41
7. Kizárások 41
8. Baleset fogalma 41
BALESETI MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 42
1. A biztosítási szerződés alanyai 42
2. Biztosítási esemény 42
3. Biztosítási szolgáltatás 42
4. Biztosítási tartam 42
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 42
6. Díjfizetés 42
7. Baleset fogalma 42
KÓRHÁZI NAPIDÍJRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 43
1. A biztosítási szerződés alanyai 43
2. Biztosítási esemény 43
3. Biztosítási szolgáltatás 43
4. Biztosítási tartam 43
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 43
6. Díjfizetés 43
7. Kizárás 44
MŰTÉTI TÉRÍTÉSRE ÉS ÁPOLÁSI HOZZÁJÁRULÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 45
1. A biztosítási szerződés alanyai 45
2. Biztosítási esemény 45
3. Biztosítási szolgáltatás 45
3.1. Műtéti xxxxxxx 00
3.2. Ápolási hozzájárulás 46
4. Biztosítási tartam 46
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 46
6. Díjfizetés 46
7. Kizárás 46
BALESETI EREDETŰ TÖRÉSRE VAGY EGYÉB SÚLYOS SÉRÜLÉSRE AZONNALI SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 48
1. A biztosítási szerződés alanyai 48
2. Biztosítási esemény 48
2.1. Csonttörések 48
2.2. Egyéb súlyos sérülések 48
3. Biztosítási szolgáltatás 48
4. Biztosítási tartam 48
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 48
6. Díjfizetés 49
MUNKAKÉPTELENSÉG ESETÉRE SZÓLÓ DÍJMENTESÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS
SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 50
1. A biztosítási szerződés alanyai 50
2. Biztosítási esemény 50
3. Biztosítási szolgáltatás 50
4. Biztosítási tartam 50
5. A biztosítási díj 50
6. Díjfizetés 50
7. Megszűnés 50
8. Egyéb rendelkezések 50
D-E ROKKANTSÁGI KATEGÓRIÁRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 51
1. A biztosítási szerződés alanyai 51
2. Biztosítási esemény 51
3. Biztosítási szolgáltatás 51
4. Biztosítási tartam 51
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 51
6. Díjfizetés 51
7. Kizárás 51
8. Megszűnés 51
C2 ROKKANTSÁGI KATEGÓRIÁRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 52
1. A biztosítási szerződés alanyai 52
2. Biztosítási esemény 52
3. Biztosítási szolgáltatás 52
4. Biztosítási tartam 52
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 52
6. Díjfizetés 52
7. Kizárás 52
8. Megszűnés 52
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSOKHOZ
1. Bevezetés
Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete
A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szö- vegben dőlt betűkkel olvashatóak.
A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztositó szol- gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott kizá- rások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó egyéb rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakor- lattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított be- tűvel szedettek.
Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószám: 10828704-2-44
KSH-száma: 10828704-6511-114-01
Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg.00-00-000000 szám alatt.
Adatkezelési nyilvántartási szám: NAIH-87194/2015
Központi ügyfélszolgálat:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Telefon: (000) 000 0000
Egyéb elérhetőség: info@signal.h, xxx.xxxxxx.xx
Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank
2. Fogalmak, meghatározások
Adminisztrációs költség: a biztosító által a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával ösz- szefüggő költségek fedezeteként, minden biztosítási év- fordulón felszámított költség.
Alapbiztosítás: az életbiztosítási szerződéshez kötele- zően választandó életbiztosítási fedezet, mely önállóan, más biztosítási fedezet nélkül is létrejöhet.
Aktuális életbiztosítási összeg: az életbiztosítási fedezet egy meghatározott időpontban érvényes biztosítási össze- ge, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre.
Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott időpontban. Számítása: a legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.
Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik befektetési alapból egy másik befektetési alapba.
Átirányítás (csak folyamatos díjas szerződés ese- tén értelmezhető): a jövőbeli rendszeres díjak befekte- tési alapok közötti felosztásának módosítása.
Befektetési egység: a befektetési alap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egy- ség.
Befektetési egység belépési ára: a befektetési alap nettó eszközértékének és a befektetési alapba tartozó befektetési egységek darabszámának hányadosa; az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjnak a befektetési egységek vásárlására fordított részét (befektetési díjrész) befektetési egységekké számítja át.
Befektetési egység szolgáltatási ára: az az ár, ame- lyen a biztosító a szolgáltatás kiszámítása során a befek- tetési egységeket elszámolja. Szolgáltatási áron történik minden olyan befektetési egység visszaváltás elszámolá- sa, amikor a befektetési egységek értéke kifizetésre kerül vagy a biztosítási szerződés díját fedezi.
Befektetési egységek aktuális szolgáltatási értéke: a befektetési egységek aktuális darabszámának az aktu- ális szolgáltatási áron számított értéke.
Befektetési díjrész: a biztosítási díjnak az a része, melyből a biztosító a szerződő részére befektetési egy- ségeket vásárol.
Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kezde- tének évszámából levonásra kerül a biztosított születési évszáma.
Biztosítási esemény: amikor az alapbiztosítás, illetve a kiegészítő biztosítások különös szerződési feltételeiben meghatározott esemény(ek) alapján a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége beáll.
Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.
Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosí- tás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.
Biztosítási tartam: a szerződés technikai kezdetétől számított teljes biztosítási évek száma.
Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó idő- pont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.
Egyszeri díj (csak egyszeri díjas szerződés esetén értelmezhető): a biztosításnak a szerződéskötéskor esedékes egyösszegű díja.
Életbiztosítási fedezetre fordított díjrész: a biztosí- tási díjnak az a része, amelyből a biztosító az életbiztosí- tási kockázatot fedezi. A biztosító az életbiztosítási koc- kázat fedezeteként szolgáló díjat a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.
Eseti díj: a szerződő által a rendszeres, illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.
Eseti befektetési egységek: az eseti díjból vásárolt befektetési egységek.
Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.
Felhalmozási befektetési egységek (csak folyama- tos díjas szerződés esetén értelmezhető): az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meg- határozott biztosítási időszakon túl, a rendszeres díjból vásárolt befektetési egységek.
Felhalmozási befektetési egységek visszavásárlási értéke (csak folyamatos díjas szerződés esetén ér- telmezhető): a felhalmozási befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.
Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minősül forgalmazási szünnapnak és amelyre vonatkozóan az alapkezelő az egyes alapokra vonatkozóan árfolyamot tesz közzé.
Hónapforduló: minden hónap első napja.
Kezdeti befektetési egységek: folyamatos díjas szer- ződés esetén az egyes termékek különös szerződési fel- tételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatko- zó korlátozások) meghatározott időtartam alatt befizetett rendszeres díjak befektetési díjrészéből vásárolt befekteté- si egységek. Egyszeri díjas szerződés esetén az egyszeri díj befektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek.
Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási érté- ke: a kezdeti befektetési egységek – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 2. számú mellékletében található – visszavásárlási táblázatban feltüntetett meg- felelő százalékának aktuális szolgáltatási áron számított értéke.
Kezelési költség: a biztosító adott szerződés nyilvántar- tásával összefüggő költségének fedezetéül szolgáló költ- ség. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.
Kiegészítő biztosítási fedezetek: az alapbiztosításon kívül a szerződő és a biztosított együttes döntésétől füg- gően, opcionálisan választható további biztosítási fede- zetek.
Kiegészítő biztosítási fedezetekre fordított díjrész: a biztosítási díj azon része, amelyből a biztosító a kie- gészítő biztosítások kockázatait fedezi. A biztosító a ki- egészítő biztosítási fedezetek díját a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.
Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet köve- tően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége beáll.
Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott élet- vagy kiegészítő biztosítási fedezet kockázatvi- selésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon élet vagy kiegészítő biztosítási fedezet megszűnéséig tart.
Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különö- sen azok a körülmények, melyek az ajánlati dokumentáci- óban és az egészségi nyilatkozatban szerepelnek.
Rendszeres díj (csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető): a díjfizetési gyakoriságnak meg- felelően fizetendő biztosítási díj.
Szerződő számlája: a szerződéskötést követően a biz- tosító által létrehozott elkülönített számla, mely az alapke- zelő befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek, valamint a befizetett díjak és költségek nyilvántartására szolgál az adott szerződés vonatkozásában.
Szolgáltatási árrés: a befektetési egységek szolgálta- tási árának és belépési árának különbözete, mely a be- lépési ár százalékában van meghatározva. Mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. szá- mú melléklete tartalmazza.
Tranzakciós költségek: A szerződő által kezdeménye- zett, a szerződés módosítására irányuló változtatások költ- sége (pl. befektetési alapok közötti áthelyezés költsége).
Visszavásárlási érték: a befektetési egységek vissza- vásárlási értékeinek összege.
3. Általános szabályok, meghatározások
3.1. A biztosítási szerződés alanyai
Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a bizto- sítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szerződő magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, magyar állampolgár természetes személy, illetve magyar- országi székhellyel bíró jogi személy és jogi személyiség- gel nem rendelkező jogalany egyaránt lehet.
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg.
Biztosított: az a magyarországi állandó lakcímmel ren- delkező, magyar állampolgár természetes személy, aki- nek a személyével kapcsolatos szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események kockázatviselési időszakon belüli bekövetkezése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége beáll.
A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.
A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy hatá- rozza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének évszá- mából levonja a biztosított születésének évszámát.
Biztosított lehet az a 15-65 év belépési korú természetes személy, aki az ajánlat aláírásának időpontjában nem ré- szesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban/járadék- ban, nem öregségi nyugdíjas és a biztosító kockázatválla- lási feltételeinek megfelel.
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
Nem lehet biztosított az a személy, aki:
– idült szív- és keringési rendszeri betegségekben szenved,
– vérzékeny,
– dialízis kezelésben részesül,
– Alzheimer kórban szenved,
– vasculáris demenciában szenved,
– Parkinson kórban szenved,
– Sclerosis Multiplexben betegségben szenved,
– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demi- elinizációs tünetekkel rendelkezik,
– Myastenia gravis megbetegedésben szenved,
– skizofrén,
– mániás depressziós/bipoláris affektív zavarban szenved,
– sokizületi gyulladásban szenved,
– epilepsziás megbetegedésben szenved,
– vak,
– rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenved vagy szenvedett,
– krónikus és/vagy alkoholos májbetegségben szenved,
– a biztosítás megkötését megelőző egy évben há- ziorvos által igazoltan 30 napot meghaladóan ke- resőképtelen állományban volt.
Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:
• a szerződésben megnevezett személy, vagy
• a biztosított törvényes örököse, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg.
A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával
– a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, il- letve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetke- zése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított törvényes örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.
Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vál- lal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájáru- lása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje megegyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával, kivételt képez ez alól a halál esetére szóló kockázati kiegészítő biztosítás.
3.2. Biztosítási események
A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül
• a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül be- következő elhalálozása,
• a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei szerinti biztosítási események bekövetkezése, vala- mint határozott tartamú szerződés esetén:
− ha a biztosítási szerződésben meghatározott tartam eltelik – feltéve, hogy a szerződő azt nem hosszab- bítja meg –, és a biztosítási szerződés lejár.
3.3. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékét úgy határozza meg, hogy a szolgáltatás kifizetése
jogalapjának meghatározásához szükséges utolsó doku- mentumnak a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon (T nap) indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1.pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéket veszi alapul. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer- ződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a biz- tosítási szolgáltatással együtt.
A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:
3.3.1. Haláleseti szolgáltatás
3.3.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási összegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti, fel- halmozási és eseti befektetési egységek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.
3.3.1.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási ösz- szegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egységek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.
3.3.2. Kiegészítő biztosítási fedezetek alapján teljesített szolgáltatás
Ha a szerződésben kiegészítő biztosítások is szerepelnek, a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételeiben meghatáro- zott szolgáltatást nyújtja.
3.3.3. Lejárati szolgáltatás
Csak határozott tartamú szerződés esetén értelmezhető.
Folyamatos díjas szerződés esetén: a biztosító a szer- ződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egysé- gek, továbbá a felhalmozási- és eseti befektetési egysé- gek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.
Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egy- ségek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.
3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedékessé vált, de meg nem fizetett életbiztosítási díjat, a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a keze- lési költséget, illetve az esedékessé vált, de le nem vont adminisztrációs költséget.
3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja
A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben veheti fel.
4. A biztosítási szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbe- li megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási köt- vényt állít ki.
4.0.1. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a biz- tosítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biz- tosító a fogyasztó által tett ajánlatra, az ajánlat a biztosítónak vagy képviselőjének történő átadá- sától számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbí- rálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biz- tosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül lét- rejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon be- lül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biz- tosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.
A biztosított az ajánlat megtételekor minden esetben köteles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyilatkozatot a valóságnak meg- felelően és hiánytalanul kell kitöltenie.
4.0.2. A biztosító által feltett kérdésekre adott vála- szokkal a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melynek során a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait kérheti. A biztosító jogosult az így tu- domására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázat- elbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az aján- latra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat esetle- ges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. A szerződő a módosító javaslatot – annak közlésétől számí- tott 15 napon belül – írásban elutasíthatja. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény átvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény kiszolgál- tatásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja.
Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ér- telmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körül- ményekről vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést 30 nap- ra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvé- telét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre ak- kor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írás- ban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.
