TARTALOMJEGYZÉK
Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Általános Életbiztosítási Szabályzata
Jelzőszám: SV/00/2000/1/2018.01.01.
Hatályos: 2018. január 1-jétől
TARTALOMJEGYZÉK
2
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI
4
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉNYEGES IDŐTÉNYEZŐI 4
A biztosítási szerződés létrejötte, ajánlati kötöttség 4
A Biztosító kockázatviselésének kezdete, megszűnése, a szerződés reaktiválása 4
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS SZEREPLŐIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 6
A közlésre, bejelentésre vonatkozó előírások 8
Változás bejelentési kötelezettség 8
Tartam alatti újabb kockázatelbírálás 8
9
A díj megállapítása, a díjfizetés esedékessége 9
10
V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAINAK TELJESÍTÉSE
10
Biztosítási esemény bekövetkezése, bejelentésére vonatkozó kötelezettség 10
A biztosítási esemény bejelentése, igazolása; a szolgáltatás teljesítésének időpontja 10
Várakozási idő alatt bekövetkező események 10
A Biztosító mentesülésének esetei 10
Baleseti szolgáltatás nem kerül kifizetésre, ha a biztosítási eseményt 11
Díjmentesítés rendszeres díjas biztosítási szerződések esetén 11
A JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELÉNEK SZABÁLYAI 12
A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY MEGSEMMISÜLÉSÉNEK ESETE 12
VI. KÖLTSÉGEK, KONDÍCIÓS LISTA
12
VII. A BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK
14
Napi tájékozódási lehetőség 14
Díjfelosztás, eszközátcsoportosítás 14
Eszközalapok befektetési politikájának módosítása 14
Eszközalapok létrehozása, lezárása, megszüntetése 14
16
Jogok érvényesítésének egyéb fórumai 16
A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ JOG 17
A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓJOGSZABÁLYOK 17
19
A biztosítási titok, üzleti titok 19
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE 21
Jelen szabályzat (ÁÉSZ) feltételei az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. azon biztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket e szabályzatra való hivatkozással kötöttek. Az érintett szerződésekre vonatkozó különös biztosítási feltételek jelen szabályzattól való eltérése esetén a különös feltételekben rögzítettek az irányadók. A jelen szabályzatban, valamint az erre hivatkozó különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
1
I. Alapfogalmak
1. Biztosítási szerződés: a biztosítási szerződés alapján a Biztosító köteles a szerződésben meghatározott koc- kázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezde- tét követően bekövetkező biztosítási eseményre a szer- ződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a Biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
2. Kockázati életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely csak haláleseti biztosítási szolgáltatást nyújt.
3. Kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiztosítás: minden egyéb életbiztosítás, ideértve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítást is.
4. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit- linked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a Bizto- sító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítás- technikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befekte- tési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azo- nos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközala- pokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befek- tetés céljából a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. A befizetett díjak befektetési módját a Szerződő határozza meg a Biztosító által aktuálisan kínált mindenkori eszközalap-választék alapján. A Biz- tosító tőke- és hozamgaranciát nem vállal – kivéve, ha a termékhez kapcsolódó eszközalap befektetési politikája ezt kifejezetten tartalmazza –, a befekteté- si kockázatot a Szerződő maga viseli.
5. Alapbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthető.
6. Kiegészítő biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely önmagában nem, csak valamely alapbiztosítás- sal együtt köthető.
6.1. Technikai kiegészítő: önállóan nem köthető, csak valamely alap- vagy kiegészítő biztosítás mellé választ- ható biztosítástechnikai elem.
7. A biztosítási szerződés szereplői:
7.1. A Biztosító: jelen szabályzatban az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., amely a vele kötött biztosítási szerződés alapján meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezése esetén biztosítási szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát.
7.1.1. A Biztosító központi egysége:
- postai úton: ERSTE Vienna Insurance Group Bizto- sító Zrt. 1465 Budapest, Pf. 1750 címen;
- elektronikus levélben: xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címen;
- személyesen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxx alatt található Ügyfélszolgálati Irodában
érhető el.
A fenti adatokban bekövetkező esetleges változásokat a Biztosító a honlapján teszi közzé.
7.2. A Szerződő: az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetve amely a Biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, és a biztosítási díj (21. pont) fizetését vállalja.
7.3. A Biztosított: az a természetes személy, akivel kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.
7.4. A Kedvezményezett: az a személy, aki, illetve amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A biztosítási szol- gáltatásra név szerinti Kedvezményezett jelölhető.
8. Belépési életkor: a Biztosított belépési életkorát a technikai kezdet (32. pont) évszámának és a Bizto- sított születési évszámának különbsége határozza meg.
9. Aktuális életkor: a belépési életkor az eltelt biztosítási évfordulók számával növelve.
10. Kilépési életkor: a Biztosított aktuális életkora a szerződés lejáratakor.
11. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
12. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
13. Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövet- kezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi sze- mélyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iro- da, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szaba- dalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosí- tó pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Jelen szabályzat al- kalmazásában gazdálkodó szervezet az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egye- sület, a köztestület, valamint az alapítvány is.
14. A Biztosításközvetítő: a biztosítási szerződés közvetítője lehet független biztosításközvetítő vagy függő biztosításközvetítő. Független biztosításköz- vetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a Biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a Biztosító megbízása alapján köz- vetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több Biztosítóval fennálló jogviszo- nya alapján a Biztosítók egymással versengő ter- mékeit közvetíti.
A Biztosításközvetítő nem jogosult átvenni a Szerződőtől a biztosítás díját, valamint közre- működni a Biztosítótól a Szerződőnek járó ösz- szeg kifizetésében. Amennyiben a Biztosító a Biztosításközvetítővel a díj átvételére vagy a Szerződőnek járó összeg kifizetésében való köz- reműködésre egyedi megállapodást kötött, ak- kor ennek ténye az ajánlaton és a kötvényen zá- radék formájában feltüntetésre kerül.
15. Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó, a szerződéskötésre irányuló nyilatkozat.
16. Fedezetigazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény): a szerződés létrejöttét követően a Bizto- sító által kiállított, a biztosítási fedezetet igazoló do- kumentum, melynek tipikus megjelenési formája a kötvény.
17. Biztosítási esemény: a biztosítási szerződés különös feltételeiben ekként meghatározott esemény.
Tipikus biztosítási esemény a Biztosított halála vagy valamely előre meghatározott időpont életben való elérése.
18. Baleset: a Biztosított akaratától független, a szerződés hatálybalépését követően, hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amelynek követ- keztében a Biztosított a szerződés hatálya alatt testi és/vagy szellemi egészségkárosodást szenved.
19. Biztosítási szolgáltatás: valamely biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosítót terhelő fizetési vagy egyéb kötelezettség.
20. Biztosítási összeg: valamely, pénzösszegben meghatározott biztosítási szolgáltatás értéke. A biztosí- tási szolgáltatás összegének megállapítása során a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összeg kerül figyelembe vételre.
20.1. Kezdeti biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben ekként megjelölt, a szerződés létrejöttekor érvényes biztosítási összeg.
20.2. Aktuális biztosítási összeg: valamely időpontban – az időközbeni esetleges változásokat is figyelembe vevő – érvényes biztosítási összeg.
21. Biztosítási díj: a Biztosító kockázatviselésének, illetve a biztosítási szolgáltatásnak a Szerződő által fizetett ellenértéke.
21.1. Kezdeti díj: a biztosítási szerződésben ekként megjelölt, a szerződés létrejöttekor érvényes biztosítási díj.
21.2. Érvényes díj: valamely esedékességi időpontban – a díj időközbeni esetleges megváltozását is figyelembe vevő – fizetendő biztosítási díj.
Amennyiben a biztosítási szerződés kiegészítő biztosí- tás(oka)t, technikai kiegészítőket is tartalmaz, úgy az érvényes biztosítási díj magában foglalja az alapbiztosí- tás, a kiegészítő biztosítás(ok) és technikai kiegészí- tő(k) díját.
A Biztosító jogosult a mindenkori magyar hivatalos fizetőeszköztől eltérő pénznemben meghatározott díjon és szolgáltatást vállalva szerződést kötni, amennyiben a biztosításra vonatkozó különös feltételek azt lehetővé teszik, vagy a Biztosító kifejezetten ebben állapodik meg a Szerződővel.
22. A díjfizetés gyakorisága: a Biztosító és a Szerződő közötti megállapodás alapján lehet:
22.1. egyszeri: a biztosítási díj egy összegben, a biztosítási tartam elején esedékes (egyszeri díjas biztosítás); vagy
22.2. rendszeres: az éves díjtételekben megállapított biztosítási díj a biztosítás tartama alatt meghatározott időszakonként válik esedékessé (rendszeres díjfizetésű biztosítás).
Rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az éves díj részletekben – havi, negyedéves vagy féléves rendsze- rességgel – is fizethető (részletfizetés), mely esetekben havi, negyedéves, illetve féléves díjfizetési gyakoriság- ról beszélünk. Részletfizetés esetén a nem befektetési
egységekhez kötött életbiztosításnak minősülő biztosí- tások esetén a Biztosító alkalmazhat díjfizetési gyakori- ság szerinti pótlékot, melyből adódóan a részletekben fizetett díj éves összege meghaladhatja az egy összeg- ben fizetett éves díjat. Amennyiben pótlékot alkalmaz egy biztosításnál a Biztosító, úgy annak mértékét az ajánlaton feltünteti.
23. Indexálás: a biztosítási díjnak és a biztosítási szolgáltatás(ok)nak a biztosítási évfordulón történő emelése, inflációs elértéktelenedésük ellensúlyozá- sa érdekében.
24. Aktuális index: az aktuális index mértékét a Bizto- sító annak meghirdetését megelőző 12 hónapra a KSH által meghatározott 12 havi fogyasztói árinde- xek szorzatától legfeljebb 3 százalékpontos eltérés- sel határozhatja meg.
25. Díjtartalék: a befizetett díjakból a Biztosító által – a jövőben esedékes kötelezettségei fedezetére – képzett és szerződésenként nyilvántartott pénzösz- szeg.
26. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a Biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megálla- pításakor kalkulál. Mértékét a biztosítási szerződés tartama alatt a Biztosító módosíthatja, de csak ab- ban az esetben, ha a technikai kamatlábak legna- gyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.
27. Technikai kamat: az a hozam, amelyet a Biztosító a díjtartalék technikai kamatlábbal történő befekte- tése esetén realizál.
28. Többlethozam: a díjtartalék befektetése során, a technikai kamat felett realizált hozam.
29. Eszközalap: elkülönítetten kezelt, önálló befektetési politikával rendelkező, meghatározott típusú befek- tetésekből álló eszközállomány.
30. Maradékjogok: az életbiztosítási szerződés külö- nös feltételeiben meghatározott azon jogok, ame- lyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszű- nése esetében fennmaradnak. A szerződéshez ténylegesen kapcsolódó maradékjogokról a biztosí- tási szerződés különös feltételei rendelkeznek.
