Flotta casco biztosítás különös feltételei (FCKF3)
Flotta casco biztosítás különös feltételei (FCKF3)
Hatályos: 2021. március 1-jétől
Nysz.: 22277
Tartalomjegyzék
II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 4
IV. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló, speciális próbarendszámra vonatkozó kockázatviselés eltérő szabályai 5
V. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 6
VII. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 7
X. A szerződő/biztosított kötelezettségei, kárrendezéshez szükséges dokumentumok 8
XI. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 11
XII. A szerződésben érintett felek jogállása 11
XIII. A szerződés módosítása közös megegyezéssel 11
XIV. A szerződés megszűnése 11
XVI. A Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő szabályok 12
XVII. Értelmező rendelkezések 12
Flotta Casco biztosítás különös feltételei (FCKF3)
I. Általános rendelkezések
I.1. A biztosítás tárgya
Jelen feltételekben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosított gépjárművekben, azok alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a biztosítási fedezet a felek megállapodása alapján kiterjed.
I.2. A szerződő és a biztosított
Flotta casco biztosítás szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (Általános vagyonbiztosítási feltételek (továbbiakban ÁVF) 1.2.1.). A biztosított személy a biztosított gépjármű tulajdonosa.
I.3. A biztosított vagyontárgyak
I.3.1. A biztosított gépjárművek
Az a gépjármű, amelyre a szerződés szerinti biztosítási fedezet kiterjed. Flotta casco szerződéssel kizárólag a jelen feltételek szerinti, magyar- országi telephelyű gépjárművek biztosíthatók.
A gépjármű a biztosítási adatközlés során megadott gyártmánynak, típusnak és kivitelnek megfelelően van biztosítva, beleértve a gyári széria alapkiviteltől eltérő felszerelést és tartozékot, illetve a különleges felépítményeket (a gépjárműre szerelt, munkavégzés célját szolgáló berende- zések) és a gyári alapkiviteltől eltérő speciális kivitelezésű gépjárműveket.
I.3.2. A biztosított tartozékok
A gépjármű alvázszáma alapján nem meghatározható, a gépjárműbe a gyártás során, vagy utólag beépített tartozékokra, felszerelésekre vagy különleges felépítményekre abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, amennyiben a szerződő/biztosított az utólag beépített tartozékok, felszerelések vagy különleges felépítmények meglétét az előzetes adatközlés és szerződéskötés során a valóságnak megfelelően közölte a biztosítóval.
I.4. Biztosítási események
A biztosítási fedezet az alábbi biztosítási eseményekre terjedhet ki.
I.4.1. Töréskár
Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember, állat magatar- tását vagy a gépjármű műszaki hibáját) okozott sérülés, valamint idegen, harmadik személy vagy állat által okozott rongálás, feltéve, hogy az a kárbejelentésben leírtaknak megfelelően következett be.
I.4.2. Elemi kár
A gépjármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező kár:
– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;
– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés.
Kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gép- járműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.
I.4.3. Lopáskár
Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet
– jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és nem kerül meg, vagy
– ellopják, feltéve, hogy a cselekmény időpontjában valamennyi biztonságtechnikai berendezést rendeltetésszerűen működtették.
Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja vagy elsikkasztja.
Pótkocsi esetén a lopás biztosítási esemény kizárólag akkor valósul meg, ha az esemény időpontjában a pótkocsi a vontatóra van kapcsolva, vagy zárt és őrzött telephelyen tárolják vagy a lezártságot biztosító királycsapszeg zár vagy vonóvillazár működőképes és lezárt állapotú.
I.4.4. Rész lopáskár
Biztosítási eseménynek minősül, ha a rendeltetésszerűen működtetett valamennyi biztonságtechnikai berendezéssel védett gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják.
I.4.5. Rablás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet annak jogszerű használójától erőszakkal, illetve élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, vagy a jogszerű használó öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével jogtalanul eltulajdonítják.
I.4.6. Üvegkár
II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás
II.1. Biztosítási összeg
A biztosított gépjárműre vonatozó maximális biztosítási összeg a gépjármű vételkori számlaértéke.
A szerződőt a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg.
II.2. Biztosítási szolgáltatás
II.2.1. A szolgáltatás közös szabályai
II.2.1.1. Amennyiben a biztosított általános forgalmi adó (áfa) vagy egyéb közteher visszatérítésre jogosult, akkor a biztosító a szolgáltatás összegét a visszaigényelhető áfa-val vagy egyéb közteherrel csökkentve teljesíti.
II.2.1.2. A biztosító indokolt esetben, számla ellenében, önrész levonása nélkül mindösszesen legfeljebb 100.000 Ft összeghatárig megtéríti:
– a gépjármű mentésének költségeit,
– a gépjármű tárolásának költségeit, amennyiben a gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolása nem biztosított, legfeljebb a szolgáltatás teljesítésének időpontjáig,
– a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának költségeit.
II.2.1.3. A lecserélt alkatrészeket és a gépjárműmaradványt a biztosító nem köteles átvenni.
II.2.1.4. Amennyiben a szerződő által a gépjárműre megadott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában ténylegesen megállapítható járműérték, a biztosító a megadott biztosítási összeg és a szerződéskötés időpontjában érvényes ténylegesen megállapítható járműérték arányában nyújt szolgáltatást. Ha a megadott biztosítási összeg nagyobb, mint a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában ténylegesen megállapítható járműérték, a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában érvényes ténylegesen megállapítható járműértéket meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis és a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
II.2.1.5. A biztosító az esetleges díjelmaradás összegét jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni.
II.2.2. Extra szolgáltatások külföldi utazás esetén
II.2.2.1. A biztosító a külföldön bekövetkezett biztosítási esemény miatt menetképtelenné vált gépjármű szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságának figyelembevételével az általa egyedileg meghatározott összeghatárig megtéríti.
