Egyedi Kezelésű Felhasználó Általános Szerződési Feltételei
7. számú melléklet
Egyedi Kezelésű Felhasználó Általános Szerződési Feltételei
Audax Renewables Kft.
2022.
Jelen Egyedi Kezelésű Felhasználókra vonatkozó Általános Szerződési Feltételek („ÁSZF”) tartalmazzák az Audax Renewables Kft. („Kereskedő”) által az Egyedi Kezelésű Felhasználók (a továbbiakban a „Felhasználók”) részére nyújtott, teljes ellátásra vonatkozó villamosenergia-ellátás szerződéses feltételeit, ezért az erről kötött szerződéseknek elválaszthatatlan részét képezik. Az ÁSZF rendelkezései kiegészítik az Üzletszabályzatban foglaltakat, esetleges ellentmondás esetén az ÁSZF szabályai az irányadóak.
1. Villamosenergia-adásvételi szerződés létrejötte és hatálybalépésének előfeltételei
Az Üzletszabályzat III./1.3. pontjában rögzítetteken kívül a Felhasználóval kötött szerződés alapján történő energiaellátás feltétele az is, hogy a villamosenergia-adásvételi szerződés aláírásával a Felhasználó kijelentse:
• A Felhasználó az előző adásvételi szerződését jogszerűen megszüntette, amennyiben korábban rendelkezett hatályos ellátási szerződéssel;
• a Felhasználási helyen villamosenergia-díj tartozása nincs, amiatt ellene behajtási eljárás jelenleg nincs, és az elmúlt 6 hónapban nem is volt folyamatban;
• vele szemben felszámolási eljárás nincs folyamatban és nincs tudomása arról, hogy vele szemben bármely harmadik személy ilyen eljárás elrendelése iránti kérelmet terjesztett volna elő;
• csődeljárás, avagy saját magával szembeni felszámolási eljárás kezdeményezésére irányuló eljárást nem kezdeményezett, ilyen eljárás nincs folyamatban, és nincs szándéka ilyen eljárást kezdeményezni.
A nem profilos Felhasználó, illetve Felhasználási hely esetén a szerződés Kereskedő általi teljesítésének további feltétele, hogy a Felhasználó a Felhasználási helyen rendelkezzen teljesítménymutató és -tároló fogyasztásmérő készülékkel, és a távleolvasást lehetővé tevő adatátviteli kapcsolatot a Felhasználási helyen folyamatosan biztosítsa.
Amennyiben a Felhasználó valamely fenti nyilatkozata a szolgáltatásnyújtás kezdő időpontjában valótlan, úgy a szerződés lehetetlenül, illetve, amennyiben a nyilatkozat valótlanságára utóbb derül fény, úgy a Kereskedő jogosult erről való tudomásszerzésének időpontját követő 30. napig, legkorábban a következő hónap első napjára a szerződést egyoldalúan megszüntetni. A szerződés ilyen okból történő megszűnése esetén a Felhasználó kötbér megfizetésére kötelezett, amelynek összege a villamosenergia-adásvételi szerződés alapján elfogyasztani vállalt minimális villamosenergia-mennyiségből a szerződésszegés miatt el nem fogyasztott mennyiség és a szerződéses ár szorzatával megegyező összeg. Amennyiben a Felhasználó szerződésében minimális villamosenergia-mennyiség nem került meghatározásra, úgy köteles a nyilatkozat valótlanságának Kereskedő általi tudomásszerzése időpontjában a szerződött mennyiségből még el nem fogyasztott mennyiség szerződés szerinti díját, de minimum a teljes szerződött mennyiség szerződés szerinti díjának 30%-t – kötbér jogcímén – a Kereskedő részére megfizetni.
2. A kereskedő kötelezettségei, felelőssége
2.1. A Kereskedő felelős a Felhasználási hely villamosenergia-igényének teljes beszerzéséért, azaz a Felhasználó által ott felhasznált villamosenergia-mennyiséget saját nevében kell megvásárolnia. A Kereskedő az illetékes Elosztói Engedélyessel kötött együttműködési megállapodás alapján teljeskörűen gondoskodik a fogyasztók
ellátásáról. A Kereskedő saját mérlegkört működtet, az Átviteli Rendszerirányítóval kötött mérlegköri szerződés alapján.
A villamosenergia-adásvételi szerződések alapján a Kereskedő kötelezettségeinek teljesítési helye az átviteli hálózat. A Szerződés szerinti teljesítés akkor következik be, ha szerződése alapján a Felhasználó igényének megfelelő mennyiségű villamos energia az átviteli hálózatba betáplálásra került. A villamos energia eljuttatása a Felhasználó csatlakozási pontjáig az érintett Elosztói Engedélyes feladata, ezért a fogyasztási helyen átadott villamos energia minőségi vagy mennyiségi hibájáért a Kereskedő nem vállal felelősséget.
2.2. A Kereskedő köteles villamosenergia-kereskedelmi és mérlegkörfelelősi tevékenységét fenntartani a
Felhasználóval kötött adásvételi szerződés hatálya alatt.
2.3. A Felhasználó a Kereskedővel kötött villamosenergia-adásvételi szerződésének időtartama alatt automatikusan a Kereskedő mérlegkörének a tagja. A Kereskedő a Felhasználóval szemben mérlegkörfelelősként jár el.
2.4. A Kereskedő által vállalt és a Xxxxxxx által határozatban megállapított garantált szolgáltatásokat, valamint
ezek be nem tartásának jogkövetkezményeit az Üzletszabályzat 4. sz. függeléke tartalmazza.
2.5. A villamos energiát a Kereskedő menetrend szerint szállítja, mely megfelel minden tárgyhónapra vonatkozó, a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megküldött, a profil elszámolású Felhasználási helyekre vonatkozó profillal meghatározott terhelési görbék összesítésének MÉF-el (Mértékadó Éves Fogyasztással) súlyozott idő szerinti integráljának. Az így kapott villamosenergia-mennyiség képezi a Szerződött Energia mennyiségét a profilos felhasználási helyek vonatkozásában. Amennyiben a mindenkor érvényes Elosztói Szabályzat szerinti – a szerződés aláírásakor érvényes – profilbasorolási rendszer megváltozik, úgy a Felek a szerződésüket felülvizsgálják, és szükség esetén módosítják.
2.6. A villamosenergia-adásvételi szerződésben meghatározott Szerződött Energiától eltérő mennyiségeket (Mennyiségi Eltérés, a továbbiakban: ME) a területileg illetékes Elosztói Engedélyesek biztosítják. A Felhasználó tudomásul veszi, hogy a ME-ből fakadó energia szállításáért a területileg illetékes Elosztói Engedélyesek felelősek, ugyanakkor a Felhasználó a Kereskedővel egyeztetéseket kezdeményez, valamint a Kereskedő együttműködik a Felhasználóval a területileg illetékes Elosztói Engedélyesekkel szemben támasztott igényei érvényesítése során.
3. A felhasználó jogai és kötelezettségei
3.1. Csatlakozás a villamosenergia-hálózathoz, hálózathasználat
A Felhasználó a közcélú villamosenergia-hálózatra történő csatlakozás érdekében köteles az Elosztói Engedélyessel hálózati csatlakozási szerződést kötni, vagy erre a Kereskedőnek megbízást/meghatalmazást adni. A hálózati csatlakozási szerződés kötelező tartalmi elemeit a VET Vhr. 2. sz. mellékletét képező Villamos Hálózati Csatlakozási és Hálózathasználati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) 6. pontja tartalmazza.
A rendszerhasználó (Felhasználó) a közcélú villamosenergia-hálózathoz való folyamatos hozzáférés és a hálózat használata érdekében köteles az Elosztói Engedélyessel hálózathasználati szerződést kötni vagy erre a Kereskedőnek megbízást/meghatalmazást adni. A hálózathasználati szerződés kötelező tartalmi elemei a VET Vhr. 2. sz. mellékletét képező Szabályzat 8. pontja sorolja fel.
A Felhasználó köteles a Szerződés időtartama alatt a hálózati csatlakozási és a hálózathasználati szerződését hatályban tartani. Teljes ellátásra vonatkozó szerződés a Felhasználó hálózati csatlakozási és hálózathasználati szerződésében rögzített teljesítmények mértékéig köthető.
Amennyiben az Elosztói Engedélyes arról tájékoztatja a Kereskedőt, hogy a Felhasználó hálózati csatlakozási vagy hálózathasználati szerződése megszűnt, akkor a szerződés is megszűnik az Üzletszabályzatban foglaltak szerint, és a Kereskedő a 6. pont (Szerződésszegés) szerint jár el.