A tipikus maradékjogok a következők:
30.1. Visszavásárlás: a biztosítási szerződés megszün- tetése a szerződés tartama alatt. Visszavásárlás esetén a Biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a Szerződőnek.
30.2. Díjmentesítés: a biztosítási díj fizetésének meg- szüntetése a Szerződő kérelmére vagy a díjfizetés elmulasztása miatt.
31. A biztosítási szerződést terhelő tartozások:
31.1. Díjtartozások (esedékes, de meg nem fizetett díjak, díjrészletek és ezek késedelmi kamatai);
31.2. A biztosítási szerződésből fakadó, de a Biztosító által még nem érvényesített költséglevonások.
II. A biztosítási szerződés formai sajátosságai A biztosítási szerződés lényeges időtényezői
A biztosítás technikai kezdete, lejárata, tartama, biztosí- tási évfordulók, biztosítási időszakok
32. A biztosítás technikai kezdete: az ajánlat aláírását követő hónap első napja.
33. A biztosítási szerződés lejárata: a biztosítási kötvényen vagy a felek egyéb megállapodásában ek- ként megjelölt nap 0 órája.
34. A biztosítás tartama: a technikai kezdet és a lejárat közti időtartam, illetve a szerződés különös feltételeiben meghatározott időtartam, amennyiben a szerződésben lejáratot jelöltek, egyébként a szerződést megszüntető biztosítási esemény által meghatározott időtartam.
35. Biztosítási évfordulók: a biztosítás technikai kezdetének évfordulói a biztosítási szerződés fennállá- sa alatt. A biztosítás lejáratának napja nem számít biztosítási évfordulónak.
36. Biztosítási év: a technikai kezdet napjával, illetve valamely biztosítási évforduló napjával kezdődő, a következő biztosítási évfordulót, valamint a lejáratot megelőző nappal lezáruló 1 éves naptári időszak.
37. Biztosítási időszakok:
37.1. Egyszeri díjas biztosítás esetében a technikai kezdet és a lejárat vagy a szerződést megszüntető biztosítási esemény által meghatározott időszak.
37.2. Rendszeres díjfizetésű biztosítás esetében egy év.
38. Részletfizetési időszakok: havi, negyedéves, illetve féléves gyakoriságú – részletekben történő – díjfizetés esetén az egyes (1, 3, illetve 6 hónap hosszú) részletfi- zetési időszakok a technikai kezdettel, illetve a techni- kai kezdettől számított, a fizetési gyakoriságnak megfe- lelő 1, 3 illetve 6 hónap múlva következő hónap első napjával kezdődnek, és a fizetési gyakoriságnak megfe- lelő időszak utolsó napjával zárulnak.
A biztosítási szerződés létrejötte, ajánlati kötöttség
39. A biztosítási szerződés megkötését a Szerződő biztosítási ajánlattal kezdeményezheti. Az ajánlattétel történhet írásban vagy szóban. Ez utóbbi esetben a Biztosító köteles a szerződés létrejöttéről kötvényt kiállítani.
Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételtől szá- mított 15 napig – egészségi kockázat elbírálás esetén 60 napig – áll fenn.
40. A Biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melynek során kérheti a Biz- tosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, illet- ve egyéb írásos nyilatkozatokat, egészségügyi doku- mentációt.
A Biztosítóhoz így beérkezett valamennyi irat az ajánlat részét képezi.
41. A Biztosítónak 15 nap, egészségi kockázatelbírálás esetén 60 nap áll rendelkezésére a kockázat elbírálásá- ra.
42. A kockázatelbírálás során a Biztosítónak jogában áll:
42.1. Az ajánlatot az abban foglaltak szerint elfogadni.
42.2. Az ajánlatot módosításokkal elfogadni.
42.3. Az ajánlatot (indoklás nélkül) elutasítani. Fogyasztói szerződés esetén, ha a biztosítási esemény a kockázatelbírálási idő alatt következik be, az ajánla- tot a Biztosító elutasíthatja, amennyiben az ajánla- ton ennek lehetőségére kifejezetten felhívta a fi- gyelmet és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyil- vánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
43. A biztosítási szerződés az ajánlat aláírásának napjára visszamenő hatállyal létrejön, ha a Biztosító a kockázatelbírálás során az ajánlatot elfogadja, és biztosítási kötvényt állít ki.
Amennyiben a Biztosító az ajánlatot módosítással fogadta el, és az ajánlathoz képest ezért eltérő tar- talommal készült kötvényt a Szerződő annak kéz- hezvételét követően késedelem nélkül írásban nem kifogásolta, úgy a szerződés a kötvény szerinti tar- talommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges elté- résekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az elté- résre a Szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Fogyasztói szerződések esetén a biztosítási szer- ződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül – egészségi kockázatelbírálás esetén 60 napon belül
– nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tá- jékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresí- tett ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlat aláírásának napjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
44. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot elutasítja, vagy a Szerződő fél az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt kifogásolja, és emiatt nem jön létre a szerződés, a Biztosító – az elutasítástól, illetve a kifogásnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezésé- től számított 15 napon belül – a biztosításra esetle- gesen korábban beszedett díjat kamatmentesen visszautalja a Szerződő számlájára.
A Biztosító kockázatviselésének kezdete, megszű- nése, a szerződés reaktiválása
45. A Biztosító kockázatviselésének kezdete a szerző- désben meghatározott időpont vagy ennek hiányá- ban:
45.1. az ajánlat aláírásának napját követő nap 0 óra, feltéve, hogy a biztosítás első díjrészlete (havi díjfi- zetési gyakoriság választása esetén kéthavi díjrész- letnek megfelelő összeg) vagy egyszeri díja a szer- ződés létrejöttének időpontjáig a Biztosító díjbesze- dési számlájára beérkezett, vagy
45.2. amennyiben a biztosítás első díjrészlete (havi díjfizetési gyakoriság választása esetén kéthavi díjrészletnek megfelelő összeg) vagy egyszeri díja a szerződés létre- jöttének időpontját követően érkezik be a Biztosító díjbeszedési számlájára, úgy a díj beérkezését követő nap 0 órája.
A biztosítási díjat a Biztosító akkor tudja beazonosítani, ha az a Biztosító díjbeszedési számlájára, a megfelelő azonosítási adatokkal együtt (ajánlatszám vagy köt- vényszám, Szerződő neve) beérkezett. Amennyiben a biztosítási díj befizetésével egyidejűleg a Szerződő nem adta meg az előírt összes azonosító adatot, a biztosítá- si díj akkor tekinthető beazonosítottnak és akkor ren- delhető szerződéshez, amikor a szükséges azonosítási adatok a Biztosító rendelkezésére állnak.
46. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 6 havi várakozási időt köt ki a kockázatviselés kezdetére a halál, a kritikus betegség, a kórházi napi térítés, valamint a műtéti térítés kockázatok tekintetében.
46.1. Várakozási idő kikötése esetén a Biztosító kockázatviselése a várakozási idő leteltét követően kezdődik.
46.2. A Biztosító az alább felsorolt esetekben eltekint a várakozási idő alkalmazásától:
- a biztosítási esemény a Biztosított balesetével ösz- szefüggésben következett be;
- a biztosítási szerződés pénzügyi intézménytől fel- vett hitel életbiztosítási fedezetéül szolgál;
- az egészségi kockázatelbírálás során orvosi vizsgá- lat történt és így jött létre a biztosítás.
47. A biztosítási szerződés és/vagy a kiegészítő biztosítás, illetve technikai kiegészítő az alábbi esetek bármelyiké- nek bekövetkezése esetén megszűnik:
47.1. (Xxxxxxxxx) Biztosított halálával a halál időpontjában, ha a biztosítás különös feltételei másképpen nem ren- delkeznek.
47.2. A biztosítási szerződés lejáratakor.
47.3. A biztosítási szerződés visszavásárlása esetén, a visszavásárlási kérelem rögzítésének napján (114. pont), amely a hiánytalan kérelemnek a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követően esedékes.
47.4. A visszavásárlási értékkel nem rendelkező szerződés díjfizetésének elmulasztása esetén, amennyiben a díjfizetésre való felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridőn belül a Biztosítóhoz nem érkezik be az elmaradt díjrészlet. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatály- lyal megszűnik. A díjfizetés elmulasztásának részletes szabályait a jelen feltételek 95-97. pontjai tartalmazzák.
47.5. Díjmentes szerződés esetén, amennyiben annak tőkeértéke a havi kockázati díj és költség levonás után a minimális tőkeérték alá csökken.
47.6. Új, a biztosításra vonatkozó lényeges körülményeknek a Biztosító tudomására jutása esetén a 79. pontban írottak szerint, változás bejelentése esetén pedig a 82. pontban írottak szerint.
47.7. A szerződés megkötéséhez adott biztosítotti hozzájáru- lás visszavonása esetén a 62.4. pontban írottak szerint.
47.8. Amennyiben a Szerződő fogyasztó, és a bizto- sítási szerződés tartama a 6 hónapot megha- ladja, valamint a biztosítási szerződés nem hi- telfedezeti (hitel fedezetéül kötött) biztosítás- ként jött létre, a Szerződőnek a kötvény kéz- hezvételétől számított 30 napon belüli – akár indoklás nélküli – írásbeli felmondásával. Az írásbeli felmondásnak a Biztosító központi egysé- géhez történő megérkezésétől számított 15 napon belül a Biztosító köteles az ügyfél által befizetett díjakkal elszámolni. Ebben az esetben a Biztosító jogosult az ajánlatelbírálási költség (131. pont) fel- számítására és annak a befizetett díjból, illetve befektetési egységekhez kötött biztosítások ese- tében a szerződés megszűnésekor aktuális – a korábban levont költségek jóváírását is tartalmazó
– tőkeértékéből való visszatartására. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén a Szerződővel történő elszámolás az árfolyamválto- zások figyelembe vételével történik.
A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt illető felmondási jogról.
47.9. A Szerződő által legkorábban az első éves díj megfizetését követően, a biztosítási időszak utol- só napjára történő 30 napos írásbeli felmondással.
47.10. Egyéb, a biztosítás különös feltételeiben szabá- lyozott esetekben.
48. A szerződés megszűnésével egyidejűleg a kocká- zatviselés is megszűnik, még akkor is, ha a szerző- désre további díjfizetés történik. A szerződés meg- szűnését követő díjtúlfizetést annak észrevételezé- sétől számított 15 napon belül a Biztosító kamat- mentesen visszautalja arra a bankszámlára, amely- ről a díjfizetés történt.
49. Az alapbiztosítással együtt a hozzá tartozó kiegé- szítő biztosítások, illetve technikai kiegészítők is egyidejűleg megszűnnek.
50. A folytatólagos díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt (47.4. pont) vagy díjfizetés nélkül érvényben maradó (96.1. pont) szerződések a meg- szűnést, illetve a módosulást megelőző formában, a díjfizetés visszaállításával újból hatályba léptethetők (reaktiválhatók) az alábbiak szerint.
