Parkolás Biztosítás

Parkolás Biztosítás

Hatályos: 2024. április 1-tôl

Tartalomjegyzék

1. Parkolás biztosítás

Ügyféltájékoztató 3

Preambulum 8

Fogalom meghatározások 9

Biztosítási feltételek 11

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 21

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 23

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 27

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Rövid tájékoztatónkban szeretnénk Önnek egyszerûen be- mutatni a KöBE Parkolás Biztosításának lényegét és legfon- tosabb jellemzôit. Célunk, hogy egyértelmûen és közérthetô módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkrôl, szolgáltatá- sunk lényegérôl, különösen nagy hangsúlyt fektetve a specia- litásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Sze- retnénk áttekintést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz és hogyan mûködik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerzôdés megkötésekor, majd késôbb a szerzô- dés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékozta- tásunkkal együtt – lehetôség szerint – a biztosítási feltételeket is olvassa át. A biztosítási szerzôdés fontos eleme továbbá az Ön biztosítási ajánlata alapján kiállított biztosítási kötvény, amely szerzôdése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen, az itt részletezésre kerülô információkon kívül, to- vábbi kérdése merülne fel a biztosítással kapcsolatban, tele- fonos ügyfélszolgálatunkon (x00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

1. A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Nyilvántartási szám: 00-00-0000000

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.

Levélcím: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

Web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat:

Cím: 1122 Bp., Krisztina krt. 6. Lev. cím: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

2. A biztosítás

A KöBE Parkolás Biztosítása egy olyan kárbiztosítás, mely – legfeljebb a biztosítási kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig – fedezetet nyújt az ôrizetlenül hagyott gépjármûben ismeretlen személyek által okozott rongálási- és töréskárokra, a gépjármûvet jogszerûen vezetô bármely személy által oko-

zott sajáthibás sérülésekre, illetve amennyiben a keletkezett kár súlyossága miatt a biztosított gépjármû menetképtelenné válik, segítséget nyújt és megszervezi a gépjármû szervizbe szállítását vagy szükségtárolását és átvállalja ennek költségeit a biztosítási feltételekben részletezettek szerint.

3. A biztosítási szerzôdés

A biztosítási szerzôdés az Ön által, az ajánlaton megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenôrzi, ezért különösen fontos, hogy a szerzôdéskötéskor mindig a valóságnak megfelelô adatokat adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz teljes a biztosí- tási védelem.

A szerzôdô olyan természetes személy fogyasztó vagy vál- lalkozás lehet, aki a biztosított gépjármû üzembentartója.

A biztosított a biztosítási ajánlaton, kötvényen feltüntetett for- galmi rendszámú gépjármû tulajdonosa, aki a biztosító szol- gáltatására jogosult.

A biztosított gépjármû az ajánlaton és a biztosítási kötvényen feltüntetett forgalmi rendszámú, a kockázatviselés megkezdé- sekor érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes KGFB biz- tosítással rendelkezô személygépkocsi, illetve 3,5 t alatti te- hergépkocsi lehet.

A biztosítási szerzôdés kizárólag a biztosított gépjármûre kö- tött KGFB szerzôdés biztosítási idôszakának elsô napjára köt- hetô meg.

A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, a biztosító a létrejött szerzôdésrôl elektronikus kötvényt állít ki.

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizetésre köteles.

4. Biztosítási esemény

PARKOLÁS SORÁN BEKÖVETKEZÔ KAROSSZÉRIA SÉRÜLÉS

Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási eseménynek mi- nôsül az ôrizetlenül hagyott biztosított gépjármû, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolása során, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt bekövetkezett bármely – rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszíni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátámasztott

– ismeretlen, vagy szerzôdésen kívüli személy/jármû által okozott sérülése.

FELTÖRÉS, VANDALIZMUS

Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási eseménynek mi- nôsül az ôrizetlenül hagyott, a KRESZ, illetve egyéb vonat- kozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolás során a biztosított gépjármûvet ért, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt bekövetkezett, rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszíni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátámasztott, ismeretlen személy által a gépkocsi feltörése és/vagy rongá- lása céljából, szándékosan elkövetett olyan károkozás, amely a biztosított gépjármû karosszéria elemeinek, zárszerkezetei- nek, vagy karosszéria szélvédôinek és üvegeinek sérülését okozza.

SAJÁT HIBÁS KÁROKOZÁS

Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a biztosított gépjár- mûvet jogszerûen vezetô személy által, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, sza- bályos parkolási manôvere során okozott, biztosított gépjármû- ben keletkezett saját hibás sérülése, amennyiben a KGFB tör- vény hatálya alá tartozó károkozással is együtt jár.

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

Amennyiben a szabályszerû parkolás alatt a keletkezett külsô sérülés olyan jellegû vagy mértékû, amely nem teszi lehetôvé a biztosított gépjármû parkolás helyszínérôl, önerôbôl történô továbbhaladását, vagy az közlekedésbiztonsági szempontból a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan állapotba kerül, a biztosító – a biztosított kérése alapján – segítséget nyújt és megszervezi a sérült gépjármû legközelebbi szer- vizbe történô szállítását, vagy legfeljebb 7 napig történô szük- ségtárolását és átvállalja a választott szolgáltatás költségeit.

A sürgôsségi segítségnyújtási szolgáltatást telefonon a x00- 0-000-0000 számon igényelhetô.

5. Szolgáltatás

A biztosított gépjármû parkolásával közvetlenül összefüggô és minden egyéb októl független sérülése esetén, a biztosító megtéríti a sérült alkatrész/elem javításának vagy mûszakilag indokolt cseréjének, fényezésének anyag és munkadíj költsé- gét, a sérült elem káresemény elôtti állapot szerinti valóságos értékéig, legfeljebb azonban az aktuális biztosítási összeg erejéig, amennyiben a javítás a biztosító által elôzetesen kije- lölt szervizben történik. Az alkalmazott javítási technológiát a javítást végzô szerviz határozza meg.

Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az, a biztosí- tási eseménnyel összefüggésben áll.

A biztosító által teljesített kártérítés a biztosítási összeget csökkenti, kivéve, ha a fogyasztónak minôsülô természetes személy szerzôdô a díjat megfelelôen kiegészíti (fedezetfel- töltés). Az éves biztosítási díj megfelelô kiegészítésével a biz- tosítási szerzôdés az eredeti mértékû biztosítási összeggel marad hatályban.

Amennyiben a szerzôdô fél nem fogyasztó, a fentiek szerinti fedezetfeltöltés nem lehetséges, a szerzôdés a megállapított összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesíten- dô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a be- jelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyé- szi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô fel- függesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem támad- ható eljárást megszüntetô határozata meghozatalához a biz- tosító nem kötheti.

6. A biztosítási idôszak és tartam

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A tartamon be- lüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a kö- vetkezô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

7. Hatálybalépés, kockázatviselés kezdete

Fontos, hogy a biztosító kockázatviselése csak érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg. A biztosító kocká- zatviselésének kezdete az a nap, amikortól a biztosító a bizto- sítási feltételek szerinti események vonatkozásában átvállalja a kockázatot, azok bekövetkezése esetén pedig a szerzôdési feltételek szerint, szolgáltatást nyújt.

Ennek alapján a PARKOLÁS biztosítási szerzôdés kockázat- viselése négy különbözô idôpontban kezdôdhet:

Elsô, második és harmadik eset: Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatát annak beérkezésétôl számított 15 napon belül változatlan tartalommal elfogadja, vagy arra nem nyilat- kozik, a kockázatviselés:

• KGFB együttkötés esetén az ajánlat aláírásának napján

• korábban létrejött KGFB-szerzôdéssel rendelkezô biztosított gépjármûre kötött biztosítás esetén az ajánlat aláírását kö- vetô napon

• vagy az ajánlaton feltüntetett késôbbi idôpontban kezdôdik.

