SIGNAL OTTHON
Mindenütt jó, de legjobb OTTHON!
SIGNAL OTTHON
lakossági vagyonbiztosítás
Érvényes:
2015. augusztus 01-től
Feltételek
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 5
1. Biztosító, szerződő, biztosított, zálogkötelezett, zálogjogosult 5
2. A biztosítási szerződés létrejötte 5
3. A kockázatviselés kezdete 6
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 6
5. A biztosítási szerződés módosítása 6
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 7
A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 7
B. Rendes felmondás 7
C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés 7
D. Közös megegyezés 7
E. Egyéb 7
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 8
8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás 8
9. Az értékkövetés szabályai 9
10. Xxxxxxxxxxxx 0
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 9
A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 9
a) Tájékoztatási kötelezettség 9
b) Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 10
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 10
d) Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség 10
e) Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szükséges dokumentumok 10
f) Állapotmegőrzési kötelezettség 11
g) Díjfizetési kötelezettség 11
B. Biztosító kötelezettségei 11
a) Tájékoztatási kötelezettség 11
b) Szolgáltatási kötelezettség 11
12. Mentesülés 11
13. Általános kizárások 12
14. Egyéb rendelkezések 14
A. Megtérítési igény 14
B. Elévülés 14
C. Adatkezelés, adatvédelem 14
D. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési gyakorlattól 19
E. Egyebek 20
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK /KIEGÉSZÍTŐ FELTÉTELEK 22
1. Biztosított 22
2. Területi hatály 22
3. Biztosítható vagyontárgyak köre 22
A. Épület vagyoncsoport 22
B. Ingóság vagyoncsoport 23
C. Egyéb biztosítható vagyontárgyak 24
4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 24
5. Biztosítási események 25
A. Tűz 25
B. Robbanás 25
C. Villámcsapás 25
D. Villámcsapás másodlagos hatása 25
E. Vihar 26
F. Xxxxxxxxxxxxx 00
G. Jégverés 26
H. Hónyomás 26
I. Árvíz 27
J. Földrengés 27
K. Földcsuszamlás 27
L. Kő- és földomlás 27
M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 28
N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 28
O. Idegen tárgy rádőlése 28
P. Betöréses lopás, rongálás 28
Q. Rablás 29
R. Vízkár 29
S. Üvegtörés 30
T. Egyéb 30
6. A biztosító szolgáltatása 37
A. Szolgáltatásra jogosultak köre 37
B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 37
C. Költségtérítések 39
D. A szolgáltatás különös szabályai 40
III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS 42
1. Biztosított, károsult 42
2. Területi és időbeli hatály 42
3. A biztosítás megszűnése 42
4. A biztosítás díja 42
5. Biztosítási összeg 42
6. Biztosítási események 43
7. A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költség és xxxxx xxxxxxxx 00
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS 48
1. Biztosított, kedvezményezett 48
2. Területi és időbeli hatály 48
3. A biztosítás megszűnése 48
4. A biztosított, kedvezményezet kötelezettségei 48
5. A biztosítás díja 48
6. A biztosítási összeg 48
7. A biztosítási események 49
8. A biztosító szolgáltatása 50
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK 53
1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS 53
A. Biztosított 53
B. Területi és időbeli hatály 53
C. A biztosítási szerződés megszűnése 53
D. A biztosítás díja 53
E. Biztosítási összeg 53
F. Biztosítási esemény 53
G. A biztosító szolgáltatása 54
2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ-ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS 54
A. Biztosított 54
B. Területi és időbeli hatály 54
C. A biztosítási szerződés megszűnése 54
D. A biztosítás díja 54
E. Biztosítási összeg 54
F. Biztosítható vagyontárgyak köre 55
G. Biztosítási esemény 55
H. Biztosító szolgáltatása 55
3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA 56
A. Biztosított 56
B. Időbeli hatály, várakozási idő 56
C. A biztosítási szerződés megszűnése 56
D. A biztosítás díja 56
E. Biztosítási összeg 57
F. Biztosítási esemény 57
G. Biztosító szolgáltatása 57
H. Egyéb rendelkezések 57
4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE) 57
A. Biztosított 57
B. Területi és időbeli hatály 57
C. A biztosítási szerződés megszűnése 57
D. A biztosítás díja 57
E. Biztosítási összeg 58
F. Biztosítási esemény 58
G. Biztosító szolgáltatása 58
5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS (HALÁLESETI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS) 58
A. Biztosított 58
B. Kedvezményezett 58
C. Területi és időbeli hatály 59
D. A biztosítási szerződés megszűnése 59
E. A biztosítás díja 59
F. Biztosítási összeg57
G. Biztosítási esemény 59
H. A biztosító szolgáltatása 59
6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE 60
A. Biztosított 60
B. Területi és időbeli hatály 60
C. A biztosítási szerződés megszűnése 60
D. A biztosítás díja 60
E. Biztosítási összeg 60
F. Biztosított vagyontárgyak 60
G. Biztosítási esemény 60
H. Biztosító szolgáltatása 61
I. Egyéb rendelkezések 62
7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA 62
A. Biztosított 62
B. Területi és időbeli hatály 62
C. A biztosítási szerződés megszűnése 62
D. A biztosítás díja 62
E. Biztosítási összeg 62
F. Biztosítható vagyontárgyak köre 63
G. Biztosítási esemény 63
H. A biztosító szolgáltatása 64
I. Önrészesedés 65
J. Közlési változás-bejelentési kötelezettség 65
K. Egyéb rendelkezések 65
VI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK 66
VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK 77
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek
– ha a vonatkozó feltételek és záradékok másként nem rendelkeznek – a SIGNAL Biztosító Zrt. (a továbbiakban biztosító) lakossági vagyon-, és az azt kiegészítő baleset-, temetési és felelősségbiztosítási szerződéseire általáno- san érvényesek.
A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben a ma- gyar jog, ezen belül a vonatkozó feltételek, a 2013. évi V. törvény a Ptk., illetőleg a biztosítókról és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tv. (Bit.) rendelkezései irányadóak.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 10. sz. mel- léklete A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek a szövegben dőlt betűkkel olvashatóak. A Biztosító men- tesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása kor- látozásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó ren- delkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lé- nyegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
1. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. Biztosító
A biztosító az a jogi személy amely a biztosítási díj el- lenében a biztosítási kockázatot viseli és így szolgálta- tást nyújt a szerződésben rögzített és annak mellékletein meghatározott biztosítási események bekövetkeztekor az ott meghatározott szolgáltatási mértékig a biztosított vagyontárgy(ak)ban bekövetkező, illetve a biztosított sze- mélyeket érintő károk esetén.
Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.
Társaságunk adatai:
SIGNAL Biztosító Zrt.
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Adószám: 10828704-2-44
KSH-száma: 10828704-6511-114-01
Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt.
Felügyelő hatóság:
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.
1.B. Szerződő, biztosított
a. A biztosítási szerződést a vagyontárgy megóvá- sában érdekelt név szerint megnevezett termé- szetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet kötheti meg (a továbbiakban: biztosított), illetve az, aki a szer- ződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban: szerződő).
b. Biztosított(ak) továbbá a jelen feltétel alapján:
b.1. Épületek, építmények vonatkozásában:
b.1.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdo- nos, illetve tulajdonostársak, a tulajdoni hánya- duk arányában,
b.1.2. bérlő vagy bérlőtárs,
b.1.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdo- nosi közössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,
b.2. Ingóságok vonatkozásában:
b.2.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint
b.2.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. Abban az esetben, ha a szerződést nem a bizto- sított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szük- séges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összes- sége a biztosítottra száll át.
1.C. Kedvezményezett
Baleset- és temetési biztosítás kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosításnál az a személy, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult, így
– a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,
– a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott biztosított törvényes örököse(i).
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
2.A. A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével, írásbeli megállapo- dással jön létre a biztosító által rendszeresített nyomtatványon és díjszabásnak megfelelően.
2.B. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő által tett ajánlatra 15 napon belül – ha az ajánlat kiegészítő biztosítási moduljainak el- bírálásához egészségügyi vizsgálatra van szük-
ség, akkor ezen kockázatok esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabály- ban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjsza- básnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére való átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. (Az alkusz nem minősül a biztosító képvi- selőjének.)
2.C. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül lét- rejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biz- tosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
2.D. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a koc- kázatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.
2.E. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, ha az ajánlat elbírálá- sához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan napig van kötve.
2.F. A szerződés tartalma teljes mértékben írás- beliséghez kötött, így nem válnak tartalmává szokások (melyek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyez- tek), és gyakorlatok (amelyeket egymás kö- zött kialakítottak). Ha a felek a feltételekben rögzített szabályoktól eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.
2.G. Ha a biztosítási kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumen- tum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 munkanapon belül) nem kifogásolja, a szer- ződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre abban az esetben, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írás- ban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
2.H. Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus alá- írással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilat-
kozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartal- mazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
3. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
3.A A biztosító kockázatviselésének kezdete – általá- nos esetben – az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a biz- tosító pénztárába vagy számlájára beérkezik.
3.B. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén an- nak a napnak a 0. órájában kezdődik a biztosító kockázatviselése, amelyik napban (időpontban) a szerződő és a biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a szerződő díjbefizetése kapcsán ezen időpontig az első díj a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezett. Amennyiben ezen időpontig a biztosítási díj a biztosító pénztárába vagy számlájára nem érkezett be, a kockázatvi- selés kezdete az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a fenti fizetési módok egyikén a biztosító pénztárába vagy számlájára beérkezik.
