Alaptájékoztató

A Diákhitel Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság

30.000.000.000,- Ft, azaz harmincmilliárd forint keretösszegő kötvényprogramjához

Program Szervező, Vezető Forgalmazó Kibocsátó jogi tanácsadója

Államadósság Kezelő Központ Gárdos, Füredi, Mosonyi, Zártkörően Mőködő Részvénytársaság Tomori Ügyvédi Iroda

Forgalmazók

Deutsche Bank Zrt.

ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt.

HVB Bank Hungary Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

MKB Bank Nyrt.

Budapest, 2006. szeptember 8.

I. TARTALOMJEGYZÉK

I. TARTALOMJEGYZÉK 2

II. ÖSSZEFOGLALÓ 3

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK 7

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK 12

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT 16

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK JEGYZÉKE 17

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE 18

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI 30

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK 56

FÜGGELÉKEK 80

II. ÖSSZEFOGLALÓ

Az Összefoglaló az Alaptájékoztató kötelező bevezető része. Megalapozott befektetési döntést csak az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek egészének ismeretében lehet hozni. Ez fokozottan vonatkozik a Kibocsátó gazdasági helyzetének és a befektetés kockázatainak megismerésére.

A jelen Alaptájékoztató tartalmáéért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel.

Ha az Alaptájékoztatóban foglaltakkal kapcsolatban keresetindításra kerül sor, előfordulhat, hogy más államok nemzeti jogszabályai alapján a felperes befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárást megelőzően az Alaptájékoztató fordításának költségeit. Az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban az Alaptájékoztató más elemeivel. A Kibocsátónak, illetve a Vezető Forgalmazónak az Alaptájékoztatóért való felelőssége nem állapítható meg kizárólag a jelen Összefoglaló alapján – ideértve annak bármely nyelvre lefordított változatát is –, kivéve, ha az Összefoglaló félrevezető, pontatlan vagy az Alaptájékoztatóban foglalt információnak nem megfelelő információt tartalmaz.

A Kibocsátó nyomatékosan felhívja a Kötvényekbe befektetni szándékozók figyelmét arra, hogy a Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja saját tőkéjének összegét.

1. A KÖTVÉNYPROGRAM CÉLJA

A Kötvényprogram a Bizottság 809/2004. Rendelete, a Tpt., a Kötvényrendelet rendelkezéseinek, valamint a Magyar Köztársaság egyéb alkalmazandó jogszabályainak megfelelően a Kibocsátó által létrehozott kibocsátási program, melyhez készített Alaptájékoztató közzétételét a Felügyelet 2006. szeptember 25.napján kelt PSZÁF E-III/10.337/2006. számú határozatával engedélyezte.

A Kötvényprogram célja, hogy a Diákhitel Központ Zrt. a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a hallgatói hitelrendszer finanszírozását kötvények forgalomba hozatalán keresztül biztosítani tudja.

2. A KÖTVÉNYPROGRAM ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

A Diákhitel Központ Zrt., mint Kibocsátó a Kötvényprogram keretében kizárólag névre szóló, dematerializált kötvényeket értékesíthet, nyilvános forgalomba hozatali eljárások során.

A Kötvényprogram felállításával, az egyes forgalomba hozatalok szervezésével megbízott közremőködő az Államadósság Kezelő Központ Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (a továbbiakban: Államadósság Kezelő Központ Zrt. vagy ÁKK Zrt.), mint Vezető Forgalmazó. A Kötvényprogram keretösszege 30.000.000.000,- Ft, azaz Harmincmilliárd forint.

A Kötvényprogram során a maximum 2 év 305 nap futamidejő, fix kamatozású Kötvény egy sorozatban, és a sorozaton belül több részletben, forintban hozható forgalomba, aukciós eljárás útján az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek szerint.

A Kötvényprogram hatálya alatt forgalomba hozott Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek.

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóval kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Nyilvános Ajánlattételt a Magyar Tőkepiac címő hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu címő honlapján,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu címő honlapján,

c) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac címő hivatalos lapban, és a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu címő honlapján.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT www.bet.hu címő honlapján keresztül történnek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Kötvény nem minden befektető számára alkalmas befektetési céljai elérésére, ezért minden befektetőnek saját magának kell mérlegelnie a kötvény-befektetés kockázatait.

3. A KIBOCSÁTÓ

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörő részvénytársasági formában mőködő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer mőködtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

A Társaság a fenti célok eléréséhez szükséges tevékenységeken kívül adatbanki és a Hpt. 2. számú mellékletének I/12. b) pontja szerinti ügynöki tevékenységet is folytathat elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül az adatvédelmi jogszabályok figyelembevételével és a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyásával.

A Diákhitel Központ Zrt. ügyfeleiről azok hozzájárulása alapján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hitelfelvevő személyazonosító adatait, a szerződésre, annak teljesítésére, a célzott kamattámogatásra vonatkozó adatokat, információkat, továbbá azokat az adatokat, amelyek nyilvántartását jogszabály kötelezővé vagy lehetővé teszi. (A Diákhitel Központ Zrt. adatkezelése bejelentésre került az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.)

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegő rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan mőködését.

A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

Államilag garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, mőködési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.szerepvállalása

A Kormányrendelet 25.§-ának (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. megbízta az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t, hogy a hallgatói hitelrendszer finanszírozásához szükséges források biztosítása érdekében a pénz- és tőkepiacokon eljárjon, illetőleg az állam által garantált hitelek felvételének megszervezésében közremőködjön.

A Kormányrendelet 25.§-ának (6) bekezdése alapján a Diákhitel Központ Zrt. által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír- számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi.

A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

A Kormányrendelet 25.§-ának (5) bekezdése alapján a Társaság rendszeresen tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot a hallgatói hitelállományról, az igénybe vett forrásokról és törlesztésekről, illetve az állami kezesség érvényesítésének valószínőségéről.

Pénzforgalmi számlavezetés

Az Áht. 18/C.§-ának (6) bekezdése értelmében a Diákhitel Központ Zrt. – rendelkezési jogának fenntartása mellett – a Magyar Államkincstárban köteles pénzforgalmi számláját vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával nem rendelkezhet, átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített – az értékpapír-számlán, illetve értékpapír-letéti számlán nyilvántartott – állampapírok vásárlásával hasznosíthatja. A Kincstár a pénzforgalmi számlavezetést térítésmentes szolgáltatásként végzi.

4. A KEZESSÉG

A 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

5. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A kockázati tényezőket a jelen Alaptájékoztató III. fejezete részletesen ismerteti. Ezek közül kiemelésre kerülnek a következők:

A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények kondícióik tekintetében határozottan összehasonlíthatóak az állampapírokkal – értve ezalatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot –, mivel azok a – Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő – 2009/F elnevezéső Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra.

Ezen felül a Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam, a tulajdonosi jogokat pedig a Pénzügyminisztérium gyakorolja, így az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának rendje speciális kockázatot nem jelent.

A forrásbevonás lehetőségeit kedvezően befolyásolja a Magyar Államnak a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján a központi költségvetés terhére történő készfizető kezességvállalása a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

Mindezek mellett a Diákhitel Központ Zrt. által mőködtetett hallgatói hitelrendszer finanszírozása során többféle kockázat felmerül: a kamat-, árfolyam-, megújítási és likviditási kockázatokat a Társaság kockázatkezelési és likviditásmenedzsment tevékenységeinek keretében igyekszik hatékonyan kezelni. Ezen általános piaci kockázatokon, valamint a jelen Alaptájékoztatóban bemutatásra kerülő – a Kötvényekből adódó kötelezettségek visszafizetésére érdemi befolyással nem bíró – operatív kockázatokon felül a Kötvények árazásával és értékelésével kapcsolatos egyéb kockázati tényező nem merül fel.

III. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

Az Alaptájékoztató e fejezetének célja, hogy a Társaság Kötvényeibe történő befektetés kockázatairól hiteles képet nyújtson.

1. A KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

A Diákhitel Központ Zrt. által a jelen Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvények nagymértékben összehasonlíthatóak az állampapírokkal, mivel a Kötvények kondíciói, értve ez alatt különösen a kamat mértékét, a kamatfizetés gyakoriságát és időpontjait, valamint a lejáratot, egy, a Kötvények kibocsátásának napját tekintve a Kötvényekkel azonos hátralévő futamidejő, 2009/F elnevezéső Magyar Államkötvény feltételei alapján kerültek meghatározásra. A Kötvények a BÉT-re bevezetésre kerülnek, ahol a Kötvényprogram forgalmazói, vagy azok egy része folyamatosan árjegyzési kötelezettséget vállal.

A Kötvények forgalomba hozatala következtében a Kibocsátó hiteltartozásainak összege meghaladhatja a saját tőkéjének összegét.

2. A KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ KOCKÁZATI TÉNYEZŐK

2.1. A Társaság jogi szabályozásában rejlő kockázat

A Társaság mőködésének feltételrendszerét nem törvényi szinten szabályozták, így a mőködési feltételeit szabályozó jogszabály szintje módot ad a Társaság üzleti tevékenységének közvetlen befolyásolására. A Társaság gazdálkodásának jogi szabályozása – mivel nem tartozik a Hpt. hatálya alá – nincs összhangban a Társaság által végzett különleges tevékenységgel, ami negatívan hat a gazdálkodás eredményességére.

2.2. Tulajdonosi kockázat

A Kibocsátó részvénykönyv szerinti tulajdonosa a Magyar Állam. A Pénzügyminisztériumnak a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal 2003. január 15-én kötött szerződése alapján a tulajdonosi jogokat az Áht. 109/F.§ (2) bekezdés a) pontja és 109/G.§

(1) bekezdése alapján a Pénzügyminisztérium gyakorolja.

A tulajdonosi jogok gyakorlása során a Pénzügyminisztérium nevében a pénzügyminiszter személyesen vagy meghatalmazott útján jár el. Az egyszemélyes Részvényes személye, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlásának fenti rendje speciális kockázatot nem jelent. A fentiek szerinti tulajdonlás következményeként nincs olyan, a Magyar Államtól független piaci szereplő, aki tulajdonosi kockázatot jelenthetne a Kibocsátó vonatkozásában.

2.3. A Társaság finanszírozási kockázatai

A Társaság finanszírozási igénye évről évre dinamikusan nő. Mivel az alaptevékenységből származó bevételek az elkövetkező 5-10 éves időtávon belül előreláthatóan nem nyújtanak fedezetet a Társaság hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeinek

teljesítésére, ezért a hallgatói hitelek folyósítása mellett – illetve néhány éven belül azok kivételével – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése csak újabb források bevonásával finanszírozható. A Társaság finanszírozásában tehát számolni kell az ún. „megújítási kockázattal”, amely a lejáró hitelek és kötvények visszafizetéséhez szükséges források hozzáférhetőségében rejlik. A források bekerülési költségét, illetve rendelkezésre állását azonban igen kedvezően befolyásolja a Társaság kötelezettségeire a központi költségvetés által vállalt készfizető kezességvállalás, amely a későbbiekben részletes elemzésre kerül.

Mivel középtávon – mindaddig, amíg hallgatói hitelrendszer önfinanszírozóvá nem válik – a lejáró hitelek és kötvények törlesztése mellett a hitelfelvevők hiteligényének kielégítése is döntően külső forrásbevonásból történik, a Társaság nagy volumenű forrásszükséglete miatt reális annak a lehetősége, hogy a hazai pénz- és tőkepiac a szükséges nagyságú forrásokat megfelelő feltételek mellett nem lesz képes biztosítani a Társaság részére, ezért külföldről kell forrásokhoz jutnia. Ugyan 2005 májusa óta egy nemzetközi pénzügyi intézménnyel kötött szerződés keretében a Társaság rendelkezik a nemzetközi pénz- és tőkepiacról igénybe vett/vehető forrással, azonban a nemzetközi forrásbevonás a Társaság finanszírozhatóságának további kockázatát jelentheti. Ehhez kapcsolódóan az Euró Magyarországon történő bevezetéséig az esetleges külföldi devizában – jellemzően Euróban – bevonandó – jellemzően kedvezőbb kondíciójú – források felhasználása esetén a Társaságnak az árfolyam- kockázatokat is kezelnie szükséges.

A 2003 januárjától meginduló hallgatói hiteltörlesztésekből származó bevételek miatt folyamatosan növekvő pénzáramlással kell számolnia a Társaságnak, ami a likviditáskezelés növekvő szerepét vetíti előre a szabad pénzeszközök kezelése tekintetében. A Társaság azonban az Áht. értelmében kincstári körbe tartozó szervezet. E törvényben foglaltak alapján a Kincstárban köteles pénzforgalmi számlát vezetni, más pénzintézetnél vezetett pénzforgalmi számlával csak korlátozottan rendelkezhet, továbbá átmenetileg szabad pénzeszközeit a Kincstár hálózatában értékesített állampapírok vásárlásával – a piaci kondíciókhoz képest kedvezőtlen lakossági feltételekkel – hasznosíthatja. Ez a Társaság számára olyan elmaradt hozam kockázatát jelenti, amellyel a nyújtott diákhitelek költsége alacsonyabb lehetne. Ennek ellenére e kockázat nagyságrendjéből adódóan nem befolyásolja a Kibocsátó azon képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Kötvényekből eredő fennálló kötelezettségeit.

2.4. A Társaság mőködési kockázatai

Középtávon a Társaság finanszírozási igényének kielégítésében – azzal párhuzamosan, hogy egyre több ügyfél kezdi meg a felvett hallgatói hitel törlesztését –, a hangsúly előreláthatóan fokozatosan áttevődik a kötvénykibocsátásból illetve hitelfelvételből történő forrásszerzésről az alaptevékenységből származó bevételekre.

A beszedési rendszer hatékonysága ezért lényegesen befolyásolja az alaptevékenységből származó bevételek nagyságát. 2003. január 1-jén kezdődött meg a Kormányrendelet által meghatározott kritériumoknak megfelelő ügyfelek törlesztési kötelezettsége. A hallgatói hitelek visszafizetési hajlandóságának megítélésére vonatkozóan jelenleg 2003. január - 2006. június időszaki adatok állnak rendelkezésre. Az alább felsorolt kockázati tényezők a beszedési rendszer hatékonyságát, ezen keresztül a Társaságnak a törlesztésből származó bevételeit befolyásolhatják:

– Az ügyfelek hallgatói hitelre való jogosultságának megítéléséhez szükséges információk egy része jelenleg külső partnerektől, a felsőoktatási intézmények

tanulmányi osztályairól származik. Az egységes országos hallgatói nyilvántartás kiépítése folyamatban van, ez az eddiginél pontosabb információt fog biztosítani arról, hogy ügyfeleink mikor lépnek a hallgatói hitel törlesztési szakába és a Diákhitel Központ Zrt. mely időponttól kezdve követelheti meg a törlesztéseket.

– Kockázatot jelent, hogy a Társaságnak még nincs hosszabb időtávra vonatkozó tapasztalata a nem fizető adósokkal szemben az állami adóhatóság által végzendő behajtási tevékenység hatékonyságáról.

– A Társaság bevételeit befolyásolja a speciális élethelyzetű ügyfelek által igényelhető törlesztési kötelezettség szüneteltetése. A 2003. január - 2006. június időszaki törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak számának, illetve nagyságrendjének adatai állnak rendelkezésre, melyek alapján elmondható, hogy a szüneteltetés és a célzott kamattámogatás lehetősége nincs jelentős hatással a Társaság pénzügyi helyzetére. A törlesztési kötelezettség szüneteltetésére jogosultak egy része a központi költségvetés által a jogosultság időszakára célzott kamattámogatásban részesül, ami a szüneteltetés miatt kieső törlesztések negatív pénzügyi hatásait kompenzálja. A szüneteltetésre és a kamattámogatásra jogosultak körét szabályozó jogszabály nem igényel parlamenti konszenzust, ezért azok köre középtávon változhat, befolyásolva ezzel a Társaság pénzügyi helyzetét. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a törlesztés szüneteltetése, illetve a célzott kamattámogatás pénzügyi hatása a jelen Kötvénykibocsátás nagyságrendjéhez viszonyítva elenyésző részarányt képvisel, ezért az említett jogosultságok pénzügyi következményei érdemben nem befolyásolják a jelen Kötvények visszafizetési lehetőségét.

A Társaság által a számviteli feladatok ellátására, illetve ügyfelei adatainak és hallgatói hiteleinek nyilvántartására használt informatikai rendszere – a folyamatos fejlesztések ellenére – számos működési kockázatot hordoz magában. Ezenfelül a vezetői döntésekhez elengedhetetlen információk rendszerből való kinyerésének feltételei sem kielégítőek, így a Társaság ezen operatív kockázat kiküszöbölése érdekében vezetői információs rendszer bevezetésén dolgozik.

3. A KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI KÉSZFIZETŐ KEZESSÉGVÁLLALÁSSAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK

A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Kibocsátások jogi biztosítékát a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti. Ennek értelmében a Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel. A 2006. évi költségvetési törvényben biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása. A Társaság meghatározott

kötelezettségeinek biztosítékául szolgáló állami készfizető kezesség ténye a 2001. évtől kezdődően minden év költségvetési törvényének része.

A 2006. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg a kezességvállalás mértékét. A 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség csak

(i) a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki,

(ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi, továbbá

(iii) amennyiben a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitathatóvá válik.

Az Áht. 33.§ (2) bekezdése alapján az Országgyűlés a törvényen alapuló kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek (a kezességi szerződésből eredő fizetési kötelezettségek beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá. Az állami készfizető kezesség alapján, amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosult (a Kötvénytulajdonos) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

– igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

– igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

– igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

– mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A fenti esetek közül a jogosult számára az a legcélszerűbb, ha a főkötelezett és a készfizető kezes egyetemleges marasztalását kéri. A jogerős marasztaló ítélet megléte esetén is döntési joga van, kivel szemben kéri a végrehajtást. A perköltség és a végrehajtási költségek viselése tekintetében a Ptk. 273. § (2) bekezdésében foglaltak a készfizető kezesre is irányadóak.

Mindezeknek megfelelően a Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvénytulajdonos választhat, hogy a követelését kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesíti, és azok egyetemleges marasztalását kéri. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti az állami teljesítés kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét.

A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V. 5.) Kormányrendelet szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezesség érvényesíthetősége – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően.

IV. DEFINÍCIÓK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A jelen Alaptájékoztatóban szereplő egyes fontosabb definíciók és rövidítések meghatározása az alábbiakban kerül ismertetésre. Az egyéb, vagyis e részben meg nem határozott definíciók és rövidítések meghatározása a jelen Alaptájékoztató megfelelő helyein található.

Áht. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Bázispont A százalék századrésze.

BÉT A Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1052 Budapest, Deák Ferenc utca 5., cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044764).

Értékpapír-számla A dematerializált értékpapírról és a hozzá kapcsolódó

jogokról az értékpapír-tulajdonos javára vezetett nyilvántartás.

Euró A Tanács 974/98/EK rendelete értelmében az Európai Monetáris Unió harmadik szakaszában résztvevő országok által hivatalos fizetőeszközként használt egységes európai valuta.

Felügyelet / PSZÁF Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, illetve

annak mindenkori jogutódja.

Forgalmazók Deutsche Bank Zrt.

ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt.

Forgalomba hozatal A Kötvények nyilvános forgalomba hozatala a jelen

Alaptájékoztató rendelkezéseivel összhangban.

Ft / forint A Magyar Köztársaság hivatalos fizetőeszköze.

Gt. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Hpt. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

KELER Zrt. / Központi Értéktár / KELER

Kibocsátó / DK Zrt. / Társaság / Diákhitel Központ Zrt.

A Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhely: 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11., cégjegyzékszám: 01-10-042346).

A Diákhitel Központ Zrt.

Kincstár A Magyar Államkincstár.

Kötvények A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató alapján forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Kötvényprogram A Kibocsátó 30 Mrd Ft, azaz harmincmilliárd forint keretösszegű, forint alapú, a jelen Alaptájékoztatóban meghatározott kötvényprogramja.

Kötvényrendelet A kötvényről szóló 285/2001. (XII. 26.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Magyarország / Magyar Állam A Magyar Köztársaság.

MNB A Magyar Nemzeti Bank.

MMTS A BÉT elektronikus kereskedési rendszere.

Munkanap Minden olyan nap, amelyen mind a hitelintézetek, mind a pénz- és devizapiacok Budapesten kifizetéseket, illetve elszámolásokat hajtanak végre.

Okirat A Tpt. 7. § (2) szerinti, az egy Sorozatban dematerializált formában kibocsátott valamennyi Kötvényt képviselő, értékpapírnak nem minősülő dokumentum.

Rendelet / Kormányrendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel

Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Kormányrendelet, illetve az annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Ptk. Polgári Törvénykönyv.

Részlet / Sorozatrészlet Egy Sorozat azon Kötvényei, amelyek kibocsátási napja azonos.

Részvényes A Társaság részvényeinek tulajdonosa(i).

Sorozat / Kötvénysorozat Az azonos típusú, azonos előállítású, azonos

jogokat megtestesítő Kötvények egy meghatározott időpontban kibocsátott teljes mennyisége, illetve az eltérő időpontban kibocsátott értékpapírok valamely későbbi időpontban azonos jogokat megtestesítő teljes mennyisége.

Számviteli törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Tpt. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

Választottbíróság A Tpt. 376.§-ában meghatározott Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság.

Végleges Feltételek Valamely Részletre vonatkozó, az adott Részlet Forgalomba hozatalának adatait meghatározó dokumentum, amely a Tpt. 27.§ (6) bekezdésének megfelelően többek között tartalmazza az adott Részletben forgalomba hozott Kötvények egyedi végleges feltételeit. A Kötvényprogram során az első Forgalomba hozatalt követően lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatalok esetében a Végleges Feltételek, az adott Részletben kibocsátott Kötvények egyedi végleges feltételeit meghaladóan egységes szerkezetben tartalmazni fogja a megelőző Forgalomba hozatal óta rendszeres és rendkívüli tájékoztatás során nyilvánosságra hozott tényeket, adatokat, információkat is. Egységes szerkezet alatt értendő az is, ha a Végleges Feltételek a megelőző Forgalomba hozatal óta megjelent rendszeres és rendkívüli tájékoztatások elérhetőségét tartalmazza.

Vezető Forgalmazó / ÁKK Zrt. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhely:

1052 Budapest, Csalogány utca 9-11.,

cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044549).

2003. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről

szóló 2002. évi LXII. törvény és az azt módosító,

illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2004. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről

és az államháztartás hároméves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2005. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről

szóló 2004. évi CXXXV. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

2006. évi költségvetési törvény A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről

szóló 2005. évi CLIII. törvény és az azt módosító, illetve annak helyébe lépő jogszabály(ok).

V. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT

VI. HIVATKOZÁSSAL BEÉPÍTÉSRE KERÜLŐ DOKUMENTUMOK

JEGYZÉKE

A jelen Alaptájékoztatóba hivatkozással kizárólag a következő dokumentumok kerülnek beépítésre:

1. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2004. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2004. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a www.diakhitel.hu oldalról a

„Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

2. A DIÁKHITEL KÖZPONT RT. 2005. ÉVI ÉVES AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

A Diákhitel Központ Rt. 2005. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolója „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a www.diakhitel.hu oldalról a

„Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

3. A DIÁKHITEL KÖZPONT ZRT. 2006. I. FÉLÉVES GYORSJELENTÉSE

A Diákhitel Központ Zrt. 2006. I. féléves gyorsjelentése „pdf” formátumban megtekinthető és letölthető a www.diakhitel.hu oldalról a „Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

VII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KIBOCSÁTÓRA VONATKOZÓ RÉSZE

1. A KIBOCSÁTÓ BEMUTATÁSA

1.1. A Kibocsátó hivatalos neve és jogállásának rövid bemutatása.

A Kibocsátó cégneve: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A Kibocsátó rövidített cégneve: Diákhitel Zrt.