Negyedik eset: Amennyiben a biztosító a szerzôdô ajánlatára annak beérkezésétôl számított 15 napon belül ellenajánlatot tesz, a kockázatviselés az ellenajánlatban meghatározott napon kezdôdik, amennyiben a szerzôdés utóbb létrejön.

Amennyiben az ajánlatot a biztosító a rendelkezésére álló ti- zenöt napos határidôn belül visszautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem köteles, az esetle- gesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja.

8. Területi hatály

A KöBE Parkolás Biztosítás területi hatálya Magyarország tel- jes területe.

9. Díjfizetés

A KöBE Parkolás Biztosítása éves díjú. Az éves díj kizárólag egy összegben fizethetô meg. A biztosítás elsô díja a kocká- zatviselés megkezdésének napján, folytatólagos díja mindig a soron következô biztosítási idôszak elsô napján esedékes.

A biztosításközvetítô biztosítási díj átvételére nem jogosult, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közremûködni.

10. Reaktiválás

A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös megegyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezésének idôpontja között eltelt idôszakra.

11. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, amely a biztosító adott biztosí- tási idôszakra – valamennyi biztosítási eseményre együttesen

– vonatkoztatott térítésének felsô határa. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett kártérítési összeggel csök- ken.

12. A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavál- lalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerzôdô kármege- lôzési vagy kárenyhítési kötelezettségének megszegésével okozta.

13. Alkalmazott kizárások

A biztosítási szerzôdés megkötése elôtt különösen megfon- tolandó szempont, hogy számos olyan eset is azonosítható, amikor a biztosító nem nyújt majd szolgáltatást. Ezeknek az

eseteknek a körét az ún. kizárások tartalmazzák, amelyek pontosítják azokat a körülményeket, amelyek fennállása ese- tén a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:

a) a kár szabálytalan parkolás során vagy azzal összefüg- gésben következett be,

b) a kár nem a jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt követke- zett be,

c) az ismeretlen vagy szerzôdésen kívüli személy által oko- zott kár, rendôrségi jegyzôkönyvvel és/vagy feljelentéssel nem alátámasztott,

d) a kár biztosított gépjármûnek nem minôsülô jármûben ke- letkezett,

e) a kár nem Magyarország közigazgatási határain belül ke- letkezett,

f) a kár a gépjármû nem rendeltetésszerû használatára visz- szavezethetô okok miatt következett be,

g) a kár nem véletlen és/vagy balesetszerûen következett be (pl. mûszaki meghibásodás stb.)

h) a kár természeti események (pl. xxxxx xxxxx, jégesô, föld- rengés, felhôszakadás, árvíz stb.) miatt következett be,

i) a kár a biztosított gépjármûre szerelt kiegészítô tartozé- kokban (pl. tetôcsomagtartó, tetôbox stb.), hatóságilag nem engedélyezett felszerelésekben (pl. xxxxxxxxx stb.) kö- vetkezett be,

j) a kár a biztosított gépjármûhöz kapcsolt vontatmányokban (pl. utánfutó, lakókocsi stb.) keletkezett,

k) a kár a biztosított gépjármûbôl eltulajdonított bármely dolog vagy vagyontárgy, vagy ezek megrongálódása miatt következett be,

l) a kár a biztosított gépjármû korábbi szakszerûtlen javí- tása, szerelése miatt következett be,

m) a kár a biztosított gépjármû gyári, gyártási hibáira vissza- vezethetô ok miatt következett be,

n) a kár a biztosított gépjármû avultságával, rendszeres kar- bantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be,

o) a biztosított gépjármûbe történô be- és/vagy kipakolás, rakodás során következett be,

p) a kár a biztosított gépjármûvel/gépjármûvön szállított va- gyontárgyakban következett be,

q) a kár a biztosított gépjármûvön/gépjármûben szállított va- gyontárgyak elmozdulása, szakszerûtlen rögzítése miatt következett be,

r) a kár a gépjármû sporteszközként történô használata, ver- senyzés, vagy versenyre való felkészülés során, vagy ilyen eseményekkel összefüggésben keletkezett.

Nem téríti a biztosító a biztosítási eseménnyel közvetlenül összefüggésbe nem hozható, következményi károkra alapo- zott követeléseket.

Nem téríti a biztosító bármely más, a KöBE Parkolás Biztosí- tás megkötését megelôzôen kötött biztosítási szerzôdés által fedezett károkat.

Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka közvetle- nül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának kö- vetkezménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosztogatás, egyéb erôszakos cselekmény következménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cse- lekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiúsítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennye- zést eredményez.

Nem téríti a biztosító a gépjármûhasználat kiesése miatt fel- merült költségeket (pl. elmaradt haszon, gépjármû bérlés stb.).

Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az eredetivel nem megegyezô minôségû elem, anyag, alkatrész stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai értékcsökkenésbôl adódik.

Nem téríti meg a biztosító a lejárt forgalmi engedéllyel közle- kedô, a forgalomból kivont vagy érvényes KGFB fedezettel nem rendelkezô gépjármûvekben keletkezett károkat.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a biztosított gép- jármû kárt okozó vezetôje a káresemény bekövetkezésekor nem rendelkezett az adott jármû vezetésre jogosító érvényes vezetôi engedéllyel, vagy az adott jármû vezetését kizáró, jármûvezetéstôl eltiltás hatálya alatt volt, vagy szünetelt a jármûvezetési jogosultsága.

Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az, az üzem- bentartó tudta, vagy hozzájárulása nélkül vezetett, vagy jog- talanul használatba vett biztosított gépjármûben keletkezett.

14. A szerzôdés megszûnésének esetei

A biztosítási szerzôdés többféle okból, többféle módon is megszûnhet, pl:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• érdekmúlással,

• közös megegyezéssel.

Évfordulóra történô felmondás

A biztosítási szerzôdés bármikor, de kizárólag írásban, a biz- tosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô har- minc nap. Évfordulóra történô felmondás esetén a szerzôdés és a biztosító kockázatviselése a biztosítási év utolsó napján huszonnégy (24.00) órakor, maradékjogok nélkül megszûnik.

Díjnemfizetéses megszûnés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pótha- táridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a bizto- sító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvénye- síti.

Érdekmúlás

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése és egyben a biztosítási szerzôdés vonat- kozó része is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás nap- jáig esedékes díj illeti meg.

Közös megegyezés

A biztosítási szerzôdés – részben vagy egészben – a felek közös megegyezésével bármikor módosítható, megszüntet- hetô. Utóbbi esetben a biztosítót a kockázatviselés utolsó nap- jáig járó díj illeti meg.

15. Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzô- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesí- tése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biz- tosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételé- vel – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatáro- zott adatok vonatkozásában.

16. A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellen- értékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosí- tástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bár- milyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

17. Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto- sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a

kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

18. Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodáihoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Központi ügyfélszolgálatok címei:

• 1062 Budapest, Lehel u. 1/A

• 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00. Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, to- vábbá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcso- latos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.

Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltéte- le, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem benyúj-

tását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy ren- dezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat errôl az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat:

Cím: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxxxxx elér- hetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bírósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

19. A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Preambulum

A KÖBE Parkolás Biztosítása egy olyan kárbiztosítás, amely legfeljebb a kötvényben foglalt biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított gépjármû parkolással összefüggésben ke- letkezett, jelen szerzôdés feltételei szerint bekövetkezett kárait.

