2003. I-III. NEGYEDÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL

A bankszektor mérlegfőösszege 2003. szeptember végén elérte a 11 884 milliárd forintot 16,6%-kal meghaladva a 2002 végi állományt. 2003. harmadik negyedévében folytatódott a hitelezés, különösen a lakáshitelezés dinamikus növekedése, ugyanakkor szektor szinten elmaradtak az első félévre jellemző, a forintárfolyam változásra számító spekulációs célú, nem trendszerű változások.

Az első háromnegyedévi 2002 végéhez mért mintegy 1688,4 milliárd forint mérlegfőösszeg- növekmény, azaz új forrásbevonás döntő részét a hitelezés felfuttatására, kisebbik részét értékpapír-vásárlásra fordították a bankok. Emellett a likvid eszközök, jegybanki és bankközi betétek jelentős részét is felszabadították és hitelezésre, valamint értékpapír kihelyezésre csoportosították át. Az eszközstruktúra átrendezése a kockázatosabb ám kedvező jövedelmezőséget ígérő hitelállomány arányának növekedését, ugyanakkor a likvideszközök arányának csökkenését, a bankszektor likviditásának csökkenését vonta maga után.

A hitelek jóval nagyobb ütemben (24,3%-kal) növekedtek, mint a betétek, ezért a hitelek betétekkel való fedezettsége (betét/hitel mutató) csökkent.

1.ábra: A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása

milliárd Ft 8000

7500

7000

6500

6000

5500

Hitelek

Betétek

2002. 12.

2003. 01.

2003. 02.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

A vállalkozói hitelek állománya az első háromnegyedévben 17,5%-kal, benne a devizahitelezés a forinthitelezést meghaladó ütemben, rendkívül dinamikusan 29,1%-kal bővült.

A lakossági hitelezés az első félévben rendkívül dinamikusan növekedett, ez a lendület a harmadik negyedévben sem tört meg, sőt tovább gyorsult az állomány növekedése. Az okok között szerepelhet a lakáshitelek iránti májusi hitelkérelem-dömping késleltetett megjelenése a mérleg hitelállományában. Emellett a fokozott hitelkeresletet fenntarthatta a támogatások további szigorításától való félelem. A lakossági hitelezés bővülésében fontos szerepet játszott a folyószámlahitelezés és fogyasztási célú hitelezés is, amelyek együttesen elérték a lakossági hitelnövekmény közel 10%-át.

A lakáshitelek kilenc hónap alatt 74,6%-kal, 520,2 milliárd forinttal növekedtek. A lakáshitelezés szárnyalása következtében a háztartások hitelnövekménye (585,0 milliárd forint) meghaladta a vállalkozások hitelállomány növekményét (573,2 milliárd forint), ezért eddig szokatlan módon a háztartások hiteligénye a vállalkozásokat meghaladó mértékben járult hozzá a hitelezés felfutásához.

A lakossági hitelezés dinamikus növekedésének másik következménye, hogy a háztartások nettó betételhelyező pozíciója jelentősen csökkent, a 2002 végi 2185 milliárd forintról szeptember végére 1754 milliárd forintra.

Az értékpapír-állomány kilenc hónap alatt mintegy 591,8 milliárd forinttal növekedett, ennek közel 65 %-át a befektetési célú értékpapír-állomány növekedése tette ki, mely döntő részben a zártkörű jelzáloglevél kibocsátás eredménye. A jelzáloglevél kibocsátás meglódulása, hasonlóan a lakáshitelezés dinamikus bővüléséhez, az állami kamattámogatásnak köszönhető. Az állam kamattámogatást nyújt azon jelzáloglevelekre, amelyek lakáshitelek forrásai.

A bankszektor likviditása a januári likviditásbőséget követően folyamatosan csökkent. A dinamikus hitelezés következtében a szektor összesített likviditása jelentősen csökkent.

A belföldi betétgyűjtés a harmadik negyedévben sem került növekedési pályára. A kilenc hónap alatt nominálisan mindössze 3,3%-kal növekvő állomány reálértéken csökkent. A vállalkozások betétei a harmadik negyedévben csupán 2,1%-kal, a háztartások betétállománya pedig az első negyedévi nominális stagnálást követően a második és harmadik negyedévben mindössze 2,2-2,1%-kal gyarapodtak. A háztartások megtakarítási hajlandósága továbbra sem kielégítő.

2003 első háromnegyedévében a szektor saját tőkéje döntő mértékben a saját tőkeképződésnek, azaz a visszaforgatott eredménynek köszönhetően gyarapodott.

A bankszektor teljes portfoliójának minőségi összetétele a harmadik negyedévben a második negyedév végéhez képest mérsékelten romló irányba módosult, 2002 végéhez képest azonban javult. Szeptember végén a teljes portfolióban a problémás tételek aránya 1,7%, a külön figyelendő tételek aránya 4,6%, a problémamentes tételek aránya 93,7% volt.

A mérlegtételek minőségi összetétele összességében sem 2002 végéhez, sem 2003. június végéhez képest nem romlott. A háztatások hitelei esetében az új problémamentes állomány nagyarányú növekedése jelentősen meghaladta a problémás állomány növekedési ütemét, így az állomány minőségi összetétele tovább javult.

A bankszektor tőkeellátottsága általában továbbra is stabil, néhány bank esetében azonban az aktivitás gyorsulásával a visszaforgatott eredmény nélküli fizetőképességi mutató a kötelező 8% közelébe csökkent. Ha figyelembe vesszük a pozitív mérleg szerinti eredményt, és feltételezzük, hogy a bankok a 2003-ban eddig összesen megtermelt 192 milliárd forint adózás előtti eredménynek legalább a felét visszaforgatják, akkor szektor szinten a fizetőképességi mutató a 2002 végi 13,00%-ról szeptember végén 13,71%-ra emelkedett.

2003 első háromnegyedévében a bankszektor eredményessége rendkívüli mértékben javult. A szektor összesített adózás előtti eredménye az előző év azonos időszakához képest 53,6%-kal, 67 milliárd forinttal növekedett és elérte a 192 milliárd forintot. A hat veszteséges bank együttesen mindössze 1,7 milliárd forint veszteséget termelt.

A szektor első félévi jó jövedelmezősége a harmadik negyedévben tovább javult, így a szektor első háromnegyedévi átlagos eszközjövedelmezősége (ROA) 2,28%-ot, tőkejövedelmezősége (ROE) pedig 25,76%-ot ért el.

A jövedelmezőség javulásához hozzájárult a nem kamateredmény (benne jutalékeredmény) növekménye, a működési költséghatékonyság javulása és a kamatmarzs gyakorlatilag változatlan szinten tartása, amelyben jelentős szerepet játszott a lakáshitelek állami kamattámogatása.

Szövetkezeti hitelintézetek

Mind az utóbbi egy évet tekintve, mind a legutóbbi negyedévben lényegesen (nominálisan 18,6, illetve 4,5%-kal, reálértékben 13,3, illetve 4,1%-kal) nőtt a szövetkezeti hitelintézeti szektor mérlegfőösszege.

A hitelállomány idei második negyedévi dinamikus, a mérlegfőösszeg növekedését meghaladó mértékű növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott. A 2003. harmadik negyedévi hitelállomány növekmény 75,8%-a a lakosság hitelállomány növekedése számlájára írható. Bár még egy negyedév hátra van az idei évből, az már most elmondható, hogy idén a szövetkezeti hitelintézetek eszközállomány növekedésében a lakossági hitelállomány emelkedése játssza a legfontosabb szerepet.

A 2003. első negyedévi csökkenés után 2003. második és harmadik negyedévében – összefüggésben az ezekre az időszakokra jellemző dinamikus hitelállomány növekedéssel - növekedett a minősítési kötelezettség alá eső tételek aránya a szövetkezeti hitelintézetek mérlegében. A 2003. III. negyedév már a második egymást követő negyedév, amikor a mérlegtételek összességét tekintve, illetve azon belül a vállalkozói és a háztartási hitelek között is csökkent a problémás besorolású hitelek aránya, ugyanakkor a portfolió minőség továbbra is rosszabb, mint amilyen a tavalyi év végén volt.

A szövetkezeti hitelintézetek 2003. első háromnegyed évi adózás előtti eredménye (9,1 milliárd forint) 40,7%-kal, 2,6 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszaki eredményt. A szövetkezeti hitelintézetek számára kedvező volt, hogy 2003. első kilenc hónapjában a kamateredmény lényegesen (7,2 milliárd forinttal) magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A kamateredmény növekedése annak köszönhető, hogy miközben a kamat- és kamatjellegű bevételek 10,5%-kal növekedtek, addig a kamat- és kamatjellegű ráfordítások 2,7%-kal csökkentek. Az adózás előtti eredmény alakulására kedvezőtlenül hatott ugyanakkor a működési költségeknek az inflációt lényegesen meghaladó mértékű, 18%-os növekedése.

A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezősége 2003. első háromnegyed évében kedvezőbben alakult a tavalyi hasonló időszakinál, az átlagos (annualizált) eszközjövedelmezőség (ROA) az előző év első kilenc havi 1,28%-ról 1,52%-ra, a tőkejövedelmezőség (ROE) 19,47%- ról 23,04%-ra nőtt. A jövedelmezőség növekedésében a meghatározó szerepet a kamatmarzs emelkedése játszotta.

2003. szeptember végén egy hitelszövetkezet és két takarékszövetkezet saját tőkéje nem érte el a jegyzett tőke összegét. A Felügyelet az ezzel összefüggő szükséges lépéseket megtette. (Az egyik érintett takarékszövetkezetnél azóta a helyzet úgy oldódott meg, hogy beolvadt egy másik takarékszövetkezetbe.)

Pénzügyi vállalkozások

A pénzügyi vállalkozások szektora az utóbbi egy évben is dinamikusan bővült, mérlegfőösszege 2003. szeptember végére (1133 milliárd forint) az előző év azonos időpontjához képest 49,8%-kal, az előző negyedév végéhez képest – a korábbi idei negyedéves növekedési ütemektől valamelyest elmaradva - 7,1%-kal nőtt.

A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének az utóbbi 2-3 évben bekövetkezett rendkívül dinamikus növekedésében a legfontosabb szerepet a pénzkölcsönzési tevékenység bővülése játszotta, s ezen belül is a gépjárművásárlásra nyújtott pénzkölcsönök állományemelkedése volt a meghatározó. A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének növekedési üteme, ezen belül a pénzügyi vállalkozások által nyújtott gépjárművásárlási kölcsön iránti igény növekedése 2003. harmadik negyedévében lassult. Figyelembe véve a lakosság gépkocsival való ellátottságának a jelenlegi – a korábbihoz képest lényegesen megnövekedett - mértékét, jövedelemalakulását és a jövőre vonatkozó várakozásait, a közeljövőben a gépjárművásárlási kölcsönállomány növekedési ütemének a további mérséklődésére számíthatunk. Erre a folyamatra erősít rá a deviza alapú kölcsönök iránti várható igénycsökkenés esetében a forint nagymértékű volatilitása (december elején bekövetkezett jelentős gyengülése), a forint alapúaknál pedig a forint kamatszint emelkedése.

A pénzügyi vállalkozások forrásai között tovább (a tavaly szeptemberi 77,6%-ról idén szeptemberre 81,2%-ra) nőtt a már korábban is meghatározó szerepet játszó hitelintézeti források aránya. A banki tulajdoni hátterűek forrásainak még nagyobb részét (86,6%- át) tették ki a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, s a forrásokon belüli banki eredetarányt tovább növelte esetükben a jegyzett tőkéből való jelentős (közvetlen és/vagy közvetett) banki részesedés.

Az ügyfélportfolió minőség alakulásának megítélése az általunk használt két megközelítés szerint ellentmondásos képet mutat. Xxxxxx szeptemberhez képest a lízing követelések minőségi összetétele lejárat szerint valamelyest romlott (nőtt a lejárt követelések aránya, s ezen belül nőtt a hosszabb ideje lejárt követelések részaránya), miközben a lízing követelések értékvesztési aránya javult. A pénzkölcsön szerződések között a tavaly szeptemberihez hasonló arányt képviseltek idén szeptemberben a lejárt követelések, miközben a pénzkölcsön szerződések értékvesztési aránya romlott. A faktoring ügyletek esetében az egy évvel ezelőttihez képest a lejártan vásárolt követelések aránya megnövekedett, miközben csökkent a nem lejárt követelések és a nem lejártan vásárolt, de időközben lejárt követelések aránya. A faktoring ügyletek értékvesztési aránya a tavalyi év azonos időpontjához képest idén szeptemberre 2,3 százalékponttal csökkent.

A szektor adózás előtti eredménye 2003. I-III. negyedévében 87,6%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszakinál. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások csoportjában még ennél is gyorsabban, 108,4%-kal nőtt az adózás előtti eredmény.

A már a bázisidőszakban is igen magas jövedelmezőség az idei első háromnegyed évben tovább javult, az (annualizált) ROA 5,13%-ról 6,41%-ra, az (annualizált) ROE 38,49%-ról 56,54%-ra nőtt. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások jövedelmezősége szintén növekedett, de az eszköz- és tőkejövedelmezőség abszolút értéke (mind a bázis-, mind a tárgyidőszakban) elmaradt a teljes szektort jellemzőtől.

A pénzügyi vállalkozások saját tőkéjének a forrásokon belüli részaránya a tavaly szeptember végi 13,1%-ról idén szeptemberre 11,3%-ra csökkent. (Ugyanakkor az előző negyedév végéhez képest 0,3 százalékponttal nőtt a forrásokon belüli részarány.) 2003. szeptember végén 11 pénzügyi vállalkozásnak a saját tőkéje nem érte el az előírt 50 millió forintos minimumösszeget. A fentiek közül 4-nek a saját tőkéje a Gt-ben előírt, jegyzett tőkéhez mért kétharmados arányt sem érte el.

Befektetési vállalkozások

A befektetési vállalkozások az egyetlen a pénzügyi szektorok közül, amelyik szektorszinten egyértelműen visszaeső teljesítményt mutatott az idei harmadik negyedévben.

A befektetési vállalkozások szektorának mérlegfőösszege a tavalyi év azonos időpontjához képest 4,6%-kal nőtt. A szektor idei második negyedévi jelentős mérlegfőösszeg növekedésében, majd a harmadik negyedév csökkenésében egy cég játszotta a meghatározó szerepet.

A befektetési vállalkozások 2003. I-III. negyedévi adózás előtti eredménye (2,3 milliárd forint) 17,8%-kal alacsonyabb volt az előző évi azonos időszakinál. A szektor harmadik negyedévi gyenge teljesítményére rávilágít, hogy az eredmény az első félévi teljesítmény alapján még 44,6%-os növekedési dinamikát mutatott, illetve az, hogy a szektor 2003. július-szeptemberben összességében mindössze 155,3 millió forint nyereséget termelt. A harmadik negyedévi gyenge teljesítményben a meghatározó szerepet három pénzügyi hátterű befektetési vállalkozás játszotta, hiszen együttesen 734,1 millió forinttal rosszabb eredménypozíciót zártak 2003. szeptember végén, mint amilyen a 2003. június végi együttes pozíciójuk volt.

A szektor harmadik negyedévi romló eredményessége megmutatkozik a jövedelmezőség romlásában is: a 2003. I. félévi 12,3%-os (annualizált) tőkejövedelmezőség 2003. I-III. negyedévére 8,9%-ra csökkent.

A szektor saját tőke állománya 2003. szeptember 30-án nominálisan is alacsonyabb volt, mint egy évvel azelőtt, a saját tőke forrásokon belüli részaránya (36,3%) is kisebb volt, mint egy évvel korábban (41%). A saját tőke jegyzett tőke hányados is csökkent.

Befektetési szolgáltatók forgalma

2003. harmadik negyedévében a befektetési szolgáltatók összesen 10436 milliárd forint azonnali értékpapírforgalmat bonyolítottak, 8,2%-kal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A tőzsdei forgalom az előző negyedévhez képest 13,1%-kal, a tőzsdén kívüli forgalom pedig 7,4%-kal csökkent. Az értékpapírokkal továbbra is döntően, 78,1%-ban saját számlára kereskedtek.

Az azonnali értékpapír-forgalom meghatározó részét továbbra is a tőzsdén kívüli forgalom adta, mert a forgalom döntő részét az állampapírok tették ki, amelyekkel főleg a tőzsdén kívül kereskednek. A harmadik negyedévben az azonnali teljes értékpapírpiacon 73,6%-ban állampapírokkal, 19,9%-ban részvényekkel, 3,8%-ban egyéb értékpapírokkal és 2,8%-ban egyéb kötvényekkel kereskedtek.

Az állampapír-állomány árfolyamértéken szeptember végén 14,4%-kal haladta meg a 2002 végit. A harmadik negyedévben az állampapírok lejárat szerinti összetétele – hasonlóan a korábbi negyedévekhez - a hosszabb lejáratú papírok irányába tolódott.

Szeptember végén az állampapírok 28,8%-át a külföldiek, 23,5%-át a bankok, 19,4%-át a biztosítók és nyugdíjpénztárak együttesen, 11,6%-át pedig a háztartások birtokolták.

millió Ft

2500000

2300000

2100000

1900000

1700000

1500000

1300000

1100000

900000

700000

2003

2002

2001

Bankok és bef. alapok (2003. III.n.év:23,5%)

Biztosítók, nyugdíjpénztárak (2003 III.

n.év:19,4%)

Háztartások

(2003. III.n.év:11,6%)

Külföld (2003. III.n.év:28,8%)

2.ábra: A legnagyobb tulajdonosok állampapír-állományának alakulása

II.negyedév

III.negyedév

IV.negyedév

I.negyedév

II.negyedév

III.negyedév

IV.negyedév

I.negyedév

II.negyedév

III.negyedév

Részvény-forgalmazás továbbra is döntő részben a tőzsdén folyt. A forgalmazást továbbra is nagyobb részben a befektetési vállalkozások végezték.

A tőzsdei részvények piaci értéke az első negyedévi csökkenést és a második negyedévi emelkedést követően a harmadik negyedévben 11,7%-kal emelkedett és elérte 3334,3 milliárd forintot.

A részvényeket növekvő arányban külföldiek birtokolták (szeptember végén 72,6%-ban). A biztosítók és nyugdíjpénztárak együttes tulajdoni aránya 3,8%, a bankok részesedése 1,8% a háztartások tulajdoni részesedése 4,4% volt szeptember végén.

A nyilvános részvénykibocsátás a harmadik negyedévben sem élénkült, egyetlen kibocsátó volt (az első negyedévben nem volt kibocsátás, a második negyedévben pedig ugyancsak egyetlen kibocsátás történt).

A második negyedévi jelentős számú és nagyságrendű zártkörű részvénykibocsátást a harmadik negyedévben szerényebb számú és volumenű, 55 db összesen 22 milliárd forintot kitevő kibocsátás követte. Ennek hátterében feltehetőleg az áll, hogy a részvénykibocsátásokat jóváhagyó közgyűlések a második negyedévben lezajlottak, így a tervezett zártkörű részvénykibocsátások nagy része a második negyedévben megtörtént. A kibocsátások továbbra is zömében (92,8%) alaptőke-emeléshez kapcsolódtak.

Zártkörű nem pénzügyi vállalati kötvényt a második és a harmadik negyedévben is csupán egy közhasznú társaság bocsátott ki.

Az első és második negyedévi egy-egy kibocsátást a harmadik negyedévben is csupán két

nyilvános nem pénzügyi vállalati kötvénykibocsátás követte.

A harmadik negyedévben a befektetési szolgáltatók összesen 30.602,5 milliárd forint származékos forgalmat bonyolítottak, 8,6%-kal kevesebbet, mint a második negyedévben. Az ügyletek meghatározó részét továbbra is a tőzsdén kívül kötötték.

A befektetési szolgáltatók (bankok és befektetési vállalkozások) tőzsdén kívüli származékos termékeinek ügyfelei közel háromnegyed részben külföldiek voltak. A tőzsdén kívüli származékos ügyletek döntő részét továbbra is a bankok kötötték

A bankok tőzsdén kívüli származékos ügyleteiket továbbra is döntő részben saját számlára kötötték. A bankok tőzsdén kívüli származékos termékei nagyobb részben deviza swap és deviza határidős, kisebb részben pedig egyéb határidős ügylet.

A befektetési vállalkozások tőzsdén kívüli származékos ügyleteiket csaknem teljes egészében bizományosi szerződés alapján kötötték, az ügyletek közel kétharmada deviza határidős ügylet.

Befektetési alapok

2003. szeptember 30-án a tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési alapkezelők száma 26, míg a piacon lévő összes befektetési alap száma 112 volt. Az összes befektetési alap közül 94 alap nyilvános értékpapíralapként, 7 alap nyilvános ingatlan alapként, valamint 11 alap zártkörű alapként szerepelt a nyilvántartásokban. A 94 nyilvános értékpapíralap 2003. szeptember 30-i nettó eszközértéke 1115 milliárd forintot tett ki, amely 2002. év végéhez képest 23,2%-os növekedés eredményképpen adódott. A 7 nyilvános ingatlanalap harmadik negyedév végi nettó eszközértéke közel 59 milliárd forintot tett ki, amely érték 2002. év végéhez képest 145,4%-os növekedést mutatott. A nyilvános értékpapíralapok és a nyilvános ingatlanalapok összesített nettó eszközértéke 2003. szeptember végén tehát 1173,5 milliárd forintot tett ki. Az első három negyedév alatt 244 milliárd forintos, azaz 26,3%-os vagyongyarapodás történt.

A nyilvános értékpapíralapok befektetési politika szerinti megoszlása év végéhez képest csak kismértéken változott, a pénzpiaci és fedezeti alapok, valamint a nemzetközi kötvénylapok részesedése 0,5-0,5%-kal nőtt. A 2002. évben tapasztalt folyamatok tovább folytatódtak, miszerint a pénzpiaci alapokban lévő vagyon, valamint az ingatlan alapokban lévő vagyon növekszik a legnagyobb mértében, amelynek hátterében a magasabb hozam elérése iránti bizalom is meghúzódik.

1.táblázat: A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke

Nyilvános befektetési alap típusa befektetési politika szerint

2002. 12. 31.

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 03. 31.

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 06. 30

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 09. 30

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 09. 30.

/ 2002. 12.

31.

belföldi kötvény alapok nemzetközi kötvény alapok belföldi részvény alapok nemzetközi részvény alapok pénzpiaci és fedezeti alapok belföldi vegyes alapok

nemzetközi vegyes alapok

637,1 70,4%

7,5 0,8%

22,9 2,5%

29,8 3,3%

189,0 20,9%

18,8 2,1%

0,1 0,0%

725,7 68,4%

9,7 0,9%

24,3 2,3%

26,5 2,5%

255,3 24,1%

19,8 1,9%

0,1 0,0%

746,7 69,7%

12,6 1,2%

26,5 2,5%

30,7 2,9%

233,1 21,8%

21,7 2,0%

0,1 0,0%

780,5 70,0%

14,8 1,3%

28,1 2,5%

30,8 2,8%

238,0 21,4%

22,6 2,0%

0,1 0,0%

122,5%

197,3%

122,7%

103,2%

125,9%

120,4%

104,3%

összes értékpapíralap

905,2 100,0%

1 061,4 100,0%

1 071,3 100,0%

1 114,9 100,0%

123,2%

összes ingatlanalap

23,9

36,8

50,9

58,6

245,4%

nyilvános befektetési alapok nettó

eszközértéke összesen

929,0

1 098,2

1 122,3

1 173,5

126,3%

A nyilvános befektetési alapok (értékpapír + ingatlan) 2003. szeptember végi portfolió- összetételét tekintve elmondható, hogy a leglikvidebb eszközök, ezen belül is a bankbetétek állománya és ezzel együtt ezek aránya továbbra is viszonylag magas. 2003. szeptember végén a kezelt befektetési alapok összesített portfoliójában az állampapírok 48%-ot tettek ki, év végéhez képest arányuk 6%-kal csökkent. A gazdálkodói kötvények aránya a 2002. év végi 5,3%-ról 3,4%-ra, a részvények aránya 5,2%-ról 4,0%-ra csökkent. A származékos ügyletek aránya jelentősen, 11,7%-ra nőtt, a jelzáloglevelek aránya 4,7%-ról 5,1%-ra nőtt az elmúlt kilenc hónap során. Mindezek mellett adódott a leglikvidebb eszközök közel 1,8%-os arány- növekedése 2002. év végéről 2003. szeptember végére.

Az értékpapíralapok piaca – hasonlóan a többi hazai pénzügyi szektorhoz – erősen koncentrált, amely a negyedévek tekintetében arányaiban nem mutat számottevő

változást. A 94 nyilvános értékpapír alap közül 7 alapot kezel az OTP Alapkezelő Rt., amely a kezelt alapok nettó eszközértéke alapján a piac közel felét fedi le. Közel 30%-os piacot tudhat magáénak a Budapest Alapkezelő Rt. a 11 kezelt alap nettó eszközértéke alapján. Az első 5 - kezelt alapok nettó eszközértéke alapján – legnagyobb alapkezelő a piac 88%-át fedi le, míg az általuk kezelt alapok száma az összes értékpapír alap 50%-át tette ki 2003. szeptember végén.

2002. év vége óta a nyilvános értékpapír alapokban a külföldi eszközök súlya fokozatosan csökken. Amíg 2002. év végén a külföldi értékpapírok állománya az összesített portfolióban

57 milliárd forintot, addig 2003. szeptember végén közel 38 milliárd forintot tett ki. A külföldi eszközök csökkenése leginkább az euroban kibocsátott eszközök értékének alakulásában mutatkozik meg.

2.táblázat: Devizaeszközt is tartó nyilvános értékpapír alapok deviza-portfoliója

Devizanem	2002. 12. 31. érték megoszlás millió forint	2003. 03. 31. érték megoszlás millió forint	2003. 06. 30 érték megoszlás millió forint	2003. 09. 30 érték megoszlás millió forint	2003. 09. 30. / 2002. 12. 31.
DKK	7 0,0%	20 0,0%	18 0,0%	18 0,0%	237,2%
SEK	16 0,0%	17 0,0%	41 0,1%	61 0,2%	383,1%
EUR	33 392 58,7%	31 736 57,1%	21 283 44,4%	14 497 38,6%	43,4%
USD	13 404 23,6%	12 348 22,2%	13 958 29,1%	12 184 32,4%	90,9%
GBP	1 904 3,3%	1 817 3,3%	1 927 4,0%	1 909 5,1%	100,3%
CHF	541 1,0%	843 1,5%	941 2,0%	727 1,9%	134,4%
AUD	47 0,1%	64 0,1%	54 0,1%	67 0,2%	143,9%
CAD	43 0,1%	48 0,1%	56 0,1%	88 0,2%	206,2%
JPY	979 1,7%	594 1,1%	617 1,3%	815 2,2%	83,2%
PLN	4 094 7,2%	5 413 9,7%	5 944 12,4%	3 908 10,4%	95,5%
CZK	2 427 4,3%	2 667 4,8%	3 129 6,5%	3 296 8,8%	135,8%
Összesen	56 854 100,0%	55 566 100,0%	47 969 100,0%	37 569 100,0%	66,1%

Biztosítási szektor

2003. harmadik negyedév végén – 2002. év végéhez képest változatlanul – 31 tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítótársaság működött a hazai biztosítási piacon, amelyek közül: az Axa Biztosító Rt. neve Uniqa Biztosító Rt-re változott.

Életbiztosítási ág

2003. harmadik negyedév végére az életbiztosítás ági (szerződések) állománya a 742 ezer új kötés, ugyanakkor a 659 ezer darab állományvesztés eredményeképpen 83 ezer darabbal nőtt. A darabszám után, az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben a háromnegyedévben az életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének1 legnagyobb hányada, 47,92 %-a az egyéb megszűnés2 miatt következett be. Az állományvesztés 31,11%- át a visszavásárlások tették ki 2003. harmadik negyedévében. Tehát mind az egyéb megszűnések, mind a visszavásárlások arányában csökkenés figyelhető meg. Az életbiztosítás ági állományvesztés igen kis hányadát teszik ki a haláleset miatti megszűnések, valamint a lejáratkori megszűnések.

2003. első három negyedéve során 156,11 milliárd forint életbiztosítási ági díjbevétel folyt be a biztosítótársaságokhoz, amely 6,98%-kal haladta meg a 2002.első három negyedévi bevételt. Továbbra is a legnagyobb arányt az életbiztosítás ági díjbevételen belül a

1 Az állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban.

2 Az egyéb megszűnés döntő hányadát a díj-nemfizetés miatti törlések adják.

vegyes életbiztosítások díjbevétele (53,84%), valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjbevétele (38,30%) képviseli.

2003. első három negyedéve során 58,09 milliárd forint életbiztosítási ági kár- és szolgáltatás kifizetést teljesítettek a biztosítótársaságok, amely16,8%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. Az életbiztosítási ágon belül a kifizetések túlnyomó többsége továbbra is – az elmúlt negyedévekre is jellemzően – a vegyes, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódott.

A rendelkezésre álló adatok jól alátámasztják a hazai biztosítók azon gyakorlatát, miszerint az életbiztosítási ágban aktív viszontbiztosítást továbbra sem folytatnak, és a viszontbiztosítóknak átadott díj teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A saját megtartás mutatójának közel 90%-os magas aránya azt mutatja, hogy a magyar biztosítók a díjbevételből viszonylag nagy rész tartanak meg.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka és a többi életbiztosítási biztosítástechnikai tartalék esetében a biztosítók továbbra is eltérő befektetési politikát alkalmaznak. Az viszont mindkettőben közös, hogy az 1 évnél hosszabb lejáratú állampapírok képviselik a legnagyobb arányt, bár a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás estében ez csak 49%-ot jelent, míg a többi biztosítástechnikai tartalék befektetésnél 92%-ot. A biztosítástechnikai tartalékoknál a fennmaradó 8% egyik felét az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok teszik ki, a másik fele az ábrán látható öt fajta befektetési forma közt oszlik meg. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás estében a fennmaradó 51% oszlik meg az öt fajta befektetési forma közt, úgy hogy az egy évnél rövidebb állampapírok mögött nagy arányt képviselnek a részvények és a befektetési jegyek.

Nem-életbiztosítási ág

2003. harmadik negyedév végére a nem-életbiztosítási ági (szerződések) állománya a 2038 ezer új kötés, ugyanakkor az 1720 ezer darab állományvesztés eredményeképpen 318 ezer darabbal nőtt. A darabszám után az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben a háromnegyedévben a nem-életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének legnagyobb hányada, 54,32 %-a az egyéb megszűnés3 miatt következett be. A múlt év első háromnegyedévében az állományvesztés legnagyobb része ugyancsak az egyéb megszűnések miatt következett be, de az érdekmúlás miatti törlés akkor magasabb volt. A díj nem fizetés miatti törlés aránya 2003. harmadik negyedévében 0,53%-kal csökkent.

2003. három negyedéve során 252,70 milliárd forint nem-életbiztosítási ági díjbevétel folyt be a biztosítótársaságokhoz, amely 15,42%-kal haladta meg a 2002. harmadik negyedév során befolyt díjbevételt. A nem-életbiztosítási ági díjbevételen belül – a szerződésállomány megoszlásához hasonlóan - a különböző ágazatok díjbevételének megoszlása nem mutat számottevő változást, továbbra is a legnagyobb részarányt a KGFB-ok díjbevétele képviseli 27,78%-os aránnyal.