A Kibocsátó jogállásának rövid bemutatása:

A Társaság létrehozására, annak szervezetére és működésére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, illetve a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a Ptk., az Áht., a Kormányrendelet és a részvénytársaságokra vonatkozó más jogszabályi rendelkezések az irányadók. A Diákhitel Központ Zrt.-re a Hpt. hatálya – kivéve annak 54.§- át – nem terjed ki.

Az alapítás, a cégbejegyzés helye és időpontja, a cégjegyzék száma

Alapítás dátuma: 2001. április 27.

Cégbejegyzés helye és időpontja: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság, 2001. június 14. Cégjegyzék száma: 01-10-044593.

A Társaság a Magyar Állam 100%-os tulajdonában van.

A Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés alapján a részvények feletti tulajdonosi jogokat a Pénzügyminisztérium (székhely: 1051 Budapest, József nádor tér 2-4.) gyakorolja.

A Társaságot az alapító határozatlan időtartamra hozta létre. Tevékenységének kezdete 2001. április 27. A Társaság üzleti éve a naptári évvel megegyezik, első üzleti éve 2001. április 27- től 2001. december 31-ig tart. A Társaság koncesszió köteles tevékenységet nem végez.

A Társaság alaptőkéje 300.000.000,- Ft, azaz Háromszázmillió forint.

1.2. A Kibocsátó székhelye és jogi formája, levelezési címe és telefonszáma A Kibocsátó székhelye: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó jogi formája: zártkörűen működő egyszemélyes részvénytársaság.

A Kibocsátó levelezési címe: 1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Kibocsátó telefonszáma: +36-1-224-9600.

1.3. A Kibocsátó vezető testületének részletes bemutatása, az irányítási rendszer ismertetése

1.3.1. A tulajdonosi jogok gyakorlása

A Diákhitel Központ Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság. A Magyar Állam 2002. december 31-én a Diákhitel Központ Zrt. részvényei felett 100%-os tulajdont szerzett, a tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyoni Igazgatósággal kötött vagyonkezelői szerződés alapján a Pénzügyminisztérium gyakorolja.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli Részvényes dönt és gyakorolja a Társaság legfőbb szervének jogait. A Részvényes tulajdonosi határozat formájában, írásban dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben. A Részvényes – a megválasztással, illetve a kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével – a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét kérni.

A tulajdonosi határozatot – annak meghozatalától számított 30 napon belül – az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság véleményét tartalmazó jegyzőkönyvi kivonattal együtt a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

A Részvényes kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az Alapító Okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke felemelése és leszállítása;

c) döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;

d) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;

e) a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 33. §-ában foglalt kivétellel az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a Könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;

f) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideérte az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is;

g) döntés osztalékelőleg fizetéséről;

h) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;

i) döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

j) döntés - ha a Gt. másképp nem rendelkezik - a saját részvény megszerzéséről;

k) a Társaság éves tervének és üzletpolitikájának jóváhagyása;

l) döntés más társaságba történő befektetésekről, üzletrészek, részvények vétele, eladása;

m) a Társaság igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjai és más, a Részvényes által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről szóló szabályzat (a továbbiakban: Javadalmazási Szabályzat) elfogadása,

n) döntés a vezérigazgató munkaviszonyának létesítéséről, megszüntetéséről valamint munkaszerződésének módosításáról,

o) döntés a Javadalmazási Szabályzatban meghatározott vezető állású munkavállalók személyi alapbér növelésének irányadó mértékéről,

p) a hitelfelvevők felé felszámított díjak és költségtérítések jóváhagyása,

q) döntés minden olyan kérdésben, amit a Gt., a jogszabályok, vagy az Alapító Okirat a Közgyűlés, illetve a Részvényes kizárólagos hatáskörébe utal

1.3.2. A Társaság vezetése

1.3.2.1. A Társaság ügyvezető szerve: az Igazgatóság

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve. Az Igazgatóság képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt, vezeti és irányítja a Társaság üzleti tevékenységét, gazdálkodását és gondoskodik az eredményes működés feltételeiről.

Tevékenységét alapvetően a Gt., a vonatkozó egyéb jogszabályok, a Társaság Alapító Okirata, illetve az igazgatósági ügyrend alapján végzi.

Az Igazgatóság testületként jár el. Az Igazgatóság 5-9 tagból áll, akiket a Részvényes jelöl ki 5 éves időtartamra. Az Igazgatóságnak tagja a Társaság mindenkori vezérigazgatója.

Az Igazgatóság tagjai tisztségük lejárta után újraválaszthatók. Az Igazgatóság tagjai maguk közül elnököt választanak.

Az Igazgatóság hatásköre

a) felelős a Társaság működési körébe a saját, illetve az általa átruházott hatáskörben hozott minden döntésért;

b) jogosult minden olyan döntést a saját hatáskörébe vonni, amely nem tartozik a Részvényes, a Felügyelő Bizottság, vagy a könyvvizsgáló hatáskörébe;

c) jóváhagyja a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatát;

d) a vezérigazgató felett gyakorolja azokat a munkáltatói jogokat, amelyek nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe,

e) kijelöli a Társaság cégének jegyzésére jogosult – a cégjegyzékbe bejegyzendő – dolgozókat;

f) vezeti a részvénykönyvet;

g) gondoskodik a Társaság egyéb üzleti könyveinek, nyilvántartásainak szabályszerű és ellenőrzésre alkalmas módon való vezetéséről;

h) a Társaság mérlegét – a hirdetményekre vonatkozó szabályok szerint – közzéteszi, illetve a Cégbírósághoz beterjeszti;

i) az ügyvezetésről, a társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról a Részvényes részére évente, a Felügyelő Bizottság részére háromhavonta jelentést készít,

j) dönt minden olyan kérdésben, amelyet a Részvényes az Igazgatóság hatáskörébe utal,

k) dönt minden olyan ügyben, amely a jogszabálynál fogva az Igazgatóság hatáskörébe tartozik,

l) dönt a hallgatói hitelek finanszírozására vonatkozó éves stratégiáról és tervről, annak esetlegesen bekövetkező évközi módosításáról,

m) kijelöli az Államadósság Kezelő Központ Rt.-vel kötött megbízási szerződésben körülírt Finanszírozási Bizottságba a Diákhitel Központ Zrt. által delegált tagok személyét,

n) dönt azokról a kötelezettségvállalásokról, amelyeknek összege eléri, vagy meghaladja a 60.000.000 (hatvanmillió) forintot és nem tartoznak a Részvényes kizárólagos hatáskörébe, valamint javaslatot tesz a Részvényesnek a Részvényes hatáskörébe tartozó kötelezettségvállalásokra.

A Diákhitel Központ Zrt. Igazgatóságának jelenleg 6, alább felsorolt tagja van:

1. Táblázat: A DK Zrt. Igazgatóságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Lucz Zoltánné	az Igazgatóság elnöke	2005. 05. 01.
Csillag Tamás	igazgatósági tag, vezérigazgató	2003. 01. 24.
dr. Irinyi Ferenc	igazgatósági tag	2005. 05. 01.
dr. Könczöl Erzsébet	igazgatósági tag	2003. 01. 24.
Kiss Kornélia	igazgatósági tag	2003. 01. 24.
Vargha Ágnes	igazgatósági tag	2006. 01. 25.

Az alábbiakban ismertetjük az igazgatósági tagok szakmai életútját:

Lucz Zoltánné, az Igazgatóság elnöke

1952-ben született Békéscsabán, 1974-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 1983-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakirányán. 1989-ben adótanácsadói, 1993-ban okleveles könyvvizsgálói szakvizsgát tett.

Pályafutását a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban kezdte üzemgazdászként 1974-ben, 1977- től 1983-ig a Somogy Megyei Tanács Építési Osztályán, majd 1983-tól 1989-ig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban Közgazdasági Főosztályán dolgozott osztályvezető- helyettesként. 1989-től 1990-ig a Pénzügyminisztérium Pénzügypolitikai főosztályán dolgozott, majd 1990 és 1992 között a COHFIN Tanácsadó Kft. gazdasági igazgatója. 1992 óta a Pénzügyminisztériumban előbb az Adópolitikai osztály vezetője, jelenleg pedig a Jövedelemadók főosztályának főosztályvezető-helyettese. 1998-tól az Általános Vállalkozási Főiskolán főiskolai mestertanárként adózási ismereteket oktat. Rendszeresen publikál adózással kapcsolatos témákban. Angolul alapfokon beszél.

Csillag Tamás vezérigazgató, igazgatósági tag

1962. május 1-jén született, 1987-ben okleveles közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-ben teljes körű jogosítvánnyal rendelkező bejegyzett tőzsdei üzletkötői képesítésre tett szert. 1987-től a Közgazdaságtudományi Egyetemen oktatói és kutatás-szervezői feladatokat végzett, majd 1989-től több hitelintézet befektetési részlegén, illetve befektetési szolgáltatóknál vezető pozíciókat töltött be. 1990-től folyamatosan betöltött választott tisztséget a Budapesti Értéktőzsdén: előbb az Etikai Bizottság tagja volt három éven keresztül, majd a Felügyelő Bizottság tagjaként, később elnökeként tevékenykedett. 1997-től 2002-ig a Budapesti Érték- és Árutőzsde Állandó Választottbíróságán választottbíró. 1997-2000 között a Befektető-védelmi Alap Igazgatóságának tagja, 1999-től alelnöke. Angol középszintű nyelvismerettel rendelkezik.

dr. Könczöl Erzsébet

1952. november 16-án született. 1974-ben okleveles közgazdász diplomát, 1983-ban pedig szakközgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. Több éves vállalatvezetői gyakorlattal rendelkezik iparvállalatoknál és tanácsadó cégeknél. A felsőoktatásban oktatói és vezetői gyakorlatra tett szert. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalatgazdaságtan Intézetének adjunktusa. A FŐTÁV Zrt. és a Ráció Nyugdíjpénztár Igazgatóságának tagja. Angol nyelvismerettel rendelkezik.

dr. Irinyi Ferenc

1974-ben született Miskolcon, 1996-ban szerzett diplomát az Államigazgatási Főiskolán, majd 2000-ben jogászként végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1996-ban a Szerencsejáték Felügyeletnél kezdte szakmai pályafutását, 2001-től a Miniszterelnöki

Hivatalban a Kincstári Vagyongazdálkodási Főosztályon osztályvezetőként dolgozott. Jelenleg a Pénzügyminisztérium Kincstári Vagyongazdálkodási Önálló Osztályán főosztályvezető-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik.

Kiss Kornélia

1970. március 31-én született, 1993-ban végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, okleveles közgazdász. 1997-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem ÁJTK Jogi Továbbképző Intézetében jogi szakokleveles közgazdász képesítést szerzett. 1993-tól a Pénzügyminisztériumban – a Pénz- és Tőkepiaci Főosztályon, illetve a Pénzügyi Szolgáltatások Főosztályán – dolgozik. Francia nyelvből felsőfokú nyelvismerettel rendelkezik.

Vargha Ágnes

1952-ben született, 1975-ben közgazdász diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1975 és 1994 között az államigazgatásban és gazdasági társaságokban tölt be közép- és felsővezetői pozíciókat. 1994-95 között a Miniszterelnöki Hivatal kormányfőtanácsadója. 1997-től megszűnéséig a magyar tárgyaló delegáció képviselője az EU csatlakozási tárgyalásokon. 1995-től a Pénzügyminisztérium nemzetközi és európai ügyekért felelős főcsoportfőnöke, az Európai Integrációs Titkárság vezetője. Létrejöttétől az Európai Integrációs Tárcaközi Bizottság, majd Magyarország csatlakozását követően jogutódja, az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság tagja. 2002-ben Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt, 2004-ben Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült. Angol, német és francia nyelvismerettel rendelkezik.

1.3.2.2. A cégvezetésért felelős vezető állású munkavállalók

Csillag Tamás, vezérigazgató

Csillag Tamás vezérigazgató az Igazgatóság tagja, emiatt a szakmai életútját az igazgatósági tagok között mutatjuk be.

Fábián Tamás, vezérigazgató-helyettes

1962. június 2-án született, 1986-ban közgazdász-szociológus diplomát szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1986-tól 1992-ig oktatói, kutatói tevékenységet végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen, majd értékpapír-piaci felügyeleti gyakorlatot szerzett. 1994-től több befektetési szolgáltatónál töltött be közép- és felsővezető pozíciókat. 2001. júniusától a Diákhitel Központ Rt. igazgatójaként, 2001. októberétől vezérigazgató- helyetteseként dolgozik. Angolul beszél.

Juhász György, vezérigazgató-helyettes

1968. február 29-én született, 1991-ben okleveles közgazdász végzettséget szerzett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1991-93 között a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. főmunkatársaként, 1993 februárjától az Állami Vagyonügynökség tanácsosaként, illetve főtanácsosaként dolgozott. 1996–tól 2000 áprilisáig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatója, -helyettese. 2000 szeptembere – 2001 júniusa között a SZOL Szállásfoglalás ON-line Kft. kereskedelmi igazgatója. 2001 júniusától a Diákhitel Központ Rt. helyettes pénzügyi igazgatója, 2001 októberétől igazgatója, jelenleg a pénzügyi területért felelős vezérigazgató-helyettes. Német és angol nyelvismerettel rendelkezik.

1.3.3. A Társaság mőködésének ellenőrzése

1.3.3.1. A Felügyelő Bizottság

A Felügyelő Bizottság 5-7 tagból áll, a dolgozók által megválasztott tag kivételével tagjait a Részvényes jelöli ki 5 éves időtartamra.

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Társaság működését, jogában áll az Igazgatóság tagjaitól, a vezérigazgatótól, a vezető állású munkavállalóktól jelentést vagy felvilágosítást kérni, a Társaság könyveit, bankszámláját, iratait és pénztárát bármikor (legalább negyedévente köteles) megvizsgálni, vagy szakértővel a Társaság költségére megvizsgáltatni.

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Részvényes elé terjesztendő minden fontosabb jelentést, továbbá a Társaság mérlegét és vagyonkimutatását. A vizsgálat eredményéről a Felügyelő Bizottság elnöke számol be; mérleg esetében írásos beszámolót készít.

A Felügyelő Bizottság javaslatot tesz az éves mérleg- és eredmény-kimutatás elfogadására és az adózott eredmény felosztására. A mérleg elfogadásáról és az adózott eredmény felosztásáról a Részvényes a Felügyelő Bizottság beszámolójának ismeretében hozhat csak határozatot.

A Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a Részvényest, ha jogszabályba, Alapító Okiratba ütköző vagy a Társaság érdekeit sértő intézkedést, mulasztást tapasztal. A Társaság belső ellenőrzési szervezetének szakmai irányítását a Felügyelő Bizottság látja el.

A Felügyelő Bizottságnak jelenleg 6 tagja van, akiket az alábbiakban mutatunk be:

2. Táblázat: A DK Zrt. Felügyelő Bizottságának tagjai

Név:	Beosztás	Választás illetve a kijelölés dátuma
Árvai Csaba	A Felügyelő Bizottság elnöke	2003. 01. 24.
Király Zsolt	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.
Kotán Attila	felügyelő bizottsági tag	2003. 07. 01.
Nagy Zoltán	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.
Réz András	felügyelő bizottsági tag	2003. 01. 24.
Tóth József	felügyelő bizottsági tag	2005. 05. 01.

Az alábbiakban ismertetjük a felügyelő bizottsági tagok szakmai életútját:

Árvai Csaba, a Felügyelő Bizottság elnöke

1976. június 23-án született, 1998-ban közgazdászként szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 2001-ben okleveles közgazdászként végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 2002-ben közigazgatási szakvizsgát tett, illetve több, köztisztviselők számára tartott, Európai Uniós ismeretek megszerzését célzó tanfolyamon vett részt. 1996-ban a Takarék Bróker Rt.-nél kezdte szakmai pályafutását, 1999-ben az Adósság Börze Kft. vezető pénzügyi tanácsadójaként dolgozott. 1999-től a Pénzügyminisztériumban központi költségvetési kérdésekkel foglalkozott gyakornokként, illetve fogalmazóként, majd a Közigazgatási Államtitkárság titkárságvezetőjeként, jelenleg az Ágazati Fejlesztési és Finanszírozási Főosztályon dolgozik főosztályvezető-helyettesi pozícióban. A Magyar Közgazdasági Társaság Heves Megyei Szervezetének tagja, illetve a Nagykunsági Erdészeti

és Faipari Rt. igazgatósági tagja. Középszintű német és társalgási szintű angol nyelvtudással rendelkezik.

Király Zsolt

1966-ban született Pakson, 1993-ban szerzett fizikus-biofizikus diplomát az ELTE Természettudományi Karán. 2002-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen MBA fokozatot szerzett. 1993-tól 1995-ig a Bróker Nero Biztosításközvetítő Kft.-nél dolgozott, majd 1995-1999 között a Janus Biztosító Pénztár Szervező Rt. vezérigazgatója és az Első Magyar Közszolgálati Nyugdíjpénztár ügyvezetője. 1999-től az Axa és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár igazgatója volt, 2003-tól az Officium Közszolgálati Biztosításközvetítő Kft. ügyvezető igazgatója. Jelenleg a Hitelgarancia Zrt. igazgatóhelyetteseként dolgozik. Angolul középfokon beszél.

Kotán Attila

1965. február 4-én született, 1989-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen matematikus- fizikusként szerzett diplomát, majd 1996-ban okleveles közgazdászként végzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 1996-tól a Pénzügyminisztérium Központi Költségvetési Fejezetek Főosztályán az Oktatási Minisztérium és az MTA tárcafelelőseként dolgozott. 2002-től az Oktatási Minisztérium titkárságvezetője, majd az Oktatási Minisztérium Közgazdasági Főosztályának vezetője. Jelenleg az Államreform Bizottság titkárságán dolgozik munkacsoport-vezetőként. Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett.

Nagy Zoltán

1977-ben született Érsekújváron, a Szegedi Egyetem történelem valamint közgazdász- gazdálkodási szakos hallgatója. A Felügyelő Bizottságban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját képviseli, ahol jelenleg elnökségi tag. Felsőfokon beszél szlovákul, középfokon pedig angolul.

Réz András

1965. március 4-én született, 1989-ben közgazdász-szociológusként szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1992-ben ugyanitt védte meg egyetemi doktori címét. 1989-től a University of London SSEES visiting scholarként dolgozott, majd öt éven keresztül a Pénzügyminisztériumban volt osztályvezető. 1995-től – és jelenleg is – az Államadósság Kezelő Központ Zrt. főosztályvezetője. Angol nyelvből középfokú nyelvvizsgát tett, francia nyelvismerete társalgási szintű.

Tóth József

1974. május 30-án Cegléden született, 1997-ben szerzett diplomát a szolnoki Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola vendéglátó-szálloda szakán vendéglátó és szálloda szakos közgazdászként, majd 2000-ben okleveles közgazdászként végzett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán. 2000- től a Debreceni Egyetemen Gazdaságtudományi karának phd. hallgatója. 2002-ben közigazgatási szakvizsgát tett. Szakmai pályafutását 1997-ben a Budapest Hilton Szállodában manager asszisztensként kezdte, majd 1999-től a Pénzügyminisztérium Külügyi és védelemfinanszírozási osztályán dolgozott. 2004-ben a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Költségvetési és Közgazdasági Főosztályának főosztályvezető-helyettese, a Közgazdasági Osztály vezetője. 2004. október 15-étől a Pénzügyminisztériumban titkárságvezetőként dolgozik.

A Szent László Biztonságpolitikai Egyesület gazdasági munkacsoportjának vezetője. A Sportfolió Kht. Felügyelő Bizottságának tagja. Középfokú német és angol nyelvismerettel rendelkezik, alapfokon beszél franciául és szlovákul.

1.3.3.2. A könyvvizsgáló

A Társaság könyvvizsgálója:

Név: KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság

Cégjegyzékszám: Cg:01-09-063183 Székhely: 1139 Budapest, Váci út 99. Könyvvizsgálatért személyében felelős:

Név: Boros Judit

Anyja neve: Vágásy Júlianna

Lakóhelye: 1145 Budapest, Torontál u. 53/b. Kamarai nyilvántartási szám: 005374

1.4. A Kibocsátó célkitőzéseinek és feladatainak rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. üzleti tevékenysége sajátos, tekintettel a Társaságot létrehozó kormányzati akaratra. A Társaságot a kormányzat azzal a szándékkal alapította meg, hogy minden fiatal számára esélyt teremtsen a felsőoktatásban való részvételre, függetlenül az egyén, illetve családja anyagi teherviselő képességétől, valamint cél, hogy a Kormány hosszú távon biztosítsa az általánosan hozzáférhető, tömeges és minőségi felsőoktatás fenntarthatóságának feltételeit a magyar gazdaság fejlesztése érdekében.

A Diákhitel Központ Zrt. a Kormányrendelet 25.§ (2) bekezdése értelmében: „az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel”. A Társaság a hitelfelvevőknek nyújtott kölcsönök folyósításához szükséges forrásokat a működés kezdeti szakaszában a pénz- és tőkepiacról biztosítja, majd a hitelek visszafizetésének tömegessé válásával – előrejelzések szerint 15-20 év elteltével – a rendszer önfenntartóvá válik. A törlesztések várhatóan képesek lesznek fedezni a folyósított kölcsönök forrásigényét, a rendszer nem igényel további külső finanszírozást.

A Társaság által végzett alaptevékenység a diákhitelek folyósítása, hitelszámlák vezetése, a diákhitel mint termék menedzselése. A hitelkihelyezéshez szorosan kapcsolódik a forrásszerzés céljából történő hitelfelvétel. Az alaptevékenységek közé tartozik a hatékony beszedési mechanizmus működtetése, amely minimalizálja a vissza nem fizetés kockázatát. A Diákhitel Központ Zrt. tevékenységi köre lehetőséget ad azok hozzájárulása alapján a Társaság ügyfeleiről rendelkezésre álló adatok kezelésére.

A Diákhitel Központ Zrt. 2001 szeptemberében kezdte meg a Társaság fő tevékenységeként meghatározott hitelnyújtást, mely a felsőfokú oktatásban résztvevő, a Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tevő hallgatók számára történő hitelnyújtásra korlátozódik.

A Diákhitel Központ Zrt. szabályozási környezete, a Rendelet és egyéb alkalmazandó jogszabályok, fő tevékenysége

A Diákhitel Központ Zrt. zártkörű részvénytársasági formában működő gazdasági társaság. A hallgatói hitelrendszer működtetésére és a hallgatói hitelek folyósítására jött létre. Tevékenységére a hitelintézetekre vonatkozó szabályozás, a Hpt. rendelkezései – bizonyos kivételekkel – nem terjednek ki. A Társaság jogállását, főbb feladatait a Kormányrendelet, a Gt., valamint az Áht. határozza meg.

A Diákhitel Központ Zrt. jogszabályban rögzített egyéb feladatai

Jogszabályban előírt garanciális szabályok a Diákhitel Központ Zrt.-re vonatkozóan

A Társaságra nem vonatkoznak a Hpt.-ben a hitelintézetekre előírt prudenciális szabályok, azonban az alább felsorolt, egyéb jogszabályokban foglalt garanciális jellegű rendelkezések biztosítják a Diákhitel Központ Zrt. és a hallgatói hitelrendszer zavartalan működését.

A Diákhitel Központ Zrt. pénzügyminiszteri engedélyhez kötött forrásszerzése

A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján a pénzügyminiszter hagyja jóvá.

