21990A0405(01)

21990A0405(01)

1990.4.5. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 90/20

MEGÁLLAPODÁS

egyrészről a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség, másrészről az Osztrák Köztársaság között a Duna-medencében folytatandó vízkészlet-gazdálkodási együttműködésről

A SZERZŐDŐ FELEK,

TÖREKEDVE az egyre szélesebb körű együttműködésre a vízkészlet-gazdálkodásban, különösen a vízi környezet védelmében és a szennyvízkibocsátás szabályozásában,

TÖREKEDVE a Szerződő Feleknek a vízkészlet-gazdálkodásban megmutatkozó közös érdekének figyelembe vételére,

TÖREKEDVE a Duna-medencében található, az Osztrák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közös határán elhelyezkedő vizek minőségének lehető legnagyobb mértékű javítására,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. cikk

(1) A Szerződő Felek együttműködnek a vízkészlet- gazdálkodásban, különösen a vízkészlet-gazdálkodási feladatok végrehajtásában és a vízgazdálkodási jogszabályok végrehajtásá- ban a Duna osztrák és német vízgyűjtőjén.

(2) Az együttműködés különösen a következő formákban való- sul meg:

a) tapasztalatcsere,

b) a vízkészlet-gazdálkodási jogszabályokra és intézkedésekre vonatkozó információcsere,

c) szakembercsere,

d) publikációk, előírások és iránymutatások cseréje,

e) tudományos és szakmai találkozókon való részvétel,

f) olyan, az Osztrák Köztársaság vagy a Német Szövetségi Köz- társaság területén megvalósítandó projektek kölcsönös vizsgá- lata, amelyek jelentősen befolyásolhatják a másik ország terü- letén történő megfelelő vízkészlet-gazdálkodást,

g) konzultáció a Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottság kere- tében (7. cikk).

(3) A Megállapodás nem vonatkozik halászati és hajózási kérdé- sekre; ellenben magában foglalja a vízi környezet szennyezéstől való védelmével kapcsolatos kérdéseket.

2. cikk

(1) A Szerződő Felek időben értesítik egymást a Német Szövet- ségi Köztársaság, illetve az Osztrák Köztársaság területén tervezett nagyobb beavatkozásokról, illetve mindazon munkálatokról, amelyek jelentősen befolyásolhatják a másik ország területén tör- ténő megfelelő vízkészlet-gazdálkodást.

(2) Az e megállapodás értelmében vett megfelelő vízkészlet- gazdálkodás elérése és fenntartása a következő projekteket fog- lalja magában:

a) a vízi környezet védelme, a felszín alatti vizet is beleértve, különös tekintettel a szennyezés megakadályozására, valamint a szennyvíz és az ipari hő kibocsátására;

b) a vízfolyások olyan fenntartó jellegű munkálatai vagy kiterje- désük megváltoztatása, amely a folyó áramlásának változása- ihoz vezethet, különös tekintettel az eltereléssel vagy gátakkal történő szabályozásra, a magas vízállás vagy jég elleni véde- lemre és a folyó áramlásába való beavatkozásra a mederben vagy a víz felszínén létesített létesítmények útján;

c) a vízi környezet hasznosítása, beleértve a felszín alatti vizet, különös tekintettel a vízi energia felhasználására és a víz elte- relésére és a vízkivételre;

d) vízrajz.

(3) Az (1) bekezdés értelmében történő értesítés közvetlenül az illetékes hatóságok és részlegeik között kell hogy történjen, amennyiben a munkálatok következményei a hatáskörükön belül maradnak, vagy a Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottságon keresztül.

(4) A Szerződő Felek tájékoztatják egymást a Vízkészlet- gazdálkodási Állandó Bizottság, értesítéséért felelős, illetve érin- tett illetékes hatóságaikról és részlegeikről.