Napjainkban egyre gyakoribbak az olyan események, amikor autónkhoz visszatérve szomo- rúan tapasztaljuk, hogy azt valaki feltörte, megkarcolta, egy másik jármû kárt okozott benne, nekiment stb. Sajnos az ilyen események kapcsán az elkövetôk sokszor ismeretlenek marad- nak, az autósok pedig nem mindig hagynak hátra betétlapot, így nem derül fény a károkozó kilétére, a károsult tulajdonos pedig magára marad a keletkezett kárral.

A parkolás azonban nemcsak az ôrizetlenül hagyott gépjármû esetleges sérülései miatt koc- kázatos, hanem az egyre több autó és az egyre korlátozottabb számban rendelkezésre álló lehetôségek miatt, sokunk számára még a parkolóhelyre történô beállás is nehézséget, ké- nyelmetlenséget okoz. Féltjük saját gépkocsinkat és óvjuk a többi autót is a karcolásoktól, sérülésektôl. Mostantól azonban bátrabban, felszabadultabban és magabiztosabban par- kolhatunk.

A Parkolás Biztosítás ugyanis az ôrizetlenül hagyott gépjármûben ismeretlenek, vagy szer- zôdésen kívüli személyek által okozott rongálási- és töréskárokra ugyanúgy fedezetet nyújt, mint a gépjármûvet jogszerûen vezetô bármely személy által okozott sajáthibás sérülésekre.

Sôt, amennyiben a keletkezett kár jellege vagy mértéke olyan súlyos, hogy az a biztosított gépjármû továbbhaladását is akadályozza, a biztosító segítséget nyújt és megszervezi a gépjármû szervizbe szállítását vagy szükségtárolását és átvállalja ennek költségét is.

Ne feledje: ...mindannyian, minden nap parkolunk, autónk jelenleg is áll valahol.

Fogalommeghatározások

Balesetszerû bekövetkezés:

A gépjármûvezetô akaratán kívül, hirtelen fellépô külsô beha- tás, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a biztosított gépjármû külsô, karosszéria elemeinek sérülését okozza.

Bit.:

A biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.).

Biztosításközvetítôi tevékenység:

A biztosítási szerzôdés létrehozására irányuló üzletszerû te- vékenység, amely kiterjed a biztosítási szerzôdések megköté- sének elôsegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, aján- lására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, a biztosítási szerzôdések megkötésére, a biztosítási szerzôdések értéke- sítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerzôdések lebonyolításában és teljesítésében való közremûködésre.

Biztosításközvetítôi tevékenységet függô biztosításközvetítô és független biztosításközvetítô végezhet.

A függô biztosításközvetítô: az a biztosításközvetítô, aki biz- tosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengô biztosítási termékeit közvetíti;

b) a biztosításközvetítôi tevékenységet – akár több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit – a fôtevékeny- ségéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatko- zóan, azt kiegészítô tevékenységként végzi, ha a biztosí- tótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: ügynök];

c) egyidejûleg több biztosító egymással versengô biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).

A független biztosításközvetítô: az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítô.

Biztosítható jármû:

A kockázatviselés megkezdésekor érvényes forgalmi enge- déllyel és érvényes KGFB biztosítással rendelkezô, személy- gépkocsi (M1), illetve 3,5 t együttes össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi (N1).

Erôszakos cselekmény:

Jelen szerzôdés vonatkozásában erôszakos cselekménynek minôsül, a biztosított gépjármûvet ért valamennyi olyan ille- téktelenek által közterületen, illetôleg a nyilvános közforgalom számára nyitvaálló, közterületnek nem minôsülô területen el- követett, szándékos cselekmény, amely a gépkocsi karosszé- ria elemeiben, zárszerkezeteiben, vagy szélvédôiben okoz kárt, a gépjármûbe történô behatolás vagy annak szándékos megrongálása céljából. Az erôszakos cselekmény bizonyítá- sára minden esetben rendôrségi jegyzôkönyvet és/vagy fel- jelentést kell csatolni.

Fedezetfeltöltés:

Jelen biztosításban a fedezetfeltöltés lehetôsége kizárólag fo- gyasztónak minôsülô személy esetében lehetséges. Lényege, hogy az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti. Fontos, hogy ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhat- ja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a szerzôdô fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerzôdô fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.

KGFB:

Kötelezô gépjármû felelôsségbiztosítás, amelynek részletsza- bályait a 2009. évi LXII. – a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló – törvény rögzíti.

Kkt.:

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésrôl törvény célja a köz- úti közlekedés alapvetô feltételeinek, az abban résztvevô sze- mélyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meg- határozásával elôsegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környe- zetvédelmi követelményeknek megfelelô korszerû jármûállo- mány és közúthálózat kialakítását, mûködését, a közutak vé- delmét.

KRESZ:

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5) KPM-BM együttes rendelet.

Megállás:

KRESZ /1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú füg- gelék, III. fejezet d) pont szerinti definíciója szerint: jármûvel a be- és a kiszálláshoz, vagy a folyamatos fel- és lerakáshoz szükséges ideig, illetôleg – ha a vezetô a jármûnél marad – egyéb okból legfeljebb 5 percig történô, egy helyben tartóz- kodás.

Mötv.:

Magyarország helyi önkormányzatairól 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tu- lajdonában álló közforgalom elôl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken közúti jármûvel történô várakozási (parkolási) közszolgáltatást

a) a helyi önkormányzat,

b) kizárólag e közszolgáltatási feladat ellátására alapított költ- ségvetési szerv,

c) 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társa- ság, továbbá e gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság,

d) önkormányzati társulás, vagy

e) a közterület-felügyelet

láthatja el külön törvényben szabályozottak szerint.

Ôrizetlenül hagyott gépjármû:

A KRESZ 41. § (7) bekezdése alapján jármûvet ôrizetlenül hagyni abban az esetben szabad, ha a vezetô gondoskodott arról, hogy a jármû önmagától el ne indulhasson és illetéktelen személy azt el ne indíthassa.

Parkolás:

Jelen szabályzat értelmében a biztosított gépjármû ideiglenes vagy huzamosabb ideig történô megállására, várakozására irányuló közlekedés-technikai manôver, beleértve a – tárolás- nak nem minôsülô – várakozás teljes tartamát, egészen a gépjármû ismételt elindulásáig.

A tábla alatt elhelyezett kiegészítô tábla jelezheti a várakozó helyen kötelezô elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kere- kekkel a járdára állva kell várakozni) 111. ábra, vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos jármûvek (pl. csak sze- mélygépkocsik 112. ábra, csak kerékpárok 112/c. ábra, moz- gáskorlátozott személyt szállító jármû 115. ábra) részére van fenntartva.

A parkolás fogalma jogszabályban kifejezett módon nem de- finiált, közvetett módon az 1988. évi I. törvénybôl (Kkt.), vala- mint a 2011. évi CLXXXIX. törvénybôl (Mötv.) vezethetô le, amelyek a parkolás/várakozás fogalmakat egymásnak meg- feleltetve alkalmazzák.

Várakozás:

KRESZ /1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék, III. fejezet e) pont definíciója szerint: jármûvel a meg- állásnál hosszabb ideig történô egyhelyben tartózkodás.

