ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Az ügyvédi iroda
ÜGYVÉDI MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
1. A VÁZSONYI Ügyvédi Iroda (székhely: 6000 Kecskemét, Klapka u. 10/B. III. 28., adószám: 19317665-1-03, Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara nyilvántartási szám: 170, a továbbiakban Iroda vagy Megbízott) által elfogadott megbízásokat érintő megbízási szerződések az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által elfogadott, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai Kódex), valamint a jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban ÁSZF) alapján jönnek létre.
2. Az Irodát az irodavezető ügyvéd, xx. Xxxxxxxx Xxxxxx ügyvéd (KASZ: 36073981, lakóhelye: 6000 Kecskemét, Xxxxx Xxxx u. 40., született: Kecskemét, 1978.10.18.) önállóan és teljes joggal képviseli.
3. Az Iroda bankszámlaszáma: K&H Bank 10402506-50526953-84841006.
4. Az Iroda ügyvédi letéti számlaszáma: K&H Bank 10402506-50526953-84841013.
5. Az Iroda elérhetőségei:
b. Telefon: x00 00 0 000 000
d. Fizikai ügyfélfogadás: az Iroda székhelyén előre egyeztetett időpontban.
e. Online ügyfélfogadás: az Iroda által megjelölt online videokonferencia rendszerben előre egyeztetett időpontban.
Az ügyvédi megbízás tartalma
6. Az ügyvédi megbízás kiadásával a Megbízó nyilatkozik, hogy elolvasta, megértette és elfogadja a Xxxxxxxxx által definiált, jelen dokumentumban ismertetett ÁSZF, továbbá a Megbízott által definiált Adatkezelési Tájékoztató minden feltételét, és azok teljeskörűen megfelelnek az akaratának.
7. A megbízás célja, hogy az Iroda a Megbízó meghatalmazottjaként teljes joggal képviselje a Megbízó érdekeit. Az ügyvédi megbízási szerződéshez minden alkalommal ügyvédi meghatalmazás is tartozik.
8. Az ÁSZF nem pótolja az alábbiakban hivatkozott jogszabályok ismeretét, mivel azokat nem ismétli teljeskörűen.
9. A képviselet és meghatalmazás fogalmát, valamint általános tartalmi és alaki követelményeit a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az ügyvédnek (ügyvédi irodának) adott meghatalmazás speciális tartalmi és alaki követelményeit pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) határozza meg. (Ptk.: xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxxx0000000.xx, Üttv.: xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxx?xxxxxxx0000000.xx.)
10. A Ptk. 6:11. §-a értelmében - ha azt törvény nem tiltja, akkor - jognyilatkozatot nem csak személyesen, hanem képviselő útján is lehet tenni. A képviselőként tett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja, illetve kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton avagy meghatalmazáson alapulhat. A Ptk. 6:15. §-a értelmében a meghatalmazás képviseleti jogot keletkeztető olyan egyoldalú jognyilatkozat, melyet a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz főszabály szerint olyan alakszerűségek (például egyszerű vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba, avagy közokiratba foglalás) szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása akkor hatályos, ha arról a harmadik személy tudott vagy arról tudnia kellett volna.
11. Az ügyvédnek, ügyvédi irodának adott meghatalmazás speciális szabályaként az Üttv. 34. §-a úgy rendelkezik, hogy az ügyvédnek képviseletre csak írásban lehet meghatalmazást adni és a meghatalmazásnak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az így kiállított meghatalmazás megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat követelményének. A meghatalmazó a meghatalmazást bármikor korlátozhatja, azonban a korlátozás harmadik személlyel szemben csak akkor hatályos, ha annak terjedelme a meghatalmazásból kitűnik. Korlátozás hiányában a meghatalmazás a megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is feljogosítja a meghatalmazottat a képviseletre. A meghatalmazó a meghatalmazást bármikor visszavonhatja, azonban a visszavonás harmadik személlyel szemben csak akkor hatályosul, amikor az a meghatalmazás visszavonásáról tudomást szerez. A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti. A meghatalmazás korlátozását vagy megszűnését a meghatalmazott köteles haladéktalanul írásban bejelenteni annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként eljárt.
12. A képviselet és meghatalmazás bírósági eljárásokban érvényesülő speciális szabályait a polgári eljárások vonatkozásában a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.), a büntetőeljárások vonatkozásában pedig a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) határozza meg.
13. Az ügyvédi megbízásra, mint írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatra főszabályként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) mindenkor hatályos rendelekezései irányadók. Az ÁSZF készítésekor ezek közül a legfontosabb rendelkezések az alábbiak.
Ptk. 6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat]
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.
Ptk. 6:7. § [Írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozat]
(1) Ha a jognyilatkozatot írásban kell megtenni, az akkor érvényes, ha legalább a lényeges tartalmát írásba foglalták.
Ptk. 6:58. § [A szerződés]
A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.
Ptk. 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]
(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
Ptk. 6:63. § [A szerződés létrejötte és tartalma]
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
(4) Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendez.
Ptk. 6:64. § [Ajánlati kötöttség]
(1) Aki szerződés megkötésére irányuló szándékát egyértelműen kifejező és a lényeges kérdésekre kiterjedő jognyilatkozatot tesz, nyilatkozatához kötve marad. Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja.
Ptk. 6:66. § [Az ajánlat elfogadása]
Az ajánlatot az azzal való egyetértést kifejező jognyilatkozattal lehet elfogadni.
Ptk. 6:67. § [Új ajánlat, módosított elfogadás]
(1) Az ajánlattól lényeges kérdésben eltérő tartalmú elfogadást új ajánlatnak kell tekinteni.