3.C. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem le- het korábbi, mint a biztosítási ajánlat aláírásának napját követő nap 0. órája.
4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ ÉS
A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK
4.A. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
4.B. A tartamon belül a biztosítási időszak a szerző- dés létrejöttétől számított egy év. A biztosítás évfordulója a biztosítási időszak utolsó napjának
24. órája. Határozott idejű szerződés esetén – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
5.A. Felek a szerződést közös megegyezéssel bár- mikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.
5.B. A biztosító szerződésmódosítása. Amennyiben a biztosító szükségesnek ítéli, a szerződési felté-
telek, vagy biztosítási díjak módosítását, azt ja- vasolhatja a következő biztosítási évre. E célból köteles az új szerződéses feltételeket és az új díjakat a szerződővel legalább 60 nappal ezek hatályba lépése előtt közölni.
5.C. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat, be- folyásoló körülményeket és a szerződő/biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét a hely- színen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni. A biztosító a kockázatviselés szempontjából lé- nyeges berendezéseket a helyszínen, működés közben is ellenőrizheti. Abban az esetben, ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését ered- ményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módo- sítására, vagy a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja.
a. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől szá- mított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat meg- tételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
b. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási koc- kázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító az 5.C. pontban és az 5.C.a. bekezdésben meghatározott jogait a többi vagyontárgy, vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
A szerződés, illetőleg annak megfelelő része azon a napon szűnik meg, amikor a szerződő- nek/biztosítottnak a vagyontárgy(ak) megóvásá- hoz fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszű- nik, valamint azon a napon, amikor a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, illetve bekövetkezése lehetetlenné vált. Kivételt jelent ez alól, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már koráb- ban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincna- pos határidővel felmondhatja.
6.B. Rendes felmondás
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordu- lót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
6.C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés, a szerződés újbóli ér- vénybe helyezése
a. Abban az esetben, ha a biztosítás díja az ese- dékességi időn belül nem kerül megfizetésre, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább harmincnapos póthatáridő meghatározásával a biztosítás ese- dékes díjának megfizetésére írásban felszólítja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerző- dés az esedékesség napjára visszamenő hatály- lyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövete- lést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
b. Abban az esetben, ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díj- fizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosí- tási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtar- tamra marad fenn.
c. Abban az esetben, ha a szerződés a 6.C.a. be- kezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biz- tosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6.D. Közös megegyezés
A Felek a biztosítási szerződést közös megegye- zéssel bármikor megszüntethetik.
6.E. Egyéb
a. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szer- ződés a tartam lejártakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
b. A biztosítási szerződés megszűnik a 2.C. pont- ban, vagy az 5.C.a. pontban foglaltak szerint.
7. | A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI | i. | A biztosítási díj fizetése a szerződő fél választása szerint történhet postai csekkel, banki átutalás vagy inkasszó (csoportos beszedési megbízás) |
7.A. | A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke. | útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfi- | |
zetni. | |||
7.B. a. | A díjfizetési kötelezettség A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. | j. | Ha a szerződő az első díjat a biztosító díjátvétel- re biztosítói meghatalmazással rendelkező kép- |
b. | Abban az esetben, ha a biztosított belép a | viselőjének közvetlenül készpénzben fizeti, a díjat | |
szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban | a fizetés napját követő nap 0. órájában (és nem | ||
esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel | korábban) kell a biztosító számlájára, illetőleg | ||
egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő | pénztárába beérkezettnek tekinteni, a szerződő | ||
biztosított köteles a szerződő félnek a szerző- | fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban | ||
désre fordított költségeit – ideértve a biztosítási | érkezett be. | ||
díjat is – megtéríteni. | k. | A biztosító képviselője nem jogosult | |
k.1. | sem az alapbiztosítás, sem pedig a kiegészítő | ||
7.C. | Biztosítási díj esedékessége, fizetésének szabályai | kockázatok esetén sem a díj, sem pedig a díjfi- | |
a. | A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor | zetési ütem módosítására | |
esedékes, de a felek megállapodhatnak részlet- | k.2. | továbbá nem jogosult az első díjon/díjelőlegen | |
fizetésben is. Minden későbbi díj vagy díjrészlet | kívül a biztosítás díját (folytatólagos díj) átvenni. | ||
pedig annak az időszaknak az első napján ese- | |||
dékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy | 7.D. | A jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő | |
díjrészlet vonatkozik. | biztosítási szerződés díjára és az annak alapján | ||
b. | Azon biztosítási esemény bekövetkeztekor, mely | járó szolgáltatásra a személyi jövedelemadóról | |
a biztosítási szerződés megszűnését eredmé- | szóló 1995. évi CXVII. tv. rendelkezései is irány- | ||
nyezi, a biztosító az egész biztosítási időszakra | adóak. Vagyonbiztosítási szerződés alapján | ||
járó díj megfizetését követelheti. | járó szolgáltatás meghatározásánál az általá- | ||
c. | A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a | nos forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. tv. | |
biztosító az addig a napig járó díj megfizetését | adóvisszatérítésre vonatkozó szabályai is irány- | ||
követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. | adóak. | ||
Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a | |||
d. | biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jog- | 8. | A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, |
következmények nem alkalmazhatók, ha az ér- dekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. | 8.A. | TÚLBIZTOSÍTÁS TILALMA, ALULBIZTOSÍTÁS, TÖBBSZÖRÖS BIZTOSÍTÁS Biztosítási összeg | |
e. | A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a | a. | A biztosított vagyontárgyaknak, vagyontárgycso- |
szerződés rögzíti. | portoknak a szerződő (biztosított) által a biztosí- | ||
f. | Az első díj vagy díjelőleg, illetve a későbbi díjak, | tási szerződésben meghatározott értéke, egyes | |
díjrészletek befizetése történhet csekken, banki | kiegészítő vagyonbiztosítások, költségtérítések | ||
utalással, vagy inkasszóval (csoportos beszedé- | valamint balesetbiztosítási kockázatok esetén | ||
si megbízással). | pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a | ||
g. | Amennyiben a szerződés halasztott díjfizetéssel | biztosítási szerződésben a biztosító szolgáltatá- | |
jön létre, az első biztosítási díj vagy díjrészlet ese- | saként meghatározott összeg, azaz kártérítési | ||
dékessége a kockázatviselés kezdetétől számított | limit. Kiegészítő balesetbiztosítás esetén, egyes | ||
30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig a | balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában a | ||
biztosító pénztárába vagy számlájára az első biz- | kártérítési limit a biztosítási összeg százalékos | ||
tosítási díjnak, vagy díjrészletnek be kell érkeznie. | mértéke. | ||
h. | Abban az esetben, ha a szerződés halasztott | b. | A biztosítási összegeket vagyonbiztosítás esetén |
kockázatviselési kezdettel és egyben halasz- | vagyontárgycsoportonként, illetve a külön meg- | ||
tott díjfizetéssel jön létre, az első biztosítási díj | állapodással biztosítható vagyontárgyak esetén | ||
vagy díjrészlet/díjelőleg esedékessége a ha- | vagyontárgyanként kell határozni, így a biztosító | ||
lasztott kockázatviseléssel létrejött szerződésre | kockázatvállalása fennállhat (a biztosító szolgál- | ||
vonatkozó kockázatviselési kezdettől számított | tatásának felső határa): | ||
30. (harmincadik) nap úgy, hogy eddig a napig | b.1. | az azonos értékelés alapján összevont vagyon- | |
a biztosító pénztárába vagy számlájára az első | csoportra a megjelölt összeghatárig. | ||
biztosítási díjnak, vagy díjrészletnek/díjelőlegnek | b.2. | a biztosítási szerződésben tételesen felsorolt va- | |
be kell érkeznie. | gyontárgyakra megjelölt összeghatárig, |
c. A biztosítási összegeket a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben kell meghatározni, új értéken (újrabeszerzési ár, utánpótlási új érték).
d. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak az adott biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
e. A biztosítási összeg módosítását a szerződő/ biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilat- kozattal bármikor kezdeményezheti. A biztosítási összeg változása maga után vonja a biztosítási díj változását is. A biztosító a kockázati körülmé- nyek lényeges változása esetén a biztosítási díj- tételek megváltoztatását is kezdeményezheti.
f. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik.
g. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.
h. A 8.A.g. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
i. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökken- tett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.B. Túlbiztosítás tilalma
a. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a bizto- sított vagyontárgy új értékét.
b. Ha a vagyontárgyak biztosítási összege az új értéket meghaladja, akkor az új értéket megha- ladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis (túlbiztosítás), és ennek megfelelően a biztosítás díját is le kell szállítani, és a biztosító a vagyontárgy valóságos értékét meghaladó összeg után számított és a szerződő által befizetett biztosítási díjat visszafizeti.
8.C. Alulbiztosítottság
a. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biz- tosított vagyontárgy értéke, akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
b. Alulbiztosítottsághoz vezethet továbbá, ha a biz- tosított lakásban/családi házban
b.1. az együtt élők száma,
b.2. az ott tartott ebek száma, illetve
b.3. az ott lévő gépjármű beállók száma több mint a biztosítási ajánlaton ezen kategóriák esetén meghatározott érték.
c. Nem érvényesíti a biztosító az alulbiztosítás kö- vetkezményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a 10%-ot.