4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő
A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet napjá- nak 0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön és az első díjfizetési gyako- riság szerinti díj esedékességig befizetésre kerül.
Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatalma- zással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájá- ra beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban ér- kezett be.
A biztosító az alapbiztosítás vonatkozásában várako- zási időt nem köt ki, azonban az egyes kiegészítő biz- tosítási fedezetek szerződési feltételei ettől eltérően rendelkezhetnek.
4.2. A biztosítás tartama
A biztosítási szerződés határozott és határozatlan (egész életre szóló) tartamra jöhet létre.
A biztosítási szerződés tartamát – az egész életre szóló szerződések kivételével – szerződéskötéskor a szerződő fél határozza meg. A tartam a futamidő alatt nem változ- tatható meg. A határozott tartam elteltével a szerződő nem köteles a biztosítási szolgáltatást felvenni, a szerző- dést meghosszabbíthatja. A biztosító a szerződés lejárata előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a szerződőt a le- járat időpontjáról, ekkor a szerződő dönthet a szerződés tartamának meghosszabbításáról. A tartamhosszabbí- tásra irányuló írásbeli kérelmet legkésőbb a lejáratot meg-
előző 15. napig kell a biztosító központjába megküldeni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról írásban értesíti a szerződőt.
4.3. A biztosítás hatálya
Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződé- ses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.
5. A biztosítási szerződés díja és költségei
A biztosítás első díja a szerződés technikai kezdetekor esedékes.
Ha a Szerződő az első díjat az esedékessége előtt befize- ti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli.
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dések esetében a biztosító díjakat és költségeket határoz meg. A biztosítási szerződés díjait a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelően köteles megfi- zetni. A biztosítási szerződés költségei – kivéve a tranzak- ciós költségek – évente egyszer, a biztosítási évfordulón kerülnek levonásra. Ezeket a költségeket a biztosító a be- fektetési egységek visszaváltásával érvényesíti.
A költségek aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.
A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafizetését
– kivéve a 30 napon belüli felmondás 9.2. pontjában foglal- takat – amennyiben a kockázatviselés már megkezdődött.
Biztosítási díj átvételére biztosítói meghatalmazással ren- delkező képviselő jogosult.
5.1. Díjak
A biztosítási szerződés díja az alábbi elemekből tevődik össze:
• befektetési díjrész,
• életbiztosítási fedezet díja,
• kiegészítő biztosítási fedezetek díja,
• kezelési költség.
5.1.1. Befektetési díjrész
A befektetési díjrész a szerződés egyszeri vagy rendszeres díjának azon része, amelyből a biztosító a szerződő rendel- kezése alapján, a szerződő által meghatározott befektetési alapokban befektetési egységeket vásárol. A biztosító meg- határozhatja a befektetési díjrész minimális összegét. Az érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.
5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja
5.1.2.1. Az életbiztosítási fedezet (alapbiztosítás) kezdeti biztosítási összegét szerződéskötéskor a szerző- dő fél határozza meg. A biztosító a szerződő által választott biztosítási összeghez tartozó kockázati díjat a mindenkori érvényes díjszabása alapján határozza meg, a biztosított életkora, a biztosítási szerződés tartama és egyéb kockázatok (sport, foglalkozás, egészségi állapot stb.) alapján.
5.1.2.2. A biztosító az életbiztosítási fedezet díját a bizto- sított belépési kora alapján határozza meg, mely díj a szerződés tartama során – az értékköve- tés kivételével – mindaddig változatlan marad, ameddig a szerződő a biztosítási összeg mó- dosítására vonatkozó kérelmet nem nyújt be a biztosítónak. Értékkövetés esetén a biztosító a biztosított aktuális korát és a szerződés hátra- lévő tartamát veszi alapul a megemelt kockázati díj kiszámításakor.
5.1.2.3. A biztosító által meghatározott biztosítási ösz- szeg fölött a biztosító orvosi vizsgálatot is kérhet.
5.1.2.4. A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fe- dezet minimális biztosítási összegét. A szerző- déskötéskor érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek
3. számú melléklete, míg a díjtételeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 4. számú melléklete tartalmazza.
5.1.3. Kiegészítő biztosítási fedezetek díja
Az alapbiztosításhoz – a biztosított személyére vonatko- zóan – kiegészítő biztosítási fedezetek is választhatók. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási fedezetek listáját az egyes termékek különös szerződési feltételei tar- talmazzák, míg a díjtételeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 4. számú melléklete tartalmazza. A kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási díjának kiszá- mítása a biztosító díjszabása alapján történik, szabályait az egyes kiegészítő biztosítások szerződési feltételei tar- talmazzák. A biztosító meghatározhatja a kiegészítő biz- tosítások minimális és maximális biztosítási összegét. A szerződéskötéskor érvényes minimális és maximális biz- tosítási összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.
5.1.4. Kezelési költség
A biztosító az adott szerződés nyilvántartásával össze- függő költségének fedezetéül szolgáló díjrész. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságá- nak megfelelően számítja fel. A kezelési költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltéte- leinek 3. számú melléklete tartalmazza.
5.2. Költségek
A biztosítási szerződés költségei az alábbiak:
• adminisztrációs költség,
• kezdeti költség,
• tranzakciós költségek.
5.2.1. Adminisztrációs költség
A biztosító éves adminisztrációs költséget számít fel a be- fektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásá- val összefüggő költségeinek fedezetére. Az adminisztráci- ós költség mértékével a biztosító évente egy alkalommal, a biztosítási évfordulón, folyamatos díjas szerződés esetén a szerződő kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egysé- geinek darabszámát, míg egyszeri díjas szerződés esetén a szerződő kezdeti és eseti befektetési egységeinek da- rabszámát csökkenti. Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően megszűnik, a biztosító jogosult a szerződés megszűnését megelőző évforduló és a megszűnés időpontja közötti időszakra az adminisztráci- ós költséget arányosan levonni. Az adminisztrációs költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.
Az éves adminisztrációs költséget a biztosító jogosult biztosítási évente egyszer változtatni, de az az aktuális befektetési egységek 2,5 %-át nem haladhatja meg.
5.2.2. Kezdeti költség
A kezdeti költség mértékével a biztosító a biztosítási évfor- dulón a szerződő kezdeti befektetési egységeinek darab- számát csökkenti. A kezdeti költség a kezdeti egységek százalékában van meghatározva. A kezdeti költség mér- tékét és a levonás tartamát az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.
5.2.3. Tranzakciós költségek
A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerző- dő kérésére történő módosítások végrehajtásához kap- csolódóan tranzakciós költséget számolhat fel. A tranz- akciós költségek típusait, aktuális mértékét és a levonás szabályait az egyes termékek különös szerződési feltéte- leinek 3. számú melléklete tartalmazza.
6. A biztosítási díj fizetése
6.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: A biztosítás folyamatos díja éves díj, ami fizethető féléves, ne- gyedéves, vagy havi részletekben is. A biztosítási díjat a szerződés lejáratáig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosí- tott elhalálozik. A díjfizetés gyakoriságát a szerző- dő az ajánlattételkor határozza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosító- val. A változtatás költségét az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a díjfizetési idő-
szaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó kor- látozások) meghatározott biztosítási időszakon be- lül esedékes rendszeres díjakat a biztosító kezdeti befektetési egységekben, az ezt követő biztosítási időszakban esedékes rendszeres díjakat felhalmo- zási befektetési egységekbe helyezi el.
A biztosító a szerződő által befizetett folyamatos biztosítási díjból levonja a kezelési költséget, az életbiztosítási fedezet díját, a kiegészítő bizto- sítási fedezetek díját, és ha az így megmaradt díjrész eléri a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, azt forint alapú életbiztosítási szerződés esetén egész darabszámra lefelé kerekítve, euró alapú életbiztosítási szerződés esetén pedig 3 ti- zedes jegyre lefelé kerekítve váltja át befektetési egységekké. Ha a levonások után megmaradó összeg nem éri el a szerződő által vállalt befekte- tési díjrészt, a megmaradó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelők befektetési alapja- iba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.
Ha a szerződő több biztosítási időszakra vo- natkozó rendszeres biztosítási díjat előre, vagy esedékes díjánál nagyobb összeget fizet be, a biztosító ebből az esedékes díjakat és az eset- legesen elmaradt rendszeres díjakat pótolja. A fennmaradó összeg a szerződő számláján ma- rad mindaddig, amíg a szerződőnek ismételten díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, melyet a biztosító a számlán lévő összegből egyenlít ki. A számlán így maradó összeg nem kamatozik.
6.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: A biztosí- tás egyszeri díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor esedékes. A biztosító a szerződő által befizetett egyszeri díjból levonja az életbiztosítási fedezet díját és a kiegészítő bizto- sítási fedezetek díját. A fennmaradó összeget a biztosító kezdeti befektetési egységekbe helyezi el. Ha a szerződő a biztosítási időszakra vonat- kozó egyszeri biztosítási díjnál nagyobb össze- get fizet be, akkor az egyszeri biztosítási díjat meghaladó összeg a szerződő számláján marad a szerződő további rendelkezéséig, és a számlán így maradó összeg nem kamatozik.
6.0.3. A egyszeri és folyamatos díjas szerződés esetében a biztosítás technikai kezdete a biztosítási ajánla- ton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont (mindig a hónap elseje).
6.0.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kö- telezettségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítási díjat (egyszeri díjat vagy első díjrész- letet) a megfelelő devizanemben befizeti, vagy a biztosító számlájára átutalja. A díjfizetési kötelezett- ség teljesítésének minősül az is, amikor a szerződő
a díjat a biztosító képviselőjének fizeti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számí- tott 4. napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni. Az első, illetve egyszeri díj jóváírásá- ra a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, kötvényszám) jóváírásra került. A szerződő számláján minden további díj jóváírására is csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes azonosítókkal a biztosító számláján jóváírásra került.
6.0.5. A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvénye- sítése, valamint a befizetett első, illetve egyszeri díj esedékessége, valamint jóváírásának idő- pontja közül a későbbi időpontot követő forgal- mazási (T) napon indított megbízása alapján az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerző- dési feltételek 1. melléklet I.1. pontjában meg- adott napi belépési áron (vétel) váltja át a be- fektetési díjrészt – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.
6.1. Eseti díjak
A szerződőnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül bármikor lehetősége van további ún. eseti díjak befizeté- sére is. A befizetett eseti díjakból a biztosító eseti befek- tetési egységeket vásárol, melyeket a szerződő számlá- ján elkülönítve tart nyilván. A szerződő köteles az eseti díj befizetéséről a biztosító központját írásban értesíteni és rendelkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arány- ban helyezze el az egyes befektetési alapokban.
6.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Ha a szer- ződő eseti díjat szándékozik fizetni, de a rendsze- res díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, és a szerződésen már érvényes díjelőírás van, akkor a beérkező díjból a biztosító először a rendszeres díjak tekintetében fennálló díjelőírást vagy díjtar- tozást egyenlíti ki és csak a fennmaradó össze- get helyezi el eseti befektetési egységekben. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befi- zetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál ki- sebb összeget fizet be, illetve a rendszeres díjban fennálló tartozás kiegyenlítését követően a fenn- maradó összeg kisebb, mint a minimális eseti díj, úgy a biztosító a szerződő további rendelkezéséig azt a szerződő számláján helyezi el, és ha a szer- ződőnek tartozása keletkezik, akkor azt a biztosító ebből az összegből levonja.
A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.
6.1.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjakat milyen
arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál kisebb összeget fizet be, a biztosító a szerződő további rendelke- zéséig azt a szerződő számláján helyezi el.
A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.
6.1.3. A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli érte- sítés biztosító központjába történő elektronikus megérkezésének, valamint a befizetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási (T) napon indított megbízá- sa alapján az 1. melléklet I.1. pontjában (vétel) meghatározott napi belépési áron váltja át az eseti díjat – a szerződő rendelkezésének megfe- lelően – befektetési egységekre.
Amennyiben a hiánytalanul kitöltött, érvényes rendelkező nyilatkozat, a biztosító központjába postai úton érkezik be, úgy a beérkezést követő második munkanap, valamint a befizetett összeg jóváírásnak időpontja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási (T) napon indított megbízás alapján az 1. melléklet I.1 pontjában (vétel) meg- határozott napi belépési áron váltja át az ese- ti díjat – a szerződő érvényes rendelkezésének megfelelően – befektetési egységekre.
6.1.4. Az eseti díj minimális összegét az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. Eseti díj fizetésére akkor is lehetőség van, ha a szerződés díjmentes. A biztosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerződőnek.
6.2. Fizetési késedelem folyamatos díjas szerződés esetén
6.2.1 Amennyiben a szerződő az esedékes rend- szeres biztosítási díjat nem egyenlíti ki, a biz- tosító a kockázatot az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45 napig viseli. Ezen idő alatt a szerződőnek bármikor lehe- tősége van az elmaradt díj pótlására, ezzel a kockázatviselés folytatólagos megőrzésére. A biztosító a díjfizetésben fennálló tartozás- ról az esedékességet követő hónapforduló- kon értesítést küld a szerződőnek. A biztosí- tó kockázatviselése az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45. nap utáni időszakra nem áll fenn. A biztosító díjjal fe- dezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti forduló napjáig a befektetéshez kötött életbiztosításra vo- natkozó teljes díj megfizetésre került. Ezen időpont után következő időszakot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.