II.2.2.2. A biztosító indokolt esetben, számla ellenében, önrész levonása nélkül megtéríti a biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált gépjárműnek Magyarországra, a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a szakszerű javításra alkalmas műhelybe való szállításának és táro- lásának költségeit
– személy- és 3,5 tonna össztömeg alatti gépjárművek esetén mindösszesen legfeljebb 300.000 Ft-ig,
– 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsi, 9 főnél több személy szállítására alkalmas autóbusz, pótkocsi, félpótkocsi, von- tató, és lassú jármű esetén mindösszesen legfeljebb 100.000 Ft-ig.
II.2.2.3. Amennyiben a gépjármű a II.2.2.1 pont szerinti szükségjavítás a meghatározott összeghatáron belül nem végezhető el, úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagy- ható külföldön.
II.2.2.4. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképtelenné vált gépjárműben(- vön) utazó személyek hazatérésének – a II. osztályú vasúti díjszabásának megfelelő – költségeit valamennyi gépjárműben(vön) utazó személy vonatkozásában összesen legfeljebb 100.000 Ft erejéig.
II.2.3. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén
II.2.3.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében:
a) a gépjármű megsemmisült vagy
b) ellopták vagy elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig nem került meg vagy
c) a gépjármű gazdasági vagy műszaki totálkárt szenvedett.
II.2.3.2. Új gépjárműnek minősülő személygépkocsik és legfeljebb 3,5 tonna megengedett össztömegű tehergépkocsik totálkára esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónapig az extra tartozékok értékével növelt, kedvezményekkel csökkentett bruttó új számlaérték önrésszel és maradványértékkel csökkentett összegét téríti meg a biztosító.
Ha az előző mondatban megjelölt új gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónap eltelt, valamint használt gépjárművek esetén a biztosítási szolgáltatás a gépjármű káridőponti forgalmi értéke csökkentve az önrésszel és a maradványértékkel.
II.2.3.3. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adójellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a bizto- sító a gépjármű káridőponti forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon megtérülő
– közterhek arányosított értékét. Ezen arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy fel- merült, de utóbb bármely módon megtérült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.
II.2.3.4. A biztosító a maradványértéket úgy határozza meg, hogy a roncsra vételi ajánlatokat szerez be használt-gépjármű kereskedőktől. A marad- ványértéknek a legmagasabb kereskedői ajánlatot kell tekinteni. A biztosított a maradványérték meghatározásáról szóló értesítést követően jogosult a maradványt értékesíteni. Amennyiben a biztosított a biztosító által meghatározott maradványértéknél alacsonyabb áron értékesíti a maradványt, úgy a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni.
Ha az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.
II.2.3.5. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű a biztosítási szolgáltatás kifizetése előtt megkerül, úgy a biztosítási fedezet fennmarad. A biztosító a lopással, illetve rablással ok-okozati összefüggésben felmerült javítási költségeket a részkárok megtérítésére vonatkozó szabályok szerint megtéríti.
Amennyiben az ellopott vagy elrabolt gépjármű a szolgáltatás teljesítése után megkerül, úgy a biztosított arra igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni.
II.2.4. Biztosítási szolgáltatás részkár esetén
II.2.4.1. A biztosító megtéríti a gépjármű biztosítási eseményből eredő sérüléseinek ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a helyreállítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész- illetve munkadíjárak alapján számolt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített anyagok és alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő meny- nyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek vehetők figyelembe. A fényezőanyagok árát legfeljebb 100% fényezési műhelyindexszel, az apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában kell meghatározni.
Amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett, akkor a biztosítási szolgáltatás alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár. A képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja.
Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer költségeit téríti meg.
II.2.4.2. A biztonságtechnikai berendezések, illetve azok alkatrészei és tartozékai (például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák) cseréjének költségét kizá- rólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha azok beszerzése, cseréje, beépítése, helyreállítása megtörtént és ezt számlával igazolják.
II.2.4.3. A biztosító az alkatrészek és a fényezés költségeiből az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Ki- vételt képez ez alól, ha az átlagosan használt gépjármű első forgalomba helyezéstől számított hat év még nem telt el, mert ilyenkor a biztosító csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműelemek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezé- sek, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.
II.2.4.4. Üvegkár biztosítási esemény esetén az üveg cseréjének költségét téríti meg a biztosító, kivéve, ha a sérült üveg csere nélkül javítható. A szol- gáltatásból a szerződés szerinti önrészt le kell vonni.
A csere nélkül javítható üveg javítása esetén a szolgáltatásból a biztosító nem von le önrészesedést.
II.2.4.6. A kárfelvételi jegyzőkönyvben leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított a szolgáltatás teljesítéséig köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító a leadásra kijelölt alkatrészek vonatkozásában nem teljesít biztosítási szolgáltatást.
III. Területi hatály
A biztosítás Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Ma- cedónia, Észtország, Finnország, Fehéroroszország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Ko- szovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Moldvai Köztársaság, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország európai része (a Bulgária, Égei-tenger, Márvány-tenger, Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna és a Vatikán egész területén belül bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki.
IV. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló, speciális próbarendszámra vonatkozó kockázatviselés eltérő szabályai
IV.1. A szerződés létrejötte
IV.1.1. A szerződés a szerződőnek a biztosítás megkötésére irányuló ajánlatának biztosító által történő kifejezett, írásbeli elfogadásával jön létre. Rá- utaló magatartással, valamint szóban a szerződés nem köthető meg.
IV.1.2. A biztosító egyedi kockázat elbírálást végez és ennek eredményeként a fedezetbe vonást elutasíthatja, vagy egyedi biztosítási díj ellenében vállalja az alábbi gépjárművek biztosítását:
– személygépkocsik és maximum 3,5 tonna össztömegű tehergépkocsik, amelyeknek a szerződő által a gépjárműre megadott biztosítási összege meghaladja a 30.000.000 Ft-ot,
– 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsik, 9 főnél több személyt szállító autóbuszok, pótkocsik, félpótkocsik, vontatók és lassú járművek, amelyeknek a szerződő által a gépjárműre megadott biztosítási összege meghaladja az 50.000.000 Ft-ot.
