Közbeszerzési Dokumentumok

Közbeszerzési Dokumentumok

I.

1. Általános információk

Az ajánlattevőnek ajánlatát az eljárást megindító felhívásban előírt feltételekkel, az ott meghatározott formában és az ott meghatározott igazolásokat mellékelve kell elkészítenie a jelen dokumentációban foglaltak figyelembevételével. Az ajánlatkérő célja, hogy biztosítsa az ajánlattevő részére a sikeres ajánlattételi lehetőséget. Ezen cél elérése érdekében jelen dokumentáció tartalmazza az ehhez szükséges adatokat és tényeket, de nem ismétli meg az eljárást megindító (ajánlattételi) felhívásban foglaltakat. A jelen dokumentáció és az ajánlattételi felhívás közti esetleges különbözőség esetén, az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban meghatározott adatokat tekinti elsődlegesnek.

Az eljárás során az ajánlatkérő levelezését az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (EKR) által meghatározott informatikai rendszerben hajtja végre. A dokumentumok elektronikus elérhetősége, illetve az ajánlat benyújtásának címe az EKR informatikai rendszer internetcíme. Az EKR informatikai rendszer a xxxxx://xxx.xxx.xx internet címen érhető el. Az ajánlattevőnek regisztrálnia kell a gazdasági szervezetét az EKR

6. § alapján. Az ajánlattevőnek meg kell keresni a jelen közbeszerzési eljárást. Az ajánlattevőnek a közbeszerzési eljárás letölthető dokumentációit le kell töltenie, az ajánlatát a programrendszer előírásainak megfelelően kell megtennie. Az eljárás során keletkező értesítéseket, hirdetményeket az EKR informatikai rendszer elektronikus úton teszi közzé, illetve küldi meg.

Az ajánlatkérő meghatározza, hogy az ajánlattevőnek a dokumentációt elektronikusan el kell érnie a Kbt. 57. § (2) bekezdése alapján. A dokumentáció elektronikus elérhetőségét az EKR programja biztosítja. A dokumentációt és az ajánlatot is az EKR programrendszer adott rész programjának alkalmazásával lehet elérni, illetve az ajánlatot megtenni. Csak az az ajánlattevő tud a dokumentációhoz hozzáférni, illetve ajánlatot tenni, aki végrehajtotta a saját magára vonatkozó regisztrációt az EKR informatikai rendszerben.

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során azt tekinti az ajánlattevő gazdasági szereplő képviselőjének, aki az EKR informatikai rendszerben nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik.

Az ajánlatkérő előírja, hogy csak PDF fájlformátum alkalmazható. A PDF fájlformátum tekintetében, csak olyan forma alkalmazható, mely a mindenki számára, ingyenesen elérhető Adobe Acrobat Reader DC programmal megnyitható és olvasható. A PDF fájlformátumú dokumentumok tekintetében titkosítás nem alkalmazható. A titkosított - szabadon nem megnyitható - dokumentumok esetében az ajánlatkérő él a hiánypótlás lehetőségével, illetve, ha a hiánypótlásként benyújtott dokumentum a titkosítás miatt ismételten nem lesz olvasható, akkor azt olyan dokumentumnak tekinti, melyet mintha nem nyújtottak volna be.

Az ajánlatkérő a hirdetményben, illetve részletesen a dokumentációban meghatározza, hogy az ajánlattevőnek mely nyilatkozatait kell elektronikus űrlapon megtennie. Azon esetben, ha a nyilatkozatot elektronikus űrlapon kell az ajánlattevőnek megtennie, akkor arra vonatkozóan a dokumentáció mellékleteként - az EKR informatikai rendszerben - az ajánlatkérő biztosítja az adott elektronikus űrlapot. Az ajánlattevőnek a meghatározott nyilatkozatokat, csak az elektronikus űrlap felhasználásával lehet eredményesen megtennie ajánlatában. Ezen túlmenően a csatolt nyilatkozat és iratminták az ajánlat elkészítésének megkönnyítését szolgálják, de ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevők által készített azonos adattartalmú, de eltérő megfogalmazású nyilatkozatokat is.

Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is,

ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel - elektronikusan látta el hitelesítéssel.

Azon esetben, ha - figyelemmel a Kbt. 47. § (2) bekezdésére - a nyilatkozat, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgál (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat), elektronikus okiratként meg kell felelnie a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.

Az ajánlattétel során konkrét ajánlatot az ajánlatkérő által biztosított felolvasó lap megnevezésű elektronikus űrlap felhasználásával lehet kizárólag megtenni. Bármilyen más formában történő ajánlattételt az ajánlatkérő úgy tekinti, mintha az ajánlattevő nem tett volna ajánlatot.

Az ajánlatkérő meghatározza, hogy azon esetben ha az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, vagy a kizáró okok fenn nem állásának igazolása körében az ajánlattevő gazdasági szereplő olyan igazolást nyújtana be, melyet már a jelen közbeszerzési eljárás ajánlatkérője részére az ajánlattevő gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési eljárásban az EKR informatikai rendszerben elektronikus úton benyújtott, akkor azt ismételten nem kell benyújtania, de benyújthatja. Ha nem nyújtja be, akkor az ajánlattevő a gazdasági szereplőnek nyilatkoznia kell arról, hogy mely korábbi eljárásban nyújtott be nyilatkozatot, vagy igazolást, és kéri a korábban benyújtott irat tartalmának figyelembe vételét a bírálat során.

Az ajánlatban nem lehetnek közbeiktatások, törlések vagy átírások, kivéve az ajánlattevő által tett hibakiigazításokat, mely esetben az ilyen kiigazításokat az ajánlatot aláíró személynek, vagy személyeknek a kézjegyükkel kell ellátniuk.

2.) Az eljárást megindító felhívásban és a dokumentációban leírtaknak tartalmilag nem megfelelő ajánlat érvénytelen. Az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlat tételét kizárja. A jelen dokumentációban kérttől eltérő alternatívát az ajánlattevők ne ajánljanak meg!

3.) Az ajánlattevő gazdasági szereplőnek a Kbt. 44. §-ának alkalmazása esetén lehetősége van az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR informatikai rendszerben, az erre szolgáló funkció alkalmazásával.

Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

Az ajánlattevő az ajánlatában - kifejezetten és elkülönített módon, mellékletben - közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja [Kbt. 44. §]. A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a

76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az előző bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az előző bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és ez alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.

4.) A közbeszerzési eljárás során csak az EKR biztosított elektronikus kapcsolattartási formát lehet alkalmazni az EKR 2. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján.

Az ajánlattevő köteles az eljárás során közölt adatok változását haladéktalanul az ajánlatkérő tudomására hozni.

5.) Az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét, hogy az eljárás nyelve magyar. Az ajánlatot magyar nyelven kell beadni, az eljárás során mindennemű levelezés és kapcsolattartás magyar nyelven történik. Idegen nyelvű dokumentum, irat benyújtása esetén, az idegen nyelvű dokumentummal együtt annak felelős magyar nyelvű fordítása is benyújtandó. Felelős fordítás alatt az ajánlatkérő az olyan fordítást érti, amely tekintetében az ajánlattevő képviseletére jogosult személy nyilatkozik, hogy az mindenben megfelel az eredeti szövegnek. A nem magyar nyelven készült, illetve felelős magyar fordítással el nem látott dokumentumokban foglaltakat az ajánlatkérő az ajánlatok bírálata során nem veszi figyelembe. A fordítás tartalmának helyességéért az ajánlattevő a felelős.

6.) Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattételi határidő lejártának időpontjától van kötve.

Az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő közt a szerződés az ajánlati felhívás, a dokumentáció és a nyertesként kihirdetett ajánlat feltételei szerint, az ezekben megfogalmazott tartalommal jön létre.

7.) Az ajánlattevőnek csatolnia kell ajánlatában az ajánlatot aláíró, cégjegyzésre jogosult személy(ek) aláírási címpéldányának (aláírás-mintájának) egyszerű másolati példányát. A cégkivonatban nem szereplő kötelezettségvállalók esetében szükséges a cégjegyzésre jogosult személytől származó, az ajánlat aláírására vonatkozó teljes bizonyító erejű (a meghatalmazó és a meghatalmazott által is aláírt) írásos meghatalmazás.

