KÖNYVVIZSGÁLÓI SZERZŐDÉS

KÖNYVVIZSGÁLÓI SZERZŐDÉS

amely létrejött a

és a

SZERVEZET NEVE: Városi Szolgáltató Zrt

CÍME: Szentendre, Szabadkai u. 0.xx

CÉGJEGYZÉKSZÁMA: 00-00-000000

ADÓSZÁMA: 10822612-2-13

KÉPVISELŐJE: Xxxxxxx Xxxxx (a továbbiakban: „Szervezet”), mint megbízó

KÖNYVVISZGÁLÓ TÁRSASÁG NEVE: Verko-full Kft.

CÍME: ……………………………..

ADÓSZÁMA: ……………………………..

KÉPVISELŐJE: ……………………………..

(a továbbiakban: „Könyvvizsgáló”), mint megbízott

között. A Könyvvizsgáló és a Szervezet között folytatott tárgyalások alapján az alábbiak foglalják össze a szerződő felek feladatait és vállalásait. Xxxxx írásbeli megállapodás hiányában minden munkára az alábbi feltételek vonatkoznak.

A szerződés tárgya és tartalma

1.1. Jelen szerződés rögzíti a Szervezetnek és a Könyvvizsgálónak a jelen szerződés tárgyát képező, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Xxxxxx által előírt vonatkozó szabályok szerint végzendő könyvvizsgálati szolgáltatásokkal (a továbbiakban: „a könyvvizsgálat”) kapcsolatos jogait és kötelezettségeit.

1.2. A Könyvvizsgáló magyar nyelven elkészíti, és a Szervezetnek átadja a következő pontban részletezett vállalásaira vonatkozó független könyvvizsgálói jelentést.

1.3. A felek megállapodnak abban, hogy a Könyvvizsgáló a jelen szerződés alapján vállalja 2011. június 1-től 2016. május 31-ig

1.3.0. a hatályos jogszabályok alapján előírt, a könyvvizsgálóra vonatkozó feladatok elvégzését .

1.3.1. a Szervezet vezetése által a Szervezet legfőbb döntéshozó testülete elé jóváhagyásra előterjesztendő 2011. és 2015. december 31-ével végződő üzleti évekre vonatkozó éves vagy egyszerűsített éves beszámoló (továbbiakban: számviteli beszámoló, ide nem értve az ezen üzleti évekhez kapcsolódó kötelező számviteli közbenső mérlegeket, amelyek auditja jelen szerződéssel azonos feltételek, de önálló díjazás mellett történik) könyvvizsgálatát a hatályos Nemzeti Könyvvizsgálati Standardokkal összhangban. A Könyvvizsgáló – szükség szerint – megvizsgálja továbbá, hogy az üzleti jelentés a számviteli beszámoló adataival összhangban van-e.

1.3.2. a könyvvizsgálathoz kapcsolódó számviteli tanácsadás, adótanácsadói, gazdasági tanácsadási, vezetési tanácsadási feladatok ellátását. Az adótanácsadás nem minősül adóhitelesítésnek, adószakértésnek, a tételes adóvizsgálat nem képezi a szerződés tárgyát. Az adóbevallások elkészítéséért és leadásáért a Szervezet felel. A Könyvvizsgáló a számviteli beszámoló könyvvizsgálata részeként részletesen nem tekinti át az adók kiszámítását, a Szervezet társadalombiztosítási és vámfizetési helyzetét, valamint a kapcsolódó számításokat és az adóbevallásokat. A Könyvvizsgáló nem köteles adótanácsadás céljából átvizsgálni az egyes tranzakciók, szerződések és egyéb megállapodások adókockázatát. Mindkét fél elismeri, hogy a magyar adóhatóság jogosult az összes adóbevallást hatósági revízió alá vonni, és a kiadott független könyvvizsgálói jelentés nem nyújt biztosítékot arra, hogy a Szervezet számviteli beszámolóját és az adóbevallásokat az adóhatóság elfogadja.

1.3.3. A könyvvizsgálat feladatait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

1.4. A vállalás szakmai felelőse: …………………………………….

Kamarai nyilvántartási száma: …………….

A kijelölt könyvvizsgáló szakértő: ……………………………………..

Kamarai nyilvántartási száma: …………….

A Könyvvizsgáló fenntartja a jogot a kijelölt könyvvizsgáló szakértő helyett másik, bejegyzett kamarai tagsággal és megfelelő felkészültséggel rendelkező könyvvizsgáló kijelölésére, és vállalja, hogy Szervezetet e változásról ésszerű időn belül értesíti. Az új könyvvizsgáló kijelölését a Szervezet legfőbb szervének jóvá kell hagyni.

Másod-könyvvizsgáló vis major esetekben: -

Vis maior eset, amikor a kijelölt könyvvizsgáló szakértő rajta kívülálló, elháríthatatlan okok miatt feladatát határidőben ellátni nem tudja. Vis esetben a kijelölt könyvvizsgáló szakértő helyébe Szervezet döntése szerint a másodkönyvvizsgáló lép, aki Szervezettel saját szerződést köt. Vis esetén Szervezet köteles a másodkönyvvizsgálót értesíteni.

1.5. Amennyiben a Könyvvizsgáló igénybe veszi külső partnerek közreműködését a jelen megbízással kapcsolatban, ezen személyek a Könyvvizsgáló által felkért külső szakértőként járnak el. A Könyvvizsgáló felel ezen személyek tevékenységéért olyan módon, mintha azok minden tekintetben a Könyvvizsgáló alkalmazottai volnának. Jelen megbízással kapcsolatban a cég tagjai semminemű felelősséget nem vállalnak a Szervezet felé. A Szervezet vállalja, hogy a jelen megbízásból eredően vagy azzal kapcsolatban nem indít jogi eljárást semmilyen joghatóság alatt sem a tagja ellen.

Jogok és kötelezettségek

2.1. A Könyvvizsgáló egyes kötelezettségei:

a) szakmai elvárások, könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírások teljesítése, kiemelten a 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 44.§ és 157.§, illetve a 2007. évi LXXV. törvény a könyvvizsgálói tevékenységről előírásainak betartása,

b) az adatszolgáltatás teljesítésének, az információk biztosításának minősítése,

c) szoros kapcsolattartás Szervezet kijelölt szakembereivel,

d) jelzés, ha a munka során olyan problémával találkozik, amely nem teszi lehetővé a feladat elvárt teljesítését,

e) a feltárt nagyobb hibák, szabálytalanságok menet közbeni jelzése,

f) a megbízás folyamán a felek kölcsönösen együttműködnek.

2.2. A Könyvvizsgáló egyes jogai:

a) szakmai elvárások, könyvvizsgálatra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítése,

b) a szabad, korlátozottságoktól mentes, tárgyilagos és független véleményalkotás a független könyvvizsgálói státusz alapján,

c) minden olyan iratba betekintés, információhoz jutás, amelyre a kijelölt feladat elvégzése érdekében szükség van,

d) az információk, magyarázatok kielégítő voltának megítélése,

e) az eredmények (jelentések, megállapítások), egyes részeinek vagy összefüggéseinek az együttes vagy diszkrecionális hasznosításáról rendelkezés,

f) a kialakított vélemény módosítása, ha azt hibafeltárás, új információ szükségessé teszi.

2.3. A Szervezet egyes kötelezettségei:

a) a pontos és a valóságnak megfelelő nyilvántartások vezetése,

b) annak garantálása, hogy minden szükséges információt, dokumentumot, okmányt időben rendelkezésre bocsátottak,

c) a megfelelő számviteli politikák kiválasztása és azok következetes alkalmazása,

d) a belső, ellenőrzési rendszer megbízhatóságának biztosítása,

e) a Könyvvizsgáló ez irányú igénye esetén a Szervezet vezetői és alkalmazottai megerősítik, hogy a megbízás időtartama alatt írásban, illetve szóban közölt információk teljes körűek,

f) a szabálytalanságok megelőzéséről és feltárásáról gondoskodás,

g) szoros kapcsolattartás a Könyvvizsgáló kijelölt szakembereivel,

h) nyilatkozni arról, hogy a vonatkozó számviteli standardokat követték-e, függően a beszámolóban kimutatott és kifejtett esetleges jelentős eltérésektől,

i) a beszámoló elkészítésénél a vállalkozás folytonossága elvének alkalmazása, kivéve, ha nem feltételezhető, hogy a Szervezet folyatja üzleti tevékenységét.

2.4. A Szervezet egyes jogai:

a) állandó informálás a feladat végrehajtásának állásáról, a véleményalkotásról, a várható eredményekről,

b) konzultáció és egyeztetés a feladat végrehajtásához szükséges módszerek, ügymenet megismeréséhez,

c) pótmunkák igénylése, ha annak végrehajtása a meghatározott feladatok elvégzése érdekében szükségessé válik,

d) rendelkezés a munkavégzés során rendelkezésre bocsátott dokumentumok, azok másolatai felhasználásáról.

2.5. A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható. Ha a könyvvizsgáló tudomást szerez a Szervezet vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely meghatározott felelősségre vonást vonhatja maga után, köteles a taggyűlés/közgyűlés összehívását kérni. Ha a Szervezet ezen ülést nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezi az ülés összehívását.

