AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS, AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEKET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSEK ÉS EGYES KAPCSOLÓDÓ OKMÁNYOK MÓDOSÍTÁSÁRÓL
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA,
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A BIZOTTSÁG, AMELY AZ ÍRORSZÁG ALKOTMÁNYÁNAK 14. CIKKE SZERINTI FELHATALMAZÁS ALAPJÁN ÍRORSZÁG ELNÖKÉNEK JOGKÖRÉT GYAKOROLJA ÉS FELADATKÖRÉT LÁTJA EL,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG,
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE, A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,
ŐFELSÉGE SVÉDORSZÁG KIRÁLYA,
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK
KIRÁLYNŐJE,
ELHATÁROZTÁK az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Közösségeket létrehozó szerződések, valamint egyes kapcsolódó okmányok módosítását
és e célból meghatalmazottaikként jelölték ki:
ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA: Xxxx XXXXXXX
külügyminisztert;
ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE:
Xxxxx Xxxxxx XXXXXXXX külügyminisztert;
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:
Xxxxx XXXXXX
szövetségi külügyminisztert és szövetségi alkancellárt; A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:
Xxxxxxxxxx XXXXXXXXX külügyminisztert;
ŐFELSÉGE SPANYOLORSZÁG KIRÁLYA:
Xxxx Xxxx MATUTES külügyminisztert;
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:
Xxxxxx XXXXXXX külügyminisztert;
A BIZOTTSÁG, AMELY AZ ÍRORSZÁG ALKOTMÁNYÁNAK 14. CIKKE SZERINTI FELHATALMAZÁS ALAPJÁN ÍRORSZÁG ELNÖKÉNEK JOGKÖRÉT GYAKOROLJA ÉS FELADATKÖRÉT LÁTJA EL:
Xxxxxxx X. BURKE külügyminisztert;
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:
Xxxxxxxx XXXX külügyminisztert;
Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEG:
Xxxxxxx X. POOS
miniszterelnök-helyettest, külügyi, külkereskedelmi és együttműködési minisztert;
ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE: Xxxx XXX XXXXXX
miniszterelnök-helyettest és külügyminisztert;
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG SZÖVETSÉGI ELNÖKE:
Xxxxxxxx XXXXXXXX
szövetségi külügyminisztert és szövetségi alkancellárt; A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:
Xxxxx XXXX külügyminisztert;
A FINN KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:
Xxxxx XXXXXXX
külügyminisztert;
ŐFELSÉGE SVÉDORSZÁG KIRÁLYA:
Xxxx XXXXX-XXXXXX
külügyminisztert;
ŐFELSÉGE NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGÁNAK
KIRÁLYNŐJE:
Xxxxxxx XXXXXXXXX
külügyi és nemzetközösségi államminisztert
AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG.
ELSŐ RÉSZ
ÉRDEMI MÓDOSÍTÁSOK
1. cikk
Az Európai Unióról szóló szerződés e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul:
1. A szerződés a harmadik preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdéssel
egészül ki:
„MEGERŐSÍTVE az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában meghatározott alapvető szociális jogok melletti elkötelezettségüket,”
2. A jelenlegi hetedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés alapelvének figyelembevételével és a belső piac megvalósításának, a megerősített kohéziónak és a környezetvédelemnek a keretében előmozdítsák népeik gazdasági és társadalmi fejlődését, továbbá hogy olyan politikákat hajtsanak végre, amelyek biztosítják, hogy a gazdasági integráció előrehaladása más területek párhuzamos fejlődésével járjon együtt,”
3. A jelenlegi kilencedik és tizedik preambulumbekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy közös kül- és biztonságpolitikát valósítanak meg, beleértve a J.7. cikk rendelkezéseivel összhangban egy közös védelmi politika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet, megerősítve ezáltal Európa identitását és függetlenségét Európa és a világ békéjének, biztonságának és fejlődésének előmozdítása érdekében,
AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy — miközben biztosítják népeik védelmét és biztonságát — megkönnyítik a személyek szabad mozgását azáltal, hogy e szerződés rendelkezéseinek megfelelően létrehoznak egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget,”
4. Az A. cikk második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„E szerződés új szakaszt jelent az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamatában, amelyben a döntéseket a lehető legnyilvánosabban és az állampolgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg.”
5. A B. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„B. cikk
Az Unió a következő célokat tűzi ki maga elé:
— a gazdasági és társadalmi fejlődés, valamint a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítása, továbbá egy kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés megvalósítása, különösen egy belső határok nélküli térség létrehozása, a gazdasági és társadalmi kohézió megerősítése, valamint — e szerződés rendelkezéseinek megfelelően — végső soron egy közös valutát is magában foglaló gazdasági és monetáris unió létrehozása útján;
— identitásának nemzetközi szintű megerősítése, különösen egy közös kül- és biztonságpolitika megvalósítása útján, beleértve a J.7. cikk rendelkezéseivel összhangban egy közös védelmi politika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet;
— a tagállamok állampolgárai jogainak és érdekeinek fokozottabb védelme egy uniós polgárság bevezetése útján;
— az Unió fenntartása és fejlesztése a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térségként, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul;
— a közösségi vívmányok teljes mértékű fenntartása és fejlesztése annak mérlegelésével, hogy milyen mértékben szükséges az e szerződés által bevezetett politikák és együttműködési formák felülvizsgálata a közösségi mechanizmusok és intézmények eredményességének biztosítása érdekében.
Az Unió céljait e szerződés rendelkezéseinek megfelelően, az abban megállapított feltételek és ütemezés szerint, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 3b. cikkében megfogalmazott szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kell megvalósítani.”
6. A C. cikk második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Unió különösen külső tevékenységei egészének összhangját biztosítja a kül-, a biztonság-, a gazdaság- és a fejlesztési politikája keretében. A Tanács és a Bizottság felel ezen összhang biztosításáért, és ennek érdekében együttműködnek egymással. Saját hatáskörüknek megfelelően biztosítják e politikák végrehajtását.”
7. Az E. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„E. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Bíróság és a Számvevőszék hatásköreiket egyrészt az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és az azokat módosító vagy kiegészítő további szerződések és okmányok rendelkezései, másrészt az e szerződés egyéb rendelkezései által meghatározott feltételek szerint és célok érdekében gyakorolják.”
8. Az F. cikk a következőképpen módosul:
a) Az (1) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Az Unió a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiság elvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban.”
b) a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik, és a cikk a következő új (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Unió tiszteletben tartja tagállamainak nemzeti identitását.”
9. Az I. cím a következő cikkel egészül ki:
„F.1. cikk
(1) A tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament hozzájárulásának elnyerését követően az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács, miután a kérdéses tagállam kormányát felkérte észrevételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti az F. cikk (1) bekezdésében említett alapelveket.
(2) A Xxxxxx, amennyiben ilyen megállapítást tett, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az e szerződés alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jogokat. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
A kérdéses tagállam e szerződés szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az
államot.
(3) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (2) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változás következett be.
(4) E cikk alkalmazásakor a Tanács a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A személyesen jelenlévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya az (1) bekezdésben említett határozatok elfogadásának. A minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikkének (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani.
Ezt a bekezdést a szavazati jogok (2) bekezdés szerinti felfüggesztése esetén is alkalmazni kell.
(5) E cikk alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagok
többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.”
10. Az V. cím helyébe a következő szöveg lép:
„V. cím
A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
J.1. cikk
(1) Az Unió közös kül- és biztonságpolitikát határoz meg és hajt végre, amely a kül- és
biztonságpolitika minden területére kiterjed, és amelynek célkitűzései a következők:
— az Unió közös értékeinek, alapvető érdekeinek, függetlenségének és integritásának védelme az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel összhangban;
— az Unió biztonságának megerősítése minden formában;
— a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság megerősítése az Egyesült Nemzetek Alapokmányának alapelveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta célkitűzéseivel összhangban, beleértve azokat is, amelyek a külső határokra vonatkoznak;
— a nemzetközi együttműködés előmozdítása;
— a demokrácia és a jogállamiság fejlesztése és megerősítése, valamint az emberi jogok és
alapvető szabadságok tiszteletben tartása.
(2) A tagállamok az Unió kül- és biztonságpolitikáját a lojalitás és a kölcsönös szolidaritás jegyében tevékenyen és fenntartások nélkül támogatják.
A tagállamok együtt munkálkodnak kölcsönös politikai szolidaritásuk erősítésén és továbbfejlesztésén. Tartózkodnak minden olyan cselekvéstől, amely ellentétes az Unió érdekeivel, illetve ronthatja az Unió mint kohéziós erő eredményességét a nemzetközi kapcsolatokban.
A Tanács gondoskodik ezeknek az elveknek a tiszteletben tartásáról.
J.2. cikk
A J.1. cikkben meghatározott célkitűzések elérésére az Unió a következő eszközökkel törekszik:
— a közös kül- és biztonságpolitika elveinek és az arra vonatkozó általános iránymutatásoknak a meghatározása;
— közös stratégiákra vonatkozó határozatok;
— együttes fellépések elfogadása;
— közös álláspontok elfogadása;
— a rendszeres együttműködés erősítése a tagállamok között politikájuk folytatásában.
J.3. cikk
(1) Az Európai Tanács meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika, beleértve a védelmi vonatkozású kérdések elveit és az arra vonatkozó általános iránymutatásokat.
(2) Az Európai Tanács határoz az Unió által végrehajtandó közös stratégiákról azokon a területeken, ahol a tagállamoknak fontos közös érdekeik vannak.
A közös stratégiákban meg kell határozni azok céljait, időtartamát, valamint az Unió és a
tagállamok által rendelkezésre bocsátandó eszközöket.
(3) A Tanács az Európai Tanács által meghatározott általános iránymutatások alapján meghozza a közös kül- és biztonságpolitika meghatározásához és végrehajtásához szükséges határozatokat.
A Tanács ajánlást tesz az Európai Tanácsnak a közös stratégiákra, és végrehajtja azokat, különösen együttes fellépések és közös álláspontok elfogadásával.
A Tanács biztosítja az Unió fellépésének egységességét, koherenciáját és eredményességét.
J.4. cikk
(1) A Tanács együttes fellépéseket fogad el. Az együttes fellépések olyan meghatározott helyzetekre vonatkoznak, ahol az Unió műveleti fellépését szükségesnek ítélik. Az együttes fellépésben meg kell határozni annak céljait, hatókörét, az Unió rendelkezésére bocsátandó eszközöket és szükség esetén időtartamát, valamint végrehajtásának feltételeit.
(2) Amennyiben a körülmények változása lényeges kihatással van az együttes fellépést érintő valamely kérdésre, a Tanács felülvizsgálja a fellépés elveit és célkitűzéseit, és meghozza a szükséges határozatokat. Az együttes fellépést a Tanács határozatának meghozataláig fenntartják.
(3) Az együttes fellépések kötik a tagállamokat álláspontjaik elfogadásakor és tevékenységük folytatása során.
(4) A Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy valamely együttes fellépés végrehajtásának biztosítása érdekében terjesszen elő megfelelő javaslatokat a közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatosan.
(5) Valamennyi, együttes fellépés keretében tervezett nemzeti álláspontról vagy nemzeti fellépésről időben tájékoztatást kell adni, hogy szükség esetén arról a Tanácsban előzetesen tanácskozni lehessen. Az előzetes tájékoztatási kötelezettség nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek csupán a Tanács határozatait ültetik át nemzeti szinten.
(6) A helyzet megváltozásából eredő kényszerítő szükség esetén, és amennyiben a Tanács nem határozott, a tagállamok — szem előtt tartva az együttes fellépés általános célkitűzéseit — megtehetik a szükséges halaszthatatlan intézkedéseket. Az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot az ilyen intézkedésekről.
(7) Amennyiben az együttes fellépés végrehajtása során jelentős nehézségek merülnek fel, a tagállam azokat a Tanács elé utalja, amely ezeket a nehézségeket megvitatja, és megfelelő megoldásokat keres. A megoldások nem állhatnak ellentétben az együttes fellépés célkitűzéseivel, és nem ronthatják annak eredményességét.
J.5. cikk
A Tanács közös álláspontokat fogad el. A közös álláspontok meghatározzák, hogy az Unió hogyan viszonyul egy adott földrajzi vagy tematikus természetű kérdéshez. A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek a közös álláspontoknak.
J.6. cikk
A Tanácson belül a tagállamok kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak minden általános érdekű kül- és biztonságpolitikai kérdésről annak biztosítása érdekében, hogy összehangolt és egy irányba mutató cselekvésük útján az Unió befolyása a lehető legeredményesebben érvényesüljön.
J.7. cikk
(1) A közös kül- és biztonságpolitika magában foglalja az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdést, beleértve egy közös védelmi politikának a második albekezdéssel összhangban történő fokozatos kialakítását, amely az Európai Tanács ilyen értelmű határozata esetén közös védelemhez vezethet. Ebben az esetben az Európai Tanács a tagállamoknak ajánlja egy ilyen határozatnak az alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadását.
A Nyugat-európai Unió (NYEU), amely az Uniót — különösen a (2) bekezdéssel összefüggésben — műveleti képességekhez juttatja, az Unió fejlődésének szerves része. A NYEU támogatja az Uniót a közös kül- és biztonságpolitika e cikkben meghatározottak szerinti védelmi szempontjainak a kialakításában. Az Unió ennek megfelelően ösztönzi a NYEU-val való szorosabb intézményi kapcsolatokat, figyelemmel annak lehetőségére, hogy az Európai Tanács ilyen értelmű határozata esetén a NYEU az Unióba integrálódjon. Ebben az esetben az
Európai Tanács a tagállamoknak ajánlja egy ilyen határozatnak az alkotmányos
követelményeiknek megfelelő elfogadását.
Az Unió e cikk szerinti politikája nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának egyedi jellegét, tiszteletben tartja azoknak a tagállamoknak az Észak-atlanti Szerződés alapján vállalt kötelezettségeit, amelyek közös védelmüket az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében (NATO) látják megvalósítottnak, és az összeegyeztethető az annak keretében meghatározott közös biztonság- és védelmi politikával.
A közös védelmi politika fokozatos kialakítását a tagállamok — az általuk megfelelőnek ítélt mértékben — a közöttük a fegyverkezés terén megvalósuló együttműködéssel fogják támogatni.
(2) Az ebben a cikkben szereplő kérdések magukban foglalják a humanitárius és mentési feladatokat, a békefenntartó feladatokat és a harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatait, beleértve a béketeremtést is.
(3) Az Unió igénybe veszi a NYEU-t védelmi vonatkozású határozatainak és fellépéseinek kidolgozásában és végrehajtásában.
Az Európai Tanácsnak az iránymutatások megállapítására vonatkozó J.3. cikk szerinti hatásköre a NYEU-ra is kiterjed azokban az ügyekben, amelyekben az Unió a NYEU-t igénybe veszi.
Amikor az Unió a (2) bekezdésben említett feladatokra vonatkozó határozatainak kidolgozásában és végrehajtásában igénybe veszi a NYEU-t, az Unió minden tagállama jogosult arra, hogy a kérdéses feladatokban teljes mértékben részt vegyen. A Tanács a NYEU intézményeivel egyetértésben elfogadja a szükséges gyakorlati szabályokat annak érdekében, hogy a kérdéses feladatban közreműködő tagállamok teljes mértékben és egyenjogúan részt vehessenek a NYEU-ban folyó tervezésben és döntéshozatalban.
Az e bekezdésben szabályozott védelmi vonatkozású határozatok nem sérthetik az (1) bekezdés harmadik albekezdésében említett politikákat és kötelezettségeket.
(4) E cikk rendelkezései nem akadályozzák szorosabb együttműködés kialakítását két vagy több tagállam között kétoldalú szinten, a NYEU, illetve az Atlanti Szövetség keretében, feltéve hogy az együttműködés nem sérti, illetve nem hátráltatja az e címben foglalt együttműködést.
(5) Az ebben a cikkben foglalt célkitűzések előmozdítása érdekében e cikk rendelkezéseinek felülvizsgálatára kerül sor az N. cikknek megfelelően.
J.8. cikk
(1) A közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos ügyekben az Uniót az elnökség képviseli.
(2) Az elnökség felel az e cím alapján meghozott határozatok végrehajtásáért; ebben a minőségében alapvetően ő képviseli az Unió álláspontját nemzetközi szervezetekben és konferenciákon.
(3) Az elnökséget a Tanács főtitkára segíti, aki a közös kül- és biztonságpolitika
főképviselőjének feladatát látja el.
(4) A Bizottság teljes mértékben részt vesz az (1)–(2) bekezdésben meghatározott feladatokban. Az elnökséget ezekben a feladatokban szükség esetén segíti a soron következő elnökséget betöltő tagállam.
(5) A Tanács, amikor azt szükségesnek ítéli, meghatározott politikai kérdésekben
felhatalmazással rendelkező különleges képviselőt nevezhet ki.
J.9. cikk
(1) A tagállamok összehangolják cselekvésüket a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon. Ezeken a fórumokon képviselik a közös álláspontokat.
Az olyan nemzetközi szervezetekben, illetve nemzetközi konferenciákon, ahol nem vesz részt
minden tagállam, a részt vevő tagállamok képviselik a közös álláspontokat.
(2) Az (1) bekezdés és a J.4. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül azok a tagállamok, amelyek olyan nemzetközi szervezetekben, illetve konferenciákon vesznek részt, ahol nem vesz részt minden tagállam, folyamatosan tájékoztatják a többi tagállamot a közös érdekű kérdésekről.
Azok a tagállamok, amelyek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának is tagjai, egyeztetnek egymással, illetve teljes körűen tájékoztatják a többi tagállamot. Azok a tagállamok, amelyek állandó tagjai a Biztonsági Tanácsnak, feladataik ellátása során — az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezései alapján fennálló kötelezettségeik sérelme nélkül — gondoskodnak az Unió álláspontjainak, illetve érdekeinek védelméről.
J.10. cikk
A tagállamok diplomáciai és konzuli képviseletei, valamint a Bizottság harmadik országokban működő és nemzetközi konferenciákon részt vevő küldöttségei, továbbá nemzetközi szervezetek melletti képviseleteik együttműködnek a Tanács által elfogadott közös álláspontok és együttes fellépések tiszteletben tartásának, illetve végrehajtásának biztosításában.
Együttműködésüket információcserével, közös értékelések készítésével és az Európai Közösséget létrehozó szerződés 8c. cikkében említett rendelkezések végrehajtásához való hozzájárulásukkal erősítik.
J.11. cikk
Az elnökség konzultál az Európai Parlamenttel a közös kül- és biztonságpolitika főbb vonatkozásairól és alapvető választási lehetőségeiről, továbbá gondoskodik arról, hogy az Európai Parlament nézeteit kellőképpen figyelembe vegyék. Az elnökség és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról.
Az Európai Parlament kérdésekkel fordulhat a Tanácshoz, illetve számára ajánlásokat tehet. Az Európai Parlament évente megvitatja a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása terén elért előrehaladást.
J.12. cikk
(1) Bármely tagállam, illetve a Bizottság a közös kül- és biztonságpolitikát érintő bármely
kérdést a Tanács elé utalhat, és javaslatokat terjeszthet a Tanács elé.
(2) Gyors döntést igénylő esetekben az elnökség hivatalból vagy a Bizottság, illetve valamely tagállam kérelmére negyvennyolc órán, illetve szükséghelyzetben rövidebb időn belül összehívja a Tanács rendkívüli ülését.
J.13. cikk
(1) Az e címben szabályozott határozatokat a Tanács egyhangúlag eljárva hozza meg. A személyesen jelenlévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya az ilyen határozatok elfogadásának.
A szavazástól való tartózkodás esetén tartózkodásához a Tanács bármely tagja ezen albekezdés szerint egy formális nyilatkozatot fűzhet. Ebben az esetben nem köteles a határozatot alkalmazni, de elfogadja, hogy a határozat köti az Uniót. A kölcsönös szolidaritás szellemében az érintett tagállam tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely ellentétes lehet az Uniónak a kérdéses határozaton alapuló fellépésével vagy azt hátráltathatja, a többi tagállam pedig ezt az álláspontját tiszteletben tartja. Amennyiben a Tanácsnak azok a tagjai, akik tartózkodásukhoz ilyen nyilatkozatot fűztek, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikkének (2) bekezdése szerint súlyozott szavazatok több mint egyharmadát képviselik, a határozatot nem lehet elfogadni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve, a Tanács minősített többséggel határoz:
— amikor közös stratégia alapján együttes fellépéseket, közös álláspontokat fogad el, vagy bármilyen más határozatot hoz;
— amikor együttes fellépés vagy közös álláspont megvalósítására vonatkozó bármilyen határozatot fogad el.
Ha a Tanács valamely tagja kijelenti, hogy fontos és általa megnevezett nemzeti politikai okokból ellenezni kívánja a minősített többséggel meghozandó határozat elfogadását, a szavazásra nem kerül sor. A Tanács minősített többséggel eljárva kérheti, hogy az ügyet egyhangú határozathozatalra terjesszék az Európai Tanács elé.
A Tanács tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni. A határozat elfogadásához legalább 10 tag által leadott, legalább 62 igen szavazat szükséges.
Ez a bekezdés nem vonatkozik a katonai vagy védelmi vonatkozású határozatokra.
(3) Eljárási kérdésekben a Tanács tagjainak többségével határoz.
J.14. cikk
Amennyiben e cím végrehajtásához egy vagy több állammal vagy nemzetközi szervezettel megállapodást szükséges kötni, a Tanács egyhangú határozattal felhatalmazhatja az elnökséget arra, hogy — adott esetben a Bizottság segítségével — kezdjen tárgyalásokat ebből a célból. Az ilyen megállapodásokat az elnökség ajánlása alapján hozott egyhangú határozattal a Tanács köti meg. A megállapodás nem kötelezi azt a tagállamot, amelynek képviselője a Tanácsban kijelenti, hogy a megállapodásnak meg kell felelnie saját alkotmányos eljárási követelményeinek; a Tanács többi tagja megegyezhet abban, hogy a megállapodás hatálya ideiglenesen kiterjed rájuk.
E cikk rendelkezéseit a VI. cím hatálya alá tartozó kérdésekre is alkalmazni kell.
J.15. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 151. cikkének sérelme nélkül a Politikai Bizottság figyelemmel kíséri a nemzetközi helyzet alakulását a közös kül- és biztonságpolitika alá tartozó területeken, és hozzájárul a politikák meghatározásához azáltal, hogy a Tanács kérelmére vagy saját kezdeményezésére véleményeket terjeszt a Tanács elé. Az elnökség és a Bizottság
hatásköreinek sérelme nélkül a Politikai Bizottság figyelemmel kíséri továbbá az elfogadott politikák végrehajtását.
J.16. cikk
A Tanács főtitkára, a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője segíti a Tanácsot a közös kül- és biztonságpolitika hatálya alá tartozó kérdésekben, különösen azáltal, hogy részt vesz a politikai döntések kialakításában, előkészítésében és végrehajtásában, valamint adott esetben az elnökség kérésére a Xxxxxx nevében eljárva harmadik felekkel politikai párbeszédet folytat.
J.17. cikk
A Bizottság teljes mértékben részt vesz a közös kül- és biztonságpolitika terén végzett munkában.
J.18. cikk
(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 137., 138., 139–142., 146., 147., 150–153., 157–163., 191a. és 217. cikkét az e címben említett területekre vonatkozó rendelkezésekre is alkalmazni kell.
(2) Az intézményeknek az e címben említett területekre vonatkozó rendelkezések következtében felmerülő igazgatási kiadásai az Európai Közösségek költségvetését terhelik.
(3) A fenti rendelkezések végrehajtása során felmerülő működési kiadások szintén az Európai Közösségek költségvetését terhelik, kivéve a katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokat, illetve azokat az eseteket, amikor a Tanács egyhangúlag másként határoz.
Azokban az esetekben, amikor a kiadások nem az Európai Közösségek költségvetését terhelik, azok a bruttó nemzeti termék-kulcs szerint a tagállamokat terhelik, kivéve ha a Tanács egyhangúlag másként határoz. A katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadások esetén azok a tagállamok, amelyek képviselői a J.13. cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti formális nyilatkozatot tettek a Tanácsban, ezeknek a költségeknek a finanszírozásához nem kötelesek hozzájárulni.
(4) Az Európai Közösségek költségvetését terhelő kiadásokra az Európai Közösséget létrehozó szerződésben megállapított költségvetési eljárást kell alkalmazni.”
11. Az VI. cím helyébe a következő szöveg lép:
„VI. cím
A BÜNTETŐÜGYEKBEN FOLYTATOTT RENDŐRSÉGI ÉS IGAZSÁGÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
K.1. cikk
Az Európai Közösség hatásköreinek sérelme nélkül, az Unió célja, hogy a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területein a tagállamok közös fellépésének kidolgozásával, valamint a rasszizmus és idegengyűlölet megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel biztosítsa a polgárok magas szintű biztonságát egy olyan térségben, amely a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapul.
Az Unió ezt a célkitűzést a szervezett vagy egyéb bűnözés, így különösen a terrorizmus, az emberkereskedelem és a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények, a tiltott kábítószer- kereskedelem és a tiltott fegyverkereskedelem, a korrupció és a csalás megelőzésével és az ezek elleni küzdelemmel valósítja meg a következőképpen:
— a tagállamok rendőri szerveinek, vámhatóságainak és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságainak közvetlenül, valamint az Európai Rendőrségi Hivatalon (Europol) keresztül történő szorosabb együttműködése a K.2. és K.4. cikk rendelkezéseinek megfelelően;
— a tagállamok igazságügyi hatóságainak és egyéb, hatáskörrel rendelkező hatóságainak szorosabb együttműködése a K.3. cikk a)–d) pontja és a K.4. cikk rendelkezéseinek megfelelően;
— ahol szükséges, a tagállamok büntetőjogi szabályainak közelítése a K.3. cikk e) pontja rendelkezéseinek megfelelően.
