Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Általános Szabályzat
Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Általános Szabályzat
A jelen Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Általános Szabályzat, továbbiakban, Általános Szabályzat azokat a kikötéseket, rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület 3963 Karcsa Táncsics u. 1. (továbbiakban: egyesület) mezőgazdasági biztosítási szerződéseire, illetve az ezekhez tartozó különös vagy kiegészítő feltételeknél alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést ezen Általános Szabályzatra hivatkozással, vagy ezen Általános Szabályzatra hivatkozással is kötötték.
1. Szerződő, biztosított, engedményes a jelen Általános Szabályzat szerint:
1.1. Szerződő: a szerződésben (ajánlaton, kötvényben) megnevezett természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más önálló jogalanyisággal nem rendelkező szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy aki a biztosítási szerződést érdekelt személy javára köti meg.
1.2. Biztosított: a vagyontárgy tulajdonosa, illetve olyan a szerződésben (ajánlaton, kötvényben) megnevezett természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más jogalanyisággal rendelkező szervezet, aki vagy amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt.
1.3. Engedményes: a biztosított, mint engedményező által, a szerződésben megnevezett természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet, akire, vagy amelyre a biztosított a biztosítási szerződés alapján járó követelését engedményezte. A biztosított köteles az egyesületnek megküldeni az engedményezési szerződést vagy az engedményezés alapjául szolgáló egyéb okiratot. Az egyesület jogosult az engedményest – így a szerződésben (ajánlaton, kötvényen) engedményesként megnevezett személyt, vagy a biztosított által engedményesként bejelentett, vagy magát engedményesként bejelentő személyt – a szolgáltatása teljesítése előtt adatkérés céljából megkeresni, és jogosult megismerni, hogy az engedményest mely szolgáltatások vonatkozásában és milyen összegig illeti meg az engedményezés alapján az egyesület szolgáltatása.
2. Biztosítási esemény
Az egyesület a szerződés különös vagy kiegészítő feltételeiben, valamint az egyes szerződés(ek)ben foglaltak szerint meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fizetett díj ellenében.
3. A szerződés létrejötte, megszűnése, a kockázatviselés területi és időbeli hatálya
3.1. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg az egyesület elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő (biztosított) ajánlatára az egyesület tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak az egyesület vagy képviselője részére
történő átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződő (biztosított) a biztosítási kötvény kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés hallgatólagosan jött létre.
3.3. Az egyesület a fenti 15 napos határidő alatt – amennyiben a kötvény kiállítására még nem került sor – írásban indoklás nélkül akkor is visszautasíthatja az ajánlatot, ha az ajánlaton szerepel a kockázatviselés kezdete és az ajánlattétellel egyidejűleg díjfizetés is történt. Ebben az esetben az egyesület az esetleg befizetett pénzösszeget az ajánlattevőnek a díj beérkezését követő 15 napon belül visszafizeti.
3.4. Ha az egyesület kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a feltételektől, az egyesület tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételekben javasoltak szerint módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat az egyesület kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő (biztosított) a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az egyesület az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
3.5. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A biztosítási időszak 1 naptári év.
3.6. A határozatlan tartamú szerződés estén a biztosítási évforduló – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – minden év január 1. napja. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.
3.7. Az egyesület kockázatviselése legkorábban az azt követő napon kezdődik, amikor az első díjat a szerződő (biztosított) az egyesület számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg. Az egyesület az ajánlat átvételekor díjelőleget kérhet, ez azonban nem jelenti a kockázatviselés kezdetét, kivéve, ha a felek a biztosítás hatályára vonatkozóan másként állapodnak meg. Ha a szerződő fél az egyesület képviselőjének fizette a díjat, legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon az egyesület számlájára, illetőleg a pénztárba beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő (biztosított) fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be. A felek a kockázatviselés kezdetének időpontjában az előzőekben leírtaktól eltérően is megállapodhatnak.
3.8. Az egyesület kockázatviselése – ha a szerződési feltételek vagy kiegészítő feltételek, illetve az ez alapján létrejövő biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország területén, a szerződésben rögzített kockázatviselési hely(ek)re terjed ki.
