ÚJ TÁRSADALMI SZERZŐDÉS

Eltöröljük az egykulcsos személyi jövedelemadót, és helyette egy igazságosabb, progresszív szja-rendszert vezetünk be. A munkabér után bruttó 200 ezer forintos havi jövedelemig 0 százalékos szja-t kell fizetni, míg a 200 ezer fölötti részre az adó sávosan 35, ill. 40 százalék. Ezekkel az adókulcsokkal az adózók fele jobban járna, szemben a kizárólag a magas jövedelműeknek kedvező Fidesz-féle egykulcsos adórendszerrel.

Az alábbi adókulcsokat vezetjük be:

- 0%: 0 – 2.400.000 forint éves bruttó jövedelem között

- 35%: 2.400.001 – 3.600.000 forint éves bruttó jövedelem között

- 40%: 3.600.001 forint éves bruttó jövedelem fölött

Az új adórendszer sávos, vagyis a feltüntetett adókulcsok a jövedelemnek csak arra a részére vonatkoznak, amelyik az adott jövedelmi sávba esik.

A 4K! adórendszere nem róna újabb terheket a költségvetésre: az új, sávos adókulcsok ugyanannyi bevételt eredményeznek az államnak, mint a jelenlegi, igazságtalan egykulcsos rendszer.

2. A családi adókedvezményt havi bruttó 1 millió forintos családi jövedelem alatt lehet igénybe venni.

A családi adókedvezményt a fizetendő adóból lehet levonni, mértéke a mostanival megegyező: 1 vagy 2 gyermek esetén gyermekenként havi 10 ezer forint, 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként havi 33 ezer forint. Az 1 milliós jövedelmi határ elég magas ahhoz, hogy ne okozzon megélhetési problémákat az adókedvezmény kiesése.

3. Bevezetjük az ingatlanokra vonatkozó vagyonadót.

A magyarországi jövedelmi és vagyoni viszonyokat figyelembe vevő hatékony és igazságos vagyonadót vezetünk be. Az új vagyonadó szerint minden lakóingatlan- tulajdonosnak fizetnie kell egy minimális vagyonadót a lakóingatlana után, ami havi 1000 forint lesz, éves szinten 12 ezer forint. A vagyonadó mértéke egy nyilvánosan és átláthatóan meghatározott értéktérkép alapján sávosan nő havi 2000, 3000, ill. 4000 forintra, vagyis az értékesebb ingatlanok után a tulajdonosoknak magasabb vagyonadót kell fizetniük. Az ingatlanokra vonatkozó kötelező éves vagyonbevallást vezetünk be, amit a Nemzeti Adóhivatalnak kell benyújtani.

A vállalatoknak is kell fizetniük vagyonadót a tulajdonukban lévő ingatlanok után. Az ő esetükben az adó mértéke évente az ingatlan értékének 0,5 százaléka.

A vagyonadóból a költségvetésbe évente befolyó tervezett összeg kb. 150 milliárd forint, ebből a céges ingatlanadó kb. 50 milliárd forint.

4. Megteremtjük a családi pótlék igazságosabb elosztását.

Az alanyi jogú családi pótlék megszűnik. A családi pótlékot rászorultsági alapon kapják meg a családok: jövedelem alapján a legfelső 25% nem lesz jogosult majd családi pótlékra. A jövedelem kiszámításánál az egy háztartásban együtt élők egy főre jutó jövedelmét vesszük figyelembe, a fogyasztási egységek szerint súlyozva. A családok 75%-a számára viszont a családi pótlék a jelenlegi mértékhez (egy gyermek után: havi

12.200 forint, két gyermek után: havi 13.000 forint/gyermek, három vagy több gyermek után: havi 16.000 forint/gyermek) képest 10%-kal nő majd. Tartósan beteg, fogyatékos gyermeknél továbbra is magasabb lesz az összeg a nagyobb családi terhek miatt.

A 4K! által javasolt igazságosabb családipótlék-rendszer a költségvetésnek kb. 50 milliárd forinttal kerülne kevesebbe a jelenlegi rendszerhez képest.

5. A kis- és középvállalkozások munkáltatói járulékainak csökkentésével fehérítjük a gazdaságot.

A 4K! programja radikálisan csökkenti a magyarországi kis- és középvállalkozások terheit azzal, hogy járulékcsökkentést biztosít számukra a szociális hozzájárulási adó terhére. A járulékcsökkentés kezdetben kizárólag a teljes munkaidős dolgozók után jár.

A munkáltató a szociális hozzájárulási adóból a következő kedvezményt vonhatja le:

- Bruttó 200.000 forint bérig havi 30.000 forintot

- Bruttó 200.000-500.000 forint bér között havi 40.000 forintot

- Bruttó 500.000 forint bér fölött havi 30.000 forintot

A kis- és középvállalkozások járulékcsökkentése a költségvetésnek rövid távon értelemszerűen bevételkieséssel jár. Az első évben a fent vázolt járulékcsökkentés évi 350-400 milliárd forint kiesést jelent, nem számolva a várható kifehéredés pozitív hatásaival. A járulékcsökkentés költségeit a vagyonadó bevezetése, az önkormányzatok racionalizálása és az állami pazarlás leállítása (stadionprogram és presztízsberuházások leállítása, közmédia költségvetésének megfelezése) fedezi.

6. Büntető törvénykönyvbe foglaljuk a feketefoglalkoztatást.

A három csapáshoz hasonló szabályozást dolgozunk ki:

- Első lebukáskor a munkáltató figyelmeztetést kap, de a lebukás után fokozott ellenőrzésre kell számítania 5 éven keresztül.

- Második lebukáskor már bíróságra kerül az ügy, a munkáltatói jogok gyakorlójára és a fizetést feketén átadóra vonatkozó legmagasabb kiszabható büntetés 2 év felfüggesztett börtönbüntetés.

- Harmadik alkalommal a büntetés letöltendő börtönbüntetésre változik.

Kiterjesztjük a büntetést azokra is, akik feketén fogadják el a fizetést. Részükre a legalacsonyabb büntetés 500 ezer forint, a legmagasabb 1 millió forint, amit az

adóhatóság hajthat be. A NAV és a rendőrség együttműködésében gazdasági nyomozó alosztályt hozunk létre, amelynek dolga a feketefoglalkoztatás felderítése.

7. Radikális nyugdíjkiegyenlítést vezetünk be.

A létminimum alatti nyugdíjakat felemeljük a nyugdíjas létminimum átlagos összegére, ami jelenleg 72 ezer forint, és bevezetjük a nyugdíjplafont, ami a mindenkori átlagos nyugdíjas létminimum összegének kétszerese, jelenleg 154 ezer forint. A minimális és maximális összeg a létminimumnak megfelelően változik. Ma Magyarországon körülbelül 1,2 millió olyan nyugdíjas van, akinek a nyugdíja nem éri el a létminimum összegét. A nyugdíjplafonra azért van szükség, hogy a nagynyugdíjasok hozzájáruljanak a kisnyugdíjasok megélhetéséhez. A nyugdíjplafont fokozatosan vezetjük be: a nyugdíjplafon feletti nyugdíjakat lépcsőzetesen csökkentjük, hogy 5 év alatt érjék el a 154 ezer forintot. A kiegyenlítés nem érintené a magyar nyugdíjasok derékhadát, azokat, akik 72 és 154 ezer forint közötti összeget kapnak. Az ő nyugdíjuk nem változna.

A nyugdíjkiegyenlítés az államnak körülbelül 200 milliárd forintnyi plusz költséggel járna. A nyugdíjkiegyenlítés költségeit a cégeknek adott vissza nem térítendő támogatások betiltása fedezné.

8. 5%-ra csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját.

Az alapvető élelmiszerek körébe a tejet, a tojást, a kenyeret, a burgonyát és az alapvető zöldségeket soroljuk. Ezeknek az áfakulcsát a 4K! fokozatosan 5%-ra kívánja csökkenteni. A gazdaság kifehérítése és az állami korrupció felszámolása fokozatosan növeli majd az állam bevételeit. A költségvetésbe beérkező többletjövedelmeknek megfelelően csökkentjük az alapvető élelmiszerek áfáját, úgy, hogy az ne okozzon fenntarthatatlan bevételkiesést a költségvetés számára.

9. Megszüntetjük a kormányzati pazarlást.

Azonnal leállítjuk az állami pénzből finanszírozott, értelmetlen és abszurd stadionépítési programot és a közpénzből finanszírozott presztízsberuházásokat. A jelenleg a kormányzat propagandaeszközeként használt és óriási költségekkel működő közmédia 70 milliárdos költségvetését megfelezzük.

A kormányzati pazarlás leállításával összesen kb. 150 milliárd forint szabadul fel a költségvetésben.

10. Csökkentjük az önkormányzatok számát.

Az önkormányzati működés racionalizálásaként összevonjuk a kistelepülések önkormányzatait. A jelenlegi több mint 1700-ról 1000-re kell csökkenteni az olyan önkormányzatok számát, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. A jelenlegi 870- ről 500-ra kell csökkenteni az olyan önkormányzatok számát, ahol a lakosság száma 1000 és 3000 fő között van. Budapesten a jelenlegi 23 kerületi önkormányzat számát 8- ra kell csökkenteni, 3 budai és 5 pesti önkormányzat létrehozásával.

Az önkormányzatok számának ilyen mértékű csökkentése a költségvetésnek évente kb. 50 milliárd forint megtakarítást eredményez.

11. A parlamenti képviselőknek is választaniuk kell a nyugdíjuk és a képviselői fizetés között. Ha csökken az ország GDP-je, a kormánypárti képviselők, a

miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok fizetését is arányosan csökkentjük.

A 2013-tól érvényes új szabályozás szerint a nyugdíjas korú állami alkalmazottak nem kaphatnak egyszerre fizetést és nyugdíjat, az egyikről le kell mondaniuk. A törvény azonban a parlamenti képviselőkre nem vonatkozik. A parlamenti képviselők nem maradhatnak örökre a törvények felett, nem viselkedhetnek kiváltságos uralkodó kasztként. Ezért nekik is választaniuk kell, hogy a fizetésüket vagy a nyugdíjukat veszik fel.

A kormánypárti képviselők úgy kezelik a gazdaság mutatóit, mintha csak semmivel össze nem függő számjegyek lennének, és nem valódi emberek valódi munkahelyének elvesztését vagy valódi fizetéscsökkenését tükröznék. Annak érdekében, hogy a politikusok visszatérjenek a valóságba, a 4K! szerint elengedhetetlen, hogy a kormánypárti képviselők javadalmazása függjön a reálgazdaság alakulásától. Tízszeres szorzót lenne érdemes alkalmazni, vagyis 1%-os GDP-csökkenés esetén 10%-os fizetéscsökkentést könyvelhetnének el maguknak a kormánypárti képviselők.

MIÉRT?

Az adórendszer egyik funkciója a szolidaritás erősítése, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Ezt a funkciót az egykulcsos adó nem látja el, hiszen tovább növeli a jövedelemkülönbségeket, ráadásul a sajátos hazai gazdasági-társadalmi viszonyok miatt nem képes növelni az adófizetési hajlandóságot. Az egykulcsos adórendszernél igazságosabb a progresszív személyi jövedelemadózás. Ugyancsak igazságosabbá teszi az adórendszert a vagyoni típusú adók szerepének növelése.

A mai nyugdíjrendszer az egyenlőtlenségeket viszi tovább az aktív kor után is, noha a feladata az lenne, hogy tisztes megélhetést biztosítson mindenkinek, aki már nem tud dolgozni. Ezt a feladatát a mai rendszer nem látja el. Ma Magyarországon körülbelül 1,2 millió olyan nyugdíjas van, akinek a nyugdíja nem éri el a nyugdíjas létminimum összegét. Tarthatatlan az az állapot, hogy a kisnyugdíjasok nyomorognak, és választaniuk kell, hogy ételre vagy gyógyszerre költenek az adott hónapban.

A közvagyon felelőtlen, korrupt kezelésének megakadályozása, a gazdaság kifehérítése, az adófizetők körének bővítése kritikus kérdés a gazdaság fellendülése szempontjából. A gazdaság kifehérítése nélkül Magyarország soha nem lesz képes kimozdulni mostani nyomorúságos állapotából. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott járulékcsökkentés elsődleges célja az adófizetők körének bővítése, a gazdaság kifehérítése.

Létrehozzuk a fejlesztő államot, amely kijelöli és aktív állami részvétellel fejleszti a stratégiai ágazatokat.

HOGYAN?

12. Kijelöljük és támogatjuk az 5 legfontosabb iparágat.

Ezek az iparágak az információs technológia, a biotechnológia, a gyógyszeripar, az energetika és a járműipar. Gazdaságfejlesztési stratégiájának keretében az állam előnyben részesíti ezeket az ágazatokat az állami és uniós pályázatok elosztásánál.

13. Egyetemi innovációs központokat hozunk létre.

Az egyetemek mellett, az egyetemek kezelésében innovációs központokat hozunk létre, amelyek tudással, kapcsolati tőkével és infrastruktúrával segítik az egyetemistákat és friss diplomásokat vállalkozásuk első lépéseinek megtételében.

14. Állami start-up inkubátorokat hozunk létre.

Az államnak start-up inkubátorokat kell létrehoznia, amelyek az első lépéseiken túljutott kezdő vállalkozások megerősödésében, piacra jutásában segítenek. A start-up inkubátorok ideális esetben egy fiatal vállalkozás számára az egyetemi innovációs központokat követő második lépcsőfokot jelenthetik. A start-up inkubátorhálózat költségvetési forrását a jelenlegi államilag finanszírozott kockázati tőkeprogramok egy része fedezi.

A kezdő vállalkozások piacra jutását segítő start-up inkubátorok olyan központok, amelyek a vállalkozásoknak fizikai helyszínt, irodát is kínálnak munkavégzésükre, emellett szakértői tanácsokkal és piaci kapcsolatrendszerrel segítik őket. Az inkubátorokban dolgozó fiatal vállalkozások közös képzéseken vehetnek részt, és kihasználhatják a közösség nyújtotta előnyöket, együttműködési lehetőségeket.

15. Megszüntetjük és törvényileg tiltjuk a cégeknek adott vissza nem térítendő állami támogatásokat.

A vissza nem térítendő támogatás mint „gazdaságfejlesztő” eszköz egyrészt a korrupció melegágya, másrészt évente százmilliárdos nagyságrendű összeget vesz ki az állam zsebéből, miközben társadalmi-nemzetgazdasági haszna rendkívül alacsony. A mindenkori kormánnyal jó viszonyt ápoló nagyvállalatokhoz és oligarchákhoz jut el a vissza nem térítendő támogatások túlnyomó része. Ez olyan működésképtelen gazdaságot eredményez, ahol a megélhetés és a gazdagodás a közpénzekhez való hozzájutástól, és nem a teljesítménytől függ.

16. Kedvezményes és kamatmentes hiteleket nyújtunk a vállalkozásoknak.

Az állam kedvezményes kamatozású és kamatmentes hitelekkel segíti a preferált ágazatok vállalatait, nem nyújt nekik vissza nem térítendő támogatást. A hitelek célja, hogy beruházásokat hajtsanak végre, meg tudjanak jelenni a nemzetközi piacokon, és hogy munkahelyeket teremtsenek Magyarországon.

17. Kedvezményes hiteleket csak közösségi tulajdonú bankon keresztül nyújtunk. Az állam által nyújtott támogatásokat kizárólag az állami tulajdonban lévő bankokon keresztül hívhatják le a támogatandó vállalatok.

MIÉRT?

Szakítani kell a kudarcot vallott konvergenciamodellel és az erre alapuló gyakorlattal, amely szerint a gazdaságpolitika szinte mindent a külföldi működőtőke Magyarországra vonzásának rendel alá. Magyarország ma túlzottan függ a nyugat-európai, azon belül is a

németországi felvevőpiacoktól. A gazdaság fellendülését nem várhatjuk kizárólag a multinacionális cégek beruházásaitól. Nem alapulhat az ország fellendülése olcsó munkaerőn és kiszolgáltatott munkavállalókon. A fejlődéshez a hazai állami és kis- és közepes vállalkozásokat erősebbé, versenyképessé kell tenni. A gazdaságfejlesztési stratégiának ki kell jelölnie Magyarország kitörési pontjait, azokat az ágazatokat, amelyekben nemzetközi szinten is versenyképesek lehetünk.

Ezeket az ágazatokat az államnak minden lehetséges eszközével támogatnia kell, beleértve a K+F-erőforrásokkal és az oktatással való összehangoltságot. A stratégiai húzóágazatok kijelölése világos útmutatást, hosszú távon kiszámítható üzleti környezetet jelentene a gazdasági szereplők számára. A kiszámítható üzleti környezet hiánya jelenleg komoly gátja a gazdaság bővülésének, a vállalkozók beruházásainak.

A 4K! modellje a fejlesztő állam, ahol a gazdaságfejlesztést a kedvezményes vagy kamatmentes hitelek jelentik. Az államnak olyan fejlesztéseket kell támogatnia, amelyek valóban megtérülnek, így a cégek sem hajtanak végre felesleges beruházásokat. A mostani gyakorlattal szemben olyan ágazatokat kell ilyen módon támogatni, amelyekben nemzetközi szinten is versenyképesek lehetünk.

Meghatározzuk Magyarország helyét a világgazdaságban, alternatív partnerekkel építünk kapcsolatokat, és mérsékeljük a túlzott kereskedelmi függőségünket az Európai Uniótól.

HOGYAN?

18. Új együttműködéseket és kereskedelmi kapcsolatokat hozunk létre Latin- Amerikával.

A magyar diplomáciának aktívan kell dolgoznia annak érdekében, hogy Magyarország külkereskedelmi kapcsolatait diverzifikálja, és hogy új együttműködéseket és exportlehetőségeket találjon a hazai termelés számára a korábban harmadik világként számon tartott Latin-Amerikában. Magyarországnak jelenleg a 20 országból álló latin- amerikai térségben csupán 4 országban van nagykövetsége. Ezt a számot 10-re kell növelni ahhoz, hogy a gazdaságdiplomácia érdemben segíteni tudja a magyar vállalkozások piacra jutását a közel 600 milliós népességgel rendelkező térségben. A latin-amerikai nagykövetségek létrehozásával párhuzamosan racionalizálni kell a magyar külképviseletek rendszerét, hogy a latin-amerikai terjeszkedés ne terhelje meg a költségvetést. Vagyis Magyarországnak a külgazdasági stratégiája szempontjából kevésbé meghatározó országokban be kell zárnia diplomáciai képviseleteket.

19. Felhagyunk a keleti nyitással és Latin-Amerikára, Délkelet-Európára és Délkelet- Ázsiára koncentrálunk.

A leginkább a kínai és orosz kapcsolatokra koncentráló és egyértelműen kudarcos keleti nyitás politikájával fel kell hagyni, és a magyar gazdaságdiplomácia meglévő erőforrásait a latin-amerikai, a délkelet-európai térségre és Délkelet-Ázsia feltörekvő országaira kell koncentrálni. A 4K! által javasolt külgazdasági stratégia nem terhelné meg a jelenleginél nagyobb mértékben a költségvetést, hanem az idevágó kiadások átcsoportosításával lenne megoldható.

20. Oktatási együttműködéseket, ösztöndíjprogramok indítunk. Együttműködéseket indítunk a magyarországi felsőoktatási intézmények és latin- amerikai egyetemek, főiskolák között. Az Európai Unió által sikerrel működtetett Erasmus ösztöndíjprogram mintájára Magyarországnak létre kell hoznia egy saját

cserediákprogramot, amely latin-amerikai, délkelet-ázsiai és EU-n kívüli délkelet-európai országok egyetemeivel köti össze a magyar diákokat.

21. Fejlesztjük a gazdasági kapcsolatoknak megfelelő nyelvoktatást.

A hazai közoktatásban növelni kell a latin-amerikai régió (spanyol, portugál) és a délkelet-európai térség (például szerb, horvát) nyelveinek arányát.

MIÉRT?

Magyarország kis gazdaságként a belső piac erősítése mellett is nagyban az exportlehetőségeitől fog függni. Ma külkereskedelmünk nyolcvan százalékát az EU-val bonyolítjuk, ami indokolatlanul nagy függést jelent és túlságosan kiszolgáltatottá teszi az országot a világgazdaság egyik nagy pólusának. A diverzifikálásra két okból is szükség van: egyrészt a függés mértéke önmagában is túlzott, másrészt a világgazdaság alapvető változásokon megy keresztül, amire Magyarországnak is fel kell készülnie.

Egy ilyen kis országnak, mint Magyarország fel kell ismernie a saját korlátait, és be kell látnia, hogy sikeres külgazdasági stratégiája csak akkor lehet, ha viszonylag kevés és jól körülhatárolt térségre összpontosítja kapacitásait.

A kínai, ill. az ázsiai piacokra való túlzott fókuszálással Magyarország nehéz fába vágta a fejszéjét, hiszen jelenleg ezekért a piacokért zajlik a legnagyobb külkereskedelmi versengés, vagyis a magyar gazdaságdiplomáciának itt a legnehezebb a dolga. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Orbán-kormány által erőltetett keleti nyitás politikája egyértelműen kudarcos, semmilyen érdemi eredményt nem volt képes felmutatni.

A 4K! szerint azért Latin-Amerikára és Délkelet-Európa fejlődő országaira kell koncentrálnunk, mert egy nagyobb és egy kisebb térséggel való külkereskedelem fejlesztésére képes lehet egy átgondolt stratégiával rendelkező magyar gazdaságdiplomácia. Latin-Amerika a világgazdaság egyik leggyorsabban és leginkább fenntartható módon növekvő térsége növekvő népességgel, a világgazdaság átlagát meghaladó növekedéssel, alacsony eladósodottsággal és egyre nyitottabb külkereskedelemmel. Latin-Amerika mellett szól az is, hogy Ázsiával ellentétben nem kell hatalmas kulturális szakadékot átívelni.

Délkelet-Európa Európai Unión kívüli országai egyértelműen az EU érdekszférájába tartoznak, így – a földrajzi és a kulturális közelség miatt – egyértelmű partnerországai kell, hogy legyenek a magyar külgazdaságnak.

Gazdasági szövetséget hozunk létre régiónk országaival.

HOGYAN?

22. Közös minimumokat határozunk meg a külföldi tőkebefektetésekkel szemben.

Magyarországnak szorgalmaznia kell egy gazdasági szövetségi rendszer létrehozását a többi közép- és kelet-európai uniós tagországgal. A szövetség lényege egy olyan megállapodás, amely rögzíti, hogy a közép- és kelet-európai országok milyen minimumfeltételeket támasztanak az országukba bejövő nemzetközi tőke és külföldi befektetők tekintetében.

MIÉRT?

Régiós szempontból szakítanunk kell azzal a hibásnak bizonyult stratégiával, hogy kelet- európai országokként egymás ellen versenyzünk a nyugati magállamok kegyeiért. Ez a versengés nem szolgálta jól ezeknek az országoknak az érdekeit. Mindannyiunk érdeke a kölcsönös előnyökre épülő régiós gazdasági kapcsolatok megerősítése és a közös tárgyalóképesség kialakítása olyan ügyekben, amelyek hasonlóan érintenek bennünket. Emiatt sem tartjuk helyesnek azt a gyakorlatot, hogy aktuális belpolitikai harcok mentén Magyarország konfliktust gerjeszt a szomszédos államokkal a határon túli magyarság ügyére hivatkozva. A határon túli magyarság támogatását a régiós szövetségekkel összhangban kell megvalósítani.

Xxxxxx rétegek számára hozzáférhető, minőségi lakásrendszert alakítunk ki: a középosztály tulajdonszerzése helyett a bérlakásrendszert támogatjuk.

HOGYAN?

23. Eltöröljük az összes, tulajdonszerzésre irányuló támogatást.

A tulajdonszerzésre irányuló lakáspolitikai támogatások, például a kamattámogatott lakáshitel, a szocpol, a lakástakarék-pénztári támogatás stb. jelenleg évente kb. 120 milliárd forintba kerülnek a költségvetésnek. Ebből kb. 50 milliárdot tesznek ki az új támogatások, a nagyobb rész a korábbi támogatási rendszer kifutása. A 4K! a meglévő, kifutó támogatási rendszert nem változtatná meg, az új támogatásokat azonban teljesen beszüntetné, és az eddig tulajdonszerzésre fordított forrásokat a bérlakás-rendszer kiépítésére fordítaná. A 4K! célja, hogy a lakáspolitikára jelenleg fordított összeget fenntartsa, ami azt jelenti, hogy a kifutó támogatások következtében felszabaduló forrásokat is újabb bérlakások megépítésére lehetne fordítani, ami a bérlakás-program fokozatos erősítését eredményezi.

24. Állami tulajdonban lévő bérlakáshálózatot hozunk létre.

Az önkormányzatok és az állam tulajdonában ma is jelentős lakásállomány van. Az önkormányzatok lakásait és a különböző állami lakóingatlanokat egy állami kezelésű bérlakáskezelő alapba kell helyezni, ami hatékonyan és világos koncepció mentén kezelné ezeket a bérlakásokat. A lakáspolitikában felszabaduló 50 milliárd forint feléből évente kb. 2000 önkormányzati-állami tulajdonú lakás korszerűsítése (energetikai, komfort, esztétikai) válna lehetővé.

25. Új bérlakásokat építünk a legmodernebb energetikai szabványoknak megfelelően. A lakáspolitikában felszabaduló 50 milliárd forint másik feléből a 4K! célja szerint az állam új bérlakásokat építene, melyeket szintén belehelyezne az állami bérlakáskezelő

alapba. Az új bérlakások építésénél két szempontot minden esetben szem előtt tartunk: egyrészt amennyiben lehetséges, állami-önkormányzati tulajdonú telken épüljön a társasház, másrészt energetikai szempontból a passzívház tulajdonságait kell minél inkább megközelíteni. A rendelkezésre álló 25 milliárd forintból kb. évi 1000 új bérlakást tud megépíteni az állam.

26. A rászorulóknak állami támogatással kedvezményes bérleti díjat biztosítunk.

Az állami bérlakáskezelő alap bérlakásaira az emberek pályázhatnának. A használt bérlakások esetében a bérleti díj felújítottságtól, minőségtől függően 20-30 százalékkal lenne alacsonyabb a piaci bérleti díjaknál, míg az új bérlakások díjai 10 százalékkal lennének a piaci bérleti díjak alatt. A bérleti szerződéseket 1-5 éves időtartamra lehetne megkötni. A pályázatokat a bérlakáskezelő alap által felállított bizottság bírálná el, a bizottságban az érintett önkormányzatok képviselői is részt vennének.

MIÉRT?

A rendszerváltás után az embereket sok esetben belehajszolták a lakástulajdonlásba azzal, hogy gyakran áron alul megvásárolhatták a szocializmus idején az állam tulajdonában lévő lakásokat. Az állam megszabadult a lakásállomány fenntartásának terhétől, azonban sok tulajdonos a lakás megvásárlása után nem volt képes az ingatlanokat fenntartani, karbantartani. A rendszerváltás utáni kormányok lakáspolitikája ezek után kizárólag a lakástulajdon megszerzésének támogatására korlátozódott, először támogatott hitelekkel, később a devizahitelezés felelőtlen engedélyezésével. Ennek a következménye az, hogy Magyarországon nem alakult ki bérlakásrendszer, és európai összehasonlításban rekordmagasságú a saját tulajdon aránya. Az emberek jelentős részének ezért szinte az összes vagyona passzívan áll a lakóingatlanokban, így azt nem tudják vállalkozásra, gyarapodásra fordítani.

Az elmúlt 20 év lakáspolitikájának végeredménye egy borzalmas állapotban lévő lakásállomány, több százezer csődbe ment és megalázott család, és a devizahitelek miatt sebezhetővé vált gazdaság. Ezért új lakáspolitikára van szükség, ami a magántulajdon helyett erősíti a közösségi bérlakások szerepét, szigorúan szabályozza a lakásbérlés feltételeit, a mostaninál sokkal erősebben védve mind a bérlőt, mind a bérbeadót.

A 4K! lakáspolitikájának az is kifejezett célja, hogy a közösségi bérlakásrendszer és a meglévő állami-önkormányzati ingatlanok felhasználásával megállítsa és visszafordítsa azt a folyamatot, amely révén magyar állampolgárok tömegei veszítik el otthonukat. Az évi több ezer bérlakás építése, ill. korszerűsítése emellett munkahelyeket teremt az építőiparban és hozzájárul a gazdaság növekedéséhez. Az energetikai szempontból korszerű használt és új bérlakások pedig csökkentenék Magyarország energiafüggőségét.

Megerősítjük a dolgozói szövetkezetek szerepét a gazdaságban.

HOGYAN?

27. A szövetkezetiség támogatását az Alkotmányban rögzítjük.

A negyedik köztársaság alkotmányában vissza kell állítani az 1989-es alkotmánynak azt a passzusát, miszerint „az állam megkülönböztetett módon támogatja az állampolgárok önkéntes szövetkezeti mozgalmát”, amit a 2011-es egypárti, illegitim alaptörvény eltörölt. Az államnak kiemelten támogatnia kell a szövetkezeteket mint a gazdasági demokrácia eszközeit, melyek csökkentik az elidegenedést, lehetővé teszik a javak egyenlőbb elosztását, és a profit logikájával szemben a valós igények kielégítését helyezik középpontba.

28. Új szövetkezeti törvényt dolgozunk ki.

Az új szövetkezeti törvényben a szövetkezetet kizárólag természetes személyek társulásaként kell meghatározni. Jogi személy szövetkezet tagja nem lehet. A szociális szövetkezet mint önálló jogi kategória szükségtelen, ezért meg kell szüntetni.

29. Kedvezményes állami hiteleket nyújtunk a szövetkezetek számára.

A szövetkezetek, üzleti tervük elbírálása után ugyanolyan kedvezményes állami hitelekre jogosultak, mint a fejlesztésre kijelölt stratégiai ágak szereplői.

30. Oktatási programot indítunk a szövetkezetek számára.

Állami szervet kell létrehozni, amely minőségi és ingyenesen igénybe vehető oktatást nyújt az új szövetkezetek tagjainak. A tananyagnak ki kell terjednie a szövetkezeti értékekre, az üzleti tervezésre, és a belső kommunikáció és konfliktuskezelés módszereire.

31. Felvilágosító kampányt indítunk a szövetkezeti forma népszerűsítésére.

Felvilágosító kampányt kell kezdeni, amely bemutatja a szövetkezeti forma előnyeit, szellemiségét, és az igénybe vehető támogatásokat. Változtatni kell azon, hogy a közgondolkodásban a szövetkezet a szocializmus örökségeként kizárólag mezőgazdasági szövetkezetként jelenik meg. Ennek megváltoztatására be kell mutatni azokat a nemzetközi példákat, ahol sikeres ipari és szolgáltató szövetkezetek működnek.

32. A csődbe ment vagy külföldre telepítés előtt álló cégek esetén a dolgozók számára elővételi jogot biztosítunk, hogy a céget szövetkezeti formában átvehessék.

Meg kell teremteni a törvényi feltételeit, hogy a tulajdonosaik által bezárni kívánt cégeket a dolgozók szabályozott körülmények között átvehessék. Az állami fejlesztési banknak kell hitelt biztosítania a dolgozóknak az elővásárlásra.

MIÉRT?