3. cikk

(1) A Szerződő Felek saját jogrendszerük keretein belül megte- szik a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a köztük határt képező vízfelületen tervezett projektek ne befo- lyásolják jelentős mértékben hátrányos módon a Német Szövet- ségi Köztársaság, illetve az Osztrák Köztársaság területén levő víz- készletek minőségét. A közös megegyezés érdekében bármely fél kezdeményezheti konzultáció összehívását az értesítéstől számí- tott három hónapon belül, amennyiben erre komoly indokkal tud szolgálni.

(2) Bármely más vizeken tervezett projekt esetében, amely jelen- tős mértékben hátrányosan befolyásolhatja a másik állam terüle- tén levő vízkészlet minőségét, az érintett fél kezdeményezésére a Szerződő Feleknek meg kell vitatniuk a káros hatások elkerülését még a projekt kivitelezése előtt.

4. cikk

(1) A határt képező vizeken tervezett olyan projektek esetében, amelyek mind a Német Szövetségi Köztársaság, mind az Osztrák Köztársaság területét érintik, az illetékes hatóságok döntenek azt illetően, hogy a munkálatok mely részét hajtsák végre az ő terü- letükön; ezzel kapcsolatban össze kell hangolniuk a szükséges intézkedések időrendjét és a döntések tartalmát.

(2) A határt képező vizeken tervezett olyan projektek esetében, amelyek csak a Német Szövetségi Köztársaság vagy az Osztrák Köztársaság területén hajtanak végre, de amelyek negatív hatással lehetnek a másik állam jogaira vagy érdekeire, például a vízrend- szerre vagy a vízminőségre, a másik állam illetékes hatóságainak időben lehetőséget kell adni véleménynyilvánításra, különösen a köz érdekében szükséges feltételeket és kötelezettségeket illetően.

(3) Amennyiben az (1) vagy (2) bekezdésben említett kérdést az egyik Szerződő Fél a Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottság elé viszi, az illetékes hatóságok nem dönthetnek a kérdésben, amíg a Bizottság azt meg nem tárgyalta, kivéve, ha a késedelem veszélyes következményekkel járhat.

5. cikk

Az illetékes hatóságok amennyire ésszerű közösen ellenőrzik a víz minőségét olyan területeken, ahol a vizek a Német Szövetségi Köztársaság és az Osztrák Köztársaság határát képezik vagy azt átszelik.

6. cikk

Az illetékes hatóságok összehangolják mindazon terveiket, amelyek a magas vízállás vagy jégveszély miatti, valamint a káros anyagok vízbejutásával és a vízi környezet kritikus állapotával kapcsolatos riasztásra, beavatkozásra és értesítésre vonatkoznak, és szükség esetén összehangolt iránymutatásokat alakítanak ki.

7. cikk

(1) Létre kell hozni a Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottsá- got. A Bizottság feladata, hogy az e megállapodásból adódó kér- dések megoldását közös konzultációk útján elősegítse. E célból joga van közös megegyezéssel megfogalmazott ajánlásokat tenni a Szerződő Feleknek.

(2) A fent említett Állandó Bizottság összetételére, ügyrendjére és hatáskörére vonatkozóan az I. mellékletben található alapszabály az irányadó, amely e megállapodás szerves része.

(3) Az (1) bekezdés harmadik mondatában említett ajánlások különösen a következőkre vonatkozhatnak:

a) a vízi környezetbe jutó szennyező anyagokra vonatkozó mini- mális követelmények,

b) intézkedések a vízi környezet kritikus állapotának javítására, amennyiben ez az állapot a Német Szövetségi Köztársaság vagy az Osztrák Köztársaság területén történt hatások

következménye, és amennyiben ezek a hatások a másik állam területén is érzékelhetőek,

c) egyéb megfelelő intézkedések a vízi környezet védelmére, beleértve a vízminőségi előírásokat,

d) a vízszennyezés típusának és mértékének megállapítására szol- gáló különböző módszerek és elemzések, és az elemzések eredményeinek értékelése.

8. cikk

E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban a Szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről az Osztrák Köztársaság területén.

9. cikk

(1) Az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kap- csolatos vitákat egyrészről a Német Szövetségi Köztársaság, és/vagy az Európai Gazdasági Közösség másrészről az Osztrák Köztársaság között diplomáciai úton kell rendezni.

