GB922 JELŰ KITERJESZTETT GARANCIA BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
GB922 JELŰ KITERJESZTETT GARANCIA BIZTOSÍTÁS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
I. Általános rendelkezések
Jelen szerződési feltételek alapján a Groupama Biztosító Zrt. (székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, továbbiakban: biztosító) köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kocká- zatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetke- zése esetén a jelen szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni, a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
II. A biztosítási szerződés alanyai
(1) Biztosító
Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
(2) Szerződő
Az a jogi személy (értékesítő partner), aki csoportos biztosítási szerződést köt a biztosítóval azért, hogy az általa forgalmazott termékek mellé Kiter- jesztett Garancia Biztosítást nyújtson a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt biztosítottak számára. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt ter- heli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilatkozatok megtételére is. A szerződő a csoportos biztosítási szerző- dés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni. A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozáskor, az ál- tala tett csatlakozási nyilatkozatban a díjfizetést átvállalhatja. Amennyiben a biztosított a díjfizetést átvállalja, a továbbiakban a díjfizetési kötelezett- ség a biztosítottat terheli.
(3) Biztosított
Az a fogyasztó, aki a szerződőtől magáncélú felhasználásra vásárolt mű- szaki cikknek, mint biztosított vagyontárgynak első tulajdonosa és magán- célú felhasználója. Jelen biztosítási feltétel esetében fogyasztó a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljá- ró természetes személy.
A biztosított csatlakozási nyilatkozat aláírásával csatlakozik a szerződő által kötött csoportos biztosítási szerződéshez.
A biztosított a biztosítási szerződésbe szerződőként nem léphet be.
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12653/1 – Hatályos 2015. július 1-jétől visszavonásig.
III. A biztosítás tárgya
Az a magáncélú felhasználásra vásárolt műszaki cikk, melyre a fogyasztó (vásárló), csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként történő csatla- kozás keretében Kiterjesztett Garancia Biztosítási szerződést köt.
IV. A csoportos biztosítási szerződés létrejötte
A csoportos biztosítási szerződés a szerződő (értékesítő partner) és a bizto- sító írásbeli megállapodásával jön létre.
V. A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez, a kockázatviselés kezdete
A biztosított az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csat- lakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:
(1) Írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján
A biztosított a szerződőtől vásárolt vagyontárgy vonatkozásában a vásárlás időpontjában, de legkésőbb a vásárlás időpontjától számított 30 napon belül, csatlakozási nyilatkozat aláírásával csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez.
Ha a biztosított a vásárlás időpontjában csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez, a biztosító kockázatviselése a csatlakozási nyilatkozat aláírá- sával egyidejűleg azonnal megkezdődik.
Ha a biztosított nem a vásárlás időpontjában, hanem azt követően, a vá- sárlástól számított 30 napon belül csatlakozik a csoportos biztosítási szer- ződéshez, a biztosító kockázatviselése a gyártó, forgalmazó által nyújtott garancia idő lejárata után kezdődik.
(2) Elektronikus úton történő csatlakozás útján
A biztosított a szerződőtől vásárolt vagyontárgy vonatkozásában az elekt- ronikus csatornán történő vásárlás időpontjában, elektronikus úton tett csatlakozási nyilatkozattal csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez.
Az adott biztosított vonatkozásában a biztosító kockázatviselése a gyártó, forgalmazó által nyújtott garancia idő lejáratának napját követő nap 0 órá- jakor kezdődik.
VI. A kockázatviselés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén bekövetkezett ká- rokra terjed ki.
VII. A biztosítás tartama
(1) A szerződést, beleértve a gyári garancia időtartamát is, 2, 3, 4 vagy 5 év határozott tartamra lehet megkötni.
(2) A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló minden évben a koc- kázatviselés kezdete napját megelőző nap.