6.2.2. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötele- zettségét az értesítések után továbbra sem teljesíti, a biztosító az utolsó díjjal fedezett
időszak végétől számított 110. és 120. naptári nap között megvizsgálja a befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosítási szerződést asze- rint, hogy van-e eseti befektetési egység nyil- vántartva rajta és annak a legutolsó ismert árfolyamon számított értéke elegendő-e a tel- jes díjtartozás kiegyenlítéséhez. Mivel a legu- tolsó ismert árfolyam és a visszaváltás valós árfolyama egymástól eltér, a biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti befektetési egysé- gek legutolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értékének 95%-át. A biztosító az eseti befektetési egységek visszaváltásából az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a kezelési költséget és a be- fektetési díjrészt is fedezi.
6.2.2.1. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon belül keletkezik, valamint a szerződé- sen vannak eseti befektetési egységek nyil- vántartva és azok jelen szerződési feltételek
6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elmaradt díja(ka)t az eseti befektetési egy- ségek szolgáltatási áron történő eladása ré- vén érvényesíti.
6.2.2.2. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon belül keletkezik, és a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilván- tartva, de azok jelen szerződési feltételek
6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosí- tás az eseti befektetési egységek szolgálta- tási áron történő kifizetésével megszűnik.
6.2.2.3. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (maradékjog nélkül történő meg- szűnés) meghatározott biztosítási időszakon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek eseti befektetési egységek nyilvántartva, ak- kor a befektetési egységekhez kötött életbiz- tosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
6.2.2.4. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékle- tében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak
eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtarto- zás rendezhető, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.
6.2.2.5. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékle- tében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek ese- ti befektetési egységek nyilvántartva, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek
6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységhez kötött életbiztosítás visszavásárlásra kerül és a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.
6.2.2.6. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó kor- látozások) meghatározott biztosítási idősza- kon túl keletkezik és az életbiztosítási szer- ződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési felté- telek 6.2.2. pontja alapján számított értéke elegendő a teljes díjtartozás kiegyenlítésére, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befek- tetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.
6.2.2.7. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó kor- látozások) meghatározott biztosítási idősza- kot követően keletkezik, és az életbiztosítási szerződésen nincsenek nyilvántartva eseti befektetési egységek, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alap- ján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a szerződést a bizto- sító a jelen szerződési feltételek 8.4. pontjába foglaltak figyelembe vételével részlegesen díjmentesíti az első elmaradt díj esedékessé- gének időpontjára. A részleges díjmentesítés következtében továbbra is fennálló díjfizetési kötelezettségeket – alapbiztosítás díja, kiegé- szítő biztosítási fedezetek díjai és a kezelési költség – a biztosító amennyiben lehetséges az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a fel- halmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti. A biz- tosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a
felhalmozási befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított ér- tékének 95%-át.
6.2.3. A biztosító a befektetési egységek vissza- váltásával úgy fedezi a díjtartozást, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egységeinek egymáshoz vi- szonyított aránya ne változzon. A biztosító alapbiztosításra, valamint kiegészítő biztosí- tási fedezetekre vonatkozó kockázatviselése a befektetési egységek visszaváltásának tel- jesülését követő nap 0. órájától kezdődik újra.
6.2.4 Írásbeli nyilatkozatával a szerződő is kér- heti a rendszeres biztosítási díj tekinteté- ben fennálló adott díjhátralék eseti, illetve felhalmozási befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy a felhalmozási egysé- gek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége keletkezik.
7. Alapkezelők befektetési alapjai
7.1. Befektetési alapok
A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részese- dést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak eszkö- zértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befekte- tési egységek értékét.
Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befektetési alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékozta- tást az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alapjai különböző típusú befektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befek- tetés kockázatában különböznek egymástól.
A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres/egyszeri biztosítási díj befektetési díjrészét, valamint az eseti befizetések alkalmával befi- zetett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött be- fektetési egységek vásárlására fordítani. A biztosító mi- nimális arányt határozhat meg, melyet az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben ke- rül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése szerint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez.
A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatáro- zott alapok további választására nem nyújt lehetőséget.
A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alap- ban befektetési egységei vannak, az alap tervezett meg- szüntetése előtt 15 nappal értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmen- tes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek áthelyezéséről illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfelelően jár el.
Az alapkezelőknek joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befekte- tési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapke- zelők befektetési alapjaiban bekövetkező vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljá- rási rendjétől eltérő változást a biztosító honlapján köz- zéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.
A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát.
Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vonatkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átmeneti időre felfüggeszti a befektetési jegyek forgalmazását, az egyes termékek különös szerződési feltételeinek elvá- laszthatatlan részét képező 1. számú melléklet 1.1 illetve
1.2 pontjaiban, az adott befektetési alapra meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási na- pot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő káro- kért a biztosítót felelősség nem terheli.
Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgalma- zási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meg- határozott egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befek- tetési egységek értékét a biztosító 6 tizedes jegy pontos- sággal tartja nyilván.
Euró alapú szerződés esetén a befektetetési egységek árfolyama 2 tizedes jegy, forint alapú szerződés esetén a befektetési egységek árfolyama 6 tizedes jegy pontos- sággal kerül nyilvántartásra.
8. Szerződés módosításának lehetőségei
Ha a biztosítási szerződésben a szerződő fél és a biztosí- tott személye eltér, a szerződés módosításához bizonyos esetekben a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges.
8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
8.1.1. Életbiztosítási fedezet és kiegészítő biztosítási fedezetek módosítása
A szerződő bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordu- lóra az 1. biztosítási évfordulót követően írásban kérheti az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fede- zetek biztosítási összegeinek, illetve az ezekhez tartozó díjrészek növelését, valamint új kiegészítő biztosítási fe- dezet felvételét. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonat- kozó korlátozások) meghatározott időszakot követően a szerződő kérheti a biztosítási összegek, illetve az ezekhez az összegekhez tartozó díjrészek csökkentését, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek lemondását, az aktuális minimális díjakra és minimális biztosítási összegekre, va- lamint a díjfizetési gyakoriságra vonatkozó határok figye- lembevételével.
A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összeg növe- lésének vagy csökkentésének minimális mértékét, melyet az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmaz. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének vagy a kiegészítő biztosítási fede- zetek biztosítási összegének növekedése, illetve a felven- ni kívánt új kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási ösz- szege meghaladja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, a biztosító orvosi vizsgálathoz kötheti a módosítás végrehajtását. A tartam alatti – nem értékkövetésből eredő – biztosítási összegemelésnél a biztosító elutasíthatja a szerződő igényét, és az elutasítást nem köteles indokolni. Az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek módosítását a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő be- érkezését követő 5. munkanapot követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól hajtja végre. Abban az esetben, ha a biztosító a módosítás elvégzését orvosi vizsgálathoz, vagy további orvosi dokumentációk bemutatásához köti, akkor a biztosító a kért dokumentumok biztosító központ- jába történő beérkezését követően kockázatelbírálást hajt végre. Amennyiben a kockázatelbírálás lehetővé teszi a szerződő által kért módosítás végrehajtását, úgy a bizto- sító a módosítást a kockázatelbírálás befejezését követő hónapfordulótól érvényesíti. Ha a biztosító a fentiek értel- mében a kockázatot nem tudja vállalni, abban az esetben a szerződőt a módosítás végrehajtásának elmaradásáról írásban értesíti.
8.1.2. Befektetési díjrész
A szerződő, amennyiben a díjfizetési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, az 1. biztosítási évfordulót köve- tően bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kér- heti a befektetési díjrész növelését. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében meghatározott időszakot követően (szerződésre vonatko- zó korlátozások) a szerződő kérheti a befektetési díjrész csökkentését is, de a csökkentett díjrész nem lehet ke- vesebb az egyes termékekhez kapcsolódó különös szer- ződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális értéknél.
8.2. Átirányítás
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
Folyamatos díjas szerződések esetén a jövőben befizetésre kerülő rendszeres díjak befektetési díjrészének az alapkez- elők befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbeli rendelkezésére bármikor módosítható. Ha a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biztosító az írásbeli kére- lemnek a biztosító központjába történő elektronikus meg- érkezését követő 2. munkanap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj befektetési díjrészét már az átirányí- tási kérelemben foglaltak szerint helyezi el.
Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító központjába történt beérkezést követő harmadik munka- nap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj be- fektetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el.
Az átirányítás költsége az egyes termékek különös szer- ződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg. Az átirányítás során az egyes termékekhez kapcso- lódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékleté- ben meghatározott minimális százalékarányokat figye- lembe kell venni.
8.3. Áthelyezés
A szerződő írásbeli rendelkezése alapján a meglévő be- fektetési egységek belépési áron, bármikor más – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek aktuális
1. számú mellékletébe foglalt – befektetési alapok befek- tetési egységeire válthatók át.
A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő elektro- nikus beérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízás alapján, a jelen szerződési feltételek 7.1. pont- jába foglaltak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelyezés esetén az 1. melléklet I.1. pontjában meghatá- rozott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépési áron kerül sor.
Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító köz- pontjába történt beérkezést követő második forgalmazási
(T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szer- ződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelyezés esetén az 1. melléklet I.1.pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkez- elők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2.pontjában meghatározott napi belépési áron kerül sor.
Egy áthelyezésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egységeket áthelyezni. Az áthelyezés során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális százalékarányokat figyelembe
kell venni. A biztosító az áthelyezéskor érvényes áthelye- zési költséget vonja le a szerződő számlájáról. Az áthe- lyezés költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg.
8.4. Díjmentesítés
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
Folyamatos díjas szerződés esetén a szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonatkozó írásbeli nyi- latkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított első díjfizetési esedékes- ségtől. A szerződés díjmentesítésére az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott díjjal fedezett időszak eltelte után van lehetőség.
8.4.1. Díjmentesítés esetén a szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy fenn kívánja-e tartani az életbiz- tosítási fedezetet és a kiegészítő biztosítási fe- dezeteket. Amennyiben fenn kívánja tartani a fent leírt fedezeteket, akkor a biztosító az élet- biztosítási szerződésen részleges díjmentesítést hajt végre, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződését a biztosítási fedezetek nélkül kíván- ja fenntartani, akkor az életbiztosítási szerződés teljes díjmentesítésre kerül.
A díjmentesítés a szerződő fenti nyilatkozatának hiányában nem hajtható végre.
A szerződés részleges, illetve teljes díjmentesíté- se nem jelenti a szerződés teljes költségmentes- ségét. Az életbiztosítási szerződés teljes díjmen- tesítése esetén a szerződést terhelő költségeket (adminisztrációs költség, kezdeti költség) a biz- tosító továbbra is érvényesíti, valamint a szer- ződő továbbra is köteles megfizetni a kezelési költséget, a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint.
Amennyiben a szerződő az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtartása mellett dönt – részleges díjmentesítést választ –, úgy a fentieken túl, a rendszeres biztosítási díj ezen fedezetekre vonatkozó részét köteles to- vábbra is a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint megfizetni.
Amennyiben a szerződő a fentiekben megha- tározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az elmaradt díjat illetve költséget az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása ré- vén érvényesíti úgy, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egysége- inek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ebben az esetben a befektetési egységekhez
kötött életbiztosítási szerződés kockázatvise- lésének fennállására valamint megszűnésére a jelen szerződés feltételek 6.2 pontjába foglalt szabályok az irányadóak.
Amennyiben az eseti, illetve a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értéke a biztosító ál- tal érvényesített költségek levonásának időpont- jában nem elegendő a költségek fedezésére, a szerződés a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.
Díjmentes szerződésre eseti díjak bármikor befi- zethetők.
8.4.2. A díjmentesített szerződés szerződője – a díj- mentesítés hatálybalépését megelőző díjfize- tési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés és a díjmentesítés időpontjában érvényes életbiztosítási összeg hatályba léptetését. A szerződő írásbeli nyilatko- zatának hiányában a szerződés a díjmentesítési időszakot megelőző teljes díj szerződő részéről történő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendszeres díjfizetésű szerződéssé. A szer- ződés díjkötelessé tételéhez kapcsolódó költsé- gek az egyes termékek különös szerződési felté- teleinek 3. számú mellékletében találhatók.
A díjmentesített szerződés díjmentesítés idő- pontjára történő visszaállítására nincs lehetőség.
Abban az esetben, ha a szerződő az életbiztosí- tási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtartása nélkül díjmentesítette a szerződését (teljes díjmentesítés), úgy a díjmentesítés előtti eredeti biztosítási összegek érvénybe lépéséhez új díjkalkuláció elvégzése szükséges, ebből kifo- lyólag a biztosító a szerződést, a díjmentesítés előtt fennálló biztosítási díjnál magasabb biztosí- tási díj megfizetése mellett vállalja. A biztosító a szerződés újra érvénybe helyezésekor új egész- ségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet.
Díjmentesített szerződésen díjfüggő módosítás végrehajtása nem lehetséges.
8.5. Rendszeres pénzkivonás
A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító az írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését kö- vető 5. munkanapjától számított első biztosítási hónap- fordulótól, választott rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról.
A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti. A pénzkivonás megszüntethető, a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanapjától számí- tott következő biztosítási hónapfordulón.