8.)Árfolyamok: Az ajánlattétel során a különböző devizák Forintra történő átszámításánál Ajánlattevőnek referenciák esetében azok teljesítésének időpontjában, árbevételre vonatkozó adatok esetében az adott naptári év fordulónapján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmaznia. Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az Ajánlattevő saját nemzeti bankja (központi

bankja) által, referenciák esetében azok teljesítésének időpontjában számított EURO ellenérték kerül átváltásra a fentiek szerint. Különböző devizák forintra történő átszámításával összefüggésben a felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmazni.

9.) A dokumentáció részét képező műszaki leírás egyes tételeinél szabvány, műszaki engedély, műszaki előírás, műszaki ajánlás, márkanév is szerepelhet. Ezen megjelölésekkel az ajánlatkérő csak a beszerzés tárgyi jellegének egyértelmű meghatározása érdekében tesz utalást, az ajánlattevők azzal egyenértékű minőségű termékek árait is megadhatják ajánlataikba. Ebben az esetben a vele egyenértékűséget (az általa javasolt megoldás egyenértékű módon megfelel a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott teljesítmény-, funkcionális követelményeknek) az ajánlattevőnek az ajánlatában megfelelő módon kell igazolnia bármely eszközzel, így például gyártótól származó műszaki leírással, független szakmailag elismert szervezet minősítésével. Ajánlattevő köteles az ajánlatában az egyenértékűséget objektív tartalmú dokumentumokkal igazolni.

Műszaki egyenértékűség: a megajánlott anyagnak, szerkezetnek stb. ki kell elégítenie a dokumentációban megfogalmazott műszaki és minőségi követelményeket, a szabványelőírásokat, legalább ugyanakkora mértékben biztosítania kell a gazdaságos üzemeltetést, meg kell felelnie a tervezett helyre történő és a tervezett beépítési körülmények közötti beépíthetőségnek.

Az egyenértékűségnek ki kell elégítenie az alábbiakat:

- Műszaki paraméterek szempontjából:

Az adott terméknek a megadott műszaki jellemzők vonatkozásában azonos vagy jobb a hatásfoka, azonos vagy alacsonyabb a villamos energia felhasználása, azonos vagy nagyobb a kopásállósága, azonos vagy jobb a tervezett funkció szerinti teljesítménye, a tervezett beépítési helyre beépíthető, rendelkezik a szükséges minőségi dokumentációkkal, azonos vagy jobb a környezeti hatása (környezetszennyezés, környezetkímélés, zaj. stb.), látszó szerkezet esetén méretei és színei azonosak, azonos vagy jobb a kopásállósága, stb.

- Üzemeltetési költségek szempontjából:

Azonos vagy kedvezőbb az azonos időszakra eső karbantartási költség, azonos vagy hosszabb a várható élettertama, a szervíz ellátottsága azonosan vagy jobban megoldott, az alkatrész utánpótlása azonosan vagy jobban megoldott, az alkatrész utánpótlása nem költségesebb.

10.) Az ajánlat összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az ajánlattevőt terheli.

11.)Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét, valamint az ajánlatban található, nem egyértelmű kijelentés, nyilatkozat, igazolás tartalmának tisztázása érdekében az ajánlattevőtől felvilágosítást kérni.

A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.

A hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak. A hiánypótlás során az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet.

Amíg bármely ajánlattevő számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.

Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a

hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve, hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem - vagy csak az általa meghatározott korlátozással - rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.

A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása:

a) nem járhat a közbeszerzési alapelvek sérelmével és

b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

12.)Az ajánlati ár – az adott rész vonatkozásában – az adott részre vonatkozó egyösszegű átalányár kell, hogy legyen, a teljesítés időpontjára prognosztizálva, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy valamennyi építési és kiviteli tervkészítési munkát magába foglalja. Az ajánlati árat kérjük nettó + ÁFA elkülönítéssel megbontani.

13.)Az egységáraknak minden munkateljesítményt tartalmazniuk kell: szükséges munkabér, minden építési anyag és segédanyag, szerszám és berendezés rendelkezésre bocsátása és helyszínre szállítása, szükséges energiaellátás, felügyelet biztosítása, valamint az összes biztonsági intézkedés megléte (őrzés, világítás, biztosító berendezés, stb.) és egyéb mellékszolgáltatások. Valamennyi nehezítő körülmény az árképzésben figyelembevételre kell, hogy kerüljön, mivel erre semmilyen különleges kártalanítás nem történhet.

Az időjárás miatti állásidő alatt a munkahelyen maradt eszközökre és gépekre semmilyen kártérítés nem fizethető.

Az egységárak tartalmazzák a közvetlen költséget, ennek keretében az anyagköltséget és a közvetlen gépköltséget a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat,a fedezetet, ennek keretében a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket,a tervezett nyereséget úgy, hogy a költségvetésben megadott árak a teljesen kész munka ellenértékét tartalmazzák, a megvalósítás helyére vetítve.

Az egyes költségvetési főösszesítőben szereplő tételek szövegében megjelölt egységárat mindig kompletten kell kidolgozni, az összes ehhez felhasznált szolgáltatás, továbbá valamennyi szükséges munkaerő, gép, eszköz, üzemanyag, stb. felhasználásával és rendelkezésre bocsátásával elvégzett szakmunka figyelembevételével, akkor is, ha a tétel vagy a munka kivitelezése a szövegben nem került kimerítően leírásra.

A fent megnevezettek figyelembevételével kell ajánlattevőnek az ajánlat alapját szolgáló árait képeznie. A méret- és mennyiség-kimutatásokat, valamint az árazatlan költségvetési főösszesítők beárazását valamennyi tétel tekintetében kérjük elvégezni.

14.)A beruházás helyszínének megismerése az ajánlattevők feladata Az ajánlattevő az átalányáras ajánlati árát az ajánlattételi felhívás szerint, a jelen dokumentációval átadott tervek, valamint a helyszín alapos ismerete alapján kell, hogy kialakítsa, a cél megvalósításához szükséges műszaki tartamat kell a jelen ajánlatában szereplő átalányáron megvalósítania illetve megépítenie.

15.) Az ajánlattevő köteles tájékozódni az építési munkahely helyi viszonyairól, a meglévő építményekről, a talaj- és terepviszonyokról, a megközelítési lehetőségekről, az építési (felvonulási) terület kialakításáról, az áram- és vízellátásról, a fölösleges anyag deponálási lehetőségeiről, illetve a közbeeső tárolási lehetőségekről, az építési terület méretéről, továbbá más vállalkozók által történő esetleges akadályoztatásról, és az árképzésben ezeket figyelembe kell vennie. Ez vonatkozik azokra a műtárgyakra is, amelyeket a kivitelezés érinteni ill. veszélyeztetni fog. Ilyen jogcímen utólagos követelések nem ismerhetők el.

16.)A teljesítés időtartamán belül nem számolhatók el bér- és áremelkedések.

17.) Jótállás:

Vállalkozó jótáll azért, hogy a munka vagy bármely része mentes a gyártás, a felhasznált anyagok és a kivitelezett munka bármilyen hibájától. A jótállás teljes körű, a vállalkozó az általa beépített és felhasznált anyagok és elvégzett munka minőségéért felelős.

Ha a jótállási idő alatt bármilyen hiba jelentkezne műszaki kivitelben, és Vállalkozó által szolgáltatott anyagokban vagy végzett munkában, Vállalkozó köteles azonnal és saját költségén megjavítani, cserével vagy más módon helyrehozni az ilyen hibát, vagy az ilyen hiba által a munkában okozott bármilyen kárt.

Vállalkozót az általa végzett, a szerződés tárgyában meghatározott termékekre teljes körűen értendő (építési, szerelési, épületgépészeti, elektromos munkákra, szállított berendezésekre, eszközökre, anyagokra, stb.) jótállási kötelezettség terheli. A jótállás időtartama a működést nem gátló hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvétel befejezésétől (a teljesítéstől) a 181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet 3. és 4. számú mellékleteiben írt termékekre az ott rögzített 5, illetve 10 éves időtartam.