A Kereskedő a megújuló energiaforrásból és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből nyert villamos energia származásának igazolásáról szóló 309/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) alapján származásigarancia-tulajdonosnak minősül.
A Felek külön megállapodása alapján a Kereskedő származási garancia bemutatásával igazolja a Felhasználónak, hogy az általa szolgáltatott villamosenergia-mennyiség megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés keretében került előállításra. Amennyiben a Felek megállapodtak a származási garancia nyújtásáról, úgy a Felhasználó a megállapodás vagy a megállapodást tartalmazó villamosenergia-adásvételi szerződése aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Kereskedő a felhasználásra vonatkozó bejelentésben megadja a Felhasználó nevét, mint aki számára igazolja a megújuló energiaforrásból vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés keretében előállított villamosenergia-mennyiséget.
3.2. Csatlakozás a Kereskedő mérlegköréhez
A Felhasználó a teljes ellátás alapú villamosenergia-adásvételi szerződése hatályba lépésének napjával a szerződés szerinti csatlakozási pontjai vonatkozásában csatlakozik a Kereskedő által képviselt mérlegkörhöz. Amennyiben jogszabály/ellátási szabályzat vagy a rendszerirányító üzletszabályzata alapján szükséges, vagy a Felhasználó azt igényli, a Felek a Felhasználó meghatározott csatlakozási pontjainak mérlegkörtagságára vonatkozóan külön szerződést is kötnek. A Felhasználó mérlegkörtagságának hatálya a Felek közötti teljes ellátás alapú villamosenergia-adásvételi szerződés megszűnéséig tart.
3.3. A Felhasználó köteles a szerződésben meghatározott díjakat – számla ellenében – a szerződés rendelkezései és az alábbi 5. pont szerint megfizetni.
Amennyiben a Felhasználó villamosenergia-felhasználása ellenértékének és egyéb díjainak kiegyenlítését a Kereskedővel való megállapodás alapján egy harmadik személy (természetes személy vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság) tartósan vagy időlegesen vállalja, úgy ezen személy (a továbbiakban: Eltérő Fizető) felelőssége a Felhasználóval valamennyi Szerződésből fakadó díj, egyéb fizetési kötelezettség teljesítéséért egyetemleges. Amennyiben a Szerződésben Eltérő Xxxxxx feltüntetésre kerül, úgy a Felhasználóra előírt fizetési kötelezettség kötelezettje alatt automatikusan az Eltérő Fizetőt is érteni kell, és jelen Üzletszabályzatban/ÁSZF-ben szereplő rendelkezések az Eltérő Fizetőre is irányadóak.
3.4. A Felhasználó vállalja, hogy a szerződés időtartama alatt a Felhasználási hely teljes villamosenergia- szükségletét a Kereskedőtől szerzi be. A Felhasználó tudomásul veszi, hogy ezen kikötés megszegése esetén a Kereskedő a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja. A Felhasználó minden további új felhasználási helyének ellátására vonatkozóan a Felhasználó ajánlattételi jogot és lehetőséget biztosít a Kereskedő számára.
3.5. A Felhasználó a szerződés aláírását megelőzően köteles tájékoztatni a Kereskedőt az általa felhasználóként ellátott társaságokról, akiknek a Kereskedőtől kapott villamos energiát – a villamos energiáról szóló törvény és a végrehajtási rendeletének megfelelően – a jövőben is tovább kívánja adni. Amennyiben a Felhasználó a szerződés hatálybalépését követően ehhez képest felhasználóként más természetes vagy jogi személyeknek
is tovább akarja adni a Felhasználási helyen átvett villamos energiát, erről a Kereskedőt értesítenie kell. A Kereskedő a villamos energia továbbadását jogosult megtagadni, vagy feltételhez kötni.
3.6. Amennyiben a Felhasználó a Kereskedő szolgáltatásaival elégedetlen, panaszával a Kereskedő ügyfélszolgálatához vagy a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó közigazgatási szervhez fordulhat.
4. Az átadott villamos energia mérése
4.1. Az átadott villamos energia és a rendelkezésre bocsátott teljesítmény mérése, leolvasás.
A Felek közötti villamosenergia-forgalom mérése történhet a vonatkozó szabványoknak, biztonsági és mérésügyi előírásoknak megfelelő, hatóságilag hitelesített fogyasztásmérő berendezéssel, amely az Elosztói Engedélyes tulajdonában van. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az Elosztói Engedélyes számított vagy átalány jellegű fogyasztást állapíthat meg. Minden mérést, leolvasást és ellenőrzést az Elosztói Engedélyes végez el, és az adatokat közvetlenül juttatja el a Kereskedő részére.
Amennyiben az Elosztói Engedélyes az elszámoláshoz szükséges mérési adatokat nem juttatja el a Kereskedő részére, és a Kereskedő emiatt nem tudna eleget tenni a Fogyasztó felé számlakiállításra vállalt szerződési kötelezettségének, úgy a Kereskedő jogosult becsült mennyiségről szóló számlát kiállítani a Fogyasztó részére. A becsült mennyiségről szóló számla Profilos elszámolású Felhasználási helyek esetén a Mértékadó Éves Fogyasztás 1/12-ed, idősoros elszámolású Felhasználási helyek esetén a szerződött villamosenergia-mennyiség 1/12-ed része havonta. A Kereskedő azt követően, hogy az Elosztói Engedélyes a szükséges mérési adatokat rendelkezésére bocsátotta a tényleges fogyasztás alapján, elszámoló számlát állít ki. A hibás méréssel összefüggésben kiállított számlát a Rendszerhasználó/Felhasználó a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni.
4.2. Profilcsoportba sorolás, MÉF meghatározása
A profil elszámolású Felhasználókat, illetve a Felhasználó Profil elszámolású Felhasználási helyeit illetően terhelési profil alapú elszámolás került bevezetésre. Profil elszámolású a Felhasználó, illetve a Felhasználási hely, ha az ellátása a kisfeszültségű hálózatról történik, és nem rendelkezik terhelési görbe regisztrálására alkalmas távlehívható fogyasztásmérő készülékkel.
A fogyasztási helyet – több csatlakozási pont esetében csatlakozási pontonként – hozzá kell rendelni valamelyik, a Hivatal által jóváhagyott, országosan, egységesen megállapított profilcsoporthoz. Az adott Felhasználó/Felhasználási hely profilcsoportját a hálózathasználati szerződés megkötésekor az Elosztói Engedélyesnek kell megállapítania, és azt a hálózathasználati szerződésben rögzíteni kell. A Profil alapú elszámoláshoz meg kell állapítani a Felhasználó/Felhasználási hely várható éves fogyasztását (Mértékadó Éves Fogyasztás, MÉF). A terhelési profilok alkalmazása segíti a Felhasználó fogyasztásának megtervezését és menetrendjének az elkészítését a Felhasználási hely két leolvasása közötti időszakban. Mindennek a részletes szabályait az Elosztói Szabályzat, valamint az elosztók üzletszabályzatai tartalmazzák.
4.3. Hibás mérés esetén követendő eljárás
Ha a felhasználónál felszerelt fogyasztásmérő berendezés a fogyasztást nem, vagy hibásan méri (a továbbiakban együtt: hibás mérés), vagy a fogyasztásmérő berendezés hitelesítési ideje lejárt, annak adatai elszámolás alapjául nem szolgálhatnak.
Amennyiben a Felek bármelyike tudomást szerez az elszámolási mérés meghibásodásáról, akkor azt haladéktalanul telefonon és írásban (levélben, faxon vagy e-mail-ben) kell jelezze a másik Félnek és az Elosztói Engedélyesnek.
Amennyiben a mérők meghibásodtak, a fogyasztási adatokat a Felhasználó hálózathasználati szerződésének rendelkezései szerint és az Elosztói Engedélyes Üzletszabályzatában leírtaknak megfelelően állapítják meg. Emellett, ha a fogyasztásmérő berendezés vagy annak valamely része hibás működésének időtartama visszamenőlegesen megállapítható, a már leolvasott adatokat helyesbíteni kell.
5. A villamosenergia-szolgáltatás díja és annak elszámolása
A KÁT és Prémium pénzeszköz mértékét a MAVIR Zrt. havonta utólag határozza meg. A KÁT és Prémium pénzeszköz végső költségviselője a VET 13/A. § (2) bekezdés alapján a Felhasználó. A Felhasználó által fizetendő KÁT pénzeszköz a számlán külön soron kerül feltüntetésre. A rendszerhasználati díjak (rendszerirányítási díj, rendszerszintű szolgáltatások díja, átviteli díj, elosztási díj) külön jogszabályban kerültek meghatározásra.