K.2. cikk
(1) A rendőrségi együttműködés terén megvalósítandó közös fellépés magában foglalja:
a) a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak, köztük a tagállamok rendőrségeinek, vám- és egyéb bűnüldözési szakszolgálatainak operatív együttműködését a bűncselekmények megelőzésében, felderítésében és nyomozásában;
b) a releváns információk, köztük a bűnüldözési szolgálatok birtokában lévő, a gyanús pénzügyi műveletekről szóló jelentésekre vonatkozó információknak elsősorban az Europolon keresztül történő összegyűjtését, tárolását, feldolgozását, elemzését és cseréjét, amelynek során a személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni;
c) a képzés, az összekötő tisztviselők cseréje, a kirendelések, a felszerelések használata és a kriminalisztikai kutatások terén való együttműködést és közös kezdeményezéseket;
d) a szervezett bűnözés súlyos formáinak felderítésére vonatkozó különleges nyomozási
technikák közös értékelését.
(2) A Tanács előmozdítja az Europolon keresztül történő együttműködést, és — az
Amszterdami Szerződés hatálybalépésének időpontját követő öt éven belül — mindenekelőtt:
a) lehetővé teszi az Europol számára, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai által végzett meghatározott nyomozati cselekmények, köztük az Europol képviselőinek
támogató részvételével működő közös csoportok operatív tevékenységeinek előkészítését megkönnyítse és támogassa, valamint hogy ezek összehangolását és végrehajtását ösztönözze;
b) intézkedéseket fogad el, amelyek lehetővé teszik az Europol számára, hogy a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait meghatározott esetekben nyomozás lefolytatására és nyomozásaik összehangolására kérje fel, valamint hogy olyan különleges szaktudást alakítson ki, amelyet a tagállamok rendelkezésére lehet bocsátani annak érdekében, hogy segítse azokat a szervezett bűnözéshez tartozó ügyek nyomozása során;
c) elősegíti a szervezett a bűnözés elleni küzdelemre szakosodott és az Europollal szoros együttműködésben dolgozó ügyészségi és nyomozóhatósági tisztviselők közötti kapcsolatokat;
d) egy, a határokon átnyúló bűnözésre vonatkozó kutatási, dokumentációs és statisztikai hálózatot hoz létre.
K.3. cikk
A büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozó közös fellépés magában
foglalja:
a) a tagállamok hatáskörrel rendelkező minisztériumai és igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítését és meggyorsítását az eljárások és a határozatok végrehajtása terén;
b) a kiadatás megkönnyítését a tagállamok között;
c) a tagállamokban alkalmazandó szabályok olyan mértékű összeegyeztethetőségének
biztosítását, amely az ilyen együttműködés javításához szükséges;
d) a tagállamok közötti joghatósági összeütközések megelőzését;
e) olyan intézkedések fokozatos elfogadását, amelyek a szervezett bűnözés, a terrorizmus, valamint a tiltott kábítószer-kereskedelem területén szabályozási minimumokat határoznak meg a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetési tételekre vonatkozóan.
K.4. cikk
A Tanács megállapítja azokat a feltételeket és korlátozásokat, amelyek szerint a K.2. és K.3. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok egy másik tagállam területén, az adott állam hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben tevékenykedhetnek.
K.5. cikk
E cím nem érinti a közrend fenntartásával, illetve a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos
tagállami hatáskörök gyakorlását.
K.6. cikk
(1) Az ebben a címben említett területeken a tagállamok cselekvésük összehangolása céljából a Tanácson belül tájékoztatják egymást, illetve tanácskoznak egymással. E célból közigazgatásuk megfelelő szervezeti egységei között együttműködést építenek ki.
(2) A Tanács az e címben megállapított megfelelő forma és eljárás alkalmazásával intézkedéseket tesz, és előmozdítja az együttműködést, hozzájárulva ezzel az Unió célkitűzéseinek megvalósításához.
Ebből a célból a Tanács bármely tagállam vagy a Bizottság kezdeményezésére egyhangúlag eljárva:
a) közös álláspontokat fogadhat el, amelyekben meghatározza, hogy az Unió hogyan viszonyul egyes kérdésekhez;
b) kerethatározatokat fogadhat el a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítése céljából. A kerethatározatok az elérendő célokat illetően kötelezőek a tagállamokra, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyják. A kerethatározatoknak nincs közvetlen hatálya;
c) határozatokat fogadhat el — a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítését kivéve — bármely egyéb olyan célból, amely e cím célkitűzéseivel összhangban van. Ezek a határozatok kötelezőek és nem rendelkeznek közvetlen hatállyal; a Tanács minősített többséggel elfogadja az ezeknek a határozatoknak az Unió szintjén történő végrehajtásához szükséges intézkedéseket;
d) egyezményeket dolgozhat ki, amelyeket a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánl. A tagállamok a Xxxxxx által meghatározott határidőn belül megindítják az alkalmazandó eljárásokat.
Ha az egyezmények másképp nem rendelkeznek, amint azokat a tagállamoknak legalább a fele elfogadta, e tagállamokra nézve hatályba lépnek. Az egyezményeket végrehajtó intézkedéseket a Tanácson belül a Szerződő Felek kétharmados többséggel fogadják el.
(3) Ha a Tanács valamely határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni, és a határozat elfogadásához legalább 10 tag által leadott, legalább 62 igen szavazat szükséges.
(4) Eljárási kérdésekben a Tanács tagjainak többségével határoz.
K.7. cikk
(1) Az Európai Közösségek Bírósága az e cikkben előírt feltételek mellett hatáskörrel rendelkezik a kerethatározatok és határozatok érvényességére és értelmezésére vonatkozó, valamint az e cím alapján létrejött egyezmények értelmezésére és az azokat végrehajtó intézkedések érvényességére és értelmezésére vonatkozó előzetes döntések meghozatalára.
(2) Az Amszterdami Szerződés aláírásának időpontjában vagy ezt követően bármikor megtett nyilatkozatával bármely tagállam elfogadhatja a Bíróság hatáskörét az (1) bekezdésben meghatározott előzetes döntések meghozatalára.
(3) A (2) bekezdés szerint nyilatkozatot tevő tagállam meghatározza, hogy:
a) az állam bármely olyan bírósága, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, a Bíróság előzetes döntését kérheti egy előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő és az (1) bekezdésben említett valamely jogi aktus érvényességére vagy értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, vagy
b) az állam bármely bírósága a Bíróság előzetes döntését kérheti egy előtte folyamatban lévő ügyben felmerülő és az (1) bekezdésben említett valamely jogi aktus érvényességére vagy értelmezésére vonatkozó kérdésben, ha ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítéletének meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére.
(4) Függetlenül attól, hogy tett-e a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot vagy nem, bármely tagállam jogosult az (1) bekezdés alapján felmerülő esetekben a Bíróság részére beadványokat vagy írásbeli észrevételeket benyújtani.
(5) A Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel egy tagállam rendőrsége vagy más bűnüldözési szolgálata által végrehajtott intézkedések érvényességének vagy arányosságának, illetve a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos tagállami hatáskörök gyakorlásának felülvizsgálatára.
(6) A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a kerethatározatok, illetve határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára olyan keresetek tekintetében, amelyeket valamely tagállam vagy a Bizottság nyújt be hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, e szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt. Az ebben a bekezdésben szabályozott eljárásokat az intézkedés kihirdetésétől számított két hónapon belül kell megindítani.
(7) A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a tagállamok közötti, a K.6. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott jogi aktusok értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden vita eldöntésére, amennyiben az ilyen vitát a Tanács, attól számított hat hónapon belül, hogy egy tagállam a vitás kérdést a Tanács elé utalta, nem tudja rendezni. A Bíróság hatáskörrel rendelkezik továbbá a tagállamok és a Bizottság közötti, a K.6. cikk (2) bekezdésének d) pontja szerint létrejött egyezmények értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden vita eldöntésére.
K.8. cikk
(1) Létrejön egy magas beosztású tisztviselőkből álló koordinációs bizottság. A koordinációs tevékenységen kívül a bizottság feladatai a következők:
— a Tanács kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményt nyilvánít a Tanácsnak;
— az Európai Közösséget létrehozó szerződés 151. cikkének sérelme nélkül hozzájárul a Tanács K.1. cikkben említett területeken folytatott munkájának előkészítéséhez.
(2) A Bizottság teljes mértékben részt vesz az e címben említett területeken végzett munkában.
K.9. cikk
Nemzetközi szervezetekben, illetve nemzetközi konferenciákon a részt vevő tagállamok
képviselik az e cím rendelkezései szerint elfogadott közös álláspontokat.
A J.8. és J.9. cikket az e cím hatálya alá tartozó ügyekre megfelelően alkalmazni kell.
K.10. cikk
A J.14. cikkben említett megállapodások az e cím hatálya alá tartozó ügyekre is kiterjedhetnek.
K.11. cikk
(1) A Tanács a K.6. cikk (2) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett bármely intézkedés elfogadása előtt konzultál az Európai Parlamenttel. Az Európai Parlament véleményét a Tanács által megállapított határidőn belül közli, amely határidő három hónapnál rövidebb nem lehet. Ha ezen a határidőn belül nem nyilvánít véleményt, a Tanács határozhat.
(2) Az elnökség és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cím hatálya alá tartozó területeken folytatott munkáról.
(3) Az Európai Parlament kérdésekkel fordulhat a Tanácshoz, illetve számára ajánlásokat tehet. Az Európai Parlament évente megvitatja az e címben említett területeken elért előrehaladást.
K.12. cikk
(1) Azok a tagállamok, amelyek egymás között megerősített együttműködést kívánnak létrehozni, a K.15. és K.16. cikkel összhangban felhatalmazást nyerhetnek a szerződésekben meghatározott intézmények, eljárások és mechanizmusok igénybe vételére, feltéve hogy a javasolt együttműködés:
a) tiszteletben tartja az Európai Közösség hatásköreit, és az ebben a címben megállapított
célkitűzéseket;
b) célja annak lehetővé tétele, hogy az Unió még gyorsabban a szabadságon, a biztonságon
és a jog érvényesülésén alapuló térséggé válhasson.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhatalmazást az érintett tagállamok kérelmére a Tanács minősített többséggel adja meg azután, hogy a Bizottságot felkérte véleményének előterjesztésére; a kérelmet az Európai Parlament részére is továbbítani kell.
Ha a Tanács egyik tagja kijelenti, hogy fontos és általa megnevezett nemzeti politikai okokból ellenezni kívánja a minősített többséggel nyújtandó felhatalmazást, szavazásra nem kerül sor. A Tanács minősített többséggel eljárva kérheti, hogy az ügyet egyhangú határozathozatalra terjesszék az Európai Tanács elé.
A Tanács tagjainak szavazatait az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikke (2) bekezdésének megfelelően kell súlyozni. A határozat elfogadásához legalább 10 tag által leadott, legalább 62 igen szavazat szükséges.
(3) Bármely tagállam, amely az e cikknek megfelelően létrehozott együttműködésben részt kíván venni, erről a szándékáról értesíti a Tanácsot és a Bizottságot, amely az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül — esetlegesen az adott tagállamnak a kérdéses együttműködésben való részvételéhez általa szükségesnek ítélt különleges rendelkezésekre vonatkozó ajánlásával együtt — véleményt terjeszt a Tanács elé. Az értesítés időpontjától számított négy hónapon belül a Tanács határoz a kérelemről és az általa szükségesnek ítélt különleges rendelkezésekről. A határozatot meghozottnak kell tekinteni, kivéve ha a Tanács minősített többséggel úgy határoz, hogy azt függőben tartja; ebben az esetben a Tanács közli döntésének indokait, és annak felülvizsgálatára határidőt állapít meg. Ennek a bekezdésnek az alkalmazásakor a Tanács a K.16. cikkben előírt feltételek szerint jár el.
(4) Ha ez a cikk, valamint a K.15. és K.16. cikk eltérően nem rendelkezik, az e cikkben szabályozott megerősített együttműködésre a K.1–K.13. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörére, valamint az e hatáskör gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit az (1), (2) és (3) bekezdésre is alkalmazni kell.
(5) Ez a cikk nem érinti a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő
beillesztéséről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit.
K.13. cikk
(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 137., 138., 138e., 139–142., 146., 147., 148(3), 150–153., 157–163., 191a. és 217. cikkét az e címben említett területekre vonatkozó rendelkezésekre is alkalmazni kell.
(2) Az intézményeknek az e címben említett területekre vonatkozó rendelkezések
következtében felmerülő igazgatási kiadásai az Európai Közösségek költségvetését terhelik.
(3) A fenti rendelkezések végrehajtása során felmerülő működési kiadások szintén az Európai Közösségek költségvetését terhelik, kivéve ha a Tanács egyhangúlag másként határoz. Azokban az esetekben, amikor a kiadások nem az Európai Közösségek költségvetését terhelik, azok a bruttó nemzeti termék-kulcs szerint a tagállamokat terhelik, kivéve ha a Tanács egyhangúlag másként határoz.
(4) Az Európai Közösségek költségvetését terhelő kiadásokra az Európai Közösséget létrehozó szerződésben megállapított költségvetési eljárást kell alkalmazni.
K.14. cikk
A Bizottság vagy valamely tagállam kezdeményezésére a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag úgy határozhat, hogy a K.1. cikkben említett területeken való fellépésre az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címét kell alkalmazni, és ezzel egyidejűleg meghatározhatja az ezekre vonatkozó szavazási szabályokat. E határozatot a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánlja.”
12. A szerződés a következő új címmel egészül ki:
„VIa. cím
A MEGERŐSÍTETT EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
K.15. cikk
(1) Azok a tagállamok, amelyek egymás között megerősített együttműködést kívánnak létrehozni, igénybe vehetik az e szerződésben és az Európai Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott intézményeket, eljárásokat és mechanizmusokat, feltéve hogy az együttműködés:
a) az Unió célkitűzéseinek előmozdítását, illetve érdekeinek védelmét és szolgálatát célozza;
b) tiszteletben tartja az említett szerződések alapelveit és az Unió egységes intézményi
keretét;
c) csak végső eszközként kerül alkalmazásra akkor, ha az említett szerződések célkitűzéseit az azokban előírt megfelelő eljárások alkalmazásával nem lehet elérni;
d) legalább a tagállamok többségét érinti;
e) nem sérti a közösségi vívmányokat és az említett szerződések egyéb rendelkezései szerint
elfogadott intézkedéseket;
f) nem sérti azoknak a tagállamoknak a hatásköreit, jogait, kötelezettségeit és érdekeit,
amelyek az együttműködésben nem vesznek részt;
g) valamennyi tagállam előtt nyitott, és lehetővé teszi számukra, hogy az együttműködésben bármikor részt vegyenek, amennyiben az alaphatározatot és az abban a keretben hozott határozatokat betartják;
h) megfelel — az érintett területtől függően — az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5a. cikkében és az e szerződés K.12. cikkében előírt egyes további kritériumoknak, és azt a Tanács a hivatkozott cikkekben megállapított eljárások szerint jóváhagyta.
(2) A tagállamok — az őket érintő mértékben — alkalmazzák azokat a jogi aktusokat és határozatokat, amelyeket annak az együttműködésnek a végrehajtása céljából fogadtak el, amelyben részt vesznek. Azok a tagállamok, amelyek az ilyen együttműködésben nem vesznek részt, nem akadályozhatják ezeknek a részt vevő tagállamok által történő végrehajtását.
K.16. cikk
(1) A K.15. cikkben említett együttműködés végrehajtásához szükséges jogi aktusok és határozatok elfogadása céljából e szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés megfelelő intézményi rendelkezéseit kell alkalmazni. Míg a vitákban a Tanács minden tagja, a határozatok meghozatalában csak a részt vevő tagállamok képviselői vehetnek részt. A minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikkének (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani. Az egyhangúság eléréséhez csak a Tanács érintett tagjainak szavazatait kell figyelembe venni.
(2) Az együttműködés végrehajtásából eredő, az intézményeknél felmerülő igazgatási költségeken kívüli kiadások a részt vevő tagállamokat terhelik, kivéve ha a Tanács egyhangúlag másként határoz.
K.17. cikk
A Tanács és a Bizottság rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet az e cím alapján
létrehozott megerősített együttműködés alakulásáról.”
13. Az L. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„L. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésnek és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörére és az e hatáskör gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit e szerződésnek kizárólag a következő rendelkezéseire kell alkalmazni:
a) az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést az Európai Közösség létrehozása céljából módosító rendelkezések, továbbá az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződést és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést módosító rendelkezések;
b) a VI. cím rendelkezései, a K.7. cikkben meghatározott feltételek szerint;
c) a VIa. cím rendelkezései, az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5a. cikkében, valamint az e szerződés K.12. cikkében meghatározott feltételek szerint;
d) az intézmények intézkedései tekintetében az F. cikk (2) bekezdése annyiban, amennyiben az Európai Közösségeket létrehozó szerződések és e szerződés szerint a Bíróság hatáskörrel rendelkezik;
e) az L–S. cikk.”
14. Az N. cikk (2) bekezdését el kell hagyni, az (1) bekezdés pedig számozatlan bekezdésként marad meg.
15. Az O. cikk első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Bármely olyan európai állam kérheti felvételét az Unióba, amely tiszteletben tartja a F. cikk (1) bekezdésében megállapított alapelveket. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely a Bizottsággal folytatott konzultációt és az Európai Parlament tagjainak abszolút többségével elfogadott hozzájárulását követően arról egyhangúlag határoz.”
16. Az S. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:
„Az 1994. évi csatlakozási szerződés értelmében e szerződés finn és svéd változata szintén
hiteles.”
2. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul:
1. A preambulum a nyolcadik preambulumbekezdés után a következő preambulumbekezdéssel
egészül ki:
„AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy az oktatáshoz való széleskörű hozzáférés és az ismeretek folyamatos frissítése által népeik számára elősegítsék a lehető legmagasabb szintű tudás elérését,”
2. A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„2. cikk
A Közösség feladata, hogy közös piac, valamint gazdasági és monetáris unió létrehozásával, továbbá a 3. és a 3a. cikkben meghatározott közös politikák, illetve intézkedések végrehajtásával a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését, a foglalkoztatottság és a szociális védelem magas szintjét, a férfiak és nők egyenlőségét, a fenntartható és inflációt nem gerjesztő növekedést, a gazdasági teljesítmények nagyfokú versenyképességét és konvergenciáját, a környezet minőségének magas szintű védelmét és javítását, az életszínvonal és életminőség emelését, valamint a tagállamok közötti gazdasági és társadalmi kohéziót és szolidaritást.”
3. A 3. cikk a következőképpen módosul:
a) a jelenlegi szöveg (1) bekezdésként számozódik;
b) Az új (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) a személyek belépésére és mozgására vonatkozó intézkedések a IIIa. címben foglaltak értelmében;”
c) az új (1) bekezdés szövege a h) pont után a következő új i) ponttal egészül ki:
„i) a tagállamok foglalkoztatáspolitikája közötti koordináció előmozdítása abból a célból, hogy egy összehangolt foglalkoztatási stratégia kialakítása által növeljék eredményességüket;”
d) az új (1) bekezdés korábbi i) pontja j) pontra változik, az azt követő pontok megjelölése pedig ennek megfelelően alakul;
e) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Közösség az e cikkben említett valamennyi tevékenység folytatása során törekszik az egyenlőtlenségek kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdítására.”
4. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„3c. cikk
A környezetvédelmi követelményeket — különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel — be kell illeszteni a 3. cikkben említett közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába.”
5. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„5a. cikk
(1) Azok a tagállamok, amelyek egymás között megerősített együttműködést kívánnak létrehozni, az Európai Unióról szóló szerződés 43. és 44. cikkére is figyelemmel felhatalmazást nyerhetnek az e szerződésben meghatározott intézmények, eljárások és mechanizmusok igénybevételére, feltéve hogy a javasolt együttműködés:
a) nem érinti a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozó területeket;
b) nem sérti a közösségi politikákat, fellépéseket vagy programokat;
c) nem érinti az uniós polgárságot, illetve nem tesz megkülönböztetést a tagállamok állampolgárai között;
d) az e szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül marad; és
e) nem jelent megkülönböztetést vagy korlátozást a tagállamok közötti kereskedelemben, és nem torzítja a tagállamok közötti verseny feltételeit.
(2) Az (1) bekezdésben említett felhatalmazást a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az
Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel adja meg.
Ha a Tanács egyik tagja kijelenti, hogy fontos és általa megnevezett nemzeti politikai okokból
ellenezni kívánja a minősített többséggel nyújtandó felhatalmazást, szavazásra nem kerül sor. A
Tanács minősített többséggel kérheti, hogy az ügyet egyhangú határozathozatalra terjesszék az
állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács elé.
Azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés szerinti megerősített együttműködést kívánnak létrehozni, kérelmet terjeszthetnek a Bizottság elé, amely ilyen értelmű javaslatot nyújthat be a Tanácsnak. Amennyiben a Bizottság nem nyújt be javaslatot, tájékoztatja az érintett tagállamokat ennek okairól.
(3) Bármely tagállam, amely az e cikknek megfelelően létrehozott együttműködésben részt kíván venni, erről a szándékáról értesíti a Tanácsot és a Bizottságot, amely az értesítés kézhezvételétől számított három hónapon belül véleményt terjeszt a Tanács elé. Az értesítés időpontjától számított négy hónapon belül a Bizottság határoz a kérelemről és az általa esetlegesen szükségesnek ítélt különleges rendelkezésekről.
(4) Ha ez a cikk, valamint az Európai Unióról szóló szerződés K.15. és K.16. cikke eltérően nem rendelkezik, az együttműködés keretében végzett tevékenységek végrehajtásához szükséges jogi aktusokra és határozatokra e szerződés megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ez a cikk nem érinti a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseit.”
6. A 6. cikk második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az ilyen megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokat fogadhat el.”
7. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„6a. cikk
E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és a szerződés által a Közösségre átruházott hatáskörök keretén belül a Tanács, a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag megfelelő intézkedéseket tehet a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés leküzdésére.”
8. Az első rész a végén a következő cikkel egészül ki:
„7d. cikk
A 77., 90. és 92. cikk sérelme nélkül és figyelemmel az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak az Unió közös értékrendjében elfoglalt helyére, valamint a társadalmi és területi kohézióban játszott szerepére, a Közösség és a tagállamok saját hatáskörükben és e szerződés alkalmazási körén belül gondoskodnak arról, hogy ezek a szolgáltatások olyan elvek alapján és feltételek mellett működjenek, amelyek lehetővé teszik rendeltetésük teljesítését.”
9. A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Létrejön az uniós polgárság. Uniós polgár mindenki, aki valamely tagállam állampolgára. Az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.”
10. A 8a. cikk (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) A Tanács rendelkezéseket hozhat azzal a céllal, hogy megkönnyítse az (1) bekezdésben említett jogok gyakorlását; amennyiben e szerződés másként nem rendelkezik, a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően jár el. A Tanács ezen eljárás során mindvégig egyhangúlag határoz.”
11. A 8d. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Minden uniós polgárnak lehetősége van arra, hogy a 248. cikkben említett nyelvek valamelyikén írásban forduljon az e cikkben vagy a 7. cikkben említett bármely intézményhez vagy szervhez, és ugyanazon a nyelven kapjon választ.”
12. Az 51. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„51. cikk
A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően a szociális biztonság területén elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók szabad mozgásának biztosításához szükségesek; e célból olyan eszközrendszert hoz létre, amely a migráns munkavállalók és az azok jogán jogosultak számára biztosítja
a) a különböző országok jogszabályai szerint figyelembe vehető összes időszak összevonását a juttatásokhoz való jog megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások összegének kiszámítása céljából;
b) a juttatások kifizetését a tagállamok területén lakó személyek számára.
A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárás során mindvégig egyhangúlag határoz.”
13. Az 56. cikk (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően irányelveket bocsát ki a
fent említett rendelkezések összehangolása céljából.”
14. Az 57. cikk (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) Ugyanebből a célból a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően irányelveket bocsát ki a tagállamok önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolására. A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárás során mindvégig egyhangúlag határoz az olyan irányelvekről, amelyek végrehajtása legalább egy tagállamban a természetes személyek képzésére és a szakma gyakorlásának feltételeire vonatkozó, az egyes szakmákra irányadó jogi szabályozás meglévő alapelveinek módosítását vonná maga után. Egyéb esetekben a Tanács minősített többséggel határoz.”
15. A harmadik rész a következő új címmel egészül ki:
„IIIa. cím
XXXXXXX, MENEKÜLTÜGY, BEVÁNDORLÁS ÉS A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSÁRA VONATKOZÓ EGYÉB POLITIKÁK
73i. cikk
A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Tanács:
a) az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszakon belül a 7a. cikknek megfelelően a személyek szabad mozgásának biztosítását célzó intézkedéseket fogad el az azzal közvetlenül összefüggő, a külső határok ellenőrzésével, a menekültüggyel és a bevándorlással kapcsolatos kísérő intézkedésekkel együtt a 73j. cikk 2. és 3. pontja, valamint a 73k. cikk 1. a) és 2. a) pontja rendelkezéseinek megfelelően, továbbá a bűnmegelőzésre és a bűnüldözésre vonatkozó intézkedéseket fogad el az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikk e) pontja rendelkezéseinek megfelelően;
b) egyéb intézkedéseket fogad el a menekültügy, a bevándorlás és a harmadik országok állampolgárai jogainak védelme terén a 73k. cikk rendelkezéseinek megfelelően;
c) intézkedéseket fogad el a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a 73m. cikkben előírtak szerint;
d) megfelelő intézkedéseket fogad el a 73n. cikkben említett közigazgatási együttműködés ösztönzésére és erősítésére;
e) intézkedéseket fogad el a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén, amelyek célja az Európai Unióról szóló szerződés rendelkezéseinek megfelelően a biztonság magas szintjének elérése az Unión belüli bűnmegelőzés és bűnüldözés által.