8.D. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontár- gyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
8.E. Többszörös biztosítás
a. Abban az esetben, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biz- tosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
b. A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumen- tumban írt feltételek szerint és az abban megál- lapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
9. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI
A biztosító a biztosítási összeg új értéken való tartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmaz. A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékköve- tés). A módosítás alapja a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható vagyontárgyak különböző körére a KSH által megállapított éves árindexek, amelyekből a biztosító át- lagindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer a KSH által addig nyilvánosságra hozott indexadatai alapján képezi, azzal a kikötéssel, hogy a biz- tosító ettől +/–3%-os mértékkel eltérhet. A biztosító az értékkövetéssel megváltozott biztosítási összegről és dí- jakról az értékkövetés érvénybe lépését megelőzően leg- alább 60 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szer- ződést a felmondási szabályoknak megfelelően felmond- hatja. A fenti értékkövetési szabályok nem vonatkoznak a jármű és a készpénz vagyontárgycsoportok biztosítási összegeire, valamint az egyes felelősségbiztosítási koc- kázatok kártérítési limiteire. Ezen esetekben a biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
10. ÖNRÉSZESEDÉS
A biztosítási szerződés egyes kockázatainál meghatározott önrészt a biztosító a biztosítási szerződés hatálya alatt be- következő minden egyes szolgáltatás esetén levonja.
11. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
a. Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított
belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyi- latkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b. Közlési és változás-bejelentési kötelezett- ség
b.1. A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A biztosí- tó írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kö- telezettségének eleget tesz. A kérdések megvá- laszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
b.2. A szerződő/biztosított köteles – a biztosító írá- sos kérésére – a biztosító kockázatelbírálása szempontjából jelentős okiratokat, szerződése- ket, hatósági határozatokat (társasági szerző- dés, a vállalat számviteli politikája, a vállalkozás analitikus nyilvántartása, üzleti könyvei, ingatlan tulajdonlását, használatát igazoló dokumentum, munkaköri leírás, a biztosított vagyontárgyra vo- natkozó szakvélemény építési/használatbavételi engedély) a biztosító részére átadni, illetve ezek- be betekintést biztosítani.
b.3. A biztosítási kockázat szempontjából lénye- ges és a közlési kötelezettség körébe bevont körülmények változását a szerződő/biztosított haladéktalanul – de legfeljebb tudomásukra ju- tásuktól számított 8 napon belül – köteles a biz- tosítónak írásban bejelenteni. A bejelentési kö- telezettség alá tartozik a szerződésben rögzített bármilyen adat megváltozása.
b.4. A szerződő/biztosított a biztosító kérésére kö- teles a változásra vonatkozó módosított, illető- leg változott tartalmú okiratokat a biztosítónak átadni.
b.5. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
c.1. A szerződő/biztosított köteles a károk megelő- zése és elhárítása érdekében az adott helyzet- ben általában elvárható magatartást tanúsítani, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradék- talanul betartani.
c.2. A szerződő/biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint ezek hiányában az adott helyzetben álta- lában elvárható magatartás követelménye sze- rint köteles a kárt enyhíteni.
c.3. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhe- lik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
c.4. Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
c.5. A vészhelyzet közvetlen elhárítását követően a biztosított javaslatot dolgozhat ki a kár enyhíté- sére, és a tervet a biztosítóval egyezteti. Ha a biztosító műszakilag egyenértékű, de gazdasá- gosabb megoldást javasol a kár enyhítésére, és ettől a megoldástól a biztosított eltér, a többlet- költségeket a biztosító nem téríti.
d. Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelen- tési) kötelezettség
d.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. Telefo- non való bejelentés esetén a biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.
A kárbejelentését megteheti:
telefon: 00 00 000 000 (helyi tarifával hívható kékszám),
fax: 00 0 000 0000,
postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Budapest, Pf. 260.
d.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
d.2.1. a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontját, leírását,
d.2.2. a károsodott vagyontárgyak és vagyontárgy- csoportok megnevezését, helyét, becsült érté- két,
d.2.3. a károsult személyét és a keletkezett szolgálta- tási igényt,
d.2.4. a biztosított ügyintézőjének nevét és telefonszá- mát.
d.3. Amennyiben a káresemény jellege (betöréses lo- pás; lopás, rablás, vandalizmus, tűz stb.) igényli, az illetékes hatóságokat, szerveket (rendőrség, tűzoltóság stb.) is haladéktalanul értesíteni kell.
e. Kárbejelentéshez (szolgáltatás teljesítéshez) szükséges dokumentumok
e.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosító ren- delkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amely a tulajdoni viszonyok, kár- igény jogosságának, a biztosítási esemény be- következésének, a szolgáltatási összeg meg- állapításának elbírálásához szükséges.
e.2. A biztosító által kért egyéb – a kárrendezés le- folytatásához szükséges – iratok, dokumentu- mok felsorolása a feltételgyűjtemény végén lévő,
,,VII. ZÁRADÉK ÉS FÜGGELÉKEK” fejezet 3.
táblázataiban találhatóak meg,
e.3. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyí- tás általános szabályai szerint joga van a felso- rolt okiratokon kívül további más bizonyítási esz- köz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a köve- telésének érvényesítése érdekében.
f. Állapotmegőrzési kötelezettség
A biztosított a biztosítási esemény helyszínét a bejelentést követő 5 napon belül csak a káreny- hítéshez szükséges mértékben változtathatja meg.
g) Díjfizetési kötelezettség
A biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a biztosítási díj. A díjfizetési kötelezett- ség részletes szabályait az Általános Feltételek
7. fejezete tartalmazza.
11.B. Biztosító kötelezettségei
a. Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk rende- zéséről, a szolgáltatások összegének kifizetésé- ről, illetve ezek akadályáról. A biztosítónak a biz- tosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerződést kötni kívánó ügyfél részére a bizto- sító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fióktelep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jellemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájé- koztatási kötelezettsége irányadó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.
b. Szolgáltatási kötelezettség
b.1.1. A biztosító a biztosítási eseményekre a feltéte- lekben foglaltak szerint nyújt szolgáltatást. A biz- tosító késedelmes szolgáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
b.1.2. A szolgáltatási összeg a szolgáltatás alapjául szolgáló utolsó okirat beérkezését követő 15 na- pon belül esedékes. A kárfizetés történhet postai úton, vagy a károsult által megadott bankszám- laszámra átutalással.
A biztosításközvetítő nem jogosult az ügyfélnek járó kártérítési összeg kifizetésében közreműködni.
b.1.3. Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerződés szerinti biztosítási esemény tör- tént, de a szolgáltatás végső összege még nem határozható meg pontosan, akkor a biztosító kárelőleget nyújthat.
12. MENTESÜLÉS
12.A. A szerződő/biztosított közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem
jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Abban az esetben, ha a szerződés több va- gyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezett- ség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyon- tárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat. A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő fe- let és a biztosítottat, egyikük sem hivatkoz- hat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha ar- ról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelen- tésre köteles lett volna.
12.B. Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, uta- sításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kö- telezettsége nem áll be.
12.C. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerződő/biztosított a biztosí- tónak a biztosítási esemény bekövetkezését a 11.A.d.1. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem te- szi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ezáltal kideríthetetlenné válnak.
12.D. A biztosító mentesül szolgáltatási kötele- zettsége alól abban az esetben, ha bizonyít- ja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással
– a szerződő fél, a biztosított, vagy a ked- vezményezett, illetőleg
– velük közös háztartásban élő hozzátar- tozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésé- vel, megóvásával együttjáró munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk, vagy meg- bízottjuk, vagy
– a biztosított jogi személynek vezető be- osztású tisztségviselője, vagy a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A 12.D. bekezdésben foglalt mentesülés a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezett- ség megszegésére is fennáll.
12.E. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az
előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított
x. xxxxxxxx engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
b. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fo- gyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
c. az ingatlant nem a rendeltetésének megfele- lően használta,
d. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta,
e. a tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
f. a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírások súlyos megszegésével okozta a kárt.
12.F. A szerződő/biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a biztosítónak írás- ban bejelenteni, ez esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
12.G. A biztosított vagyontárgy megkerülése Amennyiben a biztosított vagyontárgy meg- kerül, a biztosított arra igényt tarthat, ez esetben a biztosító által teljesített szolgálta- tást köteles visszatéríteni.
13. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK
13.A. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra,
a. amely nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezik,
b. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
c. amely büntető jellegű kiadásként (pl. bünte- tés, kötbér, bírság, kamat) jelentkezik,
d. amely a károsodott vagyontárgy olyan érték- csökkenéséből származik, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyá- solja,
e. amely a megsemmisült biztosított vagyon- tárgy nem károsodott tartalék alkatrésze vagy tartozékai eredeti célú felhasználásá- nak meghiúsulása miatt állt elő,
f. amely a tartós időjárási hatások, valamint egyéb okok miatt lassan és folyamatosan végbemenő állagromlás következménye,
g. amelyek a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, melyekről a szerződő/biztosított tudott vagy tudnia kellett,
h. amely az épületek/építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantar- tásának elmulasztásával vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkezett,
i. amely olyan objektumban következik be, ahol a biztosításra feladott épületek össz- területének több mint 50%-át kereső tevé- kenységek folytatására veszik igénybe (kivé- ve a lakásra, vagy üdülésre szolgáló haszno- sítást),
j. ami normalizált hiányként – káló – elszámol- ható,
k. amely üzleti könyvek és szoftver károsodá- sának következményeként keletkezett,
l. amely a talajerőben, vízminőségben, termé- szeti környezetben következett be,
m. amely – egészben vagy részben – az épü- letek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmu- lasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati össze- függésben következett be.
n. amely az értéktárgynak minősülő ingósá- gokba nem sorolható képzőművészeti alko- tások művészeti értékében keletkezik,
o. a vagyontárgyhoz fűződő személyes elősze- reteti érték alapján keletkezett,
p. sérelemdíj,
q. a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készletekhez tartozó egyes darabok káro- sodása esetén a jelen pontban felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekö- vetkezett anyagi hátrány, értékcsökkenés miatt keletkezett.