5.1. A díj mértéke
A Felhasználó köteles a Kereskedő által részére teljesített szolgáltatásokért a Szerződésben vagy az Üzletszabályzat megfelelő mellékletében, illetve függelékében rögzített díjat megfizetni, az ott meghatározottak szerint. A Kereskedő által alkalmazott szabadpiaci villamosenergia-díjak, -tarifák a Hivatal jóváhagyásától függetlenek, azok mértékét a Kereskedő szabadon állapítja meg. A Felhasználóra automatikusan továbbhárítható minden olyan adó, adó módjára vagy egyéb módon és/vagy jogcímen megfizetendő pénzügyi teher, egyéb díj, ráfordítás, díjnövekmény vagy pénzeszköz (a továbbiakban: egyéb díj), amely a szerződéskötést követően hatóságilag, jogszabály vagy a felek érdekkörén kívül eső más úton kerül bevezetésre. Kereskedő a fentiek szerinti költségeket jogosult a Felhasználó által fizetendő díjba változatlan módon beépíteni, feltéve, hogy ezt jogszabály nem zárja ki.
Ezen felül a Felhasználóra továbbhárítható automatikusan minden olyan, a Kereskedő által is megfizetendő, a fentiekben nem említett egyéb díj, amely a köztük fennálló szerződésben meghatározott kötelezettségeit a Kereskedő hátrányára változtatja meg. A jelen pontban foglaltak a Szerződés Felhasználó általi felmondását nem alapozzák meg.
Amennyiben a Felek a villamosenergia-adásvételi szerződésben nem állapodtak meg arról, hogy a Felhasználó adott mennyiségű villamos energia átvételére köteles és ezen mennyiség átvételének elmulasztása, vagy a mennyiség túllépése esetén szankcióval sújtható, úgy a szerződés hatálya alatt az elfogyasztott villamos energia díja az átvett mennyiségtől függően nem változik.
5.2. Az elszámolás alapja
Az elszámolási időszakban szolgáltatott villamos energia mennyiségét – a fogyasztásmérő berendezés nélkül történő villamosenergia-vételezés kivételével – a csatlakozási pontok leolvasásával az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amit a csatlakozási pont és a mérési pont közötti méretlen berendezések veszteségével korrigál. Az Elosztói Engedélyes a számlázás alapjául szolgáló adatokat eljuttatja a Kereskedő részére. A Kereskedő a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó számlákat a területileg illetékes Elosztói Engedélyes által megadott becsült, illetve leolvasott adatok alapján állítja ki.
A havi elszámolás alapja profilos fogyasztási helyek esetében:
A MÉF (Mértékadó Éves Fogyasztás) 1/12 része és a villamos energiáért fizetendő egységár. A versenypiaci kilépéskor a MÉF-t az Elosztói Engedélyes állapítja meg, amelyet Xxxxxxxxxxx és Kereskedő elfogad.
Mennyiségi Eltérés (ME) elszámolása profilos felhasználási helyek esetén:
A ME elszámolásának alapja az Elosztói Engedélyes(ek) által kiküldött felhasználási helyenkénti leolvasási adat. Az ME-ből származó költségeket az Elosztói Engedélyes(ek)sel a Kereskedő számolja el. A Kereskedő az Elosztói Engedélyesektől származó felhasználási helyenkénti ME-adatok alapján számláz a Felhasználó felé Mennyiségi Eltérést.
A Felhasználó profilos felhasználási helyeire vonatkozó Mennyiségi Eltérés a szerződéses egységár alapján kerül elszámolásra oly módon, hogy mind túlfogyasztás, mind alulfogyasztás esetén az eltérést a Kereskedő a szerződéses egységáron számítja fel és tünteti fel a számlán, azaz a fizetés a ténylegesen felhasznált energia után történik.
A havi elszámolás alapja távmért fogyasztási helyek esetében:
Az Elosztói Engedélyes által szolgáltatott ¼ órás mérési adatok és a villamos energiáért fizetendő egységár. Az energiaforgalom mérési feltételeinek hiányában az Elosztói Engedélyes számított vagy átalány jellegű fogyasztást állapíthat meg.
5.3. Az elszámolási időszak és az elszámoló számla
A Kereskedő a szolgáltatás díját elszámolási időszakra állapítja meg. Idősoros elszámolású Felhasználó esetén az elszámolás időszaka – eltérő megállapodás hiányában – egy hónap. Profil elszámolású Felhasználók fogyasztásmérő berendezését az Elosztói Engedélyes – a hálózathasználati szerződésben foglaltakkal összhangban – általában évente egyszer olvassa le, az elszámolási időszak ennek megfelelően egy év. A Kereskedő vállalja, hogy az általa nyújtott folyamatos szolgáltatás teljesítésének dátumát a kibocsátott számlákon feltünteti.
A Kereskedő az Elosztói Engedélyestől kapott fogyasztási adatok alapján az elszámolási időszakra vonatkozóan elszámoló számlát állít ki a Felhasználóval kötött szerződésben foglaltak szerint. Amennyiben a Felhasználó a Kereskedő által kiállított számlát az elszámolási időszak utolsó napjától számított 15 naptári napon belül nem kapja meg, köteles erről a Kereskedő ügyfélszolgálatát értesíteni.
Amennyiben a fogyasztásmérő berendezés leolvasása nem valósul meg, abban az esetben az elszámolási időszak automatikusan meghosszabbodik az eredeti elszámolási időszaknak megfelelő időtartammal. A sikertelen leolvasás miatt a Kereskedő jogosult részszámlát kibocsátani a leolvasás tervezett időpontjára vonatkozóan. Amennyiben a fogyasztásmérő berendezés ismételt leolvasása eredménytelen, abban az esetben a Kereskedő becsült mérőóraállás alapján állítja ki a számlát. Becsült számla alapján történő elszámolásért a Kereskedőt felelősség nem terheli.
5.4. Profil elszámolású Felhasználók esetén az éves leolvasási, elszámolási rendtől eltérően rendkívüli elszámolásra kerülhet sor:
• szerződés megszűnésekor (pl. kereskedőváltáskor, a Felhasználó elköltözése, illetve Felhasználási hely
megszűnése esetén).
• szerződésmódosításkor, abban az esetben, ha a névleges csatlakozási teljesítmény meghaladja a
profilozási határt.
5.5. A részszámla
Az éves elszámolási időszakon belül a Kereskedő részszámlákat állít ki a szerződés szerint becsült vagy – a Felek egyedi megállapodása esetén – a Felhasználó által diktált fogyasztásról, ellenkező megállapodás hiányában havi egyenlő részletekben.
5.6. A számlák kiegyenlítésének módja
A Felhasználó a szerződésben rögzített fizetési módon, a szerződésben rögzített fizetési határidőig történő fizetéssel, a Kereskedő nevében kiküldött bizonylatok (számlák) alapján egyenlíti ki a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban felmerülő díjakat.
A Felhasználók a szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásairól és arra vonatkozó befizetéseikről a Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet.
5.7. A fizetési kötelezettség teljesítésének időpontja
A Felhasználó a szerződésben rögzített fizetési határidőig történő fizetéssel, a Kereskedő nevében kiküldött bizonylatok (számlák, terhelő levelek) alapján egyenlíti ki a villamosenergia-szolgáltatással kapcsolatban felmerülő díjakat.
A Felek ellenkező megállapodása hiányában a villamosenergia-adásvételi szerződésben rögzített fizetési határidőt a számla kiállításának napjától kell számítani.
A fizetést akkor kell a Felhasználó részéről teljesítettnek tekinteni, amikor a pénzösszeget a Kereskedő bankszámláján jóváírják.
A Felhasználók a szolgáltatás igénybevételével keletkező tartozásaikról és arra vonatkozó befizetéseikről a
Kereskedő ún. ügyfélfolyószámlát vezet.
A Kereskedő a Felhasználónak visszajáró összegeket – ideértve a Kereskedő által jelen Szerződés vagy közigazgatási hatósági határozat alapján fizetendő kötbér, kártérítés, számlajóváírás szerinti összegeket – külön értesítés nélkül a lejárt fizetési határidejű tartozáso(k) kiegyenlítésére fordíthatja, vagy a Felhasználó részére a következő számlá(k)ban jóváírhatja, addig a nevére vezetett ügyfélfolyószámlán tartja. A Kereskedő a Felhasználó írásbeli kérésére a neki visszajáró összeget késedelem nélkül visszafizeti, amennyiben a folyószámlán nincs lejárt határidejű tartozás és a Felhasználó másként nem rendelkezett.
