TEÁOR’08 MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYVEK
2014. augusztus
TEÁOR’08 MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYVEK
Kiszervezett tevékenységek kézikönyve
Osztályozási szabályok és definíciók kiszervezett tevékenységek esetén
Tartalom
4.1. Feldolgozóipari tevékenység egy részének alvállalkozásba adása 5
4.2. A teljes feldolgozóipari tevékenység alvállalkozásba adása (i) 5
4.3. A teljes feldolgozóipari tevékenység alvállalkozásba adása (ii) 7
4.4. Az építőipari tevékenység alvállalkozásba adása 8
4.5. A kiegészítő tevékenységek alvállalkozásba adása D
4.6. A munkaerő-piaci szolgáltatás D
4.7. A szolgáltató tevékenységek alvállalkozásba adása 10
4.8. A mezőgazdasági termelés teljes folyamatának alvállalkozásba adása (i) 13
4.D. A mezőgazdasági termelés teljes folyamatának alvállalkozásba adása (ii) 13
4.10. A teljes erdőgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (i) 15
4.11. A teljes erdőgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (ii) 15
4.12. A teljes halgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (i) 17
4.13. A teljes halgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (ii) 17
4.14. A teljes energiatermelési folyamat alvállalkozásba adása (i) 1D
4.15. A teljes energiatermelési folyamat alvállalkozásba adása (ii) 1D
4.16. Az egyéb termékek teljes termelési folyamatának alvállalkozásba adása 20
1. Előzetes megjegyzés
Ez a kézikönyv az eredetileg 2008-ban NACE Rev. 2 “Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Unióban” című kiadvány II. mellékleteként kiadott kézikönyv aktualizált és kiegészített változata.1
Mindamellett szeretnénk itt leszögezni, hogy ez a revideált dokumentum nem tartalmaz új vagy mó- dosított szabályokat. A kézikönyvet 2013-ban2 felülvizsgáló Task Force munkacsoport mandátuma csak a következő feladatokra terjedt ki:
• több tagország által felvetett probléma megválaszolása, azaz bizonyos tevékenységek besorolása e szabályok alapján
• a szabályok és az irányelvek tisztázása és még használhatóbbá tétele.
2. Bevezető
Ahogyan az ISIC Rev. 3.1 (az ENSZ Egységes Nemzetközi Ágazati Osztályozása3), úgy a NACE Rev. 1.1 (európai uniós változata) valami módon félreérthetően kezelték azon egységeket, amelyek kiszervezték a termék előállítási folymatot egy másik egységnek.
A NACE Rev. 1.1 szerint a “tevékenység kiszervezés” fogalma az alábbi volt:
“Az az egység, amelyik a saját nevében értékesít árut és nyújt szolgáltatást, de mással végezteti a termelést. Ezek az egységek a “G (Kereskedelem, gépjárműjavítás) nemzetgazdasági ágba voltak sorolva, kivéve amikor ők birtokolták a jogokat és a koncepciókat/terveket, ebben az esetben, úgy lettek besorolva, mintha ők gyártották volna azokat a termékeket.”
Habár a definíció világosnak tűnt, a jog vagy a koncepció birtoklásának fogalmát nem mindig azono- san értelmezték.
Valójában néhány tagország nem vette figyelembe a kiszervezési tevékenységet, amikor a NACE Rev.1.1 szerint besorolta az egységeket és azok, akik így tettek nem, vagy nem mindig feleltek meg az osztályozási kritériumoknak, ennek az lett a következménye, hogy az előállított statisztikák nem voltak teljes mértékben összehasonlíthatóak.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szakértőinek csoportja és annak egy technikai alcsoportja a 2007 április 16–20 között New Yorkban megtartott Nemzetközi Gazdasági és Társadalmi Osztályozás találkozón, kísérletet tett az összehasonlíthatóság megvalósítására; az ISIC Rev.4-re vonatkozóan egyet- értettek abban, hogy azok az egységek, amelyek teljesen kiszervezik a gyártási folyamatot csak abban az esetben sorolhatóak be a feldolgozóiparba, ha a termeléshez inputként felhasznált nyersanyag az ő tulajdonuk.
Ez a szabály a TEÁOR’08 bevezetőjében is megtalálható, miután a 2008 májusában a 62. találkozó alkalmával a Statisztikai Program Bizottság (SPC4) elfogadta. Mindazonáltal ugyanazon az ülésen az SPC kijelentette, hogy szükséges a kiszervezett tevékenységre (TEÁOR’08 bevezetőjének 80. és 84. bekezdé- se) vonatkozó szabály következményeit figyelemmel kísérni, azzal a céllal, hogy a koherencia biztosított legyen.
1 Europai Unió (Eurostat), “NACE Rev. 2 – Gazdasági tevékenységek statsiztikai osztályozása az Európai Unióban”, Módszertani útmutató, ISBN 978-92-79-04741, az Európai Közösség hivatalos kiadója, Luxembourg, 2008.
2 A kiszervezési munkacsoport, az Eurostat vezetésével, a következő országokból állt: Ausztria, Franciaország, Svájc és Hollandia.