111. ábra

112. ábra

112/d. ábra

Várakozási övezet (zóna):

a KRESZ szerint a 112/d. ábrán bemu- tatott tábla azt jelzi, hogy az úton a vá- rakozás megengedett vagy – a 113. és a 114. ábra szerinti kiegészítô táblán feltüntetett módon – a „Várakozási övezet (zóna) vége” jelzôtábláig a vá- rakozás feltételekhez kötött.

112/c. ábra

115. ábra

112/e. ábra

110. ábra

Várakozási övezet (zóna) vége:

A KRESZ /1975. (II. 5) KPM-BM együt-

tes rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti 112/e. ábrán bemutatott jelzôtábla a várakozási övezet határát jelzi.

Várakozóhely:

A KRESZ /1975. (II. 5) KPM-BM együt-

tes rendelet 17. § (1) bekezdés szerinti

110. ábrán bemutatott tábla a jármû- vek kijelölt várakozóhelyét jelzi.

Ahol a várakozást ellenôrzô óra van, kiegészítô tábla (113. ábra) jelezheti azt az idôszakot, amelyben a várakozást ellen- ôrzô óra (parkométer) vagy jegykiadó automata mûködtetése kötelezô, vagy a kiegészítô tábla jelezheti azt is, hogy várakoz- ni csak meghatározott idôtartamig és a KRESZ 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad (113. és 114. ábra).

113. ábra 114. ábra

Biztosítási feltételek

A KöBE Parkolás Biztosítása jelen szerzôdési feltételek sze- rint jön létre.

Az ajánlat és annak esetleges mellékletei, a kötvény, a bizto- sítási feltételek, továbbá a szerzôdô felek által tett nyilatkoza- tok, megállapodások és záradékok együttesen alkotják a biz- tosítási szerzôdést.

Biztosítási szerzôdés alapján a biztosító köteles a szerzôdés- ben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a koc- kázatviselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a szerzôdésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerzôdô fél díj fizetésre köteles.

A biztosítási szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1. BIZTOSÍTÓ, SZERZÔDÔ, BIZTOSÍTOTT, BIZTOSÍTOTT GÉPJÁRMÛ

1.1. Biztosító: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület, 1108 Bp., Venyige u. 3. (továbbiakban: biz- tosító).

1.2. Szerzôdô: A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, természetes személy fogyasztó, vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés], aki a biztosított gépjármû üzembentartója.

1.2.1. A biztosítási ajánlatot a szerzôdô teszi, a szerzôdés létrejötte esetén a díjat a szerzôdô fizeti meg.

1.2.2. A biztosító jognyilatkozatainak címzettje a szerzôdô, továbbá a szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.

1.3. Biztosított: A biztosítási ajánlaton, kötvényen feltüntetett forgalmi rendszámú biztosított gépjármû tulajdonosa.

1.3.1. A biztosított jármûvet a szerzôdô/biztosított hozzájáru- lásával, az adott jármûtípus vezetésére jogosító érvé- nyes vezetôi engedéllyel vezetô személyre, továbbá a teljesítési segédre a jelen szerzôdésben a szerzôdôre/ biztosítottra megállapított – a káresemény elkerülésé- vel összefüggô, kármegelôzési, kárenyhítési – kötele- zettségek egyetemlegesen vonatkoznak.

1.4. Biztosított gépjármû: Az ajánlaton és a biztosítási köt- vényen feltüntetett forgalmi rendszámú, a kockázatvi- selés megkezdésekor érvényes forgalmi engedéllyel és érvényes KGFB biztosítással rendelkezô, személy- gépkocsi (M1), illetve 3,5 t együttes össztömeget meg nem haladó tehergépkocsi (N1) lehet.

1.5. A biztosító szolgáltatására a biztosított gépjármû tulaj- donosa jogosult.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS LÉTREJÖTTE

2.1. Jelen biztosítási szerzôdés kizárólag a biztosított gép- jármûre kötött KGFB szerzôdés biztosítási idôszaká- nak elsô napjára köthetô meg.

2.2. Szerzôdô a biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

2.3. A biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges, minden olyan körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a bizto- sító – a szerzôdés részét képezô ajánlaton és az ahhoz tartozó adatlapon – kérdést tett fel.

2.4. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

2.5. A biztosító a szerzôdô ajánlatát a beérkezéstôl számí- tott tizenöt napon belül bírálja el.

2.5.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének idôpontját a biz- tosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.

2.6. Amennyiben a biztosító szerzôdô ajánlatára a rendel- kezésére álló tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbírálási idô elteltét követô napon, az ajánlat szerinti tartalommal jön létre, az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idôpontjára vissza- menô hatállyal, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették.

2.7. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló tizenöt napos határidôn belül visz- szautasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett káro- kért helytállni nem köteles, az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja.

2.8. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésekben eltér jelen feltételektôl, a biztosító a szerzôdés létrejöt- tétôl számított tizenöt napon belül írásban javasolhatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítását.

Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módosító javaslat kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

2.9. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl elektronikus köt- vényt állít ki.

2.10. Amennyiben az elektronikus kötvény tartalma a szer- zôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô kése- delem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lényeges el- térésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a bizto- sító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a kötvény kiszol- gáltatásakor írásban, külön is felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

3. A SZERZÔDÉS TARTAMA, BIZTOSÍTÁS ÉVFORDULÓJA

3.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.

3.2. A tartamon belüli biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés megkezdésének naptári napja, amely a következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben.

4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

4.1. A biztosító kockázatviselésének (veszélyviselésének) kezdete az az idôpont, amelytôl kezdôdôen a biztosító átvállalja a biztosítási szerzôdésben meghatározott kockázatokat. Kockázatviselés kizárólag érvényesen létrejött szerzôdés esetében indulhat meg.

4.2. A biztosító kockázatviselésének legkorábbi kezdete – KGFB együttkötés esetén – az ajánlat aláírásának nap- ja, korábban létrejött KGFB-szerzôdéssel rendelkezô biztosított gépjármûre kötött biztosítás esetén az aján- lat aláírását követô nap nulla (0.00) órája, amennyiben a felek halasztott kockázatviselésben külön nem álla- podtak meg, feltéve, hogy az ajánlatot annak beérke- zésétôl számított 15 napon belül a biztosító változatlan tartalommal elfogadta vagy arra nem nyilatkozott.

4.3. Halasztott kockázatviselés esetén a biztosító kockázat- viselésének kezdete az ajánlaton feltüntetett idôpont, de a kockázatviselés kizárólag csak abban az esetben indulhat meg, ha a biztosítási szerzôdés létrejön.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZÔDÉS MEGSZÛNÉSE

Jelen biztosítási szerzôdés megszûnhet:

• évfordulóra történô felmondással,

• díjnemfizetéssel,

• érdekmúlással,

• közös megegyezéssel.

5.1. A biztosítási szerzôdés írásban, a biztosítási idôszak végére mondható fel. A felmondási idô harminc nap. Felmondás esetén, a szerzôdés és a biztosító kocká- zatviselése a biztosítási idôszak utolsó napján, huszon- négy (24.00) órakor megszûnik.

5.2. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredmény- telen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvé- nyesíti.

A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biztosító

– jelen pont szerinti felhívási kötelezettségének – jo- gosult a szerzôdô által megadott e-mail címre küldött értesítés útján eleget tenni.

5.2.1. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizet- ték meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség el- mulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett sza- bályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal ará- nyos idôtartamra marad fenn.

5.3. Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, az érdekmúlás napjával a biztosító kockázatviselése is – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszûnik. A bizto- sítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedé- kes díj illeti meg.