IV.2. A kockázatviselés kezdete
IV.2.1. Induló állomány: A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton megjelölt időpontban, de legkorábban az ajánlat megtételét követő nap 0 órakor kezdődik. Továbbá a kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a gépjármű forgalomba helyezésének időpontja.
IV.2.2. Növekmény: A biztosító kockázatviselése a változás bejelentésben megjelölt időpontban, de legkorábban a bejelentés megtételét megelőző 5 munkanap 0 órájától kezdődik. Amennyiben a bejelentésben nincs megjelölve a kockázatviselés kezdetének időpontja, úgy a kockázatviselés a bejelentés biztosítói tudomásul vételét követő nap 0 órakor kezdődik. Továbbá a kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint a gépjármű forgalomba helyezésének időpontja.
IV.3. Módozatok
A biztosítási szerződés megkötésekor az alábbi csomagok választhatóak:
– Optimál, amely csomag töréskár, elemi kár, lopáskár, rész lopáskár, rabláskár, üvegtörés,
– Standard, amely csomag töréskár, elemi kár, üvegtörés,
– Minimal, amely csomag elemi kár, üvegtörés,
– Special, amely csomag elemi kár, lopáskár, rabláskár,
– Lopás, amely csomag lopáskár biztosítási eseményekre terjed ki.
A Special és Lopás csomagok esetén az önálló üvegtörés kár és rész lopáskár nem minősül biztosítási eseménynek.
A fedezetbe vonni kívánt 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti tehergépkocsik, 9 főnél több személyt szállító autóbuszok, pótko- csik, félpótkocsik, vontatók és lassú járművek esetén csak Optimál vagy Standard módozat választható.
IV.4. A biztosítási évforduló
A biztosítási évforduló – eltérően az ÁVF. IV.2. pontjában írtaktól – minden évben a flottaszerződés kockázatviselés kezdőnapjával megegyező naptári nap. Amennyiben az adott évben ilyen nap nincs, úgy az azt követő nap minden biztosított gépjármű tekintetében.
IV.5. Próbarendszámra vonatkozó kockázatviselés eltérő szabályai
A próbarendszámra, illetve az azzal üzemeltetett gépjárművekre kötött biztosítás kizárólag azon gépjárművekre terjed ki, amelyeket a próbarendszámhoz tartozó indítási naplóba bejegyzett időtartam alatt és útvonalon, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő módon és céllal használták. A biztosító kockázatviselése kizárólag a gépjármű próbarendszámmal történő üzemeltetése ideje alatt bekövet- kező biztosítási eseményekre terjed ki.
A biztosító szolgáltatásának felső határa az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában a szerződésben szereplő biztosítási összeg. A szolgáltatás mértékének kiszámítására a szerződés általános szabályai értelemszerűen irányadóak.
V. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai
V.1. A díj számításának módja
A díjszámítás módja a gépjármű fedezetbe vonásakor megállapított, a jármű értékét kifejező összeg és a díjtétel szorzata, kivéve, ha a felek darabdíj alkalmazásában állapodnak meg.
V.2. A biztosítási díj módosítása
V.2.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így az alkatrészárak vagy szervizdíjak mér- tékének, a flotta casco módozat vagy az adott flotta szerződés tekintetében felmerült károk és költségek együttes összegének a szerződés tekintetében megállapított díjhoz viszonyított arányának a szerződés teljes élettartama alatt bekövetkezett, jelentős, lega- lább 5%-ot meghaladó változására vagy a biztosító működését érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben módosíthatja.
V.2.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépé- sét legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmondhatja.
Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
V.3. A díjfizetés és a díj esedékessége
V.3.1. A biztosító minden hónap 2. munkanapjáig hozzáférhetővé teszi a szerződő számára a gépjármű állomány aktuális adatait és a számlázandó tételeket elektronikus formátumban (egyeztető lista).
A biztosító az egyes gépjárművekre vonatkozó biztosítási jogviszonyokat egyedi kötvényszámon tartja nyilván és az egyeztető listát is ennek megfelelően állítja ki.
V.3.2. A szerződő a rendelkezésére bocsátott egyeztető lista alapján a hozzáférés biztosítását követő 4 munkanapon belül visszajelzést adhat a biz- tosító felé, és kérheti az adatok pontosítását.
V.3.3. A biztosító a visszajelzések alapján a szükséges módosításokat elvégzi, és az esedékes biztosítási díjakról havonta egyszer, minden hónap 10. napjáig számlát állít ki.
V.3.4. A biztosító jogosult a gépjármű állományra vonatkozó biztosítási díjat megbontva, azaz több számla kiállításával kiterhelni.
V.3.5. A számla tartalmazza
– a tárgy hónap első napján a biztosító nyilvántartása szerint állományban lévő gépjárművek tárgyhónapra vonatkozó folytatólagos díjelőírá- sait,
– a tárgyhónapot megelőző hónap gépjárműállomány változásai alapján az első díjelőírások, díjmódosítások, valamint a megszűnt biztosítási jogviszonyok vonatkozásában visszatérítendő díjak összegét.
V.3.6. Az első és folytatólagos díjelőírásokból a visszatérítendő díjak nem vonhatók le.
A visszatérítendő díjakat a biztosító a szerződő rendelkezése alapján visszafizeti vagy más biztosítási szerződésre illetve biztosítási jogviszony- ra könyveli át.
V.3.7. A számla kiállítását követően bejelentett, de a kiszámlázott időszakra vonatkozó változásokból eredő díjváltozásokat a biztosító a soron követ- kező számlában veszi figyelembe.
V.3.8. A számla esedékessége azon naptári hónap 25. napja, amely hónapban az adott díjakra vonatkozó számlát a biztosító kiállítja.
V.3.9. Amennyiben a szerződő a kiszámlázott biztosítási díjat nem fizeti meg, úgy a flotta casco szerződés a számla esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik.