A Vállalkozó vállalja a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelező alkalmassági időket, az egyes anyagok, berendezések, szerkezetek vonatkozásában továbbá biztosítania kell a vállalt jótállási időtartamon túli, a gyártómű által meghatározott alkalmassági, jótállási időtartamokat. A Vállalkozót azon rendszerek, berendezések, eszközök vonatkozásában, melyek a már meglévő rendszerekhez csatlakozó újonnan beépített eszközök, teljes körű jótállás terheli az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet szabályai szerint, melyet a felek azzal az eltéréssel rendelnek alkalmazni, hogy a jótállási idő e szerződés alapján az ajánlattevő által megajánlott, - a minimálisan elvárt 12 hónap időtartammal egybeszámított - „Többlet jótállási vállalása:” értékelési szempontra megajánlott időtartam.

18.) Az ajánlattevő Magyarországon felhasználási engedéllyel rendelkező anyagot használhat fel, építhet be. A kivitelezés folyamán a kivitelező köteles az építési anyagok tekintetében minőségi bizonyítványokat felmutatni, illetve a beépített berendezések tekintetében azok műbizonylatait átadni. Az ezekkel kapcsolatos eljárás és költségek az ajánlattevőt terhelik.

Az ajánlattevő kizárólagos felelősséget köteles vállalni a kivitelezett létesítmények rendeltetésszerű használhatóságáért, függetlenül attól, hogy azt megrendelésre más vállalkozóval szállíttatta vagy készíttette el.

19.)A szerződés teljesítését ajánlatkérő csak a végleges hiánypótlás mentesen lezárt műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjával ismeri el. A műszaki átadás-átvételre a Ptk. 6:247. §-a, a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet és a Kbt. 135. § szabályai az irányadók.

20.)Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.

Ahol e törvény az ajánlatkérő számára az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők értesítését írja elő, valamint a kiegészítő tájékoztatás megadása [56. §], a hiánypótlás [71. §], a felvilágosítás [71. §] és indokolás [72. §] kérése esetében az ajánlatkérő a közös ajánlattevőknek vagy közös részvételre jelentkezőknek szóló értesítését, tájékoztatását, illetve felhívását a (2) bekezdés szerinti képviselőnek küldi meg.

A közös ajánlattevők a szerződés teljesítéséért az ajánlatkérő felé egyetemlegesen felelnek. Az egy közös ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő(k) személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be.

Közös ajánlattétel esetén az ajánlatnak kétséget kizáró módon, egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők nevét és címét. A közös ajánlattevők az ajánlat benyújtásakor azt ne konzorciumként (vagy más polgári jogi társaságként) tegyék meg, hanem a felolvasó lapon és az ajánlat többi részében is a közös ajánlattevők címének, nevének felsorolásával közös ajánlattevők elnevezés alatt. Közös ajánlattétel esetén csatolni kell az ajánlattevők erről szóló megállapodását, amely tartalmazza a közös ajánlattevők egyetemleges felelősségvállalását, az ajánlattevők között a feladatkörök, tevékenységek megosztását és ehhez kapcsolódóan a számlázás rendjét, valamint kijelöli azt az ajánlattevőt, aki a közbeszerzési eljárásban, illetve a szerződése során a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatokat tehet.

21.)Az ajánlati dokumentáció mellékletét képező nyilatkozatok használata nem kötelező, a nyilatkozatokat az ajánlattevők saját felelősségükre használhatják, de saját nyilatkozatmintáikat is elfogadja az ajánlatkérő, amennyiben az megfelel a Kbt és egyéb jogszabályok előírásainak.

22.)Bármilyen mulasztás, amelyet az ajánlattevő követ el amiatt, hogy nem szerez kellő információt olyan ügyekről, amelyek befolyásolhatják vállalt tevékenysége ellátását, nem menti fel az ajánlattevőt – amennyiben ajánlata elfogadást nyert – azok alól a kockázatok, kötelezettségek és felelősségek alól, amelyek a szerződés szerint reá hárulnak.

Az ajánlattevők kizárólagos felelőssége, hogy gondosan megvizsgálják az ajánlatkérési dokumentációt, és annak minden kiegészítését, amely az ajánlati időszak alatt került kibocsátásra, valamint hogy megbízható információkat szerezzenek be minden olyan körülmény és kötelezettség vonatkozásában, amely bármilyen módon is befolyásolja az ajánlat természetét vagy mennyiségi jellemzőit abban az esetben, ha az ajánlat elfogadást nyert.

23.) Minden tájékoztatás iránti kérelmet írásban kell eljuttatni az alábbi címre: xxxxx://xxx.xxx.xx honlap

Az ajánlatkérő által kibocsátott Kiegészítő Tájékoztatások az ajánlati dokumentáció részévé válnak.

24.) Környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezéseket tartalmazó nemzetközi egyezmények jegyzéke, melyet teljesítés során figyelembe kell venni:

87. számú ILO-egyezmény az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről

98. számú ILO-egyezmény a szervezkedési jog és a kollektív tárgyalási jog elveinek alkalmazásáról

29. számú ILO-egyezmény a kényszer- vagy kötelező munkáról

105. számú ILO-egyezmény a kényszermunka felszámolásáról

138. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatás alsó korhatáráról

111. számú ILO-egyezmény a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről

100. számú ILO-egyezmény a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról

182. számú ILO-egyezmény a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről

Bécsi egyezmény a sztratoszferikus ózonréteg védelméről és annak Montreáli Jegyzőkönyve az ózonréteget lebontó anyagokról

A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló bázeli egyezmény (Bázeli Egyezmény)

Stockholmi Egyezmény a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról Rotterdami Egyezmény a nemzetközi kereskedelemben forgalmazott egyes veszélyes vegyi anyagok és peszticidek előzetes tájékoztatáson alapuló jóváhagyási eljárásáról (1998. szeptember 10.) és annak három regionális jegyzőkönyve.

Az egyezmények alapján azon szervek jegyzéke, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni:

- Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának Munkavédelmi és Munkaügyi Ellenőrzési Osztálya

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0.

Postacím: 4401 Nyíregyháza, Pf. 421.

tel: 00-00-000-000

fax: 00-00-000-000

E-mail: xxxxxxxxxxx-xx-xxxxxx-xx@xxxx.xxx.xx, xxxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

- Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

1387 Budapest Pf. 40. telefon: (00-0-) 000-0000 fax: (00-0-) 000-0000, Budapest V. ker.

Xxxxx xxxx 00.

- Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 00/x., Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxxxxxx@xxxxxxxxxxx.xx

- Nemzeti Népegészségügyi Központ

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxxx xx 0-0., Xxxxxxxxxx cím: 1437 Budapest, Pf. 777.,

xxxxx://xxx.xxx.xx/, Központi telefonszám: x00 0 000 0000, E-mail: xxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx.

25.)A nyertes ajánlattevő köteles a kivitelezés teljes időtartamára teljes körű (allrisks) felelősségbiztosítást kötni, amely 15 M Ft éves kárértékű, 5 M Ft káresemény mértékű. A nyertes ajánlattevőnek a felelősségbiztosítási kötvény egyszerű másolatát legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig az ajánlatkérőnek át kell adnia.

26.) Az ajánlatkérő értékelése

Kbt. 81. § (4)-(5) bekezdése alkalmazandó. Az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A Kbt. 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.

Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa, amely minden részszempont esetében azonos:0-10 pont.

a.) Az ajánlati ár részszempont esetében az értékelés módszere a fordított arányosítás, melynek során az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb (legalacsonyabb) ajánlati elem maximális értékelési pontszámot, az összes többi a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva fordított arányban kap pontot, majd a pontszám a megadott súlyszámokkal kerül megszorzásra.

Az egyösszegű ajánlati ár (nettó) részszempont esetében az értékelési pontszám fordított arányosítással kerül kiszámításra az alábbiak szerint:

Pvizsgált = (Alegjobb / Avizsgált) x Pmaximum Ahol,

Pvizsgált → vizsgált ajánlat pontszáma

Alegjobb → a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme: a legkisebb egyösszegű ajánlati ár forintban ,

Avizsgált → vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Pmaximum → legmagasabb adható pontszám (10 pont)

A Minőségi szempont:

b.) többletjótállás vállalása részszempont esetében az értékelés módszere az egyenes arányosítás, melynek során az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb (legmagasabb) ajánlati elem maximális értékelési pontszámot, az összes többi a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva egyenes arányban kap pontot, majd a pontszám a megadott súlyszámokkal kerül megszorzásra. A részszempont esetében az értékelési pontszám arányosítással kerül kiszámításra az alábbiak szerint:

Pvizsgált = (Avizsgált /Alegjobb) x Pmaximum Ahol,

Pvizsgált → vizsgált ajánlat pontszáma

Alegjobb → a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme: a leghosszabb időtartamú jótállás hónapokban, 0 vagy pozitív egész számokban megadva. A legkedvezőbb megajánlható érték 36 hónap. A 36 hónapos, vagy az e fölötti megajánlás esetén a képletbe való behelyettesíthető érték maximum 36 hónap lehet és az ilyen ajánlattevő a maximális 10 pontot kapja.