2.6. Annak ellenére, hogy a Könyvvizsgáló általános gyakorlata, hogy egy megbízás elvállalása előtt ellenőrzi az összeférhetetlenséget eredményező körülményeket, tekintettel az ellátott feladatok szerteágazó voltára, elképzelhető, hogy a Könyvvizsgáló nem tudja ily módon felmérni a Szervezetet érintő esetleges összeférhetetlenségi tényezőket. Ennek megfelelően a Szervezet köteles haladéktalanul értesíteni a Könyvvizsgálót az általa ismert, vagy ismertté vált összeférhetetlenségi okokról. Amennyiben bármilyen módon összeférhetetlenségi okra derül fény, a Könyvvizsgáló a Szervezettel egyeztetve keres olyan óvintézkedéseket, mely alkalmas a Szervezet érdekeinek védelmére. A Szervezettel kötött Szerződés, vagy bármilyen megállapodás semmilyen formában nem korlátozza, és nem zárja ki, hogy a Könyvvizsgáló más, akár a Szervezettel azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó harmadik személy részére is szolgáltatást nyújtson abban az esetben sem, ha a másik ügyfél vagy a harmadik személy a Szervezet versenytársának minősül.

2.7. A Szervezet felel a számviteli adatok megfelelőképpen történő rögzítéséért, a megfelelő számviteli becslések készítéséért, a Szervezet eszközeinek létezéséért és felelős őrzéséért, számviteli nyilvántartásainak pontosságáért és teljeskörűségéért, belső ellenőrzési rendszerének megbízhatóságáért. A Szervezet vezetőségének a feladata a valós képet nyújtó számviteli beszámoló elkészítése, megfelelő, a Szervezet pénzügyi helyzetét mindenkor pontosan tükröző könyvvitel vezetése, valamint a mindenkori hatályos számviteli jogszabályok és standardok rendelkezéseivel összhangban lévő elszámolások és beszámolók készítése. A vállalások szerint a Szervezet vezetésének felelőssége:

a.) az 1.3.1., 1.3.2. pont(ok) szerint a számviteli beszámoló a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

(továbbiakban: „Sztv.”) alapján történő összeállítása.

2.8. A Szervezet minden szükséges információt hozzáférhetővé tesz a Könyvvizsgáló számára és nem tart vissza semmilyen információt. A Szervezet a Könyvvizsgáló által kért minden információt előzetes egyeztetés után, megfelelő időben megad. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a számviteli beszámoló fordulónapja utáni eseményekről tájékoztatni szükséges a Könyvvizsgálót. A minimálisan szükséges alapinformációk körét az 4. számú melléklet tartalmazza. A Könyvvizsgáló vizsgálatának jellege és mértéke a Könyvvizsgáló felmérési tapasztalataitól függ, valamennyi, a feladat elvégzéséhez szükséges dokumentumra kiterjedhet. A Könyvvizsgáló közvetlenül megadja javaslatát a végrehajtás főbb szakaszaira, az egyes munkaszakaszok jellemzőire, időbeni ütemezésére. A munka idő-ütemezése, a díjtétel meghatározása a tevékenység ideje alatti teljes együttműködés feltételezésén alapul, csak az ettől eltérő magatartás következményei érvényesíthetők, szükséges többletköltségei előzetes egyeztetés alapján továbbháríthatók.

2.9. A Szervezet vállalja, hogy a könyvvizsgálat ütemterv szerinti lebonyolításához szükséges információkat a Könyvvizsgáló rendelkezésére bocsátja, a Szervezet részére esedékességkor külön megküldendő, illetve átadandó zárlati dokumentációban foglaltak szerint. A szükséges információ, egyebek között, az éves mérleget, az éves eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, az éves cash-flow kimutatást, az éves adóbevallást, valamint a könyvvizsgálat tervezése során írásbeli megállapodás tárgyát képező egyéb dokumentumokat kell, hogy tartalmazza. Amennyiben a fenti információkat a Szervezet nem bocsátja a Könyvvizsgáló rendelkezésére, az a könyvvizsgálat idejét és díját egyaránt befolyásolja.

2.10. A Szervezet – 20 napos felkészülési időt biztosítva – meghívja a kijelölt könyvvizsgáló szakértőt az igazgatóság, a felügyelő bizottság üléseire, valamint a rendes évi legfőbb szervi ülésekre. A Könyvvizsgálónak jogában áll ezen ülések napirendjéhez írásban észrevételeket fűzni.

2.11. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. 40. §-ban foglaltak alapján a Könyvvizsgáló kötelezettsége azt jelenteni, hogy véleménye szerint a számviteli beszámoló megbízható és valós képet nyújt-e a Szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről. Jelen szerződés céljainak elérése érdekében e független könyvvizsgáló jelentés elkészítéséhez a Könyvvizsgáló a következőket teszi vizsgálat tárgyává, és jelenti, amennyiben bármelyiket nem találja kielégítőnek:

a) a számviteli nyilvántartások megfelelőssége,

b) összhang a Szervezet számviteli beszámolója és számviteli nyilvántartásai között,

c) a számviteli beszámoló megfelelése a hatályos jogszabályi előírásoknak és számviteli alapelveknek,

d) a Könyvvizsgáló által a könyvvizsgálat elvégzéséhez szükségesnek vélt információk és magyarázatok megadása,

e) a Szervezet belső szabályozottsága.

2.12. A Könyvvizsgáló a Szervezet által biztosított információk alapján, a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok szerint teljesíti megbízását. A független könyvvizsgálói jelentésért a Könyvvizsgáló felel.

2.13. A Könyvvizsgáló megkérheti a Szervezetet, hogy adjon számára jognyilatkozatot olyan területekről, amelyekről a könyvvizsgálat nem tud kellő bizonyosságot szerezni, illetve amelyek vonatkozásában a Könyvvizsgáló ilyen jognyilatkozatot kívánatosnak tart. Az ilyen jognyilatkozatot írásban kell a Könyvvizsgáló részére átadni. E vezetői jognyilatkozatok fontossága miatt, a Szervezet köteles mentesíteni a Könyvvizsgálót és annak munkatársait minden, a Szervezet vezetése által tett téves vagy hibás nyilatkozatból eredő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősség és károk alól és köteles kártalanítani a Könyvvizsgálót valamennyi olyan, harmadik személy által támasztott igénnyel kapcsolatban, amelyek az ilyen nyilatkozatra történő hagyatkozásból származhatnak.

2.14. A vizsgálat befejezésekor Szervezet teljességi nyilatkozatokat ad könyvvizsgálónak, amelyben elismeri felelősségét a számviteli beszámoló elkészítése vonatkozásában, valamint kijelenti, hogy adatszolgáltatási kötelezettségének teljeskörűen, hiánytalanul eleget tett. A Szervezet által a Könyvvizsgáló részére szolgáltatott információk jelentősége miatt a Szervezet mentesítési és kártérítési kötelezettséggel tartozik Könyvvizsgálónak minden olyan tevékenységért, veszteségért, kárért, követelésért, kötelezettségért, költségért és kiadásért (beleértve korlátozás nélkül az ügyvédi díjat és költségeket és a Könyvvizsgáló és alkalmazottai által a megbízásra fordított időt), amely ezen szerződésben meghatározott szolgáltatásokkal kapcsolatos és a Szervezet által szolgáltatott megtévesztő adatokra, cselekedetekre vezethető vissza.

2.15. A Könyvvizsgáló elvégzi a számviteli beszámoló tényszámait alátámasztó bizonylatok mintavételen alapuló vizsgálatát, az alkalmazott számviteli alapelvek és a vezetés lényegesebb becsléseinek, valamint a számviteli beszámoló bemutatásának értékelését. A Könyvvizsgáló a könyvvizsgálat elvégzése révén elegendő és megfelelő – de nem abszolút – bizonyítékot szerez arról, hogy a számviteli beszámoló nem tartalmaz tévedés, illetőleg szándékos csalás okozta lényeges hibás állításokat. Ebből kifolyólag előfordulhat, hogy nem minden lényeges hibás állítás kerül felderítésre. A könyvvizsgálatnak nem célja a számviteli beszámoló szempontjából jelentéktelennek minősülő tévedés, illetve csalás felkutatása. Abban a kivételes esetben, ha a Könyvvizsgáló a könyvvizsgálatot neki fel nem róhatóan nem tudja befejezni, vagy a vizsgált számviteli beszámolóval kapcsolatban nem tud véleményt alkotni, a Könyvvizsgáló – a vonatkozó szakmai standardokkal összhangban – a számviteli beszámoló véleményezését megtagadhatja. A Könyvvizsgáló által kibocsátott könyvvizsgálói vélemény nem minősül arra vonatkozó könyvvizsgálói nyilatkozatnak, hogy a számviteli beszámoló mentes minden hibától.

2.16. A könyvvizsgálatnak nem célja a belső ellenőrzéssel kapcsolatos biztosíték szolgáltatása, illetve a rendszer esetleges súlyos hiányosságainak feltárása. A könyvvizsgálat lezárását követően a Könyvvizsgáló, amennyiben szükséges „vezetői levelet” bocsát ki. A „vezetői levél” megállapításai csak olyan ügyekre vonatkoznak, melyekre a Könyvvizsgáló szokásos könyvvizsgálati munka során figyelt fel és nem is kísérel meg olyan lehetséges változtatásokat jelezni, melyeket egy speciális vizsgálat dolgozhatna ki.

2.17. A szándékos csalás felderítése a Szervezet felelőssége, aki felelős a megfelelő belső ellenőrzés működtetéséért. Bár a könyvvizsgálat célja a számviteli beszámolóban kimutatott esetleges jelentős tévedések felderítése, létezhetnek olyan csalások vagy hasonló szabálytalanságok, amelyek a könyvvizsgálat során ésszerűen nem kerülhetnek felderítésre.

Teljesítés, a könyvvizsgálati díj és annak megfizetése:

3.1. A Szervezet akkor teljesítette szerződéses vállalásait, amikor a jelen szerződésben rögzített információkat a Könyvvizsgáló részére átadta és szolgáltatás díját legkésőbb a független könyvvizsgáló jelentés kiadása előtt, figyelembe véve a 3.5 pont rendelkezéseit megfizette.