V.3.10. Amennyiben a szerződő a kiszámlázott biztosítási díjnak csak egy részét fizeti meg, a részteljesítés összegét a biztosító csak a szerződővel történt egyeztetés eredménye után írja jóvá a szerződő által meghatározott biztosítási jogviszonyokon (kötvényeken). Az egyeztetés lezárásáig a részteljesítés összege függőszámlán marad. Ha a szerződő a biztosító felhívására részleges díj jóváírásáról nem rendelkezik és az előző bekezdés szerinti határidő eltelik, a szerződés megszűnik és a biztosító a jóvá nem írt díjat a szerződőnek visszafizeti.
V.3.11. A szerződés évfordulóra történő felmondása esetén a szerződő az utolsó kiállított számla szerinti biztosítási díjat a számla esedékességét követő 5 napon belül köteles kifizetni.
V.3.12. Ezen határidő eredménytelen elteltét követően a szerződő köteles megfizetni a vállalkozások közötti késedelmes teljesítés esetére a Ptk. alapján járó emelt szintű késedelmi kamatot és a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet átültető jogszabályban meghatározott összeget a biztosító számára.
V.3.13. Amennyiben a szerződő nem vagy nem az V.3.2. pontban jelölt határidőben jelzi a biztosító felé az egyeztető listában észlelt eltérése- ket, úgy a kibocsátott számla teljesítését nem tagadhatja meg. Az esetleges eltéréseket a következő havi számlában kell elszámolni.
V.3.15. A biztosítási díjak teljesítésére az Általános Forgalmi Adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. 58. § (1) bekezdés szerinti határozott időre szóló elszá- molás szabályai is alkalmazandók.
VI. Önrészesedés
Az önrészesedést biztosítási eseményenként és gépjárművenként kell levonni a biztosítási szolgáltatásból akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be.
VII. A biztosító szolgáltatásának esedékessége
A biztosító szolgáltatása a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges valamennyi irat biztosítóhoz történő beérkezését követő
VIII. Kockázatkizárás
A biztosító nem téríti meg a kárt, ha
VIII.1. a gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkezett;
VIII.2. a sérülés nem baleseti jelleggel következik be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.);
VIII.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forra- dalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül a mindenkor hatályos Büntető Törvénykönyvben meghatározott terrorcselekmény és annak minősített esetei;
VIII.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezéséből eredően keletkezett;
VIII.5. a gépjármű jogszerű vezetője ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól és a kár ezzel okozati összefüggésben kelet- kezett;
VIII.6. ionizáló sugárzás hatására következett be;
VIII.7. munkavégzésre (ide nem értve a közúti személy- és áruszállítást) rendelt gépjárműben, annak munkavégzése vagy a közlekedésre való előkészítése során következett be, még akkor sem, ha a munkavégzés közúton vagy közúti közlekedéssel egyidejűleg, az alatt történt;
VIII.8. az a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye, annak kísérlete során vagy annak következtében következik be;
VIII.9. a gépjármű jogszerű használója a káresemény idején a gépjárművet alkoholos befolyásoltság alatt vezette – ilyennek minősül a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint;
VIII.10. a biztosított gépjárművet nem a szerződésben meghatározott módon, illetve jelleggel használták;
VIII.11. a gépjárművön a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket és ez a tény közrehatott a biztosítási ese- mény bekövetkezésében;
VIII.12. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.
VIII.13. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve, ha a szerződő illetve a biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosí- tási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy tudtával és beleegyezésével vezeti a gépjárművet.
VIII.14. Nem téríti meg a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban fennálló véralkohol/légalko- hol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetet- lenné vált.
VIII.15. Nem terjed ki a kockázatviselés a növekmények lopáskár biztosítási eseményére, ha gépjárművet nem szerelték fel immobiliserrel.
VIII.16. A biztosító nem téríti meg a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekben és tartozékokban bekövetkezett kárt.
VIII.17. A biztosító nem téríti meg a nem gyárilag beépített navigációs rendszerben, a tetőcsomagtartóban és a rá rögzített tárgyakban, pél- dául kerékpártartóban, kerékpárban, síboxban, stb. bekövetkezett kárt.
VIII.18. A biztosító nem téríti meg a gépjármű esztétikai, azaz a rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló sérüléséből eredő kárt, a teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjármű- vekkel kapcsolatos költségeket, valamint más következményi károkat.
VIII.19. Speciál és Lopás csomag esetén az üvegkár és a rész lopáskárok nem minősülnek biztosítási eseménynek.
IX. A biztosító mentesülése
IX.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt
– a biztosított, illetve a szerződő fél,
– a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
– a biztosított gépjárművének üzemeltetésében, őrzésében, felügyeletében közreműködő alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, tagjuk vagy szervük
jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották. Az ÁVF X. pontjában („A biztosító men- tesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:
a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;
b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye;
c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követelményének.
XI.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:
a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ab- laküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya, illetve bármilyen olyan eszköz elhagyása, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjár- művet megfelelően lezárt helyen;
b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa, illetve bármilyen olyan eszköz, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható.
IX.3. A XI. fejezet IX.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskockázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását vagy számlával történő iga- zolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.
A biztosító nem téríti meg a lopáskockázat szünetelése alatt bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgáltatás iránti igényeket.
IX.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő, illetve a biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.
IX.5. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a X. és XI. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek. A biztosító olyan arányban mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amilyen arányban a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség megsértése közrejátszott a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a kár mértékének növekedésében. A kötelezettségsértés mértékét esetről esetre kell vizsgálni.
X. A szerződő/biztosított kötelezettségei, kárrendezéshez szükséges dokumentumok
Amennyiben a jelen fejezet a szerződő/biztosított részére közlési, változás bejelentési vagy felvilágosítás-adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 6:452. §-a szerinti közlési és változás bejelentési, valamint a Ptk 6:453.