(2) Az ajánlattal való egyetértést kifejező jognyilatkozat elfogadásnak minősül akkor is, ha lényeges kérdésnek nem minősülő, azt nem érintő kiegészítő vagy eltérő feltételt tartalmaz. A kiegészítő vagy eltérő feltételek ebben az esetben a szerződés részévé válnak, kivéve, ha
a) az ajánlat az elfogadás lehetőségét kifejezetten az ajánlatban szereplő feltételekre korlátozta; vagy
b) az ajánlattevő késedelem nélkül tiltakozik a kiegészítő vagy eltérő feltételekkel szemben.
(3) Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, és azt az egyik fél a szerződéskötést követően késedelem nélkül lényegesnek nem minősülő feltételekkel kiegészítve vagy módosítva írásba foglalja, és megküldi a másik félnek, e feltételek a szerződés tartalmává válnak, ha a másik fél azok ellen késedelem nélkül nem tiltakozik.
Ptk. 6:272. § [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Ptk. 6:273. § [Utasítás]
(1) A megbízott köteles a megbízó utasításait követni.
(2) A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell.
(3) Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Meg kell tagadnia az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
(4) A megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket. A megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti. Ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Ptk. 6:274. § [Képviseleti jog]
Ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja.
Ptk. 6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség]
(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
Ptk. 6:276. § [Megbízási díj]
(1) A megbízott megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény részben vagy egészben azért maradt el, mert a megbízott felróhatóan járt el.
(2) A megbízási díj a szerződés teljesítésekor esedékes. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díjnak tevékenységével arányos részét követelheti.
(3) A megbízott a megbízás ellátásával rendszerint együtt járó költségek előlegezésére köteles.
(4) A szerződés megszűnésekor a megbízó köteles a megbízottat a megbízás alapján harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségei alól mentesíteni, valamint szükséges és indokolt költségeit megtéríteni.
Ptk. 6:277. § [Törvényes zálogjog]
A megbízottat a megbízási díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.
Ptk. 6:278. § [Felmondás]
(1) A szerződést bármelyik fél felmondhatja.
(2) A megbízó felmondása esetén a megbízó köteles megtéríteni a megbízottnak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízott szerződésszegése miatt került sor.
(3) Ha a szerződést a megbízott alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a megbízónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a megbízó szerződésszegése miatt került sor.
(4) A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható.
Ptk. 6:279. § [Elszámolás]
A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált.
Ptk. 6:280. § [Ingyenes megbízási szerződés]
(1) E fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az olyan megbízási szerződésre, amely alapján a megbízó ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles.
(2) Ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
14. Az ügyvédi megbízásra speciális szabályként az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) mindenkor hatályos rendelekezései irányadók. Az ÁSZF készítésekor ezek közül a legfontosabb rendelkezések az alábbiak.
Üttv. 1. § (1) Az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(2) Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója szakmai tudását önképzés és kötelező továbbképzés útján fejleszti.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
(6) Ügyvédet mindenki szabadon választhat.
Üttv. 9. § (1) Ügyvédi titoknak minősül minden olyan tény, információ és adat, amelyről az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során szerzett tudomást.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyvédi titkot megtartani. E titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvédi titkot tartalmazó iratra vagy más adathordozóra is.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi titokról való tanúvallomás tételét és adatszolgáltatás teljesítését bármely hatósági és bírósági eljárásban köteles megtagadni, kivéve, ha a titoktartási kötelezettsége alól felmentést kapott az ügyvédi titokról rendelkezni jogosulttól, azzal, hogy - a 12. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - a védőként megismert ügyvédi titokról való tanúvallomás tételre és adatszolgáltatás teljesítésére felmentés érvényesen nem adható.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának titoktartási kötelezettsége független az ügyvédi tevékenység folytatására létrejött jogviszony fennállásától, és az ügyvédi tevékenység gyakorlásának a befejezése vagy a jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.
Üttv. 2. § (1) Ügyvédi tevékenység:
a) a jogi képviselet ellátása,
b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
f) * az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás),
g) az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.
Üttv. 10. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség azon ügyfél irányába, akinek a javára végzett ügyvédi tevékenység keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott. Ha az ügyvédi titok tárgya másik ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől kapott információ, ezt az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyben érintett saját ügyfele számára akkor nem tárhatja fel, ha az információt átadó ezt kifejezetten megtiltotta. A kamarai jogtanácsost és a jogi előadót nem terheli titoktartási kötelezettség azon munkáltatója irányába sem, amellyel fennálló munkaviszonya keretében az ügyvédi titok a tudomására jutott, továbbá e munkáltatója, illetve az ügyfele által meghatározott személyek irányába sem.
(2) Az ügyvédi iroda titoktartási kötelezettsége az iroda tagjaira is kiterjed, azonban a tagokat egymással szemben nem terheli titoktartási kötelezettség. Ha törvény az ugyanazon ügyfél vagy egymással ellenérdekű ügyfelek számára együttesen végezhető tevékenységeket korlátozza, de ügyvédi iroda megbízása esetében megengedi, hogy a megbízásokat az iroda különböző tagjai ellássák, e tagok egymással szemben is titoktartásra kötelesek, és biztosítaniuk kell, hogy az iroda ugyanazon alkalmazottja vagy megbízottja az érintett ügyek közül csak az egyikkel kapcsolatosan vehessen részt a feladat ellátásában.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség alkalmazottjával szemben.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlóját nem terheli titoktartási kötelezettség a helyettes ügyvédjével szemben, valamint - az általuk nyújtott szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben - az alábbi személyek irányában:
a) az ügyvédi titkot tartalmazó adathordozó tárolását, archiválását, őrzését vagy az abban foglalt adatok feldolgozását végző személy, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlója által adatfeldolgozóként igénybe vett más közreműködő,
b) az ügyvédi tevékenység gyakorlója számára számviteli szolgáltatást nyújtó személy,
c) azok az ügyvédi megbízás teljesítésében közreműködő személyek, illetve a megbízás teljesítéséhez kapcsolódóan igénybe vett egyéb személyek, akiknek közreműködését, illetve igénybevételét az ügyfél jóváhagyta.