3.2. Könyvvizsgáló a szerződést teljesítette, ha a számviteli beszámolót független könyvvizsgálói jelentéssel látta el, még abban az esetben is, ha Szervezet a jelentésben foglaltakkal részben vagy egészében nem ért egyet. Nem minősül nem teljesítésnek, ha Szervezet véleményeltérése a hatályos jogszabályokkal, szakmai standardokkal ellentétes vagy összeférhetetlen. A Könyvvizsgáló jogosult a teljesített szolgáltatást időszakonként elszámolni, mely időpontok teljesítési időpontoknak minősülnek tekintettel a könyvvizsgálói munka folyamatosságára. Szervezet tudomásul veszi, hogy a 3.5 pont teljesítéséig Könyvvizsgáló jogosult a független könyvvizsgálói jelentés kiadást visszatartani.

3.3. A Könyvvizsgáló teljesítésének határideje, a független könyvvizsgálói jelentés kiadására rendelkezésre álló idő: 1.3 pont feladatok tekintetében a 2.9 pont szerinti feltételek teljesítését követő

30 napon belül. A határidő nem teljesítésekor könyvvizsgálót kötbérfizetés terheli, ami az éves szinten, 1.3 pont szerint nem teljesített feladatonként a feladatonkénti számított díjazás 365-öd része a késedelmes napokra. Amennyiben Szervezet nem teljesíti határidőre jelen szerződésben vállalt kötelezettségeit, ide értve különösen, ha legkésőbb május első hetének végéig nem történik meg jelen szerződés szerinti információszolgáltatás, akkor Xxxxxxxxxxxxx jelen szerződés 8. pont szerint a szerződést felmondja vagy egyéb esetekben független könyvvizsgáló jelentését a Magyar Könyvvizsgálói Kamara könyvvizsgálatra vonatkozó szabályai, illetve a könyvvizsgáló saját megítélése alapján elutasító záradékkal látja el vagy a független könyvvizsgáló jelentés kiadását megtagadja. Elutasítás vagy megtagadás esetén a hiányosságok pótlásával Könyvvizsgáló jogosult új jelentést készíteni, de erre nem kötelezhető. Új jelentés kibocsátása esetén jelen szerződés 3.9 pontja szerint Szervezet által előzetesen elfogadottan óránkénti többletdíjazás számítandó, amelynek legkisebb összege 100.000 Ft + ÁFA, esedékessége a jelentés átadásának napja. Ha a Könyvvizsgáló feladatát a megbízási szerződésben rögzített határidőre előreláthatólag nem tudja teljesíteni, köteles ezt a határidő lejárta előtt legalább 30 nappal - illetve, ha az akadályozó körülmény később keletkezett, akkor ennek bekövetkeztétől számított 3 munkanapon belül írásban bejelenteni.

3.4. A díjtételek, a díjazás meghatározása a felelősség mértékétől, a szükséges szakmai tudástól, a munkára fordított időtől függ. A díjazás formája: Forint. A díjazás tartalmazza a dologi költségeket. A felek által kialkudott díj megfelelően árkedvezményt tartalmaz ahhoz, hogy Szervezet jelen szerződés aláírásával olyan előnynek ismerje el, amely alkalmas a Polgári Törvénykönyv 314. cikkelye (2) 6.3 és

6.6 pontok szerint történő alkalmazására.

3.5. Az 1.3.0., 1.3.1., 1.3.2 pontokban említett vállalás elvégzéséért járó könyvvizsgálati díj

………………………………………………………………………

amely összeg nem tartalmazza az áfát. A megállapított éves díjazási periódus január 1-től december 31-ig tart.

Az utolsó számlázandó időszak a szerződés hatályos felmondásának hónapja, megszűnő szerződés esetén minden esetben az utolsó könyvvizsgált üzleti év december 20-a.

3.6. A fizetést a számlában megjelölt bankszámlára kell teljesíteni. Késedelmes fizetés esetén felek a mindenkori hatályos APEH késedelmi pótlék, mint számítási módszert elfogadják a késedelmi kamatszámítás alapjaként.

3.7. Felek megállapodnak abban, hogy kizárólag a megállapított díjtétel (ide nem értve a fizetés ütemezését, a díjazás formáját) tekintetében szerződésmódosításnak minősül, ha a Könyvvizsgáló szóbeli ajánlatot tesz, amelyet Szervezet szóban vagy írásban elfogad és a Könyvvizsgáló első módosított díjról szóló számláját a Szervezet kiegyenlíti.

3.8. A díj az alábbi feltételezéseken alapszik:

a) a Szervezet kidolgozott számviteli politikával rendelkezik,

b) minden tranzakciót helyesen könyvel és bizonylatol,

c) a belső ellenőrzési rendszer hatékonyan működik,

d) a számviteli beszámoló, az azt alátámasztó analitikus és szintetikus nyilvántartások a szakmai elvárások szerint összeállítottak,

e) a Könyvvizsgáló a Szervezet által nyújtandó információt késedelem nélkül és amennyiben lehetséges, a kért formában kapja meg.

3.9. Amennyiben a Szervezet késedelmes információszolgáltatása vagy más okok miatt a Könyvvizsgáló többletmunkára kényszerül, vagy egyéb, a Könyvvizsgáló befolyásán kívül eső körülmény következtében a könyvvizsgálói feladatok határidőben nem kezdhetők meg, illetve nem teljesíthetők, a Könyvvizsgáló tájékoztatja erről a Szervezet vezetését. Amennyiben késedelem történik és/vagy többlet feladatok elvégzése válik szükségessé a fenti okok következtében, a Könyvvizsgáló a szerződés teljesítéséhez szükséges többlet időráfordítás alapján további díjazásra jogosult. A többletdíj vetítési alapja 20.000 Ft + ÁFA /óra. A munkáért felelős személyek:

A Szervezet részéről: ……………………………

A Könyvvizsgáló részéről: …………………………….

Titoktartás

4.1. Mindkét fél bizalmasan kezeli a megbízás során tudomására jutott bármely információt. A Könyvvizsgáló vállalja, hogy a megbízás folyamán a Szervezettől szerzett bármely információt, bizalmas adatot azok jogi minősítésének megfelelően (üzleti, banki, értékpapír vagy biztosítási titokként) bizalmasan kezel, azokat harmadik félnek csak külön Szervezeti vagy jogszabályi felhatalmazás (kiemelten a Magyar Könyvvizsgáló Kamara Minőségellenőrzési Bizottsága által végzett minőségellenőrzési tevékenységhez) alapján adhat ki jelen szerződés megszűnése után is.

4.2. A Könyvvizsgáló partnerei és munkatársai a Szervezettel kapcsolatos bizalmas adatokat harmadik félnek nem adhatják ki. A Könyvvizsgáló vállalja, hogy a Szervezetről a könyvvizsgálat során megszerzett információkat nem adja ki. Külön erre vonatkozó megállapodás hiányában a Könyvvizsgálónak a Szervezettel fennálló viszonya önmagában nem minősül bizalmas információnak, s mint ilyen, azt a Könyvvizsgáló más – meglévő, illetve potenciális – megbízói, illetve harmadik fél felé közölheti. Szervezet hozzájárul ahhoz, hogy jelen szerződéses kapcsolatot Könyvvizsgáló referenciamunkaként megjelölhesse.

4.3. A könyvvizsgálat során készítendő munkalapok és dokumentumtervezetek a Könyvvizsgáló tulajdonát képezik, szigorúan bizalmasak és Könyvvizsgáló kezelésében maradnak. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a független könyvvizsgálói jelentés részére átadott példányai nem választhatók külön a hozzájuk kapcsolódó számviteli beszámolótól, továbbá az abban foglaltak a teljes beszámolótól függetlenül nem használhatók fel. Ha a Szervezet a független könyvvizsgálói jelentést ettől eltérő egyéb módon kívánja felhasználni – például a számviteli beszámolótól függetlenül –, ahhoz a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli beleegyezése szükséges. A Szervezet elismeri, hogy a Könyvvizsgálót a független könyvvizsgálói jelentés további felhasználásához kiadott engedélyért díj illeti meg, amely díjban az engedély kiadása előtt állapodnak meg.

4.4. A 4.3. pont szerint a független könyvvizsgálói jelentés, valamint más jelentések a Könyvvizsgáló kifejezett hozzájárulásával harmadik fél számára is közzétehetők. A könyvvizsgálat során a Könyvvizsgáló által a Szervezet részére átadott jelentések, levelek, információk és tanácsok bizalmasan kezelendők és azokat a Könyvvizsgáló azon feltétellel osztja meg a Szervezettel, hogy azokat a Szervezet a saját illetékeseit kivéve nem adja tovább. A független könyvvizsgálói jelentés a Szervezet képviselő testületének / tulajdonosainak címezve készül el a záradék aláírásával egyidejűleg.

4.5. Amennyiben felmerülhet, hogy a Könyvvizsgáló által készített jelentéseket, leveleket, az általa adott információkat, illetve adott tanácsokat harmadik fél részére átadhatják, illetve azokat harmadik fél felhasználhatja, a Könyvvizsgáló fenntartja azon jogát, hogy az ilyen információátadás feltételeit kiköthesse, illetve, hogy emiatt a harmadik fél közvetlen kapcsolatba lépjen a Könyvvizsgálóval. Egyéb írásos megállapodás hiányában a Könyvvizsgáló semminemű más felelősséget nem vállal azon felül, amellyel Szervezet felé a független könyvvizsgálói jelentés átadása időpontjában tartozik.