3 Egyesült Nemzetek Szervezete (Statisztikai Divízója), “Gazdasági Tevékenységek Egységes Nemzetközi Ágazati Osztályozása (ISIC) Revision 3.1”, Statisztikai Dokumentumok, M Sorozat No. 4, Rev 3.1, ISBN 92-1-161456-2, Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), New York, 2002.
4 Az SPC-t a 89/387 Tanácsi Döntés hozta létre, tagjai az EU Nemzeti Statisztikai Szolgáltatás és az Eurostat főigazgatói. Az ESSC (Európai Statisztikai Rendszer Bizottság) helyezte hatályon kívül.
Az SPC célja főként a definiciók tisztázása és az egységes osztályozási szabályok egyértelművé tétele volt
A munkacsoport munkájának eredményét a NACE/CPA munkacsoportnak5 nyújtották be és ez ma- gyarázza az irányelvek integrációját. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Gazdaságstatisztikai és Osz- tályozási részlege szintén tanácsadói feladatokat látott el.
Mint ahogy azt az előzetes megjegyzésekben is említettük, a kézikönyvet 2013-ban annak érdekében aktualizálták, hogy a szabályokat egyértelműbbé tegyék és a használatát megkönnyítsék.
Kiegészítő tevékenység
3. Fogalomtár
A kiegészítő tevékenység célja az egység fő termelő tevékenységének támogatása termékek (szerszámok, eszközök, állványzat, állványozás stb.) vagy szolgáltatások (könyvelés, raktározás, takarítás, biztonsági szolgálat stb.) nyújtásával, amelyet teljesen vagy elsődlegesen az adott egység használ fel. A kiegészítő tevékenység nem része a termelési folyamatnak, mint ahogy nem eredményez közvetlenül végső terméket vagy szolgáltatást, ugyanakkor alapvető feladata a termelő egység általános működésének támogatása.
Egy adott TEÁOR tevékenység – a körülményektől függően – lehet kiegészítő tevékenység, a termelési folyamat része vagy akár egy teljes termelési folyamat is. Például egy nagyvállalatnál a fizetési kalkulációk számítógépes programozása kiegészítő tevékenységnek minősül, ugyanakkor ez a tevékenység egy erre spcializálódott IT-cég főtevékenysége is lehet.
A “támogató tevékenység” kifejezés is hasonló jelentéssel bír a jelenlegi gazdasági szótárban (többek között az ISIC Rev. 4. bevezetőjében a jelenlegi outsourcing szabályzat is így említette).
Teljes termelési folyamat
Általánosságban a “teljes termelési folyamaton” azt értjük, amikor munkaerő, tőke, termékek és szolgáltatások felhasználásával termékeket állítanak elő és/vagy szolgáltatásokat nyújtanak. A “teljes termelési folyamat” fogalmát magára a gyártási tevékenységre szűkítették le, a termelési folyamat lényegi részére vonatkozik. Nem tartalmazza a kiegészítő tevékenységeket (lásd a meghatározást). A teljes termelési folyamatot a fővállalkozó által végzett tipikus tevékenység típusa szerint kell értékelni. A kiszervezett tevékenység lehet a fővállalkozó fő termelési folyamata egy részének, vagy egészének átadása egy másik cégnek (pl. alvállalkozónak). A kiadóvállalat, amelynek hosszú és részletes üzleti folyamata van, a kiszervezett IT-tevékenység a kiadói tevékenységnek csak egy részét fogja képezni, míg teljes folyamatot alkot egy IT-fővállalkozó esetében.
Alvállalkozó
Az az egység, amely a fővállalkozóval kötött szerződés alapján meghatározott tevékenységeket végez, mint pl. a termelési folyamat egy részét, vagy akár a teljes termelési folyamatot, munkaerő-piaci vagy kiegészítő szolgáltatásokat. Alvállalkozóként definiálhatjuk továbbá a „beszállítót”, a feldolgozóiparban pedig a
„bérmunkát végző” kifejezés is használatos. A TEÁOR–ban az alvállalkozó által végzett tevékenységet a
„díjazásért vagy szerződéses alapon” kifejezés jelöli.
5 Azóta átnevezték “Osztályozási Munkacsoport”-ra.
Alapanyag
Az alapanyag meghatározásakor az értékét kell használni mint kritériumot. Ez egy mérhető és meglehetősen objektív mértékegység. A határértékét 80%-ban állapították meg, így jelzi, hogy a fő és a másodlagos inputok aránya magas kell hogy legyen. Mindazonáltal, ezt a határértéket önkényesen határozták meg és ezért rugalmasan kell kezelni.
Itt kell megjegyeznünk, hogy a fővállalkozó által biztosított immateriális javak (szoftverek, “szerzői” jogok, stb.), valamint a gépek vagy eszközök nem tekinthetőek “anyagi input”-nak. A szoftver termékek például ugyanúgy hatással vannak a termelési folyamatra, mint a gépek és más felszerelések, azaz nem válnak a végső termék részévé vagy nem alakulnak át a végső termékbe. Ezért tőkejavaknak minősülnek és nem fizikai anyagi javaknak.
Feldolgozóipari tevékenység
Így definiáljuk az anyagok, alkatrészek, összetevők fizikai és/vagy kémiai átalakítási folyamatát új termékké. A felhasznált anyagok, alkatrészek, összetevők pedig nyersanyagok, amelyek a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és bányászat termékei, illetve hulladékból visszanyert anyagok, vagy más feldolgozóipari tevékenység késztermékei vagy félkész termékei.