3.9. A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei:
a. A határozott tartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat az egyesület a beérkezést követő 15 napon belül visszafizeti.
b. A szerződésnek a biztosítási időszak végére szóló jogszerű írásbeli felmondása esetén a harminc napos felmondási idő elteltével a szerződés megszűnik.
c. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg az egyesület a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Az egyesület a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 30 nap eltelte előtt ennek a körülménynek közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja. A biztosítási szerződési feltételek vagy kiegészítő feltételek előtt eltérően is rendelkezhetnek.
d. A biztosítási szerződés díj nemfizetés miatti megszűnését (respiro időszak elteltét) követően befizetett díjat az egyesület visszatéríti a szerződő (biztosított) részére.
e. A díj nemfizetés okkal megszűnt biztosítási szerződés reaktiválható a felek közös megegyezésével a szerződés megszűnésének napjától számított 90 napon belül. A reaktivált biztosítási szerződés esetében az egyesület nem viseli a kockázatot a díj nemfizetés miatti szerződés megszűnés (a respiro időszak vége) és a reaktiválás közötti időszakban.
3.10. A biztosítási szerződésből eredő összes igény 5 év elteltével évül el. A biztosítási feltételek vagy kiegészítő feltételek, illetve egyes szerződések ettől eltérően is rendelkezhetnek.
4. Biztosítási összeg, limit, önrészesedés
4.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyak értéke alapján meghatározott, a biztosítási adatközlésben rögzített összeg.
4.2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy valóságos értékét, az ezt maghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. A biztosítási összeg meghatározását a szerződési feltételek, kiegészítő feltételek vagy az egyes biztosítási szerződések tartalmazzák.
4.3. Az egyesület nem téríti meg a szerződési feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás valóságos értékét meghaladó részét (túlbiztosítás). Ebben az esetben a szerződő (biztosított) jogosult a vagyontárgyra vonatkozó biztosítási összeg és a valóságos érték különbözete alapján kiszámított biztosítási díjra.
4.4. Biztosítási szerződést lehet kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
4.5. Ha a biztosítási összeg a vagyontárgy értékénél kisebb (alulbiztosítás), az egyesület a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik. Az aránylagos kártérítés részletes szabályait a szerződési feltételek, kiegészítő feltételek vagy az egyes biztosítási szerződések tartalmazzák.
4.6. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint tekintik biztosítottnak:
a. a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételenként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosítási szolgáltatás felső határa az illető vagyontárgyra megadott biztosítási összeg;
b. az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstétel!) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosítási szolgáltatás felső határa is, az egyes szerződéstételekbe tartozó vagyontárgyakat kárrendezés során az egyesület úgy tekinti, mintha külön lettek volna biztosítva;
c. a túlbiztosítás, illetve alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgynál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell vizsgálni.
4.7. Az egyesület szolgáltatását a következők szerint korlátozhatja:
a. a biztosítási összegen belül kártérítési maximum (limit) meghatározásával,
b. a kár összegéhez, illetve a biztosítási összeghez kapcsolódó önrész meghatározásával.
4.8. A szerződő (biztosított) az önrészre vonatkozóan nem köthet másik biztosítást. Ellenkező esetben az egyesület a kártérítési összeget olyan módon lecsökkenti, hogy a szerződő (biztosított) maga viselje a kár megállapodás szerinti részét.
4.9. Ha a szerződő (biztosított) ugyanazon biztosítási érdekre vagy ugyanarra a vagyontárgyra vonatkozóan ugyanazon kockázatok elleni újabb biztosítást kötött (többszöri biztosítás), az egyesület
– figyelembe véve a már megkötött másik biztosítási szerződést is – szolgáltatási kötelezettségét olyan mértékben korlátozza, hogy túlbiztosítás ne forduljon elő.
5. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
5.1. Az egyesület nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a szerződési feltételek vagy kiegészítő feltételek szerinti biztosítási események valamelyike következik be:
a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai;
c. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak be;
d. a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;
e. a biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károk.