(2) Amennyiben a vita ilyen úton nem dönthető el, azt bármely Szerződő Fél kérésére választottbíróság elé kell vinni.

(3) Minden alkalommal új választottbíróságot kell alakítani, amelybe mindkét vitában álló fél egy-egy tagot delegál. Amenny- iben mind a Német Szövetségi Köztársaság, mind az Európai Gaz- dasági Közösség fellép az Osztrák Köztársasággal szemben mint vitában részt vevő fél, az Osztrák Köztársaság két tagot delegál a választottbíróságba. A választottbíróság elnöke egy, a vitában nem érintett állam polgára, akit a vitában álló felek közös mege- gyezéssel neveznek ki. A tagokat két hónapon belül, az elnököt három hónapon belül kell kijelölni attól az időponttól számítva, amikor az egyik fél értesíti a másikat választottbírósághoz fordu- lási szándékáról.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben megállapított határidők nem kerülnek betartásra, egyéb megegyezés hiányában bármely vitá- ban álló fél felkérheti az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnö- két a szükséges kinevezések megtételére. Amennyiben az elnök a vitában álló felek valamelyikének polgára, vagy egyéb okokból akadályozva van az ügyben, az alelnök teszi meg a kinevezést. Amennyiben az alelnök is a vitában álló felek valamelyikének pol- gára, vagy egyéb okokból akadályozva van, a bíróság sorban következő legrangosabb olyan tagja teszi meg a kinevezést, aki nem polgára egyik vitában álló félnek sem, és egyéb körülmények sem akadályozzák az ügyben való részvételét.

(5) A választottbíróság egyszerű szótöbbséggel dönt, a Szerződő Felek között fennálló megállapodás és a nemzetközi jog szabályai szerint. Döntései kötelező érvényűek. Minden vitában részt vevő fél maga viseli az általa kinevezett választottbíró, valamint a saját választottbíróság előtti megjelenésének költségeit; az elnök költ- ségeit és az egyéb költségeket a felek egyenlő arányban viselik. Egyéb kérdésekben a választottbíróság határozza meg saját eljá- rását.

10. cikk

(1) E megállapodás nem érint egyéb érvényben lévő egyezménye- ket és megállapodásokat.

(2) A Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottság haladéktalanul megvizsgálja, hogy az (1) bekezdésben említett egyezményeket és megállapodásokat milyen mértékben szükséges módosítani, kie- gészíteni vagy felmondani tartalmuk vagy egyéb szempontok miatt; ajánlásokat tesz módosításukra vagy eltörlésükre, illetve új egyezmények és megállapodások megkötésére.

(3) A II. mellékletben található záróokmány e megállapodás szer- ves részét képezi.

11. cikk

E megállapodás Berlinre is vonatkozik, amennyiben a Német Szövetségi Köztársaság nem tesz ezzel ellentétes nyilatkozatot az Osztrák Köztársaságnak a megállapodás hatálybalépésétől számított három hónapon belül.

12. cikk

(1) E megállapodást jóvá kell hagynia a Német Szövetségi Köz- társaságnak, az Európai Gazdasági Közösségnek és az Osztrák Köztársaságnak; az okmányok kicserélésére a lehető leghamarabb sor kell hogy kerüljön Bécsben.

(2) E megállapodás az okmányok cseréjének hónapját követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

(3) A hatálybalépéstől számított öt év után a Német Szövetségi Köztársaság, az Európai Gazdasági Közösség vagy az Osztrák Köztársaság bármikor felmondhatja a megállapodást diplomáciai úton, az év végétől számított hat hónappal korábbi írásbeli beje- lentés útján.

(4) Amennyiben bármelyik Szerződő Fél felmondja a megállapo- dást, a megállapodás hatályát veszti.