Államilag garantált források felhasználása

A Kormányrendelet 25.§-ának (2) bekezdése szerint a Diákhitel Központ Zrt. az államilag garantált forrásait kizárólag a hallgatói hitelek kihelyezésére, az állami kezességvállalással kibocsátott értékpapírok és egyéb, államilag garantált forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére, működési költségeinek fedezésére és a kibocsátott értékpapírok és forrásbevonások alapján fennálló fizetési kötelezettségeinek teljesítésére használhatja fel.

Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. szerepvállalása

hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír- számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság Kezelő Központ Zrt. végzi.

A Pénzügyminisztériumnak történő rendszeres adatszolgáltatás

Pénzforgalmi számlavezetés

1.5. Finanszírozási források, garanciák és más kötelezettségek, amelyekkel a tag a Kibocsátónak tartozik

Nincs olyan finanszírozási forrás, garancia és más kötelezettség, amellyel a tag a Kibocsátónak tartozna.

1.6. A Kibocsátó fizetőképességének megítélését befolyásoló közelmúltbeli események

A Társaság utolsó pénzügyi információit 2006. június 30-ára vonatkozóan tette közzé. Az üzletmenetben azóta bekövetkezett lényeges esemény a Diákhitel 2006/2007-es tanév első félévére érvényes kamatlábának a Társaság Igazgatósága általi megállapítása volt, melyet a jogszabályoknak megfelelően augusztus végén közzétett. Mivel a jogszabályokban foglaltak alapján a Társaság diákhitelt július-szeptember hónapokban nem folyósít, így 2006. június 30-a és a jelen Tájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében, kereskedelmi pozícióiban egyéb lényeges változás nem történt.

1.7. A Kibocsátó részvényesének ismertetése

A Kibocsátó egyszemélyes részvénytársaság, részvényei 100%-ának tulajdonosa a Magyar Állam.

2. PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

2.1. A két legutóbb közzétett, a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elveknek megfelelően elkészített, ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló és az említett számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetése

A Diákhitel Központ Zrt. 2004. és 2005. évi éves, a magyar számviteli szabályok szerint auditált beszámolói, amelyek a Kibocsátó által elfogadott számviteli és könyvvizsgálati elvek rövid ismertetését is tartalmazzák, valamint a 2006. I. féléves gyorsjelentése „pdf”

formátumban megtekinthetők és letölthetők a www.diakhitel.hu oldalról a „Kibocsátóval kapcsolatos információk” linkről.

2.2. A Kibocsátó pénzügyi helyzetében a legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele óta bekövetkezett jelentős változások részletes ismertetése, illetve ilyenek hiányában a megfelelő ellentétes értelmő nyilatkozat

A Társaság utolsó ellenőrzött pénzügyi információját 2005. december 31-ére vonatkozóan tette közzé. A legutóbbi ellenőrzött éves pénzügyi beszámoló közzététele és a jelen Alaptájékoztató lezárása közötti időszakban a Társaság pénzügyi helyzetében jelentős változás nem történt.

3. BÍRÓSÁGI ÉS VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK

3.1. Kormányzati, bírósági vagy választottbírósági eljárásra vonatkozó információk (ideértve a függő, illetve a Kibocsátó tudomása szerint a jövőben megindítandó eljárásokat is) az elmúlt legalább 12 hónapos időszakra vonatkozóan, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak, vagy a közelmúltban azt gyakoroltak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére; vagy pedig nyilatkozat ezek hiányáról

Nincsen a Kibocsátóval szemben olyan kormányzati, bírósági, illetve választottbírósági eljárás, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak a Kibocsátó pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére.

3.2. Adott esetben a Kibocsátó létesítő okirat szerinti mentessége a bírósági eljárások alól

Nincsen a Társaság Alapító Okiratában a bírósági eljárások alóli mentességre vonatkozó rendelkezés.

4. SZAKÉRTŐI NYILATKOZAT ÉS ÖSSZFÉRHETETLENSÉGI NYILATKOZAT

Az Alaptájékoztató Kibocsátóra vonatkozó részei szakértői minőségben közreműködő személy nyilatkozatát vagy jelentését nem tartalmazzák.

5. MEGTEKINTHETŐ DOKUMENTUMOK

5.1. Nyilatkozat a dokumentumokba való szabad betekintésről

A Diákhitel Központ Zrt. tájékoztatja a tisztelt tőkepiaci szereplőket, hogy az Alaptájékoztató hatályossága alatt a következő dokumentumokba (vagy másolataikba) be lehet tekinteni:

− a Társaság 2004. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2005. évi beszámolója és az erről szóló könyvvizsgálói jelentés,

− a Társaság 2006. I. féléves gyorsjelentése,

− a Társaság 2006. évi Üzleti terve (a Társaság éves költségvetés készítésére nem kötelezett),

− az összes jelentés, levél és más dokumentum, korábbi pénzügyi információk, a Kibocsátó kérésére szakértő által készített értékelés vagy nyilatkozat, amelynek egyes részeit az Alaptájékoztató tartalmazza, vagy hivatkozik rá,

− a Társaság Alapító Okirata.

A fenti dokumentumok a Társaság székhelyén (Budapest II. kerület, Csalogány utca 9-11.), munkanapokon 9-15 óra között tekinthetők meg.

VIII. AZ ALAPTÁJÉKOZTATÓ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ RÉSZEI

1. KULCSFONTOSSÁGÚ INFORMÁCIÓK

1.1. A kibocsátásban érintett természetes és jogi személyek érdekeltsége

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró személyek az alábbiak: Kibocsátó: Diákhitel Központ Zrt.

Vezető forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Forgalmazók: Deutsche Bank Zrt.

ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt.

A kibocsátás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb személy nem kerül bevonásra, továbbá összeférhetetlenség nem áll fenn.

1.2. A kibocsátás okai és a bevétel felhasználása

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal célja a hallgatói hitelrendszer finanszírozása, ennek keretében a hallgatói hitelekhez szükséges új források bevonása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, 2001 októbere óta keletkezett bankhitel-állomány kamatfizetéseinek, továbbá a jövőben felvételre, illetve lehívásra kerülő bankhitelek kamatfizetéseinek, valamint szerződés szerinti, illetve előtörlesztésének refinanszírozása; a hallgatói hitelek részbeni forrásául jelenleg is szolgáló, a 2004. október 5- én indult, a Felügyelet 2004. szeptember 20. napján kelt, III/28.042/2004. számú határozatával jóváhagyott 125 milliárd forint keretösszegű és a 2005. október 4-én indult, a Felügyelet 2005. szeptember 28. napján kelt, E-III/10.329/2005. számú határozatával jóváhagyott 40 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramok során forgalomba hozott kötvények kamatfizetéseinek és törlesztéseinek refinanszírozása; valamint e program keretében kibocsátandó Kötvények kamatfizetéseinek refinanszírozása.

A Kötvények Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő becsült összes költség nagysága várhatóan nem haladja meg a következő értékeket:

forgalmazói jutalékok: 75.750.000,- Ft

tőzsdei bevezetés és forgalomban tartás díja: 3.080.000,- Ft

jogi költségek: 4.000.000,- Ft

Kötvények keletkeztetésével kapcsolatos költségek: 900.000,- Ft nyomtatási és közzétételi költségek: 3.540.000,- Ft

felügyeleti költségek: 500.000,- Ft

Összesen: 87.770.000,- Ft

A bevétel becsült nettó összege a Végleges Feltételekben kerül feltüntetésre.

2. A NYILVÁNOS FORGALOMBA HOZATALRA KERÜLŐ KÖTVÉNYEKRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények fajtája és osztálya, ISIN kód

Értékpapír fajtája és osztálya: fix kamatozású kötvény

A nyilvános Kötvény-kibocsátási program keretében egy Kötvénysorozat kerül felajánlásra, több sorozatrészlet forgalomba hozatala révén.

A Kötvénysorozat elnevezése: DK2009/01 ISIN kód: HU0000339445

Más értékpapír azonosító szám: Nincs

2.2. A Kötvények kibocsátása alapjául szolgáló jogszabályok

A Kötvények kibocsátásának alapjául a következő fontosabb jogszabályok szolgálnak:

a) a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény;

b) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény;

c) a Bizottság 809/2004/EK rendelete a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tájékoztatókban foglalt információk formátuma, az információk hivatkozással történő beépítése, a tájékoztatók közzététele és a reklámok terjesztése tekintetében történő végrehajtásáról;

d) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény;

e) a hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet;

f) a kötvényről szóló 285/2001. (XII.26.) Korm. rendelet.

2.3. Kötvények típusa és előállítása

A Kötvények típusa: A Kötvények névre szólóak.

A Kötvények előállítása: A Kötvények a Tpt. vonatkozó rendelkezései alapján

dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A névre szóló dematerializált Kötvényekről kiállított Okirat a Tpt. 9.§

(1) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján a KELER Zrt.-nél kerül elhelyezésre. Amennyiben a Sorozatot alkotó Kötvények számát a Kibocsátó újabb Részlet kibocsátásával növeli, akkor a Sorozatról kiállított Okirat érvénytelenítésre kerül, és ezzel egyidejűleg a teljes Sorozat adatainak megfelelően módosított, új okirat kerül kiállításra.

A Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

2.4. A kibocsátás pénzneme

A Kötvények magyar forintban kerülnek forgalomba hozatalra.

2.5. A Forgalomba hozatalra kerülő Kötvények sorrendisége

A Kibocsátó a Kötvények között sorrendiséget nem állít fel.

A Kötvények egymással, valamint a Kibocsátónak a Magyar Állam készfizető kezességével vagy más hasonló jellegű kötelezettségével biztosított egyéb jelenlegi és jövőbeni, továbbá a nem biztosított, nem alárendelt kötelezettségeivel legalább azonos rangsorban állnak (pari passu), kivéve azokat a kötelezettségeket, amelyek a jogszabály rendelkezése alapján elsőbbséget élveznek a Kibocsátó vagyonára végzett felszámolás, végelszámolás, illetve végrehajtás során követendő kielégítési sorrendben.

2.6. A Kötvényekhez kapcsolódó jogok ismertetése

A Kötvények a Kibocsátónak – a Kötvények tulajdonosaival szemben fennálló – közvetlen, feltétel nélküli, nem alárendelt kötelezettségvállalásai.

A Kötvényekhez a jogszabályok, az Alaptájékoztató és a vonatkozó Végleges Feltételek alapján biztosított teljes körű hitelezői, kötvényesi jogok fűződnek.

A Kötvényprogram alapján történő bármely további forgalomba hozatalhoz a Kötvényprogram ideje alatt nem szükséges a Felügyelet engedélye. A Kibocsátó jogosult a Kötvények tulajdonosainak hozzájárulása nélkül időről időre olyan további Részletek forgalomba hozatalára, amelynek feltételei a forgalomba hozatal napját kivéve minden tekintetben megegyeznek egy már kibocsátott Sorozat feltételeivel. Az ekképpen Részletben kibocsátott Kötvények a Sorozatban korábban kibocsátottakkal egy Sorozatot alkotnak. Ilyen további forgalomba hozatalok esetén a Kibocsátó a Tpt. 27. § (6) bekezdésével összhangban az adott forgalomba hozatal kezdő napját megelőzően a forgalomba hozatal egyedi adatait tartalmazó Végleges Feltételek benyújtásával a Felügyeletet tájékoztatja, és az adatokat a Végleges Feltételek közzétételével nyilvánosságra hozza.

A Kötvényekre a Magyar Köztársaság joga az irányadó.

A Kötvényprogrammal kapcsolatban vagy abból eredően keletkező bármely jogvita eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság rendelkezik kizárólagos illetékességgel.

Az állami kezesség bírósági úton történő érvényesítése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróság előtt történhet. Amennyiben a kezes és a Kibocsátó elleni igény egy eljárás keretében kerül érvényesítésre, akkor a Kibocsátóval szembeni igény érvényesítésére irányuló eljárás rendes bíróság előtt is megindítható.

A Kibocsátó a jelen Alaptájékoztatóval kapcsolatosan a nyilvánosság felé tájékoztatásait a következőképpen teszi közzé:

a) a Nyilvános Ajánlattételt a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján,

b) az Alaptájékoztatót és a Végleges Feltételeket a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján,

c) a rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, és a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján.

Amennyiben a közlemény a két helyen nem azonos napon jelenik meg, az utóbb megjelent hirdetmény megjelenésének napja számít a közzététel napjának.

A BÉT által előírt közzétételek a BÉT www.bet.hu című honlapján keresztül történnek meg.

2.7. A névleges kamatláb és a fizetendő kamatra vonatkozó rendelkezések A Kötvény kamatozása: Kötvény fix kamatozású, éves kamatfizetésű. Névleges kamatláb: évi 6,50%

A kamat esedékessé válásának időpontja és a kamatfizetési időpontok:

Az első Forgalomba hozatal értéknapja 2006. október 11.

Az első kamatfizetési periódus hossza 305 nap (2006. október 11. – 2007. augusztus 12.), így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), úgy, hogy az esetleges szökőnap is figyelembe vételre kerül, azaz: 6,50% * 305 nap / 365 = 5,43%.

A további kamatfizetési időpontokban kifizetendő kamat mértéke az éves kamat. A kamatfizetés évente a következő napokon és mértékkel történik:

2007. augusztus 12. 5,43%,

2008. augusztus 12. 6,50%,

2009. augusztus 12. 6,50%.

Következő Munkanap szabály:

Amennyiben a Kötvény alapján teljesítendő kifizetés (kamatfizetés és/vagy végtörlesztés) esedékes időpontja nem Munkanapra esik, akkor a fizetést az esedékes időpontot követő első Munkanapon kell a Kötvény tulajdonosa részére teljesíteni, és a Kötvény tulajdonosa nem támaszthat késedelmi kamat-, vagy egyéb igényt az ilyen kifizetés miatt.

A kamat és a tőkeösszeg visszafizetése követelésének határideje:

A Kötvényrendelet 6.§-a alapján a Kötvényeken alapuló követelések a Kibocsátóval szemben nem évülnek el.

2.8. Lejárat és a Kötvények törlesztésére vonatkozó rendelkezések

A Kötvény végtörlesztéses, a névérték visszafizetése a lejáratkor egy összegben esedékes. A Kötvények egyoldalú visszaváltására sem a Kibocsátó, sem a Kötvények tulajdonosai nem jogosultak. Ez azonban nem korlátozza a Kibocsátót abban, hogy egyes Kötvényeket a piaci feltételeknek megfelelően, az adott Kötvények tulajdonosával való megállapodás alapján visszavásároljon.

2.9. A hozam kiszámításának módja

A hozam-, illetve árfolyamszámítás – függetlenül a hátralévő futamidő hosszától – a magyar állampapírpiaci szokványok szerint történik, azaz a „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alkalmazásával. Ennek megfelelően két időpont között a napok számának meghatározására oly módon kerül sor, hogy a számítás során az első nap beletartozik a periódusba, míg az utolsó napot figyelmen kívül kell hagyni, továbbá az esetleges szökőnap figyelembe vételre kerül.

A „Tényleges/tényleges” számítási konvenció alapján a hozam-árfolyam kalkuláció az alábbiak szerint történik:

∑

i =n

Bruttó árfolyam =

nbc

i =1

(1 +Ta

pi +

) w

ahol:

Ta = éves szintű lejáratig számított hozam

n = az elszámolás napjakor még hátralévő cash-flow elemek száma

di = az i-edik cash-flow elem (kamatfizetés és törlesztés) kifizetésének dátuma ds = az elszámolás napja

d0 = a kibocsátás napja

dt1 = technikai kamatfizetési nap, amelyet úgy lehet megkapni, hogy a következő kamatfizetés dátumából ki kell vonni egy kamatperiódust

pi = egész szám (0,1,2…n), a kamatfizetések száma az elszámolás napja (ds) és az Fi napja (azaz di) között.

nbc = az elszámolás napja és a következő kamatfizetés dátuma közötti napok száma (nbc = d1-ds).

w = az aktuális kamatfizetési periódus napjainak száma. Alapesetben a következő kamatfizetés és az előző kamatfizetés közötti napok száma (w = di-di-1).

Amennyiben az első kamatfizetés előtt van az elszámolás napja, akkor w értéke: w = d1 – dt1

Fi = a Kötvény i-edik cash-flow eleme (i= 1,2,3…n-1: i-edik kamatfizetés, i=n: az utolsó kamatfizetés és törlesztés).

g = éves kupon (névleges kamatláb)

Fi értékének meghatározása, ha i > 1

Fi =g, Fn = g+100

Fi értékének meghatározása, ha i = 1

F1 = g*

d1 − d0 ,

d1 − dt1

Az Fi számított értékét minden esetben két tizedesjegyre kerekítve kell meghatározni.

Felhalmozott kamat számítása

Amennyiben az első kamatfizetés napja (d1) előtt van az elszámolás napja (ds),

felhalmozott kamat = g *

ds − d0

d1 − dt1

Minden más esetben:

felhalmozott kamat =

g * ds − di−1

di − di−1

Nettó árfolyam = Bruttó árfolyam – Felhalmozott kamat

2.10. A Kötvények tulajdonosainak képviselete

A Kötvények tulajdonosai általános képviselettel nem bírnak.

2.11. Határozatok, engedélyek és jóváhagyások Felhatalmazás

A Kötvényprogram keretében történő Forgalomba hozatal a Diákhitel Központ Rt. Igazgatóságának a Kötvényprogram elfogadásáról szóló 6/2006. (III.22.) Ig. számú határozatán alapul.

Pénzügyminiszter engedélye

A Diákhitel Központ Zrt. Kötvényeinek kibocsátását a pénzügyminiszter a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján a finanszírozási terv keretében 2006. április 21-én hagyta jóvá.

2.12. A Kötvények kibocsátásának várható időpontja

A Kötvényprogram keretében történő első Forgalomba hozatal időpontja: 2006. október 11.

A Kötvényprogram keretében történő további Részletek Forgalomba hozatalának időpontja a Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

2.13. A Kötvények szabad átruházhatóságára vonatkozó korlátozások leírása

A Kötvényeket devizabelföldi jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek, valamint devizakülföldi jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok, magánszemélyek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

A Magyar Köztársaságon kívül a Kötvények csak az Amerikai Egyesült Államokban vagy más országokban érvényes nyilvántartásba vételi kötelezettségek figyelembevételével vagy az azok alóli mentesség esetén értékesíthetők.

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Kötvények megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy azt a vonatkozó Végleges Feltételek tartalmazzák.

Devizakülföldiek a Kötvényeket a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Kötvényekkel kapcsolatos, devizakülföldi által vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései az irányadók. Ebben a vonatkozásban más országok jogszabályai is tartalmazhatnak korlátozásokat, amelyre tekintettel a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felszólítja a jelen Alaptájékoztató olvasóit, hogy tájékozódjanak ezekről a korlátozásokról, illetve tartsák be azokat.

2.14. A Kibocsátó létesítő okirat szerinti székhelyének országa (amely megegyezik a Forgalomba hozatal országával) tekintetében a Kötvényekből származó jövedelem forrásadója

A Kötvénytulajdonosoknak teljesítendő kifizetéseket a mindenkor hatályos jogszabályoknak és egyéb alkalmazandó rendelkezéseknek megfelelően kell teljesíteni. Sem a Kibocsátó, sem a Kötvényeken alapuló kifizetést a Kötvény tulajdonosa részére ténylegesen teljesítő személy nem fog pótlólagos kifizetést teljesíteni abban az esetben, ha a Kötvények alapján teljesítendő kifizetésekből a kifizetőnek adót vagy más összeget kell levonnia.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott Kötvényekből származó kamatbevétel, az értékesítésből származó árfolyamnyereség, valamint a Kötvény kölcsönzéséből származó jövedelem adóköteles. A kamatból származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 20%, az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%, a Kötvény kölcsönzéséből származó jövedelem után az adó mértéke jelenleg 25%.

Belföldi gazdálkodó szervezetnek, a társasági adóról és osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXVI. törvény alapján, az értékpapírból származó jövedelmet a bevételek között kell elszámolnia és ez a bevétel társasági adó 16%-os mértékével adózik.

Az adózás a Magyar Köztársaság hatályos adójogszabályainak megfelelően történik. Külföldi illetőségű befektető esetében, amennyiben a Magyar Köztársaság és az adott befektető illetősége szerinti állam között a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozóan hatályos egyezmény áll fenn, akkor az adóztatás ezen egyezmények rendelkezéseinek megfelelően történik.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó kifejezetten tanácsolja a Kötvények iránt érdeklődő befektetők részére, hogy forduljanak adótanácsadóhoz abban a kérdésben, hogy a Kötvények megvásárlásából, tulajdonlásából és eladásából adódó következmények milyen módon érintik adózásukat.

A Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó nem vállal felelősséget a forrásadó kifizető által történő levonásával kapcsolatban.

3. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

3.1. Feltételek, ajánlati statisztikák, várható ütemezés és az aukciós ajánlattételhez szükséges intézkedések

3.1.1. Az ajánlattétel feltételei

A. A Kötvény-kibocsátási program általános bemutatása, a 809/2004/EK Rendelet

22. cikk (5) bekezdés 3. pontja alapján

A jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.11. pontjában foglalt felhatalmazás és pénzügyminiszteri engedély alapján megindításra kerülő egy éves időtartamú, legfeljebb 30.000.000.000,- Ft, azaz Harmincmilliárd forint keretösszegű, nyilvános Kötvényprogramhoz készült.

A Kötvényprogram keretében a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 2.1. pontjában foglaltak szerint, DK2009/01 elnevezéssel, egy Kötvénysorozat kerül értékesítésre, különböző időpontokban, több Részlet Forgalomba hozatala révén. Az első Forgalomba hozatalt követő további Részletek forgalomba hozatalának időpontjai, felajánlásra kerülő mennyiségei, továbbá a jelen Alaptájékoztatóban foglaltaktól eltérő egyéb feltételei a vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

A jelen Kötvényprogram időtartama a Felügyelet engedélye megadásának napjától kezdődően számított 12 hónap.

A Kötvényprogram keretében kibocsátásra kerülő Kötvénysorozat egyes Részletei aukció útján kerülnek forgalomba hozatalra.

A forgalomba hozatal jellege: nyilvános forgalomba hozatal.

B. Az aukció útján történő ajánlattétel feltételei

Az aukció a Tpt. 5.§ (1) bekezdésének 4. pontja szerint a Forgalomba hozatal azon módja, amely keretén belül a Kibocsátó az általa meghatározott feltételek szerint lehetőséget biztosít vásárlási ajánlat megtételére, és a beérkezett vásárlási ajánlatok meghatározott szempont szerint versenyeznek. A Tpt. 50.§-a rendelkezik az aukciós forgalomba hozatal általános szabályairól.

Az aukciók lebonyolítása a BÉT által üzemeltetett MMTS kereskedési rendszer keretében működő aukciós rendszeren (a továbbiakban: Aukciós funkció) történik.

Az aukció lebonyolításában részt vehetnek a DK Zrt. által jelen Kötvényprogram keretében kibocsátott, illetve kibocsátásra kerülő Kötvény Forgalomba hozatalára és forgalmazására az ÁKK Zrt.-vel megbízási szerződést kötött Forgalmazók.

A Kibocsátó az aukció napját megelőzően a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján közzéteszi a Nyilvános ajánlattételt.

3.1.2. Az ajánlattétel teljes összege

A jelen Kötvényprogram keretében forgalomba hozott, de le nem járt Kötvények össznévértéke nem haladhatja meg a 30.000.000.000,- Ft-ot, azaz Harmincmilliárd forintot. A Kötvényprogram keretében forgalomba hozatalra kerülő Kötvény egyes Részleteinek felajánlásra kerülő összege a vonatkozó Végleges Feltételekben kerül meghatározásra, legkésőbb az ajánlattétel napját megelőzően.