§-a szerinti felvilágosítás-adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
X.1. A szerződő/biztosított tájékoztatási és változás bejelentési kötelezettségei
X.1.1. A szerződő/biztosított a biztosító által kért, valamint a kockázat elvállalása szempontjából lényeges adatokat, információkat köteles az előzetes adatközlés és szerződéskötés során a valóságnak megfelelően közölni és ezek változását – ideértve a növekményeket és a már biztosított gépjárművek tekintetében bekövetkezett érdekmúlást – 5 munkanapon belül bejelenteni.
X.1.2. Amennyiben a szerződő/biztosított a szerződéskötés vagy a biztosítási fedezet kiterjesztése során olyan lényeges körülményt hallgat el, vagy nem a valóságnak megfelelően tüntet fel, amely a biztosító mentesülésének vagy a szerződés részbeni vagy teljes érvényte- lenségének jogkövetkezményét nem vonja maga után, hanem kizárólag a biztosítási díj megállapítására van kihatással, úgy a bizto- sító káresemény bekövetkezése esetére fenntartja a jogát az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően feltüntetett körülmény ismeretében számított biztosítási díj és a valós körülmény ismeretében számított biztosítási díj arányában történő biztosítási szolgál- tatás nyújtására. A biztosító ezen feltételeket gépjárművenként vizsgálja és alkalmazza.
X.1.3. A gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak, illetve bármilyen olyan eszköznek, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, másolását, elvesztését, megsemmisülését a biztosítónak haladéktalanul be kell jelenteni. A biztosító előírhatja ezen tar- tozékok és a zárgarnitúra cseréjét.
X.1.4. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön történő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk. 6:446. § (1) be- kezdésében biztosított jogával élve a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
X.1.5. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.
X.2. Kár esetén a szerződő és a biztosított különösen az alábbi kötelezettségeknek köteles eleget tenni:
X.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni az ÁVF-ben meghatározottak szerint. A 2 napon túl és a szerződés megszűnését követően bejelentett károk esetén csak abban az esetben áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha kétséget kizáróan bizonyított, hogy a kockázatviselési idő alatt következett be a kár.
X.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.
X.2.3. A káreseménnyel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.
X.2.4. A szerződő, illetve a biztosított a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról. Amennyiben a gépjármű kijavítása a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül megkezdődik és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné vállnak, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
X.2.5. Amennyiben a kárt szabálysértéssel vagy bűncselekménnyel okozták és a károkozó a kártérítési felelősségét nem ismeri el és a személyi ada- tait nem adja meg, akkor a káreseményt az illetékes hatóságnál be kell jelenteni.
X.2.6. Lopás, rablás, rongálás, tűz vagy robbanás által okozott kárt a szerződő, a biztosított vagy a gépjármű vezetője köteles 2 munkanapon belül bejelenteni a rendőrségnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál is.
X.2.7. A X.2.5. és a X.2.6. bekezdésekben rögzített szabályok külföldre utazás esetén is alkalmazandók, azzal, hogy a bejelentést a külföldi illetékes szerveknél kell megtenni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.
X.2.8. A szerződő, illetve a biztosított a tudomására jutást követő 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az eltulajdonított gépjár- mű a biztosítási szolgáltatás teljesítését megelőzően vagy azt követően megkerül.
X.2.9. Lopáskár esetén a szerződő, illetve a biztosított köteles a gépjármű kulcsait, elektronikus indítókártyáit és távirányítóit a káresemény bejelenté- sekor a biztosítónak átadni. Emellett a biztosított köteles tájékoztatni a biztosítót arról, hogy a fentieknek kívül van-e még olyan eszköz, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított ezt a kötelezettséget nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
X.2.10. A szerződő/biztosított a felvilágosítás adási kötelezettsége körében köteles biztosítani, hogy a biztosított gépjármű informatikai rendszereiben, tartozékaiban tárolt adatokat a biztosító – szükség esetén harmadik személy (pl. márkaképviselet, gyártó, szakértő stb.) bevonásával- kiolvas- hassa. A biztosító kérésére a szerződő/biztosított köteles megtenni az adatok kiolvasásához szükséges jognyilatkozatokat.
IX.3. A káreseményt követően – az ÁVF-ben meghatározottakon túlmenően – benyújtandó dokumentumok, nyilatkozatok és közlendő adatok
A biztosító jogosult a szolgáltatási igény jogalapját és összegszerűségét bizonyító dokumentumokat bekérni, beszerezni és ellenőrizni. A szol- gáltatási igény elbírálásához és a kárrendezéshez szükséges iratok, adatok lehetnek:
X.3.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos kitöltött biztosítási kérdőívek, nyomtatványok, adatok:
– Baleseti bejelentő
– Károkozói nyilatkozat
– Kárbejelentő
– Tanúk nyilatkozatai
– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban
– Bankszámlaszám
– Nyilatkozat előzménykéréshez
– Ügyfél elérhetősége
– Ittassági nyilatkozat
– Biztosítási kérdőív lopáskár ügyben
– Engedményezési szerződés
– Zálogjog, illetve más jogosultság fennállását igazoló megállapodás
X.3.2. Jogalapot igazoló okiratok:
– Igazságügyi szakértői vélemény
– Egyéb szakértői vélemény
– Szakhatósági iratok
– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány
– Tűzvizsgálati jelentés
– Rendőrségi igazolás
– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve
– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv
– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll
– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll
– Vezetői engedély
– Felelősségelismerő nyilatkozat
– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
– Tachográf adatlap
– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról
– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban
– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban
– Zár- és nyomszakértői vélemény
– Díjfizetés igazolása
– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv
– Menetlevél
– Fuvarlevél
– Kárfelvételi jegyzőkönyvek
– Előzménykárokkal kapcsolatos iratok
– Társbiztosító párhuzamos kárrendezésével és/vagy szerződésével kapcsolatos iratai
X.3.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok:
– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)
– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat
– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat
– Hagyatékátadó végzés
– Gyámhatósági rendelkezés
– Öröklési bizonyítvány
– Lemondó nyilatkozat
– Meghatalmazás
– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása
– Átruházó nyilatkozat
– Orvosi zárójelentés
– Orvosi lelet
– Ambuláns kezelőlap
– Aláírási címpéldány
– Adásvételi szerződés
– Forgalmi engedély
– Törzskönyv
– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok
– Üzemben tartói szerződés vagy okirat
– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat
– Közjegyzői okirat
– Munkáltatói nyilatkozat
– Bérleti- vagy lízingszerződés
– Szerződés gépjármű kölcsönadásról
– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill. Törzskönyv)
– Bontási igazolás
X.3.4. Kár összegét igazoló dokumentumok:
– Javítási árajánlat
– Javítási számla
– Audatex kalkuláció
– Eurotax kalkuláció
– Eurotax káridőponti érték számítás
– Kereskedői ajánlat maradványértékre
– Bizonylat maradvány értékesítéséről
– Munkalap
– Garanciajegy
– Fotók
– Bankszámlakivonat
– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről
– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok
– Szervizkönyv
– Gépkocsi tárolási számla
– Szállítási számla
– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról
X.3.5. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
XI. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
XI.1. A szerződő, illetve a biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.