Kelt Regensburgban, 1987. december 1-jén, három német nyelvű eredeti példányban. A Német Szövetségi Köztársaság részéről

Az Osztrák Köztársaság részéről

Az Európai Gazdasági Közösség részéről

I. MELLÉKLET

MELLÉKLET

A Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottság ALAPSZABÁLYA

1. cikk

A Vízkészlet-gazdálkodási Állandó Bizottságban (a továbbiakban: Állandó Bizottság) a Német Szövetségi Köztársaságot és az Európai Gazdasági Közösséget kilenctagú küldöttség képviseli; az Osztrák Köztársaságot hattagú küldöttség képviseli. Egyfelől a Német Szövetségi Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség, másfelől az Osztrák Köztársaság küldöttségének egy-egy tagját a küldöttség vezetőjének nevezik ki. Egyúttal, kinevezik a küldöttség tagjainak képviselőit is. Minden küldöttségnek egy szavazata van.

2. cikk

(1) Az Állandó Bizottság évente legalább egyszer, valamint szükség esetén vagy sürgős esetben valamelyik küldöttségvezető indítványozására két hónapon belül ülésezik.

(2) Ellenkező értelmű megállapodás hiányában az Állandó Bizottság a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az Osztrák Köztársaság területén felváltva ülésezik.

(3) Az ülést annak a Szerződő Félnek a küldöttségvezetője hívja össze, amelynek területén az ülést tartják, a másik küldöttségvezető egyetértésével.

3. cikk

(1) Mindkét küldöttségnek joga van szakértőket felkérni.

(2) Az Állandó Bizottság felkérhet szakértőket speciális feladatok elvégzésére.

4. cikk

(1) Mindkét küldöttség maga viseli a maga és szakértői költségeit.

(2) Amennyiben az Állandó Bizottság kér fel szakértőket, egyfelől a Német Szövetségi Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség, másfelől az Osztrák Köztársaság fele-fele arányban viselik a költségeket.

5. cikk

Az Állandó Bizottság maga határozza meg eljárási szabályzatát.

6. cikk

Szükség esetén az Állandó Bizottság munkabizottságokat alakíthat ki egyes vizekkel, illetve azok részeivel, vagy speciális témákkal való foglalkozás céljából. Az ilyen munkabizottságokat a paritás elve alapján kell kialakítani. A munkabizottságok jelentést tesznek működésükről az Állandó Bizottságnak.

7. cikk

Az Állandó Bizottság munkanyelve a német.

II. MELLÉKLET

ZÁRÓOKMÁNY

(1) A Duna-medencében folytatandó vízkészlet-gazdálkodási együttműködésről szóló megállapodás 10. cikkének

(1) bekezdése különösen a következőkre vonatkozik:

a) a Bajorország Tartományi Kormányzata és az Osztrák Szövetségi Kormány közötti 1950. október 16-i egyezmény a Risbach, Dürrach és Walchen területekről származó szennyvizekről,

b) az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Bajor Szabad Köztársaság Kormánya közötti 1950. október 16-i megállapodás az Österreichisch-Bayerische Kraftwerke Aktiengesellschaft-ról,

c) a Német Szövetségi Köztársaság, a Bajor Szabad Köztársaság és az Osztrák Köztársaság kormányainak 1952. február 13-i megállapodása a Donaukraftwerk Jochenstein Großaktiengesellschaft-ról,

d) az Osztrák Köztársaság Szövetségi Kormánya és a Bajor Szabad Köztársaság Kormánya közötti 1959. augusztus 14-i megállapodás a Saalach vízienergia-termelésre való hasznosításáról, és

e) az 1923. január 26-i jegyzékváltás az Osztrák Szövetségi Kormány és a Német Kormány között a Lech vizének csővezeték segítségével a Majna területére való átvezetéséről, amelynek újra érvénybe lépését megerősítették 1952. május 1-jei hatállyal.