A rendszerváltás után az alkotmány deklarálta a szövetkezetek támogatását, a gyakorlatban azonban nem történtek lépések ebbe az irányba. A szövetkezeti eszme rehabilitációja sem történt meg a rendszerváltás után. A szocialista állam ugyanis felszámolta a kiegyezés után elindult erős magyar szövetkezeti mozgalmat és kiirtotta a szellemiségét. A szocializmus örökségeként a „szövetkezet” kifejezés mindmáig az erőszakos kollektivizálás szinonimájaként él a köztudatban. A jelenlegi szabályozás a szövetkezeteket nem valós gazdasági szereplőknek, hanem a szociális foglalkoztatás egyik eszközének tekinti.

Ezzel szemben a szövetkezetek nem a hátrányos helyzetű emberek állami foglalkoztatását

szolgálják, hanem a piacgazdaság teljes jogú szereplői, és ekként is kell kezelni őket. Sikerük vagy bukásuk ugyanazokon a körülményeken múlik, mint a többi piaci szereplő esetében. A különbséget a többi cégformához képest csak a tulajdoni forma jelenti. Az államnak nem csupán a közfoglalkoztatás egyik eszközeként kell támogatnia a szövetkezeteket, hanem a dolgozói önigazgatás egyik formájaként is, mert az önigazgatás teljesebb emberi életet tesz lehetővé.

Legalizáljuk a marihuána termesztését, forgalmazását és fogyasztását.

HOGYAN?

33. Jövedéki termékké tesszük a marihuánát.

A marihuánára a jövedéki termékekre vonatkozó adó-, előállítási és forgalmazási szabályok vonatkoznak.

34. Szabályozzuk a marihuána kereskedelmi célra való termelését és kereskedelmi forgalmazását.

A marihuána termesztését és forgalmazását is engedélyhez kötjük. Vendéglátóhelyeken nem lehet marihuánát árulni, a vendéglátóhelyeken kívül azonban bármilyen üzlet árusíthat marihuánát, amit elkülönített tárolóban, polcról a vásárló által nem levehetően kell tartani.

35. Szabályozzuk a marihuána otthoni termesztését.

Egy ember legfeljebb 5 termő növényt tarthat otthon. Az otthoni termesztés regisztrációköteles, és évi 25 000 forintos regisztrációs díjjal jár.

36. Szabályozzuk a marihuána mindennapi használatát.

Tilos marihuána hatása alatt gépjárművet vezetni. 18 éven aluliaknak nem lehet eladni. Egy állampolgár legfeljebb 5 gramm marihuánát tarthat magánál utazás közben és legfeljebb 5 gramm füvet ajándékozhat más 18 év feletti állampolgárnak. Közterületen marihuánát szívni olyan helyen lehet, ahol lehet alkoholt fogyasztani, és nem tilos a dohányzás.

MIÉRT?

A marihuána betiltása és fogyasztóinak drákói szigorral való büntetése álszent és irracionális gyakorlat. Álszent, mivel a marihuánánál súlyosabb egészségügyi kockázattal járó és nagyobb társadalmi károkat okozó alkohol nem csak legális, hanem sokféle állami támogatásban is részesül. Irracionális, mivel az illegalitás, hasonlóan a szesztilalomhoz, egyedül a maffiának kedvez, míg a fogyasztók és az állam is kárát látja a rendezetlen helyzetnek.

A magyarországi marihuánafogyasztók számáról a fogyasztók üldözése miatt nincs megbízható statisztikai adat, az azonban megállapítható, hogy a kétezres években jelentősen nőtt a fogyasztók száma, és a fű egyre több társadalmi csoportban jelent meg és

vált elfogadottá. A marihuánafogyasztás tiltása és büntetése tehát nem vezetett a visszaszorulásához, ezért felül kell vizsgálni az eddig követett politikát.

A magyarországi társadalmi változások mellett figyelembe kell venni az átalakuló nemzeti trendeket. 2013-ban Uruguay legalizálta a marihuánát, az USA Colorado és Washington államában 2014. január elsejétől legális a marihuána. Eközben egyre több európai ország dekriminalizálja a fogyasztást. Csak idő kérdése, hogy további országok döntsenek a legalizáció mellett.

A marihuána legalizálása jelentős piacvesztést okoz a maffiának. A fogyasztók ellenőrzött minőségű és olcsóbb termékhez jutnak, biztonságos körülmények között. Az állam jelentős új adóbevételekhez jut. A legalizáció ezen felül jelentős kapacitást szabadít fel a rendőrségnél és az igazságszolgáltatásban.

MUNKA – Munkahelyeket, érdekvédelmet és magasabb béreket!

Kidolgozzuk az új Munka törvénykönyvét.

HOGYAN?

37. Az új törvénykönyvet az 1992-es Munka törvénykönyvéből kiindulva, a jelenlegi gazdasági-társadalmi állapothoz és igényekhez igazítva alkotjuk meg.

38. A törvénykönyv kidolgozásába bevonjuk az érintett felek, vagyis a munkavállalók és a munkaadók érdekvédelmi szervezeteit, képviselőit.

39. A munkavállalók nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a munkaadóval szemben, mint az előző, 1992-es Munka törvénykönyve szerint.

MIÉRT?

A 2013-ban hatályba lépett új Munka törvénykönyve kiszolgáltatottabb és kedvezőtlenebb helyzetbe hozta a dolgozókat a munkáltatókkal szemben. A 4K! célja, hogy helyreállítsa az egyensúlyt a dolgozók és a munkáltatók között. Az előző törvénykönyv kidolgozását valódi egyeztetés nem előzte meg, a kormány egyoldalúan fogadta el a rendelkezéseket. A 4K! ezen a téren is fontosnak tartja az érintett felek bevonását és a korábbi tapasztalatok hasznosítását.

Erősebb védelmet biztosítunk a munkavállalóknak.

HOGYAN?

40. Létrehozzuk a Munkáskamarát, amelynek minden munkavállaló automatikusan a tagja.

A kamara önfenntartó: minden munkavállaló bruttó béréből járulék formájában 0,5% munkáskamarai hozzájárulást vonunk le, amit a munkáltató fizet be a munkavállaló után. Mivel a kamara önfenntartó, ezért szembe tud menni az állammal. A Munkáskamara az összes szakszervezeti joggal egymaga is rendelkezik, és mivel minden munkavállaló automatikusan a tagja, országos sztrájkot képes hirdetni az állammal szemben. Így nincs ellentét dolgozó és dolgozó között, és a kamara annak az érdekeit is képviseli, aki nem szakszervezeti tag, mert például nincs szakszervezet a munkahelyén.

A kamara feladatai és hatásköre:

- Jogi személyként képviseli a dolgozókat bármilyen munkaügyi perben, vitában stb.

- Folyamatosan tájékoztatja tagjait a munkaügyi, jogi, gazdasági kérdésekről, a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről.

- A kamarában vezető tisztségviselői posztot politikus nem tölthet be, de persze tagja lehet, hiszen ő is munkavállaló.

- Törvényjavaslatokat nyújthat be a parlamentnek munkaügyi és szociális kérdésekben. Ezt a kormány ugyanúgy tárgyalja, mint a képviselői indítványokat. A kamarának emellett vétójoga van bármely szociális és munkaügyi törvény parlamenti elfogadását illetően. Ez biztosítja, hogy az állam ne vihessen át olyan törvényjavaslatokat, melyek a munkavállalók számára hátrányosak.

A szakszervezetek képviselik a dolgozók védelmének második szintjét. A dolgozó bármelyik szakszervezetnek tagja lehet (a belépés már önkéntes), és a szakszervezet is tárgyalhat a munkaadóval, de csak jobb feltételek érdekében, mint amit a kamara már kiharcolt.

41. Előnyben részesítjük a határozatlan idejű munkaszerződéseket.

Határozott idejű munkaszerződéssel legfeljebb egy évre lehet alkalmazni a dolgozókat. A határozott idejű munkaszerződéseket legfeljebb kétszer lehet meghosszabbítani, ezt követően automatikusan határozatlan idejű szerződéssé válnak.

42. Ha egy dolgozó határozott időre szóló szerződést jogosan mond fel, a munkáltatónak a teljes időre szóló fizetést kell kifizetnie végkielégítésként.

43. Növeljük a munkafelügyelet létszámát, hatáskörét és hatékonyságát.

44. Megtiltjuk a tömeges elbocsátásokat, leépítéseket a jó pénzügyi helyzetben lévő vállalatoknál.

Az elbocsátás nem lehet a profitnövelés eszköze.

45. Leépítések esetén a Munkáskamara képviselője megvizsgálhatja a vállalat pénzügyeit, hogy az elbocsátás elkerülésére alternatív megoldásokat kereshessen.

46. Munkaadó változása, például felvásárlás esetén a dolgozók munkaszerződései nem változhatnak.

Ha megváltozik a munkaszerződése, a dolgozó nem köteles az új szerződést aláírni, helyette felmondhat, és jogosult lesz munkanélküli ellátásra és a neki járó egyéb juttatásokra, például végkielégítésre.

47. A dolgozó alacsonyabb pozícióba való áthelyezése vagy az időbeosztás önkényes változtatgatása közvetett felmondásnak minősül.

Ilyen esetben a dolgozó rendes felmondással otthagyhatja a munkahelyét, és jogosult lesz munkanélküli ellátásra és a neki járó egyéb juttatásokra, például végkielégítésre.

48. A fizetések elmaradása esetén a munkáltató tartozását a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat terheli.

49. A pihenő- és ebédidőt naponta minimum 1 órában határozzuk meg, és a dolgozók nem dolgozhatnak 5 óránál hosszabb időt egyhuzamban. A dolgozók a pihenőidő alatt elhagyhatják a munkahelyet.

50. A túlóra hetente legfeljebb 5 óra, évente összesen legfeljebb 100 óra lehet.

51. Szigorítjuk a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályozást.

A munkaerő-kölcsönzés elterjedt gyakorlattá vált, mert a munkáltató számára rugalmas megoldást jelent, aminek a költségeit leírhatja. Ez a rendszer azonban a dolgozókat gyakran hátrányos helyzetbe hozza a rendes foglalkoztatáshoz képest és kisebb védelmet biztosít.

52. Ingyenessé tesszük a munkával kapcsolatos ügyintézést és bírósági eljárásokat.

MIÉRT?

A 4K! xxxxxxxx vallja azt a szociáldemokrata alapelvet, hogy a termelésben a tőke által játszott szerep nem felsőbbrendű a munkavállalók által játszott szerepnél. Ha a termelés körülményei kizárólag a tőke igényeinek megfelelően vannak kialakítva, a végeredmény társadalmilag összességében veszteséges lesz. Egy olyan gazdaságfejlődés, amely nem szakad el a társadalmi fejlődéstől, elképzelhetetlen a munkavállalók védelme és részvétele nélkül.

Ehhez biztosítani kell azokat az alapjogokat, amelyek a munkavállalók juttatásait, biztonságát, szerveződési és tárgyalási képességét megalapozzák. Vissza kell fordítani a rendszerváltás óta követett irányt, amely folyamatosan növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát. A 4K! célnak tekinti, hogy a munkavállalók a gazdaság minél nagyobb területén érdemben alakíthassák a saját munkakörülményeiket. Ezzel párhuzamosan elengedhetetlen a piacellenőrző, szabályozó hatóságok megerősítése, hatékonyságuk növelése annak érdekében, hogy a munkavállalói jogok a gyakorlatban is érvényesülni tudjanak.

A Munkáskamara létrehozása nagyon erős érdekérvényesítési eszközt jelent a dolgozók számára, és alapjaiban változtatja meg a munkavállalók és munkáltatók egyenlőtlen viszonyát.

Megélhetést biztosítunk a munkanélkülieknek, és segítséget nyújtunk a munkába álláshoz.

HOGYAN?

53. Visszaállítjuk a munkanélküli-járadék időtartamát 9 hónapra.

Jelenleg a munkanélküliség átlagos időtartama közel másfél év, ezért közelíteni kell az ellátás hosszát a valós helyzetnek megfelelő időtartamhoz.

54. A munkaügyi központokat a hatékony munkaközvetítés, a szociális munka és a képzések központjaivá fejlesztjük.

A munkaügyi központok egyszerű munkaközvetítőként nem működnek hatékonyan, mert egy összetett problémát próbálnak leegyszerűsítve kezelni. Az integrált megközelítés lehetővé teszi, hogy a munkanélküliek a képzettségüknek, képességeiknek legjobban

megfelelő megoldást találják meg, munkahely, képzés vagy vállalkozásindítás formájában.

Az ellátás rendszerét úgy kell átalakítani, hogy szükség esetén az előadók menjenek ki a munkanélküliségtől érintett kistelepülésekre, és helyben tartsanak ügyfélfogadást.

55. Növeljük a munkaügyi központok által szervezett képzések hatékonyságát és kötelezzük a munkanélkülieket a rendszeres részvételre, hogy csökkenjen a képzések hossza.

Jelenleg a munkaügyi központon keresztül folytatott képzések lényegesen hosszabb ideig tartanak, mintha valaki magánúton végezné el ugyanazt a képzést. A cél, hogy növeljük a hatékonyságot, és ne legyen különbség a képzések időtartama között. Ennek érdekében a munkaügyi központ kötelezheti azokat a munkanélkülieket, akik járadékot kapnak és képzésben részesülnek, hogy a képzéshez szükséges rendszerességgel, akár naponta több órán keresztül is részt vegyenek a képzésen.

56. A munkanélküli-ellátás részeként díjmentes utazást biztosítunk azoknak a munkanélkülieknek is, akik már nem jogosultak munkanélküli járadékra.

Az utazást nem utólagos költségtérítés formájában biztosítja az állam, hanem jegy vagy bérlet formájában.

57. A munkanélküli-ellátás rendszeréből azok sem kerülhetnek ki, akik már nem jogosultak munkanélküli-járadékra. A járadékon kívül minden egyéb ellátásra, szolgáltatás igénybevételére jogosultak maradnak.

58. Támogatjuk a részmunkaidős foglalkoztatást, első körben a részidős közalkalmazotti munkahelyek létrehozásával.

Adott adminisztratív munkakör betöltése két részmunkaidős dolgozóval is megoldható, nem csak egy főállásúval. Ennek megvalósítását is támogatja a bölcsőde- és óvodarendszer fejlesztése. A részmunkaidő bevezetésének célja nem az, hogy a munkáltató olcsóbban tudjon foglalkoztatni, hanem az, hogy több munkahelyet és rugalmasabb feltételeket teremtsünk a dolgozók számára.

59. A kezdő vállalkozásoknak nem kell munkáltatói járulékot fizetniük a cégbejegyzést vagy a vállalkozói igazolvány kiváltását követő 1 évben.

Ugyanakkor ha valaki 1 év után megszünteti a vállalkozását és másikat indít, akkor annak már nem jár ez a kedvezmény. Arra is alkalmas ez a kedvezmény, hogy az új vállalkozásokat ne a szomszédos országokban legyen előnyösebb bejegyezni, potenciálisan ne vándoroljon el újabb adófizető réteg.

60. A munkahelyteremtésre irányuló törekvéseknek főként a hátrányos helyzetű települések felzárkóztatását kell céloznia a vidéki szegénység és

kiszolgáltatottság csökkentése érdekében.

61. Megkönnyítjük az országon belüli költözést a közösségi bérlakásrendszer fejlesztésével.

A bérlakásrendszert a gazdasági programunkban leírt módon fejlesztjük. A fejlesztés figyelembe veszi a munkaadói és népességvándorlási szempontokat is.

62. A közlekedésfejlesztés kiemelt célja a más településen munkát vállalók napi ingázásának elősegítése.

MIÉRT?

A munkahelyek és ezen keresztül a biztos megélhetés hiánya Magyarország egyik legsúlyosabb problémája. Az adó- és járulékfizetők alacsony aránya ráadásul a költségvetés finanszírozását, az ellátórendszer fenntarthatóságát is veszélyezteti. Már középtávon lehetetlenné válhat az egészségügy, a szociális ellátások és a nyugdíjak finanszírozása. A munkanélküliek elhelyezkedésének támogatása tehát nem csupán szociális kérdés, hanem gazdasági szempontból is nagyon fontos. A munkaügyi központok feladata, hogy valódi támogatást, használható képzéseket és munkaközvetítés mellett szociális támogatást is nyújtsanak. Csak az egységes megközelítés segíthet a hatékony munkaügyi központok kialakításában.

A 4K! programjában a munkahelyek teremtését elsősorban a kis- és középvállalkozások munkáltatói járulékainak csökkentése és a személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása szolgálja. Emellett szükség van arra is, hogy új fejlődési pályára állítsuk az ország gazdaságát: a 4K! a fejlesztő államot helyezi a középpontba, amely kiemelt stratégiai ágazatokat támogat, aktívan fejleszti az ország külgazdasági kapcsolatait és összehangolja a kutatást-fejlesztést a gazdasággal és az oktatással.

Átalakítjuk a közmunka rendszerét.

HOGYAN?

63. A közmunkát végzőket ugyanolyan jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a többi munkavállalót.

64. A közmunka bérét a minimálbér szintjére emeljük.

A közmunka állami foglalkoztatást jelent, ezért ugyanúgy vonatkozik rá a minimálbér, mint bármilyen más munkavégzésre.

65. A szociális juttatások feltételeként nem lehet előírni a közmunkát.

66. Képzésekkel támogatjuk a közmunkában részt vevő dolgozók szövetkezetalapítási kezdeményezéseit.

Továbblépési lehetőséget kell biztosítani a közmunkából a piaci alapú foglalkoztatás felé. A szövetkezetek üzleti tervük elbírálása után ugyanolyan kedvezményes állami hitelekre jogosultak, mint a fejlesztésre kijelölt stratégiai ágak szereplői.

67. Vidéken a közmunkaprogramot a települések közétkeztetési és önálló energiaellátási feladatainak szolgálatába állítjuk.

A közmunkában dolgozók feladata lehet a termelő, feldolgozó, tároló és energiaszolgáltató létesítmények felépítése. A helyben felépített létesítmények

működtetésére képzéseket indítunk, és a dolgozók a továbbiakban piaci alapon is működtethetik az adott üzemet, vállalkozást.

MIÉRT?

A közmunka jelenlegi rendszere megalázó, sokszor értelmetlen, és nem biztosítja a megélhetést. A 4K! szerint a közmunka nem lehet a szociális ellátás egyik formája vagy feltétele, és különösen nem lehet az olcsóbb foglalkoztatás eszköze.

A közmunka célja, hogy az állam munkahelyeket teremtsen olyan helyzetekben, amikor a piac ezt nem oldja meg. Ezért csak átmeneti megoldás lehet, a hosszú távú cél a fenntartható, piaci alapú, megélhetést biztosító foglalkoztatás.

A munkabérnek biztosítania kell a megélhetést.

HOGYAN?

68. A nettó minimálbért a létminimum összegére emeljük.

Bruttó 200 ezer forintos havi jövedelem alatt 0%-os adókulcsot vezetünk be a gazdasági programunkban szereplő módon. Ilyen adókulcs mellett bruttó 108 ezer forintos minimálbér esetén már elérjük a létminimum jelenlegi szintjét, ami bruttó 6500 forintos emelést jelent a jelenlegi minimálbérhez képest. A gazdasági programunkban szereplő járulékkedvezmény bevezetésével egy kis- és középvállalkozás 108 ezer forintos bruttó minimálbér mellett is alacsonyabb bérköltséget fizet ki, mint a jelenlegi minimálbér után.

69. Országos, évente ülésező érdekegyeztető testületet hozunk létre a bérek kiigazítására.

A munkavállalók érdekképviseletét a Munkáskamara látja el.

70. Kötelezzük a munkáltatókat, hogy az adózás utáni nettó profit minimum 15%-át bónusz formájában osszák szét a dolgozók között a pénzügyi év végén.

A dolgozóknak a Munkáskamara bevonásával joguk van a pénzügyi év végén a munkahelyük leltárait és pénzügyeit átnézniük, hogy ellenőrizzék, megfelelően ki vannak-e fizetve.

A dolgozók alapvetően hozzájárulnak a vállalkozások működésének sikerességéhez, ezért indokolt, hogy korlátozott mértékben a nyereségből is részesüljenek.

71. Átalakítjuk a közalkalmazotti és köztisztviselői bértáblát a kiskeresetűek érdekeinek kiemelt támogatásával.

Ez komoly megtakarítást jelent, ráadásul nem csak egy évben, hanem tartósan. A vezetői szinten a keresetek csökkenése elindíthat egy felmondási hullámot, de a magas munkanélküliség miatt a kieső vezetők könnyen pótolhatók, például a rangsorban következő beosztottakkal. Emellett csökkentjük a vezetői szinteket: minimum 5 emberenként legyen egy vezetőiszint-váltás az állami intézmények hierarchiájában. A közigazgatásban gyakran már két ember esetén is előfordul, hogy az egyikük csoportvezető státuszú, de 3-4 ember már akár osztályt is alkothat. Ha legalább 5 ember

kell a következő szinthez, csökken a vezetői státuszúak száma és a fizetésekre fordított összeg, az állami intézmények pedig ésszerűbben működhetnek.

MIÉRT?

Magyarországon a bérek szintje a megélhetés költségeihez képest alacsony, az emberek jelentős része annak ellenére sem tud tisztességesen megélni, hogy van munkája. Ezért a célunk a bérek színvonalának általános emelése, első körben állami eszközökkel, majd a gazdaság növekedésének beindításán keresztül. Ennek részeként vezetjük be a 0%-os adókulcsot a havi bruttó 200 ezer forint alatti jövedelmekre, ami jelentősen növelni fogja a kiskeresetűek zsebében maradó összeget. Az új adórendszerrel a dolgozók fele jobban jár, mégsem kerül többe, mint a jelenlegi, igazságtalan egykulcsos jövedelemadó rendszere.

Javítjuk a női munkavállalók helyzetét.

HOGYAN?

72. Kiemelt figyelmet fordítunk a női és férfi dolgozók egyenlő bérezésének ellenőrzésére.

Az ellenőrzés a munkaügyi felügyelet hatáskörébe tartozik.

73. Szigorítjuk azoknak a munkáltatóknak a büntetését, akik a gyermekvállalással összefüggésben diszkriminálják a női dolgozókat vagy munkakeresőket.

74. Kiterjesztjük a felmondási védelmet azokra a kismamákra, akik a fizetés nélküli szabadságot még a gyermek hároméves kora előtt megszakítva újra munkába állnak, és azokra az anyákra, akik saját betegségük vagy a beteg gyermekük ápolása címén fizetés nélküli szabadságon vannak.

75. Ahol a dolgozók részéről felmerül rá az igény, a munkáltatóknak, a szakszervezeteknek és az államnak közösen kell területi bölcsődéket és óvodákat fenntartania, amelynek költségeit a munkáltató az adóalapjából leírhatja.

Emellett az állam feladata, hogy minden gyerek számára biztosítson bölcsődei és óvodai férőhelyet.

76. A csecsemőjüket szoptató anyáknak két félórás szünet jár naponta a szoptatáshoz, de a fizetésük emiatt nem lehet alacsonyabb.

Ha a munkahelyen nincs külön szoptatásra kijelölt helyiség, kétszer másfél óra szünet jár. Ha valakinek a személyes helyzete megkívánja, hogy a szülés után hamar visszatérjen a munkahelyére, biztosítani kell számára a megfelelő feltételeket.

MIÉRT?

A nők a munkaerőpiacon a férfiaknál hátrányosabb helyzetben vannak. A 4K! nem tesz különbséget az emberek között a nemük alapján, ezért fontosnak tartja a teljes egyenjogúságot a munkaerőpiacon is. Ugyanakkor elismerjük a gyermekvállalás társadalmi fontosságát, ezért célunk, hogy felszámoljuk a nők gyermekvállalással kapcsolatos

diszkriminációját, és megteremtsük az anyák védelmét és munkába állását biztosító feltételeket. A 4K! szerint a gyermekvállalás támogatása nem kizárólag állami feladat, ezért az ezzel kapcsolatos felelősség egy részét kiterjesztjük a gazdasági szereplőkre, a munkaadókra.

SZOCIÁLIS ÜGYEK – Valódi segítséget a családoknak és a rászorulóknak!

Támogatjuk az alacsony jövedelmű háztartásokat.

HOGYAN?

77. Bevezetjük a 0%-os személyi jövedelemadót bruttó 200 ezer forintos havi jövedelemig.

Progresszív, sávos adórendszert vezetünk be a gazdasági programunkban részletezett módon.

78. Radikális nyugdíjkiegyenlítést vezetünk be.

79. Az öregségi nyugdíjak ne egyénileg kövessék az inflációt, csak az állami

nyugdíjkiadások egésze kövesse azt. Az éves növekményt a nyugdíjasok között egyenlően osztjuk el, így összegszerűen mindenki ugyanannyit kap.

A jelenlegi rendszer nemhogy megőrzi, hanem még növeli is a nyugdíjak közötti különbségeket, mivel arányosan, és nem egyenlően növekednek a nyugdíjak. Most a jómódú nyugdíjas kapja mindig a legnagyobb emelést, a kisnyugdíjas a legkisebbet. Ha mindenkinek ugyanakkora összeggel nő a nyugdíja, a szegényebbek arányaiban nagyobb emelést kapnak és igazságosabbá válik a rendszer.

80. Bevezetjük a magáncsőd intézményét.

Ez egy jogilag szabályozott, az adóst védő adósságrendezési eljárás, ami megoldást jelenthet a jelentős hitel- és rezsitartozással rendelkezők számára.

81. Támogatjuk az önkéntes, kölcsönös biztosítási és segélyegyletek létrehozását. Ennek célja, hogy a háztartások képesek legyenek fedezni a váratlan kiadásaikat, hogy a családok ne szegényedjenek el egy nagyobb költséggel járó probléma esetén.

82. Megszüntetjük az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések közterheit és az életbiztosítások 2013-tól bevezetett kamatadóját.

A megtakarítások felhalmozása nem lehet a gazdagok kiváltsága, különösen, hogy az állami rendszerben a magas jövedelműek magasabb nyugdíjra is számíthatnak. A szegényebbeknek nagyobb van szüksége kiegészítő előtakarékoskodásra, ezért a folyamatos díjas szerződések és a kisebb, egyszeri befizetések közterheit jelentősen mérsékelni kell. A nagy összegű egyszeri befizetések terheit és az ilyen biztosítások

hozamának kamatadóját nem kell csökkenteni, a nagyobb jövedelemmel rendelkezők most is megengedhetik maguknak az életbiztosítást. Nem csak az eseti, hanem a rendszeres befizetések között is különbséget kell tenni.

MIÉRT?

A 4K! szerint az állam szociális és gazdaságpolitikájának célja a jövedelemkülönbségek csökkentése, az igazságosabb rendszer megteremtése. Ennek érdekében gondoskodunk róla, hogy akinek munkája van vagy nyugdíjat kap, az meg is tudjon élni belőle.

Az állami nyugdíjrendszer a népesség öregedése és a járulékfizetők alacsony száma miatt hosszú, de már középtávon is fenntarthatatlan a jelenlegi formájában. A 4K! gazdaságfehérítési programja a bejelentett munkahelyek teremtésén, és ezáltal a járulékfizetők számának növelésén keresztül segíti a nyugdíjak finanszírozását. Hasonló célt szolgál a nyugdíjplafon bevezetése is. Az előtakarékoskodást azért támogatjuk, mert a megfelelő életszínvonal fenntartásához szükség van az állami nyugdíj kiegészítésére is, az állam csak a megélhetés minimális feltételeit tudja támogatni. A nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának megteremtéséhez szükség lehet a teljes rendszer gyökeres átalakítására.

Erősítjük a szociális ellátórendszert.

HOGYAN?

83. Az állam célja elsősorban a megelőzés, másrészt pedig olyan ellátórendszer kialakítása, amely átjárható, és a nincstelenségből, nehéz szociális helyzetből belátható időn belül segít megteremteni a tisztességes megélhetés feltételeit.

84. Fejlesztjük a szociális munkások képzését és növeljük a bérüket, mivel kiemelt szerepük van a szociális problémák kezelésében.

85. Növeljük a hajléktalanszállók férőhelyeinek számát.

Lényeges, hogy ténylegesen működjenek a hajléktalanokat segítő intézmények, és ne csak tárolják az embereket, hanem aktív szociális munka folyjon bennük. A szállók legyenek olyan biztonságosak, hogy szívesen menjenek oda a hajléktalanok maguktól is, minden kényszerítés nélkül. A hajléktalanszálló a szociális ellátás legalsó szintje, meg kell teremteni a továbblépés lehetőségét az állandó lakhatás felé.

86. Szociális alapú kedvezményeket biztosítunk az állami bérlakásrendszerben lakásra pályázók számára.

A szociális bérlakásprogram nem jelentheti azt, hogy gettókat teremtünk: a lakásoknak szétszórva kell lenniük, a különbség nem a minőségben, hanem a tulajdonviszonyban lesz. Ezért az állami bérlakásprogram részeként biztosítunk lakhatást a rászorulóknak, a bérleti és rezsiköltségekre nyújtott támogatással, kedvezményekkel. A szociális bérlakás biztosíthat bizonyos, például egy éves türelmi időt, és az erre szánt pénz egy részéből egy évnyi rezsiköltséget is átvállalhat az állam bizonyos esetekben. A szociális lakhatási program integrált megközelítést, szociális munkát igényel, nem merülhet ki a pénzbeli támogatásban.

87. A hajléktalanokat a tényleges, azaz életvitelszerű lakóhelyük szerinti

önkormányzatnak kell ellátnia, anélkül, hogy adminisztratív nehézségeket támasztanának.

88. A segélynek ne legyen lejárati ideje, a rászorulók addig kapják, amíg szükségük van rá.

Az állam célja, hogy a megfelelő ellátórendszer és a munkahelyek kialakításával megteremtse a feltételeket a továbblépésre a nehéz szociális helyzetben lévők számára. A segély elvétele nem oldja meg a problémát, sőt, még nehezebb helyzetbe hozza a rászorulókat.

89. Önkormányzati tulajdonú, támogatott étkezdéket hozunk létre.

Itt az önkormányzat földjein termelt zöldségeket és gyümölcsöket is fel lehet dolgozni.

90. Kötelezzük az élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó cégeket, hogy az olyan élelmiszereket, amelyeknek csak esztétikai hibája van, vagy a szavatossági idejük hamarosan lejár, előbb akciósan árusítsák, majd a maradékot osszák szét szociális céllal.

A lejárat előtt egy meghatározott idővel akciósan kell árusítaniuk a termékeket. Ami a szavatosság lejárta előtt 5 nappal is megmarad, azt át kell adniuk a Magyar Élelmiszerbank Egyesületnek, hogy szétoszthassa a szegények között, vagy el kell juttatniuk egy önkormányzati tulajdonú, támogatott étkezdébe feldolgozásra.

91. A jelenleg sporttámogatásra fordítható vállalkozói TAO-kedvezményt a szociális válságkezelő programokra irányítjuk át.

92. A szociális válsághelyzet azonnali kezelése mellett hosszú távú stratégiát dolgozunk ki a problémák felszámolására.

93. Visszaállítjuk az állami gondozottak utógondozását 24 éves korig.

Az állami gondozás idejét elsősorban tanulásra kell felhasználni. A fiatalok életútjának tervezését nem alakíthatják szükségmegoldások, intézményi érdekek. Ne fordulhasson elő, hogy tanulatlan, képzetlen, vagy lejárt, haszontalan szakmával bíró fiatal kerül ki az intézményből. Erősíteni kell az ellátásban a vér szerinti családgondozó intézményi és szakmai helyzetét, mert az az elsődleges cél, hogy az eredeti család vagy valamelyik szülő (esetleg új családjával) alkalmassá váljon a gyermek/fiatal visszafogadására.