8.5.1. Folyamatos díjas szerződés esetén a pénzki- vonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek eladása révén a szer- ződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a felhalmozási, illetve eseti befektetési egy- ségek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg minimális mér- téke és a rendszeres pénzkivonásnak a szerző- dő számláját terhelő költsége az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében találhatók meg.
8.5.2. Egyszeri díjas szerződés esetén a pénzkivonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel a kezdeti és az eseti befek- tetési egységek visszavásárlási értéken történő eladása révén a szerződő nyilatkozatában foglal- taknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a kezdeti és az eseti befektetési egységek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg mi- nimális összege és a rendszeres pénzkivonás- nak a szerződő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek
3. számú mellékletében találhatók meg.
8.6. Részleges visszavásárlás
A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbí- zást adhat a befektetési egységek egy meghatározott részének a visszavásárlására. A szerződőnek a részleges visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatban kell rendelkez- nie arról, hogy a visszavásárlást meglévő alapjaiból mi- lyen arányban kéri végrehajtani. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.
8.6.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a részleges visszavásárlás a felhalmozási befektetési egysé- gek terhére kérhető.
8.6.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: a részleges visszavásárlás a kezdeti befektetési egységek terhére kérhető.
8.6.3. A befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt elektronikus be- érkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek
7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatá- rozott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti.
Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az eset- ben a biztosító központjába történt beérkezést
követő második forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevéte- le mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti.
A biztosító a részleges visszavásárlás szolgálta- tást a szerződőnek teljesíti.
8.7. Eseti pénzkivonás
A szerződő a szerződés fennállása alatt bármikor írásban megbízást adhat eseti befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására.
Az eseti befektetési egységek eladását a biztosító a szer- ződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt elektronikus beérkezését követő for- galmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe vé- tele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított értéken teljesíti.
Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az esetben a biztosító központjába történt beérkezést követő második forgal- mazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen ál- talános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figye- lembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti.
A szerződőnek az eseti pénzkivonás kérelemben kell ren- delkeznie arról, hogy a pénzkivonást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító az eseti pénz- kivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszo- nyítva ne változzon.
A biztosító az eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.
8.8. Értékkövetés
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
8.8.1. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegét, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási ösz- szegét és a befektetési díjrészt a szerződőnek jogában áll folyamatos díjas szerződés esetén a kockázatviselési időszak alatt, az értékkövetési szabályok szerint évente egyszer a rendszeres díj növelésével emelni. A biztosítási díj emelése következtében az életbiztosítás fedezet biztosí- tási összege, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összege, valamint a befektetési díjrész egyaránt nő. Az életbiztosítási összeg, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási össze- gének emelését a biztosító a biztosított egészségi
állapotának újabb vizsgálata nélkül hajtja végre. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási ösz- szegének és a befektetési díjrész növelésének felső határa minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év inflációs rátája. Amennyiben az inflációs ráta nem éri el az 5%-ot, akkor az értékkövetés rátája 5%. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátánál ma- gasabb díjemelésre is.
8.8.2. A biztosítási összeg emelkedésének mértéke a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosított- nak az emelés időpontjában elért életkorától és a biztosítás hátralévő tartamától is függ. A biz- tosítási összegek növekedésének mértéke és a biztosítási díj növekedésének mértéke egymás- tól eltérhet. Az értékkövetés keretében a biztosí- tó a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal minden évben értesítést küld a szerződőnek a megemelkedett díjról és a biztosítási összeg- ről. A szerződőnek jogában áll a felajánlott ér- tékkövetést az értesítőben megjelölt határidőig írásban elutasítani. Amennyiben a szerződő az értesítésben jelzett határidőig nem válaszol, úgy a biztosító az értékkövetést a leírtak szerint auto- matikusan végrehajtja.
8.8.3. A rendszeres biztosítási díj növelésének mértéke a biztosító által ajánlottnál nagyobb is lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a szerződőnek a bizto- sítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a biztosítónak írásban benyújtania.
8.8.4. Amennyiben a szerződő az értékkövetést ko- rábban visszautasította, vagy a biztosító által fel- ajánlottnál nagyobb mértékben kívánja emelni az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biz- tosítási fedezetek biztosítási összegét, úgy a biz- tosítónak az értékkövetés előtt jogában áll újabb kockázatelbírálást végezni, annak alapján a kérést elfogadni, vagy indoklás nélkül elutasítani.
8.8.5. Értékkövetésre csak olyan szerződés esetén van lehetőség, ahol a szerződőnek a teljes díjra vo- natkozóan díjfizetési kötelezettsége áll fenn. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és – az utolsó 2 biztosítási év kivételé- vel – évente következik be.
8.9. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén:
Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adó- jóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosí-
tására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosí- tó feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tá- jékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meg- határozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatályba- lépésének időpontjával módosul.
A biztosító a szerződő felet a tájékoztatásban a szerző- dést vagy az általános szerződési feltételeket érintő válto- zásokról köteles tájékoztatni.
A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.
9. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik
• a biztosított elhalálozása esetén, a halál napjának 0. órájával,
• felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás nap- jának 0. órájával.,
• ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájé- koztatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetőségével,
• határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási szerződés lejártakor, a lejárat napjának 0. órájával,
• folyamatos díjas szerződés esetén a biztosítás első évében díjnemfizetés miatt, a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával,
• folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerződőnek díjhátraléka van és a számláján nyilvántartott felhalmo- zási- és eseti befektetési egységek először nem fe- dezik a teljes szerződésben felmerült költségeket és/ vagy díjakat, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával.
A visszavásárolt és megszűnt szerződés nem helyez- hető újra hatályba.
9.1. Visszavásárlás
A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármi- kor, írásban xxxxxxxxxx (visszavásárlást kérni). Felmondás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogosult az alábbiak szerint:
9.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerző- dés az egyes termékek különös szerződési felté- teleinek 3. számú mellékletében (maradékjog nél- kül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon belül szűnik meg felmondással és a szerződésen nincsenek eseti egységek nyilván- tartva, a visszavásárlási összeg nulla, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. Amennyiben az élet- biztosítási szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, úgy a szerződés az eseti
befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladásával és kifizetésével szűnik meg.
A visszavásárlási érték a második biztosítási évtől a kezdeti-, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.
9.1.2. Egyszeri díjas biztosítási szerződés visszavásár- lási értéke a kezdeti és az eseti befektetési egy- ségek visszavásárlási értékének összege.
9.1.3. A folyamatos és egyszeri díjas biztosítási szer- ződés kezdeti befektetési egységeire vonatko- zó visszavásárlási táblázat az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 2. számú mel- lékletében található meg. A kezdeti befektetési egységek visszavásárlási értéke a kezdeti befek- tetési egységek darabszámának a visszavásár- lási táblázatban feltüntetett megfelelő százaléka, az aktuális szolgáltatási áron számítva.
A biztosító a visszavásárlási összegből levonja az esetlegesen el nem számolt költségeket, melyek a következők lehetnek:
• le nem vont, de a szerződés visszavásárlása időpontjáig esedékessé vált adminisztrációs költség,
• díjtartozás (az életbiztosítási fedezet és a kie- gészítő biztosítási fedezetek elmaradt díjai),
• a szerződés visszavásárlása időpontjáig ese- dékessé vált, de le nem vont kezelési költség,
• valamint az esedékessé vált, de le nem vont tranzakciós költségek.
A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiány- talanul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosító köz- pontjába történő elektronikus megérkezését kö- vető forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe vétele mellett, az 1. mellék- let I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatá- si árfolyamon (eladás) számított visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.
Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az eset- ben a biztosító központjába történt beérkezést követő második forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe véte- le mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatá- rozott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) szá- mított visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.
Ha a visszavásárlás időpontjában a szerződőnek túlfizetése van, a biztosító a többletdíjat is vissza- juttatja a szerződő részére, kivéve az életbizto- sítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítások adott hónapra eső díját. Az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek tekinte- tében a Biztosító kockázatviselése annak a nap-
tári hónapnak az utolsó napjáig hatályban marad, amelyben a visszavásárlás Biztosító részéről telje- sítésre kerül. A többletdíjat a biztosító költséglevo- nás és kamatjóváírás nélkül számolja el.
9.2. A 30 napos felmondás
9.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a szerződőt bizonyítható és azono- sítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbizto- sítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyi- latkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
9.2.2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződőt a fel- mondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiz- tosítások esetén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. A szerződő felmondó nyilat- kozatának kézhezvételét követően a biztosító kö- teles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.
9.2.3. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a kö- vetkező: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum az egyes termé- kekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek
3. számú mellékletében megjelölt összeget tart- hatja vissza.
Amennyiben a szerződésre történt eseti befize- tés: a biztosító a 30 napos felmondásra vonat- kozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat a biztosító központjába történő elektronikus meg- érkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek
7.1. pontjában foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított, szol- gáltatási árréssel csökkentett értéket fizeti ki a szerződő részére.
Amennyiben a szerződő nyilatkozata postai úton érkezik a biztosító központjába, abban az eset- ben a biztosító központjába történt beérkezést követő második forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen általános szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevéte- le mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában (eladás) számított, szolgáltatási árréssel csökkentett ér- téket fizeti ki a szerződő részére.
9.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizsgá- lattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fedezte, és a szerződő él a 30 napos fel- mondás lehetőségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizet- ni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja az egyes termékek külö- nös szerződési feltételek 3. számú mellékleté- ben meghatározott maximális értéket. Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a biztosító kockázatviselése megszűnésének időpontja az ügyfél által írt fel- mondó nyilatkozat biztosító központjába történő beérkezését követő nap 0. órája.
9.3. Felmondás a Biztosító részéről
Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat je- lentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
9.4. Rendes felmondás
A szerződő – ha az első évre eső biztosítási díjat befizette – az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja.
10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
10.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdé- sekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés tartama alatt írásban bejelenteni a szerződés tartama alatt beálló lényeges körülmények vál- tozását a változás bekövetkezésétől számított 5 munkanapon belül, az elérhetőségekben és a személyi adatokban, és a biztosított személyek körében bekövetkezett változást haladéktalanul. A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket a bizto- sító csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azt írásban juttatták el a biztosítóhoz.
A szerződő fél és a biztosítottak kötelesek a lé- nyeges körülmények változását a változás beáll-
tát követő 5 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:
• telefon: 00 0 000 0000,
• fax: 00 0 000 0000,
• postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Buda- pest, Pf. 260.
Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később sze- rez tudomást, az ebből eredő jogokat a szer- ződés létrejöttétől számított 5 évig gyako- rolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be, csak az esetleges visszavá- sárlási összeget fizeti ki, kivéve ha
a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,
b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 biztosítási év már eltelt.
10.1.2. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
10.1.3. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsér- tésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
10.1.4. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása miatt a szerződésre a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerző- dés megkötésének időpontjában a tényleges életkora mellett megfelelt volna.
10.1.5. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.
10.1.6. Ha a biztosított valós életkora alapján a biz- tosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosító a biztosí- tási fedezetre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.
10.2. Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírások
Jelen Titoktartási kötelezettség tájékoztató a jelen általános szerződési feltételek kiadáskor hatályos Bit-nek megfelelően került beillesztésre. A www.sig- xxx.xx honlapon elérhető az irányadó, mindenkor ak- tuális Bit-nek megfelelő Titoktartási tájékoztató.
10.2.1. A Biztosítási titokra vonatkozó rendelkezések
10.2.1.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosí- tási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbizto- sítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
10.2.1.2. Az 10.2.1.1. pontban meghatározott céltól elté- rő célból végzett adatkezelést biztosító vagy vi- szontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájá- rulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
10.2.1.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik – ti- toktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalma- zottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
10.2.1.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről és védelméről szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító az 10.2.1.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
10.2.1.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biz- tosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
10.2.1.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomo- zó hatósággal és az ügyészséggel,
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nempe- res eljárásban, közigazgatási határozatok bí- rósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhite- lezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,
e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazá- sára, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosí- tás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítá- sok során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás ren- delkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény ér- vényesítéséhez szükséges adatok tekinteté- ben és az ezen adatok egymás közti átadá- sával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Informá- ciós Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési bal- esetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önren- delkezési joga alapján – a károkozóval,
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szük- séges adatok tekintetében a kiszervezett te- vékenységet végzővel, továbbá a könyvvizs-
gáló feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégí- tő adatkezelés feltételei minden egyes adat- ra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s. a bonus-malus rendszer, az abba való beso- rolás, illetve a káresetek igazolásának részle- tes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bo- nus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megje- lölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalap- ját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
10.2.1.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgál- tatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapo- dás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. tör- vény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, vala- mint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
10.2.1.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 10.2.1.5.
-10.2.1.12. valamint a 10.2.1.14. pontokban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.
10.2.1.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 10.2.1.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10.2.1.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi
IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószer- rel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel vissza- éléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncse- lekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűn- szervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
10.2.1.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a biz- tosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
10.2.1.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizs- gálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
10.2.1.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldö- ző szerv írásbeli megkeresésének teljesíté- se céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
10.2.1.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó és a viszontbiztosító által a harmadik ország- beli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy har-
madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: ada- talany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. §
(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
10.2.1.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
10.2.1.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vál- lalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvi- zsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
10.2.1.17. A 10.2.1.14. pontban meghatározott adatok át- adását a biztosító és a viszontbiztosító a biz- tosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.
