Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Vagyonbiztosítási szabályzat

001-2017

Érvényes: 2017.05.01

COLONNADE INSURANCE S.A. MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPE

vagyonbiztosítási szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (GEN/001-2017) 3

1. SZÁMÚ MELLÉKLET – A KÁRRENDEZÉSHEZ SZÜKSÉGES BENYÚJTANDÓ DOKUMENTUMOK, EGYÉB BIZONYÍTÁSI ESZKÖZÖK 18

ÖSSZKOCKÁZATÚ (ALL RISKS) VAGYONBIZTOSÍTÁS (PDAR/001-2017) 19

“A” fedezeti kör Vagyoni károk 21

“B” fedezeti kör Üzemszüneti veszteségek 29

AHITRONIC ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL RISKS BIZTOSÍTÁSA

(AHIT/001-2017) 32

I. rész Dologi károk biztosítása 32

II. rész Adathordozók biztosítása 37

III. rész A többletmunka költségeinek biztosítása 38

ALL RISKS GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS (MB/001-2017) 40

GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (MBBI/001-2017) 43

2. SZÁMÚ MELLÉKLET – ZÁRADÉKOK 49

ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT (GEN/001-2017)

1. A szerződés tartalma

1.1 Jelen szabályzat azokat a feltételeket tartalmazza, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában - a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (továbbiakban: biztosító) vagyonbiztosítási szerződéseire kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivatkozással kötötték.

Biztosító alatt értendő a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. xxxxxxxxxxxxxxx: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 01- 17-000514; telefonszáma: x00 0 000 0000, levelezési címe: 1143 Budapest, Stefánia

út 51.)

Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi fióktelepének alapítója a Colonnade Insurance S.A. (székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce et des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 6165, tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Aussrances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7, Xxxxxxxx Xxxxxx XX) a tevékenységi engedély száma: S 068/15. A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogképes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Inurance S.A. javára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettséget.

1.2 Vagyonbiztosítási szerződést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (biztosított). Az e rendelkezés ellenére kötött szerződés semmis.

2. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodásával jön létre.

3. A kockázatviselés kezdete

3.1 A biztosító kockázatviselése az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 órakor kezdődik, feltéve, hogy a biztosítási szerződés utóbb létrejön.

3.2 A szerződő és a biztosító a fenti (1) bekezdésben írtaktól eltérő kockázatviselési kezdetben is megállapodhatnak.

4. Területi hatály

A biztosító kockázatvállalása Magyarország területére terjed ki.

5. A kockázatviselés helye

5.1 Amennyiben a biztosítási feltételekből és a biztosítási részletezőből más nem következik, a kockázatviselés helye a biztosított (szerződő) által feltüntetett cím, illetve telephelyi címek alatt lévő, a biztosított üzemeltetésében tartott vállalkozói hely(ek).

5.2 Nem fedezi a biztosítás - és nem minősül kockázatviselési hely változásának az az eset

- amikor a biztosított vagyontárgyat úgy adták át kölcsönbe, lízingbe, bérbe, stb. harmadik személynek, hogy a felelősség – a leltári felelősség esetét kivéve - az átvevőre szállt át.

6. A biztosított (szerződő) közlési és változás-bejelentési kötelezettsége

6.1 A biztosított (szerződő) a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet a biztosított ismert, vagy ismernie kellett. A biztosított (szerződő) köteles a közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé tenni. A biztosító képviselői bármely – a biztosítottal előzetesen egyeztetett - időpontban jogosultak a biztosított vagyontárgyakat megtekinteni és megvizsgálni.

6.2 A biztosított (szerződő) köteles a biztosítás hatálya alatt bekövetkezett, a biztosított kockázattal kapcsolatos lényeges változásokról a biztosítót 8 (nyolc) napon belül értesíteni, és saját költségén minden további elővigyázatossági intézkedést megtenni a biztosított vagyontárgyak biztonságos üzemeléséhez.

6.3 A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

7. A szerződés tartama, biztosítási időszak

7.1 A biztosítási szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra köthető.

7.2 A határozatlan tartamú biztosítás esetében a biztosítási időszak egy év. A biztosítási időszak lejáratának végével – amennyiben a biztosítási szerződés nem kerül felmondásra – automatikusan újabb egy éves biztosítási időszak kezdődik. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak – biztosítási részletező szerinti – kezdő napja.

7.3 A határozatlan időtartamra kötött szerződést a biztosítási időszak végére bármelyik fél felmondhatja. A felmondási idő 30 (harminc) nap, amennyiben a biztosítási részletező másképpen nem szabályozza. A felek a szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 (három) évre kizárhatják. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, úgy a 4. (negyedik) évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. Xxxxxxxxx esetében a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

8. Díjfizetés

8.1 A szerződő köteles a biztosítási díjat a biztosítónak határidőre megfizetni. Az első biztosítási díj (első díjrészlet) a szerződés megkötésekor, minden további díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre vonatkozik.

8.2 Ha a szerződő az esedékes díjat (a díjnak megállapodás szerinti részletekben fizetése esetén a díjrészletet) nem fizeti meg, a biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Ha a szerződő az esedékes díjat (díjrészletet) nem fizeti meg, és a biztosítótól a fentiek szerinti felhívást nem kap, akkor a szerződés a biztosítási időszak végére szűnik meg.

8.3 Ha a szerződő az esedékes díjat (díjrészletet) nem fizeti meg, és a biztosítótól a (2) bekezdés szerinti felhívást nem kap, akkor a szerződés a biztosítási időszak végére szűnik meg.

Jelen szerződés szempontjából a díj az alábbi esetekben minősül folytatólagos díjnak:

- határozatlan tartamú szerződések minden olyan díja, mely nem az első biztosítási időszakra jár, vagy az első időszakon belül nem az első díjrészlet,

- határozott tartamú szerződések esetében a díj részletekben történő fizetése esetén az adott biztosítási időszakon belül az első díjrészletet követő minden egyéb díjrészlet.

8.4 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – (2) bekezdés szabályainak megfelelő alkalmazásával - eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

8.5 Abban az esetben, ha a szerződés a (2) bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

8.6 A biztosítási összeg a folyó biztosítási időszakra a kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a Biztosító és Szerződő megállapodnak, hogy a Szerződő az évi díjat megfelelően kiegészíti.

9. A kockázat változása

9.1 A kockázati körülmények (akár a biztosított által bejelentett, akár a biztosító által egyéb módon felismert) lényeges megváltozása esetén a biztosító 15 (tizenöt) napon belül a megváltozott körülményeknek megfelelően a szerződés feltételeinek (ideértve a biztosítási díjat is) módosítását kezdeményezheti, vagy ha a kockázatot ilyen formában nem vállalja, a szerződést 30 (harminc) napra felmondhatja.

9.2 Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. (harmincadik) napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9.3 Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

10. Kármegelőzési, kárenyhítési, kárbejelentési és állapot megőrzési kötelezettség

10.1 A biztosított köteles bármilyen biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítónak 2 (két) munkanapon belül írásban bejelenteni, az adott fedezettel kapcsolatban előírt dokumentumokat és egyéb bizonyítási eszközöket csatolni, a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosított saját költségére köteles csatolni a kár elbírálásához, illetve a kár összegének megállapításához szükséges, és az 1. számú mellékletben felsorolt bizonyítékokat és bizonylatokat.

10.2 A biztosított köteles minden szükséges intézkedést késedelem nélkül megtenni a bekövetkezett kár enyhítése érdekében.

10.3 Tűzkár esetén a biztosított (szerződő) köteles a tűzkárt az elsőfokú tűzrendészeti hatóságnál is bejelenteni az arra vonatkozó szabályok szerint.

10.4 Betöréses lopás - rablás esetén az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni.

10.5 A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfelvételi eljárásának megindulásáig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított 5 (öt) naptári napig csak annyiban változtathat (ideértve a javításokat is), amennyiben az a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges. Amennyiben a biztosító által nem engedélyezett, vagy a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára a kártérítési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.

10.6 A biztosító jogosult a kárigény jogalapjának és összegszerűségének megállapítása érdekében bármely biztosítási esemény helyszínére belépni, és az ott található biztosított vagyontárgyakat magához venni és magánál tartani. A biztosító továbbá jogosult az ésszerűség határai között belátása szerint eljárni a menthető maradványértékekkel kapcsolatban, a biztosított azonban semmilyen körülmények között nem ruházhatja át az ilyen maradványértékeket a biztosítóra.

10.7 A biztosító a kártérítési igényt visszautasítja, ha a biztosított vagy megbízottja által tett kárbejelentés hamisnak bizonyul, vagy bebizonyosodik, hogy a biztosított a kárigény érvényesítéséhez csalárd, félrevezető módszereket vett igénybe.

10.8 A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését az (1) bekezdésben megállapított határidőben a

biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé vagy más, a 12. pontban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

10.9 A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket. A szerződő és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

11. A kárkifizetés határideje

A biztosító a jogosnak elismert kártérítési összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezésétől vagy az egyéb bizonyítási eszköz bemutatásától számított 15 (tizenöt) napon belül fizeti ki a biztosítottnak.

12. Mentesülés

12.1 A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetőleg a szerződő fél vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, vagy olyan tagjuk, alkalmazottjuk, illetőleg megbízottjuk, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.2 Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosító az előző pontban írtakon felül mentesül kártérítési (fizetési) kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy szerve, illetve tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

12.3 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

Jelen feltételek alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha a kárért felelős személy:

- a kárt ittas vagy kábítószer hatása alatti állapotában okozta,

- hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott s ezzel okozott kárt,

- azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, s a biztosító felhívására azt nem szüntette meg, noha megszüntethető lett volna,

- a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegve okozott kárt,

- hivatalos úton felhívást vagy figyelmeztetést kapott a káresemény bekövetkezésének komoly lehetőségére, megelőzésének szükségességére, és a szükséges intézkedések elmulasztása miatt következett be a kár.

12.4 A kármegelőzési kötelezettség megszegésének minősül különösen, ha a biztosított elmulasztotta periodikusan visszatérő karbantartási kötelezettségeinek teljesítését, és a kár ennek következtében állott elő.

13. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények az esedékességtől számított 2 (két) év alatt évülnek el.

14. Alkalmazandó jog

A jelen szabályzatban és a biztosítási szerződésben nem érintett kérdésekben a magyar jog, és elsősorban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései irányadóak.

15. Panaszkezelés és jogviták rendezése

A biztosító szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerződés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthető elő írásban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., telefaxszám: x00 0 0000000; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx), illetőleg személyesen vagy telefonon is nyitvatartási időben az Ügyfélszolgálaton (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám: x00 0 0000000).

A biztosító a panaszbejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelő döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkező magyar bíróság előtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.

A biztosító panaszkezelési szabályzata megtekinthető az Ügyfélszolgálaton kifüggesztve, továbbá elérhető a következő címen: xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx.

16. A titoktartási kötelezettségről és a személyes adatok kezeléséről

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 135. § (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy

viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a Bit.135. § (1) bekezdésében 3 meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felül-vizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész-ségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilván-tartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján

– a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,” [szemben, ha az a)–j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat-kezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138 § (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél

nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.”

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alapján az adó– és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138 § (1) és Bit. 138 § (6) bekezdésekben, a Bit. 1-37. §-ban, a Bit. 138. §-ban és a Bit. 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 138 § (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek-ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. §

(1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

16.1 A biztosító és a viszontbiztosító üzleti titka

A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megőrizni.

A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztonsági szolgálattal,

c) Állami Számvevőszékkel,

d) Gazdasági Versenyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellen-őrző Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) Információs Központtal,

h) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak ese-tében – az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési szervvel, mezőgazdasági igazgatási szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.

(3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történő adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás– és Foglalkoztatóinyugdíj- hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelően.

A Bit. 144. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(5) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke– és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter részére.

(6) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a feladatkörében eljáró Információs Központ által végzett adattovábbítás.

Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkör- ön kívül nem használható fel.

Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen,

továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.

Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

16.2 A biztosítók közötti adatcserével összefüggő adatkezelés

A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó 1. napjától kezdődően jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149

§ (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

A Biztosító ennek keretében,

(I) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit.149

§ (3) bek. a-e) pontjaiban felsorolt adatokat;

(II) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 5., 6., 7., 8., 9., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 149. § (4) bek. a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat, továbbá

(III) a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a Bit. 149 § (5) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül köteles(ek) átadni a Biztosítónak.

A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven (90) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként a megkereső Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy (1) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy (1) évig kezelhető. A megkereső Biztosító az e célból végzett megkeresésről, és a megkeresés

teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a Bit. 149 § (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

A megkereső Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

A személyes adatok kezelésére a fentebb ismertetett jogszabályi rendelkezések mellett a biztosító Adatvédelmi Szabályzatában írtak is irányadóak. A biztosító Adatvédelmi Szabályzata a következő címen érhető el: xxxx://xxx.xxxxxxxxx.xx.

16.3 Személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók

A Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett és bárki, aki a Biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen fejezet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szempontjából, a Biztosító ügyfelének tekintendő (a továbbiakban: Ügyfél).