73j. cikk
A Tanács a 73o. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az Amszterdami Szerződés hatálybalépésétől számított ötéves időszakon belül:
1. intézkedéseket fogad el azzal a céllal, hogy a 7a. cikknek megfelelően mind az uniós polgárokra, mind harmadik országok állampolgáraira vonatkozóan biztosítsa, hogy a személyeket a belső határok átlépésekor ne ellenőrizzék;
2. intézkedéseket fogad el a tagállamok külső határainak átlépésére vonatkozóan, amelyek
meghatározzák:
a) az ilyen határoknál a személyek ellenőrzése során a tagállamok által követendő
szabályokat és eljárásokat;
b) a legfeljebb három hónaposra tervezett tartózkodásokra vonatkozó vízumok szabályait, beleértve:
i. azon harmadik országok listáját, amelyek állampolgárainak a külső határok átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, és azon országokét, amelyek állampolgárai mentesek e követelmény alól;
ii. a tagállamok vízumkiadási eljárásait és ezek feltételeit;
iii. az egységes vízumformátumot;
iv. az egységes vízumra vonatkozó szabályokat;
3. intézkedéseket fogad el azoknak a feltételeknek a meghatározásáról, amelyek mellett harmadik országok állampolgárai legfeljebb három hónapon keresztül szabadon utazhatnak a tagállamok területén.
73k. cikk
A Tanács a 73o. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően az Amszterdami Szerződés hatálybalépésétől számított ötéves időszakon belül:
1. intézkedéseket fogad el a menekültügyre vonatkozóan a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-ai genfi egyezménnyel és az 1967. január 31-ei jegyzőkönyvvel, valamint az egyéb irányadó egyezményekkel összhangban a következő területeken:
a) egy harmadik ország állampolgárának a tagállamok valamelyikében benyújtott menedékjog iránti kérelmét elbíráló tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok és mechanizmusok,
b) a menedékkérők tagállamokban történő befogadására vonatkozó
minimumszabályok,
c) a harmadik országok állampolgárainak menekültkénti elismerésére vonatkozó minimumszabályok,
d) a menekültstátusz tagállamokban történő megadására vagy visszavonására
vonatkozóan eljárási minimumszabályok;
2. intézkedéseket fogad el a menekültekre és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyekre
vonatkozóan a következő területeken:
a) minimumszabályok ideiglenes védelem nyújtására vonatkozóan harmadik országból származó lakóhelyüket elhagyni kényszerült és származási országukba visszatérni nem tudó személyek számára, valamint az egyéb okból nemzetközi védelemre szoruló személyek számára,
b) a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek befogadásával és befogadásuk következményeinek viselésével kapcsolatban a tagállamokra háruló terhek kiegyensúlyozott elosztásának előmozdítása;
3. intézkedéseket fogad el a bevándorláspolitikára vonatkozóan a következő területeken:
a) a belépés és a tartózkodás feltételei, valamint eljárási szabályok a huzamos tartózkodásra jogosító vízumok és huzamos tartózkodási engedélyek tagállamok által történő kiadására vonatkozóan, beleértve a családegyesítési célúakat is,
b) illegális bevándorlás és illegális tartózkodás, beleértve az illegálisan tartózkodók repatriálását is;
4. intézkedéseket fogad el azoknak a jogoknak és feltételeknek a meghatározására vonatkozóan, amelyek mellett harmadik országoknak a tagállamok valamelyikében jogszerűen tartózkodó állampolgárai más tagállamokban tartózkodhatnak.
A Tanács által a 3. és 4. pont alapján elfogadott intézkedések egyik tagállamot sem akadályozzák abban, hogy az érintett területeken olyan nemzeti rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek összeegyeztethetőek ezzel a szerződéssel és a nemzetközi megállapodásokkal.
A fent említett ötéves időtartam nem vonatkozik a 2. b) pont, a 3. a) pont és a 4. pont alapján elfogadandó intézkedésekre.
73l. cikk
(1) E cím nem érinti a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos
tagállami hatáskörök gyakorlását.
(2) Abban az esetben, ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez, az (1) bekezdés sérelme nélkül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel az érintett tagállamok javára hat hónapot meg nem haladó időtartamra átmeneti intézkedéseket fogadhat el.
73m. cikk
A több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a 73o. cikknek megfelelően és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben elfogadásra kerülő intézkedések magukban foglalják:
a) fejlesztést és egyszerűsítést a következő területeken:
— a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítésének
rendszere;
— együttműködés a bizonyításfelvétel terén;
— a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok, köztük a nem bírósági ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása,
b) a tagállamokban alkalmazandó kollíziós, illetve joghatóságra vonatkozó szabályok
összeegyeztethetőségének előmozdítását;
c) a polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölését, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárási szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával.
73n. cikk
A Tanács a 73o. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően intézkedéseket tesz a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei, valamint ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő együttműködés biztosítására.
73o. cikk
(1) Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves átmeneti időszak során a Tanács a Bizottság javaslata vagy valamely tagállam kezdeményezése alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz.
(2) Ennek az ötéves időszaknak a letelte után:
— a Tanács a Bizottság javaslatai alapján határoz; a Bizottság megvizsgálja a bármely tagállam által arra vonatkozóan benyújtott kérelmet, hogy a Bizottság terjesszen javaslatot a Tanács elé;
— a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz arról, hogy az e cím alá tartozó valamennyi területre vagy egyes területekre a 189b. cikkben említett eljárást alkalmazzák, valamint a Bíróság hatáskörével kapcsolatos rendelkezések kiigazításáról.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, a 73j. cikk 2. b) pontjának i. és iii. alpontjában említett intézkedéseket a Tanács az Amszterdami Szerződés hatálybalépésétől kezdődően a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel fogadja el.
(4) A (2) bekezdéstől eltérve, a 73j. cikk 2. b) pontjának ii. és iv. alpontjában említett intézkedéseket az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő ötéves időszak letelte után a Tanács a 189b. cikkben említett eljárásnak megfelelően fogadja el.
73p. cikk
(1) A 177. cikket erre a címre a következő körülmények között és feltételekkel kell alkalmazni: ha kérdés merül fel e cím értelmezésével, vagy a közösségi intézmények e címen alapuló jogi aktusainak érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, ennek a bíróságnak, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához a kérdésre vonatkozóan döntésre van szüksége, kérnie kell a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.
(2) A Bíróság semmilyen körülmények között nem rendelkezik hatáskörrel a 73j. cikk 1. pontja alapján a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatosan hozott intézkedésekre vagy határozatokra vonatkozóan.
(3) A Tanács, a Bizottság vagy valamely tagállam kérheti a Bíróságot, hogy döntsön az e címmel vagy valamely közösségi intézmény e cím alapján hozott jogi aktusával kapcsolatos értelmezési kérdésről. A Bíróságnak az ilyen kérelem alapján hozott döntése nem alkalmazható a tagállamok bíróságainak jogerős ítéleteire.
73q. cikk
E cím alkalmazása függ az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló jegyzőkönyv, valamint a Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv rendelkezéseitől, és nem érinti az Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikke egyes vonatkozásainak az Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvet.”
16. A 75. cikk (1) bekezdésében a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A 74. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően meghatározza:”
17. A 100a. cikk (3), (4) és (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A Bizottság az (1) bekezdésben előirányzott, az egészségügyre, a biztonságra, a környezetvédelemre és a fogyasztóvédelemre vonatkozó javaslataiban a védelem magas szintjét veszi alapul, különös figyelemmel a tudományos tényeken alapuló új fejleményekre. Az
Európai Parlament és a Tanács saját hatáskörén belül szintén törekszik e célkitűzés
megvalósítására.
(4) Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 36. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.
(5) Ezen felül, a (4) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben egy harmonizációs intézkedésnek a Tanács vagy Bizottság által történő elfogadását követően valamely tagállam új tudományos bizonyítékon alapuló, a környezet vagy a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos nemzeti rendelkezések bevezetését tartja szükségesnek az adott tagállamra jellemző olyan probléma miatt, amely a harmonizációs intézkedés elfogadása után merült fel, ezekről az előirányzott rendelkezésekről és bevezetésük indokairól értesíti a Bizottságot.
(6) A Bizottság a (4) és (5) bekezdésben említett értesítésektől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.
Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem hoz határozatot, a (4) és (5) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseket jóváhagyottnak kell tekinteni.
Ha az ügy összetettsége indokolja, és az emberi egészséget fenyegető veszély nem áll fenn, a Bizottság értesítheti az érintett tagállamot arról, hogy az ebben a bekezdésben említett határidő legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
(7) Ha a (6) bekezdés alapján egy tagállamnak engedélyezték valamely harmonizációs intézkedéstől eltérő nemzeti rendelkezések fenntartását vagy bevezetését, a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasolja-e az adott intézkedés kiigazítását.
(8) Ha egy olyan területen, amely korábban harmonizációs intézkedések tárgyát képezte, valamely tagállam különleges közegészségügyi problémát vet fel, erről tájékoztatja a Bizottságot, amely haladéktalanul megvizsgálja, hogy javasoljon-e megfelelő intézkedéseket a Tanácsnak.
(9) A 169. és 170. cikkben megállapított eljárástól eltérve, a Bizottság vagy bármely tagállam közvetlenül a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam az e cikkben biztosított hatáskörével visszaél.
(10) A fentiekben említett harmonizációs intézkedések indokolt esetben védzáradékot tartalmaznak, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy a 36. cikkben említett egy vagy több nem gazdasági okból, közösségi ellenőrzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.”
18. A 100c. és 100d. cikk hatályát veszti.
19. A szerződés a VI. cím után a következő címmel egészül ki:
„VIa. cím FOGLALKOZTATÁS
109n. cikk
A tagállamok és a Közösség az Európai Unióról szóló szerződés B. cikkében, valamint az e szerződés 2. cikkében meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében e címnek megfelelően összehangolt stratégia kialakítására törekednek a foglalkoztatás, és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén.
109o. cikk
(1) A tagállamok foglalkoztatáspolitikájuk révén hozzájárulnak a 109n. cikkben említett célkitűzések eléréséhez olyan módon, amely összhangban áll a tagállamok és a Közösség gazdaságpolitikájának a 103. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott átfogó iránymutatásaival.
(2) A tagállamok a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlat figyelembevételével közös érdekű ügynek tekintik a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú fellépésüket a Tanácsban a 109q. cikk rendelkezéseinek megfelelően összehangolják.
109p. cikk
(1) A Közösség hozzájárul a foglalkoztatás magas szintjéhez azáltal, hogy bátorítja a tagállamok közötti együttműködést, támogatja és szükség esetén kiegészíti tevékenységüket. Ennek során tiszteletben tartja a tagállamok hatáskörét.
(2) A közösségi politikák és intézkedések meghatározásánál és végrehajtásánál figyelembe kell venni a foglalkoztatás magas szintjének célkitűzését.
109q. cikk
(1) A Tanács és a Bizottság által készített együttes éves jelentés alapján az Európai Tanács évente megvizsgálja a foglalkoztatottság helyzetét a Közösségben, és következtetéseket fogad el arra vonatkozóan.
(2) Az Európai Tanács következtetéseiből kiindulva a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával és a 109s. cikkben említett Foglalkoztatási Bizottsággal folytatott konzultációt követően minősített többséggel évente iránymutatásokat dolgoz ki, amelyeket a tagállamok foglalkoztatáspolitikájukban figyelembe vesznek. Ezeknek az iránymutatásoknak összhangban kell állniuk a 103. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott átfogó iránymutatásokkal.
(3) Minden tagállam éves jelentést nyújt be a Tanácsnak és a Bizottságnak azokról a főbb intézkedésekről, amelyeket a (2) bekezdésben említett foglalkoztatási iránymutatások fényében a foglalkoztatáspolitikája végrehajtása céljából hozott.
(4) A Tanács a (3) bekezdésben említett jelentések alapján és a Foglalkoztatási Bizottság véleményének kézhezvételét követően a foglalkoztatási iránymutatások fényében évente megvizsgálja a tagállamok foglalkoztatáspolitikájának végrehajtását. A Tanács a Bizottság ajánlása alapján, minősített többséggel ajánlásokat tehet a tagállamok számára, amennyiben ezt a vizsgálat nyomán célszerűnek tartja.
(5) A vizsgálat eredményei alapján a Tanács és a Bizottság együttes éves jelentést készít az Európai Tanács számára a Közösség foglalkoztatási helyzetéről és a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásáról.
109r. cikk
A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy bátorítsák az együttműködést a tagállamok között és támogassák fellépésüket a foglalkoztatás terén olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, összehasonlító elemzések és tanácsok szolgáltatása, valamint az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése, különösen kísérleti projektek útján.
Ezek az intézkedések nem foglalják magukban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolását.
109s. cikk
A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően létrehozza a tanácsadói jogkörrel rendelkező Foglalkoztatási Bizottságot annak érdekében, hogy elősegítse a tagállamok közötti együttműködést a foglalkoztatási és munkaerő-piaci politikák területén. A bizottság a következő feladatokat látja el:
— figyelemmel kíséri a foglalkoztatási helyzetet és a foglalkoztatáspolitikát a tagállamokban és a Közösségben;
— a 151. cikk sérelme nélkül a Tanács vagy a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésére véleményeket dolgoz ki, és hozzájárul a Tanács 109q. cikkben említett tevékenységének előkészítéséhez.
Feladatának teljesítése során a bizottság konzultál a szociális partnerekkel. Minden egyes tagállam és a Bizottság két-két bizottsági tagot nevez ki.”
20. A 113. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően az (1)–(4) bekezdés alkalmazását egyhangúlag kiterjesztheti a szolgáltatásokról és szellemi tulajdonról szóló nemzetközi tárgyalásokra és megállapodásokra annyiban, amennyiben azokra az említett bekezdések hatálya nem terjed ki.”
21. A szerződés a VII. cím után a következő címmel egészül ki:
„VIIa. cím
VÁMÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
116. cikk
E szerződés alkalmazási körében a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően intézkedéseket tesz a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti vámügyi együttműködés erősítésére. Ezek az intézkedések nem érintik sem a nemzeti büntetőjog alkalmazását, sem a nemzeti igazságszolgáltatást.”
22. A 117–120. cikk helyébe a következő cikkek lépnek:
„117. cikk
Az alapvető szociális jogokat, többek között az 1961. október 18-án Torinóban aláírt Európai szociális chartában, valamint a munkavállalók alapvető szociális jogairól szóló 1989. évi közösségi chartában meghatározott jogokat szem előtt tartva, a Közösség és a tagállamok célkitűzése a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása — lehetővé téve ezáltal a fejlődési folyamat fenntartása mellett ezek összehangolását —, a megfelelő szociális védelem, a szociális partnerek közötti párbeszéd és az emberi erőforrások fejlesztésének elősegítése a tartósan magas foglalkoztatás és a kirekesztés elleni küzdelem érdekében.
E célból a Közösség és a tagállamok olyan intézkedéseket hajtanak végre, amelyek figyelembe veszik — különösen a szerződéses kapcsolatok terén — a nemzeti gyakorlatok sokszínűségét, valamint a Közösség gazdasági versenyképessége fenntartásának szükségességét.
Úgy vélik, hogy ez a fejlődés nemcsak a szociális rendszerek összehangolását előnyben részesítő közös piac működéséből következik, hanem az e szerződésben megállapított eljárásokból, valamint a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséből is.
118. cikk
(1) A 117. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében a Közösség a következő
területeken támogatja és egészíti ki a tagállamok tevékenységeit:
— különösen a munkakörnyezet javítása a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében;
— munkafeltételek;
— a munkavállalók tájékoztatása és véleményük meghallgatása;
— a munkaerőpiacról kirekesztett személyek beilleszkedésének lehetővé tétele 127. cikk
sérelme nélkül;
— a férfiak és nők munkaerő-piaci esélyegyenlősége és az egyenlő munkahelyi bánásmód.
(2) E célból a Tanács irányelvek útján fokozatosan alkalmazandó minimumkövetelményeket fogadhat el, figyelembe véve az egyes tagállamokban fennálló feltételeket és műszaki szabályokat. Ezek az irányelvek nem írhatnak elő olyan közigazgatási, pénzügyi vagy jogi korlátozásokat, amelyek gátolnák a kis- és középvállalkozások alapítását és fejlődését.
A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális
Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz.
A Tanács ugyanazon eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogadhat el, amelyek arra szolgálnak, hogy ösztönözzék az együttműködést a tagállamok között olyan kezdeményezések révén, amelyek célja az ismeretek gyarapítása, az információk és a bevált gyakorlatok cseréjének fejlesztése, az innovatív megközelítések támogatása és a tapasztalatok kiértékelése a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében.
(3) A Tanács azonban a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag határoz a következő területeken:
— a munkavállalók szociális biztonsága és szociális védelme;
— a munkavállalók védelme munkaviszonyuk megszüntetése esetén;
— a munkavállalók és munkaadók érdekeinek képviselete és kollektív védelme, beleértve — a (6) bekezdésre is figyelemmel — a vállalatvezetésben való részvételt;
— a Közösség területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok
foglalkoztatásának feltételei;
— a foglalkoztatás és munkahelyteremtés elősegítését célzó pénzügyi hozzájárulások, a Szociális Alapra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül.
(4) A szociális partnereket együttes kérelmükre bármely tagállam megbízhatja a (2) és (3) bekezdés alapján elfogadott irányelvek végrehajtásával.
Ebben az esetben e tagállamnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy legkésőbb az irányelv 189. cikk szerinti átültetésének napjáig a szociális partnerek a szükséges intézkedéseket megállapodás útján bevezették, miközben minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdekében, hogy az irányelv által előírt eredmények elérését mindenkor biztosítani tudja.
(5) Az e cikk alapján elfogadott rendelkezések nem akadályozzák a tagállamokat abban, hogy olyan szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be, amelyek e szerződéssel összeegyeztethetők.
(6) E cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni a díjazásra, az egyesülési jogra, a sztrájkjogra vagy a kizárás jogára.
118a. cikk
(1) A Bizottság feladata elősegíteni a szociális partnerek közösségi szintű konzultációját, és megtenni minden szükséges intézkedést, hogy megkönnyítse a felek közötti párbeszédet a számukra nyújtott kiegyensúlyozott támogatás biztosításával.
(2) E célból a Bizottság a szociálpolitika területére vonatkozó javaslatok benyújtása előtt
konzultál a szociális partnerekkel a közösségi fellépés lehetséges irányáról.
(3) Ha az ilyen konzultációt követően a Bizottság közösségi fellépést tart kívánatosnak, a tervezett javaslat tartalmáról konzultál a szociális partnerekkel. A szociális partnerek a Bizottsághoz véleményt vagy — adott esetben — ajánlást juttatnak el.
(4) Az ilyen konzultáció alkalmával a szociális partnerek tájékoztathatják a Bizottságot arról, hogy a 118b. cikkben említett eljárás megindítását igénylik. Az eljárás időtartama nem haladhatja meg a kilenc hónapot, kivéve ha az érintett szociális partnerek, valamint a Bizottság együttesen úgy határoznak, hogy azt meghosszabbítják.
118b. cikk
(1) A szociális partnerek közötti közösségi szintű párbeszéd, amennyiben úgy kívánják, szerződéses kapcsolatokhoz, így megállapodásokhoz vezethet.
(2) A közösségi szinten megkötött megállapodásokat a szociális partnerek és a tagállamok sajátos eljárásainak és gyakorlatának megfelelően, vagy pedig — a 118. cikk hatálya alá tartozó kérdésekben — az aláíró felek együttes kérelmére, a Xxxxxx által a Bizottság javaslata alapján hozott határozattal kell végrehajtani.
A Tanács minősített többséggel jár el, kivéve ha a kérdéses megállapodás egy vagy több olyan rendelkezést tartalmaz, amely a 118. cikk (3) bekezdésében említett területek valamelyikére vonatkozik; ebben az esetben a Tanács egyhangúlag határoz.
118c. cikk
A 117. cikkben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében és e szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Bizottság a szociális politikának az e fejezet hatálya alá tartozó minden területén ösztönzi a tagállamok együttműködését és megkönnyíti intézkedéseik összehangolását, különösen a következő területeken:
— foglalkoztatás;
— munkajog és munkafeltételek;
— alap- és magasabb szintű szakképzés;
— szociális biztonság;
— munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése;
— munkahelyi egészségvédelem;
— egyesülési jog, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások.
E célból a Bizottság a tagállamokkal szoros kapcsolatot tartva tanulmányokat készít, véleményeket ad és konzultációkat szervez mind a nemzeti szinten felmerülő, mind pedig a nemzetközi szervezetek érdeklődésére is számot tartó problémakörökben.
Az e cikkben említett véleményeinek közreadását megelőzően a Bizottság konzultációt folytat a
Gazdasági és Szociális Bizottsággal.
119. cikk
(1) Minden tagállam biztosítja annak az elvnek az alkalmazását, hogy a férfiak és a nők egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kapjanak.
(2) E cikk alkalmazásában "díjazás" a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.
A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazás azt jelenti, hogy:
a) teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg;
b) időbér esetén azonos munkakörben azonos díjazás jár.
(3) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy biztosítsa a férfiak és nők között az egyenlő esélyek és az egyenlő bánásmód elvének alkalmazását a foglalkoztatás és a munka területén, beleértve az egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazás alapelvét is.
(4) Annak érdekében, hogy ténylegesen biztosítsák a teljes egyenlőséget a férfiak és nők között a munka világában, az egyenlő bánásmód elve nem akadályozza a tagállamokat abban, hogy bizonyos előnyöket nyújtó intézkedéseket tartsanak fenn vagy fogadjanak el abból a célból, hogy az alulreprezentált nem számára a szakmai tevékenységek folytatását megkönnyítsék, vagy hogy a szakmai előmenetelükben őket érő hátrányokat megakadályozzák vagy kiegyenlítsék.
119a. cikk
A tagállamok törekednek arra, hogy fenntartsák a fizetett szabadságra vonatkozó szabályozási
rendszerek fennálló egyenértékűségét.
120. cikk
A Bizottság évente jelentést készít a 117. cikk célkitűzéseinek megvalósításában elért előrehaladásról, beleértve a Közösségen belüli demográfiai helyzetet. Jelentését megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak.
Az Európai Parlament felkérheti a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a szociális helyzetet
érintő egyes problémákról.”
23. A 125. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„125. cikk
A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően elfogadja az Európai Szociális Alapra vonatkozó végrehajtási határozatokat.”
24. A 127. cikk (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(4) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően intézkedéseket fogad el, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását.”
25. A 128. cikk (4) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(4) A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat.”
26. A 129. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„129. cikk
(1) Valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.
A Közösség fellépése, amely kiegészíti a nemzeti politikákat, a népegészségügyi helyzet javítására, az emberi megbetegedések és betegségek, valamint az emberi egészséget fenyegető veszélyek okainak megelőzésére irányul. Az ilyen fellépés magában foglalja a széles körben terjedő súlyos betegségek elleni küzdelmet az azok okaira, terjedésére és megelőzésére vonatkozó kutatások, valamint az egészségügyi tájékoztatás és oktatás előmozdítása által.
A Közösség kiegészíti a tagállamok fellépését a kábítószer-fogyasztással kapcsolatos
egészségkárosodás csökkentése érdekében, beleértve a felvilágosítást és a megelőzést is.
(2) A Közösség bátorítja a tagállamok közötti együttműködést az e cikkben említett
területeken, és szükség esetén támogatást nyújt a tagállamok fellépéséhez.
A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva összehangolják politikáikat és programjaikat az
(1) bekezdésben említett területeken. A Bizottság a tagállamokkal szorosan együttműködve
megtehet minden hasznos kezdeményezést az összehangolás előmozdítására.
(3) A Közösség és a tagállamok elősegítik az együttműködést harmadik országokkal és a népegészségügy területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel.
(4) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően az e cikkben említett célok eléréséhez a következők elfogadásával járul hozzá:
a) az emberi eredetű szervek és szövetek, a vér és vérkészítmények magas szintű minőségi és biztonsági előírásainak megállapítására vonatkozó intézkedések; ezek az intézkedések nem akadályozhatják a tagállamokat abban, hogy szigorúbb védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be;
b) a 43. cikktől eltérve, intézkedések az állat- és növényegészségügy terén, amelyek közvetlen célja a közegészség védelme;
c) az emberi egészség védelmére és javítására szolgáló ösztönző intézkedések, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását.
A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel ajánlásokat is elfogadhat az e
cikkben meghatározott célok érdekében.
(5) A népegészségügy terén való közösségi fellépés során teljes mértékben tiszteletben kell tartani a tagállamoknak az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás szervezésére és nyújtására vonatkozó hatáskörét. Különösen a (4) bekezdés a) pontjában említett intézkedések nem érintik a szervek és vér adására vagy gyógyászati célú felhasználására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.”
27. A 129a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„129a. cikk
(1) A fogyasztói érdekek érvényesülésének előmozdítása és a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosítása érdekében a Közösség hozzájárul a fogyasztók egészségének, biztonságának és gazdasági érdekeinek védelméhez, valamint a tájékoztatáshoz, oktatáshoz és az érdekeik védelmét célzó önszerveződéshez való jogaik megerősítéséhez.
(2) A fogyasztóvédelmi követelményeket figyelembe kell venni az egyéb közösségi politikák és tevékenységek meghatározásakor és végrehajtásakor.
(3) A Közösség a következőkkel járul hozzá az (1) bekezdésben említett célok eléréséhez:
a) a 100a. cikk alapján a belső piac megvalósításával összefüggésben elfogadott
intézkedések;
b) a tagállami politikákat támogató, kiegészítő és figyelemmel kísérő intézkedések.
(4) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően elfogadja a (3) bekezdés b) pontjában említett intézkedéseket.
(5) A (4) bekezdés szerint elfogadott intézkedések nem akadályozzák a tagállamokat szigorúbb védintézkedések fenntartásában vagy bevezetésében. Ezeknek az intézkedéseknek összeegyeztethetőknek kell lenniük e szerződéssel. Az intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot.”
28. A 129c. cikk (1) bekezdésében a harmadik francia bekezdés első részének helyébe a következő
szöveg lép:
„— támogathatja — különösen megvalósíthatósági tanulmányok, hitelgaranciák vagy kamattámogatások formájában — a tagállamok által támogatott, az első francia bekezdésben említett iránymutatások által meghatározott közös érdekű projekteket;”
29. A 129d. cikk a következőképpen módosul:
a) az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A 129c. cikk (1) bekezdésében említett iránymutatásokat és egyéb intézkedéseket a Tanács a 189b. cikkben említett eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadja el.”
b) a harmadik bekezdést el kell hagyni.