3.1.3. Az ajánlattételre nyitva álló idő, lehetséges módosítások, az aukciós eljárás bemutatása

a) A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi. Aukciós vételi ajánlat megadása az előírt tartalmú aukciós vételi ajánlati nyilatkozat személyesen, vagy meghatalmazott útján történő megtételével és a Forgalmazók részére történő benyújtásával, vagy telefaxon keresztül történő eljuttatásával történik.

Egy befektető több aukciós vásárlási ajánlatot is tehet, különböző árfolyamokon/hozamokon külön aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásával. Az ugyanazon ajánlattevő által beadott különböző aukciós vásárlási ajánlatok külön ajánlatként kerülnek értékelésre.

A Forgalomba hozatal során Kötvényeket vásárló befektetők a Kötvények vételárát készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az aukció záró időpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett). Az átutalással történő teljesítés vonatkozásában a Forgalmazók elkülönített letéti számláinak számai az adott Részletre vonatkozó Végleges Feltételekben kerülnek meghirdetésre.

Az aukciós vásárlási ajánlat benyújtásával a befektető kötelező erejű és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal a Kötvények átvételére a feltüntetett teljes összeg erejéig, és tudomásul veszi, hogy ajánlata részben is elfogadható.

Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazottnak közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell rendelkeznie, amelyben a befektető, mint meghatalmazó, meghatalmazást ad arra, hogy a meghatalmazott a meghatalmazó nevében és javára aukciós vételi ajánlatot tegyen a felkínált Kötvényre. Meghatalmazott útján történő aukciós vételi ajánlattétel esetén a meghatalmazás eredeti példányát csatolni kell az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz.

A jogszabályon, hatósági rendelkezésen, vagy létesítő okiraton alapuló képviselet útján történő aukciós ajánlattétel esetén a jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet az adott jogi személy, illetve szervezet létesítő okiratában rögzítettek szerinti, vagy a hatályos jogszabályokban meghatározott (törvényes) képviselő, vagy az ilyen képviselő által közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott személy képviselheti. Természetes személy törvényes képviselője (szülő, gondnok, gyám) ezen minőségét tanúsító okmány szerint járhat el a képviselt személy érdekében.

b) Minden esetben a Forgalmazó dönti el, hogy a hozzá beérkezett aukciós vételi ajánlati nyilatkozat megfelelően került-e kitöltésre. A Forgalmazó minden ilyen döntése végleges és kötelező erővel bír. Az aukció lezárásáig beérkező és a formai követelményeknek megfelelő aukciós vásárlási ajánlatot a Forgalmazó köteles elfogadni. A hiányosan kitöltött, vagy a benyújtásra rendelkezésre álló időszakon túl beérkező aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok érvénytelennek minősülnek és a Forgalomba hozatalban nem vesznek részt.

c) A Forgalmazók az aukciós vételi ajánlatokat a BÉT által üzemeltetett MMTS Aukciós funkcióján nyújtják be az ÁKK Zrt.-hez.

Az aukción ajánlatot a 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névérték figyelembe vételével darabszámra kell benyújtani, egy ajánlat minimálisan 100 db, azaz Egyszáz darab Kötvényre (1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékre) tehető. Külön ajánlatként kell benyújtani a saját számlás és az ügyfél nevében tett ügyfélszámlás ajánlatokat. Saját számlás ajánlat esetén a 0999-99999-H számlatípust, ügyfélszámlás ajánlat esetén a 0999-9999999 számlatípust kell megadni.

Az MMTS Aukciós funkcióján keresztül beadott ajánlatoknak tartalmazniuk kell a vásárolni kívánt Kötvény sorozatát, mennyiségét, az ajánlat saját-, vagy ügyfélszámlás jellegét, valamint az aukció kompetitív szakaszában megtett ajánlatok esetén az elvárt nettó árfolyamot legfeljebb négy tizedesjegy, vagy hozamot legfeljebb két tizedesjegy megjelölésével.

d) Az aukció kompetitív és nem kompetitív szakaszból áll. Az aukció kompetitív szakaszában kizárólag árfolyam- illetve hozammegjelöléssel tett ajánlatokat lehet beadni, az aukció napján 14.0000 és 14.4959 óra között. A kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók. Az Aukciós funkcióval kapcsolatos minden határidő tekintetében az MMTS központi rendszerének rendszerórája irányadó.

Az aukció nem kompetitív szakaszában minden Forgalmazó legalább 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékben, és legfeljebb 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint össznévértékben, árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tehet ajánlatot. Az árfolyam-, illetve hozammegjelölés nélkül tett úgynevezett nem kompetitív ajánlatokat az aukció napján 14.5000 és 14.5959 óra között lehet beadni. A nem kompetitív szakasz megadott időtartama alatt a benyújtott nem kompetitív ajánlatok szabadon visszavonhatók, illetve módosíthatók.

Hiányosan, vagy hibásan benyújtott ajánlatokat, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet

3.1.3. e-f) pontjai szerint piacon kívülinek minősülő ajánlatokat, valamint a megadott

időpontoknál később érkező ajánlatokat a Forgalmazó, illetőleg az ÁKK Zrt. nem fogadja el, azok az aukción nem vesznek részt.

e) Az ÁKK Zrt. az aukció kompetitív szakaszának lezárása után, de még az ajánlatok feldolgozása előtt, legkésőbb 15.0000 óráig valamennyi ajánlatot ellenőrzi, annak érdekében, hogy az aukció eredményét jelentősen és a befektetők számára kedvezőtlenül befolyásoló, piacon kívüli ajánlatokat időben kiszűrhesse. Piacon kívülinek azon ajánlatok minősülnek, amelyek hozama a beadott ajánlatokból a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezetének 3.1.3. f) pontja szerint számított bázishozamtól legalább (száz) 100 Bázisponttal eltér.

Amennyiben az ÁKK Zrt. valamely Forgalmazó részéről a fentiek szerinti piacon kívüli ajánlat benyújtását észleli, úgy haladéktalanul – telefonon keresztül – felhívja az érintett Forgalmazót ajánlata visszavonására. A Forgalmazó az általa benyújtott, piacon kívülinek minősülő ajánlatát az ÁKK Zrt. felhívására köteles visszavonni.

A piacon kívüli ajánlatot beadó Forgalmazó telefonon történő értesítését követően az ÁKK Zrt. az MMTS rendszerén keresztül értesítést küld valamennyi Forgalmazó részére a piacon kívüli ajánlat beadásának tényéről, az MMTS rendszer Aukciós funkciójának újbóli megnyitásáról és annak időpontjáról. Az aukció nem kompetitív szakaszának lezárását követően, de legkésőbb 15.15.00 óráig az ÁKK Zrt. újból megnyitja az aukció kompetitív szakaszát, amikor csak és kizárólag a piacon kívüli ajánlatot beadó Forgalmazó, kizárólag a piacon kívülinek minősített ajánlatát törölheti ki. Az Aukciós funkció újbóli megnyitása során ezen Forgalmazó a törlésen kívül más tranzakciót, más Forgalmazó pedig semmilyen tranzakciót nem hajthat végre.

f) A bázishozam kiszámítása

Első lépésként a legalacsonyabb hozamú ajánlattól kezdődően az ajánlatok növekvő sorrendbe rendezése történik meg. Ezután a sorban egymást követő – az ajánlatokban szereplő – hozamszintek közti különbség meghatározására kerül sor. Az egyes hozamszintek közti különbségek alapján csoportokat kell képezni. Egy csoportba fognak tartozni azok az ajánlatok, amelyekben feltüntetett hozamszintek közti különbözet nem haladja meg a 30 Bázispontot (0,30%). A továbbiakban az egy csoporthoz tartozó ajánlatok elnevezése futam. Valamennyi futam elkülönül egymástól. Ezek után meghatározásra kerül a leghosszabb futam. (Értelemszerűen ebben lesz az ajánlatok döntő többsége.) Ezen leghosszabb futamban lévő ajánlatok számtani átlagát kiszámolva adódik a bázis hozam.

3.1.4. Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége és a Kötvényre aukciós ajánlatot tevők által befizetett többletösszeg visszafizetésének módja

Az ajánlattételre felajánlott mennyiség leszállításának lehetősége a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.1.5. c) illetőleg d) pontja szerint kerül meghatározásra.

A pénzügyileg teljesített, de el nem fogadott aukciós vételi ajánlatok befektetők által befizetett ellenértékének visszafizetésére a Forgalmazók az aukció napját követő második munkanapig adnak átutalási megbízást. A befektetők az elutasított aukciós vételi ajánlatok kapcsán ezen az összegen felül kamatra, kártérítésre vagy egyéb összegre nem jogosultak. Az

aukciós vételi ajánlatok teljes vagy részbeni visszautasítása esetén a Forgalmazó köteles az érintett ügyfeleket írásban értesíteni.

3.1.5. Az aukción forgalomba hozandó Kötvények legalacsonyabb és/vagy legmagasabb mennyisége

a) A Forgalomba hozatal feltételéül a Tpt. 33.§ (2) bekezdése szerinti legkisebb mennyiség nem kerül meghatározásra.

b) Egy aukciós ajánlat minimális összege 100 db, azaz Egyszáz darab 10.000,- Ft-os, azaz Tízezer forintos névértékű Kötvény (vagyis minimum 1.000.000,- Ft, azaz Egymillió forint össznévértékű Kötvény).

c) Aukciós túlkereslet (túljegyzés) vagy aukciós aluljegyzés

Amennyiben a meghirdetett mennyiség alacsonyabb az aukciós vásárlási ajánlatok összes mennyiségénél (túljegyzés), úgy allokációra kerül sor.

Amennyiben a beérkező érvényes ajánlatok összessége kisebb, mint a meghirdetett mennyiség (aluljegyzés), a Kibocsátó dönt az ajánlatok elfogadásáról. Alul-, illetve túljegyzés esetén a Kibocsátó fenntartja a jogot arra vonatkozóan, hogy eltérjen a meghirdetett mennyiségtől és meghatározza az aukción értékesítésre felajánlott mennyiséget, amely az aukción értékesítésre meghirdetett mennyiség legfeljebb ± 34%-kal történő megváltoztatását jelentheti. Ezen jog gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató 3.1.7. pontja szerint.

d) Elállás az aukciós eladási ajánlattól

A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy az aukcióra beérkezett ajánlatok függvényében – a Kibocsátó számára kedvezőtlen, az aukció lezárásának időpontjáig bekövetkező piaci események, változások esetén, így különösen az állampapírpiaci hozamok legalább 50 Bázispontos elmozdulása esetén – az aukciós eladási ajánlatától elálljon. Ilyen elállás esetén a beérkezett ajánlatok teljes mennyisége elutasításra kerül. Az ilyen elállás gyakorlásának időpontjára és módjára az aukció eredményének kihirdetésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontja szerint.

3.1.6. A Kötvények kifizetésének és kiadásának módja és határideje

Az elfogadott ajánlatok ellenértékének elszámolása a KELER vonatkozó szabályzata alapján az elsődleges piaci ügyletekre vonatkozó szabályok szerint történik. Ennek megfelelően a Kötvények vételára a pénzügyi teljesítés napján az ajánlatot benyújtó Forgalmazók KELER- nél vezetett pénzforgalmi számláinak, illetve MNB-nél vezetett számlájának – fedezet- vizsgálatot követő – terhelésével és a DK Zrt. javára KELER-nél vezetett számlára történő jóváírással kerül elszámolásra. A pénzforgalmi számlák terhelésével egyidejűleg a KELER jóváírja a Kötvényeket a Forgalmazók megfelelő számláin.

Az ügyfelek részére az értékpapírszámla igazolásokat az a Forgalmazó állítja ki, amelynél az aukciós vételi nyilatkozatot eredetileg felvették.

3.1.7. Az ajánlattétel eredményének nyilvánosságra hozatala

Az aukción elfogadott ajánlattal rendelkező Forgalmazók az aukció napján 16.00 órakor az MMTS rendszeren kapnak visszaigazolást elfogadott ajánlataikról és azok árfolyamáról. Az aukcióra benyújtott és az elfogadott ajánlatokról szóló tájékoztatót – amely az elfogadott mennyiséget, a forgalomba hozatal végleges összegét, az elfogadott maximális, minimális és átlagos árfolyamot és hozamot tartalmazza – a DK Zrt. elektronikus médiumok (jelenleg: Reuters) útján, valamint honlapján (www.diakhitel.hu) és a Vezető Forgalmazó honlapján (www.akk.hu) teszi közzé.

3.1.8. Az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jogok kezelése

A Kötvényekkel kapcsolatban harmadik személyek javára elővásárlási jog, jegyzési jog nem áll fenn, emiatt az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárása, a jegyzési jog átruházhatósága és a nem gyakorolt jegyzési jog kezelése nem szükséges.

3.2. Forgalmazási terv és allokáció

3.2.1. Azon lehetséges befektetők megadása, akiknek felajánlják az értékpapírokat

A Kötvények Magyarországon nyilvános forgalomba hozatal útján kerülnek felajánlásra, amelyre tekintettel a lehetséges befektetők köre előzetesen nem adható meg.

3.2.2. Az aukciós ajánlatok kiértékelése, allokáció

a) A benyújtott ajánlatok kiértékelése minden esetben négy tizedesjegyű árfolyam alapján történik. Az ajánlattevő aukciós ajánlatához mindaddig kötve marad, amíg ajánlata a Vezető Forgalmazó által elutasításra, illetőleg részben vagy egészben elfogadásra nem kerül.

A kiértékelés során egy adott Forgalmazó által azonos árfolyam-, illetve hozamszinten benyújtott ajánlatok, így a saját számlás és ügyfélszámlás ajánlatok összeadódnak, és egy ajánlatnak minősülnek.

b) Amennyiben az aukcióra benyújtott vételi ajánlatok összege eléri vagy meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiséget, egy ajánlattevő ajánlatai az MMTS rendszerben a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség – névértéken számított – legfeljebb 50%-a erejéig kerülnek figyelembevételre.

Amennyiben az érvényes ajánlatok összege nem éri el az aukción meghirdetett mennyiséget, az ajánlattevőnek az aukción értékesítendő mennyiség 50%-át meghaladó érvényes ajánlatai továbbra is a legmagasabb árfolyam-elvárású ajánlattól kezdődően kerülnek kielégítésre. Ezen ajánlatok elfogadására – valamennyi nem- kompetitív ajánlat kielégítése után – addig van lehetőség, ameddig az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül.

Ugyanezen szabály kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az érvényes ajánlatok összege ugyan meghaladja az aukción meghirdetett mennyiséget, azonban a jelen pont

első bekezdése szerinti 50%-os korlát alkalmazása következtében az értékelés során figyelembe vehető ajánlatok teljes mennyisége a meghirdetett mennyiségnél kevesebb lenne.

c) A nem-kompetitív ajánlatok az aukción elfogadott kompetitív ajánlatok mennyiséggel súlyozott átlagárfolyamán, illetve átlaghozamán kerülnek elfogadásra.

A Kibocsátó legfeljebb az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-a erejéig fogad el nem-kompetitív ajánlatokat. Amennyiben a nem-kompetitív ajánlatok összege meghaladja az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át, a nem- kompetitív ajánlatok között az aukciós értékesítésre felajánlott mennyiség 50%-át kitevő Kötvény mennyiség az arányos elosztás elve alapján kerül felosztásra.

d) Amennyiben az érvényes ajánlatok összege meghaladja az aukción értékesítésre felajánlott Kötvények mennyiségét, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az arányos elosztás elve alapján kerülnek felosztásra. Az arányos elosztás elve értelmében az alapcímletet figyelembe véve, az elfogadott mennyiséghez tartozó árfolyamszinten versenyző ajánlatok között a fennmaradó Kötvények az ezen árfolyamszinten megajánlott össznévérték arányában kerülnek elosztásra.

A Forgalmazók a számukra allokált Kötvényeket szintén az arányos elosztás elve szerint allokálják a befektetők részére.

e) Az aukciós ajánlatok értékelése azok árfolyamelvárása szerint az MMTS kereskedési rendszer Aukciós funkció által végzett sorbarendezés útján történik. Az érvényes ajánlatok a legmagasabb árfolyamú ajánlattól kezdődően – jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezetének 3.2.2.a)–d) pontjaiban leírtak figyelembevételével – mindaddig elfogadásra kerülnek, amíg az értékesítésre felajánlott Kötvények mennyisége értékesítésre nem kerül. A nem-kompetitív ajánlatok megelőzik a hozam- illetve árfolyammegjelöléssel tett ajánlatokat. Az elfogadott ajánlatok alapján az értékesítés az ajánlattevő által megjelölt árfolyamon, illetve a nem-kompetitív ajánlatok esetén átlagárfolyamon történik.

Az aukciós ajánlattevők a jelen Alaptájékoztató 3.1.6. – 3.1.7. pontjai szerint kapnak értesítést az általuk megszerzett Kötvény-mennyiségről. Ezen értesítést megelőzően a Kötvényekkel való kereskedés a BÉT-en nem kezdődhet meg.

3.3. Árképzés

3.3.1. A Kötvények várható ajánlati ára vagy az ár meghatározásának módja, valamint a nyilvánosságra hozatali eljárás. A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

a) Az aukción minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

b) Forgalomba hozatali ár:

A Kötvények névértéken, névérték alatti, vagy a névértéket meghaladó áron kerülnek Forgalomba hozatalra.

c) A tényleges forgalomba hozatali ár nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan a jelen Alaptájékoztató VIII. fejezet 3.1.7. pontjában foglaltak az irányadóak.

d) A kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek és adók összege.

Nincsenek a kifejezetten a Kötvényt jegyzőre vagy vásárlóra terhelt költségek vagy adók.

3.4. Befektetési szolgáltatók és jegyzési garanciavállalás

3.4.1. A teljes ajánlattétel és egyes részei kapcsolattartójának, valamint a befektetési szolgáltatók neve és címe

Program Szervező, Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zrt.

1027 Budapest, Csalogány u. 9-11.

A Program Szervező a Kötvények forgalmazásában nem vesz részt.

Forgalmazók és értékesítési helyeik: Deutsche Bank Zrt.

1054 Budapest, Hold u. 27.

Tel: +36 1 301 3700, telefax: +36 1 301 3739

nyitva tartás: H-P: 9.00-14.30

ERSTE Bank Befektetési Zrt.

1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Tel: +36 1 235 5102, telefax: +36 1 235 5190

HVB Bank Hungary Zrt. fiókok

1036 Budapest, Lajos u. 48-66.

Tel: 06-40-50-40-50

1052 Budapest, Fehérhajó u. 5.

Tel: 06-40-50-40-50

1054 Budapest, Alkotmány utca 4.

Tel: 06-40-50-40-50

1111 Budapest, Lágymányosi u. 1-3.

Tel: 06-40-50-40-50

1138 Budapest, Váci út 99.

Tel: 06-40-50-40-50

1191 Budapest, Üllői út 201. (EUROPARK)

Tel: 06-40-50-40-50

1023 Budapest, Bécsi út 3-5.

Tel: 06-40-50-40-50

1065 Budapest, Nagymező u. 44.

Tel: 06-40-50-40-50

1097 Budapest, Könyves K. krt. 12-14. (Lurdy ház) Tel: 06-40-50-40-50

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Tel: 06-40-50-40-50

1054 Budapest, Bajcsy Zs. út 48.

Tel: 06-40-50-40-50

1036 Budapest, Bécsi út 136.

Tel: 06-40-50-40-50

1053 Budapest, Ferenciek tere 2.

Tel: 06-40-50-40-50

1028 Budapest, Hidegkúti út 167.

Tel: 06-40-50-40-50

1239 Budapest, Hősök tere 14.

Tel: 06-40-50-40-50

1040 Budapest, István u. 10.

Tel: 06-40-50-40-50

1085 Budapest, József krt. 46.

Tel: 06-40-50-40-50

1201 Budapest, Kossuth L. u. 32-36.

Tel: 06-40-50-40-50

1211 Budapest, Kossuth L. u. 93.

Tel: 06-40-50-40-50

1102 Budapest, Kőrösi Csoma stny. 8.

Tel: 06-40-50-40-50

1024 Budapest, Margit krt. 87-89. (Mamut II. bevásárlóközpont) Tel: 06-40-50-40-50

1222 Budapest, Nagytétényi út 37-43. (Campona bevásárlóközpont) Tel: 06-40-50-40-50

1140 Budapest, Örs vezér tér 24. (Sugár üzletközpont) Tel: 06-40-50-40-50

1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

Tel: 06-40-50-40-50

1052 Budapest, Szervita tér 8.

Tel: 06-40-50-40-50

1076 Budapest, Thököly út 4.

Tel: 06-40-50-40-50

1022 Budapest, Törökvészi út 30/a Tel: 06-40-50-40-50

6500 Baja, Tóth Kálmán tér 3.

Tel: 06-40-50-40-50

5600 Békéscsaba, Andrássy út 37-43.

Tel: 06-40-50-40-50

2099 Budakeszi Fő út 139.

Tel: 06-40-50-40-50

2040 Budaörs, Szabadság út 49.

Tel: 06-40-50-40-50

2700 Cegléd, Kossuth tér 4.

Tel: 06-40-50-40-50

4024 Debrecen, Kossuth L. u. 25-27.

Tel: 06-40-50-40-50

2400 Dunaújváros, Dózsa Gy. út 4/D Tel: 06-40-50-40-50

3300 Eger, Bajcsy-Zs u. 2.

Tel: 06-40-50-40-50

2030 Érd, Budai út 13.

Tel: 06-40-50-40-50

2500 Esztergom, Vörösmarty u. 5.

Tel: 06-40-50-40-50

9021 Győr, Árpád út 45.

Tel: 06-40-50-40-50

7400 Kaposvár, Dózsa György út 1.

Tel: 06-40-50-40-50

6000 Kecskemét, Kisfaludy utca 8.

Tel: 06-40-50-40-50

3545 Miskolc, Hunyadi u. 3.

Tel: 06-40-50-40-50

9200 Mosonmagyaróvár, Fő u. 6.

Tel: 06-40-50-40-50

8800 Nagykanizsa, Fő út 8.

Tel: 06-40-50-40-50

4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. út 1-3.

Tel: 06-40-50-40-50

7621 Pécs, Rákóczi út 17.

Tel: 06-40-50-40-50

7621 Pécs, Rákóczi út 58.

Tel: 06-40-50-40-50

3100 Salgótarján, Rákóczi út 13.

Tel: 06-40-50-40-50

9400 Sopron, Várkerület 1-3.

Tel: 06-40-50-40-50

6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 18-20.

Tel: 06-40-50-40-50

8000 Székesfehérvár, Budai út 1.

Tel: 06-40-50-40-50

7100 Szekszárd, Arany J. u. 15-17.

Tel: 06-40-50-40-50

2000 Szentendre, Dobogókői út 1.

Tel: 06-40-50-40-50

5000 Szolnok, Baross Gábor u. 27.

Tel: 06-40-50-40-50

9700 Szombathely, Kőszegi út 30-32.

Tel: 06-40-50-40-50

2800 Tatabánya, Szent Borbála tér 2.

Tel: 06-40-50-40-50

2046 Törökbálint, DEPO-Raktárváros

Tel: 06-40-50-40-50

8200 Veszprém, Óváros tér 7.

Tel: 06-40-50-40-50

8900 Zalaegerszeg, Kovács K. tér 1/a. Tel: 06-40-50-40-50

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

1122 Budapest, Pethényi köz 10.

Takarékszövetkezetek

ALBA Takarékszövetkezet 8000 Székesfehérvá Várkörút 11.

2400 Dunaújváros Apáczai Cs. J. u. 4-6. 8060 Mór Vértes u. 8.

Dunaföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet 7030 Paks Rákóczi u. 5-7.

7030 Paks

2400 Dunaújváros

Táncsics u. 4.