10.2.1.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított öt év elteltével, a 10.2.1.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat- nak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
10.2.1.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett sze- mélyt nem tájékoztathatja a 10.2.1.6. pont b),
f) és j) pontjai, illetve a 10.2.1.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
10.2.1.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben)meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés
vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
10.2.1.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
10.2.1.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
10.2.1.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
10.2.1.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
10.2.1.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben ne- vesített jogosult is gyakorolhatja.
10.2.1.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiz- tosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a le- véltári kutatások céljára felhasználható.
10.2.1.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a kö- zérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdek- ből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezett- ség esetén.
10.2.1.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebek- ben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően al- kalmazni.
10.2.2. A biztosító üzleti titka
10.2.2.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
10.2.2.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalma- zása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
10.2.2.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhat- ja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biz- tosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfelei- nek hátrányt okozzon.
10.2.3. A FATCA-törvény alapján fennálló tájékoztatási kötelezettségek
10.2.3.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tar- tozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intéz- mény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-tör- vény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FAT- CA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapításá- ra irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
10.2.3.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájé- koztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóha- tóság felé fennálló adatszolgáltatási kötele- zettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi köte- lezettségéről.
10.2.3.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgálta- tás esetén az adatszolgáltatás tényéről az in- tézmény a számlatulajdonost az adatszolgálta- tás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
10.2.3.4. FATCA-törvény alapján fenálló kötelezettségek
10.2.3.4.1. A 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FAT- CA törvény) alapján a Biztosító köteles adatot szolgáltatni a magyar adóhatóság felé az összes olyan egyesült államokbeli számlatulajdonosról, akik egyesült államokbeli adóilletőségűek.
10.2.3.4.2. Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében a Bit. 167/C-167/D. §-aiban foglalt előírások szerint a Biztosítónak érintett ügyfe- lei vonatkozásában a FATCA törvény I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítá- sára irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: ille- tőségvizsgálat) végez.
10.2.3.4.3. Adatszolgáltatási kötelezettség áll fenn az olyan szerződések vonatkozásában, ahol a számlatulajdonos elzárkózik a nyilatkozat ki- töltésétől vagy az adóilletőséget igazoló ok- iratok bemutatásától (értékhatár felett).
10.2.3.4.4. Változás-bejelentési kötelezettség terheli a biztosító felé a szerződőt, amennyiben adóil- letőségét illetően adataiban változás követ- kezik a változás bekövetkeztétől számított 5 napon belül.
10.2.3.4.5. Az illetőségvizsgálat megtagadása, vagy va- lótlan, hiányos adatok szolgáltatása esetén a Biztosító jogosult az ajánlatot elutasítani, a biztosítási szerződést azonnali hatállyal fel- mondani és köteles adatszolgáltatást teljesí- teni az adóhatóság felé.
10.2.3.4.6. Az átvilágítás eredményéről évente, minden év június 30-ig adatszolgáltatási kötelezett- sége van az adóhatóság felé a Biztosítónak, ezért 50.000,- $ mindenkori MNB középárfo- lyamon számított forint ellenértékét elérő ér- tékhatár felett a szerződőről adatot szolgáltat az adóhatóság felé az adó és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól 2013. évi
XXXVII. törvény 43/B.-43/C.§-ai alapján. En- nek során minden egyesült államokbeli adóil- letőségű számlatulajdonos alábbi adatait to- vábbításra kerül az adóhatóság részére:
a. számlatulajdonos (illetve jogi személy ese- tén az ellenőrzést gyakorló személyek) neve, címe, egyesült államokbeli adóazo- nosítója,
b. kötvényszám,
c. a szerződés egyenlege vagy értéke az adott naptári év végén, annak devizane- me, valamint USA dollárban kifejezett ösz- szege.
10.2.3.4.7. A fentieken túlmenően 2015-től a Biztosító az ún. Nem Résztvevő Pénzügyi Intézmények nevéről is jelentést köteles tenni, amelyek ré- szére kifizetést teljesített és ezen kifizetések összesített összegéről az adóévet követő jú- nius 30. napjáig.
10.2.3.4.8. Részletes FATCA tájékoztatónk a www.signal. hu oldalon érhető el.
10.2.4. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek
10.2.4.1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Je- lentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában el- végzi az Aktv. szerinti Számlatulajdonos és Jo-
xxxxxx (ezen alcím alkalmazásában a további- akban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megál- lapítására irányuló vizsgálatot (ezen alcím alkal- mazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
10.2.4.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőség- vizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfo- gadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsé- géről.
10.2.4.3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszol- gáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elektronikus úton – tájékoztatja.
10.2.5. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás
10.2.5.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljá- ból megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett bizto- sító) az e biztosító által – a 10.2.1.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 10.2.1.3-10.2.1.6. pontokban meghatáro- zott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a meg- kereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
10.2.5.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő ha- táridőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
10.2.5.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész
1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett személy azonosító adatait;
b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szer- ződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 10.2.5.3. pontban meg-
határozott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vo- natkozó adatokat;
x. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.
10.2.5.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso- latban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szük- séges adatokat;
c. a b. pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;
x. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.
10.2.5.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye- zett azonosító adatait, továbbá a 10.2.5.4. pont b-e. pontjában meghatározott adato- kat;
c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sé- relemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatko- zó adatokat;
d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz
tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosí- tási eseményekre vonatkozó adatokat.
10.2.5.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész
3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, al- vázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat, így különösen a káresemény időpont- jára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben be- következett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó információkat.
10.2.5.7. Az 10.2.5.1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azono- sításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának meg- jelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az 10.2.5.1. pont- ban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
10.2.5.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti.
10.2.5.9. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 10.2.5.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
10.2.5.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jo- gos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a meg- ismerést követő egy évig kezelhető.
10.2.5.11. A megkereső biztosító az 10.2.5.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban sze- replő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
10.2.5.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 10.2.5.8-10.2.5.10. pontokban meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
10.2.5.13. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve álta- la kezelt egyéb adatokkal az 10.2.5.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhat- ja össze.
10.2.5.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé- nek a helyességéért és pontosságáért a meg- keresett biztosító a felelős.
10.2.5.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatá- lyos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
10.3. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma
10.3.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód kö- vetelményét, ha a biztosító kizárólag
a. a tartalékképzés,
b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételének összesített árképzési szempontú nyomon kö- vetésével összefüggő belső árazás,
c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető fel- tételeiről és egyes korlátairól szóló törvény- ben meghatározott gazdasági reklám, továb- bá hirdetési tevékenység,
e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szer- ződésekkel összefüggésben kockázatelbí- rálási tevékenység végzése céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal ösz- szefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
10.3.2. Az 10.3.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap- csolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különbségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összeha- sonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,
c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító ál- tal alkalmazott megoldások a cél eléréséhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
10.4. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat Bit. értelmében az érintett külön hozzájáru- lása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem mi- nősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a ha- tályos jogszabályok értelmében különleges adatnak mi- nősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes ada- tok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létre- jöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 10.2. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igény- be vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozá- sában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve- zetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul. Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni.
A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban köz- li az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyér- telműen.
Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
− kezelése jogellenes;
− az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség;
− az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
− az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt;
− azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
Zárolás
törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- xxx feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig ke-
zelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a sze- mélyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló
— összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatko- zik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
10.5. Felmentés, felhatalmazás
A szerződő a biztosított és ha van a kiegészítő biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szer- ződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifize- tése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszont- biztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított és ha van a kiegészítő biztosított illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szerződés megkö- téséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok be- szerzése érdekében személyesen köteles eljárni.
10.6. Szerződésre jellemző értékek módosítása
A jelen szerződési feltételek elválaszthatatlan részét ké- pező 3. számú melléklet – mely a szerződésre jellemző értékeket tartalmazza – módosítására évente egyszer a biztosító egyoldalúan jogosult. Ez a módosítási jogosult- ság a kezdeti költség mértékére és érvényesítési idejére, és a kezdeti egység vásárlására fordított díjrészre nem áll fenn. A kezdeti költség az életbiztosítási szerződés meg- szűnéséig változatlan marad.
A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozásá- ban a biztosítási évfordulón válik hatályossá. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biz- tosítási szerződés legfontosabb adatairól, valamint infor- mációt nyújt a jelen szerződési feltételek részét képező 3. számú melléklet esetleges módosulásáról.
A szerződő a befektetési egységek alakulásáról bármikor kérhet eseti tájékoztatást.
Az egyenlegértesítő és a számlakivonat költségeit a jelen szerződési feltételek 3. számú melléklet tartalmazza.
10.7. Napi tájékozódási lehetőség
A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgá- lati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tájékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szer- ződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (1123. Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.), továbbá a biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxx.xx), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06 1 458 4200) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.
11. A biztosító teljesítése
11.1. A biztosítási esemény bejelentése
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban bejelen- teni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapí- tott határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
11.2. A szolgáltatásra jogosult személy
Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.
11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és ösz- szegszerűségének megállapításához szükséges iratokat, információkat maradéktalanul a biztosító rendelkezésére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőrzését.
A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a jelen feje- zetben felsorolt valamennyi dokumentum eredeti példá- nyát is bekérje.
A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szol- gáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő okiratok bemutatását kérheti:
11.3.1. Lejárati szolgáltatás
• hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított sajátkezű aláírásával ellátva,
• kedvezményezett(ek) életben létét és személyét iga- zoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezménye- zett(ek) aláírásával ellátva,
• a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgáltatás igénybevételének módjáról,
• a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képvi- selő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,
• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap
11.3.2. Elhalálozás esetén
• hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a háziorvos által kitöltött halál- eset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,
• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,
• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap
11.3.3. Hatósági eljárás esetén
– a hatósági eljárás dokumentumai
11.3.4. A biztosító a biztosítási szerződésben meghatá- rozott szolgáltatás igénybevételének elbírálásá- hoz szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, amennyiben azok a szol- gáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyít- ják és/vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége beállhat.
• aktuális és részletes jelentés a biztosított álla- potáról,
• baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény,
• baleseti jegyzőkönyv,
• baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági el- látásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsá- gi ellátásra jogosító határozat,
• baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági ellá- tásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,
• balesettel összefüggő kórházi kezelésről szó- ló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az am- bulánsan végzett műtét leírása,
• betegkarton-kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton),
• biztosítási-feltételben meghatározott beteg- ségek, feltételben meghatározott orvosi do- kumentációi,
• biztosított sporttagsági igazolványa, jogvi- szonya,
• boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet,
• gyámhatósági okirat,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• halotti anyakönyvi kivonat,
• hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,
• jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi minőség igazolására),
• kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,
• keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok (táppénzes állományra),
• kórházi zárójelentés,
• közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegyzőkönyv másolata,
• közlekedési baleset esetén a véralkohol-vizs- gálati eredmény másolata,
• amennyiben a biztosított közlekedési bal- esetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi enge- délyének másolata,
• közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv,
• külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által ki- állított okirat hiteles magyar fordítása,
• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,
• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot,
• nyilatkozat hozzátartozóról,
• OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának igazolása,
• orvosi ambuláns lap,
• orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, betegséggel kapcsolatos),
• öröklési bizonyítvány,
• rendőrségi jegyzőkönyv,
• rendőrségi, vagy hatósági határozat,
• maradandó egészségkárosodási határo- zat (hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői intézet, illetve annak jogutód- jának határozata),
• röntgenfelvétel, (röntgenlelet) vagy orvosi igazolás,
• szerződő/biztosított általi meghatalmazás,
• teljes kórdokumentáció (munkakórlap, vég- leges kórlap, ápolási lap, laboreredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei),
• testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi doku- mentáció,
• vádirat (büntető eljárás során),
• az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,
• a kedvezményezett azonosítási adatlapja a Pmt vagy annak jogutódja szerint. A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, illetve a ked- vezményezettnek a bizonyítás általános sza- bályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasz- nálására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizonyításához.
11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok
A visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biztosító a következő okiratokat kérheti:
– utoljára kiállított biztosítási kötvény.
12. A kötvény
A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény visszaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült, a szerződő (bizto- sított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti.
13. A szolgáltatás kifizetése
A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, banki átuta- lással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó ösz- szeg kifizetésében nem működhet közre. A szolgáltatások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összegszerű- ségének elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésé- től számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Amennyi- ben a kifizetés érinti a befektetési egységeket is, akkor a befektetési egységek kifizetése az 1. melléklet I/1. pontjá- ban meghatározott napi árfolyamon történik, a 7.1. pont- ba foglaltak figyelembevétele mellett. Ebben az esetben a forgalmazási (T) nap az utolsó dokumentum elektronikus beérkezését követő első forgalmazási nap.
Amennyiben az utolsó dokumentum postai úton érkezik be, abban az esetben a forgalmazási (T) nap az utolsó do- kumentum beérkezését követő második forgalmazási nap.
Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentu- mokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasít- hatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
13.1. Mentesülés
A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándé- kos magatartása következtében vesztette életét. Eb- ben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg
kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérke- zése napját követően jelen feltétel 9.1. pontjában fog- laltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a kedvez- ményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendel- kezése nem vonatkozik azon kedvezményezettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elhalálozásának előidézésében.