5.2. A szerződési feltételek vagy kiegészítő feltételek, illetve a biztosítási szerződés(ek) további kizárásokat tartalmazhatnak.
6. Az egyesület szolgáltatásai
6.1. Az egyesület a megállapított szolgáltatási összeget a biztosítási esemény bejelentésétől (bekövetkezésétől) számított 15 napon belül a biztosított részére forintban – a biztosított által igényelt módon, postai úton vagy bankszámlára történő átutalással – fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) az egyesület által a kárrendezés során igényelt igazoló okiratot (hatósági bizonyítványt, határozatot, számlát stb.) tartozik bemutatni, úgy a 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó okirat az egyesülethez beérkezik. Az egyesület elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jogalapja vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell számítani.
6.2. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy biztosítási esemény történt és a jogalap tisztázott, a biztosított kérésére az egyesület a várható szolgáltatási összegnek a szerződési feltételekben vagy kiegészítő feltételekben meghatározott mértékéig kárelőleget folyósíthat.
6.3. A jelen szerződésből származó igények elévülési ideje egy év.
6.4. Az egyesület káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg:
6.4.1. Jogalapot bizonyító dokumentumok:
– a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó xxxxxxx által kiállított dokumentumok (így különösen a rendőrségi feljelentés, nyomozást felfüggesztő határozat, hatósági bizonyítvány tűzesetről, hatósági igazolás, stb.);
– a biztosítási esemény bekövetkeztét alátámasztó egyéb dokumentumok (így különösen igazolások, nyilatkozatok, jegyzőkönyvek, stb.).
6.4.2. Összegszerűséget bizonyító dokumentumok:
- a kár mértékét és az igényelt biztosítási szolgáltatás/kártérítés összegét alátámasztó mindennemű dokumentum (így különösen beszerzési bizonylatok, költségvetések, árajánlatok, javítási, illetve helyreállítási számlák, stb.).
6.4.3. A biztosítottságot alátámasztó iratok:
- a káridőponti biztosítottság ellenőrzésére alkalmas iratok (így különösen leltárívek, főkönyvi kivonatok, nyilvántartó lapok, stb.).
6.4.4. A jogosultságot és a biztosítási szolgáltatás/kártérítés irányát igazoló dokumentumok:
– a biztosítottak személyének alátámasztására vonatkozó íratok (így különösen igazolványok másolata, önkormányzat vagy más szervek, magánszemélyek nyilatkozata, stb.);
– biztosított által kielégített követelések dokumentumai, meghatalmazások, erre vonatkozó hatósági dokumentumok (így különösen banki bizonylatok, joglemondó nyilatkozatok, meghatalmazások, stb.).
6.4.5. Minden egyéb olyan dokumentum, amelyet az ügyfél, illetve a biztosított a kárának pontos felmérése, vagy kifizetése érdekében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások, stb.)
7. Az egyesület mentesülése
7.1. Az egyesület mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
a. a biztosított, illetőleg a szerződő fél;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (házastárs, egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);
c. a biztosítottnak vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);
d. a biztosított jogi személy vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.
7.2. A 7.1. pontban foglaltak a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazást nyernek.
7.3. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai és az egyesület általános szabályzatában, szerződési feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók.
7.4. A szerződési feltételek vagy kiegészítő feltételek az egyesület mentesülésével kapcsolatban további rendelkezéseket tartalmazhatnak.
8. A felek együttműködése
8.1. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat az egyesület hozzá intézi és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.