5.4. Jelen biztosítási szerzôdés a felek kölcsönös megálla- podásával bármikor megszüntethetô. Ilyen esetben a biztosító a megszûnés napjáig esedékes díjat számítja fel.

6. DÍJFIZETÉS

6.1. A biztosítás díját a biztosító éves biztosítási idôszakok- ra határozza meg. A KöBE PARKOLÁS biztosítás éves díjú. Az éves díj kizárólag egy összegben fizethetô meg.

6.2. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

6.3. A biztosítás folytatólagos díja mindig a soron következô biztosítási idôszak elsô napján esedékes.

6.4. A soron következô biztosítási idôszakra vonatkozó díjat a biztosító köteles a biztosítási idôszak megkezdése elôtt legalább hatvan nappal a szerzôdô tudomására hozni.

6.5. A díjnemfizetéssel megszûnt biztosítási szerzôdést, a biztosítási díjnak a megszûnést követô, utólagos meg- fizetése nem helyezi újra hatályba.

6.6. A szerzôdés díjnemfizetéses megszûnését követô százhúsz napon belül a felek a szerzôdést közös meg- egyezéssel, az elmaradt díj megfizetését követôen, újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás).

6.7. A biztosító kockázatviselése az újra érvénybe helyezés és a díj utólagos megfizetése révén sem terjed ki a szerzôdés megszûnése és az újra érvénybe helyezé- sének idôpontja között eltelt idôszakra.

7. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

7.1. A biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton, illetve a biz- tosítási kötvényen feltüntetett összeg, amely a biztosító adott biztosítási idôszakra – valamennyi biztosítási eseményre együttesen – vonatkoztatott térítésének felsô határa.

7.2. A biztosítás adott biztosítási idôszakra megállapított biztosítási összege az ugyanazon biztosítási idôszak- ban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minôsü- lô természetes személy szerzôdô a díjat megfelelôen kiegészíti (fedezetfeltöltés). Az éves biztosítási díj meg- felelô kiegészítésével a biztosítási szerzôdés az eredeti mértékû biztosítási összeggel marad hatályban.

7.3. Amennyiben a szerzôdô fél nem fogyasztó, a fentiek szerinti fedezetfeltöltés nem lehetséges, a szerzôdés a megállapított összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban az adott idôszak végéig.

8. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

PARKOLÁS SORÁN BEKÖVETKEZÔ KAROSSZÉRIA SÉRÜLÉS

8.1. Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási esemény- nek minôsül az ôrizetlenül hagyott biztosított gépjármû, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolása során, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt bekövetkezett bár- mely – rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszíni jegy- zôkönyvvel, igazolással is alátámasztott – ismeretlen, vagy szerzôdésen kívüli személy / jármû által okozott sérülése.

FELTÖRÉS, VANDALIZMUS

8.2. Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási esemény- nek minôsül az ôrizetlenül hagyott, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolás során a biztosított gép- jármûvet ért, jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt be- következett, rendôrségi feljelentéssel és/vagy helyszíni jegyzôkönyvvel, igazolással is alátámasztott, ismeret- len személy által a gépkocsi feltörése és/vagy rongá- lása céljából, szándékosan elkövetett olyan károkozás, amely a biztosított gépjármû karosszéria elemeinek, zárszerkezeteinek, vagy karosszéria szélvédôinek és üvegeinek sérülését okozza.

SAJÁT HIBÁS KÁROKOZÁS

8.3. Biztosítási eseménynek minôsül továbbá a biztosított gépjármûvet jogszerûen vezetô személy által, a KRESZ, illetve egyéb vonatkozó jogszabályoknak és elôírásoknak megfelelô, szabályos parkolási manôvere

során okozott, biztosított gépjármûben keletkezett saját hibás sérülése, amennyiben a KGFB törvény hatálya alá tartozó károkozással is együtt jár.

SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

8.4. Amennyiben a szabályszerû parkolás alatt a keletkezett külsô sérülés olyan jellegû vagy mértékû, amely nem teszi lehetôvé a biztosított gépjármû parkolás helyszí- nérôl, önerôbôl történô továbbhaladását, vagy az köz- lekedésbiztonsági szempontból a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan állapotba kerül, a biztosító

– a biztosított kérése alapján – segítséget nyújt és megszervezi a sérült gépjármû legközelebbi szervizbe történô szállítását, vagy legfeljebb 7 napig történô szükségtárolását és átvállalja a fentiek közül választott szolgáltatás költségeit.

A sürgôsségi segítségnyújtási szolgáltatás telefonon, a +36-1-433-1180-as számon igényelhetô.

9. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

9.1. A biztosított gépjármû parkolásával közvetlenül össze- függô és minden egyéb októl független sérülése esetén, a biztosító megtéríti a sérült alkatrész/elem javításának vagy mûszakilag indokolt cseréjének, fényezésének anyag és munkadíj költségét, a sérült elem káresemény elôtti állapot szerinti valóságos értékéig, legfeljebb azonban az aktuális biztosítási összeg erejéig, ameny- nyiben a javítás a biztosító által elôzetesen kijelölt szer- vizben történik.

9.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a károsult kárigényének megalapozottságát bizonyítsa. A károsult kárigényének megalapozottságát formailag a 11.5.–

11.6. fejezetekben meghatározott protokoll betartásá- val és a szintén itt felsorolt dokumentumok teljeskörû csatolásával bizonyíthatja.

9.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

9.3.1. Amennyiben a biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a biztosító a kárért felelôs személy ellen keresetet indít, a biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ô igényeit is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költ- ségek elôlegezésétôl teheti függôvé.

9.3.2. Ha a biztosító és a biztosított ugyanabban az eljárás- ban érvényesíti igényét, és a kártérítésként befolyt érték mindkettôjük követelését nem fedezi, a biztosított elsôbbséget élvez.

9.4. Kizárások:

Jelen biztosítás szempontjából nem minôsül biztosítási eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást, amennyiben:

a) a kár szabálytalan parkolás során vagy azzal ösz- szefüggésben következett be,

b) a kár nem a jelen szerzôdés idôbeli hatálya alatt következett be,

c) az ismeretlen vagy szerzôdésen kívüli személy által okozott kár, rendôrségi jegyzôkönyvvel és/vagy feljelentéssel nem alátámasztott,

d) a kár biztosított gépjármûnek nem minôsülô jármû- ben keletkezett,

e) a kár nem Magyarország közigazgatási határain belül keletkezett,

f) a kár a gépjármû nem rendeltetésszerû használa- tára visszavezethetô okok miatt következett be,

g) a kár nem véletlen és/vagy balesetszerûen követ- kezett be (pl. mûszaki meghibásodás stb.)

h) a kár természeti események (pl. elxxx xxxxx, jég- esô, földrengés, felhôszakadás, árvíz stb.) miatt következett be,

i) a kár a biztosított gépjármûre szerelt kiegészítô tar- tozékokban (pl. tetôcsomagtartó, tetôbox stb.), ha- tóságilag nem engedélyezett felszerelésekben (pl. voxxxxxxx xtb.) következett be,

j) a kár a biztosított gépjármûhöz kapcsolt vontatmá- nyokban (pl. utánfutó, lakókocsi stb.) keletkezett,

k) a kár a biztosított gépjármûbôl eltulajdonított bár- mely dolog vagy vagyontárgy, vagy ezek megron- gálódása miatt következett be,

l) a kár a biztosított gépjármû korábbi szakszerûtlen javítása, szerelése miatt következett be,

m) a kár a biztosított gépjármû gyári, gyártási hibáira visszavezethetô ok miatt következett be,

n) a kár a biztosított gépjármû avultságával, rendsze- res karbantartásának elmulasztásával okozati ösz- szefüggésben következett be,

o) a biztosított gépjármûbe történô be- és/vagy kipa- kolás, rakodás során következett be,

p) a kár a biztosított gépjármûvel/gépjármûvön szállí- tott vagyontárgyakban következett be,

q) a kár a biztosított gépjármûvön/gépjármûben szál- lított vagyontárgyak elmozdulása, szakszerûtlen rögzítése miatt következett be,

r) a kár a gépjármû sporteszközként történô haszná- lata, versenyzés, vagy versenyre való felkészülés során, vagy ilyen eseményekkel összefüggésben keletkezett.

10. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

10.1. Nem téríti a biztosító a biztosítási eseménnyel közvet- lenül okozati összefüggésbe nem hozható következ- ményi károkat.

10.2. Nem téríti a biztosító bármely más, jelen szerzôdés ha- tálybalépést megelôzôen kötött biztosítási szerzôdés által fedezett károkat.

10.3. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, amelyek oka köz- vetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erô nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, felkelés, zendülés, fosz- togatás, egyéb erôszakos cselekmény következ- ménye,

c) bármely tüntetés, terrorizmus, ideértve minden olyan cselekményt is, melyet valamely tényleges, vagy várhatóan bekövetkezô terrorcselekmény meghiú- sítása, vagy az az elleni védekezés során tesznek,

d) nukleáris, mérgezô biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez.

10.4. Nem téríti a biztosító a gépjármûhasználat kiesése miatt felmerült költségeket (pl. elmaradt haszon, gép- jármû bérlés stb.).

10.5. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amely az erede- tivel nem megegyezô minôségû elem, anyag, alkatrész stb. beépítése, vagy egyéb ok miatt, az esztétikai ér- tékcsökkenésbôl adódik.

10.6. Nem téríti meg a biztosító a lejárt forgalmi engedéllyel közlekedô, a forgalomból kivont vagy érvényes KGFB fedezettel nem rendelkezô gépjármûvekben keletke- zett károkat.

10.7. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a bizto- sított gépjármû kárt okozó vezetôje a káresemény be- következésekor nem rendelkezett az adott jármû ve- zetésre jogosító érvényes vezetôi engedéllyel, vagy az adott jármû vezetését kizáró, jármûvezetéstôl eltiltás hatálya alatt volt, vagy szünetelt a jármûvezetési jogo- sultsága.

10.8. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az, az üzembentartó tudta, vagy hozzájárulása nélkül vezetett, vagy jogtalanul használatba vett biztosított gépjármû- ben keletkezett.

11. A SZERZÔDÔ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.1. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosí- tottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelen- tésre köteles lett volna.

11.2. Szerzôdô fél köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy is- mernie kellett. Lényegesnek tekinthetô mindaz a körül- mény, amelyekre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, illetve az ahhoz kapcsolódó adatlapon kérdés szerepel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési köte- lezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolat- lanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési köte- lezettség megsértését.

11.3. Szerzôdô fél köteles a lényeges körülmények változá- sát a biztosítónak írásban bejelenteni. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- zôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében.

KÁRMEGELÔZÉSI, KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.4. A biztosított köteles a tôle telhetô módon mindent meg- tenni a káresemények megelôzése, illetve a bekövet- kezett károk enyhítése céljából, különös tekintettel az alábbiakra:

a) A biztosított mindenkor köteles a KRESZ szabá- lyainak és elôírásainak megfelelôen közlekedni.

b) A biztosított köteles gondoskodni a biztosított gép- jármû rendszeres karbantartásáról, indulás elôtt kö- teles továbbá meggyôzôdni a gépjármû kerekeinek épségérôl, lámpáinak, biztonsági berendezéseinek mûködôképességérôl és a gépjármû közúti forga- lomban való részvételéhez szükséges általános mûszaki megfelelôségérôl.

KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.5. A biztosítási eseményt (káreseményt) a tudomásra ju- tást követôen, lehetôség szerint azonnal jelenteni kell a területileg illetékes rendôrhatóságnak, majd ezt kö- vetôen, legfeljebb 2 napon belül be kell jelenteni a biz- tosítónak is.

11.6. A kárigény érvényesítéséhez az alábbi dokumentumo- kat kell csatolni:

a) hiánytalanul kitöltött kárbejelentô lap,

b) káresemény részletes leírása, a helyszín és a kár- esemény idôpontjának pontos megjelölésével (biz- tosított gépjármû vezetôje által okozott, saját hibás károk esetén)

c) a keletkezett sérülés jellegének és mértékének pontos leírása,

d) a gépjármûvezetô írásbeli nyilatkozata arra vonat- kozólag, hogy a káresemény helyszínén a parkolás szabályszerûen a vonatkozó elôírásoknak meg- felelôen történt,

e) amennyiben rendelkezésre áll, a parkolás tényét, helyszínét, idôpontját igazoló bizonylatok (pl. par- koló jegyek stb.),

f) saját hibás károkozás esetén a másik jármûben/ vagyontárgyban okozott KGFB kár kárbejelentô nyomtatványának másolata,

g) fényképek

• a kárhelyszínrôl,

• a biztosított gépjármûrôl,

• a keletkezett sérülésrôl, a biztosított gépjármû azonosíthatóságát is lehetôvé módon (pl. olyan szögbôl készített felvétel, amelyen lehetôség sze- rint egyszerre látható a biztosított gépjármû for- galmi rendszáma és a keletkezett sérülés is)

h) a biztosított gépjármû érvényes forgalmi engedé- lyének másolata,

i) a biztosított gépjármû vezetôjének vezetôi enge- dély másolata,

j) a biztosított gépjármû érvényes KGFB biztosítójá- nak és szerzôdésazonosítójának megjelölése,

k) amennyiben a tulajdonos/üzembentartó rendelke- zik casco vagy bármely más biztosítással, a bizto- sító, illetve szerzôdésazonosító megadása.

11.6.1. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jog- erôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíró- ság jogerôs ügydöntô határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóság- nak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást meg- szüntetô határozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.

ÁLLAPOTMEGÔRZÉSI KÖTELEZETTSÉG

11.7. A biztosítási esemény bekövetkezte után a kár felmé- réséig, de maximum a bejelentésétôl számított ötödik napig, a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kár- enyhítéshez szükséges mértékben lehet változtatni.

11.8. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás követ- keztében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné váltak.

12. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI

A BIZTOSÍTÓ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

12.1. A biztosító a szerzôdô, illetve biztosított kezdeménye- zésére köteles tájékoztatást adni:

a) a szerzôdés adatairól – a szerzôdô ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor, haladékta- lanul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendsze- resen;

c) a folyamatban lévô kárkifizetésekrôl, illetve ezek esetleges akadályairól – az akadály felmerülésekor haladéktalanul.

SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

12.2. Jelen szerzôdés vonatkozásában biztosítási esemény- nek minôsülô károkat a biztosító a hozzá benyújtott do- kumentumok alapján, a beépített új alkatrészek érték- növelô hatásának figyelembevételével téríti meg, a ká- rosodott alkatrész káridôponti avult (valóságos) érté- kén, maximum a biztosítási összeg mértékéig.

12.3. Az alkalmazott javítási technológiát a javítást végzô szerviz határozza meg.

12.4. A szolgáltatást követôen a biztosító jogosult utólagos szemlére, az elvégzett javítások és új alkatrészek be- építés ellenôrzésére.