13.B. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon károk, veszteségek, költségek, esetén, ame- lyeknek eredménye, keletkezési oka közvet- lenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:
a. természetes és mesterséges környezet szennyezéséből eredő károk,
b. a biztosítási eseményekkel nem közvetlen összefüggésben bekövetkezett károk, követ- kezményi károk a vállalkozások és kiegészítő mezőgazdasági termelés biztosítása esetén, így például a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hát- rány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér, kötbér, bírság vagy egyéb veszteség),
c. a hasadóanyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ioni- záló és lézersugárzásból eredő károk,
d. a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kap- csolatos károk,
e. mágneses, vagy elektromágneses mező által okozott károk,
f. a jogszabály alapján megtérülő károk ,
x. xxxxxxxx, vagy szavatosság tárgykörében megtérülő károk (jogszabály vagy szerző- dés alapján a biztosított – sérült vagy meg- semmisült – vagyontárgy gyártóját és/vagy forgalmazóját terhelik),
h. a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszaté- rítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó, vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhe- tők, illetve visszaigényelhetők,
i. a gépi adathordozókban tárolt dokumentá- ciók, tervek, szellemi termékek újraelőállítá- si és rögzítési költsége,
j. az adatokban vagy szoftverekben keletke- zett károk, különös tekintettel az adatok, szoftverek vagy számítógépes programok eredeti felépítésének törlése, elromlása, vagy eltorzulás miatt bekövetkezett hátrá- nyos megváltoztatása,
k. az adatok vagy szoftverek funkciójának, rendelkezésre állásának, használhatóságá- nak, vagy hozzáférhetőségének korlátozá- sából eredő károk és az ezekből következő termeléskiesési és egyéb károk,
l. háború, invázió, külföldi hadsereg tevékeny- sége, háborús, illetve háborús jellegű cse- lekmény (hadüzenettől függetlenül), polgár- háború, bármilyen jellegű háborús cseleke- det, fegyveres felkelés által okozott károk,
m. belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk által okozott károk,
n. elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás által okozott károk,
x. xxxxxxx, rendkívüli állapot által okozott károk,
p. terrorizmus bármilyen formájával összefüg- gésben keletkezett károk az alábbiakban foglaltak szerint:
Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási eseményekhez kapcsolódó kifizeté- seket is, amelyeket közvetlenül vagy közvet- ve terrorcselekménnyel vagy annak elköve- tése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is –, közre- hatott-e a kár bekövetkeztében.
Jelen feltétel értelmében terrorista cselek- ménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erősza- kos cselekmény alkalmazásával, azzal való
fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, amelyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízá- sából vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre vagy ember vagy emberek csoportja(i),
• amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy
– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy nyilvánosságot, vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, befolyásolja, vagy
– a gazdasági életet részben vagy egész- ben befolyásolja, vagy
• amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtották végre.
Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatá- rozott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé- nyek, amelyek terrorista támadások ellenőr- zésére, megelőzésére vagy elfojtására szol- gálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.
q. az egészségi állapotban bekövetkező rom- lás, melyet közvetve vagy közvetlenül
q.1. a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III) vagy Lymphadenopathy Associated Vims (LAV) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS) vagy hasonló természetű szindrómá- val vagy a mindenkori elnevezéstől függet- len hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,
q.2. az azbesztózis, vagy bármilyen hasonló betegségek okoznak, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy azbeszt- tartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldol- gozása, előállítása, eladása, forgalmazása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,
q.3. a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései, vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következ- ményeképpen lépnek fel, ilyen például a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wasting-betegség (CWD), Xxxxxxxxxx– Xxxxx-xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx-Xxxxxxxxxx-Scheinker-szind- róma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).
14. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
14.A. Megtérítési igény
a. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szem- ben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt kö- vetelés biztosítékai fennmaradnak, és e követe- lést biztosítják.
b. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet in- dít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvé- nyesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
c. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igé- nyéről a biztosító hátrányára nem mondhat le. E kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
d. A biztosítók a 8.E. bekezdésben megfogalma- zott többszörös biztosítás szerint a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosí- tási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irá- nyában külön-külön felelnének.
14.B. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől számí- tott egy év.
14.C. Adatkezelés, adatvédelem
a. A biztosítási titokkal kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján.
a.1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
a.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító az alábbiakban meghatá- rozott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szó- ló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biz- tosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a bizto- sítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván-
tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy tör- vény által meghatározott egyéb cél lehet.
a.3. Az előző pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
a.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik
– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap- csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
a.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a.5.a. a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
a.5.b. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
a.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a.6.a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
a.6.b. a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében el- járó nyomozó hatósággal és ügyészséggel, to- vábbá az általuk kirendelt szakértővel,
a.6.c. büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyé- ben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljá- ró önálló bírósági végrehajtóval,
a.6.d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
a.6.e. az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóható- ság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
a.6.f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,
a.6.g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhiva- tallal,
a.6.h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
a.6.i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésébe foglalt egészségügyi ha- tósággal,
a.6.j. a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkal-
mazására, titkos információgyűjtésre felhatalma- zott szervvel,
a.6.k. a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázat- vállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvál- laló biztosítókkal,
a.6.l. a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekinte- tében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
a.6.m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,
a.6.n. a kárrendezéshez és a szolgáltatási igény érvé- nyesítéséhez szükséges adatok tekintetében, to- vábbá ezek egymás közti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jo- gával élve a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
a.6.o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szüksé- ges adatok tekintetében a kiszervezett tevékeny- séget végzővel,
a.6.p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- kezelés feltételei minden egyes adatra nézve tel- jesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosí- tó székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harma- dik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,
a.6.q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
a.6.r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
a.6.s. a bonus-malus rendszer, az abba való besoro- lás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
a.6.t. a természetes személyek adósságrendezési el- járásában eljáró Családi Csődvédelmi Szolgálat- tal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)–m) és p)–r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának mi- nősül az adat megismerésére jogosító jogszabá- lyi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szer- vek alkalmazottaira is kiterjed.
a.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kö- telezettségének tesz eleget.
a.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben sem, ha
a.8.a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
a.8.b. a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egy- ség írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
a.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
a.10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok vé- delmére hivatkozva nem tagadhatja meg
a.10.a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- ből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
a.10.b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalko- zás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti ható- ság számára a felügyeleti tevékenységhez szük- séges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megálla- podásban foglaltaknak,
a.10.c. a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgála- tok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
a.10.d. a törvény Nyolcadik részének III. és III/A fejeze- tében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelke- zések teljesítése érdekében történő adatátadás. A jelen a-d pontban meghatározott adatok át- adását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
a.11. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nem- zetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a.11.a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza-
éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszö- vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
a.11.b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van ösz- szefüggésben.
a.12.a. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal.
a.12.b. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sé- relmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
a.12.c. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányá- ban –az adattovábbításnak törvényben meg- határozott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes ada- tok védelmének megfelelő szintje az informá- ciós önrendelkezési jogról és az információ- szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8.
§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
a.12.d. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföld- re történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
a.12.e. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény
szerint különleges adatnak minősülő adatok to- vábbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
a.13. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet addig, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
a.14. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, amely kezeléséhez az érintett hozzá- járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi alap. Biztosító, biz- tosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalko- zás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható.
a.15. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelke- zések az irányadók.
a.16. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örö- köse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí- tett jogosult is gyakorolhatja.
a.17. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosí- tási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
a.18. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudni- valók
a.18.a. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
a. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével össze- függésében kezel.
b. E célokkal összefüggésben a biztosító a tu- domására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
c. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok
értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján ke- zelhető.
d. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az in- formációs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
e. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes sze- mélyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
f. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, va- lamint azon időtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
g. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ameny- nyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett te- vékenységet végző a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.
h. A biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jog- szabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
i. A Bit által meghatározott szervezetek felso- rolását a jelen szerződési feltételek 14.C.a.6. pontja tartalmazza.
j. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgál- tatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevé- kenységet végző) megbízott személyes ada- tokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
a.18.b. Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsola- tosan az alábbi jogokkal élhet:
a. Tájékoztatás kérése
az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve
– amennyiben az adatok továbbításra kerül- tek – az adattovábbítás címzettjéről és jog- alapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer in- gyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a
tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jogellenesnek bizo- nyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – ki- zárólag a törvényben meghatározott esetek- ben lehet megtagadni. A tájékoztatás meg- tagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadá- sára a törvény mely rendelkezése alapján ke- rült sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordu- lás lehetőségéről.
b. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető. Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitat- ja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pon- tossága nem állapítható meg egyértelműen.
c. Törlés
a személyes adatot törölni kell, ha
– kezelése jogellenes,
– az érintett ezt kérelmezi, és arra a szerző- déses jogok és kötelezettségek teljesíté- séhez nincs elengedhetetlenül szükség,
– az hiányos vagy téves, és ez állapot jog- szerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
– az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatá- rozott határideje lejárt,
– azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
d. Zárolás
xxxxxx helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig ke- zelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőz- hető, ha az adatkezelés céljára való tekintet- tel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érin- tettel írásban kell közölni a helyesbítés, zá- rolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bíró- sági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
e. Nyilvánosságra hozatal
a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adato- kon is alapuló – összesített statisztikai ada- tok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köte- les meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes szemé- lyek azonosítása.
f. Felmentés, felhatalmazás
a szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egész- ségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenntartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különleges adatait kezelje, illetve a viszont- biztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részére átadja. A szerződő, a biztosított, illetve a szolgáltatási igényt érvényesítő kedvezményezett a szer- ződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szükséges egyéb személyes vagy különleges adatok beszer- zése érdekében személyesen köteles eljárni.
g. Szerződésre jellemző értékek módosítása Az életbiztosítási szerződést érintő válto- zásokról a biztosító az internetes honlapján (www. xxxxxx.xx) nyújt tájékoztatást.
b. Biztosítók közötti adatcsere
b.1. A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biz- tosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvá- sa érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkere- sett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosí- tási termék sajátosságainak a figyelembevételével
– kezelt és a I.14.C.b.3. – I.14.C.b.6. bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosult- sága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
b.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak meg- felelő megkeresés szerinti adatokat a megkere- sésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
b.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet
A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú
mellékletben meghatározott ágazatokhoz tar- tozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
b.3.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személyazonosító adatait;
b.3.b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerző- déses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat;
b.3.c. a I.14.C.b.3.a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatáro- zott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos
- biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
b.3.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
b.3.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
b.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
b.4.a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b.4.b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy va- gyoni jogok beazonosításához szükséges adato- kat;
b.4.c.. pontban meghatározott vagyontárgyakat, köve- teléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövet- kezett biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat;
b.4.d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
b.4.e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
b.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet
A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meghatáro- zott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult személy előzetes hozzá- járulása esetén az alábbi adatokat kérheti:
b.5.a. a I.14.C.b.4.bekezdés a)-e) pontjában meghatá- rozott adatokat;
b.5.b. a személyi sérülés miatt kárigényt vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerző- déses kockázattal kapcsolatos egészségi álla- potára vonatkozó adatokat; és
b.5.c. a károsodott vagyontárgy vagy a személyi sé- rülés miatt kárigényt, vagy személyiségi jogsé- relem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatko- zó adatokat.
b.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. számú melléklet
A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ága- zatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap-
csolatosan a jármű járműazonosító adatai (rend- száma, alvázszáma) alapján – a Bit. 1. számú melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elő- zetes hozzájárulása nélkül is - jogosult az alábbi adatokat kérni:
b.6.a. az adott járművet érintően bekövetkezett bizto- sítási eseményekre vonatkozó adatokat, így kü- lönösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ide- értve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b.6.b. az adott járművet érintően a biztosító által elvég- zett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonat- kozó információkat.
b.7. Az I.14.C.b.1. bekezdésben meghatározott meg- keresésnek tartalmaznia kell az ott meghatáro- zott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azo- nosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megje- lölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős az I.14.C.b.1. bekez- désben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
b.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.
b.9. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jo- gos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés I.14.C.b.1.8 bekezdésben megha- tározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás be- fejezéséig.
b.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljá- rás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
b.11. A megkereső biztosító az I.14.C.b.1. bekezdés- ben meghatározott megkeresés és a megkere- sés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egy- szer értesíti.
b.12. Ha az ügyfél az információs önrendelkezé- si jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a I.14.C.b.8.-10 bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
b.13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem
vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az I.14.C.b.1. bekezdésben meg- határozottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
b.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésé- nek a helyességéért és pontosságáért a megke- resett biztosító a felelős.
b.15. A Bit. vonatkozó 161/A. §-ának mindenkor hatá- lyos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
14.D. Eltérés a jogszabályoktól és a szerződési gyakorlattól
Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Xxxxxxx feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lénye- gesen eltérnek.
a. Elévülés (I.14.B.)
A biztosítási szerződésből eredő igények el- évülési ideje a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított egy év.
b. Reaktiválás (I.6.C.c.)
Abban az esetben, ha a szerződés a 6.C.a. bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számí- tott százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót – az adott időszakra vonatkozó, ugyancsak írásban megtett kármentességi nyilatkozat csatolása mellett – a kockázat- viselés helyreállítására. A biztosító a bizto- sítási fedezetet a megszűnt szerződés fel- tételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
c. Írásbeli alakhoz kötött nyilatkozatok formai- ságára vonatkozó előírások (I.2.H)
Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elektronikus alá- írással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyilat- kozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartal- mazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.
d. Biztosítási események meghatározása fele- lősségbiztosítások esetén (III.6.A.)
Az egyes igényelt és a biztosítási szerző- désben külön rögzített felelősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződésben foglal- tak szerint a biztosító biztosítási díj ellené- ben mentesíti a biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mér- tékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni károkért és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdí- jért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.
e. Jogi képviselet költségeinek térítése felelős- ségbiztosítások esetén (III.5.D.)
A biztosító a károkozó biztosított jogi kép- viseleti költségeit és a kamatokat is meg- téríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költsé- gek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
14.E. Egyebek
a. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgal- miadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az álta- lános forgalmi adó összegének megfelelő ösz- szeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általá- nos forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
b. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
b.1. A biztosító (e pont alkalmazásában a további- akban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, te- lefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
b.2. A szolgáltató
– a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
– a telefonon közölt szóbeli panaszt legalább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
– elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosítva – folya- matosan fogadja.
b.3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szol- gáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn be- lüli hívásfogadást és ügyintézést.
b.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szol- gáltató és az ügyfél közötti telefonos kommuni- kációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfel- vétel visszahallgatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
b.5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a I.14.E.b.6. be- kezdésben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, tele- fonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek
– a I.14.E.b.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejű- leg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
b.6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehet- séges, a szolgáltató a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a sze- mélyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügy- félnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a I.14.E.b.7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
b.7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz köz- lését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
b.8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató vála- szában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy pa- naszával – annak jellege szerint – a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos hatáskörében eljáró Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testületnél eljárást kezdeményezhet, továbbá meg kell ad- nia az MNB, illetve a Pénzügyi Békéltető Testü- letnek a levelezési címét.
b.9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott választ három évig őrzi meg, és azt az MNB kérésére bemutatja.
b.10 A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bí- rói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás keretében lehetséges.
A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszai- val foglakozó központi szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405
Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx
A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetőségei (irodák, partnerek, és a Contact Center) megtekinthető a www. xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx.xxxx elérési úton.
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Bizto- sító Zrt. felügyeleti szerve:
MNB
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Központi telefon: (00-0) 0000 000
Központi fax: (00-0) 0000 000
MNB Ügyfélszolgálat: Telefon: 00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT
Biztosított vagyontárgy megóvásában érdekelt név sze- rint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
Biztosított(ak) lehetnek továbbá a jelen feltétel alapján:
a. Épületek, építmények vonatkozásában:
a.1. a kötvényben név szerint megnevezett tulajdo- nos, illetve tulajdonostársak, a tulajdoni hánya- duk arányában,
a.2. bérlő vagy bérlőtárs,
a.3. a lakásszövetkezet, illetve a társasház tulajdo- nosi közössége a biztosítónál biztosított és az összes lakás tulajdoni hányadának arányában,
b. Ingóságok vonatkozásában:
b.1. az épületek, építmények biztosítottjai, valamint
b.2. a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
2. TERÜLETI HATÁLY
A kockázatviselés területi hatálya: a biztosítási szerző- désben megjelölt, Magyarországon belüli, természetbeni cím, vagy helyrajzi szám szerinti ingatlan.
3. BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE
Biztosítható vagyontárgy(ak)nak, vagyontárgycsoport(ok)- nak tekinthető minden, a biztosítási szerződésben meg- nevezett (és az egyes feltételekben ki nem zárt), a bizto- sított tulajdonában lévő, valamint idegen tulajdonban lévő vagyontárgy, amelyet a tulajdonjog fenntartása mellett a biztosítottnak átadtak (bérelt, lízingelt, bérmunkára, javí- tásra, bizományba átvett vagyontárgyak).