Üttv. 11. § (1) Az ügyvédi titoktartási kötelezettség a 10. § (3) és (4) bekezdése alapján az ügyvédi titok megismerésére jogosult személyekre is kiterjed.
(2) A kamarai szervek és tisztségviselők az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörük gyakorlása során megismert ügyvédi titkot kötelesek megtartani.
(3) A bíróságok és hatóságok az eljárásuk során megismert ügyvédi titkot - az eljárásukra vonatkozó törvényben meghatározott keretek között - kezelhetik és használhatják fel.
Üttv. 12. § (1) Az ügyvédi titokkal az ügyfél vagy jogutódja jogosult rendelkezni.
(2) Az e törvény szerinti fegyelmi és hatósági ügyben, az eljárás lefolytatásához szükséges körben az ügyvédi tevékenység gyakorlója az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt az ügyvédi titkot feltárhatja.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ellene indult büntetőeljárásban a védekezéshez való jogának érvényesüléséhez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.
(4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a nem az ügyfele által a sérelmére vagy az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény felderítéséhez és bizonyításához szükséges mértékben - az ügyfele sérelmére elkövetett bűncselekmény esetében az ügyfele hozzájárulásával - az ügyvédi titkot feltárhatja.
(5) Az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult kérelmére, kezdeményezésére az ügyvédi titoktartásra kötelezett ellen indult bírósági, hatósági vagy más közhatalmi eljárásban az ügyvédi titoktartásra kötelezett a védekezéshez szükséges mértékben az ügyvédi titkot feltárhatja.
Üttv. 14. § (1) A kamarai jogtanácsos és a jogi előadó tevékenysége kivételével, a 2. § szerinti ügyvédi tevékenységgel és a
3. § (1) bekezdés a)-f) és m) pontjaiban meghatározott kiegészítő jellegű ügyvédi tevékenységgel okozott kár megtérítését, valamint személyiségi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésének a fedezetét felelősségbiztosítással kell biztosítani.
(2) Az ügyvédi tevékenységből eredő károk, valamint sérelemdíj biztosításához szükséges felelősségbiztosítás káreseményenként számított legalacsonyabb összege tizenötmillió forint.
Üttv. 28. § (1) Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) - e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - szabad megállapodás tárgya.
(2) Az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
(4) A szerződéskötéskor az ügyfelet írásban tájékoztatni kell azokról a megbízás ellátása során, illetve az üggyel kapcsolatban előreláthatóan felmerülő költségekről, amelyeket a megbízási díj nem foglal magában, függetlenül attól, hogy e költségek előlegezésére a felek megállapodása alapján köteles-e.
(5) A megbízás teljesítésében - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, az ezek alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt, valamint a külföldi jogi tanácsadó járhatnak el.
(6) A megbízott szerződésszegésért való felelőssége csak egyedileg megtárgyalt szerződési feltételben, és csak a kárnak a megbízott kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegét meghaladó része tekintetében korlátozható.
Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
(3) Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit az okiratot szerkesztő ügyvéd által ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
Üttv. 30. § (1) A felek - az e §-ban foglalt eltérésekkel - a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2) A végrehajtható okiratban megállapított lejárt követelés kivételével ügyvédi munkadíj- és költségtérítés-követelés a kötelezett hozzájárulása nélkül nem ruházható át olyan személyre, aki az igényérvényesítéshez szükséges ügyvédi titok megismerésére nem jogosult.
(3) Bíróság előtt nem érvényesíthető az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj annyiban, amennyiben annak összege a teljes ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja. E bekezdés alkalmazásában a teljes ügyvédi munkadíjba nem számít bele
a) a megbízó által az ügyvédi munkadíj részeként megfizetendő, az ügy ellátásával felmerülő költség, valamint
b) az ügyvédi megbízási díjnak az a része, amelyről az ügyvéd ellenérték nélkül lemondott.
Üttv. 31. § A megbízó javára átvett pénzből - a megbízó egyidejű írásbeli értesítése mellett - kielégíthető a megbízóval szemben fennálló és lejárt megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelés, kivéve, ha
a) a pénzt nem a megbízó részére kell kiadni,
b) a megbízási díjban a felek nem állapodtak meg,
c) más törvény a beszámítást tiltja.
Üttv. 32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély- nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)-bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény
76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
(4) A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.
(5) Ha a természetes személy ügyfél azonosítása elháríthatatlan külső akadályba ütközik, az a megbízási szerződés megkötését nem zárja ki, azonban a külső akadály megszűnését követően a megbízott az ügyfél azonosítását haladéktalanul köteles elvégezni.
(6) Ha a természetes személy ügyfél képviseletében meghatalmazott jár el, az ügyfél külön azonosítását az ügyvéd mellőzi, feltéve, hogy az ügyfél személyazonosításra alkalmas adatait tartalmazó meghatalmazást ügyvéd ellenjegyezte, közjegyző készítette, a meghatalmazó aláírását közjegyző hitelesítette, vagy a meghatalmazást az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, illetve azt Xxxxxxxxx tanúsítvánnyal látták el.
(7) * A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
(8) * A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
(9) * Az adatigénylésért a (8) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha arra okirat ellenjegyzését vagy okirat ellenjegyzésével járó megbízási szerződés megkötését megelőzően kerül sor, sem az ügyvédtől, sem az azonosított személytől vagy szervezettől nem kérhető díj, költségtérítés vagy más ellenérték.
(10) * Ha a (8) bekezdés szerinti elektronikus adatigénylés technikai okokból nem lehetséges, az a megbízási szerződés megkötésének és a jognyilatkozatok okiratba foglalásának nem akadálya; az ügyvéd az ellenőrzést utólag, az akadály megszűnését követően haladéktalanul elvégzi, és az okiratot csak ezt követően és ennek eredményétől függően ellenjegyzi, illetve terjeszti elő az eljárásban.
Üttv. 33. § (1) Az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.