30. A 130a. cikk második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Közösség különösen a különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók vagy szigetek — a vidéki térségeket is beleértve — lemaradásának csökkentésére törekszik.”
31. A 130e. cikk első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozó végrehajtási határozatokat a Tanács hozza meg a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően.”
32. A 130i. cikk (1) bekezdésében az első albekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően többéves keretprogramot fogad el, amely felöleli a Közösség valamennyi tevékenységét.”
33. A 130o. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„130o. cikk
A Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően minősített többséggel fogadja el a 130n. cikkben említett rendelkezéseket.
A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően fogadja el a 130j., 130k. és 130l. cikkben említett rendelkezéseket. A kiegészítő programok elfogadásához az érintett tagállamok egyetértése szükséges.”
34. A 130r. cikk (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) A Közösség környezetpolitikájának célja a magas szintű védelem, figyelembe véve ugyanakkor a Közösség különböző régióinak helyzetében mutatkozó különbségeket. Ez a politika az elővigyázatosság és a megelőzés elvén, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárításának elvén, valamint a „szennyező fizet”-elven alapul.
Ebben az összefüggésben a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő harmonizációs intézkedések adott esetben egy védzáradékot foglalnak magukban, amely felhatalmazza a tagállamokat arra, hogy nem gazdasági jellegű környezetvédelmi okokból közösségi ellenőrzési eljárás alá tartozó ideiglenes intézkedéseket hozzanak.”
35. A 130s. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően határoz arról, hogy a Közösségnek milyen lépéseket kell tennie a 130r. cikkben említett célok elérése érdekében.”
b) a (2) bekezdés bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) bekezdésben előírt döntéshozatali eljárástól eltérve és a 100a. cikk sérelme nélkül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint az Európai Parlamenttel, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően egyhangúlag fogadja el:”
c) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Más területeken a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően fogadja el azokat az általános cselekvési programokat, amelyek az elérendő elsődleges célkitűzéseket meghatározzák.”
36. A 130w. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően elfogadja a 130u. cikkben említett célkitűzések elérésének előmozdításához szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések többéves programok formáját is ölthetik.”
37. A 137. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Parlament tagjainak száma nem haladhatja meg a hétszázat.”
38. A 138. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Parlament javaslatot dolgoz ki a közvetlen és általános választójog alapján valamennyi tagállamban egységes eljárás szerint vagy valamennyi tagállamban közös elveknek megfelelően tartandó választásokra vonatkozóan.”
b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Európai Parlament a Bizottság véleményének kikérése után és a Tanács egyhangúlag megadott jóváhagyásával meghatározza a tagjai feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket.”
39. A 151. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„151. cikk
(1) A tagállamok állandó képviselőiből álló bizottság feladata a Tanács munkájának előkészítése és a Xxxxxx által adott megbízatások teljesítése. A bizottság a Tanács eljárási szabályzatában előírt esetekben eljárási határozatokat fogadhat el.
(2) A Tanácsot a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti; a főtitkár egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője, akit a Főtitkárság működéséért felelős főtitkárhelyettes segít. A főtitkárt és a főtitkárhelyettest a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal.
A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg.
(3) A Tanács elfogadja eljárási szabályzatát.
A 191a. cikk (3) bekezdésének alkalmazása céljából a Tanács ebben a szabályzatban kidolgozza azokat a feltételeket, amelyek mellett a Tanács dokumentumai a nyilvánosság számára hozzáférhetők.
E bekezdés alkalmazása céljából a Tanács meghatározza azokat az eseteket, amikor jogalkotói minőségében eljárónak kell tekinteni, abból a célból, hogy ezekben az esetekben a dokumentumokhoz való hozzáférést — a döntéshozatali folyamat hatékonyságának megőrzése mellett — szélesebb körűvé tegye. Amikor a Tanács jogalkotói minőségében jár el, a szavazások eredményét és a szavazás indokolását, valamint a jegyzőkönyvben rögzített megjegyzéseket minden esetben nyilvánosságra kell hozni.”
40. A 158. cikk (2) bekezdésében az első és második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok kormányai közös megegyezéssel jelölik azt a személyt, akit a Bizottság elnökévé kívánnak kinevezni; a jelölést az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.
A tagállamok kormányai az elnökjelölttel történő közös megegyezéssel jelölik azokat a további
személyeket, akiket a Bizottság tagjaivá kívánnak kinevezni.”
41. A 163. cikk a következő új első bekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság elnökének politikai irányítása alatt működik.”
42. A 173. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bíróság azonos feltételek mellett rendelkezik hatáskörrel az Európai Parlament, a
Számvevőszék és az EKB által előjogaik megóvása érdekében indított keresetek tekintetében.”
43. A 188c. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Számvevőszék az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.”
b) a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Számvevőszék megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. Ennek során jelentést tesz, különösen ha bármilyen szabálytalanságot észlel.”
c) a (3) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(3) Az ellenőrzést a nyilvántartások alapján és szükség esetén a helyszínen, a Közösség többi intézményében, a Közösség nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek helyiségeiben és a tagállamokban — beleértve a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy helyiségeit is — végzik. A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy — ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel — a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységekkel kapcsolatot tartva kell elvégezni. A Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. Ezek a szervek vagy szervezeti egységek közlik a Számvevőszékkel, hogy részt kívánnak-e venni az ellenőrzésben.
A Közösség többi intézménye, a Közösség nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek, a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy és a nemzeti ellenőrző szervek, illetve — ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel
— a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységek a Számvevőszék kérésére megküldik a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.
Az Európai Beruházási Banknak a közösségi kiadások és bevételek kezelése terén végzett tevékenysége tekintetében a Számvevőszéknek a Bank által őrzött információkhoz való hozzáférési jogát a Számvevőszék, a Bank és a Bizottság közötti megállapodás szabályozza. A Számvevőszék azonban megállapodás hiányában is hozzájuthat azokhoz az információkhoz, amelyek a Bank által kezelt közösségi kiadások és bevételek ellenőrzéséhez szükségesek.”
44. A 189b. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„189b. cikk
(1) Ha e szerződés valamely jogi aktus elfogadásával kapcsolatban erre a cikkre hivatkozik, a következő eljárást kell alkalmazni.
(2) A Bizottság javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé.
A Tanács az Európai Parlament véleményének kikérését követően minősített többséggel a következők szerint jár el:
— amennyiben az Európai Parlament véleményében foglalt valamennyi módosítást jóváhagyja, elfogadhatja az így módosított jogi aktust;
— amennyiben az Európai Parlament nem javasol semmilyen módosítást, elfogadhatja a javasolt jogi aktust;
— egyéb esetekben közös álláspontot fogad el és azt közli az Európai Parlamenttel. A Tanács teljes körűen tájékoztatja az Európai Parlamentet a közös álláspont elfogadásához vezető okokról. A Bizottság teljes körűen tájékoztatja az Európai Parlamentet álláspontjáról.
Ha a közös álláspont közlésétől számított három hónapon belül az Európai Parlament:
a) jóváhagyja a közös álláspontot vagy nem foglal állást, a szóban forgó jogi aktust a közös
álláspontnak megfelelően kell elfogadottnak tekinteni;
b) tagjainak abszolút többségével elutasítja a közös álláspontot, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni;
c) tagjainak abszolút többségével módosításokat javasol a közös állásponthoz, a módosított szöveget továbbítani kell a Tanácsnak és a Bizottságnak; a Bizottság véleményt nyilvánít ezekről a módosításokról.
(3) Ha a módosítások kézhezvételétől számított három hónapon belül a Tanács minősített többséggel jóváhagyja az Európai Parlament valamennyi módosítását, a szóban forgó jogi aktust az így módosított közös álláspont formájában kell elfogadottnak tekinteni; azokról a módosításokról azonban, amelyekről a Bizottság elutasító véleményt adott, a Tanács egyhangúlag határoz. Ha a Tanács nem fogadja el valamennyi módosítást, a Tanács elnöke az Európai Parlament elnökével egyetértésben hat héten belül összehívja az egyeztetőbizottságot.
(4) A Tanács tagjaiból vagy azok képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőiből álló egyeztetőbizottság feladata, hogy a Tanács tagjainak vagy azok képviselőinek minősített többségével és az Európai Parlament képviselőinek többségével megállapodásra jusson egy közös szövegtervezetről. A Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság munkájában, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében. E feladat végrehajtása során az egyeztetőbizottság a közös álláspontot az Európai Parlament által javasolt módosítások alapján tárgyalja.
(5) Ha összehívásától számított hat héten belül az egyeztetőbizottság jóváhagy egy közös szövegtervezetet, e jóváhagyástól számítva hat hét áll rendelkezésre, hogy az Európai Parlament a leadott szavazatok abszolút többségével, a Tanács pedig minősített többséggel elfogadja a szóban forgó jogi aktust a közös szövegtervezetnek megfelelően. Ha bármelyik intézmény nem hagyja jóvá a javasolt jogi aktust ezen határidőn belül, azt el nem fogadottnak kell tekinteni.
(6) Ha az egyeztetőbizottság nem hagy jóvá közös szövegtervezetet, a javasolt jogi aktust el nem fogadottnak kell tekinteni.
(7) Az e cikkben említett három hónapos, illetve hathetes határidőt az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére legfeljebb egy hónappal, illetve két héttel meg kell hosszabbítani.”
45. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„191a. cikk
(1) Xxxxxxx uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az Európai Parlament, a
Xxxxxx és a Bizottság dokumentumaihoz hozzáférni a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően
meghatározandó elvek és feltételek szerint.
(2) Az e dokumentumokhoz való hozzáférési jog általános elveit és köz- vagy magánérdeken alapuló korlátozásait az Amszterdami Szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül a Tanács határozza meg a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően.
(3) Valamennyi fent említett intézmény saját eljárási szabályzatában rögzíti a dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó különös rendelkezéseket.”
46. A 198. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Parlament konzultálhat a bizottsággal.”
47. A 198a. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bizottság tagjait és azonos számú póttagjait az egyes tagállamok javaslatai alapján a Tanács egyhangú határozattal négy évre nevezi ki. Megbízatásuk megújítható. A bizottság tagjai nem lehetnek egyszerre az Európai Parlament tagjai is.”
48. A 198b. cikk második bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.”
49. A 198c. cikk a következőképpen módosul:
a) az első bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Tanács vagy a Bizottság az e szerződésben meghatározott esetekben, továbbá minden olyan — különösen a határokon átnyúló együttműködést érintő — esetben, amikor ezt a két intézmény valamelyike indokoltnak tartja, konzultál a Régiók Bizottságával.”
b) a cikk a harmadik bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Parlament konzultálhat a Régiók Bizottságával.”
50. A 205. cikk első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bizottság a költségvetést a 209. cikk értelmében elfogadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetési előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban történő felhasználását.”
51. A 206. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján mentesíti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól. E célból a Tanács és azt követően az Európai Parlament megvizsgálja a 205a. cikkben említett
elszámolásokat és mérleget, a Számvevőszék éves jelentését az ellenőrzés alá vont intézményeknek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszaival együtt, a 188c. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett igazoló nyilatkozatot, valamint a Számvevőszék által készített vonatkozó külön jelentéseket.”
52. A 209a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„209a. cikk
(1) A Közösség és a tagállamok küzdenek a csalás és a Közösség pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység ellen az e cikknek megfelelően meghozandó olyan intézkedésekkel, amelyeknek elrettentő hatásuk van és hathatós védelmet nyújtanak a tagállamokban.
(2) A tagállamok a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás leküzdésére megteszik ugyanazokat az intézkedéseket, mint amelyeket a saját pénzügyi érdekeiket sértő csalás leküzdésére tesznek.
(3) E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül a tagállamok összehangolják a Közösség pénzügyi érdekeinek csalással szembeni védelmét célzó tevékenységüket. Ennek érdekében a Bizottsággal együtt megszervezik a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságaik közötti szoros és rendszeres együttműködést.
(4) A Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően és a Számvevőszékkel folytatott konzultációt követően meghozza a Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalások megelőzése és az azok elleni küzdelem terén a szükséges intézkedéseket azzal a céllal, hogy hathatós és azonos mértékű védelmet nyújtsanak a tagállamokban. Ezek az intézkedések nem érintik sem a nemzeti büntetőjog alkalmazását, sem a nemzeti igazságszolgáltatást.
(5) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve évente jelentést nyújt be az Európai
Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről.”
53. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„213a. cikk
(1) A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 5. cikkének sérelme nélkül a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően intézkedéseket fogad el statisztikák készítésére vonatkozóan, amennyiben ez a Közösség tevékenységeinek ellátásához szükséges.
(2) A közösségi statisztikák készítésének a pártatlanság, a megbízhatóság, a tárgyilagosság, a tudományos függetlenség, a költséghatékonyság és a statisztikai adatok bizalmas kezelésének tiszteletben tartásával kell történnie; az nem róhat túlzott terheket a gazdasági szereplőkre.”
54. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„213b cikk
(1) 1999. január 1-jétől a személyes adatok kezelése tekintetében a természetes személyek védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó közösségi jogi aktusokat alkalmazni kell az e szerződés által vagy az e szerződés alapján felállított intézményekre és szervekre.
(2) Az (1) bekezdésben említett időpontot megelőzően a Tanács a 189b. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően független ellenőrző szervet hoz létre, amely figyelemmel
kíséri az ilyen közösségi jogi aktusok közösségi intézményekre és szervekre történő alkalmazását, és szükség szerint egyéb megfelelő rendelkezéseket fogad el.”
55. A 227. cikk (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) E szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell Franciaország tengerentúli megyéire, az Azori-szigetekre, Madeirára és a Kanári-szigetekre.
Figyelembe véve azonban Franciaország tengerentúli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek gazdasági és társadalmi strukturális helyzetét, amit távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel egyedi intézkedéseket fogad el, amelyek célja különösen az, hogy meghatározza e szerződés — így a közös politikák — alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban.
A Tanács a második albekezdésben említett megfelelő intézkedések elfogadásakor figyelembe veszi az olyan területeket, mint a vám- és kereskedelempolitika, a fiskális politika, a vámszabad területek, a mezőgazdasági és halászati politika, a nyersanyagokkal és alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás feltételei, az állami támogatások, valamint a strukturális alapokhoz és a horizontális közösségi programokhoz való hozzáférés feltételei.
A Tanács a második albekezdésben említett intézkedéseket a legkülső régiók sajátos jellemzőinek és korlátainak figyelembevételével fogadja el anélkül, hogy veszélyeztetné a közösségi jogrend — így a belső piac és a közös politikák — integritását és koherenciáját.”
56. A 228. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Tanács az e bekezdésben ráruházott hatáskör gyakorlása során minősített többséggel jár el, kivéve azokat az eseteket, ahol a (2) bekezdés első albekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanács egyhangúlag határoz.”
b) a (2) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) Az e téren a Bizottságra ruházott hatáskörre is figyelemmel, a megállapodások aláírásáról — amelyet a hatálybalépést megelőzően történő ideiglenes alkalmazásról szóló határozat kísérhet — és megkötéséről a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel a Tanács határoz. A Tanács egyhangúlag határoz, ha a megállapodás olyan területre vonatkozik, ahol a belső szabályok elfogadásához egyhangúságra van szükség, valamint a 238. cikkben említett megállapodások esetén.
A (3) bekezdésben megállapított szabályoktól eltérve, ugyanezeket az eljárásokat kell alkalmazni a valamely megállapodás alkalmazását felfüggesztő határozatoknál, valamint a 238. cikken alapuló megállapodással felállított szervben a Közösség által képviselendő álláspontok kialakításánál, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró határozatot kell hoznia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító határozatokat.
Az Európai Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell az e bekezdés alapján hozott minden olyan határozatról, amely megállapodások ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére, illetve a 238. cikken alapuló megállapodással
létrehozott valamely szervben a Közösség által képviselendő álláspont kialakítására
vonatkozik.”
57. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„236. cikk
(1) Ha határozatot hoztak arról, hogy az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy tagállam kormánya képviselőjének szavazati jogait felfüggesztik, e szavazati jogok felfüggesztése e szerződés vonatkozásában is érvényesül.
(2) Ezen túlmenően, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikke (1) bekezdésének megfelelően megállapítják, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az ugyanazon szerződés F. cikkének (1) bekezdésében említett alapelveket, a Tanács minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az e szerződés alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
A kérdéses tagállam e szerződés szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az
államot.
(3) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (2) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változások következtek be.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor a Tanács a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A 148. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak a
148. cikk (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani.
Ezt a bekezdést a szavazati jogok (1) bekezdés szerinti felfüggesztése esetén is alkalmazni kell. Ilyen esetekben az egyhangúságot igénylő határozatokat a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazata nélkül kell meghozni.”
58. A szociálpolitikáról szóló jegyzőkönyv és az ahhoz csatolt, a szociálpolitikáról szóló
megállapodás hatályát veszti
59. A Gazdasági és Szociális Bizottságról és a Régiók Bizottságáról szóló jegyzőkönyv hatályát
veszti.
3. cikk
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés e cikk rendelkezéseinek megfelelően
módosul:
1. A 10. cikk (2) bekezdésében az első és második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok kormányai közös megegyezéssel jelölik azt a személyt, akit a Bizottság elnökévé kívánnak kinevezni; a jelölést az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.
A tagállamok kormányai az elnökjelölttel történő közös megegyezéssel jelölik azokat a további
személyeket, akiket a Bizottság tagjaivá kívánnak kinevezni.”
2. A 13. cikk a következő új első bekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság elnökének politikai irányítása alatt működik.”
3. A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Parlament tagjainak száma nem haladhatja meg a hétszázat.”
4. A 21. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Parlament javaslatot dolgoz ki a közvetlen és általános választójog alapján valamennyi tagállamban egységes eljárás szerint vagy valamennyi tagállamban közös elveknek megfelelően tartandó választásokra vonatkozóan.”
b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Európai Parlament a Bizottság véleményének kikérése után és a Tanács egyhangúlag megadott jóváhagyásával meghatározza a tagjai feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket.”
5. A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„30. cikk
(1) A tagállamok állandó képviselőiből álló bizottság feladata a Tanács munkájának előkészítése és a Xxxxxx által adott megbízatások teljesítése. A bizottság a Tanács eljárási szabályzatában előírt esetekben eljárási határozatokat fogadhat el.
(2) A Tanácsot a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti; a főtitkár egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője, akit a Főtitkárság működéséért felelős főtitkárhelyettes segít. A főtitkárt és a főtitkárhelyettest a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal.
A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg.
(3) A Tanács elfogadja eljárási szabályzatát.”
6. A 33. cikk negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bíróság azonos feltételek mellett rendelkezik hatáskörrel az Európai Parlament és a
Számvevőszék által előjogaik megóvása érdekében indított keresetek tekintetében.”
7. A 45c. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Számvevőszék az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.”
b) a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Számvevőszék megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. Ennek során jelentést tesz, különösen ha bármilyen szabálytalanságot észlel.”
c) a (3) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(3) Az ellenőrzést a nyilvántartások alapján és szükség esetén a helyszínen, a Közösség többi intézményében, a Közösség nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek helyiségeiben és a tagállamokban — beleértve a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy helyiségeit is — végzik. A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy — ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel — a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységekkel kapcsolatot tartva kell elvégezni. A Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. Ezek a szervek vagy szervezeti egységek közlik a Számvevőszékkel, hogy részt kívánnak-e venni az ellenőrzésben.
A Közösség többi intézménye, a Közösség nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek, a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy és a nemzeti ellenőrző szervek, illetve — ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel
— a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységek a Számvevőszék kérésére megküldik a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.
Az Európai Beruházási Banknak a közösségi kiadások és bevételek kezelése terén végzett tevékenysége tekintetében a Számvevőszéknek a Bank által őrzött információkhoz való hozzáférési jogát a Számvevőszék, a Bank és a Bizottság közötti megállapodás szabályozza. A Számvevőszék azonban megállapodás hiányában is hozzájuthat azokhoz az információkhoz, amelyek a Bank által kezelt közösségi kiadások és bevételek ellenőrzéséhez szükségesek.”
8. A 78c. cikk első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bizottság a költségvetést a 78h. cikk értelmében elfogadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetési előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban történő felhasználását.”
9. A 78g. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján mentesíti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól. E célból a Tanács és azt követően az Európai Parlament megvizsgálja a 78d. cikkben említett elszámolásokat és mérleget, a Számvevőszék éves jelentését az ellenőrzés alá vont intézményeknek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszaival együtt, a 45c. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett igazoló nyilatkozatot, valamint a Számvevőszék által készített vonatkozó külön jelentéseket.”
10. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„96. cikk
(1) Ha határozatot hoztak arról, hogy az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy tagállam kormánya képviselőjének szavazati jogait felfüggesztik, e szavazati jogok felfüggesztése e szerződés vonatkozásában is érvényesül.
(2). Ezen túlmenően, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikke (1) bekezdésének megfelelően megállapítják, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az ugyanazon szerződés F. cikkének (1) bekezdésében említett alapelveket, a Tanács minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az e szerződés alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
A kérdéses tagállam e szerződés szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az
államot.
(3) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (2) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változások következtek be.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor a Tanács a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A 28. cikk negyedik bekezdésétől eltérve, a minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak a 28. cikk negyedik bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani.
Ezt a bekezdést a szavazati jogok (1) bekezdés szerinti felfüggesztése esetén is alkalmazni kell. Ilyen esetekben az egyhangúságot igénylő határozatokat a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazata nélkül kell meghozni.”
4. cikk
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés e cikk rendelkezéseinek megfelelően
módosul:
1. A 107. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Parlament tagjainak száma nem haladhatja meg a hétszázat.”
2. A 108. cikk a következőképpen módosul:
a) a (3) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Európai Parlament javaslatot dolgoz ki a közvetlen és általános választójog alapján valamennyi tagállamban egységes eljárás szerint vagy valamennyi tagállamban közös elveknek megfelelően tartandó választásokra vonatkozóan.”
b) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az Európai Parlament a Bizottság véleményének kikérése után és a Tanács egyhangúlag megadott jóváhagyásával meghatározza a tagjai feladatainak ellátására vonatkozó szabályokat és általános feltételeket.”
3. A 121. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„121. cikk
(1) A tagállamok állandó képviselőiből álló bizottság feladata a Tanács munkájának előkészítése és a Xxxxxx által adott megbízatások teljesítése. A bizottság a Tanács eljárási szabályzatában előírt esetekben eljárási határozatokat fogadhat el.
(2) A Tanácsot a főtitkár irányítása alatt álló Főtitkárság segíti; a főtitkár egyben a közös kül- és biztonságpolitika főképviselője, akit a Főtitkárság működéséért felelős főtitkárhelyettes segít. A főtitkárt és a főtitkárhelyettest a Tanács nevezi ki egyhangú határozattal.
A Főtitkárság szervezetét a Tanács határozza meg.
(3) A Tanács elfogadja eljárási szabályzatát.”
4. A 127. cikkben a (2) bekezdés első és második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok kormányai közös megegyezéssel jelölik azt a személyt, akit a Bizottság elnökévé kívánnak kinevezni; a jelölést az Európai Parlamentnek jóvá kell hagynia.
A tagállamok kormányai az elnökjelölttel történő közös megegyezéssel jelölik azokat a további személyeket, akiket a Bizottság tagjaivá kívánnak kinevezni.”
5. A 132. cikk a következő új első bekezdéssel egészül ki:
„A Bizottság elnökének politikai irányítása alatt működik.”
6. A 146. cikk harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bíróság azonos feltételek mellett rendelkezik hatáskörrel az Európai Parlament és a
Számvevőszék által előjogaik megóvása érdekében indított keresetek tekintetében.”
7. A 160c. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés második albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Számvevőszék az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló nyilatkozatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.”
b) a (2) bekezdés első albekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Számvevőszék megvizsgálja a bevételek és kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságát és eredményességét. Ennek során jelentést tesz, különösen ha bármilyen szabálytalanságot észlel.”
c) a (3) bekezdés helyébe a következő bekezdés lép:
„(3) Az ellenőrzést a nyilvántartások alapján és szükség esetén a helyszínen, a Közösség többi intézményében, a Közösség nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek helyiségeiben és a tagállamokban — beleértve a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy helyiségeit is — végzik. A tagállamokban az ellenőrzést a nemzeti ellenőrző szervekkel vagy — ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel — a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységekkel kapcsolatot tartva kell elvégezni. A Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző szervek függetlenségük megőrzése mellett a bizalom szellemében együttműködnek. Ezek a szervek vagy szervezeti egységek közlik a Számvevőszékkel, hogy részt kívánnak-e venni az ellenőrzésben.
A Közösség többi intézménye, a Közösség nevében bevételt vagy kiadást kezelő szervek,
a költségvetésből kifizetésben részesülő bármely természetes vagy jogi személy és a
nemzeti ellenőrző szervek, illetve — ha ezek nem rendelkeznek a szükséges hatáskörrel
— a hatáskörrel rendelkező tagállami szervezeti egységek a Számvevőszék kérésére megküldik a feladatai elvégzéséhez szükséges valamennyi dokumentumot vagy információt.
Az Európai Beruházási Banknak a közösségi kiadások és bevételek kezelése terén végzett tevékenysége tekintetében a Számvevőszéknek a Bank által őrzött információkhoz való hozzáférési jogát a Számvevőszék, a Bank és a Bizottság közötti megállapodás szabályozza. A Számvevőszék azonban megállapodás hiányában is hozzájuthat azokhoz az információkhoz, amelyek a Bank által kezelt közösségi kiadások és bevételek ellenőrzéséhez szükségesek.”
8. A 170. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„Az Európai Parlament konzultálhat a bizottsággal.”
9. A 179. cikk első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Bizottság a költségvetést a 183. cikk értelmében elfogadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveinek tiszteletben tartásával. A tagállamok együttműködnek a Bizottsággal annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetési előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban történő felhasználását.”
10. A 180b. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján mentesíti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól. E célból a Tanács és azt követően az Európai Parlament megvizsgálja a 179a. cikkben említett elszámolásokat és mérleget, a Számvevőszék éves jelentését az ellenőrzés alá vont intézményeknek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszaival együtt, a 160c. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett igazoló nyilatkozatot, valamint a Számvevőszék által készített vonatkozó külön jelentéseket.”