A Felek által kibocsátott számlák és terhelő levelek fizetése banki átutalással történik a szerződésben megjelölt vagy a Xxxxx által közösen írásban egyeztetett bankszámlaszámra. A fizetéssel kapcsolatos költségeket (beleértve a banki átutalással kapcsolatos költségeket) a Felhasználó viseli. A benyújtott számla összegéből bármilyen levonás csak a Felek külön írásbeli megállapodása esetén lehetséges. A Felhasználó köteles a banki átutalás közlemény rovatában a kiegyenlítésre kerülő számla sorszámát szerepeltetni. Ha a Felhasználó a közlemény rovatban nem hivatkozik a számla sorszámára, akkor a Kereskedő a legrégebbi lejárt számlát egyenlíti ki a befizetésből. A Felhasználó köteles az általa fizetendő összeget a Kereskedő bankszámlájára úgy átutalni, hogy az a fizetési határidő napján 14.00 óráig jóváírásra kerüljön. Amennyiben a fizetési határidő napja olyan napra esik, amely nem munkanap, akkor a Felek ellenkező megállapodása hiányában az azt megelőző utolsó munkanapon kell a fizetésnek megtörténnie.
A fizetési határidők szempontjából EUR-ban történő fizetések esetében TARGET nap az a nap, amelyen a Trans- European Automated Real-time Gross Settlement Express Transfer fizetési rendszeren keresztül euró fizetések teljesíthetőek.
A terhelő levél formájában meghatározott fizetési kötelezettségek (bírságok, pótdíjak, kötbérek és kártérítések stb.) fizetési határideje – a Xxxxx ellenkező megállapodása hiányában – a terhelő levél keltétől számított 8 naptári nap.
5.8. Kifogás a számla ellen
A Felhasználó a számla ellen Kereskedőnél kifogást emelhet a számla esedékességét megelőző munkanapig. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére halasztó hatálya nincs.
A Kereskedő vagy a megbízottja köteles a kifogást megvizsgálni, és ennek eredményéről a Felhasználót legkésőbb a
kifogás kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíteni.
Ha a téves vagy elmaradt elszámolás miatt a Kereskedőt, illetve megbízottját díj vagy díjkülönbözet illeti meg, a Felhasználó fizetési könnyítés iránti kérelemmel élhet a Kereskedő felé a számla esedékességének lejárta előtt. Ha a Felhasználó fizetési könnyítés iránti kérelmét a Kereskedő méltányolja, legfeljebb a téves vagy elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül egyenlő részletekben való megfizetéshez járulhat hozzá. A felek ilyen esetben írásos megállapodást kötnek. Ezen fizetési határidőkön túli teljesítés, valamint, ha a Felhasználó vagy Eltérő Fizető a további számláiban feltüntetett díjat esedékességkor nem egyenlíti ki, késedelmes fizetésnek minősül.
Ha a Kereskedő vagy a Felhasználó a megállapodás szerinti fizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, köteles a külön jogszabályban meghatározott kamatokat, valamint az igazolt költségeket a másik félnek megtéríteni.
5.9. Késedelmes fizetés
Késedelmes fizetésnek minősül, ha a Felhasználó a részére küldött számlán feltüntetett díjat a szerződésben meghatározott fizetési határidőig nem egyenlíti ki.
Amennyiben a Felhasználó a számla összegét az azon feltüntetett határnapig (esedékességig) nem fizeti meg, a Kereskedő a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot, valamint – ha annak feltételei fennálnak – a 2016. évi IX. törvényben meghatározott behajtási költségátalányt számít fel.
A Felhasználó alaptalan számlakifogása esetén is – a befizetési határidőig ki nem egyenlített összeg erejéig – késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt köteles fizetni. A kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja az esedékességet követő nap. A kamatfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a Felhasználó késedelmét kimenti. A Kereskedő jogosult a Felhasználó késedelmes fizetéséből adódó egyéb igazolt költségek felszámítására is.
A Kereskedő Üzletszabályzatának 2. sz. függeléke tartalmazza a Felhasználók késedelmes fizetéséből eredő, a társaság igényérvényesítéssel kapcsolatban felmerülő költségeinek részletezését. A késedelmes teljesítés esetén a Kereskedő a Felhasználó befizetéséből először a díjtartozást számolja el, majd a késedelmi kamatot, és végül a költségeket.
5.10. Fizetési hátralékok behajtása
Amennyiben a Felhasználó határidőre nem fizeti meg az általa igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként felszámított díjakat, a Kereskedő, a késedelmi kamat és behajtási költségátalány felszámítása mellett, hátralékkezelési eljárás alá vonja a tartozást.
A Kereskedő jogosult a Felhasználót, vagy a szerződés szerinti Eltérő Fizető felet telefonon megkeresni a hátralék rendezése érdekében. Ehhez a nyilvános telefonkönyvek adatait, illetve a szerződés megkötésekor rendelkezésre bocsátott telefonszámokat, a Kereskedő és a Felhasználó/Eltérő Fizető közötti bármilyen kapcsolatfelvétel során a Felhasználó/Eltérő Fizető hozzájárulásával a Kereskedő tudomására jutott telefonszámokat veszi igénybe.
A Kereskedő írásbeli fizetési felszólításban tájékoztatja a Felhasználót vagy az Eltérő Xxxxxx felet, hogy ha nem
rendezi a tartozást, a szolgáltatás felfüggesztése iránt intézkedhet.
A jelen ÁSZF-ben foglaltak szerint a Kereskedő, követeléskezelés céljából, jogosult a Felhasználó/Felhasználási hely,
ill. az Eltérő Xxxxxx adatait harmadik fél részére a Felhasználó/Eltérő Fizető előzetes tájékoztatása nélkül átadni.
A Felhasználó fizetési kötelezettsége szerződésben megállapított időtartamon túl történő elmulasztása esetére a Kereskedő az alábbiak szerint szerződésfelmondás, mérlegkörből való kizárás és az ellátás felfüggesztés (kikapcsolás) lehetőségével élhet.
A tartozással kapcsolatos adatokat az Kereskedő jogosult a tartozás behajtása érdekében ezzel foglalkozó, adatvédelmi lajstromszámmal rendelkező külső szervezetnek jogi vagy jogi úton kívüli eljárásra átadni, vagy engedményezett követelésként harmadik félre átruházni. A hatályos jogszabályok figyelembevételével a Kereskedő felszámolási eljárást is kezdeményezhet a Felhasználókkal (adósokkal) szemben. Ezen pontban meghatározott eljárásokkal összefüggésben felmerült költségeit a Kereskedő jogosult külön eljárási díjként az adósnak felszámolni.
A hátralékkezelés során a Felhasználó fizetéskönnyítés iránti kérelmet nyújthat be a Kereskedőhöz. A Kereskedő szabad belátása szerint dönt a Felhasználó kérelme tárgyában, részlet- vagy halasztott fizetési megállapodás kötése a Kereskedő részére nem kötelező. A kérelem elbírálásánál a tartozás mértéke, az elszámolás módja, a Felhasználó fizetési fegyelme és a számlák lejáratának ideje a mérlegelési szempont. A Kereskedő a Felhasználó kérelme alapján
a kérelmet elutasíthatja, annak helyt adhat, vagy a fizetéskönnyítési megállapodás megkötésének feltételéül szabhatja a tartozás bizonyos, általa meghatározott részének egyösszegű, azonnali megfizetését. A Kereskedő a fizetési könnyítési megállapodás megkötését kamatfizetési kötelezettséghez kötheti. A kamat mértéke magasabb lehet a jelen ÁSZF-ben vagy az adásvételi szerződésben meghatározott késedelmes fizetésre vonatkozó kamat mértékénél – ennek pontos mértékét a felek a fizetési megállapodásban rögzítik. Amennyiben Kereskedő hozzájárul a fizetési könnyítéshez, úgy a feltételekről a Felhasználóval írásban megállapodást köt.
A fizetéskönnyítési megállapodás azon a napon jön létre, amikor azt mindkét fél szabályszerűen aláírta és a Felhasználó által aláírt példány a Kereskedőhöz visszaérkezik.
A fizetéskönnyítési kérelem benyújtásának a folyamatban levő jogi eljárásokra, vagy a kikapcsolásra halasztó hatálya
nincs.
5.11. Biztosíték késedelmes fizetés vagy szerződésszegés esetére
5.11.1. A Kereskedő szerződéskötéskor vagy később, a kiszámlázott díjak késedelmes, nem a szerződésben meghatározott időben történő megfizetése, illetve a szolgáltatás díjának meg nem fizetése esetén biztosíték nyújtását, illetve óvadék letétbe helyezését kötheti ki a Felhasználó felé.