VIII. Díjfizetés
(1) A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Amennyiben a biztosított a díjfizetést átvállalja, a továbbiakban a díjfizetési kötelezettség a biztosí- tottat terheli.
(2) A biztosítási díj a csatlakozáskor, egy összegben esedékes a kockázatvi- selés teljes időtartamára. Amennyiben a díjfizetést a biztosított átvál- lalja, úgy a biztosítás tárgyának vásárlásával egyidejűleg a biztosítás díja fizethető készpénzben, átutalással vagy bankkártyával.
(3) Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a biztosítottól díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az alkusz és a töb- bes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonat- kozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoz- tatja a szerződőt és/vagy biztosítottat. A biztosításközvetítő jogosult a biztosítótól a biztosítottnak járó esetleges biztosítási díj visszafize- tésében közreműködni.
(4) Díjfizetési kötelezettség az adott kockázatviselés megszűnése esetén: Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a kockázatviselés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
A kockázatviselés megszűnésének egyéb eseteiben – így különösen felmondás, lehetetlenülés, érdekmúlás okkal történő megszűnés esetén – a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követel- heti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő vagy a biztosított részére.
(5) A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
IX. A biztosító kockázatviselésének, illetve a szerződésnek a megszűnése
(1) A határozott idő letelte
A határozott idő elteltével a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kocká- zatviselése minden további értesítés nélkül megszűnik.
(2) Rendes felmondás
Ha a biztosítási szerződést 2 év határozott tartamra kötötték, az adott bizto- sítottra vonatkozó kockázatviselés rendes felmondással nem mondható fel.
Ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés két évnél hosszabb időre jött létre, a biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogvi- szonyt az érintett szerződőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal a 3., il- letve a 4. biztosítási időszak végére, harminc napos felmondási idő- vel felmondani.
(3) A biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító adott biztosítottra vo- natkozó kockázatviselése megszűnik.
Jelen pont vonatkozásában a biztosítási esemény bekövetkezésének tekint- hető, ha a biztosítási esemény eredményeképpen a biztosítási szolgáltatás a biztosított vagyontárgy kicserélése.
(4) Lehetetlenülés, érdekmúlás
Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosí- tási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás- szerzést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határ- idővel felmondhatja.
Érdekmúlással szűnik meg a szerződés, illetve a biztosító kockázatviselése különösen, ha a biztosított vagyontárgy tulajdonosának (biztosított) a biz- tosítási érdeke megszűnik (pl. a vagyontárgy értékesítése, elajándékozása, jelen feltételek szempontjából biztosítási eseménynek nem minősülő meg- semmisülése, vagyontárgy cseréje egy másikra törvényi vagy gyártói garan- cia alapján, stb.).
X. Biztosítási események
(1) A biztosított vagyontárgy gyártói garanciaidőn túli belső meghibásodá- sa, melynek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné válik.
(2) A biztosított vagyontárgy vásárlásával egyidejűleg történő írásbeli csat- lakozás esetén, a csatlakozási nyilatkozat aláírásától számított 14 napon belüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által vezetett fuvar- eszközzel történő szállításakor a szállítójárművet ért baleset, illetve ki- és berakodás során, külső, balesetszerű behatásra bekövetkező meghibáso- dása, törése, melynek következtében az részben vagy egészben működés- képtelenné válik.
(3) A biztosított vagyontárgy vásárlásával egyidejűleg történő írásbeli csat- lakozás esetén, a csatlakozási nyilatkozat aláírásától számított 14 napon belüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által végzett össze- szerelése, rögzítése, a rendeltetési helyre való beállítása, beüzemelése során, külső, balesetszerű behatásra történő meghibásodása, törése, mely- nek következtében az részben vagy egészben működésképtelenné válik.