11. A szerződés a következő cikkel egészül ki:
„204. cikk
(1) Ha határozatot hoztak arról, hogy az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikke (2) bekezdésének megfelelően egy tagállam kormánya képviselőjének szavazati jogait felfüggesztik, e szavazati jogok felfüggesztése e szerződés vonatkozásában is érvényesül.
(2) Ezen túlmenően, amennyiben az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikke (1) bekezdésének megfelelően megállapítják, hogy egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti az ugyanazon szerződés F. cikkének (1) bekezdésében említett alapelveket, a Tanács minősített többséggel úgy határozhat, hogy a kérdéses tagállamnak az e szerződés alkalmazásából származó egyes jogait felfüggeszti. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi személyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
A kérdéses tagállam e szerződés szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt az
államot.
(3) A Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (2) bekezdés alapján hozott intézkedéseket megváltoztatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető körülményekben változások következtek be.
(4) A (2) és (3) bekezdésben említett határozatok meghozatalakor a Tanács a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazatát figyelmen kívül hagyva jár el. A 118. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak a
118. cikk (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani.
Ezt a bekezdést a szavazati jogok (1) bekezdés szerinti felfüggesztése esetén is alkalmazni kell. Ilyen esetekben az egyhangúságot igénylő határozatokat a kérdéses tagállam kormánya képviselőjének szavazata nélkül kell meghozni.”
5. cikk
A Tanács 1976. szeptember 20-ai határozatához csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul:
1. A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„E cikk módosítása esetén az egyes tagállamokban választott képviselők száma által biztosítani kell a Közösségben egyesült államok népeinek megfelelő képviseletét.”
2. A 6. cikk (1) bekezdése az ötödik francia bekezdés után a következő francia bekezdéssel
egészül ki:
„— a Régiók Bizottságának tagja”
3. A 7. cikk (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) Egy egységes választási eljárás vagy egy közös elveken alapuló eljárás hatályba lépéséig
— ezen okmány egyéb rendelkezéseit is figyelembe véve — a választási eljárásra az egyes tagállamok saját nemzeti szabályai az irányadók.”
4. A 11. cikk helyébe a következő rendelkezés lép:
„A 7. cikkben említett egységes választási eljárás vagy közös elveken alapuló eljárás hatályba lépéséig a képviselők mandátumát az Európai Parlament igazolja. Ennek során az Európai Parlament tudomásul veszi a tagállamok által hivatalosan kinyilvánított választási eredményeket, és dönt az ezen okmány rendelkezései alapján felmerülő minden vitás esetben, kivéve azokat, amelyek az ezen okmányban említett nemzeti szabályokból erednek.”
5. A 12. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) A 7. cikkben említett egységes választási eljárás vagy közös elveken alapuló eljárás hatályba lépéséig — ezen okmány egyéb rendelkezéseit is figyelembe véve — az egyes tagállamok megfelelő eljárásokat állapítanak meg a 3. cikkben említett ötéves választási ciklus alatt megüresedő képviselői helyeknek a ciklus fennmaradó idejére történő betöltésére vonatkozóan.”
MÁSODIK RÉSZ
EGYSZERŰSÍTÉSEK
6. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az ahhoz csatolt mellékleteket és jegyzőkönyveket is beleértve, a Szerződés okafogyottá vált rendelkezéseinek eltörlése és ennek következtében egyes rendelkezéseinek kiigazítása érdekében e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul.
I. A SZERZŐDÉS CIKKEINEK SZÖVEGE
1. A 3. cikk a) pontjában az „eltörlése” szót a „tilalma” váltja fel.
2. A 7. cikk hatályát veszti.
3. A 7a. cikk a következőképpen módosul:
a) az első és második bekezdés számozott bekezdéssé válik, ennek megfelelően (1) és (2)
bekezdésként számozódik;
b) az új (1) bekezdésből a „7b.”, „a 70. cikk (1) bekezdése” és az „és 100b. cikk” hivatkozásokat el kell hagyni; a 100a cikk előtt a vesszőt az „és” kötőszó váltja fel;
c) a cikk egy új (3) bekezdéssel egészül ki, amely megegyezik a 7b. cikk második
bekezdésének szövegével; e bekezdés szövege a következő:
„(3) A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel meghatározza az összes érintett ágazat kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához szükséges iránymutatásokat és feltételeket.”
4. A 7b. cikk hatályát veszti.
5. A 8b. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdésből az „1994. december 31-éig” szövegrészt el kell hagyni;
b) a második bekezdés első mondatában a „138. cikk (3) bekezdése” hivatkozás „138. cikk
(4) bekezdése” hivatkozásra változik;
c) a (2) bekezdés második mondatából az „1993. december 31-éig” szövegrészt el kell hagyni.
6. A 8c. cikk második mondatából az „1993. december 31-éig” szövegrészt el kell hagyni.
7. A 8e cikk első bekezdéséből az „1993. december 31-éig és azt követően” szövegrészt el kell
hagyni.
8. A 9. cikk (2) bekezdésében az „E cím 1. fejezete 1. szakaszának, illetve 2. fejezetének” szövegrészt az „A 12. cikk és e cím 2. fejezetének” váltja fel.
9. A 10. cikk (2) bekezdését el kell hagyni, az (1) bekezdés pedig számozatlan bekezdésként marad meg.
10. A 11. cikk hatályát veszti.
11. Az 1., „Vámunió” fejezetben az „1. szakasz — A tagállamok közötti vámok eltörlése” címsort el kell hagyni.
12. A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„12. cikk
A tagállamok között tilos bármilyen behozatali vagy kiviteli vám és azzal azonos hatású díj. Ezt a tilalmat a fiskális vámokra is alkalmazni kell.”
13. A 13–17. cikk hatályát veszti.
14. A „2. szakasz — Közös vámtarifa kialakítása” címsort el kell hagyni.
15. A 18–27. cikk hatályát veszti.
16. A 28. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„28. cikk
A közös vámtarifa vámtételeit a Tanács a Bizottság javaslata alapján minősített többséggel
állapítja meg.”
17. A 29. cikk bevezető részében az „e szakaszban” szövegrész helyébe az „e fejezetben”
szövegrész lép.
18. A 2. fejezet címében a „megszüntetése” szót a „tilalma” váltja fel.
19. A 30. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„30. cikk
A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.”
20. A 31., 32. és 33. cikk hatályát veszti.
21. A 34. cikk (2) bekezdését el kell hagyni, az (1) bekezdés pedig számozatlan bekezdésként marad meg.
22. A 35. cikk hatályát veszti.
23. A 36. cikkben az „A 30–34. cikk rendelkezései” szövegrészt az „A 30. és a 34. cikk rendelkezései” váltja fel.
24. A 37. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés első albekezdéséből a „fokozatosan ” és az „az átmeneti időszak végére”
szövegrészeket el kell hagyni;
b) a (2) bekezdésben az „eltörlésére” szót a „tilalmára” váltja fel;
c) a (3), (5) és (6) bekezdést el kell hagyni, a (4) bekezdés számozása pedig (3) bekezdésre változik;
d) az új (3) bekezdésből az „ennek során az idő múlásával lehetségessé váló kiigazításokat és a szükségessé váló szakosodást is figyelembe kell venni” mondatrészt el kell hagyni, az ezt megelőző pontosvesszőt pedig pont váltja fel.
25. A 38. cikk a következőképpen módosul:
7a) a (3) bekezdés első mondatában a II. mellékletre vonatkozó hivatkozást az I. mellékletre vonatkozó hivatkozás váltja fel, az „Az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül
…” kezdetű második mondatot pedig el kell hagyni;
b) a (4) bekezdésből a „a tagállamok között” szövegrészt el kell hagyni.
26. A 40. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdést el kell hagyni, a (2), (3) és (4) bekezdés számozása pedig (1), (2) és (3) bekezdésre változik;
b) (ez a pont a magyar változatot nem érinti)
c) az új (2) bekezdésben a „(2) bekezdés” hivatkozás „(1) bekezdés”-re változik;
d) az új (3) bekezdésben a „(2) bekezdés” hivatkozás „(1) bekezdés”-re változik.
27. A 43. cikk a következőképpen módosul:
a) a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az „az első két szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel” szövegrészt a „minősített többséggel” váltja fel;
b) a (2) bekezdésében a „40. cikk (2) bekezdésében” hivatkozás „40. cikk (1) bekezdésében”-re, a (3) bekezdésben pedig a „40. cikk (2) bekezdése” hivatkozás „40. cikk (1) bekezdése” hivatkozásra változik.
28. A 44., 45. és a 47. cikk hatályát veszti.
29. A 48. cikk (1) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(1) A Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását.”
30. A 49. cikk a következőképpen módosul:
a) a bevezető részben az „E szerződés hatálybalépésekor a Tanács” szövegrészt az „A
Tanács” váltja fel, és a „fokozatosan” kifejezést el kell hagyni;
b) a b), illetve c) pontban a „tervszerű és fokozatos ” szövegrészt el kell hagyni.
31. Az 52. cikk első bekezdése a következőképpen módosul:
a) az első mondatban az „az átmeneti időszak alatt fokozatosan el kell törölni a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozást” szövegrész helyébe a „tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás” szöveg lép;
b) (ez a pont a magyar változatot nem érinti).
32. Az 53. cikk hatályát veszti.
33. Az 54. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdést el kell hagyni, a (2) és (3) bekezdés számozása pedig (1) és (2) bekezdésre változik;
b) az új (1) bekezdésben az „az általános program végrehajtása, illetve — ha ilyen program nem létezik — a letelepedési szabadság megvalósítása egy szakaszának valamely meghatározott tevékenység tekintetében történő elérése érdekében” szövegrész helyébe az „a letelepedési szabadságnak valamely meghatározott tevékenység tekintetében történő megvalósítása érdekében” szöveg lép.
34. Az 59. cikkben az „az átmeneti időszak alatt fokozatosan el kell törölni a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozást” szövegrész helyébe a „tilos a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozás” szöveg lép.
35. A 61. cikk (2) bekezdésének szövegéből a „fokozatos” szót el kell hagyni.
36. A 62. cikk hatályát veszti.
37. A 63. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdést el kell hagyni, a (2) és (3) bekezdés számozása pedig (1) és (2) bekezdésre változik;
b) az új (1) bekezdésben az „az első szakasz végéig egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel” szövegrész helyébe a „minősített többséggel”, az „az általános program végrehajtása, illetve — ha ilyen program nem létezik — valamely meghatározott szolgáltatás liberalizációja egy szakaszának elérése érdekében” szövegrész helyébe pedig a „valamely meghatározott szolgáltatás liberalizációjának az elérése érdekében” szöveg lép.
c) az új (2) bekezdésben az „Az (1) és (2) bekezdésben említett javaslatok és határozatok tekintetében” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben említett irányelvek tekintetében” szöveg lép.
38. A 64. cikk első bekezdésében a „63. cikk (2) bekezdése” szöveget a „63. cikk (1) bekezdése”
váltja fel.
39. A 67–73a. cikk, a 73e. és a 73h. cikk hatályát veszti.
40. A 75. cikk (2) bekezdését el kell hagyni, a (3) bekezdés számozása pedig (2) bekezdésre változik.
41. A 76. cikkben az „e szerződés hatálybalépésekor” szövegrészt az „1958. január 1-jén, illetve
csatlakozó államoknál a csatlakozásuk időpontjában” szöveg váltja fel.
42. A 79. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdésből a „legkésőbb a második szakasz végéig” szövegrészt el kell hagyni;
b) a (3) bekezdésben az „Az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül a Tanács”
szövegrészt az „A Tanács” váltja fel.
43. A 80. cikk (1) bekezdésében az „A második szakasz kezdetétől a tagállamok” szövegrészt az „A tagállamok” váltja fel.
44. A 83. cikkben az „a Gazdasági és Szociális Bizottság közlekedési részlegének hatáskörét” szövegrészt az „a Gazdasági és Szociális Bizottság hatáskörét” váltja fel.
45. A 84. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében a „75. cikk (1) és (3) bekezdésének eljárási rendelkezéseit” szövegrészt a „75. cikk eljárási rendelkezéseit” váltja fel.
46. A 87. cikk (1) bekezdésének két albekezdését egyetlen bekezdéssé kell összevonni. Ezen új bekezdés szövege a következő:
„6(1) A 85. és 86. cikkben meghatározott elvek érvényre juttatását szolgáló megfelelő rendeleteket vagy irányelveket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel állapítja meg.”
47. A 89. cikk (1) bekezdéséből a „működésének megkezdésétől fogva” szövegrészt el kell hagyni.
48. A 90. cikk (2) bekezdését követően a „2. szakasz — Dömping” címsort el kell hagyni.
49. A 91. cikk hatályát veszti.
50. A 92. cikk előtt a „3. szakasz” címsor „2. szakasz”-ra változik.
51. A 92. cikk (3) bekezdésének c) pontjában az „A hajógyártásnak nyújtott, 1957. január 1-jén fennálló támogatásokat azonban …” kezdetű és „… kereskedelempolitikára vonatkozó rendelkezéseire is” szavakkal végződő második mondatot el kell hagyni, a c) pont megmaradó része után pedig pontosvessző kerül.
52. A 95. cikkből a harmadik bekezdést el kell hagyni.
53. A 97. és a 100b. cikk hatályát veszti.
54. a 101. cikk második bekezdésében az „az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel” szövegrészt a „minősített többséggel” váltja fel;
55. A 109e. cikk (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdéséből a „— nem érintve a 73e. cikket —„ szövegrészt el kell hagyni.
56. A 109f. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés második albekezdésében az „az adott esettől függően a tagállamok központi bankjainak elnökeiből álló bizottság (a továbbiakban: Központi Bankok
Elnökeinek Bizottsága) vagy az EMI Tanácsának ajánlása alapján” szövegrész helyébe az
„az EMI Tanácsának ajánlása alapján” szöveg lép;
b) az (1) bekezdésből az „A Központi Bankok Elnökeinek Bizottságát a második szakasz kezdetén fel kell oszlatni.” szövegű negyedik albekezdést el kell hagyni;
c) A (8) bekezdésből az „Ahol e szerződés az EMI tanácsadói szerepéről rendelkezik, 1994. január 1-je előtt az EMI alatt a Központi Bankok Elnökeinek Bizottságát kell érteni.” szövegű második albekezdést el kell hagyni.
57. A 112. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdés első albekezdéséből az „az átmeneti időszak végéig” szövegrészt el kell
hagyni;
b) a (1) bekezdés második albekezdésében az „a második szakasz végéig egyhangúlag, azt
követően pedig minősített többséggel” szövegrészt a „minősített többséggel” váltja fel;
58. A 129c. cikk (1) bekezdése első albekezdésének harmadik francia bekezdésében a „legkésőbb 1993. december 31-éig felállítandó Kohéziós Alapon keresztül” szövegrész helyébe a „felállított Kohéziós Alapon keresztül” szöveg lép.
59. A 130d cikk második bekezdésében az „A Tanács ugyanennek az eljárásnak megfelelően 1993. december 31-éig létrehozza a Kohéziós Alapot, amely” szövegrész helyébe az „A Tanács által ugyanennek az eljárásnak megfelelően létrehozott Kohéziós Alap” szöveg lép.
60. A 130s. cikk (5) bekezdésének második francia bekezdésében az „a 130d. cikk alapján legkésőbb 1993. december 31-éig létrehozandó Kohéziós Alapból” szövegrész helyébe az „a 130d. cikk alapján létrehozott Kohéziós Alapból” szöveg lép.
61. A 130w. cikk (3) bekezdésében az „AKCS–EGK-egyezmény” kifejezést az „AKCS–EK- egyezmény” váltja fel.
62. A 131. cikk első bekezdéséből a „Belgiummal” és „Olaszországgal” szavakat el kell hagyni, és
a IV. mellékletre vonatkozó hivatkozást a II. mellékletre vonatkozó hivatkozás váltja fel.
63. A 133. cikk a következőképpen módosul:
a) az (1) bekezdésben a „fokozatos megszüntetésével” kifejezést a „ tilalmával” szó váltja fel, az „az országokból és területekről származó áruknak a tagállamokba történő behozatala esetén fizetendő vámokat teljes egészében meg kell szüntetni” szövegrész helyébe pedig a „tilos az országokból és területekről származó áruknak a tagállamokba történő behozatala esetén fizetendő vámok alkalmazása” szöveg lép;
b) a (2) bekezdésben a „12., 13., 14., 15. és 17. cikk” hivatkozást a „12. cikk” hivatkozás váltja fel, és az „a tagállamokból, illetve az országokból vagy területekről bármely más országba vagy területre irányuló behozatal esetén fizetendő vámokat fokozatosan meg kell szüntetni” szövegrész helyébe a „tilos a tagállamokból, illetve az országokból vagy területekről bármely más országba vagy területre irányuló behozatal esetén fizetendő vámok alkalmazása” szöveg lép;
c) a (3) bekezdés második albekezdésében az „említett vámokat ugyanakkor fokozatosan az azon tagállamból származó termékek behozatalára kivetett vámok szintjére kell csökkenteni” szövegrész helyébe az „említett vámok nem haladhatják meg az azon tagállamból származó termékek behozatalára kivetett vámok szintjét” szöveg lép, az „A
csökkentések e szerződés szerint előírt …” kezdetű második mondatot pedig el kell
hagyni.
d) a (4) bekezdésből az „e szerződés hatálybalépésekor” szövegrészt el kell hagyni.
64. A 136. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„136. cikk
A Tanács az országok és területek Közösséggel való társulása keretében szerzett tapasztalatok és az e szerződésben meghatározott elvek alapján egyhangúlag megállapítja az országok és területek Közösséggel való társulására vonatkozó részletes szabályokkal és eljárással kapcsolatos rendelkezéseket.”
65. A 138. cikk, annak érdekében, hogy a Tanács 1976. szeptember 20-ai határozatához csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 1. cikkét, az e szerződés 5. cikke által módosított 2. cikkét, továbbá a 3. cikkének (1) bekezdését is magában foglalja, a következőképpen módosul, miközben az említett okmány II. melléklete továbbra is hatályban marad:
a) az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló okmány 14. cikkének
megfelelően hatálytalanná vált (1) és (2) bekezdés helyébe az említett okmány 1., illetve
2. cikkének szövege lép mint (1), illetve (2) bekezdés; az új (1) és (2) bekezdés szövege a
következő:
„(1) A Közösségben egyesült államok népeinek európai parlamenti képviselőit
közvetlen és általános választójog alapján választják.
(2) Az egyes tagállamokban megválasztott képviselők száma a következő:
Belgium | 25 |
Dánia | 16 |
Németország | 99 |
Görögország | 25 |
Spanyolország | 64 |
Franciaország | 87 |
Írország | 15 |
Olaszország | 87 |
Luxemburg | 6 |
Hollandia | 31 |
Ausztria | 21 |
Portugália | 25 |
Finnország | 16 |
Svédország | 22 |
Egyesült Királyság | 87. |
E bekezdés módosítása esetén az egyes tagállamokban választott képviselők száma által
biztosítani kell a Közösségben egyesült államok népeinek megfelelő képviseletét.”;
b) az új (1) és (2) bekezdés után a cikk kiegészül a fent említett okmány 3. cikkének (1)
bekezdésével mint (3) bekezdéssel; az új (3) bekezdés szövege a következő:
„(3) A képviselőket ötéves időtartamra választják.”;
c) az e szerződés 2. cikke által módosított jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre
változik;
d) az e szerződés 2. cikke által beiktatott (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik.
66. A 158. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.
67. A 166. cikk első bekezdésében az „A csatlakozás időpontjától” szavak helyébe az „Az 1995.
január 1-jétől” szöveg lép.
68. A 188b. cikk (3) bekezdéséből az „Az első kinevezés alkalmával azonban …” kezdetű második
albekezdést el kell hagyni.
69. A 197. cikk „Rendelkezik mindenekelőtt …” kezdetű második bekezdését el kell hagyni.
70. A 207. cikk második, harmadik, negyedik és ötödik bekezdését el kell hagyni.
71. A 212. cikk helyébe az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 24. cikke (1) bekezdése második albekezdésének szövege lép; az új 212. cikk szövege a következő:
„212. cikk
A Tanács a Bizottság javaslata alapján, a többi érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően minősített többséggel megállapítja az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket.”
72. A 218. cikk helyébe az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 28. cikke első bekezdésének kiigazított szövege lép; az új 218. cikk szövege ennek megfelelően a következő:
„218. cikk
A Közösséget a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-ai jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra, az Európai Monetáris Intézetre és az Európai Beruházási Bankra is.”
73. a 221. cikkben az „Az e szerződés hatálybalépését követő három éven belül a tagállamok”
szövegrészt az „A tagállamok” kifejezés váltja fel.
74. A 223. cikk (2) és (3) bekezdését össze kell vonni, és a korábbi szöveg helyébe a következő
bekezdés lép:
„(2) A Tanács az általa 1958. április 15-én megállapított, az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó listát a Bizottság javaslata alapján egyhangú határozattal megváltoztathatja.”
75. A 226. cikk hatályát veszti.
76. A 227. cikk a következőképpen módosul:
a) a harmadik bekezdésben a IV. mellékletre vonatkozó hivatkozást a II. mellékletre vonatkozó hivatkozás váltja fel.
b) a (4) bekezdés után a cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:
„(5) E szerződés rendelkezéseit az Åland-szigetekre az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt 2. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.”
c) a korábbi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik, e bekezdés Åland-szigetekre
vonatkozó d) pontját pedig el kell hagyni; a c) pont végén a pontosvesszőt pont váltja fel.
77. A 229. cikk első bekezdésében az „az Egyesült Nemzetek szerveivel és szakosított intézményeivel, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szerveivel” szövegrész helyébe az „az Egyesült Nemzetek szerveivel és szakosított intézményeivel” szöveg lép.
78. A 234. cikk első bekezdésében az „e szerződés hatálybalépése előtt” szövegrészt az „1958. január 1-je előtt, illetve a csatlakozó államok esetében a csatlakozásukat megelőzően” szöveg váltja fel.
79. A 241. cikket megelőző, „Az intézmények létrehozása” szövegű címsort el kell hagyni.
80. A 241–246. cikk hatályát veszti.
81. Az 248. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, dán, finn, görög, ír, portugál,
spanyol és svéd változata szintén hiteles.”
II. MELLÉKLETEK
1. Az „A szerződés 19. és 20. cikkében hivatkozott A–G listák” megjelölésű I. melléklet hatályát
veszti.
2. Az „A szerződés 38. cikkében hivatkozott lista” megjelölésű II. melléklet számozása I. mellékletre változik, és az ex 22.08. és ex 22.09 vámtarifaszámok alatt szereplő „e szerződés II. mellékletében” hivatkozást az „e szerződés I. mellékletében” hivatkozás váltja fel.
3. Az „A szerződés 73h. cikkében említett láthatatlan műveletek felsorolása” megjelölésű III.
melléklet hatályát veszti.
4. A „Tengerentúli országok és területek, amelyekre e szerződés negyedik részének rendelkezéseit kell alkalmazni” megjelölésű IV. melléklet számozása II. mellékletre változik. E mellékletnek az aktuális állapot szerint kiigazított szövege a következő:
„II. MELLÉKLET
TENGERENTÚLI ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK, amelyekre e szerződés negyedik részének
rendelkezéseit kell alkalmazni
— Grönland,
— Új-Kaledónia és a hozzá tartozó szigetek,
— Francia Polinézia,
— Francia Déli és Antarktiszi Területek,
— Wallis- és Futuna-szigetek,
— Mayotte,
— Saint-Pierre és Miquelon,
— Aruba,
— Holland Antillák:
— Bonaire,
— Curaçao,
— Saba,
— Sint Eustatius,
— Sint Maarten,
— Anguilla,
— Kajmán-szigetek,
— Falkland-szigetek,
— Dél-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek,
— Montserrat,
— Pitcairn,
— Xxxxx Xxxxx-sziget és a hozzátartozó területek,
— Brit antarktiszi terület,
— Brit indiai-óceáni terület,
— Turks- és Caicos-szigetek,
— Brit Virgin-szigetek,
— Bermuda.”
III. JEGYZŐKÖNYVEK ÉS EGYÉB OKMÁNYOK
1. A következő jegyzőkönyvek és okmányok hatályukat vesztik:
a) Jegyzőkönyv az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv
módosításáról;
b) Jegyzőkönyv a német belkereskedelemről és az azzal összefüggő kérdésekről;
c) Jegyzőkönyv egyes Franciaországra vonatkozó rendelkezésekről;
d) Jegyzőkönyv a Luxemburgi Nagyhercegségről;
e) Jegyzőkönyv Algéria és a Francia Köztársaság tengerentúli megyéi vonatkozásában az Európai Szén- és Acélközösség hatálya alá tartozó termékekre alkalmazandó elbánásról;
f) Jegyzőkönyv az ásványi olajokról és egyes ásványiolaj-származékokról;
g) Jegyzőkönyv az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek a Holland Királyság Európán kívüli részeire történő alkalmazásáról;
h) Végrehajtási egyezmény a tengerentúli országoknak és területeknek a Közösséggel való társulásáról;
— Jegyzőkönyv a banán (a Brüsszeli Nómenklatúra szerinti ex 08.01) behozatalára
megállapított vámkontingensről;
— Jegyzőkönyv a nyers kávé (a Brüsszeli Nómenklatúra szerinti ex 09.01) behozatalára megállapított vámkontingensről.
2. Az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv végéről az aláírók felsorolását el kell hagyni.
3. Az Európai Közösség Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen
módosul:
a) az „E CÉLBÓL meghatalmazottjaikként jelölték ki:” fordulatot, továbbá az államfők és
meghatalmazottjaik felsorolását el kell hagyni;
b) az „AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat” fordulatot el kell
hagyni;
c) a 3. cikk kiegészül az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 21. cikkének kiigazított szövegével mint negyedik bekezdéssel; az új negyedik bekezdés szövege ennek megfelelően a következő:
„Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12–15. és
18. cikkét alkalmazni kell a Bíróság bíráira, főtanácsnokaira, hivatalvezetőjére, valamint segédelőadóira; ez a rendelkezés a bírák bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozóan az előző bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket nem érinti.”;
d) az 57. cikk hatályát veszti;
e) a „FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.” záróformulát el kell hagyni.
f) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
4. A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 40. cikkének szövegéből az „az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt” szövegrészt és az azt követő vesszőt el kell hagyni.