Kiszervezett tevékenység
A kiszervezett tevékenység olyan szerződésbe foglalt megállapodás, amely alapján a fővállalkozó az alvállalkozót meghatározott feladatok végrehajtásával bízza meg, amely lehet a termelési folyamat egy része, de akár a teljes termelési folyamat, vagy munkaerő-piaci szolgáltatás vagy kiegészítő szolgáltatások is.
A kiszervezett tevékenység kifejezés használható akkor is, amikor az alvállalkozó egy alárendelt szervezeti egység (leányvállalat), függetlenül attól, hogy a tevékenységeket piaci feltételek mellett végzik, vagy sem.
A fővállalkozó és az alvállalkozó tevékenykedhet azonos vagy eltérő gazdasági területen. A tényleges földrajzi elhelyezkedés nem befolyásolja egyik egység besorolását sem. Továbbá a termelési folyamat tényleges helyszíne (akár a fővállalkozó, akár az alvállalkozó telephelye) nem meghatározó kritérium.
Az alvállalkozás, bérmunkavégzés kifejezést gyakran használjuk a kiszervezett tevékenység szinonimájaként.
Fővállalkozó
Az az egység, amely szerződéses kapcsolatba lép egy másik egységgel azzal a céllal, hogy az alvállalkozót meghatározott feladatok végrehajtásával bízza meg, a teljes termelési folyamatra vagy egy részére, munkaerő-piaci szolgáltatásra vagy kiegészítő szolgáltatások elvégzésére vonatkozóan.
Alvállalkozás
Lásd kiszervezett tevékenység.
Alvállalkozó
Lásd alvállalkozás.
Támogató funkciók
Lásd kiegészítő tevékenységek.
4. Osztályozási szabályok
Akármilyen részletesek is ezek a szabályok, valószínűleg a felhasználó nem minden esetben tudja alkalmazni. Lesznek olyan esetek, ahol a felmerült osztályozási problémák rendkívül bonyolultak, vagy külső tényezők teszik teljessé (pl. hivatalos jogszabályi keretek). Ezen esetekben a felhasználók alkotnak egy általános véleményt és ezt fejlesztik, a tapasztalatukra és az osztályozási szabályokra támaszkodva, amennyire lehetséges.
Más problémák felvetésének véleményezésére az Eurostat által működtetett fórumon van lehetőség. A fórum elérhetősége a következő: xxxxx://xxxxxxx.xxxxxx.xx/xxxxx/xxx/xxxxxxxxx/xxx/xxxxx.xxx. A fórum haszná- latához előzetes regisztráció szükséges.
4.1. Feldolgozóipari tevékenység egy részének alvállalkozásba adása
Leírás
A fővállalkozó a feldolgozóipari tevékenységének egy részét alvállalkozóval végezteti.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót úgy kell besorolni, mintha a teljes termelési folyamatot maga végezte volna.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket, szolgáltatást saját számlájára előállító egységet.
Magyarázat
Ez a szabályozás nem vonatkozik a kiegészítő tevékenység kiszervezésére. (lásd: 4.5)
Példa:
Az autót gyártó (fővállalkozó) cég kiszervezi az elektromosajtó-rendszer és lökhátító gyártását két, erre specializálódott cégnek (alvállalkozóknak). Ebben az esetben, a fővállalkozó a termelési folyamatának csak egy részét szervezi ki. A szabály szerint, a fővállalkozót úgy kell besorolni, mintha az egész/komplett gépjárműt ő gyártotta volna (29.10 “Közúti gépjármű gyártása”), az alvállalkozók besorolása pedig a szerint történik, amit ténylegesen gyártanak (ajtórendszer esetében 29.31 “Járművillamossági, -elektronikai készülékek gyártása”, és
29.32 “Közúti jármű, járműmotor alkatrészeinek gyártása” a lökhárító gyártásánál.)
4.2. A teljes feldolgozóipari tevékenység alvállalkozásba adása (i)
Leírás
A fővállalkozó tulajdonában vannak az alapanyagok (inputok), és egy másik egységet, alvállalkozót bíz meg a termék-előállítás teljes folyamatának elvégzésével.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, akinek a tulajdonában vannak az alapanyagok (pl. a textília és gombok a ruházati cikkek gyártásához, fa és a fém alkatrészek a bútorgyártáshoz), és egyúttal ő a végtermék tulajdonosa is, de a termék-előállítást alvállalkozókkal végeztette, a TEÁOR „C” Feldolgozóipar nemzetgazdasági ágába kell sorolni, azon belül a teljes termelési folyamat megfelelő szakágazatba.
6
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára előállító egységet. Következésképpen az alvállakozó ugyanabba a szakágazatba van besorolva, mint a fővállalkozó.
A feldolgozóipari tevékenység alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A feldolgozóipari tevékenység alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A feldolgozóipari termelési folyamat
egy részének a kiszervezése.
Az egész feldolgozóipari termelési folyamat kiszervezése.
A fővállalkozó besorolása aszerint történik, mintha a teljes termelési folyamatot ő végezte volna.