3.A. Épület/építmény vagyontárgycsoport
a. Épület- vagy lakástulajdon esetén a biztosítás a biztosítási szerződésben megnevezett cím szerinti ingatlan területén lévő, a biztosított(ak) tulajdonát képező épületekre, építményekre, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tárgyakra terjed ki.
b. Lakástulajdon biztosítása esetén biztosítottak a fentieken kívül a közös tulajdonban lévő, a szer-
ződésben megnevezett cím szerint a telek terü- letén lévő épületeknek, építményeknek, valamint az épületfelszerelési tárgyaknak a biztosítottra eső közös tulajdoni hányadrésze.
c. Tömbház esetén az alapító okirat/alap- szerződés szerinti közös tulajdonra létrejött tömbházbiztosítás kiegészítéseként kötött épü- letbiztosításban a külön tulajdonnak az alapító okirat/alapszerződés szerinti magántulajdonú épületszerkezetei és épületfelszerelési tárgyai biztosítottak. (A kapcsolódó tömbházbiztosítás megszűnése esetén jelen lakásbiztosítási szer- ződés épületbiztosítási modulja alulbiztosítottá válhat.)
d. Önkormányzati tulajdonú bérlakások esetén a biztosítás az épület azon részeire terjed ki, me- lyek a mindenkori hatályos jogszabályok szerint a biztosított karbantartási kötelezettségébe tar- toznak, beleértve a kiegészítő célú helyiségeket is.
e. Egyéb bérlemények esetén – eltérő megálla- podás hiányában – a biztosítás a bérbeadó tulajdonát képező, a biztosított által bérbe vett épületekre, épületrészekre, építményekre és épületfelszerelésekre, valamint a közös tulaj- donban lévő, a szerződésben megnevezett épü- leteknek, épületrészeknek, építményeknek és épületfelszereléseknek a bérbeadóra eső közös tulajdoni hányadrészére terjed ki, amelyekért a biztosított felelősséggel tartozik.
f. A biztosítás kiterjed azon, a határoló falakon belüli épületfelszerelésekre és berendezések- re, amelyek tartósan rögzítettek, illetve a lakás, helyiség rendeltetésszerű használatához szük- séges épületgépészeti felszerelésekre (ld. a la- kások és helyiségek bérletére, valamint az elide- genítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényt), amelyeknek állandó közmű-becsatlakozása van, valamint beépített bútorokra, kivéve a fentiekbe beépített háztar- tási gépeket (pl. mosógép, mosogatógép, mik- rohullámú sütő stb., illetve vállalkozások esetén a tevékenység végzéséhez szükséges gépek, berendezések).
g. Többlakásos épületek, illetve üzletházak ese- tén, ha az épület/építmény vagy annak valamely alkotórésze közös tulajdont képez, akkor a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig áll fenn.
h. Azon esetekben helyszínrajzot kell készí- teni a kockázatviselési helyről a biztosított épületek, épületrészek valamint építmények megjelölésével ha
h.1. a kockázatviselési helyen található épületek/ építmények mindegyike nem kerül biztosí- tásra azon okból, hogy
– eszmei osztatlan vagyonközösség esetén egyes épületek, épületrészek, építmé- nyek jelen biztosítási szerződés szem- pontjából harmadik személyek tulajdo- nában vannak, így a biztosítottnak nem fűződik érdeke a vagyontárgy megóvásá- hoz,
– egyes épületek/építmények tartószer- kezeti elemeinek, illetve tetőfedésének állapota miatt az épület/építmény nem vonható fedezetbe,
– a II.3.A.i. bekezdés szerint nem biztosít- ható a vagyontárgy, valamint
h.2. a kockázatviselési hellyel szomszédos ingat- lanon, vagy ha
h.3. tömbházak esetén a biztosított lakással nem egy szerkezeti egységet képező, és nem a biztosított tulajdonában lévő épület, épület- rész, vagy építmény kerül biztosításra, mely- re a biztosítottnak használati joga van (azaz a biztosított felügyeletére van bízva, így a vagyontárgy megóvásában érdekelt).
h.4. A helyszínrajznak tartalmaznia kell az egyes épületeket, építményeket megnevezéssel (lehetőség esetén alapterülettel azonosítva), valamint a biztosítási fedezet alá vont épüle- tek, épületrészek, építmények külön jelölés- sel és külön-külön meghatározott biztosítási összeggel is legyenek ellátva.
h.5. A biztosított vagyontárgyak meghatározását tartalmazó helyszínrajz a biztosítási szerző- dés mellékletét, és annak elválaszthatatlan részét képezi.
i. Nem biztosított vagyontárgyak és többlet- költségek a következők:
– építési telek, épület (építmény) nélküli in- gatlan,
– immateriális javak,
– földek, vizek, levegő,
– gátak, töltések, víztárolók, dokkok, mó- lók, olaj-, gázkutak, bányák, feltárások,
– üresen álló/lakatlan épületek/építmé- nyek, telephelyek,
– kötélpályás felvonók (pl. sílift),
– üvegházak,
– nyitott oldalú vagy fedetlen épületek/ építmények,
– ideiglenes jellegű épületek/építmények (eladó-, piaci, fürdő-, sí-, felvonulási épü- letek, bódék és hasonlók), valamint ideig- lenes engedéllyel épült létesítmények,
– földbe vájt, szilárd falazattal nem rendel- kező műtárgyak,
– tárgyak, objektumok, amelyek könnyen szétszedhetők és szállíthatók, pl. barak- kok, pavilonok, csónakházak, bódék, ker- ti lakok, kunyhók, tribünök, sátrak, tor- nyok, oszlopok, lámpák, építőállványok, építmények ideiglenes tetőzettel, meleg- ágyak,
– építési engedély nélkül épült, és/vagy hasz- nálati engedély nélküli lakott épületeket,
– bontás alatt lévő vagy bontásra kijelölt épületek,
– az épület rendeltetésszerű használatra alkalmatlan és jól láthatóan nem karban- tartott,
– az épület teherhordó szerkezeteken olyan elváltozás található, amely az épü- let állékonyságára kihatással van,
– állékonysági, tűzvédelmi, egészségvé- delmi szempontból elégtelen állapotú épületrészeket, szerkezeteket, berende- zéseket tartalmaz,
– az eredetitől eltérő kivitelezés miatti többletköltségek,
– azon kockázatviselési helyeken lévő va- gyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység végzé- sére veszik igénybe.
3.B. Ingóság vagyontárgycsoport
a. Általános háztartási ingóságok: azon, a ház- tartásban általában előforduló, a személyes használatra vagy fogyasztásra szolgáló, a biztosított(ak) tulajdonát képező, épületszerke- zetekhez tartósan nem rögzített, mozgatható vagyontárgyak, amelyek egyedi beszerzési érté- ke nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, kivéve a
II.3.B.b. és a II.3.B.c bekezdésben megnevezett vagyontárgyak. Az általános háztartási ingósá- gok vagyontárgycsoporthoz tartoznak még a személygépkocsi egy garnitúra téli/nyári gumi- készlete, kerekesszékek, a kedvtelésből, illetve a háztartás szükségleteinek kielégítésére tartott növények, házi- és díszállatok, valamint a követ- kező vagyontárgyak, ha az egyedi értékük nem haladja meg a 100 000 Ft-ot:
– kerékpárok,
– kerti (önjáró) kisgépek tartozékaikkal együtt,
– evezős hajók,
– gumicsónakok,
– szörfdeszkák.
b. Kiemelt értékű háztartási ingóságok: bizto- síthatóak a háztartási ingóságok teljes bizto- sítási összegén belül, annak 35%-áig azok, a biztosított(ak) tulajdonát képező vagyontárgyak, amelyek az előző pontban meghatározásra ke- rültek, de egyedi értékük meghaladja a 300 000 Ft-ot (illetve a 100.000 Ft-ot az előző bekezdés végén külön meghatározott vagyontárgyak ese- tén), továbbá minden, száz évnél régebben ké- szült tárgy. Ezen vagyontárgycsoporthoz tartoz- nak továbbá a valódi szőrmék, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegek, antik bútorok, kép- zőművészeti alkotások (pl. gobelinek, olajfest- mények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok),
nemes porcelánból vagy kristályból készült va- gyontárgyak, vadász- és önvédelmi fegyverek, valamint nemesfém, igazgyöngy vagy drágakő felhasználásával készült dísz- és használati va- gyontárgyak (kivéve ékszerek, órák a II.3.B.c. pont alapján).
c. Elzárva tartandó háztartási ingóságok: biz- tosíthatóak a háztartási ingóság teljes bizto- sítási összegén belül, annak 10%-áig azok a biztosított(ak) tulajdonát képező ékszerek, drágakövek, igazgyöngyök, a névértéket meg- haladó értékű bélyegek, érmék (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliák, illetve valamennyi, nemesfémből készült és az előző bekezdésben fel nem sorolt vagyontárgyak.
d. Készpénz: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, biztosított(ak) tulajdonát képező
– belföldi fizetőeszköz, valamint
– Magyar Nemzeti Bank által jegyzett valuta legfeljebb 50 000 Ft-ig.
e. Kereső tevékenység ingóságai: biztosíthatóak a háztartási ingóság teljes biztosítási összegén belül, annak 20%-áig a hatályos számviteli tör- vénynek megfelelően értelmezett alábbi vagyon- tárgyak:
– műszaki berendezések, gépek,
– egyéb berendezések, felszerelések,
– készletek: anyagok, áruk, befejezetlen ter- melés, félkész termékek,
– késztermékek,
– egy évnél rövidebb élettartamú anyagok, eszközök.
f. Idegen tulajdonú vagyontárgyak: biztosíthatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási össze- gén belül, a bérelt, kölcsönvett, vagy vendégek tulajdonában álló általános háztartási ingósá- goknak minősülő vagyontárgyak 50 000 Ft-ig.
g. Nem biztosított vagyontárgyak és többlet- költségek a következők:
– iratok, tervek, üzleti könyvek vagy egyéb, bármilyen jellegű és formában tárolt adat és leírás,
– csekk, postautalvány, takarékkönyv, ér- tékpapír, bélyeg, átruházható természetű okmányok és egyéb értékpapírok,
– immateriális javak,
– minták, szemléltető modellek, prototípu- sok és kiállítási tárgyak,
– forgalmi engedélyhez kötött és/vagy for- galmi rendszámmal rendelkező gépjár- mű utánfutók és -vontatók, vízi és légi járművek,
– azon kockázatviselési helyeken lévő va- gyontárgyak, mely kockázatviselési hely alapterületének több mint 50%-át (nem lakás jellegű) kereső tevékenység végzé- sére veszik igénybe,
– kockázatviselés helyével egy épületben, de attól külön légtérben elhelyezett kira-
katszekrény és a benne elhelyezett áruk,
– vállalkozói tulajdonban lévő, vagy a vál- lalkozás által megőrzésre, javításra étvett ékszerek, drágakövek, arany-, ezüst-, platina- valamint egyéb színesfém tár- gyak, aranyrudak, készpénz, érmék, mű- tárgyak, művészeti alkotások, szőrme, antikvitások.