(2) Az azonosított természetes személyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) lakcím,
c) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
d) az azonosításhoz felhasznált azonosító okmány típusa és száma,
e) a 32. § (3) bekezdésében meghatározott adatigénylés során kapott válasz azonosítója,
f) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a természetes személy azonosítása kötelező,
g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.
(3) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (2) bekezdés a)-d) és g) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy rögzíti, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.
(4) Az azonosított jogi személyekről és más szervezetekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) név,
b) székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - ha ilyennel rendelkezik - a magyarországi fióktelep címe,
c) az azonosított jogi személy vagy más szervezet cégjegyzékszáma vagy nyilvántartási száma, ezek hiányában a nyilvántartó szerv neve és az azonosító szám vagy a létrejöttéről, nyilvántartásba vételéről, illetve bejegyzéséről szóló határozat száma,
d) az azonosított jogi személy vagy más szervezet képviseletében eljáró személy természetes személyazonosító adatai,
e) azon ügyek ügyazonosítója, amelyekben a jogi személy vagy más szervezet azonosítása kötelező,
f) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott adatok.
(5) Ha az ügyvéd a 32. § (8) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján a (4) bekezdés a)-c) és f) pontjában meghatározott adatok változását állapítja meg, a megváltozott adatokat az ellenőrzés időpontjának feltüntetése mellett úgy tünteti fel, hogy a korábban nyilvántartott adat utólag megismerhető maradjon.
(6) A (2) és a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartás a természetes személy, a jogi személy vagy más szervezet hozzájárulása esetén annak elérhetőségi adatait is tartalmazhatja.
(7) Az ügyvéd a (2) és a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ideig kezeli.
Üttv. 34. § (1) Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, a meghatalmazás alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a képviseleti jog mindazokat megilleti, akik a megbízás teljesítése során e törvény alapján eljárhatnak.
(4) A meghatalmazás feljogosítja a meghatalmazottat képviselet ellátására a megbízót megillető pénznek vagy dolognak, valamint az eljárási költségeknek az átvétele vonatkozásában is.
(5) A meghatalmazást az ügyfél bármikor korlátozhatja vagy visszavonhatja. A meghatalmazás korlátozása bíróság, más hatóság vagy harmadik személy irányában annyiban hatályos, amennyiben a korlátozás a meghatalmazásból kitűnik.
(6) A meghatalmazás alapjául szolgáló megbízási szerződés megszűnése a meghatalmazást is megszünteti.
(7) A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.
(8) A meghatalmazás korlátozása vagy megszűnése harmadik személyekkel szemben - ideértve a (7) bekezdésben megjelölt szerveket is - a közléssel hatályosul.
Üttv. 35. § (1) A megbízási szerződés a Polgári Törvénykönyvben és a megbízási szerződésben meghatározottakon túl megszűnik
a) a megbízó vagy a megbízott ügyvédi iroda jogutód nélküli megszűnésével,
b) a megbízott egyéni ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlésével.
(2) A megbízó a megbízási szerződést azonnali hatállyal is felmondhatja. A felmondást írásban kell közölni, ha a felek a megbízási szerződést írásba foglalták.
(3) A megbízott a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
(4) Kamarai formaváltás esetén - ha az új működési formában az ügyvédi tevékenység gyakorlója vállalhat megbízást - a megbízás nem szűnik meg, hanem a megbízott személyében e törvény erejénél fogva jogutódlás következik be. Ha a kamarai formaváltás következtében a megbízott ügyvédi iroda tagjává válik, a megbízott jogutódja az ügyvédi iroda. A megbízott a várható változásról köteles a megbízóját haladéktalanul, de legkésőbb azt tizenöt nappal megelőzően értesíteni.
Üttv. 39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.
(2) Ha törvény egy jognyilatkozat megtételéhez kifejezetten az ügyfél személyes nyilatkozatát kívánja meg, az ügyvéd a nyilatkozatot jogi képviselőként nem teheti meg, de egyebekben az ügyfél jogi képviseletére jogosult.
(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
(4) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd köteles megtagadni az ügyfél utasításának végrehajtását, ha az jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.
22. Büntetőeljárásban a védelem ellátása
Üttv. 40. § (1) * Az ügyvéd és az európai közösségi jogász a büntetőeljárásban a terhelt védőjeként eljárhat.
(2) * A védői tevékenység ellátása során az ügyvéd és az európai közösségi jogász a terhelt védekezéshez való joga gyakorlásának keretei között a terhelt érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
23. Jogi tanácsadás
Üttv. 41. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos, az európai közösségi jogász, valamint - az e törvényben meghatározottak szerint - a külföldi jogi tanácsadó (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél érdekeinek megfelelő joghatás kiváltására alkalmas akaratnyilatkozat megtételének előkészítésével, továbbá múltbeli, a jelenben fennálló vagy jövőbeli körülmények jogi értékelésével kapcsolatban az ügyfél számára véleményt adhat, illetve javaslatokat fogalmazhat meg.
(2) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusai alapján alakítja ki a véleményét, illetve fogalmazza meg a javaslatait.
(3) Az ügyvéd a jogi tanácsadás során - ha a felek szigorúbb követelményt nem határoznak meg - az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadja el.
(4) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni az általa kialakított véleménnyel, illetve megfogalmazott javaslatokkal kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Az ügyvédi tájékoztatásban szereplő kockázatok mérlegeléséért az ügyfél felelős.
24. Az okiratszerkesztés
Üttv. 42. § (1) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(2) * A kamarai jogtanácsos, az irányításával a helyettesítésére jogosult, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója az ügyfele és a vele szerződő személy jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(3) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
(5) Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.
(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
25. Az okirati ellenjegyzés
Üttv. 43. § (1) * Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
(2) Az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -
a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,
b) * papíralapú okirat esetén annak minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,
c) a feleknek alá kell írniuk,
d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.
(2a) * Elektronikus okirat esetében a (2) bekezdés c) pontja szerinti aláírás történhet
a) a fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásának elhelyezésével,
b) a fél által azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással való hitelesítéssel, vagy
c) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontja szerinti szolgáltatással.