Avizsgált → vizsgált ajánlat tartalmi eleme. 0 hónapban megadott megajánlás esetén az ajánlattevő e részszempont szerinti tartalmi elem értékelésére az alsó ponthatár szerinti, minimális 0 pontot kapja.

Pmaximum → legmagasabb adható pontszám (10 pont)

c.) A szakember magasépítés és/vagy felújítás és/vagy rekonstrukció és/vagy átalakítás tárgyú projektben szerzett szakmai tapasztalata (db)

Módszer meghatározása: abszolút értékelési módszer (0 db=0 pont; 1 db=2 pont; 2 db=4 pont; 3 db=6 pont; 4 db=8 pont; 5 db vagy több=10pont).

Ezen értékelési szempontra vonatkozó („0” értéktől nagyobb) megajánlás esetén nyilatkozatban be kell mutatni:

- a teljesítés kezdő és befejező dátumát (év/hó/nap);

- teljesítés helye;

- hogy a teljesítés a kivitelezés teljes időtartamára vonatkozott-e;

- a szakmai tapasztalattal érintett projekt rövid bemutatását (projekt ismertetése);

- a betöltött feladatkört (pozíciót).

Ezen értékelési szempont körében a szakember olyan építőipari kivitelezési projekt(ek)ben szerzett szakmai tapasztalata kerül értékelésre, amely projekt(ek) keretében magasépítési és/vagy felújítási és/vagy rekonstrukciós és/vagy átalakítási építőipari kivitelezési munkák kerültek elvégzésre, és ezek vonatkozásában az érintett szakember a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet IV. Felelős műszaki vezetés fejezet 1. rész 2. pontja szerinti: Építési szakterület MV-É jelölésű felelős műszaki vezetői tevékenységet látott el, vagy okleveles építészmérnök, v. okleveles építőmérnök, v. építészmérnök, v. építőmérnök, v. létesítménymérnök, v. településmérnök, v. a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet szerinti „MV- É” kategóriájú felelős műszaki vezetői jogosultság megszerzéséhez szükséges, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 1. melléklete IV./1. rész 2. pontjában meghatározott végzettséggel, vagy érvényes, a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szerinti „MV-É” kategóriájú felelős műszaki vezetői - vagy a hatályos átsorolás előtti, azzal egyenértékű (pl. műszaki ellenőri)- jogosultsággal rendelkező szakemberként vett részt az építési tevékenységben.

Ezen részszempont vonatkozásában kizárólag egész szám ajánlható meg.

Csatolni kell azon személy végzettségének és képzettségének ismertetését, aki az építési beruházás teljesítésébe vezető műszaki szakemberként, személyesen közreműködve bevonásra kerül. Az ajánlatba csatolandó: a vezető szakember saját kezű aláírásával ellátott szakmai önéletrajza, olyan tartalommal, amely alapján a magasépítési munkák területén szerzett szakmai tapasztalata egyértelműen megállapítható, a rendelkezésre állási nyilatkozata. Amennyiben a megajánlott szakember a szakmagyakorlási jogosultságot igazoló kamarai nyilvántartás (kamarai névjegyzék) szerint a felhívás adott pontja tekintetében ajánlatkérő által meghatározott jogosultsággal („MV-É” azzal egyenértékű pl. műszaki ellenőri) rendelkezik, abban az esetben a jogosultság megszerzéséhez szükséges végzettség tekintetében egyéb adat megadása, csatolása nem szükséges, azt az érvényes jogosultság igazolja. A fentiekre tekintettel szükséges az ajánlatban feltüntetni azon elektronikus utat ahol az adott jogosultság fennállása ellenőrizhető.

d.) A jótállási idő alatt a javítási munkák megkezdése (min. 1 – max. 5 munkanap)

Az értékelés módszere a fordított arányosítás, melynek során az ajánlatkérő számára a legkedvezőbb (legalacsonyabb) ajánlati elem maximális értékelési pontszámot, az összes többi a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva fordított arányban kap pontot, majd a pontszám a megadott súlyszámokkal kerül megszorzásra.

A részszempont esetében az értékelési pontszám fordított arányosítással kerül kiszámításra az alábbiak szerint:

Pvizsgált = (Alegjobb / Avizsgált) x Pmaximum Ahol, Pvizsgált → vizsgált ajánlat pontszáma

Alegjobb → a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme: a legrövidebb határidő , Avizsgált → vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Pmaximum → legmagasabb adható pontszám (10 pont)

Ezen részszempont vonatkozásában kizárólag egész szám ajánlható meg.

Az értékelési pontszámok kettő tizedesjegy pontosságig kerülnek kerekítésre. A fentiek szerint ismertetett módszerrel meghatározott értékelési pontszámot meg kell szorozni az adott részszemponthoz tartozó súlyszámmal, és a szorzatokat pedig ajánlatonként össze kell adni. Az az ajánlat a legjobb ár-érték arányt tartalmazó - gazdaságilag legelőnyösebb - ajánlat, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

2. Az ajánlat részei

1. Az ajánlat tartalma

Az Ajánlattevőnek a felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Ajánlatkérő az ajánlattétel megkönnyítése érdekében dokumentummintákat bocsát az Ajánlattevők rendelkezésére. Ahol az EKR az ajánlatkérő által létrehozandó dokumentumra elektronikus űrlapot biztosított, az ajánlatkérő ezen dokumentumokat az elektronikus űrlap alkalmazásával hozta létre, az ajánlattevő ezen űrlapot köteles kitölteni.

2. Az ajánlatban benyújtandó dokumentumok részletezése:

2.1.Felolvasólap: A Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti felolvasólapot az EKR rendszerben, az eljárás felületén a megfelelő cellák kitöltésével kell benyújtani. Az EKR-ben az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozta a Felolvasólap mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni. A felolvasólapon meg kell adni továbbá azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempont(ok) alapján értékelésre kerülnek.

2.2. Nyilatkozat a kizáró okok fenn nem állásáról, ajánlattételi nyilatkozat

Az Ajánlattevőnek a Kbt. 114. § (2) bekezdése és a 321/2015. (X.30) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében meghatározottakkal egyenértékű – az EKR rendszerben található, az eljárás felületén, adott módon történő megjelöléssel – nyilatkozatokat kell benyújtania a(z)

- Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja;

- Kbt. 66. § (2) bekezdés szerint;

- Kbt. 67. § (4) bekezdés alapján; - az alvállalkozók és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vonatkozásában kizáró okok tekintetében;

2.3. Az ajánlattevő nyilatkozata az ajánlattétel feltételeiről (Kbt. 66. § (2) bekezdés) (EKR rendszerben megteendő nyilatkozat)

2.4. Az ajánlattevő nyilatkozata folyamatban levő változásbejegyzési eljárásról (EKR rendszerben megteendő nyilatkozat)

2.5. Az ajánlattevő nyilatkozata az alkalmasságról (EKR rendszerben megteendő nyilatkozat)

2.6. Az ajánlattevőnek ajánlatában meg kell jelölnie - a közbeszerzésnek azt a részét, amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe, - az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat Amennyiben az ajánlattevő nem kíván alvállalkozót igénybe venni, úgy az erre vonatkozó nemleges nyilatkozat is csatolandó szervezetekről (Kbt. 66. § (6) bekezdése) (EKR rendszerben megteendő nyilatkozat)

2.7. Az ajánlattevő nyilatkozata a kapacitást nyújtó szervezetekről (Kbt. 65. § (7) bekezdése) (EKR rendszerben megteendő nyilatkozat)

2.8. Aláírási címpéldány/minta, meghatalmazás. Az Ajánlattevő, az alkalmasság igazolásában résztvevő más szervezet részéről egyszerű másolatban benyújtandó azoknak a cégjegyzésre

jogosult személyeknek aláírási címpéldánya/mintája, akik az ajánlatot aláírják, az ajánlatban szereplő egy dokumentumot aláírnak, vagy meghatalmazást adtak az aláírásra.