XI. Kizárások
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító:
– a biztosított vagyontárgy kezelési útmutatójában leírtak be nem tartása következtében fellépő károsodásokra;
– a nem magáncélú felhasználás során bekövetkező károsodásokra;
– mosó- és/vagy szárítógépek esetében a normális használatot meghaladó mértékű használat miatt bekövetkező károkra, ahol normális használatnak minősül az évi 220 ciklust meg nem hala- dó használat;
– rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos el- használódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletke- zett károkra, üzembe, illetve újra üzembe helyezési költségekre, karbantartási, beállítási, ellenőrzési, módosítási, tisztítási költsé- gekre, valamint ezekkel kapcsolatban felmerülő károsodásokra;
– szoftvermeghibásodásból, illetve szoftvervírusokból és adatvesz- tésből eredő károkra;
– áramkimaradás okozta károkra;
– dátumfelismerési probléma okozta károkra;
– olyan tervezési vagy gyártási hibákra, melyek miatt a gyártó a terméket javításra, illetve cserére visszahívta;
– olyan károsodásokra, melyek megtérülnek jogi követelés, jótál- lás, illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vá- sárlásával és/vagy szervizelésével kapcsolatosak, vagy amelyek
jogszabály vagy szerződés, illetve szállítási feltételek révén sza- bályozottak;
– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származó károkra, esztétikai hibákra;
– elmaradt haszonra, a kedvezmények elvesztéséből adódó kárigé- nyekre, bármely következményi kárra;
– előszereteti értékre (az előszereteti érték valamely vagyontárgy szubjektív értéke, amely értéket személyi, érzelmi okok alapoz- hatnak meg, pl. az elhunyt rokontól kapott, valójában jelentős dologi értéket nem képviselő tárgy);
– jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkra (pl. garanciális javítás vagy csere, vagy valamely vagyonbiztosítás);
– pixelesedésre, gázleengedésre és újratöltésre, képernyő-beégésre;
– cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. bizto- sítékok, elemek, akkumulátorok, lemezek, kazetták, merevleme- zek, memóriakártyák, illetve bármilyen adathordozók, patronok, xxxxx, xxxxxxxx, szíjak, kefék, izzók és fénycsövek, távirányítók, já- tékvezérlők, egerek, nyomtatófejek, illetve kiegészítő felszerelé- sekre, melyek nem a készülék alkotóelemei, de szükségesek annak üzemeltetéséhez, mint pl. akkumulátortöltő;
– esztétikai elemekre, mint pl. fogantyúk, burkolatok, gombok, jel- vények vagy logók, és más olyan kisebb károsodásokra, melyek nem befolyásolják a termék használhatóságát, mint pl. karcolá- sok, horpadások és hasonlók;
– olyan hibákra, melyek abból erednek, hogy a biztosított vagyon- tárgyat az eredeti hiba észlelését követően tovább használták;
– a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos-, gáz- vagy vízellátás hibája miatt vagy ezek miatt bekövetkező üzemzavar okán fellépő károkra;
– felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibá- sodás nem található, nem állapítható meg;
– klíma berendezések károsodására, amennyiben a biztosított nem tesz eleget a gyártó által, a használati utasításban előírt, rendsze- res, évi legalább egy alkalommal – szakszerviz által – történő kar- bantartási kötelezettségének (a karbantartás elvégzését számlá- val szükséges igazolni, és azokat a biztosítási időszak végéig meg kell őrizni);
– mobil eszközökre, a fedezetbe vonásra vonatkozó külön megál- lapodás hiányában.
Háború és terrorizmus kizárás
Nem nyújt szolgáltatást a biztosító az alább felsorolt események- kel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok előfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény akár azzal egyidejűleg hozzájárul:
– háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedé- sek vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivata- losan hadat üzentek vagy nem), polgárháború;
– állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, ka- tonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak;
– lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bár- milyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromálla- pot kihirdetését idézi elő;
– bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvő személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok biológiai vagy vegyi fertőzéssel, rakétákkal, bom- bákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekmé- nyeit is.