A három negyedév során 117,20 milliárd forint nem-életbiztosítási ági kárkifizetést teljesítettek a biztosítótársaságok, amely12,9%-kal több az előző év ugyanezen időszakában teljesítettnél. A baleset ágazaton kívül minden ágazatról elmondható, de kiváltképp az egyéb vagyoni kockázatok esetében, hogy nőtt benne a kárkifizetések nagysága az egy

3 Az egyéb megszűnés a következő kategóriákat foglalja magába: biztosító általi felmondás, biztosított általi felmondás, éven belüli, előre meghatározott tartam lejárta miatti megszűnés.

évvel ezelőtti értékekhez képest. Nemcsak a nem-életbiztosítási ág egészére nézve, de az ágazatok többségében javult a kárhányad.

A nem életbiztosítási ági viszontbiztosításba átadott díj jelentősen, 18,16%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának átadott díját. A viszontbiztosítóknak átadott díj csaknem teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A saját megtartás mutatójának 77,65%-os aránya azt mutatja, hogy a magyar biztosítók a díjbevételből viszonylag nagy részt tartanak meg, de jóval kisebb részt, mint az életbiztosítási ágban. A nem-életbiztosítási ágban 2003. harmadik negyedév végén a biztosítótársaságok 915 millió forint díjat vettek át aktív viszontbiztosítás keretében, amely jelentősen (106,56%-kal) meghaladta az előző év azonos időszakában átvett díjak értékét. Ennek ellenére az mondható, hogy a hazai biztosítótársaságok aktív viszontbiztosítási tevékenysége, így az ebből eredő kockázati kitettségük továbbra sem jelentős.

A nem-életbiztosítás ági biztosítástechnikai tartalékok befektetés állományában is a legkedveltebb befektetési forma évek óta a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen belül is az állampapírok. 2003. harmadik negyedévében az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír aránya nőtt, míg az egyéves és annál hosszabb lejáratú állampapír aránya csökkent. A nagyságrendileg kevésbé számottevő gazdálkodó szerv által kibocsátott részvény esetében csökkenés, a befektetési jegyek arányában pedig növekedés figyelhető meg.

Összehasonlítva az életbiztosítási ági és a nem-életbiztosítási ági folyamatokat megállapítható, hogy a nem-életbiztosítási ág a szerződés-állomány, mind a díjbevétel, mind a kár- és szolgáltatás kifizetések tekintetében dinamikusabb fejlődést mutatott 2003. harmadik negyedévében. A költséghányad míg az életbiztosítási ágban csökkent, a nem élet üzletágban nőtt, az egyszerű kárhányad mutatójának értéke a nem-életbiztosítási ágban csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Aktív viszontbiztosítási tevékenység csak a nem-életbiztosítási ágban jellemző (ahol nagy ugrás történt ebben a negyedévben), passzív viszontbiztosítási tevékenység viszont mindkét biztosítási ágban jelen van, ahol az érintett társaságok saját megtartás mutatójának értéke magas, de ez az érték jellemző az Európai Unió tagállamaiban is. Az életbiztosítási ág húzóágazatai továbbra is a vegyes, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások, míg a nem-életbiztosítási ág húzóágazatai a kötelező gépjármű felelősség-, valamint a Casco biztosítások. A biztosítási piac erősen koncentrált, hasonlóan a többi hazai pénzügyi piachoz. Az 5 piacvezető társaság koncentrálja a piac – díjbevétel szerinti – több mint 80%-át. 2003. harmadik negyedévében a biztosítótársaságok minimális szavatoló tőke szükséglete 74,22 milliárd forint, a szavatoló tőkéje 156,44 milliárd forint, így a tőkefeltöltöttségi mutató értéke 164,88% volt. A feltöltöttség, a magas értéke ellenére sem biztos, hogy a (csatlakozás után) kielégítő lesz a minimális biztonsági tőke és minimális szavatolótőke.

Pénztári szektor

2003. harmadik negyedév folyamán az előző időszakokkal pontosan megegyező – továbbra is igen dinamikus – mértékben nőtt a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyonállománya. Az időszak végére elérte a 935 milliárd forintot4, amely az előző év azonos időszakának értékét közel 40%-al az előző negyedév végi értéket pedig több mint 6%- al haladta meg. Figyelembe véve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések esetében

4 Ezt a vagyont zömében alapkezelők, emellett befektetési szolgáltatók, biztosítók illetve (kis mértékben) maguk a pénztárak kezelik.

tapasztalható erős szezonalítást, valószínűsíthetjük, hogy a két nyugdíjpénztártípus vagyonállománya év végére meghaladja az 1000 milliárd forintot.

Mindkét nyugdíjpénztár típus esetében folyamatos az egy tagra jutó vagyon növekedése is. A magánnyugdíjpénztárak esetében a negyedév végére ennek értéke 232 ezer forintot (év/év +47%), míg az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében 338 ezer forintot (év/év: +25%) tett ki.

3.ábra: A nyugdíjpénztári vagyon illetve egy pénztártagra jutó értékének

alakulása

Szintén jelentős a befizetések értéke illetve növekedése. A negyedév folyamán a magánnyugdíjpénztárakhoz 39,2 milliárd forint (év/év: +46%), míg az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz 16,8 milliárd forint (év/év: + 4%) befizetés érkezett.

A magánnyugdíjpénztárak taglétszáma 2003. harmadik negyedév végén 2,270 millió fő volt, amely érték 40 ezer fővel haladja meg az előző negyedév végi és 31 ezer fővel az előző év azonos időszakának értékét. Ezen adat ismeretében bizonyossággal kijelenthetjük, hogy az előző naptári év folyamán tapasztalt – szinte – folyamatos taglétszám-csökkenés megállt és a korábbi évekhez hasonlóan ismét folyamatos taglétszámbővülést figyelhetünk majd meg. Lényegesen lassabb de folyamatos az önkéntes nyugdíjpénztári taglétszám- növekedés, amely eredményeképpen a negyedév végén 1,207 millió tagjuk volt.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak a 2003. harmadik negyedéve folyamán 3,5 milliárd forint (csaknem teljes egészében egyösszegű) kifizetést teljesítettek, amely pontosan 10%-al haladja meg az előző év azonos időszakának értékét. Az önkéntes nyugdíjpénztárakra vonatkozó szabályozás értelmében a pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez minimálisan 10 évnyi várakozási idő letelte után juthat hozzá. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 1994-től kezdődő alapítását figyelembe véve 2004-től a pénztártagok egyre növekvő hányada jogosult a felhalmozott vagyon felvételére.

3.táblázat: A pénztári szektor főbb jellemzői

Továbbra is töretlen az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak fejlődése, amely (jellegükből adódóan) elsősorban nem a vagyonnövekedésen, hanem a taglétszám dinamikus bővülésén érhető tetten.

A harmadik negyedév végén az egészségpénztárak taglétszáma összesen 199 ezer fő volt, amely év/év alapon 42%-os növekedést jelent. Az önsegélyező pénztárak növekedési üteme ugyan némileg lassabb, de év/év alapon itt is 27%-os növekedés tapasztalható (90 ezer fő).

Az egészségpénztárak esetében a szolgáltatási kiadások negyedév folyamán 2,4 milliárd forintot (év/év: 50%), míg az önsegélyező pénztáraknál 1,1 milliárd (év/év: +125%) tettek ki.

* * *

A harmadik negyedévben a pénzügyi szektorok alapvető kockázatai nem változtak érdemben. Az egyes szektorokon belüli elmozdulásokra a részletes szektor elemzésekben kitérünk. A fő kockázatok továbbra is a következők:

⮚ A bankszektorban a hitelállomány gyors növekedését nem követi a betétállomány gyarapodása, ezért a hitel- betét arány tovább nőtt. A bankszektor eszközeinek bővülését egyre inkább a külföldi források finanszírozzák. Ezek zöme azonban nem bankközi betét, hanem hitel. A gyors banki hitelnövekedés másik forrása a banki likviditás további csökkenése. Ennek mértéke a jelenlegi szabályozási rendszerben nem ad aggodalomra okot.

⮚ A lakossági hitelek mért kockázata a rendkívüli dinamika ellenére sem romlik. Ugyanakkor fennáll annak a kockázata, hogy – főleg az áruvásárlási kölcsönök terén- a lakosság jövedelemviszonyainak hirtelen változása jelentősen lerontja ezen hitelek minőségét.

⮚ A forint nagyobb volatilitása megnövelte a devizahiteleket igénybevevő ügyfelek hitelkockázatát. A bankok szorosan fedezik devizában nyújtott hiteleiket, de az ügyfelek körében ezek az árfolyam fedezeti és biztosítási technikák csak most kezdenek elterjedni. A lakosság körében a gépjármű hitelek zömét nyújtják deviza alapon. A forint gyengülése – tekintettel az itt alkalmazott szigorú hitelfedezeti rendszerekre – csak mérsékelt kockázatnövekedést jelent.

⮚ A bankok tőkeellátottsága megfelelő, ugyanakkor van három-négy olyan bank, ahol a gyors hitelnövekedés miatt, a tőkeellátottság csökkent, közel került a minimális előírt értékhez. Ezeket a Felügyelet szorosan nyomon követi, szükség esetén a tulajdonosokkal konzultál.

⮚ Új típusú kockázatként jelent meg napjainkban meg az állampapírok hozamnövekedéséből eredő árfolyamveszteség. Ez – amennyiben tartós marad – majdnem a pénzügyi szektor egészét: a bankokat, a befektetési alapokat, a biztosítókat (főként az életbiztosítókat), valamint a nyugdíjpénztárakat is érinti.( Ez a probléma a harmadik negyedévben nem jelentkezett még.) A kötvények árfolyamesése miatti veszteség jelentősen mérsékelhető. Erre a felügyelt intézményeknek fel kell készülniük. Amennyiben ez a probléma tartósan fennmarad elemzéseinkben szektoronként külön foglakozunk vele.

MAKROGAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓ

Külső feltételek

A világgazdaság állapota az idei második negyedévben felvett irányzatot folytatva tovább javul. A harmadik negyedév legfontosabb újdonsága az volt, hogy a fellendülés első hulláma elérte az Európai Unió gazdaságát is, ami a külső kereslet gyarapodásának, a fogyasztói és üzleti bizalom javulásának, illetve az alacsony kamatszintnek köszönhető. Az idei első negyedévet beárnyékoló globális geopolitikai kockázat jelentősen enyhült, bár hatása továbbra is létezik és jól megfogható. Az év közepén részint a csökkenő geopolitikai kockázat, részint a vállalati szerkezetátalakítási törekvések sikere következtében jelentősen emelkedtek a részvényárak, ami a kibontakozó pozitív vagyoni hatáson keresztül jelentősen hozzájárult a költekezési kedvnek a fejlett gazdaságokban tapasztalható jelentős erősödéséhez. Az európai fellendülés üteme mindazonáltal továbbra is elmarad a világgazdaság egyébként kedvező irányzatától, nem utolsósorban az erős euró és a folyamatban lévő költségvetési szigorítások eredményeképpen.

4.ábra: A GDP növekedése (év/év, %)

USA EU

Magyarország

Forrás: USDC, Eurostat, KSH

-1

01Q 01Q 02Q 02Q 03Q 03Q

Az Egyesült Államok gazdasága az előző negyedévi enyhe élénkülést követően júliustól szeptemberig gyorsuló ütemű fellendülésen ment keresztül: a bruttó hazai termék (GDP) reálértéke ebben az időszakban 3,5%-kal (a második negyedévben 2,5%-kal) haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez a gyors erősödés részben a már korábban is jelentősen növekvő fogyasztói kereslet élénkülése, nagyobbrészt viszont a korábban gyengélkedő beruházások és készletfelhalmozás erőteljes fellendülése nyomán jöhetett létre, ami a gazdasági fellendülés kezdeti szakaszának elmaradhatatlan velejárója. A fogyasztói és üzleti bizalom növekedésében jelentős szerepet játszott az a tény, hogy az Egyesült Államok március-áprilisi közép-keleti katonai akciója nem várt mértékű sikerrel járt, amit a világgazdaság szereplői túlnyomórészt a globális politikai kockázat jelentős csökkenéseként értékeltek.

A gazdaság erősödését továbbra is hathatósan támogatja a történelmi mércével mérve rekord alacsonyságú dollár-kamatszint (FED szövetségi tartalékráta: 1%), illetve a fiskális politikának ez elmúlt kincstári évben bekövetkezett nagyarányú lazítása. A fogyasztói infláció

mindazonáltal ugyancsak igen alacsony, az élelmiszert és energiát kizáró maginfláció októberben mindössze 1,3%-on állt, amely alapján a közeljövőben jegybanki kamatemelés kevéssé valószínű. Az említett alacsony infláció jelentős részben annak köszönhető, hogy a gazdaság jelenlegi fellendülése, illetve a részvényárak erősödése mögött a munkatermelékenység példátlan mértékű növekedése áll, amelynek következtében egyrészt érzékelhetően növekedett a munkanélküliség, másrészt csökkent az egységnyi termékre jutó munkaerőköltség. Bár a munkaerőpiac az őszi hónapokban a javulás látható jeleit mutatta, úgy tűnik, hogy az inflációmentes növekedésnek az észak-amerikai gazdaságban változatlanul jelentős tartalékai vannak.

A világgazdasági konjunktúra szempontjából ugyancsak figyelemre méltó az ázsiai gazdaságok javuló teljesítménye. A japán gazdaság éves növekedése 2003 első felében 3%-os szintre emelkedett (2002 második félév: 2%), a térség fejlődő gazdaságainak növekedése pedig – Kína és India által vezetve – körülbelül 6%-ot ér el. Az ázsiai gazdasági fellendülés jelentős részben az export erősödéséből származik, ami a fejlett gazdaságok számára növekvően erős versenyt támaszt. Ugyanakkor Ázsia dinamizmusa a minden jel szerint folyamatban lévő globális fellendülés egyik kulcstényezője is, amely a világgazdaság más résztvevőinek számos értékesítési lehetőséget teremt. A fejlődő világ idei átlagos gazdasági növekedése így mintegy 5% körül valószínűsíthető, ami a teljes világgazdaság számára mintegy 3%-os bővülést tesz lehetővé, annak ellenére, hogy az OECD-régió gazdaságainak növekedése mindössze 2% körül (2002: 1,8%) körül várható.

5.ábra: Vezető részvényindexek 12-havi változása (%)

Az OECD-térség viszonylag szerény teljesítménye döntően az Európai Unió gazdasági gyengélkedésének tudható be. A magyar gazdaság számára kulcsfontosságú térség idei gazdasági növekedése minden bizonnyal 1% alatt marad, mivel bruttó hazai terméke a második negyedévi mélypontot követően július-szeptemberben is csupán 0,6%-kal haladta meg az előző év hasonló időszakának szintjét. Az EU gazdaság lassú növekedésének összetevői egyrészt az igen lassan bővülő fogyasztói kereslet, másrészt az alacsony költséggel dolgozó versenytársak és az egyre erősebb euró miatti nettó exportcsökkenés, harmadrészt

pedig az előző két tényezőn alapuló stagnáló, illetve enyhén csökkenő beruházások. Az európai jegybank a június óta változatlan 2%-os refinanszírozási kamatláb, illetve a dollárral szemben felértékelődő euró összhatásaként lényegében szigorító politikát folytat, amelyet a stabilitási paktum követelményei miatt csak igen enyhén növekvő, mérsékelt költségvetési hiány egészít ki. A gazdaság nyilvánvaló gyengesége ellenére az éves fogyasztói infláció novemberben 2,2%-os szintet ért el, amely igen hasonló ugyan az Egyesült Államok jelenlegi inflációs szintjéhez (2%), az európai jegybank szerint azonban további kamatcsökkentést nem tesz lehetővé.

Az itt ismertetett negatívumok ellenére az EU teljesítménye és kilátásai határozottan javulni látszanak. Az idei harmadik negyedév során az európai gazdaság összteljesítménye 0,4%-kal növekedett, ami azt jelenti, hogy a szeptember végéig mért összes 12-havi növekedésnek mintegy kétharmada ebben az időszakban következett be. A kezdődő fellendülés további bizonyítéka az EU-gazdasággal növekvő mértékben integrált közép-európai országok – így többek között Magyarország – termékeivel szemben megnyilvánuló növekvő importkereslet jól látható bővülése. Mindez, úgy tűnik, az erősödő részvénypiacok okozta pozitív vagyoni hatásra, illetve az üzleti és fogyasztói bizalom hónapok óta tartó folyamatos erősödésére vezethető vissza, különösen a mély gödörből kilábaló Németország tekintetében. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a jelek szerint 8,8%-on tetőzött az EU összesített munkanélküli rátája, bár csökkenést e tekintetben mindeddig nem sikerült elérni. A belső kereslet erősödésére építve az előrejelzők többsége jelenleg úgy véli, hogy az EU gazdasági növekedése 2004-ben 1,5-2% köré erősödhet, miközben az OECD-térség összesített növekedési teljesítménye várhatóan 3% körülire emelkedik. A kritikus pont az EU-val kapcsolatban a már megkezdődött erősödés fenntarthatósága lesz, tekintettel elsősorban a stabilitási paktum előírásai miatti jövő évi (elsősorban német és francia) fiskális szigorításokra, illetve az őszi hónapokban tovább erősödő európai valutára.

6.ábra: Az üzleti bizalom alakulása Németországban (Ifo-index, szezonálisan

kiigazított, 1991=100)

Az euró viselkedése rácáfolt azokra a korábbi várakozásokra, amelyek az év második felében a dollárral szembeni korábbi erősödés valamelyes korrekcióját valószínűsítették. Mint ismeretes, a 2003 májusig tartó mintegy másfél évben az euró a dollárral szemben mintegy 40%-ot erősödött, lényegében visszafordítva a közös valuta 1999. évi bevezetésekor érvényes árfolyamhoz képesti korábbi veszteségeit. A nyári hónapokban azonban az euró jelentősen

(EURUSD 1,19-es szintről 1,10 körüli szintre) gyengült, főként azért, mert az amerikai részvénypiac erősödése jelentős tőkebeáramlást vont maga után, illetve mert a piac az eurókamat további csökkentésére számított. Az utóbbi hónapokban azonban a részvényárak emelkedése újfent megtorpant, az eurókamat csökkentésével kapcsolatos várakozások erősen alábbhagytak, a dollár pedig a növekvő észak-amerikai folyó fizetési mérleghiány által is terhelve ismét gyengülni kezdett. A november végi szint (EURUSD 1,20) történelmi rekordot jelent. Mindazonáltal nem lehet gyors és jelentős korrekcióra számítani, mert a gyenge dollárhoz vezető tényezők szerkezeti jellegűnek tűnnek, miközben a jelenlegi árfolyam nincs túlzottan messze a két valuta között mért EURUSD 1,11-es vásárlóerő-paritástól. Ehelyett sokkal inkább az valószínűsíthető, hogy az erős euró tovább fékezi majd az európai gazdaság fellendülését, miközben előnyös hatással lesz az inflációs folyamatokra.

7.ábra: Az EURUSD árfolyam alakulása

Az elsődleges termékek, ezen belül az energiahordozók árát a közeljövőben várhatóan erősíteni fogják az egyre világgazdasági fellendülésről szóló hírek. A kulcsfontosságú nyersolajár tekintetében mindez úgy jelentkezik, hogy a tavaszi iraki katonai eseményeket követő nagyarányú áresést követően jelentős – mintegy 20%-os – újabb erősödés következett be, amelynek következtében a legfontosabb olajfajták átlagára ismét az OPEC célsávjának (hordónként 22-28 dollár) felső szélét ostromolja. Korábbi idei előrejelzések szerint a termelési és felhasználási trendek egyenlegeként az olajárnak ennél alacsonyabb szinten kellett volna stabilizálódnia. A legnagyobb importőrök (Ázsia, Egyesült Államok) gazdaságainak váratlanul erős növekedése, illetve az iraki olajtermelés felfuttatásával kapcsolatos nehézségek azonban az említett derűlátó jóslatokat nem támasztották alá. Egyelőre a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a nyersolaj ára az OPEC termelés- szabályozó tevékenysége által korlátozva akár hosszabb ideig is a jelenlegi szinten – a Brent- típusú olaj tekintetében tehát hordónként 28-30 dollár körül – maradhat. Az ismét növekvő olajárak belföldi inflációs hatását az euróövezetben, illetve az euróhoz kötött valutájú gazdaságok esetében mindeddig mérsékelte az eurónak a dollárral szembeni felértékelődése, az EURUSD árfolyam további kilátásai azonban bizonytalannak tűnnek.

8.ábra: A brent típusú kőolaj ára az elmúlt 2 évben (azonnal, London)

Amint a fentiekből is kitűnik, a vezető gazdaságban jelenleg látható inflációs feszültségek, ha nem is jelentéktelenek, de mindenképpen mérsékeltnek mondhatók. E tekintetben a közeljövő kilátásai is kedvezőek, melynek következtében jó esély van arra, hogy a világgazdaság jelenleg zajló fellendülése akár hosszabb ideig is jellemzően alacsony kamatszint mellett folytatódjék. Az erősödő gazdaság miatt valószínű, hogy a vezető gazdaságok irányadó kamatlábai a következő változtatás alkalmával felfelé fognak elmozdulni, a kamatemelés azonban nem tűnik különösen sürgősnek. Az Egyesült Államokban az amúgy is szokatlanul alacsony infláció nagy része az energiaárak növekedéséből származik, míg egyéb területeken az árakat visszatartják a vállalatok erőteljes költségcsökkentő törekvései. Az európai gazdaságban a költségcsökkentés hatékonysága nem annyira egyértelmű, különösen a szolgáltatási szektor területén, ahonnan – az élelmiszereken kívül – az inflációs nyomás nagyobb része származik. Az infláció féken tartásában azonban hathatós segítséget nyújt az erős euró, amely egyrészt csökkenti az importált árfeszültségeket, másrészt visszafogja a gazdasági növekedést. Az eurótérségben éppen a gyenge konjunktúra miatt valószínűtlen, hogy a kamatláb a közeljövőben emelkedjék.

9.ábra: A FED és az ECB irányadó kamatainak alakulása

Gazdasági növekedés

A magyar gazdaság növekedése 2003 harmadik negyedében a világgazdaság trendjét követve valamelyest gyorsult: a GDP a második negyedévi 2,4%-os éves növekedést követően 2,9%- kal bővült. A nemzeti számlák részletes adatai egyelőre nem állnak rendelkezésre. Annyi azonban látható, hogy a gyorsulás főként az ipari teljesítmény erősödése formájában, a keresleti oldalon pedig az exportértékesítés élénkülése, illetve a feldolgozóipari beruházások markáns felfutása következtében alakult ki.

Az ipari termelés éves növekedése gyakorlatilag 2002 elejétől kezdve folyamatosan javuló tendenciát mutat, számottevő expanzió azonban először 2003 harmadik negyedében alakult ki. Itt meg kell említeni, hogy a magyar iparstatisztika – például az Európai Unió ipari adataitól eltérően – a bruttó kibocsátás, és nem az ágazati hozzáadott érték mértékét rögzíti. A két kategória dinamikája az idén erősen eltér egymástól, oly módon, hogy az ipari hozzáadott érték (vagyis nagyjából az ágazat által termelt GDP) volumene akkor bővül, ha a statisztikában megjelenő bruttó kibocsátás éves növekedése eléri, illetve meghaladja az 5%-os mértéket. Ez a feltétel a harmadik negyedévben teljesült először, amikor a bruttó termelés éves összevetésben 7,1%-kal nőtt. Ez egyértelműen a külső kereslet hatására következett be, tekintve hogy az ipar exportértékesítésének volumene ugyanebben az időszakban 12,7%-kal bővült. Időközben a kiskereskedelmi forgalom nagyjából tartotta az év korábbi részében kialakult magas dinamikáját (harmadik negyedév: +8,9%), ez azonban az ipar teljesítményében nem igazán tükröződött. Tekintve, hogy az ipar belföldi értékesítésének éves növekedése a harmadik negyedév során mindössze 0,5%-ot ért el, okkal feltételezhető, hogy az erős fogyasztói kereslet elsősorban az importszámla bővülésében jelentkezik.

10.ábra: Ipari termelés és kiskereskedelmi forgalom (%os változás reálértéken,

év/év)

Ipar Kiskereskedelem

20 25

15 20

0 0

-5 -5

00- 01- 01- 02- 02- 03- 03-

Megjegyzés: Munkanapokkal kiigazított adatok; Forrás: KSH

A javuló konjunkturális kilátások legbiztosabb jeleként ismét növekszik a hazai gazdaság felhalmozási tevékenysége. Ez jelentős részben a beruházások tekintetében érhető tetten, amelyek a harmadik negyedévben 4,4%-os éves növekedést (második negyed: +1,7%) produkáltak. Ez úgy alakult ki, hogy az előző két évben a növekedés gerincét adó infrastrukturális beruházások jelentősen visszaszorultak, az ugyanebben az időszakban erősen passzív feldolgozóipar beruházásai viszont nem kevesebb, mint 27%-kal növekedtek. Az

utóbbi fejlemény nyilvánvalóan a javuló exportkonjunktúrával függ össze. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a feldolgozóipari vállalatok az elmúlt két év depresszióját követően erős fellendülésre készülnek. Ugyanakkor lassulás figyelhető meg a lakásépítés területén, ami arra utal, hogy az igénybe vett lakáshitelek nagyobb része nem új lakás építését, hanem főként használt lakások vásárlását szolgálja.

11.ábra: A GDP és az állóeszköz beruházások növekedése (%os változás, év/év)

GDP

Beruházás

Forrás: KSH

12 12

10 10

8 8

6 6

4 4

2 2

0 0

-2 -2

99Q 00Q 01Q 02Q 03Q

Külső egyensúly

A hazai gazdaságot változatlanul komoly mértékű külső egyensúlytalanság jellemzi. A külkereskedelem hiánya az erősen javuló exportteljesítmény ellenére is nő, mert az import volumennövekedése is gyorsul. A folyó fizetési mérleghiány azonban még ennél is gyorsabban bővül, tekintettel a szolgáltatási mérleg (pl. idegenforgalom) gyorsan romló egyenlegére. A halmozott 12-havi folyó hiány szeptember végére a GDP 6,8%-ára növekedett (2002 vége: 4%, 2003 június: 5,6%).

12.ábra: A külkereskedelmi áruforgalom és a folyó fizetési mérleg egyenlege (görgetett 12-havi adatok, a GDP %ában)

Folyó tételek egyenlege

Áruforgalmi egyenleg

Forrás: MNB, KSH

0 0

-1 -1

-2 -2

-3 -3

-4 -4

-5 -5

-6 -6

-7 -7

00- 01- 01- 02- 02- 03- 03-

A folyó fizetési mérleg romló egyenlegében tükröződő egyensúlyhiány közvetlen fő oka a fogyasztás dinamikájában keresendő. A GDP és a lakosság fogyasztás éves növekedése közötti ütemkülönbség 2002 közepe óta rendszeresen mintegy 5%-pontra tehető, amelynek fényében a romló külső egyensúly egyáltalán nem tűnik meglepőnek.

13.ábra: A GDP és a háztartások végső fogyasztásának növekedése (%os

volumenváltozás, év/év)

GDP

Fogyasztás

Forrás: KSH

11 11

10 10

9 9

8 8

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 1

0 0

99Q 00Q 01Q 02Q 03Q

A lakossági fogyasztás szokatlanul magas növekedési üteme elsősorban a hasonló nagyságrendű reálbér-növekedésnek tudható be. Ugyanakkor komoly szerepet játszik a lakáshitelek állami támogatása, illetve a háztartások természetellenes módon alacsony pénzügyi megtakarítási rátája. Utóbbi részint a támogatott lakáshitelek nagyarányú igénybevételének, részint az utóbbi három év (2001-2003) összesen mintegy 30%-os (!) reálbér-növekedése következtében kialakult biztonságérzetnek tudható be. A lakossági jövedelmek és fogyasztás jelenlegi irányzatának fenntarthatósága azonban kérdéses. Ezért kedvező változás, hogy a 2003 szeptemberben a nettó reálbérek éves növekedése mintegy 9%-ponttal, az előző hónapokban szokásos 12-13%-os ütemről mindössze 3,6%-ra esett vissza.

14.ábra: Nominális nettó keresetnövekedés és infláció (%os változás, év/év)

Fogyasztói infláció

Bérnövekedés

Forrás: KSH

00-

01- 01- 02- 02- 03- 03-

A bérnövekedési ütem említett korrekciója természetesen nem valamiféle folyó intézkedés, hanem a tavaly szeptemberi 50%-os közalkalmazotti béremelés áthúzódó hatásának az éves képletből történő kiesése miatt következett be. Ennek következtében nem várható, hogy a jelenség közvetlen és azonnali hatással legyen a fogyasztói kereslet szintjére. E tekintetben jelentősebb korrekció 2004 januárban várható, amikor az ÁFA-reform következtében a fogyasztói árak jelentős növekedése következik be, a éves reálbér-növekedés üteme pedig várhatóan tovább csökken a 0-1%-os sáv irányába.

A bérek és a fogyasztás terén várható korrekció azért is nagyon időszerű, mert a vállalati szektor két évig tartó visszafogott költekezést követően ismét látványosan expandálni kezdett. Ennek egyik bizonyítéka a feldolgozóipari beruházások feljebb már tárgyalt erős növekedése, amely – a fogyasztói kereslethez hasonlóan – inkább az áruimportot, semmint a hazai ipar termelését gyarapítja. Hasonló jelenség zajlik ugyanakkor a készletfelhalmozás területén, ahol tavaly a korábbi évek gyakorlatához képest szokatlanul nagyarányú visszaesés következett be. Idén az év elejétől kezdve azonban a készletfelhalmozás ismét jelentős méreteket öltött, ami (az alábbi ábra tanúsága szerint) elsősorban a nem-pénzügyi vállalatok magatartásának tudható be. A külkereskedelmi egyenleg romlásának a második negyedévben bekövetkezett gyorsulása például jelentős részben a növekvő készletfelhalmozásnak tudható be.

15.ábra: A nem-pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi megtakarításai és a nemzetgazdasági készletfelhalmozás összefüggése (negyedéves tranzakciós

adatok, mrd Ft)

Nem-pénzügyi vállalatok

Készletfelhalmozás inverze

Forrás: KSH,

400

300

200

100

-100

-200

-300

-400

-500

98Q1 98Q4 99Q3 00Q2 01Q1 01Q4 02Q3 03Q2

Jövedelemtulajdonosi szektorok

A magyar gazdasággal szemben álló egyensúlyi problémát legjobban a fontosabb szektorok nettó pénzügyi megtakarítási pozícióinak alakulásán keresztül lehet szemléltetni. E statisztikából jól látható, hogy a 2003 júniusban zárult tizenkét hónap során az államháztartási szektornak a GDP 8,6%-át kitevő hiánya állt szemben a külföld 8,1%-os nettó megtakarításával, melyek közül az utóbbi lényegében a folyó fizetési mérleg egyenlegének felel meg (a külföldi befektetők nem repatriált jövedelmeit is figyelembe véve). Emellett a háztartások nettó megtakarításai – 1999. júniussal záródott tizenkét hónap 7,7%-os szintjéről

folyamatosan csökkenve – a GDP 1,5%-ának megfelelő nettó pénzügyi megtakarítást eszközöltek, ami éppen hogy elég volt a nem-pénzügyi vállalatok 1,3%-ot kitevő pénzügyi hiányának fedezetére. E kép alapján első pillantásra úgy tűnhetne, hogy a folyó fizetési mérleg meglehetősen magas hiányának csökkentése az államháztartási hiány hasonló mértékű mérséklésével egyszerűen elérhető. Ez azonban a jelen helyzetben nagy valószínűséggel nincs így, mert a nem-pénzügyi vállalatok pillanatnyi egyensúly-közeli helyzete inkább az utóbbi két évben mutatkozott rossz konjunktúra viszonyait tükröző pozíció, semmint a szektor természetes állapota. Amint azt feljebb már tárgyaltuk, a nem-pénzügyi vállalati szektor a konjunktúra javulásával ismét növeli költekezését és bővíti eszközeit, amelynek hamarosan új hitelek felvétele és a szektor eladósodásának újbóli fokozódása lesz a következménye. Mindebből pedig az következik, hogy a külső egyensúlytalanság egységnyi csökkentéséhez az államháztartás hiányát egységnyinél nagyobb mértékben kell mérsékelni. Tekintettel arra, hogy a nem-pénzügyi vállalatok nettó pénzügyi hiánya viszonylag rövid időn belül igen jelentősen is növekedhet, a külső egyensúlyi helyzet javításához sokkal inkább az államháztartás és a háztartások pénzügyi megtakarításainak egyidejű növelésére van szükség.