Vasmű u. 7.

Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet 5500 Gyomaendrőd Kossuth u. 20.

5630 Békés Szarvasi u. 1.

8000 Székesfehérvá Szent I. tér 7.
	7090 Tamási	Dózsa Gy. u. 16.
Esztergom és Vidéke Takarékszövetkezet	2500 Esztergom 1054 Budapest 2510 Dorog	Bajcsy-Zsilinszky u. 11. Aulich u. 7. Bécsi út 64.
Fókusz Takarékszövetkezet	6000 Kecskemét 6120 Kiskunmajsa 6449 Mélykút	Szabadság tér 3/a. Fő út 57. Petőfi tér 3.
Gyöngyös-Mátra Takarékszövetkezet	3200 Gyöngyös	Kócsag u. 32/3.
Halászi Takarékszövetkezet	9023 Győr	Liszt F. u. 34.
9200 Mosonmagyaróvár Magyar u. 17-21.
Háromkő Takarékszövetkezet	3100 Salgótarján	Klapka Gy. út 1.
Kis-Rába menti Takarékszövetkezet Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet	9330 Kapuvár 9024 Győr 7621 Pécs 7700 Mohács 7700 Mohács	Fő tér 21. Riesz Frigyes u. 11/a. Citrom u. 5. Radnóti ltp. 3. Vörösmarty u. 4.

5600 Békéscsaba Mednyánszky u. 8. Észak-Tolna Megyei Takarékszövetkezet 8600 Siófok Széchenyi u. 8-10.

Monor és Vidéke Takarékszövetkezet	2230 Gyömrő 2220 Vecsés 1054 Budapest	Táncsics M. u. 82. Telepi út 50/a. Szabadság tér 14.
Nagyvázsonyi Kinizsi Takarékszövetkezet	8200 Veszprém	Óváros tér 22.
Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet	6000 Kecskemét	Trombita u. 6.
Partiscum XI. Takarékszövetkezet	6720 Szeged	Horváth Mihály u. 1/B.
Polgári Takarékszövetkezet	4026 Debrecen	Péterfia u. 4.
Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet	9200 Mosonmagyar óvár	Palánk u. 8.
Savaria Takarékszövetkezet	9700 Szombathely	Petőfi Sándor u. 18.
Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet	7900 Szigetvár 7634 Pécs 7321 Pécs 7300 Komló 6000 Kecskemét	József Attila u. 19. Páfrány u. 2/a. Bajcsy-Zsilinszky u. 7. Városház tér 5. Dobó krt. 15.
Tata és Vidéke Takarékszövetkezet	2890 Tata 2890 Tata	Ady Endre út 17. Keszthelyi út 2/a.
Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet	7100 Szekszárd	Széchenyi út 62.
Zalavölgye Takarékszövetkezet	8900 Zalaegerszeg	Kossuth L. u. 52-54.

MKB Bank Nyrt.

1056 Budapest Váci u. 38.

Tel.: +36 1 268 7871, telefax: +36 1 268 7080

3.4.2. A kifizető ügynökök és letétkezelők neve és címe

Kifizető ügynökök és letétkezelők nem kerülnek meghatározásra, mivel

− a Kötvények alapján a Kibocsátó közvetlenül teljesíti a Kötvény-tulajdonosok számára a fizetési kötelezettségét;

− a Kötvények dematerializált formában kerülnek előállításra, így letéti hely nem szükséges.

3.4.3. A kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezetek neve és címe, valamint azoknak a szervezeteknek a neve és címe, amelyek készek a kibocsátást kötelezettségvállalás nélkül, illetve megállapodás alapján a „legjobb tudásuk szerint” elhelyezni

A jelen Kötvény-kibocsátási program keretében lebonyolításra kerülő Forgalomba hozatali eljárásokra jegyzési garanciavállalási megállapodás megkötésére nem kerül sor.

A Forgalomba hozatalban részt vevő Forgalmazók nevei és címei a jelen Alaptájékoztató

VIII. fejezet 3.4.1. pontjában kerültek bemutatásra.

3.4.4. Az átvételi szerződés megkötésének időpontja

Mivel nincs a kibocsátás átvételére kötelezettséget vállaló szervezet, emiatt nem is kötöttek átvételi szerződést.

4. TŐZSDEI BEVEZETÉSRE ÉS A KERESKEDÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

4.1. Tőzsdei bevezetési kérelem

A Kibocsátó kezdeményezi a Kötvény valamennyi Sorozatrészletének bevezetését a BÉT-re.

A tőzsdei bevezetés kezdeményezése minden esetben az adott Sorozatrészlet forgalomba hozatalának napjára vonatkozik. Az első Sorozatrészlet tekintetében ez előre láthatólag 2006. október 11.

4.2. Minden olyan szabályozott vagy azzal egyenértékő piac, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek

A Kibocsátónak nincs tudomása a fentiek szerinti szabályozott vagy azzal egyenértékű piacról, amelyen – a Kibocsátó ismeretei szerint – a bevezetendő értékpapírokkal azonos osztályú értékpapírokkal kereskednek a BÉT hitelpapír szekcióján kívül.

4.3. Azon szervezetek neve és címe, amelyek kötelezettséget vállaltak arra, hogy közvetítőként mőködnek közre a másodlagos piacokon folytatott kereskedésben, és vételi vagy ajánlati áron keresztül biztosítják a likviditást, továbbá a kötelezettségvállalásaik főbb feltételeinek bemutatása

a) A Kötvényre árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók neve és címe:

Deutsche Bank Zrt.

Cím: 1054 Budapest, Hold u. 27.

MKB Bank Nyrt.

Cím: 1056 Budapest Váci u. 38.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

Cím: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.

b) Árjegyzési kötelezettségvállalás főbb feltételeinek bemutatása

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók kötelesek a Kötvényre vonatkozóan a BÉT-en a tőzsdei kereskedés ideje alatt 9.00 órától 10.30 óráig, illetőleg 13.30 órától és 15.00 óráig folyamatosan azonnali vételi és eladási ajánlatot tenni legalább 10.000.000,- Ft, azaz Tízmillió forint névértékre, legfeljebb 50 Bázispont, azaz 0,5 százalék hozammarzs megtartása mellett.

Az a) pontban megjelölt árjegyzési kötelezettséget vállalt Forgalmazók az árjegyzést a tőzsdei bevezetés napjától az MMTS rendszeren kötelesek közzétenni a BÉT irányadó szabályzatai szerint, és minden olyan napon, amelyen a BÉT és a KELER munkanapot tart, kivéve azon napo(ka)t, amelye(ke)n az adott Forgalmazó(k) – a PSZÁF részére történő előzetes bejelentés mellett, illetve valamely neki(k) fel nem róható okból kifolyólag – a BÉT- en a kereskedésben nem vesz(nek) részt.

5. KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

5.1. A kibocsátással összefüggésben közremőködő tanácsadók

Nincsenek a kibocsátással összefüggésben közreműködő tanácsadók.

5.2. Az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetében szereplő olyan egyéb információk, amelyeket részben vagy teljesen könyvvizsgálók ellenőriztek.

5.3. Szakértői minőségben közremőködő személyek neve, üzleti elérhetősége, szakképzettsége, a Kibocsátó társaságban való jelentősebb érdekeltsége

Nincsenek az Alaptájékoztató VIII. fejezetének elkészítésében szakértői minőségben közreműködő személyek.

5.4. Harmadik féltől származó információk, és az információforrás

Nincsenek harmadik féltől származó információk.

5.5. A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közremőködésével készült hitelkockázati besorolása

A Kibocsátónak vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjainak a Kibocsátó kérésére vagy a besorolási eljárásban való közreműködésével nem készült hitelkockázati besorolás.

6. AZ AJÁNLATTÉTEL FELTÉTELEI

6.1. A Végleges Feltételek formája

A Végleges Feltételeket a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó a következő formában készíti el és teszi közzé:

A jelen dokumentum a benne leírt Kötvények Forgalomba hozatalához kapcsolódó Végleges Feltételek. Az itt alkalmazott kifejezések a 2006. szeptember hó 25. napján kelt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF E-III/10.337/2006. számú határozatával jóváhagyott Alaptájékoztatóban kerültek meghatározásra.

A Kibocsátóról és a Forgalomba hozatalról az Alaptájékoztató és a jelen Végleges Feltételek együttes ismerete alapján lehet tájékozódni, így a jelen Végleges Feltételek az Alaptájékoztatóval együtt olvasandók. Az Alaptájékoztató ingyenesen letölthető a www.diakhitel.hu és a www.akk.hu weboldalakról, továbbá a befektetők a Tpt. 34.§ (7) bekezdése alapján kérhetik a Forgalmazóktól a nyomtatott Alaptájékoztató ingyenes rendelkezésre bocsátását.

6.2. A Kötvény Kibocsátója és a Forgalomba hozatalra kerülő Kötvény főbb adatai Kibocsátó: Diákhitel Központ Zártkörűen Működő

Részvénytársaság

1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.

A Kibocsátó határozata a Forgalomba hozatal jóváhagyásáról és a tőzsdei bevezetés kérelmezéséről:

A Kibocsátó Igazgatóságának 6/2006.(III.22.) Ig. számú határozata.

A pénzügyminiszter jóváhagyása: A pénzügyminiszternek a 2006. évi költségvetési

törvény 41.§-a alapján kiadott, a Kibocsátó finanszírozási tervére vonatkozó 2006. április 21-én kelt 7042/1/2006. számú jóváhagyása

A Sorozat elnevezése: DK2009/01

ISIN kód: HU0000……

A Részlet száma: DK2009/01-[•]

Össznévérték:

(i) Sorozat: [•] Ft, azaz [•] forint

(ii) Részlet: [•] Ft, azaz [•] forint

Kötvények névértéke: 10.000,- Ft, azaz tízezer forint

Kötvények típusa: Névre szóló kötvények

Az előállítás módja: Dematerializált értékpapír

Kibocsátás napja: 200[•]. hó [•].

Futamidő: 2 év és 305 nap

Lejárat napja: 2009. augusztus 12.

6.3. A Forgalomba hozatal feltételei

A Forgalomba hozatal jellege: Nyilvános

A Forgalomba hozatal módja: Aukció útján

Az aukció ideje: 200[•]. [•] hó [•] napján 14.00 órától 15.00 óráig

Az aukció lezárásnak időpontja: 200[•]. [•] hó [•]. napján 15.00 óra

Elszámolás napja: 200[•]. [•] hó [•].

Felhalmozott kamat: A felhalmozott kamat [•]%, azaz [•] Ft egy

10.000,- Ft címletű Kötvényre, a Forgalomba hozatal napján.

A vételár meghatározása során a fenti felhalmozott kamat figyelembe vételre kerül.

Aukciós árfolyam: Aukciós minimális, illetőleg maximális ár nem kerül meghatározásra.

A fizetés módja: A Kötvényt vásárlók a vételár megfizetését készpénzzel, vagy banki átutalással teljesíthetik. A Kötvényre tett aukciós vételi ajánlat elfogadásának a feltétele készpénzzel történő teljesítés esetén az, hogy a befektető az ellenértéket az adott Forgalmazónál legkésőbb az aukciós vételi ajánlat benyújtásával egyidejűleg készpénzben befizesse és a befizetési pénztárbizonylatot az aukciós vételi ajánlati nyilatkozathoz csatolja. Átutalással történő teljesítés esetén az aukciós vételi ajánlat elfogadásának feltétele, hogy a befektető legkésőbb az aukciós vételi ajánlati nyilatkozat benyújtásáig a befizetendő összeget az adott Forgalmazónál vezetett elkülönített letéti számlára átutalja, továbbá, hogy az átutalt összeg a fenti számlákra legkésőbb az Aukció záróidőpontjáig igazoltan beérkezzen. A Forgalmazók jogosultak a befektetőkkel külön megállapodást kötni a fizetést illetően (a működésükre vonatkozó szabályzatuk betartása mellett).

Vezető Forgalmazó: Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Forgalmazók: Deutsche Bank Zrt.

ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt. HVB Bank Hungary Zrt.

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. MKB Bank Nyrt.

Aukciós ajánlatok felvétele: A Kibocsátó az aukciós vételi ajánlati nyilatkozatok

felvételét a Forgalmazókon keresztül végzi.

A Kötvény vásárlóinak köre: Devizabelföldi és devizakülföldi jogi személyek és

jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, magánszemélyek nyújthatnak be aukciós vételi ajánlatot.

A Kötvény ebben a körben szabadon átruházható.

A Forgalmazók elkülönített letéti számlájának száma:

Deutsche Bank Zrt.

19017004-00201634

ERSTE Bank Befektetési Magyarország Zrt.

11600006-00000000-03933631

HVB Bank Hungary Zrt.

10900004-00009525-50001205

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

11500016-00000220

MKB Bank Nyrt.

10300002-90000000-00008636

Tőzsdei bevezetés: A Kibocsátó az elszámolás napjára vonatkozóan kérelmezi a Kötvények bevezetését a BÉT-re.

A tőzsdei bevezetést a Kibocsátó végzi.

6.4. Kamatozás, kamatfizetés, törlesztés, állami kezesség Kamatozás: A Kötvény fix kamatozású.

Kamat mértéke: A kamat mértéke évi 6,50%.

Kamatfizetés gyakorisága: A kamatfizetés évente, minden naptári év augusztus

hó 12. napján esedékes.

Kamatfizetési napok és a kifizetésre kerülő kamat mértéke és összege:

Az első kamatfizetési periódus (2006. október 11. – 2007. augusztus 12.) hossza 305 nap, így az első kamatfizetési időpontban kifizetésre kerülő kamat mértéke az éves kamat időarányos része (0,01%-ra kerekítve), azaz:

éves kamat (%) * 305 nap, azaz 6,50% * 305 nap/365 nap = 5,43%.

Kamatozás kezdő napja: 2006. október 11. A Kötvény a kamatozás utolsó

napját követően nem kamatozik tovább.

Törlesztés: A névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.

Állami kezesség: A 2006. évi költségvetési törvény 41. §-a alapján a magyar állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Kibocsátó azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek.

6.5. Egyéb információ

A Forgalomba hozatal költségei és a bevétel becsült nettó összege:

Jelen Részlet Forgalomba hozatalával és a BÉT-re történő bevezetésével, valamint az ottani forgalomban tartásával, továbbá a forgalmazói árjegyzéssel kapcsolatban a Kötvényprogram lejáratáig felmerülő költségek nagysága várhatóan nem haladja meg a Részlet névértékének [•]%-át. Így a bevétel becsült nettó összege [•],-Ft.

Hirdetmények: A Nyilvános Ajánlattételt a Kibocsátó a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, valamint a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján teszi közzé. Az Alaptájékoztató és a Végleges Feltételek a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján kerülnek közzétételre. A rendszeres és rendkívüli tájékoztatás alá eső információkat a Kibocsátó 2006. december 31-ig a Magyar Tőkepiac című hivatalos lapban, és a Kötvényprogram hatálya alatt a Kibocsátó www.diakhitel.hu és a Vezető Forgalmazó www.akk.hu című honlapján teszi közzé. A BÉT által előírt közzétételek a BÉT www.bet.hu című honlapján keresztül történnek meg.

IX. AZ ÁLLAMI KEZESSÉGRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1. Az Állami kezességvállalás jellege

A 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a alapján az állam a központi költségvetés terhére készfizető kezességet vállal a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeire, amelyek a belföldről és külföldről, a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében a 2006. év folyamán felvett hiteleiből, illetve kötvénykibocsátásaiból erednek. A vállalt kezesség után a központi költségvetés kezességvállalási díjat nem számít fel.

A kezességvállalás jogszabályi hátterét a 2001. és 2002. évre a Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 42.§-a, a 2003. évre a 2003. évi költségvetési törvény 38.§-a, a 2004. évre a 2004. évi költségvetési törvény 44.§-a, a 2005. évre a 2005. évi költségvetési törvény 41. §-a teremtette meg, míg a 2006. évre a 2006. évi költségvetési törvény fent hivatkozott rendelkezése vonatkozik.

Készfizető kezesség esetén a Ptk. alapján a jogosult az alábbiak szerint választhat:

- igényét csak a főkötelezettel szemben érvényesíti,

- igényét csak a készfizető kezessel szemben érvényesíti,

- igényét mind a főkötelezettel, mind a készfizető kezessel szemben érvényesíti és egyetemleges marasztalásukat kéri,

- mind a főkötelezettet, mind a készfizető kezest perli, de a készfizető kezes marasztalását kevesebb összegre kéri, mint amelyre a kezességi szerződés alapján jogosult lenne.

A 2006. évi költségvetési törvényben a Kötvényekben foglalt fizetési kötelezettségekre biztosított állami kezességvállalás jogszabályi kezességvállalásnak minősül, amely nem jár egyedi kezességvállalási szerződés megkötésével.

2. Az Állami kezességvállalás feltételei és hatálya

A jelen Alaptájékoztató alapján a 2006. év folyamán eszközölt Forgalomba hozatalok jogi biztosítékát a 2006. évi költségvetési törvény 41.§-ában foglalt, törvényen alapuló állami készfizető kezesség jelenti.

A 2006. évi költségvetési törvény összegszerűen nem határozza meg ezen kezességvállalás mértékét. A 2006. évi költségvetési törvény 41.§-a és a Kormányrendelet 25.§ (6) bekezdése azonban rögzíti, hogy az állami kezesség esetünkben (i) csak a Kibocsátónak a diákhitelezési rendszer finanszírozása érdekében történő Kötvénykibocsátásaiból eredő azon fizetési kötelezettségére terjed ki, (ii) amelyekkel összefüggésben a Kormányrendelet alapján a Kibocsátó által állami kezességvállalás mellett kibocsátásra kerülő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében értékpapír-bizományosi, értékpapír-kereskedelmi, értékpapír forgalomba hozatalát szervező és ehhez kapcsolódó szolgáltatási, értékpapír-letétkezelési és értékpapír-számlavezetési, továbbá ügyfélszámla-vezetési tevékenységet az Államadósság

Kezelő Központ Zrt. végzi, továbbá (iii) a Kötvény kibocsátását is magába foglaló éves finanszírozási tervet a pénzügyminiszter előzetesen jóváhagyta.

Amennyiben a fenti feltételek egyidejűleg nem állnak fenn, akkor a Magyar Állam kezesi kötelezettségének fennállása vitatható.

Az állami készfizető kezesség azt jelenti, hogy amennyiben a Kibocsátó a Kötvénykibocsátás alapján vállalt fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, a Magyar Állam köteles eljárni annak érdekében, hogy a jogosultak (a Kötvénytulajdonosok) részére a kifizetés a központi költségvetés terhére megtörténjen. Ennek megfelelően a kezesség kötelezettje a Magyar Állam. A Kibocsátó teljesítésének elmaradása esetén, a készfizető kezesség alapján a Kötvény-tulajdonosok választhatnak, hogy a követelésüket kizárólag a Kibocsátóval szemben, vagy kizárólag a Magyar Állammal szemben, vagy mind a Kibocsátóval, mind a Magyar Állammal szemben érvényesítik, és azok egyetemleges marasztalását kérik. A Kormányrendelet alapján a Kibocsátó rendszeresen köteles tájékoztatni a Pénzügyminisztériumot az állami kezesség érvényesítésének valószínűségéről.

Amennyiben a fentiek alapján a Magyar Államot a törvény erejénél fogva érvényes készfizető kezesi kötelezettség terheli, a kezesség teljesítésének megfelelő kimentési ok hiányában való megtagadása illetve késedelme esetén a Ptk. 198.§ (3) bekezdése alapján a szerződésszegés szabályait kell alkalmazni. Ebben az esetben a Ptk. 300-301.§-ai alapján a teljesítés továbbra is követelhető, és a teljesítés elmaradásának időpontjától kezdve a Ptk. szerinti késedelmi kamat jár. Amennyiben a szerződésszegés alapján a kezes fizetési kötelezettsége bíróság által jogerősen megállapítást nyer, a kezest nem mentesítik a fizetési kötelezettség teljesítése alól azok a költségvetésre vonatkozó általános jellegű előírások, amelyek szerint a költségvetés végrehajtása során a kifizetések csak a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig rendelhetők el, illetve az államháztartás alrendszereiben tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettség-vállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

A Magyar Állammal szembeni végrehajtás részletes szabályainak hiánya azonban még a jogerős bírósági határozat ellenére is bizonytalanná teheti ezen állam által vállalt kötelezettség teljesítésének kikényszeríthetőségét. A fizetésre kötelezés ténye ugyanis ebben az esetben önmagában még nem jelenti a tényleges fizetés kikényszeríthetőségét. A jogszabályon alapuló állami kezességvállalást, annak előkészítését, illetve beváltásának rendjét nem szabályozza részletesen és kielégítő módon egyetlen jogszabály sem. Az állam által vállalt kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006. (V.5.) Kormányrendelet ugyanis szinte kizárólag az egyedi állami kezességvállalás beváltásának rendjéhez kapcsolódóan fogalmaz meg konkrét részletszabályokat. A megfelelő jogszabályi háttér hiánya miatt tehát a jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás részletes feltételei nem határozhatóak meg, érvényesíthetősége pedig – még megfelelő költségvetési források rendelkezésre állása esetén is – bizonytalan, különösen a kezesség érvényesítésének esetleges feltételeit, menetét és a kapcsolódó határidőket illetően. A Kötvényprogram keretében 2006. december 31. napját követően kibocsátásra kerülő Kötvényekre a 2006. évi költségvetési törvény rendelkezései nem terjednek ki, ezért az ilyen

Kötvényekből eredő kötelezettségek mögötti állami kezesség létrejöttének feltétele külön erre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megalkotása.

3. A Magyar Állam mint készfizető kezes bemutatása

3.1. Áttekintés, jogi forma és politikai berendezkedés bemutatása

A második világháború után Magyarország – a többi kelet-közép-európai országhoz hasonlóan – a szovjet befolyási övezet részévé vált. Az országban négy évtizeden keresztül egypártrendszer volt érvényben, a gazdaságban az állami és szövetkezeti tulajdonon alapuló, központi tervezéses mechanizmus működött. 1989-ben, a régió országai közül elsőként, Magyarországon békés, demokratikus rendszerváltás ment végbe. 1990-ben, 43 év után először, ismét szabad választásokat tartottak, melyen a rendszerváltó pártok elsöprő győzelmet arattak.

Magyarország államformáját tekintve köztársaság – hivatalos elnevezéssel: Magyar Köztársaság, politikai berendezkedését tekintve pedig stabil, többpárti parlamentáris demokrácia, ahol teljesülnek a pluralizmus és a jogállamiság feltételei, érvényesülnek az egyéni és kollektív szabadságjogok. A rendszerváltás óta eltelt mintegy 15 év során Magyarországon is a modern demokráciákra jellemző politikai váltógazdaság mechanizmusa érvényesült. Jelenleg, a 2006 tavaszán lezajlott, az 1989. évi rendszerváltás utáni ötödik szabad országgyűlési választás eredményeként, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége alkotta koalíció kormányozza az országot.

3.2. Földrajzi elhelyezkedés

Magyarország Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik; területe 93 ezer négyzetkilométer, domborzata sík jellegű, éghajlata kontinentális. Hét állam veszi körül: nyugatról Ausztriával, északról Szlovákiával, északkeletről Ukrajnával, keletről Romániával, délről Szerbia és Montenegróval, valamint Horvátországgal, délnyugatról Szlovéniával határos. Magyarország legfontosabb folyója a Duna, mely összeköttetést biztosít a Fekete- tengerrel, egyben – a Duna-Rajna-Majna csatornarendszeren keresztül – folyami szállítási útvonal Nyugat-Európába. Az ország fővárosa – Budapest – a Duna két partján terül el, Magyarország közigazgatási, gazdasági és kulturális központja.