5.11.2. Amennyiben a Felhasználó helyett a Kereskedő vállalja a rendszerhasználati díjak fizetését, a Felhasználó a Kereskedő ilyen irányú írásbeli kérésére köteles a hálózathasználati szerződés megszegésére vonatkozó biztosítékot nyújtani a Kereskedő részére. A biztosíték formáját, illetve összegét a Kereskedő egyedileg határozza meg.
5.11.3. A Kereskedő különösen abban az esetben jogosult biztosítékot, illetve kiegészítő biztosítékot kérni a Felhasználótól, amennyiben – a Kereskedő megítélése szerint –
i) a Felhasználó pénzügyi helyzetében negatív változás következik be, vagy
ii) a Kereskedő megítélése szerint a meglévő biztosítékok tekintetében bekövetkező értékcsökkenés nem nyújt a Kereskedő számára megfelelő fedezetet, vagy
iii) más olyan körülmény merül fel, amely ezt indokolttá teszi.
Kereskedő a Felhasználótól pénzügyi biztosítékként óvadékot, bankgaranciát, az anyavállalat garanciáját vagy készfizető kezességvállalását kérheti a szerződéses kötelezettségek teljesítésének biztosítékául. A biztosítéknak a szerződés teljes időtartama alatt a fenti összegben rendelkezésre kell állni, így annak Kereskedő általi lehívása esetén a Felhasználó köteles azt 5 munkanapon belül az eredeti összegre feltölteni, ellenkező esetben a Kereskedő jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. Az óvadék összege valamennyi számla, terhelő levél kiegyenlítését követően – amennyiben nem kerül felhasználásra – visszajár, amely után a Kereskedő kamatot nem fizet. A bankgaranciának a szerződés megszűnését követő további 2 hónapig fenn kell állnia, és a Kereskedő által jóváhagyott, Magyarországon működő banktól fogadható el. Az anyavállalat készfizető kezessége akkor szűnik meg, amikor a Felhasználó/Fizető a szerződés szerinti kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
5.11.4. A Felhasználó köteles a Kereskedővel történt megegyezés szerinti biztosítékokat a Kereskedő rendelkezésére bocsátani. A biztosítékadással kapcsolatos további szabályokat a Kereskedő Üzletszabályzatának III/0.0.0. pontja tartalmazza.
5.12. Kockázati besorolás
5.12.1. A Kereskedő a Felhasználó/Eltérő Fizető kockázati besorolását az arra irányadó szabályzata szerint jogosult egyoldalúan módosítani. A Kereskedő a Felhasználó/Eltérő Fizető kockázati besorolásának változása esetén a fizetési határidőt és a hálózathasználat felfüggesztésének határidejét az alábbiak szerint, előzetes értesítést követően módosíthatja:
Kockázati besorolás | Fizetési határidő | Kikapcsolás |
A | egyedi megállapodás | 30 nap |
B | 20 nap | 15 nap |
C | 15 nap | 10 nap |
D | 12 nap | 5 nap |
E | előre számlázás | 1 nap |
5.12.2. Ha a Felek a Felhasználó/Eltérő Fizető szerződéskötéskor megállapított kockázati besorolásától szigorúbb fizetési határidőben állapodnak meg a Szerződésben, az Eltérő Fizető kockázati besorolásának kedvezőtlen irányú változása esetén a fizetési határidő mindaddig változatlan marad, amíg a Felhasználó/Eltérő Fizető kockázati besorolásának szintje el nem éri a Szerződésben kikötött határidőnek megfelelő kategóriát.
5.12.3. Amennyiben a Kereskedő a kockázati elemzés alapján a Felhasználót „E” kategóriába sorolja, úgy jogosult részszámla kiállítására vagy biztosíték kérésére az ÁSZF rendelkezései szerint.
5.12.4. Az 5.12.3 pont alapján kérhető részszámla összege az éves szerződött mennyiség 1/12 részének alapul vételével számított összeg, amely az előző havi egységáron kalkulálva kerül kiállításra. A Felhasználó /Fizető a részszámla összegét a tárgyhónap 1. napjáig köteles megfizetni. A Kereskedő a részszámlát úgy küldi meg a Felhasználó/Fizető részére, hogy a számla megküldése és teljesítési ideje között a fenti pont szerinti fizetési határidő figyelembevételre kerüljön. Amennyiben a Felhasználó/Fizető a részszámla összegét határidőben nem fizeti meg, a Kereskedő – választása szerint – jogosult a Felhasználót a fizetési határidő eredménytelen leteltét követő 1 nap után kikapcsolni, további kiértesítés nélkül. Amennyiben a Felhasználó
/Fizető a részszámla összegét a kikapcsolást követő 5 napon belül sem fizeti meg, a Kereskedő jogosult a villamosenergia-adásvételi szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a szerződéses mennyiségből a felmondás időpontjában a Felhasználó részére még le nem szállított mennyiség ellenértékének megfelelő összegű kötbért követelni.
6. Szerződésszegés
A Felek a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek megszegése, így különösen a teljesítés elmulasztása, késedelme kötbér, pótdíj és kártérítés fizetési kötelezettséget keletkeztet, illetve a szerződés másik Fél által történő rendkívüli felmondását alapozza meg. A Xxxxx mentesülnek a szerződésszegés jogkövetkezményei alól, ha bizonyítják, hogy az Vis Maior miatt következett be. A jelen pontban rögzített szerződésszegési esetek és azok itt előírt következményei nem zárják ki a szerződés bármely más pontjában meghatározott szerződésszegési eseteket, illetve az azokhoz fűzött jogkövetkezményeket.
6.1. Felhasználó általi szerződésszegés esetei és következményei:
a) A szerződésben vagy a Kereskedő Üzletszabályzatában vagy ÁSZF-ében rögzített díjak, illetve a kötbér, pótdíj, vagy egyéb szerződésben meghatározott, Kereskedőnek járó összegek szerződés szerinti kifizetésével kapcsolatos kötelezettségét késedelmesen teljesíti, a szerződésszegés következménye:
• késedelmi kamat,
• behajtási költségátalány,
• kikapcsolás,
• a szerződés azonnali hatályú felmondása.
Amennyiben a Felhasználó a Kereskedővel megkötött bármely villamosenergia-adásvételi és/vagy földgáz- kereskedelmi szerződéséből adódó bármely fizetési kötelezettségének az abban foglaltak szerint nem tesz eleget, úgy a Kereskedő jogosult a Felhasználóval megkötött bármely villamosenergia-adásvételi és/vagy földgáz-kereskedelmi szerződését azonnali hatállyal felmondani, illetve az e szerződésekkel érintett bármely felhasználási helyet vagy egyidejűleg azok mindegyikét a Felhasználó kockázati kategóriájának – amennyiben az egyes szerződések kockázati kategóriái eltérőek, akkor a legrosszabb kockázati kategóriának – megfelelően kikapcsoltatni.
b) villamosenergia-átvételi kötelezettségét azért nem teljesíti, mert az adott fogyasztási helyen az Elosztói Engedélyes a Felhasználó szerződésszegése miatt az ellátást szüneteltette vagy a fogyasztási helyet az ellátásból kikapcsolta. A szerződésszegés következménye: azonnali hatályú felmondás, alulvételezési pótdíj és kártérítés;
c) nem veszi át a szerződésben lekötött mennyiségeket (alulvételezés), vagy a szerződésben megjelölt maximum mennyiségnél többet vételez (túlvételezés). A szerződésszegés következménye:
• pótdíj, melynek alapját és mértékét a Szerződés tartalmazza.
Amennyiben a Felek a villamosenergia-adásvételi szerződésben Maximális Villamosenergia-mennyiség átvételében állapodnak meg, úgy az ezt meghaladó villamosenergia-fogyasztáshoz (túlvételezés) kapcsolódó fizetési kötelezettség:
1. a villamosenergia-fogyasztásért fizetendő emelt összegű díjat foglalja magába.
2. a Felhasználó felróható magatartásától függetlenül, objektív alapon fizetendő (csak abban az esetben nem kell az emelt összeget megfizetni, ha a túlvételezést vis maior vagy olyan körülmény okozta, ami a Kereskedő felelőssége, azonban a villamosenergia-fogyasztásért fizetendő szerződés szerinti normál díj ez esetben is terheli a Felhasználót).
3. ÁFA-fizetési kötelezettséget von maga után, mivel a szolgáltatás ellenértékének minősül
4. meg nem fizetése estén a Felhasználó díjhátralék miatt a villamosenergia-adásvételi szerződésben foglalt általános szabályok szerint kikapcsolható.