4.6. Ha a Szervezet a számviteli beszámolót a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt olyan dokumentum részeként kívánja megjelentetni vagy sokszorosítani, amely ezeken kívül más információkat is tartalmaz, a Szervezet köteles a dokumentumtervezetet – annak kinyomtatása és közzététele előtt –a Könyvvizsgáló részére észrevételezés céljából megküldeni. A független könyvvizsgálói jelentés kizárólag csak abban az esetben másolható, ha teljeskörűen csatolásra kerülnek azon pénzügyi megállapítások is, amelyre a jelentés vonatkozik. Ezen túlmenően, a Szervezet tudomásul veszi, hogy a jelen szerződés feltételei nem tartalmazzák, hogy a Könyvvizsgáló elfogadja azt, hogy hozzájárul a fentiekben hivatkozott független könyvvizsgálói jelentésnek – külön levélben vagy más módon – valamely szabályozó testülethez történő benyújtásához, illetve értékpapír kibocsátás vagy más pénzügyi tranzakció céljából történő újbóli kiadásához, illetve hogy a független könyvvizsgálói jelentésre harmadik személyek támaszkodjanak.

4.7. Eltérő rendelkezés hiányában a Könyvvizsgáló a Szervezettel az interneten, illetve más elektronikus médiumon keresztül, illetőleg formában folytat levelezést és küld információkat. Az elektronikus úton, illetve az interneten keresztül vagy más hasonló módon történő információ továbbítás jellegében rejlő kockázatból adódóan a Könyvvizsgáló nem garantálhatja a jelen megbízás teljesítése kapcsán elektronikus formában közölt – továbbított, illetve kapott – elektronikus kommunikáció és információk biztonságát, illetve integritását. A Könyvvizsgáló nem garantálhatja az elektronikus információ fertőződésének teljes kizárását.

4.8. Eltérő írásbeli rendelkezés hiányában, mindkét fél feltételezheti, hogy a másik fél elfogadja a megfelelően címzett levél, fax, e-mail valamint hangposta kommunikációt, - akár bizalmas, akár nem bizalmas jellegű -, beleértve harmadik fél általi visszaigazolásokat, illetve a jelen szerződéssel kapcsolatos egyéb kommunikációt, továbbá más, a másik fél által használt vagy elfogadott kommunikációs eszközt.

4.9. Az ezen fejezetben felsorolt kötelezettségek és korlátozások nem vonatkoznak az alábbi információkra:

a) a jelen bekezdés megsértése nélkül, egyébként nyilvánosságra hozott, közismert információk,

b) a közzétételre vonatkozó korlátozások nélkül más forrásból tudomásra hozott, illetve került információk, illetve,

c) jogi, szakmai kötelezettség vagy hatóság rendelkezése alapján közzéteendő információk.

4.10. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a Könyvvizsgáló köteles a harmadik személytől, vagy másik, illetve potenciális ügyfelétől megszerzett adatokat, információkat is bizalmasan kezelni. Szervezet tudomásul veszi, hogy a Könyvvizsgáló nem hoz tudomásra vagy tesz számára hozzáférhető olyan adatot, ami a fentiek szerint került birtokába, abban az esetben sem, ha ez Szervezet érdekét szolgálja.

4.11. Szervezet eltérő utasítása hiányában a Könyvvizsgáló jogosult a Szervezetet érintő szolgáltatás ellátása során egyéb tanácsadóival a Szervezetet érintő kérdéseket, a jelen pont szerinti titoktartási korlátozás nélkül, megtárgyalni.

Szellemi termékek és vagyoni jogok

5.1. A Könyvvizsgáló és a Szervezet valamennyi, a megbízás előtt és során kidolgozott szellemi alkotások

– rendszerek, módszertan, szoftverek, know-how, valamint munkalapok – tekintetében fenntartják a szerzői jogokat, illetve más, vonatkozó vagyoni értékű jogokat. A Könyvvizsgáló és a Szervezet ugyancsak fenntartják a szerzői jogokat és más vonatkozó vagyoni értékű jogokat az általuk a másik fél részére átadott, illetve átadandó jelentések, írásbeli tanács és egyéb anyagok vonatkozásában. Ennek ellenére a Szervezet a független könyvvizsgálói jelentést jogszerűen teheti közzé a számviteli beszámolóval a saját szervezetén belül, illetve az Sztv. által előírt beszámolási kötelezettség teljesítésének céljából. A Szervezet ezen anyagokat saját szervezetének keretein kívül, vagy a törvényes beszámolási kötelezettség teljesítésén túl más célból, a Könyvvizsgáló előzetes engedélye nélkül nem használhatja fel.

Pénzügyi felelősség és károkozás

6.1. Könyvvizsgáló kijelenti, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Xxxxxx által mindenkor előírt kockázati felelősségbiztosítással rendelkezik. Ennek értéke évente összesen, és/vagy biztosítási eseményenként legfeljebb öt millió forint. A felelősségbiztosítás érvényessége, a megbízás egész időtartama alatt, jelen szerződés érvényességének kelléke.

6.2. Jelen szerződés aláírásával a Szervezet elfogadja, hogy a megbízásból adódó bárminemű jogi igényt kizárólag a Könyvvizsgáló, azaz az Audit Mentor Kft.-vel, mint jogi személlyel szemben támaszthat. Ebből következik, hogy nem támasztható igény személyesen a jelen megbízás teljesítésében résztvevő személyekkel szemben, függetlenül attól, hogy a Könyvvizsgáló tényleges vagy feltételezett alkalmazottai vagy könyvvizsgálói-e. Szervezet tudomásul veszi, hogy a Könyvvizsgáló valamennyi partnerét és munkatársát a felelősség alól közvetlenül mentesíti, akiknek joguk van arra, hogy ezen rendelkezésekre hivatkozzanak és kikényszerítsék azt.

6.3. A Könyvvizsgáló a szándékos károkozásból vagy súlyos gondatlanságból eredő veszteséget vagy kárt kivéve – nem felel semmiféle következményes, közvetett vagy büntető jellegű veszteségért, illetve kárért. A felelősség fenti korlátozását a szerződő felek a magyar Polgári Törvénykönyvnek a hivatalos szerződések jellegére vonatkozó 314. cikkelye (2) bekezdésének értelmében elfogadják.

6.4. Az a körülmény, hogy a Szervezet nem ért egyet a Könyvvizsgáló által kiadott független könyvvizsgálói jelentéssel, nem minősül a jelen szerződés megszegésének és nem alapozza meg a Szervezet igényét semmiféle kár vagy veszteség megtérítésére, amely a Szervezett a fentiek eredményeként éri. A Könyvvizsgáló kizárólag a saját gondatlansága, vagy szándékossága miatt okozott esetleges veszteségért, annak mértékéig, a jelen szerződésben foglalt feltételek szerint felel.

6.5. A Könyvvizsgáló nem felelős a Szervezet vezetésének vagy munkatársainak kötelezettségeik elmulasztásából, azok csak részben történő vagy késedelmes teljesítéséből, vagy ezen személyek gondatlanságából, szándékosságából eredő veszteségért vagy kárért.

6.6. Xxxxxxxxxx olyan jogalap tekintetében, amely jelen szerződés aláírását követően keletkezett, a Könyvvizsgáló felelőssége a szerződésszegésért, a jelen megbízásból származó vagy azzal kapcsolatos kötelezettségének a megsértéséért, mulasztásért a teljesített szolgáltatások díjának összegében korlátozott bármiféle, a jelen megbízásból származó vagy azzal összefüggő igény (beleértve költségeket és kamatokat is) tekintetében. A felelősség fenti korlátozását a szerződő felek

– a szerződés szakmai jellegére való tekintettel – a Polgári Törvénykönyv 314. §. (2) bekezdésével összhangban elfogadják. Jelen rendelkezés nem vonatkozik azon felelősségi esetekre, amelyek kizárását vagy korlátozását a jogszabályok tiltják, illetve azokra a megbízásokra, melyek keretében kiadott jelentés az amerikai tőzsde előírásai szerinti jelentés alátámasztásaként kerül felhasználásra.

6.7. A Szervezet vállalja, hogy a megbízás folyamán és a jelen szerződés megszűnését vagy felmondását követő tizenkét hónapon belül nem ajánl bármilyen munkát Könyvvizsgáló munkavállalójának, vagy könyvvizsgálati munkát a Könyvvizsgáló által bármilyen részfeladatra felkért olyan szakértőnek, aki a megbízásban közvetlenül érintve volt. Amennyiben a Szervezet ezen kötelezettségeit megszegi, úgy köteles a Könyvvizsgálónak az utolsó üzleti év éves könyvvizsgálati díjának kétszeresét, de legalább

1.000.000 Ft-ot, azaz egymillió forintot azonnali hatállyal megfizetni.

6.8 A könyvvizsgáló a megbízást az elvárható gondossággal és szakértelemmel teljesíti. A felek megállapodnak, hogy a Könyvvizsgáló által biztosított díjkedvezményre tekintettel a Könyvvizsgáló az általa okozott, a Szervezetnél közvetlenül felmerülő károkért felel és a felelőssége nem haladhatja meg a Szerződés alapján a Szervezet által a káresemény bekövetkezését megelőző 12 hónapban ténylegesen kifizetett nettó megbízási díjat. A Könyvvizsgáló a felelősségét csak annyiban zárja ki vagy korlátozza, amennyiben törvényesen kizárható vagy korlátozható.

6.9 A Szervezet kijelenti, hogy a PTK 314. § (2)-ben szereplő feltétel teljesült és tudomásul veszi, hogy a Könyvvizsgáló nem vállal felelősséget a Szervezet érdekkörében esetlegesen felmerült bármely veszteségért, kötelezettségért, kárért, költségért, teherért, vagy kiadásért (a továbbiakban „károk”), kivéve amennyiben azok bizonyíthatóan közvetlen okozati összefüggésben állnak a Könyvvizsgáló szerződésszegő magatartásával, és kizárólag addig a mértékig, amíg a felmerült károk mértéke a Könyvvizsgáló magatartásával közvetlenül összefüggésbe hozható.