A fővállalkozó tulajdonában van a felhasználandó anyag.
A fővállalkozónak nincs a tulajdonában a felhasználandó anyag.
Kiszervezett tevékenységek kézikönyve
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket, illetve szolgáltatást saját számlájára előállító egységet.
A fővállalkozó besorolása a szerint történik, mintha a teljes termelési folyamatot ő végezte volna.
A fővállalkozót a “G” Nagy- és kiskereskedelem nemezetgazdasági ágba soroljuk (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelő szakágazatba), amennyiben csak ezt a tevékenységet folytatja. Amennyiben más, egyéb tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve alapján kell besorolni, ennek alapján kerülhet a “G” vagy más nemzetgazdasági ágba is.
1. ábra
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket illetve szolgáltatást saját számlájára előállító egységet.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket és szolgáltatást saját számlájára előállító egységet.
1. példa:
2. példa:
Hogy illusztrálhassuk a fő alapanyag problémát, vegyük azt a példát, amelyben a fővállalkozó a textíliát, az alvállalkozó pedig a gombokat és néhány rövidárut birtokol. Ebben az esetben az osztályozásra, besorolásra vonatkozó szabály meg fog egyezni az első példában szereplővel.
4.3. A teljes feldolgozóipari tevékenység alvállalkozásba adása (ii)
Leírás
Az alapanyagok nincsenek a fővállalkozó tulajdonában, és fővállalkozó a teljes termékelőállítási folyamatot egy másik egységgel, alvállalkozóval végezteti.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, aki a teljes termelési folyamatot egy másik egységgel végezteti el, de nincs az alapanyag a tulajdonában, a „G” Kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágba kell besorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelő szakágazatba), ha csak kiszervezett tevékenységet végez. Ha más tevékenységeket is folytat, akkor a hozzáadott érték elve alapján kell a fővállalkozót besorolni: ez lehet a „G” vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára elő- állító egységet.6
Példa
Az “A” egység kiszervezi az optikai hálózati termékek gyártását a “B” egységnek. A “B” egység tulajdonában vannak a gyártáshoz szükséges alapanyagok. Ugyanakkor az “A” egység fejleszti és installálja azokat a szofvereket, amelyek a termék megfelelő működéséhez szükségesek.6
A szoftverek nem fizikai alapanyagok, hanem tőke javak (az alapanyagok defínicióját lásd a 3. “Fogalomtár” részben), így nem játszanak szerepet az optikai hálózati eszközök alapanyagának számbavételénél. Az ebben a példában megadott információk alapján az “A” egységet úgy tekinthetjük, mint amely az alábbi tevékenységeket végzi:
• szoftver fejlesztés (TEÁOR’08 62.01 Számítógépes programozás)
• optikai hálózati eszközök kereskedelme (TEÁOR’08 46.69 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme)
• szoftvertelepítés (TEÁOR’08 62.09 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás)
Az “A” egység főtevékenységét mint mindig a “felülről-lefelé” módszer alapján határozzuk meg. A “B” egység az általa gyártott termék jellege, típusa alapján lesz besorolva.
6 A szoftvert csak a “B” egység használja, nem kerül eladásra a termékkel.
4.4. Az építőipari tevékenység alvállalkozásba adása
Leírás
A fővállalkozó más egységek alvállalkozásában végezteti az építési munkákat, de továbbra is ő viseli a teljes felelősséget az építési tevékenységért.
Osztályozási szabály
Mind a fővállalkozót, mind az alvállalkozót az „F” (Építőipar) nemzetgazdasági ágba kell besorolni, konkrétan abba a szakágazatba, amely tartalmilag megfelel a végzett tevékenységnek.
Magyarázat
A probléma abból a tényből ered, hogy a TEÁOR’08 41.10 Épületépítési projekt szervezése7 szakágazatnak nincs megfelelője a 42 Egyéb építmény építése ágazatban. Ez a különbözőség azzal magyarázható, hogy alig fordul elő olyan tevékenység, mint amilyen az “egyéb építmény építési projekt szervezése értékesítési céllal”. Így a besorolást “az egyéb építmény” típusa szerint kell elvégezni.
Azonban meg kell jegyeznünk, hogy azokban az esetekben, ahol az épületek, illetve egyéb építmények építési projektjét nem az építmények értékesítése céljából szervezik, hanem a működtetésük érdekében (pl. épületekben helység bérbeadás/bérlése, ipari tevékenység folytatása ezekben az üzemekben), akkor az egységet nem az F “Építőipar” nemzetgazdasági ágba soroljuk, hanem működésének, a tényleges tevé- kenységének megfelelően például ingatlanügyletek (TEÁOR “L”), feldolgozóipar stb. (lásd TEÁOR “F” Építőipar tartalmi meghatározásait).
2. ábra
Kiszervezés az építőiparban
Az építőipari tevékenységek kiszervezése
A fővállalkozót az “F Építőipar” nemzetgazdasági ágba kell besorolni, konkrétan abba a szakágazatba, amely tartalmilag megfelel a végzett főtevékenységnek.
Az alvállalkozót szintén az “F Építőipar” nemzetgazdasági ágba kell besorolni, konkrétan abba a szakágazatba, amely tartalmilag megfelel a végzett főtevékenységnek.