2.9. Közös ajánlatot benyújtók megállapodása. Amennyiben ajánlattevők közösen tesznek ajánlatot, úgy ajánlatukhoz csatolniuk kötelesek a köztük létrejött konzorciális szerződést a felhívásban, dokumentációban megjelölt tartalommal. Közös ajánlattétel esetén az ajánlatban csatolni kell a Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot.

2.10. Nyilatkozat felelősségbiztosításról (EKR rendszerben megteendő nyilatkozat) Közös ajánlattétel esetén elegendő a közös ajánlattevők egyikének biztosítói szándéknyilatkozatát csatolni az ajánlatba és legkésőbb a szerződéskötés időpontjáig bemutatni a felelősségbiztosítási kötvényt.

2.11. Nyilatkozat a teljesítésbe bevonni kívánt szakemberről, önéletrajz, rendelkezésre állási nyilatkozat

2.12. Beárazott költségvetések tetszőleges sorrendben

2.13. Üzleti titok (esetlegesen)

Vállalkozási Szerződés

mely létrejött egyrészről Gemzse Község Önkormányzata

címe: 0000 Xxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. xxxxxxxxx: Xxxxx Xxxxxx

adószám: 15442143-2-15

számlaszám: 10044001-00339485-00000031

Megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről az

másrészről

címe: képviseli: adószám számlaszám:

gazdasági társaság, mint Vállalkozó, (a továbbiakban Vállalkozó) között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:

1., A felek megállapítják, hogy közbeszerzési eljárás lefolytatása alapján a Kbt. 131. §-ra tekintettel Mini bölcsőde kialakítása Gemzsén tárgyában az alábbi vállalkozási szerződést kötik.

Jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi dokumentumok:

- az ajánlattételi felhívás,

- az ajánlati dokumentáció,

- a vállalkozó ajánlata és annak mellékletei,

- a közbeszerzési eljárás eredményének írásos összegzése.

2., A fentiek alapján Megrendelő megrendeli, Vállalkozó pedig elvállalja a fenti tárgyú munka jelen szerződésben rögzített feltételekkel történő kivitelezését, az ajánlati dokumentációban, illetve a Vállalkozó ajánlatában meghatározott műszaki tartalom szerint, szerződéses előírásoknak megfelelően.

A munkavégzés helye: 0000 Xxxxxx Xxxxxxx xxxx 000, 000 xxxx

3., A felek megállapodnak abban, hogy a Vállalkozó a szerződés alapján az alábbiakban meghatározott vállalkozói díjra jogosult:

Vállalkozói díj: nettó Ft

Az ÁFA elszámolása a hatályos jogszabályok alapján történik.

A felek a vállalkozói díjat a befejezési határidőre prognosztizált rögzített átalányárként határozták meg. A Vállalkozó vállalja, hogy a díjon felül többletmunka címén semmilyen további költséget nem érvényesít, azaz a közbeszerzési eljárásban az ajánlatának beadását követően a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a műszaki dokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozónak a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett. Vállalkozó kötelezettséget vállal az építési munkák teljességéért és hiánytalanságáért, főleg azon tételek esetében, amelyek nincsenek előírva a dokumentációban, viszont a szakmai szokások és a technika mai állása

szerint hozzátartoznak az építési beruházás kifogástalan teljes körű kivitelezéséhez és a Vállalkozót terhelő egyéb szerződéses kötelezettségek teljesítéséhez.

Az ajánlati ár tartalmazza a beruházás időtartama alatti árváltozásból eredő vállalkozói kockázatot, vállalkozói hasznot, valamint a dokumentációban, az átadott engedélyekben, szakhatósági állásfoglalásokban és a műszaki leírásban előírt feltételek teljesítéséhez szükséges költségeket, illetve a beruházás megvalósításához szükséges mindennemű feladat elvégzéséhez szükséges valamennyi költséget (közvetlen költségeket, anyagköltséget, gépköltséget, fuvarozási, rakodási költséget, munkadíjat, szakhatósági felügyeleti díjakat, biztonságtechnikai díjakat, biztosítási költségeket). Egyebekben a vállalkozói díj alapjául szolgáló költségvetést a Vállalkozó közbeszerzési eljárásban adott ajánlata tartalmazza.

Az ajánlati dokumentációban és az ajánlatban szereplő valamely munkarész végleges elmaradása esetén a Vállalkozó nem tarthat igényt az adott munkarészre eső vállalkozói díjra. Minden, a Megrendelő rendelésére elhagyott munkát a szerződésben megállapított díjakon és árakon, vagy abból kiindulva kell értékelni, ha azonban a szerződés nem tartalmaz alkalmazható díjat vagy árat, akkor a szerződő felek megegyezése szükséges részletes, tételes ár- és értékelemzés alapján.

A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy az ajánlatához csatolt költségvetési főösszesítőben szereplő valamennyi tételesen megadott árhoz a szerződés teljesítéséig köti magát bármilyen, a jelen szerződéssel összefüggő egymás közötti elszámolás során.

4., Vállalkozó feladata a vonatkozó jogszabályokban, magyar szabványokban, műszaki előírásokban, a technika mai állásának megfelelően, az előírt műszaki tartalomban és kifogástalan minőségben, a jelen Szerződésben meghatározott és a megjelölt véghatáridőig, valamint a jelen Szerződésben meghatározott mennyiségben történő teljes körű elvégzése, amelyek együttesen a szerződésszerű teljesítésnek a feltételei.

A szerződést csak a Kbt. 141. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet módosítani. A felek a teljesítés során is alkalmazzák a Kbt. 58. § (4) bekezdésében hivatkozott 321/2015. (X.30.) Kormányrendelet 46. § (3) bekezdése rendelkezéseit az egyenértékűség vonatkozásában, mely alapján - szerződésmódosítás nélkül – a Megrendelő a műszaki szükségszerűségből felmerülő, a közbeszerzési dokumentációban és szerződésben szereplő műszaki tartalomhoz képest egyenértékű teljesítéseket a teljesítés során jóváhagyhatja, amennyiben az egyenértékűséget a Vállalkozó megfelelően igazolja – amennyiben a műszaki ellenőr az egyenértékűséget elfogadja. Egyenértékűség igazolása nélkül a dokumentációban foglaltakhoz képest eltérő teljesítést Megrendelő nem fogad el.

5., A szerződés tárgyát képező munkák alapadatait az ajánlati dokumentáció részét képező műszaki előírás, tervek, és árazatlan költségvetés tartalmazza. Vállalkozó kijelenti, hogy a szerződés mellékletét képező műszaki tervdokumentációt átvizsgálta és megvalósításra alkalmasnak tartja. Vállalkozó kijelenti, hogy kivitelezőként ténylegesen jogosult az építési tevékenység elvégzésére.

6., A Megrendelő feladata: a Ptk. 6:241. § alapján a munkaterület átadása és folyamatos biztosítása a vállalkozó részére. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót és abban az átadás-átvételt rögzíteni kell, figyelemmel a 191/2009 (IX. 15.) Korm. rendelet vonatkozó rendelkezéseire.