50.1. A reaktiválás feltétele a következők együttes teljesülése:
50.1.1. A Szerződő írásbeli reaktiválási kérelme legkésőbb az első elmaradt díj esedékes- ségének napjától számított 6 hónapon belül érkezzen be a Biztosító központi egységé- hez.
50.1.2. Az 50.1.1. pontban megadott határidőn belül az elmaradt esedékes díjak (díjrészletek) a Biztosító számlájára maradéktalanul befizetés- re kerüljenek és megérkezzenek.
50.1.3. A Biztosító a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül – a reaktiválást kérő költségére végrehajtott esetleges újabb kockázatelbírálás után – hozzájáruljon a reaktiváláshoz.
50.2. Bármely feltétel (50.1 pont) teljesülésének hiányában a reaktiválás érdekében befizetett összeget az elutasítás keltétől számított 30 napon belül a Biztosító kamatmen- tesen visszafizeti.
50.3. A Biztosító hozzájárulása esetén, a reaktivált szerződés az azt követő első napon lép – a megszűnés, illetve a díjmentesítés időpontjára visszamenőlegesen – újra hatályba, amikor az 50.1.1. és 50.1.2. pont feltételei már egyaránt teljesülnek.
50.4. Az alapbiztosítás és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítások, illetve technikai kiegészítők reaktiválása együtt történik.
51. Kizárt kockázatok:
51.1. A Biztosító az alábbiakkal összefüggésben bekövetkezett eseményeket kockázatviselési köré- ből eleve kizárja:
- harci események, polgárháborús vagy más háborús események;
- felkelés, lázadás, zavargás;
- radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);
- HIV vírussal való megfertőződés;
- kábító hatású szerek – nem orvosi javallatra történő – alkalmazása.
Nem minősül balesetnek:
- a foglalkozási megbetegedés (ártalom);
- fagyás, napszúrás, hőguta;
- az öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísér- lete függetlenül attól, hogy azt a Biztosított tu- datzavart állapotban követte-e el;
- az ember vagy állat által terjesztett bakteriális vagy vírusfertőzés, akkor sem, ha azt baleset váltotta ki.
51.2. A Biztosító balesetekre vonatkozó kockázatviselése a fentiekben részletezetteken túl nem terjed ki arra az esetre sem, ha a bekövetkezett biztosítási ese- mény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:
- a Biztosított veleszületett rendellenességeivel;
- olyan állapottal, amely a Biztosító jelen biztosí- tásra vonatkozó kockázatviselésének kezdetét megelőző 5 évben már fennállt és arról a Bizto- sított tudott, vagy tudnia kellett, kivéve, ha a Biztosított erről nyilatkozott és a Biztosító en- nek ismeretében vállalta a kockázatot;
- a Biztosított testrészeinek, illetve szerveinek a Biztosító jelen biztosításra vonatkozó kocká- zatviselésének kezdetét megelőzően már kiala- kult maradandó károsodásával.
51.3. Külön megállapodás (vagyis amikor a Biztosító a magasabb kockázatot ismerte, és ezt a díjszámítás- nál figyelembe vette) hiányában az alábbi esemé- nyekhez kapcsolódó kockázatok is kizárásra kerül- nek:
- légi úton – kivéve, ha a légi forgalomban enge- délyezett légi járművel végzett személyszállítás és árufuvarozás során, az adott légi járműre ér- vényes vezetői engedéllyel rendelkező pilóta ál- tal vezetett gépen – következett be;
- búvárkodás, nehézatlétika, hegymászás, bármi- lyen harcművészet, akrobatikus síugrás, illetve a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásával kap- csolatos 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet sze-
xxxxx különösen veszélyes sport űzése közben következett be;
- bármely, olimpiai sportágként nem bejegyzett, az ügyességet és/vagy bátorságot próbára tévő cselekmény, különösen: a küzdősportok köré- ből a pankrációval, utcai küzdelmekkel, az egyéb sportok és hobbi jellegű tevékenységek köréből a szikla és gleccsermászással össze- függő cselekmények;
- gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművel helyi, országos vagy nemzetközi sportversenyen, vagy az ügyességet és/vagy bátorságot próbára tévő eseményen történő részvétel, vagy ilyen versenyre, eseményre való felkészülés (edzés);
- olyan, külföldi tartózkodással összefüggő meg- betegedések, amelyekkel szembeni védőoltást az illetékes hatóság javasolt, de a Biztosított azt nem vette igénybe.
A biztosítási szerződés szereplőire vonatkozó sza- bályozás
52. A Biztosító jogosult a biztosítással kapcsolatban a vele közölt adatok, tények, körülmények ellenőrzé- sére, és e célból kérdéseket tehet fel, adatokat sze- rezhet be, orvosi vizsgálatot írhat elő.
53. A Biztosító a biztosítási szerződés megkötése során, a biztosítási tartam alatt a Szerződő adatai- ban bekövetkező változás esetében, valamint a visszavásárlási igény teljesítése előtt elvégzi a Szerződőre irányuló, FATCA-törvényben foglalt megállapodás I. számú melléklete szerinti, illetve az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló illető- ségvizsgálatot (további információ elérhető a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon).
54. Az illetőségvizsgálatot a Biztosító a Kedvezménye- zettel kapcsolatban is elvégzi a lejárati szolgáltatás teljesítése előtt.
55. A Biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban: Biztosítási Törvény) foglalt feltételek szerint a biztosítási szer- ződés megkötése előtt felméri az ügyfél igényét, az ügyfél által megadott információk alapján azt ponto- sítja, valamint írásbeli tájékoztatást ad a Biztosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemzői- ről. A Biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt tájékoztatást ad a Szerződő részére a fenti adatok- ban bekövetkező változásokról is.
56. A Biztosító jognyilatkozatait a Szerződő félhez intézi.
57. A Szerződő köteles a Biztosítóhoz intézendő jognyi- latkozatok megtételére, valamint az 54. pont szerinti illetőségvizsgálathoz szükséges adatokat a Biztosí- tó rendelkezésére bocsátani, továbbá a biztosítási díjat megfizetni. A jognyilatkozatok megtételének szabályait a 120-123. pontok tartalmazzák.
58. A tartam során lehetőség van a Szerződő szemé- lyének megváltoztatására. A változtatás az eredeti
és az újonnan a szerződésbe lépő Szerződő egy- behangzó írásbeli nyilatkozatának Biztosítóhoz tör- ténő benyújtásával kezdeményezhető.
59. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye eltér, a Szerződő kötelessége a Biztosítottat tájé- koztatni a szerződés tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, beleértve a szerző- dés díjfizetési késedelem miatti megszűnésének, díjmentesítésének veszélyéről, illetve a szándékolt megszüntetésre vonatkozóan is.
60. A visszavásárlásról (30.1. pont) és a díjmentesítés- ről (30.2. pont) a Szerződő önállóan rendelkezik – visszavásárlás esetén a Biztosítottat megillető be- lépési jog gyakorlásából eredő korlátozásokkal (64. pont) –, és őt illetik az ezekhez tartozó esetleges pénzügyi szolgáltatások.
61. A befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén az eszközátcsoportosításról és a díjfelosztás módosítá- sáról a Szerződő önállóan rendelkezik.
62. Amennyiben a Biztosított és a Szerződő személye eltér, úgy:
62.1. A szerződés megkötéséhez és módosításához a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
62.2. Kiskorú Biztosított esetén a szerződés érvényességé- hez gyámhatósági jóváhagyás is szükséges, ha a szer- ződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg.
62.3. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a Biztosított a cselekvőképességében va- gyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korláto- zott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.
62.4. A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. Ilyen- kor a szerződés a biztosítási időszak végével, a vissza- vásárlási összeg Szerződőnek történő kifizetésével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított a szerződésbe be- lép.
63. A Biztosított a szerződésbe – a Szerződő fél helyébe – bármikor beléphet, a belépéshez a Biztosító hozzájáru- lása nem szükséges. A Biztosítottnak az írásba foglalt belépési nyilatkozatot a Biztosító központi egységéhez kell eljuttatnia. Ilyen esetekben a folyó biztosítási idő- szakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépéssel a Szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződő félnek a szer- ződésre fordított költségeit – ideértve a szerződésre befizetett biztosítási díjat is – megtéríteni.Ez esetben a Szerződő fél személyében bekövetkezett változásról és a változás időpontjáról a Biztosítót értesíteni kell.
64. Visszavásárlás esetén a Biztosított a Biztosító által rendszeresített, a Szerződő által benyújtott vissza- vásárlási formanyomtatványon nyilatkozik arról, hogy a szerződésbe Szerződőként belép-e. Ha a visszavásárlási nyilatkozaton, hiánypótlási felhívást követően sem nyilatkozik a Biztosított a fentiekről, úgy a Biztosító közvetlenül a Biztosítottat keresi meg. A megkeresésben a Biztosító tájékoztatja a Biztosítottat a szerződésbe Szerződőként való be-
lépés lehetőségéről, egyúttal 15 napos határidőt tűz a nyilatkozat megtételére. Amennyiben a belépési nyilatkozat megtételére biztosított 15 napos határ- idő eredménytelenül telik el, úgy kell tekinteni, hogy a Biztosított a belépési jogával nem kíván élni.
65. A Szerződő a Biztosítóhoz címzett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölhet ki egy vagy több Kedvezményezettet, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt Kedvezmé- nyezett helyett más Kedvezményezettet nevezhet meg.
66. A biztosítás Kedvezményezettjének kijelölése vagy módosítása az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén érvényes:
66.1. A kijelölés a Kedvezményezettet egyértelműen azonosítja.
66.2. A Kedvezményezett életben van (illetve társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet kedvezmé- nyezett esetén: nem történt jogutód nélküli meg- szűnés).
66.3. Amennyiben a Biztosított és a Szerződő személye eltér, a Kedvezményezett kijelölése a Biztosított hozzájárulásával történt.
66.4. Írásbeli nyilatkozattal történik a kijelölés.
66.5. A nyilatkozatot a Biztosítóhoz címezték.
66.6. A nyilatkozatot a biztosítási esemény bekövetke- zését megelőzően juttatták el a Biztosítóhoz.
67. Távértékesítéssel kötött biztosítási szerződés esetében a Kedvezményezett kijelölése rögzített telefonbeszélgetés keretében, szóban történik, melyről a Biztosító írásos visszaigazolást küld a Szerződő részére.
68. Ha a Kedvezményezett kijelölése érvénytelen vagy időközben a Kedvezményezett kijelölése hatályta- lanná válik, illetve, ha a szerződésben nem jelöltek Kedvezményezettet, akkor Kedvezményezettnek a Biztosított, illetve – a Biztosított halála esetén – an- nak a közjegyzői jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örököse te- kintendő.
69. A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a Kedvezményezett kijelölését tar- talmazó része semmis; ilyen esetben Kedvezmé- nyezettnek a Biztosítottat vagy örökösét kell tekin- teni, aki a Szerződő félnek köteles megtéríteni a ki- fizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
70. Név szerinti Kedvezményezett jelölés esetén a kedvezményezettség arányában kerül kifizetésre a biztosítási szolgáltatás.