7 A TEÁOR’08 41.10 tartalmi meghatározásában a következő olvasható: a későbbi eladásra szánt épület építésével kapcsolatos építési project szervezése a pénzügyi, műszaki és fizikai eszközök együttes biztosításával.
4.5. A kiegészítő tevékenységek alvállalkozásba adása
Leírás
Osztályozási szabály
A fővállalkozót a termelési folyamat alapvető, lényegi részének megfelelő TEÁOR szakágazatba kell besorolni. Az alvállalkozót az általa végzett speciális tevékenység szerint kell osztályozni, pl. TEÁOR
69.20 „Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység”, TEÁOR’08 52.1 “Raktározás, tárolás”, TEÁOR’08 81.2 “Takarítás”, TEÁOR’08 80 “Biztonsági, nyomozói tevékenység” stb.
3. ábra
A kiegészítő tevékenység alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A kiegészítő tevékenységek alvállalkozásokba adása (kiszervezése)
A fővállalkozót alapvető termelési folyamatának megfelelő TEÁOR szakágazatba kell sorolni.
Az alvállalkozót az általa végzett, kiszervezett tevékenység szerint kell osztályozni.
4.6. A munkaerő-piaci szolgáltatások
Leírás
A munkaerő-piaci szolgáltatás alvállalkozásba adásánál/kiszervezésénél különbséget kell tenni az ideiglenes, átmeneti, illetve a hosszú távú, tartós szerződéses kapcsolat között.
Osztályozási szabály
a) Rövid távú, ideiglenes vagy átmeneti szerződtetés esetén a fővállalkozót az általa ténylegesen végzett főtevékenység alapján kell besorolni (pl. feldolgozóipar). Az alvállalkozó a TEÁOR 78.20
„Munkaerő-kölcsönzés” szakágazatába tartozik.
b) Hosszú távú vagy tartós szerződtetés esetén a fővállalkozót az általa ténylegesen végzett főtevékenység alapján kell besorolni (pl. feldolgozóipar). Az alvállalkozó a TEÁOR 78.30 „Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás” szakágazatába tartozik.
Magyarázat
Fontos azt is megjegyeznünk, hogy a kölcsönvett munkaerő irányítása és a felügyelete a fővállalkozó- nál marad.
4. ábra
A munkaerő-piaci szolgáltatás alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A munkaerőpiaci szolgáltatás kiszervezése
rövid távú
hosszú távú vagy tartós
A fővállalkozó besorolása az általa ténylegesen végzett tevékenység alapján történik.
A fővállalkozó besorolása az általa ténylegesen végzett tevékenység alapján történik.
Az alvállalkozó a TEÁOR’08 78.20
“Munkaerőkölcsönzés” szakágazatába tartozik.
Az alvállalkozó a TEÁOR’08 78.30 “Egyéb
emberierőforrás, - gazdálkodás” szakágazatába tartozik.
4.7. A szolgáltató tevékenységek alvállalkozásba adása
Leírás
A fővállalkozó szerződés alapján egy másik egységgel végezteti a szolgáltató tevékenységének egy részét vagy egészét (kivéve a kiegészítő tevékenységeket, lásd: “A kiegészítő tevékenységek alvállalkozásba adása” pontban leírt szabályokat).
Osztályozási szabály
a) A fővállalkozót, aki a szolgáltató tevékenységének egy részét alvállalkozóval végezteti, úgy kell besorolni, mintha a szolgáltató tevékenységet teljes egészében maga végezné. Az alvállalkozót az általa végzett részfeladatnak megfelelően kell besorolni.
b) Amennyiben a fővállalkozó a szolgáltató tevékenységének egészét alvállalkozóval végezteti, akkor mind a fővállalkozót, mind az alvállalkozót úgy kell besorolni, mintha ők maguk végeznék a szolgáltató tevékenység teljes egészét.
5. ábra
A szolgáltató tevékenységek alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A szolgáltató tevékenységek kiszervezése
A szolgáltató tevékenység egy részének a kiszervezése.
Az egész szolgáltató tevékenység kiszervezése.
A fővállalkozót úgy kell besorolni, mintha a szolgáltató tevékenységet teljes egészében maga végezné.
A fővállalkozót úgy kell besorolni, mintha ő végezné a szolgáltató tevékenység teljes egészét.
Az alvállalkozót az általa végzett részfeladatnak megfelelően kell besorolni.
Az alvállalkozót a szolgáltató tevékenység egészének megfelelően kell besorolni.
1. példa
A kiadó szándéka, hogy megjelentesse a filozófia történetének dedikált új gyűjteményét. A kiadási folyamat fő lépéseit az alábbi lista tartalmazza. A legtöbb tevékenységet a kiadó saját maga végzi, ugyanakkor néhány tevékenységet (világoskék színnel jelölve) kiszervezett.