3.C. Egyéb külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak
a. Külön megállapodással, a mezőgazdasági ter- melésre vonatkozó kiegészítő átalánybiztosítás szerint biztosíthatóak a háztartási ingóságok teljes biztosítási összegén belül, annak 50%-áig az alábbi, a biztosított(ak) tulajdonát képező va- gyontárgycsoportok:
a.1. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott szarvasmarha, szamár, öszvér, ser- tés, kecske, juh, kedvtelésből tartott lovak, nyu- lak és szárnyasok,
a.2. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések,
a.3. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesz- tésű haszonnövények,
a.4. termények (termés, termény, szemes- és szálas- takarmány, alom, stb.)
a.5. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédőszerek, műtrá- gya, göngyölegek stb.)
b. Külön megállapodással a gépjárművek kiegé- szítő átalánybiztosítása szerint biztosíthatóak a biztosított(ak) tulajdonát képező érvényes forgal- mi engedéllyel rendelkező személygépjárművek is.
c. Külön megállapdással, az építés-szerelési te- vékenységre vonatkozó kiegészítő biztosítással biztosíthatóak a kivitelezés, bővítés, felújítás alatt lévő épületek.
4. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT
a. A biztosítási összeget úgy kell megállapítani, hogy a biztosítási szerződésben megnevezett kockázatviselési helyen lévő és jelen feltételek szerint biztosítható összes
a.1. befejezett épületnek, építménynek, valamint az azokhoz tartozó épületfelszerelési tárgyaknak a jelenlegivel megegyező állapotban történő újra- építési költségét,
a.2. ingóságnak az új állapotban történő beszerzési költségét fedezze.
b. A biztosítási ajánlat és mellékletei tartalmazzák a biztosítandó vagyontárgyak vagyoncsopor- tonkénti megbontott biztosítási összegét.
5. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A SIGNAL Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) köte- lezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a jelen feltételek szerint szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a továbbiakban felsorolt biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. A biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat (pl. elmaradt haszon, kötbér) nem téríti meg.
5.A. Tűz
a. Jelen feltétel szerint tűz biztosítási esemé- nyen olyan, fizikai és kémiai változásokkal együtt járó, hő- és fényjelenség által kísért oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett – vagy ott keletkezett, de azt elhagyta –, és önerőből továbbterjedt.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon tűz- károk esetén, amelyek
b.1. gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befül- ledés, pörkölődés, izzás, szín- és alakválto- zás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi fo- lyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűz biztosítási eseményre,
b.2. a biztosított vagyontárgyakban amiatt ke- letkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek ve- tik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták, vagy azok a tűztérbe estek,
b.3. a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. égető- vagy ol- vasztókemencék, öntőüstök, kazánok stb.) tűz által keletkeztek,
b.4. az elektromos vezetékekben, illetve az elekt- romos gépekben, berendezésekben, fel- szerelésekben keletkeztek (az alapfedezet ki- egészítő többletszolgáltatásaként, a II.5.T.15. pont szerint biztosítottak az elektromos gépek, beren- dezések),
b.5. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fény- jelenségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősül- nek lánggal égésnek,
b.6. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés- ből származnak. (külön megállapodással bizto- sítható, lásd az 5.T.4. bekezdése)
Abban az esetben, ha a II.5.A.b.2-5 pontok- ban leírt okok miatt más biztosított vagyon- tárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra is.
5.B. Robbanás (összeroppanás, hangrobbanás)
a. Robbanás, összeroppanás
Jelen feltétel szerint robbanás, illetve összerop- panás biztosítási eseménynek kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandó- ságán alapuló, rombolással, hanghatással járó, gyors erőhatás által okozott károkat.
b. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat is, amelyek hangrobbanás miatt keletkeznek.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon rob- banás-, összeroppanáskár esetén, amely
c.1. belső égésű motorok égésterében fellépő robbanás, valamint elektromos megszakí- tókban a már meglévő vagy keletkező gáz- nyomás miatt keletkezik,
c.2. a normál üzemeléssel összefüggő mechani- kus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erő, cső- törés, törés) következtében keletkezik,
c.3. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt kelet- kezik,
c.4. hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos robbantás eredményeként keletkezik,
c.5. rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csőveze- ték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkezik.
5.C. Villámcsapás
a. Jelen feltétel szerint villámcsapás biztosítá- si eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyére közvetlenül becsapó villám, illetve gömbvillám gyújtó, égető, hő-, valamint erőhatása a biztosított vagyontár- gyak károsodásával okoz.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéskiegyenlítődést, illetve nagyfeszültségű vil- lamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villám- csapás kár esetén, ha
b.1. az a hatóságilag előírt villámvédelmi rend- szer hiánya, hiányossága miatt,
b.2. az magában a villámvédelmi rendszerben,
b.3. az a villámcsapás indukciós hatása, túlfe- szültség, illetve feszültségingadozás miatt,
b.4. az elektromos hálózatban túlfeszültség, il- letve feszültségingadozás miatt következett be.
5.D. Villámcsapás másodlagos hatása
a. Jelen feltétel szerint villámcsapás másodla- gos hatása biztosítási eseménynek kell tekin- teni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illet- ve épület-felszerelési tárgyakban közvetve (túl-
feszültség vagy indukció által) okozott károkat, amelyek esetében a villám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méte- res körzetében volt.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéskiegyenlítődést, illetve nagyfeszültségű vil- lamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A szolgáltatás felső határa villámcsapás má- sodlagos hatásának alapfedezete esetén
b.1. épületbiztosítás esetén a szublimit az épület vagyontárgycsoportnak az adott kockázatvi- selési helyen meghatározott biztosítási ösz- szegének 5%-a,
b.2. ingóságbiztosítás esetén a szublimit az adott kockázatviselési helyen a vállalkozói vagyon- biztosítás berendezések vagyontárgycso- port 10%-a, míg a magán vagyonbiztosítás esetén az ingóságok vagyontárgycsoport biztosításra feladott biztosítási összegének 5%-a.
(a biztosítási fedezet kiterjeszthető teljes épület/ ingóság biztosítási összegre, lásd az II.5.T.5. be- kezdése)
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villám- csapás másodlagos hatása kár esetén, ha az
c.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hi- ánya,
c.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógé- pekben, illetve ezek perifériáiban az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,
c.3. a meglévő villámvédelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása miatt követke- zett be.
5.E. Vihar
a. Jelen feltétel szerint vihar biztosítási eseménynek minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerő- sebb széllökés sebessége eléri vagy meghaladja a 15 m/s (54 km/h) sebességet, így viharkárnak kell tekinteni
a.1. a vihar nyomó és szívó hatása, illetve az általa sodort tárgyak, valamint
a.2. a viharral egyidejűleg az épületbe/építménybe a viharkár következményeként létrejött épületnyílá- son keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által a biztosított vagyontárgyakban oko- zott károkat.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon vi- harkárok esetén, amelyek
b.1. a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkeztek,
b.2. a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) által az épületek/építmények külső vako- latában, burkolatában, festésében keletkez- tek,
b.3. az elektromos szabadvezetékekben, áll- ványzatokban keletkeztek,
b.4. az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetve az ezeken keresztül be- áramló csapadék okozott, valamint
b.5. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek (külön megálla- podással biztosítható lásd a II.5.T.14. bekezdés)
5.F. Felhőszakadás
a. Jelen feltétel szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor nagy mennyi- ségű (min 0,5 mm/perc) csapadékvíz zúdul le, így felhőszakadáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a felhőszakadásból eredő, a talajszinten áramló, nagy mennyiségű víz a sza- bályszerűen kialakított és rendszeresen karban- tartott esővíz-elvezető rendszer elégtelensége folytán, elöntéssel a biztosított vagyontárgyak- ban okoz.
b. A biztosító nem lakás céljára használt he- lyiségekben folytatott kereső-, illetve me- zőgazdasági tevékenység esetén, a talaj- szinten, vagy az alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező károkra csak akkor nyújt szolgáltatást, ha azokat legalább 12 cm magas állványon (pl. 1 EUR raklap) he- lyezték el.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást felhősza- kadáskárként
c.1. az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkra,
c.2. a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkra.