Az Ügyfelek adatainak kezeléséért és megőrzésért – beleértve a biztosítási szerződéssel össze-függésben a jövőben rendelkezésre bocsátandó adatokat is – a Biztosító felelős.

Személyes Adatnak minősül bármely meghatározott (személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható) természetes személy Ügyféllel kapcsolatba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintett Ügyfélre vonatkozó következtetés.

Az Ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a Biztosítóval létesített jogviszonyára vonatkozó adat, amennyiben az a Biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minősül.

A Biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerződés és az Ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a Biztosító az Ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az Ügyfelek Biztosítási Titoknak minősülő Személyes Adatait. Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a Biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett Ügyfél írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az Ügyfél biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.

A Biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.

Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító a tevékenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minősülő adatot csak akkor adhat ki Harmadik Személynek, ha az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. Harmadik Személynek minősül minden olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely nem azonos az Ügyféllel, az adatkezelővel vagy

az adatfeldolgozóval. Nem minősül Xxxxxxxx Személynek, ezért az Ügyfelek külön hozzájáruló nyilatkozata nélkül jogosult az Ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a Biztosító alapítója. Az Európai Unió tagállamaiba és bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az Ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatnak minősülő Személyes Adatot is) az országból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függetlenül – Harmadik Országban adatkezelést folytató adatkezelő vagy adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az Ügyfél kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetővé teszi, vagy ha az adatkezelésnek törvényben előírt feltételei teljesülnek, és a harmadik országban az átadott adatok kezelése, valamint feldolgozása során biztosított a személyes adatok törvényben meghatározott megfelelő szintű védelme. Harmadik Országnak minősülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak és nem minősülnek EGT-államnak.

A Biztosító az Ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az Ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a közérdeken alapuló célból, jogszabályban elrendelt kötelező adatkezelések kivételével – azok zárolását vagy törlését is. A Biztosító az Ügyfél kérésének megfelelően köteles az Ügyfél általa kezelt Személyes Adatait helyesbíteni.

A Biztosító köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos Személyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett Ügyfél hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

17. Egyéb rendelkezések

A jelen szabályzatra hivatkozással megkötött biztosítási szerződés módosítására csak írásban van lehetőség. Ez a szabály vonatkozik arra az esetre is, ha a szerződő és/vagy a biztosító a biztosítási feltételektől el kíván térni.

18. Ésszerű gondosság

A biztosított köteles

(1) telephelyének (telephelyeinek) jó állapotát megőrizni, állagukat fenntartani, és

(2) a kármegelőzéssel kapcsolatban saját költségén minden ésszerű intézkedést megtenni, illetve a biztosító által tett minden ésszerű javaslatnak megfelelni, valamint a törvényi előírásokat és a gyártó ajánlásait betartani.

19. Más biztosítás

Ha valamely káresemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződéssel fedezetbe vett vagyontárgyakra ugyanolyan fedezeti körrel más biztosítás is érvényben van, úgy a biztosító és a másik biztosító(k) által nyújtott együttes kártérítés - vagyoncsoportonként - nem haladhatja meg a tényleges kár összegét, illetve a biztosításra tételesen megállapított biztosítási összeget.

20. Törvényi engedmény

A biztosított köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy a biztosító a törvényi engedmény útján gyakorolhassa visszkereseti jogát a károkozó harmadik személyekkel (a biztosítási szerződés által nem biztosítottak) szemben.

1. számú melléklet

A kárrendezéshez szükséges benyújtandó dokumentumok, egyéb bizonyítási eszközök

Kárigény esetén a kárrendezéshez a következőket kell a biztosítónak értelemszerűen benyújtani:

• Teljeskörűen kitöltött és (cégek esetében cégszerűen) aláírt kárbejelentő nyomtatvány (kártyaszám, cím, átutaláshoz szükséges adatok megadásával)

• Jegyzőkönyv a káresemény részletes leírásával és 2-3 tanú aláírásával, (pontos hely, idő, esemény, tanúk, károsodott vagyontárgyak megjelölése)

• A károsodott vagyontárgyak beszerzésének igazolása (számla másolata)

• A károsodott vagyontárgyak pótlására történt beszerzés igazolása (számla másolata)

• Szakvélemény a hiba okára és a sérült vagyontárgyak javíthatóságára vonatkozóan

• Vagyontárgyak leltározási jegyzőkönyve

• Fénykép, videofelvétel a károkozásról

• Helyiség, gép, jármű károsodása esetén ezek használati jogosultságának igazolása (adás-vételi, lízing, bérleti, használatba adási szerződés, forgalmi engedély másolata)

• Rendőrségi feljelentés, eljárást befejező / lezáró határozat, nyomozást megtagadó határozat

• Amennyiben megállapították, hogy ki a kárért felelős személy / cég, úgy annak adatai, velük szembeni igényérvényesítést tartalmazó felszólító levél és arra adott válasz(ok), amennyiben igényérvényesítés nem történt, annak oka

• Ha a károkozó elismerte felelősségét, úgy az erről szóló írásbeli nyilatkozat, jegyzőkönyv

• Engedményezés esetén az engedményezett jóváhagyása a kártérítési összeg felvételére

• Maradványértékre vonatkozó igazolás

• Megsemmisítés esetén megsemmisítési jegyzőkönyv

• Megsemmisítést igazoló dokumentumok

• Selejtezési jegyzőkönyv

• Betörés esetén leltári jegyzőkönyv, Amennyiben a vagyontárgyak javíthatók:

• Javítási árajánlat

• Javítási számla másolata Tűzkár- és robbanáskár esetén:

• Hatósági bizonyítvány, hatósági igazolás Árvíz esetén:

• Vízügyi hatóság igazolása

Xxxxx, jégverés, villámcsapás esetén:

• Meteorológiai szolgálat igazolása,

• Áramszolgáltató igazolása feszültség/áram kimaradásáról/ingadozásáról, Többletmunka költségeinek biztosítása esetén:

• Külső rendszerek igénybevételének igazolása

• Helyettesítő berendezések bérletének igazolása

• A többletmunkaerő alkalmazási költségének igazolása

A biztosító fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben nem kerül megküldésre valamely dokumentum vagy a beküldött dokumentumok ellentmondásosak vagy további tisztázandó kérdéseket vetnek fel, úgy a fentiekben nem szereplő, egyéb dokumentumot, információt, más bizonyítási eszközt kérjen be. A fenti lista az eddigi kártapasztalatok és a tipikus károk, kárigények alapján készült. Erre tekintettel a biztosító ugyancsak fenntartja a jogot arra, hogy amennyiben a jövőben olyan egyedi káresemény történik, vagy kárigény jelentkezik, melynek elbírálásához a fenti dokumentumoktól, bizonyítási eszközöktől eltérő, vagy azokon felül szükséges dokumentumok, bizonyítási eszközök szükségesek, úgy azokat bekérje. A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy ilyen kár esetén a csatolandó dokumentumokat, egyéb bizonyítási eszközöket a bejelentéstől számított 8 napon belül megadja a biztosítottnak / károsultnak vagy képviselőiknek.

ÖSSZKOCKÁZATÚ (ALL RISKS) VAGYONBIZTOSÍTÁS (PDAR/001-2017)

A biztosítási részletezőben megnevezett, és az ugyancsak ott megjelölt tevékenységet folytató biztosított által a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) részére megfizetett biztosítási díj ellenében a biztosító a biztosítási feltételek és kötvény szerint biztosítási fedezetet nyújt a fedezet időtartama alatt bekövetkező biztosítási eseményekre.

A biztosított által benyújtott biztosítási nyilatkozat a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A biztosítási szerződés a biztosítási részletezővel (kötvénnyel), a vonatkozó szabályzatokkal, valamint a záradékokkal együtt értelmezendő, és bárhol is fordul elő benne valamely szó vagy kifejezés, amelyhez különös jelentés társul, az ilyen szó vagy kifejezés az összes többi előfordulási helyen azonos értelemmel bír.

A biztosító kártérítési kötelezettsége az adott biztosítási időszak alatt nem haladhatja meg a biztosítási részletezőben rögzített, és az egyes biztosított vagyontárgyakra tételesen meghatározott biztosítási összegeket, vagy a fedezet egészére vonatkozó teljes biztosítási összeget, vagy a kártérítés

- ugyancsak a biztosítási részletezőben rögzített - felső határát (amelyeket azonban értelemszerűen módosíthatnak azok a záradékok, amelyeket a biztosítási részletező felsorol).

ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

1. Jelen biztosítás nem nyújt fedezetet:

(a) azokra a vagyoni károkra, illetve sorozatkárokra

(b) az olyan - bármilyen természetű - felelősségi károkra, továbbá

amelyeket közvetve, vagy közvetlenül, részben, vagy egészében az alábbiak okoztak:

(i) nukleáris anyagokból származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés, illetve a nukleáris anyagok égése során keletkező nukleáris hulladék,

(ii) bármely nukleáris robbanószerkezet vagy ilyen szerkezet részeinek radioaktív, toxikus, robbanó, vagy egyéb veszélyes hatása,

(iii) elkobzás, lefoglalás, rombolás, államosítás, bármely kormány, állami vagy helyi hatóság vagy a vámhatóság általi rekvirálás vagy valamely törvény/rendelet végrehajtására foganatosított intézkedés, kivéve azokat, amelyekre a Hatósági rendelkezésekről szóló záradék kitér.

Sorozatkár az a kár, amely egyazon károkozói magatartásból és okból ered, illetve azonos okra vezethető vissza akkor is, ha a kár eltérő időpontokban következett be, feltéve ha az esetek között

az ok-okozati összefüggés fennáll.

2. Amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez:

a) háború, megszállás, külföldi ellenség tevékenysége, hadiállapot (akár volt hadüzenet, akár nem), polgárháború, felkelés, forradalom, lázadás, lázongás, katonai vagy bitorolt hatalom, a biztosított vagyontárgy lefoglalása, birtokba vétele, eltulajdonítása vagy lerombolása, illetve a vagyontárgy sérülése de jure vagy de facto kormány vagy más hatóság rendeletére;

b) sztrájk, sztrájkkal összefüggő munkahelyről való kizárás (sztrájk, ha egy társaság dolgozóinak nagyobb csoportja megtagadja a munkát abból az okból, hogy kikényszerítse gazdasági vagy politikai céljainak megvalósulását);

c) zendülés: tömegzavargás, mely tüntetésekhez, a hatóságok ellen irányuló törvényellenes erőszakos cselekményekhez vezet, és amelynek célja a meglévő hatalmi egyensúly megbontása;

d) polgári engedetlenség: olyan erőszakos demonstráció, mely nem illik a zendülés kategóriába, de amely rendbontással jár és társadalmi nyugtalanságban, valamint illegális akciókban csúcsosodik ki;

e) terrorizmus, szabotázs: olyan ideológiai, politikai, gazdasági vagy társadalmi célú, egyéni vagy kollektív, szervezett, földalatti terrorista cselekmény (más személyek személyi szabadságuktól való megfosztása, illetve vagyontárgyak hatalomba kerítése és szabadon bocsátásuk, illetve visszaadásuk, illetve épségben hagyásuk feltételhez kötése), amely az állam, állami szerv, meghatározott személyek vagy gazdasági szervezetek ellen irányul:

• azzal a céllal, hogy (bárkihez intézett) követelés teljesítését kikényszerítse, illetve hogy befolyásolja a közvéleményt és általános bizonytalanság érzetét keltse (terrorizmus);

• azzal a céllal, hogy megszakítsák a tömegközlekedés működését, vagy zavarják a , illetve termelő vállalatok működését (szabotázs)

A biztosítási fedezetből szintén kizárásra kerülnek mindazon közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, amelyek bármely módon a fenti pontokban leírtakkal kapcsolatban, illetve azok következményeként a háborús vagy terrorista cselekmények ellenőrzésére, elkerülésére, elfojtására irányultak.

Ha a jelen kizárás bármely része érvénytelennek minősül vagy egyéb okból nem alkalmazható, a kizárás nem érintett részei változatlanul érvényesnek tekintendőek.

3. a 2. számú melléklet kizárásai

FEDEZET MEGSZŰNÉSE

1. Jelen biztosítási fedezet automatikusan megszűnik

(a) az "A" Fedezeti kör (dologi károk) esetében azokra a vagyontárgyakra, amelyeknél változtatásokat hajtottak végre és e változtatások következtében megszűnik a biztosítottnak a biztosított vagyontárgy(ak)hoz fűződő biztosítási érdeke, kivéve azt az esetet, amikor ez az érdek a törvény rendelkezései szerint továbbra is fennáll.

(b) a "B" Fedezeti kör (üzemszüneti veszteségek) esetében akkor, ha

(i) a biztosított tevékenysége megszűnik vagy felszámoló/vagyonfelügyelő irányítása alatt folytatódik, illetőleg tartósan szünetel, vagy

(ii) a biztosítási érdek megszűnik.

"A" FEDEZETI KÖR

"ALL RISKS" VAGYONI KÁROK

A biztosított vagyontárgyak (vagy azok egységeinek) valamely biztosítási esemény által történt károsodása, vagy megsemmisülése esetén a biztosító a kár pénzbeni megtérítésével kártalanítja a biztosítottat.