Vezetői döntések (gyűjtemény vonatkozási köre, célközönsége stb.). | ||
Piackutatás. | → | TEÁOR’08 73.20 Piac-, közvélemény-kutatás |
A szerzői jogok alá eső kiadói tevékenységek jogainak megvétele/megszerzése; az eredeti példány megtalálása, amely már nem esik a szerzői jog alá. | ||
Szerződéskötés egy filozófussal, aki megírja a bevezetőt a gyűjteményhez. | → | TEÁOR’08 90.03 Alkotóművészet |
Grafikai tervezés. | ||
Korrektúrázás. | ||
Nyomtatás. | → | TEÁOR’08 18.12 Nyomás (kivéve: napilap) |
A papír alapú kiadványt kísérő CD megtervezése. | ||
Marketing - forgalomba hozatal. | ||
A gyűjtemény internetes marketing honlapjának megtervezése. | ||
Értékesítés. |
A termelési folyamatnak csak egy részét kiszervező fővállalkozót úgy kell tekinteni, mintha a teljes folyamatot ő nyújtotta volna: a fővállalkozót ezért, mint kiadót kell besorolni (TEÁOR’08 58.11 “Könyvkiadás”). Az alvállalkozót pedig az általa végzett részfeladat alapján kell besorolni.
2. példa
A kiadó szándéka, hogy megjelentesse a filozófia történetének dedikált új gyűjteményét. Ugyanakkor már nagyon elfoglalt két másik gyűjtemény (az egyik a sport, a másik az első világháború története) miatt és ezért nincs belső erőforrása az új feladat végrahajtására. A kiadó ezért úgy dönt, hogy az új gyűjtemény megvalósításának teljes folyamatát kiszervezi.
Az „A” egység kiszervezi a teljes folyamatot „B” egységnek. | Vezetői döntések (gyűjtemény vonatkozási köre, célközönsége stb.). | „A” és „B” egységet is úgy kell tekinteni, mintha a teljes folyamatot elvégezte volna (besorolásuk: TEÁOR’08 58.11 “Könyvkiadás”). |
Piackutatás. | ||
A szerzői jogok alá eső kiadói tevékenységek jogainak megvétele/megszerzése; az eredeti példány megtalálása, amely már nem esik a szerzői jog alá. | ||
Szerződéskötés egy filozófussal, aki megírja a bevezetőt a gyűjteményhez. | ||
Grafikai tervezés. | ||
Korrektúrázás. | ||
Nyomtatás. | ||
A papír alapú kiadványt kísérő CD megtervezése. | ||
Marketing - forgalomba hozatal. | ||
A gyűjtemény internetes marketing honlapjának megtervezése. | ||
Értékesítés. |
4.8. A mezőgazdasági termelés teljes folyamatának alvállalkozásba adása (i)
Leírás
A fővállalkozó tulajdonában van a vetőmag vagy növényszaporító anyag (pl. palánta, oltvány, dugvány), a gyümölcsfák (beleértve a szőlőt) vagy az állatok (csorda, nyáj, gulya), és alvállalkozóval végezteti a teljes mezőgazdasági termelési vagy állattenyésztési folyamatot.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, akinek a tulajdonában van a vetőmag vagy növényszaporító anyag (pl. palánta, oltvány, dugvány), a gyümölcsfák (beleértve a szőlőt), vagy az állatok (nyája, csorda, gulya), és így az ő tulajdona a végtermék (output) is, de aki alvállalkozóval végezteti a termelést, a TEÁOR „01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások” azon szakágazatába kell besorolni, amely lefedi a teljes termelési folyamatot.
Az alvállalkozó a TEÁOR’08 01.6 „Mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás” megfelelő sza- kágazatába tartozik.
4.9. A mezőgazdasági termelés teljes folyamatának alvállalkozásba adása (ii)
Leírás
A fővállalkozó alvállalkozóval végezteti a teljes mezőgazdasági vagy állattenyésztési folyamatot, de nincs a tulajdonában a vetőmag vagy növényszaporító anyag (pl. palánta, oltvány, dugvány), a gyümölcsfák (beleértve a szőlőt), vagy az állatok (nyáj, csorda, gulya).
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, aki a teljes termelési folyamatot mással végezteti és akinek nincs tulajdonában a vetőmag vagy növényszaporító anyag (pl. palánta, oltvány, dugvány), a gyümölcsfák (beleértve a szőlőt), vagy az állatok (nyája, csorda, gulya), a „G Kereskedelem, gépjárműjavítás” megfelelő szakágazatába kell besorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), ha csak kiszervezett tevékenységet végez. Amennyiben más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve szerint kell besorolni, ami lehet „G” vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára előállító egységet, azaz a TEÁOR 01 “Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások” tartalmilag megfelelő szakágazatába – fordító kiegészítése.
6. ábra
A mezőgazdasági termelés vagy állattenyésztés teljes folyamatának alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A mezőgazdasági termelés vagy állattenyésztés teljes folyamatának kiszervezése
A fővállalkozó tulajdonában van a vetőmag vagy a növényi szaporítóanyag (palánta, oltvány, dugvány) vagy a gyümölcsfák (beleértve a szőlőt) vagy az állatok (nyáj, csorda, gulya).
A vetőmag vagy a növényi szaporítóanyag (palánta, oltvány, dugvány) vagy a gyümölcsfák (beleértve a szőlőt) vagy az állatok (nyáj, csorda, gulya) nincs a fővállalkozó tulajdonában.