(2b) * Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetében az elektronikus okiratot a képviseletére jogosult természetes személy a (2a) bekezdés szerint írja alá.
(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.
(4) * A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.
(5) Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.
(6) A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.
Üttv. 44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.
(3) * Az (1) bekezdés b)-d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat
a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy
b) * az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy
azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(4) * Az (1) bekezdés b)-d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(5) * Nem kell alkalmazni
a) az (1) bekezdés c) és d) pontját, ha
aa) a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes konzuli tisztviselő hitelesítette,
ab) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát a hivatásos konzuli tisztviselő felülhitelesítette,
ac) a fogadó állam hatóságának az okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát Xxxxxxxxx tanúsítvánnyal látták el, vagy ad) a fél aláírását közjegyző hitelesítette,
b) az (1) bekezdés d) pontját, ha az elektronikus okiratot a fél a 43. § (2a) bekezdés a) vagy b) pontja szerint írta alá.
(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett - az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és
d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására - más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.
(7) Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.
Üttv. 45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.
Üttv. 46. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) papíralapú okiratot - utalvány, értékpapír vagy más vagyoni értékű jogot megtestesítő okirat kivételével - elektronikus okirati formába alakíthat.
(2) * Az elektronikus okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet. Az elektronikus okirati formába alakítás során az Eüsztv. 102. § (6) bekezdését, valamint 103. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) * A 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kiegészítő jellegű tevékenység ellátása során az ügyvéd kizárólag a
18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását használhatja.
(4) * Ha az ügyvéd az elektronikus okirati formába alakítás során az elektronikus másolaton a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett.
(4a) * Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot a (4) bekezdés szerint alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.
(5) Az ügyvéd az elektronikus okiratot - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - a másolatkészítéstől számított tíz évig megőrzi.
(6) Az ügyvéd az általa ellenjegyzett, elektronikus formába alakított papíralapú okiratot, - ha a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az átalakítástól számított öt évig megőrzi.
(7) Az (5) és (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésének feltételeit a kamarai jogtanácsos azon ügyfele biztosítja, akinek az ügyében az okirat keletkezett.
Üttv. 47. § (1) Az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.
(2) A letéti szerződést írásba kell foglalni.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződés tartalmi elemeit a letétkezelő ügyvéd által ellenjegyzett olyan szerződés is tartalmazhatja, amelyben a letevő és az a személy, akinek a letett dolgot ki kell adni, egyaránt szerződő fél.
(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott letét kezelésére irányuló szerződést a letevő akkor mondhatja fel, ha arra a letéti szerződés kifejezetten feljogosítja.
(5) Semmis a letéti szerződésnek az a rendelkezése, amely az ügyvéd felelősségét a letétkezelési tevékenységgel összefüggésben kizárja vagy korlátozza.
Üttv. 48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
Üttv. 49. § (1) Az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre
a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint
b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.
(2) Az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy - külföldön átvett pénz esetében három - munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.
(3) A kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét meg nem haladó pénz letétje esetében a felek a letéti szerződésben az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapodhatnak.
(4) Materializált formában létrehozott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz vagy utalvány, nyomdai úton előállított értékpapír, valamint más papíralapú okirat széfszolgáltatás igénybevételével is őrizhető.
(5) A letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.
Üttv. 50. § (1) A letéti szerződésben meg kell határozni a letéteményes díjazását, vagy rögzíteni kell a letét ingyenességét.
(2) Ha a felek a letéti szerződésben eltérően nem állapodnak meg, az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz utáni kamat a letevőt illeti meg, a számlavezetéssel, illetve a széfszolgáltatással kapcsolatos költségek pedig az ügyvédet terhelik. Ha a felek a letéti szerződésben úgy állapodnak meg, hogy az ügyvédi letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, e költségek az ügyvédi letéti számlán elhelyezett pénzügyi eszköz vagy kamatai terhére nem számolhatók el.
(3) Az ügyvédi letéti számla, illetve a széf feletti rendelkezésre jogosult az ügyvéd, akadályoztatása esetén a területi kamara nyilvántartásában szereplő helyettes ügyvéd, valamint a területi kamara által kijelölt irodagondnok. Az ügyvédi számla, illetve a széf feletti rendelkezésre az ügyvéd más személyt is meghatalmazhat.
(4) Az ügyvéd az ügyvédi letéti számla számlavezetőjének, illetve a széfszolgáltatás nyújtójának tevékenységéért nem felelős, ha kiválasztásával kapcsolatosan felróhatóság nem terheli.
Üttv. 51. § (1) Az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
(2) Az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell
a) a letétkezelő ügyvéd nevét és kamarai azonosító számát,
b) a letéti szerződés ügyazonosítóját,
c) a letét típusát,
d) a letét tárgyát,
e) ha a letétkezelő ügyvéd a letétet alszámlán helyezi el, az alszámla számát,
f) pénzletét esetében a ténylegesen letétben levő pénz összegét és devizanemét,
g) a letéti szerződés megkötésének, módosításának, illetve megszűnésének a dátumát,
h) az adatok letéti nyilvántartásban való rögzítésnek, illetve a rögzített adatok módosításának a dátumát.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve azok változását az ügyvéd a letéti szerződés megkötésétől, illetve a
(2) bekezdésben meghatározott adatok változásától számított egy munkanapon belül minősített elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott elektronikus nyilatkozat megtételével rögzíti. Az elektronikus nyilvántartás a letéthez egyedi azonosító számot rendel.
(4) Az elektronikus letéti nyilvántartás a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat a letéti szerződés megszűnését követő tíz évig tartalmazza.