MEGHATÁROZÁSOK

Biztosítási esemény: a biztosító kockázatviselése alatt a biztosított kockázatviselési helyen bármely ki nem zárt okból véletlenül, váratlanul, balesetszerűen bekövetkező fizikai károsodás.

Biztosított telephely (kockázatviselés helye): a biztosítási részletezőn feltüntetett telephely(ek). Biztosított vagyontárgyak: a biztosítási részletezőn feltüntetett mindazon ingó vagy ingatlan vagyon, amelyet a biztosítási feltételek egyébként nem zárnak ki a fedezetből.

Önrészesedés: a biztosítási részletezőn feltüntetett összeg, amely a kártalanításból káreseményenként levonásra kerül.

INGATLAN VAGYONCSOPORT

Amennyiben külön, tételesen nem kerülnek részletezésre, úgy az ingatlan/épület vagy építmény szerves vagy kapcsolódó részeként biztosított vagyontárgyaknak minősülnek a biztosítási részletező megfelelő pontja alatt szereplő alábbi tételek:

(a) teherliftek, közlekedőfolyosók, órák, kerítések, falak, kapuk, lépcsőházak, külső tűzlétrák, továbbá az épületek tetején lévő vagy az épületek tetőzetét képező víztartályok;

(b) külső, illetve földalatti vízvezetékek, lefolyók, szennyvízelvezetők, gáz, elektromosság, vagy telefonvonalak továbbítására használt csövek, mérőórák. A fedezet az épülettől maximum 150 méteres távolságig, vagy addig vonatkozik ezekre, amíg (akár a telephelyen kívül) be nem csatlakoznak a legközelebbi fő energiavezetékbe vagy elosztóba. Kiterjed a fedezet az aknákra/közműalagutakra, az ékszíjakra, kötélzetre és hasonló felszerelésekre, valamint az azokat hordozó berendezésekre;

(c) a biztosított telephellyel közvetlenül szomszédos, és a telephelyen folytatott tevékenységgel összefüggésben használt nyílt udvarokon/területeken található biztosított vagyontárgyak.

KÖVETKEZMÉNYI KÁROK

Következményi károk a biztosítási részletezőn feltüntetett vagyon károsodása vagy megsemmisülése következményeként a Biztosított vagyonában keletkezett más károk és az elmaradt vagyoni előny.

Jelen fedezeti kör alapján a következményi károkra nem jár kártérítés.

A FEDEZETBOL KIZÁRT VAGYONTÁRGYAK

A biztosítót nem terheli kártérítési kötelezettség az alábbi esetekben:

(a) Pénzeszközök figyelmetlenségből, vagy hanyagságból bekövetkező elveszése vagy károsodása vagy amennyiben a széfet vagy páncélszobát munkaidon kívül, a helyszínen hagyott kulcs segítségével nyitották ki.

(b) Szabadban tárolt vagyontárgyak bármilyen nemű lopáskárai, vagy az időjárási viszonyokra visszavezethető kárai (villámcsapás kivételével), illetve por által okozott kárai.

(c) A biztosított telephelyén lévő, de közúti forgalmi engedéllyel rendelkező járműveket, utánfutókat, lakókocsikat, vasúti mozdonyokat/vagonokat, vízi, vagy légi járműveket, illetve ezek tartozékait ért károk. A gépi erővel hajtott munkagépekre ez a kizárás nem vonatkozik.

(d) Az olyan biztosított vagyontárgyakat ért károk, amelyeken külső kivitelezők valamilyen munkát végeznek, és a kár közvetlenül e tevékenységgel függ össze, vagy valamely próbaüzem, beállítás, szervizelés vagy karbantartási tevékenység során keletkezik.

(e) Élő állatokban, növényi kultúrákban, vagy fákban keletkezett károk.

(f) Ékszerek, drágakövek, nemesfémek, nemesfém rudak, szőrmék, szőrmével szegett tárgyak, régiségek, könyvritkaságok és műkincsek káraira csak akkor vonatkozik a fedezet, ha ezeket a biztosított a biztosítónak előzetesen írásban bejelenti, és a biztosító a fedezetbe vételt visszaigazolta.

(g) Földterületek, földmunkák, mólók, stégek, hidak, gátak/átereszek, utak, járdák káraira nem terjed ki a fedezet.

(h) Építési/szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyakra, építményekre nem terjed ki a fedezet.

(i) E fedezet nem terjed ki az elektromos szerkezetek vagy berendezések/hálózatok olyan káraira, amelyeket kóbor áram, vagy belső túlnyomás, rövidzárlat vagy túlpörgés okoz. Az ilyen okokra visszavezethető rongálódási károkra, illetve tűzkárokra azonban vonatkozik a fedezet.

KIZÁRT BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosítót nem terheli kártérítési kötelezettség az alábbi esetekben:

(a) Amennyiben a kár oka a biztosított, illetve alkalmazottai, megbízottai vagy egyéb személyek visszaélése/hűtlen kezelése, akikre valamely biztosított vagyontárgyat bíztak. Ugyancsak nem vonatkozik a fedezet arra az esetre, amikor a biztosított valamilyen félrevezető információ, trükk, vagy egyéb csalárd cselekedet alapján önszántából válik meg valamely biztosított vagyontárgyához fűződő jogától, vagy magától a vagyontárgytól és ebből kára származik. A fedezet nem vonatkozik továbbá az olyan megmagyarázhatatlan veszteségekre vagy vagyontárgyak eltűnésére, amelyekre csak a leltározáskor derül fény.

(b) Az alábbi vagyontárgyak anyagrepedés miatt keletkezett robbanáskárai:

Az "A" Fedezeti kör szerint: kazánok, tartályok, valamint egyéb nyomáskiegyenlítők, gépek vagy berendezések (az előzőek által más biztosított vagyontárgyakban okozott károk a fedezet részét képezik)

A "B" Fedezeti kör szerint: nyomáskiegyenlítők, gépek vagy berendezések (a telephelyen lévő kazánok, tartályok ide nem értendők) amennyiben az ilyen szerkezetekben a nyomást kizárólag gőz segítségével állítják elő, és a biztosított tulajdonában vagy ellenőrzése alatt állnak. Kivételt képez az az eset, amikor a jelen fedezetben ki nem zárt esemény okozza a kárt - a biztosító azonban ez esetben sem téríti meg az ilyen szerkezetekben keletkezett kárt, csak az egyéb vagyontárgyak károsodásaira nyújt fedezetet.

(ii) Késedelem, piacvesztés, fokozatos állagromlás, az anyag valamely saját káros tulajdonsága, lappangó hibák, bármiféle rovar, mérges kígyó, szennyeződés, környezetszennyezés, a rendeltetésszerű használatból eredő kopás, légköri nedvesség vagy szárazság, szélsőséges hőmérséklet változások vagy a levegő nedvességtartalmának változásai, szmog, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, rozsda, száraz vagy nedves rothadás, korrózió, szín-, vagy anyagszerkezeti változások, megváltozott íz, vagy felületi kikészítés. Ez a kizárás nem vonatkozik arra az esetre, amikor a kárt egyébként ki nem zárt biztosítási esemény okozza.

(d) Mágneses adathordozó eszközök mágneses vagy elektronikus sérülései vagy meghibásodása, elektromos úton tárolt adatok letörlése vagy meghibásodása, egyéb, számítógépes rendszerben vagy másként tárolt adatok, programok, vagy szoftverek torzulásai, illetve az információ elvesztése

(e) A talaj normális ülepedése, a járdák, alapok, falak, padlózatok vagy mennyezetek megrepedése, zsugorodása vagy tágulása.

(f) Anyagok megszilárdulása olvadt anyagok tárolására használt edényekben, olvadt anyagokat szállító berendezésekben vagy ezek tartozékaiban.

(g) A fedezet nem vonatkozik azokra a károkra, amelyek a biztosított vagyontárgyak építésére, javítására vagy lebontására vonatkozó jogszabályok/határozatok betartatásából erednek, kivéve a Hatósági rendelkezésekről szóló záradékban írt eseteket.

(h) Víz, vagy egyéb folyadékok által nem raklapon, palettán vagy polcokon tárolt készletekben okozott károk. A fedezet szempontjából elfogadható minimális tárolási magasság a padlózat szintjétől 15 cm.

(i) Kazánok, tartályok, nyomásfokozók, csövek, vezetékek megrepedése, törése, összeomlása vagy túlhevülése, csővégek szivárgása és/vagy kazánok hegesztési varratainak elválása.

(j) Lopás, vagy lopási kísérlet, amely nem azonos az erőszakos behatolással járó betöréssel vagy betörési kísérlettel, kivéve, ha a lopás fegyveres támadás

és/vagy erőszak alkalmazásának, vagy erőszak alkalmazásával való fenyegetés során következik be.

(k) Víztartályok, víztároló berendezések vagy vízvezetékek repedés, túlcsordulás, szivárgás kárai (kivéve, ha a főbecsatlakozó vezeték elzárt állapotban volt), valamint szándékos rongálása a használaton kívüli helyiségekben, kivéve, ha a használaton kívül helyezésről a biztosítót előzetesen írásban értesítették, és ezt a biztosító visszaigazolta.

(l) (i) Hibás tervezés, anyagok, szakmunka, vagy hibás kivitelezés;

(ii) Géptörés, mechanikus meghibásodás, elektromos meghibásodás vagy zavar;

(iii) Energiaszolgáltatás vagy a közművek egyéb, a biztosított telephelyre irányuló szolgáltatásainak kimaradása, amennyiben az ilyen kimaradást előidéző ok a telephelyen kívül állt elő.

Jelen (iii) pont szerinti kizárás nem vonatkozik arra az esetre, ha az ilyen kimaradás a biztosítási feltételekben egyébként ki nem zárt kárt okoz. Ez esetben a biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag az ilyen károkra terjed ki.

(m) A talajvízszint változásai, illetve a kizárólag e változások által előidézett károk.

(n) Üzemszüneti veszteségek.

KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK

1. Bérlői állagjavítás

A gépek, berendezések alatt szereplő tételek esetében (a készletek, feldolgozás alatt álló anyagok nem értendők ide) a biztosítás kiterjed a bérlők által a biztosított tulajdonát képező biztosított vagyontárgy(ak)on elvégzett állagjavító munkákra vagy változtatásokra.

2. Egyéb vagyontárgyak

Amennyiben külön, tételesen nem kerülnének felsorolásra az "Egyéb vagyontárgyak" közé értendők az alábbiak:

(a) Dokumentáció, kéziratok, tervek, tervrajzok és üzleti könyvek, de a kártérítés kizárólag az újraelőállítás anyagköltségeire (papír) és az előállításhoz szükséges munka értékére terjed ki (de pl. újratervezés költségére nem). A jelen biztosítás szempontjából közömbös, hogy az ilyen anyagokban található információ a biztosított számára mekkora értéket képvisel.

(b) Minták, modellek, öntőformák.

(c) A számítógépes rendszerekben tárolt adatok, de a kártérítés kizárólag az újraelőállítás anyagköltségeire és az előállításhoz szükséges élőmunka értékére és gépköltségre terjed ki. Az ilyen károkra fizethető maximális kártérítés 1.000.000 forint káreseményenként. A számítógépre vitt adatok újraelőállításához szükséges információ előállításának/beszerzésének költségeire a fedezet nem vonatkozik. A biztosítás szempontjából közömbös, hogy az adathordozókon található információ a biztosított számára mekkora értéket képvisel.

3. Betöréses lopás és rablás

Jelen záradék alapján a biztosítás kiterjed a biztosított vagyontárgyak betöréses lopás vagy annak kísérlete, illetve rablás során keletkezett káraira. Leltárhiány és vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnése ki van zárva. Jelen biztosítási fedezetnél betöréses lopás biztosítási eseménynek minősül, ha a lopást elkövető(k) a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló és minden behatolásra alkalmas nyílásnál fixen beépített vagy csak belülről nyitható nyílászáró szerkezettel (bejárati ajtóknál és nyitható kirakatoknál biztonsági zárószerkezettel) lezárt, térbelileg zárt helyiségbe erőszakos módon (zártörés, feszítés, ajtó, ablak betörése, falbontás, stb.) jogtalanul behatolt, illetve hamis vagy bizonyítottan lopott kulccsal jutott be a helyiségbe.

Kiterjed a fedezet azokra a károkra is, amelyet

a) a biztosítási esemény vagy annak kísérletével kapcsolatban az elkövetők rongálással okoztak a betöréses lopás károkra biztosított vagyontárgyakban, és az azok elhelyezésére szolgáló épületben vagy helyiségben, ha a helyreállítási költség a biztosítottat terheli,

b) a kockázatviselés helyén - a betöréses lopásra biztosított vagyontárgyakban – rablással történő eltulajdonítással idéztek elő.

4. Alulbiztosítás

Amennyiben a károsodott biztosított vagyontárgy értéke a Biztosítási eseménykor meghaladja a vonatkozó biztosítási összeget, a biztosító a kártérítést olyan mértékben fizeti meg, ahogy a biztosítási összeg a károsodott vagyontárgy értékéhez aránylik. A teljes összegen történő kártérítés előfeltétele, hogy – más megállapodás hiányában – a vagyontárgyak azok újrapótlási értékén kerülnek biztosításra.