7., A Megrendelő jogosult és köteles:

a.) a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban, jegyzőkönyvileg átadni, b.) az elvégzett munkát, építési naplót ellenőrizni,

c.) a szakfelügyeletekkel együttműködni,

d.) a beépítésre kerülő anyagok kiválasztásában részt venni, szükség esetén (indokolt paraméterek között) mintát bekérni és dönteni,

e.) a szerződésszerűen teljesített munkát átvenni,

f.) a teljesített munkáról teljesítésigazolást kiállítani, és ellenértékének szerződés szerinti kifizetését kezdeményezni,

g.) vállalkozóval mindenkor együttműködni.

h.) a szükséges energia/víz, elektromos energia stb./vételezési lehetőségét biztosítani

8., Vállalkozó feladatát képezi:

a.) a munkaterületet átvenni, az átvételkor annak munka végzésére való alkalmasságát megvizsgálni, az esetleges hiányosságokkal kapcsolatos észrevételeit jegyzőkönyvben/építési naplóban rögzíteni, és ebben a megrendelő figyelmét a hiányosságok megszüntetésére felhívni, szükség esetén lőszermentesíteni, a munkaterület átvételét követően, a munkálatok megkezdését megelőzően munka- és balesetvédelmi oktatást tartani, és ennek tényét az építési naplóban rögzíteni,

b.) építési napló megnyitása, és az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban

c.) az ajánlat főösszesítőben rögzített munkanemek elvégzése, biztosítani a szerződéses munkák elvégzéséhez a munkaerőt, árut, anyagot, szerkezetet, stb., legyen az ideiglenes vagy állandó jellegű, illetve ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamán válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni.

d.) ideiglenes felvonulási létesítmények építése, amelyek a műszaki átadás időpontjára elbontásra kerülnek,

e.) a kivitelezés ideje alatt a közműgazdákkal folyamatosan egyeztetni kell, szükség esetén Szakfelügyeletek megrendelése és ennek költségei, a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása,

f.) üzemeltetéshez és hiánypótlásmentes műszaki átadáshoz szükséges valamennyi dokumentáció műbizonylat és hatósági bizonylat beszerzése,

g) egyéb hatósági, üzemeltetési előírások betartása, bizonylatolása és annak költsége,

h.) a munka és környezetvédelmi előírásokat betartani, az építés helyszínén folyamatosan rendet tartani, az építés során elvárható zavartalan közlekedést biztosítani,

i.) az építés során keletkező esetleges építési és bontási hulladékot az érvényben lévő jogszabályok szerint köteles kezelni és nyilvántartani és elszállítani,

j.) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor) az építési munkaterület átadása az építtetőnek, a műszaki átadás-átvételi eljáráson feltárt hiányosságokat megszüntetni, esetleges garanciális javításokat elvégezni.

k.) az építés során már meglévő, illetve előkerülő természeti, kulturális örökségi, építészeti értékek megőrzése

l.) az építési munkaterület őrzésének biztosítása,

m.)a műszaki ellenőr által kiadott teljesítésigazolásnak és a teljesítésigazolás alapján a szerződés szerinti teljesítésről (részteljesítésről) kiállított számlának a megrendelő részére történő eljuttatása,

n.) a kivitelezési munka végzéséhez szükséges alappontok kitűzése, a szükséges energia/víz, elektromos energia igénybe vételének költségei.

Vállalkozó kötelezettsége továbbá, hogy a feladat elvégzéséhez szükséges saját állományban lévő megfelelő létszámú és szakmai összetételű szakembert biztosítson a munka megkezdésétől annak teljes folyamatán keresztül a befejezéséig. Vállalkozó köteles olyan mennyiségű és szakmai összetételű szakembereket biztosítani, hogy a munka megfelelő szervezettsége, mennyiségi és minőségi ellenőrzése jelen szerződés hatálya alatt folyamatosan fennálljon. A Vállalkozó köteles jognyilatkozat tételére jogosult képviselőt a munkavégzés során folyamatosan a munkaterületen biztosítani.

Vállalkozó kötelezettsége továbbá, hogy a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos gépeket, eszközöket, berendezéseket megfelelő mennyiségben, minőségben, összetételben, kapacitásban biztosítsa a munka megkezdésétől annak teljes folyamatán keresztül a befejezésig.

Vállalkozó kötelezettsége továbbá, hogy a vállalkozásban szereplő megkezdett kivitelezés elkészült szerkezeteit, a továbbépítésüket- szerelésüket megelőzően ellenőrizze. A megvalósuló létesítmény tervezett műszaki teljesítményének biztosítása érdekében.

Vállalkozó fő kötelezettsége továbbá, hogy a munka ütemezése vagy az ütemezéstől eltérően a megrendelői utasítás szerint megfelelő mennyiségű és minőségű anyagot szolgáltasson.

A Vállalkozó köteles biztosítani a munkavédelmi, balesetvédelmi, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, tűzvédelmi rendszabályok betartását, illetve az ehhez szükséges feltételeket megteremteni, továbbá a vállalkozó köteles annak biztosítására, hogy az építési munkaterületen csak olyan személyek tartózkodjanak, akik erre jogosultsággal rendelkeznek, és az építési napló által igazoltan részt vesznek a napi munkában, annak ellenőrzésében és irányításában.

Vállalkozó a munkaterülettel közvetlen összeköttetésben álló utakat úgy köteles használni, hogy azok károsodását megelőzze. Az utakban bekövetkezett kárt haladéktalanul köteles a megrendelő felé jelezni. Vállalkozó a vonatkozó munkák kivitelezése során az általa, vagy vállalkozói által az utakban, csatorna-hálózatban, csövekben, vezetékekben, illetve közművekben okozott mindennemű kárért felel, és azokat köteles saját költségén a megrendelő által előírt módon és határidőn belül helyreállítani.

A Vállalkozó köteles biztosítani (költségtérítés nélkül) a Megrendelő és megbízottja számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, a megrendelő megtekinthesse és megvizsgálhassa a munkavégzés folyamatát, helyszínét, az anyagok minőségét, a technológiai, minőségbiztosítási, biztonsági előírások betartását, alvállalkozó tényleges részvételét.

A vállalkozó ideiglenes építéshelyi berendezéseket saját költségére építi fel, és bontja le, és köteles elszállítani legkésőbb a műszaki átadás-átvétel lezárásáig.

A befedésre vagy eltakarásra kerülő munkarészek esetében a Vállalkozó köteles az eltakarási munkálatok megkezdését legalább 2 munkanappal megelőzően a Megrendelőt értesíteni, és köteles lehetővé tenni a számára, hogy azokat megvizsgálja, megmérje és észrevételeit építési naplóban rögzítse. Ha a megrendelő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a vállalkozó jogosult a munkarész befedésére vagy eltakarására, de az eltakart munkarészekért is teljes felelősséggel tartozik. Amennyiben a beépítés utáni ellenőrzés során derül ki, hogy a beépített anyag minősége és/vagy mennyisége nem megfelelő, az ezzel kapcsolatos kártérítési felelősség alól a Vállalkozót a megrendelő előzetes ellenőrzésének lefolytatása, az anyag minőségének és/vagy mennyiségének elfogadása nem mentesíti. Az esetleges bontással, újraépítéssel kapcsolatos valamennyi kár és költség a Vállalkozót terheli, ideértve a késedelemből, és/vagy más vállalkozók munkájának ellehetetlenítésével, késedelmével stb. kapcsolatos károkat is.

9., Teljesítési határidő: a munkaterület átadástól számított 6 hónap azzal, hogy a Megrendelő előteljesítést is elfogad.

10., A Megrendelő a kivitelezéshez szükséges munkaterületet a Vállalkozónak átadja, melyet a szerződő felek építési naplóban rögzítenek.

11., A Vállalkozó köteles lehetővé tenni a Megrendelő, vagy egy általa meghatalmazott személy vagy intézmény képviselője számára, hogy bármely ésszerű időpontban megtekinthesse az építés helyszínét, vagy ahol a felhasználásra kerülő anyagok megtekinthetők, és ott, ha azt a Megrendelő szükségesnek látja, a megfelelősségre vonatkozó vizsgálatokat végezzen, vagy végeztessen. Ehhez a Vállalkozó köteles minden ésszerű segítséget és eszközt megadni.

12., A vállalkozó köteles a jogszabályi előírásoknak megfelelő építési naplót folyamatosan vezetni.

A szerződő felek a naplóbejegyzésre meghatalmazott személyeket kötelesek a naplóban a munkaterület átadásakor feltüntetni. Az építési naplóban megállapítások, megjegyzések, kifogások, stb. bejegyzésére kizárólag a megnevezett személyek jogosultak.

A megrendelő az utasításait elsősorban az építési naplóba történő bejegyzéssel közli a vállalkozóval. A vállalkozó a bejegyzésekre három munkanapon belül a naplóban köteles válaszolni.

A megrendelő fenntartja magának a jogot, hogy az alvállalkozó(k) Építési Naplójába betekinthessen.

Az építési naplót a megrendelő hetente legalább 1 alkalommal ellenőrizni köteles. Az építési naplót a munka befejezését követően le kell zárni.

Az építési napló vezetésére a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Vállalkozó a jelen szerződés tárgyát képező, elektronikus építési napló vezetéséhez kötött építési-kivitelezési munkákról elektronikus építési naplót köteles vezetni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint.