16.ábra: Nettó pénzügyi megtakarítás (utolsó 12-hónap; a GDP arányában)

Nem-pénzügyi vállalatok

Háztartások

Államháztartás

Külföld

99Q

00Q

01Q

02Q

03Q

Megjegyzés: Tranzakciós számbavétel alapján;

A fenti követelményt tekintve figyelembe veendő, hogy a háztartások megtakarítási rátája a gazdasági helyzet különösen nagyarányú változásának nemkívánatos esetét leszámítva csak lassan és fokozatosan változik. A 2004. évre tervezett gazdaságpolitika várhatóan a lakossági pénzügyi megtakarítási ráta enyhe növekedését fogja eredményezni, amennyiben a lakástámogatások szigorítása nyomán a lakáshitelek kiáramlása valamelyes lassulása várható, a bérkiáramlás ütemének visszaesése pedig valószínűleg a fogyasztói bizalom csökkenéséhez fog vezetni. A kívánatos jövő évi többlet-megtakarítás nagyobbik része azonban az államháztartási hiány csökkentéséből kell, hogy származzon. A 2004. évi költségvetési terv a GDP 1%-ának megfelelő hiánycsökkentést irányoz elő, s így valószínűnek látszik, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az év során stabilizálódni fog, de érdemben nem csökken.

A 2003. őszén végbement pénzügyi folyamatok szempontjából fontos körülmény azonban, hogy az államháztartás pozíciója az év során mindeddig nem javult, sőt, enyhén romlott. Az önkormányzatok nélkül számba vett államháztartás 12-havi görgetett hiánya január-

novemberben a GDP 9,3%-áról 9,6%-ra, a tavaly év végi adósság-átvállalások hatást leszámítva pedig a GDP 6,1%-áról 6,6%-ra emelkedett. A 2003. évi módosított cél – a GDP 4,9%-át nem meghaladó hiány – elérése ezek után csak úgy lehetséges, ha a decemberi költségvetésben jelentős többlet keletkezik.

17.ábra: Az államháztartás hiánya/* (12-havi görgetett adatok a GDP %-ában)

11 11

10 Teljes 10

9 Egyszeri kiadások nélkül 9

8 8

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

2 2

1 */ önkormányzatok nélkül; Forrás: PM 1

0 0

00- 01- 01- 02- 02- 03- 03-

A 2004. évi költségvetési terv az államháztartási hiányt a GDP 3,8%-ára kívánja csökkenteni, oly módon, hogy egyidejűleg az ideinél többet kíván infrastrukturális beruházásokra, illetve szociálpolitikai juttatásokra költeni. Mindennek fedezetét a terv a forgalmi adók (ÁFA) emelésével, a személyi jövedelemadózás szigorításával, illetve a költségvetési szolgáltatások terén végrehajtott kiadáscsökkentéssel kívánja megteremteni. A költségvetés – amelynek fő számait a parlament november végén jóváhagyta – így magasabb költségvetési hiányt irányoz elő, mint amit az Európai Unióval kötött megállapodásban Magyarország kötelező normaként vállalt (a GDP 3%-a). A közelmúlt hasonló eseteinek fényében valószínűtlen azonban, hogy az EU a túllépésért komoly formában elmarasztalná Magyarországot, ha a költségvetési hiány jelentősen csökken, illetve a túllépés nem különösebben nagy mértékű.

Pénz-, valuta- és tőkepiac

A hazai pénzügyi piacokon az utóbbi hónapokban folytatódott az a korábbi tendencia, amely a befektetők és szolgáltatók számára az előző években megszokottnál jóval nagyobb árfolyam- és kamatkockázatok elviselését, illetve megfelelő kezelését teszi szükségessé. A növekvő piaci ingadozás jelentős részben annak a sajátos helyzetnek tudható be, hogy a hatóságok 2008 elejére tűzték ki Magyarországnak az eurótérséghez történő csatlakozását, a gazdaság tehát középtávon nagyarányú makrogazdasági stabilizáció elé néz, úgy, hogy jelenlegi egyensúlyi helyzete lényegesen elmarad a kívánatostól. Ez az átmeneti helyzet a spekulatív befektetések számára jelentős teret biztosít. A megnövekedett piaci bizonytalanság alapvető vonása egyértelműen a magyar fizetési mérleg sérülékeny helyzete. Erről (a teljes fizetési mérlegről) összességében elmondható, hogy 2003-ban mindeddig jellemzően deficites volt – kivéve főként a nagyarányú spekulatív beáramlással terhelt januárt – ami a forintárfolyam stabilitása szempontjából egyáltalán nem kedvező. A szeptember végével zárult 12 hónap során a folyó fizetési mérleg és a közvetlen befektetések egyenlege a GDP 8,5%-át elérő

deficit volt, amelyet jelentős részben a forintban denominált államkötvények külföldiek általi nettó vásárlása (a GDP 4%-a), illetve egyéb portfolió-befektetések finanszíroztak. A portfolió-befektetések megnövekedett szerepe természetes módon vezet a valutapiaci ingadozások fokozódásához.

18.ábra: A fizetési mérleg alakulása (millió €)

Forrás: MNB

Folyó fizetési mérleghiány

Külföldiek államkötvény-vásárlása, nettó Teljes fizetési mérleg

Közvetlen tőkebeáramlás, nettó

450

400

350

300

250

200

150

100

500

00- 01- 01- 02- 02- 03- 03-

450

400

350

300

250

200

150

100

500

A gazdaság külső finanszírozásában viszonylag csekély szerepet játszó hazai részvénypiac 2003 túlnyomóan nagy részében a forintpiaci eseményektől viszonylag függetlenül mozgott, és a kedvező nemzetközi irányzatot követve november végéig forintban számolva 17%-ot erősödött.

19.ábra: Magyar részvény- és államkötvénypiaci árak alakulása

Forrás: BÉT, ÁKK

BUX (részvény, bal skála)

XXX (kötvény, jobb skála)

1100

1000

900

800

700

600

500

00- 01- 01- 02- 02- 03- 03-

270

250

230

210

190

170

A lényegesen nagyobb súlyú államkötvénypiac azonban mindvégig osztotta a forint sorsát, illetve számos alkalommal a valutapiaci események fő okozója volt. Így a júniusi forintsáv-

módosítást követő gyenge és ingadozó valutapiac stabilizálásában döntő szerepe volt a külföldi befektetők augusztus-szeptemberi állampapír-vásárlásainak. E hullám fundamentális mozgatója a 2004. évi költségvetési szigorítással kapcsolatos kedvező kormánybejelentések sora volt. Októberben mind a kötvény-, mind pedig a valutapiac lényegében stabilizálódott. A forint árfolyama az EURHUF 255-ös szint körül stabilizálódott, miután a befektetők nagyobb része hozzászokott a jegybank és a pénzügyminiszter által összhangban hangoztatott EURHUF 250-260-as célsáv gondolatához. Ez az egyensúly október végén külső események (orosz, illetve lengyel hatás) közvetlen következményeként, de a tovább romló hazai makro- mutatóktól (költségvetés, fizetési mérleg) természetesen nem függetlenül borult fel. A változás elsősorban hosszúlejáratú forintkötvények kampányszerű értékesítésében nyilvánult meg, amire a jegybank kötvénypiaci intervencióval reagált.

20.ábra: Az EURHUF árfolyam alakulása

280

270

260

250

240

Forrás: MNB

230

00- 01- 01- 02- 02- 03- 03-

Az ezt követő viszonylagos stabilitás azonban nem bizonyult hosszú életűnek. A kötvénypiac, illetve a forint november folyamán tovább gyengült, a hónap utolsó hetében pedig a piac – egy jelentős kötvénytörlesztésre, illetve az észak-amerikai ünnep kínálta alkalomra támaszkodva – támadást intézett a korábban még több alkalommal sikeresen megvédett EURHUF 270-es árfolyamszint ellen. A jegybank ekkor a júniusi intézkedéséhez hasonlóan ismét 300 bp-tal (12,5%-ra) emelte irányadó kamatát. A forint ez alkalommal az EURHUF 274-es szintig gyengült, döntően annak az elemzői véleménynek az alapján, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya alapvető egyensúlytalanságot tükröz, amelyre a valuta leértékelődése a megfelelő válasz.

A forint „fundamentális erejének” megítélése a jövő szempontjából döntő kérdés. Véleményünk szerint e kérdés eldöntéséhez – vagyis a forint helyes értékelésének kialakításához – két alapvető tényezőt szükséges figyelembe venni: a hazai gazdaság bér- versenyképességét, illetve a költségvetés pozícióját, mint a valuta keresletének és kínálatának legfontosabb meghatározóit. A versenyképességgel kapcsolatban különösebb kifogás nem merülhet fel, hiszen az áruk és szolgáltatások átlagos belföldi árszintje az EU átlagnak mintegy fele, a bérszínvonal pedig (az ipari bérekkel mérve) az EU-átlag alig több mint egy negyede. Ezzel szemben a fő exportágazat ipar átlagos munkatermelékenységi szintje összehasonlítható árakon számolva eléri az EU-átlag 70%-át, amelyből következően az egységnyi termékre jutó ipari munkaerőköltség az EU-átlag 35-40%-a kell, hogy legyen. A

befektetői közhiedelemmel szemben a fajlagos munkaerőköltség az utóbbi 5-8 évben egyáltalán egyáltalán nem emelkedett, az utóbbi egy év során pedig kifejezetten csökkent, nem utolsósorban a forint jelentős leértékelődése miatt.

Az így kialakuló, kedvezőnek tűnő képet jelentősen módosítja azonban a költségvetés számottevő egyensúlyhiánya, amely a közkiadások révén generált importkeresleten keresztül számottevően befolyásolja a forintkereslet és kínálat egyensúlyát. E tekintetben az EU- gazdaságokkal történő összehasonlítás kifejezetten kedvezőtlen. A forint a fennálló költségvetési egyensúlytalanság mellett tehát jogosan forog a hazai gazdaság kedvező bér- versenyképessége által indokoltnál gyengébb árfolyamon. Az így kialakult gyengeségre a megoldás a hatóságok által célul kitűzött monetáris konvergencia, amely a költségvetés egyensúlyát összhangba hozza a követelményekkel, a forintot pedig fundamentálisan erősíti. Ezért a monetáris konvergencia követelményeinek érvényesítése végső soron egyet jelent az erős forint megteremtésével.

21.ábra: Fogyasztói infláció és jegybanki sterilizációs kamat (%)

Infláció

Kamat

Forrás: KSH, MNB

13 13

12 12

11 11

10 10

9 9

8 8

7 7

6 6

5 5

4 4

3 3

00- 01- 01- 02- 02- 03- 02-

A költségvetési egyensúlyhiány okozta torzítás jól követhető a hazai gazdaságban jelenlevő szokatlanul magas reálkamat-szinten is. Bár a fogyasztói infláció a januári forgalmi adóemelés alkalmával várhatóan ismét a 6-7%-os sávba emelkedik, a november végére kialakult jegybanki alapkamatot önmagában ez sem indokolná. Az alapkamatnak ilyen magas szintre való emelését alapvetően a forint gyengeségét okozó államháztartási hiány tette szükségessé, amely a magánszektor hitelkeresletét részint a közvetlen finanszírozási igény érvényesítésével kiszorítja, részint pedig a támogatott hitelkonstrukciók révén felduzzasztja. A magas alapkamat azonban a jövőre tervezett költségvetési szigorítás körülményei között várhatóan egyre kevésbé lesz szükséges. Egyrészt a tervbe vett fiskális stabilizáció csökkenti az államháztartás finanszírozási igényét, illetve az importkeresletet, másrészt pedig a vállalati szektor tevékenységének erősödése nagy valószínűséggel a közvetlen tőke beáramlásának újraindulásával jár majd együtt. E fundamentális tényezők egyrészt erősíteni fogják a forintot, másrészt pedig lehetővé teszik a hazai kamatszint mérséklését.

A bankrendszer helyzete

A hazai bankrendszer helyzetéről és fejlődéséről e jelentés későbbi fejezeteiben részletesen beszámolunk. A következőkben az ott leírtak néhány fontosabb makrogazdasági összefüggésére szeretnénk rávilágítani.

1. A bankrendszer összesített üzletmérete továbbra is igen gyorsan, a gazdaság általános növekedési ütemét lényegesen meghaladó mértékben növekszik. A GDP 10% körüli nominális növekedésével szemben a 2003. szeptemberrel zárult 12 hónapban az egyéb monetáris intézmények összes eszközeinek 26%-os növekedése áll. A gyors mérlegbővülés hátterében a háztartások, a kormányzat, illetve a pénzügyi vállalatok igen gyorsan növekvő hitelkereslete áll: e három kategória finanszírozása a 12-havi összes növekmény kétharmadát tette ki, s a velük szemben létrejött összes banki eszköznövekedés a tárgyalt időszakban 53%- ot ért el. Az említett három hitelfelvevői típusból kettő (az államháztartás és a lakosság) esetében a robbanásszerűen növekvő hitelkereslet közvetlenül, vagy közvetve (a lakáshitelek támogatásán keresztül) kormányzati döntés eredménye. A pénzügyi vállalatok esetében a gyorsan növekvő hitelkereslet a piaci volatilitás, illetve a szolgáltatói szofisztikáció fokozódásának tudható be. Figyelemre méltó azonban a nem-pénzügyi vállalatok – feljebb már tárgyalt – szokatlanul alacsony finanszírozási igénye. E kategóriával szemben az összes banki kintlevőség csupán 7%-kal növekedett.

22.ábra: A háztartások hiteleinek jövedelem fedezettsége (évközepi

hitelállományokkal)

Jövedelem / összes bankhitel Jövedelem / ingatlanhitelek

Forrás: KSH, MNB, PSZÁF

199 199 200 200 200 2003

2. A banki penetráció gyors növekedése a Magyarországhoz hasonló felzárkózó gazdaságok esetében egyáltalán nem váratlan, illetve természetellenes. Az egyéb monetáris intézmények összes eszközei 2003. szeptember végén a hazai GDP mindössze 76%-át adták, szemben az eurótérség bankrendszerében mért 2002 év végi 257%-os szinttel, amely egyébként enyhén emelkedő trendet mutat. A gyors növekedés tehát jellemzően alacsony bázisról történik, ami legszemléletesebben talán a leggyorsabban (12 hónap alatt 63%-kal) növekvő lakossági hitelek esetében mutatható ki. A háztartások összes banki adóssága 2003 közepén a becsült rendelkezésre álló jövedelem 21%-át tette ki, miközben az eurótérségben mért hasonló ráta nem kevesebb, mint 80%-os volt. Ebből következően a háztartások szolvenciája szempontjából hosszú távon még igen jelentős hitelnövekedési potenciál látható – a gyorsan

növekvő lakáshitel-állomány tehát jelenleg inkább makrogazdasági (költségvetési), semmint banki prudenciális problémának tűnik.

3. A bankrendszer mérlegének fejlődése ugyanakkor némiképp féloldalasnak tűnik. A belföldi pénzügyi megtakarítások visszaszorulása a bankok forrásszerkezetében is tükröződik, amennyiben az eszközoldallal kapcsolatban említett három szektorból (államháztartás, lakosság és pénzügyi vállalatok) származó forrásnövekedés a 2003. szeptemberig zárult 12 hónapban mindössze 16%-os, s az innen származó többletforrás az összes banki forrásnövekménynek csupán 23%-át adta. Mint azt a szektoros nettó megtakarítási pozíciók alakulása alapján logikusnak is tűnik, a teljes 12-havi forrásnövekmény igen jelentős részét (39%-át) a külföldi források bővülése adta. E források 12-havi állománynövekedése 57%-os volt, súlyuk tehát az egyéb monetáris intézmények mérlegén belül jelentősen növekedett. A gyors hitelexpanzió másik – bár sokkal kevésbé jelentős – forrása a jegybankkal szembeni követelések mérsékelt ütemű csökkenése volt, vagyis a bankok likviditása abszolút értékben, illetve az összes eszközhöz viszonyítva is tovább mérséklődött. Ez a folyamat a bankközi hiteltevékenység fokozódó intenzitása alapján megítélhetően a bankrendszeren belül strukturálisan is jelentkezik.

23.ábra: A hitelintézetek jegybanki betéteinek alakulása

Forrás: MNB, PSZÁF

Jegybanki betétek (mrd Ft, bal skála)

Jegybanki betétek / összes eszköz (%, jobb skála)

190 25

170

150

130 15

110 10

900

700

500 0

98- 99- 00- 01- 02- 03-

4. A banki likviditás általános csökkenése, illetve a külföldi finanszírozás súlyának növekedése nem feltétlenül jelent különösebb, rövidtávon kezelendő negatívumot. Egyrészt az egyéb monetáris intézmények továbbra is közel 700 milliárd forint összegű jegybanki betéttel rendelkeznek, amelyből átlagosan mintegy 400 milliárd forintnyi van kötelező tartalékként lekötve. A tartalékkövetelmény azonban az EKB-szabályok teljes átvételével ennél sokkal kisebb lesz, mivel a hosszúlejáratú források mentesülnek majd a tartalékkötelezettség alól (ez már 2004. januártól kezdődően érvényesülő szabály), illetve a tartalékráta 2%-ra csökken. Mindennek következtében a jegybanki tartalékkövetelmény a mai állományokkal számolva a jelenleginek mintegy egyharmadára csökkenhet. Ezt az állapotot pedig nemigen nevezhetjük szűk likviditási helyzetnek, miközben az eurótérség bankrendszere gyakorlatilag nulla szabad tartalék mellett működik.

5. A külföldi finanszírozás súlya az egyéb monetáris intézmények összesített mérlegében 2003. szeptember végén 18%, vagyis jelentős, de nem túlzottan az. E tétel gyors növekedése figyelemre méltó, mindazonáltal nem tűnik veszélyes mértékűnek annak fényében, hogy

jelentős részben a hazai bankok külföldi tulajdonosai által nyújtott finanszírozásról van szó. Általános jelenség, hogy miközben az Európai Unió bankjai az elmúlt egy-két évben több tekintetben visszahúzódó, illetve takarékos magatartást tanúsítottak, a csatlakozó közép- európai országokban jellemzően tovább növelték tevékenységüket, nem utolsósorban a térségben szokásos alacsony bankpenetráció, illetve az említett gazdaságok viszonylag gyors növekedése miatt.

6. A belföldi hitelállomány gyors növekedése, illetve a bankrendszer szabad likviditásának csökkenése mindazonáltal nem maradt teljesen azonnali következmények nélkül. Érzékelhetően erősödött ugyanis a belföldi forrásokért folytatott verseny, és mérsékelt ütemben bár, de szűkült a betétek és hitelek között nyíló kamatrés. Így például a fogyasztási hitelek és a rövidlejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába közötti nyílás a 2003. októberrel zárult egy évben 1,3%-ponttal, a rövidlejáratú vállalati forinthitelek kamata és a hasonló lekötött betétek közötti rés pedig 0,6%-ponttal csökkent. A bankrendszer átlagos effektív kamatrése ugyanakkor csak igen csekély mértékben csökkent (január-szeptemberben az előző év hasonló időszakához képest 0,2%-ponttal 3,9%-ra), amelynek fő oka a kedvező szerkezetváltozás, elsősorban a magasabb kamatrést biztosító lakossági hitelek térnyerése. A bankrendszer effektív kamatrése – illetve teljes jövedelmezősége – jelenleg igen magas, de a fenntarthatóság szempontjából figyelembe kell venni, hogy az Európai Unió bankrendszerének átlagos kamatrése a magyarországi csupán mintegy 40%-a. A magas hazai kamatrés erősen ösztönzi a hazai bankrendszer külföldi finanszírozásának gyors gyarapodását, amely folyamat ugyanakkor a hazai kamatrés csökkenésének irányában is hat. A hazai és az EU-kamatrés közötti számottevő különbség jelentős mérséklődése végső soron az eurótérséghez történő, középtávra tervezett csatlakozástól, illetve az ehhez szükséges monetáris konvergencia-folyamattól várható.

24.ábra: Tipikus banki kamatrések

Vállalati hitelek a vállalati lekötött betétek fölött Jelzáloghitelek a lakossági lekötött betétek fölött

Fogyasztási hitelek a lakossági lekötött betétek fölött

Forrás: MNB

99 00 00 01 01 02 02 03 03

7. A bankokkal kapcsolatos utolsó makro-témánk az utóbbi időben megnövekedett valutaárfolyam-kockázat kezelésével kapcsolatos. A hitelintézetek a valutaügyletek összesített eredményeképpen az idei első három negyedévben jelentős nyereségre tettek szert. Ennek egyik oka az, hogy a forint az év során tendenciájában leértékelődött, a bankrendszer pedig – alapvetően makrogazdasági folyamatok eredményeképpen – folyamatosan jelentős nettó devizaeszközöket tartott mérlegében. Ez fedezett pozíciók esetében is jelentős pozitív hatással

járhat, ha váratlan piaci mozgások következnek be, amelyeket a fedezeti ügyletek árazása nem tükröz. Ehhez képest a nyitott valutapozíciók hatása jóval csekélyebb, mert a bankok konzervatív módon csak igen csekély mértékben tartanak fenn ilyeneket. A bankrendszer egészére ezzel szemben a csaknem teljes fedezettség jellemző – ami jelentős részben megmagyarázza a mérlegen kívüli tevékenység gyors, nagyjából évi 50%-os bővülését is. Látható tehát, hogy a valutaügyeleteken elért eredmény nagy része fedezett valutapozíciókon, a forgalommal arányos módon keletkezik.

25.ábra: A mérlegen belüli és a teljes nyitott devizapozíció (milliárd Ft)

Mérlegen belüli (bal skála)

Teljes (jobb skála)

Forrás: MNB

500 500

400 400

300 300

200 200

100 100

0 0

-100 -100

03-Ápr22 03-Jún05 03-Júl18 03-Sze01 03-Okt13 03-Nov26

PÉNZPIAC BANKSZEKTOR

4.táblázat: A bankok (részvénytársasági formában működő hitelintézetek) főbb

jellemzői

	2002.12.	2003. 03.	2003. 06.	2003. 09.	2003. 09./ 2003. 06.	2003. 09./ 2002. 12.
Intézmények száma (darab, %)	37	36	36	36	100,0	97,3
Átlagos állományi létszám (2002-ben negyedik negyedév) (fő, %)	26 594	27 173	26 842	27 081	100,9	101,8
Mérlegfőösszeg (milliárd Ft, %)	10 196	10 631	11 480	11 884	103,5	116,6
Hitelállomány (milliárd Ft, %)	6 097	6 507	7 166	7 579	105,8	124,3
Külföldi forrás (milliárd Ft, %)	1 382	1 776	1 943	2 038	104,9	147,5
Belföldi betétállomány (milliárd Ft, %)	6 103	5 906	6 174	6 304	102,1	103,3
Saját tőke (milliárd Ft, %)	888	949	1 000	1 069	106,9	120,4
Adózás előtti eredmény (milliárd Ft, %) (2002 első I-III.negyedéve
és 2003 első I-III.negyedéve)	125,0	-	-	192,0	-	153,6
Problémás állomány aránya a portfolióban (%)	2,0	1,7	1,6	1,7	106,1	84,9
Közvetlen külföldi tulajdoni arány a jegyzett tőkében (%)	78,3	77,8	76,5	76,9	100,5	98,2
ROA (%) (adózás előtti eredmény / átl. mérlegfőösszeg)
(Annualizált adatok 2002 első I-III.n.év és 2003 első I-III.n.év)	1,81	-	-	2,28
ROE (%) (adózás előtti eredmény / átl. saját tőke) (Annualizált
adatok 2002 első I-III.n.év és 2003 első I-III.n.év)	19,58	-	-	25,76

Piaci szereplők

2003. harmadik negyedévében két a piaci szereplőket érintő változás történt: megkezdte működését az EB und Hypo Bank Burgerland Sopron Rt., a Fundamenta és Lakáskassza lakástakarékpénztárak pedig egyesültek, így a részvénytársasági formában működő hitelintézetek száma összességében nem változott, továbbra is 36 maradt.

Az első félévhez hasonlóan a harmadik negyedévben is tíz nagybank (OTP, K&H, MKB, CIB, HVB, Raiffeisen, Posta, Erste, BB, Citi), nyolc középbank (ÁÉB, ING, Inter- Európa, MTB, Commerz, Volks, Konzum, WLB) működött. A kisbankok száma eggyel növekedett tizenháromra (BNP Paribas, Deutsche, Merkantil, CLB, KDB, Porsche, Cetelem, Dresdner, Hanwha, Credigen, IC, Bank of China, EB und Hypo Bank Burgerland Sopron), a szakosított hitelintézetek száma pedig eggyel csökkent ötre (FHB, HVB Jelzálog, OTP Jelzálog, OTP Ltp., Fundamenta).5

2003-tól a bankszektor nem tartalmazza az MFB és EXIM bankokat.

A koncentráció összességében továbbra is erős maradt. A szektor mérlegfőösszegéből a tíz legnagyobb bank (nagybankok) együttes részesedése a 2002 végi 76,2%-ról 75,7%-ra módosult.

5 A besorolás szerint a nagybankok mérlegfőösszege 2002 végén egyenként meghaladta a bankszektor összesített mérlegfőösszegének 3%-át. A középbankok esetében ez az arány 0,9-3% között mozgott. A kisbankok részesedése ugyanakkor egyenként nem haladta meg a 0,9%-ot.

A hitelezés terén a betétgyűjtéshez képest kisebb a koncentráció, de az összes hitel 75,9%-át, a vállalkozói hitelek 86,6%-át továbbra is a tíz nagybank nyújtotta. A lakossági hitelezés felfutása a háztartások hitelezésében oldotta a koncentrációt, így a nagybankok együttes részesedése a háztartások hitelállományában a 2002 végi 57,8%- ról szeptember végére 53,8%-ra mérséklődött.

A betétgyűjtés terén a nagybankok dominanciája 2003. első kilenc hónapjában tovább növekedett. 2002 végén a nagybankok az összes bankbetét 84,2%-át gyűjtötték, 2003. szeptember végén már a betétek 86,8%-ával rendelkeztek. A vállalkozóktól és háztartásoktól gyűjtött betétek esetében a nagybankok hasonló részarány-növekedése tapasztalható. A vállalkozói betétek esetében az év végi 79,6%-ról 81,1%-ra, a háztartások betétei esetében pedig 86,7%-ról 89,7%-ra növekedett a nagybankok részesedése.

A Postabank, a Konzumbank és az FHB privatizációja várhatóan tovább növeli a koncentrációt.

5.táblázat: A bankcsoportok részesedése a bankszektor legfontosabb eszközeiből és forrásaiból2003. szeptember végén

Megnevezés	Nagybankok	Középbankok	Kisbankok	Szakosítottak	Összesen
Mérlegfőösszeg	75,7	11,2	5,1	8,1	100,0
Hitelek	75,9	9,0	4,6	10,5	100,0
ebből : vállalkozások	86,6	9,9	3,4	0,2	100,0
háztartások	53,8	4,3	7,6	34,2	100,0
Betétek	86,8	7,7	4,1	1,4	100,0
ebből : vállalkozások	81,1	11,6	7,0	0,2	100,0
háztartások	89,7	5,2	2,4	2,7	100,0

A harmadik negyedévben a bankoknál foglalkoztatottak száma 255 fővel növekedett a második negyedévhez képest és elérte a 27097 főt. A szektor szintű létszámnövekedés ellentétes irányú változások eredője volt. 10 főt elérő létszámnövekedés nyolc banknál, 10 főt elérő létszámcsökkenés pedig négy banknál következett be.

A létszámnövekedések egy része technikai jellegű lépések következménye volt, például az egyik nagybank az eddig vállalkozóként foglalkoztatott dolgozókat alkalmazotti státuszba vette, amely létszámnövekedést okozott, valójában azonban nem jelentett létszámfejlesztést. Máshol a telefonos szolgáltatás fejlesztése igényelt jelentős létszámbővítést. Emellett előfordult a retail tevékenység fejlesztését célzó fióknyitáshoz kapcsolódó létszámfejlesztés is.

A bankszektor tulajdonosi struktúrájában a külföldi tulajdonosok meghatározó szerepe természetesen nem változott. A külföldi tulajdonosok által közvetlenül birtokolt jegyzett tőke az összes jegyzett tőkének ugyan „csupán” 76,9%-át érte el, de a közvetett tulajdonlással együtt a többségi külföldi tulajdonban lévő bankok teljes jegyzett tőkéje (a külföldi és belföldi tulajdont is beleértve) szeptember végén elérte a szektor teljes jegyzett tőkéjének 90,4%-át. A szeptember végén még közvetlen, illetve közvetett állami tulajdonban lévő Postabank, Konzumbank és FHB jegyzett tőkéje 9,6%-ot tett ki. A Posta és Konzum bankok eladása a külföldi tulajdoni arányt tovább növeli. Az FHB privatizációja ugyancsak hozzájárulhat a külföldi tulajdoni arány növekedéséhez.

2003. első háromnegyedévében a szektor jegyzett tőkéje 14,7 milliárd Ft-tal gyarapodott, mely teljes egészében az első félévben valósult meg. A harmadik negyedévben az egyik nagybank 2 milliárd Ft-ot kitevő jegyzett tőke növelését a Fundamenta és Lakáskassza egyesülése miatt bekövetkezett 2,7 milliárd Ft-ot kitevő jegyzett tőke csökkenés eliminálta, így a bankszektor jegyzett tőkéje a harmadik negyedévben 0,7 milliárd Ft-tal csökkent.

6.táblázat: A bankszektor tulajdonosi szerkezete a jegyzett tőke alapján

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09./2002.12.)		Megoszlás (%)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	%	milliárd Ft	2002. 12.	2003. 09.
Közvetlen állami tulajdon	23,9	26,3	110,2	2,4	6,9	7,3
Közvetlen belföldi magántulajdon	35,2	41,0	116,5	5,8	10,2	11,4
közvetlen belföldi tulajdon összesen	59,1	67,3	113,9	8,2	17,2	18,8
Közvetlen külföldi tulajdon	269,3	275,9	102,5	6,6	78,3	76,9
Elsőbbségi és visszavásárolt részvények	15,7	15,5	99,0	-0,2	4,6	4,3
Mindösszesen	344,0	358,7	104,3	14,7	100,0	100,0

Eszközkihelyezés

A bankszektor mérlegfőösszege 2003 szeptember végén elérte a 11 884 milliárd Ft-ot 16,6%- kal meghaladva a 2002 végi állományt. 2003 harmadik negyedévében folytatódott a hitelezés, különösen a lakáshitelezés dinamikus növekedése, ugyanakkor - egy júliusi kivételtől eltekintve - szektor szinten elmaradtak az első félévre jellemző, a forintárfolyam változásra számító spekulációs célú, nem trendszerű változások.