XI.2. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.
XI.3. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a biztosító útmutatásainak megfelelően vagy utólagos jóváhagyása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész érvényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a gépjármű káridőponti értékének 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a gépjármű káridőponti értékének 20%-át.
XI.4. A szerződő illetve a biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségére tekintettel a gépjármű forgalmi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és azon eszközöket, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, illetve a gépjármű törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.
XI.5. Köteles továbbá a gépjárművet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani. E körben köteles tartózkodni a gépjármű túlterhelésétől.
XI.6. A szerződő, biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók, illetve más olyan eszközök, amivel a gépjármű rendeltetésszerűen nyitható és indítható, ne kerüljenek ki az őrizetéből. A szerződő, biztosított abban az esetben is felelős a gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak elvesztéséért, másolásáért vagy megsemmi- süléséért, ha a gépjárművet más személy használatába adta, ideértve azt is, ha a jármű kulcsait, elektronikus indítókártyáit, távirányítóit és más, a gépjármű nyitását és indítását rendeltetésszerűen lehetővé tevő eszközöket például szervizben, autómosóban, benzinkúton más személyre bízta.
XI.7. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a gépjármű fedélzeti számítógépének dátum és idő beállítása megfeleljen a valóságnak azért, hogy így a gépjármű kulcsai, indítókártyái pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetéséről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgáltatási igény elbírálása tekintetében.
XI.8. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik vagy ellopják, akkor az ezt követő 3 munkanapon belül köteles a szerződő, illetve a biztosított a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére.
XII. A szerződésben érintett felek jogállása
XIII. A szerződés módosítása közös megegyezéssel
XIV. A szerződés megszűnése
XIV.1. A díjfizetés elmaradása esetén
XIV.1.1. A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő, illetve a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyi- ben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg.
XIV.1.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés meg- szűnése előtt úgy, hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt, illetve a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szer- ződő a díjfizetéssel késedelembe esik és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egy összegben esedékessé válik.
XIV.1.3. A díjfizetés elmaradása miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj kifizetésének elmulasztása miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti.
XIV.1.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.
XIV.1.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
XIV.2. A szerződés kiürülése esetén
Ha a biztosítási időszak alatt a biztosított gépjárművek darabszáma nullára csökken és a szerződő a későbbiekben sem jelent be növekményt, akkor a szerződés az utolsó biztosított gépjármű kockázatviselésének utolsó napjával megszűnik.
XV.1. Amennyiben a szerződő arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a biztosított gépjárművet zálogjog terheli, a biztosító a biztosítási szolgáltatást a zálogjogosult részére teljesíti. A biztosító a zálogjogosulttól eltérő személy részére csak abban az esetben teljesít kifizetést, továbbá a szerző- désre feljegyzett zálogjogosult jelölést csak abban az esetben tekinti hatálytalannak, amennyiben ehhez a zálogjogosult is írásbeli hozzájáru- lását adta.
XV.2. Amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben társbiztosítottat jelölt meg, aki valamely vagyoni jogviszony alapján érdekelt a gépjármű megóvásában, úgy a biztosító az esedékessé vált szolgáltatást a társbiztosított ez irányú igénye esetén a társbiztosítottnak teljesíti, a társbiz- tosított a biztosító szolgáltatásának időpontjában fennálló biztosítási érdekének (fennálló tartozás: tőke, kamat, járulékok) megfelelő részben. A szolgáltatás fennmaradó részére, vagy amennyiben a társbiztosított a szolgáltatásra nem tart igényt, a teljes szolgáltatásra a biztosított jogosult.
XV.3. A szerződő a társbiztosított vagy a zálogjogosult megjelölésével felhatalmazza a biztosítót, hogy a társbiztosított vagy a zálogjogosult részére a biztosítási fedezet folyamatos fenntartásának ellenőrzése céljából a következő titokkörben adatot szolgáltasson, e körben a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettség alól felmenti: a biztosítási szerződés kötvényszáma, a szerződő adatai, a biztosított gépjármű forgalmi rendszáma, a 30 napot meghaladó tartamú díjelmaradás, a hátralékos biztosítási díj összege, a szerződés megszűnése.
XV.4. A biztosító a XV.2 és XV.3 pontok szerinti teljesítés esetén a zálogjogosult vagy a tárbiztosított javára történő kifizetéssel a biztosítási szolgálta- tási kötelezettségének eleget tesz, nem kötelezhető annak vizsgálatára, hogy a zálogjogosultság vagy a társbiztosítottság kizárólagos-e vagy a zálogkötelezett illetve társbiztosított vagy más, a biztosítóval nem közölt jogosult személyek jogát a kifizetés sérti-e.
XVI. A Polgári Törvénykönyvtől és a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő szabályok
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a jelen feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Ptk. rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
XVI.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (II. fejezet II.1. pont). Jelen feltétel alapján
– eltérően a Ptk. 6:461. §-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, amennyiben nem minősül fogyasztónak (ÁVF. I.2.1. pont).