6.10 A Könyvvizsgáló nem vállal felelősséget olyan károkért, mely hamis, félrevezető vagy hiányos információ vagy dokumentáció szolgáltatása miatt keletkezett, vagy harmadik személy által eltitkolt,

elhallgatott vagy be nem mutatott információ vagy dokumentáció következtében állt elő, kivéve abban az esetben és csak addig a mértékig, amely az ilyen információk vagy dokumentációk hiányosságának, félrevezetőségének, elhallgatásának be nem mutatásának az észlelése kellő gondossággal elvárható lett volna, illetve amennyiben az adott információ vagy dokumentum tekintetében egyértelmű, hogy azt a Könyvvizsgálónak figyelembe kellett volna vennie a szolgáltatása nyújtása során.

6.11 A felek a magyar Polgári Törvénykönyvnek 325. cikkelye (2) bekezdésének értelmében az elévülési időt a követelés esedékessé válását követő 1 évben limitálják.

Pénzmosással kapcsolatos rendelkezések

7.1. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 7-12. §-ai a könyvvizsgálók számára ügyfél-átvilágítási kötelezettséget írnak elő. Ennek alapján a jelen szerződéskötéskor a Szervezet, valamint annak képviselője (a jelen szerződést aláíró személyek, valamint a kapcsolattartók) és a tényleges tulajdonos azonosításra kerülnek. A Pmt. 10. § (3) bekezdése alapján a Szervezet a szerződéses kapcsolat fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül a megbízott könyvvizsgálót értesíteni, ha az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokban (akár a megbízó ügyfél, akár az azonosított képviselő, akár a tényleges tulajdonos vonatkozásában) változás következne be. Az azonosítás során felveendő adatokat a Szervezet az alábbi adatlap kitöltésével és az adatokat tartalmazó okiratok bemutatásával, és/vagy ahhoz való hozzájárulás megadásával adja meg, hogy a rögzítendő adatokat tartalmazó okiratokról a Könyvvizsgáló másolatot készítsen.

7.2. A Pmt. alapján a szolgáltató ügyfelei kötelesek a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a szolgáltatás igénybevétele során saját, vagy tényleges tulajdonos1 nevében, illetőleg érdekében járnak el. A Szervezet, ha létezik ilyen, akkor a cégnyilvántartásban nem szereplő tényleges tulajdonos adatairól az 0.xx. melléklet szerinti nyilatkozatot teszi.

7.3. Az azonosítást, illetve a nyilatkozatok aláírásának megtagadása esetén a Könyvvizsgáló a Pmt. rendelkezései alapján köteles a szerződéskötést visszautasítani, fennálló szerződés esetén a könyvvizsgálati szolgáltatásokat megtagadni. Szervezet tudomásul veszi, hogy jelen szerződés érvényességének feltétele a tényleges tulajdonosról szóló szükség szerint aktualizált nyilatkozat megléte.

7.4. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a Pmt 23-26. § értelmében a Könyvvizsgáló a Szervezet értesítése nélkül köteles bejelenteni a hatóságoknak, ha bármely információ, tény vagy körülmény pénzmosásra utal. A Szervezet elismeri, hogy a fenti bejelentési kötelezettség Könyvvizsgáló általi teljesítése nem minősíthető az információk bizalmas kezelése megsértésének.

7.5. Könyvvizsgáló a szerződés pénzmosással kapcsolatos rendelkezéseit a szerződésről leválasztja és azt elkülönítve, a Pmt. előírásai szerint kezeli.

Egyéb rendelkezések

8.1. Jelen szerződés az aláírás napján lép hatályba. Jelen szerződés akkor szűnik meg, ha a Könyvvizsgáló a szerződés tárgyát képező független könyvvizsgálói jelentéseket elkészítette, de megszűnik legkésőbb 2013. május 30. napjával, kivéve, ha a szerződés a 3.7. pont szerint meghosszabbításra kerül. Ebben az esetben az elfogadott díjmódosítással lezáruló üzleti évet követő május 30-án szűnik meg. További kivételt képez, ha a szerződést – annak lejárta előtt – bármelyik fél az alábbiak miatt felmondja. A felmondás a felek felmondásról szóló írásbeli értesítésének kézhezvételének napjától az alábbi szabályok szerint hatályos:

a) Amennyiben a Szervezet díjfizetési kötelezettségének megfelelő határidőben, amelyet a felek a fizetési felszólítástól számított 30 napban állapítanak meg, nem tesz eleget, a Könyvvizsgáló a könyvvizsgálói megbízatástól azonnali hatállyal lemondhat.

b) A Könyvvizsgáló a megbízást akkor is azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Szervezet vezetésének magatartása, illetve hozzáállása hátrányosan befolyásolja a könyvvizsgálat lefolytatását; jelentős mértékben vagy folyamatosan veszélyezteti a könyvvizsgálat teljesíthetőségét; a könyvvizsgálatra jelentős mértékben, vagy folyamatos jelleggel ésszerűtlenül nagy terhet ró, illetve akadályozza annak teljesítését.

1 Tényleges tulajdonos 3. § r): akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet.

c) Könyvvizsgáló kötelezi magát, hogy könyvvizsgálói szerződését egyoldalúan, Szervezet sérelmére a szerződéses kapcsolat ideje alatt, csak előzetes tájékoztatás után, csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel azonnali hatállyal. Ilyennek számít a szerződés szerinti kötelezettségek (2. pont) és a pénzmosási rendelkezések megszegése.

d) A szerződést a 60. napra bármelyik fél rendesen felmondhatja.

8.2. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a Könyvvizsgáló mindenkor elszámolt díjazása részteljesítésnek minősül. Felek ismét rögzítik, hogy a Könyvvizsgáló szolgáltatását folyamatosan teljesíti. Amennyiben bármelyik fél a 8.1. pont szerint a megbízás felmondása mellett dönt, az a jelen szerződésben rögzített már elszámolt díjakat nem befolyásolja. Könyvvizsgáló 8.1.d pont szerinti felmondása esetén Szervezet a könyvvizsgálattal le nem zárt üzleti év 12 havi vagy naptári éves díjainak 100%-os megtérítésére jogosult. Szervezet megtérítési joga mellett lemond, a Könyvvizsgáló felmondása miatti minden további kárigényről. Megtérítési igénnyel a Szervezet a felmondás kézhezvételét követő 30. nap végéig írásban élhet. Nem élhet megtérítési igénnyel a Szervezet, ha 8.2. pont szerinti kötelezettségének teljesítését a cégbíróságnál leadott kérelemmel nem igazolja. Könyvvizsgáló a jogvesztő határidő előtt számára intézett megtérítési igénnyel kapcsolatban, az igényt fedező számláit sztornózza, a kiegyenlített tételeket a kézhez vett megtérítési igényt követő 30 napon belül visszautalja. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az azonnali felmondás hónapjának végével, a rendes felmondás felmondási idejének hónapjának végével a Könyvvizsgáló, mint a részteljesítés díjelszámolására jogosult.

8.3. A Szervezet, illetve a Könyvvizsgáló a könyvvizsgálói kinevezést 8.1. pont szerint egyaránt visszavonhatja. A könyvvizsgálói kinevezés visszavonása esetén a Szervezet köteles annak hatályba lépésétől számított 15 napon belül a Könyvvizsgálót a cégadatokból töröltetni. A kinevezés visszavonásáról Könyvvizsgáló azonnali hatállyal jogosult a Szervezet feletti felügyeletet gyakorló illetékes Bíróságot értesíteni. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 46. §-ának (1)-(2) bekezdése szerint Xxxxxxxxxxxxx az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha megbízásának időtartama alatt visszahívták vagy lemondott. A Sztv. 155/A. §. (2) bekezdése szerint Szervezet az ok megjelölésével közli a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottsággal, ha Könyvvizsgáló a megbízásának időtartama alatt lemondott, vagy ha a megbízást a Szervezet felmondta.

8.4. Könyvvizsgáló 2. számú melléklet szerinti szándéknyilatkozata azon a napon hatályosba lép, amikor Szervezet legfőbb szervi gyűlésének döntése alapján jelen könyvvizsgálói szerződés aláírásra kerül. A megválasztás időpontjáról, és időtartalmáról Szervezet írásban vagy e-mailben értesíti Könyvvizsgálót, aki 5 munkanapon belül a cégbírósági eljáráshoz kiállítja elfogadó nyilatkozatát. A mellékelt legfőbb szervi döntés szerinti időtartam, kizárólag az abban foglalt üzleti évek tekintetében, jelen ajánlat 1.3.1 pontjának módosításának minősül. Amennyiben jelen szerződés aláírására megválasztásunkat kimondó legfőbb szervi gyűlés határozatát követő 90 napon belül nem kerül sor, a legfőbb szervi gyűlés határozatának elmaradásával egyidejűleg 1. számú melléklet szerinti szándéknyilatkozatunk és jelen szerződésünk minden pontja semmissé válik, függetlenül attól, hogy ajánlati szándékát Könyvvizsgáló jelen szerződés aláírásával megerősítette. A könyvvizsgálói szerződés megkötése, Szervezet általi aláírása, a Gt. 42. § (3) bekezdése szerint a könyvvizsgálói megbízás tényleges elfogadásának minősül.

8.5. Sem a Könyvvizsgáló, sem a Szervezet nem felelős a jelen szerződés feltételeinek késedelmes teljesítésért vagy nem teljesítéséért, amennyiben az a késedelmes fél érdekkörén kívül álló okból történik.