71. Amennyiben a Kedvezményezett jelölésben nem kerül feltüntetésre a kedvezményezettség ará- nya, akkor a Kedvezményezettek egymás között egyenlő arányban jogosultak a szolgáltatásra.
72. A Kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosítási szolgálta- tás olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt
tarthatnának.
73. Ha a Szerződő fél a Biztosítotthoz vagy a Kedvezmé- nyezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettsé- get vállal arra, hogy a Kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a Kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A Szerződő fél nyilatkoza- táról a Biztosítót tájékoztatni kell.
74. A Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövet- kezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
75. Ha a Szerződő ilyenkor (74. pont) nem jelöl új Kedvezményezettet, de korábban több Kedvezmé- nyezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvez- ményezettség arányára a hatályban maradt jelölé- sek egymáshoz viszonyított aránya az irányadó. Amennyiben egy Kedvezményezett jelölése marad hatályban, úgy a megmaradt Kedvezményezett a biztosítási szolgáltatás teljes egészére jogosult.
76. A biztosítási szerződés különböző biztosítási szolgálta- tásaira eltérő Kedvezményezettek jelölhetők, szolgálta- tásonként akár több is. Ez esetben az egyes szolgálta- tásokra jogosultakat és egy szolgáltatás tekintetében a Kedvezményezettség egymáshoz viszonyított arányát egyértelműen rögzíteni kell.
A közlésre, bejelentésre vonatkozó előírások
77. A Szerződő és a Biztosított a szerződéskötéskor kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítot- tat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentés- re köteles lett volna.
78. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő írásbeli válaszokkal a felek köz- lési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
79. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményekről, és ezek a kockázat jelentős növekedé- sét eredményezik, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül:
- írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy
- a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, mely kö- vetkezményről a Biztosító a módosító javaslat meg- tételekor köteles tájékoztatást adni. Amennyiben a módosító javaslatra a Szerződő nem válaszol, vagy azt nem fogadja el, illetve ha a Biztosító a szerző- dést felmondja, és ezért a szerződés megszűnik, a
Biztosító a visszavásárlási összeget (113. pont) – a megszűnéstől számított 30 napon belül – utalja át.
80. Életbiztosítás vonatkozásában a Biztosító a 79. pontban részletezett jogát csak a szerződés fennállásának első 5 évében gyakorolhatja.
A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megköté- sétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
Változás bejelentési kötelezettség
81. A Szerződő és a Biztosított kötelesek a Biztosító központi egységének írásban bejelenteni:
81.1. Az ajánlatban is szereplő személyi adataiknak (különös tekintettel a Szerződő és a Biztosított lakó- helyére, azonosító okmányaik számára, valamint a Szerződő nevére, értesítési címére, illetve székhe- lyére, telephelyére), továbbá
81.2. a Biztosító kockázatvállalása szempontjából lénye- ges körülményeiknek (a Biztosított foglalkozása, szabadidős és sporttevékenysége és a szerződés különös feltételeiben előírt egyéb lényeges körül- mények) megváltozását a változás beálltától számí- tott 15 napon belül,
81.3. három hónapot meghaladó külföldi tartózkodását, az utazás várható időpontját megelőzően legalább 30 nappal korábban.
82. Ha a Biztosítóval a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik, és ezek a kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a Biztosító a bejelentésnek a Biztosító központi egy- ségéhez való beérkezésétől számított 15 napon be- lül választása szerint:
82.1. írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy
82.2. a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, mely kö- vetkezményről a Biztosító a módosító javaslat meg- tételekor köteles tájékoztatást adni.
Amennyiben a módosító javaslatra a Szerződő nem válaszol, vagy azt nem fogadja el, illetve ha a Bizto- sító a szerződést felmondja, és ezért a szerződés megszűnik, a Biztosító a visszavásárlási összeget – a megszűnéstől számított 30 napon belül – utalja át a Szerződő részére.
83. A 79. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatá- rozott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének következ- ményeire is megfelelően alkalmazni kell. A Biztosí- tó ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyit- va álló 5 éves időszak a változás bejelentési ha- táridő leteltét követő napon kezdődik.
Tartam alatti újabb kockázatelbírálás
84. A Biztosító az ajánlat elfogadása után is végezhet újabb kockázatelbírálást:
- a szerződés reaktiválása (50. pont) során, illetve
- ha a szerződéskötéskor már fennállt lényeges körülményekről a szerződéskötést követően sze- rez tudomást, vagy
- a szerződésben vállalt biztosítási szolgáltatások módosítását kezdeményezik, vagy
- a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele.
A Biztosító az újabb kockázatelbírálás során ismételten kérheti a Biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatokat, egész- ségi dokumentációt is bekérhet. A Biztosítóhoz az újabb kockázatelbírálás során beérkező valamennyi adat, irat a biztosítási szerződés részét képezi.
III. A biztosítási díj
A díj megállapítása, a díjfizetés esedékessége
85. A biztosítási díj megállapítása különösen a Biztosított születési ideje, életkora, a biztosítás tartama, a biztosí- tási szolgáltatások értéke valamint a Biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokon alapuló kockázatelbírálás alapján, a különös feltételekben meg- határozott pénznemben, a biztosítás díjszabásából történik. Amennyiben a szerződés pénznemére a külö- nös feltételek nem térnek ki, úgy az forintban értendő.
A biztosítás első díjrészletét (havi díjfizetési gyakoriság esetén legalább kéthavi díjnak megfelelő összeget), illetve egyszeri díját az ajánlat aláírásakor kell megfi- zetni. A biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett biztosítási díjat a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli.
Az első díj (egyszeri díjas szerződéseknél a teljes egy- szeri díj) megfizetésével a Szerződő a kockázatviselés kezdetének napjától a díjfizetés technikai kezdetéig terjedő időszakra is eleget tesz díjfizetési kötelezettsé- gének.
Rendszeres díjfizetés esetén a biztosítás első díjrészle- tét követő folytatólagos díjak, illetve díjrészletek azok- nak a részletfizetési időszakoknak az első napján ese- dékesek, amelyekre a díjak vonatkoznak.
A biztosítás folytatólagos díjait a Szerződő fél, illetve – amennyiben a Szerződő és a díjfizető személye eltér – a díjfizető a Biztosító általi csoportos beszedéssel vagy banki átutalással teljesítheti. A díjak átutalása so- rán felmerülő saját bankköltséget a díjfizetők maguk viselik, azt a Biztosítóra át nem háríthatják.
A biztosítás első, egyszeri, illetve egyéb (nem nevesí- tett eseti, rendkívüli) díja banki átutalással fizethető meg. A Biztosító a számára más módon eljuttatott díjat, illetve díjrészletet – ellenkező értelmű megállapodás hiányában – nem köteles elfogadni.
Amennyiben a díjfizetésre nem banki átutalással kerül sor, a beérkezett összeg a Szerződő számára kamat- mentesen visszautalásra kerülhet a beérkezés napját követő 15 napon belül. Ha a Szerződő fél a díjat – díját- vételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – ügy- nöknek, többes ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a Biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a Szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A megszűnt biztosításra befizetett – és a Biztosítót már
meg nem illető – díj a Szerződőnek vagy szolgáltatás teljesítése esetén a Kedvezményezettnek kerül kifize- tésre kamatmentesen, a díjfizetés a biztosítási szerző- dést nem helyezi újra hatályba.
Indexálás
86. Rendszeres díjfizetés esetén a biztosítási díj reálér- tékének megőrzése érdekében a biztosítási szerző- dések éves díja biztosítási évfordulónként az aktuá- lis index arányában megemelkedik.
87. Az aktuális index mértékét a Biztosító a biztosítási évforduló hónapját megelőző 3. hónapban határoz- za meg. Amennyiben az aktuális index nem éri el az 5 százalékot, a Biztosító nem köteles a díjon változ- tatni.
88. Az indexált biztosítási díjról és az ehhez tartozó új biztosítási összeg(ek)ről a Biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően a Szer- ződőnek írásos értesítést küld.
89. Az indexálás során megváltozott éves díj miatt megemelkedő biztosítási összeg(ek) növekedésé- nek mértékét az egyes különös feltételek tartalmaz- zák.
90. A Szerződő a díj indexálását visszautasíthatja, amennyiben az erre vonatkozó írásos nyilatkozata a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelőző- en beérkezik a Biztosítóhoz.
91. Amennyiben a Szerződő az indexálást nem, vagy az adott határidőn túl utasította vissza, úgy az inde- xáláshoz tartozó (az index meghirdetését követő) biztosítási évfordulóval kezdődőleg az érvényes díj, illetve aktuális biztosítási összeg(ek) a Biztosító ér- tesítése (88. pont) szerint változnak.
92. Amennyiben a Szerződő az indexálást 2 egymást követő évben visszautasította, úgy a Biztosító nem köteles az indexálást az ezt követő években számá- ra felajánlani, illetve lehetővé tenni, mely döntéséről legkésőbb 60 nappal a biztosítási évfordulót meg- előzően a Szerződőnek írásos értesítést küld.
93. A Biztosító által megszüntetett indexálás felújítása érdekében a Szerződő írásban kérheti, hogy költsé- gére a Biztosító újabb kockázatelbírálást végezzen. Amennyiben a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül a Biztosító írásban engedélyezi az in- dexálás folytatását, úgy az – az engedély megadá- sát követő biztosítási évfordulótól – az eredeti felté- telek szerint ismét folytatódik. Ellenkező esetben in- dexálásra a továbbiakban sem lesz mód.
94. Bármely okból díjfizetés nélkül érvényben lévő biztosítások esetében nincs indexálás.
Fizetési késedelem
95. Amennyiben a díjfizetési késedelem a 30 napot meghaladja, a Biztosítónak joga van a Ptk-ban meghatározott mindenkori késedelmi kamat felszá- mítására.
96. Ha az esedékes érvényes díjat, illetve az ehhez tartozó díjrészletet nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a Szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a tel-
jesítésre írásban felhívja. Ha a díjfizetés a pótha- táridőn belül nem, vagy csak részlegesen törté- nik meg, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bí- rósági úton nem érvényesítette, úgy a póthatár- idő eredménytelen elteltét követően
96.1. a visszavásárlási értékkel rendelkező szerződés esetén a Biztosító a szerződést a különös feltéte- lekben foglaltak szerint díjmentesíti,
96.2. amennyiben a szerződés nem rendelkezik visszavásárlási értékkel, a póthatáridő eredményte- len elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
97. Amennyiben a Szerződő (illetve díjfizető) az első díjrészletet, illetve egyszeri díjat nem fizeti meg, akkor a szerződés a szerződés kezdetére visszame- nő hatállyal szűnik meg.
IV. Többlethozam
98. A biztosítási szerződés különös feltételei rendelkeznek a többlethozam visszajuttatásáról.
V. A Biztosító szolgáltatásainak teljesítése
Biztosítási esemény bekövetkezése, bejelentésére vonatkozó kötelezettség
A biztosítási esemény bejelentése, igazolása; a szolgál- tatás teljesítésének időpontja
99. A biztosítási esemény bekövetkezését a bekövetkezés- től számított 30 napon belül a Biztosítónak írásban be kell jelenteni.