Népesség

Magyarország népessége a 2005-ös adatok szerint 10,1 millió fő, ezen belül a főváros lakossága meghaladja az 1,7 milliót. A Magyarországon élők 97%-a magyarnak vallja magát; ezen kívül jelentősebb cigány, horvát, német, román, szerb, szlovák és szlovén nemzetiségű népesség él az országban.

3.3. A fizetőképességet érintő események

A Magyar Állam ez idáig egyetlen alkalommal sem tagadta meg a külső avagy belső államadósságon alapuló fizetési kötelezettségének teljesítését és ilyen kötelezettségével nem is esett késedelembe.

3.4. A gazdaság áttekintő bemutatása

Magyarország közepesen fejlett gazdasággal és infrastruktúrával rendelkező, a nyugati államokhoz felzárkózó struktúrájú, a világgazdaságba jelentősen integrált ország. A magyar gazdaság a magántulajdonon és a verseny szabadságán alapuló, tőkés piacgazdasági modellt követ; az államháztartás és a pénzügyi rendszer stabil, jól működik; az állami újraelosztás aránya nemzetközi összehasonlításban közepesnek mondható.

A gazdaság ágazati struktúráját tekintve a legfejlettebb tőkés országokéhoz hasonló tendenciák érvényesülnek. Hazánk ásványkincsekben szegény; nyersanyagokban, energiahordozókban behozatalra szorul, így a világgazdasági integrációba elsősorban a magas hozzáadott értékű, technológia-intenzív tevékenységekkel képes bekapcsolódni.

Az alkalmazásban állók ágazati megoszlása 2005-ben

Mezőgazdaság	Ipar*	Tercier szektor
3,5%	32,1%	64,3%

* Építőiparral együtt forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)

Az iparon belül meghatározó a feldolgozóipar; ezen belül az utóbbi évtizedben a gépek, műszaki, elektronikai cikkek, járművek gyártása fejlődött a leggyorsabban.

A mezőgazdaság jelentősége fokozatosan visszaszoruló annak ellenére, hogy Magyarország rendkívül kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal, valamint hosszú, sikeres múltra visszatekintő agrár kultúrával rendelkezik. A mezőgazdaságból az állattenyésztés és a növénytermesztés közel azonos arányban részesül.

A tercier szektor által képviselt hozzáadott érték, valamint az ebben a körben foglalkoztatottak aránya – a legfejlettebb országokhoz hasonlóan – folyamatosan növekvő, amint az üzleti, informatikai és egyéb piaci szolgáltatások a modern gazdasági tevékenység egyre meghatározóbb részévé válnak.

3.4.1. A gazdaság szerkezete, a főbb gazdasági ágazatok ismertetése

Ipar és építőipar

Az ipari termelés növekedési üteme viszonylag lassú volt 2001-ben és 2002-ben (3,6% illetve 2,8%), ami jelentős mértékben gyorsult 2003-ban (6,4%), 2004-ben (7,4%) és 2005-ben (7,3%). A dinamika emelkedését a gyors ütemben bővülő exportértékesítés eredményezte. Az ipar több mint fele exportra termel; 2005-ben az export értékesítés 11,1%-kal volt magasabb, mint 2004-ben.

Az építőipar termelése is jelentős mértékben (16,6%-kal) növekedett 2005-ben. Ezt elsősorban az állami infrastrukturális beruházások (elsősorban autópálya-építések) megemelkedése okozta.

Mezőgazdaság

2005 során a mezőgazdasági bruttó kibocsátás 9,4%-kal visszaesett az előző évi igen magas bázishoz viszonyítva. A növénytermesztés esetében a 2004-es termés (részben az igen kedvező időjárás következtében) kétszerese volt az előző évinek és másfélszerese az 1996-

2000 évek átlagának. 2005-ben a növénytermesztés bruttó kibocsátása 11,6%-kal csökkent, bár a 2005. évi termés az elmúlt 15 év második legjobb termése volt. Az állattenyésztés területén a sertés-, és a szarvasmarha-állomány tovább csökkent, a bruttó kibocsátás 4,8%-kal mérséklődött 2004-hez képest.

Szolgáltatások

A szolgáltatások bruttó hozzáadott-értéke 2005 során 4,4%-kal emelkedett, ami magasabb, mint a 2003. évi 2,7%-os, és a 2004. évi 3,1%-os dinamika, bár elmarad a 2001-2002 során mért 4,9-5,1%-os dinamikától.

3.4.2. A bruttó hazai termék ágazatok szerinti bontásban

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország bruttó hazai termékét 2000. évi árakon számítva gazdasági ágazatok szerinti bontásban.

	Mezőgazdaság, és halászat	Ipar	ebből	Építőipar	Szolgáltatások	ebből					GDP összesen (piaci beszerzési áron)
	Mezőgazdaság, és halászat	Ipar	Feldolgozóipar	Építőipar	Szolgáltatások	Kereskedelem, javítás, szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás	Szállítás, raktározás, posta és távközlés	Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek , gazdasági szolgáltatás	Közigazgatás, oktatás, egészségügyi, szociális ellátás	Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás	GDP összesen (piaci beszerzési áron)
2000. I. né	73 279	754 082	634 095	110 719	1 678 629	298 686	223 367	558 440	506 408	91 728	3 103 764
2000. II. né	127 026	772 885	672 038	146 914	1 764 809	355 425	239 622	573 392	504 707	91 664	3 310 152
2000. III. né	119 274	797 295	696 462	162 868	1 808 988	375 767	254 670	581 677	504 836	92 038	3 385 840
2000. IV. né	166 224	828 588	712 986	171 223	1 823 311	385 000	250 561	588 076	506 696	92 978	3 472 411
2000. év	485 803	3 152 850	2 715 581	591 724	7 075 738	1 414 880	968 220	2 301 584	2 022 647	368 407	13 272 167
2001. I. né	84 396	776 942	675 285	115 600	1 769 643	323 038	237 644	592 097	520 725	96 139	3 247 511
2001. II. né	147 698	785 865	697 517	155 916	1 864 065	381 420	255 462	611 249	519 805	96 129	3 461 415
2001. III. né	154 752	800 196	713 910	172 614	1 896 957	396 189	261 899	621 569	520 578	96 722	3 534 298
2001. IV. né	218 372	805 249	697 008	177 844	1 903 351	398 661	250 153	633 534	523 162	97 841	3 603 660
2001. év	605 219	3 168 253	2 783 720	621 974	7 434 017	1 499 309	1 005 158	2 458 449	2 084 270	386 831	13 846 885
2002. I. né	76 618	772 017	682 327	130 692	1 846 697	344 679	240 323	633 034	529 525	99 137	3 360 736
2002. II. né	131 435	792 145	714 244	183 322	1 947 795	408 976	256 150	655 509	527 883	99 276	3 580 835
2002. III. né	137 304	828 500	751 232	195 605	1 985 822	417 139	265 710	672 922	531 103	98 949	3 677 201
2002. IV. né	181 616	820 856	725 884	190 319	2 017 817	426 173	259 318	691 900	538 294	102 131	3 756 603
2002. év	526 973	3 213 519	2 873 687	699 938	7 798 132	1 596 967	1 021 501	2 653 365	2 126 806	399 494	14 375 374
2003. I. né	73 934	797 989	711 492	110 792	1 911 780	362 040	242 981	650 767	557 706	98 286	3 466 123
2003. II. né	125 995	819 517	745 976	182 430	1 994 500	416 272	260 345	667 873	553 732	96 278	3 687 274
2003. III. né	130 433	880 537	809 327	189 280	2 035 855	431 084	277 688	684 288	550 796	91 999	3 798 554
2003. IV. né	172 382	886 173	799 579	191 712	2 065 099	436 508	268 611	706 949	554 788	98 244	3 909 690
2003. év	502 743	3 384 216	3 066 374	674 214	8 007 234	1 645 904	1 049 625	2 709 876	2 217 022	384 807	14 861 640
2004. I. né	109 008	847 874	764 513	124 533	1 980 029	373 761	256 825	684 408	565 829	99 207	3 654 153
2004. II. né	188 915	865 324	793 591	181 722	2 062 265	436 667	272 835	695 413	563 086	94 263	3 887 229
2004. III. né	207 324	899 280	827 162	193 233	2 095 974	441 040	289 468	716 700	559 113	89 654	3 983 202
2004. IV. né	283 610	909 390	816 284	199 436	2 117 567	444 160	284 361	738 065	554 512	96 470	4 112 480
2004. év	788 857	3 521 868	3 201 550	698 925	8 255 835	1 695 628	1 103 488	2 834 586	2 242 539	379 594	15 637 065
2005. I. né	94 928	861 037	775 490	137 062	2 062 294	386 092	280 152	721 368	573 021	101 660	3 770 195
2005. II. né	158 539	927 283	853 710	207 561	2 159 321	452 667	303 009	734 756	570 900	97 989	4 060 606
2005. III. né	169 231	965 055	891 625	227 673	2 190 011	460 520	312 718	757 100	567 052	92 621	4 161 386
2005. IV. né	256 034	977 836	885 447	227 252	2 203 842	465 570	304 796	773 164	560 936	99 375	4 288 482
2005. év	678 732	3 731 211	3 406 272	799 548	8 615 468	1 764 849	1 200 675	2 986 389	2 271 909	391 646	16 280 669
2006. I. né	90 392	947 015	864 417	143 997	2 126 152	403 490	292 188	751 489	574 251	104 734	3 945 487

forrás: KSH

3.4.3. Makrogazdasági pálya

A sikeres mikroszintű alkalmazkodást a 90-es évek közepén makrogazdasági kiigazítás (fiskális restrikció, árfolyam-leértékelés) követte; mindezek eredményeként a magyar gazdaság 1996-tól robusztus növekedési pályára állt.

Összefoglaló makrogazdasági adatok

2001	2002	2003	2004	2005*
GDP növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 4,6%	3,8%	3,3%	4,9%	4,3%
ipari termelés növekedési üteme (munkanaphatástól megtisztítva) 3,6%	2,8%	6,4%	7,4%	7,3%
export növekedési üteme 8,7%	5,6%	10,8%	14,7%	11,1%
folyó fizetési mérlegegyenleg/GDP 6,1%	7,1%	8,7%	8,6%	7,4%
államháztartás GFS-egyenlege / GDP -3,0%	-10,0%	-5,9%	-6,5%	-4,8%
a központi költségvetés bruttó adóssága / GDP 51,5%	54,5%	56,8%	56,7%	58,5%
inflációs ráta (éves átlagos ütem) 9,2%	5,3%	4,7%	6,8%	3,6%
munkanélküliségi ráta 5,7%	5,9%	5,9%	6,1%	7,2%
reálkeresetek növekedési üteme 6,4%	13,6%	9,2%	-1,0%	6,3%

* előzetes adatok

forrás: KSH, Magyar Nemzeti Bank (MNB), Pénzügyminisztérium (PM), Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK

A bruttó hazai össztermék az utolsó 5 év átlagában 4,2%-os ütemben bővült. Az ipari termelés dinamikája 5,5%-os volt; az export-teljesítmény igen magas, 10,2%-os éves átlagos ütemben növekedett. A gazdasági növekedés az eurózónához viszonyítva erősnek mondható.

3.4.4. Infláció

Az 1995-ben végrehajtott makrogazdasági kiigazítást követően az új monetáris rezsim hosszú távú stratégiai célul tűzte az infláció leszorítását. A következetes, több kormányzati cikluson átívelő dezinflációs politika eredményeként az áremelkedés éves üteme az 1995. végi 28%- ról – ingadozásokkal tarkítva – 2006 tavaszára 2,3%-ra csökkent, azóta azonban emelkedik, elsősorban a növekvő üzemanyag,- és élelmiszerárak, valamint a forint gyengülésének következtében.

30%

Az infláció alakulása

12 havi inflációs ráta

25%

20%

15%

10%

jan.96 jan.97 jan.98 jan.99 jan.00 jan.01 jan.02 jan.03 jan.04 jan.05 jan.06

forrás: KSH

Az MNB inflációs célkitűzése 2006 végére 3,5% ±1 százalékpont, 2007 végére és azt követő időszakokra pedig 3% ±1 százalékpont. A jegybank és a piaci szereplők várakozásai szerint a jegybank 2006. végi inflációs célja valószínűleg nem teljesül a bejelentett kormányzati intézkedések (ÁFA-, és indirekt adó-emelések) egyszeri hatása miatt. Ezen lépések következtében – várható infláció emelkedés miatt – a jegybank hosszabb távú inflációs célja is veszélybe került.

3.4.5. Kamatok

A hosszú kamatok konvergenciája 2003. közepéig jó ütemben haladt előre. A 10 éves magyar állampapír-piaci hozamszint a 2000-ben tapasztalt, 8% és 10% között ingadozó értékről – ingadozásokkal kísérve – 2005 közepére 5,4% körüli szintre süllyedt. 2005. szeptembertől azonban a hosszú hozamok jelentős mértékben megemelkedtek, és 2006 közepére elérték a 7,9%-ot.

A hosszú kamatszint alakulása

10,0

9,5

9,0

8,5

8,0

7,5

7,0

6,5

6,0

5,5

5,0

00.jan

10 éves referenciahozam

01.jan

02.jan

03.jan

04.jan 05.jan 06.jan

forrás: ÁKK

2003 közepéig a kamatok hosszú távú csökkenését egyaránt támogatta a dezinflációs pálya, a magyar szuverén kockázati felár lemorzsolódása, valamint a hazánk EMU-csatlakozását beárazó piaci várakozások. 2003 második felétől azonban az újra emelkedő infláció, az EMU-csatlakozás későbbre tolódása és a hazai pénzügyi piacok 2003. évi turbulenciái miatt a hosszú hozamok emelkedésének lehettünk tanúi. 2004-ben az MNB megkezdte a kiugrónak számító hazai kamatszint mérséklését. A jegybank óvatos lépésekben 2004 elejétől 2005 őszéig összesen 6,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamat mértékét. A kamatcsökkentést támogatta az újból beinduló dezinfláció, valamint az alacsony globális kamatszintek által alátámasztott kedvező nemzetközi befektetői hangulat is. 2005 őszétől azonban a nemzetközi kamatkörnyezet megváltozása és a kedvezőtlen hazai költségvetési helyzet miatt megakadt a hozamcsökkenés. A jegybank ettől kezdve csak szinten tartotta az irányadó kamatlábat. 2006. júniusában a választások és az új kormány megalakulása, valamint az „Új egyensúly” program közzététele után a befektetők első reakciói nem voltak pozitívak, és a forint komoly gyengülésbe kezdett. A jegybank – részben ezen belső, részben nemzetközi hatások miatt – 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot. Mindezek hatására a hosszú hozamok újból emelkedni kezdtek. A fenti folyamatok következtében a 10 éves Euró referenciahozam feletti forintfelár 1999-től kezdve 650 bázispontról 2003 közepére 200 bázispontra csökkent, 2004 őszére 460 bázispontig emelkedett, 2005 közepére 270 bázispontig csökkent, majd 2006 közepére 320 bázispontra emelkedett.

A rövid hozamok pályája ugyancsak csökkenő volt 2003 elejéig. Ezt követően a pénzpiaci problémákra (például spekulatív támadás a forint mellett és ellen, sáveltolás, továbbá a novemberi hirtelen hozamemelkedés) reagáló monetáris politika lépéseit követték az éven belüli hozamok. Mivel a jegybanki alapkamat 2003 második felében 6 százalékpontot emelkedett, így a rövid oldali hozamok is megközelítő mértékben növekedtek. 2004

tavaszától a jegybanki kamatcsökkentések mellett a rövid oldali hozamok is zuhanni kezdtek. A jegybanki alapkamat szinten tartása idején a rövid hozamok is stagnáltak, majd 2006 közepétől ismét emelkedni kezdtek.

00.jan

A rövid kamatok alakulása

jegybanki irányadó kamatláb

3 hónapos refernciahozam

01.jan

02.jan

03.jan

04.jan

05.jan

06.jan

forrás: ÁKK, MNB

3.4.6. A gazdasági átalakulás eredményei

Az 1989-90-es politikai fordulatot Magyarországon radikális gazdasági rendszerváltás követte, ennek során a szocialista berendezkedésű országból az évtized második felére a magántulajdonon alapuló, versenyképes piacgazdaság jött létre. A jogi és intézményi keretek kiépítése, a piaci versenyfeltételek létrejötte, a hazai magánvállalkozói tevékenység felélénkülése, a külföldi és multinacionális vállalatok magyarországi betelepülése eredményeként a magyar gazdaságban az évtized közepére sikeres szerkezeti átalakulás ment végbe. Versenyképes ágazatok fejlődtek ki, piacképes termékeket előállító kapacitások jöttek létre, így Magyarország adottságai szerint bekapcsolódhatott a világgazdasági integrációba. Jelenleg az export közel 80%-a a kibővült Európai Unió térségébe irányul.

3.5. A politikai és kormányzati rendszer általános ismertetése

Alkotmány

1989. október 23-án került sor Magyarországon a köztársaság kikiáltására, az állam elnevezése Magyar Népköztársaságról Magyar Köztársaságra változott, az alkotmány jelentős mértékben módosításra került.

Köztársasági elnök

Magyarország államfője a köztársasági elnök, akit az Országgyűlés választ 5 éves időtartamra. Köztársasági elnökké választható az országgyűlési képviselő is, azonban e két tisztség nem tölthető be egyszerre. A köztársasági elnököt egyszer lehet újraválasztani. A jelenlegi köztársasági elnök Sólyom László, aki 2005. augusztus 5-én foglalta el a köztársasági elnöki széket. A köztársasági elnök jogköre korlátozott. A köztársasági elnök legtöbb intézkedésének érvényességéhez miniszterelnöki, vagy a megfelelő miniszteri ellenjegyzés szükséges.

Kormány

Magyarországon a miniszterelnök és a miniszterek együtt képezik a kormányt. Az Országgyűlés a miniszterelnök választásáról és a kormány programjának elfogadásáról egyidejűleg, egyszerű többséggel dönt. A jelenlegi miniszterelnök Gyurcsány Ferenc, akit a Parlament 2006. június 9-én választott meg. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. Jelenleg a miniszterelnök mellett 12 miniszterből áll a kormány. A jelenlegi kormány tagjai 2006. június 9-én tették le hivatali esküjüket. A kormány a Magyar Köztársaság legfőbb végrehajtó szerve.

Országgyőlés

Az egykamarás Magyar Országgyűlés az ország legfőbb törvényhozó testülete. Az Országgyűlés választja a köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsőbb Bíróság elnökét és a legfőbb ügyészt.

Az Országgyűlés tagjait országos közvetlen választás során négyévente választják részben listás, részben egyéni választás során. A legutóbbi általános országgyűlési képviselő választásokra 2006 áprilisában került sor.

Bírói testület

A magyar bírói testület a Legfelsőbb Bíróságból, az ítélőtáblákból, a megyei bíróságokból, a fővárosi bíróságból, a helyi és munkaügyi bíróságokból áll. A Legfelsőbb Bíróság a bíróságok számára kötelező jogegységi határozatokat hozhat, így biztosítva az igazságszolgáltatás egységességét. A bírók függetlenek. A Legfelsőbb Bíróság elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. A többi bírát a köztársasági elnök nevezi ki, és tisztségükből a törvényben meghatározott esetekben, a törvényben előírt eljárás lefolytatása alapján mozdíthatóak el.

Az Alkotmánybíróság elkülönül a bírói testület többi tagjától; a törvénykezés alkotmányos kontrollját biztosítja, és egyéb, külön törvényben meghatározott feladatai vannak. Az Alkotmánybíróság megsemmisíthet bármely jogszabályt, amennyiben azt az alkotmánnyal ellentétesnek találja. Bármely állampolgár az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az Országgyűlés 9 évre választja az Alkotmánybíróság összesen 11 tagját.

Helyi önkormányzatok

Magyarország több kisebb közigazgatási egységre (megyék és a főváros, megyei jogú városok, városok és helységek) tagolódik. A helyi önkormányzatok autonómok, demokratikusan intézik a helyi ügyeket, és (meghatározott kereteken belül) helyi adókat vethetnek ki. Az alkotmány garantálja alapvető jogaikat, a helyi önkormányzatok rendelet alkotására jogosultak, az azonban nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A helyi önkormányzatok képviselő testületének tagjait 4 évre választják.

Magyarország és az Európai Unió

Az Európai Közösség 1990. áprilisában felajánlotta a rendszerváltásban élen járó volt szocialista államoknak a társulás lehetőségét. Magyarországgal még abban az évben megkezdődtek a tárgyalások, és 1993-ban életbe lépett az ún. Társulási Szerződés.

Az Európai Unió 1993 nyarán kimondta, hogy kész tagjai közé fogadni mindazon közép- és kelet-európai államokat, melyek megfelelnek az ún. ’koppenhágai kritériumoknak’, azaz

– stabil demokratikus intézményrendszerrel bírnak;

– teljesítik a jogállamiság feltételeit;

– biztosítják és védik az egyéni és kollektív szabadságjogokat, kisebbségi jogokat;

– működő és versenyképes piacgazdasággal bírnak;

– képesek a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére, a politikai, gazdasági és monetáris unió vívmányainak, az ezeket rögzítő uniós joganyag átvételére.

Hazánk 1994 áprilisában nyújtotta be felvételi kérelmét az Európai Unióhoz; az azóta eltelt 12 év során a magyar közéleti gondolkodás és cselekvés több kormányzati cikluson átívelő, stratégiai célját képezte az uniós csatlakozás, illetve az azt lehetővé tevő gazdasági, jogi és közigazgatási harmonizációs erőfeszítések megtétele.

A csatlakozási tárgyalások 1998-ban kezdődtek meg. Az 5 éven át tartó tárgyalási folyamat jó ütemben haladt, és sikerrel zárult; 2002. december 13-án, a koppenhágai csúcsértekezleten 10 kelet-közép- és dél-európai állam, közöttük Magyarország hivatalos meghívást kapott az Európai Unióba. 2002. december 17-én az Országgyűlés elfogadta az EU-tagsághoz szükséges alkotmánymódosítást, a 2003. április 12-én megtartott ügydöntő referendumon pedig a résztvevők nagy többsége (84%) a csatlakozás támogatása mellett szavazott. 2003. április 16-án, az EU athéni csúcsértekezletén a magyar kormányfő aláírta a csatlakozási szerződést. A 15 jelenlegi EU-tagállam jóváhagyta a bővítési szerződést, így Magyarország 2004. május 1-jétől az Európai Unió teljes jogú tagjává vált.

3.6. Államháztartás és kereskedelem

3.6.1. Az államháztartás általános bemutatása; adó- és költségvetési rendszerek

Az államháztartás GFS1 szerinti hiánya az utóbbi 7 évben a GDP 3-10%-át tette ki. Az utóbbi

4 évben jelentős mértékű volt az állami túlköltekezés. A GDP-arányos GFS szerinti államháztartási deficit 2005-ben 4,8%-ot tett ki.

Az alábbi táblázat az államháztartás egyenlegét* mutatja a GDP arányában.

	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005**
ESA2	-5,6%	-3,0%	-4,2%	-9,1%	-7,3%	-6,5%	-7,6%
GFS	-3,7%	-3,6%	-3,0%	-10,0%	-5,9%	-6,5%	-4,8%

* privatizációs bevételek nélkül számított GFS-egyenleg forrás: PM

** előzetes adat

1 General Finance Statistics az IMF pénzforgalmi szemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

2 European System of Accounts 95 (“ESA 95”) az Európai Unió eredményszemléletű módszertana az államháztartási hiány számbavételére.