8.6. A jelen szerződéssel kapcsolatos bármiféle értesítés vagy engedély írásban, saját kézhez szóló kézbesítéssel, illetve fax útján, utólagos postai kézbesítéssel érvényes.

8.7. A szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdésekben a Magyar Könyvvizsgálói Kamara mindenkor hatályos állásfoglalásai, standardjai, a Polgári Törvénykönyv, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény rendelkezései az irányadók.

8.8. Felek a felmerült problémák megoldásával kapcsolatban elsősorban peren kívüli megegyezésre törekszenek. Jogvita esetén a szerződő felek – a vita tárgyát képező érték függvényében – kikötik a Pesti Központi kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság illetékes kerületi bíróságának kizárólagos illetékességét. A másik fél szerződésszegésének vagy gondatlanságának figyelmen kívül hagyása

vagy a jogkövetkezmények érvényesítésének elmulasztása nem jelenti azt, hogy erről a jogáról lemondott volna.

Adatvédelem

9.1. A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény értelmében a Könyvvizsgáló adatkezelőnek minősül. A Könyvvizsgáló vállalja, hogy a részére átadott személyes adatokat bizalmasan kezeli, kizárólag a szükséges mértékben, a feladat ellátásának céljából használja fel. A Könyvvizsgáló a Szervezet hozzájárulása nélkül nem hoz nyilvánosságra, vagy tesz hozzáférhetővé személyes adatokat.

9.2. A Szervezet kijelenti, hogy az általa átadott személyes adatokat jogszerűen kezeli és azoknak a Könyvvizsgáló részére történő továbbítására jogosult. Szervezet hozzájárul, hogy az általa átadott személyes adatokat a Könyvvizsgáló a feladat ellátásához szükséges mértékben kezelje, azokat nyilvántartásába felvegye, vagy a feladat ellátásába bevont szakemberekhez továbbítsa. A Szervezet által átadott adatok tekintetében harmadik személy által érvényesített bármely igény alól Szervezet a Könyvvizsgálót mentesíti.

Uniós támogatások ellenőrzésének beépülése a könyvvizsgálatba

10.1. Jelen szerződés 1.3. pontja magában foglalja a Szervezet által elkészített, támogatásokhoz kapcsolódó, évközi pénzügyi elszámolások könyvvizsgálói véleményezését, szükséges ellenjegyzését, esetleg vizsgálati jelentés kibocsátását. A vizsgálati jelentés nem minősül a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standard alapján végzett könyvvizsgálatnak vagy átvilágításnak, és ennél fogva önmagában semmilyen bizonyosságot nem fejez ki a Szervezet éves beszámolójának egészére vonatkozóan. A Szervezet tudomásul veszi, hogy a megállapodás szerinti vizsgálati jelentés kizárólag arra szolgál, hogy segítségére legyen a Támogató által előírt kötelezettség teljesítésében. A vizsgálati jelentés semmilyen más célra nem használható fel és kizárólag a Szervezet, illetve a Támogató tájékoztatására szolgál, azt egészében vagy részleteiben idézni vagy harmadik felek részére rendelkezésre bocsátani csak a Könyvvizsgáló előzetes írásbeli engedélyével lehetséges. Könyvvizsgálót véleményezéséért, szükséges ellenjegyzésért, esetleg vizsgálati jelentés kibocsátásáért 3.9.pontban számszerűsített és előkalkuláció szerint a Szervezet által előzetesen elfogadott többletdíjazás illeti meg.

10.2. Uniós támogatások esetén a Könyvvizsgáló feladata az alábbiakban részletezett eljárások döntés szerinti elvégzése:

Szabályozási ellenőrzések:

- az ellenőrzés arra irányul, hogy az Európai Uniós és hazai jogszabályok előírásait az ellenőrzött szervezet betartotta e,

- az adott projekt lebonyolítására kiadott eljárásrend valamint a kiadott kézikönyvek előírásait betartották-e a megvalósítás (elszámolás) során,

- az előzőeken túl a költségek és kiadások elszámolásánál (felosztásánál) az alkalmazott módszer összhangban áll-e a kedvezményezett belső és külső szabályozásával (Számvitel-politika, Önköltség-számítási Szabályzat, Áfa elszámolhatóság, stb.).

Adminisztratív ellenőrzések:

- minden projekttel kapcsolatos kiadás, költség bizonylattal alátámasztott-e,

- szerződéssel és teljesítésigazolással rendelkezik-e,

- szerepel a kedvezményezett könyveiben és a projektelszámolásaiban (számviteli nyilvántartásiban).

Pénzügyi ellenőrzések:

- minden kiadás pénzügyi rendezése megtörtént-e a támogatási szerződésben meghatározott időszakon belül,

- a pénzügyi rendezés bankkivonattal vagy pénztárbizonylattal és teljesítésigazolással verifikálható.

Fizikai ellenőrzések:

- beruházásoknál, tárgyi eszköz beszerzéseknél az eszköz fizikai meglétének ellenőrzése,

- immateriális javaknál a fizikai megléten túl a jogtisztaság és a rendelkezésre állás ellenőrzése,

- szolgáltatás tényleges megvalósulásának ellenőrzése (utólag nehéz ellenőrizni, különösen tanácsadások, konferenciák megszervezése tekintetében).

Az ellenőrzés során alkalmazott eljárások, módszerek lehetnek:

Adatok tesztelése:

- támogatásból megvalósított kiadások tételes vagy szúrópróbaszerű ellenőrzése a megbízó útmutatása és a megbízási szerződésben foglaltak alapján,

- releváns eredeti bizonylatok megjelölése (dokumentált mintavétel),

- a kedvezményezett által készített számítások ellenőrzése (pl.: árfolyamok alkalmazása, arányosított (felosztott) költségek számításának helyessége,

- a támogatási szerződés mellékletét képező költségvetés és a tényleges kiadások összehasonlítása,

- ÁFA igazolások megléte.

Elemző eljárások:

- támogatás hatékonyságának, gazdasági hatásának megítélése,

- elérni kívánt cél teljesülésének megítélése,

- az elszámolt kiadások (elszámolhatóak-e és a cél megvalósulását szolgálták-e.

Megfigyelés, szemrevételezés:

- fizikai létezés,

- tényleges teljesítés ellenőrzésénél.

10.3. A felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a meghatározott többletdíjat a Szervezet a vizsgálati jelentés átadásakor fizeti meg, 8 nappal előzetesen Könyvvizsgáló által kibocsátott számla alapján.

10.4. Amennyiben a Szervezet késedelmes információszolgáltatása vagy más okok miatt a Könyvvizsgáló többletmunkára kényszerül, vagy egyéb, a Könyvvizsgáló befolyásán kívül eső körülmény következtében az ellenőrzési feladatok határidőben nem kezdhetők meg, illetve nem teljesíthetők, a Könyvvizsgáló tájékoztatja erről a Megbízó vezetését, valamint jogosult a Könyvvizsgáló a ténymegállapításokról a jelentés elkészítését és a szerződést felfüggeszteni. Amennyiben késedelem történik és/vagy többlet feladatok elvégzése válik szükségessé a fenti okok következtében, a Könyvvizsgáló a szerződés teljesítéséhez szükséges többlet időráfordítás alapján 3.9. pont szerint további díjazásra jogosult.

10.5. A vizsgálati jelentést magyar nyelven kell elkészíteni.

Záró rendelkezések

11.1. Jelen szerződés tartalmazza a Szervezet és a Könyvvizsgáló közötti, a szerződés tárgyára vonatkozó teljes megállapodást. A szerződés aláírásával minden korábbi, a tárgyat érintő – szóbeli vagy írásbeli – javaslat, ajánlat, levelezés, értelmezés érvényét veszti. A jelen szerződésben foglalt megállapodások a szerződés teljesítését, illetve megszűnését követően is fennmaradnak. Jelen szerződés angol illetve német nyelvű változata csupán tájékoztatásul szolgál. Vita, esetleges eltérés esetén a magyar nyelvű szerződés az irányadó.

11.2. Jelen szerződés módosítása kizárólag a jelen szerződéshez fűzött és mindkét fél által aláírt további írásbeli függelékek útján történhet, ha jelen szerződés másként nem rendelkezik.

11.3. A jelen szerződés bármely kitételének érvénytelenné válása, vagy érvénytelenségének megállapítása nem érinti a többi rendelkezés érvényességét. Ilyen esetben, a szerződő feleknek közösen kell az adott rendelkezés tartalmát és összefüggéseit megőrző megoldást találniuk.

Jelen szerződést a mellékletekkel helybenhagyólag aláírnak.	együtt	a felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt
Budapest, 2011……………………
Szervezet nevében:		Könyvvizsgáló nevében:
Képviseletre jogosult		Képviseletre jogosult

Mellékletek:

1.) Pénzmosási adatlap.

2.) Szándéknyilatkozat a könyvvizsgálat elfogadásáról a soron következő legfőbb szervi gyűlés elé kerülő könyvvizsgáló választáshoz.

3.) A könyvvizsgálat feladatai

4.) A könyvvizsgálathoz szükséges minimális információk és adatok köre. 5.) Nyilatkozat alvállalkozó bevonásának engedélyezéséről.