Jelen kizárási feltétel szempontjából a „terrorista cselekmény” alatt azt értjük, amelynél az elkövetők erőszakot vagy azzal való fenyegetést al- kalmazva, általában politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai célzattal lépnek fel a törvényes rend ellenében vagy befolyásolására, és cselek- ményük alkalmas a köz vagy annak egy részének megfélemlítésére.
A biztosítási szerződés nem nyújt fedezetet a fenti pontokban felsoroltak befolyásolására, megelőzésére, elfojtására irányuló bármely cselekmény okán bekövetkező kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.
XII. Biztosítási összeg, a biztosítási szolgáltatás felső határa
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy vásárláskori új, bruttó fo- gyasztói ára.
A biztosítási szolgáltatás felső határa egy biztosított vagyontárgy tekinte- tében:
– javítási szolgáltatás esetén biztosítási eseményenként és biztosí- tási időszakonként (évente) a biztosított vagyontárgy vásárlásko- ri bruttó fogyasztói árának 70%-a;
– kicserélés esetén a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 150%-a.
A biztosítási szolgáltatás felső határa évente nem lehet magasabb, mint a biztosított vagyontárgy vásárláskori fogyasztói árának 220%-a (a limit a ja- vítás(ok) és a csere együttes összegére értendő).
XIII. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási szolgáltatás az alább felsorolt természetbeni szolgáltatások tel- jesítése. A biztosító a biztosított részére készpénzben nem szolgáltatat. Amennyiben a biztosított a biztosított vagyontárgyat saját költsé- gen javíttatja meg, a biztosító szolgáltatást nem teljesít.
(1) Telefonos segítségnyújtás
A biztosító kárrendezési megbízottja (call center) 0-24 óráig fogadja a hí- vásokat minden nap a x00 0 000 0000 telefonszámon. A call center szol- gáltatásai:
x. a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában;
b. biztosítási esemény bekövetkezte esetén intézkedés a javítás érdeké- ben, ennek keretében kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, idő- pont-egyeztetés;
c. amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási eseménynek (pl. garanciaidőn belüli, garanciális jellegű meghibásodás), a szervizek telefonszámainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybe- vett javítási szolgáltatás költségei nem a biztosítót terhelik.
(2) Javítási szolgáltatás vagy a meghibásodott vagyontárgy kicserélése
a. A biztosított vagyontárgy javítása vagy kicserélése.
b. A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomag- ként szállítható méretű (40x40x80 cm vagy 20x20x200 cm-nél kisebb méretű) biztosított vagyontárgynak javítás céljára szervizbe történő szál- lításáról a biztosítottnak kell gondoskodnia. Egyéb esetben a helyszíni javításról vagy a szükséges szállításról a biztosító gondoskodik. A szál- lítási költséget a biztosító a biztosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának maximum 10%-áig köteles megtéríteni, az ezt meghaladó szállítási költségek a szerződőt/biztosítottat terhelik. A szállítási költséget a biztosítási összegen felül téríti a biztosító.
(3) A szolgáltatások (javítás vagy kicserélés) közül a biztosító jogosult dönteni.
(4) A biztosított vagyontárgy kicserélése esetén a biztosított egy az erede- tivel megegyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgyra jogosult. Amennyiben a szolgáltatás időpontjában a biztosított vagyontárggyal meg- egyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy nem áll rendelkezésre, a biztosítónak joga van egy azzal műszaki és gazdasági paramétereit tekint- ve hasonló vagyontárgyat cseretárgyként biztosítani. A cseretárgy tekin- tetében (márka, típus) a biztosítónak van döntési joga.
(5) Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti.
A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmaz- hatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás- ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját kö- zölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a ki- fizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban a folyó biztosítási időszakra.
XIV. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg- előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó esz- közöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
XV. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás
A biztosítottnak a káresemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudomására jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 3 napon belül, telefonon a
x00 0 000 0000 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító kárrendezési megbízottjának, a Europ Assistance Magyarország Kft-nek.