Az elektronikus építési napló vezetéséhez kötött kivitelezés esetén az elektronikus építési naplót a Megrendelő igényli és nyitja meg, melybe meghívja a Vállalkozót.

13., A szerződés teljesítése

A vállalkozó a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá váláskor (a tevékenység befejezésekor) a munkaterületet műszaki átadás- átvételi eljárás keretében átadja a megrendelőnek. A műszaki átadás- átvételi eljárás lefolytatására a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglalt előírások, illetve a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásai megfelelően irányadóak. A vállalkozó a műszaki átadás-átvételi eljárás időpontjáról a Megrendelőt legalább

15 nappal korábban köteles értesíteni készre jelentéssel. A Megrendelő a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás), vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítésétől, vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

A Megrendelő, amennyiben a Vállalkozó írásbeli értesítését (készre jelentés) követő 15 napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de 30 nap alatt nem fejezi be, a Vállalkozó kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

Az átadás-átvételi eljárás időtartama alatt a Vállalkozó viseli a kárfelelősséget és a megvalósult beruházás őrzésének, megóvásának költségeit. Megrendelőre a kárveszély a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően száll át.

Vállalkozási szerződés teljesítésének tekinthető, ha

• határidőben teljesít a vállalkozó, ha a műszaki átadás-átvételi eljárás jelen szerződésben előírt befejezési határidőn belül, vagy a határnapon megkezdődik, és annak alapján a munkát a Megrendelő hiba és hiánymentesen átveszi,

• a Vállalkozó ugyan késedelmesen teljesít, de a késedelmi kötbér összegét a Vállalkozó megfizette.

Az építési műszaki ellenőr az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állít ki az elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységről, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz a számlázható összeg mértékére.

Megrendelő nem tagadhatja meg az elvégzett munka átvételét a kivitelezés hibája miatt, amennyiben a hiba kijavítása, vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot.

Az átadás-átvételi eljárás szabályait a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet 32-33. §-a tartalmazza.

Vállalkozó köteles az átadás-átvétel megkezdéséig a Megrendelőnek átadni az általa végzett munkarészekre vonatkozó valamennyi műbizonylatot és átadási dokumentációt különösen:

• beépítésre került eszközök használati utasítása és jótállási jegyei,

• beépített anyagok, illetve gépészeti berendezések származási és minőségi bizonylatait

14., Késedelmes teljesítés

Ha a vállalkozó neki felróható okból a szerződésben a teljesítési határidő tekintetében késedelembe esik, akkor a megrendelő az elmulasztott teljesítési határidőt követő első naptári naptól késedelmi kötbérre jogosult. A késedelmi kötbér összege naptári naponként a nettó vállalási ár 1 %-a azzal, hogy a kötbér maximuma a vállalt átalányár 20%-át nem haladhatja meg – ezt követően a megrendelő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

Késedelmes teljesítés esetén a vállalkozó a késedelmi kötbér összegét köteles megfizetni a megrendelő részére, és csak ezt követően nyújthatja be végszámláját.

Amennyiben a Megrendelő a munkaterületet nem adja át munkavégzésre alkalmas állapotban, vagy a munka folyamatos végzésében a Vállalkozó a megrendelő hibájából akadályoztatva, vagy késleltetve van, úgy az akadály, illetve késedelem idejére a Megrendelő a Vállalkozóval szemben kötbér igényét nem érvényesítheti, a Megrendelő késedelme a Vállalkozó egyidejű késedelmét kizárja. Az akadályoztatás tényét írásban köteles a vállalkozó közölni.

A szerződés Vállalkozónak felróható okból bekövetkezett lehetetlenülése, vagy a teljesítés megtagadása, vagy a Megrendelő egyoldalú (vállalkozónak felróható okból gyakorolt) szerződés megszüntetése, vagy a szerződés egyéb, vállalkozónak felróható okból bekövetkezett meghiúsulása esetén a Vállalkozó kötbért tartozik fizetni. A meghiúsulási kötbér alapja a teljes nettó vállalkozói díj, mértéke pedig annak 15%-a. A meghiúsulási kötbér a megrendelő igénybejelentésének vállalkozó általi átvételekor esedékes. A Megrendelő követelheti a meghiúsulási kötbéren felüli kárának a megtérítést is a vállalkozótól.

15., Hibás teljesítés

Vállalkozó hibásan teljesít, ha a munkát nem megfelelő mennyiségben, minőségben végzi. Hibás teljesítés esetén a Vállalkozó a Megrendelő felszólítására köteles a hiba kijavítását haladéktalanul megkezdeni, és a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvekben rögzített határidőkön belül teljes körűen befejezni.

Amennyiben Vállalkozó a hiba javítását megtagadja, nem kezdi meg, a hiba javítását nem megfelelő minőségben, mennyiségben végzi, vagy határidőben nem fejezi be, vagy a hiba megfelelő minőségű, mennyiségű, határidejű javítása tőle el nem várható, megrendelő jogosult a hibát saját maga és/vagy más vállalkozó igénybevételével kijavíttatni.

16., A jótállási idő

Vállalkozó jótáll azért, hogy a munka vagy bármely része mentes a gyártás, a felhasznált anyagok és a kivitelezett munka bármilyen hibájától. A jótállás teljes körű, a Vállalkozó az általa beépített és felhasznált anyagok és elvégzett munka minőségéért felelős.

Ha a jótállási idő alatt bármilyen hiba jelentkezne műszaki kivitelben, és Vállalkozó által szolgáltatott anyagokban vagy végzett munkában, Vállalkozó köteles azonnal és saját költségén megjavítani, cserével vagy más módon helyrehozni az ilyen hibát, vagy az ilyen hiba által a munkában okozott bármilyen kárt.

Vállalkozót az általa végzett, a szerződés tárgyában meghatározott munkákra teljes körűen értendő (építési, szerelési, épületgépészeti, elektromos munkákra, szállított berendezésekre, eszközökre, anyagokra, stb.) jótállási kötelezettség terheli. A jótállás időtartama a működést nem gátló hiba- és hiánymentes műszaki átadás-átvétel befejezésétől (a teljesítéstől) ….. hónapos időtartam.

A Vállalkozó vállalja a vállalt jótállási időtartamon túli, a gyártómű által meghatározott alkalmassági, jótállási időtartamokat.

Ha Vállalkozó nem kezdi el a hiba vagy a hiba következtében okozott kár kijavításához szükséges munkát a hiba tudomására jutásától számított ………….. munkanapon belül, Megrendelő jogosult az ilyen munka elvégzésére, és az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket Vállalkozó köteles Megrendelőnek megtéríteni.

17., Vállalkozó kijelenti, hogy 15 M Ft éves kárértékű, 5 M Ft káresemény mértékű forint összeghatárig érvényes (általános) felelősségbiztosítással, illetve munkáltatói felelősségbiztosítással rendelkezik. Amennyiben a biztosítási kötvény olyan rendelkezéseket, kizárásokat tartalmaz, amelyek alapján a biztosító helytállási kötelezettsége nem várható, a Megrendelő kötelezheti a Vállalkozót a biztosítási szerződés módosítására, kiegészítésére. A biztosítás hiánya, módosítások, kiegészítések elmaradása esetén a Megrendelő a megfelelő biztosítást saját javára és a Vállalkozó költségére megkötheti. A biztosítás fennállását, érvényességét a Megrendelő jelen Szerződés hatálya alatt, akár a díjfizetési bizonylatok bekérésével is, bármikor vizsgálhatja. A teljesítésbe bevont alvállalkozó számára vállalkozónak a biztosítási kötelezettséget – jelen Szerződésben foglaltakkal egyezően – elő kell írnia.

18., Pénzügyi feltételek:

A Szerződés elfogadott végösszege egyösszegű, fix átalányár.

A Kbt. 135. § (7)-(8) bekezdése szerint a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződésben foglalt - tartalékkeret és áfa nélkül számított - vállalkozói díj maximum 30 %-ának megfelelő összegű előleg kifizetését kérheti.