100. A biztosítási eseménnyel kapcsolatos szükséges felvilágosításokat a Biztosító számára meg kell adni (101-105. pont), és lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Amennyiben az előbbi feltételek nem valósulnak meg, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, úgy a Bizto- sító kötelezettsége nem áll be.
101. A bejelentéshez a biztosítási esemény esetében csatolandó:
- a kitöltött és aláírt szolgáltatási igénybejelentő vagy a lejárati adatközlő nyomtatvány;
- a biztosítási szolgáltatás igénybevételére való jogosultság (a Kedvezményezettség) igazolása;
- hatósági eljárás esetén, – amennyiben az eljárás eredményétől függ a Biztosító helytállási kötele- zettségének és/vagy mértékének megállapítása – az eljáró hatóság adatközlése, állásfoglalása;
- az igazolt Kedvezményezett által kitöltött és aláírt, szükség esetén a személyes azonosítást tanúsító kedvezményezetti nyilatkozat, amelyen a Ked- vezményezett az adóügyi illetőségi nyilatkozatokat is megteszi.
102. Egyes speciális biztosítási események bekövetke- zése esetén a következő dokumentumok másolatá- nak csatolása is szükséges:
102.1. Lejárat esetén:
- a Biztosított életben létét és életkorát igazoló okirat másolata;
102.2. Halál esetén:
- a halál tényét, időpontját, helyét igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat) és a halál okát igazoló teljes halott vizsgálati bizonyítvány másolata;
- a Biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok másolata;
102.3. Baleset esetén:
- a baleset bekövetkezésekor a baleseti sérü- lést, annak időpontját, helyét, körülményeit és következményeit dokumentáló iratok másola- ta.
103. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthat- ja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentu- mok alapján bírálja el. A Biztosító – szükség esetén – bizonyos kérdések tisztázására maga is beszerezhet adatokat.
104. Az iratokat, igazolásokat – amennyiben azok nem magyar nyelven állnak rendelkezésre – hiteles ma- gyar nyelvű fordítással együtt kell benyújtani. A szükséges iratok, igazolások, illetve azok beszerzé- sének költségeit az igény érvényesítője viseli.
105. A biztosítási szolgáltatás teljesítése legkésőbb az összes szükséges igazolásnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követő 30 napon belül esedékes.
106. A szolgáltatások teljesítésekor a Biztosító jogosult az esetleges tartozások, részletfizetés esetén ezen felül a biztosítási esemény bekövetkezésekor aktuá- lis biztosítási időszakra vonatkozó teljes éves díjnak (tartozásként figyelembe nem vett) még nem ese- dékes díjrészletei iránti igényét is beszámítással ér- vényesíteni, a biztosítási szolgáltatásból levonni. A szolgáltatási összegek átutalása során felmerülő sa- ját bankköltséget a felek maguk viselik, azt a másik félre át nem háríthatják.
Kizárt kockázat esete
107. A Biztosító valamely kizárt kockázat (51. pont) közvetlen vagy közvetett következményeként bekövetkező eseményre az adott eseményhez tartozó biztosítási szolgáltatást nem teljesíti, ha- nem – amennyiben létezik – az adott esemény- hez tartozó visszavásárlási összeget fizeti ki.
Várakozási idő alatt bekövetkező események
108. A várakozási idő alatt bekövetkező eseményekre a Biztosító biztosítási szolgáltatást nem fizet, hanem – amennyiben az adott szerződés rendel- kezik ilyennel – a szerződés visszavásárlási ér- tékét fizeti ki. Amennyiben a szerződéshez kap- csolódik alszerződés, úgy az alszerződés aktuá- lis tőkeértéke is kifizetésre kerül.
A Biztosító mentesülésének esetei
109. A Biztosító valamely biztosítási eseményhez tartozó szolgáltatás helyett az adott kockázathoz tartozó visszavásárlási összeget fizeti ki a kö- vetkező esetekben:
109.1. A közlési (77-80. pont), illetve változásbejelentési (81-83. pont) kötelezettség megsértése esetén, ki- véve, ha
- bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy
- az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében, vagy
- életbiztosítási esemény bekövetkezésénél köz- lési kötelezettségsértés történt, de a szerződés megkötésétől 5 év már eltelt.
109.2. A biztosítási esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértése esetén (100. pont);
109.3. Amennyiben valamely betegség diagnosztizálása esetén az orvosi utasításokat (gyógyszerszedés, kezelések stb.) a Biztosított nem tartja be és en- nek következményeként olyan szövődmények vagy állapotromlás miatt következik be a biztosí- tási esemény, amely a szakorvosi utasítások be- tartásával megelőzhető lett volna;
109.4. Amennyiben valamely betegség diagnosztizálása esetén az orvos által javasolt műtétet elutasítja, és ennek következtében a későbbiekben egy, az ere- detileg javasoltnál súlyosabb beavatkozást kell végrehajtani a Biztosítotton, amelynek következ- tében tartós maradandó egészségkárosodást szenved;
109.5. Amennyiben a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási ösz- szegnek az érintett Kedvezményezettre eső része a Biztosított örököseit egyenlő arányban illeti meg, azzal, hogy az érintett Kedvezményezett ab- ból nem részesülhet.
110. A Biztosított halála esetén a Biztosító a biztosítási szolgáltatások helyett az esetleges tartozásokkal csökkentett díjtartalékot, illetve befektetési egysé- gekhez kötött életbiztosítások esetén a szerződés megszűnésekor aktuális tőkeértéket fizeti ki, amennyiben a Biztosított:
110.1. Szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy
110.2. A szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg, függetlenül attól, hogy azt a Biztosított tudatzavar- ban követte el.
Baleseti szolgáltatás nem kerül kifizetésre, ha a biztosítási eseményt:
111. A Biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.
112. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekintett a biztosítási esemény a Biztosított részé- ről, ha:
- bármilyen alkoholos vagy bódító-, kábító- szeres befolyásoltsága, illetve toxikus anyagok használata, illetve rendszeres fo- gyasztása, szedése miatti függőség, vagy
- jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben elkövetett közlekedésrendészeti szabálysértése, vagy
- nem orvosi javallatra használt, vagy nem az előírt adagolásban alkalmazott altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer al- kalmazásával összefüggésben, vagy
- kábítószer vagy egyéb vegyi anyagok ká- bítószerként való használatával összefüg- gésben, vagy
- engedélyhez kötött tevékenység engedély nélkül történt végzése, vagy
- a Biztosított munkavégzése során, a mun- kavédelmi szabályoknak a Biztosított általi súlyos megszegése miatt következett be.
- a szolgáltatási igényhez vezető baleset so- rán a Biztosított nem használt biztonsági övet vagy bukósisakot.
Maradékjogok
113. A biztosítási szerződéshez tartozó visszavásárlási összeg meghatározása a biztosítási szerződés kü- lönös feltételei szerint történik. A visszavásárlási összeg meghatározásánál a Biztosító jogosult az esetleges tartozások iránti igényét beszámítással érvényesíteni. A kifizethető összeg megállapítása során a Biztosító a visszavásárlás miatti közvetett terheket is figyelembe veszi.
114. A szerződés visszavásárlással történő megszűnése esetén a Biztosító a visszavásárlási összeget a szerződés megszűnésétől (47.3. és 47.4. pont) számított 30 napon belül utalja át.
Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye eltér, a visszavásárlási kérelem rögzítésére azt kö- vetően kerül sor, hogy a Biztosított szerződésbe va- ló belépési szándékáról szóló nyilatkozat (64. pont) beérkezett a Biztosítóhoz vagy a belépési nyilatko- zat megtételére biztosított határidő eredménytelenül telt el.
Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szer- ződés esetén a visszavásárlási kérelem rögzítésé- nek további feltétele, hogy mind a kérelem, mind a hitelfedezeti záradék jogosultjának engedélye beér- kezzen a Biztosítóhoz.
A visszavásárlási kérelem rögzítésére a fenti fel- tételek teljesülését követő 5 munkanapon belül kerül sor.
Díjmentesítés rendszeres díjas biztosítási szerződések esetén
115. A folyamatos díj fizetésének elmaradása miatt (96.1. pont), illetve a Szerződő rendelkezése alapján a Biztosító a szerződést díjmentesíti a termék különös feltételeiben foglaltak szerint.
Kötvénykölcsön
116. A Biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt.
Hitelfedezet
117. A Biztosító a biztosítási szerződésre hitelfedezetet nyújthat, amennyiben a Szerződő és a Biztosított eh- hez, továbbá a biztosítás adatainak az érintett pénzügyi intézménnyel való közléséhez írásban hozzájárul.
Hitelfedezet fennállása esetén a Biztosító a szolgálta- tásnak azt a részét, amely a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában a biztosítási szerződés záradéka szerint az érintett pénzügyi intézménnyel szemben – annak igazolása alapján – fennáll, a pénz- ügyi intézmény számára teljesíti, míg a hitelfedezet teljesítése után esetleg fennmaradó biztosítási szolgál- tatásra az életbiztosítási szerződésben a hitelfedezeti záradék jogosultját követően megjelölt Kedvezménye- zettek jogosultak a szerződésben meghatározott arány- ban, vagy további Kedvezményezett-jelölés hiányában az örökösök, olyan mértékben (arányban), amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt tarthatnának.
118. Hitelfedezet nyújtása esetén a szerződést – a hitelfolyósító pénzügyi intézmény javára szóló – hitelfe- dezeti záradékkal látja el a Biztosító. A hitelfedezeti záradék a szerződésről kizárólag a hitelfolyósító pénz- ügyi intézmény kifejezett írásbeli hozzájárulásával tö- rölhető.
119. Hitelfedezet nyújtása esetén a szerződés bárminemű módosítására a hitelfedezeti záradékban foglaltak sze- rinti korlátozásokkal, a hitelfedezeti záradék jogosultjá- nak engedélyével kerülhet sor. A szerződés bárminemű módosítására irányuló kérelem csak a hitelfedezeti záradék jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával együtt érvényes és hatályos a Biztosítóval szemben, azzal együtt tekinthető az adott nyilatkozat teljes körűen megtettnek. A módosításra irányuló kérelemről, vala- mint a szerződés megszűnéséről a Biztosító a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
A jognyilatkozatok megtételének szabályai
120. A biztosítási szerződésben előírt vagy annak tartalmát befolyásoló bejelentéseket, közléseket, a szerződéshez kapcsolódó jognyilatkozatokat érvényesen írásban lehet megtenni, lehetőleg a Biztosító erre a célra készült formanyomtatványán, a Biztosító központi egységéhez eljuttatva, feltéve, hogy a felek másban nem állapodnak meg.
121. A Biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályo- san küldhet nyilatkozatot a Szerződő, a Biztosított vagy a Kedvezményezett részére.