(1) A kárbejelentés során a biztosító kárrendezési megbízottja minden kér- désére pontos választ kell adni, illetve az alkamazott kárbejelentőn felsorolt adatokat meg kell adni.
Klíma berendezés meghibásodása esetén, a biztosítottnak a kárren- dezési megbízott felé számlával kell igazolnia a gyártó által előírt, rendszeres, éves, szakszerviz által végzett karbantartás megtörténtét.
(2) A biztosított köteles a biztosító, illetve annak kárrendezési megbízottja számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biz- tosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
(3) A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy ál- lapotán – a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megkezdéséig, de legkésőbb 7 napig – csak annyiban változtathat, amennyiben az a káreny- hítéshez szükséges.
Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megenge- dettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
(4) A biztosító vagy megbízottja a helyszíni javítást köteles a kárbejelentés- től számított 7 napon belül elvégezni, illetve megkezdeni.
(5) A biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az előre egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, annak érdekében hogy a szerviz a sérült biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthas- sa. Amennyiben az előre egyeztetett időpontban (szerviz kiszállásakor) ez nem valósul meg, a kiszállás díja a biztosítottat terheli.
(6) Amennyiben a helyszíni javítás a XIII. (2) x. xxxx szerint nem indokolt, a biztosítottnak a kárrendezési megbízottól kapott információk alapján a biz- tosított és károsodott vagyontárgyat a szakszervizbe kell szállítani javítás céljából.
XVI. A szolgáltatás esedékessége
(1) A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a kárbejelentés napjától számított 20 napon belül köteles teljesíteni, melynek feltétele, hogy a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének, vala- mint kárbejelentési kötelezettségének eleget tegyen.
(2) Amennyiben a javítás a 20 napos időszak alatt nem végezhető el al- katrészhiány miatt, a biztosított jogosulttá válik a biztosított vagyontárgy kicserélésére.
(3) A biztosító a vagyontárgy kicserélése esetén a cserét a kárbejelentés napjától számított 20 napon belül köteles elvégezni, illetve a csere- tárgy átadása érdekében intézkedni.
(4) Amennyiben a biztosítási szolgáltatás a biztosított vagyontárgy kicseré- lése, a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjoga a biztosítót illeti meg. A biztosító ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a biztosított nem kö- vetelheti a biztosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.
XVII. Elévülési idő
Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 1 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.
XVIII. Mentesülések
(1) A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartással
– a szerződő fél vagy a biztosított;
– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jo- gosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízott- juk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
(2) A fenti rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettség megszegésére is alkalmazni kell.
XIX. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
(1) A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem je- lenti a közlési kötelezettség megsértését.
(2) A szerződő fél köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosítási tárgyát több biztosító egymástól függetlenül biztosítja.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy vál- tozásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesek- kel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyon- tárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
XX. A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
(1) Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző isme- ret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következte- tés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minő- ségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a tech- nikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítá- sa, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség- gel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatke- zelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, össze- hangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, va- lamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkal- mas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára tör- ténő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi szemé- lyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze-
mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság- ról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdál- kodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződé- seire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Buda- pexx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a bizto- sító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szer- ződéses ajánlatot tesz.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülménye- ire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, lekép- zett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoz- ható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környe- zet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcso- lódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésében meghatározott fogalom.
(2) Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (to- vábbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosító adat- kezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések meg- ítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes adatait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a biztosítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesíté- se céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok vé- delméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyilat- kozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utó- lagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását kö- vetően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli fel- mentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudni- valókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírálás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapottal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szüksé- ges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a
c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés megköté- séhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a dön- tést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcsolatos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalma- zott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érin- tettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó in- formációkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban ajánla- taival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre, küldött levelével korlátozásmentesen leirat- kozhat.
(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
4.3. A Bit. 157.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel;
c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszá- molási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szak- értővel;
e. a Bit. 157.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal;
j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok te- kintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési ál- lomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselő- vel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosító- val, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ha- tósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazo- lásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörté- neti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a.-j., n. és x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a k.-m. és p.-x. xxxxxxx megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogo- sító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 157.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés e. pontja alapján a bizto- sítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adat- szolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meg- határozott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé tör- ténő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, vala- mint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.§- ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez.
4.4. A biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak sze- rinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi
C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselek- mény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, rob- banóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresé- sére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biz- tosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Eu- rópai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végre- hajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőr- zési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az eset- ben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kül-
földi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harma- dik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az infor- mációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továb- bítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezése- ket kell alkalmazni.
4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása, a Bit. nyolcadik részének III. és III/A. feje- zetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja.
4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§-a alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbí- tása esetén 20 év elteltével törölni kell.
4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az el- hunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyako- rolhatja.
4.9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titok- ra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közér- dekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok (a Bit. 2015. január 1-jétől hatályos 161/A.§-a alapján)
A Bit. 2015. január 1-jétől hatályos rendelkezése lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesíté- se, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel forduljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosí- tó által – a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítá- si termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérde- ző (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződés- ben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsérté- sének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 161/A.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 161/A.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biz- tosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szer- ződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító adatai, a biz-
tosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontárgyak, követe- lések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi bizto- sítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szük- séges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alap- ján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatok. Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a ká- rosult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a kárigényt, illet- ve sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó, vala- mint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érintő korábbi, ugyan- ezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosítási eseményre vo- natkozó adatok átadására is. Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szá- razföldi járművekkel összefüggő felelősség ágazatba tartozó biztosítások ese- tében – ez utóbbiaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biztosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alap- ján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre, az el- végzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hi- ányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott ada- tot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azon- ban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására ju- tott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adat- kezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesíté- séhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megin- dítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a meg- ismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, to- vábbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoztatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejére figye- lemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájékoztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
(5) Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a meg- bízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles töröl- ni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a ren- delkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldol- gozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, to- vábbá – az ügyfél személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbí- tás jogalapjáról és címzettjéről.
6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tilta- kozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, vala- mint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén vagy, ha az adatkezelőnek a tiltako- zási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bí- rósághoz fordulhat.
6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésé- nek kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyi- ségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idéz- te elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyi- ban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartásából származott.
6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi sza- bályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megválto- zásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetőek a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szem- ben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint-
hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honla- pon is.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jog- szabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intéz- kedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenység- gel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító kö- teles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
A biztosító megbízása alapján eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) a biz- tosító adatfeldolgozójának minősül.
(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus le- vélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhető- ségei: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, helyi tarifával hívható
telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 167/D.§ (1) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tő- kegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vo- natkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Meg- állapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerin- ti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illető- ségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természetes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biz- tosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi illetősé- gű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült államokbe- li állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik országban szin- tén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügyfél köteles nyilat- kozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott kategóriák közül me- lyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illető- ségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosási ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt, a 2214-es sorszámú nyomtatvány kitöltésével kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze-
ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől szá- mított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelentési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adó- ügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
XXI. A távértékesítésre vonatkozó tudnivalók
(1) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerző- désekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó táv- közlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (további- akban biztosító) szerződéskötést megelőző tájékoztatási kötelezettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jogának gya- korlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk.
Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerző- dési nyilatkozatok megtételére.
Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást, amelyre a felek, vagyis a szolgál- tató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte nélkül kerül sor. Ha a szerző- déskötés folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű je- lenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a szerződés megkötésére irányuló magatartás, akkor az adott értékesítés nem minősül távértékesítésnek.
Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között ke- rülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azonos jellegű elkülö- nült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egymással. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegű művelet teljesítésé- re, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mű- veletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell.
(2) A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés a fogyasztó ter- hére többletköltséget nem okoz.