5. Védelmi berendezések

A biztosított köteles a jelen biztosítás tartama alatt a saját ellenőrzése alatt működő valamennyi mechanikai és elektronikus védelmi berendezést legjobb tudása szerint, az elvárható legnagyobb gondossággal karbantartani. A védelmi berendezéseket a biztosító előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem változtatja, illetve szüntetheti meg. A biztosított köteles a védelmi berendezéseket teljes kapacitással üzemeltetni munkaidő után, illetve amennyiben a telephely őrizet nélkül marad.

6. Helyreállítási záradék

Amennyiben a jelen biztosítás alapján fedezetbe vett vagyontárgy károsodik vagy megsemmisül, a fizetendő kártérítés összegének kalkulációja (tételenként) az ilyen vagyontárgyak helyreállítási költségének kalkulációján alapszik az alábbi Különleges feltételek, valamint a biztosítási feltételek egyéb, ide vonatkozó rendelkezései szerint.

A jelen záradék alapján nyújtott fedezet szempontjából a "helyreállítás" jelentése az alábbi:

Munkavégzés, melynek célja

(a) biztosított épület megsemmisülése esetén annak újjáépítése, más vagyontárgy megsemmisülése esetén annak azonos vagyontárggyal történő helyettesítése. A helyreállított állapot azonos az eredeti vagyontárgy újkori állapotával, és azt sem minőségében, sem egyéb vonatkozásában nem haladhatja meg.

(b) biztosított vagyontárgyak rongálódása esetén a károsodott részek visszaállítása az eredetivel azonos, de annál nem jobb, vagy attól eltérő állapotba.

KÜLÖNLEGES FELTÉTELEK

1. A helyreállítási munkák elvégzésénél (amely, ha a szükség úgy kívánja, más helyszínen is elvégezhető feltéve, hogy a biztosító kockázata ezzel nem növekszik) a biztosított köteles a tőle elvárható legnagyobb gondossággal és gyorsasággal eljárni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy csak annyi kártérítés fizethető, amennyi a helyreállításra vonatkozó jelen záradék nélkül járna.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgy részlegesen károsodik, a jelen záradék alapján részkárokra fizethető kártérítés összege nem haladhatja meg a helyreállítás címén totálkárra kifizethető teljes összeget.

3. A helyreállítási záradék nélkül is kifizetésre kerülő kártérítési összeg felett helyreállítás címén csak akkor kerülhet sor kártérítésre, ha a helyreállítási költségek ténylegesen felmerültek.

4. A jelen záradékkal fedezetbe vett valamennyi vagyontárgyra külön-külön is vonatkozik a következő feltétel:

Amennyiben - részkárok helyreállítása esetén - a felmerült költségek meghaladják a vagyontárgy biztosítási összegének 85%-át, az e feletti részt a biztosított maga viseli. A biztosító ilyen esetben kizárólag a biztosítási összeg 85%-áig nyújt kártérítést.

Amennyiben a biztosítási szerződés másképpen nem rendelkezik, az “A” Fedezeti Körre a kártérítés a Helyreállítási záradék szabályai szerint történik.

7. Költségnövekedés hatósági rendelkezések miatt

Jelen záradék alapján a fedezet kiterjed az érvényben lévő építési vagy egyéb, törvények, rendeletek, és más jogszabályok vagy hatósági rendelkezések kötelező betartása miatt megnövekedett helyreállítási költségekre. A fedezet kiterjesztése kizárólag az ilyen jellegű költségnövekedésre vonatkozik, az alábbi megszorításokkal:

(1) A jelen záradék értelmében nem fizethető kártérítés

(a) ha a költségek valamely fentebb felsorolt rendelkezés következtében merültek ugyan fel, de

(i) a kár a jelen záradék hatályba lépése előtt keletkezett,

(ii) a kár az "A" Fedezeti Kör alapján nincs fedezetben,

(iii) a várható költségnövekedésről a biztosított még a biztosítási esemény bekövetkezése előtt értesítést kapott,

(iv) a nem teljes mértékben károsodott vagyontárgyak tekintetében csak a károsodás mértékének arányában nyújtható kártérítés. Ez a kizárás nem vonatkozik az alapozásra (amennyiben azt az “A” Fedezeti Kör nem zárja ki a fedezetből).

(b) az olyan helyreállítási költségekre, amelyek a károsodott vagyontárgy újkori állapotának megfelelő helyreállításával kapcsolatban a fentebb részletezett rendelkezések kötelező betartása nélkül is felmerültek volna,

(d) azokra az esetleges tőkegyarapodás miatt fizetendő díjakra, adókra, illetékekre, fejlesztési, vagy egyéb hozzájárulásokra, amelyeket a biztosított vagyontárgy(ak) után a biztosított köteles megfizetni.

(2) A helyreállítási munkálatokat az elvárható legnagyobb gondossággal, körültekintéssel és gyorsasággal legkésőbb 12 (tizenkettő) hónapon belül be kell fejezni, kivéve, ha a biztosító ezen időszakon belül írásban engedélyezi a határidő módosítását. Amennyiben a fentebb említett hatósági rendelkezések úgy írják elő, a helyreállítási munkálatok részben vagy egészben elvégezhetők más helyszínen is, feltéve, hogy ez által a biztosító kockázata nem növekszik.

(3) Amennyiben a biztosítónak az "A" Fedezeti Kör alapján vállalt kártérítési kötelezettségét a szerződés valamely feltétele csökkenti (jelen záradék kivételével) (pl. alulbiztosítás miatt), úgy a jelen záradék alapján fennálló kártérítési kötelezettség is azonos mértékben csökken.

(4) A jelen záradék alapján fizethető kártérítés összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

8. Szakértői díjak

A biztosítási fedezet kiterjed a károsodott vagyontárgyak helyreállításával kapcsolatban ésszerűen és igazolhatóan felmerült mérnöki, kárszakértői, szaktanácsadói, jogi és egyéb szakértői díjakra. A kár rendezésének előkészítésével kapcsolatban felmerült hasonló költségekre a fedezet nem vonatkozik.

9. Romeltakarítási költségek

A készletek, feldolgozás alatt álló, vagy bérelt anyagok kivételével a fedezet - a biztosító hozzájárulásával - kiterjed a Biztosítási esemény által okozott kárral kapcsolatban a biztosítottnál szükségszerűen felmerülő

(a) romeltakarítási költségekre,

(b) leszerelési/lebontási költségekre,

(d) lefolyók, szennyvízcsatornák tisztításának költségeire.

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó, illetve a teljes biztosítási összeget.

10. Alkalmi munkák

A fedezet az épületszerkezetet nem érintő és/vagy nem tűzveszélyes tevékenységgel járó kisebb bővítésekre, változtatásokra, szerelési és karbantartási munkákra is kiterjed, melyeket a biztosított megbízásából alkalmi munkások végeznek. Alkalmi munkás alatt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 2.§ 3. pontja szerint alkalmi munkát végző munkavállaló értendő. Az alkalmi munkára a biztosítási kötvényen feltüntetett külön limit hiányában a vagyonbiztosításra irányadó biztosítási összeg alkalmazandó.

11. Elektromosság

Jelen fedezet nem terjed ki elektromos szerkezetek vagy berendezések vagy ezek részeinek olyan káraira, amelyeket kóbor áram, vagy belső túlnyomás, rövidzárlat vagy túlpörgés okoz. Az ilyen okokból keletkezett tűz által okozott károkra azonban vonatkozik a fedezet.

12. Változtatások

A biztosítottnak joga van a jelen biztosítással fedezett vagyontárgyakon változtatásokat, bővítéseket végrehajtani (az épületekben végzett tevékenységet is megváltoztathatja), átcsoportosításokat végezni (beleértve a biztosított által használt, vagy nem használt telephelyekre történő elszállítást is). A fedezet az ilyen változtatások vagy bővítések (valamint a velük járó tevékenység) ellenére változatlanul érvényben maradhat.

A biztosított köteles az ilyen változtatásokat a lehető legrövidebb időn belül – de legkésőbb 2 napon belül – írásban bejelenteni a biztosítónak, és megfizetni a kiszabott pótdíjat. A biztosító a változtatás elfogadását és a pótdíjat írásban visszaigazolja.

A biztosítás kiterjesztésének visszaigazolása után a fedezet változatlanul fennáll.

13. Értesítés

A biztosított köteles értesíteni a biztosítót, ha valamely épületet használaton kívül helyez, illetve, ha valamely használaton kívüli épületet újból használatba vesz.

"B" FEDEZETI KÖR ÜZEMSZÜNET BIZTOSITÁS

Amennyiben a biztosítottnak a telephelyen végzett tevékenysége valamely, az "A" Fedezeti Kör alapján biztosított esemény következtében megszakad, vagy szüneteltetni kell, a biztosító a biztosítási részletezőn feltüntetett vagyoncsoportok szerint, és a jelen Fedezeti Kör feltételei alapján kifizeti az ilyen üzemszünet miatt keletkezett üzemszüneti veszteséget feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított érvényes vagyonbiztosítással rendelkezett az "A" Fedezeti Kör alapján.

A KÁRTÉRITÉS ALAPJA

Üzemszüneti veszteség az "A” Fedezeti kör (vagyonbiztosítás) alapján biztosított eseményekkel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett Fedezeti összeg csökkenés, amely magában foglalja a biztosított vállalkozás árbevétel-csökkenése miatti Üzemi (üzleti) eredmény csökkenését, valamint azokat a biztosított költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

Az üzemszüneti veszteség részei:

(a) Árbevétel csökkenés esetén: az Üzemi (üzleti) eredmény csökkenése miatti veszteség az előző 12 hónapban az eredmény-kimutatás adatai alapján kimutatott Xxxxx (üzleti) eredményhez képest;

(b) Megnövekedett üzemi költségek esetén: az az összeg (a fedezetből kizárt állandó költségekre vonatkozó pont rendelkezéseit is figyelembe véve), amely szükségszerűen és ésszerűen merült fel kizárólag annak érdekében, hogy elkerülhető, illetve csökkenthető legyen az a forgalomcsökkenés, amely ezen költségek nélkül bekövetkezett volna a káreseményt követő kártérítési időszak alatt.

A kártérítés összegéből le kell vonni minden megtakarítás összegét, továbbá azokat a költségeket és kiadásokat, amelyeket az Üzemi (üzleti) eredményből kellett volna fizetni, de a káresemény következtében csökkentek, vagy megszűntek.

Amennyiben az üzemszünet biztosítással fedezett biztosítási összeg kisebb, mint az éves forgalom és az Üzemi (üzleti) eredmény hányad szorzata (12 hónapot meghaladó kártérítési időszak esetén ennek valamely többszöröse), úgy a fizetendő kártérítés mértékét arányosan csökkenteni kell.

Az „Egyéb vagyontárgyak” vagyoncsoport alatt biztosított vagyontárgyak tekintetében a fedezet kizárólag a megnövekedett üzemi költségekre vonatkozik, és a kártérítés az alábbiak szerint történik:

Kártérítésként kifizetésre kerül a biztosítottnál a kártérítési időszak alatt szükségesen és elkerülhetetlenül felmerült olyan költség/kiadás, amelynek célja, hogy a forgalmat a kár bekövetkezését közvetlenül megelőző 12 hónapos periódus hasonló időszakával azonos szinten tartsa feltéve, hogy

(1) az első három hónap végéig a biztosító kártérítési kötelezettsége csak a biztosítási összeg 25%-áig terjed, továbbá

(2) a biztosító valamennyi, az adott időszakban kimutatott költségmegtakarítást levon a kártérítés összegéből.

A jelen fedezet szempontjából kártérítési időszak az az időszak, amely alatt a fentebb részletezett költségnövekedés felmerült, de ez nem lehet több, mint a kár bekövetkezésétől számított 12 egymást követő naptári hónap (vagy ennek valamely többszöröse, amennyiben a kártérítési időszak a 12 hónapot meghaladja).

A jelen fedezet alapján nyújtható kártérítés összege a biztosított által fizetendő általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazza.

A FEDEZETBOL KIZÁRT ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK

Amennyiben vannak olyan, a tevékenységgel kapcsolatos állandó költségek, amelyekre e fedezet nem terjed ki (és amelyek összegével az Üzemi (üzleti) eredmény összegét csökkenteni kell), akkor a megnövekedett üzemi költségek kiszámításánál az ilyen költségek csak olyan arányban kerülnek figyelembevételre, amilyen arányban az Üzemi (üzleti) eredmény és a nem biztosított állandó költségek állnak egymással.

A MENTESÜLÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Amennyiben a biztosító mentesül az "A" Fedezeti kör feltételei szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen Fedezeti kör - biztosítási szerződés alapján fennálló kártérítési kötelezettsége alól is.

Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztás arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól.

MEGHATÁROZÁSOK

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY

A nettó árbevételnek a közvetett és a közvetlen költségekkel, valamint az egyéb ráfordításokkal csökkentett, és egyéb bevételekkel növelt része, a forgalmi költség eljárással készülő eredmény- kimutatás szerint.

KÁRTÉRITÉSI IDÖSZAK

Az "A" Fedezeti Körnél meghatározott káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnése napjáig, de legkésőbb a maximális kártérítési időszak végéig tart.

FEDEZETI ÖSSZEG

A biztosított vállalkozásnak a folyó biztosítási időszakra tervezett üzemi (üzleti) eredményének és a megnövekedett üzemi költségeknek az összege.