Amennyiben a Felek a villamosenergia-adásvételi szerződésben Minimális Villamosenergia-mennyiség átvételében állapodnak meg, úgy az ezt el nem érő villamosenergia-fogyasztáshoz (alulvételezés) kapcsolódó fizetési kötelezettség:
1. pótdíj, amely a szerződésszegés szankciója és az okozott kár megtérítésére szolgál.
2. a Felhasználó felróható magatartásától függetlenül, objektív alapon fizetendő (csak abban az esetben nem kell megfizetni, ha az alulvételezést vis maior vagy olyan körülmény okozta, ami a Kereskedő felelőssége).
3. ÁFA-fizetési kötelezettséget nem von maga után.
4. meg nem fizetése estén a Felhasználó a villamosenergia-adásvételi szerződésben foglalt
általános szabályok szerint kikapcsolható.
d) a Kereskedő által a fogyasztási helyek ellátására szolgáltatott villamos energiát a Kereskedő előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül továbbadja. A szerződésszegés következménye: azonnali hatályú felmondás és kártérítés;
e) hálózathasználati és/vagy hálózati csatlakozási szerződése megszűnt vagy azt a Felhasználó megszűntette a villamosenergia-adásvételi szerződés hatálya alatt. A szerződésszegés következménye: alulvételezési pótdíj és a villamosenergia-adásvételi szerződés hatályát veszti;
f) megsérti a Kereskedő teljes ellátási jogát. A szerződésszegés következménye: alulvételezési pótdíj, azonnali hatályú felmondás és kártérítés;
g) a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás esetében a fizetési határidő elmulasztása. A szerződésszegés következménye: a megállapodás, valamint a villamosenergia-adásvételi szerződés azonnali hatályú felmondása, továbbá az a) alpont szerint jogkövetkezmények;
h) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem vagy késedelmesen tesz eleget. A
szerződésszegés következménye: kötbér fizetése a Kereskedő részére;
i) a fentieken kívül a villamosenergia-adásvételi szerződésben, az ÁSZF-ben, illetve Üzletszabályzatban, jogszabályban foglaltakat egyébként megsérti, és ezzel kárt okoz. A szerződésszegés következménye: kártérítés.
6.2. A Kereskedő általi szerződésszegés esetei és következményei:
a) a villamos energiát nem a villamosenergia-adásvételi szerződésben meghatározott módon vagy késedelmesen, azaz nem a szerződés szerinti időponttól kezdődően szolgáltatja. A szerződésszegés következménye: kötbér és kártérítés.
b) amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt Felhasználó valamennyi lejárt tartozását és az egyéb költségeket megfizeti, a Kereskedő a Felhasználó visszakapcsolás iránti kérelme és a teljes tartozás rendezésének tudomására jutását követően 24 órán belül nem kezdeményezi a Felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. A szerződésszegés következménye: kötbér a Garantált Szolgáltatásokról szóló MEH-határozat szerint.
c) köteles a szerződés ideje alatt kereskedelmi tevékenységét – a Felek ellenkező megállapodása hiányában – fenntartani. Amennyiben ezt a Kereskedő nem tartja be, a szerződés megszűnik. A szerződésszegés következménye: kártérítés. A szerződés megszűnésétől számított 30 napig a Kereskedő teljes kártérítéssel tartozik a Felhasználó felé, így köteles megtéríteni számára a szerződés szerinti díjak és a Felhasználó transzparens módon igazolható villamosenergia-beszerzési költségei közötti különbözetből eredő kárát.
d) az általa garantált szolgáltatásokat nem, vagy nem megfelelően nyújtja. A szerződésszegés következménye: kötbér.
e) a szolgáltatás minőségi követelményeit megsérti, különösen:
• a felhasználási hellyel, a Felhasználó vagy Eltérő Fizető személyével kapcsolatos, a szerződésből eredő jogok gyakorlásához, valamint kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatot megváltozásának bejelentését követően, a Kereskedőnek felróható okból a nyilvántartási rendszerben 15 napot meghaladóan vezeti át, vagy az átvezetést elmulasztja. A szerződésszegés következménye: kötbér, valamint kártérítés.
• a számlázással kapcsolatos kötelezettségeit normál üzemvitel mellett megsérti. A szerződésszegés következménye: kötbér, valamint kártérítés.
f) a fentieken kívül a villamosenergia-adásvételi szerződésben, az általános szerződési feltételekben, illetve az Üzletszabályzatban, jogszabályban foglaltakat egyébként megsérti, és ezzel kárt okoz. A szerződésszegés következménye: kártérítés.
6.3. A Kereskedő által fizetendő kötbérek
A Kereskedő kötbérfizetési kötelezettsége a Garantált Szolgáltatások, a VET és a Ptk. szabályai szerint áll fenn. A Garantált Szolgáltatásokban meghatározott szerződésszegések esetén a kötbérfizetés automatikus, egyéb szerződésszegések esetén a Kereskedő felhasználói igénybejelentés alapján teljesíti kötbérfizetési kötelezettségét.
A Felek kötbérfizetése nem mentesít a szerződésszegéssel a másik Félnek okozott számszerűsíthető és a kötbér összegét meghaladó kár fentiek szerinti teljes megtérítésének kötelezettsége alól.
a) A Kereskedő a villamosenergia-ellátás késedelmes megkezdése esetén a kötbér mértéke a kötbér napi
10.000 Ft, de legfeljebb 300.000 Ft. A kötbér fizetésének feltétele, hogy a Felhasználó a szerződésszegés tényéről a Kereskedőt tájékoztassa. Amennyiben a Felhasználó a tájékoztatási kötelezettségének a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül nem tesz eleget, úgy a Kereskedő mentesül a kötbér megfizetésének kötelezettsége alól.
b) A garantált szolgáltatások nem teljesítése esetén fizetendő kötbérek mértékét az Üzletszabályzat 4. sz.
függeléke rögzíti.
c) A nyilvántartási, számlázási kötelezettségek megsértése miatt fizetendő kötbér összege: napi 10.000 Ft, de maximum 50.000 Ft, amely a Felhasználó igénybejelentésére 10 munkanapon belül fizetendő, vagy a következő számlában jóváírható.
6.4. A Felhasználó által fizetendő pótdíj mértéke az alábbi:
A 6.1. b) e) f) pontokban foglalt szerződésszegési esetekben a Felhasználó által fizetendő pótdíj a villamosenergia- adásvételi szerződés alapján elfogyasztani vállalt minimális villamosenergia-mennyiségből a szerződésszegés miatt el nem fogyasztott mennyiség és a szerződéses ár szorzatával megegyező összeg, minimális villamosenergia- mennyiség meghatározása hiányában a szerződött mennyiségből még el nem fogyasztott mennyiség szerződés szerinti díja, de minimum a teljes szerződött mennyiség szerződés szerinti díjának 30%-a.
A 6.1. h) pontban foglalt szerződésszegési esetben a Felhasználó által fizetendő kötbér: napi 10.000 Ft, de max.
50.000 Ft.
6.5. A kártérítés
A Felek kötelesek kártérítést nyújtani egymásnak a Ptk. általános szabályai szerint. A felek kártérítési felelőssége felróhatóság esetén (elsősorban szerződésszegéskor) áll fenn, azaz mentesülnek a felelősség alól, ha bizonyítják, hogy a késedelem elkerülése, illetve a hibátlan teljesítés érdekében úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a másik fél a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A szerződés szerint
elrendelt minden kártérítési összeget csökkenteni kell az ilyen követelések vonatkozásában a másik Fél részére biztosításból vagy más jogviszonyból, és egyéb kötelezettségből harmadik személyektől megtérülő összeggel.
Amennyiben a Felhasználónak olyan kárigénye merül fel, amelyért sem a Kereskedő, sem a Felhasználó nem felelős (harmadik személy által okozott károk), úgy a Felhasználónak kárigénybejelentést kell tennie, amit az Kereskedő az általános szabályok szerint elbírál.
A Kereskedő kártérítési ügyben hozott érdemi döntését a fogyasztóvédelmi hatóság és a Hivatal hatáskör hiányában nem vizsgálja felül. Ilyen esetben a Felhasználó bírósághoz fordulhat.
6.6. A villamosenergia-szolgáltatás felfüggesztése (kikapcsolás)
A Felhasználó a szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy a szerződés hatálya alatt:
• díjtartozása esetén a jelen ÁSZF szerinti esetekben a Kereskedő kezdeményezheti hálózathasználatának felfüggesztését (vagyis a Felhasználási Hely kikapcsolását),
• a Kereskedő akkor kezdeményezi a Felhasználó visszakapcsolását, ha a Felhasználó teljes tartozását rendezi, vagy a tartozás rendezéséről fizetési megállapodást kötöttek,
• a felfüggesztési (kikapcsolási) kérelem jogszerűtlensége miatt a Felhasználót érő károk megtérítését kizárólag a Kereskedővel szemben jogosult érvényesíteni.