Az első háromnegyedévi 2002 végéhez mért mintegy 1688,4 milliárd Ft mérlegfőösszeg- növekmény, azaz új forrásbevonás döntő részét a hitelezés felfuttatására, kisebbik részét értékpapír-vásárlásra fordították a bankok. Emellett a likvid eszközök, jegybanki és bankközi betétek jelentős részét is felszabadították és hitelezésre, valamint értékpapír kihelyezésre csoportosították át. Az eszközstruktúra átrendezése a kockázatosabb ám kedvező jövedelmezőséget ígérő hitelállomány arányának növekedését, ugyanakkor a likvideszközök arányának csökkenését, a bankszektor likviditásának csökkenését vonta maga után.

7.táblázat: A bankszektor legfontosabb eszközei

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09. / 2002. 12.)		Megoszlás (%)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	(%)	milliárd Ft	2002. 12.	2003. 09.
Eszközök összesen	10 195,6	11 884,0	116,6	1 688,4	100,0	100,0
ebből: pénztár és elszámolási számlák	490,7	503,9	102,7	13,2	4,8	4,2
értékpapírok	1 517,2	2 109,0	139,0	591,8	14,9	17,7
jegybanki és bankközi betétek	1 444,5	999,0	69,2	-445,5	14,2	8,4
hitelek	6 096,7	7 579,3	124,3	1 482,6	59,8	63,8

Hitelezés

A hitelek (értékvesztéssel csökkentett nettó) állománya az első háromnegyedévben 24,3%-kal, 1482,6 milliárd Ft-tal gyarapodott, jóval nagyobb ütemben növekedett mint a betétállomány, ezért a hitelek betétekkel való fedezettsége (betét/hitel mutató) a 2002 végi 109,2%-ról 90,2%-ra csökkent.

26.ábra: A bankszektor hiteleinek és betéteinek alakulása

milliárd Ft 8000

7500

7000

6500

6000

5500

Hitelek

Betétek

2002. 12.

2003. 01.

2003. 02.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

A vállalkozói hitelek (értékvesztéssel nem csökkentett) bruttó állománya az első háromnegyedévben 17,5%-kal, 573,2 milliárd Ft-tal gyarapodott. A devizahitelezés a forinthitelezést meghaladó ütemben, rendkívül dinamikusan bővült, 29,1%-kal, mintegy 335 milliárd Ft-tal.

milliárd Ft 5000,0

4000,0

3000,0

2000,0

1000,0

0,0

devizahitel

forinthitel

Vállalkozói hitel összesen

27.ábra: A bankszektor vállalkozói hiteleinek alakulása

2002.12.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

8.táblázat: A bankszektor vállalkozói hiteleinek alakulása

	Állomány				Változás I-III.n.év
	2002. 12.	2003. 03.	2003. 06.	2003. 09.	(2003. 09. / 2002. 12.)
	milliárd Ft				%	milliárd Ft
forint	2 134,8	2 193,8	2 256,5	2 372,9	111,2	238,1
deviza	1 149,5	1 284,0	1 478,8	1 484,5	129,1	335,0
összesen	3 284,2	3 477,8	3 735,3	3 857,4	117,5	573,2

A lakossági hitelezés a korábbi elemzésekben már leírt okok miatt (kedvezményes lakáshitelezés) az első félévben rendkívül dinamikusan növekedett, ez a lendület a harmadik negyedévben sem tört meg, sőt tovább gyorsult az állomány növekedése. Az okok között szerepelhet a lakáshitelek iránti májusi hitelkérelem-dömping késleltetett megjelenése a mérleg hitelállományában. Emellett a fokozott hitelkeresletet fenntarthatta a támogatások további szigorításától való félelem, illetve az a tény, hogy a telekáfa 2004 évi bevezetése a lakásárakat növelni fogja, ezáltal a kormány döntése a potenciális vevőket ismét keresletük előrehozására késztette, illetve készteti. A lakossági hitelezés bővülésében fontos szerepet játszott a folyószámlahitelezés és fogyasztási célú hitelezés is, amelyek együttesen elérték a lakossági hitelnövekmény közel 10%-át.

9.táblázat: A bankszektor háztatásoknak nyújtott hitelei

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)				Változás I-III.n.évben összesen
	Állomány (milliárd Ft)				(2003. 09. / 2002. 12.)
	2002.12.	2003. 03.	2003. 06.	2003. 09.	%	milliárd Ft
Háztartások összes hitele	1204,2	1327,4	1549,1	1789,2	148,6	585,0
forint	1167,8	1260,8	1493,8		0,0	-1167,8
deviza	36,4	66,7	55,3		0,0	-36,4
Lakosság	1159,3	1283,5	1494,5	1734,9	149,6	575,6
folyószámlahitel	43,9	51,9	55,1	60,6	137,9	16,7
fogyasztási és egyéb hitel	418,1	413,1	432,5	456,8	109,3	38,7
lakáscélú, jelzálogtipusú hitel	697,2	818,5	1007,0	1217,4	174,6	520,2
Egyéni vállalkozók	44,9	43,9	54,6	54,3	121,1	9,5
folyószámla hitel	4,3	3,9	4,5	4,7	111,1	0,5
egyéb hitel	40,6	40,0	50,1	49,6	122,1	9,0

A lakossági lakáshitelek kilenc hónap alatt 74,6%-kal, 520,2 milliárd Ft-tal növekedtek. A növekménynek feltehetően jelentős része a negatív változásoktól való félelem miatt előrehozott kereslet. A lakáshitelezés szárnyalása következtében a háztartások hitelnövekménye (585,0 milliárd Ft) meghaladta a vállalkozások hitelállomány növekményét (573,2 milliárd Ft), ezért eddig szokatlan módon a háztartások hiteligénye a vállalkozásokat meghaladó mértékben járult hozzá a hitelezés felfutásához.

A lakossági hitelezés dinamikus növekedésének másik következménye, hogy a háztartások nettó betételhelyező pozíciója jelentősen csökkent a 2002 végi 2185 milliárd Ft-ról szeptember végére 1754 milliárd Ft-ra.

2002. 12.

2003. 01.

2003. 02.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

28.ábra: A háztartások bankhiteleinek és bankbetéteinek alakulása

milliárd Ft 4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

Háztartások betétei

Háztartások hitelei

Lakosság lakáshitelei

Értékpapír eszközkihelyezések

Az értékpapír-állomány kilenc hónap alatt mintegy 591,8 milliárd Ft-tal növekedett, ennek közel 65 %-át a befektetési célú értékpapír-állomány növekedése tette ki, mely döntő részben a zártkörű jelzáloglevél kibocsátás eredménye. A jelzáloglevél kibocsátás meglódulása, hasonlóan a lakáshitelezés dinamikus bővüléséhez, az állami kamattámogatásnak köszönhető. Az állam kamattámogatást nyújt azon jelzáloglevelekre, amelyek lakáshitelek forrásai.

10.táblázat: A bankszektor értékpapír eszközei

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)				Változás (2003. 09. /2002.12.)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 03.	2003. 06.	2003. 09.	%	milliárd Ft
Értékpapír eszközök	1517,2	1821,2	2047,0	2109,0	139,0	591,8
Forgatási célú értékpapírok	458,2	623,9	694,3	666,9	145,6	208,7
Befektetési céllal vásárolt értékpapírok	1059,1	1197,3	1352,7	1442,1	136,2	383,1
ebből: zárt körben kibocsátott	140,6	237,3	374,8	465,6	331,1	325,0

A forgatási célú értékpapírok júliusi jelentős állomány növekedését és augusztusi visszaesését döntően néhány nagybank rövid lejáratú értékpapír ügylete okozta.

milliárd Ft

2500,0

2000,0

1500,0

1000,0

500,0

0,0

Forgatási célú értékpapírok

Befektetési céllal vásárolt értékpapírok

Értékpapírok összesen

2001. 12.

2002. 03.

2002. 06.

2002. 09.

2002. 12.

2003. 01.

2003. 02.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

29.ábra: A bankszektor értékpapír-eszközállományának alakulása

Likviditás

A bankszektor likviditása a januári likviditásbőséget követően folyamatosan csökkent. Ezt a tendenciát a szabad elhatározású jegybanki betétállomány alakulásán követhetjük nyomon.

A januári spekulációs külföldi tőkebeáramlás következtében megemelkedett likviditás a jegybanki betétállomány felduzzadásához vezetett, majd a konszolidációs időszakban egészen júniusig az állomány meredeken csökkent és a júniusi forint árfolyamsáv eltoláshoz kapcsolódó újabb, bár sokkal kisebb állománynövekedést ismét csökkenés követte. Szeptember végén a jegybanki betétállomány 2002 végéhez képest 51,9%-kal, 333,7 milliárd Ft-tal, a bankközi betétállomány pedig 13,9%-kal, 111,8 milliárd Ft-tal csökkent. Megállapítható, hogy a dinamikus hitelezés következtében a szektor összesített likviditása jelentősen csökkent.

milliárd Ft

800,00

700,00

600,00

500,00

400,00

300,00

200,00

100,00

0,00

milliárd Ft

2000

1800

1600

1400

1200

1000

800

600

400

200

Jegybanki és bankközi betétek összesen Jegybanki betétek

Bankközi betétek

11.táblázat: A bankszektor jegybanki és bankközi betétállománya

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)				Változás (2003. 09. /2002. 12.)
Megnevezés	2002.12.	2003.03.	2003.06.	2003.09.	%	milliárd Ft
Jegybanki és bankközi betétek összesen	1444,5	1254,0	1186,9	999,0	69,2	-445,5
Jegybanki betétek	642,7	728,9	546,2	309,0	48,1	-333,7
Bankközi betétek	801,8	525,1	640,7	690,0	86,1	-111,8

30.ábra: A bankszektor jegybanki és bankközi betéteinek alakulása

hónap végén

31.ábra: A bankszektor jegybanki betét-állományának alakulása a

betételhelyezések időpontjában

2002.12.

2003.01.

2003.02.

2003.03.

2003.04.

2003.05.

2003.06.

2003.07.

2003.08.

2003.09.

2002.12.31

03.02.25

03.03.18

03.04.08

03.04.29

03.05.20

03.06.10

03.07.01

03.07.22

03.08.12

03.09.02

03.09.23

A szektor jegybanki betétállományának alakulása a hitelezés dinamikus növekedésén túl szoros negatív korrelációt mutat a kötelező jegybanki tartalék-állomány aktuális szintjével.

Mint az az alábbi két grafikonon jól látható a kötelező tartalékállomány havi átlagban előírt szintjét a bankok nem egyenletesen biztosítják, hanem jelentős napi ingadozások átlagaként.

32.ábra: A bankszektor számára havi átlagban előírt kötelező jegybanki tartalékszint és a tényleges állománya alakulása 2003. július és augusztus

hónapokban

milliárd Ft 700

600

500

400

300

200

100

Kötelező tartalék előírás Kötelező tartalékállomány

2003. 07. 01.

2003. 07. 04.

2003. 07. 07.

2003. 07. 10.

2003. 07. 13.

2003. 07. 16.

2003. 07. 19.

2003. 07. 22.

2003. 07. 25.

2003. 07. 28.

2003. 08. 01.

2003. 08. 04.

2003. 08. 07.

2003. 08. 10.

2003. 08. 13.

2003. 08. 16.

2003. 08. 19.

2003. 08. 22.

2003. 08. 25.

A fenti okok miatt a kötelező jegybanki tartalékot tartalmazó elszámolási számlák hónap végi állományai hektikusan alakulnak, nem tükrözik a havi állományokat. Az elszámolási számlák hó végi adataiból ezért még közvetetten sem következtethetünk a szektor likviditási helyzetére.

milliárd Ft 700,0

600,0

500,0

400,0

300,0

200,0

100,0

0,0

Jegybanki nostro számla

Nostro számlák hitelintézeteknél

Pénztár és elsz.számlák összesen

Pénztárkészlet

2002. 12.

2003. 01.

2003. 02.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

33.ábra: A bankszektor pénztár és elszámolási számláinak alakulása

Forrásgyűjtés

A bankszektor forrásai között - hasonlóan az első félévhez - továbbra is a külföldi források növekedése jelentette a legfontosabb változást 2002 végéhez képest. Szeptember végén a külföldi forrásállomány 47,5%-kal, 656,6 milliárd Ft-tal meghaladta a 2002 végit, így részesedése az összes forrásból a 2002 végi 13,6%-ról 17,2%-ra emelkedett. A belföldi ügyfelek bankbetét-állománya a harmadik negyedévben sem gyarapodott a második negyedévnél nagyobb ütemben, így bár továbbra is a legfontosabb forrást jelenti a bankok számára részaránya az összes forrásból az év végi közel 60%-ról tovább csökkent 53,0%-ra.

34.ábra: A bankszektor legfontosabb forrásainak alakulása

milliárd Ft
7000			belföldi bankközi és

6000 5000			hitelforrás külföldi betét, bankközi, hitelforrás
4000			belföldi
3000			értékpapírforrások
2000			saját tőke
1000			belföldi betét
0
2002. 12. 2003. 01. 2003. 02. 2003. 03. 2003. 04. 2003. 05. 2003. 06. 2003. 07. 2003. 08. 2003. 09.

12.táblázat: A bankszektor legfontosabb forrásai

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09. / 2002. 12.)		Megoszlás (%)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	%	milliárd Ft	2002. 12.	2003. 09.
Források összesen	10 195,6	11 884,0	116,6	1688,4	100,0	100,0
ebből : külföldi betét, bankközi, hitelf	1 381,6	2 038,1	147,5	656,6	13,6	17,2
belföldi betét	6 103,4	6 303,8	103,3	200,4	59,9	53,0
belföldi bankközi és hitelforrás	753,1	820,2	108,9	67,1	7,4	6,9
belföldi értékpapír források	402,7	868,6	215,7	465,9	3,9	7,3
saját tőke	887,6	1069,0	120,4	181,4	8,7	9,0

Külföldi forrásbevonás

A külföldi források kilenc hónap alatti 47,5%-os rendkívül dinamikus bővülésének nagyobb része az első félévben valósult meg, júliusban még tartott a dinamikus növekedés, augusztusban azonban visszaesés következett be, szeptemberben pedig nem ismétlődött meg a korábbi hónapok nagy ütemű növekedése. Az állomány- ingadozásokat a bankközi állomány nagy volumenű változásai okozták.

13.táblázat: A bankszektor külföldi forrásai

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09./ 2002. 12.)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	%	milliárd Ft
Betét	556,5	536,2	96,4	-20,3
Bankközi betétek	244,6	499,6	204,2	254,9
Felvett hitelek	524,2	943,3	179,9	419,1
értékpapírforrások	56,2	59,1	105,1	2,9
Összesen	1381,6	2038,1	147,5	656,6

A külföldi bankközi források látványos állomány-ingadozásai mögött egyedi nagyobb ügyletek álltak. A júliusi rendkívüli növekedést majd az augusztusi visszaesést egy nagy volumenű egyhónapos forgatási célú értékpapír-kihelyezéshez kapcsolódó külföldi forrásfelvétel okozta. Míg a külföldi bankközi forrás-bevonások az egyedi üzleti lehetőségekhez, addig a külföldi hitelfelvételek hosszú távú üzleti célok megvalósításához kapcsolódtak, ezért a külföldi hitelforrás-állomány nem ingadozott olyan nagymértékben, mint a bankközi állomány. A külföldről felvett hitelforrás-állomány az első háromnegyedévben 2002 végéhez képest jelentősen, 79,9%-kal, 419 milliárd Ft-tal növekedett. A külföldi ügyfelek betétei és a külföldön kibocsátott értékpapír-állomány kevéssé változott az időszak során, szeptember végén a külföldön kibocsátott értékpapír- állomány alig 2,9 milliárd Ft-tal, 5,1%-kal haladta meg a 2002 végit, a külföldi ügyfelek betétállománya pedig egyenesen csökkent 2002 végéhez képest.

milliárd

2500,0

2000,0

1500,0

1000,0

500,0

0,0

Bankközi betétek értékpapírforrások

Betét

Felvett hitelek

Külföldi forrás összesen

2002. 12.

2003. 01.

2003. 02.

2003. 03.

2003. 04.

2003. 05.

2003. 06.

2003. 07.

2003. 08.

2003. 09.

35.ábra: A bankszektor külföldi forrásainak alakulása

Belföldi betétgyűjtés

A belföldi betétgyűjtés a harmadik negyedévben sem került növekedési pályára. A kilenc hónap alatt 3,3%-kal, 200,4 milliárd Ft-tal növekvő állomány reálértéken csökkent. A vállalkozások betétei a harmadik negyedévben csupán 2,1%-kal, a háztartások betétállománya pedig az első negyedévi nominális stagnálást követően a második és harmadik negyedévben mindössze 2,2-2,1%-kal gyarapodtak. A háztartások megtakarítási hajlandósága továbbra sem kielégítő.

14.táblázat: A bankszektor belföldi betétei

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003.09./2002.12.)		Megoszlás (%)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	%	milliárd Ft	2002. 12.	2003. 09.
Belföldi betét	6 103,4	6 303,8	103,3	200,4	100,0	100,0
ebből: nem pü. vállalkozások	2 046,0	2 077,9	101,6	31,9	33,5	33,0
háztartások	3 389,1	3 543,0	104,5	153,8	55,5	56,2
egyéb pü. közvetítők	308,1	285,9	92,8	-22,3	5,0	4,5
egyéb belföldi ügyfelek	360,1	397,1	110,3	37,0	5,9	6,3

milliárd Ft 4000

3500

3000

2500

2000

1500

1000

500

háztartások

egyéb belföldi ügyfél

vállalkozások

egyéb pü. közvetítők

36.ábra: A bankszektor belföldi betéteinek alakulása

2002.	2003.	2003.	2003.	2003.	2003.	2003.	2003. 2003. 2003.
12.	01.	02.	03.	04.	05.	06.	07. 08. 09.

Belföldi értékpapírforrások

A belföldi értékpapírforrások dinamikus növekedésének hátterében – mint ezt már korábbi elemzésekben és jelen tájékoztató értékpapíreszközökről szóló részében leírtuk - a jelzáloglevelek állami kamattámogatása áll. A kedvező pénzügyi feltételek miatt kilenc hónap alatt a jelzáloglevél-állomány 132,8%-kal, 384,7 milliárd Ft-tal növekedett, ez tette ki a belföldi értékpapír forrásnövekmény 82,6%-át.

15.táblázat: A bankszektor belföldi értékpapírforrásai

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09./2002. 12.)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	%	milliárd Ft
Belföldi kibocsátású hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok	402,7	868,6	215,7	465,9
ebből: jelzáloglevél kibocsátás	289,7	674,4	232,8	384,7

Saját tőke

2003 első háromnegyedévében a szektor saját tőkéje döntő mértékben a saját tőkeképződésnek, azaz a visszaforgatott eredménynek köszönhetően gyarapodott. Megjegyzendő, hogy a szeptember végi mérlegadatok nem auditáltak, ezért a bennük szereplő mérleg szerinti eredmény adatok fenntartással kezelendők. Ezt figyelembe véve is megállapítható azonban, hogy ha az év első kilenc hónapjának mintegy 192 milliárd Ft adózás előtti eredményéből a bankok nem forgatnák vissza a jelentésekben szereplő összesen 159,1 milliárd Ft-ot, hanem csupán az eredmény felét, azaz kb. 96 milliárd Ft-ot – a közgyűlések döntése szerint -, akkor is számottevő saját tőke növekedés következne be.

16.táblázat: A bankszektor saját tőkéje

Megnevezés	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09./2002.12.)
Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.	%	milliárd Ft
Saját tőke	887,6	1069,0	120,4	181,4
ebből. jegyzett tőke	344,0	360,7	104,8	16,7
eredménytartalék előző évek után	268,4	375,2	139,8	106,8
mérleg szerinti eredmény	97,5	159,1	163,1	61,6

Mérlegen kívüli aktivitás

A bankszektor összesített mérlegen kívüli állománya6 az első kilenc hónapban 156,1%-kal növekedett és szeptember végén elérte a 9759,9 milliárd Ft-ot. A mérlegen kívüli aktivitás növekedése meghaladta a mérleg szerinti un. hagyományos banki tevékenység bővülését, ezért 2002 végén a mérlegen kívüli tételek a mérleg tételek 70,3%-át, 2003 szeptember végén pedig már 82,1%-át érték el.

17.táblázat: A bankszektor mérlegen kívüli tételei a mérlegfőösszeg arányában

Megnevezés	2002. 12.	2003. 09.
Mérlegen kívüli tételek összesen (milliárd Ft)	7 163,1	9 759,9
Mérlegfőösszeg (milliárd Ft)	10 195,6	11 884,0
Mérlegen kívüli tételek a mérlegfőösszeg arányában (%)	70,3	82,1

Az első háromnegyedévben a mérlegen kívüli aktivitás bővülése döntő mértékben a külföldi forrásbeáramlással, illetve forrásbevonással kapcsolatos származtatott ügyletek felfutásának, a swap és határidős ügyleteknek volt köszönhető. A származtatott ügyletek volumene az első félévi dinamikus növekedést követően a harmadik negyedévben csökkent. Az első félévi felfutás hátterében a januári és júniusi – korábban már részletesen leírt – árfolyam- spekulációs lehetőségek álltak, ezzel szemben a harmadik negyedévi visszafogottabb üzletmenet feltehetőleg az első félévinél mérsékeltebb forintárfolyam-volatilitás következménye volt.

18.táblázat: A bankszektor mérlegen kívüli állománya

	Állomány (milliárd Ft)		Változás (2003. 09./2002. 12.)		Megoszlás (%)
	2002. 12.	2003. 09.	% milliárd Ft		2002. 12.	2003. 09.
Összes mérlegen kívüli állomány	7 319,9	9 759,9	133,3	2439,9	100,0	100,0
FÜGGŐ ÉS JÖVŐBENI KÖTELEZETTSÉGEK	3 209,7	3 391,9	105,7	182,1	43,8	34,8
ebből: hitelkeretek	1 629,1	2 040,9	125,3	411,8	22,3	20,9
garanciák	780,3	767,4	98,3	-12,9	10,7	7,9
SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK	4 110,2	6 368,0	154,9	2257,8	56,2	65,2
ebből: határidős ügyletek	680,2	916,6	134,7	236,4	9,3	9,4
swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti követelések	2 255,0	3 519,6	156,1	1264,6	30,8	36,1

A mérlegen kívüli tételek növekvő része származtatott deviza művelet, 2002 végén a származtatott devizaműveletek az összes mérlegen kívüli állomány 42,5%-át, 2003. szeptember végén pedig 44,8%-át adták.

19.táblázat: A bankszektor mérlegen kívüli állományának denominációs összetétele

2003. 09. 30-án

	Állomány (milliárd Ft)				Megoszlás (%)
	bruttó			céltartalékkal csökkentett nettó	bruttó
	forint	deviza	összesen	összesen	forint	deviza	összesen
Függő és jövőbeni kötelezettségek	2621,8	919,6	3541,4	3391,9	26,4	9,3	35,7
ebből: hitelkeretek	1641,5	449,0	2090,6	2040,9	16,5	4,5	21,1
garanciák	653,9	188,4	842,2	767,4	6,6	1,9	8,5
Származtatott és azonnali ügyletek	2855,6	3529,1	6384,8	6368,0	28,8	35,6	64,3
Mérlegen kívüli tételek összesen	5477,5	4448,7	9926,2	9759,9	55,2	44,8	100,0

6 Mérlegen kívüli tételeken a banki könyvi állományt értjük. A kereskedési könyvi tételeket ez az állomány nem tartalmazza.

Portfolióminőség 7

A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfoliója szeptember végén elmaradt a június végitől a mérlegen kívüli állomány visszaesése miatt csökkent. Szeptember végén ugyanis a mérlegen kívüli tételek állománya 11,5%-kal volt kevesebb, mint június végén.

20.táblázat: A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfoliójának változása a harmadik negyedévben % (2003. 09. 30. / 2003. 06. 30.)

	Probléma- mentes	Külön figyelendő	Problémás	Átlag alatti	Kétes	Rossz	Összesen
Mérlegtételek összesen	107,1	106,8	103,5	108,8	98,6	98,0	107,0
Vállalkozói hitelek	102,8	106,4	105,2	110,9	106,6	94,9	103,3
Háztartások hitelei	115,8	117,1	103,2	106,4	103,0	101,9	115,5
Mérlegen kívüli tételek összesen	88,2	101,7	101,5	95,6	110,8	100,0	88,5
Függő kötelezettségek	100,5	101,2	102,2	95,6	110,8	101,0	100,6
Jövőbeni kötelezettségek és származtatott ügyletek	83,0	254,7	99,0	n.a.	n.a.	99,0	83,0
Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen	96,1	105,6	103,3	108,1	99,8	98,4	96,6

A bankszektor teljes portfoliójának minőségi összetétele a harmadik negyedévben a második negyedév végéhez képest mérsékelten romló irányba módosult, 2002 végéhez képest azonban javult. Szeptember végén a teljes portfolióban a problémás tételek aránya 1,7%, a külön figyelendő tételek aránya 4,6%, a problémamentes tételek aránya 93,7% volt.

A mérlegtételek minőségi összetétele összességében sem 2002 végéhez, sem 2003. június végéhez képest nem romlott.

21.táblázat: A bankszektor portfoliójának minőségi összetétele (%)

Megnevezés	Problémamentes			Külön figyelendő			Problémás
Megnevezés	2002. 12.	2003. 06.	2003. 09.	2002. 12.	2003. 06.	2003. 09.	2002. 12.	2003. 06.	2003. 09.
Mérlegtételek összesen	88,6	89,3	89,4	7,7	7,5	7,4	3,6	3,3	3,2
Hitelintézeti kihelyezések	96,4	98,4	97,9	3,0	0,9	1,5	0,6	0,6	0,6
Vállalkozói hitelek	84,9	84,9	84,5	11,6	11,7	12,0	3,6	3,4	3,4
Háztartások hitelei	91,0	92,4	92,6	5,5	4,7	4,8	3,5	2,9	2,6
Külföldi kihelyezések	82,7	82,1	82,6	14,7	15,8	15,7	2,6	2,1	1,8
Mérlegen kívüli tételek összesen	97,2	98,0	97,8	2,5	1,7	1,9	0,4	0,3	0,3
Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen	92,9	94,2	93,7	5,1	4,2	4,6	2,0	1,6	1,7

A harmadik negyedévben a vállalkozói hitelek között a külön figyelendő állomány aránya kismértékben növekedett, a problémás állomány 5,2%-os növekedési üteme pedig meghaladta a teljes vállalkozói hitelállomány 3,3%-os növekedési ütemét, ez a növekedési ütemkülönbség azonban még nem okozott érzékelhető minőségi összetétel-romlást.

7 Portfolió: a minősítési kötelezettség alá tartozó tételek, melyek nem tartalmazzák az állammal és jegybankkal szembeni követleléseket és a saját tőkét.

A háztatások hitelei esetében a problémamentes állomány nagyarányú növekedése jelentősen meghaladta a problémás állomány növekedési ütemét, így az állomány minőségi összetétele tovább javult. Szeptember végén a háztartások hiteleinek 2,6%-a volt problémás.

22.táblázat: A bankszektor problémás minősítésű tételeinek aránya az összes

portfolióból (%)

Megnevezés	Átlag alatti			Kétes			Rossz
Megnevezés	2002. 12.	2003. 06.	2003. 09.	2002. 12.	2003. 06.	2003. 09.	2002. 12.	2003. 06.	2003. 09.
Mérlegtételek összesen	1,7	1,6	1,6	1,0	0,8	0,8	0,9	0,8	0,8
ebből : vállalkozói hitelek	1,4	1,4	1,5	1,1	1,0	1,0	1,1	0,9	0,9
háztartások hitelei	0,7	0,6	0,6	1,1	0,8	0,7	1,7	1,5	1,3
külföldi kihelyezések	0,8	0,5	1,4	1,3	1,2	0,0	0,5	0,4	0,4
Mérlegen kívüli tételek összesen	0,2	0,1	0,1	0,1	0,1	0,1	0,1	0,1	0,1
Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen	0,9	0,8	0,8	0,5	0,4	0,4	0,5	0,4	0,4

Eredmény

2003 első háromnegyedévében a bankszektor eredményessége rendkívüli mértékben javult. A szektor összesített adózás előtti eredménye az előző év azonos időszakához képest 53,6%-kal, 67 milliárd Ft-tal növekedet és elérte a 192 milliárd Ft-ot. A hat veszteséges bank együttesen mindössze 1,7 milliárd Ft veszteséget termelt.

23. táblázat

23.táblázat: A bankszektor eredménye 2003. első háromnegyedévében

		milliárd Ft		változás % milliárd Ft
		milliárd Ft
		2002. I-III. n.év	2003. I-III. n.év	2003. I-III.n.év / 2002. I-III.n.év	2003. I-III.n.év - 2002. I-III.n.év
1.	Kamatbevételek	598,3	732,1	122,4	133,7
	Kamatráfordítások	314,9	402,6	127,8	87,7
	Kamateredmény	283,4	329,5	116,3	46,1
2.	Nem kamateredmény	88,5	139,6	157,8	51,1
	ebből: jutalékeredmény	92,5	122,4	132,3	29,9
	osztalék	2,7	12,3	454,1	9,6
	devizakereskedelem és árfolyamváltozás eredménye	33,9	46,6	137,4	12,7
	egyéb nem kamateredmény	-40,7	-41,8	102,7	-1,1
	ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés	-29,2	-25,4	86,8	3,9
3.	Működési költségek	247,4	275,4	111,3	28,0
4.	Rendkívüli eredmény	0,6	-1,6	-287,0	-2,2
	Adózás előtti eredmény	125,0	192,0	153,6	67,0

A kamateredmény 16,3%-kal, 46,1 milliárd Ft-tal, a nem kamateredmény 57,8%-kal, 51,1 milliárd Ft-tal, közte a jutalékeredmény 32,3%-kal, 29,9 milliárd Ft-tal növekedett. A hitelezés és különösen a lakáshitelezés állami kamattámogatással segített felfutása jótékonyan hatott a kamatbevételek és jutalékbevételek alakulására, amely végeredményben az adózás előtti eredmény nagyarányú növekedéséhez vezetett.

A másik nagy tétel, amely hozzájárult az adózás előtti eredmény növekedéséhez, a devizaeszközökkel és forrásokkal kapcsolatos realizált árfolyamnyereség volt, amely több mint 12 milliárd Ft-os nyereségnövekményt eredményezett szektor szinten.

Jövedelmezőség

A szektor első félévi jó jövedelmezősége a harmadik negyedévben tovább javult, így a szektor első háromnegyedévi átlagos eszközjövedelmezősége (ROA) 2,28%-ot, tőkejövedelmezősége (ROE) pedig 25,76%-ot ért el. Az előző év azonos időszakában ezek az értékek 1,81%, illetve 19,58% voltak.