(3) Felmondási jog
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződést a fogyasztó a szer- ződéskötés (jelen feltételek vonatkozásában csatlakozás) napjától számított tizennégy napon belül indoklás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
Ha a fogyasztó a tájékoztatást a szerződéskötést (csatlakozást) követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tá- jékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap elteltéig gyakorolhatja. Ha a fogyasztó semmiféle tájékoztatást nem kapott, felmondási jogát a biz- tosítási szerződés létrejöttétől kezdődően a megfelelő tájékoztatás kézhez- vételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számí- tott egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó tájékoztatása nem volt megfelelő tartalmú, a fogyasztó fel- mondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.
Ha a fogyasztó a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés meg- szüntetésére vonatkozó különös felmondási jogáról tájékoztatást nem kapott, a fogyasztó felmondási jogát a szerződéskötés napjától kezdődően a megfe- lelő tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy nap, de legfeljebb a szer- ződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja. Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog:
– az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem halad- ja meg az egy hónapot;
– a szerződésnek mindkét fél teljes körű teljesítését követően, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésre vonatkozó felmon- dási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a fentiekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adta, vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldte. Tájé- koztatjuk, hogy felmondását írásban a szerződő (értékesítő partner) postai címére küldheti meg.
Ha a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolta, a biztosító kizárólag a szer- ződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenér- tékét követelheti.
Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás teljesítése csak a fo- gyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét követelhe- ti (a kockázatviselés kezdete és az azonnali hatályú felmondás időpontja közötti időszakra vonatkozó biztosítási díj).
XXII. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kí- nált GB922 jelű Kiterjesztett Garancia Biztosítás korábbi feltételei- től, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a GB922 jelű Kiterjesztett Garancia Biztosítás jelen szerződési feltéte- lei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekin- tettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. lehetetlenülés, ér- dekmúlás miatti megszűnés, fedezetfeltöltés, stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen általános szerződési feltétel a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl az előző feltételtől az alábbiak- ban tér el lényegesen:
– a szerződési feltételek kizárólag a csoportos biztosítási szer- ződéshez történő csatlakozás esetére tartalmaznak rendelkezé- seket;
– a fogyasztó fogalma bekerült a feltételbe;
– az írásbeli és az elektronikus úton történő csatlakozás szabályai rögzítésre kerültek;
– lehetetlenülés, érdekmúlás szabályai rögzítésre kerültek;
– rögzítésre került a díjfizetés módja;
– rögzítésre került, hogy a biztosító értékkövetést nem alkalmaz;
– szabályozásra került az alkusz és a többes ügynök díjátvétele;
– bekerült a feltételbe, hogy a csoportos biztosítási szerződéshez 2 év határozott tartamra is lehet csatlakozni;
– a rendes felmondás jogát 2 évre zárják ki a feltételek;
– meghatározásra került, hogy a biztosító a biztosítási díjat kamat- mentesen kezeli;
– bekerült a feltételbe a klíma berendezések meghibásodása ese- tén alkalmazott kizárás;
– bekerült a feltételbe a fedezetfeltöltés lehetősége;
– a javítási szolgáltatás felső határa biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként (évente) a biztosított vagyontárgy vá- sárláskori bruttó fogyasztói árának 70%-ára módosult;
– kicserélés esetén a szolgáltatás felső határa a biztosított vagyon- tárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 150%-ára módosult;
– klíma berendezés meghibásodása esetén, a szolgáltatás teljesíté- sének feltétele a szakszerviz által végzett rendszeres, éves kar- bantartás megtörténtének számlával történő igazolása;
– a kárbejelentés határideje 1 napról 3 napra változott;
– a helyszíni javítás elvégzésének, illetve megkezdésének ideje 5 napról 7 napra változott;
– szerződő felek a biztosítási szerződésből eredő igényeiket 1 éves elévülési határidőn belül érvényesíthetik;
– pontosításra került a szerződő és a biztosított közlési és változás- bejelentési kötelezettsége.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.