A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekmény folytán vagy azzal össze- függésben halálozik el.
13.1.1. Öngyilkosság
A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított elhalálozásának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkosság vagy öngyilkos- sági kísérlet, még abban az esetben is, ha az zavart tudatállapotban következett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szük- séges utolsó dokumentum beérkezését követően, je- len feltétel 9.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére. Amennyiben a szerződő és a biztosított személye megegyezik, akkor a visszavásárlási összeg a törvé- nyes örökös részére kerül kifizetésre.
Amennyiben a szerződés hatálybalépésének napjá- tól számított két éven túl bekövetkező, öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet időpontját megelőző két évben az életbiztosítási összeg – nem csak az érték- követésből eredő – módosítására került sor, abban az esetben a biztosító a két évvel korábban hatály- ban lévő életbiztosítási összeget fizeti ki.
13.2. Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított elhalálozása közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi események- ben történő részvétellel:
• háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,
• felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
• gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (például: sárkányrepülő, ejtőernyős ugrás).
Ha a fentiek alapján a biztosító mentesül az életbiz- tosítási összeg kifizetése alól, vagy a bekövetkezett eseményt a kockázatviselésből kizárta, de a biztosí-
tásnak az esemény időpontjában van visszavásárlá- si értéke, akkor a biztosító a 9.1. pontban foglaltak szerint érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázatviselésből kizárt vagy a biztosító mentesülését okozó esemény bekövetke- zésének időpontjában nincs visszavásárlási értéke, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus betegségek, ill. a bármely okból már károsodott –korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szervek a bizto- sításból ki vannak zárva.
14. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények az esedé- kességtől számított egy év elteltével évülnek el.
15. Hitelfedezet
A biztosító a szerződésben meghatározott haláleseti ösz- szeg erejéig hitelfedezetet nyújthat a biztosított elhalálo- zása esetére. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási ösz- szege valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szolgál, akkor a biztosító a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el.
A hitel fedezetéül szolgáló életbiztosítás érvényességét és hatályát nem befolyásolja a hitelt nyújtó bank kocká- zatelbírálása, azaz a banki hiteligénylés elutasítása esetén a hitel fedezetéül megkötött életbiztosítási szerződés – a hitel elutasítása ellenére – hatályban marad.
Hitelfedezetként szolgáló biztosítás biztosítottjá- nak elhalálozása esetén a biztosítási összeget csak a kedvezményezettként jelölt hitelintézettel történő egyeztetést követően lehet kifizetni. A hitelfedezet tartama alatt a kedvezményezett személyének meg- változtatásához, tartamváltozáshoz, a szerződőmó- dosításhoz, illetőleg a szolgáltatási összeg csökke- nését eredményező szerződésmódosításokhoz a hitelintézet hozzájárulása szükséges.
16. Panaszok, kérelmek bejelentése
16.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztá- sára vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodában lehet személyesen panaszbejelentést tenni.
Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről és külföldről is hívható
x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelen- tést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele- zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér- igazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően
– Ügyfélportálon keresztül online módon is eljut- tathatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális el- érhetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a xxx.xxxxxx.xx elérési úton.
16.2. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyit- vatartási idejében, ennek hiányában a szék- helyén minden munkanapon 8 órától 16 órá- ig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között lega- lább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhető- séget biztosítva – folyamatosan fogadja.
16.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfoga- dási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
16.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben ál- talában elvárható.
16.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos
ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesí- tett jegyzőkönyvet.
16.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 16.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgál- ja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó ren- delkezések szerint jár el.
16.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a szemé- lyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél- nek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz ese- tén az ügyfélnek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
16.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in- dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél- nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehe- tőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasz- tói jogvita kialakulását.
16.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító vála- szában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvé- delmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerző- dés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegés- sel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület el- járására vonatkozó szabályok alapján fogyasz- tónak minősül. A biztosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békélte- tő Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Bé- kéltető Testület által készített és a biztosító ren- delkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése ese- tén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsola- tos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Bu- dapest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
16.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére bemutatja.
16.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügy- intézés módjáról, valamint a 16.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés he- lyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
16.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézke- désekről nyilvántartást vezet.
16.13. A 16.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaz- nia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás ese- tén annak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős sze- mély megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
16.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, en- nek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
16.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasz- tóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
16.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolat- tartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
16.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
17. Egyéb rendelkezések
17.1. Az életbiztosítási szerződés befektetési egysé- geinek vételére, eladására, áthelyezésére (to- vábbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az esetben módosulhatnak, ha az élet- biztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamatban lévő tranzakciók vannak, melyek teljesüléséig megakadályozzák újabb tranzakci- ós megbízások indítását.
17.2. A jelen szerződési feltételek alapján létrejö- vő biztosítási szerződés díjára és az annak alapján járó szolgáltatásra a személyi jöve- delemadóról szóló (SZJA-tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA-tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombiztosítás- ra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mi- vel az adójogszabályok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó információkat a honlapján bocsátja ügyfelei rendelkezésére.
Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változáso- kat a szerződő és a biztosított kíséri figye- lemmel.
Kivéve a jelen feltétel 8.9. pontjában foglalt esetet.
17.3. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függet- len vagy függő biztosításközvetítő.
Függő biztosításközvetítő az a biztosításköz- vetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;
b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítá- si termékeit – a főtevékenységéhez kapcso- lódó termékre vagy szolgáltatásra vonatko- zóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, ha a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök],
c egyidejűleg több biztosító egymással ver- sengő biztosítási termékeit közvetíti (a továb- biakban: többes ügynök).
Független biztosításközvetítő az ügyfél meg- bízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).
Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékeny- ségével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat meg- fizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízá- si, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogvi- szonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a fel- merült sérelemdíjat megfizetni, amely terméké- nek közvetítése során a többes ügynök a tevé- kenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtérí- teni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köte- les eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájé- koztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilat- kozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.
17.4. Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakor- lat, amelyet egymás között kialakítottak.
17.5. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus alá- írással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilat- kozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartal- mazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
17.6. Az életbiztosítási szerződés nyereségrészese- désre nem jogosít, többlethozam jóváírásra nem kerül, a technikai kamatláb változása nem érinti.
Jelen szerződés alapján járadék fizetésére nincs lehetőség.
17.7. A biztosító köteles évente jelentést közzéten- ni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről,
amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a köz- zétételt követően.
17.8. A betegség-, baleset-, és felelősségbiztosí- tási termékeink vonatkozásában járadékfize- tési kötelezettség esetén a járadék tőkeérté- két a SIGNAL Biztosító Zrt. a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os techni- kai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendel- kezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösz- szegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biz- tosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflá- ciós ráta), a fizetendő járadék paraméterei- nek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.
17.9. A SIGNAL Biztosító Zrt. biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben a ká- rosító eseményt megelőző állapot visszaállításá- hoz vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után, az ál- talános forgalmi adó összegének megfelelő ösz- szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általá- nos forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
17.10. A jelen Általános Szerződési Feltételek a szer- kesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegé- nek megfelelően készült (különös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kap- csolatos előírásokra valamint a Panaszkezelésre vonatkozó pontokra).
Az Általános Szerződési Feltételek szerkesztésé- nek lezárási dátuma: 2016.04.29.
Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biz- tosítási szerződés létrejöttéig is sor kerülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a min- denkor hatályos Bit. szövege.
18. Kiegészítő biztosítások
A kiegészítő biztosítások önállóan nem, csak az alapbiz- tosítás mellé választhatók.
A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje – a halál- esetre szóló kiegészítő biztosítások kivételével – meg- egyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával.
A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek vonat- kozásában – ha a kiegészítő biztosítás szerződési fel- tételei másképp nem rendelkeznek – várakozási időt nem alkalmaz.
A kiegészítő biztosítások díjait az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.
A kiegészítő biztosítások esetében visszavásárlásra, nye- reségrészesedésre nincs lehetőség.
Az alapbiztosításhoz az alábbi kiegészítő biztosítások vá- laszthatók:
18.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén:
• Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás
• Baleseti maradandó egészségkárosodásra szóló kie- gészítő biztosítás
• Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás
• Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegé- szítő biztosítás
• Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás
• Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegé- szítő biztosítás
• D, E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás
• C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás
18.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén:
• Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás
• Baleseti maradandó egészségkárosodásra szóló kie- gészítő biztosítás
18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésé- nek megszűnése
• a biztosított halálával, a halál bekövetkezésének idő- pontjával,
• a kiegészítő biztosítás lejáratával, a lejárat napjának 0. órájával,
• a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szer- ződés megszűnésének napjának 0. órájával,
• azon biztosítási év utolsó napjának 0. órájakor, mikor a biztosított betölti a kiegészítő biztosítás különös szer- ződési feltételében megadott lejárati életkort,
• a kiegészítő biztosítás szerződési feltételeiben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezésével, a biz- tosítási esemény bekövetkezése napjának 0. órájával, ha a kiegészítő biztosítás szerződési feltételei szerinti biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás megszűné- sét eredményezi,
• a kiegészítő biztosítások lemondására vonatkozó szerződői nyilatkozat – biztosító központjába történő
– beérkezését követő hónap első napjának 0. órájával, illetőleg
• ha a biztosított valós életkora alapján a kiegészítő bizto- sítási fedezet nem jöhetett volna létre, úgy a kiegészítő biztosítás felvételének időpontjára visszamenőleg.
18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifize- téséhez szükséges iratok
18.2.1. Baleseti halál esetén
• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentá- ció,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• halotti anyakönyvi kivonat,
• a baleseti halállal összefüggő rendőrségi vagy hatósá- gi határozat,
• a biztosítási kötvény eredeti példánya.
18.2.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás esetén
• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentá- ció és
• a balesetet követő egy év múlva a kezelőorvos által írt részletes állapotjelentés.
18.2.3. Kórházi napidíj esetén
• a kórházi zárójelentés.
18.2.4. Műtéti térítés esetén
• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot.
18.2.5. Csonttörés esetén
• a röntgenlelet.
18.2.6. Munkaképtelenség esetén
• a betegállományban töltött időszakra vonatkozó orvo- si igazolás, a diagnózis kódjával ellátva,
• a betegállomány időszakában készült ambuláns vizs- gálati lelet, a kórházi zárójelentés,
• veszélyeztetett terhesség miatt a terhes kiskönyv azon oldalainak másolata, mely tartalmazza a veszélyezte- tett terhesség okát igazoló adatokat,
• a szerződő nyilatkozata a kárigényből adódó túlfizetés esetleges visszafizetésére vonatkozóan.
18.2.7. D, E rokkantsági kategória esetén
hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői in- tézet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szer- vek (vagy jogutódaik) által kiállított határozat.
18.2.8. C2 rokkantsági kategória esetén
hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői in- tézet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szer- vek (vagy jogutódaik) által kiállított határozat.
BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A jelen Baleset- és egészségbiztosítási általános felté- telek a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő biztosítások feltéte- leire vonatkoznak. Az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosításra vonatkozó életbiztosítások Általános Szerződési Feltételei az irányadóak.
1. Baleset- és egészségbiztosítási események
1.1. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan egyszeri, hirtelen külső behatás (baleset), amelynek következmé- nye a biztosítottnak a biztosítási kockázatviselés időtartama alatt, előzmény nélkül bekövetkezett baleset megtörténtétől számított egy éven belüli halála vagy tartós egészségkárosodása. Továb- bá biztosítási esemény a kiegészítő biztosítási feltételekben felsorolt egyéb események bekö- vetkezése.
Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívül bekövetkező események is:
• vízbefúlás,
• égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.
Betegségek nem minősülnek balesetnek.
1.2. Egészségbiztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges, hitelesen di- agnosztizált és ténylegesen végrehajtott gyógy- kezelések, vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a Különös és Kiegészítő fel- tételek határoznak meg, és melyek elvégzése a biztosítotton bizonyított.
A diagnosztikai célú vizsgálatok és beavatkozá- sok nem jelentenek biztosítási eseményt.
A biztosító szolgáltatásait a kiegészítő biztosítá- sok szerződési feltételei határozzák meg.
A egészségbiztosítási esemény lehet betegségi vagy baleseti eredetű.
A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, mely az or- vostudomány általánosan elismert állása szerint megfelelőnek tűnik az egészség újbóli helyreál- lítására, az egészségi állapot javítására, vagy a rosszabbodás megakadályozására.
Betegség az orvostudomány általánosan elis- mert állása szerinti rendellenes testi, vagy szelle- mi állapot.
2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosí- tások esetén nem biztosítható személyek
Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme- betegek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi élet- viteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kénysze- rül igénybe venni.
Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik nem biztosítható személlyé, a biztosító teljesítési kötele- zettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény be- következése és a biztosított állapota között nincs ok-oko- zati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított nem biztosítható személlyé válásáról, és a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzata értel- mében nem vállalhatja, a kiegészítő biztosítást 30 napra írásban felmondhatja.
3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások és csomagok esetén
Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy be- tegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műté- ten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizá- rásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet.
Ide tartoznak:
• szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cu- korbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is,
• szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától).
A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényen feltünteti.