FORGALOM

A biztosított által a telephelyen előállított javakért, vagy nyújtott szolgáltatásokért a biztosított számára kifizetett, vagy kifizetendő pénzbeni ellenérték.

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY HÁNYAD

A kárt közvetlenül megelőző pénzügyi évben realizált forgalom üzemi (üzleti) eredmény tartalma százalékban.

ÉVES FORGALOM

A kárt közvetlenül megelőző 12 hónapos időszak alatt realizált forgalom.

ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedés a kártérítési időszakon belül naptári napokban meghatározott azon időtartam, mely alatt a biztosító helytállási kötelezettsége nem áll fenn. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a tényleges kártérítési időszak kezdetével. Az önrészesedés mértéke megállapítható pénzösszegben is, mely a biztosító által meghatározott kártérítés összegéből levonásra kerül. Az önrészesedési időszakot / összeget a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

KIEGÉSZÍTO FELTÉTELEK

ALTERNATÍV KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

Amennyiben a kártérítési időszak alatt a biztosított által, vagy mások által a biztosított javára árukat adnak el vagy szolgáltatásokat teljesítenek a telephelyen kívül, úgy az ilyen eladásokból, vagy szolgáltatásokból származó pénzösszeget a kártérítési időszak alatti forgalom megállapításánál a biztosító figyelembe veszi.

KÖNYVVIZSGÁLÓK DÍJA

A fedezet kiterjed a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeire, amelyek az üzemszüneti költségek tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni. Az ilyen költségek, valamint a jelen Fedezeti Kör alapján nyújtható kártérítés együttes összege azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

FIZETÉSEK SZÁMLA ELLENÉBEN

A biztosító döntésének függvényében a biztosított a kártérítési időszak alatt fogadhatja a számlája ellenében hozzá beérkező összegeket, az ilyen összegek azonban nem haladhatják meg a biztosítónak az adott időszakra vonatkozó, a forgalom csökkenésével kapcsolatban vállalt kártérítési kötelezettségének felső határát az egyes tételek vonatkozásában.

FELHALMOZOTT KÉSZLETEK

A kár rendezésénél, a kár összegének megállapításánál a biztosító egy méltányos összeg erejéig figyelembe veszi, hogy a forgalom a felhalmozott késztermék-készletekből egy átmeneti időszakra a korábbi szinten tartható.

OSZTÁLYOK

Amennyiben az üzleti tevékenység osztályokra tagolódva történik, és ezen osztályok üzleti eredményei külön-külön is kimutathatók, úgy az Üzemi (üzleti) eredmény rendelkezései az adott káresemény által érintett egyes osztályokra külön-külön kerülnek alkalmazásra, kivéve amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a Üzemi (üzleti) eredmény hányad és az egyes osztályok (akár érintettek a kárban, akár nem) összteljesítményének szorzatának aránya az adott osztály éves forgalmi adatához (illetve 12 hónapnál hosszabb biztosítási időszak esetén ennek értelemszerű többszöröséhez) viszonyítva.

A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar számviteli törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

AHITRONIC

ELEKTRONIKUS BERENDEZÉSEK ALL RISKS BIZTOSÍTÁSA (AHIT/001-2017)

A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) a szerződő által a biztosítónak fizetett biztosítási díj ellenében az Általános Vagyonbiztosítási Szabályzat, a jelen biztosítási feltételek és a csatolt függelékek alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben megtéríti a biztosítottnak azokat a véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező fizikai károkat, amelyek a biztosítási részletezőn megjelölt biztosított vagyontárgyakban a biztosítási időszak alatt következtek be.

A biztosított által kitöltött, és a biztosítónak átadott biztosítási nyilatkozat, továbbá a jelen biztosításra vonatkozó egyéb dokumentumok a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. A biztosítási szerződés a biztosítási részletezővel (kötvénnyel), a vonatkozó szabályzatokkal, valamint a záradékokkal együtt értelmezendő, és bárhol is fordul elő benne valamely szó vagy kifejezés, amelyhez különös jelentés társul, az ilyen szó vagy kifejezés az összes többi előfordulási helyen azonos értelemmel bír.

I. RÉSZ: DOLOGI KÁROK BIZTOSÍTÁSA

A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A jelen biztosítási feltételek alapján a fedezet kiterjed a biztosítási részletezőben felsorolt valamennyi elektronikus berendezésre, amelyet előzetesen kipróbáltak és azok üzemszerű használatra alkalmasak. A fedezet a biztosítottnak a biztosítási részletezőn megjelölt telephelyén (telephelyein) található, és rendeltetésüknek megfelelően használt gépekre / berendezésekre vonatkozik.

A fedezet kiterjed azon biztosított vagyontárgyakra is, melyeket a biztosított telephelyen belül mozgatják vagy szállítják.

A jelen biztosítás alkalmazásában azon vagyontárgyak tekintendők üzemszerű használatra alkalmasnak, amelyeken a rendes munkát el lehet kezdeni, illetve amelyeken a kezdeti és sikeres próbaüzem után (ha erre is szükség van) már megkezdődött a termelés. Ha a biztosított vagyontárgy egyszer már üzemelésre kész volt, fedezetben marad a karbantartás, feltöltés, nagyjavítás és javítás időtartama alatt is.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK / ALL RISKS FEDEZET

A jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed minden dologi kárra, ha

a) egy biztosított vagyontárgy valamely előre nem látható esemény következtében megsérül vagy megsemmisül, és ezért eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, illetve

b) a biztosított vagyontárgy betöréses lopás vagy rablás következtében elvész.

A jelen biztosítás szempontjából betöréses lopásnak minősül a MABISZ által minősített zárszerkezettel lezárt helyiségből dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás.

Összkockázatra szóló (All Risks) fedezet:

A fedezet minden ki nem zárt véletlen, váratlan, balesetszerű, a vagyontárgyat ért fizikai kárra kiterjed, különös tekintettel az alábbiakra:

Ember által okozott károk

- hanyag vagy nem megfelelő kezelés, működtetési hibák

- harmadik személyek gondatlan károkozása

Lopáskárok

- betöréses lopás vagy rablás

Tűzkárok

- robbanásból, összeroppanásból, villámcsapás közvetlen károsító hatásából, személyzettel vagy anélkül repülő objektum lezuhanásából eredő tűz (lánggal vagy anélkül), valamint a tűzoltásból vagy romeltakarításból eredő, illetve az ezen tevékenységek során keletkezett károk

Vízkárok

- csapvíz, folyóvíz, árvíz, tárolók vize, talajvíz, esővíz, korrózió, gőz, fagyás, sodródó jég, átnedvesedés és egyéb folyadékok

Természeti károk,

- földrengés, vulkán kitörés, vihar, szél, jégeső, lavina, sziklaomlás

Technológiai károk

- építési hibák, anyaghibák, gyártási hibák, túlfeszültség, indukció, villámcsapás közvetett módon károsító hatása

Jelen biztosítás a következményi károkra nem nyújt fedezetet.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A jelen biztosítás szerint fedezett kár bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti a sérült vagy megsemmisült biztosított vagyontárgy javításának, illetve pótlásának (pótlás azonos fajtával) költségét. A sérült vagy megsemmisült vagyontárgy maradványai a kártérítéssel egyidejűleg a biztosító tulajdonába kerülnek.

A biztosító kártérítési kötelezettsége azonban semmiképpen sem haladhatja meg a vagyontárgyak biztosítási részletezőn feltüntetett biztosítási összegét.

Kártérítés

A biztosító az alábbi összegek megtérítésére vállal kötelezettséget:

a) Részkárok esetén: a sérült vagyontárgy javításához szükséges anyag és munkadíj.

b) Totálkár esetén: az azonos, vagy hasonló típusú és minőségű vagyontárgy beszerzésének és felszerelésének költségei.

c) Amennyiben nem lehetséges a javítás, vagy a biztosított vagyontárgyat nem pótolják: az a költség, amely a sérült vagyontárgy javításával, illetve pótlásával kapcsolatban felmerült volna. Ez az összeg nem lehet több mint a biztosított vagyontárgy tényleges értéke közvetlenül a káresemény előtt.

A szükséges javítás, illetve pótlás költségei magukban foglalják a túlórákat, az éjszakai műszakokat, a vasár- és ünnepnapokon végzett munkát, a sürgős szállítás költségeit, a légifuvardíjat, valamint a szolgáltatást nyújtó műszaki személyzet belföldi utazási költségeit. Ha valamely alkatrész sorozatgyártása megszűnt, és már nem szerezhető be (elavult gépek, berendezések), a kártérítés alapja a kárkori tényleges érték.

A kártérítés összegének meghatározása

A kártérítés összegéből le kell vonni a biztosítási részletezőben megjelölt önrészesedés összegét, valamint a sérült és az újrahasznosítható részek maradványértékét. Ha egy és ugyanazon káresemény folytán több biztosított vagyontárgy is megsérül, akkor csak az alkalmazható legmagasabb önrészesedés összege kerül levonásra.

Amennyiben a biztosított vagyontárgyat ért kár rendezésekor kiderül, hogy a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy tényleges értéke, akkor a biztosítottnak kifizethető összeget olyan mértékben kell csökkenteni, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez.

A biztosító nem téríti meg az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét.

KIZÁRÁSOK

A fedezetből kizárt vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyakra nem vonatkozik a fedezet:

a) Olyan alkatrészek és anyagok, amelyek rendeltetésüknél és összetételüknél fogva erős kopásnak és elhasználódásnak vannak kitéve és melyeket

rendszeresen cserélnek, nem tartoznak a jelen fedezet hatálya alá. Ezek különösen az alábbiak: segédanyagok, cserélhető szerszámok, cserélhető adathordozók, mágnesszalagok, ékszíjak, hajtószalagok, margarétafejek, fényforrások, stb.

b) Csövek (pl. röntgen és lézercsövek - a számítógép perifériákban használt katódsugárcsövek kivételével), külön tokban avagy "házban" lévő lemezmeghajtók (disc drive), köztes képhordozók (pl. szelénium dobok) egyéb különös megállapodás hiányában csak tűz, víz és betöréses lopás okozta károk ellen vannak biztosítva.

A fedezetből kizárt események

Amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez:

c) zendülés (tömegzavargás, mely tüntetésekhez, a hatóságok ellen irányuló törvényellenes erőszakos cselekményekhez vezet, és amelynek célja a meglévő hatalmi egyensúly megbontása);

d) polgári engedetlenség (olyan erőszakos demonstráció, mely nem illik a zendülés kategóriába, de amely rendbontással jár és társadalmi nyugtalanságban, valamint illegális akciókban csúcsosodik ki);

e) terrorizmus (olyan ideológiai, politikai, gazdasági vagy társadalmi célú, egyéni vagy kollektív, szervezett, földalatti terrorista cselekmény (más személyek személyi szabadságuktól való megfosztása, illetve vagyontárgyak hatalomba kerítése és szabadon bocsátásuk, illetve visszaadásuk, illetve épségben hagyásuk feltételhez kötése), amely az állam, állami szerv, meghatározott személyek vagy gazdasági szervezetek ellen irányul:

• azzal a céllal, hogy megszakítsák a tömegközlekedés működését, vagy zavarják a szolgáltató, illetve termelő vállalatok működését szabotázs)

f) tengerrengés, szökőár, hurrikán, tájfun, ciklon, tornádó;

g) nukleáris reakció, nukleáris sugárzás ill. radioaktív szennyezés;

h) lopás;

i) olyan esemény, amelyért forgalmazói, gyártói illetve kereskedői, szállítói vagy szállítmányozói minőségében egy harmadik személy tartozik felelősséggel termékfelelősség, szakmai felelősség vagy jótállás alapján;

j) a biztosított vagyontárgy bármely részének a rendeltetésszerű használat, illetve munka során jelentkező kopása és elhasználódása, elöregedése, fokozatos állagromlása, vagyis az olyan károk és működési hibák, melyekre teljeskörű karbantartási szerződés vonatkozik, vagy vonatkozhatna. Ha egy ilyen esemény a biztosított vagyontárgy közvetlen szomszédságában levő alkatrészt károsít, akkor a biztosító a jelen biztosítás feltételeinek megfelelően vállalja a kártérítést.

A teljes körű karbantartási szerződés olyan szerződés, amely biztosítja a berendezések rendszeres, módszeres vizsgálatát, és a meghibásodott alkatrészek cseréjét, amit annak érdekében végeznek el, hogy megelőzzék a berendezés meghibásodását (megelőző karbantartás), valamint azért, hogy azokat a sérüléseket, meghibásodásokat, amelyek a rendes üzemeltetés esetén, külső behatás nélkül előfordulnak szükség szerint megjavítsák, illetve eltávolítsák (javító karbantartás);

k) 2. számú melléklet kizárásai.

Kizárt költségek

A biztosító nem téríti meg azokat a többletköltségeket, amelyek a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatos - a kár bekövetkezése utáni - változtatások és fejlesztések miatt keletkeztek.