(2) 1971. február 1-jén a Német Szövetségi Köztársaság bécsi nagykövetsége szóbeli közlés formájában tájékoztatta az osztrák szövetségi kormányt a bajor Belügyminisztérium építésügyi vezetőségének tanulmányáról az Altmühl és a Duna vizének a Regnitz-Majna területre való átvezetéséről csővezeték segítségével, az 1923-as jegyzékváltás keretein belül (lásd a fenti (1) bekezdés e) pontját). A Duna-medencében folytatandó vízkészlet-gazdálkodási együttműködésről szóló megállapodás 3. cikkének (2) bekezdése megállapodás alapján vonatkozik a fenti tanulmányban említett projektek módosítására, amennyiben azok jelentős negatív hatással lehetnek Ausztria területén.

NYILATKOZAT

a Német Szövetségi Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség részéről az egyrészről a Németországi Szövetségi Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség, másrészről az Osztrák Köztársaság között a Duna-medencében folytatandó vízkészlet-gazdálkodási együttműködésről szóló megállapodáshoz.

Az Európai Gazdasági Közösség jelenlegi hatásköre az e megállapodás által szabályozott területeken az Európai Gazdasági Közösség azon jogi okmányaiban van megállapítva, amelyeknek listája e nyilatkozat mellékletében található. Az e hatáskörben történő bármilyen változásról a Német Szövetségi Köztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közösen köteles diplomáciai úton írásban értesíteni az Osztrák Köztársaságot.

Kelt Regensburgban, 1987. december 1-jén.

A Német Szövetségi Köztársaság részéről

Az Európai Gazdasági Közösség részéről

Melléklet

Az Európai Közösségek Tanácsának vízgazdálkodással kapcsolatos intézkedései

1. A Tanács 1975. június 16-i 75/440/EGK irányelve a tagállamokban ivóvízkivételre szánt felszíni víz minőségi követelményeiről, (HL L 194., 1975.7.25., 26. o.)

2. A Tanács 1975. december 8-i 76/160/EGK irányelve a fürdővizek minőségéről (HL L 31., 1976.2.5., 1. o.)

3. A Tanács 1976. május 4-i 76/464/EGK irányelve a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről (HL L 129., 1976.5.18., 23. o.)

4. A Tanács 1977. december 12-i 77/795/EGK határozata a Közösségben található felszíni édesvíz minőségére vonatkozó közös információcsere-eljárás létrehozásáról (HL L 334., 1977.12.24., 29. o.)

5. A Tanács 1978. február 20-i 78/176/EGK irányelve a titán-dioxid iparból származó hulladékról (HL L 54., 1978.2.25., 19. o.)

6. A Tanács 1978. július 18-i 78/659/EGK irányelve a halak életének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről (HL L 222., 1978.8.14., 1. o.)

7. A Tanács 1979. október 9-i 79/869/EGK irányelve a tagállamokban az ivóvízkivételre szánt felszíni víz mérésének módszereiről, valamint a mintavételek és elemzések gyakoriságáról (HL L 271., 1979.10.29., 44. o.)

8. A Tanács 1979. december 17-i 80/68/EGK irányelve a felszín alatti vizek egyes veszélyes anyagok okozta szennyezés elleni védelméről (HL L 20., 1980.1.26., 43. o.)

9. A Tanács 1980. július 15-i 80/778/EGK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 229., 1980.8.30., 11. o.)

10. A Tanács 1982. március 22-i 82/176/EGK irányelve a klóralkálielektrolízis-iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 81., 1982.3.27., 29. o.)

11. A Tanács 1982. december 3-i 82/883/EGK irányelve a titándioxid-iparból származó hulladék által érintett környezeti elemek felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó eljárásokról (HL L 378., 1982.12.13., 1. o.)

12. A Tanács 1983. szeptember 26-i 83/513/EGK irányelve a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 291., 1983.10.24., 1. o.)

13. A Tanács 1984. március 8-i 84/156/EGK irányelve a klóralkálielektrolízis-iparágon kívüli ágazatokból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 74., 1984.3.17., 49. o.)

14. A Tanács 1984. október 9-i 84/491/EGK irányelve a hexaklór-ciklohexán-kibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 274., 1984.10.17., 11. o.)

15. A Tanács 1986. június 12-i 86/280/EGK irányelve a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről (HL L 181., 1986.7.4., 16. o.)