(5) Az elektronikus letéti nyilvántartásból az ügyvédi kamara
a) a letevő számára a letétkezelő ügyvéd kamarai azonosító számának és a (3) bekezdésben meghatározott egyedi azonosító számnak a megadása esetén elektronikus úton a letét adatairól,
b) az előzetes vizsgálatot lefolytató fegyelmi biztos, a fegyelmi eljárást lefolytató fegyelmi tanács számára a fegyelmi eljárás eredményes lefolytatása, illetve a letétkezelés szabályainak megtartását ellenőrző kamarai szerv számára az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében az eljárás alá vont ügyvéd által kezelt letétek adatairól
adatot szolgáltat.
Üttv. 52. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni. A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra e § szabályait nem kell alkalmazni.
(2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem köteles kiadni a fogalmazványait, az ügyfél utasításait tartalmazó iratokat, az ügyben hozzá intézett leveleket, az ügyfél érdekében teljesített fizetésekről szóló nyugtákat és az eljárása szabályszerűségének elbírálásához szükséges más iratokat; az ügyfél kérésére az ilyen iratokról - a fogalmazványokat kivéve - másolatot köteles kiadni.
(4) Az iratok kiadását nem lehet megtagadni amiatt, hogy a megbízottat megillető megbízási díjat és költségtérítést nem fizették meg.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles megtéríteni a kárt a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzben vagy dologban bekövetkezett hiány esetén, kivéve, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Üttv. 53. § (1) Az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás alapján ellátott ügyekről - az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében - nyilvántartást vezet.
(2) Az ügyekről vezetett nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) az ügyvéd által képzett ügyazonosítót,
b) az ügyfél nevét,
c) az ügy tárgyát,
d) a megbízási szerződés létrejötte időpontját és
e) az ügyhöz kapcsolódó bírósági eljárások lajstromszámát, illetve más eljárások iktatószámát.
(3) Az ügyvéd a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a megbízás megszűnését követő öt évig, okirat ellenjegyzése esetén az okirat ellenjegyzését követő tíz évig, ingatlanra vonatkozó jog közhiteles nyilvántartásba való bejegyzését érintő ügyben a jog bejegyzésétől számított tíz évig kezeli.
(4) Az ügyekről vezetett nyilvántartásba
a) a kamarai hatósági ellenőrzés során az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben a kamarai hatósági ellenőrzést folytató személy vagy szerv,
b) az ügyfelek jogainak védelme érdekében, az e törvényből fakadó feladatai ellátásához szükséges mértékben a helyettes ügyvéd és a kijelölt irodagondnok
betekinthet, illetve abból adatot igényelhet.
(5) Okirat ellenjegyzése esetén az ügyvéd az általa ellenjegyzett okiratot, valamint az okirat ellenjegyzésével járó ügyben keletkezett más iratokat - ha jogszabály ennél hosszabb megőrzési időt nem állapít meg, vagy a felek ennél hosszabb ideig történő őrzésben nem egyeztek meg - az ellenjegyzéstől számított tíz évig megőrzi.
(6) Az ügyvéd a kamarai tagsága megszűnése vagy megszüntetése, illetve kamarai nyilvántartásból való törlése esetén gondoskodik az általa kezelt, nem selejtezhető iratnak az ügyfél vagy az ügyfél számára az adott ügyben ügyvédi tevékenységet gyakorló, és az irat kezelésére jogosult ügyvéd részére történő kiadásáról, valamint az e törvény szerinti nyilvántartás megőrzéséről.
15. A Megbízott a pénzmosás és a terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében1, a távazonosítás során2 a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatai szerint jár el.
16. Az Iroda köteles megtagadni a közreműködést az okirat szerkesztéséhez, ha
a) tudomása szerint az okirat jogszabálysértő célra irányul,
b) a fél a személyazonosság megállapításához nem szolgáltat adatot,
c) a fél a személyazonosság ellenőrzésekor érvénytelen okmányt használ fel.
17. Az Iroda nyilatkozik, hogy érvényes felelősségbiztosítással rendelkezik az I. biztosítási feltétel szerint (13 000 000 Ft káreseményenként, 20 800 000 Ft éves szinten).
18. Kárenyhítési kötelezettsége keretében a Megbízott köteles a Megbízót haladéktalanul tájékoztatni, ha a Megbízó nem az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsítja, vagy ilyen magatartás elkövetésére ad a Megbízottnak utasítást. E tájékoztatás elmaradásából eredő kárért a Megbízott felelős.
19. Kárenyhítési kötelezettsége keretében a Megbízó köteles a Megbízottat haladéktalanul tájékoztatni, ha a Megbízónak tudomása van arról, hogy a Megbízott nem az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsítja. E tájékoztatás elmaradásából eredő kárért a Megbízó felelős.
20. Az Iroda fizikai aláíráshoz nedves bélyegzőt, ellenjegyzéshez további szárazbélyegzőt használ.
21. Megbízó kijelenti, hogy a Megbízott részletesen és teljeskörűen tájékoztatta a megbízás teljesítése során alkalmazandó jogszabályokról, különös tekintettel az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletének - (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet - General Data
1 xxxxx://xxx.xxxxxx.xx/xxx?xxxxxxX00X0000.XXX&xxxxxxx0&xxxxxxXxxx/xxx-xxxxxx/xxxxx
2 xxxxx://xxxx.xxxxxx.xxx/xxxxxxxx/x/0xXX0Xxxxxx0x0x-x0xxx0xXxxxxxxxXx/xxxx
Protection Regulation) szóló rendelet, valamint a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) vonatkozó hatályos rendelkezéseire. Megbízó akként nyilatkozik továbbá, hogy a Megbízott a megbízás teljesítésével járó kockázatokról is részletes és teljes körű tájékoztatást adott. Megbízó kijelenti, hogy a tájékoztatást tudomásul vette és az abban foglaltakat megértette. (Üttv.41.§ (4) bekezdés)
22. Megbízott ezúton tájékoztatja a Megbízót, hogy a Megbízónak a bírósági és hatósági eljárások szabályait be kell tartania (különösen: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról), továbbá a bíróság és a hatóság méltóságát mindenkor tiszteletben kell tartania. E körben a Megbízó ápoltsági állapota, öltözködése és magaviselete a bíróság és a hatóság méltóságát nem sértheti. Megbízó nyilatkozik, hogy a bírósági és hatósági eljárások során ápoltan és jól öltözötten jelenik meg, magatartásával az eljárást még akkor sem zavarja, ha igazságérzete pillanatnyilag sérül, az eljárások során érveit higgadtan és érthetően adja elő, önmérsékletet tanúsít, diplomatikus szóhasználatot alkalmaz, magát provokálni nem engedi, a döntéseket méltósággal viseli. A Megbízó méltatlan viselkedése a Megbízott oldalán rendkívüli felmondási ok.