Ugyanez érvényes az ideiglenes javításokra, amennyiben az ideiglenes és a végleges javítási munkák költségeinek összege meghaladná a kizárólag a végleges javítás miatt felmerülő költségeket.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG - ALULBIZTOSÍTÁS

A biztosítási összeget a biztosított határozza meg. Ez az összeg az egyes biztosításra feladott vagyontárgyak tényleges biztosítási értékét fejezi ki. A tényleges biztosítási érték az új és a cserélendővel azonos egység beszerzési ára, levonva belőle az esetleges árengedményeket, de hozzáadva a csomagolás, szállítás, kiépítés/összeszerelés és az üzembehelyezés költségeit, valamint a vámokat. A tönkrement egység beszerzési árát a rendelkezésre álló legutolsó árjegyzékben feltüntetett ár alapján kell megbecsülni, amelyet a bér- és árindexszel kell módosítani.

A biztosított vagyontárgy akkor van alulbiztosítva, ha a vonatkozó biztosítási összeg kisebb, mint a vagyontárgy tényleges biztosítási értéke. Ezt a szabályt minden vagyontárgyra külön-külön kell alkalmazni.

II. RÉSZ: ADATHORDOZÓK BIZTOSÍTÁSA BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

A jelen fedezet kiterjed a biztosítási részletezőben megjelölt minden adathordozóra és adatra a biztosított telephelyén, illetve az archiváló (a rendszeres adatmentést végző) központban az alábbiak szerint:

Az archivált ("elmentett") adatfájlok és a telephelyen kívül tárolt adathordozók is biztosítva vannak a biztosított telephelyéről az archív adattárba történő oda, illetve visszaszállítás során.

Az adathordozó a gép által olvasható adatok tárolására szolgál, és csak akkor vonatkozik rá a fedezet, ha a felhasználó által cserélhető (pl. kivehető mágneslemezek, mágnesszalagok, hajlékony lemezek).

A jelen fedezet alkalmazásában adat, az a gép által olvasható információ, amely a központi feldolgozó egységen (Central Processing Unit) kívül van tárolva:

- adatfájlok és adatállományok alap és származtatott adatai,

- az operációs rendszerek rendszerprogramjai;

- sorozatban gyártott szabványos kereskedelmi programok.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A jelen biztosítás alapján biztosítási esemény, ha:

a) az adathordozó előre nem látható események következtében megsérül vagy megsemmisül oly mértékben, hogy a gép nem tudja elolvasni, illetve adattárolásra alkalmatlanná válik,

b) az adathordozó betöréses lopás vagy rablás következtében elvész.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A Biztosító megtéríti a jelen biztosítási feltételek szerinti biztosítási esemény bekövetkezéséből eredően felmerült mindazon költséget, amely a kereskedelmi forgalomban kapható szoftver és az adathordozó anyag pótlásához, valamint a sérült adatállomány újraelőállításához szükséges. Az "adatállomány újraelőállítása" kifejezés az archív ("elmentett", backup) fájlból való visszatöltést jelenti, de legfeljebb az eredeti dokumentumok alapján elvégzett manuális visszatöltést.

A kártérítés összegéből le kell vonni a biztosítási részletezőben megjelölt önrészesedés összegét.

Ha az adatok pótlása (újraelőállítása) 12 hónappal a káresemény bekövetkezte után sem történt meg, a biztosító csak az adathordozó pótlásának költségét téríti meg.

KIZÁRÁSOK

A fedezetből kizárt vagyontárgyak

Az alábbi vagyontárgyakra nem vonatkozik a fedezet:

a) olyan adathordozók, melyeket a felhasználó nem tud cserélni (pl. rögzített lemezek, lemezkötegek, félvezető és buborékmemória);

b) a központi egység központi memóriájában tárolt adatok, valamint a biztosítási szabályzatban nem említett programok;

c) az egyedi készítésű felhasználói programok.

A fedezetből kizárt események

A biztosító nem téríti meg azokat az adathordozó-, illetve adatkárokat, amelyeket közvetlenül vagy közvetve a Dologi károk biztosításánál meghatározott kizárt események idéztek elő, vagy:

a) lemezmeghajtók olyan működési hibája, illetve sérülése okozott, amelyre teljeskörű karbantartási szerződés vonatkozik, vagy vonatkozhatna;

b) az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolása miatt következett be.

Kizárt költségek

Nem fizet kártérítést a biztosító azokért a biztosított adatokért / adathordozókért, amelyeket a kár bekövetkezése után megváltoztattak vagy fejlesztettek.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG - ALULBIZTOSÍTÁS

A biztosítási részletezőn a jelen fedezetnél feltüntetett biztosítási összeg a kártérítés felső határa. A biztosítási összeg alapja az adathordozó újrabeszerzési értéke, melyhez hozzáadódik a rajtuk tárolt adatok újraelőállításához szükséges költség.

A jelen fedezetnél az alulbiztosítás szabályai nem kerülnek alkalmazásra.

III. RÉSZ: A TÖBBLETMUNKA KÖLTSÉGEINEK BIZTOSÍTÁSA A BIZTOSÍTOTT TÖBBLETKÖLTSÉGEK

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a biztosítási részletezőben meghatározott azon többletköltségeket, amelyek a biztosított tevékenység fenntartása érdekében szükségszerűen merültek fel, és amelyek nélkül a biztosított - a biztosított vagyontárgy károsodása miatt - tevékenységét nem tudta volna folytatni.

A többletköltségekre vonatkozó fedezet az alábbiakra terjed ki:

- külső rendszerek igénybevétele;

- egyéb eljárások és termelési módszerek alkalmazása;

- helyettesítő berendezések bérlete;

- harmadik személyek szolgáltatásainak igénybevétele;

- a kisegítő munkaerő alkalmazásának költségei.

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

A biztosító azokat a többletköltségeket fizeti meg a biztosítottnak, amelyek a Dologi károk biztosításnál meghatározott biztosítási események következtében keletkeztek.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító megtéríti a biztosítottnak mindazokat a többletköltségeket, amelyek a kártérítési időszak alatt merültek fel annak érdekében, hogy csökkentsék, illetve elkerüljék a szokásos üzletmenet melletti termelésnek a jelen biztosítás által fedezett kár által okozott kedvezőtlen változásait, és biztosítsák, hogy az üzleti tevékenység folyamatos maradjon, mintha a kár nem következett volna be. A kártérítés felső határa a biztosítási részletezőben a jelen fedezetre meghatározott biztosítási összeg.

A kártérítés alapja

a) Amennyiben a többletköltségek arányosan oszlanak meg a kártérítési időszak alatt, úgy az a napi kártérítési összeg, amelyet a biztosítási részletező rögzít. Amennyiben a tényleges napi költségek eltérnek a biztosítási részletezőben megjelölt összegtől, úgy ezek együttes összege nem haladhatja meg a havi térítésre megállapított biztosítási összeget;

b) nem arányos többletköltségek esetén a biztosítási részletezőben meghatározott kártérítési összeg kerül kifizetésre.

Kártérítés

A kártérítés összegéből levonásra kerül az állásidő alatt megtakarított költség, valamint a biztosítási részletezőben megjelölt önrészesedés. A biztosító csak a kártérítési időszak alatt ténylegesen felmerült költségeket téríti meg.

A kártérítési időszak

Eltérő megállapodás hiányában a kártérítési időszak egy naptári hónap.

Ez az időszak azon a napon kezdődik, amikor a biztosított a vonatkozó szabályok és előírások betartásával legelőször észlelte a vagyoni kárt, de legkésőbb akkor, amikor a jelen fedezetben meghatározott többletköltségek felmerültek.

KIZÁRÁSOK

Nem vonatkozik a fedezet azokra a többletköltségekre, amelyek közvetve vagy közvetlenül olyan események miatt keletkeztek, amelyek a Dologi károk biztosítása szerint ki vannak zárva. Ugyanígy nem téríthetők azok a többletköltségek sem, amelyek az alábbiak miatt keletkeztek vagy összegük az alábbiak miatt emelkedett:

a) hatóság által elrendelt helyreállítás vagy működési megszorítások;

b) a megsemmisült vagyontárgyak rekonstrukciójának vagy helyettesítésének, illetve a sérült vagyontárgyak javításának elmaradása pénzhiány miatt;

c) olyan alkatrészek vagy anyagok teljes megsemmisülése, amelyek a Dologi károk biztosításánál ki vannak zárva;

d) a járulékos berendezések téríthető vagyoni kárai, illetve megsemmisülése (ide tartoznak különösen a légkondicionáló egységek, független áramforrást jelentő generátorok (SzÁ = szünetmentes áramforrás, UPS), készenléti energiaforrások,

frekvenciamódosítók éppúgy, mint egyéb egységek, amelyek hozzájárulnak az elektronikus egység működéséhez)

e) az elveszett adatok és programok újraelőállítása;

f) a biztosított vagyontárgy javítása vagy pótlása során elért teljesítményjavulás.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG - ALULBIZTOSÍTÁS

A biztosítási részletezőn a jelen fedezetnél feltüntetett biztosítási összeg a kártérítés felső határa. Az alulbiztosításra vonatkozó szabályok a jelen fedezet esetében nem kerülnek alkalmazásra.

ALL RISKS GÉPTÖRÉS BIZTOSÍTÁS (MB/001-2017)

A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) a szerződő által a biztosítónak fizetett biztosítási díj ellenében az Általános Vagyonbiztosítási Szabályzat, a jelen biztosítási feltételek és a csatolt függelékek alapján az alábbiakban részletezett módon és mértékben megtéríti a biztosítottnak azokat a véletlen, váratlan, balesetszerű, fizikai sérülést okozó géptörés károkat, amelyek a biztosítási részletezőn megjelölt biztosítási időszak alatt a biztosított berendezésekben következtek be.

A biztosított által kitöltött, és a biztosítónak átadott biztosítási nyilatkozat, továbbá a jelen biztosításra

vonatkozó egyéb dokumentumok a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A jelen biztosítási feltételek alapján a fedezet kiterjed a biztosítási részletezőben felsorolt valamennyi rendeltetésének megfelelően használt gépre és berendezésre, amelyek működőképességét a sikeres átadás / átvételi jegyzőkönyv igazolja, akár üzemben vannak, akár nem, illetve ha tisztítás vagy javítás miatt azokat leszerelték, vagy a telephelyen belül áthelyezik. A fedezet a biztosítottnak a biztosítási részletezőn megjelölt telephelyén (telephelyein) található gépekre / berendezésekre vonatkozik.

KIZÁRÁSOK

A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki a következőkre:

1. cserélhető eszközök veszteségei vagy kárai, pl.: nyomó- és öntőformák, nyomóhengerek, nagyfokú elhasználódásnak vagy kopásnak kitett alkatrészek, tűzálló bélések, törő kalapácsok, üvegből készült tárgyak, szíjak, szalagok, kábelek, kerékköpenyek, üzemeléshez szükséges anyagok, kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok;

2. vagyonbiztosítás alapján térülő károk, pl.: tűz, villámcsapás közvetlen hatása, kémiai robbanás (kivéve a kazánokban bekövetkező kürtőgáz robbanást), tűzoltás, romeltakarítás, légijárművek által okozott károk, lopás, betörés vagy annak kísérlete, épületek összeomlása, árvíz, elárasztás, földrengés, ismeretlen üreg beomlása, lavina, vihar, jégeső, hurrikán, ciklon, vulkánkitörés és egyéb természeti katasztrófák okozta károk;

3. olyan károk, amelyekért harmadik személy (pl. szállító, vállalkozó vagy szolgáltató) jogszabály vagy szerződés (pl. xxxxxxxx) alapján felel;

4. olyan károk, amelyeket a jelen fedezet kezdetekor már meglévő hibák vagy hiányosságok okoztak, és amelyekről a biztosított vagy képviselője tudott, akár ismerte ezeket a biztosító, akár nem;

5. Amennyiben a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik, a jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény közvetlenül vagy közvetetten hozzájárult a káresemény bekövetkezéséhez:

• azzal a céllal, hogy megszakítsák a tömegközlekedés működését, vagy zavarják a szolgáltató, illetve termelő vállalatok működését (szabotázs)

6. nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy radioaktív szennyezés következményei;

7. lassú, folyamatos állagromlás (pl. kopás, elhasználódás, kavitáció, erózió, rozsdásodás, kazánkő), vagy hanyag működtetés közvetlen következményeként fellépő károk;

8. mindenféle következményi és felelősségi kár (pl. kötbér, büntetés, stb.), illetve olyan fizetési kötelezettség (pl. üzemszüneti kártérítés), amely meghaladja a jelen feltételek szerint a dologi károkért járó kártérítést.

9. 2. számú melléklet kizárásai

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A kártérítés alapja

a) Abban az esetben, ha a károsodott vagyontárgy javítható, a biztosító azt a költséget téríti meg, amely a károsodott berendezés eredeti működőképességének helyreállításához szükséges. A biztosító továbbá megtéríti a javítás során felmerülő leszerelési és felszerelési költségeket, a javító műhelybe és az onnan való szállítás költségeit, a vámokat és illetékeket, feltéve ha ezeket a költségeket a biztosítási összeg tartalmazza. Ha a javítás a biztosított tulajdonában lévő műhelyben történik, a biztosító kifizeti a javítással kapcsolatban felmerült anyag- és bérköltségeket, valamint az állandó költségeknek az adott javítással kapcsolatban felmerült ésszerű részét.

A lecserélt részekkel kapcsolatban a biztosító avultatást nem alkalmaz, de a maradványértéket figyelembe veszi. Ha a javítás fentebb részletezett összes költsége eléri vagy meghaladja a biztosított berendezés kárkori értékét, a vagyontárgyat a biztosító totálkárosnak tekinti, és a kárrendezés a b) pontnak megfelelően fog megtörténni.

b) Ha a biztosított vagyontárgy totálkárt szenved, a biztosító a vagyontárgy tényleges kárkori értékét téríti meg, beleértve az eredeti szállítási költségeket, a szerelés költségét, a vámokat és az illetékeket, feltéve, hogy ezek az összegek szerepelnek a biztosítási összegben. A tényleges kárkori érték kiszámításakor az újrabeszerzési értékből az értékcsökkenés levonásra kerül. A biztosító kifizeti a totálkárt szenvedett berendezés leszerelésének szokásos költségeit, de levonja a maradványértéket.

A túlórában, éjszaka, ünnepnapokon végzett munkával, valamint az expressz szállítással kapcsolatban felmerülő rendkívüli költségeket csak az erre vonatkozó írásos megállapodás esetében fedezi a biztosítás.

A jelen biztosítás azonban nem fedezi a változtatások, kiegészítések, fejlesztések és a szokásos nagyjavítások költségét. Az ideiglenes javítások költségét csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha az ilyen ideiglenes javítások káreseménnyel kapcsolatosak, a végleges javítás részét képezik és nem növelik a végleges javítás költségét. A biztosító csak abban az esetben teljesít kifizetést, ha megkapja azokat a számlákat és dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a szükséges javítás vagy csere ténylegesen megtörtént.

A biztosító nem téríti meg az általános forgalmi adó (ÁFA) összegét.

BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG – ALULBIZTOSÍTÁS

Jelen biztosítás alapján a biztosítási összeg a biztosított berendezések új, azonos típusú vagy teljesítményű berendezésekkel való helyettesítésének költsége, vagyis az újrabeszerzési érték, amibe beletartozik a szállítás költsége, a vámok és illetékek, továbbá a beszerelés költsége.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az újrabeszerzési érték, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a kárt, ahogyan a vagyontárgy újrabeszerzési értéke aránylik a biztosított által bejelentett biztosítási összeghez. Ezt a szabályt minden vagyontárgyra külön-külön kell alkalmazni.

GÉPTÖRÉS-ÜZEMSZÜNET BIZTOSÍTÁS (MBBI/001-2017)

Jelen biztosítás a biztosított hatályban lévő géptörés biztosításának kiegészítő biztosítása. Megszűnik a biztosító kockázatviselése, ha a biztosított géptörés alapbiztosítása bármely ok miatt megszűnik.

ÜZEMSZÜNETI BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosítónak az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos kártérítési kötelezettsége akkor következik be, ha az alábbiakban meghatározott géptörés biztosítási események miatt olyan kár keletkezik, melyért a biztosító (az alapbiztosítás alapján is) kártérítéssel tartozik. Ennek megfelelően üzemszüneti biztosítási esemény okozója lehet:

a. géptörés: a gépek, gépi berendezések véletlen, váratlan, előre nem látható formában fellépő töréskára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

b. gépbaleset: a gépek, gépi berendezések véletlen külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező kára, mely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

A géptörés és gépbaleset üzemszüneti biztosítás kiterjed az alábbiak töréséből, vagy balesetéből a kényszerű üzemszünet miatt előálló károkra:

- a termelő tevékenységben résztvevő gépek (függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak, ide nem értve a termelésből kivont gépeket);

- javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépek.

Géptörés (gépbaleset) biztosítási káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

- anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

- rázkódás (rezonancia), alkatrészek kilazulása,

- hibás beállítás vagy szabályozás,

- rossz elhelyezés, telepítés,

- olajozás, kenés kimaradása,

- túlterhelés,

- túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezéseket),

- túlpörgetés (centrifugális erő hatása),

- rövidzárlat, szigetelési hiba,

- mérő-, szabályozó-, vezérlő-, és biztonsági berendezések meghibásodása,

- leesés, lökés, ütközés,

- idegen tárgy(ak) akadályozása,

- a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorlatának hiánya, szakmai tévedése,

- a biztosított más alkalmazottja vagy harmadik személy szerződésen kívüli károkozása.

Nem terjed ki a géptörés-üzemszüneti biztosítás olyan géptörésekből eredő kényszerű üzemszünetekre, amely gépkárokat a hatályos géptörés biztosítás alapján a biztosító nem térít meg.

A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen biztosítás alapján fedezet nyújtható a teljes géppark, meghatározott gépcsoportok, vagy egyes gépek töréskára miatt bekövetkezett üzemszüneti károkra, melyeket a biztosítási részletezőn tételesen megjelöltek.

KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás:

(a) Az olyan eseményekből bekövetkező üzemszüneti károkat, amely a vállalkozásnak egyéb okból történő tényleges szünetelése alatt következtek be (pl. átalakítás, tatarozás, szezonon kívüli szünetelés, stb.) A biztosító ezekben az esetekben is kártérítést nyújt azonban arra a tartamra eső üzemszüneti veszteségekre, amellyel az egyébként normális üzemszünet, a bekövetkezett károsító esemény miatt meghosszabbodott.

(b) Az olyan károkat, amelyek üveg térelválasztó elemek törése miatt állottak elő.

(c) A felsorolt géptörés, gépbaleset események körébe nem tartozó egyéb károkok miatt bekövetkezett kényszerű üzemszüneti veszteségeket.

d) A hatósági intézkedésekkel elrendelt építési (vagy helyreállítási és üzemkorlátozási) tilalom miatti üzemszüneti kárt.

e) A megsemmisült, károsodott vagy elvesztett vagyontárgyak előállításához, illetve újrabeszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet, hitelfedezet részleges vagy teljes hiánya, továbbá késedelmes megszerzése miatti többletidőre eső üzemszüneti kárösszeget, kivéve ha az a biztosítónak a dologi kár megtérítésénél jelentkező késedelmére vezethető vissza.

f) Ha a kárt a helyreállítási vagy újrabeszerzési tevékenység indokolatlan és jelentős késedelme vagy nem körültekintő, gondatlan szervezése okozta és emiatt a kár mértéke jelentősen megnövekedett. Ebben az esetben a biztosító térítési kötelezettsége csak az üzemmenet megszakadásának műszakilag indokolt tartamára - a tényleges veszteség ilyen arányában - áll fenn.

A KÁRTÉRÍTÉS ALAPJA

A biztosító kártérítési kötelezettsége a kényszerű üzemszünet tartama alatt, az ebben a részben felsorolt üzemszüneti veszteségekre, a biztosítási szerződés részletezőjében feltüntetett biztosítási

összegig áll fenn, mely határösszeg azonban a tényleges üzemszüneti kártérítési tartamidő naptári napjainak arányában kerül alkalmazásra.

A biztosítási összegek megállapítása szempontjából az a várható költség és nyereség mértékadó, amelyeket a biztosított - a terv- és/vagy programadatai alapján, figyelemmel az előző időszak adataira - az üzem szünetelése nélkül a biztosítási időszakban elért volna.

Az üzemszüneti veszteség részei:

(b) Megnövekedett üzemi költségek esetén: az az összeg, amely szükségszerűen és ésszerűen merült fel kizárólag annak érdekében, hogy elkerülhető, illetve csökkenthető legyen az a forgalomcsökkenés, amely ezen költségek nélkül bekövetkezett volna a káreseményt követő kártérítési időszak alatt.

A fenti (a) és (b) veszteség-csoportokra megállapított biztosítási összegek - eltérő kikötés hiányában – a károk térítése alkalmával külön-külön kerülnek alkalmazásra. Az egyik csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi egy másik csoport biztosítási összegének hiányát.

A jelen fedezet alapján nyújtható kártérítés összege a biztosított által fizetendő általános forgalmi adót (ÁFA) nem tartalmazza.

NEM BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGEK

A biztosítási fedezet nem terjed ki a következő költségekre, veszteségekre:

a) alkalmazottaknak fizetendő prémiumok, jutalmak, és egyéb munkabéren felüli juttatások (pl.: természetbeni juttatások); a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;

b) az üzemanyag- és energiadíjak, amennyiben nem a biztosított tevékenység fenntartásához szükségesek;

c) értékcsökkenési leírás (amortizáció);

d) a kiszállítással kapcsolatos fuvardíjakra - amennyiben nem folyamatos szerződéses fizetési kötelezettséget képviselnek -, továbbá a küldemények díjmentesítési költségei;

e) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

f) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek;

g) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;

h) a nyers-, segéd- és üzemanyagokra, félkész és késztermékekre, árukra, ezek beszerzésére fordított kiadásokra (fuvarköltség, stb.), a termelési folyamathoz szükséges energiaköltségre,beruházásokra, tárgyi eszközök beszerzési költségeire, tárolási és mentési költségekre;

i) forgalmi és fogyasztási adóra, olyan adókra, amelyeknek kivetési alapja a teljesített, forgalmazott érték.

A FEDEZETBÖL KIZÁRT ÁLLANDÓ KÖLTSÉGEK

A MENTESÜLÉS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosítás feltételei szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen fedezeti kör alapján fennálló kártérítési kötelezettsége alól is. Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszüneti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztás arányában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megtérítése alól.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A kiesett munkabér összegét és annak közterheit

- 100 %-ig téríti a biztosító a biztosítási kötvényben meghatározott kártérítési időszak első felére, de maximum 60 naptári napra;

- 50 %-ig téríti a kártérítési időszak második felére, de legfeljebb további 60 napra;

- 25 %-ig téríti a kártérítési időszak végéig.

Ha az üzemszüneti veszteségek szerint megállapított biztosítási összeg időarányos része kisebb, mint a ténylegesen felmerült (azonos időszakra eső) vagyoncsoportra eső biztosítási üzemszüneti kár, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy az arányos biztosítási összeg a felmerült tényleges kár értékéhez aránylik.

Az üzemszüneti kár megállapításánál mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és eredményét az értékelési időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

A munkabér címén történő kártérítés folyósításához a következő külön feltételek kerülnek érvényesítésre:

a) az üzemszünet tartama alatt kifizetett munkabért csak a károsító esemény bekövetkezése előtt már alkalmazásban állott munkavállaló után téríti meg a biztosító;

b) improduktív munkabér legfeljebb 60 naptári napra téríthető. A biztosított azonban lehetőség szerint köteles e tartam alatt, a 15. nap után munkavállalóját (egyéb feladat hiányában) a helyreállítási munkában foglalkoztatni, mely munka végzéséért járó munkadíj a kártérítési összegből levonásra kerül.

c) a 60. naptári napot követően munkabér címén kártérítést a biztosító csak azoknak a feladat nélküli alkalmazottak után nyújt, akik az üzemszünet tartamára más munkahelyen elhelyezkedtek, azonban jövedelmük a biztosítottnál kapott bért nem éri el;

d) legkevesebb 10 % bérkiegészítést (az egyes dolgozók a biztosított által fizetett átlagbérének 10%-át) a biztosító akkor is megtérít, ha az üzemszünet miatt a munkavállaló annak tartamára más helyen helyezkedett el, jövedelme nem csökkent, azonban az üzembehelyezés időpontjában eredeti munkahelyén a munkaviszonyát újból felveszi.

A jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó befizetési kötelezettségek kártérítési összege a kifizetést tanúsító nyugták, befizetési lapok bemutatása alapján kerül megállapításra.

MEGHATÁROZÁSOK

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY

KÁRTÉRÍTÉSI IDOSZAK

A géptörés-káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnése napjáig, de legkésőbb a részletezőben feltüntetett maximális kártérítési időszak végéig tart.

FORGALOM

A biztosított által a telephelyen előállított javakért, vagy nyújtott szolgáltatásokért a biztosított számára kifizetett, vagy kifizetendő pénzbeni ellenérték.

ÜZEMI (ÜZLETI) EREDMÉNY HÁNYAD

A kárt közvetlenül megelőző pénzügyi évben realizált forgalom üzemi (üzleti) eredmény tartalma százalékban.

ÉVES FORGALOM

A kárt közvetlenül megelőző 12 hónapos időszak alatt realizált forgalom. ÖNRÉSZESEDÉS

KIEGÉSZÍTO FELTÉTELEK

ALTERNATIV KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG

KÖNYVVIZSGÁLÓK DÍJA

A fedezet kiterjed a biztosító és a biztosított által közösen választott, külső szolgáltatás keretében megbízott könyvvizsgáló azon költségeire, amelyek az üzemszüneti költségek tételes megállapítása érdekében merültek fel. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni. Az ilyen költségek, valamint a jelen fedezeti kör alapján nyújtható kártérítés együttes összege azonban nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

FIZETÉSEK SZÁMLA ELLENÉBEN

FELHALMOZOTT KÉSZLETEK

OSZTÁLYOK

Amennyiben az üzleti tevékenység osztályokra tagolódva történik, és ezen osztályok üzleti eredményei külön-külön is kimutathatók, úgy az Üzemi (üzleti) eredmény az adott káresemény által érintett egyes osztályokra külön-külön kerülnek alkalmazásra, kivéve amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a Üzemi (üzleti) eredmény hányad és az egyes osztályok (akár érintettek a kárban, akár nem) összteljesítményének szorzatának aránya az adott osztály éves forgalmi adatához (illetve 12 hónapnál hosszabb biztosítási időszak esetén ennek értelemszerű többszöröséhez) viszonyítva.