12.5. A biztosító szolgáltatásait forintban, a kárbejelentéssel egyidejûleg megadott bankszámlaszámra, vagy lak- címre történô utalással teljesíti.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG KORLÁTOZÁSA

12.6. Amennyiben egy adott biztosítási idôszakban már tör- tént olyan kifizetés, amelyre vonatkozóan a biztosított kárigényt nyújtott be a biztosítóhoz, az ebben a bizto- sítási idôszakban bekövetkezett további károk térítését a biztosító a megmaradt biztosítási összeg erejéig nyújtja.

12.7. A szolgáltatási összegbôl minden esetben levonásra kerül a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke, valamint az egyéb módon megtérült összeg.

12.8. Amennyiben a káresemény elôtti állapot a károsodottal megegyezô mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon (pl. technológiaváltás miatt) már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb technológia ér- téknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.

A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG HATÁRIDEJE

12.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbíráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezé- sétôl számított tizenöt napon belül teljesíti.

KÖZREHATÁS

12.10. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási ese- ményen kívül egyéb, más tényezô is közrehatott, a biz- tosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási eseménnyel összefüggésben áll.

13. MENTESÜLÉS

13.1. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk, alkalmazottjuk, meg- bízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

13.2. Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szer- zôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségé- nek megszegésével okozta.

14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

14.1. Jelen biztosítás Általános és Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 6:63. § (5) bekezdés ki- vételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos magyar jog szabályai az irányadók.

14.2. Az Általános és Xxxxxxx feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

14.3. Amennyiben a Különös feltételek másként nem rendel- keznek, jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétôl számított 5 év alatt évülnek el.

14.4. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgá- lati irodáihoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Központi ügyfélszolgálatok címei:

• 1062 Budapest, Lehel u. 1/A

• 1000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00. Xevelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

14.5. A biztosítási szerzôdés illetve a tagsági jogviszony lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszû- nésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltetô Testülethez.

Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elôze- tesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

14.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

14.7. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bíró- sághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fo- gyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

14.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Székhely: 1013 Bp., Krisztina krt. 55. Levelezési cím: H-1850 Budapest Telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálati e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

14.9. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

14.10. A Bit. 135. § alapján a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

14.11. A 14.10. pontban meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

14.12. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

14.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló tör- vényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egész- ségügyi adatokat a biztosító a 14.10. pontban meg- határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, ki- zárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

14.14. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az ajánlat- tétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igénybe- vételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

14.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hetô.

A Bit. 143. § alapján a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létre-

jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél meg- valósulásához szükséges mértékben és ideig. Az ada- tokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

14.17. A Bit. 137. §-a alapján biztosítási titok csak akkor ad- ható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmen- tést ad.

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott ta- núsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási el- járás lefolytatása keretében ismeri meg.

d) a biztosító érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesíté- séhez szükségessé teszi.

14.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a fel- számolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfel- ügyelôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámo- lóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvé- delmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bí- rósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötele- zettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szerv- vel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot ke- zelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvé- bôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a kár- okozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli bizto- sítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályai- ról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kár- történeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosító- val,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal,

hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának minôsül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.

14.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

14.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûn- szövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

14.21. A biztosító a 14.18. illetve a 14.20. pontokban, a Bit. a

137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatáro- zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

14.22. A Bit. 139. § alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- elôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében el- járva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszí- rozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kö- telezettségét teljesíti.

14.23. A Bit. 138. § (7) szerint biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanács által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló

törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

14.24. A Bit. 138. § (2a) szerint a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tar- talmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés cél- ját.

14.25. A Bit. 138. § (3) és (3a) bekezdése alapján nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adó- hatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdítá- sáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel össze- függô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B- 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

14.26. A Bit. 140. § alapján nem jelenti a biztosítási titok sé- relmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz, vagy har- madik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik or- szágba való továbbítására vonatkozó elôírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

14.27. A Bit. 138. § (8) és (9) bekezdése alapján nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irá- nyító tagja részére történô átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Hpt. 164/B. § szerinti adattovábbítás.

14.28. A Bit. 141. § alapján nem jelenti a biztosítási titok sé- relmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

14.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: meg- keresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdés- nek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiak- ban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit.

135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biz- tosítási szerzôdésben rögzítésre került.

14.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

14.31. A Bit. 150. § alapján a biztosítók jelen biztosítási szer- zôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban:

Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

14.32. A biztosító a 14.31. pontban meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül to- vábbítja az Adatbázisba.

14.33. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a

szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályo- zása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

14.34. Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles át- adni az igénylô biztosítónak.

14.35. Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét ter- helô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötele- zettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogsza- bálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

14.36. Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt ada- tokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok meg- felelôen alkalmazandóak.

14.37. Az információs önrendelkezési jogról és információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) alapján az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoztatást adni az érintett általa ke- zelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által fel- dolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés cél- járól, jogalapjáról, idôtartamáról, az adatfeldolgozó ne- vérôl, címérôl és az adatkezeléssel összefüggô tevé- kenységérôl, az adatvédelmi incidens körülményeirôl, hatásairól és az elhárítására megtett intézkedésekrôl, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

14.38. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések ki- vételével – adatainak zárolását és törlését.

14.39. A 2011. évi CXII. törvény 21. § alapján az érintett tilta- kozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

14.40. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtá- sától számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt

írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adat- kezelést – beleértve a további adatfelvételt és adatto- vábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, va- lamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett in- tézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tilta- kozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

14.41. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától szá- mított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

14.42. A Bit. 142. § alapján az adattovábbítási nyilvántartás- ban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok továbbí- tása esetén húsz év elteltével törölni kell.

14.43. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

14.44. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

14.45. A Bit. 143. § alapján a biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létre- jöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvénye- síthetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

14.46. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

14.47. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglal- takat kell megfelelôen alkalmazni.

Tájékoztató

a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgáltatást nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási tevé- kenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Tör- vénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés te- kintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvényt (to- vábbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap- ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és tel- jesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét meg- elôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékoztatási kö- telezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzô- dés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, ameny- nyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelkezé- seknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondásról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató rész- ben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határ- idô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetjük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azonban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizá- rólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szol- gáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos díját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonatkozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyi- latkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elküldését kö- vetôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biz- tosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz for- dulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.

A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tá- jékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tá- jékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási felté- telek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/X, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.), valamint további ügyfél- szolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve el- utasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a ké- relem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvénye- sítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak magukba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell al- kalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmezô rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Önkén- tes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosultságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó szá- mára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok vál- tozatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgál- tatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag- ság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés meg- kötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlô eszközt al- kalmaz;

g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szerzôdési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minôsül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek távközlô eszköz útján történô megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasztót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékoztatást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének nevérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl,

ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl el- térô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató ér- dekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a szol- gáltatóval való kapcsolat jellegérôl,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;

c) a szerzôdésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl,

ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,

cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésének lehetôségérôl és következményeirôl,

cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban xxxxxxx együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre alkal- mazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,

ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fo- gyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándékát egyértelmûvé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatási kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségé- nek is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell megadni, ha pénz- forgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fogyasz- tónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alap- megállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végre- hajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mûveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûveletének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szer- zôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak meg- tétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefon-

számát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifeje- zetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,

b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakor- lásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ide- értve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektroni- kus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasztó- nak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékozta- tást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fogyasz- tónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) bekezdé- sében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén leg- alább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6. §

(6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fo- gyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – te- kintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési feltételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájékoz- tatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés megköté- sét követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fenn- állása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilat- kozat pénztár általi elfogadása napjától számított harminc nap.