23. Megbízó az ügyvédi megbízási szerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy Megbízott a megbízás ellátásához helyettes ügyvédje, alkalmazott ügyvédje, ügyvédjelöltje, a nála működő külföldi jogi tanácsadó, továbbá más ügyvéd, európai közösségi jogász, illetve alkalmazott európai közösségi jogász közreműködését vegye igénybe [Üttv. 28. § (5) bekezdés].
24. Megbízott köteles a megbízást legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával, a Megbízóval mindenkor együttműködve ellátni [Üttv. 1. § (3) bekezdés; Ptk. 6:62. § (1) bekezdés]. Megbízott köteles igénybe venni minden törvényes eszközt Megbízója érdekeinek érvényesítése céljából. Megbízott a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban a Megbízó tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el [Etikai Kódex 3/3. pont].
25. Megbízó jelen szerződés aláírásával Megbízottat felmenti az ügyvédi titoktartási kötelezettsége alól arra az esetre, ha az ügyvédi megbízási díj vagy költség megfizetésének elmulasztása miatt Megbízott kénytelen Megbízóval szemben fizetési meghagyásos, polgári peres, bírósági végrehajtási vagy felszámolási eljárást kezdeményezni. E felmentés a Megbízottat a jogos igényei érvényesítéséhez szükséges mértékben illeti meg.
26. Megbízott tájékoztatja Megbízót, hogy minden ügyben a Megbízó által nyújtott bizonyítékok, az általa rendelkezésre bocsátott tények és információk alapján jár el. A megbízás teljesítése során felmerülő új bizonyítékok és információk esetére Megbízott fenntartja magának a jogot a megbízással kapcsolatos tájékoztatás kiegészítésére vagy módosítására.
27. Megbízott tájékoztatja Megbízót, hogy az ügyvédi megbízás gondossági kötelem és nem eredménykötelem, ezért a Megbízott az ügyvédi megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre [Ptk. 6:276. § (1) bekezdés].
28. Megbízó és Megbízott megállapodnak, hogy az ügyvédi megbízási szerződés szerinti megbízási díj kizárólag az ügyvéd, mint Megbízott munkadíját tartalmazza. A Megbízott megbízással kapcsolatban felmerült kiadásait (pl. postaköltség, csomagküldés költsége, papírok és borítékok költsége, stb.) és a megbízás teljesítésével összefüggésben közvetlenül felmerülő egyéb költségeket a megbízás díj nem tartalmazza, azokat minden esetben a Megbízó előlegezi és viseli [Üttv.
28. § (4) bekezdés]. Ezek várható felmerüléséről a Megbízott köteles a Megbízót előzetesen tájékoztatni.
29. Amennyiben a Megbízó az ügyvédi munkadíj kialkudásáig nem tárta fel a megbízás tárgyául szolgáló ügy tényleges komplexitásának reális mértékét, a Megbízott jogosult az ügyvédi munkadíj ügykomplexitással arányban álló emelésére vagy a megbízás elfogadásának visszautasítására.
30. Megbízott ezúton tájékoztatja Megbízót, hogy az ingatlanügyekben felmerülő mindenkori díjak és illetékek, mint a Megbízót terhelő költségek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény szerint alakulnak. Megbízó nyilatkozik, hogy a tájékoztatást megértette, és ezekkel a költségekkel kalkulál.
31. Megbízott ezúton tájékoztatja Megbízót, hogy az egyes hatósági eljárásokban felmerülő mindenkori illetékek, mint a Megbízót terhelő költségek az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint alakulnak. Megbízó nyilatkozik, hogy a tájékoztatást megértette, és ezekkel a költségekkel kalkulál.
32. Megbízó fizetési késedelme esetén Megbízott a Ptk. szerinti késedelmi kamatot jogosult felszámítani.
33. Megbízott a megbízás teljesítése során átvett pénzből beszámítással kielégítheti a Megbízóval szemben fennálló ügyvédi megbízási díj és költségtérítés címén fennálló követelését. Megbízott a beszámítási jog gyakorlásáról a Megbízót írásban értesíteni köteles. Nincs helye beszámításnak azonban, ha a pénzt nem a Megbízó részére kell kiadni vagy jogszabály tiltja a beszámítást [Üttv. 31. §; Etikai Kódex 9/4. pont].
34. Megbízott a kártérítési felelősségét a kötelező felelősségbiztosítása káreseményenkénti legmagasabb összegéig korlátozza [Üttv. 28. § (6) bekezdés; Ptk. 6:152. §].
35. Megbízott nem köteles a megbízást elfogadni, és az elfogadott megbízást bármikor, indokolás nélkül, írásban felmondhatja.
36. A megbízási szerződés a GDPR megfeleléshez szükséges dokumentumok Megbízó részére történő megküldésével megszűnik.
37. A megbízás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni (Ptk. 6:279. §).
38. A megbízás bármely okból történő megszűnése esetén az ügyvédi megbízási díj elvégzett tevékenységgel arányos része a Megbízott részére akkor is esedékessé válik [Ptk. 6:276. § (2) bekezdés; MÜK Elnökségének 3/2015. (IV. 20.) szakmai álláspontja].