24.táblázat: A bankszektor átlagos súlyozott eszközjövedelmezőségének

legfontosabb elemei

		2003. I.n.év	2003. II.n.év	2003. III.n.év	2002. I-III. n.év	2003. I-III.n.év
	Az átlagos mérlegfőösszeg arányában...
1.	a kamateredmény (Kamatmarzs)	3,9	4,0	3,93	4,10	3,92
2.	a nem kamateredmény	1,6	1,7	1,63	1,28	1,66
	ebből: jutalékeredmény	1,4	1,5	1,40	1,34	1,46
	osztalék	0,0	0,4	0,03	0,04	0,15
	devizakereskedelem és deviza árfolyamvált.	0,4	0,8	0,43	0,49	0,55
	egyéb nem kamateredmény	-0,2	-1,0	-0,24	-0,59	-0,50
	ebből: nettó értékvesztés és céltartalékképzés	-0,3	-0,5	-0,11	-0,42	-0,30
3.	a működési költségek	3,2	3,5	3,09	3,58	3,28
4.	a rendkívüli eredmény	0,0	0,0	-0,02	0,01	-0,02
	az adózás előtti eredmény (ROA)	2,24	2,15	2,45	1,81	2,28

A jövedelmezőség javulásához hozzájárult

• a mintegy 0,38 százalékpontot kitevő eszközarányos nem kamateredmény növekmény, (benne az eszközarányos jutalékeredmény 0,12 százalékpontos növekménye) és

• a működési költséghatékonyság (eszközarányos működési költségek) 0,30 százalékpontot elérő javulása. A működési költségek növekedési üteme elmaradt a hitelezés (lakossági-, vállalkozói hitelezés) felfutása következtében dinamikusan növekvő mérlegfőösszeg növekedéstől.

• A kamatmarzs (eszközarányos kamateredmény) az előző év azonos időszakához mérten mindössze 0,18 százalékponttal mérséklődött, 2002 negyedik negyedévhez képest pedig egyenesen növekedett. A kamatmarzs olyan időszakban maradt gyakorlatilag változatlan, amely időszakban a hitelezés dinamikusan bővült, és ez azért kedvező a bankok jövedelmezősége szempontjából, mert ilyen körülmények között a kamatmarzsnak jelentősen csökkenni kellett volna. A hitelállomány, különös tekintettel a lakáshitel-állományra, tapasztalt felfutását ugyanis a bankok csak a kamatlábak jelentős csökkentésével érhették volna el. Erre azonban az állam lakáshitel kamattámogatása miatt nem került sor. Az ügyfelek által fizetett kamatlábakkal számolva, az állami kamattámogatások nélkül nyilvánvalóan jóval szűkebb kamatmarzs adódott volna. Emellett a lakáshitelezés felfutása a jutalékeredmény rendkívüli növekedésében is jelentős szerepet játszott, az új kihelyezéshez kapcsolódó egyszer felszámított díjak révén. A viszonylag magas kamatozású fogyasztási hitelezés bővülése ugyancsak kedvezően hatott a jövedelmezőségre.

A bankok (a tevékenységét ebben az évben megkezdő Bank of China és Sopron bankok, valamint a Lakáskasszával egyesült Fundamenta Lakástakarékpénztár kivételével) annualizált eszközjövedelmezősége –3,1% és 11,2% között szóródott. A bankok többségének (23) ROA mutatója meghaladta az 1%-ot.

37.ábra: A bankok8 annualizált eszközjövedelmezősége

12,0

10,0

8,0

6,0

4,0

2,0

0,0

-2,0

-4,0

-6,0

-8,0

egyedi bankok

2003. I-III. n.év

2002. I-III. n.év

Tőkehelyzet

A szektor átlagos tőkeellátottsága továbbra is megfelelő. A harmadik negyedévben a szektor átlagos súlyozott fizetőképességi mutatója - pozitív mérleg szerinti eredmény nélkül - a június végi 12,01%-ról 12,41%-ra emelkedett.

Ha figyelembe vesszük a pozitív mérleg szerinti eredményt, és feltételezzük, hogy a 2003-ban eddig megtermelt 192 milliárd Ft adózás előtti eredménynek legalább a felét visszaforgatják a bankok akkor, a 2002 végi 13,00%-ról 13,71%-ra emelkedett a fizetőképességi mutató.

25.táblázat: A bankszektor súlyozott átlagos fizetőképességi mutatója

Megnevezés

2002. 12.

2003. 03.

2003. 06

2003. 09.

2003. 03. /

2002. 12.

2003. 06. /

2003. 03.

2003. 09. /

2003. 06.

Szavatoló tőke pozitív mérleg szerinti eredmény

nélkül (milliárd Ft)

745,6

863,3

897,2

954,961

115,8

103,9

106,4

Kockázattal súlyozott mérlegfőösszeg (milliárd Ft)

6520,7

6788,3

7468,4

7692,837

104,1

110,0

103,0

Fizetőképességi mutató pozitív mérleg szerinti

eredmény nélküli szavatoló tőkével (%)

11,43

12,72

12,01

12,41

Valamennyi bank fizető képességi mutatója meghaladta a kötelezően előírt 8%-ot, de néhány bank esetében az aktivitás növekedésével alig tud lépést tartani a tőke, ezért a pozitív mérleg szerinti eredmény nélkül számított fizetőképességi mutató 8% közelébe csökkent.

8 A tevékenységét ebben az évben megkezdő Bank of China és Sopron bankok, valamint a Lakáskasszával egyesült Fundamenta Ltp. nélkül.

SZÖVETKEZETI HITELINTÉZETEK

Piaci szereplők, aktivitás alakulása, koncentráció

A szövetkezeti hitelintézetek száma 2003. szeptember végén (187 darab) az előző negyedév végéhez képest eggyel csökkent. A hitelszövetkezetek száma változatlan maradt, a takarékszövetkezeteké a Csanádpalota és Vidéke Takarékszövetkezetnek a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezetbe való beolvadása következtében eggyel csökkent.

26.táblázat: A szövetkezeti hitelintézetek számának alakulása

	2001. 12.	2002. 12.	2003. 03.	2003. 06.	2003.09.
Takarékszövetkezetek	186	183	183	182	181
Hitelszövetkezetek	7	6	6	6	6
Szövetkezeti hitelintézetek	193	189	189	188	187

2003. szeptember végén a szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege (853,3 milliárd forint) az előző negyedév vége óta 4,5%-kal, az előző év azonos időpontjához képest pedig 18,6%- kal nőtt. Lényeges (az elmúlt egy évet tekintve 13,3%-os, a legutóbbi negyedévben pedig 4,1%-os) reálnövekedésről beszélhetünk tehát a szektor esetében, mivel a bővülés mértéke mind az utóbbi egy évet, mind pedig a legutóbbi negyedévet tekintve lényegesen meghaladta a fogyasztói áremelkedés mértékét.

A szövetkezeti hitelintézetek szektorában a koncentráció 2003. harmadik negyedéve végére csak minimálisan nőtt az egy évvel azelőttihez képest. 2002. szeptember végén a tíz legnagyobb szövetkezeti hitelintézet a szektor mérlegfőösszegéből 19,3%-kal részesedett, addig 2003. szeptember végi részarányuk 19,6% volt. A húsz legnagyobb intézmény esetében a részesedés a 2002. szeptember végi 30,9%-ról 2003. szeptember végére 31,3%-ra módosult.

38.ábra: Az egyes szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege

2003. szeptember 30-án


			A húsz legnagyobb cég
			aggregált
			mérlegfőösszege
			részesedése
38,4%		31,3%	A 21-40. legnagyobb cég aggregált mérlegfőösszege
			részesedése
			a 41-60. legnagyobb cég
			aggregált
			mérlegfőösszege
			részesedése
	13,2%	17,2%	A többi 128 cég aggregált
			mérlegfőösszege
			részesedése

A mérleg fő elemei

27.táblázat: A szövetkezeti hitelintézetek néhány fontosabb mérlegadatának

alakulása

	2002. 09.	2002. 12. (auditált)	2003. 03.	2003. 06.	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003. 06.
	Állomány (milliárd forint)					Index (%)
Mérlegfőösszeg	719,4	779,1	808,0	816,7	853,3	118,6	104,5
Hitelek	305,1	315,6	327,1	360,0	385,3	126,3	107,0
Betétek	636,4	702,0	724,5	728,1	753,9	118,5	103,5

Hasonlóan az előző negyedévhez az idei harmadik negyedév során is a mérlegfőösszeg növekedésénél gyorsabban nőtt a szövetkezeti hitelintézetek hitelállománya, ám – a mérlegfőösszeg növekedésének gyorsulása, valamint a hitelállomány emelkedésének lassulása miatt - a kettő közötti olló szűkült. Ugyanakkor 2003. június-szeptemberében is dinamikusan nőtt a hitelállomány. Bár a betétek állománynövekedése is gyorsult az előző negyedévhez képest (2003. 09./2003. 06.: 103,5%) állománynövekedésük üteme továbbra is elmaradt mind a hitelek, mind a mérlegfőösszeg bővülésének ütemétől A hitel/betét arány a tavaly szeptember végi 47,9%-ról idén szeptember 30-ra51,1 %-ra nőtt.

HUF

billion 900

39.ábra: A szövetkezeti hitelintézetek eszközstruktúrája

800

700

600

500

400

300

200

100

2002.09. 2002. 12. 2003. 03.

2003.06.

2003.09.

Hitelek Jegybanki és bankközi betétek Értékpapírok Pénztár és elszámolási számlák Egyéb

A 2003. szeptember végi 385,3 milliárd forint összegű hitelállomány 7%-kal, 25,3 milliárd forinttal volt magasabb az előző negyedév véginél. (A 2003. harmadik negyedéve során bekövetkezett 36,5 milliárd forint összegű eszközállomány növekedésnek 69,2%-a

kötődött a hitelekhez.) Az utóbbi két negyedév gyors hitelállomány növekedése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hitelek eszközökön belüli részaránya tavaly szeptember vége óta 2,8 százalékponttal nőtt.

A 2003. harmadik negyedévi hitelállomány növekmény 75,8%-a (19,2 milliárd forint) a lakossági hitelállomány növekedése számlájára írható. A lakossági hiteleken belül a lakáshitelek állománya egy negyedév alatt 13,1%-kal, 12,3 milliárd forinttal nőtt, ami a lakossági hitelállomány növekmény 64,1%-át tette ki. A lakossági fogyasztási hitelek is dinamikusan, 8,6%-kal nőttek 2003. harmadik negyedévében. Ez a 6,7 milliárd forintot kitevő növekmény a lakosság 2003. június 30. és szeptember 30. között bekövetkezett hitelállomány növekedésének 34,9%-át adta. A szövetkezeti hitelintézetek hitelállomány növekedésének 9,7%-a (2,5 milliárd forint) a kisvállalkozókhoz kötődött, így összességében tehát a szektor hitelállomány növekedésének 85,5%-a a háztartások számlájára írható. A (kisvállalkozók nélküli) vállalkozói szféra 3,1 milliárd forint összegű hitelállomány emelkedése az összes hitelállomány növekedés 12,1%-át tette ki.

A szövetkezeti hitelintézetek eszközállományán belül a hitelek után a második legnagyobb részesedéssel az értékpapírok bírnak. Ezek állománya viszont – a mérlegfőösszeg jelentős (4,5%-os) növekedése mellett – még (2,3%-kal) csökkent is az idei harmadik negyedév folyamán. Ennek megfelelően az eszközökön belüli részarányuk 2003. szeptember végén (33,5%) 2,3 százalékponttal alacsonyabb volt, mint a megelőző negyedév végén. Az értékpapír állomány szinte teljes egésze (2003. szeptember végén 98,2%-át) az állampapírokból állt.

Az utóbbi egy évet tekintve 42,4%-ról 45,2-ra nőtt a potenciálisan nagyobb kockázatot hordozó hitelállomány mérlegen belüli aránya a kevésbé kockázatos, illetve gyakorlatilag kockázatmentes eszközelemek rovására. (A jegybanki és bankközi betétek, állampapírok, pénztár és elszámolási számlák mérlegen belüli súlya 2002. szeptember végén 51,2% volt, ami 2003. szeptember végére 48,4%-ra csökkent.)

Bár még egy negyedév hátra van az idei évből, az már most elmondható, hogy idén a szövetkezeti hitelintézetek eszközállomány növekedésében a lakossági hitelállomány emelkedése játssza a legfontosabb szerepet, várhatóan az idei mérlegfőösszeg növekmény 50-60%-a e területhez kötődik majd.

Szemben 2003. második negyedévével a szövetkezeti hitelintézetek a 2003. harmadik negyedévében bekövetkezett hitelállomány növekedésük (25,3 milliárd forintos) összegét meghaladó (36,5 milliárd forintos) összeggel növelték forrásállományukat. A források legnagyobb részét (2003. szeptember végén 88,4%-át) kitevő betétállománynak a 2003. harmadik negyedévében megvalósult növekedési üteme (3,5%) ugyan elmaradt a források átlagos (4,5%-os) állománynövekedési ütemétől, ám így is a betétek (25,8 milliárd forintos) állománynövekedése adta a forrásállomány növekedésének 70,6%-át. A betéteken belül a lakossági betétek állománya 4,2%-kal, a vállalkozói betéteké ennél gyorsabban, 7,2%-kal nőtt.

A szövetkezeti hitelintézetek 2003. harmadik negyedévében 6,5%-kal (3,6 milliárd forinttal) növelték saját tőke állományukat – ez a tétel adta a szektor negyedéves forrásnövekedésének 9,9%-át – ezáltal a saját tőke forrásokon belüli részaránya 0,2 százalékponttal (7%-ra) növekedett az egy negyedévvel ezelőtti részarányhoz képest.

Milliárd forint

900

40.ábra: A szövetkezeti hitelintézetek forrásstruktúrája

800

700

600

500

400

300

200

100

2002. 09.

2002. 12.

2003. 03.

2003.06.

2003.09.

Betétek ját tőke Egyéb

2003. szeptember végén 3167 millió forint devizaeszközzel és 227 millió forint devizaforrással rendelkeztek, mérlegen belüli devizaeszköz többletük tehát 2940 millió forint volt. A devizaeszközök tehát mindössze a mérlegfőösszeg 0,4 %-át, a devizaforrások a 0,03

%-át tették ki, a devizaeszköz többlet pedig a mérlegfőösszeg 0,3 %-ával volt egyenértékű.

Mérlegen kívüli aktivitás

A szövetkezeti hitelintézetek mérlegen kívüli aktivitása 2003. szeptember végén ugyan 8,4%-kal magasabb volt, mint a megelőző negyedév végén, és 24,4%-kal meghaladta a tavalyi év végi értéket, a mérlegen kívüli aktivitás azonban továbbra is csekély szerepet játszott működésük során, hiszen a mérlegen kívüli tételek összege 2003. első háromnegyed lévének végén mindössze a mérlegfőösszeg 3,8%-ával volt egyenértékű. A mérlegen kívüli tételek 100%-át a függő és egyéb jövőbeni kötelezettségek (ennek 98,8%-át is a függő kötelezettségek) tették ki, származtatott és azonnali ügyletről a szövetkezeti hitelintézetek nem számoltak be 2003. szeptember végén. A függő és egyéb jövőbeni kötelezettség állomány a tavalyi év végéhez képest átlagosan valamivel kockázatosabb besorolásúvá vált a megelőző év vége óta: a teljes kockázatú állomány részaránya a 2002. év végi 62,3%- ról 65,2%-ra nőtt, a kockázatmentesé 21,1%-ról 19,1%-ra csökkent.

Portfolió minőség

A minősítési kötelezettség alá eső összes (mérlegen belüli és kívüli) tételen belül az idei március végi 7,2%-ról június végére előbb 7%-ra, majd szeptember végére 6,7%-ra csökkent a „problémás” besorolású tételek aránya. A mérlegtételek esetében ez az arány 7,6%-ról előbb 7,4%-ra, majd szeptemberre 6,9%-ra esett vissza. Ugyanakkor mind az összes tétel, mind a mérlegtételek esetében ezek az arányok még mindig magasabbak a 2002. végi arányoknál. A (kis súllyal részesedő) mérlegen kívüli tételek problémás tételeinek aránya a 2002. vége (1,4%-os érték) óta folyamatosan nőtt (2003. szeptember végén 2,9%).

A mérlegtételeket tekintve 2003. júniusa és szeptembere között a vállalkozói hitelportfolión belül 0,2 százalékponttal, a háztartások hitelein belül pedig 0,3 százalékponttal csökkent a problémás tételek aránya. Ez már a második egymást követő negyedév, amikor csökken a vállalkozói és a háztartási hitelek közötti problémás besorolású hitelek aránya. A tavalyi év véginél – a problémás tételek második és harmadik negyedévi aránycsökkenése ellenére is - rosszabb a portfolióminőség.

28.táblázat: A szövetkezeti hitelintézetek minősítési kötelezettség alá tartozó portfoliójának minőségi összetétele saját minősítésük alapján (%)

Megnevezés	Problémamentes			Külön figyelendő			Problémás*
Megnevezés	2002. 12. (auditált)	2003.06.	2003.09.	2002. 12. (auditált)	2003.06.	2003.09.	2002. 12. (auditált)	2003.06.	2003.09.
Mérlegtételek összesen	66,5	61,4	63	27,5	31,2	30,1	6,0	7,4	6,9
Vállalkozói hitelek**	29,9	27,8	29,4	61,0	62,2	60,8	9,1	10,0	9,8
Háztartások hitelei***	68,8	68,6	68,6	24,1	23,9	24,2	7,1	7,5	7,2
Mérlegen kívüli tételek	66,8	65,5	67	31,8	32,4	30,1	1,4	2,1	2,9
Minősítési kötelezettség alá tartozó tételek összesen	66,5	61,7	63,2	27,7	31,3	30,1	5,8	7,0	6,7

*Átlag alatti, kétes és rossz együtt.

** Egyéni vállalkozók hitelei nélkül.

*** Lakossági és egyéni vállalkozói hitelek

A minősítési kötelezettség alá eső összes tételt tekintve a problémás tételek közül az „átlag alatti” besorolásúak aránya 0,2 százalékponttal esett vissza, a „kétes” besorolásúaké változatlan maradt, a „rossz” besorolásúaké pedig 0,1 százalékponttal csökkent az előző negyedév végéhez képest.

41.ábra: A minősítési kötelezettség alá eső portfolióból a problémás állomány

aránya és megoszlása (%)

2002.12.

2003.03.

2003. 06.

2003.09.

Átlag alatti Kétes Rossz

Eredmény

A szövetkezeti hitelintézetek eredményét kedvezően érintette, hogy 2003. első kilenc hónapjában a kamateredmény (37,6 milliárd forint) lényegesen (23,8%-kal, 7,2 milliárd forinttal) magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. A kamateredmény növekedése annak köszönhető, hogy miközben a kamat- és kamatjellegű bevételek 10,5%- kal (6,4 milliárd forinttal) növekedtek, addig a kamat- és kamatjellegű ráfordítások 2,7%- kal (0,8 milliárd forinttal) csökkentek. A nem kamatjellegű eredmény összege (3,6 milliárd forint) az idei első kilenc hónapban 11,1%-kal haladta meg a tavalyi hasonló időszaki adat értékét. A nem kamatjellegű eredményen belül az egyik fő tétel, a jutalék- és díjeredmény ugyan ennél jobban 20,9%-kal, 1,5 milliárd forinttal növekedett, a többi tétel együttes alakulása következtében azonban a nem kamatjellegű eredmény összege mindössze 0,4 milliárd forinttal haladta meg a tavalyi első háromnegyed évi értéket.

Az adózás előtti eredmény alakulására kedvezőtlenül hatott ugyanakkor a működési költségeknek az inflációt lényegesen meghaladó mértékű, 18%-os, 4,9 milliárd forintos növekedése.

42.ábra: A szövetkezeti hitelintézetek eredményének legfontosabb összetevői

Milliárd

Rendkívüli eredmény Működési költségek

Nem kamatjellegű eredmény (értékvesztéssel)

Kamateredmény Adózás előtti eredmény

forint 50

-10

-20

-30

-40

2002.I-III. né. 2003.I-III. né.

Jövedelmezőség

29.táblázat: A szövetkezeti hitelintézetek eszközjövedelmezőségének (ROA)

legfontosabb tételei

Az átlagos mérlegfőösszeg arányában (%)	2002. I-III. negyedév	2003. I-III. negyedév
Nettó kamateredmény (kamatmarzs)	6,01	6,27
Nem kamatjellegű eredmény (értékvesztéssel)	0,64	0,60
Működési költségek	5,37	5,34
Adózás előtti eredmény	1,28	1,52

Az eszközjövedelmezőség 0,26 százalékpontos növekedésében a meghatározó szerepet a kamatmarzs emelkedése játszotta.

Tőkehelyzet

A szövetkezeti hitelintézetek súlyozott átlagos fizetőképességi mutatója 2003. szeptember 30-án 14,13% volt, ami alacsonyabb mind a tavaly szeptember végi (14,65%), mind pedig az idei június végi (14,94%) értéknél. Az egy évvel ezelőtti értékhez képest mutatkozó csökkenés oka az, hogy miközben a szövetkezeti hitelintézetek korrigált mérlegfőösszege tavaly szeptember óta 24,4%-kal bővült, addig a szavatoló tőke növekedési üteme ettől elmaradva, 19,9%-os volt.

30.táblázat: A szövetkezeti hitelintézetek saját tőkéjének alakulása

	2002.09.	2003.06.	2003.09.	2003.09./2002.09.	2003.09./2003.06.
	Állomány (milliárd forint)			Index (%)
Saját tőke	48,4	55,7	59,4	122,5	104,5

A szövetkezeti hitelintézetek saját tőke állományának forrásokon belüli részaránya a tavalyi év szeptember vége (6,7%) óta az idei év szeptember végére 0,3 százalékponttal (7%-ra) növekedett, hiszen mind a tavalyi év szeptember, mind az idén június végihez képest jobban nőtt állományuk (22,5%, illetve 4,5%-kal), mint a mérlegfőösszeg. A nominális saját tőke állomány növekedés egyúttal jelentős (13,3, illetve 3,9%-os) reálérték növekedést is jelent. A saját tőke növekedésében a meghatározó szerepet a belső tőkeképződés játszotta.

2003 szeptember végén a szövetkezeti hitelintézetek 3,7%-ának (6 takarékszövetkezet és 1 hitelszövetkezet) saját tőkéje egyelőre még kisebb volt a 2003 december 31-ig elérendő 100 millió forintos minimumösszegnél. A 100 millió forintnál kisebb saját tőkével rendelkező szövetkezeti hitelintézetek száma 2003. első félévének végéhez képest néggyel csökkent.

PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK

Piaci szereplők, koncentráció

A szektor bemutatása során az intézményeket az elemzett időszakban ténylegesen végzett tevékenység alapján soroltuk csoportokba9 .

31.táblázat: A pénzügyi vállalkozások száma tevékenység szerint (db)

Ténylegesen végzett tevékenység	Összesen			Közvetlen és/ vagy közvetett banki tulajdonban/irányítás alatt lévők
Ténylegesen végzett tevékenység	2002. 09.	2003. 06.	2003. 09.	2002. 09	2003. 06.	2003. 09
Lízingcégek	30	28	28	14	13	14
Pénzkölcsönzők	58	59	62	12	11	11
Ebből: kézizálog-hitelezők	12	11	10	-	-	-
Faktoring cégek	44	39	37	3	3	3
Vegyes tevékenységet folytatók	43	50	47	10	11	11
Egyéb tevékenységet folytatók	19	17	17	5	3	4
Pénzügyi vállalkozások összesen	193	193	191		41	43

Az engedélyezett pénzügyi vállalkozások összesített száma ugyan a tavalyi év, illetve az idei június végéhez képest nem változott jelentősen, mindamellett a szektor továbbra is állandó mozgásban van. Egyrészt a pénzügyi vállalkozások (egy része) végzett tevékenységeit rugalmasan, a piaci igényeknek megfelelően alakítja (ezáltal az adott cégek tevékenység szerinti besorolásunkban elmozdulhatnak), másrészt viszonylag jelentős számú megszűnés, beolvadások, illetve új cégek alapítása adja ki az időszak végére a „nettó” darabszámot. (A beszámoló írásakor is hét új alapítású társaság engedélyezési eljárása van folyamatban.)

A pénzügyi vállalkozások piacán a koncentráció változatlanul magas, 2003. szeptember végén a húsz legnagyobb céghez, az összes pénzügyi vállalkozás 10,5%-ához a mérlegfőösszeg 71,9%-a tartozott, a 30 legnagyobb mérlegfőösszegű vállalkozás, az összes pénzügyi vállalkozás 15,7%-a pedig a szektor összesített mérlegfőösszegének 81,4%-ával rendelkezett. (A tavalyi év azonos időpontjában a húsz legnagyobb cég a szektor összesített mérlegfőösszegének 71,4%-át, a 30 legnagyobb pedig a 81,9%-át tudhatta magáénak.)

9 A tavalyi év gyakorlatával ellentétben, amikor egy-egy céget csak akkor soroltunk be lízingcéggé, pénzkölcsönzővé vagy faktoring céggé, ha az adott tevékenységet csaknem kizárólagosan, legalább 98%-ban végezték, az idén már a legalább 90%-ot elérők is az adott csoport részét képezik. A változtatásra az egyes tevékenységi csoportok jobb elemezhetősége, a pénzügyi vállalkozási szektor megismerhetőbbé tétele miatt volt szükség, hiszen a korábbi szigorúbb kritériumú besorolás szerint igen magas volt a „vegyes tevékenységű” besorolású cégek aránya. A módosítást természetesen a bázisadatokra vonatkozóan is elvégeztük. Az egyéb tevékenységűek közé továbbra is azon vállalkozások kerültek, amelyek lízing, faktoring tevékenységet illetve pénzkölcsönzést nem, ehelyett egyet, vagy többet végeztek a következő tevékenységek közül: kereskedelmi tevékenység valutával, devizával; vagyonkezelés, kezességvállalás, bankgarancia, pénzügyi ügynök a bankközi pénzpiacon, elszámolás-forgalmi ügylet.

32.táblázat: Közvetlen és/vagy közvetett banki tulajdonban/irányítás alatt lévő pénzügyi vállalkozások száma és piaci részesedése a szektor* összesített

mérlegfőösszegéből 2003. szeptember végén

Lízingcégek

Pénzkölcsönzők

Faktoring cégek

Vegyes tevékenységű cégek

Egyéb

Összesen

cégek száma

Rész az összes mérleg-

főösszegből

cégek száma

rész az összes mérleg-

főösszegből

cégek száma

rész az összes mérleg-

főösszegből

cégek száma

rész az összes mérleg-

főösszegből

cégek száma

rész az összes mérleg-

főösszegből

cégek száma

rész az összes mérleg-

főösszegből

Banki tulaj.-i hátterűek összesen

63,8

72,9

51,1

82,0

94,6

73,9

Pénzügyi vállalkozások összesen

100,0

191

100,0

*szektor: pénzügyi vállalkozások összesen

A nagy mérlegfőösszeggel rendelkező pénzügyi vállalkozások döntő többsége - a 20 legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező cégből 16, a 30 legnagyobból 22 - banki tulajdoni hátterű cég. Ennek köszönhetően a szektor mérlegfőösszegéből való részarány tekintetében meglehetősen magas, összességében 73,9%-os a banki tulajdoni hátterű pénzügyi vállalkozások részesedése, miközben számukat tekintve az összes pénzügyi vállalkozásnak 22,5%-át alkotják. Ezen belül minden elemzési csoportban jelentős súlyú a banki tulajdoni hátterű pénzügyi vállalkozások részesedése. Még a legkisebb banki tulajdoni hátterű részesedéssel rendelkező csoportban, a faktoring cégek csoportjában is a csoport mérlegfőösszegének több mint a fele (51,1%-a) banki tulajdoni hátterű céghez tartozik. A lízingcégek esetében a banki hátterűek részesedése a mérlegfőösszegből már majdnem kétharmados (63,8%-os), a pénzkölcsönzőknél 72,9%-os, a vegyes tevékenységűeknél 82%- os, az egyéb tevékenységekkel foglalkozóknál pedig 94,6%-os volt 2003 szeptember végén.

A mérleg fő tételei

A pénzügyi vállalkozások szektora az utóbbi egy évben is dinamikusan bővült. A szektor mérlegfőösszege 2003. szeptember végére (1133 milliárd forint) az előző év azonos időpontjához képest 49,8%-kal, az előző negyedév végéhez képest – a korábbi idei negyedéves növekedési ütemektől valamelyest elmaradva - 7,1%-kal nőtt. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások összesített mérlegfőösszege tavaly szeptember vége óta 49,3%-kal, 2003. június végéhez képest 7,7%-kal nőtt.

A szektoron belül az utóbbi egy évben a pénzkölcsönzők csoportja növelte a legnagyobb mértékben (73,9%-os növekedés) a mérlegfőösszegét, a csoporton belül a banki tulajdonosi hátterű vállalkozások is csaknem azonos ütemben (71,3%-kal) bővültek. Őket követi a lízingcégek csoportja, amelyek átlagos mérlegfőösszeg bővülése a tavalyi év szeptemberéhez képest 45,1%-os, ezen belül a banki tulajdonosi hátterű lízingcégeké ennél magasabb, 64,4%- os volt.

A faktoring cégek csoportja a tavalyi második félévi dinamikus növekedését idén nem tudta folytatni, mérlegfőösszege 2003. szeptember 30-án így összességében már alig (0,1%-kal) haladta meg a tavaly szeptemberi értéket, 2003. június végéhez képest pedig 5,8%-kal

csökkent is a csoport összesített mérlegfőösszege. A csoport visszafogott mérlegfőösszeg mutatójában szerepet játszott például a lejárt követelések vásárlása piacának beszűkülése, de e mellett megemlítendő, hogy a tavalyi év azonos időpontjához képest héttel csökkent a kizárólagosan vagy csaknem kizárólagosan faktoring tevékenységgel foglalkozó cégek száma. A vegyes tevékenységet végző vállalkozások csoportjának mérlegfőösszege egy év alatt 42,1%-kal bővült, ezen belül a banki tulajdoni hátterű vegyes tevékenységet folytató cégek csoportjának mérlegfőösszege 34,7%-kal nőtt. Az úgynevezett egyéb tevékenységet folytatók összesített mérlegfőösszege 2002. szeptember végéhez képest 4,2%-kal csökkent.

1. box

A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének az utóbbi 2-3 évben bekövetkezett rendkívül dinamikus növekedésében a legfontosabb szerepet a pénzkölcsönzési tevékenység bővülése játszotta. (A pénzkölcsönzési tevékenység elemzésünkben a pénzkölcsönzők csoportjában és a vegyes tevékenységet folytatók csoportjában jelenik meg.) A pénzkölcsönzési tevékenységen belül is a gépjárművásárlásra nyújtott pénzkölcsönök állományemelkedése volt a meghatározó. Az ezzel foglalkozó pénzügyi vállalkozásoknak a gépjárművásárlásra nyújtott kölcsönei állományának dinamikus növelésére a Magyarországon az utóbbi években bekövetkezett gyorsan növő gépjárműéhség és az ügyfelek azon igénye adott lehetőséget, hogy a lízing formájú finanszírozás mellett/helyett egyre inkább a pénzkölcsön formájút preferálták. (Ugyanakkor a lízingtevékenység egésze – a gépjármű finanszírozáson belül a pénzkölcsön forma részbeni elszívó hatása ellenére is - jól prosperált, növekedett.)

Az utóbbi évek gépjárműéhségére jellemző adat, hogy 2001. január 1. és 2003. június

30. között 676 ezer (új és használt) gépjárművet hoztak forgalomba Magyarországon. Ezen - s az autókereskedőkön keresztül lebonyolódó további, már korábban Magyarországon forgalomba hozott használt – gépjárművek értékesítése során a pénzügyi vállalkozások jelentős finanszírozó szerepet játszottak. A gépjárműéhség (a keresleti oldal) felerősödését tekintve – a teljesség igénye nélkül – megemlíthetjük, hogy abban szerepet játszott a gépjárműállomány elöregedett volta, a cégkocsik – mint a vezető alkalmazottak jövedelem kiegészítő eszköze – iránti (cég)kereslet térhódítása, valamint főként a lakosság korábban is fizetőképesebb, de egyéb, viszonylag széles rétegeit érintő jövedelmi és fogyasztói színvonal javulás is. A korábban nemzetközi mércével kevéssé eladósodott lakosság bátran fordult a gépkocsivásárlást kölcsön formájában finanszírozó cégekhez, hiszen konstrukcióik fő kondícióit – a vásárolt gépkocsi rögtön az ügyfél tulajdonává vált, elfogadható mértékű kamatlábak, egyéb költségek – kedvezőnek, a törlesztést teljesíthetőnek ítélték meg.

A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének növekedési üteme, ezen belül a pénzügyi vállalkozások által nyújtott gépjárművásárlási kölcsön iránti igény növekedése 2003. harmadik negyedévében lassult. Figyelembe véve a lakosság gépkocsival való ellátottságának a jelenlegi – a korábbihoz képest lényegesen megnövekedett - mértékét, jövedelemalakulását és a jövőre vonatkozó várakozásait, a közeljövőben a gépjárművásárlási kölcsönállomány növekedési ütemének a további mérséklődésére számíthatunk. Erre a folyamatra erősít rá a deviza alapú kölcsönök iránti várható igénycsökkenés esetében a forint nagymértékű volatilitása (december elején bekövetkezett jelentős gyengülése), a forint alapúaknál pedig a forint kamatszint emelkedése. Emellett a forint gyengülése a már korábban megkötött devizaalapú ügyletek állományára is várhatóan negatív hatással lesz a növekvő előtörlesztési igény következtében mind a lízing, mind a pénzkölcsön formájú gépjármű finanszírozások esetében (és a forint alapú ügyleteknél sem kizárt a forint kamatláb emelkedés miatt esetleg megnövő előtörlesztési igény).

33.táblázat: A pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének alakulása

Megnevezés	Összes vállalkozás			Banki tulajdoni hátterűek
	Állomány (milliárd Ft)	Index (%)		Állomány (milliárd Ft)	Index (%)
	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003. 06.	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003. 06.
Lízingcégek	187,3	145,1	103,0	119,5	164,4	120,1
Pénzkölcsönzők	492,3	173,9	112,8	358,8	171,3	110,0
Ebből: kézizálog-hitelezők	12,2	118,8	102,2	-	-	-
Faktoring cégek	50,9	100,1	94,2	26,0	113,6	102,7
Vegyes tevékenységet folytatók	372,4	142,1	104,7	305,3	134,7	102,0
Egyéb tevékenység	30,0	95,8	100,4	27,7	96,1	101,8
Pénzügyi vállalkozások összesen	1133,0	149,8	107,1	837,3	149,3	107,7

A pénzügyi vállalkozások eszközeinek legnagyobb részét az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból származó követelései jelentették, 2003. szeptember végi részarányuk (86,2%) a tavaly szeptember végi részaránynál 0,7 százalékponttal magasabb, az idei június véginél 0,6 százalékponttal alacsonyabb volt. A banki tulajdonosi hátterű pénzügyi vállalkozásokban a csoport egészénél nagyobb volt (2003. szeptember végén 87,9%) az ügyfélkihelyezések eszközökön belüli súlya.

A pénzügyi vállalkozások értékpapírokban (és részesedésekben) megtestesülő eszközállományának az összes eszközökön belüli részaránya a 2002. szeptember végi 5,5%-ról 2003. szeptember végére 4%-ra csökkent. Az értékpapír állomány részarány visszaesése lényegében az állampapírok állományalakulásának köszönhető, ugyanis ezek összes eszközön belüli részaránya a tavaly szeptember végi 3,5%-ról 2,1%-ra csökkent.

43.ábra: A pénzügyi vállalkozások eszközstruktúrája

1200

1000

Milliárd forint

800

600

400

200

2002.09.

2003.06.

2003.09.

Ügyfelekkel szembeni követelések Értékpapírok és részesedések Aktív időbeli elhatárolások Egyéb

A pénzügyi vállalkozások ügyfélkihelyezés állomány növekedési üteme nagyjából a mérlegfőösszeg növekedési üteméhez hasonló mértékű volt, így a tavalyi év azonos időpontjához képest 51,1%-os, az előző negyedév végéhez viszonyítva 6,4%-os volt az ügyfélkihelyezés állomány emelkedése. Ezen belül a pénzügyi vállalkozások összesen 977,1 milliárd forint ügyfélkihelyezésének legnagyobb részével (75,3%-ával), 736 milliárd forinttal részesedő banki tulajdoni hátterű vállalkozások ügyfélkihelyezés állománya valamivel gyorsabban, tavaly szeptemberhez képest 52,5%-kal, az idei június végéhez képest pedig 6,8%-kal bővült.

Az ügyfélkihelyezéseiket az utóbbi egy évben a pénzkölcsönzők csoportja 78,6%-kal, a lízingcégeké 45,1%-kal, a vegyes tevékenységet folytató cégek csoportja 36,1%-kal növelte miközben a faktoring és az úgynevezett egyéb tevékenységet folytató cégek ügyfélkihelyezéseinek állományösszege nominálisan is (2,5, illetve 31,9%-kal) csökkent.

34.táblázat: A pénzügyi vállalkozások ügyfélkihelyezéseinek alakulása

Megnevezés	Összes vállalkozás			Banki tulajdoni hátterűek
	Állomány (milliárd Ft)	Index (%)		Állomány (milliárd Ft)	Index (%)
	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003.06.	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003.06.
Lízingcégek	166,0	145,1	101,5	106,2	159,7	117,2
Pénzkölcsönzők	438,4	178,6	112,7	323,4	178,1	109,4
Ebből: kézizálog-hitelezők	10,1	113,9	98,5	-	-	-
Faktoring cégek	39,6	97,5	103,8	20,7	105,1	106,0
Vegyes tevékenységet folytatók	331,4	136,1	101,7	284,0	133,9	100,9
Egyéb tevékenység	1,8	68,1	94,5	1,7	67,2	94,9
Pénzügyi vállalkozások összesen	977,1	151,1	106,4	736,0	152,5	106,8

A pénzügyi vállalkozások forrásai között tovább nőtt a már korábban is meghatározó szerepet játszó hitelintézeti források aránya. Az összes pénzügyi vállalkozás hitelintézetekkel szembeni kötelezettsége 2003. szeptember végén az összes forrás 81,2%-át (919,7 milliárd forintot) tett ki a 2002. szeptember végi 77,6%-os részesedéssel szemben. 2003. szeptember végén a banki tulajdoni hátterűek forrásainak 86,6%-át (725,4 milliárd forintot) jelentették a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, miközben ez az arányszám a megelőző év azonos időpontjában még csak 81,8% volt. A forrásokon belüli banki eredetarányt tovább növelte a banki tulajdoni hátterű cégek csoportja esetében a jegyzett tőkéből való jelentős (közvetlen és/vagy közvetett) banki részesedés.

A saját tőke állományának az utóbbi egy évben bekövetkezett 29,4%-os növekedése ellenére részaránya a tavalyi szeptember végi 13,1%-ról idén szeptember végére 11,3%-ra csökkent. A szektoron belül a banki tulajdoni hátterű vállalkozások esetében eleve alacsonyabb volt a saját tőke forrásokon belüli súlya (2002. szeptember 30.: 11,2%), s ez az arány 2003. szeptember végére 8,8%-ra mérséklődött. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az előző negyedév végéhez képest mind a szektor egészének, mind a banki tulajdonosi hátterű pénzügyi vállalkozások csoportjában nőtt valamelyest (0,3, illetve 0,4 százalékponttal) a saját tőke forrásokon belüli részaránya.

Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek forrásokon belüli aránya csökkenő trendet mutatott az utóbbi egy évben, részaránya a tavalyi év szeptember végi 2,1%-ról idén szeptember végére 1,7%-ra csökkent.

44.ábra: A pénzügyi vállalkozások forrásainak szerkezete

1200,0

1000,0

Milliárd forint

800,0

600,0

400,0

200,0

0,0

2002.09.

2003.06.

2003.09.

Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek Saját tőke Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Egyéb

A pénzügyi vállalkozások hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei különösen az utóbbi egy évben, de ezen belül az idei harmadik negyedévben is gyorsabban nőttek az összes forrás növekedési üteménél, mind a teljes pénzügyi vállalkozási szektort, mind a banki tulajdoni hátterű cégeket tekintve.

Az utóbbi egy évben a szektor átlagát (56,7%) meghaladó mértékben nőtt a pénzkölcsönzők csoportjának (80,1%-os növekedés) hitelintézetekkel szembeni kötelezettségének állománya.

A faktoring cégek és a vegyes tevékenységet folytatók csoportjának a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei is dinamikusan (28,7, illetve 39,3%-kal%-kal) növekedtek, ám ez az ütem elmaradt mind a szektor mérlegfőösszegének, mind a szektor átlagos hitelintézetekkel szembeni kötelezettségeinek növekedési üteme mögött. A faktoring cégek csoportjában a forrásokon belül a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek aránya továbbra is lényegesen alacsonyabb (44,9%) a szektor átlagánál (81,2%).

35.táblázat: A pénzügyi vállalkozások hitelintézetekkel szembeni kötelezettségei

Megnevezés	Összes vállalkozás			1. Banki tulajdoni hátterűek
	Állomány (milliárd Ft)	Index (%)		Állomány (milliárd Ft)	Index (%)
	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003.06.	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003.06.
Lízingcégek	160,7	147,8	104,5	106,8	162,7	116,4
Pénzkölcsönzők	418,8	180,1	112,0	325,9	183,6	109,9
Ebből: kézizálog-hitelezők	9,2	116,1	100,9	-	-	-
Faktoring cégek	22,9	128,7	104,4	12,7	168,3	104,9
Vegyes tevékenységet folytatók	317,3	139,3	103,7	280,1	134,9	102,7
Egyéb tevékenység	0,1	-	110,6	0,0	-	-
Pénzügyi vállalkozások összesen	919,7	156,7	107,5	725,4	158,2	107,8

Az utóbbi egy évben a devizaeszközök és a devizaforrások csaknem megegyező ütemben (80,4, illetve 80,5%-kal) nőttek, ez az ütem azonban lényegesen meghaladta a pénzügyi vállalkozások mérlegfőösszegének (49,8%-os) növekedési ütemét. 2003. szeptember 30-án a pénzügyi vállalkozások eszközeinek 14,6%-a, 164,9 milliárd forint, forrásainak 39,1%-a, 442,6 milliárd forint volt devizaforrás. (Egy évvel azelőtt a megfelelő arányok még csak 12,1, illetve 32,4% voltak.) A mérlegen belül tehát jelentős, 277,7 milliárd forint értékű devizaforrás többlet alakult ki. A devizaeszközök és a devizaforrások mellett a devizaforrás többlet mérlegfőösszeghez viszonyított aránya is (20,3%-ról 24,5%-ra) megnövekedett az utóbbi egy év folyamán. A devizaforrás többlet mérlegfőösszeghez mért aránya az idei harmadik negyedév során csökkent valamelyest, hiszen az 2003. június végén még 25% volt. (A devizaeszköz és forrás növekedés mértékének megítéléséhez segítséget nyújtó információ, hogy az euro mindössze 4,7%-kal került többe 2003. szeptember 30-án, mint 2002. szeptember végén, s a forint (eurohoz számított) leértékelődési üteme nagyon hasonló volt a belső piacon való leértékelődéséhez, hiszen a fogyasztói árak is éppen 4,7%-kal nőttek 2002. szeptemberre és 2003. szeptembere között).

A pénzügyi vállalkozások mérlegen kívüli függő és jövőbeni kötelezettségei 2003. szeptember végén 226 milliárd forintot tettek ki. Ez 40,1%-kal több mint a 2002. szeptember végi összeg. A mérlegen kívüli kötelezettségek mérlegfőösszeghez mért aránya a tavaly szeptember végi 21,3%-ról 2003. szeptember 30-ra 17%-ra csökkent. A mérlegen kívüli kötelezettségek 91,3%-a hét céghez, 55,1%-a egy céghez kötődött.

Ügyfélportfolió

A portfolió minőséget, illetve annak változását az ügyfélportfolió lejárat szerinti összetételének változásával, valamint az ügyfelekkel szembeni követelésekkel szemben elszámolt értékvesztésnek az összes megfelelő követeléshez mért arányával (arányváltozásával) jellemzzük.

36.táblázat: A lízing10 követelések minőségi összetétele lejárat szerint (érték

alapján, %)

Megnevezés	Tőke- és kamatkövetelés összesen
Megnevezés	2002. 09.	2003. 06.	2003. 09.
Pénzügyi lízing összesen	100,0	100,0	100,0
Nem lejárt	96,3	95,7	95,3
Lejárt összesen	3,7	4,3	4,7
Ebből: 1-30 nap	1,4	1,3	1,6
31-90 nap	0,5	0,7	0,8
91-180 nap	0,7	0,5	0,5
181-365 nap	0,4	0,6	0,6
1 év felett	0,7	1,2	1,2

A lízing és vegyes tevékenységet folytató cégek lízing követeléseinek lejárat szerinti minőségi összetétele a tavalyi év szeptemberéhez képest valamelyest romlott. Az egy évvel

10 A lízing és vegyes tevékenységet folytató cégek adatai együttesen.

ezelőtti állapothoz képest 1 százalékponttal növekedett a lejárt követelések aránya, miközben valamelyest a lejárt követelések összetétele is a régebben lejárt követelések felé tolódott el.

A lízing követelések értékvesztési aránya ugyanakkor a 2002. szeptember végi 2,4%-s értékről idén szeptember végére 1,4%-ra csökkent.

37.táblázat: A pénzkölcsön szerződések11 minőségi összetétele lejárat szerint (érték

alapján, %)

Megnevezés	Tőke- és kamatkövetelés összesen
Megnevezés	2002. 09.	2003. 06.	2003. 09.
Pénzkölcsön nyújtás állomány (zálog is) összesen	100,0	100,0	100,0
Nem lejárt	95,5	95,1	95,5
Lejárt összesen	4,5	4,9	4,5
Ebből: 1-30 nap	1,9	2,1	2,1
31-90 nap	0,9	0,8	0,8
91-180 nap	0,5	0,5	0,4
181-365 nap	0,6	0,5	0,5
1 év felett	0,6	1,0	0,8

A pénzkölcsön szerződések lejárat szerinti minőségi összetétele 2003. szeptember végén a tavaly szeptember végi állapotihoz lényegében nagyon hasonló, ami egyúttal azt jelenti, hogy a 2003. júniusihoz képest valamelyest javult a minőségi összetétel.

Ugyanakkor az értékvesztési arány a pénzkölcsön szerződések esetében a 2002. szeptember végi 1,3%-ról 2003. szeptember végére 1,7%-ra nőtt.

38.táblázat: A faktoring ügyletek12 minőségi összetétele (érték alapján, %)

Megnevezés	Beszerzési érték szerint
Megnevezés	2002. 09.	2003. 06.	2003. 09.
Faktoring ügyletek összesen	100,0	100,0	100,0
Nem lejárt	58,6	56,4	57,4
Lejárt összesen	13,5	10,6	10,6
Ebből: 1-30 nap	2,3	3,2	3,2
31-90 nap	1,2	1,7	1,5
91-180 nap	0,9	1,0	1,1
181-365 nap	1,0	1,3	1,3
1 év felett	7,9	3,4	3,5
Lejártan vásárolt	27,9	33,0	32,0

A faktoring ügyletek lejárat szerint besorolásában 2002. szeptember végéhez képest 1,2 százalékponttal csökkent a nem lejárt követelések aránya. A lejárt állományt tekintve az utóbbi egy évben a lejártan vásárolt követelések aránya megnövekedett, miközben a nem lejártan vásárolt, de időközben lejárt állomány aránya lecsökkent.

A faktoring ügyletek értékvesztési aránya a 2002. szeptember végi 11,9%-ról 2003. szeptemberére 9,6%-ra csökkent.

11 A pénzkölcsönzési és a vegyes tevékenységet folytató cégek adatai együttesen.

12 A faktoring és vegyes tevékenységet folytató cégek adatai együttesen.

Eredmény

39.táblázat: A pénzügyi vállalkozások adózás előtti eredménye

Ténylegesen végzett tevékenység	Összes vállalkozás		Banki tulajdoni hátterűek
	millió Ft
	2002. I-III. negyedév	2003. I-III. negyedév	2002. I-III. negyedév	2003. I-III. negyedév
Lízingcégek	1300,2	2570,0	546,6	1519,5
Pénzkölcsönzők	6507,8	12724,8	3817,0	8446,9
Ebből: kézizálog hitelezők	866,6	785,7	-	-
Faktoring cégek	3759,3	4071,3	176,7	707,2
Vegyes tevékenységet folytatók	4206,5	10297,1	2776,6	4826,6
Egyéb tevékenységet végzők	1163,7	2112,0	1095,9	2033,4
Pénzügyi vállalkozások összesen	16937,6	31775,2	8412,8	17533,7

A szektor adózás előtti eredménye 2003 első háromnegyed évében (31,8 milliárd forint) nominálisan 87,6%-kal volt magasabb a tavalyi hasonló időszakinak. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások csoportjában még ennél is gyorsabban, 108,4%-kal nőtt az adózás előtti eredmény.

A pénzkölcsönzők csoportja termelte a szektor összes adózás előtti eredményének 40%-át, 12,7 milliárd forintot, összegszerűen ez csaknem kétszer annyi volt, mint a tavalyi év azonos időszakának eredménye. Az arányokat tekintve a banki tulajdoni hátterű pénzkölcsönzők még nagyobb mértékben (48,2%-kal) részesedtek a szektor banki tulajdoni hátterű cégeinek adózás előtti eredményéből, s az eredményük összege is több mint a duplájára (121,3%-kal) nőtt tavaly óta.

A lízingcégek eredménynövekedési dinamikája még a pénzkölcsönzőkét is meghaladta, mind a csoport egészének (97,7%-os növekedés), mind pedig a banki tulajdoni hátterű cégek csoportjának (178%-os növekedés) a tekintetében.

A faktoring cégek csoportjában összességében az eredmény csak kismértékben (8%-kal) nőtt, ugyanakkor a(z eredménytermelés tekintetében viszonylag kis súllyal rendelkező) banki tulajdoni hátterű faktoring cégek csoportja a négyszeresére növelte az eredményét.

A vegyes tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozások csoportjának eredménye a csoport egészét tekintve 144,8%-kal, ezen belül a banki tulajdoni hátterű cégek csoportjában 73,8%- kal nőtt.

Az egyéb tevékenységet végzők csoportja eredményének növekedési üteme ugyan elmaradt a szektor átlagától, de így is meghaladta a 80%-ot.

Jövedelmezőség

40.táblázat: A pénzügyi vállalkozások súlyozott eszközjövedelmezőségi

mutatói (%)

	Összes vállalkozás		Banki tulajdoni hátterűek
	2002. I-III. negyedév	2003. I-III. negyedév	2002. I. félév	2003. I. félév
Eszközjövedelmezőség (annualizált ROA)	5,13	6,41	2,89	3,36
Tőkejövedelmezőség (annualizált ROE)	38,49	56,54	25,18	37,44

A pénzügyi vállalkozások szektor (annualizált) eszközjövedelmezősége (ROA) a nyereség dinamikus emelkedése következtében (6,41%-ra) nőtt a – már igen magas - bázisidőszaki értékhez (5,13%) képest. A banki tulajdoni hátterű vállalkozások eszközjövedelmezősége szintén növekedett (2,89%-ról 3,36%-ra), de az eszközjövedelmezőség abszolút értéke, illetve a növekedés mértéke elmaradt a teljes szektort jellemzőtől.

Mivel a szektor átlagos saját tőke állományának növekedési üteme lényegesen elmaradt az átlagos eszközállomány növekedési ütemtől, így a szektor (annualizált) tőkejövedelmezősége (ROE) még az eszközjövedelmezőségnél is lényegesen nagyobb mértékben javult 2002. első háromnegyed évéhez képest. A szektor egészében 38,49%-ról 56,54%-ra nőtt a ROE. Habár a banki tulajdoni hátterű vállalkozások esetében a ROE alakulására is igaz, hogy egyrészt a szektor átlagától elmaradó mértékben nőtt, másrészt abszolút értékét tekintve is alacsonyabb, mint a szektorátlag, ám a banki tulajdoni hátterű cégek átlagos tőkejövedelmezősége 2003. első felében mindezek ellenére is igen magasnak mondható (%).

Tőkehelyzet

A pénzügyi vállalkozások szektorában a jegyzett tőke 2002. szeptembere és 2003. szeptembere között mindössze 3,3%-kal nőtt. Ennek megfelelően a jegyzett tőke forrásokon belüli részaránya a tavaly szeptember végi 5,7%-ról 2003. szeptember végére 4%-ra csökkent.

A szektor saját tőkéjének alakulása (egy év alatt 29,4%-os növekedés) lényegesen kedvezőbb volt a jegyzett tőkéjénél, ugyanakkor állomány emelkedése közel sem érte el a mérlegfőösszeg növekedési ütemét, így a mérlegen belüli részaránya a 2003. szeptember végi 13,1%-ról idén szeptember végére 11,3%-ra csökkent.

Itt kell megjegyeznünk, hogy a tőkére vonatkozó szabályozási követelmény ugyan 2003. január 1-től változott (emelkedett) meg, ám a legtöbb érintett pénzügyi vállalkozás már 2002. szeptember vége előtt végrehajtotta az új követelményeknek megfelelő tőkeemelést. Részben ennek tudható be a tavaly szeptember végi bázishoz képest mutatkozó kevéssé markáns növekedés.

Ugyanakkor 2003. június végéhez képest mind a jegyzett tőke (10,6%), mind a saját tőke (9,8%) gyorsabb ütemben nőtt, mint a mérlegfőösszeg (7,1%).

41.táblázat: A pénzügyi vállalkozások jegyzett és saját tőkéjének alakulása

Megnevezés	Állomány (milliárd forint)	Index (%)		Forrásokon belüli részarány (%)
Megnevezés	2003. 09.	2003. 09. / 2002. 09.	2003. 09. / 2003.06.	2002. 09.	2003. 06.	2003. 09.
Jegyzett tőke	44,9	103,3	110,6	5,7	3,8	4,0
Saját tőke	128,1	129,4	109,8	13,1	11,0	11,3

2003. szeptember végén 11 pénzügyi vállalkozásnak a saját tőkéje nem érte el az előírt 50 millió forintos minimumösszeget. A fentiek közül 4-nek a saját tőkéje a Gt-ben előírt, jegyzett tőkéhez mért kétharmados arányt sem érte el. Egy cég saját tőkéje ugyan elérte az 50 millió forintot, ám nem érte el jegyzett tőkéje kétharmadát.

TŐKEPIAC

Befektetési vállalkozások

A piac szereplői

Az árutőzsdei tagok 2003. december 31-ig eldönthetik, hogy – végezni kívánt tevékenységüknek megfelelően - befektetési vállalkozássá, vagy árutőzsdei szolgáltatóvá alakulnak-e át. A Hungarograin Tözsdeügynöki Szolgáltató Rt. már meghozta döntését, és 2003. szeptemberében az engedélyt is megkapta a befektetési szolgáltatói tevékenység végzésére. Mivel azonban a tényleges befektetési szolgáltatói tevékenységét csak a későbbiekben kezdi meg, így a harmadik negyedévre vonatkozóan adatot sem küldött. Összességében tehát az előző negyedévinek megfelelően 24 befektetési vállalkozás teljesített adatszolgáltatást 2003. harmadik negyedévére vonatkozóan.

42.táblázat: Adatszolgáltatást teljesítő befektetési vállalkozások számának

alakulása (darab)

2000. december 31-én:	48
2001. december 31-én:	37
2002. szeptember 30-án:	25
2002. december 31-én:	25
2003. szeptember 30-án:	24
Ebből: bizományos	2
kereskedő	13
befektetési társaság	9

A mérleg fő elemei

A befektetési vállalkozások szektorának összesített mérlegfőösszege – az előző negyedévi jelentős növekedés után - 2003. harmadik negyedévében lényegesen (13,1%-kal, 94,8

xxxxxxxx forintra) esett vissza az előző negyedév végi állományhoz képest. (A második negyedévi növekedésben, s a mostani visszaesésben egyaránt nagy szerepe volt egy pénzügyi tulajdonosi hátterű társaságnak. A társaság a második negyedévben jelentősen növelte értékpapír állományát, amihez rövid lejáratú forrást az anyabank biztosított számára. 2003. harmadik negyedévében a cégnek mind az értékpapír állománya, mind rövid lejáratú forrásai számottevően csökkentek, bár továbbra is lényegesen magasabb a szintjük a 2003. március véginél.) A tavalyi év azonos időpontjához képest a szektor mérlegfőösszege 4,6%-kal nőtt.

A mérleg eszköz oldalának szerkezetét tekintve továbbra is a forgóeszközök teszik ki az eszközök döntő hányadát (2003. szeptember: 89,6%) A forgóeszközök közül az egy évvel azelőttihez képest a pénzeszközök és a követelések részesedése (2, illetve 4,5 százalékponttal) megnőtt, az értékpapíroké viszont ezzel egyidejűleg (6,4 százalékponttal) lecsökkent. Mindamellett továbbra is az összes eszköz több mint fele (52,8%-a) értékpapírokban testesül meg. Az értékpapírok 81,9%-a állampapír.

43.táblázat: A befektetési vállalkozások eszközei

Megnevezés	Állomány (millió forint)	Megoszlás			Index (%)
	Állomány (millió forint)	2002.09.	2003.06.	2003.09.	2003.09./ 2002.09.	2003.09./ 2003.06..
	2003. 09.	2002.09.	2003.06.	2003.09.	2003.09./ 2002.09.	2003.09./ 2003.06..
Forgóeszközök	84897,4	89,4	91,6	89,6	104,8	84,9
Pénzeszközök	11002,7	9,6	9,3	11,6	125,9	107,9
Értékpapírok	49145,5	58,2	53,5	51,8	93,2	84,1
Követelések	24743,9	21,6	28,7	26,1	126,5	79,1
Ügyfelekkel szembeni követelések	4021,9	4,0	2,8	4,2	111,2	132,9
Készletek	5,3	0,0	0,0	0,0	933,2	77,1
Befektetett eszközök	8210,9	8,6	7,1	8,7	105,1	106,7
Befektetett pénzügyi eszközök	5263,2	3,9	4,3	5,6	147,7	113,2
Immateriális javak	685,4	1,0	0,7	0,7	78,9	91,2
Tárgyi eszközök	2262,3	3,7	2,1	2,4	66,9	98,7
Aktív időbeli elhatárolások	1684,1	1,9	1,4	1,8	95,7	112,1
Eszközök összesen	94792,3	100,0	100,0	100,0	104,6	86,9

2003. szeptember végén a befektetési vállalkozások forrásainak 62,5%-át a kötelezettségek tették ki kötelezettségek. Ez az arány lényegesen magasabb, mint a tavalyi szeptember végi 57,9%, de alacsonyabb az idei első félév végi 67,7%-nál. A kötelezettségek csaknem egésze rövid lejáratú kötelezettség volt.

A források második legnagyobb súllyal rendelkező része a befektetési vállalkozások saját tőkéje volt. A szektor saját tőke állománya 2003. szeptember 30-án (34,4 milliárd forint) nominálisan is alacsonyabb volt, mint egy évvel azelőtt (37,2 milliárd forint), ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a visszaesésben szerepet játszik a befektetési vállalkozások számának a tavaly szeptember óta bekövetkezett csökkenése is. Mindamellett a saját tőke forrásokon belüli részaránya (36,3%) is alacsonyabb volt idén szeptember végén, mint egy évvel azelőtt (41%).

A céltartalékoknak mind az állománya (324 millió forintról 84,8 millió forintra), mind a forrásokon belüli részaránya (0,4 százalékról +0,0%-ra) lényegesen alacsonyabb, mint tavaly szeptember végén.

44.táblázat: A befektetési vállalkozások forrásai

Megnevezés	Állomány (millió forint	Megoszlás			Index (%)
	Állomány (millió forint	2002.09.	2003.06.	2003.09.	2003.09./ 2002.09.	2003.09./ 2003.06.
	2003. 09.	2002.09.	2003.06.	2003.09.	2003.09./ 2002.09.	2003.09./ 2003.06.
Kötelezettségek	59250,4	57,9	67,7	62,5	112,9	80,1
Rövid lejáratú kötelezettségek	59195,8	57,9	67,7	62,4	112,8	80,1
Hosszú lejáratú kötelezettségek	54,6	0,0	0,0	0,1	621,8	100,5
Hátrasorolt kötelezettségek	0,0	0,0	0,0	0,0	-	-
Passzív időbeli elhatárolások	1002,5	0,7	0,7	1,1	158,6	135,8
Céltartalékok	84,8	0,4	0,0	0,1	26,2	548,8
Saját tőke	34454,7	41,0	31,6	36,3	92,7	100,0
Források összesen	94792,3	100,0	100,0	100,0	104,6	86,9

Adózás előtti eredmény

A befektetési vállalkozási szektor adózás előtti eredménye 2003. első háromnegyed évében 2283,2 millió forint volt, ami az előző év azonos időszakinál 17,8%-kal volt alacsonyabb. A szektor harmadik negyedévi gyenge teljesítményére rávilágít, hogy az eredmény az első félévi teljesítmény alapján még 44,6%-os növekedési dinamikát mutatott, illetve az, hogy a szektor 2003. július-szeptemberben összességében mindössze 155,3 millió forint nyereséget termelt. Az idei háromnegyed évi eredmény a 17 darab nyereséges cég 3186,5 millió forint nyereségének és a 7 darab veszteséges vállalkozás 903,3 millió forint veszteségének eredőjeként alakult ki. A tavalyi év azonos időszakához (154,7 millió forinttal) csökkent a nyereséges vállalkozások együttes nyeresége, miközben a veszteségesek vesztesége (339,4 millió forinttal) nőtt.

A bizományosok 2003. első háromnegyed évében sem tudtak nyereségesen működni. Az értékpapír kereskedők közül 3 veszteséggel, 10 nyereséggel zárta a negyedévet. A befektetési társaságok közül 2 volt veszteséges a 7 nyereséges céggel szemben, s a szektor összes adózás előtti eredményének 70,4%-a a befektetési társaságok csoportjában képződött.