4. A kockázatviselés korlátozása bale- setbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén
4.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kí- vülről jövő behatás okozta, amelyre a koc- kázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.
4.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak ak- kor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pe- dig egy korábbi, már a baleset előtt is meg- levő betegség súlyosbodásának a következ- ménye.
4.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha eze- ket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.
4.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek mi- nősülő esemény okozta.
5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:
5.1. Terrorcselekmény. Jelen általános feltétel al- kalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az inf- rastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illet- ve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
5.2. Ha a fogantatás a biztosítási szerződés ha- tálybalépését megelőzően történt, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az adott terhességre és szülésre. A foganta- tás a biztosítási szerződés hatálybalépését megelőzően történt, ha a szerződés hatály- balépése és a terhességet dokumentáló hi- vatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített idő- pont között kevesebb, mint 285 nap van.
5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhességmegszakítás eseteire, kivé- ve az anya egészségének megőrzése, éle- tének megmentése érdekében végrehajtott
terhességmegszakítások eseteit, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.
5.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka rész- ben vagy egészben:
a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),
b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,
c) a sterilizáció,
d) a nemi jelleg megváltoztatása,
e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebé- szet és következményei,
f) a fogpótlás.
5.5. Ha a biztosítottnál a 4.3., illetve a 4.4. bekez- désben felsorolt események következménye- ként életmentő beavatkozás szükséges, ak- kor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltat.
5.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka rész- ben vagy egészben:
a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek cél- ja nem a biztosított betegségének megál- lapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tar- tózkodása, a biztosítottnak a szülője ápo- lása miatti kórházi tartózkodása,
b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota rom- lásának megakadályozása és egészsé- gének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,
c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógy- pedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytor- na, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézé- sével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhá- rításával kapcsolatos kezeléseket,
d) orvosi végzettséggel és működési en- gedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.
e) A biztosító nem tekinti balesetnek, a fog- lalkozási ártalom következtében kiala- kuló foglalkozási megbetegedést, még akkor sem, ha azt az arra jogosult állami szerv üzemi balesetnek elismeri.
5.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:
5.8. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása köz- ben bekövetkezett biztosítási eseményekre,
5.9. motor nélküli légi jármű (repülő szerkezet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használa- ta közben bekövetkezett balesetekre,
5.10. autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való aktív részvételre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.
5.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) közvetve, vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás,
b) nukleáris energia.
6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:
6.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek akkor, ha az ittasságon, kábító- illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan bal- eset következménye, amelyre a kockázatvi- selés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.
6.2. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán be- következő balesetek. A szívinfarktus sem- milyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.
6.3. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kí- sérlete.
6.4. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye.
6.5. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási véde- lem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés kö- vetkeztében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és
nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következté- ben bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.
6.6. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy fo- lyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.
6.7. Recehártya-leválás és annak következmé- nyei nem minősülnek balesetnek.
6.8. A kiegészítő biztosítás és csomag megkö- tésének időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
7.1. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem vala- mely biztosítási esemény miatt került sor.
7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) kóros elmeállapot
b) HIV-fertőzés
7.3. A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén
8.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a kedvezményezett szándékos ma- gatartása folytán következett be.
8.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok esetén
A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan ma- gatartással
• a szerződő fél vagy a biztosított,
• velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk,
• üzletvezetésre jogosult tagjuk,
• alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény
• nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be,
• 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet elérő alkoho- los befolyásoltság állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkezett baleset miatt valósul meg,
• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezetése következtében áll be, vagy
• a biztosított munkavégzése során a mun- ka- és tűzvédelmi szabályok be nem tar- tása miatt következett be.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötele- zettség alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha jelen pontban rögzített személyek a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötele- zettségüket szegik meg súlyosan gondatla- nul vagy szándékosan.
9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén
9.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező betegségek vagy azok következményei
• a biztosított saját magának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal (pl.: az orvo- si előírások tudatos megszegése) okozott egészségkárosodása,
• valamely a szerződéskötés előtt, a biztosí- tottnál fennálló, de a biztosító elől elhall- gatott betegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüggésben kö- vetkeztek be.
9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól
• a biztosított alkohol-, vagy drogfüggősé- ge esetén ezek kezelésével és rehabilitá- ciójával összefüggő egészségbiztosítási eseményekkor,
• olyan betegségek és balesetek valamint ezek következményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábítószer élvezete miatt rosszabbodnak, illetve azok gyógykeze- lése ezáltal megnehezül.
9.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövet- keztekor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai
10.1. Tartós egészségkárosodás
10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott, a bizto- sító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek az egészségkárosodás alapján meg- állapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.
Az egészségkárosodás fokát az alábbiak szerint kell meg- állapítani:
Testrészek egészségkárosodása: Térítés: egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70%
egy kar könyökízület felettig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 65% egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60% egy kéz teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 55% egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 20% egyik mutatóujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 10% bármely más ujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 5% egy láb combközép felettig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70% egyik láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60% egy láb térd alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 50% egyik láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 45% egyik lábfej teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 40% egyik nagylábujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 5% bármely másik lábujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 2% mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%
10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegződhetnek, de nem haladhat- ják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát,
amennyiben a szerződés hatálya alatt több biz- tosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán az egészségkárosodási százalé- kok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa min- den esetben a biztosítási összeg.
Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni el- vesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészség- károsodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
Ha az egészségkárosodás az egészségkároso- dási tábla alapján nem állapítható meg, a bal- eseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség or- vosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tartós egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenysé- gétől, a biztosító a bármely munkavégzést aka- dályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.
Az egészségkárosodás tartós jellegét és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt.
Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, hono-
rárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egészségkáro- sodási százalékot állapított meg, vagy ha a felül- vizsgálatot a biztosító kérte.
10.1.4. A baleset utáni első évben az egészégkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértel- műen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megálla- pítható károsodási fok szerint járó kifizetést.
10.1.5. Amennyiben a tartós egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosí- tottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként az egészség- károsodás újbóli megállapítását kérni. Ha a fe- lülvizsgálat magasabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb egészégkároso- dási fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megál- lapított alacsonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszatérítenie.
10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása
• a balesetet követő egy éven belül a bal- esetből kifolyólag következik be, egészég- károsodási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,
• a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan egészégkárosodási fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel
a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.
10.2. Baleseti halál
10.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál eseté- re megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós egészégkárosodási szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbö- zetet fizeti ki.
10.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatást már kifizette a biztosított elhalálozása előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint az egé- szégkárosodási szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.
11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén
11.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írás- ban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a fel- világosítások tartalmának ellenőrzését.
11.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 mun- kanapon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.
11.3. Baleseti maradandó egészégkárosodásra vo- natkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövet- keztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon be- lül írásban közölni kell.
11.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biz- tosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények ki- deríthetetlenné válnak.
11.5. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a bizto- sító előírhatja, hogy a biztosított az általa előírt orvosi vizsgálatokon részt vegyen.
11.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megál- lapított biztosítási szolgáltatás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi vé- leményt. Amennyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által el- fogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra fel- kérni. A független orvos szakértői felülvizsgálat-
tal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb szolgál- tatást állapít meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.
12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási
kiegészítő biztosítások és csomagok esetén
12.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következménye- inek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhí- téséről.
12.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a bizto- sító által megnevezett orvosokkal indokolt eset- ben megvizsgáltassa magát.
13. Egyéb rendelkezések
13.1. Egészségbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések
13.1.1. Az egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások vonatkozásában nem tekinthető a kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egész- ségromlás lehetősége.
13.1.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes fel- mondással nem szüntetheti meg.
13.2. Balesetbiztosításra vonatkozó egyéb rendelkezések:
13.2.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, vagy lényeges körülmények megvál- tozását közlik vele, az ebből eredő jogokat nem csak a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja.Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei
XXXXXXXX HALÁLRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balesete, melynek következtében a biztosított a baleset bekövetkezésének időpontját követő egy éven belül elha- lálozik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában ér- vényes biztosítási összeget szolgáltatja.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az életbiztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órája- kor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biztosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a bal- eset bekövetkezett.
7. Kizárások
A kockázatból kizárt események meghatározását a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételek tartalmazzák.
8. Baleset fogalma
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosított elhalálozik.
BALESETI MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő biztosítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balese- te, melynek következtében a biztosított a baleset bekö- vetkezésének időpontját követő egy éven belül egészség- károsodottá válik.
A kockázatból kizárt események a Baleset és Egész- ségbiztosítási Általános Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összegnek – a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben részletezett – egészségkárosodási fokkal arányos részét szolgáltatja.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az életbiztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órája- kor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biztosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig kell megfizetni.
7. Baleset fogalma
Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából baleset a bizto- sított akaratán kívül fellépő, olyan egyszeri, hirtelen külső behatás, amelynek következtében a biztosítottnál mara- dandó egészségkárosodás alakul ki.
KÓRHÁZI NAPIDÍJRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, il- letve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2016. július 1-je után aláírt szerződések esetében, a ki- egészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszaka alatt – a Baleset és Egész- ségbiztosítási Általános Feltételekben meghatározott egészségbiztosítási esemény bekövetkezte miatt – orvosi szempontból indokolt, egy napot meghaladó kórházi fek- vőbeteg ellátásban részesül. Egy napot meghaladó a kór- házi kezelés, ha a kórházba történő felvétel és a kórházból történő elbocsátás eltérő naptári napra esik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a kór- házba történő felvétel napja.
Amennyiben a gyógyító eljárást egy olyan betegségre vagy baleseti következményre is ki kell terjeszteni, mely az előzővel nem állt ok-okozati összefüggésben, akkor egy új biztosítási esemény keletkezik.
Kórházi ápolásnak számít a szülés is.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget (napidíj) szolgál- tatja a biztosított kórházi fekvőbeteg ellátása esetén, min- den kórházban töltött napra.
A biztosítási szolgáltatás első napja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja, az utolsó napja a kórházból tör- ténő elbocsátás, a kórházi zárójelentés kiadásának napja.
Egy naptári napra csak egy napidíjat fizet a biztosító, füg- getlenül a biztosítási események számától. A biztosító két egymást követő biztosítási évben maximum 185 napra szolgáltat.
Magyarországon kórháznak minősülnek a Szakminisztéri- um és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá- lat (ÁNTSZ) által engedélyezett és nyilvántartott kórházak és klinikák, amelyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak, valamint a fegyveres testületek kórházai.
Nem minősülnek kórháznak a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és a szanatóriumok, vala- mint az idült, gyógyíthatatlan betegségekben szenve- dők gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülők, utó- gondozó szanatóriumok, az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai, valamint a gyógyfürdők, az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, a társadalombiztosítás rehabilitációs központjai.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korától, a biz- tosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalko- zás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
7. Kizárás
Jelen kiegészítő biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi fekvőbeteg ellátások:
a) geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógiai, logo- pédiai kezelések, a házi ápolás és a gyógytorna, fogyókúrás kezelések,
b) nem orvosi javaslatra történő terhességmeg- szakítás,
c) rendszeres kábítószer- vagy alkoholfogyasztás miatt bekövetkező kórházi ápolás,
d) a mesterséges megtermékenyítéssel összefüggő fekvőbeteg-kezelés.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselési időtartama előtt fellépő betegség, illetve azok következményéből adódó kórházi tartóz- kodás, feltéve, ha a biztosítottnak a betegségekről, illetve azok következményeiről tudomása volt, és erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett, de nem jelezte.
MŰTÉTI TÉRÍTÉSRE ÉS ÁPOLÁSI HOZZÁJÁRULÁSRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, il- letve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2016. július 1-je után aláírt szerződések esetében, a ki- egészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázatvise- lési időszaka alatt a biztosítotton végrehajtott, a számára káros betegségi- vagy baleseti következmények elkerülé- sére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvégzett és hitelesen igazolt azon műtéti eljárások, sebészeti be- avatkozások, vagy a betegségek pontosabb okait felderí- tő műtétek, melyeket az orvosszakmai szabályok betar- tásával kórházi fekvőbeteg ellátás keretében végeznek. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a műtét vagy a sebészeti beavatkozás napja.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
• terhesség alatti, a terhességgel vagy terhesség- megszakítással összefüggő műtét
• a méhen kívüli terhesség miatti műtét
• mesterséges megtermékenyítés és az azzal ösz- szefüggő műtét
• fogamzásgátlás és az azzal összefüggő műtét
• kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüggő műtét
• szülés, szüléssel összefüggésben álló műtét
• előzőleg ismert betegségek, balesetek kapcsán végrehajtott műtét következménye miatti beavat- kozás
• műtéti szövődmények miatti beavatkozás
• halasztott műtét, melynek orvosi dokumentumok- kal igazolt szükségessége még a kockázatviselés kezdetét megelőzően megállapításra került
• természetgyógyászati gyógyellátások, illetve az azok következménye miatt szükségessé vált műtét
• diagnosztikus műtét, vizsgálat, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás kö- vetkezménye
• fogászati, szájsebészeti műtét
• orvosi műhibából adódó műtét
• patológiás törés miatti műtét
• artroszkópia és artroszkópos ízületi és szalagműtét
• felszínes bőrelváltozások kimetszése, mint pél- dául: zsírcsomó-, anyajegy-, szemölcs-, jégárpa eltávolítása.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összeget, illetve annak többszörösét, vagy annak egy ré- szét szolgáltatja a jelen szerződési feltételek 3.1. pontjá- ban meghatározottak szerint.