A kikapcsolásról szóló értesítés esetében a Felhasználó kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre vonatkozó értesítését a Kereskedő tértivevényes levélben vagy a Felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon közli a Felhasználóval.
A felszólítást a Kereskedő úgy köteles kiküldeni, hogy a Felhasználónak maradjon ideje fizetési kötelezettségének teljesítésével a kikapcsolást megelőzni, vagy a kikapcsolással esetlegesen nála jelentkező károkat lehetőség szerint megelőzni.
Az Elosztói Engedélyes a felfüggesztésre vonatkozó kérelmet anélkül teljesíti, hogy bármilyen módon vizsgálná a Felhasználó felfüggesztésére vonatkozó kérelem jogszerűségét. Ha az Elosztói Engedélyes a kikapcsolást az erre irányuló felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül nem tudja végrehajtani, akkor erről értesíti a Kereskedőt. A Kereskedő az értesítés alapján jogosult a villamosenergia-adásvételi szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha a szerződésszegő állapot továbbra is fennáll. Ezt követően a Felhasználó vételezésére a szerződés nélküli vételezés szabályai az irányadóak.
Ha a Felhasználó valamennyi lejárt tartozását, az azt terhelő késedelmi kamatokat, behajtási költségátalányt, a behajtással kapcsolatos költségeket és a fogyasztói szolgálati díjakat a kikapcsolás megtörténte előtt megfizeti úgy, hogy legkésőbb a kikapcsolási értesítőben meghatározott kikapcsolási időtartam első napját megelőző utolsó munkanapon 15 óráig a felhasználó a tartozás hiánytalan teljesítését igazoló bizonylatot a kikapcsolási értesítőben szereplő faxszámra vagy elektronikus e-mail címre megküldi. Amennyiben az igazolás nem került megküldésre a fent említett határidőig, akkor a kikapcsolás végrehajtásra kerül.
A Kereskedő által kezdeményezett kikapcsolás esetén az Elosztói Engedélyes csak a Kereskedő kezdeményezésére kapcsolja vissza a Felhasználót. A Felhasználó a kikapcsolás időtartama alatt más Kereskedővel nem köthet villamosenergia-adásvételi szerződést.
6.7. A visszakapcsolás szabályai, felmondás
Ha a Felhasználó a fogyasztásmérő leszerelését követően kéri a fogyasztási hely visszakapcsolását, az Elosztói Engedélyes üzletszabályzatában szabályozott módon kell eljárni. Ha a kikapcsolt Ffelhasználó a tartozás teljes összegét megfizeti, a Kereskedő a Felhasználó visszakapcsolás iránti kérelme esetén a tartozás rendezésének
tudomására jutását követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a Felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását. A fenti szabályok alkalmazásában a teljes tartozás megfizetésére vonatkozó információt akkor lehet a Kereskedő tudomására jutottnak tekinteni, ha a felhasználó a tartozás hiánytalan teljesítését igazoló bizonylatot a kikapcsolási értesítőben szereplő faxszámra vagy elektronikus e-mail címre megküldi.
A tudomásra jutás napja az a nap, amikor a fenti két feltétel– a Felhasználó kifizeti a tartozását és ennek igazolását megküldi a Kereskedőnek – teljesül. Ha a tudomásra jutás napja munkaszüneti napra esik, a tudomásra jutás napja a feltétel teljesülését követő első munkanap.
A visszakapcsolást a Felhasználó jelenlétének hiánya nem akadályozza. Sem a Kereskedő, sem az Elosztói Engedélyes nem köteles a Felhasználót ért azon esetleges kárt megfizetni, amely abból ered, hogy a Felhasználó a fogyasztási berendezéseivel nem készült fel a visszakapcsolásra.
6.8. A közintézményi felhasználók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentességének szabályai
6.8.1. Moratórium
A VET 63/A. § alapján a VET Vhr.-ben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a Kereskedőnél és az Elosztói Engedélyesnél a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
Ha a közintézményi felhasználó a jogszabályi feltételeknek megfelel, a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
6.8.2. A jogosulti kör meghatározása
A közintézményi felhasználó fogalma:
a) a közoktatásról szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai óvoda vagy iskola, és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos közoktatási megállapodással rendelkezik,
b) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézmény, rehabilitációs intézmény, lakóotthon, átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, valamint a hajléktalan személyek nappali ellátását biztosító szociális intézmény, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
c) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ca) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
cb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik,
d) az egészségügyről szóló törvény szerinti fekvőbeteg-szakellátást biztosító egészségügyi intézmény, ha
da) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
db) egészségügyi közszolgáltatás biztosítására vonatkozó hatályos szerződéssel rendelkezik.
6.8.3. Eljárásrend, feltételek
6.8.3.1. A közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását a moratóriummal érintett időszakot (a továbbiakban: moratóriumi időszak) legalább 15 nappal megelőzően írásban kezdeményezi a Kereskedőnél és az Elosztói Engedélyesnél.
6.8.3.2. A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg a jogszabályban meghatározott dokumentumokkal igazolja, hogy a VET 63/A. §-ában és a Vhr. 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel.
6.8.3.3. A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, azaz teljes mértékben megfizette a moratórium előtti, alatti, ill. azt követően keletkezett tartozásait mind a Kereskedőnek, mind az Elosztói Engedélyesnek. Tartozásnak tekintendő az a követelése is a Kereskedőnek vagy az Elosztói Engedélyesnek, amelyre részletfizetési lehetőséget biztosított a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes, és még a részletfizetési megállapodásból eredő kiegyenlítetlen részlet áll fenn.
6.8.3.4. A moratóriumot biztosító Kereskedő és Elosztói Engedélyes a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét – a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével – a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes viseli.
6.8.3.5. Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását a VET-ben és a Vhr.-ben meghatározottaknak megfelelően kezdeményezte, a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
6.8.3.6. A közintézményi felhasználó a moratórium biztosításának kezdeményezésével egyidejűleg az alábbi dokumentumokkal köteles igazolni, hogy a VET 63/A. §-ában és a VET Vhr. 29/A. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel:
a) a 6.8.2. a) pont aa) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
b) a 6.8.2. a) pont ab) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,
c) a 6.7.2. b) pont ba) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
d) a 6.8.2. b) pont bb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
e) a javítóintézet kivételével a 6.8.2. c) pont ca) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel,
f) a javítóintézet kivételével a 6.8.2. c) pont cb) alpontja szerinti közintézményi felhasználó alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,
g) a javítóintézet alapító okirattal, és
h) a 6.8.2. d) pontja szerinti közintézményi felhasználó hatályos közfinanszírozási szerződéssel.
6.8.3.7. Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.
6.8.3.8. A Kereskedő és az Elosztói Engedélyes – az egymással történő egyeztetést követően – a moratórium biztosítására irányuló kezdeményezésnek – mind a Kereskedőhöz, mind az Elosztói Engedélyeshez történő – beérkezésétől számított 5 napon belül közösen értesítik a közintézményi felhasználót, hogy az a 6.8.3.6. pont, ill. a Vhr. 29/B. §-ban hivatkozott feltételeknek
a) megfelel, valamint arról, hogy a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében foglalt időszakra biztosítja, vagy
b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.
A b) pont szerinti elutasítás nem akadálya a moratórium ismételt kezdeményezésének.
A moratóriumi kérelem teljesítésére a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes a 6.8.3.6. pont szerinti feltételek teljesülése estén is csak a ki nem kapcsolt fogyasztási helyek vonatkozásában köteles.
6.8.3.9. A Kereskedő és az Elosztói Engedélyes a közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a moratóriumi időszakot követő 10 napon belül tájékoztatja a közintézményi felhasználót. A közintézményi felhasználó köteles a moratóriumi időszakban történt fogyasztásából eredő, a moratóriumi időszakbani esedékességtől számított, és az esedékességkor nem teljesített fizetési kötelezettsége után a Ptk. szerinti kamat megfizetésére is.
A közintézményi felhasználó moratóriumi időszak alatti fogyasztását a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes becslés útján, arányosítással, vagy az ügyfél által diktált óraállás szerint is megállapíthatja.
A közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a moratóriumi időszakot követő december 31-éig teljesíteni köteles, amennyiben a Kereskedő és az Elosztói Engedélyes a közintézményi felhasználóval másképp nem állapodtak meg.