Amennyiben a Biztosító által a Szerződő vagy a Biztosított címére postai úton, ajánlott vagy tértive- vényes küldeményként megküldött iratok kézbesí- tése azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (függetlenül annak okától – kivé- ve az elhalálozást), akkor az iratot az elküldésétől számított 8. napon kézbesítettnek kell tekinteni.
122. Amennyiben a Szerződő ideiglenesen vagy véglegesen külföldre távozik, illetve települ, a Biztosító számára magyarországi kézbesítési megbízottat kell megnevez- nie. Ennek hiányában a Biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
123. A Biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az teljes körűen tartalmaz- za azokat az adatokat, amelyek az adott jognyilatkozat, illetve a jognyilatkozat által kiváltani szándékozott jog- cselekmény érvényességéhez szükségesek és a Bizto- sító valamelyik központi szervezeti egységének jut tudomására. Már létrejött szerződés esetében az írás- beli jognyilatkozatok akkor hatályosak a Biztosítóval szemben, ha az érintett szerződés és a jognyilatkozat tartalma, a jognyilatkozatot tevő személye egyértelmű-
en beazonosítható, valamint, ha a jognyilatkozatot tevő személy az adott szerződés keretében ilyen nyilatkozat megtételére jogosult.
A határidők csak a teljes körűen megtett, és így a Biz- tosítóval szemben hatályosnak minősülő jognyilatkoza- tok beérkezésével kezdődnek.
Nem tekinthető ajánlattételnek az a nyilatkozat, amikor a biztosítási szándékot nem a Biztosító erre a célra készült ajánlati formanyomtatványán írják alá, mivel a biztosításra vonatkozó lényeges adatok így nem kerülnek teljes körűen közlésre, kivéve, ha a felek másban nem állapodtak meg.
A biztosítási kötvény megsemmisülésének esete
124. A kötvény elvesztése, megsemmisülése vagy olyan sérülése esetén, mely annak jogszerű felhasználá- sát megakadályozza, a Biztosító a Szerződő kéré- sére a hatályos, eredetivel megegyező tartalmú új kötvényt állít ki, és az eredeti kötvényt érvénytelen- né nyilvánítja. Az új kötvény előállításának és kikül- désének költségeit a Biztosító érvényesítheti a Szerződővel szemben.
Elévülés
125. A biztosítási szerződésen alapuló, illetve a biztosítási események alapján érvényesíthető igények a biztosítási szerződés megszűnésétől, illetve a biztosítási események bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.
VI. Költségek, kondíciós lista
A biztosítási szerződés tartama alatt felmerülő költ- ségek fajtáit, azok mértékét, valamint érvényesíté- sük módját és sorrendjét a Biztosító a jelen ÁÉSZ- ben, az alap- és kiegészítő biztosítások különös fel- tételeiben, illetve ezek kondíciós listáiban határozza meg. A kondíciós listák a biztosítási szerződés elvá- laszthatatlan részét képezik.
A szerződés állandó költségei, díjai megtakarítási jellegű életbiztosítások esetén
126. Kezdeti költség
A Biztosítónak a szerződés létrejöttével összefüg- gésben felmerülő költségei fedezetéül szolgál. A biztosítási díj százalékában meghatározott költség, amely a díj megfizetésének megfelelő gyakoriság- gal, a díj jóváírásának időpontjában, a biztosítási díjból kerül levonásra.
A Biztosító kezdeti költséget számít fel egyszeri díj- fizetésű életbiztosítás egyszeri díjára, valamint a rendkívüli díjak esetén is, melyet egy alkalommal, a díj jóváírásakor a díjból történő levonással érvénye- sít.
A kezdeti költség mértékét és levonásának időtar- tamát az alapbiztosítás kondíciós listája tartalmaz- za.
127. Adminisztrációs költség
A szerződés adminisztrációjával kapcsolatban felmerült költségek fedezetére szolgál. A aktuális biztosítási díjjal (díjmentes vagy díjszüneteltetett szerződés esetén a díjmentesítést, illetve a díjszüneteltetést megelőző
utolsó aktuális biztosítási díjjal) arányos költség, amely rendszeres díjfizetésű életbiztosítás esetén a szerződés számlájának aktuális értékéből az esedékességet meg- előző hónap utolsó napján érvényes árfolyammal szá- molva, minden hónap első napján kerül levonásra.
A Biztosító adminisztrációs költséget számít fel egyszeri díjfizetésű életbiztosítás egyszeri díjára, valamint a rendkívüli díjak esetén is, melyet egy alkalommal, a díj jóváírásakor a díjból történő levonással érvényesít.
Az adminisztrációs költség mértékét az alapbiztosítás kondíciós listája tartalmazza.
128. Befektetési és működési költség
A Biztosító befektetések kezelésével és működésével összefüggő költségeinek fedezetére szolgál. Az aktuális tőkeértékkel arányos költség, mely a szerződés számlá- jának aktuális értékéből a megelőző hónap utolsó nap- ján érvényes árfolyammal számolva, minden hónap első napján kerül levonásra. A befektetési és működési költséget a Biztosító mind a rendszeres, mind az egy- szeri és rendkívüli díjakból képzett befektetési egysé- gekre vonatkozóan érvényesíti.
A befektetési és működési költség mértékét az alapbiz- tosítás kondíciós listája tartalmazza.
129. Alap- és kiegészítő biztosítások kockázati díja
Az egyéni kockázati tényezők, a szerződés tartama, valamint az alap- és kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján vállalt szolgáltatások ellenértéke, ame- lyet a Biztosító a megelőző hónap utolsó napján érvé- nyes árfolyammal számolva, minden hónap első napján levon a szerződés számlájának aktuális értékéből.
A Biztosító az általa alkalmazott haláleseti valószí- nűségeket – anélkül, hogy a biztosítási szolgáltatás mértéke változna – jogosult az alábbiak szerint megváltoztatni.
A Biztosító jogosult a biztosítási szerződésben szereplő kockázati életbiztosítási szolgáltatás éves alapdíjtételét minden évben egy alkalommal, a biz- tosítási évfordulótól kezdődő hatállyal megváltoz- tatni, ha az alapdíjtétel számításának alapját képező halálozási adatok az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves idő- szakban legalább 10%-kal eltérnek a tényleges halá- lozási adatoktól.
A Biztosító jogosult a biztosítási szerződésben szereplő baleset- és egészségbiztosítási szolgálta- tások éves alapdíjtételét minden évben egy alka- lommal, a biztosítási évfordulótól kezdődő hatállyal megváltoztatni, ha a biztosító valamennyi szerződé- se alapján az azonos biztosítási eseményekre kiter- jedő szolgáltatások Biztosító által kalkulált mértéke vagy gyakorisága az alapdíjtétel korrekciójának hatálybalépését megelőző legfeljebb 3 éves idő- szakban legalább 10%-kal eltér a ténylegesen nyúj- tott szolgáltatások mértékétől vagy gyakoriságától.
Amennyiben kizárólag a statisztikia halálozási ada- tok változnak, a baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások alapdíjtétele nem módosítható.
Az alapdíjtételek fentiek szerinti módosítása az alap- és kiegészítő biztosítások kockázati díját nö- veli vagy csökkenti.
A díjváltozás mértéke nem haladhatja meg a tényle- ges tapasztalati adatokból származó eltérés mérté- két.
A Szerződőt a Biztosító legalább 30 nappal a módo- suló díjtételek hatálybalépését megelőzően tájékoz- tatni köteles.
Az ügyfél által kezdeményezett tranzakci- ók/módosítási igények költségei megtakarítási jel- legű életbiztosítások esetén.
130. A Biztosító az ügyfél döntésétől függően kezdemé- nyezett alábbi tranzakciókhoz kapcsolódóan érvé- nyesíthet költséget az ügyfél egységszámlája ter- hére:
- Eseti pénzkivonás és részvisszavásárlás
- Visszavásárlás
Eseti pénzkivonás és részvisszavásárlás esetén a költség a kivonásra kerülő összeg százalékában kerül meghatározásra és tranzakciónként és alszerződésen- ként értendő.
Amennyiben a szerződésen alszerződés(ek) van(nak) nyilvántartva, a visszavásárlásra megállapított költsé- gen túl alszerződésenként az eseti pénzkivonás költsé- ge is felszámításra kerül a szerződés teljes visszavá- sárlása esetén.
Amennyiben a befektetési egységek kivonása az alap- biztosítás kondíciós listájában megadott speciális esz- közalapból történik, úgy a Biztosító az eszközátcsopor- tosítás, az eseti pénzkivonás, valamint a visszavásárlás esetére megadott költségekent túl további költséget számít fel a kondíciós listában foglaltak szerint.
Az Ügyfél döntésétől függően kezdeményezett tranzak- ciók költségének mértékét az alapbiztosítás kondíciós listája tartalmazza.
131. A biztosítási szerződés 30 napon belüli felmon- dásának esetére felszámított ajánlatelbírálási költség minden életbiztosítás esetén: 5 000 Ft
132. Kondíciós lista: A biztosítási szerződés részét képező – függelék formájában megadott – feltétel- rendszer, amely olyan adatokat tartalmaz, amelye- ket a Biztosító a biztosítás fennállása alatt megvál- toztathat.
133. A kondíciós lista különösen a következőket tartal- mazhatja:
- a biztosítási szerződés esetében felszámított költségek és alkalmazott kedvezmények ak- tuális értékét, illetve mértékét;
- a díjfizetések minimális összegeit;
- a befektetésre rendelkezésre álló eszközala- pokat és azok esetleges kombinációit.
134. A biztosítási szerződés megkötésekor az ajánlat aláírásakor hatályos kondíciós lista kerül alkalma- zásra.
135. Új kondíciós lista kiadása esetén, a kondíciókat a Biztosító legkésőbb a változás hatályba lépé- sét megelőzően 8 nappal honlapján közzéteszi. A kondíciós listában meghatározott és konkrét pénzösszeg formájában megadott költségek új kondíciós lista kiadása esetén legfeljebb a kon- díciós lista kiadásakor érvényes aktuális index
mértékével változhatnak.
A Biztosító csak akkor jogosult a költségek aktuális index mértékét meghaladó egyoldalú módosítására, amennyiben erre vonatkozóan alapos ok merül fel. E tekintetben alapos oknak minősülnek különösen az alábbiak:
- a jogszabályi változások következtében a Biztosítónak olyan többletköltségei merül- nek fel a szerződés fenntartásával össze- függésben, melyek indokolják a kapcsoló- dó költség/költségek egyoldalú módosítá- sát,
- az adott költség mögötti biztosítói tevé- kenység – vagy kapcsolódó szolgáltatás, például postázás - költsége növekszik oly mértékben, mely indokolja az adott költ- ség/költségek egyoldalú módosítását.
A Biztosító jogosult a díjköteles szolgáltatás díját csökkenteni vagy azt költségmentessé tenni.
136. A megváltozott feltételrendszer már létező biztosítási szerződésre történő alkalmazásának időpontja a szerződés következő biztosítási évfor- dulója, új szerződések esetében a kondíciós lista hatályba lépésének napja.
Ez alól kivételt képez a befektetésre rendelkezésre álló eszközalapok körének megváltozása, amely a módosítás hatályának napjától alkalmazandó.