8.2. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt az egyesülettel közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Az egyesület írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
8.3. A biztosítottnak (szerződőnek) mindazokat az eseményeket – a bekövetkezésüktől számított 3 munkanapon belül – írásban, telefonon, szóban, faxon vagy e-mailen – be kell jelentenie az egyesület bármely szervezeti egységének, melyek valószínűsíthetően megalapozzák az egyesület szolgáltatási kötelezettségét. A kárbejelentés részletes szabályait a biztosítási szerződési feltételek vagy kiegészítő feltételek tartalmazzák. A kárbejelentés és a kárrendezés során az egyesület részére a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését. Az egyesület kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a jelen pontban előírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
8.4. A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 8 munkanapon belül írásban az egyesület bármely szervezeti egységének be kell jelentenie:
a. ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszűnt;
b. ha olyan mértékű vagyonérték-változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosítását indokolja (a vagyonérték- változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyként kell bejelenteni);
c. ha a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra további biztosítást kötött bármelyik egyesületnél;
d. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog keletkezését, a jogosult megjelölésével;
e. a biztosított vagyontárgyak bérbeadását, lízingbe adását;
f. ha a kármegelőzés rendszerében lényeges módosulás történt;
g. a biztosított vagyont érintő csődeljárás vagy felszámolási eljárás beindítását. A gazdálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, a fentieken kívül be kell jelenteniük, ha új, a biztosítási szerződésben rögzítettől eltérő tevékenységet folytató létesítményt helyeznek üzembe, új gyártási ágat, technológiát vezetnek be. A szerződési feltételek, illetve a biztosítási szerződés a közlési és változás- bejelentési kötelezettség további eseteit is előírhatják.
8.5. Ha a szerződő (és a biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 8 napon belül az egyesületnek írásban nem jelenti be, vagy a közlési kötelezettségét megsérti (8.2. pont), az egyesület szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt az egyesület a szerződéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
8.6. Ha az egyesület csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási szerződési feltételekben foglaltak szerint nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
8.7. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor írásban figyelmeztetni kell.
8.8. Ha az egyesület a 8.6. és 8.7. bekezdésben meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
9. Díjfizetés
9.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A díjfizetést az ajánlaton megjelölt módon kell teljesíteni.
9.2. A biztosítási díj a biztosítási szerződés megkötésekor, de legkésőbb az egyesület kockázatviselésének kezdetekor a teljes biztosítási időszakra vonatkozóan egy összegben esedékes.
9.3. A növénykultúrákra megállapított biztosítási díj – a kockázatviselési időszakra – egészében illeti meg az egyesületet.
9.4. A felek a biztosítási időszakra előre esedékes biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megállapodhatnak.
9.5. A felek a biztosítási díjat közös megegyezéssel írásban módosíthatják. Amennyiben a szerződő által a biztosítási adatközlőn írásban kezdeményezett díjmódosítást az egyesület 15 napon belül nem utasítja vissza, úgy a szerződés a módosított díjjal él tovább.
9.6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, az egyesület az egész évre járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben az egyesület annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a veszélyviselése véget ért.
9.7. Az egyesület a szolgáltatás teljesítését megelőzően a kártérítési összegből az éves díj még ki nem egyenlített részét levonja.
9.8. Respiro időszak: adott szerződés díjesedékességét követő 30 nap.
10. Egyéb rendelkezések
10.1. A szerződő (biztosított) és az egyesület jognyilatkozataikat írásban kötelesek megtenni.
10.2. Az egyesület és a szerződő (biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivéve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg.
10.3. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
10.4. A biztosítottat harmadik személlyel szemben megillető minden jog és igény a kifizetett kártérítési összeg erejéig az egyesületre száll át. Biztosított a visszkereseti jogáról nem mondhat le. Ha a visszkereset a biztosított hibájából (igényérvényesítési határidő elmulasztása stb.) meghiúsul, akkor az egyesület a visszkereseti összegig mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kártérítési összeg kifizetésre került, biztosított tartozik azt a törvényes kamataival visszafizetni.
10.5. A jelen szabályzatban és a szerződés különös vagy kiegészítő feltételeiben nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a hatályos magyar jogszabályok vonatkozó rendelkezései az irányadók.
11. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban
„Tudnivalók”)
11.1. Értelmező rendelkezések
a. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e
minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;
b. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
c. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
x. xxxxxxxxxx: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
e. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
f. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
g. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
h. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgozását végzi;
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény;
j. a biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, az egyesület, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely az egyesület, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy az egyesülettel, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;
k. ügymenet kiszervezése: az egyesület biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
l. egyesület: Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület, székhely: Magyarország, 3963 Karcsa Táncsics u.1.,
x. xxxxxx: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, az egyesület szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki az egyesület számára szerződéses ajánlatot tesz;
n. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
o. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§-ának
(2) bekezdésében meghatározott fogalom.