5. Az Európai Monetáris Intézet alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 21. cikkének szövegéből az
„az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló
szerződéshez csatolt” szövegrészt és az azt követő vesszőt el kell hagyni.
6. Az Olaszországról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
a) az „ELISMERIK, hogy amennyiben …” kezdetű utolsó bekezdésben a 108. és 109. cikkre vonatkozó hivatkozás a 109h. és 109i. cikkre vonatkozó hivatkozásra változik;
b) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
7. A meghatározott országokból származó és érkező, a tagállamokba történő behozataluk során
különleges elbánásban részesített árukról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
a) az 1. pont bevezető részében
— az „az e szerződés hatálybalépésekor alkalmazandó” szövegrész helyébe az „az
1958. január 1-jén alkalmazandó” szöveg lép;
— a „behozatal” kifejezés után közvetlenül az a) pont szövege következik; az ezen
módosításnak megfelelően előálló szöveg a következő:
„… a behozatal a Benelux országokba irányul, és az áru Suriname-ból vagy a Holland Antillákról származik és onnan érkezik.”;
b) az 1. pont a), b) és c) pontját el kell hagyni;
c) a 3. cikkben az „Az e szerződés hatálybalépését követő első év végét megelőzően a
tagállamok” szövegrészt az „A tagállamok” kifejezés váltja fel;
d) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
8. A Holland Antillákon finomított kőolajtermékeknek az Európai Gazdasági Közösségbe történő behozataláról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
a) a „FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak ezt a jegyzőkönyvet aláírásukkal
látták el.” záróformulát el kell hagyni.
b) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
9. A Grönlandra vonatkozó különös szabályokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke hatályát veszti.
7. cikk
Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, az ahhoz csatolt mellékleteket, jegyzőkönyveket és egyéb okmányokat is beleértve, a Szerződés okafogyottá vált rendelkezéseinek eltörlése és ennek következtében egyes rendelkezéseinek kiigazítása érdekében e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul.
I. A SZERZŐDÉS CIKKEINEK SZÖVEGE
1. A 2. cikk második bekezdésének szövegéből a „fokozatosan” szót el kell hagyni.
2. A 4. cikkben a bevezető részből a „eltörlésre kerülnek és” szavakat el kell hagyni.
3. A 7. cikk a következőképpen módosul:
a) az első francia bekezdésben az „a FŐHATÓSÁG (a továbbiakban: a Bizottság)” szöveg helyére az „a BIZOTTSÁG” szöveg lép;
b) a második francia bekezdésben az „a KÖZGYŰLÉS (a továbbiakban: az Európai
Parlament)” szöveg helyére az „az EURÓPAI PARLAMENT” szöveg lép;
c) a harmadik francia bekezdésben az „a MINISZTEREK KÜLÖNLEGES TANÁCSA (a továbbiakban: a Tanács)” szöveg helyére az „a TANÁCS” szöveg lép;
4. A 10. cikk (3) bekezdését el kell hagyni.
5. A 16. cikk első és második bekezdését el kell hagyni.
6. A 21. cikk, annak érdekében, hogy a Tanács 1976. szeptember 20-ai határozatához csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 1. cikkét, az e szerződés 5. cikke által módosított 2. cikkét, továbbá a 3. cikkének (1) bekezdését is magában foglalja, a következőképpen módosul, miközben az említett okmány II. melléklete továbbra is hatályban marad:
a) az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló okmány 14. cikkének megfelelően hatálytalanná vált (1) és (2) bekezdés helyébe az említett okmány 1., illetve
2. cikkének szövege lép mint (1), illetve (2) bekezdés; az új (1) és (2) bekezdés szövege a
következő:
„(1) A Közösségben egyesült államok népeinek európai parlamenti képviselőit
közvetlen és általános választójog alapján választják.
(2) Az egyes tagállamokban megválasztott képviselők száma a következő:
Belgium | 25 |
Dánia | 16 |
Németország | 99 |
Görögország | 25 |
Spanyolország | 64 |
Franciaország | 87 |
Írország | 15 |
Olaszország | 87 |
Luxemburg | 6 |
Hollandia | 31 |
Ausztria | 21 |
Portugália | 25 |
Finnország | 16 |
Svédország | 22 |
Egyesült Királyság | 87. |
E bekezdés módosítása esetén az egyes tagállamokban választott képviselők száma által biztosítani kell a Közösségben egyesült államok népeinek megfelelő képviseletét.”
b) az új (1) és (2) bekezdés után a cikk kiegészül a fent említett okmány 3. cikkének (1)
bekezdésével mint (3) bekezdéssel; az új (3) bekezdés szövege a következő:
„(3) A képviselőket ötéves időtartamra választják.”
c) az e szerződés 3. cikke által módosított jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre
változik;
d) az e szerződés 3. cikke által beiktatott (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik.
7. A 32a. cikk első bekezdésében az „A csatlakozás időpontjától” szavak helyébe az „Az 1995.
január 1-jétől” szöveg lép.
8. A 45b. cikk (3) bekezdéséből az „Az első kinevezés alkalmával azonban …” kezdetű második
albekezdést el kell hagyni.
9. A 50. cikk kiegészül az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának
létrehozásáról szóló szerződés 20. cikke (2) és (3) bekezdésének kiigazított szövegével mint új
(4) és (5) bekezdéssel; az új (4) és (5) bekezdés szövege ennek megfelelően a következő:
„(4) A Közösségek költségvetésében a kiadásoknak a 49. cikk szerinti járulékokból fedezett részét 18 millió elszámolási egységben kell rögzíteni.
A Bizottság évente jelentést nyújt be a Tanácsnak, amely alapján a Tanács megvizsgálja, hogy Közösségek költségvetésében ki kell-e ezt az összeget igazítani. A Tanács a 28. cikk negyedik bekezdésének első mondata szerinti többséggel határoz. A kiigazítást az e szerződés alkalmazásából eredő kiadások alakulásának értékelése alapján kell megtenni.
(5) A járulékoknak a Közösségek költségvetésében szereplő kiadások fedezésére rendelt részét a Bizottság az Európai Közösséget létrehozó szerződés 209. cikkének b) pontja, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 183. cikkének b) pontja alapján elfogadott költségvetési rendeletekben előírt ütemezés szerint ennek a költségvetésnek a végrehajtására fordítja.”
10. A 52. cikk hatályát veszti.
11. A 76. cikk helyébe az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 28. cikke első bekezdésének kiigazított szövege lép; az új 76. cikk szövege ennek megfelelően a következő:
„76. cikk
A Közösséget a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-ai jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint.”.
12. A 79. cikk a következőképpen módosul:
a) az első bekezdés második mondatában az „a Saar-vidékre vonatkozóan …” szavakkal
kezdődő mondatrészt el kell hagyni, és a pontosvesszőt pont váltja fel.
b) az első bekezdés után a cikk a következő második bekezdéssel egészül ki:
„E szerződés rendelkezéseit az Åland-szigetekre az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt 2. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.”;
c) a jelenlegi második bekezdés bevezető részében az „Az előző bekezdéstől eltérően:” szövegrészt az „Az előző bekezdésektől eltérően:” szöveg váltja fel;
d) A jelenlegi második bekezdésből az Åland-szigetekre vonatkozó d) pontot el kell hagyni.
13. A 84. cikkben az „a szerződés, az ahhoz csatolt mellékletek és jegyzőkönyvek, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló egyezmény rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „a szerződés és az ahhoz csatolt mellékletek és jegyzőkönyvek rendelkezéseit” szöveg lép.
14. A 85. cikk hatályát veszti.
15. A 93. cikkben az „Európai Gazdasági Együttműködési Szervezettel” kifejezést a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel” kifejezés váltja fel.
16. A 95. cikk harmadik bekezdésében a „Ha az átmeneti rendelkezésekről szóló egyezményben
megállapított átmeneti időszak végén az e szerződés alkalmazása terén …” szövegrész helyébe a
„Ha az e szerződés alkalmazása terén …” szöveg lép.
17. A 97. cikkben az „E szerződés a hatálybalépésétől számított 50 éves időtartamra jön létre.”
mondat helyébe az „E szerződés hatálya 2002. július 23-án lejár.” szöveg lép.
II. A III. MELLÉKLET SZÖVEGE „Különleges acélok”
A III. melléklet végéről az állam-, illetve kormányfők meghatalmazottjai nevének kezdőbetűjét el kell
hagyni.
III. JEGYZŐKÖNYVEK ÉS A SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT EGYÉB OKMÁNYOK
1. A következő okmányok hatályukat vesztik:
a) Levélváltás a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a Saar-vidékről;
b) Egyezmény az átmeneti rendelkezésekről.
2. Az Európai Szén- és acélközösség Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
a) a jegyzőkönyv I. és II. címének helyébe az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Európai Közösség Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv I. és II. címe lép;
b) az 56. cikk hatályát veszti, az azt megelőző „Átmeneti rendelkezések” címsort pedig el
kell hagyni;
c) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
3. Az Európa Tanáccsal fenntartott kapcsolatokról szóló jegyzőkönyv a következőképpen
módosul:
a) az 1. cikk hatályát veszti;
b) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
8. cikk
Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés, az ahhoz csatolt mellékleteket és jegyzőkönyveket is beleértve, a Szerződés okafogyottá vált rendelkezéseinek eltörlése és ennek következtében egyes rendelkezéseinek kiigazítása érdekében e cikk rendelkezéseinek megfelelően módosul.
I. A SZERZŐDÉS CIKKEINEK SZÖVEGE
1. A 76. cikk második bekezdésében az „E szerződés hatálybalépése után” szavak helyébe az
„1958. január 1-je után” szöveg lép.
2. A 93. cikk első bekezdésének bevezető része helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok között tilos minden behozatali és kiviteli vám, vagy azokkal azonos hatású díj, továbbá a behozatalra, illetve a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás a következők vonatkozásában:”
3. A 94. és a 95. cikk hatályát veszti.
4. A 98. cikk második bekezdésben az „Az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül a
Tanács …” szövegrészt az „A Tanács …” váltja fel.
5. A 100. cikk hatályát veszti.
6. A 104. cikk a következőképpen módosul:
a) az első bekezdésben az „e szerződés hatálybalépését követően” szövegrészt az „1958. január 1-je után, illetve a csatlakozó államok esetében a csatlakozásuk időpontját követően” szöveg váltja fel;
b) a második bekezdésben az „e szerződés hatálybalépését követően és annak alkalmazási körében” szövegrészt az „az első bekezdésben említett időpontok után és az e szerződés alkalmazási körében” szöveg váltja fel.
7. A 105. cikk a következőképpen módosul:
a) az első bekezdésében az „az e szerződés hatálybalépését megelőzően harmadik állammal” szövegrészt az „1958. január 1-je előtt, illetve a csatlakozó államok esetében a csatlakozásukat megelőzően harmadik állammal” szöveg váltja fel; a bekezdés végén az
„e szerződés hatálybalépése után” szavak helyébe az „a fent említett időpontok után”
szöveg lép,
b) a második bekezdésben az „e szerződés aláírása és hatálybalépése közötti időszakban” szövegrészt az „1957. március 25. és 1958. január 1-je közötti, illetve a csatlakozó államok esetében a csatlakozási okmány aláírása és hatálybalépése közötti időszakban” szöveg váltja fel;
8. A 106. cikk első bekezdésében az „e szerződés hatálybalépése előtt” szövegrészt az „1958. január 1-je előtt, illetve a csatlakozó államok esetében a csatlakozásukat megelőzően” szöveg váltja fel.
9. A 108. cikk, annak érdekében, hogy a Tanács 1976. szeptember 20-ai határozatához csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány 1. cikkét, az e szerződés 5. cikke által módosított 2. cikkét, továbbá
a 3. cikkének (1) bekezdését is magában foglalja, a következőképpen módosul, miközben az
említett okmány II. melléklete továbbra is hatályban marad:
a) az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló okmány 14. cikkének megfelelően hatálytalanná vált (1) és (2) bekezdés helyébe az említett okmány 1., illetve
2. cikkének szövege lép mint (1), illetve (2) bekezdés; az új (1) és (2) bekezdés szövege a
következő:
„(1) A Közösségben egyesült államok népeinek európai parlamenti képviselőit
közvetlen és általános választójog alapján választják.
(2) Az egyes tagállamokban megválasztott képviselők száma a következő:
Belgium | 25 |
Dánia | 16 |
Németország | 99 |
Görögország | 25 |
Spanyolország | 64 |
Franciaország | 87 |
Írország | 15 |
Olaszország | 87 |
Luxemburg | 6 |
Hollandia | 31 |
Ausztria | 21 |
Portugália | 25 |
Finnország | 16 |
Svédország | 22 |
Egyesült Királyság | 87. |
E bekezdés módosítása esetén az egyes tagállamokban választott képviselők száma által biztosítani kell a Közösségben egyesült államok népeinek megfelelő képviseletét.”
b) az új (1) és (2) bekezdés után a cikk kiegészül a fent említett okmány 3. cikkének (1) bekezdésével mint (3) bekezdéssel; az új (3) bekezdés szövege a következő:
„(3) A képviselőket ötéves időtartamra választják.”
c) az e szerződés 4. cikke által módosított jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre
változik;
d) az e szerződés 4. cikke által beiktatott (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik.
10. A 127. cikkből a (3) bekezdést el kell hagyni.
11. A 138. cikk első bekezdésében az „A csatlakozás időpontjától” szavak helyébe az „Az 1995.
január 1-jétől” szöveg lép.
12. A 160b. cikk (3) bekezdéséből az „Az első kinevezés alkalmával azonban …” kezdetű második
albekezdést el kell hagyni.
13. A 181. cikk második, harmadik és negyedik bekezdését el kell hagyni.
14. A 191. cikk helyébe az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló szerződés 28. cikke első bekezdésének kiigazított szövege lép; az új 191. cikk szövege ennek megfelelően a következő:
„191. cikk
A Közösséget a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-ai jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint.”.
15. A 198. cikk a következőképpen módosul:
a) a második bekezdés után a cikk a következő harmadik bekezdéssel egészül ki:
„E szerződés rendelkezéseit az Åland-szigetekre az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozásának feltételeiről szóló okmányhoz csatolt 2. jegyzőkönyvben foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell alkalmazni.”;
b) A jelenlegi harmadik bekezdésből az Åland-szigetekre vonatkozó e) pontot el kell hagyni.
16. A 199. cikk első bekezdésében a „valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény” szavak helyébe a „valamint a Kereskedelmi Világszervezet” szöveg lép.
17. Az „A kezdeti időszakra vonatkozó rendelkezések” címet viselő VI. cím, az ebben foglalt, „Az intézmények létrehozása” című 1. szakasz, az „A szerződés első végrehajtási rendelkezései” című 2. szakasz, valamint az „Átmeneti rendelkezések” című 3. szakasz, továbbá a 209–223. cikk hatályát veszti.
18. A 225. cikk a következő új bekezdéssel egészül ki:
„A csatlakozási szerződések értelmében e szerződés angol, dán, finn, görög, ír, portugál,
spanyol és svéd változata szintén hiteles.”.
II. MELLÉKLETEK
Az „Az e szerződés 215. cikke szerinti első kutatási és képzési program” című V. melléklet, a „Fő
tételek szerinti bontás …” táblázatot is beleértve, hatályát veszti.
III. JEGYZŐKÖNYVEK
1. Az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek a Holland Királyság Európán kívüli részeire történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv hatályát veszti.
2. Az Európai Atomenergia-közösség Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv a következőképpen módosul:
a) az „E CÉLBÓL meghatalmazottjaikként jelölték ki:” fordulatot, továbbá az államfők és
meghatalmazottjaik felsorolását el kell hagyni;
b) az „AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat” fordulatot el kell
hagyni;
c) a 3. cikk kiegészül az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 21. cikkének kiigazított szövegével mint negyedik bekezdéssel; az új negyedik bekezdés szövege ennek megfelelően a következő:
„Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 12–15. és
18. cikkét alkalmazni kell a Bíróság bíráira, főtanácsnokaira, hivatalvezetőjére, valamint segédelőadóira; ez a rendelkezés a bírák bírósági eljárások alóli mentességére vonatkozóan az előző bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket nem érinti.”;
d) az 58. cikk hatályát veszti;
e) a „FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a jegyzőkönyvet.”
záróformulát el kell hagyni.
f) az aláírók felsorolását el kell hagyni.
9. cikk
(1) Az Európai Közösségek egyes közös intézményeiről szóló, 1957. március 25-én aláírt egyezmény, valamint az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló, 1965. április 8-án aláírt szerződés — az 5. cikkében említett jegyzőkönyv kivételével — hatályát veszti; ez nem érinti az itt következő bekezdéseket, amelyek célja, hogy a bennük foglalt rendelkezések lényeges elemeit megőrizzék.
(2) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által az Európai Parlamentre, a Tanácsra, a Bizottságra, a Bíróságra, illetve és a Számvevőszékre ruházott hatásköröket az említett szerződésekben és az ebben a cikkben foglalt feltételek szerint az egységes intézmények gyakorolják.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés által a Gazdasági és Szociális Bizottságra ruházott feladatokat egy egységes bizottság látja el az említett szerződésekben foglalt feltételek szerint. Erre a bizottságra az Európai Közösséget létrehozó szerződés 193. és 197. cikkét kell alkalmazni.
(3) Az Európai Közösségek tisztviselői és egyéb alkalmazottai e közösségek egységes igazgatásához tartoznak, és rájuk az Európai Közösséget létrehozó szerződés 212. cikke alapján elfogadott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az Európai Közösségeket a tagállamok területén megilletik a feladataik ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek az (5) bekezdésben említett jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint. Ugyanez vonatkozik az Európai Központi Bankra, az Európai Monetáris Intézetre és az Európai Beruházási Bankra.
(5) Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-ai jegyzőkönyv, az ezt a jegyzőkönyvet módosító jegyzőkönyvben foglaltak szerint, a következő 23. cikkel egészül ki; e cikk szövege a következő:
„23. cikk
Ezt a jegyzőkönyvet a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv rendelkezéseinek sérelme nélkül az Európai Központi Bankra, szerveinek tagjaira és személyzetére is alkalmazni kell.
Az Európai Központi Bank tőkeemelés esetén mentességet élvez továbbá az adózás valamennyi formája és minden egyéb közteher, valamint az ezekkel kapcsolatos alakiságok alól a Bank székhelye szerinti államban. A Banknak és szerveinek a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányának megfelelően végzett tevékenységei nem esnek forgalmiadó-fizetési kötelezettség hatálya alá.
A fenti rendelkezéseket az Európai Monetáris Intézetre is alkalmazni kell. Az EMI megszüntetése vagy felszámolása nem keletkeztet semmilyen közteher-fizetési kötelezettséget.”
(6) Az Európai Közösség bevételeit és kiadásait, az Európai Szén- és Acélközösség igazgatási kiadásait és az azokhoz tartozó bevételeket, valamint az Európai Atomenergia-közösség bevételeit és igazgatási kiadásait — az Ellátási Ügynökség és a közös vállalkozások bevételeinek és kiadásainak, továbbá az Európai Atomenergia-közösség kutatási és beruházási költségvetésének részét képező bevételeknek és kiadásoknak a kivételével — a három közösség létrehozásáról szóló egyes szerződésekben megállapított feltételek szerint az Európai Közösségek költségvetésében kell feltüntetni.
(7) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 216. cikke, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés 77. cikke, illetve az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 189. cikke, valamint a Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 1. cikke második bekezdése alkalmazásának sérelme nélkül, a tagállamok kormányainak képviselői közös megegyezéssel elfogadják az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozása következtében felmerülő, a Luxemburgi Nagyhercegséget érintő bizonyos kérdések rendezése céljából szükséges rendelkezéseket.
10. cikk
(1) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés okafogyottá vált, az ezen Amszterdami Szerződés hatálybalépése előtt hatályos változatuk szerinti rendelkezéseinek e részben történő hatályon kívül helyezése vagy elhagyása, valamint bizonyos egyéb rendelkezéseik kiigazítása nem eredményez semmilyen változást sem e szerződések ezen rendelkezéseinek joghatásaiban, így különösen az említett szerződésekben megállapított határidőkből eredő joghatásokban, sem pedig a csatlakozási szerződések vonatkozásában.
(2) Azoknak a hatályban lévő jogi aktusoknak a joghatásai, amelyeket az említett szerződések
alapján fogadtak el, érintetlenül megmaradnak.
(3) Ugyanez vonatkozik az Európai Közösségek egyes közös intézményeiről szóló, 1957. március 25-én aláírt egyezmény hatályon kívül helyezésére, illetve az Európai Közösségek egységes Tanácsának és egységes Bizottságának létrehozásáról szóló, Brüsszelben 1965. április 8-án aláírt szerződés hatályon kívül helyezésére.
11. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződésnek és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Közösségek Bíróságának hatáskörére és az e hatáskör gyakorlására vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az ebben a részben foglalt rendelkezésekre, valamint a 9. cikk (5) bekezdésében említett, a kiváltságokról és mentességekről szóló jegyzőkönyvre.
12. cikk
(1) Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés cikkei címei és szakaszai, az e szerződés rendelkezései által módosított változatukban, az e szerződéshez csatolt mellékletben foglalt megfelelési táblázat szerint újraszámozódnak; ez a melléklet e szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
(2) Az Európai Unióról szóló szerződés, illetve az Európai Közösséget létrehozó szerződés szövegén belül, csakúgy mint e szerződések között a cikkekre, címekre és szakaszokra történő hivatkozások ennek megfelelően kiigazításra kerülnek. Ugyanez vonatkozik az egyéb szerződések szövegében az e szerződések cikkeire, címeire és szakaszaira történő hivatkozásokra.
(3) Az egyéb jogi okmányokban és jogi aktusokban szereplő, a (2) bekezdésben említett szerződések cikkeire, címeire és szakaszaira történő hivatkozásokat a szerződéseknek az (1) bekezdésnek megfelelően újraszámozott cikkeire, címeire és szakaszaira történő hivatkozásokként kell érteni; az említett cikkek bekezdéseire történő hivatkozásokat a 6. cikk bizonyos rendelkezéseinek megfelelően átszámozott bekezdésekre történő hivatkozásokként kell érteni.
(4) Az egyéb jogi okmányokban és jogi aktusokban szereplő, a 7. és 8. cikkben említett szerződések cikkeinek bekezdéseire történő hivatkozásokat az említett 7. és 8. cikk bizonyos rendelkezéseinek megfelelően átszámozott bekezdésekre történő hivatkozásokként kell érteni.
13. cikk
E szerződés határozatlan időre jön létre.
14. cikk
(1) E szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság Kormányánál helyezik letétbe.
(2) E szerződés az utolsó megerősítő okirat letétbe helyezését követő második hónap első napján lép hatályba.
15. cikk
E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban angol, dán, finn, francia, görög, holland, ír, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.
Xxxxxxx hiteléül alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést.
Kelt Amszterdamban, az ezerkilenszázkilencvenhetedik év október havának második napján.