VII. A befektetési egységekhez kötött életbiztosí- tásokra vonatkozó egyes rendelkezések
Napi tájékozódási lehetőség
137. A Biztosító a Szerződő befektetéseinek elhelyezéséről, azaz a befektetések fedezetéül szolgáló befektetési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetések aktuális értékéről napi tájékozódási lehetőséget nyújt telefonon vagy honlapján keresztül.
Díjfelosztás, eszközátcsoportosítás
138. Díjfelosztás: a biztosítási díj szerződésben rögzített, a biztosítási tartam alatt változtatható (legalább 5%- onkénti és öttel osztható egész) százalékos megosztá- sa az egyes eszközalapok között.
139. A Szerződő a Biztosítótól írásban kérheti az érvényes díjfelosztás megváltoztatását (kombinációváltás). A módosított díjfelosztás legkésőbb az írásos kérelem Biztosítóhoz történő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon lép hatályba, és kizárólag a jövő- ben befektetésre kerülő díjakra vonatkozik.
140. A Szerződő írásban kérheti a számláján nyilvántartott – a múltban vásárolt – befektetési egységek meghatáro- zott részének eszközalapok közötti áthelyezését (esz- közátcsoportosítás). Az áthelyezésre legkésőbb a kére- lem Biztosítóhoz történő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon, az aznapi unit-árfolyamon kerül sor. Az eszközátcsoportosítás lehet részleges vagy teljes. Teljes eszközátcsoportosítás esetén az összes befektetési egység áthelyezésre kerül. Az esz- közátcsoportosítás a bázis-, illetve az alszerződés(ek) vonatkozásában kizárólag külön-külön tehető meg.
Eszközalapok befektetési politikájának módosítása
141. A Biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásol- ja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befekte- tési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befek- tetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem le- hetséges.
142. A Biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket annak hatályba lépését megelőző- en legalább hatvan nappal – a 143. pontban megha- tározottak szerint – tájékoztatja, ha azonban a 141. pontban meghatározott körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a Biztosító az értesítési kötelezett- ségnek legkésőbb a változás bekövetkezésétől szá- mított öt munkanapon belül tesz eleget. A Biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoz- tatót tesz közzé.
143. A Biztosító az érintett ügyfeleket a befektetési politika módosításról szóló tájékoztatást igazolható módon, írásban vagy elektronikus úton juttatja el a Szerződő- nek.
144. Az értesítést követő 60 napos időszakban a Biztosító az Ügyfél számára biztosítja a más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetőségét.
Eszközalapok létrehozása, lezárása, megszüntetése
145. A Biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létre- hozni, illetve létező eszközalapokat lezárni vagy meg- szüntetni.
146. Új vagy adott időponttól valamely biztosítás számára elérhető eszközalapba díj befektethető, a díjfelosztás módosítására (139. pont) vagy befektetési egységek áthelyezésére (140. pont) ennek megfelelően lehető- ség van.
147. Lezárt eszközalap esetében az eszközalaphoz tartozó újabb befektetési egységek nem vásárolhatók, a díj- felosztást ennek megfelelően módosítani kell.
148. Megszűnő eszközalap esetében egyrészt – az eszközalaphoz tartozó befektetési egységek vásárlási lehetőségének megszűnése miatt – a díjfelosztást megfelelően módosítani kell, másrészt a megszünte- téssel egyidejűleg az eszközalap befektetési egysé- geit is más eszközalapba kell áthelyezni.
149. Valamely eszközalap lezárásáról vagy megszünteté- séről a Biztosító 30 nappal a megszűnés vagy lezárás előtt a Szerződőt írásban értesíti, és költségmentesen lehetővé teszi a díjfelosztás szükséges megváltozta- tását, illetve – eszközalap megszüntetésekor – a megszűnő eszközalapból befektetési egységek költ- ségmentes áthelyezését is.
150. Ha az eszközalap megszűnésének napját megelőző, a Biztosító által megadott határidőig a Szerződő vá- lasztásáról az erre rendszeresített formanyomtatvá- nyon tájékoztató írásos értesítés nem érkezik meg a Biztosító központi egységéhez, úgy a Biztosító a megszűnő eszközalapban lévő befektetési egysége- ket automatikusan a rendelkezésre álló legalacso- nyabb kockázatú eszközalapba helyezi át.
151. A Biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez
kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az esz- közalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.
152. Illikvid eszköz: az eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve kü- lönösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfo- lyam-információk az eszköz forgalmazásának, ke- reskedésének vagy nyilvános árjegyzésének fel- függesztése miatt nem állnak maradéktalanul ren- delkezésre.
153. Az eszközalap felfüggesztését a Biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomás- szerzését követően haladéktalanul végrehajtja ar- ra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszköz- alap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszköz- alap nettó eszközértéke.
154. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszköz- alapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visz- szavásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a Biztosító iga- zolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüg- gesztett eszközalappal érintett valamennyi Szer- ződő fél részére arról, hogy az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően a Biztosí- tó akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan Szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő- en ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tar- tama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozó- an ügyfélrendelkezést adó Szerződő felek számá- ra a Biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.
155. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a Biztosítónak a felfüg- gesztett eszközalapba kellene befektetnie, a Biztosí- tó – a szerződés vagy az Szerződő fél eltérő rendel- kezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a Biztosító igazolható módon írás- beli tájékoztatást küld az érintett Szerződő fél részé- re arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.
156. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejá- rat), mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a Bizto- sító a Szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egy- ségeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A Biztosító a fenti esetekben az eszközalap-
felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a 160. pontban írt feltétel nem áll fenn – köteles a Szerződő fél számláján a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeiből nyil- vántartott befektetési egységeknek az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyane- zen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifi- zetni.
157. A Biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a Biztosító a Szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszköz- alap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfo- lyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a Biz- tosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatás- rész vonatkozásában azonban Biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig.
158. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a Biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő ha- láleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megálla- pítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti. Amennyiben a 160. pontban írt feltétel fennáll, akkor a Biztosító a fenti újbóli megállapí- tást és a különbözet kifizetését a 160. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
159. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszünte- téséig és az eszközalap ezt követő első ismert net- tó eszközértékének megállapításáig nem terjeszt- hető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüg- gesztett eszközalap áll.
160. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a Biztosító indokolt esetben össze- sen további 1 évvel meghosszabbíthat. A Biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszköz- alap-felfüggesztés időtartamának lejártát legalább
15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkal- mas módon közzéteszi a honlapján, valamint ki- függeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A Biz- tosító az eszközalap-felfüggesz-tést haladéktala- nul megszünteti:
- az eszközalap-felfüggesztés időtartamá- nak lejártát követően;
- az eszközalap-felfüggesztés okául szolgá- ló körülmény megszűnéséről való tudo- másszerzését követően; vagy
- amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
161. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 160. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap net- tó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapít- ható meg azért, mert az eszközalap eszközei rész- ben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a Biz-
tosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfe- lekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével – elszámol.
162. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a Biztosító – a Szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a Biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgál- tatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja (az eszközala- pot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szét- választás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végre- hajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap-felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalapként működik tovább. Garantált esz- közalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül.
163. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a Biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.
164. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló esz- közalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatko- zóan az eszközalap-felfüggesztés a 151-162. pon- tokban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpont- jának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következ- tében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszköz- alap utolsó ismert nettó eszközértékén belül kép- viseltek. Szétválasztás esetén a tájékoztatási köte- lezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesí- téssel.
165. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a Szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a Biztosí- tó szolgáltatási kötelezettségét nem szünteti meg.
166. A Biztosító a 167. pontban írt módon tájékoztatja a Szerződő felet:
- az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő idő- pontjáról, a biztosítási szerződést és annak tel- jesítését érintő következményeiről, ideértve kü- lönösen az ügyfeleket érintő befektetési kocká- zatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és
- az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érin- tő következményeiről.
167. A Biztosító a 166. pont szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végre- hajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüg- geszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájé-
koztatást folyamatosan naprakészen tartja. A Bizto- sító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügye- let részére.
VIII. Egyéb tudnivalók Panaszbejelentés
168. A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát
szóban
személyesen: 1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xlatt található Ügyfélszolgálati Irodában
telefonon :x00 0 000 0000
írásban
személyesen vagy más által átadott irat útján: 1134 Buxxxxxx, Xxxx xx 00. xlatt található Ügy- félszolgálati Irodában
postai úton: ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1465 Budapest, Pf. 1750)
telefaxon: x00 0 000 0000
elektronikus levélben: xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx közölhesse.
Felügyeleti szerv
169. A Biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
Központi telefonszáma: (+36-80) 203-776
Jogok érvényesítésének egyéb fórumai
170. Amennyiben a fogyasztónak minősülő ügyfélnek a Biztosítóhoz benyújtott panasza
- elutasításra került, vagy
- nem a biztosítási törvényben előírtak szerint került kivizsgálásra, vagy
- kapcsán a Biztosító válaszából a biztosítási törvényben előírt fogyasztói jogot sértő körül- ményt vélelmez az ügyfél, vagy
- kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válasz- adási határidő eredménytelenül telt el, akkor:
170.1. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fogyasztóvé- delmi rendelkezések megsértésének kivizsgálásá- ra irányuló panasz esetén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához (a to- vábbiakban: MNB) fordulhat (ügyfélszolgálati cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Postafiók: 777; telefon: helyi tarifával hívható kék szám (+36-80) 203-776; web: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx).
170.2. a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szer- ződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsola- tos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békél- tető Testület (a továbbiakban: PBT) előtt kezde- ményezhet eljárást (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172; Telefon: (+36-80) 203-776; E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy a polgári perrend- tartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
171. A fogyasztónak nem minősülő ügyfél a panasz Biztosító általi elutasítása esetén, illetve ha az ügyfél a Biztosító válaszával nem ért egyet, panaszával a polgári per- rendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
172. A biztosítási szerződésből eredő helyi bírósági hatáskörbe tartozó peres igények érvényesítésére a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illeté- kességét kötik ki a felek.
A szerződésre vonatkozó jog
173. A biztosítási szerződésre a magyar jog alkalmazandó, a szerződésből származó jogok gyakorlása és kötelezett- ségek teljesítése, valamint igények érvényesítése során a magyar anyagi és eljárásjog szabályai szerint kell eljárni. A szerződés nyelve magyar, bármely más, an- nak akár hivatalos fordítása is, kizárólag tájékoztatónak minősül.
A szerződésre vonatkozó adójogszabályok
174. A szerződésre vonatkozó adójogszabályok a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, va- lamint a mindenkor hatályos társasági és osztalékadó- ról szóló törvény, ha a hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet köti meg a biztosítást. A biztosítási szerző- désre vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat a Biztosító a jelen szabályzattal együtt átadott Adózási tájékoztatóban részletezi, mely az ÁÉSZ, és így a biz- tosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
A szerződésre vonatkozó adójogszabályok módo- sulása
175. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződés- re tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoz- nak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az Általános Életbiztosítási Szabályzat megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosí- tására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
176. Ha a Szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslat- ban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.
177. A Biztosító a mindenkor hatályos biztosítási törvényben meghatározott módon tájékoztatja a Szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.
178. A módosító javaslat Szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés Biztosító általi felmondására.
FATCA tájékoztató
179. A FATCA mozaikszó jelentése: Foreign Account Tax Compliance Act – külföldi számlák adómegfeleléséről szóló amerikai törvény.
180. Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között megállapodás jött létre a nemzeti adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról. A megállapodás értelmében a Biztosítónak vizsgálnia kell a biztosítási ajánlat aláírásakor a Szerződő (ajánlattevő), valamint a
biztosítási szolgáltatás teljesítésekor a Kedvezménye- zett amerikai illetőségű adókötelezettségét Egyesült Államokbeli kapcsolatra utaló információk és az ügyfél erre vonatkozó nyilatkozata alapján, továbbá adatválto- zás esetében szintén szükséges a Szerződő illetőség- vizsgálata.
181. Amennyiben a Szerződő adófizetési illetőségében, kötelezettségében változás következik be, akkor azt azonnal, de legkésőbb a változás beálltától számított 30 napon belül köteles bejelenteni a Biztosítónak.
182. Ha a Szerződő vagy a Kedvezményezett arról nyilatkozik, hogy rendelkezik amerikai adókötelezett- séggel, köteles megadni a Biztosító számára az ame- rikai adóhatóság által kiállított numerikus azonosítót.
183. Amennyiben az ügyfél elutasítja a FATCA-nyilatkozat vagy bármely Egyesült Államokbeli kapcsolatra utaló adat megadását, illetve a kért dokumentumok benyúj- tását, a Biztosító a FATCA-törvény alapján jogosult szerződéskötéskor az ajánlatot elutasítani, meglévő szerződéses jogviszony fennállása esetén pedig Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként és Számlatulajdonosként minősíteni!
184. Az illetőség vizsgálat eredményéről a Biztosító éves adatszolgáltatás keretében köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kor- mánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti in- formációcsere teljesülése érdekében.
185. Egyesült Államokbeli kapcsolatra utaló információk (US indíciák):
Természetes személyek esetében:
- egyesült államokbeli születési hely
- egyesült államokbeli állampolgárság (ha töb- bes, akkor is)
- egyesült államokbeli állandó lakcím
- egyesült államokbeli levelezési cím
- egyesült államokbeli telefonszám
- meghatalmazott vagy képviselő egyesült ál- lamokbeli lakcíme
- ha az ajánlat felvétele során amerikai adóköte- lezettségről nyilatkozik
Egyéni vállalkozó, vagy gazdasági szervezet ese- tén:
- egyesült államokbeli székhely
- a cégbejegyzés helye az Egyesült Államok
- tényleges tulajdonos
- egyesült államokbeli lakcím
- egyesült államokbeli születési hely
- egyesült államokbeli állampolgárság
- ha a cég képviselője adóügyi szempontból amerikai illetőségűnek vallja a cé- get/szervezetet
186. További információ a FATCA-val és a kormányközi megállapodással kapcsolatban, valamint az adózás- sal kapcsolatos dokumentumokat illetően, a xxx.xxx.xxx weboldalon, angol nyelven található.
A Biztosító főbb adatai
187. ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Levelezési cím: 1465 Budapest, Pf. 1750
Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000 Székhely állama: Magyarország
188. A Biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzeté- ről szóló jelentését a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx honlapján teszi közzé 2017-től a jogszabályi
rendelkezéseknek megfelelő módon és időben.
IX. Adatkezelési tájékoztató
A biztosítási titok, a személyes adatok kezelésének elvi és gyakorlati tudnivalói
A Biztosító, biztosításközvetítő és viszontbiztosító adat- kezelésének jogalapját a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) és az információs önrendelkezési jogról és az informá- ciószabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továb- biakban Info tv.) teremti meg. Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisz- tességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljá- nak megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásá- hoz szükséges mértékben és ideig kezelhető. A jelen Biztosítási Feltételek alapján létrejött biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatos személyes adatok tekintetében a Biztosító minősül adatkezelőnek.
A biztosítási titok, üzleti titok
189. A Biztosító köteles a mindenkor hatályos biztosítási tevékenységről szóló törvényben meghatározott biztosí- tási és üzleti titokra vonatkozó szabályokat maradékta- lanul betartani.
190. A Biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait, személyes adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adat- kezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosí- tási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A Biztosító ügyfelének minősül a Szer- ződő, a Biztosított, a Kedvezményezett, a károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a Bizto- sító szolgáltatására jogosult más személy. Fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosí- tásközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás az érintett akaratának önkén- tes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájé- koztatáson alapul. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Info. tv.-ben, és a Bit.-ben meghatározott esetekben az adatkezelés a hozzájárulás hiányában is megvalósulhat.
191. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a Biztosító, a biztosításközvetítő rendelke- zésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetí- tő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A Biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a viszontbiztosító a Biztosított által bármilyen formában megadott személyes adatot – értve ezalatt az egészségi állapotra vonatkozó személyes adatot is – biztosítási titokként kezeli és dolgozza fel.
Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat
– különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret
–, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatko- zó következtetés. A személyes adat biztosítási titoknak minősül. Amennyiben a személyes adat az ügyfél
egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatko- zik, úgy az Info tv. szerint az különleges adatnak minősül. Az ügyfél egészségi állapotával összefüg- gő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító a 190. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásá- val kezelheti. A Biztosító, a biztosításközvetítő ügy- feleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
192. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik - ti- toktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a biztosí- tásközvetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsola- tos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.
193. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
193.1. A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy ha a Bit. alapján a ti- toktartási kötelezettség nem áll fenn.
193.2. A Bit. 138. §-ában meghatározott esetekben a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyo- mozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határo- zatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bí- rósággal, a bíróság által kirendelt szakértő- vel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárás- ban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolá- si eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelü- gyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fel- számolóval, a természetes személyek adós- ságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, csa- ládi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, to- vábbá az általa kirendelt szakértővel,
e) ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalma- zására, titkos információgyűjtésre felhatal- mazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállal- kozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekin- tetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosító- val,
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszerve- zett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szük- séges adatok tekintetében a könyvvizsgáló- val,
n) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával,
o) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
p) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó ha- tósággal,
ha az a)-j) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az n-o) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jog- alap igazolásának minősül az adat megismerésé- re jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgálta- tásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szer- ződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfele- lés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehaj- tásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a további- akban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A továbbított személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotá- val összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa esetén 20 év elteltével a Biztosító köteles törölni.
A Biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvényben meghatározott feltételek
esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.
Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Info tv.- ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén. A Biztosító a továbbított adatokról nyilvántartást vezet.
193.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
- Az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üz- leti adata nem állapítható meg.
- A jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása.
- a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felü- gyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezé- sek teljesítése érdekében történő adatátadás.
- A Biztosító által a harmadik országbeli Biztosí- tóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkeze- lő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jog- alapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Info tv. 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.
194. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi köte- lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése cél- jából –,.
b) a pénzügyi információs egységként működő ha- tóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egy- ség írásbeli megkeresésének teljesítése céljá- ból
írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.
A Biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyés- zség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomo- zóhatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visz- szaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel,terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkö- vetett bűncselekménnyel,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykel- téssel vagy kábítószer készítésének elősegíté- sével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelen- tésének elmulasztásával, terrorizmus finanszí- rozásával, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel van összefüggésben. A biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Euró- pai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentés- nek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A Biztosító a Bit. 149. § (1) §-ában foglalt felhatalmazás alapján az általa szervezett veszélyközösség érdekei- nek megóvása végett – a jogszabályokban foglalt vagy szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződé- seknek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződések- kel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e biztosí- tó általa kezelt élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződésekben rögzített adatok részére történő kiadá- sa érdekében, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A Biztosító ezen adatokat a Bit. 149. § (8) bekezdésben meghatározott időtartamon át kezelheti.
A szerződő/biztosított/kedvezményezett a Biztosító által megkeresés útján átvett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.
195. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezet tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag a Biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a Biztosító részére külön szerződés keretében adatfel- dolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a Biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben.
A Biztosító az adatok feldolgozásával az EPDB Nyom- tatási Központ Zrt.-t, valamint az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.-t bízza meg. Az EPDB Nyomtatási Központ Zrt. levélpostai küldemények előál- lítását, borítékolását, és postára adását végzi, míg az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. informa- tikai szolgáltatást, adatok tárolását látja el. A további adatfeldolgozók személyéről a Biztosító nyújt felvilágo- sítást.
196. Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfelelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendelkezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
A személyes adatok kezelése
197. Az ügyfél kérésére a Biztosító köteles az általa vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájé- koztatást adni és az ügyfél által kezdeményezett vál- tozásokat adatbázisán átvezetni.
198. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál ismerheti meg.
199. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
200. A Biztosító a személyes – és azon belül a különleges
– adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomá- sára jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgál- tató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. A Biztosító a hozzá beérkezett panaszt és az arra adott választ öt évig megőrzi. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvény alapján a Biztosító birtokába jutott adatokat, okiratokat az üzleti kapcsolat megszű- nésétől számított nyolc évig őrzi meg.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap- csolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté- ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
201. Az érintett bármikor tájékoztatását kérhet személyes adatai kezeléséről, kérheti a személyes adatainak he- lyesbítését, valamint személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását. Az érintett kérelmére a Biztosító 25 napon belül tájékozta- tást ad az érintett általa kezelt, illetve az általa vagy rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevé- kenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
Adatok helyesbítése illetve törlése esetén a Biztosító értesíti az érintettet, továbbá mindazokat, akik részére az adatokat korábban adatkezelés / adatfeldolgozás céljából továbbították.
202. Az Info tv. értelmében az érintett tiltakozhat szemé- lyes adatainak kezelése ellen, különösen
a) ha a személyes adatok vagy továbbítása kizá- rólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötele- zettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érde-
kének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kö- telező adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy to- vábbítása közvetlen üzletszerzés, közvéle- ménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik;
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
203. A Biztosító a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésé- ben döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.
204. Az érintett a jelen fejezetben meghatározottak vonatkozásában a Biztosítóhoz fordulhat az alábbi elérhetőségeken:
ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u.1.
Levelezési cím: 1465 Budapest Pf. 1750
Cégjegyzékszám: Cg. 01 -10-044340 Székhely állama: Magyarország
Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-107518/2016.
205. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkeze- lővel szemben bírósághoz fordulhat vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.; Postacím: 1530 Budapest, Pf.: 5., xxx.xxxx.xx, xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx, tel:
x00 0 000 0000) bejelentéssel vizsgálatot kezdemé- nyezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével, illetve a közérdekű adatok vagy a közér- dekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogok gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll. Az érintett a bírósági eljárás kezdeményezése esetén dönthet úgy, hogy a pert a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt indítja meg.