11.2. Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján az egyesület adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
Az egyesület az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biztosítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakciók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése;
– üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység, amely kiterjed
ezen tevékenységek ellátása érdekében az egyesülettel szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők részére történő adatátadásra is (a különleges adatok kivételével).
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján az egyesület az érintett személyes adatait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése az egyesületre, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő egyesület, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll. A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő egyesület a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából vagy az adatkezelő egyesület, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
11.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírálás adatai;
c. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje,
d. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges összes lényeges tény és körülmény
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
A fentieken túlmenően az ügyfél hozzájárulása esetén az egyesület jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a 2. pontban felsorolt célokból szükségesek. Az egyesület azonban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggnek.
Az egyesület kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcsolatos döntés esetén az egyesület az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
Az egyesület az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. Az egyesület vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó küldeményt juttathat el a részére.
11.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el az egyesület
11.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli az egyesület tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz az egyesülettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
11.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. az egyesület ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
11.4.3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott esetekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; az egyesülettel, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli egyesület, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkörében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalmazott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló egyesületekkel; a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartó szervvel; az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő egyesülettel; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal, valamint a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli egyesület székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli egyesülettel, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben az egyesülettel a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására az egyesület törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
11.4.4. Az egyesület a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
Az egyesület a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha az egyesület, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság– a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot az egyesülettől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
11.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az egyesület által a harmadik országbeli egyesülethez vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha az egyesület ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
11.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzetgazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását az egyesület a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
Az egyesület a 11.4.2-11.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
11.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
11.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
11.4.9. Az egyesület, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az egyesület, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
11.5. Az adatkezelés időtartama
Az egyesület a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Az egyesület a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
11.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
11.6.1. Az ügyfelek adatait az egyesület a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.
11.6.2. Az egyesület az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
11.6.3. Az egyesület az ügyfél kérésére az egyesület által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot.
11.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
11.6.5. Az egyesület az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. Az egyesület gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat az egyesület védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
11.6.6. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok az egyesület ügyfélszolgálati irodáiban, megtekinthetőek.
11.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére az egyesület az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető az egyesület ügyfélszolgálati irodáiban.
Az egyesülettel kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak az egyesülettől kapott adatok.
A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért az egyesület felel.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében az egyesület az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző az egyesület adatfeldolgozójának minősül.
Az egyesület az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél 3. pontban meghatározott adatait (biztosítási titokköröket a különleges adatok kivételével) az egyesülettel szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.
12. Záró rendelkezések
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén ügyfelünk személyesen az egyesület ügyfélszolgálati irodájához fordulhat. Telefonon keresztül az egyesület számán x00 00 000 000, illetve elektronikus levélben a xxxxx@xxxxxxxxxx.xx címen is állunk ügyfeleink rendelkezésére.
Amennyiben ügyfelünk írásban kíván bejelentést tenni azt a 3963 Karcsa, Táncsics u. 1. címen is megteheti.
Az egyesület felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tarifával hívható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e- mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető, vagy a szerződés létrejöttével,
érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén ügyfelünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxxxx.xx) eljárását kezdeményezheti.
A permegelőző eljárások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.
Tájékoztatjuk, hogy biztosítási szerződésére a mindenkor hatályos magyar jogszabályok és a mindenkor érvényes adózással kapcsolatos szabályok rendelkezései az irányadóak.
Egyesületünk legfontosabb adatai:
Név: Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület Székhely: 3963 Karcsa Táncsics u. 1.
Levélcím: 3963 Karcsa Táncsics u. 1. email.: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
web.: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Jogi formája: kölcsönös biztosító egyesület (alapítva 1997) Adószáma: 18426997-1-05
Egyesületünk a Miskolci Törvényszéken került bejegyzésre, a 11.Pk.62.462/1998/l 18. szám alatt.