XVI.2. Jelen feltétel XIV.1. pontja alapján – a Ptk. 6:449. §-ban foglaltaktól eltérően díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés – a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével szűnik meg.
A biztosító jogosult továbbá a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét meghosszabbítani. A bírósági út igénybevétele esetén biztosítási időszakra számított és nem teljesített díj esedékessé válik.
XVI.3. Jelen feltétel X.1.2. pontja alapján – a Ptk. 6:463. §-ban foglaltaktól eltérően – a tájékoztatási és változás bejelentési kötelezettség megsértése, az ebből eredő díjeltéréssel (hiánnyal) arányosított szolgáltatás nyújtását eredményezheti.
XVI.4. Xxxxx xxxxxxxx XX.3. pontja alapján – a Ptk. 6:463. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően – a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 20%-áig és 10% önrész levonása mellett téríti meg a kárenyhítés költségeit.
XVII. Értelmező rendelkezések
Gépjármű
Az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet szerinti személygépkocsi, tehergépkocsi, pótkocsi, félpótkocsi, vontató, autóbusz és lassú jármű.
Magyarországi telephelyű gépjármű
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben ilyenként meghatározott gépjármű.
Induló állomány
A biztosítási ajánlat megtételével egyidejűleg, a biztosító által meghatározott adattartalommal megjelölt, biztosítani kívánt gépjárművek összes- sége.
Növekmény
Minden olyan biztosítani kívánt, a biztosító által meghatározott adattartalommal megjelölt gépjármű, ami nem tartozik az induló állományba.
Gazdasági totálkár
Ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értékének maradványértékkel csökkentett összegét és a káridő- ponti érték 70%-át.
Műszaki totálkár
Ha a sérülés miatt az önhordó karosszériás kivitelű jármű esetén a karosszéria, alvázas kivitelű jármű esetén az alváz és felépítmény cserére szorulna.
Részkár
Minden olyan biztosítási eseményből eredő kár, amely nem minősül totálkárnak.
Új gépjármű
Új gépjárműnek minősül az a gépjármű, amelynek futásteljesítménye a fedezetbe vonás bejelentésének időpontjában nem haladja meg az 1000 km-t, amelyet először Magyarországon, a gyártástól számított 1 éven belül, garanciavállalás mellett helyeztek forgalomba, amelynek első tulajdonosa a biztosított és amely a fedezetbe vonás bejelentéséig sérülésmentes volt.
Használt gépjármű
Minden olyan gépjármű, amely nem minősül új gépjárműnek.
Káridőponti forgalmi érték
A káresemény időpontjában Magyarországon használt, azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.
A káridőponti forgalmi érték nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax értékelő program használt gépjárművekre meg- állapított áránál. A programban definiált módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció.
Olyan gépjármű javítási munkák elvégzése, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik.
Taxi, személygépkocsis személyszállító felhasználás
Jelen feltétel alkalmazásában taxinak illetve személygépkocsis személyszállítónak minősül az olyan gépjármű, amellyel a jogszabályok szerinti személytaxi-szolgáltatást, vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatást folytatnak, vagy arra a gépjármű engedéllyel rendelkezik.
Bérgépjármű felhasználás
Jelen feltétel alkalmazásában bérgépjárműnek minősül az olyan gépjármű, amelyet gépjármű bérbe adását üzletszerűen, ellenérték fejében végző nem természetes személy, harmadik személy részére bérbe ad, ide nem értve az operatív lízing (tartós bérlet) alapján, legalább 180 napra bérelt gépjárműveket.
XVII. Záradékok
A szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak a szerződés részét képezik. Amennyiben a szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak az általános és különös feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a záradékban foglaltak az irányadóak.
4005. sz. záradék
A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj megfizetésének elmulasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 90 napos póthatáridőt tűz ki, melynek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási szerződés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visz- szamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelkezés hatályát veszti és az ÁVF.VI.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.
4027. sz. záradék
A szerződő email címe megadásával hozzájárul ahhoz, hogy a Generali Biztosító Zrt. a megadott elérhetőségeken keresztül biztosítási szer- ződései megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási, kárrendezési igényével, kármegelőzéssel kapcsolatban, va- lamint a következő biztosítási időszakra várható díjról elektronikus úton információkat küldjön részére és ebből a célból elérhetőségi adatait kezelje azon időtartam alatt, ameddig a biztosítási szerződésből eredően igény érvényesíthető. Vállalja továbbá, hogy az email címben bekö- vetkezett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése érdekében – 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban be- jelenti. Tudomásul veszi, hogy a bejelentés elmulasztásából eredő esetleges kárért a biztosító nem vállal felelősséget. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatást vagy nyilatkozatot az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfelelően, fokozott bizton- ságú elektronikus aláírással ellátva, elektronikus úton (email) küldi meg a szerződő részére, úgy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumen- tumba foglalás az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus levél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben bármikor igazolni tudja.
FZ100. sz. záradék
A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
FZ110. sz. záradék
A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz áfa nélküli térí- tést nyújt.
FZ4040. sz. záradék
Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak, a biztosítási szolgáltatás a biztosító weboldalán (xxx.xxxxxxxx.xx) a „Kapcsolat” menüpontban található „Autószerviz kereső” oldalon feltüntetett flotta gépjárműjavító szerviz által kiállított számla alkatrész-, anyag-, illetve munkadíjárai alapján igazolt szükséges és indokolt költségekre terjed ki. Amennyiben a sérült gépjármű javítását nem a biztosító weboldalán feltüntetett valamely flotta gépjárműjavító szerviz végzi, vagy a gépjármű javítása nem történik meg, úgy a biztosító szolgáltatása a casco biztosítás szerződőjének állandó lakóhelyéhez, székhelyéhez vagy telephelyéhez legközelebb eső, a biztosító weboldalán feltüntetett flotta gépjárműjavító szerviz alkatrész-, anyag-, illetve munkadíjárai alapul vételével készített árajánlat szerinti szükséges és indokolt költségekre
terjed ki. Jelen záradék nem terjed ki a flotta casco hatályos feltételének XI.9. pontjában írt zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere eseteire, azaz a biztosító ezek cseréje esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el. A jelen záradék kizárólag személygépkocsikra, 3,5t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra vagy legfeljebb 12 fő szállítására alkalmas autóbuszokra alkalmazható.