94. Növeljük az állami gondozottak életkezdési támogatásának összegét, hogy az valóban lehetővé tegye az önállósodást.

Felhasználásában ne az intézeti gyámok, kirendelt hivatalnokok, hanem a csakis a fiataloknak felelős szociális munkások segítsenek. Így nem kell őket a szociális és munkaügyi ellátás felé terelni.

95. Díjmentes utazást biztosítunk az állami gondozottak és a börtönben lévők családtagjainak a látogatások idejére.

96. A börtönben fogvatartottak számára kötelező képzést nyújtunk a munkaerőpiacon hasznosítható szakmákban.

97. Kötelező munkavégzést vezetünk be a börtönben a fogvatartottak számára. Ezzel részben finanszírozzák a fogva tartásuk költségeit és nem szoknak el a napi munka ritmusától. A kötelező munkavégzés azokra vonatkozik, akiknek az egészségi állapota megengedi.

98. A börtönökből szabadulókat, amennyiben szükséges, azonnal bekapcsoljuk a szociális és munkanélküli-ellátás rendszerébe.

MIÉRT?

A 4K! alapvető elve a társadalmi szolidaritás, ennek értelmében az állam feladata, hogy segítse a rászorulókat, és a társadalom egyetlen tagját se hagyja magára. A jelenlegi kormány nagyon káros hozzáállással kezeli a szociális problémákat: nem az okok megszüntetésére koncentrál, hanem a problémák tüneti kezelésére. Rendészeti eszközökkel lép fel a hajléktalanok ellen, megbélyegzi a szegényeket, közmunkához köti a rászorulók támogatását, miközben nem kínál megoldást arra, hogy a rászorulók kijussanak a nehéz helyzetükből. Ráadásul a Fidesz-kormány politikája egyre több embert taszít a szegénységbe.

A 4K! célja, hogy alapvetően megváltoztassa ezt a helyzetet, és olyan szociális ellátórendszert alakítson ki, amely a problémák azonnali kezelésén túlmenően hosszú távon is biztosítja, hogy aki bármilyen oknál fogva nehéz helyzetbe kerül, az ki tudjon törni belőle, és ne ragadjon bele a szegénységbe, nincstelenségbe. Nem pusztán az egyén, de a társadalom érdeke is, hogy minél több tagja éljen biztonságban és jólétben.

Segítjük a gyermekvállalást és a családfenntartást.

HOGYAN?

99. Megteremtjük a családi pótlék igazságosabb elosztását.

100. Bevezetjük a várandósági családi pótlékot, amit a magzat után lehet igényelni. A várandós nő kapja a magzat után járó családi pótlékot, amelynek összege szociális helyzettől függ. Van egy minimális összeg, amit jövedelemre való tekintet nélkül

mindenki megkap. Ezt a minimális összeget a kismama a várandóság orvosi igazolása alapján automatikusan kapja, és ennél akkor kaphat többet, ha benyújtja a jövedelemigazolását is. Ezt követően visszamenőleg is megkaphatja az addigi különbözetet. Az ellátás összegét a várandós nő jövedelmének az átlagkeresethez mért aránya és a családi pótlék alapján kell meghatározni. A magzat után járó családi pótlék addig kifizetett összegét művi abortusz esetén vissza kell fizetni, amennyiben az abortusz nem az anya egészségének védelmében történik. A szegény családban élő

terhes nők helyzetén a magzat érdekében is mindenképpen javítani kell, mert a gyermek születési súlya bizonyítottan és nagyban függ a család anyagi helyzetétől.

101. Bevezetjük a gyermekek után járó támogatást a szegénységi küszöb alatt élő családoknak, amelynek feltétele, hogy a gyermekek iskolába járjanak.

Ez a családi pótlékon felül adott juttatást jelent, a támogatást a gondviselő szülő kapja. Amelyik család így sem járatja iskolába a gyermeket, azokat egy szociális munkás kötelezően meglátogatja, hogy kiderítse, mi a probléma, és segítsen megoldani.

102. A "megélhetési gyermekvállalás" leépítése érdekében a családi pótlékot és egyéb támogatást az állam legfeljebb öt gyermek után biztosítja.

103. Ha valaki gyed közben szül újabb gyermeket, akkor az eredeti, szülés előtti havi fizetése inflációval felszorzott értéke legyen a számítás alapja.

104. Xxxx és gyed mellett nem lehet rendszeresen munkát vállalni.

Elsődleges célunk a munkahelyteremtés és a tisztességes megélhetés a munkabérből, de aki otthon akar maradni, annak biztosítani kell ezt a lehetőséget. Ezért a kisgyermekes anyukáknak választaniuk kell a munkavállalás és a juttatások között.

105. A gyed-jogosultság időtartamából két hónapot csak az apa vehet igénybe. Ha nem veszi igénybe, az a jogosultsági idő elveszik.

Ha 2 hónapnál kevesebb időre szól a biztosítási jogviszony alapján a jogosultság, akkor a kötelező apai rész áttevődik a gyesre. Ez az intézkedés segíti a nők munkába állását és erősíti a családon belüli munkamegosztást.

106. Megkönnyítjük a gyed és gyes átruházását egyik szülőről a másikra.

Az ellátást többször és egyszerű bejelentéssel át lehet helyezni, anélkül, hogy a folyósítása megszakadna. Így rugalmasabbá válik a rendszer, és jobban alkalmazkodik a családi körülményekhez, munkalehetőségekhez.

107. Növeljük a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát.

A férőhelyek bővítése kiemelt cél, de nem mehet a minőség rovására. A 4K! célja, hogy minden gyermek számára biztosítsa a bölcsődei és óvodai ellátás lehetőségét.

108. Megszüntetjük a 3 éves kortól kötelező óvodát.

Minden gyermeknek szüksége van a közösségi szocializációra az iskolakezdés előtt, de a jelenlegi 3 éves óvodakötelezettség a férőhelyek hiányával tetézve nem megfelelő megoldás. A cél, hogy a gyerekek iskolakezdés előtt legalább 1 évig járjanak óvodába.

109. A bölcsődék és óvodák nyitva tartását a munkaidőhöz kell igazítani.

Ez lehetővé teszi, hogy a szülők rendes munkaidejű munkákat vállaljanak.

110. Jelentősen bővítjük az anyaotthonok férőhelyeinek számát.

A cél a rugalmasan kialakított anyaotthonok és a támogató anyavédelmi szolgáltatások létrehozása, fejlesztése. Utóbbira példa az egyéni tanácsadás a krízishelyzetben lévők anyák számára. Növelni kell az állami finanszírozást, hogy civil működtetésű anyaotthonok is minél nagyobb számban létesüljenek. A szociális munka és a

családgondozás mellett az anyák számára a szociális alapon támogatott állami bérlakásrendszer nyújt továbblépési lehetőséget.

111. Támogatjuk és fejlesztjük a válságterhességi tanácsadást.

A válságban lévő családok már a terhesség alatt rendes tájékoztatást, felvilágosítást kapnak a lehetőségeikről, így az örökbe adás különböző formáiról, a nevelőszülői elhelyezésről, a családba fogadásról, és mindezek következményeiről. Ez a szociális munkás feladata, amit összekapcsolunk a terhesgondozói, védőnői munkával.

112. Támogatjuk a házasság minőségét javító és válásmegelőző tanácsadást fiatal párok számára.

A családjog és a gyámügy már csak a tűzoltás, ezért itt is a megelőzésre kell törekedni. Célunk a párterápia és mediáció fejlesztése, valamint bizonyos családjogi eljárások és egyéb jogi ügyek felülvizsgálata is (például válóperek esetén, házas- vagy élettársak közötti fizikai erőszakkal foglalkozó perekben).

MIÉRT?

A magyar társadalom öregszik, a népesség pedig évtizedek óta folyamatosan fogy. A 4K! ezért elkötelezett a családok és a gyerekvállalás támogatása mellett. Ehhez kiszámítható feltételekre és világos jövőképre van szükség, ami arra bátorítja az embereket, hogy merjenek családot alapítani, mert hosszú távon is biztosítani tudják a családjuk megélhetését.

A 4K! elismeri a gyermekneveléssel kapcsolatos feladatok társadalmi jelentőségét. Úgy gondoljuk, hogy a gyermekükkel otthon maradó anyák vagy apák hasznos és tényleges munkát végeznek. Ezért támogatjuk az otthon maradást, ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy biztosítsuk a nők szülést követő munkába állását segítő feltételeket is a bölcsőde- és óvodarendszer fejlesztésével, és a csak apák által igénybe vehető gyed bevezetésével.

Javítjuk a rokkantak, fogyatékkal élők, gondozásra szorulók helyzetét.

HOGYAN?

113. A megváltozott munkaképességű emberek érdekképviseleti szervezeteinek

bevonásával és a jelenlegi rendszer felülvizsgálatával kidolgozzuk a rokkanttá minősítés új rendszerét.

A 4K! célja a tisztességes megélhetés biztosítása: akik munkaképesek, azoknak a munkájuk, akik munkaképtelenek, azoknak pedig a szociális ellátás garantálja a megélhetést. A megfelelő munkalehetőségek mellett a rokkantnyugdíj nem jelenthet menekülőutat, azt a valóban rászorultak kapják objektív és igazságos elbírálás alapján. A rokkanttá minősítési döntéssel szemben az érintettek fellebbezhetnek, és elsődleges cél az eljárások során, hogy a munkaképtelenek, akiknek az állapotuk miatt más jövedelmük nincs, ne maradhassanak ellátás nélkül.

114. Bővítjük és támogatjuk a bizonyítottan sikeres alternatív munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerét, amelyek a személyességet biztosítják, így szűrés, kompetenciamérés, mentorálás, utánkövetés is társul hozzájuk.

A megváltozott munkaképességűeknél ezeket a szolgáltatásokat kiegészíti a munkakipróbálás és közösségi integrációs program. Ezek az eszközök esély teremtenek a megváltozott munkaképességű emberek és a munkaerőpiacról tartósan távol maradtak számára, hogy visszatérjenek a nyílt munkaerőpiacra.

115. A sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő tanulók integrált oktatására helyezzük a hangsúlyt és ehhez megfelelő támogatást nyújtunk az oktatási intézményeknek.

A pedagógusoknak szakmai támogatást nyújtunk ahhoz, hogy ezekkel a gyerekekkel is megfelelően tudjanak foglalkozni, és segíteni tudják a beilleszkedésüket.

Ezen belül a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek számára elérhető fejlesztő nevelés-oktatást erősíteni kell a heti óraszámok növelésével, a megfelelő szakemberek képzésével, és az oktatást nyújtó iskolák támogatásával.

116. Az autizmussal élő gyermekek megfelelő oktatása és a felnőttek támogatása, ellátása jelenleg az általános szakemberhiány miatt hátrányban van, ezért pedagógusok és segítők képzésével segítjük, hogy minden autista gyerek a képességeinek megfelelően részesülhessen integrált vagy speciális oktatásban. Az autizmus a leggyorsabban növekvő fogyatékosságtípus Magyarországon (és világszerte), ezért fontos cél az érintett családok megfelelő támogatása iskolás korban, illetve azt megelőzően a korai fejlesztés rendszerének megerősítésével. A korai felismerés és ellátás hiánya különösen a vidéken élő, kistelepülési, külvárosi, szegénytelepi családokat érinti.

117. A fogyatékkal élők megfelelő egészségügyi ellátásához továbbképzést

biztosítunk az egészségügyi dolgozóknak, és minden régióban felkészített ellátó intézményeket jelölünk ki.

Jelenleg több fogyatékos csoport (értelmi sérültek, autizmussal élők, súlyosan- halmozottan fogyatékos emberek, összességében körülbelül 150 ezer ember) számára csaknem lehetetlen megfelelő egészségügyi ellátáshoz jutni a kórházak szakszemélyzetének képzetlensége és infrastrukturális problémák miatt.

118. A fogyatékkal élőket érintő kérdésekben minden esetben az ENSZ Fogyatékosügyi Egyezményét tekintjük irányadónak.

119. Rendszeres konzultációs fórumot hozunk létre a fogyatékkal élő emberek szervezeteinek.

Ez az Országos Fogyatékosügyi Tanács megerősítésével, és a vonatkozó és jogilag kötelező erejű ENSZ-egyezménnyel összhangban történhet. Célja, hogy a szakmai szervezetek a kormányzat összes felelős szereplőjével megtárgyalhassák az őket érintő döntéseket.

120. Az akadálymentesítést a környezet és a szolgáltatások minden területén alapvető tervezési elvként kezeljük.

Az akadálymentes közlekedés, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés nem csupán egy plusz, amit a társadalom ad, hanem alapvető jog és a társadalmi részvétel (munka, oktatás, közösségi élet) előfeltétele. Az akadálymentesítés nem állhat meg rámpák

építésénél. Az egyetemes tervezés elvének megfelelően már az épített környezet, a használati eszközök és a szolgáltatások tervezésekor gondoskodni kell arról, hogy a fogyatékos vagy más speciális szükséglettel élő emberek teljes köre számára is használhatóak legyenek. Gondoskodni kell a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés folytatásáról a hazai állami és uniós források bevonásával.

121. Az idősellátásban a bentlakásos intézmények helyett az otthoni segítést, ellátást támogatjuk szociális munkások, idősgondozók bevonásával.

Az időseket nem elkülöníteni kell a társadalomtól, hanem erősíteni kell az integrálásukat, az őket a közösséghez fűző kapcsolatokat. A szociális munkás a családi, rokonsági, szomszédsági, közösségi kapcsolatok erősítésében, a konfliktusok kezelésében és megelőzésében, ügyintézésben és az idejük megszervezésében nyújthat segítséget az időseknek. A házi idősgondozó pedig az otthoni és ház körüli munkák ellátását és a bevásárlást segíti. Az időseknek szánt közösségi időtöltések színteréül a kulturális programunkban megújított művelődési házak is szolgálhatnak.

122. Az idősellátásban meglévő gondozóházakat, idősotthonokat és bentlakásos intézményeket a kiscsoportos ellátás céljainak megfelelően alakítjuk át.

123. A fogyatékkal élő emberek számára erősítjük a közösségi ellátásokat is: a házi segítségnyújtást, a nappali intézményeket és a személyi segítést.

Jelenleg mintegy 16 ezer fogyatékkal élő ember lakik nagy létszámú bentlakásos intézményben, rendszerint eredeti lakóhelyétől és családjától távol. Számos kutatás bizonyította, hogy ezek az intézmények nem képesek emberi és emberjogi, de rehabilitációs szempontból sem az ott élők megfelelő ellátására. Ráadásul, amint azt nemzetközi közgazdasági számítások bizonyítják, gyakran drágábbak is, mintha a bentlakók a közösségben, a teljes népességgel együtt, települési környezetben élnének. Magyarországnak nemzetközi jogi kötelessége is (ENSZ-egyezmény a fogyatékos emberek jogairól, amit 2008-ban fogadtak el, és amely jogilag kötelező érvényű) a fogyatékkal élők bentlakásos intézményeinek felszámolása, és az ott élők közösségbe visszavezetése, a megfelelő támogatási hálózatok kialakításával. A fogyatékkal élők nagy bentlakásos intézeteit közösségi szolgáltatásokkal kell felváltani, mert csak erős és kiterjedt közösségi szolgáltatásokkal akadályozható meg a fogyatékkal élők és a pszichiátriai betegek illetve családjaik további kirekesztődése és elszegényedése. Felül kell vizsgálni a kormány 1257/2011. (VII.21.) határozatát is (amely a fogyatékkal élők számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szól): rövidebb időtávra kell tervezni, az egyéni vagy kiscsoportos lakóotthoni ellátásokat előnyben részesítve, és uniós forrásokat kell ehhez a célhoz hozzárendelni.

124. A cselekvőképességet kizáró gondnokság és a helyettes (gondnoki)

döntéshozatal helyett minél szélesebb körben biztosítjuk a támogatott döntéshozatal rendszerének bevezetését.

MIÉRT?

A 4K! a társadalom minden tagját egyenjogúnak tekinti, ezért célja, hogy a hátrányos helyzetűek és ellátásra szorulók számára is biztosítsa az egyenjogúság feltételeit. Az

egészséges társadalom nem kizárja magából a rokkantakat, fogyatékkal élőket, gondozásra szorulókat, hátrányos helyzetűeket és időseket, hanem épp ellenkezőleg, mindent megtesz az integrálásukért. Ezért bővítjük ezeknek az embereknek a munkaerőpiaci lehetőségeit, integrált oktatását, önrendelkezését, és a szociális ellátórendszer elérhetőségét. A 4K! a szociális ellátást a társadalmi szolidaritás elve alapján biztosítja, épp úgy, ahogy a megélhetési szempontból rászorulók esetében.

A rokkantnyugdíjak egyoldalú és igazságtalan elvétele rengeteg embert fosztott meg a biztonságos megélhetés lehetőségétől, ezért mindenképpen felülvizsgálatra szorul. A 4K! célja, hogy aki képes dolgozni, annak legyen munkahelye, a munkaképtelenek pedig megélhetést biztosító ellátáshoz jussanak.

A fenntartható és hatékony állami nyugdíjrendszer működtetése mellett az államnak feladata az is, hogy aktívabban részt vegyen az idősgondozásban és ne hagyja magára az idős embereket. Ebbe beletartozik az is, hogy állami programok, társadalmi munkalehetőségek segítségével biztosítani kell a nyugdíjasok számára a lehetőséget, hogy ne szakadjanak ki a társadalomból, ne veszítsék el szociális kapcsolataikat.

DEMOKRÁCIA – Több beleszólást a népnek!

Demokratikus alkotmányozási folyamat elindításával új, negyedik köztársaságot fogunk alapítani.

HOGYAN?

125. Az alkotmányozási folyamatot alkotmányozó gyűlés választásával kezdjük el. Annak érdekében, hogy a negyedik köztársaság alkotmánya ne kizárólag a politikai elit akaratát tükrözze, az alkotmányozás idejére a nép alkotmányozó gyűlést választ, amely legfeljebb fele részben állhat a pártok delegáltjaiból. Az alkotmányozó gyűlés összehívását az országgyűlési alkotmányozó többség teszi lehetővé, az alkotmányozó gyűlés szabályainak a régi alkotmányba írásával.

126. Az új alkotmányról népszavazást tartunk.

Szemben Magyarország valamennyi korábbi alkotmányával, a negyedik köztársaság alkotmányát népszavazással kell elfogadni, hogy az új alaptörvény valóban legitim legyen, és a népakaratot fejezze ki.

127. Országunk nevét visszaállítjuk Magyar Köztársaságra.

A Fidesz 2011-es alaptörvénye törölte országunk nevéből a köztársaság szót. A negyedik köztársaság alkotmánya vissza fogja állítani országunk nevét Magyar Köztársaságra.

128. A Kossuth-címert magyar címerré tesszük.

Az új Magyar Köztársaság hivatalos címere a magyar nép köztársasági és forradalmi törekvéseinek szimbóluma, az 1848-as, 1918-as és 1956-os forradalmak jelképe, a Kossuth-címer lesz. Az új címerről népszavazást kezdeményezünk.

129. Az alkotmányozás után új, tisztességes választásokat tartunk.

A demokratikus, köztársasági alkotmányozás befejezése után új országgyűlési és önkormányzati választásokat kell tartani az új választási törvény szerint.

130. A független intézményekbe új embereket nevezünk ki.

Az új, köztársasági alkotmány elfogadásával megszűnik a független intézményekbe korábban kinevezett emberek megbízatása is. Az új alkotmány életbe lépése után az új szabályoknak megfelelően neveznek ki új embereket valamennyi független intézménybe.

MIÉRT?

A Fidesz 2011-ben illegitim, egypárti alaptörvényt fogadott el, amely megakasztotta az 1989 óta tartó alkotmányos fejlődést.

A magyar köztársaság válsága nem a Fidesz hatalomra kerülésével, hanem 2006 őszén kezdődött. Az intézményrendszerbe vetett hit megingott, miután a népnek nem volt jogi lehetősége leváltania a miniszterelnököt. A 2006-2010-es időszakban lényegében

kormányozhatatlanná vált ország tapasztalata miatt óriási társadalmi igény alakult ki a köztársasági intézményrendszer megújítására. A Fidesz 2010 után ezzel a társadalmi igénnyel visszaélt, és a hosszú távú uralma biztosítására szolgáló rendszert épített ki.

A Fidesz népi felhatalmazás nélkül alkotmányozott. A 2010-es választási kampányában titkolta alkotmányozási terveit, az alaptörvény megírása mellett nem indított érdemi társadalmi egyeztetést, és az alaptörvény tervezetét gyáva volt népszavazásra bocsátani. Bár az alkotmányozás folyamata a törvényeknek megfelelt, vagyis legális volt, politikai szempontból illegitim.

Az Orbán-rendszer bukása után elsődleges feladat az új köztársaság megteremtése, amely kijavítja 2011 és 2006 hibáit is.

Bevezetjük a részvételi demokrácia eszközeit Magyarországon, hogy az állampolgárok ne csak négyévente szólhassanak bele a közügyekbe, hanem közvetlenül tudjanak döntést hozni. A részvételi demokrácia intézményeit a képviseleti demokrácia ellensúlyozására és ellenőrzésére kell alkalmazni.

HOGYAN?

131. Visszahívhatóvá tesszük a polgármestereket és az önkormányzati képviselőtestületeket.

A ciklus során egy alkalommal, a ciklus második felében, az állampolgárok 20%-ának kezdeményezésére visszahívási szavazást lehet tartani. Ha a szavazáson részt vevők többsége és legalább annyi ember szavaz a visszahívásra, mint ahányan korábban megválasztották a polgármestert, a polgármester és a képviselőtestület megbízatása megszűnik, és új választást kell kiírni.

132. Visszahívhatóvá tesszük az országgyűlést.

Kétszázezer állampolgár kezdeményezésére népszavazást kell tartani az országgyűlés feloszlatásáról. Az országgyűlés feloszlatásáról szóló népszavazás érvényességi küszöbe 50%, vagyis magasabb, mint a többi népszavazás esetén. Ha a népszavazás az országgyűlés feloszlatásáról dönt, előrehozott országgyűlési választásokat kell tartani. Az országgyűlés feloszlatásáról egy ciklusban csak egyszer lehet népszavazást tartani.

133. Helyreállítjuk a népszavazás érvényességi küszöbét.

Az egypárti alaptörvény által megszigorított, 50%-os részvételhez kötött népszavazási érvényességi küszöb helyett ismét a szavazásra jogosultak 25%-ának egy irányba szavazásához lesz kötve a népszavazás érvényessége.

134. Visszaállítjuk és megerősítjük a népi kezdeményezést.

Az egypárti alaptörvény által eltörölt népi kezdeményezést visszaállítjuk, és megerősítjük olyan módon, hogy ötvenezer választópolgárnak is törvénykezdeményezési joga lesz.

135. Népszavazáshoz kötjük az alkotmánymódosítást.

A negyedik köztársaság demokratikusan kialakított, népszavazással elfogadott alkotmányát csak a nép módosíthatja, népszavazás útján. Alkotmánymódosító népszavazást a köztársasági elnök, az országgyűlés, és a törvényben meghatározott számú állampolgár kezdeményezhet.

136. Népszavazáshoz kötjük a választási rendszer módosítását.

A választási rendszer alapjait rögzíteni kell az új, köztársasági alkotmányban, így azt a mindenkori parlamenti többség nem módosíthatja a saját érdekei szerint. A választási rendszert csak az állampolgárok változtathatják meg népszavazással.

137. Népszavazási napokat vezetünk be.

Évi két, előre meghatározott népszavazási nap kitűzésével, amely napokon egyszerre tartják meg a szavazást az azt megelőző időszakban népszavazásra kiírt kérdésekről.

138. Tisztán pártlistás választási rendszert vezetünk be.

A választáson kizárólag a pártok listái közül lehet választani. Megszűnik a vegyes választási rendszer, amelyben az országgyűlés egyéni és pártlistán bejutott képviselőkből tevődik össze. Az egyéni képviselők szerepe ugyanis kiüresedett, az országgyűlésben nem az őket megválasztó körzetet képviselik. A választópolgárok akaratának arányos parlamenti megjelenését jobban biztosítja a tisztán pártlistás rendszer.

139. Nyitott pártlistás szavazást vezetünk be.

A szavazók nem csak az általuk választott pártra szavazhatnak, hanem arról is dönthetnek, hogy ki kerüljön befutó helyre az általuk támogatott párt listáján. Az országgyűlési és önkormányzati választásokon az állampolgároknak lehetősége lesz arra, hogy az általuk választott párt listáján egy, kettő, három vagy négy nevet megjelöljenek. Azok a jelöltek, akik a pártjukra leadott szavazatok legalább 3%-át megkapták, előre kerülnek a listán. Az európai parlamenti választáson két nevet lehet megjelölni, és a szavazatok 10%-át elérő jelöltek kerülnek előre a listán.

140. 3%-ra csökkentjük az országgyűlési bejutási küszöböt.

A politikai elit zártságának megtörése érdekében az országgyűlési választáson a listás bejutási küszöb 3% lesz.

141. Bevezetjük a részvételi költségvetést az önkormányzatokban.

Az önkormányzat éves költségvetése 20%-ának felhasználásáról közvetlenül döntenek az állampolgárok. Az állampolgárok helyi gyűlésen meghatározzák a prioritásokat és megbízottakat választanak. A megbízottak a prioritások alapján javaslatokat dolgoznak ki, melyek megvalósításáról újabb helyi gyűlés dönt.

142. Polgármester és önkormányzati képviselő csak olyan ember lehet, aki életvitelszerűen helyben él.

Ha kiderül, hogy csalt a bejelentett lakcímével, automatikusan megszűnik a megbízatása.

143. Közzétesszük a képviselőjelöltek erkölcsi bizonyítványát.

A képviselőjelöltté válás feltételei közé bekerül a jelölt erkölcsi bizonyítványának közzététele.

144. Nyilvánosan és könnyen elérhetővé tesszük a közérdekű adatokat, és fokozottan ellenőrizzük az átláthatóság követelményeinek betartását.

A nyilvánosság és az átláthatóság a legfontosabb eszközök az emberek kezében az állam ellenőrzésére. A jelenlegi gyakorlat alapján gyakran csak bírósági eljáráson keresztül lehet hozzájutni a közérdekű adatokhoz. A 4K! szerint minden közérdekű adatot automatikusan nyilvánosságra kell hozni, és pontosan meg kell határozni, milyen típusú adatokat lehet nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva korlátozott időre titkosítani.

145. Központi online felületet hozunk létre, ahol bárki számára könnyen érthető nyelven és áttekinthető formában érhetőek el a törvények és rendeletek. Lehetővé kell tenni, hogy mindenki könnyen értesülhessen az ország működését és az emberek életét közvetlenül érintő döntésekről.

MIÉRT?

Az 1989-ben megvalósult harmadik köztársaság biztosította a szabadságjogokat, de csak nagyon kis mértékben emancipálta a magyar társadalmat, mint a saját sorsáról döntő közösséget. Az emberek értékelték az új rendszer biztosította szabadságjogokat, az államhatalom korlátozását, és hogy van választási lehetőség a kormányzó elitcsoportok között, ugyanakkor nem érzékelték azt, hogy a politikai osztály valóban őket képviselné, felelősséggel tartozna számukra, és hogy bármilyen beleszólásuk lenne az érdemi döntésekbe. Ez vezetett a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalom megrendüléséhez. A harmadik köztársaság így csak a „valamitől való szabadságot”, vagyis a diktatúrától való szabadságot valósította meg, de nem valósította meg a „valamire való szabadságot”, a döntésekben való részvétel lehetőségét.

A köztársaság alapelvei nem érvényesültek a gyakorlatban Magyarországon, csupán hangzatos jelszavak maradtak. Hiányzott a valós képviselet, hiányzott a közügyekbe való beleszólás valós lehetősége. A harmadik köztársaságban a politikai elit uralkodott a népen, és nem a nép a politikán, így a köztársaság csak üres forma maradt, amely szerint névleg az állam működött, és amelynek formális rendje szerint a törvényeket meghozták, de a gyakorlatban nem érvényesült. Ez a kiüresedett forma lehetőséget adott arra, hogy egy elkülönült, zárt térben működő vezető réteg gyakoroljon hatalmat a társadalom felett, úgy, hogy a jogszabályokat puszta eszközként használja hatalma megtartására.

Ezért minden gazdasági és társadalmi átalakulás előfeltétele a demokratikus intézményrendszer újjáépítése. Nem elég a jelenlegi viszonyok között új politikai célokat képviselni, elengedhetetlen az intézményi garanciák bevezetése az összefonódó gazdasági- politikai elit jogellenes hatalomgyakorlásának megtörésére.

A negyedik köztársaságban a népi kontroll mellett a döntéshozásban való közvetlen részvétel minél több formáját kell bevezetni. Ezek közé tartozik a részvételi költségvetés és a nyitott pártlistás szavazás.

A 89-es harmadik köztársaság abszolút szuverenitást adott az országgyűlésnek. A megválasztott országgyűlés kizárólag önmagát oszlathatta fel – a köztársasági elnöknek csak a kormányalakítás kudarca esetén volt joga az országgyűlés feloszlatásához –, a népnek négy évig semmilyen kontrollja nem volt állítólagos képviselői felett. A harmadik köztársaságban a valódi, gyakorlati szuverenitás kizárólag az országgyűlést, és nem a népet illette.

Az országgyűlés totális szuverenitása súlyos válságot okozott a 2006-2010-es ciklusban, amikor a közvélemény egyértelmű többsége sem tudta távozásra bírni az országgyűlési többség támogatását élvező Gyurcsány-kormányt. 2010 után ismét az országgyűlés totális szuverenitása teremtett lehetőséget a Fidesz-frakciónak arra, hogy a teljes magyar államberendezkedést a saját szája íze szerint formálja át.

A Gyurcsány-korszak és az Orbán-korszak keserű tapasztalatai miatt az új, negyedik magyar köztársaságban meg kell szüntetni az országgyűlés teljes szuverenitását. Az országgyűlési képviselők egyéni visszahívása a vegyes választási rendszer miatt nem valósítható meg igazságosan és politikai instabilitáshoz vezetne. Ezért a visszahívhatóság jogát a parlament népszavazással való feloszlathatósága formájában kell megadni a népnek. Az alkotmányozás jogát ki kell venni a mindenkori országgyűlési többség kezéből, és vissza kell adni a népnek.

Helyreállítjuk az Orbán-rendszerben lerombolt jogállamiságot.

HOGYAN?

146. Helyreállítjuk az alkotmánybíróság jogkörét.

Az Alkotmánybíróság ismét döntést hozhat a költségvetést illető kérdésekben is. Ismét biztosítva lesz minden állampolgár számára, hogy közvetlenül, szabadon fordulhasson az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság elnökét nem az országgyűlés, hanem maga az Alkotmánybíróság fogja választani.

147. Alkotmányos szinten megtiltjuk a visszamenőleges törvényalkotást.

Az új köztársasági alkotmányban rögzíteni kell, hogy egy törvény az életbe lépését megelőző időre nem vonhat meg jogot és nem állapíthat meg új kötelezettséget.