A tulajdonosi háttér szerinti csoportosításban a pénzügyi hátterű befektetési vállalkozások termelték a szektor idei első háromnegyed évi adózás előtti eredményének 72,3%-át (1651,9 millió forintot). Ugyanakkor éppen ebben a csoportban található az a három cég, amelyiknek az idei első félévhez képest jelentősen - a szektor összesített teljesítményét érdemben befolyásoló módon - romlott a teljesítménye. Bár a szektor egésze nélkülük is halványabb teljesítményt mutatott, mint az az idei első félévi teljesítményt látva várható lett volna, mégis kiemelendő, hogy ez a három cég együttesen 734,1 millió forinttal rosszabb eredménypozíciót zárt 2003. szeptember végén, mint amilyen a 2003. június végi együttes pozíciójuk volt.

A független hátterű befektetési vállalkozások közül az 5 veszteségessel szemben 11 bizonyult nyereségesnek. A függetlenek csoportjának idei első háromnegyed évi adózás előtti eredménye 73,2%-kal volt magasabb az előző évi azonos időszaki összegnek.

45.táblázat: A befektetési vállalkozások adózás előtti eredménye

	veszteségesek				nyereségesek				a szektor eredménye
	száma (darab)		vesztesége (millió forint)		száma (darab)		nyeresége (millió forint)		(millió forint)
	2002.09.	2003.09.	2002.09.	2003.09.	2002.09.	2003.09.	2002.09.	2003.09.	2002.09.	2003.09.
Bizományos és kereskedő	4	5	105,2	132,2	11	10	720,8	808,3	615,6	676,1
Társaság	5	2	458,7	771,1	5	7	2620,4	2378,2	2161,7	1607,1
Összesen	9	7	563,9	903,3	16	17	3341,2	3186,5	2777,3	2283,2
Független	7	5	233,1	163,6	9	11	597,5	794,9	364,4	631,3
Pénzügyi hátterű	2	2	330,8	739,7	7	6	2743,7	2391,5	2412,9	1651,9

Jövedelmezőség

A szektor harmadik negyedévi romló eredményessége természetesen megmutatkozik a jövedelmezőség romlásában is: amíg 2003. I. féléve után még 12,3%-os (annualizált) tőkejövedelmezőségről számolhattunk be, addig ez az érték a háromnegyed évet tekintve 8,9%-ra csökkent.

Kedvező, hogy az idei első félévihez képest a bizományosok negatív tőkejövedelmezősége csaknem a felére (-11,9%-ról –6%-ra) csökkent. A befektetési társaságok csoportjában viszont lényegesen romlott a ROE mutató az elmúlt negyedév folyamán (2003. I. félév: 11,1%, 2003. I-III. negyedév: 7,6%). Bár a III. negyedévet az értékpapír kereskedők is gyengébben zárták a korábbinál, továbbra is a kereskedőknek a legmagasabb a ROE értéke (15,2%).

A tulajdonosi hátteret tekintve a pénzügyi tulajdonosi hátterű vállalkozások csoportjának 2003. I-III. negyedévi tőkejövedelmezősége (8,9%) lényegesen romlott a 2003. I. félévi értékhez (14,5%) képest, így – a független befektetési vállalkozások egyidejű teljesítményjavulásával – tőkejövedelmezőségük már alig haladja meg a független befektetési vállalkozások tőkejövedelmezőségét.

46.táblázat: A befektetési vállalkozások tőkejövedelmezősége (ROE) (%)

Megnevezés	ROE (annualizált,%)
Megnevezés	2003. I. félév	2003. I-III. negyedév
Bizományos	-11,9	-6,0
Kereskedő	19,0	15,2
Társaság	11,1	7,6
Összesen	12,3	8,9
Független	7,0	8,7
Pénzügyi hátterű	14,5	8,9

Tőkehelyzet

A befektetési vállalkozások szektorának saját tőke állománya 2003. szeptember végén 34,4 milliárd forint volt, ami 2,8 milliárd forinttal, 7,3%-kal volt kevesebb, mint egy évvel azelőtt. (A csökkenés mértéke kisebb volt a szektorból tavaly kilépő OTP Értékpapír Rt. 4,5 milliárd forintos, tavaly szeptember végi saját tőke állományánál, a piacon maradt 24 cégnek tehát valamelyest (5,5%-kal) nőtt az együttes saját tőke állománya 2002 szeptembere óta.) A

szektor saját tőke állománya 2003. szeptember végén gyakorlatilag megegyezett a második negyedév végi értékkel.

A saját tőke jegyzett tőke hányados a szektor egészében a 2002. év végi 183,7%-ról 2003. szeptemberére 167,4%-ra csökkent. Ezen belül a kereskedők hányadosa 119,9%-ról 128,6%- ra nőtt, miközben a bizományosé 463,5%-ról 252,3%-ra, a társaságoké pedig 201,6%-ról 178,8%-ra csökkent. 2003. szeptember végén a pénzügyi hátterű vállalkozások hányadosa (186,9%) lényegesen meghaladta a függetlenekét (135,7%). Markáns különbség van az első háromnegyed évben nyereséges cégek hányadosa (186,5%) és az idei első kilenc hónapot veszteséggel záróké (98,5%) között.

2003. szeptember 30-án ugyan minden befektetési vállalkozás saját tőke jegyzett tőke hányadosa meghaladta a Gt.-ben-ben előírt minimális kétharmados értéket. (Ugyanakkor figyelmeztető jel lehet, hogy hat cég saját tőkéje kisebb volt jegyzett tőkéjénél – ebből két cégé alig haladta meg a kétharmados értéket - valamint az, hogy a megelőző negyedév végén még csak négy vállalkozás saját tőkéje maradt el a jegyzett tőke összegétől.)

A befektetési vállalkozások szavatoló tőke állománya 2003. szeptember végén (30,9 milliárd forint) 2,5%-kal magasabb volt a tavalyi szeptember véginél, az előző negyedév végi összegtől viszont 1,3%-kal elmaradt. Mindamellett a szektor szavatoló tőke állománya továbbra is többszöröse (2003. szeptemberében 5,2-szerese) a kockázatok fedezéséhez szükséges minimális szavatoló tőke összegének (,ami a korrigált mérlegfőösszeg 8%-ának megfelelő összeget és a devizaárfolyam- áru- és kereskedési könyvi kockázatok együttes tőkekövetelményét foglalja magában).

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL LEBONYOLÍTOTT ÉRTÉKPAPÍR- FORGALOM

Azonnali értékpapír-forgalom

2003. harmadik negyedévében a befektetési szolgáltatók összesen 10436 milliárd Ft azonnali értékpapírforgalmat bonyolítottak, 8,2%-kal kevesebbet, mint az előző negyedévben. A tőzsdei forgalom az előző negyedévhez képest 13,1%-kal, a tőzsdén kívüli forgalom pedig 7,4%-kal csökkent. Az értékpapírokkal továbbra is döntően, 78,1%-ban saját számlára kereskedtek.

milliárd Ft

9 000

8 000

7 000

6 000

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

Tőzsdei

bizományos

Tőzsdei saját számlás

OTC

bizományos

OTC saját számlás

45.ábra: Azonnali értékpapír-forgalom piaconként (kétszeres)

2002. I.

n.év

2002. II.

n.év

2002. III.

n.év

2002. IV.

n.év

2003. I.

n.év

2003.

II.n.év

2003.

III.n.év

Az azonnali értékpapír-forgalom meghatározó részét - a harmadik negyedévben 87,0%-át - továbbra is a tőzsdén kívüli forgalom adta, mert a forgalom döntő részét az állampapírok tették ki, amelyekkel főleg a tőzsdén kívül kereskednek. A harmadik negyedévben a bankok részesedése a teljes azonnali értékpapír-forgalomban az második negyedévi 57,9%-ról 55,8%-ra módosult.

47.táblázat: A befektetési szolgáltatók azonnali piaci értékpapír-forgalma 2003.

harmadik negyedévében

	Xxxxxxxx (milliárd Ft)			Megoszlás (%)
	bank	befektetési vállalkozás	ÖSSZESEN	bank	befektetési vállalkozás	ÖSSZESEN
tőzsdei	540	814	1 354	5,2	7,8	13,0
bizományos	345	728	1 073	3,3	7,0	10,3
saját számlás	195	86	281	1,9	0,8	2,7
tőzsdén kívüli	5 802	3 280	9 082	55,6	31,4	87,0
bizományos	388	825	1 213	3,7	7,9	11,6
saját számlás	5 414	2 455	7 869	51,9	23,5	75,4
ÖSSZESEN	6 343	4 093	10 436	60,8	39,2	100,0
bizományos	733	1 553	2 286	7,0	14,9	21,9
saját számlás	5 609	2 540	8 150	53,8	24,3	78,1

A harmadik negyedévben az azonnali teljes (tőzsdén kívüli és tőzsdei) értékpapírpiacon 73,6%-ban állampapírokkal, 19,9%-ban részvényekkel, 3,8%-ban egyéb értékpapírokkal és 2,8%-ban egyéb kötvényekkel kereskedtek.

46.ábra: Az azonnali teljes (tőzsdén kívüli és tőzsdei) értékpapír-forgalom

megoszlása termékenként

egyéb kötvény 3,5%

egyéb értékpapír 4,3%

részvény 21,5%

állampapír 70,6%

2003. második negyedév

egyéb értékpapír 3,8%

egyéb kötvény 2,8%

részvény 19,9%

állampapír 73,6%

2003. harmadik negyedév

Állampapírok

Az állampapírokkal továbbra is döntő részben, a második és harmadik negyedévben egyaránt 98,2%-ban a tőzsdén kívül kereskedtek 62%-ban a bankok, 34,5%-ban pedig a befektetési vállalkozások, a maradék 3,5% tőzsdei forgalom volt.

47.ábra: Állampapír-forgalmazás 2003 harmadik negyedévében

tőzsde - bank (3,4%)

tőzsde - bef. vállalk. (0,1%)

OTC-bef. vállalk.

(34,5%)

OTC-bank

(62%)

tőzsdei - bank

tőzsdei - bef. vállalkozás

OTC - bank

OTC - bef. vállalkozás

Az állampapír-állomány árfolyamértéken 2002 második félévben és 2003 első negyedévben gyorsuló ütemben növekedett, majd 2003 második negyedévben stagnált a harmadik negyedévben pedig ismét 3,9%-kal, 295,5 milliárd Ft-tal növekedett. Szeptember végén az állomány 14,4%-kal, 997,5 milliárd Ft-tal meghaladta a 2002 végit. (Megjegyzendő, hogy az állomány piaci értékét befolyásolta, hogy a hozamok emelkedése miatt a korábban kibocsátott

állományok árfolyama csökkent. Emiatt a teljes állampapír-állomány piaci értéke június végén alig haladta meg a március végi szintet, azaz stagnált.)

A nettó állampapír-piaci kibocsátás13 2003 első negyedévben összesen 562,7 (242,8 + 225

+ 94,9) milliárd Ft, a második negyedévben 261,2 (114,4 + 136 + 10,8) milliárd Ft, a harmadik negyedévben pedig 253,2 (125,6+181,7–54,1) milliárd Ft volt. Az állampapír- kibocsátás ütemezésénél az ÁKK elsősorban az államháztartás finanszírozási igényét, a kamatok és a kereslet alakulását, a potenciális vevők, köztük kiemelten a bankok, likviditási helyzetét együttesen mérlegelte.

A harmadik negyedévben az állampapírok lejárat szerinti összetétele – hasonlóan a korábbi negyedévekhez - a hosszabb lejáratú papírok irányába tolódott. Az államkötvények aránya a teljes állományban a március végi 71,2%-ról és a június végi 71,6%-ról szeptember végére 71,8%-ra növekedett, a kincstárjegyek aránya ugyanakkor természetesen csökkent a június végi 27,9%-ról 27,7%-ra. Az MNB kötvények aránya a június végi 0,5%-ról 0,4%-ra módosult.

milliárd Ft 9000

8000

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

2001 2001 2001 2002 2002 2002 2002 2003 2003 2003

MNB kötvény

Kincstárjegy Államkötvény

48.ábra: Az állampapír-állomány alakulása fajtánként

II.n.év

III.n.év

IV.n.év

I.n.év

II.n.év

III.n.év

IV.n.év

I.n.év

II.n.év

III.n.év

Szeptember végén az állampapírok 28,8%-át a külföldiek, 23,5%-át a bankok, 19,4%-át a biztosítók és nyugdíjpénztárak együttesen, 11,6%-át pedig a háztartások birtokolták.

13 Nettó állampapír-piaci kibocsátás = állampapír értékesítés - állampapír törlesztések.

millió Ft

2500000

2300000

2100000

1900000

1700000

1500000

1300000

1100000

900000

700000

2003

2002

2001

Bankok és bef. alapok (2003. III.n.év:23,5%)

Biztosítók,

nyugdíjpénztárak (2003 III.

n.év:19,4%)

Háztartások

(2003. III.n.év:11,6%)

Külföld (2003. III.n.év:28,8%)

49.ábra: A legnagyobb tulajdonosok állampapír-állományának alakulása

II.negyedév

III.negyedév

IV.negyedév

I.negyedév

II.negyedév

III.negyedév

IV.negyedév

I.negyedév

II.negyedév

III.negyedév

A külföldiek állampapír-vásárlása - mint azt már korábban leírtuk - 2002 harmadik negyedévétől gyorsuló ütemben növekedett, ám a januári rendkívüli jegybanki intézkedések (pl. kamatvágás) és a forint árfolyamának sáveltolása elbizonytalanította a külföldi befektetőket, így a második negyedévben 18,7 milliárd forinttal csökkent az állampapír- állományuk. A harmadik negyedévben azonban ismét dinamikus vásárlás jelezte a bizalom helyreállását, a külföldiek tulajdonában lévő állomány szeptember végén 11%- kal, 225,9 milliárd Ft-tal meghaladta a június végit.

A bankok és pénzpiaci befektetési alapok (egyéb monetáris intézmények) együttes állampapír-állománya a 2002 negyedik negyedévi 6,3%-os, és 2003 első negyedévi 23,1%-os növekedést követően a második negyedévben stagnált a harmadik negyedévben pedig 7,1%- kal, 44,6 milliárd Ft-tal csökkent. Ennek hátterében feltehetően a bankszektorra jellemző likviditás csökkenés állt.

A biztosítók és nyugdíjpénztárak együttes állampapír-állománya - hasonlóan a korábbi negyedévekhez – a harmadik negyedévben is növekedett (5,9%-kal, 85,3 milliárd Ft-tal), ezért e két szektor szerepe az államháztartás finanszírozásában egyre jelentősebb.

A háztartások közvetlen, azaz nem befektetési alapok közvetítésével tulajdonolt állampapír-állománya jelentős ingadozásokkal az első és második negyedévi csökkenést követően a harmadik negyedévben 6,9%-kal növekedett. Ennek hátterében feltehetően az állampapír hozamok emelkedése és a lakosság hozamérzékenysége állhat. 2003 első kilenc hónapjában az állampapírhozamok szinte folyamatosan emelkedtek, ennek késleltetett hatása lehet a háztartások harmadik negyedévi állampapír-vásárlása. (Megjegyezzük, hogy az állampapírhozamok emelkedése miatt a befektetési alapok árfolyama csökkent. Lehetséges, hogy az alapok csökkenő árfolyama a lakosság egy részének érdeklődését az állampapíralapokba történő befektetéstől a közvetlen állampapír vásárlás felé irányította.)

Részvények

Részvény-forgalmazás továbbra is döntő részben a tőzsdén folyt, (a második negyedévben 88,8%-ban, harmadik negyedévben 90,8%-ban). A forgalmazást továbbra is nagyobb részben a befektetési vállalkozások végezték, bár részarányuk a harmadik negyedévben csökkent a bankokkal szemben, hiszen a második negyedévben részesedésük 84,7%, a harmadik negyedévben pedig 76,4% volt.

A tőzsdei részvények piaci értéke az első negyedévi 2,9%-os csökkenést és a második negyedévi 4,3%-os emelkedést követően a harmadik negyedévben 11,7%-kal emelkedett és elérte 3334,3 milliárd Ft-ot.

A részvényeket növekvő arányban külföldiek birtokolták (szeptember végén 72,6%-ban, június végén 72,1%-ban, március végén 71,0%-ban). A biztosítók és nyugdíjpénztárak együttes tulajdoni aránya a június végi 4%-hoz képest lefelé módosult 3,8%-ra, a bankok részesedése a júniusi 1,7%-ról 1,8%-ra módosult, alig változott A háztartások tulajdoni részesedése a március végi 5,5% és június végi 5,1%-ról tovább mérséklődött 4,4%-ra.

millió Ft

4000000

3500000

3000000

2500000

2000000

1500000

1000000

500000

2001 2001 2001 2002 2002 2002 2002 2003 2003 2003

Belföld

Külföld

Összes

50.ábra: A tőzsdén jegyzett részvények piaci értékének alakulása

II.negyedév

III.negyedév

IV.negyedév

I.negyedév

II.negyedév

III.negyedév

IV.negyedév

I.negyedév

II.negyedév

III.negyedév

A nyilvános részvénykibocsátás a harmadik negyedévben sem élénkült, az egyetlen kibocsátó volt (az első negyedévben nem volt kibocsátás, a második negyedévben pedig csupán egy kibocsátás történt).

A második negyedévi jelentős számú és nagyságrendű zártkörű részvénykibocsátást a harmadik negyedévben szerényebb számú és volumenű, 55 db összesen 22 milliárd Ft-ot kitevő kibocsátás követte. Ennek hátterében feltehetőleg az áll, hogy a részvénykibocsátásokat jóváhagyó közgyűlések a második negyedévben lezajlottak, így a tervezett zártkörű részvénykibocsátások nagy része a második negyedévben megtörtént. A kibocsátások továbbra is zömében (92,8%) alaptőke-emeléshez kapcsolódtak, a cégalapítások csupán 6,2%-ot, a zártkörűvé alakulások pedig csupán 1%-ot tettek ki.

48.táblázat: Zártkörű részvénykibocsátások

	Kibocsátások száma				Kibocsátások volumene (millió Ft)				Arány az összes kibocsátásban (%)
	2002 év	2003. I. n.év	2003. II. n.év	2003. III. n.év	2002 év	2003. I. n.év	2003. II. n.év	2003. III. n.év	2002 év	2003. I. n.év	2003. II. n.év	2003. III. n.év
Alaptőke-emelés	260	69	76	34	172 803	71 438	283 425	20 430	65,9	98,4	98,4	92,8
Alapítás	124	21	48	20	83 885	986	4 599	1 372	32,0	1,4	1,6	6,2
Átalakulás	8	4	0	1	5 480	160	0	214	2,1	0,2	0,0	1,0
Összesen	392	94	124	55	262 168	72 584	288 024	22 016	100,0	100,0	100,0	100,0

Az első és második negyedévi egy-egy kibocsátást a harmadik negyedévben is csupán két

nyilvános nem pénzügyi vállalati kötvénykibocsátás követte.

A harmadik negyedévben nyilvános hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (jelzáloglevél nélkül) az egyik nagybank bocsátott ki.

A harmadik negyedévben jelzáloglevelet mindhárom jelzálogbank kibocsátott, összesen 116 milliárd Ft értékben.

Zártkörű nem pénzügyi vállalati kötvényt a második és a harmadik negyedévben is csupán egy közhasznú társaság bocsátott ki.

A harmadik negyedévben zártkörű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátás nem történt.

Származékos értékpapír-forgalom

A harmadik negyedévben a befektetési szolgáltatók összesen 30.602,5 milliárd Ft származékos forgalmat bonyolítottak, 8,6%-kal kevesebbet, mint a második negyedévben. Az ügyletek meghatározó részét továbbra is a tőzsdén kívül kötötték (első negyedévben 82,1%-át, második negyedévben 98,9%-át, a harmadik negyedévben pedig 93,1-%át).

A befektetési szolgáltatók (bankok és befektetési vállalkozások) tőzsdén kívüli származékos termékeinek ügyfelei közel háromnegyed részben külföldiek voltak (2003. első negyedévében 68,4%-ban, a második negyedévben 75,8%-ban, a harmadik negyedévben pedig 75,6%-ban). A tőzsdén kívüli származékos ügyletek döntő részét továbbra is a bankok kötötték - az első negyedévben 97,2%-át, a második negyedévben 97,6%-át, a harmadik negyedévben pedig 97,9%-át.

100,0

51.ábra: A tőzsdén kívüli származékos forgalom legnagyobb tételei

Egyéb (17,7%)

bankok - deviza határidős (35,4%)

bankok - deviza swap (42,4%)

bankok - deviza opció (4,5%)

2003. második negyedév

Egyéb (17,5%)

bankok - deviza határidős (40,8%)

bankok - deviza swap (41,1%)

bankok - deviza opció (0,7%)

2003. harmadik negyedév

A bankok tőzsdén kívüli származékos ügyleteiket továbbra is döntő részben, - első negyedévben 99,7%-ban, a második és harmadik negyedévben pedig 99,5%-ban - saját számlára kötötték. A harmadik negyedévben, hasonlóan az első és második negyedévhez a bankok tőzsdén kívüli származékos termékeinek 41,9%-át a deviza swap, 41,7%-át a deviza határidős, 7,2%-át pedig az egyéb határidős ügyletek adták.

A befektetési vállalkozások tőzsdén kívüli származékos ügyleteiket csaknem teljes egészében, 92,8%-ban bizományosi szerződés alapján kötötték, a harmadik negyedévben az ügyletek 73,0%-át deviza határidős ügyletek tették ki.

49.táblázat: A befektetési szolgáltatók tőzsdén kívüli származékos ügyletei 2003.

harmadik negyedévben

	Bankok			Befektetési vállalkozások
	Állomány (milliárd Ft)	Megoszlás (%)	Változás (%) (2003. III. n.év/ 2003. II.n.év)	Állomány (milliárd Ft)	Megoszlás (%)	Változás (%) (2003. III. n.év/ 2003. II.n.év)
Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek összesen	27 903,4	100,0	84,3	598,7	100,0	74,3
Határidős ügyletek	15 572,5	55,8	94,6	487,8	81,5	77,2
ebből: deviza határidős	11 624,2	41,7	96,9	427,1	71,3	73,0
kamat határidős	1 429,3	5,1	159,2	0,0	0,0	n.é.
egyéb határidős	2 016,9	7,2	62,7	0,0	0,0	n.é.
Opciós ügyletek	185,5	0,7	12,1	16,7	2,8	47,9
ebből: deviza opciós	185,5	0,7	12,1	16,4	2,7	47,5
Swap ügyletek	12 145,4	43,5	80,3	94,2	15,7	67,4
ebből: deviza swap	11 701,7	41,9	81,4	94,2	15,7	67,4

BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL KEZELT ÜGYFÉLVAGYON

A harmadik negyedévben a befektetési szolgáltatók által befektetési szolgáltatási tevékenység keretében kezelt ügyfélvagyon névértéken 1,7%-kal, árfolyamértéken pedig 3,5%-kal növekedett.

50.táblázat: A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon névértéken

(milliárd Ft)

	2003.06.30			2003.09.30
	bankok	befektetési vállalkozások	bef. szolgáltatók összesen	bankok	befektetési vállalkozások	bef. szolgáltatók összesen
bizományosi	555,6	454,9	1 010,5	592,7	508,0	1 100,7
letéti, őrzési	524,9	131,3	656,2	491,9	135,2	627,2
letétkezelési	5 697,8	177,0	5 874,7	5 833,1	152,5	5 985,6
portfolió kezelési	83,6	33,7	117,4	70,2	8,6	78,8
vagyonkezelési	0,0	76,9	76,9	73,9	0,1	74,0
Összesen	6 861,9	873,8	7 735,7	7 061,9	804,5	7 866,4

A harmadik negyedévben az ügyfélvagyon-kezelésben a bankok részesedése tovább növekedett, szeptember végén már elérte a 91,3%-ot. A bankok továbbra is leginkább letétkezelési megbízás alapján kezelik ügyfeleik vagyonát. A befektetési vállalkozások portfolió és vagyonkezelési tevékenysége egyre inkább áttevődik a befektetési vállalkozásaikat beolvasztó bankokhoz.

51.táblázat: A befektetési szolgáltatók által kezelt ügyfélvagyon árfolyamértéken

(milliárd Ft)

	2003.06.30			2003.09.30
	bankok	befektetési vállalkozások	bef. szolgáltatók összesen	bankok	befektetési vállalkozások	bef. szolgáltatók összesen
bizományos	852,2	517,7	1 369,9	827,3	567,8	1 395,1
letéti, őrzési	575,5	158,7	734,2	557,6	157,7	715,3
letétkezelési	7 576,3	197,6	7 773,9	7 989,3	168,2	8 157,5
portfolió kezelési	54,1	42,8	96,9	70,0	10,3	80,3
vagyonkezelési	0,0	79,5	79,5	78,6	0,1	78,7
Összesen	9 058,1	1 015,9	10 074,1	9 522,8	904,1	10 426,9

14 A fenti adatok nem tartalmazzák a mintegy 950 milliárd forint értékű pénztári vagyon zömét, ugyanis ezen értékből 626,3 milliárd forintot az alapkezelők kezeltek.

BEFEKTETÉSI ALAPOK

6 ingatlanalap

97 nyíltvégű alap

91 értékpapíralap

1 ingatlanalap

4 zártvégű alap

3 értékpapíralap

101 nyilvános alap

B E F E K T E T É S I

A L A P

52.ábra: Befektetési alapkezelők száma

1 ingatlanalap

11 nyíltvégű alap

10 értékpapíralap

11 zártkörű alap

A 94 nyilvános értékpapíralap 2003. szeptember 30-i nettó eszközértéke 1115 milliárd forintot tett ki, amely 2002. év végéhez képest 23,2%-os növekedés eredményképpen adódott. A 7 nyilvános ingatlanalap harmadik negyedév végi nettó eszközértéke közel 59 milliárd forintot tett ki, amely érték 2002. év végéhez képest 145,4%-os növekedést mutatott. A nyilvános értékpapíralapok és a nyilvános ingatlanalapok összesített nettó eszközértéke 2003. szeptember végén tehát 1173,5 milliárd forintot tett ki. Az első három negyedév alatt 244 milliárd forintos, azaz 26,3%-os vagyongyarapodás történt.

1400

1200

1000

800

összes ny. ingatlanalap

összes ny. értékpapíralap

600

400

200

2002. 12. 31. 2003. 03. 31. 2003. 06. 30. 2003. 09. 30.

miliiárd forint

53.ábra: Nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékének alakulása

A nyilvános befektetési alapok, pontosabban a nyilvános értékpapíralapok nettó eszközértékének növekedésében 2003. év közepén egy megtorpanás volt tapasztalható, azonban azóta ismét dinamikus értékgyarapodás történt. Ennek eredményeképpen 2003. év végére a nyilvános befektetési alapok nettó eszközértékét 1200-1210 milliárd forintra valószínűsítjük.

52.táblázat: A nyilvános befektetési alapok nettó eszközértéke

Nyilvános befektetési alap típusa befektetési politika szerint

2002. 12. 31.

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 03. 31.

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 06. 30

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 09. 30

érték megoszlás

milliárd forint

2003. 09. 30.

/ 2002. 12.

31.

belföldi kötvény alapok nemzetközi kötvény alapok belföldi részvény alapok nemzetközi részvény alapok pénzpiaci és fedezeti alapok belföldi vegyes alapok

nemzetközi vegyes alapok

637,1 70,4%

7,5 0,8%

22,9 2,5%

29,8 3,3%

189,0 20,9%

18,8 2,1%

0,1 0,0%

725,7 68,4%

9,7 0,9%

24,3 2,3%

26,5 2,5%

255,3 24,1%

19,8 1,9%

0,1 0,0%

746,7 69,7%

12,6 1,2%

26,5 2,5%

30,7 2,9%

233,1 21,8%

21,7 2,0%

0,1 0,0%

780,5 70,0%

14,8 1,3%

28,1 2,5%

30,8 2,8%

238,0 21,4%

22,6 2,0%

0,1 0,0%

122,5%

197,3%

122,7%

103,2%

125,9%

120,4%

104,3%

összes értékpapíralap

905,2 100,0%

1 061,4 100,0%

1 071,3 100,0%

1 114,9 100,0%

123,2%

összes ingatlanalap

23,9

36,8

50,9

58,6

245,4%

nyilvános befektetési alapok nettó

eszközértéke összesen

929,0

1 098,2

1 122,3

1 173,5

126,3%

54.ábra: A nyilvános értékpapíralapok befektetési politika szerinti megoszlása

2003. 09. 30.

70,0%

21,4%

2003. 06. 30.

69,7%

21,8%

2003. 03. 31.

68,4%

24,1%

2002. 12. 31.

70,4%

20,9%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

belföldi kötvény

nemzetközi kötvény

belföldi részvény

nemzetközi részvény

pénzpiaci és fedezeti

belföldi vegyes

55.ábra: Nyilvános befektetési alapok portfoliójának összetétele


2003. 09. 30.					11,7%		Készpénz, bankbetét
	24,2%		48,3%
							Állampapírok

					2,3%		Gazdálkodói kötvények
	26,0%		55,8%
2003. 06. 30.
							Részvények

					1,7%		Befektetési jegy
	31,2%		52,9	%
2003. 03. 31
							Jelzáloglevél

					6,6%		Származákos kontraktus
	22,4%		54,2%
2002. 12. 31
							Egyéb

0%		20%	40%	60%	80%	100%

Az értékpapíralapok piaca – hasonlóan a többi hazai pénzügyi szektorhoz – erősen koncentrált, amely a negyedévek tekintetében arányaiban nem mutat számottevő változást. A 94 nyilvános értékpapír alap közül 7 alapot kezel az OTP Alapkezelő Rt., amely a kezelt alapok nettó eszközértéke alapján a piac közel felét fedi le. Közel 30%-os piacot tudhat magáénak a Budapest Alapkezelő Rt. a 11 kezelt alap nettó eszközértéke alapján. Az első 5 - kezelt alapok nettó eszközértéke alapján – legnagyobb alapkezelő a piac 88%-át fedi le, míg az általuk kezelt alapok száma az összes értékpapír alap 50%-át tette ki 2003. szeptember végén.