Pour Sa Majesté le Roi des Belges
Voor Zijne Majesteit de Koning der Belgen Für Seine Majestät der König der Belgier
Xxxx Xxxxxxx
Cette signature engage également la Communauté française, la Communauté flamande, la Communauté germanophone, la Région wallone, la Région flamande et la Région de Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flämische Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flämische Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
For Hendes Majestæt Danmarks Dronning
Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx
Für den Präsidenten der Bundesrepublik Deutschland Xxxxx Xxxxxx
Για τον Πρόεδρο της Ελληνικής ∆ηµοκρατίας
Xxxxxxxxxx Xxxxxxxxx Por Su Majestad el Rey de España
Xxxx Xxxx Xxxxxxx
Pour le Président de la République française Xxxxxx Xxxxxxx
Thar ceann an Choimisiúin arna údarú le hAirteagal 14 de Bhunreacht na hÉireann chun cumhachtaí agus feidhmeanna Uachtarán na hÉireann a oibriú agus a chomhlíonadh
For the Commission authorised by Article 14 of the Constitution of Ireland to exercise and perform the powers and functions of the President of Ireland
Xxxxxxx X. Burke
Per il Presidente della Repubblica italiana
Xxxxxxxx Xxxx
Pour Son Altesse Royale le Grand-Duc de Luxembourg Xxxxxxx X. Poos
Voor Hare Majesteit de Koningin der Nederlanden Xxxx xxx Xxxxxx
Für den Bundespräsidenten der Republik Österreich Xxxxxxxx Xxxxxxxx
Pelo Presidente da República Portuguesa Xxxxx Xxxx
Suomen Tasavallan Presidentin puolesta För Republiken Finlands President
Xxxxx Xxxxxxx
För Xxxx Xxxxxxxx Konungen av Sverige
Xxxx Xxxxx-Xxxxxx
For Her Majesty the Queen of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland Xxxxxxx Xxxxxxxxx
MELLÉKLET
AZ AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS 12 CIKKÉBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI
TÁBLÁZATOK
A. Szerződés az Európai Unióról
Előző számozás | Új számozás | |
I. CÍM | 1. cikk 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk 7. cikk | I. CÍM |
A. cikk B. cikk C. cikk D. cikk E. cikk F. cikk F.1. cikk* | ||
II. CÍM G. cikk | 8. cikk | II. CÍM |
III. CÍM H. cikk | 9. cikk | III. CÍM |
IV. CÍM I. cikk | 10. cikk | IV. CÍM |
V. CÍM*** | 11. cikk 12. cikk 13. cikk 14. cikk 15. cikk 16. cikk 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk 23. cikk 24. cikk 25. cikk 26. cikk 27. cikk 28. cikk | V. CÍM |
J.1. cikk J.2. cikk J.3. cikk J.4. cikk J.5. cikk J.6. cikk J.7. cikk J.8. cikk J.9. cikk J.10. cikk J.11. cikk J.12. cikk J.13. cikk J.14. cikk J.15. cikk J.16. cikk J.17. cikk J.18. cikk | ||
Előző számozás | Új számozás |
VI. CÍM*** K.1. cikk K.2. cikk K.3. cikk K.4. cikk K.5. cikk K.6. cikk K.7. cikk K.8. cikk K.9. cikk K.10. cikk K.11. cikk K.12. cikk K.13. cikk K.14. cikk | VI. CÍM 29. cikk 30. cikk 31. cikk 32. cikk 33. cikk 34. cikk 35. cikk 36. cikk 37. cikk 38. cikk 39. cikk 40. cikk 41. cikk 42. cikk |
VIa. CÍM** K.15. cikk* K.16. cikk* K.17. cikk* | VII. CÍM 43. cikk 44. cikk 45. cikk |
VII. CÍM L. cikk M. cikk N. cikk O. cikk P. cikk Q. cikk R. cikk S. cikk | VIII. CÍM 46. cikk 47. cikk 48. cikk 49. cikk 50. cikk 51. cikk 52. cikk 53. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
** Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cím.
*** A cím szerkezetét az Amszterdami Szerződés átalakította.
B. Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés
Előző számozás | Új számozás |
ELSŐ RÉSZ 1. cikk 2. cikk 3. cikk 3a. cikk 3b. cikk 3c. cikk* 4. cikk 4a. cikk 4b. cikk 5. cikk 5a. cikk* 6. cikk 6a. cikk* 7. cikk (hatályon kívül) 7a. cikk 7b. cikk (hatályon kívül) 7c. cikk 7d. cikk* | ELSŐ RÉSZ 1. cikk 2. cikk 3. cikk 4. cikk 5. cikk 6. cikk 7. cikk 8. cikk 9. cikk 10. cikk 11. cikk 12. cikk 13. cikk — 14. cikk — 15. cikk 16. cikk |
MÁSODIK RÉSZ 8. cikk 8a. cikk 8b. cikk 8c. cikk 8d. cikk 8e. cikk | MÁSODIK RÉSZ 17. cikk 18. cikk 19. cikk 20. cikk 21. cikk 22. cikk |
HARMADIK RÉSZ I. CÍM 9. cikk 10. cikk 11. cikk (hatályon kívül) | HARMADIK RÉSZ I. CÍM 23. cikk 24. cikk — |
1. FEJEZET 1. szakasz (törölve) 12. cikk 13. cikk (hatályon kívül) 14. cikk (hatályon kívül) | 1. FEJEZET — 25. cikk — — |
Előző számozás | Új számozás |
15. cikk (hatályon kívül) 16. cikk (hatályon kívül) 17. cikk (hatályon kívül) 2. szakasz (törölve) 18. cikk (hatályon kívül) 19. cikk (hatályon kívül) 20. cikk (hatályon kívül) 21. cikk (hatályon kívül) 22. cikk (hatályon kívül) 23. cikk (hatályon kívül) 24. cikk (hatályon kívül) 25. cikk (hatályon kívül) 26. cikk (hatályon kívül) 27. cikk (hatályon kívül) 28. cikk 29. cikk | — — — — — — — — — — — — — — 26. cikk 27. cikk |
2. FEJEZET 30. cikk 31. cikk (hatályon kívül) 32. cikk (hatályon kívül) 33. cikk (hatályon kívül) 34. cikk 35. cikk (hatályon kívül) 36. cikk 37. cikk | 2. FEJEZET 28. cikk — — — 29. cikk — 30. cikk 31. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
Előző számozás | Új számozás |
II. CÍM 38. cikk 39. cikk 40. cikk 41. cikk 42. cikk 43. cikk 44. cikk (hatályon kívül) 45. cikk (hatályon kívül) 46. cikk 47. cikk (hatályon kívül) | II. CÍM 32. cikk 33. cikk 34. cikk 35. cikk 36. cikk 37. cikk — — 38. cikk — |
III. CÍM 1. FEJEZET 48. cikk 49. cikk 50. cikk 51. cikk | III. CÍM 1. FEJEZET 39. cikk 40. cikk 41. cikk 42. cikk |
2. FEJEZET 52. cikk 53. cikk (hatályon kívül) 54. cikk 55. cikk 56. cikk 57. cikk 58. cikk | 2. FEJEZET 43. cikk — 44. cikk 45. cikk 46. cikk 47. cikk 48. cikk |
3. FEJEZET 59. cikk 60. cikk 61. cikk 62. cikk (hatályon kívül) 63. cikk 64. cikk 65. cikk 66. cikk | 3. FEJEZET 49. cikk 50. cikk 51. cikk — 52. cikk 53. cikk 54. cikk 55. cikk |
4. FEJEZET 67. cikk (hatályon kívül) 68. cikk (hatályon kívül) | 4. FEJEZET — — |
Előző számozás | Új számozás |
69. cikk (hatályon kívül) 70. cikk (hatályon kívül) 71. cikk (hatályon kívül) 72. cikk (hatályon kívül) 73. cikk (hatályon kívül) 73a. cikk (hatályon kívül) 73b. cikk 73c. cikk 73d. cikk 73e. cikk (hatályon kívül) 73f. cikk 73g. cikk 73h. cikk (hatályon kívül) | — — — — — — 56. cikk 57. cikk 58. cikk — 59. cikk 60. cikk — |
IIIa. CÍM** 73i. cikk* 73j. cikk* 73k. cikk* 73l. cikk* 73m. cikk* 73n. cikk* 73o. cikk* 73p. cikk* 73q. cikk* | IV. CÍM 61. cikk 62. cikk 63. cikk 64. cikk 65. cikk 66. cikk 67. cikk 68. cikk 69. cikk |
IV. CÍM 74. cikk 75. cikk 76. cikk 77. cikk 78. cikk 79. cikk 80. cikk 81. cikk 82. cikk 83. cikk 84. cikk | V. CÍM 70. cikk 71. cikk 72. cikk 73. cikk 74. cikk 75. cikk 76. cikk 77. cikk 78. cikk 79. cikk 80. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
** Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cím.
Előző számozás | Új számozás |
V. CÍM 1. FEJEZET 1. szakasz 85. cikk 86. cikk 87. cikk 88. cikk 89. cikk 90. cikk 2. szakasz (törölve) 91. cikk (hatályon kívül) 3. szakasz 92. cikk 93. cikk 94. cikk | VI. CÍM 1. FEJEZET 1. szakasz 81. cikk 82. cikk 83. cikk 84. cikk 85. cikk 86. cikk — — 2. szakasz 87. cikk 88. cikk 89. cikk |
2. FEJEZET 95. cikk 96. cikk 97. cikk (hatályon kívül) 98. cikk 99. cikk | 2. FEJEZET 90. cikk 91. cikk — 92. cikk 93. cikk |
3. FEJEZET 100. cikk 100a. cikk 100b. cikk (hatályon kívül) 100c. cikk (hatályon kívül) 100d. cikk (hatályon kívül) 101. cikk 102. cikk | 3. FEJEZET 94. cikk 95. cikk — — — 96. cikk 97. cikk |
VI. CÍM 1. FEJEZET 102a. cikk 103. cikk 103a. cikk | VII. CÍM 1. FEJEZET 98. cikk 99. cikk 100. cikk |
Előző számozás | Új számozás |
104. cikk 104a. cikk 104b. cikk 104c. cikk | 101. cikk 102. cikk 103. cikk 104. cikk |
2. FEJEZET 105. cikk 105a. cikk 106. cikk 107. cikk 108. cikk 108a. cikk 109. cikk | 2. FEJEZET 105. cikk 106. cikk 107. cikk 108. cikk 109. cikk 110. cikk 111. cikk |
3. FEJEZET 109a. cikk 109b. cikk 109c. cikk 109d. cikk | 3. FEJEZET 112. cikk 113. cikk 114. cikk 115. cikk |
4. FEJEZET 109e. cikk 109f. cikk 109g. cikk 109h. cikk 109i. cikk 109j. cikk 109k. cikk 109l. cikk 109m. cikk | 4. FEJEZET 116. cikk 117. cikk 118. cikk 119. cikk 120. cikk 121. cikk 122. cikk 123. cikk 124. cikk |
VIa. CÍM** 109n. cikk* 109o. cikk* 109p. cikk* 109q. cikk* 109r. cikk* 109s. cikk* | VIII. CÍM 125. cikk 126. cikk 127. cikk 128. cikk 129. cikk 130. cikk |
VII. CÍM 110. cikk 111. cikk (hatályon kívül) 112. cikk 113. cikk | IX. CÍM 131. cikk — 132. cikk 133. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
** Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cím.
Előző számozás | Új számozás |
114. cikk (hatályon kívül) 115. cikk | — 134. cikk |
VIIa. CÍM** 116. cikk* | X. CÍM 135. cikk |
VIII. CÍM 1. FEJEZET*** 117. cikk 118. cikk 118a. cikk 118b. cikk 118c. cikk 119. cikk 119a. cikk 120. cikk 121. cikk 122. cikk | XI. CÍM 1. FEJEZET 136. cikk 137. cikk 138. cikk 139. cikk 140. cikk 141. cikk 142. cikk 143. cikk 144. cikk 145. cikk |
2. FEJEZET 123. cikk 124. cikk 125. cikk | 2. FEJEZET 146. cikk 147. cikk 148. cikk |
3. FEJEZET 126. cikk 127. cikk | 3. FEJEZET 149. cikk 150. cikk |
IX. CÍM 128. cikk | XII. CÍM 151. cikk |
X. CÍM 129. cikk | XIII. CÍM 152. cikk |
XI. CÍM 129a. cikk | XIV. CÍM 153. cikk |
XII. CÍM 129b. cikk 129c. cikk 129d. cikk | XV. CÍM 154. cikk 155. cikk 156. cikk |
XIII. CÍM 130. cikk | XVI. CÍM 157. cikk |
Előző számozás | Új számozás |
XIV. CÍM 130a. cikk 130b. cikk 130c. cikk 130d. cikk 130e. cikk | XVII. CÍM 158. cikk 159. cikk 160. cikk 161. cikk 162. cikk |
XV. CÍM 130f. cikk 130g. cikk 130h. cikk 130i. cikk 130j. cikk 130k. cikk 130l. cikk 130m. cikk 130n. cikk 130o. cikk 130p. cikk 130q. cikk (hatályon | XVIII. CÍM 163. cikk 164. cikk 165. cikk 166. cikk 167. cikk 168. cikk 169. cikk 170. cikk 171. cikk 172. cikk 173. cikk — |
XVI. CÍM 130r. cikk 130s. cikk 130t. cikk | XIX. CÍM 174. cikk 175. cikk 176. cikk |
XVII. CÍM 130u. cikk 130v. cikk 130w. cikk 130x. cikk 130y. cikk | XX. CÍM 177. cikk 178. cikk 179. cikk 180. cikk 181. cikk |
NEGYEDIK RÉSZ 131. cikk 132. cikk 133. cikk 134. cikk 135. cikk 136. cikk 136a. cikk | NEGYEDIK RÉSZ 182. cikk 183. cikk 184. cikk 185. cikk 186. cikk 187. cikk 188. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
** Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cím.
*** Az 1. fejezet szerkezetét az Amszterdami Szerződés átalakította.
Előző számozás | Új számozás |
ÖTÖDIK RÉSZ I. CÍM 1. FEJEZET 1. szakasz 137. cikk 138. cikk 138a. cikk 138b. cikk 138c. cikk 138d. cikk 138e. cikk 139. cikk 140. cikk 141. cikk 142. cikk 143. cikk 144. cikk 2. szakasz 145. cikk 146. cikk 147. cikk 148. cikk 149. cikk (hatályon kívül) 150. cikk 151. cikk 152. cikk 153. cikk 154. cikk 3. szakasz 155. cikk 156. cikk 157. cikk 158. cikk 159. cikk 160. cikk 161. cikk 162. cikk 163. cikk 4. szakasz 164. cikk 165. cikk | ÖTÖDIK RÉSZ I. CÍM 1. FEJEZET 1. szakasz 189. cikk 190. cikk 191. cikk 192. cikk 193. cikk 194. cikk 195. cikk 196. cikk 197. cikk 198. cikk 199. cikk 200. cikk 201. cikk 2. szakasz 202. cikk 203. cikk 204. cikk 205. cikk — 206. cikk 207. cikk 208. cikk 209. cikk 210. cikk 3. szakasz 211. cikk 212. cikk 213. cikk 214. cikk 215. cikk 216. cikk 217. cikk 218. cikk 219. cikk 4. szakasz 220. cikk 221. cikk |
Előző számozás | Új számozás |
166. cikk 167. cikk 168. cikk 168a. cikk 169. cikk 170. cikk 171. cikk 172. cikk 173. cikk 174. cikk 175. cikk 176. cikk 177. cikk 178. cikk 179. cikk 180. cikk 181. cikk 182. cikk 183. cikk 184. cikk 185. cikk 186. cikk 187. cikk 188. cikk 5. szakasz 188a. cikk 188b. cikk 188c. cikk | 222. cikk 223. cikk 224. cikk 225. cikk 226. cikk 227. cikk 228. cikk 229. cikk 230. cikk 231. cikk 232. cikk 233. cikk 234. cikk 235. cikk 236. cikk 237. cikk 238. cikk 239. cikk 240. cikk 241. cikk 242. cikk 243. cikk 244. cikk 245. cikk 5. szakasz 246. cikk 247. cikk 248. cikk |
2. FEJEZET 189. cikk 189a. cikk 189b. cikk 189c. cikk 190. cikk 191. cikk 191a. cikk* 192. cikk | 2. FEJEZET 249. cikk 250. cikk 251. cikk 252. cikk 253. cikk 254. cikk 255. cikk 256. cikk |
3. FEJEZET 193. cikk 194. cikk 195. cikk 196. cikk 197. cikk 198. cikk | 3. FEJEZET 257. cikk 258. cikk 259. cikk 260. cikk 261. cikk 262. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
Előző számozás | Új számozás |
4. FEJEZET 198a. cikk 198b. cikk 198c. cikk | 4. FEJEZET 263. cikk 264. cikk 265. cikk |
5. FEJEZET 198d. cikk 198e. cikk II. CÍM 199. cikk 200. cikk (hatályon kívül) 201. cikk 201a. cikk 202. cikk 203. cikk 204. cikk 205. cikk 205a. cikk 206. cikk 206a. cikk (hatályon kívül) 207. cikk 208. cikk 209. cikk 209a. cikk | 5. FEJEZET 266. cikk 267. cikk II. CÍM 268. cikk — 269. cikk 270. cikk 271. cikk 272. cikk 273. cikk 274. cikk 275. cikk 276. cikk — 277. cikk 278. cikk 279. cikk 280. cikk |
HATODIK RÉSZ 210. cikk 211. cikk 212. cikk* 213. cikk 213a. cikk* 213b. cikk* 214. cikk 215. cikk | HATODIK RÉSZ 281. cikk 282. cikk 283. cikk 284. cikk 285. cikk 286. cikk 287. cikk 288. cikk |
Előző számozás | Új számozás |
216. cikk 217. cikk 218. cikk* 219. cikk 220. cikk 221. cikk 222. cikk 223. cikk 224. cikk 225. cikk 226. cikk (hatályon kívül) 227. cikk 228. cikk 228a. cikk 229. cikk 230. cikk 231. cikk 232. cikk 233. cikk 234. cikk 235. cikk 236. cikk* 237. cikk (hatályon kívül) 238. cikk 239. cikk 240. cikk 241. cikk (hatályon kívül) 242. cikk (hatályon kívül) 243. cikk (hatályon kívül) 244. cikk (hatályon kívül) 245. cikk (hatályon kívül) 246. cikk (hatályon kívül) | 289. cikk 290. cikk 291. cikk 292. cikk 293. cikk 294. cikk 295. cikk 296. cikk 297. cikk 298. cikk — 299. cikk 300. cikk 301. cikk 302. cikk 303. cikk 304. cikk 305. cikk 306. cikk 307. cikk 308. cikk 309. cikk — 310. cikk 311. cikk 312. cikk — — — — — — |
ZÁRÓ | ZÁRÓ |
RENDELKEZÉSEK | RENDELKEZÉSEK |
247. cikk | 313. cikk |
248. cikk | 314. cikk |
* Az Amszterdami Szerződés által bevezetett új cikk.
JEGYZŐKÖNYVEK
A. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT JEGYZŐKÖNYV Jegyzőkönyv az Európai Unióról szóló szerződés J.7. cikkéről
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
SZEM ELŐTT TARTVA annak szükségességét, hogy az Európai Unióról szóló szerződés J.7. cikke (1) bekezdése második albekezdésének és (3) bekezdésének rendelkezéseit teljes körűen végrehajtsák,
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az Unió J.7. cikk szerinti politikája nem érinti azoknak a tagállamoknak az Észak-atlanti Szerződés alapján vállalt kötelezettségeit, amelyek közös védelmüket a NATO-ban látják megvalósítottnak, és hogy e politika összeegyeztethető az annak keretében meghatározott közös biztonság- és védelmi politikával,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésben, amelyet az Európai Unióról szóló szerződéshez
csatolnak:
Az Amszterdami Szerződés hatálybalépését követő egy éven belül az Európai Unió a Nyugat-európai
Xxxxxxx közösen intézkedéseket hoz a közöttük megvalósuló fokozott együttműködésre vonatkozóan.
————
B. AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉSHEZ ÉS AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT JEGYZŐKÖNYVEK
Jegyzőkönyv a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Unió egyes tagállamai által 1985. június 14-én, illetve 1990. június 19-én Schengenben aláírt, a közös határokon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló megállapodások, valamint az ezekhez kapcsolódó megállapodások és az e megállapodások alapján elfogadott szabályok célja az európai integráció elmélyítése, és különösen annak lehetővé tétele, hogy az Európai Unió még gyorsabban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséggé válhasson,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a fent említett megállapodásokat és szabályokat az Európai Unió keretébe illesszék,
MEGERŐSÍTVE, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései csak akkor és annyiban alkalmazhatók, ha és
amennyiben azok az európai uniós és közösségi joggal összeegyeztethetők,
FIGYELEMMEL Dánia különleges helyzetére,
FIGYELEMMEL arra a tényre, hogy Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága a fenti megállapodásoknak nem részesei, és azokat nem írták alá; hogy mindazonáltal rendelkezni kell annak lehetőségéről, hogy e tagállamok ezeknek a megállapodásoknak egyes vagy valamennyi rendelkezését elfogadják,
FELISMERVE, hogy ennek következtében az Európai Unióról szóló szerződésnek és az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az egyes tagállamok megerősített együttműködésére vonatkozó rendelkezéseit szükséges igénybe venni, továbbá hogy ezeket a rendelkezéseket csak végső eszközként lehet igénybe venni,
FIGYELEMMEL az Izlandi Köztársasággal és a Norvég Királysággal való különleges kapcsolat fenntartásának szükségességére, amely államok megerősítették azt a szándékukat, hogy az 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás alapján vállalják, hogy a fent említett rendelkezések rájuk nézve kötelezőek,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
1. cikk
A Belga Királyság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság a schengeni megállapodások aláíróiként felhatalmazást kapnak arra, hogy egymás között megerősített együttműködést hozzanak létre az e jegyzőkönyv mellékletében felsorolt megállapodások és az azokhoz kapcsolódó rendelkezések hatálya alá eső területeken (a továbbiakban: a schengeni vívmányok). Ezt az együttműködést az Európai Unió intézményi és jogi keretén belül folytatják az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés megfelelő rendelkezéseinek tiszteletben tartása mellett.
2. cikk
(1) Az Amszterdami Szerződés hatálybalépésének időpontjától kezdődően a schengeni vívmányokat, köztük a schengeni megállapodások által létrehozott Végrehajtó Bizottság ezen időpontot megelőzően elfogadott határozatait e cikk (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül azonnali hatállyal alkalmazni kell az 1. cikkben említett tizenhárom tagállamra. Ugyanezen időponttól az említett Végrehajtó Bizottság helyébe a Tanács lép.
A Tanács az 1. cikkben említett tagjainak egyhangú szavazatával megtesz minden olyan intézkedést, amely e bekezdés végrehajtásához szükséges. A Tanács a szerződések megfelelő rendelkezéseivel összhangban egyhangúlag meghatározza a schengeni vívmányokat alkotó valamennyi rendelkezés vagy határozat jogalapját.
Az ilyen rendelkezésekre és határozatokra vonatkozóan és a Tanács által meghatározott jogalappal összhangban az Európai Közösségek Bírósága a szerződések megfelelő hatályos rendelkezései által ráruházott hatásköröket gyakorolja. A Bíróság egy esetben sem rendelkezik hatáskörrel a jog és a közrend fenntartásával és a belső biztonság megőrzésével kapcsolatos intézkedésekre vagy határozatokra vonatkozóan.
A fent említett intézkedések meghozataláig és az 5. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül a schengeni vívmányokat alkotó rendelkezéseket és határozatokat az Európai Unióról szóló szerződés VI. címén alapuló jogi aktusoknak kell tekinteni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a schengeni megállapodásokhoz csatolt csatlakozási jegyzőkönyveket aláíró tagállamokra azoktól az időpontoktól kell alkalmazni, amelyeket a Tanács az 1. cikkben említett tagjainak egyhangú szavazatával meghatároz, kivéve ha ezen tagok valamelyike a schengeni vívmányokhoz való csatlakozás feltételeit már az Amszterdami Szerződés hatálybalépésének időpontja előtt teljesítette.
3. cikk
A 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett meghatározást követően a schengeni vívmányok azon részei tekintetében, amelyek jogalapjaként az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címét határozták meg, Dánia a schengeni megállapodások egyéb aláíróival való viszonyában megtartja ugyanazokat a jogait és kötelezettségeit, mint amelyekkel az említett meghatározás előtt rendelkezett.
A schengeni vívmányok azon részei tekintetében, amelyek jogalapjaként az Európai Unióról szóló szerződés
VI. címét határozták meg, Dánia továbbra is ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint a schengeni megállapodások többi aláírói.
4. cikk
Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, amelyekre nézve a schengeni vívmányok nem kötelezőek, bármikor kérhetik, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései egy részének vagy egészének alkalmazásában részt vehessenek.
A Tanács a kérelemről az 1. cikkben említett tagjainak és az érintett államok kormánya képviselőinek
egyhangú szavazatával határoz.
5. cikk
(1) A szerződések vonatkozó rendelkezéseinek hatálya kiterjed a schengeni vívmányokon alapuló
javaslatokra és kezdeményezésekre.
Ebben az összefüggésben, ha Írország vagy az Egyesült Királyság vagy egyik sem jelenti be részvételi szándékát ésszerű időn belül írásban a Tanács elnökének, az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 5a. cikkében, illetve az Európai Unióról szóló szerződés K.12. cikkében említett felhatalmazást az 1. cikkben említett tagállamok részére, illetve — amennyiben az együttműködés kérdéses területein valamelyikük részt kíván venni — Írország vagy az Egyesült Királyság részére megadottnak kell tekinteni.
(2) A szerződéseknek az (1) bekezdés első albekezdésében hivatkozott vonatkozó rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a Tanács a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett intézkedéseket nem fogadta el.
6. cikk
Az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság az 1996. december 19-én Luxemburgban aláírt megállapodás alapján társultként részt vesz a schengeni vívmányok végrehajtásában és továbbfejlesztésében. Az erre irányuló megfelelő eljárásokról egy ezekkel az államokkal megkötendő megállapodásban kell megegyezni, amelyet a Tanács köt meg az 1. cikkben említett tagjainak egyhangú szavazata alapján eljárva. Az ilyen megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia Izlandnak és Norvégiának az e jegyzőkönyv végrehajtásából eredő bármely pénzügyi következményhez való hozzájárulásáról.
A Tanács egyhangú határozattal Izlanddal és Norvégiával külön megállapodást köt az egyrészről Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, másrészről Izland és Norvégia közötti azon jogok és kötelezettségek megállapításáról, amelyeket a schengeni vívmányok hatálya alá tartozó területeken ezekre az államokra alkalmazni kell.
7. cikk
A Tanács minősített többséggel elfogadja a Schengeni Titkárságnak a Tanács Főtitkárságába történő
integrálására vonatkozó részletes szabályokat.
8. cikk
Az új tagállamoknak az Európai Unióba történő felvételére vonatkozó tárgyalások során a schengeni vívmányokat és az intézmények által az ezek hatálya alá tartozó területen hozott további intézkedéseket olyan vívmányoknak kell tekinteni, amelyeket a tagjelölt országoknak teljes egészében el kell fogadniuk.
————
MELLÉKLET SCHENGENI VÍVMÁNYOK
1. A Benelux Gazdasági Unió, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodás a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről.
2. A Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság között Schengenben 1990. június 19-én aláírt egyezmény a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, Schengenben 1985. június 14-én aláírt megállapodás végrehajtásáról, a kapcsolódó záróokmánnyal és közös nyilatkozatokkal.
3. Az Olaszországgal (Párizsban 1990. november 27-én), Spanyolországgal és Portugáliával (Bonnban 1991. június 25-én), Görögországgal (Madridban 1992. november 6-án), Ausztriával (Brüsszelben
1995. április 28-án), valamint Dániával, Finnországgal és Svédországgal (Luxemburgban 1996. december 19-én) aláírt, az 1985. évi megállapodáshoz és az 1990. évi végrehajtási egyezményhez való csatlakozásról szóló jegyzőkönyvek és megállapodások, a kapcsolódó záróokmányokkal és nyilatkozatokkal.
4. Az 1990. évi végrehajtási egyezmény által létrehozott Végrehajtási Bizottság által elfogadott határozatok és nyilatkozatok, valamint a Végrehajtó Bizottság által döntéshozatali jogkörrel felruházott szerveknek az egyezmény végrehajtására elfogadott intézkedései.