148. Az alkotmányban rögzítjük a munkához, a lakhatáshoz, az egészségügyhöz, és az oktatáshoz való jogot.

Az új köztársasági alkotmány ismét rögzíti a szociális jogokat, miután azokat az egypárti alaptörvény államcéllá fokozta le.

149. Helyreállítjuk a bírók és ügyészek 70 éves nyugdíjkorhatárát.

A Fidesz által kényszernyugdíjazott bírók munkaviszonyát helyre kell állítani. A bírók és ügyészek nyugdíjkorhatárát vissza kell állítani 70 évre. A bírók nyugdíjkorhatárát nem szabad az alkotmány szintjén szabályozni.

150. Helyreállítjuk az ombudsmani rendszert.

A személyes adatok védelmét ismét országgyűlési biztos fogja ellenőrizni. A jövő nemzedékek biztosa és a kisebbségi jogok biztosa visszakapja korábbi státuszát és hatáskörét.

151. Független bíróságra bízzuk az egyházak elismerését.

Az új egyházakat nem a mindenkori országgyűlési többség, hanem független bíróság fogja elismerni. Az egyházak elismerése nem tartozhat a politikai elit kiváltságaihoz.

152. Eltöröljük a határon túli kettős állampolgárok szavazati jogát.

Szavazati joggal a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok fognak rendelkezni. A határon túli magyarok kettős állampolgársága megmarad, de szavazati joguk csak akkor lesz, ha magyarországi lakóhellyel rendelkeznek.

A köztársasági elv alapján azok szavazhatnak, akik a köztársaság tagjai, akik azonos államban élnek. A szavazati jog kiterjesztése a környező országokban élő kettős állampolgárokra súlyosan sérti a köztársaságot: olyan emberek dönthetnek Magyarország sorsáról, akikre aztán nem vonatkozik a döntésük következménye. A határon túli magyar közösségeket is sérti az intézkedés, mert nem az önrendelkezésüket, hanem a Magyar Köztársaságba való beolvasztásukat szolgálja.

MIÉRT?

A 2011-es egypárti alaptörvény megbontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét. A stabil és kiszámíthatóan működő demokratikus intézményrendszer helyett a „jó vezető” mítoszát helyezte középpontba. Az Orbán-rendszer alárendeli a jogot - így a saját alaptörvényét is - az aktuális politikai döntéseknek, és nyíltan szembemegy a jog uralmával az államhatalom felett. A negyedik köztársaság alkotmányának helyre kell állítania a harmadik köztársaságban már elért jogállamiságot.

Megteremtjük a digitális demokrácia alapjait.

HOGYAN?

153. Fejlesztjük és kiterjesztjük az Ügyfélkapu használatát és megkönnyítjük az elektronikus ügyintézést.

Hosszú távú cél a digitális népszavazás megvalósítása, ami közvetlen és olcsó mód arra, hogy az emberek beleszólhassanak az ország ügyeibe.

154. Az adatvédelmi szempontokat szem előtt tartva egyesítjük a szétszórt nyilvántartásokat, és bevezetjük a valóban egyablakos ügyintézést.

A megfelelő adatvédelmi és állampolgári jogok tiszteletben tartásával meg kell teremteni az átjárhatóságot a különböző állami hivatalok meglévő állampolgári adatnyilvántartásai között. Ennek segítségével előreléphetünk a valódi egyablakos ügyintézés felé, csökkentve egyúttal a korrupciós ügyintézés elterjedt gyakorlatát is.

A megfelelő adatvédelem megteremtése érdekében maga az állampolgár biztosíthat ideiglenes hozzáférést a saját adataihoz: egyik állami szerv másik szerv adataihoz való

hozzáférését az állampolgár akár egyszeri, konkrét cél megjelölésével is engedélyezheti, vagy időintervallumot, maximális adatlekérdezési számot jelölhet meg az ügyintézés során.

155. Az állami intézményekben és azok környezetében ingyenesen használható vezeték nélküli hálózatot alakítunk ki, ahol bárki csatlakozhat az internetre. A hálózatnak az ügyintézéshez, levelezéshez használható sávszélességet kell biztosítania, tartalomszűréssel.

156. A papír alapú ügyintézés és adattárolás fenntartása mellett a digitális ügyintézést részesítjük előnyben.

A jelenlegi közigazgatás túlzott mértékben a támaszkodik a papír alapú dokumentumokra, ezzel lelassítja és megnehezíti az ügyintézést, és növeli a bürokráciát. Az ügyintézést ezért a lehető legtöbb helyen digitális alapra kell helyezni. Az adatvédelmi és nemzetbiztonsági szempontok ugyanakkor megkövetelik, hogy papír alapon is megőrizzük az adatokat.

MIÉRT?

A 4K! szerint az állam dolga szolgálni az állampolgárait. Ezért a közigazgatás fejlesztésének kiemelt célja, hogy az informatikai eszközök alkalmazásával biztosítsa a hozzáférést a közösségi szolgáltatásokhoz és megkönnyítse az ügyintézést az emberek számára.

A 4K! nagyon fontosnak tartja, hogy mindenkinek legyen hozzáférése az internethez. Az internet használatával szélesebb körben tájékozódhatnak az emberek, jobban átlátják az őket érintő döntéseket, ezáltal jobban ellenőrizhetik az állam működését. Hosszú távon meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az emberek közvetlenül az interneten keresztül szólhassanak bele a döntésekbe. A 4K! a súlytalan és pazarló kormányzati levelezgetés helyett támogatja a valódi, kétirányú, szervezett formában zajló kommunikációt a döntéshozók és az emberek között.

KÜLPOLITIKA – Régiós együttműködést és igazságos Európai Uniót!

Magyarország célja, hogy elősegítse a gazdasági, pénzügyi és szociálpolitikai fordulatot az Európai Unióban.

HOGYAN?

157. Lépéseket teszünk az egységes minimálbér bevezetése felé az Európai Unióban. A ma még tagállami hatáskörbe tartozó bérminimumok kérdését egységesen kell kezelni: szankciók nélküli ajánlások helyett egységes jogi szabályozás alá kell vonni a bérpolitikát. A minimálbér megállapításánál az összeg nagysága helyett az egységes megállapítási mód a megoldás. A 4K! támogatja az Európai Szakszervezetek Konföderációjának ajánlását a minimálbér megállapítására: a tagállami minimálbéreknek mindenhol el kellene érniük az adott tagállam hivatalos átlagkeresetének 60%-át. Másfelől azonban tisztában vagyunk a realitásokkal, 60% a jelenlegi európai gazdasági környezetben utópisztikus, jelenleg az Európai Unió területén ugyanis sehol nem éri el a 60%-ot. A 4K! számára ezért első lépésként az 50% az elérhető realitás.

A bérminimum egységes számításával nemcsak a bérek tekintetében, hanem a szegénységi küszöb számításában is egységesülne Európa. Nyugat-Európában a szegénységi küszöböt ugyanis a tagállami átlagkeresetek 60%-ában mérik.

158. Támogatjuk a társasági adóalap egységes számítását.

A 4K! támogatja a társasági nyereségadó alapjának közösségi szintű egységesítését a közös konszolidált társasági adóalap (KKTA) létrehozásával. A KKTA legfontosabb közvetlen hatása az, hogy a társasági adóalap szélesedik a tagállamok túlnyomó többségében, így Magyarországon is. A szélesebb adóalap következtében több a nyereséges vállalat, amely több adót is fizet, ez pedig végső soron csökkentené az adókiesés mértékét.

További vitathatatlan előnye a KKTA bevezetésének, hogy megszűnne az a ma még abszurdnak tűnő állapot, hogy egy határon átnyúló tevékenységet folytató vállalatnak akár egy tucat különböző adóhatósággal is együtt kell dolgoznia. A bevezetéssel lehetővé válna a vállalati eredmények tagállamok közötti, közvetlen összehasonlítása is.

A 4K! uniós szinten bevezetné a nyereségadóra vonatkozó egységesen meghatározott adókulcsot, megszüntetve az adókulcsok tagállami manipulálását. A javasolt egységes adókulcs 30%.

A 4K! a sokat hangoztatott versenyképesség javítását nem az adóversenyen keresztül látja megvalósíthatónak, hanem egyéb tényezők, így például a munkavállalók termelékenységének javításán keresztül, ami jelenleg Magyarországon az uniós átlag 71%-a.

159. Támogatjuk a szociálpolitikára vonatkozó rendelkezések egységes ellenőrzését. A 4K! üdvözli, hogy a szociális jogok tekintetében a Lisszaboni Szerződés elismeri az Európai Unió Alapjogi Chartájának jogi kötőerejét (Alapjogi Charta 4. fejezete, 27-35 cikke), ami ennél fogva hivatkozási alappá vált a bíróságok előtt.

A szociális jogok betartását azonban hatékonyabban kell ellenőrizni. A 4K! szerint az ellenőrzést az Európai Unió versenypolitikai rendelkezéseihez hasonlóan elsősorban az Európai Bizottságnak kellene végeznie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bővíteni kell a Bizottság felügyeleti és végrehajtási jogkörét, feljogosítva a Bizottságot akár vizsgálatok lefolytatására, illetve meghallgatások tartására, ha valahol nem tartják be a szociálpolitikára vonatkozó rendelkezéseket.

A 4K! a hatékony és pártatlan ellenőrzés megteremtése érdekében támogatja a Lisszaboni Szerződés módosítását: változtatni kell a szociálpolitika megosztott hatásköri besorolásán, és szakítani kell a szociálpolitika terén alkalmazott szubszidiaritás elvével, vagyis a tagállamok helyett mindig az Európai Bizottság járjon el, és ellenőrizze a tagállamokat, hogy betartották-e a szociálpolitikai szabályokat.

160. Támogatjuk a spekulációs célú tőkeáramlás megállítását.

A 4K! támogatja a Tobin-adó bevezetését, ami a spekulációs célú tőkeáramlásra jellemző napi többszöri átutalásokat sújtja. Azonban azt nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egyes tagállamok nem vezetik be a Tobin-adót. Ezzel kibújnak az egységes uniós szabályozás alól, és egyúttal hasznot húznak az értékpapír-kereskedelemből, ami hozzájuk tevődik át.

A 4K! a fentieken túl szorgalmazza, hogy a Tobin-adót terjesszék ki a valutaügyletekre is. Ez esetben el kell tekinteni attól, hogy egy ilyen irányú szabályozás a tőke szabad mozgását garantáló uniós jogba ütközne. Azt gondoljuk ugyanis, hogy a végső cél, a spekulatív célú tőkeáramlás megállítása csak így érhető el.

161. Támogatjuk az Európai Központi Bankra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát.

Meg kell teremteni az Európai Központi Bank demokratikus ellenőrzésének a lehetőségét, akár az Európai Parlamenten, akár a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsán keresztül. Javasoljuk, hogy az Európai Központi Bank a jövőben ne csak az árstabilitás őre legyen, de rendelkezzen olyan többletjogosítványokkal is, amelyekkel tevékenyen hozzájárulhat a foglalkoztatás, elsősorban a fiatalok és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának növeléséhez, illetve a gazdaság fenntarthatóságához is.

162. Felülvizsgáljuk a magyar számviteli törvényt, és az Európai Unió által is

befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak (IFRS) megfelelő magyar számviteli standardokat alkotunk.

A jelenlegi rugalmatlan és számtalan kiskaput kínáló, szigorúan törvényi szabályozás helyett korszerűbb, sokkal inkább elvi szabályozáson alapuló beszámolási rendszerre van szükség a gazdaság kifehérítése és az ország uniós gazdasági integrációja céljából. Ehhez a korábban már megkezdett munka újraindítására van szükség.

163. Támogatjuk az Európai Alkotmányszerződés folyamatának újraindítását.

Az alkotmányos szerződés elfogadásának kudarca világosan megmutatta az Unió gyengeségeit: nem rendelkezik elég legitimitással, és lakói széles körben antiszociálisnak és antidemokratikusnak tartják. Ezért javasoljuk az alkotmányos szerződés megalkotásával kapcsolatban is a részvételi demokrácia eszközeinek alkalmazását.

A 4K! ennek megfelelően támogatja a francia Attac mozgalom által kezdeményezett alternatív alkotmánytervezet alapelveit: egy új, és minden tagállam állampolgárai által demokratikusan megválasztott alkotmányozó gyűlés kapna mandátumot az új alkotmányos szerződéstervezet kidolgozására. A 4K! az így létrejövő szerződéstervezetet minden tagállamban kivétel nélkül népszavazással fogadtatná el.

164. A biztonságpolitika területén támogatjuk az Európai Védelmi Ügynökség átalakítását és az egységes európai haderő felállítását.

Az ügynökség céljai között szereplő, „az európai fegyverkezési együttműködés előmozdítása és megerősítése” célkitűzés jegyében a 4K! az egységes európai haderő mielőbbi felállítását szorgalmazza.

165. Uniós népszavazást kell tartani az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezmény, az ún. Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP) elfogadásáról.

Ez jelenlegi formájában kiszolgáltatja az Európai Uniót és benne Magyarországot az Egyesült Államok gazdasági érdekeinek. Az egyezmény a vámok és egyéb, a kereskedelmet korlátozó akadályok lebontásával mentesíti az amerikai multinacionális gazdasági társaságokat az európai társadalmi, gazdasági, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi szabályok betartása alól. A 4K! kifogásolja, hogy a partnerségi szerződés előkészítését a nyilvánosság kizárásával végezték, és hogy a tárgyalásokra vonatkozó információk közzététele nincs szabályozva. Emiatt a nagyvállalati lobbiérdekek befolyása valóst veszélyt jelent az Európai Unióban élő emberek érdekeire.

A 4K! támogatja a partnerségi szerződéssel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozását és a tárgyalások átláthatóságának megteremtését.

MIÉRT?

Az Európai Unió előnyeinek és hátrányainak számbavételénél a jelenlegi magyar politikai elit mindeddig nem mutatta jelét, hogy a magyar dolgozók szempontjából érdemlegesen viszonyulna az EU-tagságunk kérdéséhez. Akik ma az EU-ból való kilépést sürgetik, mint a “gyarmatosítás” elleni egyetlen megoldást, azok nem teszik fel azokat az alapvető kérdéseket, amelyek a gondolkodó emberekben elemi szinten felmerülnek a kilépés kapcsán. Mi lenne, ha nem lennénk az Európai Unió tagjai? Mi történne az erősen export- és EU-függő magyar gazdasággal abban az esetben, ha megszűnne a vámunió? Mi történne több százezer honfitársunkkal, akik az Unió területén keresnek boldogulást? Ha függetlenedünk az EU-tól, milyen saját erő garantálhatná a függetlenségünket a többi nagyhatalommal szemben?

Másfelől azok, akik ma folyton Brüsszelbe rohannának panasztételre, mint a demokrácia utolsó védőbástyájához, azok nem veszik figyelembe, hogy az Unió maga is demokratikus válságban van. A jövedelmeket egyenlőtlenül átcsoportosító európai gazdasági rendszer, majd a gazdasági válság megszorításokkal való kezelése az EU-tagállamok többségében olyan sérelmekhez vezetett, amelyek tömegtüntetések máig tartó hullámát indították el.

Ezeket a tüntetéseket rendőri fellépéssel oszlatják fel, egyes országokban a demokrácia helyi intézményein átlépve központilag neveztek ki az EU-s megszorító politikákat végrehajtó vezetőket. A demokrácia az EU-ban ugyanúgy botrányos állapotban van, mint nálunk.

Az Európai Unió jelenleg egy olyan politikai és gazdasági válságban van, ami logikus következménye az eddigi működésének. Az EU felépítésében az egységes piac kezdettől elsőbbséget élvez a közös fejlesztési és szociálpolitikai célok fölött. A közös gazdaságpolitika szerkezete arra épül, hogy a központi államok termelőkapacitását növeli, a perifériaállamokat pedig, amelyek közé Magyarország is tartozik, ipartalanítja és felvevőpiaci helyzetbe kényszeríti. Ezzel hosszú távon olyan eladósodást okoz a periférián, amit az Unió ma megszorító intézkedésekkel próbál "megoldani", tovább fokozva az egyenlőtlen elosztásból fakadó problémákat. A felhalmozás hatékonysága érdekében ugyanez a rendszer a munkavállalók érdekképviseletét, az egészségügyet, az oktatást, a szociálpolitikát, a kulturális intézményrendszert a centrumban is leépíti. Jelenleg a gazdaságpolitikai döntések az EU központjában születnek, a társadalompolitikai felelősséget pedig a közös gazdaságpolitika korlátai közé szorult országok kormányaira hárítják az uniós vezetők. Az egyes országok állampolgárai joggal érzik úgy, hogy a demokrácia meglévő eszközei nem garantálják számukra az érdekképviseletet. Az EU jelenlegi, egyenlőtlenséget termelő működését meg kell változtatni. Erre addig nincs esély, amíg az Unión belüli egyenlőtlen felhalmozás kárvallottjai nem szólhatnak bele az uniós politikák alakulásába.

A gazdasági demokráciához elengedhetetlen a centrum és a periféria közti kizsákmányoló viszony megszüntetése. Olyan egységes európai fejlesztéspolitikára van szükség, amely valódi esélyt teremt a periférián is. Ennek eszközei az egységes, fejlesztő iparpolitika, az Európai Központi Bank reformja, a spekulációs tőke áramlásának megállítása és az offshore tilalma. A szociálpolitika uniós szintre emelése ugyancsak elengedhetetlen ahhoz, hogy a centrum felhalmozásának költségeit ne lehessen a periféria társadalmaira terhelni. A gazdasági demokráciának az is feltétele, hogy az EU külső gazdasági szerződéseiről csak részvételi módon lehessen dönteni.

A változáshoz másfelől elengedhetetlen, hogy a gazdasági rendszer alapját ne a tőkés felhalmozás, hanem a társadalom jóléte határozza meg. Ehhez a gazdaságban a társadalmi ellenőrzés alatt álló szövetkezeti szektornak meg kell erősödnie a tőkés vállalatokhoz képest. A politikában pedig a munka képviseletét kell megerősíteni a tőke képviseletéhez képest. Az Európai Alkotmány létrehozásának folyamatát újra kell indítani, és olyan alkotmányt kell írni, ami nem a piac, hanem az emberek érdekét szolgálja.

A 4K! azoknak az európai baloldali pártoknak és mozgalmaknak a szövetségese, amelyek ezekért a célokért harcolnak.

Megbékélést a szomszédságpolitikában.

HOGYAN?

166. Támogatjuk a gazdasági együttműködést a szomszédos államokkal.

A régió országai között elsősorban gazdasági érdekellentét van, a mostani gazdasági modellben egymás ellen versenyzünk a külföldi tőke kegyeiért, és főleg ez táplálja a nacionalizmust. A területi és kulturális problémák ehhez képest másodlagosak.

167. Kijelöljük a területi és kulturális alapú autonómia határait.

A 4K! a határon túli magyar közösségek esetében mind a kulturális, mind a területi autonómiaformákat támogatja.

168. Közös fenntartású dokumentációs, történeti és kulturális intézeteket hozunk létre.

Az intézetek tudományos konferenciák szervezésével, kutatások koordinálásával, többnyelvű tanulmányok publikálásával foglalkoznak. Fenntartásukhoz 50-50%-ban járulnak hozzá az érintett országok.

169. Megteremtjük a kölcsönös jogszabályi hátteret, amely lehetővé teszi a teljes körű kutatást és azok eredményeinek nyilvánosságra hozatalát a szocialista múlt titkosszolgálati dokumentumainak esetében is.

170. Ifjúsági irodákat alapítunk a szomszédos államokkal közösen.

Az ifjúsági irodák feladata német-francia mintára a tömeges diák- és ifjúsági csereprogramok szervezése: egyrészt a fiatal munkavállalók találkozóit szervezik, másrészt az eredeti környezetben történő nyelvtanulást teszik lehetővé helyi családoknál történő elhelyezéssel (ún. interkulturális nyelvtanulás), életkorra való tekintet nélkül.

171. Közös együttműködési területeket jelölünk ki az oktatás és a külpolitika terén. A kisebbségek boldogulását az segíti, ha a megfelelő intézményrendszeren keresztül lehetőségük van a többségi nyelvet mint idegen nyelvet tanulni. A jelenlegi gyakorlat szerint az állam adottnak veszi, hogy minden állampolgár beszéli a többségi nyelvet, ezért nincs rendes oktatás, és a tömbkisebbségek tagjai nem tanulják meg annak az országnak a nyelvét, amelyben élnek.

A határ menti régiókban lehetővé kell tenni, hogy az emberek kölcsönösen megtanulják a szomszéd ország nyelvét. A határ menti településeken megteremtjük a vegyes, például magyar-román osztályok létrehozásának lehetőségét. A nem határ mentén fekvő településeken minden általános- és középiskolai osztály választhat egy testvérosztályt valamelyik szomszédos országból, és az osztályok folyamatosan tartják egymással a kapcsolatot a tanulmányaik teljes ideje alatt.

A már elindított kezdeményezések esetében fel kell gyorsítani az oktatási intézményekbe szánt közös történelemkönyvek bevezetését. Ahol még nincs ilyen gyakorlat, ott haladéktalanul be kell vezetni.

Ösztöndíjakkal támogatásban kell részesíteni az egyetemeken egymás nyelvét oktató szakokat, szakpárokat.

172. Közös természet- és környezetvédelmi programokat indítunk.

MIÉRT?

A trianoni döntés által elszakított magyarság a közös történelem és kultúra révén hozzátartozik a magyar közösséghez. Mivel a magyarságnak ez a része erőszakkal, saját akarata ellenére került a határokon kívülre, Magyarország feladata, hogy segítséget nyújtson a határon túli magyarság érdekképviseletében. Ennek során azonban nem rendelheti alá a határon túli magyarság érdekeit a magyar belpolitikai konfliktusoknak, és a határon túli magyarság politikai érdekképviseletébe belpolitikai érdekekből nem avatkozhat be, amint azt az oligarchapártok a rendszerváltás óta tették. Az MSZP és a Fidesz egyaránt a saját belpolitikai érdekei szerint járt el a kisebbségpolitikában, a szerint hozott létre politikai szövetségeket és függőségeket a határon túli közösségekben.

A korábbi gyakorlat helyett külpolitikánk részét kell, hogy képezze a szorosabb gazdasági és társadalmi együttműködés a környező országokkal. Ennek során figyelembe kell venni azt az alapelvet, miszerint a magyar államnak feladata támogatni a határon túli magyarokat abban, hogy a szülőhelyükön tudjanak boldogulni magyarként. A 4K! új utat kíván nyitni a szomszédságpolitika és a határon túli magyar közösségek vonatkozásában. Ennek az útnak az alapja a régiós országok közt feszülő alapvető érdekellentét meghaladása, ami abból a helyzetből fakad, hogy a kelet-európai országok elitjei egymás ellen versenyeznek a saját országuk munkaerejének a leértékelésében. A 4K! programja a kelet-európai összefogás megteremtése a régió népeinek, és nem a régió elitjeinek az érdekében. A gazdasági összefogás mellett a kulturális ellentétek meghaladására a 4K! a történészszakma által már régóta hangoztatott megoldást javasolja: a kölcsönös szembenézés folyamatának mielőbbi elindítását és politikai síkra emelését. Azt gondoljuk ugyanis, hogy bármifajta hosszú távú autonómiatörekvés csak akkor lehet sikeres, és csak akkor zárhatóak ki a „magyar kártyát” politikai haszonszerzésre használó politikai erők az anyaországban és a szomszédos országokban, ha a fenti folyamatok a kölcsönösség jegyében mielőbb megindulnak. A határon túli magyarság támogatását a régiós szövetségekkel összhangban kell megvalósítani.

A kelet-európai rendszerváltozások óta felnőtt fiatal generációk hiányos vagy éppen egyoldalú történelemtudata, egymás kultúrájának ismeretében tapasztalható hiányosságai, a nyelvismeret mint alapvető kommunikációs eszköz hiánya a régiós elitek versengésre épített politikájából fakad, ezért a kelet-európai összefogás érdekében meg kell haladni.

A 4K! támogatja, hogy a határon túli magyarok könnyített eljárással magyar állampolgárságot kaphassanak. Az ország sorsáról azonban továbbra is azok kell, hogy döntsenek, akik itt élnek, vagy itt éltek és jogállásuk szerint a jövőben várhatóan visszatérnek. Az állami juttatásokban azok kell, hogy részesüljenek, akik itt fizetnek adót. Ha nem Magyarországon élő és nem itt adózó, illetve várhatóan haza később sem térő állampolgárok is dönthetnek az ország sorsáról és kaphatnak állami juttatásokat, az ellentétet szíthat a Magyarországon élő és határon túli magyarok között. Ennek a konfliktusnak a lehetőségét el kell kerülni, mert betetőzné a nemzet trianoni szétszakítását.

A fejlesztéspolitikát összehangoljuk a külpolitikával és a kereskedelempolitikával.

HOGYAN?

173. Más országoknak azzal a céllal nyújtunk fejlesztési támogatásokat, hogy új gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kialakítását készítsük elő.

A jelenlegi gyakorlat szerint Magyarország a nemzetközi fejlesztési támogatások kb. háromnegyedét nemzetközi szervezeteken keresztül adja, és csupán egynegyedét nyújtja kétoldalú egyezmények alapján, közvetlenül az adott országnak. A 4K! célja, hogy a közvetlen támogatásokkal növeljük Magyarország elismertségét az adott területen, és megteremtsük a gazdaság és kereskedelmi kapcsolatok további kiépítésének lehetőségét.

174. A fejlesztésekkel megcélzott országok körét összehangoljuk Magyarország gazdasági-kereskedelmi prioritásaival.

175. A fejlesztések összehangolt előkészítésével, lebonyolításával és utánkövetésével tudatosan építjük Magyarország jelenlétét a támogatott országokban.

A fejlesztési támogatásokat alapos tervezésnek kell megelőznie, és nem alkalmi jelleggel, hanem programszerűen kell tervezni és végrehajtani a fejlesztéseket, hogy a programok hosszú távon is mindkét ország legjobb érdekeit szolgálják.

MIÉRT?

Magyarországon a nemzetközi fejlesztési politika hasznosságát a közvélemény kétkedése fogadja. Ennek oka, hogy a társadalom nincs tájékoztatva a fejlesztési segélyezés hasznosságáról és a benne rejlő lehetőségekről. A tudatosan végiggondolt és végrehajtott fejlesztési politika lehetőséget biztosíthat új kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kiépítésére, a globális folyamatok kárvallottjainak megsegítése pedig önmagában is növeli országunk jó hírét és elismertségét.

Az európai érdekek érvényesítésén keresztül erősítjük Magyarország katonai önrendelkezését.

HOGYAN?

176. Kivonjuk a magyar katonákat minden olyan fegyveres küldetésből, amely nem ENSZ-felhatalmazás alapján született.

A magyar katonák ne vegyenek részt olyan katonai akciókban, amelyek az Egyesült Államok vagy más idegen hatalom érdekeit szolgálják.

177. Ne lehessen létrehozni az Európai Unió és Magyarország érdekeivel ellentétes érdekeket szolgáló katonai bázisokat Magyarország területén.

MIÉRT?

A rendszerváltás egyik legfőbb követelése országunk függetlenségének és külpolitikai önrendelkezésének helyreállítása volt. Az eddigi gyakorlattal szemben a jövőben csak olyan katonai akciókat finanszírozhatunk, amelyek esetében érdemi módon veszünk részt a döntéshozatalban, és amelyek nem esnek Magyarország külpolitikai felelősségkörein kívül, külpolitikai identitásunktól távol.

BIZTONSÁGPOLITIKA – Magasabb közbiztonságot és hatékony védelmet!

Növeljük a közbiztonságot.

HOGYAN?

178. Erősítjük a rendőrség és a lakosság együttműködését.

A lakosságot be kell vonni a közbiztonsági tervek kidolgozásába, véleményezésébe.

179. Összehangoljuk lakosság, a rendőrség, a közösségi rendészet, a

magánbiztonsági cégek és a polgári önszerveződések, például a polgárőrség tevékenységét.

180. Az emberek jogos önvédelméhez szükséges képzéseket, tájékoztatást és eszközöket biztosítunk.

Állampolgári jogon biztosítjuk a jogos védelemhez szükséges eszközök és módszerek használatát tekintettel arra, hogy a lakosság önvédelmi készsége és együttműködése nélkül nem lehet megfelelő közbiztonságot teremteni. A rendőrség feladata, hogy a szakértelmét felhasználva támogatást nyújtson az embereknek a biztonsági kockázatok kivédéséhez.

MIÉRT?

A közbiztonság fenntartása és javítása nem kizárólag a rendőrség feladata. A társadalom minden tagjának, minden szerveződésének a tőle elvárható mértékben hozzá kell járulnia a közbiztonság megfelelő szintjének biztosításához. A 4K! célként tűzi ki a közbiztonság szintjének érzékelhető javítását, és ehhez fontos eszköznek tekinti a civilek önvédelmi készségének javítását, a civilek és a rendvédelemre szakosodott szervezetek közötti együttműködés kiszélesítését és összehangolását.

Önálló, egységes magyar biztonsági stratégiát dolgozunk ki, hogy a szövetségi együttműködések mellett is megőrizzük az önállóságunkat és függetlenségünket.

HOGYAN?

181. Pontos helyzetértékelést készítünk Magyarország biztonsági érdekeinek és kihívásainak felmérésével.

182. Számba vesszük a szövetségi és nemzetközi együttműködéseket, jogokat és kötelezettségeket.

183. Meghatározzuk a biztonsági kihívások megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó célokat, eszközöket és módszereket.

184. Meghatározzuk a biztonsági kihívások megelőzését és kezelését végző

biztonsági, azaz katonai, rendőri, nemzetbiztonsági, tűz- és katasztrófavédelmi, vám- és pénzügyőri és büntetés-végrehajtási szervezeteket.

MIÉRT?

Az egész országot érintő biztonsági stratégia kidolgozása több éves tervezési munkát igényel. Magyarországnak kész tervvel kell rendelkeznie, hogy önállóan is gondoskodni tudjon az ország védelméről és az emberek biztonságáról. Az egységes, átfogó biztonsági szemlélet a rendszerváltás óta nem volt jellemző, pedig ezzel a rendszerszemlélettel lehet megvalósítani a leghatékonyabb biztonsági szolgáltatást a társadalom valamennyi érintettje részére. Egységes biztonságszervezéssel, irányítással és működtetéssel lehet elérni, hogy a biztonsági szervezetek a legjobban tudjanak együttműködni és a működésük a lehető leggazdaságosabb legyen.

Védelmi minisztériumot hozunk létre az összes honvédelmi és rendvédelmi szervezet központi irányítására.

HOGYAN?

185. Magyarország biztonsági stratégiájának megfelelően újratervezzük a honvédelmi és rendvédelmi szervek működését és irányítását.

186. Megszüntetjük a biztonsági szervezetek közötti párhuzamosságokat és átfedéseket, hogy a szervezeteknek ne kelljen egymással versenyezniük a feladatokért és a forrásokért.

187. Csökkentjük a vezetési szintek számát, a védelemigazgatásban a függőleges helyett a vízszintes, azaz feladatalapú felosztást állítjuk középpontba.