FZ4041. sz. záradék
AON casco gépjármű program
A szerződő, biztosított köteles a biztosított gépjárművek kárait az Aon Magyarország Kft. (továbbiakban: biztosításközvetítő) x00-0-000-0000 telefonszámán keresztül jelenti be. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak, a biztosítási szolgáltatás a biztosításközvetítő által kijelölt gépjárműjavító szerviz által kiállított számla alkatrész-, anyag- illetve munkadíjárai alapján igazolt szükséges és indokolt költségekre terjed ki. Amennyiben a sérült gépjármű javítását nem a biztosításközvetítő által kijelölt gépjárműjavító szerviz végzi, vagy a gépjármű javítása nem történik meg, úgy a biztosító a biztosításközvetítő által kijelölt gépjárműjavító szerviz alkatrész-, anyag-, illetve munkadíjárai alapulvéte- lével készített árajánlat szerinti szükséges és indokolt költségekre terjed ki. Jelen záradék nem terjed ki a flotta casco biztosítási feltételeiben írt zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere eseteire, azaz a biztosító ezek cseréje esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el. A jelen záradék kizárólag személygépkocsikra, 3,5t megengedett leg- nagyobb össztömegű tehergépkocsikra vagy legfeljebb 12 fő szállítására alkalmas autóbuszokra alkalmazható.
FZ4042. sz. záradék
Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak, a biztosító szolgáltatása a casco biztosítási szerződésben megjelölt gépjárműjaví- tó szerviz alkatrész-, anyag-, illetve munkadíj alapulvételével készített árajánlat szerinti szükséges és indokolt költségekre terjed ki. Jelen zára- dék nem terjed ki a Flotta casco hatályos feltételének XI.9. pontjában írt zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere eseteire, azaz a biztosító ezek cseréje esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el. A jelen záradék kizárólag személygépkocsikra, 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsikra vagy legfeljebb 12 fő szállítására alkalmas autóbuszokra alkalmazható.
FZ4043. sz. záradék
A Flotta Casco biztosítás különös feltételeinek területi hatályra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben a biztosítás területi hatálya nem terjed ki Ukrajnára és Fehéroroszországra.
FZ4044. sz. záradék
A Flotta Casco biztosítás különös feltételeinek területi hatályra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben a biztosítás területi hatálya csak Ma- gyarország területére terjed ki.
FZ4045. sz. záradék
Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépített biztonságtechnikai beren- dezés szolgáltatásai a biztosítási esemény időpontjában megfelelnek az alább meghatározottaknak és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak.
A gépjárműbe országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert építettek be és az azt működtető szolgáltatóval a szolgáltatási jogviszony fennáll, amelyet az erről szóló szerződéssel kell igazolni. A biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a szolgáltatónak igazolnia kell, hogy a szolgáltatás a káresemény időpontjában zavarmentes volt.
A fentieken felül a gépjárműbe épített biztonságtechnikai berendezéseknek
– védeniük kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, a csomagteret),
– a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad,
– beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel, távirányítással működtethető léptetőkódos vezérlőrendszerrel rendelkezik, vagy
– a biztosított gépjárműbe gyári immobilisert (indításgátló berendezést) építettek be amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.
FZ4046. sz. záradék
Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépített biztonságtechnikai beren- dezés szolgáltatásai a biztosítási esemény időpontjában megfelelnek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak:
– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, a csomagteret),
– a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad vagy
– a biztosított gépjárműbe gyári immobiliser (indításgátló berendezés) építettek be vagy
– a biztosított gépjárműbe olyan immobiliser (indításgátló berendezés) építettek be, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja..
FZ4047. sz. záradék
A Flotta Casco biztosítás különös feltételeinek területi hatályra vonatkozó rendelkezéseivel ellentétben a biztosítás területi hatálya Oroszország keleti hosszúság 60°-tól nyugatra eső területére is kiterjed.
FZ4048. sz. záradék
A biztosítási fedezet a Flotta Casco biztosítás különös feltételei VIII.7. pontjától eltérően kiterjed a munkavégzésre (ide nem értve a közúti sze- mély- és áruszállítást) rendelt 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsiban, pótkocsiban, félpótkocsiban, vontatóban és lassú járműben, annak munkavégzése vagy a közlekedésre való előkészítése során bekövetkezett töréskárokra vagy elemi károkra, még akkor is, ha a munkavégzés közúton vagy közúti közlekedéssel egyidejűleg, az alatt történt.
FZ4049. sz. záradék
A biztosítási fedezet a Flotta Casco biztosítás különös feltételei VIII.9. pontjától eltérően kiterjed azokra a károkra is, amelyeket harmadik sze- mély olyan biztosított gépjárműben okozott, amelyet a biztosított alkalmazottja alkoholos befolyásoltság alatt (ilyennek minősül a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkoholszint) vezetett, illetve a vezetést ilyen személynek engedte át, és a káresemény megfelel a különös feltételek szerinti valamely biztosítási eseménynek. Jelen záradék nem terjed ki arra az esetre, ha a kárt az előző mondatban megjelölt személyek alkoholos befolyásoltság alatt okozták.
FZ4050. sz. záradék Elemi kár limit
Elemi kár biztosítási esemény esetén – az egyéb feltételek változatlanul hagyása mellett – a biztosító káreseményenként, a káreseménnyel érintett valamennyi járműre együttesen legfeljebb a szerződésben meghatározott limitösszeg mértékéig nyújt biztosítási szolgáltatást.