1. sz. melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott …………………………………………… (a Szervezet képviselője) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (továbbiakban: Pmt.) 8. § (1) bekezdése előírásának megfelelően nyilatkozom arról, hogy a könyvvizsgálati szerződéssel kapcsolatban:

 saját magam, illetőleg az általam képviselt ügyfél érdekében járok el, vagy

 más személy tényleges tulajdonos érdekében járok el (megfelelő szövegrész megjelölendő!), ezért a tényleges tulajdonosra vonatkozóan a következő adatokat igazolom:

Családi és utónév*:

Születési név, leánykori név:

Születési hely, idő:    

Anyja neve:

Állampolgárság*:

Lakcíme*:

Azonosító okmány száma:

Azonosító okmány típusa:

Magyarországi tartózkodási hely*:

Kiállító hatóság betűjele:

*A vastaggal jelölt adatok kitöltése kötelező

Alulírott ……………………………………… (a Szervezet képviselője) hozzájárulok / nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítás során bemutatott okiratokról a Könyvvizsgáló másolatokat készítsen. Mivel nem járulok hozzá, ezért felelősségem tudatában a következő adatokat közlöm:

Szervezet (jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) azonosítása esetén rögzítendő adatok:

a) neve, rövidített neve:

b1) székhelyének címe:

b2) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének címe:

c1) cégjegyzékszáma

c2) létrejöttéről szóló határozat számát vagy nyilvántartási száma:

d) főtevékenysége:

e) képviseletére jogosultak közül a szerződést aláírók és kapcsolattartók neve és beosztása

f) kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai:

A könyvvizsgálói szerződés tartalmára vonatkozó rögzítendő adatok:

A szerződés típusa, tárgya (a Kkt. 3. § (1) bek. mely pontja szerinti könyvvizsgálói tevékenységre szól a szerződés):

A számviteli jogszabályok szerinti beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének, valamint annak tanúsítása, hogy a beszámoló megbízható és valós összképet ad a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Időtartama: 2007. december 31-ével, 2008. december 31- ével és 2009. december 31-ével végződő üzleti év(ek).

A teljesítés körülményeit: Könyvvizsgáló a szerződést teljesítette, ha a számviteli beszámolót független könyvvizsgálói jelentéssel látta el, még abban az esetben is, ha Szervezet a jelentésben foglaltakkal részben vagy egészében nem ért egyet.

Alulírott …………………………………….. (a Szervezet képviselője) hozzájárulok / nem járulok hozzá ahhoz, hogy a Pmt. 18-19. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágításhoz a Könyvvizsgáló az átvilágítás során rögzített azonosító adatokat átadja.

2. számú melléklet

SZÁNDÉKNYILATKOZAT A KÖNYVVIZSGÁLAT ELFOGADÁSÁRÓL

- a soron következő legfőbb szervi gyűlés elé kerülő könyvvizsgáló választáshoz -

Alulírott az Audit Mentor Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2360 Gyál, Xxx Xxxxx u. 47., cégjegyzék szám: 00-00-000000., kamarai nyilvántartási szám: 001817.) részéről kijelentjük, hogy a

………………………. Kft. (székhely: ………………….. cégbejegyzési szám: a

továbbiakban: társaság) könyvvizsgálójává történő megválasztásunkat a legfőbb szervi gyűlés határozatának napjától kezdődően a 2012. december 31. nappal végződő üzleti évről készített egyszerűsített éves/éves beszámolót elfogadó legfőbb szervi gyűlés időpontjáig elfogadjuk.

Jelen nyilatkozatunk csak azon a napon lép hatályba, amikor a társaság ügyvezetésével a könyvvizsgálói szerződés megkötésre kerül. Amennyiben erre a megválasztásunkat kimondó legfőbb szervi gyűlés határozatát követő 90 napon belül nem kerül sor, a legfőbb szervi gyűlés határozatának elmaradásával egyidejűleg jelen szándéknyilatkozatunk semmissé válik. A könyvvizsgálói szerződés megkötése, a Gt.

42. § (3) bekezdése szerint a könyvvizsgálói megbízás tényleges elfogadásának minősül.

Kijelentjük, hogy nincs olyan összeférhetetlenségi ok (körülmény), amely a választott könyvvizsgálói tisztség ellátásában korlátozna vagy akadályozna.

A könyvvizsgálat elvégzéséért személyében is felelős kijelölt kamarai tag könyvvizsgáló: név: …………………………..

cím: ……………………………………………………………

kamarai tagsági igazolvány száma: ………………………..

Budapest, 2011. ……………………..

………………………….. ügyvezető

………………………….., bejegyzett könyvvizsgáló társaság Könyvvizsgáló cég kamarai nyilvántartási száma: ………………….

Záradék:

Alulírott ……………………………….., ………………………………………………… sz. alatti lakos, kijelentem, hogy a jelen elfogadó nyilatkozat szerinti könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgálóvá történő kijelölésemet elfogadom. A könyvvizsgálói tevékenységekre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel tisztában vagyok és kijelentem, hogy személyemmel kapcsolatban semmilyen olyan összeférhetetlenségi ok (körülmény), amely e tisztség ellátását korlátozná vagy a 2006. évi IV. tv. 41.§. bekezdéseiben foglaltak szerint kizárná. A törvényben foglalt, könyvvizsgálókra vonatkozó rendelkezések értelmében ezen feladatra képesítésem van.

Kijelentem egyúttal azt is, hogy velem szemben a könyvvizsgálói megbízatás tekintetében semmilyen büntető vagy szabálysértési eljárás folyamatban nincs, semmilyen büntető vagy állampolgári jogaimat egyébként korlátozó vagy közügyektől eltiltó ítélet vagy határozat hatálya alatt nem állok.

Budapest, 2011…………………..

…………………………

Személyében is kijelölt kamarai tag könyvvizsgáló Kamarai tagsági igazolvány száma: ………….

Előttünk, mint tanúk előtt:

Név: Név:

Cím: Cím:

3. számú melléklet

A könyvvizsgálat feladatai:

1.1./ Jelen szerződés keretében Megbízott általános feladatainak részletezése:

- a Megbízó alapítója (közgyűlése) elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentés vizsgálata abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak,

- a Megbízott nevében eljáró könyvvizsgáló, akadályoztatása esetén annak helyettese köteles részt venni a Megbízó taggyűlésein,

- a Megbízott nevében eljáró könyvvizsgáló, akadályoztatása esetén annak helyettese meghívás esetén köteles részt venni a Megbízó ügyvezető szervének, illetve felügyelő bizottságának ülésein,

- ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a Megbízó vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak a Gt. szerint meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a Megbízó tulajdonosait tájékoztatni, illetve a taggyűlés összehívását kérni, ha a taggyűlést nem hívják össze, vagy az nem hozza meg a megkívánt döntéseket, erről a cégbíróságot köteles értesíteni.

- a Megbízott évente könyvvizsgálati programot köteles készíteni, amelyet előzetesen az ügyvezetés rendelkezésére bocsát, azonban a Megbízott a könyvvizsgálati program szükség szerinti változtatásának jogát fenntartja,

- konzultációs lehetőség biztosítása a feladatkörbe tartozóan a tulajdonosok, az ügyvezetés, illetve az ügyvezetés által meghatározott személy(ek) részére, az ügyvezetés igényeinek megfelelően, előzetes egyeztetés alapján.

- a Megbízó számviteli törvény és egyéb hatályos előírások szerint összeállított éves beszámolója valódiságának és jogszabályszerűségének vizsgálata, arról vélemény nyilvánítása.

1.2./ Jelen szerződés keretében Megbízó jogosult konzultációs lehetőséget kérni Megbízottól olyan, a Megbízó gazdálkodásával összefüggő jogi, személyzeti, hatékonysági, üzemszervezési és egyéb hasonló jellegű kérdésekben is, melyek közvetlenül nem tartoznak az 1.1. pontban leírt könyvvizsgálói feladatkörbe, illetve nem jelentenek a könyvvizsgálói tisztséggel összeférhetetlen megbízást, de helyzetük arra hatást gyakorol. A Megbízott köteles megtagadni ezen megbízást (véleményalkotást, nyilatkozatot) olyan kérdésekben, melyek a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai Szabályzata vagy jogszabály alapján a könyvvizsgálói megbízással összeférhetetlen. Ha a Megbízott vállalkozik a Megbízó által kért vélemény alkotására, akkor ennek általános feltételei a jelen szerződésben foglaltak szerint alakulnak.

1.3. / Könyvvizsgálati státusz fenntartása

1.3.1. Részvétel a szervezet által meghatározott üléseken.

1.3.2. Testületek tájékoztatása jelentős tőkeváltozások miatt.

1.3.3. Jelzésadás pénzügyi-vagyoni-jövedelmezőségi helyzet jelentős, kedvezőtlen változása esetén.

1.3.4. Könyvvizsgálói jelentések elkészítése.

1.3.5. Vezetői levelek elkészítése.

1.3.6. Törvényekben előírt egyéb jogok, kötelezettségek gyakorlása.

1.4./ Folyamatos könyvvizsgálat

1.4.1. Nyitómérleg hitelesítése.

1.4.2. Apportok befogadásának igazolása.

1.4.3. Tőkeváltozások hitelesítése.

1.4.4. Eszközértékelések hitelesítése.

1.4.5. Évközi zárlatok és közbenső beszámolók könyvvizsgálata.

1.4.6. Munkaprogramok végrehajtása.

1.4.7. Közreműködés átalakulás, végelszámolás, csőd-felszámolás zárómérleggel összefüggő feladataiban.

1.4.8. Könyvvizsgálathoz kapcsolódó kiegészítő feladatok ellátása.

1.5./ Éves audit

1.5.1. Éves zárlat tartalmi előkészítése, közreműködés az egyeztetések végrehajtásában.

1.5.2. Éves beszámoló auditálása.

1.5.3. Éves jelentések hitelesítése.

1.6./ Átvilágítás

1.6.1. Tervek, beszámolók, meghatározó döntések könyvvizsgálói értékelése.

1.6.2. Üzleti könyvvezetés rendszeres elemzése.