188. A minisztérium irányítása alatt létrehozzuk a biztonsági veszélyhelyzet-kezelő központot.

A központ feladata egyrészt az operatív intézkedések irányítása veszélyhelyzetek esetén, másrészt a kormány, az országgyűlés és a köztársasági elnök tájékoztatása. Ez a központ biztosítja a kapcsolódást a honvédelmi és rendvédelmi szervezetek ügyeleteihez, és közös nemzetbiztonsági adatbázissal illetve tudástárral rendelkezik. A védelmi rendszer szereplői ezzel a módszerrel tudnak a leggyorsabban és leghatékonyabban együttműködni az operatív területen is.

189. A minisztérium irányítása alatt létrehozzuk a kritikus infrastruktúra biztonságát felügyelő központot.

Az új biztonsági kockázatok egyik következménye lehet a kritikus infrastruktúrák elleni támadás, amely jelentős tömegeket és az emberi élethez kapcsolódó alapvető szolgáltatásokat érint. Ilyen szolgáltatások a vízellátás, az energiaellátás, a távközlés, az informatika, a közlekedés, az egészségügyi ellátó hálózatok és intézmények, az államigazgatási és közigazgatási szolgáltató intézmények, és a pénzügyi-gazdasági

szolgáltató intézmények. A központ felügyeleti, koordináló, ajánló és támogató szerepet tölt be.

190. A védelmi minisztérium és a biztonsági szervezetek minden területét átfogó

belső ellenőrzési rendszert hozunk létre a védelmi miniszter közvetlen irányítása alatt.

191. A védelmi minisztérium és a biztonsági szervezetek külső ellenőrzését az országgyűlés szakbizottságai látják el, jogszabályokban rögzített

jogosítványokkal.

MIÉRT?

A negyedik magyar köztársaság nemzetközi és belföldi biztonsági kihívásai, kockázatai és veszélyei, valamint biztonsági-védelmi költségvetési lehetőségei minél egyszerűbb, átláthatóbb és gazdaságosabb védelemigazgatás létrehozását teszik szükségessé. Az elmúlt évtizedek megcsontosodott irányítási, szervezési megoldásai elavultak. A 21. századi biztonsági kihívások újszerű, feladat- és célorientált megoldásokat igényelnek.

Egységes szerkezetű oktatási-, képzési- és életpályamodellt hozunk létre a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára.

HOGYAN?

192. Új, minden hon- és rendvédelmi dolgozóra vonatkozó, egységes szolgálati

törvényt alkotunk a kiszámítható illetményrendszerről, a kedvezményekről, és az átlátható előmeneteli feltételekről.

A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók többletkötelezettségeit és alapjogaik korlátozását figyelembe kell venni az illetményrendszer és a kedvezmények kialakításánál. A képzett szakemberek megtartása hosszú távon csak megfelelő anyagi és erkölcsi megbecsülés mellett lehetséges. Ennek a rendszernek teljesítményre és újabb ismeretek elsajátítására is ösztönöznie kell, ami garantálja a biztonságiszakember-képzés fenntartását és fejlesztését. A szolgálatban eltöltött időtartamnak meghatározó szerepet kell betölteni a jövedelemben, ezzel megelőzve az idő előtti pályaelhagyásokat és nyugdíjba menetelt. Az egységes szolgálati törvényben szabályozzuk a nyugdíj feltételeit is.

193. A biztonsági stratégia alapján felülvizsgáljuk a honvédelmi és rendvédelmi képzést.

Az egységesebb szemléletű és szerkezetű képzéshez azokból a jelenlegi és jövőbeli feladatokból kell kiindulnunk, amelyeket a bel- és külföldi biztonsági kihívások, kockázatok és veszélyek szülnek.

194. A felsőfokú, illetve egyetemi biztonságiszakember-képzés megalapozása érdekében összehangoljuk a középfokú képzést a felsőfokú képzéssel.

195. A biztonsági szakemberek képzését felsőfokon továbbfejlesztjük, hangsúlyt fektetve a tudományos képzésre és a kutatómunkára is.

A védelmi-biztonsági szektor társadalmi rangját biztosítja az is, ha a szakemberek képzésében fenntartjuk és megerősítjük az évtizedes nemzetközi hírnevet is kiérdemelt, önálló felsőfokú képzést, különös tekintettel a Xxxxxx Xxxxxx Nemzetvédelmi Egyetemre és a Rendőrtiszti Főiskolára.

196. Szervezetten hasznosítjuk a biztonsági szakemberek ismereteit, tapasztalatait a szolgálatok hatékonyabb működésének elősegítésére.

A nyugdíjas biztonsági szakembereket bevonjuk a fiatal állomány kiképzésébe, az operatív műveletek mentorálásába, a korszerűsítések hatásvizsgálatainak végrehajtásába, és a biztonsági megoldások kidolgozásába és véleményezésébe.

197. Megszüntetjük a Magyar Rendvédelmi Kart.

A Magyar Rendvédelmi Kar egy felülről létrehozott érdekképviseleti testület, amibe kötelező belépni a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak.

198. Megteremtjük a lehetőséget az önszerveződő érdekképviseletet jelentő szakszervezetek újraszervezésére.

199. Koncepciót dolgozunk ki a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók iránti szolidaritás és bizalom erősítésére.

Tudatosítani kell a társadalom tagjaiban, hogy a biztonsági szakemberek olyan mindennapos, speciális veszélyek és kockázatok mellett végzik hivatásszerűen a munkájukat, amely alkalmanként életveszéllyel is jár, eltérően más polgári foglalkozásoktól. A feladataik gyakran megkövetelik, hogy munkaidőre, szabadságra, családdal együtt töltött időre, ünnepekre, pszichés terhelésekre való tekintet nélkül dolgozzanak.

MIÉRT?

Magyarország biztonságát és védelmét olyan embertársaink biztosítják, akik alapjogaik jelentős korlátozása mellett jelentős kockázatot vállalnak mások érdekében. Ennek gyakran része az életük kockáztatása is. Emiatt kiemelten fontos ezeknek az embereknek a kiválasztása, felkészítése, képzése és továbbképzése, a napi munkájuk és életük megszervezése, különös tekintettel a kiszámítható életpályára. A kiszámítható életpálya része az előmenetel, a jövedelemviszonyok, a kedvezmények, és megváltozott egészségi állapot esetén a kiszámítható és garantált lehetőségek biztosítása. Ezeket a szakembereket legalább olyan társadalmi törődéssel kell kezelni, mint a társadalmi munkamegosztás más résztvevőit. Ez jelenleg még nincs biztosítva.

Felülvizsgáljuk a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók leszerelését, szakmai és anyagi ellehetetlenítését.

HOGYAN?

200. Hatályon kívül helyezzük a honvédelmi és rendvédelmi dolgozókat érintő visszamenőleges törvénykezés minden rendelkezését.

201. Felülvizsgáljuk a kedvezményes nyugdíjazás rendszerét és a szolgálati nyugdíjasok státuszát.

202. Megszüntetjük a szolgálati járandóság és a nyugdíjak 16%-os személyi jövedelemadóját.

203. Felülvizsgáljuk, és amennyiben lehetséges, visszaállítjuk a közlekedési, egészségügyi, üdülési és egyéb jogos kedvezményeket.

204. Hatályon kívül helyezzük a semmiségi törvényt.

A kétharmados parlamenti többség által elfogadott törvény semmisnek nyilvánította azokat a bírósági ítéleteket, amelyek a tüntetők bűnösségét a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett hivatalos személy elleni erőszakban, garázdaságban, vagy rongálásban mondták ki úgy, hogy a tényállást kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozták. A bíróságot kötelezték arra, hogy legkésőbb 2011. október 23-ig a saját ítéleteit nyilvánítsa semmisnek.

205. A dolgozók munkájával járó terhelés és kockázat figyelembevételével differenciált kedvezményrendszert alakítunk ki.

MIÉRT?

A 4K! ismeri és elismeri azt a társadalmi igényt, hogy a hon- és rendvédelmi dolgozóknak a munkájukkal járó terhelés és kockázat alapján különböző szintű kedvezmények járjanak. A minden dolgozóra (a telefonközpontosra éppúgy, mint a tűzoltóra) egységesen érvényes kedvezményeket ezért nem tartjuk indokoltnak, és egy differenciált kedvezményeken alapuló, igazságos rendszert akarunk létrehozni.

A honvédelmi és rendvédelmi dolgozókat jelentős igazságtalanság érte a szerzett jogaik egyoldalúan eldöntött elvételével. A szolgálati nyugdíjat a Fidesz-kormány szolgálati járandósággá alakította át, amelyet 16%-os személyi jövedelemadóval terheltek meg. Ezek a szakemberek a munkaidejüket egyenlőtlenül, sokszor igen szélsőséges körülmények között töltötték, többségüknek ettől megromlott az egészsége és életminősége is. Ezért szükség van a dolgozókat hátrányosan érintő rendelkezések független felülvizsgálatára, és amennyiben lehetséges, a kedvezmények, nyugdíjak visszaállítására.

A biztonságpolitikai szempontokat tudatosan érvényesítjük az állam működésének minden területén.

HOGYAN?

206. A nemzetbiztonsági szempontból szükséges információszerzést, annak

feldolgozását és hasznosítását az állam politikai, biztonságpolitikai, gazdasági,

pénzügyi, tudományos és egyéb döntéshozatali folyamatainak szerves részévé tesszük.

A jövőnket lényegesen meghatározza nemzetközi érdekérvényesítési képességünk, melynek biztosításában a nemzeti hírszerzésünk fontos szerepet játszik. Nincs reális magyar jövőkép megfelelő szintű (nemzet)biztonság, azaz hatékony és meghatározó titkosszolgálati tevékenység és az ezt meghatározó tudatos nemzetbiztonsági személet és gondolkodásmód nélkül. A nemzetbiztonság érdekérvényesítő funkciójának alapja a szervezettebb, tudatosabb, program alapú együttműködés a politikai, társadalmi, gazdasági, tudományos és egyéb területekkel. Ennek keretében ki kell választani minden minisztérium, főhatóság, közigazgatási egység és a kapcsolódó gazdasági intézmények, egyetemek, MTA stb. programjaiból a védelemben és az érdekérvényesítésben titkosszolgálati közreműködést igénylő programpontokat. Ezek elemzésével lehet elkészíteni a nemzetbiztonsági szolgálatok rövid, közép és hosszú távú részprogramjait, amelyek segítik Magyarország stratégiai céljainak elérését. A nemzetbiztonsági szolgálatok ilyen jellegű hasznosítását az átláthatóságot szem előtt tartva kommunikálni kell a társadalom felé. Ezzel a szemlélettel csökkenthetjük a globalizációs, biztonságpolitikai, politikai, társadalmi, gazdasági kockázatok hatását és hatékonyabbá tesszük az ország érdekeinek érvényesítését.

207. Nemzetbiztonsági adat- és tudásbázist hozunk létre az összes biztonsági szervezet közreműködésével.

A biztonsági szervezetek a döntés-előkészítésre is alkalmas adatbázishoz kapcsolódva a jelenleginél gyorsabban és eredményesebben tudnak együttműködni mind a napi operatív működés, mind a válság- és veszélyhelyzetekre felkészítő stratégiai szintű tervezés során.

208. Központi állami szervezetet hozunk létre az összes magyar államigazgatási és közigazgatási szervezet teljes adat- és információvédelmének ellátására.

209. Rendszeres kommunikációval bővítjük az emberek ismereteit a biztonsági szervezetek tevékenységéről és stratégiai céljairól.

MIÉRT?

A többpólusúvá váló világrendben a régi biztonságpolitikai kihívások mellett újak jelennek meg, melyek kiszámíthatatlanabbak és más típusú védelmi képességeket igényelnek, mint az előző történelmi időszakokban. A megváltozott biztonságpolitikai kihívások mind nagyobb része tartozik a rendvédelmi és ezen belül kiemelten a nemzetbiztonsági szolgálatok illetékességi körébe. A fenti szempontok okán paradigmaváltásra, a jövőképünkhöz jobban igazodó, tudatos biztonsági szemléletre és gyakorlatra van szükség.

A titkosszolgálatok azonban nem válhatnak a pártpolitika eszközeivé. A nemzetbiztonsági szervezetek működésének nyilvánossága a tevékenységük jellegéből adódóan nehezen biztosítható, mivel csökkentené annak hatékonyságát. Az állampolgári ellenőrzés lehetőségét ezért úgy lehet megteremteni, ha egy országgyűlési bizottság felügyeli a nemzetbiztonsági szervezetek működését.

Az egységesített és összevont adatbázis csökkenti annak esélyét, hogy egy biztonsági szervezet a feladata ellátásához szükséges, de másik biztonsági szervezetnél meglévő információhoz nem, vagy csak késedelmesen jut hozzá. Az érzékeny adatok védelme a rendelkezésre állás, a bizalmasság, a sértetlenség és a hitelesség szempontjai szerint központilag hatékonyabban és gazdaságosabban oldható meg.

Megerősítjük az önkéntes haderőt.

HOGYAN?

210. A szervezeti, katonai tervezési és pénzügyi háttér biztosításával megteremtjük a tömeges önkéntesség feltételeit.

211. Alapkiképzést, évenkénti gyakorlatot, és továbbképzést biztosítunk az önkénteseknek.

Az önkénteseknek a rendelkezésre állásért és a szolgálatért biztosítjuk a megfelelő illetményt és juttatásokat.

MIÉRT?

A 4K! fontosnak tartja, hogy elegendő számú állampolgára legyen megfelelően felkészítve a haza védelmére. A professzionális hadsereg támogatására a sorállomány helyett az önkéntesség intézményét tartjuk megfelelőnek. Az önkéntesek motiváltsága és megbízhatósága lényegesen hatékonyabbá teszi a képzést, mint a kényszeren alapuló sorállomány.

Az önkéntesek civil szakmai életben szerzett tapasztalatait a hadsereg fel tudja használni, az önkéntesek számára pedig a továbbképzések a civil munkakörben is felhasználható ismereteket adnak.

A tömeges önkéntesség feltételeinek megteremtésével a 4K! lehetőséget ad minden, hazájáért felelősséget érző, katonai szolgálatra alkalmas, de a katonai pályát hivatásul választani nem kívánó magyar állampolgár számára arra, hogy civil élete és munkája megtartása mellett rendszeres honvédelmi képzésben részesüljön. Ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy vész esetén hatékonyan és szakszerűen bekapcsolódhassanak az ország védelmébe.

MEZŐGAZDASÁG – Nagybirtokok helyett szövetkezeteket és vidékfejlesztést!

Megszüntetjük a szélsőségeket a magyarországi földtulajdonlásban és a birtokszerkezetben: megszüntetjük a túl nagy földbirtokok egy kézben történő koncentrációját, a túl kicsi földterületek egybevonását viszont segítjük.

HOGYAN?

212. Korlátozzuk a földtulajdon méretét.

Egy személy legfeljebb 1000 hektárnyi területet birtokolhat vagy bérelhet. Öröklés esetén az állam az 1000 hektár feletti részt kötelezően megvásárolja. A családi gazdaság és a család fogalmába csak a házastársak, élettársak, és közvetlen leszármazottaik tartoznak bele. 18 év alatti gyermek nem lehet a családi gazdaság gazdálkodási alanya.

213. Az állami tulajdonú, bérbe adott földekre is kiterjesztjük a birtokméret korlátozását.

A bérbe adott állami földek jelenleg kevés ember kezében koncentrálódnak, ezért az 1000 hektáros mérethatárt ezekre a földbirtokokra is kiterjesztjük. Az így felszabaduló földek egy részét az állam az önkormányzatok használatába adja szövetkezetek létrehozása céljából, a többi részét pedig új, nyílt pályáztatással adja bérbe. A bérbeadás maximális időtartama a szövetkezetek kivételével 10 év.

214. Új támogatási rendszert dolgozunk ki, amely a megfelelő birtokméret kialakítására ösztönöz.

A megfelelő birtokméret nagysága a termelési ágazattól, növény- és állatfajtól, földrajzi helytől függ. A terület alapú támogatást csak saját földtulajdon és magánszemélytől bérelt földtulajdon esetén lehet igénybe venni. Az államtól bérelt terület esetében terület alapú támogatás nem vehető igénybe, mivel az állami földbérleti díjak nem érik el a piaci bérleti díjak szintjét. A terület alapú támogatás nagyságát a tulajdonolt földbirtok méretével fordított arányban kell felosztani: minél nagyobb a földterület, arányaiban annál kevesebb támogatás adható. Ezzel segíthetjük azokat a gazdálkodókat, akik versenyhátrányban vannak a korábban kialakult és létrejött nagy földtulajdonosokkal szemben.

A terület nagysága alapján az alábbi, sávos támogatási rendszert vezetjük be. Szántóföldi növénytermesztés esetén:

- 0 - 500 hektár: 100 %-os terület alapú támogatás

- 500 - 750 hektár: 80 %-os terület alapú támogatás

- 750 - 1000 hektár: 60 %-os terület alapú támogatás

- 1000 hektár fölött: 0 %-os terület alapú támogatás Kertészet esetén:

- 0 - 50 hektár: 100 %-os terület alapú támogatás

- 50 - 75 hektár: 80 %-os terület alapú támogatás

- 75 - 100 hektár: 60 %-os terület alapú támogatás

- 100 hektár fölött: 0 %-os terület alapú támogatás

Szőlő és gyümölcsös esetén:

- 0 - 20 hektár: 100 %-os terület alapú támogatás

- 20 - 50 hektár: 80 %-os terület alapú támogatás

- 50 - 100 hektár: 60 %-os terület alapú támogatás

- 100 hektár fölött: 0 %-os terület alapú támogatás

Az új támogatási rendszer sávos, vagyis a terület alapú támogatás feltüntetett százalékos értéke a területnek csak arra a részére vonatkozik, amelyik az adott sávba esik.

A terület alapú támogatás arányos csökkentése nem érinti a 2014 után önkéntes alapon létrejövő szövetkezeteket, amelyek területi korlát nélkül megkaphatják a támogatás 100 %-át. A gazdák a meglévő területeiket bármikor feloszthatják szántóföldi és kertészeti tevékenységre. A kedvezőtlen adottságú, de még művelésbe vont területeket a terület aranykorona (AK) értéke alapján kell támogatni. A 18 AK alatti területek tulajdonosai a mindenkori terület alapú támogatás 120 százalékára adhatnak be pályázatot, illetve nyerhetnek el többlettámogatást, így segítve a jövedelmező gazdálkodást az adott területen.

215. Feltárjuk a földtulajdonosi viszonyokat: az egy tulajdonosi körhöz tartozó birtokokat egy földbirtokként kell kezelni.

Ehhez összekapcsoljuk a földhivatalok és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal nyilvántartását.

216. Egyszerűsítjük a tulajdonformákat: az őstermelő és egyéni gazdálkodó formák közül egy személy csak egy tulajdonformát választhat.

Ugyanaz a személy nem lehet őstermelő és egyéni gazdálkodó is egyben. Megszüntetjük a különböző tulajdonosi minőségek közötti átszámlázást és az ezzel együtt járó adóelkerülést.

217. Az állam felvásárolja a 2 hektár alatti egybefüggő területeket.

A földek aranykorona értéke alapján az állam ajánlatot tesz a sok kisparcellás földtulajdonos felé. Az ajánlattétel piaci áron történik. A vásárlás révén a földtulajdonban gazdaságos birtokméretet alakulhat ki. A sok kistulajdonos reális áron válhat meg kis területű vagy parcellájú tulajdonától. Az állam földvásárlásával további cél a foglalkoztatás növelése szövetkezetek létrehozásával. Ha ez nem valósítható meg, az állam a megvásárolt földeket gazdálkodóknak bérbe adja.

MIÉRT?

A mai magyar mezőgazdaság jelen tulajdonszerkezetében egyszerre nagybirtokkoncentrált és szétaprózódott. Magyarországon kb. 2,3 millió földtulajdonos tulajdonában van 5,6 millió

hektár földterület. Ez a birtokszerkezet csökkenti a hatékonyságot, a kényszerű bérleti díjak pedig rontják a mezőgazdaság jövedelmezőségét.

A szétaprózódott tulajdoni szerkezet nem alkalmas arra, hogy azon versenyképes mezőgazdasági termelés folyjon, ezért a mai tulajdonméretet változtatni kell. A kisbirtokok esetében a föld további koncentrációjára van szükség, ugyanakkor az egy tulajdonosnál koncentrálódó túlzott birtokméretet és a további koncentrációt meg kell akadályozni, hogy a magyar mezőgazdaságot ne néhány földtulajdonos gazdálkodása határozza meg. A túl nagy méretű, 1000 hektár feletti birtokok jövőbeni visszaszorítása a tulajdonszerzési korlát beépítésével és a terület alapú támogatás rendszerének fordítottan arányossá tételével valósítható meg.

A 4K! csak az önkéntes alapon létrejövő birtokkoncentrációt támogatja, amelynél sem a méret, sem a támogatási korlát nem érvényesül. Az önkéntes szövetkezetek korlátmentessége elősegíti, hogy elterjedjenek a technológia- és a kutatásigényes gazdálkodási formák, például a vetőmag-előállítás és a fajtanemesítés.

Támogatjuk a 35 év alatti gazdálkodók földszerzését 10 hektáros birtokméretig.

HOGYAN?

218. Kamattámogatott és kamatmentes hitelkonstrukciókat nyújtunk.

Az állam a cégeknek adott, vissza nem térítendő támogatások helyett támogatott hitelek nyújt a gazdaság fejlesztésére.

219. Feltételrendszert alakítunk ki a támogatások visszafizetésére, amely figyelembe veszi a gazdálkodó tevékenységének hatásait.

A helyi közösséget, gazdaságot, infrastruktúrát és környezetet pozitívan érintő hatások, például a munkahelyteremtés, a biológia sokszínűség és a talajtermékenység javítása, a vízgazdálkodás fejlesztése csökkenthetik a visszafizetendő hitel összegét. Ehhez konkrét, mérhető feltételrendszert alakítunk ki.

MIÉRT?

A vidék elöregedését meggátolhatja, és megtartó képességét növelheti, ha az állam segíti a 35 év alatti fiatalok gazdálkodását és termőföldhöz jutását. A vidéki fiatalok elvándorlása csökken, miután helyben találnak munkát, és hozzájárulhatnak a mezőgazdaság fejlődéséhez. A 10 hektár nagyságú területek a kertészkedést és a munkaigényes tevékenységek kialakulását segítik elő.

Támogatjuk az önkéntes alapú termelőszövetkezetek létrehozását.

HOGYAN?

220. Egyszerűsítjük a szövetkezetek létrehozását a jogi és bürokratikus akadályok lebontásával.

Garanciát kell nyújtani a belépő tagok számára, hogy a vagyonuk továbbra is önálló, saját vagyon marad. El kell oszlatni a kötelező téeszesítés rossz emlékeit.

221. Kedvezményes állami hiteleket nyújtunk a szövetkezetek számára.

A szövetkezetek, üzleti tervük elbírálása után ugyanolyan kedvezményes állami hitelekre jogosultak, mint a fejlesztésre kijelölt stratégiai ágak szereplői. A termelőszövetkezeteknek különösen a gépvásárláshoz és az infrastruktúrafejlesztéshez van szükségük tőkére.

222. A szövetkezetek elsőbbséget élveznek az állami földek bérbeadására meghirdetett pályázatokon.

223. A szövetkezet létrehozásához legalább 5 tulajdonosnak kell összeállnia.

224. Támogatjuk a szövetkezeti egyesüléseket, amelyek az értékesítés, feldolgozás, tárolás vagy vízgazdálkodás területén jöhetnek létre.

Sok esetben egy-egy szövetkezet tőkeereje, gazdasági súlya nem elégséges a termelést segítő tevékenységek létrehozására, működtetésére. Ilyen esetekben a szövetkezeti egyesülés jelenti a megoldást.

MIÉRT?

A versenyképes és hatékony mezőgazdasági termelés megteremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy a gazdálkodók a termelési tényezők intenzívebb kihasználása, az értékesítési pozícióik erősítése és a munkák koncentrált megszervezése érdekében összefogjanak. Ezt a célt szolgálja a szövetkezetek létrehozása. Az egyéni gazdálkodók tőkeerejének, eszközeinek, tudásának közös felhasználása csökkenti a költségeket és jövedelmezőbb termelést tesz lehetővé.

Szövetkezeteket hozunk létre az állami és önkormányzati tulajdonú földek műveléséhez, munkahelyteremtési céllal.

HOGYAN?

225. Az állam a kisméretű földek felvásárlásával létrejövő birtokokat felajánlja a helyi önkormányzatoknak, amelyek létrehozzák a szövetkezeteket.

A szövetkezetek célja elsősorban a vidéki munkanélküliség csökkentése és a valódi, értékteremtő gazdálkodás megteremtése a kényszerű közfoglalkoztatás helyett.

226. A szövetkezetek tevékenységük megkezdéséhez, álló- és forgóeszköz vásárlásaikhoz államilag támogatott, kedvezményes hitelt vehetnek igénybe.

227. A munkahelyteremtés érdekében a termelőszövetkezeteknek a terület adottságaihoz igazodóan, elsősorban munkaintenzív ágazatokban kell

működniük (kertészkedés, gyümölcstermesztés, állattenyésztés, biogazdálkodás stb.).

228. Az állam feladata a megfelelő szakmai segítség biztosítása a szövetkezetek számára.

A meglévő falugazdászi és szaktanácsadói hálózatot továbbfejlesztjük, és fokozottan bekapcsoljuk a fiatal agrárértelmiséget a szövetkezetek munkájába.

MIÉRT?

Az értelmes és értékteremtő munka és munkalehetőség biztosítása megakadályozhatja a vidék és a falvak fokozatos elnéptelenedését, humán és gazdasági infrastruktúrájának leépülését. A segélyek és a kényszerű közmunka helyett a mezőgazdasági-gazdálkodási tevékenység a termelőszövetkezetek létrejöttével jelentős segítséget nyújthat abban, hogy a vidéki tartós munkanélkülieknek végre munkahelyeket teremtsen, és számukra megélhetést biztosítson, hogy ne kelljen elhagyniuk az otthonukat a munkahelyek hiánya miatt. A falvak értelmiségi rétegét gyarapíthatja a mezőgazdasági szakértelmiség, akik a szövetkezetekben szakmai-vezetői munkakört tölthetnek be.

Több lábon álló mezőgazdaságot hozunk létre, ami magába foglalja a termelést, a feldolgozást és az értékesítést.

HOGYAN?

229. A helyi termékeket feldolgozó gazdálkodóknak támogatást nyújtunk állami és európai uniós forrásokból.

A helyi feldolgozás munkahelyeket teremt, és magasabb feldolgozottságú, ezáltal többletértékkel bíró terméket hoz létre.

230. Támogatjuk a termelők által közösen létrehozott és tulajdonolt helyi termelő, feldolgozó és értékesítő szövetkezeteket.

231. Erősítjük a helyi piacokat, és országos kereskedelmi hálózatot hozunk létre a hazai termények és termékek értékesítésére.

A mezőgazdasági termékek kereskedelmi hálózatát az önkormányzatokkal együttműködve, azok tulajdonában vagy kezelésében lévő üzletekben lehet kiépíteni. A helyi szövetkezetek által termelt áruknak helyi értékesítési pontot jelentenek ezek az üzletek.

Az önkormányzatoknak fel kell mérniük a területükön található piacokat, az államnak pedig pályázati lehetőséget kell biztosítania, hogy az önkormányzatok minden 10 000 lakos után támogatást kapjanak újabb piacok, vásárcsarnokok kialakítására. A piacokon a termékek 70 %-ának helyben, illetve belföldön termesztett terméknek kell lennie.

232. Támogatjuk a termelők és a fogyasztók közvetlen kapcsolatát elősegítő alternatív értékesítési rendszereket.

A „dobozrendszeren” és egyéb, alternatív értékesítési rendszereken keresztül a gazdák közvetlenül a fogyasztóhoz juttatják el a terményeiket, termékeiket. Mivel ezek a csatornák csak kis távolságon belül működnek gazdaságosan, ezért a szállítás

kisebb környezeti terheléssel jár. Az ilyen rendszerek erősítik a termelő és a fogyasztó valamint a vidék és a város kapcsolatát is. Az új eljárásokat meg kell ismertetni a termelőkkel és a fogyasztókkal, az elterjesztésüket pedig a szükséges jogi környezet megteremtésével is segíteni kell.

233. Ösztönözzük az alternatív termelési rendszerek elterjedését.

A hagyományos mezőgazdasági termelés és gazdálkodás mellett támogatni kell mindazokat az eljárásokat (városi kertek, permakultúra, fokgazdálkodás, sokszínű biogazdálkodás, stb.), melyek a természeti erőforrások hatékonyabb és kíméletesebb hasznosítását teszik lehetővé a környezet megóvása és a keletkező anyagok visszaforgatása mellett.

MIÉRT?

Csak a mezőgazdaság nem lehet a vidék megtartó képességének egyetlen felelőse és eszköze a 21. században. A fejlett gazdaságokban a mezőgazdaság több lábon álló, ami azt jelenti, hogy a nyersanyagtermeléstől a végtermék előállításig valamennyi vertikumot magában foglal. A vidék megtartó képessége csak akkor biztosítható, ha a mezőgazdaság nem csak a szűken vett nyersanyagtermelést, hanem a helyi feldolgozást, belső piacokra történő értékesítést, továbbá a vidéki turizmus fejlesztését is magában foglalja.

A gazdálkodás jövedelemtermelő tevékenysége mellett kiemelten kell kezelni a természeti környezet megóvását. A gazdálkodás és fenntarthatóság szimbiózisának megteremtéséhez új eljárások és módszerek bevonására van szükség. A természeti környezet nem csak gazdálkodási terep, hanem mindannyiunk élőhelye is.

Versenyképessé tesszük az állattenyésztést.

HOGYAN?

234. Megkönnyítjük az állattenyésztéssel foglalkozó egyéni gazdálkodók és gazdasági társaságok földhöz jutását.

Az állattenyésztés költségeinek túlnyomó részét a takarmányigény adja. A versenyképes állattenyésztésnek feltétele a gazdálkodók kezelésében lévő takarmányt biztosító földterület. A tenyésztett állatok fajtájától és a gazdálkodás típusától függően eltérő méretű birtokok kialakítását támogatjuk.

235. Kedvezményes hitelekkel megteremtjük, illetve célzottan megerősítjük a magyar termelők közös tulajdonában álló és a több lábon állást segítő feldolgozóipart.

A sikeres állattenyésztés egyik kulcsa a gazdálkodók tulajdonában lévő feldolgozóipar, mely több termelő összefogásával érheti el a gazdaságos üzemméretet, jelentősen növelve az egyes termelők árbevételét, és nagyobb piaci súlyuk révén csökkentve a kiszolgáltatottságukat.

236. Aktív diplomáciával és külföldi marketinggel, továbbá a hazai áruházláncok bevonásával növeljük a hazai állattenyésztés piacát külföldön és belföldön.

MIÉRT?

A mezőgazdaságon belül az állattenyésztés a rendszerváltás nagy vesztese. Állatállományunk drasztikusan lecsökkent, az infrastruktúra nagy része lepusztult. Ezzel rengeteg munkahely szűnt meg, a mezőgazdaságunk egyoldalúvá és kiszolgáltatottá vált. Ez hosszú távon sem gazdasági, sem környezeti szempontból nem fenntartható. Az állattenyésztés talpra állítása a mezőgazdaság egyik kiemelt feladata.

Megszervezzük a szakmai háttértámogatást nyújtó, egységes intézményrendszert, és fejlesztjük a képzési rendszert.

HOGYAN?

237. Az agrárminisztérium irányítása alatt szakmai, termelői szövetségeket hozunk létre minden mezőgazdasági ágazatban, területen.

A termeléshez kapcsolódó problémákat valós szakmaisággal bíró szövetségek (például a kertészeti, a szántóföldi növénytermesztési, az állattenyésztési, a halászati, a méhészeti, stb.) bevonásával kell megoldani. Az uniós források felhasználásához stratégiai irányokat kell meghatároznia a minisztériumnak a különböző ágazatok, szakmacsoportok álláspontja és a hazai adottságok figyelembevétele mellett.

238. Az agrárkamara tevékenységét és működését elválasztjuk a politikától.

Mivel a kamara bevételét alapvetően a kamarai tagok biztosítják, működése csak szakmai alapon képzelhető el. Szükségesnek tartjuk a kamara szervezeti megújítását, tevékenységének és működésének szakmai átalakítását.

239. Fejlesztjük a középfokú mezőgazdasági szakképzést.

Jelenleg agrármérnökökből túlképzés van, a középfokú végzettségű szakemberek viszont hiányoznak a mezőgazdaságból. A jól működő, szakmai alapokon nyugvó gazdálkodáshoz szükség van a mezőgazdasági szakképzés fejlesztésére.

240. Kötelező továbbképzéseket indítunk a mezőgazdasági termelés területén dolgozók számára az agrárkamara irányítása alatt.

MIÉRT?

A modern mezőgazdaság magas szintű, naprakész tudást igényel, mely a gyakorlatban csak akkor szerezhető meg, ha az ágazatot támogató háttérintézmények szakmai felkészültsége kiemelkedő, és ez a tudásbázis a gazdálkodók szolgálatába állítható, a munkájuk segítésére szolgál. A szakmai háttértámogatást nyújtó szervezeteknek, intézményeknek képzésekkel, folyamatos információátadással kell segíteniük a gazdálkodókat a legújabb ismeretek elsajátításában, a gazdálkodási innovációban.

Elősegítjük a hitelezést a mezőgazdaság tőkeszükségletének biztosításához és az eszközfejlesztéshez.

HOGYAN?

241. Állami kamattámogatást nyújtunk gazdálkodónként 50 hektáros területig.

A piaci kamat 50 %-át az állam átvállalja 20 millió forint hitelösszegig.

242. A nagy projektektől a kis és közepes méretű területen gazdálkodókhoz csoportosítjuk át a fejlesztési forrásokat.

MIÉRT?

A mezőgazdaság alacsony megtérülése mellett a termelők önerőből nehezen végzik el a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez szükséges beruházásokat. A mezőgazdaság termelőeszköz- és forgóeszköz-szükségletének biztosítása, a földeken végzett eszközbefektetések, zöldítések, az öntözőrendszerek kialakítása mind jelentős tőkebefektetést igényelnek. A kívánatos területnagyság mellett ezért az államnak kamattámogatással kell segítenie mindazokat a gazdálkodókat, akik a gazdálkodásukat eszközvásárlással, a földminőség vagy az infrastruktúra javításával fejleszteni szeretnék. Mindezek a fejlesztések az egyén gyarapodása mellett a hazai vagyon gyarapítását, a földvagyon értékesebbé tételét is szolgálják.

Természeti adottságaink folytán számunkra a mezőgazdaság és a vidék kiemelten fejlesztendő terület, miután az elmúlt 25 év politikája teljesen elhanyagolta a vidék fejlesztését. Ennek következménye a vidéken lakók elvándorlása, a falvak öregedése, a munkahelyek megszűnése és a helyben maradók elszegényedése. A 4K! célja, hogy megállítsa és visszafordítsa ezt a folyamatot.

Fejlesztjük a mezőgazdaság infrastruktúráját: a mezőgazdasági utakat, az öntözőrendszereket, és a kertészkedést segítő energiahálózatot.

HOGYAN?

243. Átcsoportosítjuk az állami és uniós fejlesztési forrásokat.

Az állami és uniós infrastruktúrafejlesztési forrásokat kiemelten a vidéki mezőgazdasági úthálózat (nem közút) fejlesztésére, a külterületi földutak szilárd burkolattal történő ellátására, belvízelvezető csatornák és árkok, öntözési és energiaellátási rendszerek kiépítésére kell fordítani. Az öntözési rendszereket több lépcsőben kell kiépíteni, első körben ott, ahol közeli tározók és folyók rendelkezésre állnak, és a nyári aszály a termést jelentősen veszélyezteti. Második lépcsőben pedig a távolabbi mezőgazdasági területeket kell segíteni az öntözési rendszerek kiépítésével.

244. Elterjesztjük a geotermikus energia használatát a melegházi növénytermesztésben.

Magyarország jó adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia hasznosításához, ez a fejlesztés pedig lehetővé teszi az egész éves, költséghatékony kertészeti növénytermesztést. Ez a típusú termelés sok élőmunkát igényel, így munkahelyeket

teremt. A környezetvédelmi szempontokat és a termálvíz hasznosítása esetén a vízkészlet védelmét kiemelten figyelembe kell venni. Megvalósításukat pályázati források nyújtásával támogatnánk.

MIÉRT?

A mezőgazdaságot csak jelentős infrastruktúrafejlesztéssel lehet kiemelt és versenyképes ágazattá tenni. A mezőgazdasági utak építése a földek megközelítését segíti elő, ami a gazdálkodási formák sokszínűségét eredményezi. A belvíz évről-évre visszatérő problémát jelent a mezőgazdaságban, aminek megoldásában a vízgazdálkodás fejlesztése segíthet. Az energiahálózat kiépítése elsősorban a kertészeti ágazat, és másodsorban a szántóföldi növénytermesztés fejlődését teszi lehetővé.

Megteremtjük a precíziós gazdálkodás feltételeit, amely a modern technológia eszközeit használja a területek adottságainak felmérésére és a legjobb gazdálkodási mód kiválasztására.

HOGYAN?

245. Felmérjük a termőhelyi és talajadottságokat.

246. Meghatározzuk a termőföld minőségéhez igazodó növényi kultúrákat, öntözési és műtrágyázási igényt.

247. Kiemelten kezeljük az öntözés és vízgazdálkodás fejlesztését: megkezdjük az országos szintű vízrendezést.

A megvalósításhoz az államnak be kell vonnia az önkormányzatokat és a termelőket. A cél a vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzése, a víz okozta károk csökkentése, a termésbiztonság növelése. Helyi szinten, egy-egy területre lebontva minél szélesebb körben, a vízügyi szakemberek, gazdálkodók, önkormányzatok, a környezetvédelmi és erdészeti ágazat szereplőinek bevonásával egyeztetni kell a szükséges feladatokat és megoldási módokat. Meg kell határozni, hogy egyes konkrét területeken milyen állapotot szeretnénk elérni (szántóföldi öntözött művelés, erdők, vizes élőhelyek, árterek stb.), és ehhez a célhoz kell hozzá rendelni az anyagi eszközöket az uniós támogatások minél jobb kihasználásával.

MIÉRT?

A precíziós gazdálkodás a 21. század tudományos eredményeire támaszkodva a mezőgazdasági technológiák egész sorát hasznosítja az eredményesség maximalizálása céljából. A precíziós technológia alkalmazásával egy adott terület minden részén optimálisan kihasználhatjuk a termőhely képességeit a gazdálkodás során. A földekre kijuttatandó vetőmagok, műtrágya, növényvédő szerek mennyiségét pontosan meg lehet határozni, hogy a legnagyobb hozamot érjük el. Az adott terület talajának fizikai és kémiai tulajdonságait szem előtt tartó talajművelés egyrészt jelentős költségmegtakarítást eredményez, másrészt pedig megakadályozza a terület indokolatlan környezeti terhelését.

A precíziós gazdálkodás lassú ütemben ugyan, de terjedőben van az egész világon. Alkalmazása sok részterületre kiterjedő szakértelmet (informatikai, műszaki, növénytermesztési, agrokémiai, növényvédelmi, térképészeti stb.) igényel, így sok területről foglalkoztat szakembereket. A precíziós gazdálkodás bevezetése és elterjesztése jelentős költségekkel jár, amit az állam részéről a mezőgazdaságba történő hosszú távú befektetésként kell kezelni.

ENERGETIKA – Független, önálló, fenntartható energiaellátást!

Ösztönözzük a lakosság és a közintézmények energiafogyasztásának csökkentését.

HOGYAN?

248. Állami hitelprogramot indítunk, ami lehetőséget nyújt, hogy az emberek energiafogyasztást csökkentő beruházásokat hajtsanak végre.

A hitelprogram alapelve, hogy olyan hitelt kell biztosítani, amelynek a törlesztőrészlete megegyezik a megtakarított energia árával. Így az ingatlan értéke növekszik, többletkiadás pedig nem keletkezik. A hitel felvételéhez nincs szükség előfinanszírozásra, így az alacsony jövedelműek, megtakarítással nem rendelkezők is végre tudják hajtani a beruházásokat.

249. Energetikailag korszerűsítjük a közintézményeket.

Évente az állami épületek 3%-ának felújítását végezzük el.

MIÉRT?

Célunk, hogy hatékonyabb energiafogyasztás mellett kezdjük el a megújuló energiaforrások nagy arányú telepítését. Az energiahatékonyság növelésével megtakarított, jelenleg például gázvásárlásra költött összeget a megújuló energiaforrások hasznosítására tudjuk átcsoportosítani. A közintézmények korszerűsítésével nem csak a fogyasztást és a kiadásokat csökkentjük, hanem jó példákat is mutatunk.

Kiemelten fejlesztjük a megújuló energiaforrások felhasználását.

HOGYAN?

250. Állami kutatás-fejlesztési programokat indítunk.

A felsőfokú oktatási intézményeknek állami megrendelést kell adni a megújuló energiaforrások hasznosításának kutatására és fejlesztésére. A kormány, az intézmények és az Akadémia közösen határozzák meg, milyen kutatási célok elérésére van szükség, és kidolgozzák a kutatási programot. A kormány a költségvetési források mellett uniós források bevonásával és nemzetközi pályázatokban való részvétellel teremti meg a program fedezetét.

251. Kutatóintézetet hozunk létre a megújuló energia kutatására.

Az akadémiai kereteken kívül is szükség van egy független intézményre, amely a vállalkozások innovációját, K+F tevékenységeit is támogatni tudja például mérési kapacitás rendelkezésre bocsátásával.

252. Az állami kutatások eredményeit a kis- és középvállalkozások felhasználhatják a megújuló energiához kapcsolódó fejlesztéseknél.

253. Támogatjuk az energiarendszer decentralizációját, a helyi adottságokra épülő, helyi igényeket kiszolgáló kiserőműveket.

A decentralizált energiatermelő rendszer csökkenti a sérülékenységet, az energiaszállítás költségeit és az ország kiszolgáltatottságát. Ez a rendszer a napenergiára, szélenergiára, a biogáz-előállításra, a mezőgazdasági és élelmiszerfeldolgozási melléktermékek, a szemét és az egyéb hulladék hasznosítására épül.

254. Az energiahatékonyság-növelő állami hitelprogramban támogatjuk a napelemek, napkollektorok, házi szélerőművek és a geotermikus energia használatát.

A napelemek és napkollektorok telepítését lakóépületekre csak energiahatékonysági felújítással együtt támogatjuk.

255. Korszerűsítjük azokat az alacsony hatékonysággal működő meglévő erőműveket, amelyek a felülvizsgálatuk alapján érdemesek.

A decentralizált rendszer kialakításával párhuzamosan meg kell vizsgálni a legalacsonyabb hatékonysággal működő erőművek leállításának lehetőségét.

256. Támogatjuk a hulladékhő felhasználását.

257. Támogatjuk a szakemberek képzését a szak- és felsőoktatásban a megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezések kifejlesztésére, gyártására, telepítésére.

MIÉRT?

Magyarország jelenleg túlzott mértékben függ a külföldről importált energiahordozóktól. A 4K! célja, hogy ezt a függőséget a környezetbarát és a helyi gazdaság élénkítését is szolgáló megújulóenergia-termelés fejlesztésével váltsa ki. Ez egy olyan nagyszabású fejlesztés, aminek a megvalósítása hosszabb időt vesz igénybe, ezért fokozatosan, de határozottan kell növelnünk a megújuló energiaforrások arányát

A jelenlegi helyzetből adódóan a 4K! nem tartja reálisnak a paksi atomerőmű leállítását, mivel az atomenergia nélkülözhetetlen szerepet tölt be a magyar energiaellátásban. Azt azonban határozottan elutasítjuk, hogy a kormány az atomerőmű bővítéséről átláthatatlanul, a nép megkérdezése nélkül döntsön. A bővítés jelenlegi forgatókönyve óriási államadósságot generál, növeli az ország energiafüggőségét, és reaktorokba betonozza azt a pénzt, amiből az energiahatékonyságot és a megújuló energia felhasználását lehetne fejleszteni.

Fokozzuk az energiaellátás biztonságát és a fogyasztók védelmét.

HOGYAN?

258. Állami ellenőrzést építünk ki és többségi közösségi tulajdont szerzünk az energiaszektorban.

Kisebbségi tulajdonosként az államnak nincs elegendő ráhatása az árképzésre, sem a spekulációk megelőzésére. Az energiaszolgáltatók ellenőrzése a fogyasztók védelmét is szolgálja.

MIÉRT?

A közszolgáltatásokat, amelyekbe beletartozik az energiaszolgáltatás is, az állam nem adhatja ki a kezéből és nem hagyhatja, hogy a piaci folyamatok határozzák meg a működésüket. Az ország energiaellátásának biztosítása és az energiarendszer védelme olyan fontos feladat és nemzetbiztonsági érdek, amit az állam csak többségi tulajdonosként és fokozott ellenőrzéssel tud biztosítani. Az állam kiemelt feladata, hogy a közszolgáltatásokat racionalizálja, és működésüket hatékonyabbá tegye. Azokon a területeken, ahol az állam a korábbi években bizonyos közszolgáltatásokat már privatizált, az állam lehetőségeit figyelembe véve meg kell vizsgálni az állami-közösségi tulajdon visszaállításának lehetőségét.

Hosszú távú vízgazdálkodási stratégiát alakítunk ki.

HOGYAN?

259. Új stratégiát dolgozunk ki az áradások kezelésére: a cél az áradáskor levonuló vízmennyiség összegyűjtése későbbi felhasználásra.

Ennek eszközei lehetnek az árvízi tározók, amelyekből öntözésre lehet felhasználni a vizet, és az árterek kibővítése, amely a természetes környezet kiterjesztése mellett lehetőséget ad a fokgazdálkodás bevezetésére is.

260. A száraz területeken záportározókat létesítünk.

Az aszályos területeken össze kell gyűjteni a ritkábban, de nagyobb mennyiségben lezúduló csapadékot. A klímaváltozással egyre gyakoribbá válik az ilyen típusú esőzés, ezért fontos, hogy kiegyenlítsük a száraz és esős időszakok ingadozását.

261. A vizek és a vízellátás maradjanak közösségi tulajdonban.

262. Átalakítjuk a szennyvízkezelési rendszert, hogy külön kezelje a szürke- és feketevizet.

A jelenlegi szennyvízkezelési rendszer súlyosan környezetromboló, kiépítése és fenntartása drága. Nem támogatjuk a jelenlegi csatornázási gyakorlatot, amely a csatornák meglétét civilizációs minimumként tartja számon. A szennyvíz kezelésének jelenleg ismert legjobb módja, ha a szennyvizeket nem feltétlenül tisztítjuk, hanem nyersanyagként hasznosítjuk. Ez gazdaságosan csak akkor valósítható meg, ha a vécéből kifolyó feketevizet és a mosószereket tartalmazó szürkevizet külön kezeljük, illetve hasznosítjuk.

263. Támogatjuk az esővíz hasznosítását a lakóövezetekben.

Sok célra, például vécéöblítésre nincs szükség ivóvíz minőségű vízre. Ezeket az átalakításokat az energetikai átalakításokkal együtt lehet kezelni.

264. Állami kutatás-fejlesztési programokat indítunk a vízgazdálkodás és vízügyi technológiák területén.

265. Kiemelt figyelmet fordítunk a vizek tisztaságának megőrzésére.

A felszíni vizek szennyezettsége egyre növekszik, és a megfelelő szűrés nagyon drága. A klímaváltozással várhatóan jelentősen megnő a világban az ivóvíz értéke. Magyarországon megfelelő minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre az ivóvíz, ezt az állapotot hosszú távon is fenn kell tartanunk.

MIÉRT?

Az árvízi védekezés és Magyarország teljes vízgazdálkodása a jelenlegi formájában (víz)pazarló és fenntarthatatlan. A klímaváltozással ezen a területen egyre nagyobb kihívásokkal nézünk majd szembe. Ezért a vízgazdálkodás egészét újra kell gondolni. Az árvízi védekezéshez és a vizek minőségének megőrzéséhez határon átnyúló természet- és környezetvédelmi terveket kell kidolgoznunk, és össze kell hangolni a programokat a szomszédos államokkal.

A vízrendezés és a tudatos vízgazdálkodás a mezőgazdasági termelés támogatásához is elengedhetetlen. Az áradások, a belvíz és az intenzív csapadék mellett a csapadékhiányos időszakok is jelentős károkat okoznak a mezőgazdaságnak. A vízgazdálkodás fejlesztése és az adott terület adottságainak megfelelő gazdálkodás kiválasztása segíthet ezeknek a problémáknak a megoldásában.

KÖZLEKEDÉS – Közösségi közlekedés elérhető áron!

Megfizethetővé tesszük a tömegközlekedést.

HOGYAN?

266. A tömegközlekedés áfáját 5%-ra csökkentjük.

267. Kedvezményes bérleteket vezetünk be a csúcsidőn kívüli időszakokra.

Ezzel biztosítható a járatok és vonalak egyenletesebb kihasználtsága.

268. A diákokra, kismamákra és nyugdíjasokra azonos kedvezményeket vezetünk be.

269. Az önkormányzatok és az állami szervek, például a munkaügyi hivatal szociális alapon díjmentes és kedvezményes bérletet biztosíthatnak a rászorulóknak.

270. Az elővételben megváltott jegyek olcsóbbak lesznek.

Az elővételi jegyvásárlás a szolgáltató dolgát is megkönnyíti, mert tervezhetővé válik, hogy hány vasúti kocsira vagy buszra van szükség egy adott időpontban. Ez hatékonyabb működést és költségmegtakarítást eredményez.

MIÉRT?

A 4K! célja, hogy megfizethetővé, ezáltal az autós közlekedéssel szemben is versenyképesebbé tegye a közösségi közlekedést. Jelenleg az az abszurd helyzet uralkodik Magyarországon, hogy az egyéni, autós közlekedés a legtöbb viszonylatban gyorsabb, kényelmesebb és olcsóbb, mint a tömegközlekedés. Ez a helyzet növeli a környezetszennyezést, a baleseti kockázatot, és különösen a városokban dugókat okoz, rontja az ott élők egészségét és életminőségét. A jegy- és bérletárak csökkentése egyúttal a bliccelést is visszaszorítja, mivel a bliccelés oka többek között az, hogy a fizetésekhez mérten drága a tömegközlekedés.

A kedvezmények esetén a finanszírozás elve az, hogy az állam az utazásokat teljes áron téríti meg a közlekedési vállalatnak, így nem kényszeríti a cégeket ingyenes vagy kedvezményes árú szolgáltatás nyújtására. A gyakorlatban a kedvezményt nyújtó intézmény vagy az állam tölti fel a kedvezményt igénybe vevő utazási kártyáját. Ezzel elkerülhető az is, hogy az alulfinanszírozottság miatt adósságspirálba kerüljenek a közlekedési cégek.

Az országos és helyi tömegközlekedést fejlesztjük és hatékonyabbá tesszük.

HOGYAN?

271. A politikától független, átlátható finanszírozást alakítunk ki a közlekedési vállalatok részére.

Fontos cél, hogy a közlekedési vállalatok (megrendelők, szolgáltatók) a mindenkori politikától függetlenül, valós szakmai szempontok alapján működhessenek, ezért finanszírozásukat is úgy kell megoldani, hogy az hosszú távon is működőképes legyen. A rendszerbe olyan elemeket kell beépíteni, hogy az esetleges visszaéléseket könnyen és gyorsan ki lehessen szűrni, így garantálva az átlátható, tiszta működést.

272. Összehangoljuk a MÁV-, a Volán-, és a helyi járatokat.

A MÁV- és Volán-menetrendeknél figyelembe kell venni az átszállási igényeket, olyan közlekedési rendszert kell kialakítani, ami a lehető leggyorsabb, legkényelmesebb utazást teszi lehetővé (gerinchálózat, ráhordó járatok), mert a közösségi közlekedés csak így lehet versenyképes az egyéni közlekedési formákkal. A vasúti igazgatási szerv (volt Vasúti Hivatal) függetlenségét helyre kell állítani az újonnan létrehozandó Országos Közlekedési és Infrastruktúrafejlesztési Központ feladatkörébe integráltan.

273. A vasúti pályafelújításoknál a lobbiérdekek helyett a pálya állapotát, az

utasszámot és az adott viszonylaton elérhető közlekedési lehetőségeket vesszük figyelembe.

Jelenleg a hazai vasúti pályaszakaszok több mint 70%-án van érvényben sebességkorlátozás. A cél, hogy az elérhető sebesség minden vasúti szakaszon legalább 100 km/h legyen. Az uniós irányelveknek megfelelően a kiemelt vonalakon az elérhető sebességet legalább 160 km/h-ra kell növelni.

274. Felülvizsgáljuk a vasútvállalatokra nehezedő adminisztrációs és anyagi terheket.

275. Az elővárosi vasutak fejlesztésével, P+R és B+R parkolók kialakításával és ráhordó járatok indításával javítjuk a nagyvárosi agglomerációk vasúti közlekedését.

MIÉRT?

A rendszerváltás óta a közlekedésfejlesztés túlnyomórészt a közúthálózat bővítésére koncentrált, szinte teljesen elhanyagolva a vasúti közlekedést és a vízi közlekedést. A 4K! ezen a gyakorlaton változtatni szeretne, és fontos célkitűzésként tekint ezen területek fejlesztésére. A vasúti és a vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztése a hazai ipar számára is fejlesztési lehetőséget jelent. Az államnak részt kell vennie a közösségi közlekedési ágazatokhoz kapcsolódó kutatásban, fejlesztésben és gyártásban is, ezzel elősegítve az elöregedett járműparkok lecserélését, korszerűsítését, valamint a munkahelyek számának növelését is az országban.

A versenyképes közösségi közlekedés nem csak elérhető árú, de gyors és kényelmes is. A kényelem nem pusztán a szolgáltatások és a tisztaság színvonalának emelését jelenti, hanem a csatlakozási lehetőségek megteremtését és a menetrendek összehangolását is. Az elővárosi vasutak, P+R és B+R parkolók fejlesztése csökkenti a közutak leterheltségét, és segít az egyéni közlekedésről a közösségi közlekedés felé terelni az állampolgárokat.

Budapesten jól működő tömegközlekedési rendszert alakítunk ki.

HOGYAN?

276. Bevezetjük az elektronikus jegyeket és Pest megyével együtt zónás jegy- és bérletrendszert alakítunk ki.

A zónás jegyrendszer célja, hogy az utazással arányos legyen az utazásra kifizetett díj, ezért aki például elsősorban az otthona és a munkahelye közötti közlekedésre használja a tömegközlekedést, annak nem kell a teljes városra érvényes bérletet megvennie. Az új rendszer az utasok többsége számára legalább 25%-os megtakarítást jelent, de akár a 70%-ot is elérheti. Az elektronikus jegyrendszer bevezetése a zónás rendszer érvénybe léptetésének előfeltétele.

A 4K! tervei szerint Pest megyét gyűrűs kialakítással 7+1 zónára osztjuk fel, melyeknek számozása Budapest központjától kezdődik és Pest megye határánál ér véget. A gyűrűs kialakításon túl a külső kerületek lakóinak terheit területi zónák kialakításával mérsékeljük. A területi zónák tarifája megegyezik a gyűrűs zónákéval.

277. A BKV költségvetéséhez egyenlő arányban járuljanak hozzá a menetdíjbevételek, a főváros és a kormány.

Budapesten az utasok kiemelkedően nagy arányban (megközelítőleg 40%-ban) járulnak hozzá a cég működéséhez. Ahhoz, hogy ez a mérték csökkenhessen, az egyharmados finanszírozást kell megvalósítani. A biztos finanszírozást az teremtené meg, ha minden 1 forint menetdíjbevételhez (ez nagyságrendileg 55-60 milliárd forint) a főváros – az agglomerációs településekkel együtt – és a kormány is 1-1 forintot hozzátenne.

278. Egységes parkolási rendszert alakítunk ki, amit a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) üzemeltet, és a közterület-felügyelettel közösen ellenőriz. A parkolási díjak jelentős részét a BKK-n keresztül a tömegközlekedés finanszírozására fordítjuk.

279. Megkezdjük a járműpark lecserélését.

A járműállományt a Combino villamosok és az Alstom metrókocsik kivételével le kell cserélni. A kötöttpályás vonalak korszerűsítéséhez, felújításához a pótlás megszervezése szükséges. Jelenleg a BKV-nak nincs elegendő megfelelő minőségű autóbusza a felújítás idejére leálló villamos vagy metróvonalak helyettesítésére. Ezért az új autóbuszok beszerzését kiemelten kell kezelni.

280. Felújítjuk a 3-as metrót.

A 3-as metrót minél hamarabb fel kell újítani, amire a 2014-től kezdődő költségvetési időszakban rendelkezésünkre álló uniós forrásokat kell felhasználni.

281. Fejlesztjük a dunai hajójáratokat.

A dunai hajók meglehetősen öregek, teljesítményük nem egyforma és lassúak. Ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt más közlekedési eszközökkel, a járműparkot le kell cserélni, és a hajóközlekedésbe be kell vonni a dél-budai és a csepeli területet is.

Gyorsjáratokat kell indítani a külső területek valamint a belváros között.

MIÉRT?

A budapesti tömegközlekedés az átlagbérekhez viszonyítva drága, ezért szükség van egy olcsóbb és igazságosabb rendszer kialakítására: ezt a célt szolgálja a zónarendszer. A zónarendszer egy közlekedési egységként kezeli Budapestet és Pest megyét. Ha megfizethetőbbé válik a tömegközlekedés, kevesebb lesz a bliccelő, és fenntarthatóbbá válik a BKV működése. A BKV finanszírozásának átalakítása kulcsfontosságú, a jelenlegi alulfinanszírozottság csak újabb és újabb adósságokat termel a cég számára, miközben az utasok aránytalanul nagy terhet viselnek. A parkolási rendszer egységesítésére a budapesti kerületi önkormányzatok rendszerének átalakításától függően is szükség van, mivel a parkolótársaságok sokszor az önkormányzati korrupció melegágyai, és szétaprózva nem hatékony a rendszer működése. A járműpark korszerűsítése, a kötöttpályás vonalak felújítása biztonsági, kényelmi, költséghatékonysági és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos.

A tranzitforgalmat a környezetbarát közlekedési formákra tereljük.

HOGYAN?

282. Átgondolt, működőképes útdíjrendszert vezetünk be a 3,5 tonna feletti járművek számára a jelenlegi helyett, és kiterjesztjük az útdíjat minden magyarországi útra. Az útdíj a megtett úttal arányos, kilométer alapú lesz. A 4K4 célja, hogy a 3,5 tonna feletti járművek csak a szükséges mértékben használják a közutakat, és hogy a nagyobb környezeti és útterhelést okozó teherfuvarozók nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közúthálózat fenntartásához. Ezzel párhuzamosan versenyképessé tesszük a vasúti tehergépjármű-szállítást.

283. Forgalom és súlykorlátozásokat vezetünk be.

Az alsóbbrendű utakról az autópályákra, autóutakra, és fő célpontként a vasútra tereljük a teherforgalmat.

284. Újraindítjuk a vasúti tehergépjármű-szállítást (ROLA).

A vasúti tehergépjármű-szállítás az állami támogatás megszüntetése miatt állt le. A vasút jelentős bevételtől esett el, ezzel egy időben a közutak teherforgalma érezhetően megnőtt. A probléma megoldásához az ártámogatás ideiglenes visszavezetése, majd hosszú távon a vasúti infrastruktúra fejlesztése jelent megoldást. Másképpen nem csökkenthető az országon áthaladó közúti teherforgalom és a környezetszennyezés.

285. Fejlesztjük a folyami szállítást.

Közúti-folyami intermodális csomópontok kialakítására és a hajózhatóság feltételeinek biztosítására van szükség.

286. Elkerülő utakat, emelt sebességű útszakaszokat építünk.

287. Újból bevezetjük a 4 napos autópálya-matricát a 3,5 tonna alatti járművek részére.

A 4 napos autópálya matrica megszüntetésével a kormány 10-12 milliárdos bevételnövekedéssel számolt, viszont csak ennek a fele, 5,7 milliárd forint teljesült. Ugyanakkor az autósok áttértek az ingyenes utakra, ezzel magasabb lett a környezetszennyezés és a baleseti kockázat is.

MIÉRT?

Magyarországon a tranzitforgalom többségét jelentő teherszállítás aránytalanul nagy része zajlik közúton. A megfelelő útdíjrendszerrel, a forgalom- és súlykorlátozásokkal a szállítást a környezetkímélőbb közlekedési formákra lehet terelni, és csökkenthető az alsóbbrendű utak teherforgalma. Az elkerülő utak, emelt sebességű szakaszok csökkentik a károsanyag- terhelést és a lakott területek forgalmát.

Fejlesztjük a kerékpáros infrastruktúrát.

HOGYAN?

288. A városon belüli közlekedéshez kerékpársávokat jelölünk ki.

289. Az autósoknak szánt figyelemfelhívó jelzésekkel és a kereszteződések megfelelő kialakításával növeljük a kerékpárosok biztonságát.

290. Kiemelten támogatjuk az Országos Területrendezési Tervben elfogadott

országos kerékpárút-hálózat megvalósulását: új kerékpárutakat építünk és kihasználjuk az alacsony forgalmú közutakat.

291. Városi kerékpárkölcsönző rendszereket alakítunk ki.

292. Védett és őrzött B+R parkolókat alakítunk ki a tömegközlekedési csomópontokon, vasútállomásokon, buszpályaudvarokon.

MIÉRT?

A tömegközlekedés mellett a városi közlekedés legfőbb eszköze a kerékpár, ezért támogatjuk a kerékpározás elterjesztését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. A kerékpározás környezetkímélő, az autókkal szemben nem terheli le az utakat, és egészséges.

A 4K! élhető országot és élhető városokat akar teremteni, visszaadva a köztereket a gyalogosoknak és kerékpárosoknak. Ennek érdekében támogatjuk az az autós forgalom csökkentését és a korlátozott sebességű zónák kiterjesztését is.

A közlekedésirányítást és közlekedésfejlesztést központosítva, a regionális igényeknek megfelelően alakítjuk át.

HOGYAN?

293. Létrehozzuk az Országos Közlekedési és Infrastruktúrafejlesztő Központot (OKIK).

Az OKIK az a központi irányító szerv, amely magába foglalja az összes infrastrukturális területen működő, már létező szervezetet (KKK, Vasútügyi Hivatal stb.). Az OKIK közvetlenül a szakminisztérium irányítása alatt áll.