Jegyzőkönyv az Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikke egyes vonatkozásainak az Egyesült Királyságra és Írországra történő alkalmazásáról
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Egyesült Királysággal és Írországgal kapcsolatos egyes kérdéseket rendezzenek,
TEKINTETTEL az Egyesült Királyság és Írország közötti különleges utazási szabályok többéves fennállására,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez csatolnak:
1. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikkétől, azon szerződés vagy az Európai Unióról szóló szerződés egyéb rendelkezéseitől, az e szerződések alapján elfogadott intézkedésektől vagy a Közösség, illetve a Közösség és tagállamai által egy vagy több harmadik állammal kötött bármely nemzetközi megállapodástól függetlenül az Egyesült Királyság jogosult az Egyesült Királyságba belépni kívánó személyeket a többi tagállammal közös határain olyan ellenőrzéseknek alávetni, amelyeket szükségesnek tart a következő célból:
a) az Egyesült Királyságba való belépés jogának vizsgálata az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak a közösségi jog által rájuk ruházott jogaikat gyakorló állampolgárainál és azok eltartott hozzátartozóinál, valamint más olyan államok állampolgárainál, akikre az Egyesült Királyságra nézve kötelező megállapodás alapján ruháztak ilyen jogokat; és
b) annak meghatározása, hogy más személyeknek engedélyt adjanak-e az Egyesült Királyságba történő
belépésre.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikke, illetve azon szerződés vagy az Európai Unióról szóló szerződés egyéb rendelkezései vagy az ezek alapján elfogadott intézkedések nem érintik az Egyesült Királyságnak azt a jogát, hogy ilyen ellenőrzéseket vezessen be vagy végezzen. Az ebben a cikkben az Egyesült Királyságra történő hivatkozások azokra a területekre is vonatkoznak, amelyek külkapcsolataiért az Egyesült Királyság felelős.
2. cikk
Az Egyesült Királyság és Írország egymás között továbbra is megállapíthatják a személyeknek a területeik ("a közös utazási terület") közötti mozgására vonatkozó szabályokat, miközben teljes mértékben tiszteletben tartják az e jegyzőkönyv 1. cikke első bekezdésének a) pontjában említett személyek jogait. Ennek megfelelően mindaddig, amíg egymás között ilyen szabályokat tartanak fenn, az e jegyzőkönyv 1. cikkének rendelkezései ugyanazokkal a feltételekkel alkalmazandók Írországra, mint az Egyesült Királyságra. Az
Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikke, illetve azon szerződés vagy az Európai Unióról szóló szerződés egyéb rendelkezései vagy az ezek alapján elfogadott intézkedések az ilyen szabályokat nem érintik.
3. cikk
A többi tagállam jogosult határain vagy a területükre való belépés bármely pontján ilyen ellenőrzéseknek alávetni az Egyesült Királyságból vagy bármely olyan területről, amelynek külkapcsolataiért az felelős, a területükre belépni kívánó személyeket — ugyanolyan célból, mint amelyet e jegyzőkönyv 1. cikke tartalmaz
—, illetve az Írországból belépni kívánó személyeket addig, ameddig e jegyzőkönyv 1. cikke
rendelkezéseinek hatálya Írországra is kiterjed.
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikke, illetve azon szerződés vagy az Európai Unióról szóló szerződés egyéb rendelkezései vagy az azok alapján elfogadott intézkedések nem érintik a tagállamoknak azt a jogát, hogy ilyen ellenőrzéseket vezessenek be vagy végezzenek.
JEGYZŐKÖNYV
AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG ÉS ÍRORSZÁG HELYZETÉRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Egyesült Királysággal és Írországgal kapcsolatos egyes kérdéseket rendezzenek,
TEKINTETTEL az Európai Közösséget létrehozó szerződés 7a. cikke egyes vonatkozásainak az Egyesült
Királyságra és Írországra történő alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvre,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Közösségeket létrehozó szerződéshez és az Európai Unióról szóló szerződéshez csatolnak:
1. cikk
A 3. cikkre is figyelemmel, az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címe alapján javasolt intézkedések Tanács által történő elfogadásában. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak az Európai Közösséget létrehozó szerződés említett 148. cikkének (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani. A Tanács azon határozataihoz, amelyeket egyhangúlag kell elfogadni, az Egyesült Királyság és Írország kormányainak képviselőit kivéve a Tanács tagjainak egyhangú szavazata szükséges.
2. cikk
Az 1. cikkből következően, valamint a 3., 4. és 6. cikkre is figyelemmel, az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és a Bíróságnak az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak az Egyesült Királyságra vagy Írországra; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok ezeknek az országoknak a hatásköreit, jogait és kötelezettségeit semmilyen módon nem érintik. Az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok semmilyen módon nem érintik a közösségi vívmányokat, továbbá nem képezik részét a közösségi jognak annyiban, amennyiben ezeket az Egyesült Királyságra és Írországra kell alkalmazni.
3. cikk
(1) Az Egyesült Királyság vagy Írország valamely javaslatnak vagy kezdeményezésnek az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címe alapján a Tanácshoz történt benyújtását követő három hónapon belül írásban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy részt kíván venni egy ilyen javasolt intézkedés meghozatalában és alkalmazásában, amely értesítéssel egyben erre jogosulttá válik. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak az Európai Közösséget létrehozó szerződés említett 148. cikkének (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani.
A Tanácsnak azokhoz a határozataihoz, amelyeket egyhangúlag kell elfogadni, az ilyen bejelentést nem tévő tagot kivéve a Tanács tagjainak egyhangú szavazata szükséges. Az e bekezdés alapján elfogadott intézkedés valamennyi olyan tagállamra kötelező, amely annak elfogadásában részt vett.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett valamely intézkedést az Egyesült Királyság vagy Írország részvételével ésszerű időn belül nem lehet elfogadni, a Tanács az ilyen intézkedést az 1. cikknek megfelelően az Egyesült Királyság vagy Írország részvétele nélkül is elfogadhatja. Ebben az esetben a 2. cikket kell alkalmazni.
4. cikk
Azt követően, hogy a Tanács az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címe alapján valamilyen intézkedést fogad el, az Egyesült Királyság vagy Írország bármikor bejelentheti a Tanácsnak és a Bizottságnak azon szándékát, hogy az intézkedést el kívánja fogadni. Ebben az esetben az Európai Közösséget létrehozó szerződés 5a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárást kell értelemszerűen alkalmazni.
5. cikk
Az a tagállam, amelyre nézve az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címe szerint elfogadott valamely intézkedés nem kötelező, nem viseli az intézkedésnek az intézményeknél felmerülő igazgatási költségeken kívüli pénzügyi következményeit.
6. cikk
Ha az e jegyzőkönyvben említett esetekben a Tanács által az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címe alapján elfogadott valamely intézkedés kötelező az Egyesült Királyságra vagy Írországra, ennek a szerződésnek a megfelelő rendelkezéseit, így a 73p. cikket is, alkalmazni kell az érintett államra az adott intézkedéssel kapcsolatban.
7. cikk
A 3. és 4. cikk nem érinti a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyvet.
8. cikk
Írország írásban bejelentheti a Tanács elnökének, hogy nem kíván tovább e jegyzőkönyv rendelkezéseinek
hatálya alá tartozni. Ebben az esetben Írországra az általános szerződéses rendelkezések alkalmazandók.
JEGYZŐKÖNYV DÁNIA HELYZETÉRŐL
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
EMLÉKEZTETVE az 1992. december 12-én, Edinburghban az Európai Tanács keretében ülésező állam-, illetve kormányfőknek a Dánia által az Európai Unióról szóló szerződéssel kapcsolatban felvetett egyes problémákra vonatkozó határozatára,
TUDOMÁSUL VÉVE Dániának az állampolgárságra, a gazdasági és monetáris unióra, a védelmi politikára, valamint a bel- és igazságügyre vonatkozóan az edinburghi határozatban rögzített álláspontját,
SZEM ELŐTT TARTVA a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 3. cikkét,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Közösséget létrehozó
szerződéshez, valamint az Európai Unióról szóló szerződéshez csatolnak:
I. RÉSZ
1. cikk
Dánia nem vesz részt az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címe alapján javasolt intézkedések Xxxxxx által történő elfogadásában. Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 148. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a minősített többséget a Tanács érintett tagjai súlyozott szavazatainak az Európai Közösséget létrehozó szerződés említett 148. cikkének (2) bekezdése szerinti arányával azonos arányban kell megállapítani. A Tanácsnak azokhoz a határozataihoz, amelyeket egyhangúlag kell elfogadni, Dánia Kormányának képviselőit kivéve a Tanács tagjainak egyhangú szavazata szükséges.
2. cikk
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címének rendelkezései, az e cím alapján elfogadott intézkedések, a Közösség által az e cím alapján kötött nemzetközi megállapodások rendelkezései és a Bíróságnak az ilyen rendelkezést vagy intézkedést értelmező határozatai nem kötelezőek, illetve nem alkalmazhatóak Dániára; az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok Dánia hatásköreit, jogait és kötelezettségeit semmilyen módon nem érintik. Az ilyen rendelkezések, intézkedések vagy határozatok semmilyen módon nem érintik a közösségi vívmányokat, továbbá nem képezik részét a közösségi jognak annyiban, amennyiben ezeket Dániára kell alkalmazni.
3. cikk
Dánia nem viseli az 1. cikkben említett intézkedéseknek az intézményeknél felmerülő igazgatási költségeken
kívüli pénzügyi következményeit.
4. cikk
Az 1., 2. és 3. cikk nem alkalmazható az azon harmadik országokat meghatározó intézkedésekre, amelyek állampolgárainak a tagállamok külső határainak átlépésekor vízummal kell rendelkezniük, illetve azokra az intézkedésekre, amelyek az egységes vízumformátumra vonatkoznak.
5. cikk
(1) A Tanácsnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés IIIa. címének rendelkezései szerint a schengeni vívmányok kiegészítésére irányuló javaslatról vagy kezdeményezésről hozott határozatát követő hat hónapon belül Dánia dönt arról, hogy nemzeti jogában végrehajtja-e ezt a határozatot. Ha úgy dönt, hogy végrehajtja, a határozat nemzetközi jogi kötelezettséget hoz létre Dánia és a schengeni vívmányoknak az
Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 1. cikkében említett tagállamok között, valamint Dánia és Írország vagy az Egyesült Királyság között, amennyiben ezek a tagállamok részt vesznek az együttműködés kérdéses területeiben.
(2) Ha Dánia úgy dönt, hogy nem hajtja végre a Tanács (1) bekezdés szerinti határozatát, a Schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 1. cikkében említett tagállamok megvizsgálják, hogy milyen megfelelő intézkedéseket hozzanak.
II. RÉSZ
6. cikk
A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés J.3. cikkének (1) bekezdése, valamint J.7. cikke területén elfogadott intézkedések vonatkozásában Dánia nem vesz részt az Unió olyan határozatainak és intézkedéseinek kidolgozásában és végrehajtásában, amelyeknek védelmi vonatkozásai vannak, de nem akadályozza a tagállamok közötti szorosabb együttműködés kialakítását ezen a területen. Ezért Dánia nem vesz részt ezek elfogadásában. Dánia nem köteles hozzájárulni az ilyen intézkedésekből eredő műveleti költségek finanszírozásához.
III. RÉSZ
7. cikk
Dánia alkotmányos követelményeivel összhangban bármikor tájékoztathatja a többi tagállamot, hogy a továbbiakban részben vagy egészben nem kíván élni az e jegyzőkönyvben foglaltakkal. Ebben az esetben Dánia teljes egészében alkalmazni fogja az Európai Unió keretében meghozott akkor hatályban lévő valamennyi intézkedést.
————
C. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGET LÉTREHOZÓ SZERZŐDÉSHEZ CSATOLT JEGYZŐKÖNYVEK
JEGYZŐKÖNYV
AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK ÁLLAMPOLGÁRAI SZÁMÁRA NYÚJTOTT MENEDÉKJOGRÓL
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
MIVEL az Európai Unióról szóló szerződés F. cikke (2) bekezdésének rendelkezései szerint az Unió tiszteletben tartja az alapvető jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában aláírt európai egyezmény biztosítja;
MIVEL az Európai Közösségek Bírósága hatáskörrel rendelkezik annak biztosítására, hogy az Európai Unióról szóló szerződés F. cikke (2) bekezdésének értelmezése és alkalmazása során az Európai Közösség a jogot tiszteletben tartsa;
MIVEL az Európai Unióról szóló szerződés O. cikke értelmében minden olyan európai országnak, amely tagként való felvételét kéri az Unióba, tiszteletben kell tartania az Európai Unióról szóló szerződés F. cikkének (1) bekezdésében megállapított alapelveket;
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 236. cikke egy meghatározott jogok felfüggesztésére irányuló eljárást ír elő arra az esetre, ha ezeket az alapelveket egy tagállam súlyosan és tartósan megsérti;
EMLÉKEZTETVE arra, hogy uniós polgárként a tagállamok minden állampolgára különleges státuszt és védelmet élvez, amelyet a tagállamoknak az Európai Közösséget létrehozó szerződés második részének rendelkezései szerint kell biztosítaniuk;
SZEM ELŐTT TARTVA, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés egy belső határok nélküli térséget hoz létre, és minden uniós polgárnak biztosítja a tagállamok területén való szabad mozgás és letelepedés jogát;
EMLÉKEZTETVE arra, hogy az uniós tagállamok állampolgárainak kiadatásával a kiadatásról szóló 1957. december 13-ai európai egyezmény, valamint az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikke alapján kidolgozott, az Európai Unió tagállamai közötti kiadatásról szóló 1996. szeptember 27-ei egyezmény foglalkozik;
AZZAL A KÍVÁNSÁGGAL, hogy megelőzzék a menedékjog intézményének az eredeti szándékoktól eltérő célokra történő felhasználását;
MIVEL ez a jegyzőkönyv tiszteletben tartja a menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-ai genfi
egyezmény rendeltetését és célkitűzéseit;
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
Egyetlen cikk
Tekintettel az Európai Unió tagállamai által az alapvető jogokra és szabadságokra vonatkozóan nyújtott védelem szintjére, a tagállamokat egymás vonatkozásában a menedékjogi ügyekkel összefüggő valamennyi jogi és gyakorlati célból biztonságos származási országoknak kell tekinteni. Ennek megfelelően a tagállamok
valamelyikének állampolgára által benyújtott bármely menedékjog iránti kérelmet egy másik tagállam csak a
következő esetben veheti figyelembe, illetve nyilváníthatja az eljárás lefolytatásához elfogadhatónak:
a) ha az a tagállam, amelynek a kérelmező az állampolgára, az Amszterdami Szerződés hatálybalépése után az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 15. cikkének rendelkezéseivel élve saját területén az egyezmény szerinti kötelezettségeitől eltérő intézkedéseket tesz;
b) ha az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikkének (1) bekezdésében említett eljárás
kezdeményezésére került sor; addig, amíg a Tanács meghozza erre vonatkozó határozatát;
c) ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés F.1. cikkének (1) bekezdése alapján eljárva megállapította, hogy a kérelmező állampolgársága szerinti tagállam súlyosan és tartósan megsértette az F. cikk (1) bekezdésében említett alapelveket;
d) ha egy tagállam egy másik tagállam állampolgárának kérelméről egyoldalúan így határoz; ebben az esetben a Tanácsot azonnal tájékoztatni kell; a kérelmet azon vélelem alapján kell kezelni, hogy az nyilvánvalóan alaptalan, ami azonban a tagállam döntéshozatali hatáskörét — legyen szó bármilyen esetről — semmilyen módon nem érinti.
JEGYZŐKÖNYV
A SZUBSZIDIARITÁS ÉS AZ ARÁNYOSSÁG ELVEINEK ALKALMAZÁSÁRÓL
A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy alkalmazásuk kritériumainak pontosabb meghatározása és valamennyi intézmény részéről történő szigorú betartásuk, valamint következetes alkalmazásuk biztosítása céljából megállapítsák az Európai Közösséget létrehozó szerződés 3b. cikkében foglalt szubszidiaritás és arányosság elvei alkalmazásának feltételeit;
AZZAL A KÍVÁNSÁGGAL, hogy biztosítsák, hogy a döntéseket az Unió polgáraihoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg;
FIGYELEMMEL a szubszidiaritás elvének megvalósítására irányuló eljárásokról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság között létrejött 1993. október 25-ei intézményközi megállapodásra;
MEGERŐSÍTIK, hogy a birminghami Európai Tanács 1992. október 16-ai következtetései és a szubszidiaritás elvének alkalmazására vonatkozó általános megközelítés, amelyről az Európai Tanács az 1992. december 11–12-ei edinburghi ülésén határozott, továbbra is iránymutatásul szolgál az uniós intézmények cselekvése, valamint a szubszidiaritás elve alkalmazásának fejlesztése során, és ebből a célból
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
1. A ráruházott hatáskörök gyakorlása során valamennyi intézmény biztosítja a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását. Biztosítják továbbá az arányosság elvének tiszteletben tartását, amely szerint a Közösség egyetlen intézkedése sem lépheti túl a Szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.
2. A szubszidiaritás és az arányosság elveinek alkalmazása során tiszteletben kell tartani a Szerződés általános rendelkezéseit és célkitűzéseit, különösen ami a közösségi vívmányok teljes körű megtartását és az intézményi egyensúlyt illeti; alkalmazásuk nem érinti a Bíróság által a nemzeti és a közösségi jog közötti viszonyra vonatkozóan kialakított alapelveket, és annak során figyelembe kell venni az
Európai Unióról szóló szerződés F. cikkének (4) bekezdését, amely szerint „Az Unió gondoskodik a céljai eléréséhez és politikái folytatásához szükséges eszközökről”.
3. A szubszidiaritás elve nem kérdőjelezi meg a Szerződés által az Európai Közösségre ruházott hatásköröket, ahogyan azokat a Bíróság értelmezi. A Szerződés 3b. cikkének második bekezdésében említett feltételek azokra a területekre vonatkoznak, amelyekre nézve a Közösség nem rendelkezik kizárólagos hatáskörrel. A szubszidiaritás elve iránymutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy közösségi szinten hogyan kell ezeket a hatásköröket gyakorolni. A szubszidiaritás dinamikus fogalom, amelyet a Szerződésben meghatározott célkitűzések fényében kell alkalmazni. Lehetővé teszi, hogy a Közösség fellépését hatásköreinek korlátain belül kiterjesszék, amennyiben ezt a körülmények kívánják, illetve ellenkezőleg, korlátozzák vagy megszüntessék, amennyiben az a továbbiakban már nem indokolt.
4. Valamennyi közösségi jogalkotásra irányuló javaslat esetén meg kell jelölni az alapjául szolgáló indokokat azzal a céllal, hogy igazolják összhangját a szubszidiaritás és az arányosság elveivel; az annak megállapításához vezető okokat, hogy egy közösségi cél közösségi szinten jobban megvalósítható, minőségi vagy — ahol csak lehetséges — mennyiségi mutatókkal kell alátámasztani.
5. Egy közösségi intézkedés akkor igazolt, ha megfelel a szubszidiaritás elvében foglalt mindkét szempontnak: a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani nemzeti alkotmányos rendszerük keretén belül; ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók.
Xxxxx vizsgálatakor, hogy a fent említett feltétel teljesül-e, a következő szempontokat kell
irányadónak tekinteni:
— a vizsgált kérdésnek olyan több államot érintő vonatkozásai vannak, amelyeket tagállami
intézkedéssel nem lehet kielégítően szabályozni;
— a tagállamok önálló intézkedései, illetve a közösségi intézkedés hiánya ellentétbe kerülne a Szerződés követelményeivel (mint például annak szükségessége, hogy a verseny torzulásait korrigálják vagy a rejtett kereskedelmi korlátozásokat kiküszöböljék, vagy a gazdasági és társadalmi kohéziót erősítsék), vagy egyéb módon jelentősen károsítaná a tagállamok érdekeit;
— a közösségi szintű intézkedés nagyságrendje vagy hatásai miatt a tagállamok szintjén
végrehajtott intézkedéshez képest nyilvánvaló előnyöket jelentene.
6. A közösségi intézkedésnek azt a lehető legegyszerűbb formáját kell kiválasztani, amely még lehetővé teszi az intézkedés céljának kielégítő megvalósítását és az eredményes végrehajtást. A Közösség csak a szükséges mértékben alkot jogszabályt. Azonos feltételek mellett az irányelveket a rendeletekkel szemben, illetőleg a keretirányelveket a részletes intézkedésekkel szemben előnyben kell részesíteni. A Szerződés 189. cikke szerinti irányelvek, miközben az elérendő célt illetően minden címzett tagállamra kötelezőek, a nemzeti hatóságokra hagyják a forma és az eszközök megválasztását.
7. Ami közösségi fellépés természetét és terjedelmét illeti, a közösségi intézkedéseknek a lehető legnagyobb teret kell hagyniuk a nemzeti döntés számára úgy, hogy az még megfeleljen az intézkedés célja megvalósulásának és a Szerződés követelményeinek. A közösségi jog sérelme nélkül ügyelni kell arra, hogy a bevett nemzeti szabályozást, valamint a tagállamok jogrendjének szervezetét és működését tiszteletben tartsák. Amennyiben az megfelelő, és amennyire a szabályszerű végrehajtáshoz szükséges, a közösségi intézkedéseknek különféle lehetőségeket kell nyújtaniuk a tagállamok számára az intézkedések céljainak megvalósítására.
8. Amennyiben a szubszidiaritás elve alkalmazásának eredményeként közösségi fellépésre nem kerül sor, a tagállamoknak úgy kell eljárniuk, hogy fellépésük megfeleljen a Szerződés 5. cikkében megállapított általános szabályoknak azáltal, hogy a Szerződés szerinti kötelezettségeik teljesítésének biztosítása
érdekében minden megfelelő intézkedést megtesznek, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti a Szerződés célkitűzéseinek megvalósítását.
9. Kezdeményezési jogának sérelme nélkül a Bizottság:
— a különösen sürgős vagy a bizalmas esetek kivételével a jogalkotásra irányuló javaslatok előterjesztése előtt széleskörű konzultációt folytat, és amennyiben szükséges, a konzultáció dokumentumait nyilvánosságra hozza;
— a szubszidiaritás elvére tekintettel igazolja javaslatainak helytállóságát; ahol szükséges, ezt a javaslathoz csatolt indokolás részletezi. Ha közösségi fellépést teljes egészében vagy részben a Közösség költségvetéséből finanszírozzák, arra magyarázatot kell adni;
— kellőképpen figyelembe veszi annak szükségességét, hogy a Közösségre, a nemzeti kormányokra, a helyi hatóságokra, a gazdasági szereplőkre vagy a polgárokra háruló akár pénzügyi, akár igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányosak legyenek az elérendő célkitűzésekkel;
— éves jelentést nyújt be az Európai Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz a Szerződés 3b. cikkének alkalmazásáról. Ezt az éves jelentést a Régiók Bizottságának és a Gazdasági és Szociális Bizottságnak is meg kell küldeni.
10. Az Európai Tanács figyelembe veszi a 9. pont negyedik francia bekezdésében említett bizottsági
jelentést az Unió által elért haladásról szóló jelentésében, amelyet az Európai Unióról szóló szerződés
D. cikkének megfelelően az Európai Parlamenthez kell benyújtania.
11. Az Európai Parlament és a Tanács, az alkalmazandó eljárások teljes mértékű betartása mellett, a bizottsági javaslatok átfogó vizsgálatának szerves részeként megvizsgálja, hogy azok mennyiben vannak összhangban a Szerződés 3b. cikkével. Ez az eredeti bizottsági javaslatra, valamint azokra a módosításokra is vonatkozik, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács kíván megtenni a javaslatra vonatkozóan.
12. A Szerződés 189b. és 189c. cikkében megállapított eljárások keretében az Európai Parlamentet tájékoztatni kell a Szerződés 3b. cikkének alkalmazására vonatkozó tanácsi állásfoglalásról, megnevezve azokat az okokat, amelyek a Tanács közös álláspontjának elfogadásához vezettek. A Tanács tájékoztatja az Európai Parlamentet azokról az okokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatának egészét vagy egy részét összeegyeztethetetlennek tartja a Szerződés 3b. cikkével.
13. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartását a Szerződésben megállapított szabályoknak megfelelően
felülvizsgálják.
JEGYZŐKÖNYV
A KÜLSŐ HATÁROK ÁTLÉPÉSÉT ILLETŐEN A TAGÁLLAMOK KÜLKAPCSOLATAIRÓL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
FIGYELEMMEL a tagállamok azon igényére, hogy — adott esetben harmadik országokkal együttműködve
— biztosítsák külső határaik eredményes ellenőrzését,
MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésben, amelyet az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez
csatolnak:
A Szerződés IIIa. címe 73j. cikkének 2. a) pontjában foglalt, a külső határok átlépésére vonatkozó intézkedésekről szóló rendelkezések nem érintik a tagállamok azon hatáskörét, hogy harmadik országokkal tárgyalásokat folytassanak vagy megállapodásokat kössenek, amennyiben ezek a megállapodások tiszteletben tartják a közösségi jogot és az egyéb vonatkozó nemzetközi megállapodásokat.
JEGYZŐKÖNYV
A TAGÁLLAMOKBAN TÖRTÉNŐ KÖZCÉLÚ MŰSORSZOLGÁLTATÁS RENDSZERÉRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a tagállamok közcélú műsorszolgáltatási rendszere közvetlenül kapcsolódik az egyes társadalmak demokratikus, társadalmi és kulturális igényeihez és a médiapluralizmus megőrzésének követelményéhez,
MEGÁLLAPODTAK a következő értelmező rendelkezésekben, amelyeket az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
Az Európai Közösséget létrehozó szerződés rendelkezései nem érintik a tagállamok azon a hatáskörét, hogy közszolgálati műsorszolgáltatást finanszírozzanak, amennyiben az ilyen finanszírozást a műsorszolgáltató szervezeteknek az egyes tagállamok által rájuk ruházott, meghatározott és megszervezett közszolgálati feladat ellátásához nyújtják, és amennyiben az ilyen finanszírozás a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben, ugyanakkor e tekintetben a közszolgálati feladat megvalósulását is figyelembe kell venni.
JEGYZŐKÖNYV
AZ ÁLLATOK VÉDELMÉRŐL ÉS KÍMÉLETÉRŐL A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy biztosítsák az állatok mint érző élőlények fokozott védelmét és tiszteletét, MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésben, amelyet az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolnak:
A Közösség mezőgazdasági, közlekedési, belső piaci és kutatási politikáinak kialakításánál és végrehajtásánál a Közösség és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok — különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó — jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait.