Vállalkozások vagyonbiztosításához
Kiegészítő jogvédelmi biztosítás
Vállalkozások vagyonbiztosításához
(KJOGV)
Hatályos: 2010. október 15-étől
Nysz.: 14397
Tartalomjegyzék
I. Biztosított 3
II. A biztosítás tárgya 3
III. Biztosítási esemény 3
IV. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály) 3
V. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály) 4
VI. Jogvédelmi szolgáltatási területek 4
VII. Kizárások a kockázatviselés köréből 5
VIII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során 6
IX. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei 6
X. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás 7
XI. A biztosított jogi képviselete 7
XII. Érdekellentét esetén követendő eljárás 8
XIII. Jogvédelmi szolgáltatások 9
XIV. A biztosító megtérítési igénye 9
XV. Biztosítási díj 9
XVI. Egyéb rendelkezések 9
2
Kiegészítő jogvédelmi biztosítás vállalkozások vagyonbiztosításához
(KJOGV)
Jelen általános szerződési feltételre utalással megkötött jog- védelmi biztosítási szerződés keretében a Generali-Providen- cia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szer- ződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított vállalkozásnak.
Xxxxx feltételben nem szabályozott kérdésekben a Generali- Providencia Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései megfelelően irányadók.
I. Biztosított
1. Jelen feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton biztosítottként feltüntetett vállalkozás (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki- nek a jogi érdeksérelme esetén a biztosító jogvédelmi szol- gáltatást nyújt.
2. A büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem keretében biz- tosítottnak minősül a biztosított egyéni vállalkozó, a bizto- sított vállalkozás vezető tisztségviselője, személyesen köz- reműködő tagja, munkavállalója és segítő családtagja.
II. A biztosítás tárgya
A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekei- nek védelmében, így különösen
– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,
– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási te- rületeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárásokban, a biztosított védel- méről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint
– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi ér- dekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.
III. Biztosítási esemény
1. A biztosítási védelem a biztosított vállalkozás – biztosítási ajánlaton megjelölt – gazdasági tevékenységével (mint biz- tosított tevékenységgel) kapcsolatban bekövetkezett bizto- sítási eseményekre terjed ki.
2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha
a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy
b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt a bizto- sítottal szemben igényt támasztanak.
3. Az azonos okra visszavezethető több esemény egy biztosí- tási eseménynek minősül, és a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az első biztosítási ese- ménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.
IV. A biztosítási védelem időbeli korlátja (Időbeli hatály)
1. A biztosítottat ért érdeksérelem (a biztosított által érvénye- sített jogi igény) esetén (III.2.a) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekin- tetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) és a jogi érdeksérelem miatti igény- érvényesítés kezdete a biztosítási szerződés hatálya alatt történt.
2. A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szem- ben érvényesített igény) esetén (III.2.b) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet oko- zó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.
3. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi ér- deksérelmet okozó magatartásnak) minősül
– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,
– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegésre ve- zető magatartás elkövetése,
– ingatlan dologi jogi jogvédelem esetén az ingatlan tulaj- donjogával, használatával vagy rendelkezési jogával kapcsolatos jogsértő magatartás elkövetése,
– munkajogi jogvédelem tekintetében munkavállalói jog- ellenes felmondás esetén a felmondás közlése, kár- térítési igény érvényesítése esetén a károkozó magatartás elkövetése, egyéb esetben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megszegésére vezető magatartás elkövetése,
– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűn- cselekmény (szabálysértés) törvényi tényállását megva- lósító magatartás elkövetése,
– fogyasztóvédelmi és versenyjogi jogvédelem esetén a jogsértő magatartás elkövetése.
Amennyiben a jogi érdeksérelem
– mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján),
– folyamatosan fennáll, akkor a jogi érdeksérelem (jogi ér- deksérelmet okozó magatartás) kezdetének a biztosítá- si szerződés hatálya alatt kell lennie.
4. Az 1. és 2. pont figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.
5. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.
3
V. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)
A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
VI. Jogvédelmi szolgáltatási területek
A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:
1. Szerződéses jogvédelem | Fedezetet nyújt a biztosított vállalkozás által – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, lízing, ajándékozás, bérlet, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, hitel- és kölcsönszerződés, biztosítási szerződés) megszegésével kapcso- latos érdeksérelmekre. A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése |
2. Ingatlan jogvédelem | Fedezetet nyújt • a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként feltüntetett ingatlanra kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, ajándékozás, bérlet és egyéb használatra vonatkozó szerződés, építési-, tervezési- és egyéb vállalkozási szerződés, kölcsönszerződés, biztosítási szerződés) megszegéséből eredő érdeksérelmekre, • a biztosított, kockázatviselési helyként feltüntetett ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszo- nyából eredő alábbi jogvitákra és eljárásokra: – birtokvédelemmel, – közös tulajdon megszüntetésével, használat rendezésével, terhek viselésével, – ráépítéssel, túlépítéssel, – ingatlanok elbirtoklásával, – szomszédjogok sérelmével, – használati jogok (telki szolgalom, haszonélvezet, használat, földhasználat) létesítésével és gyakorlásával kapcsolatos érdeksérelmekre. A birtokvédelem esetén kívül nem terjed ki a biztosítási védelem az ingatlannal kapcsolatos köz- igazgatási eljárásokra (pl. építéshatósági eljárás). A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése |
3. Kártérítési jogvédelem | Fedezetet nyújt – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – polgári jogi felelősség alapján szerződésen kívül – a biztosított vállalkozásnak okozott károk miatt a biztosított vállalkozás által előterjesztett kár- térítési igények érvényesítésére, – a biztosított vállalkozás által okozott károk miatt a biztosított vállalkozással szemben előterjesz- tett kártérítési igények elhárítására. A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése – jogi eljárások jogi költségeinek térítése |
4. Munkajogi jogvédelem | Fedezetet nyújt – a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkavállaló által a biztosítottal szemben, illetve a biztosított által a munkavállalóval szemben érvényesített igényekre, – a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállaló által a biztosítottnak, mint munkáltatónak okozott kár miatt, a munkavállalóval szembeni kártérítési igények érvényesítésére, – a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalót ért kár miatt, a munkavállaló által a biz- tosítottal, mint munkáltatóval szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására. Nem fedezi a biztosítás a biztosított vállalkozás és a biztosított vállalkozás vezető tisztségviselőjének egymással szembeni munkajogi jogvitáit. A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése – jogi eljárások jogi költségeinek térítése |
4
5. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem | A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – a biztosított vállalkozás és magánszemély által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított vállalkozással vagy magánszeméllyel szemben indult sza- bálysértési-, illetve büntetőeljárásban. Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők – szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik. – ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biztosított köteles visszatéríteni. A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése – jogi eljárások jogi költségeinek térítése – óvadék szolgáltatása |
6. Fogyasztóvédelmi jogvédelem | Fedezetet nyújt a fogyasztóvédelmi hatóság (illetve jogszabályban meghatározott más hatóság, pl. Gazdasági Versenyhivatal) által a biztosított vállalkozással szemben – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – a fogyasztóvédelmi rendelkezések és a gazdasági reklámtevékenységre vo- natkozó rendelkezések megsértése miatt indított hatósági eljárásokra. A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése – jogi eljárások jogi költségeinek térítése A biztosított és a fogyasztók közötti jogvitákra az 1. pont (szerződéses jogvédelem) rendelkezései szerint terjed ki a biztosítási védelem. |
7. Versenyjogi jogvédelem | Fedezetet nyújt a biztosított vállalkozással szemben – a biztosított tevékenységgel összefüggés- ben – indított versenyfelügyeleti eljárásokra az alábbi esetekben: – tisztességtelen verseny tilalma, – üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma, – gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma – gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki: – ügyvéd ajánlása – jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése – jogi eljárások jogi költségeinek térítése |
VII. Kizárások a kockázatviselés köréből
A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:
a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított szemé- lyeknek egymással szemben;
b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés esetén, amit a biztosított mástól átvállalt;
c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szán- dékosan és jogellenesen okozott;
d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekinte- tében,
e) adó, vám és illetékjogból, társasági és szövetkezeti jogból eredő jogi érdeksérelmek esetén;
f) a biztosított vállalkozás értékpapír-műveleteivel, pénz- ügyi befektetési műveleteivel kapcsolatban;
g) szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulaj- donból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban;
h) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;
i) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;
j) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 20 000 Ft-ot;
k) a biztosítóval megbízási, vállalkozási jogviszonyban álló személyeknek a biztosítóval kapcsolatos érdeksérelmei tekintetében;
l) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, láza- dás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kap- csolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben fel- merülő jogvitákban.
Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy vala- mely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
5
VIII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során
1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak
a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomás- szerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet telefonon (06-40/200-250), telefax útján (1/452-3505), elektronikus úton (jogvede- xxx@xxxxxxxx.xx), postai úton (7602 Pécs, Pf. 888.), a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon, biztosításközvetítőjénél vagy személyesen bármely kirendeltségen, illetve az ügyviteli központokban.
b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biz- tosítót részletesen tájékoztatni kell
– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biz- tosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.
– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügy- védválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani
– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bírósági beadványok, ha- tározatok stb.),
– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyi- ben élni kíván a szabad ügyvédválasztási jogával.
Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak be- nyújtani.
d) A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi ira- tokat:
– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön- stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggés- ben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, ható- sági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggés- ben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elké- szült szakvéleményt;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fize- tendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.
e) Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatáro- zott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szem- pontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné vál- nak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgáltatást teljesíteni, a már teljesített jogvédelmi szolgáltatást pe- dig jogosult visszakövetelni.
2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során
Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárá- sok költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:
a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében.
b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intéz- kedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. kereset- levelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettsé- gét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költ- ségek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását.
c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bí- rói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb el- járási cselekmények előtt a biztosító állásfoglalását
– különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosí- tó irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.
IX. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei
1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:
– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biz- tosítási eseménynek minősül (lásd III. fejezet) és nincs kizárva a kockázatviselés köréből (lásd VII.fejezet) és
– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. és V. fejezet)
– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és
– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére (lásd X. fejezet).
2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben
– a jogvédelmi szolgáltatást kizárólag jogi tanácsadás for- májában nyújtja, azaz a jogi tanácsadást nyújtó ügyvéd díján kívül jogi eljárások költségét nem viseli,
– amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége be- álltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve felelősségbiztosítási szerződéssel,
– büntetőjogi jogvédelem esetén, valamint ha
– a biztosító az ellenérdekű fél.
6
X. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás
1. Sikerkilátás-vizsgálat
a) A IX.2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jo- gosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgálatot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).
Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés ak- kor tekinthető sikeresnek, amennyiben:
– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és
– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínű- síthető a követelés megtérülése.
b) Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.
Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényér- vényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvé- delmi szolgáltatás teljesítését.
c) Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biztosítottat ennek teljesíté- sére. Ebben az esetben a d) pontban meghatározott ha- táridő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valameny- nyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.
d) A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésé- től számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írás- ban közölni a sikerkilátás-vizsgálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezé- sek felhívásával kell megindokolni.
Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehe- tőségéről (lásd 2. pont), valamint arról, hogy amennyi- ben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválaszthatja jogi képviselőjét.
2. Egyeztető eljárás
a) Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.
b) Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.
Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 na- pon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi képviselőjét.
c) Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében
– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.
– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szaba- don választott jogi képviselővel az igényt érvénye- síteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alap- xxx xxxxxxxxxxx – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.
Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli.
A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a XIII.1.c) pont szerint viseli.
d) Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,
– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.
e) Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredmény- re, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződés- sel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megvá- lasztani jogi képviselőjét.
XI. A biztosított jogi képviselete
1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljá- rásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, szabadon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).
2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.
3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendel- kező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.
4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.
5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést vagy az ügyvéd által adott díjajánlatot a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta (lásd XIII.1.c) pont).
7
6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.
7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.
XII. Érdekellentét esetén követendő eljárás
1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán
– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szer- ződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy
– a biztosító az ellenérdekű fél.
2. Érdekellentét esetén
a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szaba- don választott ügyvédje látja el, illetve szabadon vá- lasztott ügyvéd ad jogi tanácsot,
b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötele- zettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányá-ban terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellen- érdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.
c) a biztosító nem végez sikerkilátás vizsgálatot.
3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írás- ban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2. pontban foglaltakról.
XIII. Jogvédelmi szolgáltatások
1. Jogvédelmi szolgáltatások
A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása ese- tén (lásd IX. 1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:
a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasz- tási jogával,
b) a VI. fejezetben megjelölt valamennyi jogvédelmi szol- gáltatási területen szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanácsadás ügyvédi díját a c. pont szerint,
c) kártérítési, munkajogi, büntetőjogi és szabálysértési, fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogvédelmi szol- gáltatási területeken – a káreseményenkénti és biztosí- tási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:
• ügyvédi díj
A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzete- sen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a párt- fogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimá- lis munkadíjának megfelelő megbízási díjat fizet.
8
• jogi eljárások költsége
A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tol- mácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.
• ellenérdekű fél költsége
A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.
• végrehajtás költsége
A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.
• szakvélemény költsége
Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.
• fordítási költség
Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költ- ségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.
• óvadék
A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának megszüntetése érdeké- ben, a biztosított terhére megállapított óvadékot.
– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti szám- lájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék meg- előlegezésének a feltétele, hogy a biztosított tel- jes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.
– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idé- zés ellenére nem jelent meg, az előzetes letar- tóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő
5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.
2. A jogi költségek viselésének feltételei
a) A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási vé- delem, amennyiben azok a biztosítási esemény be- jelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.
b) Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított ará- nyában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.
c) Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a bizto- sítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltség bizto- sítottra eső részét fedezi.
d) Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj, közzétételi költség) nem.
e) Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.
f) Nem fedezi a biztosítás
– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kisza- bott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többlet- költséget,
– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.
g) Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
h) Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.
XIV. A biztosító megtérítési igénye
(a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)
1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.
2. Az 1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosító- nak visszafizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
XV. Biztosítási díj
1. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díj- számítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biz- tosítási ajánlat tartalmazza.
2. A biztosítási díj számításának alapja a biztosított vállal- kozással munkaviszonyban álló személyek létszáma és a biztosított vállalkozásnak a biztosított tevékenységből származó, előző évi éves nettó árbevétele.
Ha a biztosított vállalkozás az előző évben még nem mű- ködött, akkor az első biztosítási időszak biztosítási díjának számítási alapja, a tárgyévi becsült munkavállalói létszám és a biztosított tevékenységből származó, tárgyévi becsült (tervezett) éves nettó árbevétel.
3. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási díj az alábbi esetekben változhat:
3.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján minden évben – a biztosítási évforduló napjának hatályá- val – aktualizálják.
A szerződő köteles a díjszámítási adatokban bekövetke- zett változást a biztosítási évforduló előtt 60 nappal bejelenteni a biztosítónak, amennyiben a díjszámítás alapját képező adatok (alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel) előző naptári évi tényleges értéke legalább
20%-al meghaladják a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket.
3.2. A biztosítási díj a kockázati körülmények, így különösen a szerződés és a biztosító jogvédelmi biztosítási szerződési állományának kárhányada mértékének változására fi- gyelemmel, a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet. Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabása szerint, az új biztosítási szerződésekre vonatkozó biztosítási díjakra változik.
3.3. A biztosító a biztosítás értékének fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente egy alkalommal, biztosítási évfordulótól az árszínvonal vál- tozásához hozzáigazíthatja (értékkövetés). Adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által augusztusban közzétett fogyasztói árindex szolgál.
– Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak káreseményenként biztosí- tási összegének és biztosítási időszakra meghatáro- zott biztosítási összegének az értékkövetési index- szám százalékával növelt értéke.
– Az értékkövetéssel módosított biztosítási díj az előző biztosítási időszak biztosítási díjának az értékkövetési indexszám százalékával növelt értéke.
4. A 3. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 30 nappal írásban értesíti a szerződőt.
5. Amennyiben a biztosítási összeg és a biztosítási díj kizá- rólag a 3.3. pontban foglaltak szerint (értékkövetésre tekintettel) módosult, és szerződő nem kíván élni az érték- követés lehetőségével, akkor az értékkövetési értesítő visszaküldésével kérheti a korábbi biztosítási összeg és biztosítási díj visszaállítását.
6. Amennyiben a biztosítási díj a 3.2. pontban foglaltakra tekintettel is módosul, és szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási időszak végére felmondani.
XVI. Egyéb rendelkezések
1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal össze- függésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekintetében ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.
2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében
– a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz
„a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.
3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általá- nos vagyonbiztosítási feltételek, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irány- adók.
9