Általános feladatköre a regionális infrastrukturális fejlesztések összehangolása, a regionális igazgatóságok irányítása.

Feladatai:

- A regionális igazgatóságok által előkészített fejlesztések összevetése, prioritások meghatározása, források biztosítása, forrásigények továbbítása a minisztérium felé.

- Távolsági (interregionális) menetrendek elkészítése, a szolgáltatás megrendelése és ellenőrzése.

- A regionális igazgatóságok által kiírt pályázatok felett felülvizsgálati szervként működik.

294. Regionális igazgatóságokat alakítunk ki, amelyek célja a regionális szintű fejlesztések előkészítése, a pályázatok kiírása és a végrehajtás koordinálása. A regionális igazgatóságokba kell integrálni a már meglévő, hasonló feladatot ellátó intézményeket (pl.: BKK Zrt.).

Feladatai:

- Infrastrukturális fejlesztések előkészítése, különösen ügyelve arra, hogy a közmű- és közútfejlesztések összehangoltan folyjanak.

- Az előkészített fejlesztési terveket az igazgatóságok az OKIK felé továbbítják, majd jóváhagyás után kiírják és ellenőrzik a közbeszerzéseket.

- Regionális menetrendek elkészítése az interregionális és nemzetközi menetrendek alapján, az OKIK-kal összehangoltan.

- Helyi menetrendek elkészítése a helyi igények figyelembevételével, a regionális menetrendekhez igazítva.

- Regionális szinten a menetdíjak meghatározása, jegyek és bérletek értékesítése, a szolgáltatás megrendelése, ellenőrzése, kifizetése.

- A közúthálózat minőségének ellenőrzése, karbantartása, a közösségi közlekedési szolgáltatás akadálymentes működésének biztosítása (szabálytalanul parkoló autók elszállítása, megállók kialakítása az utas- és forgalombiztonság figyelembevételével, valamint azok karbantartása és takarítása stb.)

- Forgalomszervezés

- A régióban működő közlekedési szolgáltatók felügyelete.

295. Kijelöljük a közlekedési szolgáltatókat.

A szolgáltatást ellátó cégeket az OKIK, illetve az alá tartozó regionális igazgatóságok megrendelése alapján, pályázati úton kell kijelölni.

MIÉRT?

A jelenlegi rendszerben nincs egységes irányítás a közlekedés és az infrastruktúrafejlesztés területén, ezért szükség van egy központi koordináló szervezetre és a regionális végrehajtó szervezetekre is. Az Országos Közlekedési és Infrastruktúrafejlesztő Központ (OKIK) feladata minden közlekedési társaság irányítása, és a közműszolgáltatók és közlekedési vállalatok tevékenységének összehangolása az infrastruktúrafejlesztéseknél. Így a felújítások tervezetten zajlanak, elkerülhető a többszöri fölösleges útfelbontás, a közlekedési káosz, és könnyebben pótolhatóak a kieső tömegközlekedési útvonalak. Az OKIK és a regionális igazgatóságok megrendelőként és ellenőrző szervként a közbeszerzési eljárásban valóban a legjobb minőségű munkát kínáló szolgáltatóval köthetnek szerződést. Mivel a szolgáltatást végző és az ellenőrző funkció két külön szervezet alá tartozna, csökkenthető az összefonódás veszélye, és automatikusan megszűnne a jelenlegi rendszer számos káros eleme, például az irányított pályázatok gyakorlata, vagy a működési hitelek felvétele megrendelt, de ki nem fizetett szolgáltatásra.

OKTATÁS – Ingyenes, demokratikus, minőségi iskolarendszert!

Xxxxxxx és társadalmi konszenzus alapján hosszú távra meghatározzuk az oktatás szerepét.

HOGYAN?

296. Társadalmi vitát indítunk az oktatás hosszú távú céljainak és kereteinek meghatározására.

297. Szakmai konszenzussal kijelöljük a lefektetett célok eléréséhez szükséges eszközöket.

298. Hosszú távra rögzítjük a konszenzussal megalkotott oktatási rendszert.

MIÉRT?

A magyar oktatáspolitikának nem az aktuálisan követett irány a legnagyobb problémája, hanem az, hogy minden kormányváltásnál teljes irányváltást hajtanak végre egy olyan rendszerben, ahol bármilyen változtatás eredményét csak jóval hosszabb, 10-15 éves távlaton lehet lemérni. Jelenleg nincs arról társadalmi megegyezés, hogy mi az oktatás szerepe és feladata. Az oktatás nem pusztán a pedagógiai, hanem társadalompolitikai kérdés is. Ezért hibás az a helyzet, hogy az oktatásról csak pedagógusok vitatkoznak egymással a társadalom többi szereplőjének kihagyásával.

Az állam szerepe tehát elsőként az, hogy megteremtse a társadalmi vita, és ezen keresztül a társadalmi konszenzus elérésének lehetőségét. Tisztázni kell, hogy az oktatási rendszerben mi az állam, az iskola, a tanár és a szülő szerepe és feladata, és ennek megfelelően kell kijelölni a konkrét eszközöket. A társadalmi és szakmai megegyezésen alapuló új rendszert hosszú távra kell rögzíteni, hogy biztosítsuk az elfogadott oktatási elvek érvényesülését és a rendszer következetes, hatékony működését.

A társadalmi vita szükségességének fényében a 4K! oktatási programja a jelenlegi helyzetre és problémákra ad választ, és a benne szereplő intézkedések az oktatás hosszú távú szerepére vonatkozó elképzeléseinket tükrözik.

Xxxxxx életpályamodellt dolgozunk ki a pedagógusok számára.

HOGYAN?

299. Jelentősen növeljük a pedagógusok fizetését.

Az alacsony bérek jelentik a legtöbb frusztráció és a pedagógusi pálya kontraszelekciójának okát. A megélhetési nehézségek az oktatás szakmai színvonalára is kihatással vannak, és nagyban hozzájárulnak a tanárok kiégéséhez.

300. A tanárok munkájának segítésére kiterjesztjük a pedagógusasszisztensek rendszerét.

A pedagógusasszisztensek sok adminisztratív terhet vesznek le a tanárok válláról. A pedagógusasszisztensek felsőbb éves pedagógushallgatók is lehetnek, akiknek a gyakorlati felkészülésében sokat segít a valós tanítási környezetben végzett munka.

301. A kiégés elkerülése érdekében 7 évente 1 tanév fizetett szabadságot biztosítunk.

Az 1 éves időszakot a pihenés mellett a szakmai továbbképzésre lehet használni.

MIÉRT?

A pedagógusok fizetése és társadalmi megbecsültsége alacsony, a pedagógusi pálya szakmai és megélhetési szempontból egyaránt kiszámíthatatlan, a tanári szakma összességében nem vonzó. Emiatt jellemző a kontraszelekció: sokan csak jobb híján választják ezt a szakmát, mert a tanári képzésbe viszonylag könnyű bekerülni, és az elhelyezkedés sem okoz nagy nehézséget.

A 4K! célja, hogy vonzóvá tegye a tanári pályát a megfelelő szakmai és anyagi feltételek megteremtésével. A szakmai önállóság növelése, a szülőkkel folytatott kapcsolat erősítése is hozzájárulhat ahhoz, hogy növeljük a tanárok motivációját, elégedettségét. Ha semmilyen szempontból nem jelent kompromisszumot a tanári hivatás választása, akkor a legjobb diákok számára is reális lehetőség lesz a pályaválasztásnál, így növekedni fog a szakma színvonala és presztízse. Ehhez szükséges a pedagógusképzés színvonalának javítása is.

Növeljük a pedagógusképzés színvonalát.

HOGYAN?

302. Ösztöndíjrendszert hozunk létre a pedagógushallgatók számára, amely komoly összegű, a későbbi fizetésekhez közelítő ösztöndíjakat biztosít a bekerült

hallgatóknak.

303. Kampányt indítunk a tanári szakma és életpályamodell népszerűsítésére.

304. Pályaalkalmassági vizsgálatot vezetünk be a felsőoktatási felvételinél.

305. Szigorú felvételi követelményeket támasztunk a pedagógusképzésben.

306. Növeljük a gyakorlati szemináriumok hatékonyságát.

Ehhez kisebb létszámra, a személyes kapcsolat erősítésére és folyamatos kapcsolatra van szükség a képző és a gyakorlat helyszínéül szolgáló intézmény között.

307. Megszüntetjük a gyakorló elitiskola rendszert, és a tanítási gyakorlatokat közönséges iskolákban szervezzük.

308. A végzős hallgatóknak állást kínálunk az állami vagy önkormányzati iskolákban.

309. A szakok, szakirányok, karok és intézmények közötti átjárást rugalmasabbá tesszük.

Ez az intézkedés lehetőséget biztosít a váltásra, ha valakiről a képzés közben derül ki, hogy nem alkalmas a pedagógusi pályára.

MIÉRT?

A tanári életpályamodell bevezetése növeli a pedagógusszakma presztízsét, de a megfelelő szakemberek képzéséről is gondoskodni kell. A pedagógusképzés átalakítása lényegében az életpályamodell részévé teszi a képzést a kiemelkedő juttatásokat biztosító ösztöndíjrendszerrel és a végzősöknek kínált álláslehetőségekkel együtt. Ebbe a képzésbe a komoly felvételi követelmények miatt nehéz bekerülni, de aki elvégzi, azt hosszú távon is kiszámítható körülmények, valamint vonzó anyagi és szakmai feltételek várják.

A képzés anyagát az ország hosszú távú oktatási stratégiájának megfelelően kell átalakítani, és erősíteni kell a gyakorlati oktatást, ami felkészíti a hallgatókat a tényleges tanítási helyzetekre.

Csökkentjük az oktatási rendszer központosítását és növeljük az oktatási intézmények önállóságát.

HOGYAN?

310. Leállítjuk és felülvizsgáljuk a jelenlegi központosító intézkedéseket.

311. Decentralizált iskolarendszert hozunk létre: a központi támogatás és ellenőrzés megőrzése mellett az intézményeket visszahelyezzük a korábbi fenntartókhoz.

312. A valódi feladatellátási költségekhez igazodó, egységes normatív finanszírozást vezetünk be.

A finanszírozásnak biztosítania kell, hogy a települési önkormányzat képes legyen a normatívából működtetni az intézményt. Ha a gazdaság annyira fellendül, hogy a helyi önkormányzatok bevétele jelentősen megnövekedik, újra lehet gondolni a finanszírozás rendszerét.

Az egységes normatívától csak speciális nevelési igényű diákok esetében lehet eltérni. Szakmai és társadalmi egyeztetéssel ki lehet jelölni további, a közösség igényeit szolgáló feladatokat, amelyeknek a finanszírozását az állam támogatja.

313. Újból megteremtjük a lehetőséget, hogy több önkormányzat közösen tartson fenn iskolát.

314. Biztosítjuk az iskola és a pedagógusok önállóságát a pedagógiai kérdésekben. Az iskolák nem lehetnek pusztán bürokratikus végrehajtó szervek a rendszerben. Szakmai szabadságot kell biztosítani az iskoláknak és a tanároknak az alaptantervhez kapcsolódó tanítási módszerek, helyi tananyagok kidolgozásához.

315. Megszüntetjük az egyházi iskolák kiemelt normatív támogatását.

Az állam az oktatáshoz kapcsolódó feladatokat finanszíroz a normatíván keresztül, ezért semmi nem indokolja a kiemelt támogatást.

316. Visszavonjuk a tankönyvrendszer államosítását, és új, a korábbihoz hasonló elven működő rendszert dolgozunk ki.

A megfelelő tankönyvet a tanárnak kell kiválasztania a tanítási módszertől és a tananyagtól függően.

MIÉRT?

A Fidesz-kormány erőltetett központosító intézkedései korlátozták az iskola és a pedagógusok önállóságát, rontották az oktatás feltételeit és szakmai színvonalát, összességében tehát ártottak a magyar oktatási rendszernek.

A 4K! célja, hogy a fenntartható finanszírozási rendszer és a tárgyi feltételek biztosítása mellett növelje az iskolák és a tanárok szakmai önállóságát, és általában több szabadságot biztosítson az intézményeknek. Fontosnak tartjuk a központi irányítás megőrzését, de annak célja a támogatás, nem pedig a legkisebb részletekre is kiterjedő ellenőrzés és a szakmai munka központi meghatározása.

Fejlesztjük a közoktatás rendszerét.

HOGYAN?

317. A tankötelezettség korhatárát 18 évre emeljük.

318. Egységes szerkezetű oktatási rendszert hozunk létre.

A jelenlegi rendszerben párhuzamosan létezik 8+4, 6+6 és 4+8 éves oktatás, ami sokszor a társadalmi szelekció és a szegregáció egyik eszközeként szolgál. Szakmai kérdés annak eldöntése, hogy melyik felosztás a legjobb, de egységes rendszerre van szükség.

319. Kötelező körzeti rendszert vezetünk be az általános iskolában.

Az elmúlt évtizedekben a szabad iskolaválasztás szegregációs folyamatokat indított el az oktatásban, a 4K! célja pedig az, hogy felszámolja a szegregációt. Ezért az általános iskolában megszüntetjük a szabad iskolaválasztást és körzeti alapon alakítjuk át az iskolarendszert.

320. Ahol nincs helyben óvoda, iskola, ott kötelezővé tesszük az egy vagy több önkormányzat által működtetett iskolabusz indítását.

321. Lehetővé tesszük, hogy a diákok a törzsanyag mellett 11. osztálytól önállóan választhassanak tantárgyakat.

322. A hittan- és erkölcstanórák helyett új tantárgyként bevezetjük a vallásismeretet.

323. Megszüntetjük a kötelező egész napos iskolát.

A diákokat nem erővel kell az iskolában tartani. Az iskola feladata, hogy tartalmas, hasznos, a nevelést és oktatást segítő, de egyúttal érdekes délutáni elfoglaltságot kínáljon a diákoknak.

324. Megszüntetjük az iskolai rendőr intézményét.

Az iskolai rendőr intézményének bevezetése tüneti kezelés egy valós problémára. A pedagógiai kérdéseket azonban nem lehet erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel megoldani.

325. Fejlesztjük az iskolapszichológusi és iskolai szociális munkás hálózatot.

MIÉRT?

A közoktatási rendszer szerepe a társadalmi különbségek csökkentése és a társadalmi mobilitás elősegítése. Ezt a szerepét csak akkor tudja betölteni, ha a rendszer mindenki számára egyformán elérhető és egységes. A cél egy alulról zárt, felülről nyitott oktatási rendszer megteremtése, amely garantálja a minimumfeltételeket minden diák számára, de nem korlátozza a tehetséges diákok fejlődését. A 4K! célja az is, hogy az iskolarendszer szegregációját és az iskolán belüli szegregációt egyaránt felszámolja.

A közoktatás célja az életre való felkészítés.

HOGYAN?

326. A középiskolában bevezetjük a mindennapi élethez és a munkakereséshez szükséges témák oktatását.

Ilyenek például a pénzügyi alapismeretek, az önéletrajzírás, az interjúszituációk ismertetése.

327. Bevezetjük a vállalkozói készségek és ismeretek oktatását, hogy segítsük a saját vállalkozás indítását.

328. A számítástechnika óra mellett bevezetjük a számítástechnikai eszközök integrált használatát a többi órán is.

329. A pályaválasztási tanácsadást kompetenciavizsgálattal együtt már általános iskolában elérhetővé tesszük.

A diákok későbbi továbbtanulását, elhelyezkedését megkönnyíti, ha már korán felismerik, milyen képességeket érdemes fejleszteniük és azokhoz milyen szakmát választhatnak.

MIÉRT?

A mostani oktatási rendszer nem készíti fel a 21. századi életre a diákokat, nem juttatja őket olyan tudáshoz, amellyel helyt állhatnának a mai környezetben. Amellett, hogy az oktatási

rendszert össze kell hangolni az ország átfogó gazdaságfejlesztési stratégiájával, az oktatást a jelenleginél sokkal gyakorlatiasabbá kell tenni.

Ezért a 4K! olyan ismeretek oktatását vezeti be a közoktatásban, amelyek a mindennapi élethez és a boldoguláshoz szükségesek: a pénzügyi alapismereteket, a munkakereséshez és a vállalkozás indításához szükséges tudnivalókat.

Az iskolarendszernek rugalmasan kell reagálnia a világ változásaira, közvetítenie kell az új ismereteket, és a diákok szemléletének formálásán keresztül hozzá kell járulnia, hogy a világra nyitott, tudatos állampolgárok kerüljenek ki az iskolából.

Fejlesztjük a szakképzés rendszerét.

HOGYAN?

330. A szakképzésnek igazodnia kell az ország gazdasági stratégiájához. Megfelelő létszámban kell képezni a kiemelt stratégiai iparágakban szükséges szakembereket.

331. A szakképzésben részt vevő fiataloknak járadékot biztosítunk.

Ezzel is ösztönözzük a diákokat, hogy a szakmát adó képzéseket válasszák.

332. A kis- és középvállalkozások bevonásával szakmai gyakorlati lehetőségeket szervezünk.

333. A vállalkozások és az oktatási intézmények kapcsolatának erősítésével biztosítjuk a szakképző intézmények korszerű eszközellátását.

A diákoknak meg kell ismerniük azokat az eszközöket, amelyekkel ténylegesen dolgozni fognak. Ehhez érdekeltté kell tenni a vállalkozásokat is.

334. A diákok mentorálásával, délutáni tanulóklubbal és szociális munkások segítségével előzzük meg a diákok lemorzsolódását.

A szakiskolát megkezdő kilencedikesek rendkívül eltérő előképzettséggel, motivációkkal, terhelhetőséggel érkeznek a középiskolába. A lemorzsolódás szempontjából a leginkább veszélyeztettek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. A tantárgyak oktatásának nem megfelelő szerkezete, módszertana, a gyakorlati oktatásra való korai áttérés egyéni ütemének visszaszorítása csak súlyosbítja a helyzetet.

A megoldás az lehet, ha az oktatók mentorként segítik a diákokat, ami lehetővé tenné a problémák korai felismerését, a hibák kijavítását, és a belső kommunikáció valamint a teljesítmény javulását. Az iskolai közegben a szaktanárok által tartott délutáni tanulóklub is segítheti a diákokat. Valamennyi segítő tevékenységét iskolai szinten az intézményi szociális munkásnak kell koordinálnia.

MIÉRT?

A 4K! célja, hogy a szakképzés rendszeréből használható szakmával rendelkező, felkészült szakemberek kerüljenek ki. A stratégiai ágazatokhoz igazított képzések gondoskodnak arról, hogy a végzett diákok el is tudjanak helyezkedni a szakmájukban. Mivel a magyar gazdaságot nem az alacsony hozzáadott értékű segéd- és betanított munkára, és nem a szűk területre specializálódott, gyengén képzett szakmunkára akarjuk építeni, hosszú távú célunk a jelenlegi szakképző iskolák felváltása az érettségit és univerzális szakképzést adó szakközépiskolai rendszerrel. További célunk a technikusképzés továbbfejlesztése.

Ingyenesen elérhető, minőségi felsőoktatást hozunk létre.

HOGYAN?

335. Minden szakon biztosítunk államilag támogatott helyeket.

A támogatás alapja az első két félévben elért tanulmányi eredmény.

336. Eltöröljük a hallgatói szerződést.

Jelenleg azoknak a hallgatóknak, akik állami költségtérítést választanak a tanulmányaik elvégzéséhez, hallgatói szerződést kell aláírniuk. A szerződésben vállalniuk kell, hogy a képzési idővel megegyező ideig Magyarországon dolgoznak.

A fiatal diplomások munkanélkülisége mára akut társadalmi problémává vált, és a kormány ahelyett, hogy partnernek tekintené a magasan iskolázott réteget az ország fejlesztésében, a jelenlegi piaci helyzetben valójában arra kényszeríti, hogy képesítésen aluli munkát keressen, és hivatásától megfosztva rosszabbul éljen, mint amire lehetősége lenne. A 4K! szerint biztos munkahelyeket kell teremteni, és nem röghöz kötéssel, hanem a hazai megélhetés lehetőségeinek biztosításával kell itthon tartani a friss diplomásokat.

337. Leállítjuk a források kivonását a felsőoktatásból.

A forráskivonás az egyenes út az oktatás minőségének romlása felé.

338. Az államilag támogatott helyek elosztásánál figyelembe vesszük az állam által kiemelten fejlesztett stratégiai ágazatokat.

339. A felsőoktatási felvételin a hozott pontokat nem, csak a felvételi vizsga eredményét vesszük figyelembe.

A jelenlegi rendszerben a középiskolák nem a diákok megfelelő felkészítésében, hanem a jó jegyek osztogatásában érdekeltek, mert a tanulmányi átlag jelentős szerepet játszik a sikeres felvételiben, így az iskolák javítani tudják a felvételi statisztikájukat. Ha csak a felvételi vizsga eredménye számít a bekerülésnél, a minőségi szempontok kerülnek előtérbe a középiskolai oktatásban.

340. Egységes, jól működő elektronikus tanulmányi rendszert vezetünk be. Az elektronikus tanulmányi rendszer célja, hogy segítse az ügyintézést és a tanulmányokat, de ezt a feltételt a jelenleg használt rendszerek nem teljesítik.

MIÉRT?

A 4K! szerint nem elfogadható, hogy az Orbán-rendszer felsőoktatási reformja tízezrével zárja ki a tehetséges, de alacsony jövedelmű családok gyermekeit a diplomaszerzés lehetőségéből, és hogy a röghöz kötéssel akarja a hallgatókat itthon tartani, ha már munkát nem kínál nekik.

A célunk a minőségi felsőoktatás kialakítása, amelybe jövedelmi helyzettől függetlenül bárki bekerülhet. A minőségi felsőoktatás feltételezi a megfelelő alapfokú és középfokú oktatást is, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vághasson neki a felvételinek.

A forráskivonás leállítása mellett a minőségi oktatás megteremtéséhez újra kell gondolni a felsőoktatás követelményrendszerét, hogy megőrizzük a diplomák értékét.

Kiemelten fejlesztjük a nyelvoktatást.

HOGYAN?

341. Az általános iskola első osztályától kezdve minden iskolában bevezetjük a kötelező nyelvórákat.

Az iskolában olyan nyelveket kell oktatni, amelyeknek később tényleg hasznát veszik a diákok: angol, német, spanyol, francia, orosz, kínai és a környező országok nyelvei.

342. Növeljük a nyelvórák számát a közoktatásban.

343. Visszavonjuk a magánnyelvoktatást korlátozó intézkedéseket, és ösztönözzük a nyelviskolák létesítését.

MIÉRT?

Az idegen nyelvet beszélők aránya Magyarországon tragikusan alacsony. A 4K! célja, hogy változtasson ezen a helyzeten, mivel az idegennyelvtudás fontos szempont a munkaerőpiacon, és segít a világ megismerésében, a külföldi eseményekkel kapcsolatos tájékozódásban. A magyar társadalom nyitottságát és rugalmasságát is növeli, ha minél többen beszélnek idegen nyelveket.

Erősítjük a szülő, az iskola és a diák közötti kapcsolatokat.

HOGYAN?

344. Megteremtjük a folyamatos elektronikus kapcsolattartás lehetőségét a szülők és a tanárok illetve a diákok és a tanárok között.

A fogadóóra nem elég ahhoz, hogy a szülők megfelelően tájékozódjanak az iskolában történtekről.

345. Több beleszólási lehetőséget adunk a szülői munkaközösségnek az iskolai és iskolán kívüli programokba.

346. Visszaállítjuk az általános iskolában a kötelező családlátogatás rendszerét a pedagógusnak az iskolában töltendő, tanításon kívüli órakerete terhére.

A tanárok a családlátogatás keretében személyesen, az otthonukban tudnak találkozni a szülőkkel és a diákkal.

MIÉRT?

A szülők és az iskola nem egymás ellenségei, közös célért dolgoznak, ezért egymást erősítve, egymással együttműködve kell a gyerekek oktatását és nevelését végezniük. Ha a pedagógusok és a szülők is úgy érzik, hogy több beleszólásuk van az oktatásba illetve nevelésbe, az egészségesebb viszonyt alakít ki az iskola és a család között.

A demokráciára nevelést az iskolában kell elkezdeni.

HOGYAN?

347. Hangsúlyossá tesszük a tantervben a magyar politikai rendszer, döntéshozás, és a demokratikus elvek oktatását.

348. Minden iskolában fel kell állítani diákönkormányzatot, amelyen keresztül a diákok beleszólhatnak az őket érintő dolgokba.

A diákok és a tanárok vagy az iskola közötti konfliktusok, például a tanári igazságtalanságok rendezésében első lépésként a diákönkormányzatoknak kell szerepet kapniuk. A fő cél, hogy a konfliktusok párbeszéd, mediáció útján oldódjanak meg, ne a pozícióból fakadó erőből.

349. Erősítjük a diákok jogát a közvetlen beleszólásra és döntéshozásra.

Az ország demokratikus működését is segíti, ha a diákok már az iskolában beleszólhatnak az őket érintő döntésekbe, és ha minél több lehetőséget adunk nekik, hogy felelősséget vállaljanak a saját döntéseikért.

350. Támogatjuk az iskolai újságírást és a diákok iskolához kapcsolódó közösségi médiahasználatát.

Az iskolaújság, iskolarádió, faliújságok stb. tartalmát diák szerkesztőbizottságok állítsák össze, és ők vállalják érte a felelősséget. Az iskolavezetéstől kapott anyagi, tárgyi támogatás nem jár a beleszólás jogával. Az iskolavezetésnek biztosítania kell a nyilvános fórumok működési feltételeit, attól függetlenül, hogy a tartalmuk tetszik-e, vagy sem.

MIÉRT?

Ma az iskola sok mindenben leképezi az ország működését: egy hivatal, ahol nincs helye az alulról jövő kezdeményezéseknek. A 4K! országosan és iskolai szinten is elkötelezett amellett, hogy megteremtse az ellenőrzés, a beleszólás és a részvétel lehetőségét a hétköznapi emberek számára. Ebben az esetben a diákok számára kell biztosítani ezeket a lehetőségeket.

A 4K! kulturális programja kiáll a művelődési házak hálózatának fejlesztése mellett. Ezeknek az intézményeknek is a feladata, hogy az önállóan vagy az iskolákkal közösen szervezett programokon keresztül bővítsék a diákok ismereteit a világról és társadalmi felelősségvállalásra neveljenek.

KULTÚRA ÉS MÉDIA – Pártpolitikától független kultúrát és médiát!

A kultúra szereplőinek bevonásával átláthatóvá, politikai és gazdasági érdekektől függetlenné tesszük a kultúra intézményrendszerét.

HOGYAN?

351. Gyökeresen átalakítjuk a kultúra jelenleg fennálló intézményrendszerét, és az állam, a szakmai szervezetek és a lakosság hármasságára építve szervezzük újra.

Ezen szereplők bevonásával és folyamatos részvételével egyeztetjük, hogy

- milyen ágazatok, területek és funkciók tartozzanak a kultúra fogalma alá

- milyen értékrendszerek határozzák meg annak irányítását, és

- milyen legyen az az intézményrendszer, amely a kultúrát fenntartja, szervezi és támogatja.

352. Ágazatokra lebontott közös stratégiát készítünk a művészeti és kulturális szakmai érdekképviseletek és a nép képviselőinek bevonásával.

Ez a stratégia

- hosszú távon, több évre határozza meg a kultúra és az állam viszonyát (beleértve ebbe a mérföldkövekre bontott hosszú távú pályázatokat is, amelyeket a teljesítmény folyamatos és időszaki értékelésével felmondhatóvá teszünk)

- újragondolja a szakmai célokat új eszközök és célok bevonásával,

- és pontosan megszabja az ebben való állami szerepvállalás arányát és mikéntjét.

Az egyeztetések és a stratégia kialakításának fő alapelve, hogy a kulturális intézményrendszer minél kevésbé legyen központosított. Ehhez az állam és a kuratóriumok felülről jövő intézkedéseinek kiegyensúlyozására figyelembe kell venni a helyi és regionális szintű szervezetek, valamint befogadók és résztvevők érdekeit is.

353. Ezeken az alapokon építjük fel a kultúra intézményrendszerét, úgy, hogy az a közösen elfogadott stratégiát szolgálja.

354. Az egyeztetéseket nem szüntetjük meg az új intézményrendszer felállításával: a folyamatos közös értékelésen keresztül felülvizsgálhatóvá, módosíthatóvá, módszereiben folyamatosan megújíthatóvá tesszük az intézményrendszert.

A szakmai szervezetek beleszólási lehetőségeit közösen meghatározott értékelőrendszerrel teremtjük meg. A szervezetek ennek mentén delegálnak tagokat az intézményrendszer szerveibe.

355. Ösztöndíjakkal támogatjuk a kurátorok és kritikusok minőségi képzését.

356. A kulturális intézményrendszerben tevékenykedő kurátori, pályázatelbírálói pozíciókat főállásúvá tesszük.

357. Kötelezővé és nyilvánossá tesszük a támogatások és a bírálatok indoklását.

MIÉRT?

A kultúra fogalma meglehetősen összetett, sokféleképpen határozható meg, és ez a rendszerváltás óta rengeteg zavart okozott a témáról folytatott párbeszédben. A kultúra és az állam viszonyának újraépítéséhez szükség van egy közmegegyezésre arról, hogy mit értünk a kultúra alatt. Ezt az elmúlt évtizedekben jelen lévő kulturális szereplők, az állam, és a nép képviselőinek megegyezésével kell kialakítani, és a kultúra további sorsát is ennek a három szereplőnek a folyamatos együttműködésére kell alapozni. Ez garantálja a széleskörű megegyezést és a rendszer rugalmasságát.

A 4K! álláspontja szerint a kultúrát el kell választani az oktatástól, mert erről a két, túlságosan nagy, egymással csak részleges átfedésben levő területről a korábbi gyakorlat megmutatta, hogy bár együtt kell működniük, nem működtethetőek közösen, egy központból. Ezzel szemben a közművelődést a kultúra részeként képzeljük el, és megfontolandónak tartjuk a sport és a média hozzáadását is a gyakorlatban alkalmazott kultúrafogalomhoz, valamint a kultúra intézményrendszeréhez. A 4K! szerint a turizmusnak is nagy szerepe van a kultúrában, ennek a két területnek az összehangolt működtetése nagyobb hatékonyságot eredményezhet, a kulturális események és a turisztikai célpontok közös kezelése célzottabb, nagyobb bevételt hozhat mindkét terület szereplői számára. A kultúrára és a kulturális oktatási intézményekre a 4K! vidékfejlesztési lehetőségként tekint, ennek szellemében törekszik arra, hogy a kultúra rendszere minél decentralizáltabb legyen, és a kultúrához egyenlően lehessen hozzáférni az ország minden pontján.

A 4K! azért kíván a szakmai szervezetekkel mint a három képviseleti réteg egyikével együttműködni, mert szerintünk érdekeltté kell tenni a kultúra szereplőit abban, hogy az azonos vagy hasonló nézetű szereplők szervezetten adjanak hangot nézeteiknek. Az egyeztetésekre rendszeres, nyílt fórumokat kell tartani, ahol az érdekképviseleti szervezeteket nem a “húsosfazék körül” versenyeztetik.