A jelen biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar számviteli törvény rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.

2. SZÁMÚ MELLÉKLET

A BIZTOSÍTÁSI SZERZODÉSRE VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK

Az alábbi záradékok a vagyonbiztosítási szerződésre kötelező érvényűek.

TELJES AZBESZT KIZÁRÁS ZÁRADÉK

Jelen záradék alapján a biztosító nem térít semmiféle azbeszt által okozott dologi vagy felelősségi kárt, akár ténylegesen, akár feltételezetten történt, akár közvetlenül, akár közvetetten okozott kárt, vagy visszavezethető azbeszt, vagy azbeszt tartalmú bármely más anyag jelenlétének következtében keletkezett kárra, függetlenül az azbeszt tartalmú anyag formájától vagy mennyiségétől.

Szivárgás, környezetszennyezés kizárás

Jelen záradékkal a biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

(1) A szivárgás, szennyezés, fertőzés által akár közvetlenül, akár közvetetten okozott személyi sérülésekre vagy dologi károkra, kivéve ha ezen sérüléseket vagy fizikai károsodásokat véletlen, váratlan, balesetszerű szivárgás, szennyezés vagy fertőzés okozta a biztosítási időszak alatt.

(2) A szivárgó, szennyező, fertőző anyagok eltávolításának, megszüntetésének költségeire, vagy a szennyezés tisztításának költségeire, kivéve, ha ezen költségek véletlen, váratlan, balesetszerű szivárgás, szennyezés vagy fertőzés során merülnek fel a biztosítási időszak alatt.

(3) Semmiféle bírságra, büntetésre, büntető vagy elmarasztaló határozat miatt károkra.

Jelen záradék alapján a fedezet továbbra sem terjed ki olyan kár térítésére, amely a jelen záradék nélkül sem térült volna.

Radioaktív szennyezés, vegyi, biológiai, biokémiai, elektromágneses fegyverek kizárása

Jelen záradék hatálytalanít a biztosítási szerződésben szereplő minden hasonló tartalmú feltételt vagy kizárást. A biztosító kártérítési kötelezettsége semmiféleképpen nem terjed ki azon közvetlenül vagy közvetve okozott károkra, felelősségre vagy költségekre, amelyek az alábbiak miatt keletkeztek:

(1) Nukleáris üzemanyagból, nukleáris hulladékból vagy nukleáris üzemanyag működéséből származó radioaktív szennyezés vagy ionizáló sugárzás.

(2) Bármely nukleáris létesítmény, reaktor, nukleáris szerkezet, vagy ezek nukleáris részegységének radioaktív, mérgező, robbanó, vagy egyéb veszélyes vagy szennyező hatása.

(3) Bármely fegyver vagy szerkezet, amelynek működése atommag hasadáson vagy nukleáris fúzión, vagy bármely hasonló reakción, radioaktív erőtéren vagy anyagon alapul.

(4) Bármely radioaktív anyag radioaktív, mérgező, robbanó, vagy egyéb veszélyes vagy szennyező hatása. Jelen kizárás nem vonatkozik azon radioaktív izotópokra, amelyeket nem nukleáris üzemanyagként, hanem kereskedelmi, mezőgazdasági, orvosi, tudományos és egyéb más békés célból készítettek, szállítottak, raktároztak vagy használtak.

(5) Bármely vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver.

A biztosítási szerződés egyéb feltételei változatlanok maradnak.

DÁTUMFELISMERÉSI ZÁRADÉK

A biztosítási szerződés az alábbiak szerint módosul:

Tekintet nélkül arra, hogy az alábbiak a biztosított tulajdonát képezik-e vagy sem, továbbá arra, hogy a káresemény a 2000. év előtt, alatt vagy után következik-e be, a biztosító nem fizet azokért a közvetlenül bekövetkező, vagy következményi károkért, amelyeket közvetve vagy közvetlenül az okoz, hogy bármely számítógép, adatfeldolgozó gépezet vagy berendezés, média mikrochip, operációs rendszer, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör vagy hasonló feladatot ellátó egység, vagy bármilyen számítógépes szoftver képtelenné válik:

1. valamely naptári dátumot önmagára vonatkoztatva („rendszerdátumként”) helyesen felismerni, és/vagy

2. adatok, információk, parancsok vagy utasítások rögzítésére, mentésére, megőrzésére és/vagy helyes manipulálására, értelmezésére vagy feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, a saját rendszerdátumaként kezelni és/vagy

3. adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére vagy helyes feldolgozására azért, mert egy (bármelyik és bármilyen) számítógépes szoftverbe olyan parancsot programoztak be, amely egy adott időpontban vagy azt követően bármikor adatvesztést idéz elő, illetve lehetetlenné teszi az adatok rögzítését, mentését, megőrzését vagy helyes feldolgozását.

A felek jóváhagyólag tudomásul veszik, hogy a biztosító nem fizet az adatfeldolgozó rendszerek vagy kapcsolódó egységek hiányosságait, jellemzőit (szolgáltatásait), logikai rendszerét vagy működését helyesbítő javítási, vagy átalakítási munkákért.

A felek tudomásul veszik továbbá, hogy a biztosító nem fizet kártérítést akkor sem, ha a közvetlen vagy következményi károk azért következtek be, mert a biztosított számára, vagy a biztosított által mások számára nyújtott tanácsadás, konzultáció, a műszaki tervek elemzése, a létesítmény ellenőrzése, karbantartása vagy felülvizsgálata nem bizonyult elégségesnek a fent ismertetett tényleges vagy potenciális hiba, üzemzavar vagy hiányosság feltárásához, kijavításához, vagy (üzemi körülmények között történő) teszteléséhez.

A fenti pontokban leírt közvetlen vagy következményi károk a fedezetből ki vannak zárva, tekintet nélkül arra, hogy bekövetkezésükben esetleg egyéb ok is közrejátszott, és a fedezet szempontjából közömbös a kár előidézésében közreható események sorrendisége is.

A jelen kizárás nem vonatkozik azokra az egyébként fedezetben levő közvetlen vagy következményi károkra, amelyeket valamely – a biztosítási szerződésben – megnevezett veszélynem idéz elő.

Megnevezett veszélynemek alatt értjük a következőket: tűz, villámcsapás, robbanás, lezuhanó légi járművek vagy gépjárművek ütközésének hatása, zuhanó tárgyak, szélvihar, jégeső, tornádó, hurrikán, ciklon, zavargás, sztrájk, polgári megmozdulások, vandalizmus, rosszindulatú károkozás, földrengés, vulkánkitörés, tengeri szökőár, fagykár vagy hónyomás által okozott károk.

PENÉSZESEDÉS ÉS GOMBÁSODÁS ZÁRADÉK

A. A jelen szerződés csak abban az esetben nyújt fedezetet a biztosított vagyontárgyakban száraz penész, nedves penész, spórák vagy gombák által okozott fizikai károsodásra, amennyiben ezeket a biztosítási időszak alatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakat közvetlenül károsító, az alábbiakban felsorolt veszélynemek valamelyike okozta:

tűz; földrengés; robbanás; villámcsapás; szélvihar; jégeső; árvíz vagy vízkár; közúti idegen jármű ütközése; légi vagy folyami jármű ütközése; lázadás, vagy polgári megmozdulás; vandalizmus vagy rosszindulatú károkozás; vagy a tűzoltó berendezés balesetszerű kilyukadása, kiömlése.

Jelen záradékra a biztosítási szerződés minden megszorítása vonatkozik, valamint az alább felsorolt további speciális feltételek is:

1. A biztosítási szerződés fedezetet kell, hogy nyújtson a kérdéses vagyontárgy fizikai károsodására a fenti ‘A’ pontban felsorolt veszélynemekre.

2. A biztosított köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a biztosítónak a penészesedés, gombásodás jellegű károk meglétét és a kár értékét, de a bejelentésnek attól az időponttól számított legkésőbb 6 hónapon belül meg kell történnie, amikor a fentiekben felsorolt veszélynem először okozott fizikai károsodást a biztosított vagyontárgyakban a biztosítási időszak alatt. Ezen 6 hónap lejárta után jelen szerződés nem nyújt fedezetet a vagyontárgyakban száraz penész, nedves penész, spórák vagy gombák által okozott, és először bejelentett fizikai károsodásra.

B. Jelen biztosítási szerződés a fenti ‘A’ pontban meghatározott eseteket kivéve nem nyújt fedezetet semmiféle közvetett, vagy közvetlen kárra, sérülésre, költségre, amelyet száraz penész, nedves penész, spórák vagy gombák okoztak.

INTERNET ÉS ELEKTRONIKUS ADATVESZTÉS FÜGGELÉK

Jelen függelékkel a biztosítási szerződés az alábbiak szerint módosul:

A Biztosító nem fizet kártérítést az alább felsorolt okokból közvetve vagy közvetlenül keletkező elsődleges vagy következményi károkért:

(1) Az Internet, Intranet, belső hálózat vagy ezekhez hasonló szolgáltatás működéséből vagy hibás működéséből eredő adatvesztés, adatok sérülése,

(2) Az adatok, szoftverek, vagy bármely programozási vagy utasításkészlet sérülése, megsemmisülése, torzulása, törlődése vagy egyéb kára,

(3) Az adatok, kódok, programok, szoftverek, bármely számítógép vagy számítógépes rendszer vagy hasonló berendezés - amennyiben azok működése microchip-en vagy beágyazott logikai elemeken alapul - részleges vagy teljes használhatatlanná válása illetve működésképtelensége, beleértve a Biztosított üzletmenetében emiatt bekövetkező leállást vagy rendellenességet.

Jelen kizárás nem vonatkozik a biztosítási szerződésben egyébként fedezetben lévő – abból ki nem zárt - megnevezett veszélynemek által okozott károkra. Megnevezett veszélynemek a tűz, villámcsapás, földrengés, robbanás, légi jármű rázuhanása, árvíz, füst, idegen jármű ütközése, szélvihar és vihar.

A fenti (1), (2), és (3) pontokban meghatározott károk és következményeik kizártak, függetlenül attól, hogy azok bekövetkezéséhez más okok vagy események egyidejűleg vagy folytatólagosan hozzájárultak e, vagy sem.

A biztosítási szerződés egyéb feltételei és kizárásai változatlanok maradnak.

HÁBORÚS KOCKÁZATOK ÉS TERRORIZMUS KIZÁRÁS ZÁRADÉK

Eltekintve a biztosítási szerződés bármely részében vagy záradékaiban alkalmazott feltételektől, jelen biztosítási fedezetből kizárásra kerülnek az alábbiak által a biztosított vagyontárgyakban közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, függetlenül attól, hogy más ok vagy esemény elsődlegesen vagy áttételesen a káresemény bekövetkezéséhez hozzájárult;

1) háború, megszállás, idegen ellenség háborús cselekménye, háborús fenyegetés vagy hadművelet (akár volt hadüzenet, akár nem), polgárháború, felkelés, forradalom, lázadás, polgári megmozdulás részleges vagy teljes népfelkelés formájában, katonai vagy bitorolt hatalom, vagy

2) bármilyen terrorista cselekmény.

A terrorista cselekmény kifejezés jelen szerződésben szervezet(ek) vagy kormány(ok) nevében vagy megbízásából emberek vagy embercsoportok által politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló szándékkal elkövetett cselekmény, amely erő, erőszak és/vagy fenyegetés alkalmazását beleértve de arra nem korlátozva bármely kormány befolyásolását és/vagy a társadalom vagy a társadalom egy részének megfélemlítését célozza.

A biztosítási fedezetből szintén kizárásra kerülnek mindazon közvetve vagy közvetlenül okozott bármilyen dologi károk, sérülések, költségek vagy kiadások, amelyek bármely módon a fenti 1) és/vagy 2) pontokban leírtakkal kapcsolatban illetve azok következményeként a háborús vagy terrorista cselekmények ellenőrzésére, elkerülésére, elfojtására irányultak.

Abban az esetben, ha a jelen kizárás valamely pontja miatt a biztosító bármely kár, sérülés, költség vagy kiadás térítését megtagadja, úgy annak bizonyítása, hogy a káresemény fedezetben volt, a biztosítottra hárul.

Ha a jelen kizárás bármely része érvényét veszti vagy nem alkalmazható, a kizárás nem érintett része teljes mértékben érvényben marad.

SZANKCIÓKHOZ ÉS KERESKEDELMI EMBARGÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ KIZÁRÁSOK

A Biztosító nem vállal biztosítási fedezetet, sem fizetési kötelezettséget, amennyiben valamely szankciókra és kereskedelmi embargókra vonatkozó jogszabályok vagy egyéb szabályozások megsértéséért a Biztosító, annak tulajdonosa vagy a teljes irányítási joggal rendelkező jogi személye büntethető, bírságolható.

Colonnade Insurance S.A Magyarországi Fióktelepe

Document Metadata

Table of Contents

Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Vagyonbiztosítási szabályzat

Document Metadata