A fővállalkozót a TEÁOR’08 01 “Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatás” ágazaton belül a tartalmilag megfelelő, a teljes termelési folyamatot lefedő szakágazatába soroljuk.
A fővállalkozót a “G Kereskedelem, gépjármĦjavítás” megfelelő szakágazatba kell sorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak ezt a tevékenységet végezi. Ha más tevékenységet is végez, akkor a hozzáadott érték elve szerint kell besorolni, ami lehet “G” vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozót a TEÁOR’08
01.6 “Mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás”
megfelelő szakágazatába soroljuk.
Az alvállalkozót ugyanúgy kell besorolni, mint az adott terméket saját számlára előállító egységet.
4.10. A teljes erdőgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (i)
Leírás
A fővállalkozó tulajdonában vannak a fák, és a komplett erdőgazdasági termelési folyamat elvégzésével egy alvállalkozót bíz meg.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, akinek tulajdonában vannak a fák, és így az ő tulajdona a végső termék is, de aki a teljes termelési folyamatot alvállalkozókkal végezteti, a TEÁOR’08 02 „Erdőgazdálkodás” tartalmilag megfelelő, a teljes termelési folyamatot lefedő szakágazatába kell besorolni.
Az alvállalkozó a TEÁOR’08 02.40 „Erdészeti szolgáltatás” szakágazatba tartozik.
Magyarázat
A fák birtoklása nem feltétlenül jelenti a föld birtoklását is, amelyen a fák nőnek. Lehetséges, hogy a tulajdonos egyszerűen azzal a céllal vásárol lábon álló fát, hogy később kivágja és eladja.
4.11. A teljes erdőgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (ii)
Leírás
A fővállalkozó a teljes termelési folyamat elvégzésével egy alvállalkozót bíz meg, de nincsenek tulajdonában a fák.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, akinek nincsenek a tulajdonában a fák és a teljes termelési folyamat elvégzésével egy alvállalkozót bíz meg, a „G Kereskedelem, gépjárműjavítás” megfelelő szakágazatába kell besorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak ezt a tevékenységet végzi. Ha más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve szerint kell besorolni, ami lehet „G” vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára elő- állító egységet.
7. ábra
A teljes erdőgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A teljes erdőgazdálkodási tevékenység kiszervezése
A fővállalkozó tulajdonában vannak a fák.
A fák nincsenek a fővállalkozó tulajdonában.
A fővállalkozót a TEÁOR’08 02 “Erdőgazdálkodás” tartalmilag megfelelő, a teljes termelési folyamatot lefedő szakágazatába kell besorolni.
A fővállalkozót a “G Kereskedelem, gépjármĦjavítás” megfelelő szakágazatába kell besorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak a kiszervezett tevékenységet végez. Ha más tevékenységet is végez, akkor a hozzáadott érték elve alapján kell besorolni, ami lehet “G” vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozó a TEÁOR’08
02.40 Erdészeti szolgáltatás szakágazatba tartozik.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlára előállító egységet.
4.12. A teljes halgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (i)
Leírás
A fővállalkozó, akinek a tulajdonában van a halivadék, a teljes haltenyésztési folyamatot alvállalkozókkal végezteti.
Osztályozási szabály
Az a fővállalkozó, akinek tulajdonában van a halivadék, és így a végtermék is, de alvállalkozóval végezteti a termelést, a TEÁOR’08 „03.2 Halgazdálkodás” alágazat azon szakágazatába tartozik, amely a teljes termelési folyamatot lefedi.
Az alvállalkozó tevékenységét szintén a TEÁOR’08 „03.2 Halgazdálkodás” tartalmilag megfelelő sza- kágazatába kell sorolni.
4.13. A teljes halgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (ii)
Leírás
A fővállalkozó a teljes termelési folyamat elvégzésével más egységet, alvállalkozót bíz meg, de nincs tulajdonában a halivadék.
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, aki alvállalkozóval végezteti a teljes termelési folyamatot, de nincs tulajdonában a halivadék, a „G Kereskedelem, gépjárműjavítás” megfelelő szakágazatába kell sorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak ezt a tevékenységet végzi. Ha más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve szerint kell besorolni, ami lehet a „G” vagy más nemzetgazdasági ág. Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára elő-
állító egységet.
8. ábra
A teljes halgazdálkodási tevékenység alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A teljes halgazdálkodási tevékenység kiszervezése
A fővállalkozó tulajdonában van a halivadék.
Nincs a fővállalkozó tulajdonában a halivadék.
A fővállalkozót a TEÁOR’08 03.2 “Halgazdálkodás” alágazat azon szakágazatába soroljuk, amelyik a teljes termelési folyamatot lefedi.
A fővállalkozót a “G Kereskedelem, gépjármĦjavítás” megfelelő szakágazatába kell sorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak ezt a tevékenységet végzi. Ha más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve alapján kell besorolni, ami lehet “G” vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozót szintén a TEÁOR’08 03.2 tartalmilag megfelelő szakágazatába kell sorolni.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlára előállító egységet.
4.14. A teljes energiatermelési folyamat alvállalkozásba adása (i)
Leírás
A fővállalkozó birtokában vannak az energiaforrások (pl. olaj, szén, gáz, fa, mezőgazdasági melléktermékek stb.), és a teljes energiatermelési folyamatot más egységgel, alvállalkozóval végezteti.