53.táblázat: Piaci koncentráció az értékpapíralapok nettó eszközértéke alapján

Xxxxxxxxxx	kezelt ép. alapok száma	2002. 12. milliárd forint	31. piaci részesedés	kezelt ép. alapok száma	2003. 03. 31. milliárd piaci forint részesedés		kezelt ép. alapok száma	2003. 06. 30. milliárd piaci forint részesedés		kezelt ép. alapok száma	2003. 09. 30. milliárd piaci forint részesedés
OTP Befektetési Alapkezelő
Rt.	7	474,4	52,4%	7	528,0	49,7%	7	532,5	49,7%	7	503,1	45,1%
Budapest Alapkezelő Rt.	10	175,9	19,4%	10	199,7	18,8%	10	210,2	19,6%	11	309,7	27,8%
K&H Értékpapír Befektetési
Alapkezelő Rt.	11	81,7	9,0%	12	127,6	12,0%	13	118,4	11,0%	13	91,3	8,2%
CA IB Értékpapír
Befektetési Alapkezelő Rt.	10	50,4	5,6%	10	60,6	5,7%	11	55,8	5,2%	11	51,7	4,6%
CIB Befektetési Alapkezelő
Rt.	4	26,3	2,9%	4	27,1	2,6%	4	26,6	2,5%	5	28,1	2,5%
5 alapkezelő összesen	42	808,7	89,3%	43	943,0	88,8%	45	943,5	88,1%	47	983,9	88,2%

54.táblázat: Devizaeszközt is tartó nyilvános értékpapír alapok deviza-portfoliója

Devizanem	2002. 12. 31. érték megoszlás millió forint	2003. 03. 31. érték megoszlás millió forint	2003. 06. 30 érték megoszlás millió forint	2003. 09. 30 érték megoszlás millió forint	2003. 09. 30. / 2002. 12. 31.
DKK	7 0,0%	20 0,0%	18 0,0%	18 0,0%	237,2%
SEK	16 0,0%	17 0,0%	41 0,1%	61 0,2%	383,1%
EUR	33 392 58,7%	31 736 57,1%	21 283 44,4%	14 497 38,6%	43,4%
USD	13 404 23,6%	12 348 22,2%	13 958 29,1%	12 184 32,4%	90,9%
GBP	1 904 3,3%	1 817 3,3%	1 927 4,0%	1 909 5,1%	100,3%
CHF	541 1,0%	843 1,5%	941 2,0%	727 1,9%	134,4%
AUD	47 0,1%	64 0,1%	54 0,1%	67 0,2%	143,9%
CAD	43 0,1%	48 0,1%	56 0,1%	88 0,2%	206,2%
JPY	979 1,7%	594 1,1%	617 1,3%	815 2,2%	83,2%
PLN	4 094 7,2%	5 413 9,7%	5 944 12,4%	3 908 10,4%	95,5%
CZK	2 427 4,3%	2 667 4,8%	3 129 6,5%	3 296 8,8%	135,8%
Összesen	56 854 100,0%	55 566 100,0%	47 969 100,0%	37 569 100,0%	66,1%

BIZTOSÍTÁSI SZEKTOR BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOK

A biztosítótársaságok főbb jellemzői, piaci szereplők

2003. harmadik negyedév végén – 2002. év végéhez képest változatlanul – 31 tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítótársaság működött a hazai biztosítási piacon, amelyek közül 13 társaság kompozit biztosítóként végzi biztosítási tevékenységét, 7 társaság kizárólag az életágban, további 11 társaság a nem életágban működik. (2003. harmadik negyedévében került bejegyzésre a Felügyeleten az alábbi névváltozás: az Axa Biztosító Rt. neve Uniqa Biztosító Rt-re változott15.)

55.táblázat: A biztosítótársaságok főbb jellemzői 16

Életbiztosítási ág

Életbiztosítási ági állomány

A 20 életágban működő biztosítótársaság életbiztosítási ág (szerződés)állománya 2003. harmadik negyedév végén megközelítőleg 3,67 millió darab volt, amely a biztosítótársaságok összesített (szerződés)állományának a 27,85%-át teszi ki. Az életbiztosítási ág (szerződés)állománya 2002. év végéhez képest 1,37%-kal nőtt, 2002. harmadik negyedévének végéhez képest pedig 2,29%-kal csökkent. 2003. harmadik negyedév végén az összes életbiztosítási ági szerződésállományon belül az egyszeri díjas szerződések részaránya 9,70%,

15Engedélyezésre került, hogy az AXA Versicherung AG - kérelmének megfelelően - a korábbi közvetlen tulajdonos AXA Konzern AG (székhelye: A-1010 Wien, Julius-Raab-Platz 4., Ausztria) beolvadása útján, az UNIQA Biztosító Rt. biztosító társaságban (székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76-78.) 99,85 %-os mértékű, közvetlen tulajdoni részesedést szerezzen.

16 A szektorális összesített adatok nem tartalmazzák egy biztosító adatát, de ez nem okoz torzulást, mert az életbiztosítási szektorban 1,67%, a nem-életbiztosítási szektorban pedig mindössze 0,04% a piaci részesedése (díjbevétel alapján).

a díjmentes állomány 9,48%, ugyanakkor a folyamatos díjas (szerződés)állomány aránya 80,82% volt. A folyamatos díjas (szerződés)állomány egy év alatt bekövetkezett 2,38%-os növekedésében továbbra is leginkább a halálesetre szóló életbiztosítások állományának, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások állományának, valamint az egyéb életbiztosítások17 állományának a növekedése játszott szerepet.

56.táblázat: Életbiztosítási ági szerződésállomány és annak változása

Élet üzletági szerződések (időszak végén)	2002. III.	ezer darab 2002. IV.	2003. III.	növekedés 2003. III. / 2003. III. / 2002. IV. 2002. III.		2002. III.	megoszlás 2002. IV.	2003. III.
Folyamatos díjas szerződések	2 904	2 936	2 973	101,28%	102,38%	77,14%	81,76%	80,82%
Ebből:
Elérésre szóló életbiztosítás	62	61	59	96,44%	94,73%	1,65%	1,70%	1,60%
Halálesetre szóló életbiztosítás	499	534	576	107,86%	115,55%	13,24%	14,88%	15,66%
Vegyes életbiztosítás	1 894	1 889	1 796	95,07%	94,83%	50,30%	52,61%	48,82%
Járadékbiztosítás	41	40	37	92,86%	90,78%	1,09%	1,11%	1,01%
Befektetési egységhez kötött	367	369	406	110,13%	110,64%	9,75%	10,26%	11,03%
Egyéb életbiztosítások	42	43	99	231,71%	236,77%	1,11%	1,19%	2,70%
Egyszeri díjas szerződések	374	309	357	115,51%	95,44%	9,93%	8,60%	9,70%
Díjmentes állomány	487	346	349	100,69%	71,64%	12,93%	9,64%	9,48%
Összesen	3 765	3 591	3 679	102,45%	97,71%	100%	100%	100%

2003. harmadik negyedév végére az életbiztosítási ági (szerződések) állománya a 742 ezer új kötés, ugyanakkor a 659 ezer darab állományvesztés eredményeképpen 83 ezer darabbal nőtt. Az előző év ugyanezen időszaka alatt kevesebb, 539 ezer új szerződést kötöttek és 395 ezer darab állományvesztés történt, így a 2002. első három negyedévi állomány 144 ezer darabbal nőtt. A darabszám után, az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben a háromnegyedévben az életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének18 legnagyobb hányada, 47,92 %-a az egyéb megszűnés19 miatt következett be. A múlt év háromnegyedévében az állományvesztés legnagyobb része ugyancsak az egyéb megszűnések miatt következett be, de a visszavásárlások aránya az állományvesztésen belül 36,11%-os volt. Az állományvesztés 31,11%-át a visszavásárlások tették ki 2003. harmadik negyedévében. Tehát mind az egyéb megszűnések, mind a visszavásárlások arányában csökkenés figyelhető meg. Az életbiztosítási ág állományvesztésének igen kis hányadát teszik ki a haláleset miatti megszűnések, valamint a lejáratkori megszűnések.

56.ábra: Az életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének összetevői

2003.III.

8,72%

31,11% 1,93% 10,33%

47,92%

2002.III.

7,98%

36,11% 1,26% 6,59%

20% 40% 60%

48,05%

80%

100%

Díjmentesítések

Lejárat kori megszűnés

Visszavásárlások

Egyéb megszűnés

Haláleset miatti megszűnés

17 Ez a kategória a következőket tartalmazza: baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások, egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítások, házassági biztosítás.

18Az ábrán látható állományvesztés összetevőit tehát az állománydíj (és nem a szerződés darabszáma) alapján részletezzük! Az állománydíj: egy adott időszakban érvényes biztosítások egyévi díja a biztosító statisztikáiban. 19 Az egyéb megszűnés döntő hányadát a díj-nemfizetés miatti törlések adják.‌

Életbiztosítási ági díjbevétel

2003. első három negyedéve végén 156,11 milliárd forint életbiztosítási ági díjbevételt könyveltek el a biztosítótársaságok, amely az összes (élet és nem-élet ági) díjbevétel 38,19%- át tette ki. A 2003. harmadik negyedéve végén az életbiztosítási ág díjbevétele 6,98%-kal haladta meg a 2002. harmadik negyedév végi életbiztosítási ági díjbevételt. Az egyszeri díjas állomány csökkenése a díjbevételben is megmutatkozott, az egyszeri díjbevétel 12,56%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A folyamatos díjas szerződésekből származó díjbevétel 12,33%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának díjbevételét, miközben állományuk 2,38%-kal nőtt ezen időszak alatt. A folyamatos díjas halálesetre szóló életbiztosítások szerződésállományának több mint 15,55%-os éves növekedése az életági díjbevételben is éreztette hatását.

Nagy arányt képvisel viszont az életbiztosítási ág díjbevételén belül a vegyes életbiztosítások díjbevétele (53,84%), valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások díjbevétele (38,30%). Míg a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetében a növekedés töretlen, és a járadékbiztosítás is jelentősen nőtt, a vegyes biztosítási megoszlási arány az egy évvel ezelőtti értékhez képest csökkent. A folyamatos díjas vegyes életbiztosítások állománya bár volumenében egy év alatt 5,17%-kal csökkent – illeszkedve a több éve tartó tendenciába –, a díjbevétele 8,99%-kal nőtt az előző év harmadik negyedévéhez képest. A befektetési egységekhez kötött biztosítások folyamatos díjas állománya is (+10,64%) és díjbevétele is (+19,33%) nőtt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor az egyszeri díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítások 1,94%-os állománynövekedése mellett 2,79%-os bevételcsökkenés mutatkozik.

57.táblázat: Életbiztosítási ági díjbevétel és annak változása

Élet üzletági díjbevétel (időszak végén)	milliárd forint 2002. III. 2002. IV. 2003. III.			növekedés 2003. III. / 2002. III.	2002. III.	megoszlás 2002. IV.	2003. III.
Elérésre szóló életbiztosítás	3,11	4,28	3,38	108,74%	2,13%	2,13%	2,16%
Halálesetre szóló életbiztosítás	3,29	4,81	4,57	138,93%	2,25%	2,40%	2,93%
Vegyes életbiztosítás	81,13	113,90	84,05	103,60%	55,60%	56,78%	53,84%
Járadékbiztosítás	1,60	2,58	1,78	111,33%	1,09%	1,29%	1,14%
Befektetési egységhez kötött életbiztosítás	54,32	71,74	59,80	110,07%	37,23%	35,76%	38,30%
Egyéb életbiztosítások	2,48	3,31	2,53	102,36%	1,70%	1,65%	1,62%
Összesen	145,92	200,61	156,11	106,98%	100,00%	100,00%	100,00%
Életbiztosítási ágból folyamatos díjas	114,5	158,4	128,7	112,33%	78,50%	78,95%	82,43%
Életbiztosítási ágból egyszeri díjas	31,4	42,2	27,4	87,44%	27,39%	26,67%	21,32%

Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatatás kifizetés

2003. harmadik negyedéve végéig 58,09 milliárd forint életbiztosítási ági kár- és szolgáltatás kifizetést számoltak el a biztosítótársaságok. A 2003. harmadik negyedév végi életbiztosítási ág kár- és szolgáltatás kifizetése 16,8%-kal haladta meg a 2002. harmadik negyedév végi életbiztosítási ági kifizetéseit. Az életbiztosítási ágon belül a kifizetések túlnyomó többsége

– az elmúlt negyedévekre is jellemzően – a vegyes, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódott. Meg kell azonban jegyezni, hogy kis változás történt az egymáshoz viszonyított arányukban, ugyanis a vegyes életbiztosítás aránya nőtt, a befektetésekhez kötött életbiztosításé20 pedig csökkent. 2003. harmadik negyedév végén a járadékbiztosítás ugrásszerűen megnőtt.

20 A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a kárkifizetés arányának csökkenése feltehetően azzal van összefüggésben, hogy az egyszeri díjas termékek aránya csökkent (amit jelenetős arányban kötöttek adókedvezmény érvényesítése miatt).

58.táblázat: Életbiztosítási ági kár- és szolgáltatás kifizetés és annak változása

Élet üzletági kár- és szolgáltatás kifizetések	milliárd forint			növekedés		megoszlás
(időszak végén)	2002. III. 2002. IV. 2003. III.			2003. III. / 2002. III.	2002. III.	2002. IV.	2003. III.
Elérésre szóló életbiztosítás	0,93	1,26	1,14	121,9%	1,87%	1,80%	1,96%
Halálesetre szóló életbiztosítás	0,57	0,78	0,61	106,7%	1,14%	1,11%	1,05%
Vegyes életbiztosítás	25,93	36,33	33,61	129,6%	52,14%	51,82%	57,87%
Járadékbiztosítás	0,74	1,54	1,10	147,9%	1,49%	2,19%	1,89%
Befektetési egységhez kötött életbiztosítás	20,99	29,25	21,03	100,2%	42,20%	41,71%	36,21%
Egyéb életbiztosítások	0,58	0,96	0,60	104,4%	1,16%	1,37%	1,04%
Összesen	49,74	70,12	58,09	116,8%	100%	100%	100%

Az életbiztosítási ágban a nem-életbiztosítási ágtól eltérően nem a kárhányadot számoljuk, hanem a biztosítási állomány minősítésére alapvető fontosságú iránymutatást adó törléshányadot 21. A törléshányad megállapításhoz szükséges tényezők külön növekedést mutatnak 2003. harmadik negyedévére.

59.táblázat: Életbiztosítási ági törléshányad

Élet üzletági törléshányad (időszak végén)	millió Ft 2002. III. 2002. IV. 2003. III.
Díjmentesítések	1325,364	1939,638	1711,626
Visszavásárlások	5998,19	8243,37	6110,57
Egyéb megszűnés	7980,93	11758,19	9410,37
Nyitó állomány	149993,17	149993,17	169792,19
Törlési hányad	10,20%	14,63%	10,15%

Életbiztosítási ági költségek

2003. harmadik negyedév végén 41,21 milliárd forint életbiztosítási ági szerzési, igazgatási és kárrendezési költség terhelte a biztosítótársaságokat. Az életbiztosítási ági költségek 4,21%- kal nőttek az előző év ugyanezen időszakához képest. Az összes költség vonatkozásában számolt költséghányad továbbra is tartja a csökkenő tendenciát, 2003. harmadik negyedév végén ennek értéke 26,40% volt.

21 A biztosító nyereségének / veszteségének forrásai között az egyik igen jelentős összetevő a törlés. (A biztosítási esemény miatti megszűnések elkülönítése a „tényleges” törlésként azonosítható megszűnésekről korrekt képet ad, de igazából évvégére lenne célszerű a törléshányadot számolni. Kiszámítási módja: a nem biztosítási esemény miatti megszűnések (díjmenetesítések, visszavásárlások, egyéb megszűnés összege) és a nyitó állomány aránya.

60.táblázat: Életbiztosítási ági költségek és változásuk

Élet üzletági költségek	milliárd forint			növekedés		megoszlás
(időszak végén)	2002. III. 2002. IV. 2003. III.			2003. III. / 2002. III.	2002. III.	2002. IV.	2003. III.
Összes szerzési költség	24,31	34,00	24,97	102,74%	61,46%	62,14%	60,59%
Igazgatási költség	14,52	19,77	15,59	107,37%	36,72%	36,13%	37,83%
Kárrendezési költség	0,72	0,95	0,65	90,05%	1,82%	1,74%	1,57%
Élet üzletág összesen	39,55	54,72	41,21	104,21%	100%	100%	100%
Élet üzletági költséghányadok	27,10%	27,28%	26,40%	---

57.ábra: Életbiztosítási ági negyedéves bevételek és kiadások alakulása

60,0

50,0

40,0

30,0

20,0

10,0

0,0

2001. 2001. 2001. 2001. 2002. 2002. 2002. 2002. 2003. 2003. 2003.

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III.

negyedéves díjbevétel

negyedéves kár- és szolgáltatás kifizetés negyedéves SZIK költség

milliárd forint

Összehasonlítva az életbiztosítási ág elmúlt negyedévekben kimutatott díjbevételeinek, a kár- és szolgáltatás kifizetéseinek, valamint a szerzési(SZ), igazgatási(I), kárrendezési(K) költségeinek alakulását, megállapítható, hogy az év harmadik negyedévében visszaesés, míg a negyedik negyedévben felfutás tapasztalható.

Már a fenti ábrán is látszik, de a következőn még szemléletesebb, hogy míg a díjbevétel dinamikusan változik, a kár- és szolgáltatás kifizetés valamint a SZIK költség csak alig.(Az utóbbi két esetben a ponthalmaz egy egyenes mentén mozog.)

2001. I.

2001. II.

2001. III.

2001. IV.

2002. I.

2002. II.

2002. III.

2002. IV.

2003. I.

2003. II.

2003. III.

58.ábra: Életbiztosítási ági trendek

Milliárd Ft

Negyedé vek

negyedéves SZIK költség

líneáris trend

negyedéves kár- és szolgáltatás

kifizetés líneáris trend

negyedéves díjbevétel

líneáris trend

Életbiztosítási ági viszontbiztosítás

A rendelkezésre álló adatok jól szemléltetik a hazai biztosítók azon gyakorlatát miszerint az életbiztosítási ágban aktív viszontbiztosítást nem folytatnak. A biztosítótársaságok 2003. első három negyedéve során 15,82 milliárd forintot adtak át életági passzív viszontbiztosítás keretében, amely 4,12%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában átadott díját. A viszontbiztosítóknak átadott díj teljes összege külföldi viszontbiztosítókhoz került. A saját megtartás mutatójának közel 90%-os magas aránya azt mutatja, hogy a magyar biztosítók a díjbevételből viszonylag nagy részt tartanak meg. (Az életbiztosítási ágban a saját megtartás mutatójának értéke hasonlóan magas más külföldi országokban is, ahol főleg megtakarítási biztosítók működnek.)

61.táblázat: Életbiztosítási ági viszontbiztosítás és annak változása

Élet üzletági viszontbiztosítás (időszak végén)	2002. III.	millió forint 2002. IV.	2003. III.	növekedés 2003. III. / 2002. III.
Aktív viszontbiztosítás (átvett díjak)	0	0	0	---
Belföldi	0	0	0	---
Külföldi	0	0	0	---
Passzív viszontbiztosítás (átadott díjak)	15 196,28	22 475,90	15 822,83	104,12%
Belföldi	0	0	0	---
Külföldi	15 196,28	22 475,90	15 822,83	104,12%
Saját megtartás (P)	89,6%	88,8%	89,9%

59.ábra: Életbiztosítási ági viszontbiztosítás 22

0,56%

0,60%

2003.III.

99,40%

99,44%

Arányos összesen

Nem arányos összesen

2002.III

Érdemes egy mondat erejéig foglalkozni azzal, hogy az életbiztosítók többnyire arányos viszontbiztosítást vesznek igénybe. Az ábrán a külső gyűrű mutatja, hogy 2003. harmadik negyedévében az arányos viszontbiztosítások aránya a passzív (= összes) viszontbiztosításból nagyobb, mint 2002. harmadik negyedévében.

Életbiztosítási ági tartalékok

A biztosítótársaságok életbiztosítási ági összesített23 tartaléka 2003. harmadik negyedévében 650,16 milliárd forint volt. 2002. évvégéhez képest 7,37%, 2002. harmadik negyedévéhez képest 14,17%-os növekedés figyelhető meg. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának nagysága 2003. harmadik negyedévében 171,65 milliárd forint,

22Az arányos viszontbiztosításfajta választása a biztosítók üzletpolitikájából következik. A jól kalkulálható életbiztosítási kockázatokra arányos viszontbiztosítást kötnek, a katasztrófakárok ellen pedig nem arányos viszontbiztosítással védekeznek. Ráadásul a gyakorlatban a viszontbiztosító azt is elismeri, hogy a direkt biztosító költségei magasabbak (szerzési, kötvényesítési); ezért az arányos díjból jutalékot ad, így megéri a biztosítónak ezt választani

23 Az egyértelműség kedvéért fontos megjegyezni, hogy az életbiztosítások esetében- a Bit. 75. §. (3) bekezdésében meghatározott kivételekkel-a viszontbiztosításokba adott kockázatokra is meg kell képezni a biztosítástechnikai tartalékot.

amely 31,82%-kal nőtt az előző év ugyanezen időszakához képest. A matematikai tartalék összes tartalékon belüli aránya is növekvő tendenciát mutat.

62.táblázat: Az életbiztosítási ági tartalékok24 és változásuk

Élet üzletági tartalékok (időszak végén)	milliárd 2002. III. 2002. IV. 2003. III.			növekedés 2003. III. / 2003. III. / 2002. IV. 2002. III.
Matematikai tartalék	410,62	428,69	478,50	111,62%	116,53%
További biztosítástechnikai tartalék	28,63	36,29	35,30	97,27%	123,28%
Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka	130,22	140,54	171,65	122,14%	131,82%
Biztosítástechnikai tartalékok összesen	569,47	605,52	650,16	107,37%	114,17%
Matematikai tartalék aránya az összes tartalékhoz	72,11%	70,80%	73,60%	103,96%	102,07%

Életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok portfoliója

Az életbiztosítási ági biztosítástechnikai tartalékok (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás tartaléka nélkül) befektetés állományának megoszlása elég egyszerű képet mutat, a legkedveltebb befektetési forma évek óta a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ezen belül is az állampapírok. 2003. harmadik negyedévében az állampapírok aránya csak alig több, mint 1%-kal nőtt 2002. ugyanezen időszakához képest. Az állampapírokon belüli megoszlás változott, 2003. harmadik negyedévében az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír aránya csökkent, míg az egyéves és annál hosszabb lejáratú állampapír aránya nőtt. A nagyságrendileg kevésbé számottevő lekötött betét, valamint gazdálkodó szerv által kibocsátott részvény esetében szintén növekedésnek lehetünk tanúi egyéves intervallumot vizsgálva.

63.táblázat: Az életbiztosítás ági biztosítástechnikai tartalékok (a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás tartalékának kivételével) befektetés

állományának megoszlása

Befektett állomány	megoszlás 2002. III. 2002. IV. 2003. III.
Hitelviszonyt megtestesíto értékpapírok	96,95%	93,80%	97,04%
Ebből: állampapír	88,86%	87,27%	89,91%
egy évnél rövidebb lejáratú állampapír	5,15%	5,30%	4,13%
egy éves és annál hosszabb lejáratú állampapír	83,71%	81,97%	85,79%
Lekötött betét	0,97%	4,27%	1,32%
Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény	0,48%	0,62%	0,57%
Befektetési jegyek	0,95%	0,73%	0,65%
Ingatlan	0,22%	0,13%	0,12%
Biztosítottnak nyújtott életbiztosítási kötvénykölcsön	0,20%	0,19%	0,21%
Készpénz, számlapénz	0,23%	0,25%	0,09%
Összesen	100%	100%	100%

24 A táblázatban szereplő további biztosítástechnikai tartalékon, az életbiztosítási ághoz tartozó (matematikai tartalékon kívüli) biztosítástechnikai tartalékokat értjük.

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás befektetés állományának megoszlásában is megfigyelhető a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 25, dominanciája, de 2003. harmadik negyedévében csökkent az aránya. Emellett megfigyelhető a biztosítók azon gyakorlata is, miszerint a 2002. harmadik negyedévétől eltérően, 2003. harmadik negyedévében az egy évnél rövidebb lejáratú állampapír arányát és az egyéves és annál hosszabb lejáratú állampapír arányát is csökkentették, de a befektetési jegyeket, és különösen a lekötött betéteket pedig növelték.

64.táblázat: A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékok befektetés

állományának megoszlása

Befektett állomány	megoszlás 2002. III. 2002. IV. 2003. III.
Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	74,31%	74,42%	71,61%
Ebből: állampapír	72,85%	72,92%	69,99%
egy évnél rövidebb lejáratú állampapír	23,28%	26,50%	21,96%
egy éves és annál hosszabb lejáratú állampapír	49,57%	46,41%	48,03%
Lekötött betét	1,31%	0,02%	2,21%
Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény	16,51%	17,22%	15,95%
Befektetési jegyek	7,55%	8,13%	9,97%
Készpénz, számlapénz	0,31%	0,20%	0,25%
Összesen	100%	100%	100%

Látható, hogy a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka és a többi biztosítástechnikai tartalék esetében a biztosítók26 eltérő befektetési politikát alkalmaznak. Az viszont mindkettőben közös, hogy az 1 évnél hosszabb lejáratú állampapírok képviselik a legnagyobb arányt, bár a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás estében ez csak 49%-ot jelent, míg a többi biztosítástechnikai tartalék befektetésnél 92%-ot. A biztosítástechnikai tartalékoknál a fennmaradó 8% egyik felét az egy évnél rövidebb lejáratú állampapírok teszik ki, a másik fele az ábrán látható öt fajta befektetési forma közt oszlik meg. A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás estében a fennmaradó 51% oszlik meg az öt fajta befektetési forma közt, úgy hogy az egy évnél rövidebb állampapírok mögött nagy arányt képviselnek a részvények és a befektetési jegyek.

25 A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül az állampapírok mellett az OECD gazdálkodó szervezet kibocsátott kötvény, OECD hitelintézet által kibocsátott kötvény, Mo-i önkormányzat által kibocsátott kötvény, és a Mo-n bejegyzett jelzáloghitelintézet által kibocsátott jelzáloglevél jelentős.

26 A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a befektetési politikába az ügyfeleknek is van beleszólásuk.

60.ábra: Az életbiztosítási ági és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékok portfolió megoszlása 2003. III. negyedév végén

egy évnél rövidebb lejáratú állampapír

egy éves és annál hosszabb lejáratú állampapír

Lekötött betét

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény

Befektetési jegyek

Ingatlan

Biztosítottnak nyújtott életbiztosítási

kötvénykölcsön Készpénz, számlapénz

egyéb hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír

85,79%

1,32%

4,13%

0,57%

Életági biztosítástechnikai tartalékok portfóliómegoszlása

7,12%

0,09%

0,21%

0,12%

0,65%

egyéb hitelviszonyt

megtestesítő értékpapír

Készpénz, számlapénz

Gazdálkodószerv által kibocsátott részvény

Befektetési jegyek

egy évnél rövidebb lejáratú állampapír

egy éves és annál hosszabb lejáratú állampapír

Lekötött betét

48,03%

15,95%

2,21%

21,96%

1,62%

0,25%

9,97%

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás portfóliómegoszlása

Az életbiztosítási ág (a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat kivéve) szektorszintű eredményességét oly módon is vizsgálhatjuk, hogy a bevételek és kiadások egyenlegét a tartaléknövekményhez viszonyítjuk 27. A számok azt mutatják, hogy a tartalékfeltöltés fedezettsége megfelelő, sőt a 2003. harmadik negyedévben 3,15%-kal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest.

65.táblázat: Életbiztosítási ági tartalékfeltöltés pénzügyi fedezettsége

Élet üzletági tartalékfeltöltés pü-i fedezettsége (időszak végén)	2002. III.	2002. IV.	2003. III.
	110,63%	100,53%	113,78%

Nem-életbiztosítási ág

Nem-életbiztosítási ági állomány

A 24 nem-életbiztosítási ágban működő biztosítótársaság nem-életbiztosítási ági (szerződés)állománya 2003. harmadik negyedév végén 9,61 millió darab volt, amely a biztosítótársaságok összesített (szerződés)állományának a 72,33%-át tette ki. A nem- életbiztosítás ági (szerződés)állomány 2002. év végéhez képest 3,42%-kal, 2002. harmadik negyedévéhez képest 2,85%-kal nőtt. Az egy év alatt bekövetkezett állománynövekedésben nagy szerepet játszott a kötelező gépjármű felelősség biztosítások (KGFB) 3,07%-os, valamint a tűz- és elemi kockázatokra kötött szerződések állományának 7,71%-os éves növekedése. A Casco biztosítások állományának 7,66%-os növekedési üteme jelentős, de a növekedés darabszámban elmarad az előző két ágazat (szerződés)állományának növekedésétől. A nem életági szerződésállományon belül a különböző ágazatok (szerződés)állományának megoszlása nem mutat számottevő változást, továbbra is a

27 Pontos számítási mód: (nettó díjbevétel+ tartalékhozam - kárkifizetés - költségek)/(tartaléknövekmény) Minden tag a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adataitól megtisztítva.

legnagyobb részarányt a KGFB-ok képviselik 36,20%-os aránnyal. Ez a részarány 2003. harmadik negyedévben 3,48 millió darab „kötelező” biztosítást jelentett, azonban emellett két biztosító egyesület 118,62 ezer darab szerződését is számba kell venni a kötelező gépjármű felelősség biztosítások teljes piacának bemutatásához (lásd bővebben külön alfejezet).

66.táblázat: Nem életbiztosítási ági szerződésállomány és annak változása

Nem élet üzletági szerződések (időszak végén)	2002. III.	ezer darab 2002. IV.	2003. III.	növekedés 2003. III. / 2003. III. / 2002. IV. 2002. III.		2002. III.	megoszlás 2002. IV.	2003. III.
Baleset	1 146	1 133	1 171	103,30%	102,13%	12,26%	12,19%	12,17%
Casco	675	674	727	107,87%	107,66%	7,22%	7,25%	7,56%
Jármű felelősség összesen	3 379	3 321	3 483	104,88%	103,08%	36,13%	35,71%	36,21%
Ebből: kötelező gépjármű	3 378	3 320	3 482	104,88%	103,07%	36,12%	35,70%	36,20%
Tűz- és elemi kockázatok	1 604	1 659	1 728	104,14%	107,71%	17,15%	17,84%	17,96%
Egyéb vagyoni kockázatok	1 766	1 755	1 737	98,97%	98,39%	18,88%	18,87%	18,06%
Egyéb nem-életági szerződések	781	758	772	101,89%	98,89%	8,35%	8,15%	8,03%
Összesen	9 351	9 300	9 618	103,42%	102,85%	100%	100%	100%

2003. harmadik negyedév végére a nem-életbiztosítási ág (szerződések) állománya a 2038 ezer új kötés, ugyanakkor az 1720 ezer darab állományvesztés eredményeképpen 318 ezer darabbal nőtt. A darabszám után az állománydíjat vizsgálva elmondható, hogy ebben az első három negyedévben a nem életági szerződések állományvesztésének28 legnagyobb hányada, 54,32 %-a az egyéb megszűnés29 miatt következett be. A múlt év első háromnegyedévében az állományvesztés legnagyobb része ugyancsak az egyéb megszűnések miatt következett be, de az érdekmúlás miatti törlés akkor magasabb volt. A díj nem fizetés miatti törlés aránya 2003. harmadik negyedévében 0,53%-kal csökkent.


22,56% 23,12% 54,32%

23,09%	26,99%	49,91%

61.ábra: A nem-életbiztosítási ági szerződések állományvesztésének összetevői

2003.III.

2002.III.

0% 20% 40% 60% 80% 100%

Törlés díjnemfizetés miatt Xxxxxx érdekmúlás miatt Egyéb megszűnés

Nem-életbiztosítási ági díjbevétel

2003. harmadik negyedéve során 252,70 milliárd forint nem-életbiztosítási ági díjbevétel folyt be a biztosítótársaságokhoz, amely az összes díjbevételnek a 61,80%-át tette ki. A 2003. harmadik negyedéves nem-életbiztosítási ág díjbevétele 15,42%-kal haladta meg a 2002. harmadik negyedéves nem-élet biztosítási ág díjbevételét. Ehhez a nagy növekedési ütemhez minden nem-életbiztosítási ági ágazat hozzájárult, azonban a díjbevétel volumenét tekintve a

28Az állományvesztés összetevőit állománydíj (és nem a szerződés darabszáma) alapján részletezzük.

29 Az egyéb megszűnés a következő kategóriákat foglalja magába: biztosító általi felmondás, biztosított általi felmondás, éven belüli, előre meghatározott tartam lejárta miatti megszűnés.

Document Metadata

Table of Contents

2003. I-III. NEGYEDÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL

Document Metadata