(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül in- dokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájékoz- tatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számí- tott, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvény- nek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdé- sekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jog- vesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szol- gáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának

(1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekez- dése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdésekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a harma- dik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô lejárta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követôen kezdhetô meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem ha- ladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzôdés- ben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcso- latos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elôírt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6. § (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgáltató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) ha- táridô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meg- határozott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösz- szeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivételével

– az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül vissza- téríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de leg- késôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzôdéstôl történô elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészüléket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szolgál- tató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használ- hat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kapcso- latot lehetôvé tevô távközlô eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztóra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szol- gáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valame- lyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogá- nak a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való válasz- tása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar

Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgáltatá- sokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/ 48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.

26

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2023. április 19-én megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KÖBE 2023. április 19-i Küldöttgyûlése.

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfelelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támo- gatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfele- lôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fedezett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástechnikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tagjai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre meghatározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szol- gáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektetheti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ágazatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázatokat mûveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tûz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség

8. 13. Általános felelôsség

9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alapján függô biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. xxxxxxx írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének nap- jával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés keretében kö- tött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vál- lalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.

3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa- tolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdésbe szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô helyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület részére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése esetében a leg- késôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a legkorábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmúlás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban közölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul megküldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, ki- véve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgatótanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élvezô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált – fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó

jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíróság elôtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:

- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

- Tevékenységi, Általános Szolgáltatói, Szakmai- és Speciális Felelôsségbiztosítások

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt megala- pozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartamra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tagsági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztáson személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonatkozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képvi- selôje(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve értelemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti kép- viselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egye- sület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egyesületet felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyûlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelô Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés

4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyûlés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellenôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további je- lölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Kül- döttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét megelôzô 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a vármegyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott vármegyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a vármegyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szom- szédos vármegyével, vagy akár vármegyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyilván- tartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/ székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Küldöttválasztó Gyûlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttválasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hirdetmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Küldöttgyûlés lét- száma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszá- mot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdet- ményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pót- küldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárásban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének határ- napja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tagsági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Területi Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabályok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag jelen van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett napi- rendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Levezetô Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazási eljárás alakszerûségét.

4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Küldött- választó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A választást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kapcsolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzôköny- vet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Xxxxxx által megválasztott két jegyzôkönyv hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megérkezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat határ- idôben visszaküldô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatáro- zott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a jelenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap értelemszerû kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton ke- resztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított Küldöttgyûlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyûlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;

4.7.10.2. xxxxxx a határozat szerint szerzôdést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlés ülésének idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött vá- lasztást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Ve- zérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. xxxxxxx foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezérigaz- gató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra történt javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelensége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napirenddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô Küldöttgyûlést a napirendre vonatkozó részle- tes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehetô elektronikus hírközlô eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikrofon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a részt- vevôk azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô Küldöttgyûlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejûleg alkalmas elektronikus hírközlô eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevôinek azonosítására, a résztvevôk közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történô rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenôrizhetôk legyenek. Az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történô megküldésével kezdeményezi, egyidejûleg megküldi a határozathozatalhoz szükséges lényegi információkat és írásbeli elôterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján történik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással vagy elektronikus bélyegzôvel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés- szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozataikat a

4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektro- nikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétôl számított legalább nyolc napos határidôt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, errôl a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Küldött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelmûen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselôjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselô Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidô utolsó napját követô három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- elôzôen érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidô utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó

szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzôkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnöke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszûnésérôl,

4.8.18.2. az Egyesület egyesülésérôl, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévô átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott for- mában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô vala- mennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem természetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezetô Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követôen vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. xxxxxx, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazgatótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vo- natkoznak.

4.10.2. A Levezetô Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elô- zetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvvezetôt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzôkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevô Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak tényét, illetve a sza- vazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzôkönyv. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján készítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzôkönyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hang- anyagot – a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.

4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hitelesítô aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlô eszköz útján részt vevô tagok adatait.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Küldött- gyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô–öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelôzôen eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresztül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyiben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött- gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyûlés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyûlés el- határozza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás teljes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Küldött- gyûlés) követô 120 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô megbízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megválasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselô választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kézfelemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyûlés a szavazást megelôzôen dönt.

5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek, és rendelkezik azokkal a kompeten- ciákkal, amelyek az adott tisztség betöltésével járó feladatok ellátásához szükségesek.

5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltottak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik

5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet- keztével.

5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor vissza- hívható.

5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határozat- képességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá ki- véve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekin- tetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés

5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alapján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lak- cím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választásra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tiszt- ségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelö- lôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT el- nökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvényes- ségéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyilatkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet részére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselô választó Küldöttgyûlést megelôzôen benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselô választó Küldöttgyûlés idôpontjáig valamely tisztségviselô jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselô a tisztség betöl- tésére és az abból eredô jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követôen jogosult.

5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidôben, az 5.3.5. pontban foglaltakra figyelemmel köteles kitûzni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldött- gyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanács

5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a hatá- rozat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek évente beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz- gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülé- sének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, to- vábbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes jelenlét, távközlô eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezde- ményezése –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapozása,

5.4.12.4. a Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési vezetô kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerveze- tekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatkezelésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jóváhagyása.

5.4.12.28. csalásmegelôzési és -kezelési kultúra kialakítása, a csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó belsô szabályozás jóváhagyása és módosítások kezdeményezése, csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó

stratégia és politika gyakorlati megvalósításáért való felelôsség és a csalásmegelôzési és -kezelési tevékenység felügyelete.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Xxxxxxx és elnökét a Küldöttgyûlés írásbeli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoztatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szakmai- lag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. §

(4) bekezdésében elôírt feladatokat.

5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;

b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját

• Megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô ellen- ôrzési feladatkört

• A belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.

5.5.6. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a megfelelôségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályokban és a szabályza- tokban foglaltaknak történô megfelelésrôl évente legalább egyszer elkészítendô jelentést.

5.5.7. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a könyvvizsgáló által elkészített és az FB elnök részére a Bit. 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint megküldött kiegészítô jelentést.

5.5.8. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a hatáskörébe tartozó jelentéseket, beszámolókat.

5.5.9. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.10. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelentési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 na- pon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Fel- ügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.11. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.5.12. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.13. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határozatait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bo- csátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.14. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.15. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.16. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.17. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

5.5.18. A vezetô aktuárius, vezetô jogtanácsos, számviteli rendért felelôs vezetô jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges.

5.5.19. A belsô ellenôrzési vezetô javadalmazásának megállapításához, jogviszonyának létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges.

5.5.20. A Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges a kockázatkezelési vezetô, valamint a megfelelôségi vezetô el- mozdításához.

5.5.21. A Felügyelô Bizottság kiemelt figyelmet fordít az Egyesület etikai normáinak teljesülésére és az érdekkonfliktusok kezelését célzó intézkedések felügyeletére.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfogadott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elô- készítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített vezetôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belsô ellenôr kivételével – a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A belsô ellenôr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét biztosí- tástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részére bármilyen jog- címen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgyidôsza- kot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forintban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyû- lés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egyesület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel rendelkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tô- kefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársasággá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása

10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzôdött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás

11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2023. április 19. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szükséges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szer- vezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendelkezé- seiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2023. április 19.

Xx. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.