1.6.3. Pénzügyi vizsgálatok végzése.

1.6.4. Gazdasági – gazdálkodási rendszer időszakos minősítése.

1.6.5. Irányítási- működési rendszer időszakos minősítése.

1.7./ Adótanácsadás (a könyvvizsgálathoz kapcsolódó kiegészítő feladatok ellátása):

1.7.1. Jelentősebb adójogszabály-változásokról időszakos tájékoztatások.

1.7.2. Adójogszabályok és megoldásaik értelmezése, állásfoglalása.

1.7.3. Adózási rendszer és mechanizmus vizsgálata, optimálása.

1.7.4. Adószámítási gyakorlat szúrópróbaszerű ellenőrzése.

1.7.5. Kiemelt gazdasági ügyletek adózási kérdéseinek feltárása.

1.7.6. Kockázatelemzések – hatásvizsgálatok végzése.

1.7.7. Adófolyószámlák vizsgálata.

1.7.8. Adóbevallások – adóelszámolások értékelése, TAO alapadatok hitelesítése.

1.7.9. Közreműködés, képviselet adóeljárásokban, adóellenőrzésekben.

1.8./ Gazdasági tanácsadás (a könyvvizsgálathoz kapcsolódó, kiegészítő feladatok ellátása):

1.8.1. Belső szabályozási, szabályzati kör minősítése, fejlesztése.

1.8.2. Működési folyamatok zártságának ellenőrzése.

1.8.3. Számítógépes rendszerek, alkalmazások értékelése.

1.8.4. Controlling támogatása.

1.8.5. Kiemelt gazdasági döntések előkészítésében közreműködés.

1.8.6. Könyvelés-felülbírálat

1.8.7. Éves jelentések összeállításának támogatása.

1.8.8. Cégképviselet ellátásában közreműködés külső szervezetek felé.

1.8.9. Célvizsgálatok végzése, támogatása.

1.9./ Vezetési tanácsadás (a könyvvizsgálathoz kapcsolódó, kiegészítő feladatok ellátása):

1.9.1. Ügyeleti rendszer fenntartása.

1.9.2. Menedzsment konzultáció biztosítása.

1.9.3. Belső irányítási rendszer fejlesztésében közreműködés, corporate goverment jelentések minősítése

1.9.4. Szervezési/döntési formák, átalakítások minősítése, érvényesítésében közreműködés.

1.9.5. Belső ellenőrzési rendszer minősítése, továbbfejlesztésének elősegítése.

1.9.6. Befektetési/fejlesztési politika támogatása.

1.9.7. Vállalatpolitikai célok, feltételrendszerek értelmezése.

1.9.8. Stratégiai tervezésben, piacértékelésben közreműködés.

1.9.9. Jelentősebb cégi változások végrehajtásának támogatása.

4. számú melléklet

A Szervezet köteles a 2.8. és 2.9. pont szerinti ütemezésben a Könyvvizsgáló részére szükség szerint átadni a Szervezet könyvviteli nyilvántartásait, egyéb dokumentumokat, ideértve a különféle értekezletek jegyzőkönyveit, nyilatkozatokat, levelezést, regisztrációs dokumentumokat, emlékeztetőket, bizonylatokat, szerződéseket, valamint minden más olyan információt, amit a Könyvvizsgáló a könyvvizsgálat lefolytatása céljából szükségesnek ítél. A Szervezet vállalja, hogy a Könyvvizsgáló részére átad minden szükséges egyeztető levelet, valamint a Szervezet banki, szállítói, vevői, jogi képviselői, illetve más harmadik felekkel folytatott kapcsolataira vonatkozó levelezést, illetve információt. A Könyvvizsgálónak jogában áll a Szervezet eszközeinek és forrásainak leltározásán részt venni, illetve az esetleges lekönyvelt készlettöbblet vagy –hiány alátámasztó dokumentációjába betekinteni. Ezen dokumentumok, illetve információk hiánya befolyásolhatja a könyvvizsgálói jelentést, késedelmes szolgáltatása pedig veszélyeztetheti a Szervezettel közösen kialakított ütemterv és határidők betartását.

Általános cégjogi adatok éves felülvizsgálata
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
Előző évi beszámolók
Módosított létesítő dokumentum
Cégmásolat, cégkivonat
Átalakulási létesítő dokumentum tervezete
Társellenőrzések (APEH, önkormányzat, ÁSZ, TÁH,…) jegyzőkönyvei
Kapcsolt vállalkozások körének kijelölése
Tulajdoni lapok
Szükség esetén a forgalomképességet kizáró nyilatkozatok (bérlet, lízing, jelzálog)
Fontosabb tárgyévi szerződések
Számviteli szabályzat módosítások
Lényegesebb vezetőtestületi döntések
Főkönyvi kivonat és az alábbi felsoroláson kívüli leltárak
Az előző évet hitelesítő könyvvizsgálat jelentése (ha nem irodánk volt a hitelesítő)
…

Immateriális javak szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- eszközanalitika összesítője
- 10 db egyedi karton másolata
- leltárfelvételi jegyzőkönyvek
- leltárkiértékelés
- jelentős tárgyévi állománymozgás alapbizonylatai
- piaci értékelés, terven felüli értékcsökkenés, változások alapbizonylatai
- értékelésre vonatkozó számviteli politika kivonata
…

Tárgyi eszközök szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- eszközanalitika összesítője
- 10 db egyedi karton másolata
- leltárfelvételi jegyzőkönyvek
- leltárkiértékelés
- jelentős tárgyévi állománymozgás alapbizonylatai
- piaci értékelés, terven felüli értékcsökkenés, változások alapbizonylatai
- értékelésre vonatkozó számviteli politika kivonata
…

Befektetett pénzügyi eszközök szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- letéti igazolások
- értékpapír analitika
- értékpapírszámla kivonata 12.31-vel
- leltárfelvételi jegyzőkönyvek
- létesítő dokumentumok és a kapcsolódó pénz és apport teljesítések
- banki lakáskölcsönelszámolás korrigált kivonata
- lekötött betétek bankkivonata, kamatelszámolásának bizonylata
- adott kölcsönök analitikája, folyósításának bizonylatai
- piaci értékelés, változások alapbizonylatai
…

Készletek szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- leltárkiértékelés
- mennyiségi és értékbeni leltár
- az értékbeni leltártételek alapbizonylatainak másolata (….. db tételnél)
- leltározási jegyzőkönyvek
- leltárutasítás másolata
- az önköltség kalkuláció levezetése
- piaci ár teszt
…

Követelések szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- vevőfolyószámlák, üzleti év utáni befolyásokkal kiegészítve
- mérleg-átsorolások leltára
- korosított vevőfolyószámlák
- értékvesztés, visszaírások analitika
- váltók fénymásolata
- egyéb tételek kézi leltára
- árfolyamszámítás
…

Értékpapírok szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- letéti igazolások
- értékpapír analitika
- értékpapírszámla kivonata 12.31-vel
- leltárfelvételi jegyzőkönyvek
- létesítő dokumentumok és a kapcsolódó pénz és apport teljesítések
- piaci értékelés, változások alapbizonylatai
…

Pénzeszközök szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- éves utolsó bankkivonat, ha nem 12.31-ei, akkor az éves első kivonattal együtt
- záró pénztárjelentés
- pénztárrovancsok felvételi jegyzőkönyve
- egyéb értéktárgyak, csekkek leltározási jegyzőkönyve
- értékvesztés, visszaírások analitika
- árfolyamszámítás
…

Időbeli elhatárolások szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- időbeli elhatárolások tételes kézi leltárai
- halasztott bevételek, ráfordítások alapbizonylatai
- év végi devizás értékelés levezetése ha nyereség
…

Saját tőke szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- cégkivonat másolat
- minden tárgyévi változás alapbizonylata
- létesítő dokumentum másolata
- vagyonértékelés jelentése, értékelési tartalék elszámolás alapbizonylatai
- lekötött tartalék, tőke számítás
…

Céltartalékok szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- céltartalék képzés alapbizonylatai
…

Kötelezettségek szükséges dokumentumai
Fénymásolatban szükséges adatok	Átadva	Megjegyzések
- szállító folyószámla, kiegészítve az üzleti évet követő kifizetésekkel
- hitelek analitikája, kamatelszámolás bizonylatai
- mérlegátsorolások leltára
- elidegenítési tilalmak, forgalomképtelenséget okozó megállapodások kivonatainak másolata

- váltók analitikája, esetleges fénymásolata

- üzleti évet követő adó és egyéb kötelezettség kifutás leltára

- egyéb tételek kézi leltára

- árfolyamszámítás

- lekötött tartalék, tőke számítás

- könyvön kívüli tételek nyilatkozata

- teljességi nyilatkozat

- ügyvédi nyilatkozat

- adatbiztonsági nyilatkozat

- tulajdonosi komfort levél (nyilatkozat a vállalkozás folytatásáról)

- nyilatkozat a fordulónap utáni eseményekről

…

5. számú melléklet

Nyilatkozat

alvállalkozó bevonásának engedélyezéséről

Alulírott …………………….., melynek székhelye: …………………… képviseli ,

hivatkozással a felek között …………………………… napján létrejött könyvvizsgálati szerződésre, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló t. m. 1959. évi IV. törvény 391. §-a alapján ezennel kifejezetten

hozzájárulunk

ahhoz, hogy …………………………… könyvvizsgáló alvállalkozót vegyen igénybe könyvvizsgálati feladatai ellátásához.

Az alvállalkozó adatai:

Az alvállalkozóért a könyvvizsgáló úgy fele, mintha a munkát maga végezte volna. A könyvvizsgáló felel az alvállalkozó titoktartásáért.

Kelt: …………………………………….

……………………………….. Cégjegyzésre jogosult aláírása