39. A jelen XXXX megváltozása a hatálybalépésétől kezdve az összes olyan megbízási szerződésre kihat, amelyet rá való tekintettel kötöttek.
40. Megbízott kötelezettsége, hogy az ÁSZF változásáról az érintett megbízókat legkésőbb az ÁSZF hatálybalépésének napjáig megfelelően értesítse.
41. Megbízott a megbízás teljesítése érdekében a jogszabályok keretei között jogosult önálló adatgyűjtésre (Etikai Kódex 6/10. pont).
42. A Megbízó és a Megbízott kölcsönösen kötelezettséget vállalnak arra, hogy az adataikban, valamint jogi helyzetükben történt változásokról a másik felet 5 (öt) napon belül írásban értesítik. A változásról szóló szabályos értesítésig a korábbi adatok alapján kézbesített értesítést átvettnek kell tekinteni. A fél az értesítési kötelezettségének elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő kárért felelősséggel tartozik.
43. Az ügyvédi megbízás szerződés és az ÁSZF bármely rendelkezésének érvénytelensége esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit csak e rendelkezésekre kell alkalmazni, az érvénytelenség a szerződés többi részét nem érinti. Az érvénytelen rész helyébe automatikusan a hatályos jogszabályi rendelkezések lépnek, feltéve, hogy a Megbízó és a Megbízott a szerződést az érvénytelen rész nélkül is megkötötték volna.
44. A Megbízó az üggyel kapcsolatban önálló intézkedést, egyezséget csak az Iroda jóváhagyásával kezdeményez.
45. Megbízó vállalja, hogy a megbízás időtartama alatt mást nem bíz meg az ügyben történő közremőködésre, illetve a más megbízásából eredő kárért kizárólagosan és teljes mértékben felelős.
46. A megbízás kiterjed minden olyan cselekményre, amely az ügy szabályszerű ellátásával jár, így okirat, pénz és más vagyontárgy átvételére is.
47. Megbízó kijelenti, hogy a jelen megbízási ügyben az ügy részletes tényállását, a megbízás teljesítéséhez szükséges dokumentumokat, adatokat és minden más szükséges feltételt a szükséges időben a megbízott rendelkezésére bocsát.
48. Az ügyfél késedelmes adat-, vagy iratszolgáltatásával, költségviselésének elmaradásával kapcsolatosan keletkező minden kár, többletköltség, jogvesztés az ügyfelet terheli.
49. A Megbízó a megbízási szerződést csak akkor írja alá, ha az abban foglalt tényvázlat a tényállást és a megbízást legalább olyan részletességgel tartalmazza, hogy számára a megbízási szerződésben foglaltak megfelelőek, elégségesek és érthetőek, azokat a későbbiekben vita tárgyává nem teszi.
50. A Megbízó ezúton az ügyvédi titok gazdájaként hozzájárul, hogy a Megbízott a Megbízó ügyében az ellenérdekű felek vagy egyéb, a Megbízótól eltérő ügybeli személyek által tett ügybeli kijelentések, általuk közölt ügybeli adatok és tények Megbízott általi nyilvánosságra hozatalához. Ennek elfogadása a titoktartás alóli felmentésnek minősül. A Megbízó által tett ügybeli kijelentések, általa közölt ügybeli adatok és tények nyilvánosságra hozatalához a Megbízó külön erre irányuló engedélye szükséges.
51. A Megbízó térítés igénye nélkül hozzájárul, hogy az Iroda a megbízás tárgyát képező ügybeli tapasztalatokat anonimizált módon nyilvánosságra hozza, kiadványaiban, honlapján nyilvánosan ismertesse.
52. A Felek megegyeznek, hogy az ügyben elsősorban személyesen, telefonon és emailben cserélnek információt. A Megbízott az ügy ellátásához szükséges iratokat vagy egyéb ingóságokat fizikai formában is bekérheti a Megbízótól, aki azokat az átadás elmaradásának következményeiről való tájékoztatás után átadja vagy megküldi a Megbízottnak, aki az átadott dolgok átvételét kérésre a Megbízó felé igazolja. Megbízó hozzájárul, hogy az ügy kapcsán a Megbízotthoz került adatok, iratok másolatai és indokolt esetben iratok eredeti példányai a Megbízott által megőrzésre kerüljenek az ügy lezárását követően is, az Adatkezelési Tájékoztatóval összhangban.
53. A megbízó kijelenti, hogy az általa aláírt megbízási szerződést egyben tényvázlatnak is tekinti.
54. Az Iroda 10.000, Ft feletti összegű letétet csak banki átutalással fogad és csak banki átutalással teljesít.
55. Megbízó tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Iroda területén kép- és hangfelvétel készülhet a Megbízóról a megbízási szerződés megkötését követően. Megbízott a megbízási szerződés aláírását követően kifejezetten ennek tudatában lép be az Iroda területére.
56. Kép- és hangfelvétel az Iroda helyszínén kívül is készülhet a Megbízóról a megbízási szerződés Megbízó általi aláírását követően az Irodát képviselő ügyvéd jelenlétében. Ehhez Megbízó az ügyvédi megbízási szerződés aláírásával hozzájárul.
57. A Megbízó a megbízási szerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a rögzített kép- és hangfelvételt az Iroda a Megbízóval kapcsolatos jogvitájában felhasználhatja, továbbá szükség esetén az ügy képviseletéhez az Iroda ezeket akár önállóan, akár a Megbízóval együtt is felhasználhatja korábbi események visszanézése vagy visszahallgatása keretében.
58. Az ügyvédi megbízási szerződés aláírásával a felek a jelen ÁSZF minden pontjának elfogadását megerősítik.
59. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az Üttv. és a Ptk. rendelkezései irányadóak.
Kelt, hatály kezdete: Kecskemét, 2022.12.09.
VÁZSONYI Ügyvédi Iroda
Képviseli: xx. Xxxxxxxx Xxxxxx ügyvéd (KASZ: 36073981) telefonszám: x00 00 0 000 000