A 2002-es, rendkívüli mértékű költségvetési hiány jelentős része egyszeri tételekből származott. A kormány gazdaságpolitikájának kiemelt célja az államháztartási hiány csökkentése. Ez 2006-ra 6,1%-os, 2007-re 4,7%-os, 2008-ra 3,4%-os GDP-arányos eredményszemléletű (nyugdíjpénztári korrekció nélkül számított) deficit-előirányzatot jelent. A maastrichti adósságráta jelenleg magasabb, mint a maastrichti kritériumot jelentő 60%, s a Konvergencia Programban ennek csökkentését irányozza elő a Kormány.

A központi költségvetés bruttó GDP arányos adóssága 1996-tól kezdődően 5 év alatt 71,5%- ról 51,5%-ra csökkent, köszönhetően a fegyelmezett költségvetési politikának, a törlesztésre fordított nagy összegű privatizációs bevételeknek és a gyors gazdasági növekedésnek. A 2002-es és 2003-as magas költségvetési hiány miatt a mutató 2t év alatt 5,3 százalékponttal 56,8%-ra emelkedett, 2004. végére 0,1 százalékponttal 56,7%-ra csökkent, majd 2005. végére 1,9 százalékponttal 58,6%-ra emelkedett.

A magyar államháztartás négy fő alrendszerre tagolódik: a központi költségvetésre, az elkülönített állami alapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatokra. Az alábbi táblázat mutatja be az alrendszerek GFS szerinti bevételeit és kiadásait.

A következő táblázat a központi költségvetés bevételeit és egyenlegét mutatja millió forintban.

B E V É T E L E K	2 001	2 002	2 003	2 004	2005 előzetes tény	2006 elfogadott	2006 júliusi prognózis
GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI
Társasági adó (pénzintézetekkel)	351 855	396 556	413 662	448 708	465 626	492 000	521 100
Bányajáradék	13 667	14 668	17 759	19 737	23 825	28 700	29 700
Vám és importbefizetések, cukorilleték	122 925	125 731	131 312	39 324	9 359	7 418	8 226
Játékadó	34 293	38 822	49 211	60 409	66 377	70 701	70 701
Öko-adó	0	0	0	17 404	15 887	21 000	17 474
Egyszerűsített vállalkozói adó	0	0	31 020	67 005	91 365	106 900	115 300
Egyéb adó és adójellegű befizetések	62 610	68 655	78 151	126 420	165 148	105 061	121 000
Egyéb befizetések	17 745	22 162	22 073	23 635	21 163	24 000	24 000
Összesen	603 096	666 595	743 188	802 643	858 750	855 779	907 500
FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK
Általános forgalmi adó	1 243 899	1 304 871	1 699 557	1 727 745	1 785 316	1 791 000	1 825 000
Jövedéki és fogyasztási/regisztrációs adó	539 679	590 501	656 327	716 170	738 952	768 100	779 900
Összesen	1 783 578	1 895 372	2 355 883	2 443 916	2 524 268	2 559 100	2 604 900
LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI
Brutto személyi jövedelemadó bevétel	1 116 658	1 274 524	1 314 418	1 360 352	1 439 738	1 569 100	1 568 400
Személyi jövedelemadó a közp. ktv-nek	830 272	940 566	908 969	904 587	997 841	1 095 446	1 102 046
Adóbefizetések	5 232	7 114	7 049	5 845	3 401	3 500	3 600
Illeték befizetések	60 916	68 518	90 223	100 059	111 758	102 000	106 000
Összesen	896 419	1 016 198	1 006 241	1 010 490	1 113 000	1 200 946	1 211 646
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK
Kv. szervek saját bevételei			545 247	612 420	697 315	567 355	769 355
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei			56 718	86 410	127 230	57 975	125 975
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatása				49 129	190 494	308 683	327 476
Központi beruházások bevétele			3 551	507,50
Közp. költségvetési szervek összes bevétele	578 800	583 940	605 516	748 467	1 015 039	934 012	1 222 806
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEKTŐL
SZÁRMAZÓ BEFIZETÉSEK	22 707	15 405	34 921	35 723	57 856	18 910	18 910
ÖNKORMÁNYZATOK BEFIZETÉSE	4 745	5 457	7 147	10 439	15 300	6 500	14 600
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI
PÉNZALAPOK BEFIZETÉSE	47 038	56 426	49 410	67 896	81 300	82 000	82 000
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOK-
BÓL EREDŐ BEVÉTELEK	9 000	4 628	28 495	15 977	6 423	4 533	11 045
ÁLLAMI, KINCSTÁRI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZ.	6 721	6 968	23 904	68 156	450 723	241 465	52 289
Úthasználati díj				0	0	0
Autópálya				0	181 227	0
EGYÉB BEVÉTELEK	9 348	8 670	7 834	10 851	39 877	4 262	10 000
ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS
BEVÉTELEK	7 078	6 461	1 769	1 764	1 336	500	500
EU VISSZATÉRÍTÉS				42 813	8 458	7 966	7 392
BEVÉTELEK ÖSSZESEN	3 968 528	4 266 120	4 864 309	5 259 134	6 353 556	5 915 972	6 143 588
ELSŐDLEGES EGYENLEG Elsődleges egyenleg a GDP %-ában	212 701 1,4	-831 995 -4,9	-4 074 0,0	-103 032 -0,5	253 493 1,2	-758 317 -3,3	-707 178 -3,0
MNB BEFIZETÉSE KAMATBEVÉTELEK	27 732 71 703	23 316 67 822	73 912	73 963	104 835	49 704	52 997
BEVÉTELI FŐÖSSZEG KIADÁSI FŐÖSSZEG	4 067 963 4 470 904	4 357 258 5 826 869	4 938 220 5 670 639	5 333 098 6 237 618	6 458 391 7 003 392	5 965 676 7 496 676	6 196 585 7 752 766
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS EGYENLEGE	-402 941	-1 469 611	-732 419	-904 521	-545 001	-1 531 000	-1 556 181
A központi költségvetés egyenlege a GDP %-ban	-2,7	-8,7	-3,9	-4,4	-2,5	-6,6	-6,7

Forrás: PM

Az alábbi táblázat a központi költségvetés kiadásait összegzi millió forintban.

K I A D Á S O K	2 001	2 002	2 003	2 004	2005 előzetes tény	2006 elfogadott	2006 júliusi prognózis
EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK	81 833	99 021	110 178	122 748	113 107	95 265	95 265
KÖZSZOLGÁLATI MŐSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA	13 980	17 639	48 375	43 176	45 936	46 464	46 464
ebből:
Műsorszolgáltatási Alap támogatása			20 397
FOGYASZTÓI ÁRKIEGÉSZÍTÉS	90 907	99 030	104 918	103 837	117 682	126 385	125 000
LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK	60 421	72 334	137 175	203 993	232 566	216 000	231 100
CSALÁDI TÁMOGATÁSOK, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK
Családi támogatások	221 322	254 853	314 850	307 832	326 262	476 189	473 915
Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások	91 253	113 824	122 974	133 739	141 143	147 959	148 803
Különféle jogcímen adott térítések	16 475	20 512	23 959	23 256	25 733	25 250	26 250
Összesen	329 049	389 188	461 783	464 827	493 138	649 398	648 968
KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJ. KEZ. EIR.
Költségvetési szervek kiadásai			1 847 327	1 927 533	2 041 494	1 820 982	2 072 127
Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai			956 874	1 099 485	1 244 534	1 334 371	1 558 512
Központi beruházások	134 663	146 364	87 852	63 927	48 956	28 854	39 874
Együtt	2 312 401	2 731 734	2 892 053	3 090 946	3 334 984	3 184 207	3 670 514
TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA	3 001	3 059	2 658	3 676	3 738	5 086	5 086
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK TÁMOGATÁSA	220 457	383 899	301 912	335 903	422 372	777 401	777 401
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSA
Közvetlen költségvetési támogatás	508 904	620 487	749 410	768 970	881 374	815 601	880 547
EU támogatás					16 100	97 700	97 700
Átengedett személyi jövedelemadó bevétel			405 449	455 765	441 897	473 654	466 354
Összesen	508 904	620 487	1 154 859	1 224 735	1 339 371	1 386 955	1 444 600
ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK TÁMOGATÁSA	0	0	2 613	15 883	20 381	18 463	19 173
NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI KAPCSOLATOKBÓL
EREDŐ KIADÁSOK	2 534	1 606	1 535	7 675	7 589	7 810	7 987
ADÓSSÁGSZOLGÁLATI JÁRULÉKOS KIADÁSOK	8 881	9 205	9 809	10 790	11 106	12 875	12 875
EGYÉB KIADÁSOK	23 282	17 937	19 251	20 242	22 722	17 827	60 380
ÁLTALÁNOS TARTALÉK	0	0			0	37 890	0
CÉLTARTALÉKOK	0	0			0	5 000	50 000
BIZTONSÁGI TARTALÉK
KORMÁNYZATI RENDKÍVÜLI KIADÁSOK	92 926	649 571	14 270	47 089	192 777	434 482	13 832
TRANSZFEREK A MAGYAR NEZETI BANKHOZ					0	144	0
ÁLLAM ÁLTAL VÁLLALT KEZESSÉG ÉRVÉNYESÍTÉSE	7 251	3 405	12 442	2 693	13 949	6 992	6 992
BEFIZETÉS AZ EU-ba ÖSSZESEN				119 721	186 645	217 000	199 182
KIADÁSOK ÖSSZESEN	3 755 827	5 098 115	4 868 383	5 362 166	6 100 063	6 674 289	6 850 766
MNB KAPCSOLATOK ADÓSSÁGSZOLGÁLATI KAMATKIADÁSOK	715 077	728 754	802 257	875 452	903 329	822 387	902 000
KIADÁSI FŐÖSSZEG	4 470 904	5 826 869	5 670 639	6 237 618	7 003 392	7 496 676	7 752 766

Forrás: PM

A társadalombiztosítási alapok bevételeit és egyenlegét az alábbi táblázat foglalja össze (millió forintban).

2 001

2 002

2 003

2 004

2005 előzetes

tény

2006

elfogadott

2006 júliusi

prognózis

TB ALAPOK BEVÉTELEI

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK

GARANCIA ÉS HOZZÁJÁRULÁS A TB ALAPOK MŐKÖDÉSÉHEZ KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT EGYÉB TRANSZFEREK EGYÉB BEVÉTELEK

1 768 135

220 457

33 340

39 345

1 974 953

383 893

42 920

14 460

2 152 912

301 912

45 560

26 148

2 305 768

340 503

54 500

26 157

2 495 508

426 224

61 300

44 382

2 638 316

782 301

63 071

16 033

2 592 688

782 301

65 900

77 626

TB ALAPOK BEVÉTELEI

TB ALAPOK KIADÁSAI

2 061 277

2 090 088

2 416 226

2 517 083

2 526 531

2 875 499

2 726 928

3 150 831

3 027 414

3 495 292

3 499 721

3 531 558

3 518 516

3 748 316

TB ALAPOK EGYENLEGE

-28 811

-100 857

-348 967

-423 902

-467 879

-31 837

-229 800

Forrás: PM

A társadalombiztosítási alapok kiadásait az alábbi táblázat szemlélteti (millió forintban).

	2 001	2 002	2 003	2 004	2005 előzetes tény	2006 elfogadott	2006 júliusi prognózis
TB ALAPOK KIADÁSAI
NYUGELLÁTOK	1 308 236	1 576 098	1 721 533	1 914 076	2 144 676	2 242 239	2 328 005
PÉNZBENI ELLÁTÁSOK	112 808	144 170	172 495	182 563	193 989	196 753	208 516
GYÓGYÍTÓ MEGELŐZŐ ELLÁTÁS	410 304	502 852	623 013	654 622	694 452	660 893	705 863
GYÓGYSZERTÁMOGATÁS	179 465	209 034	251 818	288 950	348 869	298 000	386 000
GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ TÁMOGATÁS	25 002	28 916	34 958	42 983	44 132	42 640	48 640
EGYÉB KIADÁSOK	54 273	56 013	71 682	67 638	69 175	91 034	71 293
TB ALAPOK ÖSSZES KIADÁSA	2 090 088	2 517 083	2 875 499	3 150 831	3 495 292	3 531 558	3 748 316

Forrás: PM

Az elkülönített alapok bevételei, kiadásai és egyenlege az elmúlt időszakban a következők szerint alakult (millió forintban).

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2005 előzetes

tény

2006

elfogadott

2006 júliusi

prognózis

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK BEVÉTELEI

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK KIADÁSAI

198 136

200 438

233 839

232 391

244 563

226 017

304 700

276 849

341 775

311 329

371 258

354 259

383 878

366 502

AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK EGYENLEGE

-2 302

1 449

18 546

27 851

30 446

16 999

17 376

Forrás: PM

A következő táblázatban a helyi önkormányzatok bevételei, kiadásai és egyenlege kerül bemutatásra millió forintban.

B E V É T E L E K

2 001

2 002

2 003

2 004

2005 előzetes

tény

2006

elfogadott

2006 júliusi

prognózis

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK BEVÉTELEI

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KIADÁSAI

1 903 736

1 902 445

2 180 955

2 285 923

2 501 683

2 533 354

2 673 499

2 689 963

2 865 050,8

2 923 473,6

2 866 555

2 901 355

2 992 600

3 133 700

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK EGYENLEGE

1 291

-104 968

-31 671

-16 464

-58 423

-34 800

-141 100

forrás: PM

EMU-konvergencia

Magyarország egyik legfontosabb célja az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően, hogy néhány éven belül felvételt nyerjen az Európai Gazdasági és Monetáris Unióba (EMU), ezáltal az egységes európai valutaövezet részévé váljon. Az EMU-csatlakozás feltétele a Stabilitási és Növekedési Egyezményben rögzített, ún. maastrichti konvergencia-kritériumok teljesítése.

Az elkövetkező évek monetáris és fiskális politikájának stratégiai célja az ország EMU- csatlakozásához szükséges konvergencia-folyamat levezénylése. Az egységes európai valutaövezethez történő csatlakozás tervezett dátuma a Kormány Konvergencia Programja szerint 2010.

A legutóbbi – 2005 decemberében benyújtott – Konvergencia Program az EU Bizottsága és az ECOFIN döntése alapján kiegészítésre szorul, mivel a Konvergencia Programban leírt makrogazdasági és költségvetési pálya eléréséhez szükséges intézkedések nem kerültek megfelelő részletezettséggel bemutatásra. Így a Kormány 2006. szeptember 1-jén egy módosított Konvergencia Programot kíván benyújtani; e Konvergencia Program összeállítása jelenleg is folyamatban van.

Az alábbi táblázat mutatja be a Pénzügyminisztérium által a 2005. decemberében benyújtott Konvergencia Programban felvázolt deficit-, és államadósság-pályát.

	2006	2007	2008
államháztartási hiány1	6,1%	4,7%	3,4%
korrigált államháztartási hiány2	4,7%	3,3%	1,9%
maastrichti adósságráta3	63,0%	63,2%	62,3%
korrigált adósságráta4	58,4%	57,9%	56,2%

Forrás: PM

1. A nyugdíjreform miatti korrekciós tételek figyelembe vétele nélküli ESA hiány.

2. Az EU döntése alapján a nyugdíjreform miatti korrekciós tétel 100%-a levonható a deficitből 2005- ben, 80%-a 2006-ban, 60%-a 2007-ben, 40%-a 2008-ban.

3. A kormányzati szektor bruttó, névértéken számított, konszolidált adóssága.

4. Magánnyugdíj-pénztárakkal történő korrekció a deficitkorrekciónál használt arányoknak megfelelően

3.6.2. Az államadósság ismertetése

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés forintban denominált adósságát 2005. december 31-én, milliárd forintban:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb		Mennyiség
Diszkont Kincstárjegy:
D060104	2005.10.05	2006.01.04	-	-	30,5
D060111	2005.10.12	2006.01.11	-	-	43,4
D060118	2005.01.19	2006.01.18	-	-	165,4
D060125	2005.10.26	2006.01.25	-	-	35,2
D060201	2005.11.02	2006.02.01	-	-	29,9
D060208	2005.11.09	2006.02.08	-	-	29,7
D060215	2005.08.03	2006.02.15	-	-	153,4
D060222	2005.11.23	2006.02.22	-	-	30,2
D060301	2005.11.30	2006.03.01	-	-	25,1
D060308	2005.12.07	2006.03.08	-	-	25,2
D060316	2005.03.16	2006.03.16	-	-	151,4
D060322	2005.12.21	2006.03.22	-	-	20,2
D060329	2005.12.28	2006.03.29	-	-	19,7
D060412	2005.09.28	2006.04.12	-	-	107,8
D060510	2005.05.11	2006.05.10	-	-	140,8
D060607	2005.11.23	2006.06.07	-	-	79
D060705	2005.07.06	2006.07.05	-	-	122,8
D060830	2005.08.31	2006.08.30	-	-	134,8
D061025	2005.10.26	2006.10.25	-	-	154,1
D061220	2005.12.21	2006.12.20	-	-	31,1
Kamatozó Kincstárjegy:
K200601	2005.01.11	2006.01.11	fix	8,00%	12,3
K200602	2005.01.25	2006.01.25	fix	8,00%	14,2
K200603	2005.02.08	2006.02.08	fix	8,00%	8,6
K200604	2005.02.22	2006.02.22	fix	7,75%	17,8
K200605	2005.03.08	2006.03.08	fix	7,25%	6,7
K200606	2005.03.22	2006.03.22	fix	6,50%	9,9
K200607	2005.04.05	2006.04.05	fix	6,50%	5,6
K200608	2005.04.19	2006.04.19	fix	6,50%	14,1
K200609	2005.05.03	2006.05.03	fix	6,50%	4,9
K200610	2005.05.18	2006.05.18	fix	6,50%	5,4
K200611	2005.05.31	2006.05.31	fix	6,50%	8,1
K200612	2005.06.14	2006.06.14	fix	6,50%	5,5
K200613	2005.06.28	2006.06.28	fix	6,50%	6,7
K200614	2005.07.12	2006.07.12	fix	6,25%	3,9
K200615	2005.07.26	2006.07.26	fix	6,00%	5,9
K200616	2005.08.09	2006.08.09	fix	6,00%	8,7
K200617	2005.08.23	2006.08.23	fix	5,75%	8
K200618	2005.09.06	2006.09.06	fix	5,50%	7,9
K200619	2005.09.20	2006.09.20	fix	5,25%	6,2
K200620	2005.10.04	2006.10.04	fix	5,00%	6,2
K200621	2005.10.18	2006.10.18	fix	5,00%	6,7
K200622	2005.11.03	2006.11.03	fix	5,25%	7,8
K200623	2005.11.15	2006.11.15	fix	5,50%	7,6
K200624	2005.11.29	2006.11.29	fix	5,50%	9,6
K200625	2005.12.13	2006.12.13	fix	5,75%	8,8
K200626	2005.12.28	2006.12.28	fix	5,75%	11,7

Magyar Államkötvény:
A060228A96	1996.02.28	2006.02.28	változó		38,6
A060124B96	1996.05.24	2006.01.24	változó		78
A060724C96	1996.05.24	2006.07.24	változó		78
A060812D98	1998.12.30	2006.08.12	változó		1,8
A060512E01	2001.02.01	2006.05.12	fix	8,50%	293,4
A060412F03	2003.01.16	2006.04.12	fix	7,00%	384,5
A060824G03	2003.07.03	2006.08.24	fix	6,50%	369
A071231A92	1992.12.31	2007.12.31	fix	8,40%	8
A071212B98	1998.12.30	2007.12.12	változó		24
A070812C98	1998.12.30	2007.08.12	változó		1,9
A070612D02	2002.01.31	2007.06.12	fix	6,25%	409,2
A070812E02	2002.12.31	2007.08.12	változó		3,3
A070412F04	2004.01.14	2007.04.12	fix	9,00%	300,8
A071012G04	2004.06.30	2007.10.12	fix	9,25%	355
A081024A98	1998.12.30	2008.10.24	változó		55
A080812B98	1998.12.30	2008.08.12	változó		2,1
A080612C03	2003.01.30	2008.06.12	fix	6,25%	405,4
A080424D05	2005.01.12	2008.04.24	fix	7,25%	318,6
A080812E05	2005.06.29	2008.08.12	fix	6,50%	367,1
A090812A98	1998.12.30	2009.08.12	változó		2,2
A090212B99	1999.01.21	2009.02.12	fix	9,50%	99
A090624C03	2003.10.09	2009.06.24	fix	7,00%	303
A091012D04	2004.06.16	2009.10.12	fix	8,25%	365,2
A100812A98	1998.12.30	2010.08.12	változó		2,3
A101012B05	2005.04.20	2010.10.12	fix	6,75%	370,8
A110212A00	2000.08.31	2011.02.12	fix	7,50%	209
A121231A92	1992.12.31	2012.12.31	fix	8,40%	7,1
A130320A93	1993.03.20	2013.03.20	változó		76,7
A131220C93	1993.12.20	2013.12.20	változó		127,9
A130212D02	2002.01.17	2013.02.12	fix	6,75%	435,1
A140502A94	1994.05.02	2014.05.02	változó		29,6
A141220B94	1994.12.20	2014.12.20	változó		16,6
A140212C03	2003.06.19	2014.02.12	fix	5,50%	400,4
A150212A04	2004.07.14	2015.02.12	fix	8,00%	411
A161231A92	1992.01.01	2016.12.31	változó		36,7
A160102B96	1996.01.02	2016.01.02	változó		9
A160212C05	2005.10.05	2016.02.12	fix	5,50%	100,3
A171124A01	2001.11.15	2017.11.24	fix	6,75%	203,3
A201112A04	2004.02.11	2020.11.12	fix	7,50%	195,6
A260228A96	1996.02.28	2026.02.28	változó		51,2
A260424B96	1996.05.24	2026.04.24	változó		80
A261024C96	1996.05.24	2026.10.24	változó		4
Kincstári Takarékjegy:
Kincstári Takarékjegy I.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év	-		288,5
Kincstári Takarékjegy II.	Folyamatos	Futamidő: vásárlástól számított 1 év	-3		80,5

Forrás: ÁKK

3 A vásárlás időpontjának függvényében változik.

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés devizaadósságát az egyes devizanemekben 2005. december 31-én:

Név	Kibocsátás dátuma	Lejárat	Kamatláb	Kinnlevő állomány	Devizanem
DE0002918232	1999.02.16	2009.02.16	4,375%	500 000 000	EUR
US 445545AA49	1999.04.19	2006.04.19	6,500%	750 000 000	USD
XS0131593864	2001.06.27	2011.06.27	5,625%	1 000 000 000	EUR
XS0161667315	2003.02.06	2013.02.06	4,500%	1 000 000 000	EUR
XS0177229217	2003.09.26	2010.09.27	4,000%	1 000 000 000	EUR
XS0183747905	2004.01.29	2014.01.29	4,500%	1 000 000 000	EUR
XS0191746113	2004.05.06	2014.05.06	5,500%	500 000 000	GBP
JP534800A467	2004.06.18	2009.06.18	1,090%	50 000 000 000	JPY
XS0204418791	2004.10.28	2011.10.28	3,625%	1 000 000 000	EUR
US445545AB22	2004.12.15	2006.12.15	változó	100 000 000	USD
US445545AC05	2005.02.03	2015.02.03	4,750%	1 500 000 000	USD
XS0212993678	2005.02.24	2020.02.24	3,875%	1 000 000 000	EUR
XS0219107918	2005.05.09	2017.05.09	5,000%	500 000 000	GBP
JP534800A574	2005.07.12	2010.07.12	0,620%	30 000 000 000	JPY
JP534800B572	2005.07.12	2012.07.12	0,960%	45 000 000 000	JPY
XS0234096237	2005.11.02	2012.11.02	változó	500 000 000	EUR

Forrás: ÁKK

Az alábbi táblázat mutatja be a központi költségvetés 2005. december 31-i adósságállományának lejárati szerkezetét milliárd forintban.