A moratóriumi időszakot követően a közintézményi felhasználó kikapcsolható, ha
• a moratórium előtti lejárt tartozását a moratóriumi időszak végéig nem fizeti meg a Kereskedőnek és/vagy az Elosztói Engedélyesnek.
• a Kereskedő, vagy az Elosztói Eengedélyes felé a moratóriumi időszak alatti fogyasztásából eredő tartozásának esedékes részletével legalább 30 napos késedelembe esik. Ha nem kötnek a felek részletfizetési megállapodást, a közintézményi felhasználó akkor esik késedelembe, ha a moratórium alatti tartozás teljes összegének a tárgyhónapban esedékes részletét a tárgyhónap utolsó napjáig nem teljesíti. A közintézményi felhasználó a moratóriumi időszak megszűnésétől kezdődően a tárgyév december 31-ig terjedő időben havonta egyenlő részletekben köteles teljesíteni a moratórium alatti tartozását.
• a moratóriumi időszak után keletkezett tartozását a Kereskedő vagy az Elosztói Engedélyes felé a lejáratot követő 30 napon belül nem egyenlíti ki.
7. A szerződés időtartama és megszűnése
7.1. A szerződés időtartama
A szerződés a szerződésben meghatározott módon és időpontban lép hatályba.
7.2. A szerződés megszűnése
A határozatlan időre kötött villamosenergia-adásvételi szerződést Kereskedő és Felhasználó jogosult indokolás nélkül, a Szerződésben meghatározott, ennek hiányában 90 (kilencven) napos felmondási határidő kitöltésével, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén 30 (harminc) napos felmondási idő kitöltésével, írásban értesítés megküldésével felmondani. A felmondási idő a felmondási értesítő másik Xxx általi kézhezvételével kezdődik, és a szerződés a felmondási idő utolsó napján szűnik meg. A szerződés megszűnésének, illetve megszüntetésének szabályait az Üzletszabályzat III./1.6.-3. fejezete tartalmazza.
7.3. A szerződés azonnali hatályú felmondásának okai
7.3.1. Felmondás a Kereskedő részéről:
Eltérő rendelkezés hiányában a Kereskedő jogosult kezdeményezni a szerződés azonnali hatályú felmondását az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén, kivéve a Vis Maior esetét:
i) A Felhasználó fizetésképtelenségét az illetékes bíróság jogerős végzésben megállapítja, és ellene felszámolási eljárás indul; vagy a Felhasználó közgyűlése jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot hoz, vagy csődeljárást kezdeményez a Felhasználó maga ellen és nem teljesíti az eljárás alatt felhalmozott díjtartozást.
ii) A Felhasználó jelen szerződés szerinti bármely jogának és/vagy kötelezettségének engedményezése a Kereskedő előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül.
iii) A Felhasználó 6.1. pont szerinti szerződésszegése esetén, amennyiben az azonnali hatályú felmondás az
adott szerződésszegési eset jogkövetkezményeként fel van sorolva.
iv) Jogszabályváltozás esetén az Üzletszabályzatban foglaltak szerint.
v) Az Üzletszabályzatban meghatározott egyéb felmondási okok esetén.
7.3.2. Felmondás a Felhasználó részéről:
A Felhasználó jogosult kezdeményezni jelen szerződés azonnali hatályú felmondását az alábbi események bármelyikének bekövetkezése esetén, kivéve a Vis Maior esetét:
i) A Kereskedő az illetékes hatóság jogerős határozata alapján a jövőben, de még a szerződés időtartama alatt jogosulatlanná válik a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítésére és nincs olyan jogutódja, amely erre jogosult lenne.
ii) A Kereskedő fizetésképtelenségét az illetékes bíróság jogerős végzésben megállapítja, és ellene felszámolási eljárás indul; vagy a Kereskedő taggyűlése jogutód nélküli megszűnést kimondó határozatot hoz.
iii) A Kereskedő 6.2 pont szerinti szerződésszegése esetén, amennyiben az azonnali hatályú felmondás az adott szerződésszegési eset jogkövetkezményeként fel van sorolva.
7.4. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése
Ha a Felhasználó a Kereskedővel kötött határozott időre szóló, illetve az éves fordulónapos határozatlan időre szóló
villamosenergia-adásvételi szerződését a Kereskedő Üzletszabályzatának III./0.0.0.-1.6.4. pontja szerint, azaz a
határozott időtartam lejárta vagy a szerződésben rögzített fordulónap előtt felmondási ok nélkül meg kívánja szüntetni, kezdeményezheti a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését a Kereskedőnél. Ha a Kereskedő a közös megegyezéssel történő megszüntetéssel egyetért, a villamosenergia-adásvételi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését szerződés megszűntetési díj megfizetéséhez kötheti A szerződés megszűntetési díj összege a Szerződés alapján elfogyasztani vállalt minimális villamosenergia-mennyiségből a közös megegyezéssel történő megszüntetés időpontjáig el nem fogyasztott mennyiség és a szerződéses ár szorzatával egyenlő. Amennyiben a Felhasználó szerződésében minimális villamosenergia-mennyiség nem került meghatározásra, úgy a szerződésmegszüntetési díj összege a szerződött mennyiségből még el nem fogyasztott mennyiség és a szerződéses ár szorzatával egyenlő, de minimum a teljes szerződött mennyiség szerződés szerinti díjának 30%-ával.
8. A kereskedőváltás szabályai
Ha a Felhasználó a villamos energia vásárlására másik kereskedővel köt újabb ellátásalapú szerződést („kereskedőváltás”), az új kereskedő köteles írásban bejelenteni az Elosztói Engedélyes és a régi kereskedő részére a kereskedőváltás időpontját, illetve az új kereskedő adatait. A kereskedőváltás szabályait részletesen a Villamosenergia-kereskedelmi Üzletszabályzat III.1.7 pontja tartalmazza, amely a felekre kötelező érvényű.
9. Vegyes rendelkezések
9.1. Meghatározások, fogalmak
Amennyiben a szövegösszefüggésből kifejezetten más nem következik, a Szerződésben használt fogalmak a vonatkozó jogszabályokban, illetve a Kereskedő Üzletszabályzatában rögzített jelentéssel bírnak.
9.2. A szerződés mellékletei
A szerződés mellékletei a szerződés elválaszthatatlan részét képezik, és a szerződésre tett bármely utalás magában foglalja a szerződés mellékleteit is. A Kereskedő Üzletszabályzatában foglaltakat – kivéve, ha adott kérdésről a szerződésben kifejezetten másként rendelkeznek – a Felek jogviszonyukra irányadónak tekintik.
9.3. Jogok és kötelezettségek átruházása
A Felhasználó előzetesen, kifejezetten és minden további feltétel nélkül hozzájárul ahhoz, hogy a Szerződés teljes időtartama alatt a Kereskedő – Felhasználóhoz intézett egyoldalú írásbeli nyilatkozattal – a Szerződést, illetve a szerződésből eredő jogot vagy kötelezettséget bármely Kapcsolt vállalkozása részére átruházza, feltéve, hogy a Kapcsolt vállalkozás rendelkezik a Hivatal által kiadott működési engedéllyel.
A Szerződés változatlan tartalommal történő, teljes átruházása esetén az átruházó Fél az átruházás hatálya beálltának időpontjától kezdődően mentesül a szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítése alól.
9.4. Titoktartás
Szerződő felek kötelesek betartani az adatvédelmi szabályokat, különös tekintettel bizalmasan kezelnek minden egymásnak átadott, üzleti titoknak minősülő információt, valamint minden olyan információt, dokumentációt, adatot, amelyeket írásban bizalmasnak minősítettek (bizalmas információ), vagy jogszabály annak minősít.
Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
A Felek titoktartás kötelezettsége a tudomásukra jutott üzleti titkokra és bizalmas információkra, így különösen szakmai megoldásra, know-how-ra is kiterjed. A Felek a szerződéssel kapcsolatos okmányokat és információkat kizárólag a szerződés teljesítésére használhatják fel. A másik fél előzetes jóváhagyása nélkül ilyen információt egyik fél sem tehet közzé, harmadik személy rendelkezésére nem bocsáthat, kivéve, ha ezt érvényes és hatályos jogszabály alapján valamely bíróság vagy más hatóság, államigazgatási szerv elrendeli.
A jelen szerződés tartalma – annak teljes szövege és különösen az ebben foglalt díjak összege – bizalmas információnak minősül. A jelen titoktartásról szóló pont rendelkezései a szerződés megszűnése után is hatályban maradnak.