Osztályozási szabály
A fővállalkozó, akinek birtokában vannak az energiaforrások (pl. olaj, szén, gáz, fa, mezőgazdasági melléktermékek stb.) és így a végtermék is, de a teljes termelési folyamatot alvállalkozóval végezteti, a
„D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” nemzetgazdasági ág tartalmilag megfelelő, a teljes termelési folyamatot lefedő szakágazatába kell besorolni.
Az alvállalkozó a TEÁOR’08 „D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” nemzetgazda- sági ág megfelelő szakágazatába tartozik.
4.15. A teljes energiatermelési folyamat alvállalkozásba adása (ii)
Leírás
A fővállalkozó a teljes termelési folyamatot más egységgel, alvállalkozóval végezteti, de nincsenek birtokában az energiaforrások (pl. olaj, szén, gáz, fa, mezőgazdasági melléktermékek stb.).
Osztályozási szabály
A fővállalkozót, akinek nincsenek birtokában az energiaforrások (pl. olaj, szén, gáz, fa, mezőgazdasági melléktermékek stb.), de a teljes termelési folyamatot alvállalkozóval végezteti, a „D” nemzetgazdasági ág 35.14 “Villamosenergia-kereskedelem” vagy 35.23 “Gázkereskedelem” szakágazatába kell besorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak ezt a tevékenységet végzi. Ha más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve szerint kell besorolni.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára előállító egységet.
9. ábra
A teljes energiatermelési folyamat alvállalkozásba adása (kiszervezése)
A teljes energiatermelési folyamat kiszervezése
Nincsenek a fővállalkozó tulajdonában az energiaforrások (pl. olaj, szén, gáz, fa, mezőgazdasági melléktermék).
A fővállalkozót a TEÁOR’08 “D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” nemzetgazdasági ág tartalmilag megfelelő, a teljes termelési folyamatot lefedő szakágazatába kell besorolni.
A fővállalkozót a TEÁOR’08 35.14 “Villamosenergia-kereskedelem” vagy a 35.23 “Gázkereskedelem” szakágazatába kell sorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak ezt a tevékenységet végzi. Ha más tevékenységet is folytat, úgy a hozzáadott érték alapján kell besorolni.
Az alvállalkozó szintén a TEÁOR’08 “D
Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás” nemzetgazdasági ág megfelelő szakágazatába tartozik.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlára előállító egységet.
4.16. Az egyéb termékek teljes termelési folyamatának alvállalkozásba adása
Leírás
Az egyéb termékek teljes termelési folyamatának alvállalkozásba adása.
Osztályozási szabály
A halászat (TEÁOR’08 03.1), bányászat és kőfejtés (TEÁOR’08 05-08), valamint vízellátás (TEÁOR’08 36) esetén a fővállalkozót, ha a termelési folyamatot alvállalkozóval végezteti, a „G Kereskedelem,
gépjárműjavítás” megfelelő szakágazatába kell sorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), ha csak kiszervezett tevékenységet végez. Amennyiben más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve szerint kell besorolni, ami lehet „G” vagy más nemzetgazdasági ág. Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlájára elő-
állító egységet.
Magyarázat
Ez a szabály nem vonatkozik a halgazdálkodás teljes termelési folyamatának kiszervezésére (lásd 4.12 pont).
Megjegyzés
A TEÁOR’08 “J Információ, kommunikáció” egy speciális esetet képez, amely nem sorolható a kereskedelembe. A “J nemzetgazdasági ág” fő inputjai és outputjai “tartalomtermékek” (információ tartalmat hordozó termékek – fordító kiegészítése), amelyek általában (alapvetően) immateriális javak. A termelési folyamat ipari része a TEÁOR’08 18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység” ágazatba tartozik. Így a J nemzetgazdasági ágba tartozó tevékenységek mint szolgáltatások jelennek meg, miközben az outputjai általában termékek. A TEÁOR’08 18 “Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység” ágazatában az alapanyag (amely általában a nyomdai egység tulajdona) kisebb jelentőséggel bír, mint a nyomtatott vagy sokszorosított tartalom értéke. Ezért a végtermék szolgáltatás, nem termék.
10. ábra
Az egyéb termékek teljes termelési folyamatának alvállalkozásba adása (halászat, bányászat és kőfejtés, vízellátás), kiszervezése
Az egyéb termékek teljes termelési folyamatának alvállalkozásba adása (halászat, bányászat és kőfejtés, vízellátás), kiszervezése
A fővállalkozó a “G Kereskedelem, gépjármĦjavítás” megfelelő szakágazatába kell besorolni (a végzett tevékenységnek és az értékesített terméknek megfelelően), amennyiben csak a kiszervezett tevékenységet végez. Ha más tevékenységet is folytat, akkor a hozzáadott érték elve alapján kell besorolni, ez lehet “G Kereskedelem, gépjármĦjavítás vagy más nemzetgazdasági ág.
Az alvállalkozót ugyanabba a szakágazatba kell besorolni, mint az adott terméket saját számlára előállító egységet.
Elérhetőségek:
xxxx@xxx.xx Telefon: (x00-0) 000-0000