Forint adósság

Állam- kötvények

Diszkont kincstárjegyek

Lakossági állampapírok

Forint hitelek

Deviza adósság

Külföldi devizahitelek

Szindikált devizahitelek

MNB-vel szembeni belföldi devizahitel

Egyéb belföldi devizahitelek

Deviza- kötvények

Angol és

amerikai kötvények*

Állomány

9 153,49

7 033,01

1 530,93

588,71

0,84

3 590,68

490,52

126,37

96,06

7,69

2 869,98

0,07

2006

3 346,90

1 254,08

1 530,93

561,58

0,32

220,21

24,25

0,00

195,95

0,01

2007

1 129,05

1 101,57

27,13

0,34

29,34

29,33

0,00

0,01

2008

1 153,11

1 152,93

0,18

168,01

33,94

126,37

0,00

7,69

0,00

0,01

2009

774,15

251,40

30,25

0,00

221,14

0,01

2010

377,82

344,37

34,66

0,00

309,70

0,01

2011

213,72

590,92

37,76

47,69

505,46

0,01

2012

4,77

239,09

27,21

0,00

211,87

0,01

2013

643,02

322,08

20,98

48,38

252,73

0,00

2014

449,98

581,37

138,29

443,09

2015

414,31

325,28

34,43

290,85

2016

112,64

77,55

0,00

2017

203,28

187,67

1,21

186,46

2018

0,00

0,68

0,00

2019

0,00

2020

195,60

252,73

2021

0,00

2022

0,00

2023

0,00

2024

0,00

2025

0,00

2026

135,14

Forrás: ÁKK

* Az 1924-ben kibocsátott „Kingdom of Hungary 1924 USD” és „Kingdom of Hungary 1924 GBP” kötvények.

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország éven túli lejáratú adósságát szektoronkénti1 bontásban 2005. december 31-én (kibocsátáskori állapot szerint).

millió Euró

A lejárat éve	Összesen
		MNB és államháztartás				Egyéb monetáris intézmények és egyéb szektorok
			Magyar Nemzeti Bank	Államháztartás			Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok (garantált hitelek)
			Magyar Nemzeti Bank		forintban denominált kötvények		Egyéb monetáris intézmények	Egyéb szektorok (garantált hitelek)
2006. I. negyedév	260	179	4	175	88	82	81	0
2006. II. negyedév	2657	1642	4	1638	992	1015	1015	0
2006. III. negyedév	1346	926	4	922	834	420	420	0
2006 IV. negyedév	668	293	4	289	88	376	375	0
2006	4932	3039	14	3025	2002	1893	1892	2
2007. I. negyedév	136	14	0	14	0	123	122	1
2007. II. negyedév	1840	1562	172	1391	1347	278	274	4
2007. III. negyedév	478	32	0	32	0	445	444	1
2007 IV. negyedév	1003	669	151	518	494	334	315	18
2007	3457	2278	322	1955	1842	1180	1155	24
2008	4110	2151	124	2027	1504	1960	1900	60
2009	5010	2955	0	2955	1374	2056	1989	67
2010	4096	1933	64	1869	522	2163	2106	58
2011	2935	2595	173	2422	276	339	284	55
2012	1752	928	0	928	0	823	734	89
2013	2277	1935	77	1858	778	342	263	79
2014	3472	2995	0	2995	691	477	426	51
2015	2631	1931	40	1891	487	700	649	51
2016	997	434	0	434	127	563	131	433
Később	3358	2724	0	2724	632	634	538	96
Összesen	39028	25898	815	25083	10236	13130	12066	1065

Forrás: MNB

1 Egyéb szektorok csak garantált hiteleivel.

Megjegyzés: A fenti táblázatban lévő adatok kerekített értékek. Mivel a részösszegek és az összegek kalkulációja során az egyes elemek pontos (nem kerekített) érték alapján kerültek kiszámításra, a táblázatban szereplő összegek nem minden esetben állnak elő a táblázatban szereplő értékek egyszerű számtani összegeként.

3.6.3. Külkereskedelmi adatok és a fizetési mérleg adatai

Külkereskedelmi adatok

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását az utóbbi 2 évben:

Külkereskedelmi forgalom
Év	Behozatal			Kivitel			Egyenleg
Év	millió forint	millió dollár	millió euró	millió forint	millió dollár	millió euró	millió forint	millió dollár	millió euró
2004.	12 218 949,1	60 249,1	48 533,1	11 232 375,8	55 468,7	44 618,4	–986 573,3	–4 780,4	–3 914,7
2005.	13 065 438,1	65 522,1	52 632,7	12 343 768,9	61 863,9	49 722,9	–721 669,2	–3 658,3	–2 909,9

forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2005-ben a legfontosabb kereskedelmi partnerek szerinti megosztásban:

A külkereskedelmi forgalom országcsoportok szerint

(folyó áron)

Országcsoport

2005

Az előző év azonos időszaka = 100,0

milliárd forint

megoszlás (%)

forint-adatokból

számítva

Behozatal
Európai Unió (EU-25)	8 870,8	67,9	101,2
EU-n kívüli országok	4 194,6	32,1	121,3
Összesen	13 065,4	100,0	106,9
ebből
EU-15	7 549,4	57,8	98,9
új tagállamok	1 321,4	10,1	117,3
ázsiai országok	2 208,9	16,9	125,1
amerikai országok	311,0	2,4	115,9

Kivitel
Európai Unió (EU-25)	9 414,0	76,3	105,4
EU-n kívüli országok	2 929,8	23,7	127,1
Összesen	12 343,8	100,0	109,9
ebből
EU-15	8 065,6	65,3	101,4
új tagállamok	1 348,4	10,9	138,3
ázsiai országok	594,5	4,8	120,6
amerikai országok	456,6	3,7	113,0

Egyenleg

Országcsoport

2005

Az előző év azonos

milliárd forint

megoszlás (%)

időszaka = 100

Európai Unió (EU-25)	543,2	-75,3	328,0
EU-n kívüli országok	–1 264,9	175,3	109,8

Összesen	–721,7	100,0	73,2
ebből
EU-15	516,2	-71,5	162,8
új tagállamok	27,0	-3,7	–17,8
ázsiai országok	–1 614,4	223,7	126,8
amerikai országok	145,5	-20,2	107,1

forrás: KSH

Az alábbi táblázat mutatja be Magyarország külkereskedelemének alakulását 2005-ben a legfontosabb kereskedelmi termékek szerinti megosztásban.

A külkereskedelmi forgalom árucsoportok szerint

(folyó áron)

Országcsoport

2005

Az előző év azonos időszaka = 100,0

milliárd forint

megoszlás (%)

forint-adatokból

számítva

Behozatal
Összesen	13 065,4	100,0	106,9
ebből
Élelmiszerek, italok, dohány	531,9	4,1	118,5
Nyersanyagok	236,7	1,8	104,4
Energiahordozók	1 332,6	10,2	150,4
Feldolgozott termékek	4 378,0	33,5	104,4
Gépek és szállítóeszközök	6 586,1	50,4	101,9

Kivitel
Összesen	12 343,8	100,0	109,9
ebből
Élelmiszerek, italok, dohány	756,8	6,1	112,7
Nyersanyagok	263,2	2,1	107,6
Energiahordozók	335,2	2,7	157,4
Feldolgozott termékek	3 464,3	28,1	112,2
Gépek és szállítóeszközök	7 524,4	61,0	107,3

Egyenleg

Országcsoport

2005

Az előző év azonos

milliárd forint

megoszlás (%)

időszaka = 100

Összesen	–721,7	100,0	73,2
ebből
Élelmiszerek, italok, dohány	224,9	-31,2	100,8
Nyersanyagok	26,4	-3,7	147,5
Energiahordozók	–997,5	138,2	148,2
Feldolgozott termékek	–913,8	126,6	82,7
Gépek és szállítóeszközök	938,3	-130,0	170,4

forrás: KSH

Fizetési mérleg

A folyó fizetési mérleg egyenlege 1996. és 2005. között mindvégig deficitet mutatott. A hiány oka a modernizációhoz kapcsolódó behozatal, az export és a beruházások magas importigénye voltak, továbbá az utóbbi években az időnként dinamikus belső fogyasztás és a rendszerint magas államháztartási hiány is hozzájárult a magas külföldi finanszírozási igényhez.

A folyó fizetési mérleg főbb tételei (a GDP arányában)

	1996	1997	1998	1999	2000	2001	2002	2003	2004	2005
folyó fizetési mérleg egyenlege	-3,9%	-4,4%	-7,2%	-7,8%	-8,5%	-6,1%	-7,0%	-8,7%	-8,6%	-7,4%
áruforgalom egyenlege	-3,7%	-2,9%	-4,0%	-4,5%	-6,2%	-4,3%	-3,2%	-3,9%	-3,0%	-1,8%
szolgáltatások egyenlege	4,2%	3,9%	2,6%	1,8%	2,4%	2,8%	0,9%	-0,5%	0,2%	0,5%
jövedelmi egyenleg	-3,1%	-3,5%	-5,0%	-5,6%	-5,2%	-4,8%	-4,8%	-5,0%	-4,6%	-5,7%

forrás: MNB, KSH

Az utóbbi évek kedvezőtlen fejleménye a szolgáltatások pozitív egyenlegének csökkenése, amely mögött az idegenforgalmi szufficit visszaesése és a befektetésekhez kapcsolódó jövedelmek egyenlegének romlása áll. 2004-ben kedvező folyamatok indultak el, az áruforgalmi hiány csökkent. A külső kereslet fellendülése mellett a lakossági fogyasztás növekedésének mérséklődése is a külkereskedelmi egyenleg javulásának irányába hatott. E kedvező folyamatok 2005 során is folytatódtak.

A folyó fizetési mérleg hiányát a nem adósság-generáló nettó külföldi tőkebeáramlás 1996 és 1999 között szinte teljes mértékben finanszírozta. 2000-től kezdve a gazdasági dekonjunktúra következtében a vállalati szektor jelentős beruházások hiányában nem vonzott számottevő működőtőkét, így az állam és a lakosság külső eladósodását adóssággeneráló tételekkel lehetett csak finanszírozni. 2003 során a jelentős mértékű tőkekivitel (részben az OTP és a MOL vállalatvásárlásai) miatt a működőtőke szerepe a fizetési mérleg finanszírozásában minimálisra csökkent. 2004 és 2005 során a nettó működőtőke-beáramlás ismét jelentős szintet ért el: a folyó fizetési mérleg éves hiányának nagyjából a felét ellentételezte nem adóssággeneráló finanszírozás. 2005-ben a 3,4 milliárd Eurós tőkebeáramlásból mintegy 2 milliárdnyi állami privatizációs akciókhoz (Budapest Airport, Antenna Hungária) köthető.

A folyó fizetési mérleg egyenlege és finanszírozása (millió Euróban)

8 000

7 000 fizetési mérleg hiánya

6 000 nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlege

5 000

4 000

3 000

2 000

1 000

-1 000

2000

2001

2002

2003

2004

2005

forrás: MNB

3.6.4. Deviza-liberalizáció

Magyarországon 1931. óta kötött devizagazdálkodás volt érvényben; a deviza-liberalizáció folyamata a rendszerváltást követő évtizedben, fokozatosan ment végbe. A kezdeti időszakban a jelentős külső adósságszolgálat, továbbá a folyó fizetési mérleghiányból adódó devizaigény fedezése tette szükségessé a korlátozások fenntartását.

A liberalizáció első lépését a külkereskedelmi tranzakciókra vonatkozó kötöttségek és korlátozások leépítése jelentette; ezt követte a hosszú távú, tartós külföldi tőkemozgások felszabadítása, ami lehetővé tette a 90-es évek közepétől meginduló jelentős külföldi működőtőke beáramlást.

A rövid tőkemozgások korlátozása 2001-ig érvényben maradt, így védve a belföldi pénzügyi egyensúlyt a nemzetközi tőkepiacok hangulatváltozásaitól, a spekulatív tőkék hektikus be- és kiáramlásának kockázatától. A teljes körű deviza-liberalizációra 2001 nyarán, a monetáris politikai rezsim átalakítását követően került sor.

Valutaárfolyam

1995 márciusától 2001 őszéig csúszó leértékeléses árfolyamrendszer volt érvényben, ennek keretében a forint nominális árfolyama egy előre meghatározott leértékelődési pályán mozgott. A leértékelés ütemét a jegybank fokozatosan 0%-ra mérsékelte, így 2001. október 1-jétől 276,1 forint / Euró árfolyamon rögzült a hivatalos sávközép. A Magyar Nemzeti Bank 2001. május 4-én az intervenciós sávot a korábbi ±2,25%-ról ±15%-ra szélesítette, ami a forint piaci árfolyamának számottevő erősödéséhez vezetett. A rugalmasabb árfolyamrendszerben az árfolyam volatilitása jelentősen megemelkedett.

Ft / EUR A forint árfolyama az intervenciós sávon belül

325

gyenge sávszél

305

285

265

245

erős sávszél

225

99. jan 00. jan 01. jan 02. jan 03. jan 04. jan 05. jan 06. jan

forrás: Bloomberg

A hazai valuta 2002 októberétől – a közelgő EU-bővítést jóváhagyó írországi népszavazás hatására – ismét erősödni kezdett, és 2003 elejére az árfolyam megközelítette az erős sávszélet. Január közepén külföldi befektetők nagy összegű, spekulációs célú forint- vásárlásba kezdtek, az intervenciós sáv erős szélének eltolására, a forint további felértékelődésére számítva. A spekulációs támadást a jegybank a kamatszint drasztikus

csökkentésével törte le, ami az árfolyam mintegy 5%-os gyengülését eredményezte. 2003. tavaszára az árfolyam a 245-246 forint / Eurós sávban stabilizálódott. A támadás után néhány hónapra megnyugodtak a pénzpiacok, de a külső egyensúly tovább romlott. Ennek hatására a forint enyhén gyengülni kezdett, amit aztán jelentősen felerősített a június 4-én hozott közös kormányzati-jegybanki döntés a forint árfolyamsávjának eltolásáról. Ez a lépés az említett körülmények között zavarodottságot és általános bizalomvesztést keltett a befektetők körében, ezért a jegybank két lépésben 300 bázisponttal emelte az irányadó kamatlábat. Az új, 282,36 forint/Eurós sávközép körüli +/- 15 százalékos sávban az árfolyam 270 forint/Euróig gyengült, majd 255-260 környékén alakult ki az új egyensúly. 2003 novemberében a továbbra sem kedvező makrogazdasági adatok mellett az állampapír-piaci kereslet is megcsappant. A külföldiek állampapír-eladása miatt újabb 300 bázispontos kamatemelésre kényszerült a jegybank, és az árfolyam 270 forint/Euróig gyengült. 2004 elején kedvező gazdasági folyamatok bontakoztak ki mind itthon, mind a világgazdaságban, így az árfolyam jelentősen erősödött. 2004-2005-ben az árfolyam jelentősen stabilizálódott. Az átlagos árfolyam 2004-ben 251,7 forint/Euró volt, 2005 során a forint árfolyama a 248 forint/Euró átlagos érték körül mozgott. 2006 tavaszán és nyarán azonban a forint árfolyama jelentős mértékben gyengült. Tavasszal a választások, a nyár folyamán a költségvetési megszorító intézkedések nem kedvező befektetői fogadtatása, valamint kedvezőtlen világgazdasági tényezők (kamatemelések a fejlett piacokon, s emiatt mérséklődő kockázatvállalási kedv, valamint a kiéleződő közel-keleti helyzet, s a régió kedvezőtlenebb megítélése) hatására az árfolyamsáv – 282,36 Ft/Eurós – közepéig gyengült a forint árfolyama.

Devizatartalékok

Az MNB tartalékai 2005. december 31-én 15.721,3 millió Eurót értek el. Ebből 42,9 millió Eurót ért el az arany, 65,0 millió eurót az SDR állománya. Az IMF kvóta tartalék hányada 162,5 millió Eurót, a devizatartalékok értéke 15.450,8 millió Eurót tett ki.

3.6.5. Független felülvizsgálati eljárások alkalmazása

A Magyar Állam mint kezes kimutatásaira vonatkozóan könyvvizsgálati, vagy független felülvizsgálati eljárásokat nem alkalmaz.

3.6.6. Jelentős változások

2005. január 12-én a Fitch Ratings Ltd. leminősítette a Magyar Köztársaság hosszú lejáratú forintadósságának besorolását “A+”-ról “A”-ra. A hosszú lejáratú devizaadósság besorolása nem változott, továbbra is “A-”.

2005. május 27-én a Standard&Poor’s hitelminősítő intézet Magyarország hosszú illetve rövid lejáratú forintadósságának besorolását „A”-ról „A-”-ra, illetve „A-1”-ről „A-2”-re rontotta. A hosszú-, és rövid lejáratú devizaadósság besorolását pedig egyaránt megerősítette.

A jegybank 2005. augusztus 22-én a kormánnyal egyetértésben 2007-re és az azt követő időszakra vonatkozó inflációs célkitűzését 3%-osra mérsékelte. A jegybank és a kormány megítélése szerint a célértéktől +/- 1 százalékpontos eltérés elfogadható az árstabilitás szempontjából. A Monetáris Tanács döntéseit az infláció következő 5-8 negyedév során várható alakulását figyelembe véve hozza meg.

2005. december 19-én a Parlament elfogadta a 2006. évi költségvetési törvényt. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott 2006. évi pénzforgalmi szemléletű államháztartási hiány (GFS szerint, helyi önkormányzatokkal együtt számítva) 1.580,6 milliárd forint, ami a várható GDP 6,8%-át teszi ki. A költségvetési törvénynek megfelelő előirányzott 2006. évi eredményszemléletű államháztartási hiány (ESA szerint, helyi önkormányzatokkal együtt, nyugdíjkorrekciós tétel nélkül számítva) 1.419,9 milliárd forint, ami a várható GDP 6,1%-át teszi ki.

2006. január 25-én a Standard & Poor’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra.

2006. február 22-én a Moody’s hitelminősítő leminősítette a Magyar Köztársaság adósságának kilátását “stabil”-ról “negatív”-ra.

2006. március 14-én dr. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy az eredményszemléletű (ún. ESA szerinti) államháztartási hiány várhatóan a korábban előre jelzettnél a GDP 0,3%-ával magasabb lesz 2006-ban és a GDP 0,2%-ával magasabb lesz 2007-ben. A módosítást az EUROSTAT 2006. március 9-i, bizonyos katonai felszerelések eredményszemléletű elszámolási módszertanával kapcsolatos döntése (amely szerint a Gripen vadászgépek lízingelése esetén a rendelkezésre bocsátás időpontjában e tételt kell kiadásként elszámolni) tette szükségessé.

2006. június 9-én a Kormány bejelentette az „Új Egyensúly” költségvetési megszorító intézkedéscsomagot. Az intézkedések a 2006. évi költségvetési hiányt 2006. szeptember 1- jétől mintegy 350 milliárd forinttal (a várt GDP 1,5%-ával)mérsékelhetik, a 2007. év tekintetében pedig az államháztartási hiányt a GDP mintegy 4,5%-ával csökkenthetik. A Pénzügyminisztérium számításai szerint a kiigazítások után a 2006. évi eredményszemléletű hiány (helyi önkormányzatokkal és nyugdíjkorrekciós tétellel együtt számítva) várhatóan a GDP 8%-át éri el (szemben az eredetileg tervezett 4,7%-kal).

2006. június 19-én az MNB Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal (0,25 százalékponttal) 6%-ról 6,25%-ra emelte az irányadó jegybanki alapkamatot.

2006. június 20-án a Pénzügyminisztérium a 2006. évi pénzforgalmi (ún. GFS szerinti), helyi önkormányzatok nélkül számított várható költségvetési hiányt 222,8 milliárd forinttal felfelé módosította 1.768,6 milliárd forintra (a várt GDP 7,6%-ára). A Pénzügyminisztérium a helyi önkormányzatok 2006. évi pénzforgalmi szemléletű (GFS szerinti) várható hiányát 120 milliárd forinttal felfelé módosította 155 milliárd forintra.

2006. július 5-én a Pénzügyminisztérium közzétette az államháztartásnak a 2005. évre vonatkozó első féléves adatait. Az államháztartás első hat havi GFS szerinti hiánya 1.248,9 milliárd forintot tett ki. Az egész évre tervezett 1.767,1 milliárd forintos államháztartási hiány mintegy 72,7%-a teljesült az év első 6 hónapjában. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az első féléves államháztartási hány pénzforgalmi szemléletben a GDP 5,5%-át teszi ki.

2006. július 17-én Sólyom László aláírta a Parlament által 2006. július 10-én elfogadott, az államháztartási egyensúly megteremtését célzó törvényeket, így a bejelentett költségvetési megszorító intézkedések a kormány által tervezett időpontokban életbe léphetnek.

2006. július 24-én az MNB Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal (0,5 százalékponttal) 6,75%-ra emelte a jegybanki alapkamatot.

2006. július 25-én dr. Veres János pénzügyminiszter bejelentette, hogy előre láthatólag a korábban prognosztizált 8%-nál 0,6 százalékponttal magasabb, 8,6%-os lesz a 2006. évi eredményszemléletű (ESA szerinti) államháztartási hány (helyi önkormányzatokkal és a nyugdíjkorrekciós tétellel együtt számítva). A 2007. évi várt hiány 0,9 százalékponttal, a 2008. évi hiány 0,1 százalékponttal haladja meg előreláthatólag a korábban prognosztizált értéket. Az eddig a költségvetési körön kívül kezelt autópályákkal kapcsolatos kiadásoknak az államháztartás részeként történő elszámolása miatt a korábbinál magasabb a jelenleg prognosztizált hiány.

Előzetes adatok alapján 2006 júniusában az államháztartás önkormányzatok nélkül számítva 303,9 milliárd forintos hiánnyal zárt. A hatodik hónapot a központi költségvetés 298,7 milliárd forintos hiánnyal zárta. Az elkülönített állami pénzalapoknál a június havi szufficit 8,6 milliárd, a társadalombiztosítási alapoknál a deficit 13,8 milliárd forint volt. Így összességében az államháztartás – helyi önkormányzatok nélkül – 1.284,9 milliárd forintos hiánnyal zárt az első 6 hónapban. A jelen Alaptájékoztató 1. számú függelékében szereplő táblázatok mutatják be a központi költségvetés első 6 havi, illetve júniusi bevételeit és kiadásait.

A jelen Alaptájékoztató 2. számú függelékében szereplő táblázat mutatja be millió forintban az államháztartás önkormányzatok nélkül számított bevételeit és kiadásait 2006 júniusáig, továbbá a Pénzügyminisztérium 2006. július 18-án kiadott prognózisát az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról.

3.7. Bírósági és választottbírósági eljárások

A Magyar Állam mint kezes legjobb tudomása szerint nincs folyamatban olyan államigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás, amely jelentős hatást gyakorolna a Magyar Állam mint kezes pénzügyi helyzetére vagy jövedelmezőségére és ilyen eljárás közeljövőbeli megindítása sem fenyeget.

4. Megtekinthető dokumentumok

Tekintettel arra, hogy a Magyar Állam mint készfizető kezes kötelezettsége törvényen alapul, nincsenek olyan szerződések, illetve a garanciával kapcsolatos egyéb dokumentumok, amelyekhez a nyilvánosság hozzáférhet.

FÜGGELÉKEK

1. számú függelék

Forrás: PM

2. számú függelék Az államháztartás önkormányzatok nélkül számított bevételei és kiadásai 2006. júniusáig és a

Pénzügyminisztérium 2006. július 18-án kiadott prognózisa az (önkormányzatok nélkül számított) államháztartási hiány lefutásáról

Forrás: PM

Document Metadata

Table of Contents

Alaptájékoztató

Document Metadata