A kulturális élet autonómiájának alapelvén a 4K! azt érti, hogy a kultúrát lehetőség szerint minél inkább függetlenné kell tenni az államtól úgy, hogy abba a helyi lakosság, a befogadók is nagyobb beleszólást kapjanak. Ez garantálja, hogy ne jöhessen létre az államtól való függőség és az államilag kézivezérelt kultúra, se a lakosságtól teljesen idegen, elitista kultúra.

A 4K! szerint egy előre elfogadott értékelési rendszer alapján kell rögzíteni a különböző döntéshozói szervekbe (kuratóriumok, bizottságok stb.) való delegálás elveit. Az állam küldötteinek ezekben a szervekben kisebbségben kell lenniük. Az új pályázati rendszert is a népi delegáltakkal és a szakmai szervezetekkel való egyeztetés révén kívánjuk létrehozni. Olyan rendszert akarunk kialakítani, amelyben mindenkinek egyenlő esélye van a támogatás elnyerésére, ezért nem támogatjuk az olyan igazságtalan, kivételezésre lehetőséget adó intézményeket, mint amilyen a miniszteri keret.

A függetlenség biztosításához megfelelő felkészültségű szakemberekre van szükség a döntéshozatalban, és ezt megelőzően a kulturális termékekről folytatott nyílt vita területén is. Azért foglalkozunk a programban kiemelten a kurátorok és kritikusok képzésével, hogy ennek a feltételeit megteremtsük.

Átláthatóvá és kiszámíthatóvá tesszük a kultúrafinanszírozás rendszerét.

HOGYAN?

358. A kulturális támogatások mértékét az állam a mindenkori költségvetés garantált hányadában állapítja meg.

359. A jogdíjakból származó és alapítványi, egyesületi forrásokat elválasztjuk az állami támogatási rendszertől, azonban azoknak nyilvánosaknak és

átláthatóaknak kell maradniuk, mértékük pedig befolyásolja az állami támogatások összegét.

360. A pályázati rendszerben bevezetjük az utófinanszírozás lehetőségét az olyan

projektek számára, amelyek önerőből váltak sikeressé, illetve objektív társadalmi hasznuk van.

361. Egyszerűsítjük a támogatási és pályázási rendszert: a kultúra résztvevői számára működésre is kiírunk pályázatokat, illetve projektszinten indokolt mértékig elszámolhatóvá tesszük a rezsiköltséget is.

362. Munkáltatói járulékkedvezményt biztosítunk a kulturális szervezetek, érdekképviseletek és projektek támogatására.

A járulékkedvezmény rendszere és mértéke megegyezik a gazdasági programunkban a kis- és középvállalkozásoknak biztosított kedvezménnyel.

363. A szakmai szervezetekkel és a társadalommal folytatott konzultáció során minőségbiztosítási rendszert hozunk létre az elbíráláshoz, amely rugalmasan, szakmai szempontok, valamint a projekt kimenetele alapján határozza meg a döntéseket.

364. A kultúrára fordított költségvetési összeg garantált hányadát fordítjuk olyan kulturális ösztöndíjakra, tanulmányutakra, továbbképzésekre, kutatásokra, intézményfenntartásra, amelyeket a szereplők a konzultációs folyamat során konszenzusos alapon jelölnek ki.

MIÉRT?

A kultúra finanszírozásában a célunk a hagyományok megőrzése mellett a kísérletezés és az új nyelvezetek kidolgozásának elősegítése, hiszen ezek gazdagítják kultúránkat. Kultúra alatt a 4K! természetesen és magától értetődően nem pusztán az úgynevezett magaskultúrát érti, az ilyenfajta elitizmus véleményünk szerint megmérgezi a párbeszédet és megtöri a

kultúra dinamikusságát, amit éppen hogy elő kell segíteni. Így a 4K! szerint az állam feladata az autonóm kultúratermelés összehangolása és ellenőrzése a népi küldöttekkel és a kulturális szakmai szervezetekkel együtt.

Az autonómia megadásával együtt a politika kivonul a kultúrafinanszírozás súlyozásából is: a fix költségvetési hányadot az állammal való konzultáció és a törvénybe foglalás után a kultúra szereplői szabadon használhatják fel. Hasonló a célunk a működési támogatásokkal is: azt akarjuk elősegíteni, hogy a kultúra szereplői a megélhetési problémák helyett az alkotásra összpontosíthassanak, és felszabaduló kreativitásuk révén maradandó értékeket alkossanak hazánk számára.

Megváltoztatjuk a kulturális támogatások súlypontját.

HOGYAN?

365. A 4K! külpolitikai irányvonalával összhangban szorgalmazzuk a szomszédos népekkel való kulturális kommunikációt.

Ez szakmai programok, csereprogramok és koprodukciók formájában valósulhat meg. A programoknak nem kizárólagosan a határon túli magyarság kultúrájával való kapcsolatra kell koncentrálnia.

366. Az alapszintű szolgáltatások folyamatos támogatása mellett a projektek,

programok támogatásának elbírálása során kiemelt szempontként vesszük figyelembe azt is, hogy az adott pályázat mennyire fenntartható és mennyire képes az önfenntartásra a jövőben.

MIÉRT?

A 4K! szerint az államnak értékként, egyúttal eladható termékként kell a kultúrára tekintenie, és elő kell segítenie a kulturális termékek kereskedelmét, hiszen az országban az állam a kultúra szempontjából monopol helyzetben van. A magyar és közép-kelet-európai kultúra versenyképesebben tud fellépni világpiacon, ha a szomszédos államokkal együtt, összehangoltan jelenik meg. Az állam feladata erősíteni a kulturális átmenő forgalmat minden égtáj felé, hiszen a kulturális export és import révén a saját kultúránkat is gazdagítjuk.

Széles tömegek számára biztosítjuk a kultúrához való hozzáférést.

HOGYAN?

367. Támogatjuk, korszerű szellemben újraértelmezzük és felépítjük az ifjúsági és művelődési központok országos hálózatát.

Célunk a helyben lakók hozzáférésének növelése a kultúrához olyan programokon keresztül, amelyek értéket képviselnek és vonzóak a számukra. Emellett a könyvtárak és múzeumok hálózatát is megerősítjük: a konzultáció során elkülönített és folyamatosan felülvizsgált (de alapvetően állandó és biztos) keretet állapítunk meg a fenntartásra és a beszerzésre.

368. Modernizáljuk a meglévő intézményeket.

A korszerű technikával felszerelt intézmények érdekesebb programokat tudnak kínálni a látogatóknak, így nő a látogatottságuk is.

369. Támogatjuk és bővítjük a kultúradigitalizációs folyamatot.

370. A közpénzekből létrejött kulturális eredményeket magáncélra szabadon felhasználhatóvá tesszük.

Ahol alkalmazható, ott támogatási rendszerben kötelezővé tesszük a Creative Commons (CC-BY-SA), a public domain (CC0), GPL, és más engedélyezési formákat.

371. Hangsúlyt fektetünk a népművelők, közművelődési szakemberek oktatására és támogatására, hogy minden intézménybe képzett, a hazai és nemzetközi kultúrát és annak rendszerét jól átlátó szakemberek kerüljenek.

372. Az intézményrendszer átalakítása során erősítjük a helyi és alulról jövő döntéshozatalt.

MIÉRT?

A 4K! szerint minden állampolgárnak joga van a kultúrához, és mindenkinek joga van kultúrát csinálni, hiszen a kultúra olyan közjó, amit együtt alkotunk. Ezért a népre nem csupán kultúrafogyasztóként, hanem kultúrateremtőként is tekintünk.

Amellett, hogy a kultúra önmagában is termék és termékeket is hoz létre, a kultúra szerepet játszik abban, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek ne termelődjenek újra: munkahelyet teremt, közösséget épít, szerepet játszik a vidékfejlesztésben és a regionális felzárkóztatásban. Segíti az egyén munkaerőpiaci szerepét, a munka világában való elhelyezkedését, készségeket fejleszt, és megújítja a tudást. Ezért a 4K! szerint az állam feladata a kultúrával kapcsolatban az, hogy minél szélesebb tömegek számára hozzáférhetővé tegye, és lehetőleg minél jobban csökkentse hazánkban annak Budapest- központúságát.

Biztosítjuk a sajtó és a szólás szabadságát.

HOGYAN?

373. Átdolgozzuk a médiatörvényt, új szabályozást és megvalósítási módokat alakítunk ki az érintett médiaszereplők képviselőivel egyeztetve.

374. Felülvizsgáljuk a jelenlegi frekvenciaszerződéseket.

375. Megszüntetjük a pártérdekek szerinti frekvenciaosztogatást.

A frekvenciák kiosztását szakértők bevonásával kell megvalósítani aszerint, hogy ki a legjobban felkészült pályázó, nem pedig aszerint, hogy melyik párt holdudvarába tartozik.

376. Ismét fizetőssé tesszük az MTI szolgáltatásait.

Ha az MTI híreiért fizetni kell, ismét lesz verseny a hírügynökségek piacán, így a sajtó több forrásból is tud válogatni, ráadásul az újból megjelenő hírügynökségek munkahelyeket teremtenek és adóbevételt termelnek.

Az MTI híreinek ingyenessé tétele számos szerkesztőségben újságírók munkáját tette feleslegessé, a hazai médiában megjelenő hírek egysíkúak lettek, az egyes hírportálokon elérhető friss információk, beszámolók szinte megegyeznek. Emiatt jelenleg egyoldalú, a kormány álláspontját tükröző tájékoztatást kapnak az emberek.

Az ingyenes MTI az adófizetőkkel szemben is inkorrekt, mert profitorientált kiadók közpénzből kapnak ajándékba olyan tartalmakat, amelyekért korábban fizettek. Az MTI pedig anyagi függésbe került a kieső bevételek miatt.

MIÉRT?

A 4K! szerint a sajtó szabadságának biztosítása elengedhetetlen feltétele annak, hogy mindenki a lehető legpontosabb információkhoz jusson hozzá, és így a mindenkori kormányt ellenőrizni tudja. A rendszerváltás óta egyre inkább pártérdekek mentén osztották ki a frekvenciákat, az MTI pedig gyakorlatilag soha nem volt független az éppen hatalmon lévő párttól. A jelenlegi médiatörvény átdolgozásakor a szakmai szempontoknak kell érvényesülniük, és az egyeztetésbe be kell vonni a törvény által érintett médiaszereplők képviselőit is. Erre azért van szükség, hogy egy, a szakma és a médiafogyasztók szempontjából egyaránt előnyös szabályozás jöjjön létre, ahol a mindenkori kormány nem tudja befolyásolni a média munkáját és öncenzúrára kényszeríteni az újságírókat.

Független közmédiát hozunk létre.

HOGYAN?

377. Társadalmi konszenzus alapján újból meghatározzuk az MTVA feladatait és hatáskörét.

Az MTVA-nak jól tervezhető, hosszú távú finanszírozásra és átlátható költségvetésre van szüksége a független működéshez.

378. Megszüntetjük az intendánsi pozíciót.

Az intendánsok a közmédia felügyelőiként a mindenkori kormánypropagandát érvényesítik, szakmai szempontból semmi szükség nincs rájuk.

379. A közmédiában és önkormányzati médiában a pártok a parlamenti

képviseletüknek vagy társadalmi súlyuknak megfelelő arányban jelenjenek meg. Az ellenzéki pártok esetében legalább a parlamenti súlyuknak megfelelő megjelenést kell biztosítani. A parlamenten kívüli pártokkal a társadalmi súlyukkal arányosan kell foglalkoznia a médiának.

380. Nyilvánossá tesszük a szerződéseket és költségvetéseket.

381. Megszüntetjük a reklámokat a közmédiában.

MIÉRT?

A közmédia feladata a nézők objektív tájékoztatása, nem pedig a mindenkori kormányzati propaganda terjesztése. A rendszerváltás óta arra használják a kormányzó pártok az adófizetők pénzén működtetett közszolgálati csatornákat, hogy saját szájízük szerint alakítsák át a valóságot. Ráadásul az átláthatatlan szerződésekkel valójában csupán kifizető kasszának használják a közmédiát a kormányzó pártokhoz közel álló produkciós cégek vezetői, így az az államtól teljes pénzügyi függésbe került. A közérdek azt kívánja, hogy legyen egy független média, ahonnan az emberek tájékozódni tudnak a parlamenti és a parlamenten kívüli pártokról. Mivel pártállástól függetlenül mindenki fizeti a közmédia tevékenységét, ezért mindenkit megillet az objektív tájékoztatás. A nyilvánosság és átláthatóság szempontjait a közpénz felhasználásánál minden esetben, így a közmédia esetében is kiemelten kell kezelni.

A közmédia tevékenységét a valódi közszolgálatra összpontosítjuk.

HOGYAN?

382. Összevonjuk a közszolgálati csatornákat: két közszolgálati tévéadót és egy közszolgálati rádióadót hozunk létre.

A közmédiának nem tartozik a feladatai közé, hogy beszálljon a nézettségi versenybe, emiatt nem szükséges drága műsorokat gyártania. A jelenlegi közszolgálati tévécsatornák nem önálló tartalommal sugároznak, rengeteg az ismétlés és az átfedés a csatornák között. A rádió esetében ugyanez a helyzet. A tévé- és rádiócsatornák közszolgálati tartalmára elég két tévé- és egy rádióadót fenntartani, ezzel a költségek is jelentősen csökkenthetők. A két tévéadóra azért van szükség, mert a Duna a határon túlra sugároz, és rendelkezik a környező országokra érvényes licensszel.

383. Új alapra helyezzük a közmédia programját: a közszolgálatiság lényege, hogy széles spektrumon, széles nézői rétegeket megszólító, minőségi műsorokkal nyújtson információkat, szórakoztató formában.

384. Erősítjük a kereskedelmi és önkormányzati tévék, rádiók közszolgáltatási kötelezettségét.

A kereskedelmi adókon futó hírműsorok sokszor pusztán formailag felelnek meg a tájékoztatási kötelezettségnek, tartalmilag nem. A bulvárhírek helyett valódi tájékoztatásra van szükség: a híradónak a teljes 25 perce egy hétre vetítve legalább 70%-ban komoly hírekből álljon, a bulvárhírek pedig legfeljebb 30%-ot tegyenek ki.

385. Kis létszámú, multifunkcionális stábokat hozunk létre.

A költséghatékony működés feltétele, hogy leépítsük a pazarló szervezeti struktúrát.

386. Fizetős archívumot hozunk létre, ahonnan le lehet tölteni a közmédia korábbi anyagait.

Magáncélra ingyenesen használható az archívum, de az üzleti célú felhasználásért fizetni kell.

MIÉRT?

A közmédia tevékenységét annyira áthatotta mindenkori kormányzati propaganda kommunikálása, hogy mostanra éppen a közszolgálatiság nem jellemzi. Vissza kell hozni a közmédiába a közszolgálatiságot: széles nézői rétegeket elérő, minőségi műsorokat kell gyártani, amelyek szórakoztató formában nyújtanak információkat a nézőknek és hallgatóknak, a reklámokat pedig, mivel közpénzből van fenntartva, száműzni kell belőle.

EGÉSZSÉGÜGY – Minőségi körülményeket a dolgozóknak és betegeknek!

Megteremtjük a megfelelő szintű egészségügyi ellátás személyi feltételeit.

HOGYAN?

387. Jelentősen emeljük az egészségügyben dolgozót bérét és ügyeleti díját.

Az alacsony bérek okozzák a legtöbb problémát a magyar egészségügyben: aki teheti, külföldön keres munkát; a fiatal orvosok be sem lépnek a szakorvosi rendszerbe, hanem egyetem után egyből külföldre mennek; nincs elég szakszemélyzet és ápolószemélyzet, ami kapacitásproblémákat is okoz; nincs utánpótlás, ha a tapasztalt szakemberek nyugdíjba mennek. Ezért béremelés nélkül nem lehet működtetni és fejleszteni az egészségügyet.

A hálapénz kérdését is ez az intézkedés tudja rendezni. A hálapénz a rossz rendszer egyik tünete: a betegek a jelenlegi rendszerben bizonytalanul érzik magukat, és a normális egészségügyi rendszerben automatikusan járó megfelelő ellátást próbálják megvásárolni, az egészségügyi dolgozók pedig a megélhetési kényszer miatt elfogadják a hálapénzt. Megfelelő bérszínvonal és ellátási színvonal mellett a hálapénz kényszere megszűnik.

388. Igazságos bértáblát alakítunk ki.

Jelenleg nem egységes az egészségügyben dolgozók bérezése, az új orvosok béremelése arányaiban sokszor meghaladja a régebb óta dolgozókét, ami bérfeszültséget okoz. Arányos és igazságos béremelésre van szükség.

389. A létszám bővítésével növeljük a kapacitást és csökkentjük a túlórakényszert. Ennek előfeltétele a béremelés, hogy többen akarjanak az egészségügyben dolgozni. Ezen a területen jelenleg általános gyakorlat a 12 órás, az orvosi munkarendben pedig a 24 órás munkaidő. A 24 órás munka 8 óra rendes munkaidőből és 16 órás egészségügyi ügyeletből áll. A túlmunka szükségszerűen kiégéshez és hibához vezet, és egyáltalán nem teszi vonzóvá az egészségügyi pályát. A várólisták csökkentése is csak a kapacitás növelésén keresztül érhető el.

390. Felülvizsgáljuk az egészségügyi szakdolgozók képzési rendszerét, és amennyiben szükséges, visszaállítjuk a szakiskolák rendszerét.

391. Azok az egészségügyi dolgozók, akik egészségügyi munkát végeznek, de

magán- vagy kiegészítő intézmény dolgozói (pl. gyógyfürdők nappali kórházában dolgoznak), ne kaphassanak alacsonyabb bért, mint a kórházi vagy rendelőintézeti kollégáik.

392. Minőségellenőrzési rendszert vezetünk be az intézmények és az ellátóhelyek hatékonyságának ellenőrzésére.

MIÉRT?

A hazai egészségügyi rendszerben az elmúlt 20 évben valódi reformok nem történtek, a mindenkori kormányok folyamatosan vonták ki az állami forrásokat a területről. A végeredmény mára egy korrupcióval átitatott, egyszerre pazarló és alulfinanszírozott magyar egészségügy lett. Az egészségügy ma Magyarországon sok esetben nem képes ellátni funkcióit, miközben a társadalomnak - a költségvetés terhein, a hálapénzen és a magánellátáson keresztül - rengeteg pénzébe kerül.

Az egészségügy helyzetének javítása szempontjából kulcsfontosságú az orvosok elvándorlásának megállítása, illetve visszafordítása. Ezt hosszú távon is kiszámítható életpályamodell létrehozásával, és az egészségügyön belül meglévő hatalmas tényleges bérkülönbségek kiegyenlítésével lehet elérni. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében is, hogy az egészségügyi pályát korábban anyagi okokból elhagyó, szakképzett dolgozókat visszacsábítsuk a szakemberhiány pótlására.

Javítjuk az egészségügyi ellátórendszer elérhetőségét.

HOGYAN?

393. Egységes, a feladatok megosztásán alapuló ellátórendszert hozunk létre.

Az egészségügyi ellátás szintjei:

- alapellátás (háziorvosok)

- szakorvosi hálózat

- B kategóriás fekvőbeteg-ellátás: gyakori rutinvizsgálatok és beavatkozások, amelyek kórházi ágyat igényelnek

- A kategóriás fekvőbeteg-ellátás: ritkább, kiterjedtebb, bonyolultabb vizsgálatok és beavatkozások

- centrumok: speciális, nagy anyagi és tapasztalati igényű vizsgálatok és beavatkozások

és a szintektől elkülönülve sürgősségi központok, a mentőkkel és betegszállítással kiegészítve.

A célunk, hogy minden betegséget azon a szinten kezeljenek, ahol a legjobban és a leghatékonyabban megoldható, és ne terheljük feleslegesen a magasabb szinteket, ha a kezelés vagy beavatkozás az ellátórendszer alsóbb szintjén is elvégezhető. Ezáltal rövidülnek a várólisták, és csökkenthető az ápolás és a gyógyulási ideje.

394. Visszaállítjuk az alapszintű sürgősségi ellátást.

A nagyobb városokon kívül a járóbeteg-rendelés betegfogadási idején túl nem lehet szakorvosi ellátáshoz jutni. Ha valakit kisebb baleset ér, a megyei sürgősségi ambulancián tudják csak ellátni ügyeleti időben. Ehhez mentőt kell hívni, ami nagyon leterheli a mentőszolgálatot és jelentős költséggel jár. Ezért ahol van szakrendelő, és napközben is folyik a járóbetegek ellátása, a rendelési időt meg kell hosszabbítani a

sürgősségi esetek ellátásához. Az alapszintű sürgősségi ellátás visszaállítása a megyei központok terhelését is csökkentené. A tárgyi feltételek jórészt adottak, csak a megfelelő személyzetet kell biztosítani a működéshez.

395. Támogatjuk, hogy vidéken egy vagy több önkormányzat közösen működtessen kisbuszokat, amelyekkel a betegek igény szerint eljuthatnak a legközelebbi szakrendelésre.

Az eljutás megszervezése olcsóbb és egyszerűbb megoldás a hozzáférés javítására, mint az ellátórendszer kiépítése a kistelepüléseken, és figyelembe veszi az általános orvoshiányt is. A mobil szakrendelések egyszeri ellátásra megoldást nyújthatnak ugyan, de a felszerelésük drága, és nehezen megoldható a visszajáró betegek kezelése.

396. Megfelelő finanszírozást biztosítunk a háziorvosoknak, hogy betöltsük az üresen álló háziorvosi körzeteket, és gondoskodjunk a háziorvosok utánpótlásáról.

397. Felülvizsgáljuk a területi egészségügyi ellátási kötelezettségeket.

398. Felülvizsgáljuk az intézmények bezárását.

Meg kell vizsgálni, hogy valóban a várt eredménnyel járt-e az intézmények bezárása, vagy többet veszített vele az egészségügy, mint amennyi költségmegtakarítást hozott.

399. Támogatjuk a ritka betegségekkel élők ellátását segítő, az európai uniós ajánlásokat betartó Nemzeti Terv kidolgozását és végrehajtását.

A ritka betegségek körülbelül 800 ezer embert érintenek Magyarországon, viszont az ellátás feltételei, a hozzáférés lehetősége nem biztosítottak számukra olyan szinten, mint a hagyományos betegek esetében. Az uniós ajánlások alapján, a ritka betegek érdekvédelmi szervezeteinek bevonásával elkészített Nemzeti Terv végrehajtásához megfelelő finanszírozást kell biztosítani.

MIÉRT?

Az országban óriási különbségek vannak az ellátórendszer elérhetősége tekintetében az egyes országrészek és települések között. Léteznek olyan háziorvosi körzetek, amelyek évek óta betöltetlenek. A megfelelő szintű egészségügyi ellátáshoz mindenkinek joga van, ezért olyan rendszert kell megteremtenünk, amely a legkisebb településen élők számára is elérhetővé teszi az ellátást vagy az ellátáshoz történő eljutást. A fejlesztési szempontokat nem befolyásolhatják lobbiérdekek, kizárólag a szakmai szempontokat és a betegek érdekeit kell szem előtt tartani.

Világos finanszírozási viszonyokat teremtünk az egészségbiztosítási rendszerben.

HOGYAN?

400. Az állami egészségbiztosító által fizetett finanszírozási összeget a betegek magánintézményben vagy külföldön is felhasználhatják.

Az ellátás árának különbözetét a beteg maga fizeti. Ez az intézkedés csökkenti az állami ellátórendszer leterheltségét, így nő az állami ellátás hatékonysága és csökken a várakozási idő.

401. A dohány és alkohol jövedéki adójának bevételét az egészségügy finanszírozására fordítjuk.

402. A póluskórházak finanszírozását a hozzájuk rendelt ellátási feladatokhoz igazítjuk.

403. A minőségbiztosítási rendszer betartatását a megfelelő finanszírozáshoz kötjük. Jelenleg a minimumfeltételek gyakran csak papíron vannak meg, azok hiányában viszont az ellátóhelyek sokszor csak ideiglenes engedéllyel működnek. Ha az állami intézményeknél ugyanolyan alapossággal vizsgálnák a működési feltételeket, mint egy magánrendelő esetében, most alig lenne olyan ellátóhely ami működhetne.

404. Költségvetési céltartalékot hozunk létre az államilag finanszírozott intézmények számára a nem várt plusz költségek fedezésére.

405. A fenntartható finanszírozás érdekében szakmai és társadalmi vitát indítunk az egészségügyi biztosításba alapértelmezésben beletartozó ellátásokról.

A 4K! elkötelezett amellett, hogy Magyarországon biztosítási és szolidaritási alapon mindenkinek járjon ingyenes egészségügyi ellátás. Azonban ahhoz, hogy a finanszírozás hosszú távon is fenntartható legyen, meg kell határozni, hogy mi tartozzon bele az alapszintű ellátásba. A szakmai és társadalmi konszenzussal kialakított ellátást erős demokratikus eszközökkel kell védeni, hogy elkerüljük a lopakodó privatizációt. El kell kerülni, hogy a kormány újabb és újabb elemeket vegyen ki az alapszintű ellátásból, míg végül a legelemibb beavatkozások is fizetőssé válnak. Ezért a konszenzussal kialakított egészségügyi ellátás körének módosítását a 4K! népszavazáshoz kötné.

MIÉRT?

Jelenleg az egészségügyi rendszer alulfinanszírozott, ami miatt az intézmények eladósodási spirálba kerültek és trükközni kénytelenek az elszámolással. A helyzetből adódóan a rendszer egyszerre forráshiányos és pazarló. Az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát növeli a munkahelyek kifehérítése, amely a 4K! gazdasági programjában szerepel. A legális munkahelyek számának növelésével a járulékfizetők száma is nőni fog. Ezt követően felül kell vizsgálni a teljes egészségügyi ellátórendszer finanszírozását, és tervet kell kidolgozni a krónikus alulfinanszírozottság fokozatos felszámolására, mert az már középtávon is a rendszer összeomlásával fenyeget.

Nagyobb hangsúlyt fektetünk a megelőzésre.

HOGYAN?

406. Kiterjesztjük a kötelező szűrővizsgálatok körét, és ha valaki harmadik felszólításra sem jelenik meg a vizsgálaton, akkor meghatározott ideig magasabb egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie.

407. Az élsport helyett az egészségügyi megelőzést is szolgáló tömegsport fejlesztését támogatjuk, és mindenki számára biztosítjuk az ingyenesen, könnyen elérhető sportolási lehetőségeket.

A mozgás nem lehet pusztán az élsportolók kiváltsága, amit a hétköznapi emberek csak a tévéből ismernek. A sportolási lehetőségek fejlesztése, a szervezett egyéni és csapatsportokhoz szükséges infrastruktúra kialakítása segíti az egészségesebb társadalom kialakulását.

MIÉRT?

Az egészséges társadalom megteremtése a megelőzéssel kezdődik, ami az egészségügyi rendszer szempontjából sokkal olcsóbb, mint a beteg emberek kezelése.

Az állam szerepe az egészségügyben nem csak az egészségügyi infrastruktúra fenntartása, hanem egy átfogó társadalmi egészségprogram létrehozása, aminek az egészséges étkeztetés, az éves egészségügyi szűréseken való részvétel biztosítása, a tömegsport lehetőségeinek biztosítása és a környezetpolitika is a részét kell, hogy képezze. A közoktatásban külön figyelmet kell fordítani a helyes táplálkozással kapcsolatos ismeretekre.

Fejlesztjük az egészségügyi intézmények infrastruktúráját, ellátottságát.

HOGYAN?

408. Az egészségügyben az uniós forrásokat a kórházak, szakrendelők infrastruktúrájának fejlesztésére fordítjuk.

409. A kórházakban bevezetjük a betegre szóló gyógyszerosztást, amelynek keretében minden beteg külön, a kórházi gyógyszertárból kapja meg a napi gyógyszeradagot.

Így a gyógyszerosztás biztonságosabbá, ellenőrizhetőbbé és gazdaságosabbá válik az osztályon végzett nővéri gyógyszerosztáshoz képest. Ennek a bevezetése feltételezi a szükséges informatikai rendszer kiépítését.

MIÉRT?

Az állami egészségügyi intézmények jelenleg komoly eszközhiánnyal küzdenek, ami veszélyezteti az ellátás biztonságát és hatékonyságát. A megfelelő tárgyi feltételek hiánya az egészségügyi dolgozók munkájára és a betegek egészségüggyel kapcsolatos tapasztalataira is negatív hatással van. A dolgozók munkakörülményeit és az ellátás színvonalát ezért az infrastruktúra fejlesztésével tudjuk javítani.

Az informatikai rendszerek fejlesztésével növeljük a hatékonyságot.

HOGYAN?

410. Központi betegnyilvántartó rendszer létrehozásával, amelyhez különböző szintű jogosultságokkal, de minden egészségügyi szerv kapcsolódik.

A betegek adatait, kórtörténetét, laborleleteit egy kattintással, a társadalombiztosítási azonosító jel alapján le lehet kérdezni. Az adatvédelmi szempontokra kiemelt figyelmet kell fordítani a rendszer kidolgozásánál a hozzáférési, jogosultsági szintek megfelelő beállításával.

411. Az egészségügy összes területén egységes szoftvereket vezetünk be, előnyben részesítve a nyílt forráskódú megoldásokat.

Ez megfelelő kommunikációt tesz lehetővé az egyes alrendszerek (például a háziorvos, a szakrendelő és a kórház, vagy a gyógyszer-nagykereskedés, a gyógyszertár és a kórház) között, megoldja a kompatibilitási és frissítési problémákat, csökkenti az adminisztrációra fordított időt és egységes informatikai képzést tesz lehetővé.

412. A gyógyszerek felírásánál bevezetjük az e-receptet.

A betegek a rendelőben nem kapnak hivatalos orvosi vényt, azt az orvos küldi el a gyógyszertárnak elektronikus úton. Ez megkönnyíti a krónikus betegek gyógyszerezését is a kórházi kezelésük alatt, mivel könnyebben számon tartható, milyen gyógyszereket használnak a kórházi kezelésre (amit az OEP a kórháznak fizet ki), és milyen gyógyszereket vált ki a krónikus beteg a gyógyszertárból.

413. Az adminisztrációs kötelezettségek felülvizsgálatával megszüntetjük a felesleges papírmunkát, és ahol lehet, papír alapú helyett a digitális adminisztrációt részesítjük előnyben.

MIÉRT?

A korszerűtlen és szétforgácsolt informatikai rendszerek helyett egységesítésre van szükség a hatékonyság növelése érdekében. A betegek adatainak papír alapú kezelése jelentős és fölösleges bürokráciát igényel, amitől a betegek úgy érzik, hogy egy hivatalban próbálnak ügyeket intézi, ahelyett, hogy egy szolgáltatást vennének igénybe. A jól működő egészségügyi rendszerben az ellátás igénybevételéhez csak egy adatra, a társadalombiztosítási azonosító jelre lesz szükség.

Erősítjük a betegek és az egészségügyi dolgozók érdekeinek védelmét.

HOGYAN?

414. Az összes beteget képviselő valódi érdekképviseleti szervet hozunk létre a Nemzeti Betegfórumból.

A központi érdekképviseleti szervnek valódi jogokat, beleszólási lehetőséget, finanszírozást és infrastruktúrát biztosítunk.

Document Metadata

Table of Contents

ÚJ TÁRSADALMI SZERZŐDÉS

Document Metadata