Az előleget a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül kifizetjük a nyertes ajánlattevőnek. Az előleg

bekérőt legkésőbb az építési munkaterület átadásának napjáig lehet benyújtani, ellenkező esetben úgy tekintjük, hogy a nyertes ajánlattevő nem igényel előleget. Az előleg a szakaszszámlákban és a végszámlában kerül arányosan jóváírásra.

Vállalkozó a teljesítés során az építési munkák ellenértékéről egy szakasz (a szerződés nettó ellenértékének 50 %-át elérő teljesítésnél), valamint egy végszámlát nyújthat be.

A kifizetésre a 322/2015. (X.30.) Kormányrendelet 32/A §-a alkalmazandó.

Végszámla kibocsátásának lehetősége:

A munkák szerződésszerű elvégzése, amit működést nem gátló hiba- és hiánymentes állapotban történő átadást rögzítő műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv rögzít. A számla ezt követően bocsátható ki a tényleges és elismert teljesítésnek megfelelő összegben.

Kifizetésre a Vállalkozó által készített teljesítésigazolásnak a Megrendelő által történő elfogadása után a Kbt. 135. § (1)-(3) bekezdése szerint, a 326/2015. (X.30.) Korm. rendelet 30.

§-ában előírtaknak megfelelően, a szerződésben meghatározott, leigazolt összegű, szerződésszerű és a jogszabályoknak megfelelő számlák és mellékleteik kézhezvételét követően kerül sor.

Fizetési feltételekre vonatkozó jogszabályi rendelkezés az előbbieken túl: a Polgári Törvénykönyv 6:130 § (1) bekezdése. Az ajánlattétel, a szerződés és a kifizetések pénzneme a magyar forint.

Az ellenszolgáltatás megfizetése az alábbi támogatásból történik: Mini bölcsőde kialakítása Gemzsén, TOP-1.4.1-19-SB1-2019-00030.

19., Képviselet:

A megrendelő műszaki ellenőre: Név:

Cím:

Tel:

Vállalkozó felelős műszaki vezetője: Név:

Cím:

Tel:

A megrendelő műszaki ellenőrének feladatait a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet 16. §-a határozza meg, a műszaki ellenőr ezek alapján köteles eljárni.

A vállalkozó felelős műszaki vezetőjének feladatait a 191/2009 (IX.15.) Kormányrendelet 13-

14. §-a határozza meg, a felelős műszaki vezető ezek alapján köteles eljárni.

20., Megrendelő a műszaki átadás-átvétel során köteles a Vállalkozó teljesítését megvizsgálni, és az alapján felfedezett hibákat, hiányokat, azok kijavításának, pótlásának határidejét megadni. Az átadás átvételi eljárásról a felek jegyzőkönyvet vesznek fel.

Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt a szolgáltatás olyan jelentéktelen hibái, hiányai miatt, melyek más hibákkal, hiányokkal összefüggésben, illetve kijavításukkal, pótlásukkal járó munkák folytán nem akadályozzák a rendeltetésszerű használatot. Az átadás-átvétel idején fennálló hibák, hiányok kijavításának határideje 30 napnál hosszabb nem lehet. A vállalkozó személyzetének az építkezés területén tartania kell magát az érvényes szabályokhoz, előírásokhoz, továbbá teljesíteni kell a Megrendelő helyszíni vezetőjének utasításait.

A Vállalkozónak átadott összes tervek, dokumentációk stb. a megrendelő kifejezett hozzájárulása nélkül sem tovább nem adhatók, sem a szerződésen kívül fel nem használhatóak.

21., Egyéb feltételek:

A Vállalkozó köteles betartani a Megrendelő által a szerződés tárgyát érintően adott utasításait, jogértelmezési leiratait. Az utasítások, leiratok betartásából eredő esetleges joghátrányok miatti felelősség a megrendelőt terheli.

Megrendelő jogosult jelen szerződést egyoldalú nyilatkozattal bármikor felmondani, mely esetben a szerződés megszűnésére vonatkozó polgári jogi szabályokat kell alkalmazni. A Vállalkozó a szerződésszerűen elvégzett munka és igazolt költségei ellenértékére tarthat igényt, mely munkákat a szerződő felek a felmondástól számított 60 napon belül közösen felmérnek, és egymással elszámolnak.

A Megrendelő nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

A Vállalkozó a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a megrendelő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

22., Közreműködőkre (alvállalkozókra) vonatkozó előírások

A felek rögzítik, hogy a közbeszerzési eljárásban bírálati szempontot képező Minőségi szempont érvényesítéséhez a felek kötve vannak. Az ajánlatban megadott, …. (név) szakember szakmai tapasztalata (… darab projektben való részvétel) azért került meghatározásra és kikötésre, ill. értékelésre, mert nevezett személyes közreműködés jelen projektben megfelelő szakmai színvonalbeli garanciát képez. A szakember teljesítéskori személyes közreműködését a Megrendelő folyamatosan ellenőrzése alatt tartja. Ezen szakember a projekt tartama alatt a vállalakozó teljesítésében köteles személyesen közreműködni.

A Vállalakozó teljesítésében köteles közreműködni az olyan alvállalkozó és szakember, amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában. Az ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek a teljesítés során minden olyan – akár a korábban megjelölt alvállalkozó helyett igénybe venni kívánt – alvállalkozó bevonását bejelenteni, amelyet az ajánlatában nem nevezett meg és a bejelentéssel együtt nyilatkoznia kell arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a Kbt-ben meghatározott kizáró okok hatálya alatt.

Az olyan alvállalkozó vagy szakember (a továbbiakban e bekezdésben: alvállalkozó) helyett, aki vagy amely a közbeszerzési eljárásban részt vett az ajánlattevő alkalmasságának igazolásában, csak a megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben vehet részt a teljesítésben más alvállalkozó, ha a szerződéskötést követően - a szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény, vagy az alvállalkozó bizonyítható hibás teljesítése miatt a szerződés vagy annak egy része nem lenne teljesíthető a megjelölt alvállalkozóval, és ha az ajánlattevő az új alvállalkozóval együtt is megfelel azoknak az alkalmassági követelményeknek, melyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozóval együtt felelt meg.

A Megrendelő az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a megfelelő alvállalkozók működnek-e közre.

A Vállalkozó az általa igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a szolgáltatást maga végezte volna.

A Vállalkozó az alvállalkozói felróható magatartása által a megrendelőnek okozott bármely kárért teljes felelősséggel tartozik.

Az alvállalkozó nem adhat ajánlatot, nem fogadhat el és nem igazolhat vissza megrendelést, és nem számlázhat jelen szerződés alapján.

A Vállalkozót, illetve minden alkalmazottját, illetve az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozókat, egyéb közreműködőket titoktartási kötelezettség terheli a szerződés teljesítése során vagy azzal összefüggésben tudomásukra jutott (vagy birtokukba került), illetve más módon megismert minden olyan, nem nyilvánosan hozzáférhető, illetve nem közérdekű adat, terv, információ, okmány, dokumentum tartalma vonatkozásában, amelynek nyilvánosságra hozatala a megrendelő hivatali, üzleti vagy egyéb titkait sértené.

23., Jogutódlás

A szerződésen alapuló teljesítési kötelezettséget teljesítheti az ajánlattevőként szerződő fél vagy a nem természetes személy alvállalkozó jogutódja, ha ezek valamelyike, mint jogi személy átalakul, szétválik, más jogi személlyel egyesül vagy a rá vonatkozó szabályok szerint más módon jogutódlással megszűnik.

24., Záró rendelkezések

A jelen szerződést a szerződő felek kizárólag írásban, különös tekintettel a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések figyelembevételével, módosíthatják.

A szerződő feleknek mindent meg kell tennie azért, hogy a jelen szerződéssel kapcsolatos bármely nézeteltérést vagy jogvitát békés tárgyalások útján, közvetlenül rendezzenek. Amennyiben ez a jogvita felmerülésétől számított 30 napon nem lehetséges, a szerződő felek kikötik a jelen jogügyletből eredő vitás kérdéseik rendezésére értékhatártól függően a Vásárosnaményi Járásbíróság, illetve a Nyíregyházi Törvényszék kizárólagos illetékességét.

Jelen szerződésben, nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény (Ptk.), a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.), valamint a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

Szerződő felek a szerződést, mint akaratuknak és nyilatkozataiknak mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.

Gemzse, 2021. …………………….

……………………………………. ………………………………… megrendelő vállalkozó