3.1. Műtéti térítés
A biztosító a jelen szerződési feltételek szerint vállalt mű- téteket súlyosságuk alapján 5 térítési kategóriába sorolja. Műtéti térítésként – jelen szerződési feltételek mellékletét képező térítési kategóriák alapján – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási ösz- szeg 0%, 25%, 50%, 100% vagy 200%-a kerül kifizetésre, azonban
• a kifizetésre kerülő műtéti térítés a biztosítási tartam egésze alatt két egymást követő biztosítási évben nem haladhatja meg a figyelembe vett két biztosítási év első biztosítási évének első napján érvényes bizto- sítási összeg négyszeresét,
• ha ugyanazon betegség, vagy baleseti következmény elhárítását követően 5 éven belül több műtéti beavat- kozás, vagy sebészeti eljárás szükséges, akkor a biz- tosító maximum a legmagasabb térítési kategóriába sorolt műtét összegét téríti.
A műtétek kivonatos listája a kiegészítő biztosítás szerző- dési feltételeinek mellékletében felsorolásra kerül és je- len feltételek részét képezi. A részletes lista a biztosítónál megtekinthető.
A listában nem szereplő műtétek besorolását a biztosító orvosa végzi.
Ha az adott műtét a táblázatban nem szerepel, a műtéti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy az orvosi szempontból melyik műtéti csoporthoz áll legközelebb. A besorolást a biztosító orvosa állapítja meg, szükség
esetén külső szakértő véleménye alapján. A műtét meg- ítélésében a szövődmények lehetősége vagy esetleges bekövetkezése nem kerül mérlegelésre. A műtét követ- keztében esetlegesen létrejövő maradandó egészség- károsodás a műtét besorolásában, illetve megítélésében nem játszik szerepet.
3.2. Ápolási hozzájárulás
Ápolási hozzájárulás minden esetben a műtéti térítéssel együtt kerül kifizetésre. Az ápolási hozzájárulás a 3.1. pont szerinti biztosítási szolgáltatás 10%-a.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korától, a biz- tosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalko- zás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
7. Kizárás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn a kiegészítő biztosítás megkötése előtti időben fenn- álló, illetve fellépő betegségekből eredő műtétekre és azok következményeire, feltéve, ha a biztosított- nak a betegségekről, illetve azok következményeiről tudomása volt, és erre a biztosító ajánlattételkor rá- kérdezett, de nem jelezte.
Nem vonatkozik továbbá a biztosítási védelem a ki- egészítő biztosítás megkötése előtt bekövetkezett balesetek következményeire.
Műtétek besorolása
1. Nem térítendő műtétek (0%-os térítés)
Baker cysta eltávolítás
Belső fémrögzítés eltávolítása (lemez, szegezés, stb...) Diagnosztikus célú kimetszés
Diagnosztikus célú laparoszkópia, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye Diagnosztikus célú laparotómia, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye Húgycső szűkült eszközös tágítása
Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel Ganglionok kimetszése
Légmell ellátása
Pacemaker beültetés és csere Pacemaker és defibrillátor behelyezése Polip eltávolítás
Szemhéjelváltozások kezelése Körömeltávolítás, körömsérülések ellátása
2. Egyszerű műtétek (25%-os térítés) alagút szindrómák műtéti megoldásai aranyérműtét
csontkinövés levésése dobhártyaplasztika
fülkagyló részleges eltávolítása garattályog megnyitása
hasfali sérv zárása
here helyreállító műtétei heresérvműtét
húgycső helyreállító műtétei hüvelyplasztika
idegdaganat eltávolítása perifériás idegről inak helyreállító műtétei
lábszárcsont tengely eltérésének helyreállító műtéte lábujjak csonkoló műtéte
méh jóindulatú daganatának eltávolítása mikroszkópos arcüregműtét
nyaki nyirokcsomó eltávolítása
petefészektömlő eltávolítása hasüreg megnyitása nélkül térdkalácsműtétek
végbélsipoly-, tályogműtét
3. Középnagy műtétek (50%-os térítés)
agyideg-felszabadító műtét alsóvégtag csonkolása
arc- és járomcsontműtétek bélösszenövés műtéti megoldása boka- térdszalagműtétek combnyakszegezés
egyoldali vese eltávolítása epekőeltávolítás patkóbéltükrözéssel erek helyreállító műtétei végtagokon férfi hímtag csonkolásos műtéte garattályog-feltárás
gyomor- vagy patkóbélvarrat hangszalag-eltávolítás hasfali rekonstrukció
hasüregi és mellüregi idegköteg átvágása húgyhólyag-eltávolítás
húgyvezeték helyreállító műtétei idegszálak helyreállító műtétei
kar csonkoló műtétei könnycsatorna műtétei
külső füljárat, középfül helyreállító műtétei lágyrészdaganat-eltávolítás légcsőmetszés
lépeltávolítás méheltávolítás hasi úton melldaganat-eltávolítás mellüreg csövezése
nyaki, elsőborda-eltávolítás nyálmirigy-eltávolítás nyelvgyöki rák eltávolítása patkóvese-szétválasztás petefészek-eltávolítás hasi úton prosztataeltávolítás rostacsontműtét
szemgolyón belüli műtétek üvegtest-, lencseeltávolítás vakbéleltávolítás végbélvarrat
vesekőzúzás vesemedence-plasztika
visszértágulatok eltávolítása
4. Nagy műtétek (100%-os térítés)
agydaganat eltávolítása agylebeny eltávolítása
alsóvégtag-csonkolás csípő magasságában belek megnyitásával járó műtétek bélelzáródás műtéti megoldása
belsőfül helyreállító műtétei
epehólyag-eltávolítás a has megnyitásával epevezeték-helyreállítás
fővéna lekötése gégeeltávolítás
gerinc belső rögzítése
gerincvelői cysta- és daganateltávolítás gerinccsatornán belüli műtétek gerincsérv műtétei
gyomorhelyreállító műtétek gyomorszáj-rekonstrukció hasnyálmirigy helyreállító műtétei koponyacsont-daganat eltávolítása koponyán belüli érműtétek koponyán belüli vérzés ellátása koszorúérplasztika
máj helyreállító műtétei mellékpajzsmirigy eltávolítása mellékvese eltávolítása mellüregi műtétek
nyaki verőerek helyreállító műtétei nyelőcső tágult vénáinak zárása orreltávolítás
pacemaker és defibrillátor beültetése pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása rekesz műtétei
szemeltávolítás szívburokműtét
teljes kismedencei nőgyógyászati csonkolásos műtét tüdőlebeny-eltávolítás
végbél helyreállító műtétei veseartériából vérrögeltávolítás
vesetályog-megnyitás
5. Különleges műtétek (200%-os térítés) csípő-, térd-, váll-, könyökprotézis beültetése csontvelő átültetése
egyoldali tüdőeltávolítás elhalt szívizom eltávolítása hasnyálmirigy átültetése légcső helyreállító műtétei májátültetés
mellkasi főverőér-tágulat eltávolítása és helyreállító műté- te
nyelőcső helyreállító műtéte szív-, tüdőátültetés
szíven belüli motoros helyreállító műtétek veseátültetés
BALESETI EREDETŰ TÖRÉSRE VAGY EGYÉB SÚLYOS SÉRÜLÉSRE AZONNALI SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségségbiztosítási Álta- lános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Feltételekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakában bekövetkező balesetből eredően
• törést, vagy
• a balesetet követő egy éven belül egyéb súlyos sérülést szenved az alábbiak szerint:
2.1. Csonttörések
a) koponyatörés (orrcsonttörés kivételével)
b) csigolyatörés
c) mellcsont-, kulcscsont- és bordatörés
d) medencecsonttörés
e) kéz-, és kartörés, a vállcsonttörést is beleért- ve, ujjcsonttörést kivéve
f) lábtörés, a combnyaktörést beleértve, lábujj- törést kivéve
2.2. Egyéb súlyos sérülések
a) a gerincvelő károsodása okozta harántbénulás
b) amputálás, legalább az egész kézfej vagy legalább az egész lábfej
c) olyan koponya- vagy agysérülés, melynek következménye egyértelműen bizonyított sú- lyos agyvérzés vagy súlyos agyzúzódás
d) égési sérülés II. vagy III. fokú, mely a testfelü- let több mint 30%-át érinti
e) megvakulás vagy a látás nagymértékű csök- kenése mindkét szemen, látáscsökkenésnél, ha a látásélesség 0,05 alá csökken.
Biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset bekövetkezésének időpontja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító jelen szerződés
• 2.1. pontja szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget
• míg 2.2. pont szerinti biztosítási esemény esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg ötszörösét
szolgáltatja.
Amennyiben a biztosított a 60. életévét betöltötte, úgy a biztosító kockázatviselése a 2.1. pont szerinti események- re vonatkozóan a 60. életév betöltését követő évfordulóig áll fenn, ezt követően a kiegészítő biztosítás vonatkozá- sában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a
2.2. pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetére áll fenn.
Amennyiben ugyanazon baleset során több, a jelen szer- ződés 2. pontjában meghatározott biztosítási esemény is bekövetkezik, a biztosítási szolgáltatást a biztosító csak egyszeresen (a súlyosabb törésre, sérülésre) nyújtja.
Ha a balesettől számított egy éven belül további következ- ménykárosodások lépnek fel, amelyek magasabb azon- nali szolgáltatásra jogosítanak, mint amelyeket a biztosító már az adott baleset vonatkozásában teljesített, a biztosí- tó a következménykárosodásra érvényes magasabb szol- gáltatás és az adott balesetből eredően korábban teljesí- tett biztosítási szolgáltatás különbözetét fizeti ki.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az életbiztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órája- kor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
MUNKAKÉPTELENSÉG ESETÉRE SZÓLÓ DÍJMENTESÍTÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, de táppénzes állományra jogosult, valamint a biztosító koc- kázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosí- tás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2016. július 1-je után aláírt szerződések esetében, a ki- egészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakán belül 42 napot meghala- dóan keresőképtelenné válik, amennyiben a keresőkép- telenség oka
• a biztosított táppénzes állományba történő felvétele, vagy
• az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigaz- gatási szervek (vagy jogutódaik) általi D vagy E rok- kanttá nyilvánítás és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a jog- erős rokkantsági határozat kiadásának napja, illetve a táp- pénzes állományba történő felvétel napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a 42 napot meghaladó táppénzes állomány és a D vagy E rokkantsági kategóriába sorolás esetén – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját követő hónap elsejétől a keresőképtelenség fennállása hónapjá- nak utolsó napjáig – a biztosítási szerződést díjmentesíti úgy, hogy a díjmentesítés időtartama alatt az esedékes díjak fizetését átvállalja.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja az élet- biztosítási szerződésre összességében fizetett díjaktól, valamint a biztosított aktuális korától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját (kivéve a 3. pont szerinti díjmentesítés időtartama) a jelen kiegészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
7. Megszűnés
Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Álta- lános Feltételekben rögzítetteken túl megszűnik a táppénz jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.
8. Egyéb rendelkezések
A keresőképtelenség megszűnését a biztosított köteles 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a biztosító köz- pontja felé.
Jelen szerződés 3. pont szerinti díjmentes időszaka alatt az értékkövetés az alap- és kiegészítő biztosításokra nem vonatkozik.
D-E ROKKANTSÁGI KATEGÓRIÁRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfe- lel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2016. július 1-je után aláírt szerződések esetében, a ki- egészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha az hatályos jogszabályban meg- határozott orvosszakértői intézet, illetve az illetékes re- habilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) a biztosítottat rokkantsága miatt D vagy E rokkantsági kate- góriába sorolják és az erről szóló határozat még a biztosí- tás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az ha- tályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői inté- zet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállított D vagy E rokkantsági kate- góriába sorolást megállapító határozat kiadásának napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás meg- szűnik. A biztosító a szolgáltatást a kiegészítő biztosítás kockázatviselési tartama alatt csak egyszer fizeti ki. A biz- tosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jogosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű
nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfi- zetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.
7. Kizárás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás koc- kázatviselési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi állapotromlás következtében állt be és er- ről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett de nem jelezte.
8. Megszűnés
Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Fel- tételekben részletezetteken túl megszűnik
• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés 2. pontja szerinti időpontban,
• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.
C2 ROKKANTSÁGI KATEGÓRIÁRA SZÓLÓ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltétekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfe- lel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2016. július 1-je után aláírt szerződések esetében, a ki- egészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha az hatályos jogszabályban meg- határozott orvosszakértői intézet, illetve az illetékes reha- bilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) a biz- tosítottat rokkantsága miatt C2 rokkantsági kategóriába sorolják és az erről szóló határozat még a biztosítás koc- kázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői in- tézet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szer- vek (vagy jogutódaik) által kiállított C2 rokkantsági kategó- riába sorolást megállapító határozat kiadásának a napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási ösz- szeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszű- nik. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jogosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer-
ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési felté- teleinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfi- zetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.
7. Kizárás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás koc- kázatviselési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi állapotromlás következtében állt be és er- ről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett, de nem jelezte.
8. Megszűnés
Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Fel- tételekben részletezetteken túl megszűnik
• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés 2. pontja szerinti időpontban,
• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.