5.G. Jégverés
a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül és a biztosító szolgáltatást nyújt a jég- szemek formájában lehulló csapadék által a biztosított épületekben/építményekben és az ezekben elhelyezett vagyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés ál- tal megbontott tetőn való egyidejű beázáskárok esetén.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást jégverés- kárként azon a károkra, amelyek
b.1. a biztosított épületek/építmények 25 évnél régebben készült homlokzatvakolatában és festésében keletkeztek,
b.2. a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeznek (külön meg- állapodással biztosítható, lásd a II.5.T.14. bekez- dés).
5.H. Hónyomás
a. Hó statikus nyomása
Jelen feltétel szerint hónyomásnak kell tekinte- ni a nagy mennyiségben felgyülemlő hónak az
épület tetőszerkezetére gyakorolt statikus hatá- sát, így hónyomás biztosítási eseménynek kell tekinteni az épületek/építmények helyesen mé- retezett, kivitelezett és karbantartott tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetve más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
b. Hónyomás dinamikus hatása
Jelen feltétel szerint hónyomás dinamikus hatá- sa (lavina)kárnak kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely hótömeg eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem lát- ható módon, lecsúszik, így a biztosító szolgálta- tást nyújt azon károk esetén, amelyeket a meg- csúszó, lehulló (elmozduló) hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.
5.I. Árvíz
a. Jelen feltétel szempontjából árvízkárnak minő- sül és szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, amelyeket az élővizek, az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és védművel ellátott mes- terséges csatornák, valamint mesterséges tavak (víztározók) áradása a biztosított vagyontárgyak- ban elöntéssel okoz, ha a védművet (árvíz-, bel- vízvédelmi gátat) áttörte vagy annak tetőszintjét átlépte.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást árvízkár- ként
b.1. a hullámtérben (a felszíni élővizek ármente- sített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület), nyílt árterületen (árvízvédelmi műtárgyakkal nem védett, illetve a vízügyi szakhatóság ál- tal annak minősített terület) bekövetkező ká- rokra,
b.2. árvízvédelmi műtárggyal nem védett terület- ről átfolyó víz által okozott károkra,
b.3. xxxxxx és talajvíz által okozott károkra,
b.4. talajvíz áramlására, illetve a talajvíz szintjé- nek ingadozására visszavezethető épület- süllyedési, repedési károkra,
b.5. a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítményben, árkokban, egyéb vízügyi lé- tesítményben, műtárgyban, öntözőberende- zésekben bekövetkezett károkra,
b.6. az árvízmegelőzéssel, mentéssel összefüg- gésben keletkező egyéb károkra (pl. gátrob- bantás, mentesítést végző gépjárművek által okozott károkra).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés ha- tályba lépésétől számított 30 nap. A bizto- sító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz károkra nem terjed ki.
5.J. Földrengés
a. Jelen feltétel szerint földrengés biztosítási ese- ménynek minősül és szolgáltatást nyújt a biztosí- tó azon a károk esetén, amelyeket a kockázatvi- selés helyén az MSK-64 skála V. fokozatát elérő vagy meghaladó földrengés a biztosított vagyon- tárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a mes- terséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, robbanás stb.) által okozott vagy ezekre visszavezethető károkra.
5.K. Földcsuszamlás
a. Jelen feltétel szerint földcsuszamlásnak kell te- kinteni azt az eseményt, amikor valamely föld- tömeg eredeti, természetes helyéről valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmoz- dul, letörik, lecsúszik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket az elmozduló földtömeg a biztosított vagyontárgyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást földcsu- szamláskárként
b.1. tudatos emberi tevékenység következmé- nyeként, illetve azzal összefüggésben ke- letkezett károkra, költségekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pinceépítés),
b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllye- dés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett ká- rokra,
b.3. a lecsúszott föld elszállításának, valamint új támfal (földvédmű) építésének költségeire,
b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,
b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert
– a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő,
– a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve
– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna.
5.L. Kő- és földomlás
a. Jelen feltétel szerint kő- és földomlásnak kell te- kinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab, vagy földtömeg, eredeti, természe- tes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozdul, letörik, leomlik, így a biztosító szolgáltatást nyújt azon károk esetén, amelyeket a lehulló szikladarabok, kőzetdara- bok, vagy földtömeg a biztosított vagyontár- gyakban okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást kő- szik- la-, illetve földomláskárként
b.1. tudatos emberi tevékenység következmé- nyeként, illetve azzal összefüggésben ke- letkezett károkra, költségekre (föld ásványi anyagainak feltárása, alagút-, pinceépítés),
b.2. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllye- dés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett ká- rokra,
b.3. a leomlott kő és föld elszállításának, vala- mint új támfal (földvédmű) építésének költ- ségeire,
b.4. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra,
b.5. azon károkra, amelyek azért következnek be, mert
b.5.a. a védelemül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő,
b.5.b. a támfal karbantartásában mulasztás tör- tént, illetve
b.5.c. nem létesítettek támfalat, pedig a terep sta- tikai viszonyai szükségessé tették volna.
5.M. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása
a. Jelen feltétel szerint ismeretlen üreg vagy épít- mény beomlása biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a termé- szetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miat- ti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Ismeretlen üreg az, amely az építési, illetve üze- meltetési engedélyben nem szerepel, vagy a ha- tóságok által nincs feltárva, és arról a biztosított- nak/szerződőnek nincs tudomása.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást ismeret- len építmény vagy üreg beomlása kárként, illetve költségként
b.1. az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talajsüllye- dés, valamint a nem megfelelően méretezett és kivitelezett alapozás miatt keletkezett ká- rokra,
b.2. beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költ- ségeire,
b.3. a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkezett ilyen jellegű károkra.
5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)
Jelen feltétel szerint idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosí- tó azon a károk esetén, amelyeket a kockázatviselés he- lyén, a biztosított szempontjából idegen jármű vagy alkat- része, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel, rázuhanással kárt okoz.
5.O. Idegen tárgyak rádőlése
Jelen feltétel szerint idegen tárgyak rádőlése biztosítási eseménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosí- tó azon a károk esetén, amelyet a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel, vagy ezen rádőlés következtében történt omlás során a kockázatviselés he- lyén a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
5.P. Betöréses lopás, rongálás
a. Betöréses lopás
a.1. Jelen feltétel szerint betöréses lopás biztosítási esemény, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított va- gyontárgyakat magában foglaló, lezárt helyiség- be jogtalanul, dolog elleni erőszakkal úgy hatol be, hogy a dolog elleni erőszak által előidézett nyomok megállapíthatóak, szakértői vizsgálattal kimutathatóak, valamint a behatolás tényét ható- sági okirat bizonyítja.
a.2. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek mi- nősül az is, ha a tettes a biztosított vagyontárgya- kat magában foglaló, lezárt helyiségbe a helyiség saját kulcsain kívül egyéb, nem a zár nyitására a jogosultak által rendeltetésszerűen használatos eszközzel, vagy a helyiségbe e feltétel II.5.P.a.1. pontja szerinti betöréses lopás, illetve az II.5.Q.a. pontja szerinti rablás során megszerzett saját kulcsainak felhasználásával behatolt, és onnan a biztosított vagyontárgyakat jogellenesen eltu- lajdonította, valamint a behatolás tényét hatósági okirat bizonyítja.
a.3. A biztosító az épület/építmény vagyontárgy- csoport esetén külön szolgáltatási limitet határozott meg a betöréses lopás kárese- mények éves szolgáltatásának felső határá- ra, mely a teljes épület/építmény biztosítási összegének 10%-a.
a.4. A biztosító nem nyújt szolgáltatást betöré- ses lopás kárként,
a.4.a. ha olyan lezárt helyiségbe történt a behato- lás, ahol a helyiség tényleges védelme nem érte el a szerződés mellékletét képező Be- törésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. Függelék) feltételben foglaltakat,
a.4.b. ha a kár időpontjában a biztosító által elő- írt vagy elfogadott védelmi rendszerek nem voltak üzembe helyezve, nem működtek, il- letve a rendeltetésszerűen felszerelt zárakat nem zárták be,
a.4.c. ha a biztosított a pénz-, vagy páncélszek- rényre felszerelt, a feltételek szerint mi- nimálisan megkövetelt zár(ak) bezárását elmulasztotta, illetve az előirt elektronikai védelmet nem helyezte üzembe,
a.4.d. ha a biztosított nem tartotta be a vagyonvé- delmi előírásokban foglaltakat,
a.4.e. ha a biztosított a külső bejáratok, valamint a pénz- vagy páncélszekrény, illetve -kazet- ta kulcsait a biztosított objektum elhagyása után a kockázatviselés helyén tárolta, és a jogtalan eltulajdonítás során a tettes azokat felhasználta,
a.4.f. ha a kár okozati összefüggésben van az épü- let befejezetlenségével, illetve annak lezá- ratlanságával.
b. Rongálás
b.1. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősülnek a betöréses lopás vagy rablás biz- tosítási esemény megvalósítása során bekövet- kezett, alábbiakban felsorolt rongálás károk is, melyeket
b.1.a. a behatolás érdekében a lezárt épületben vagy helyiségben,
b.1.b pénz- és/vagy páncélszekrényben, illetve egyéb bútorokban, valamint
b.1.c. a védelmi jelzőrendszerben okoztak elkövetők.
b.2. Az éves szolgáltatás felső határa az adott kockázatviselési helyen, a betöréses lopás vagy rablás veszélynemre feladott biztosítá- si összegen belül, ezen biztosítási összeg(ek) nek legfeljebb 10%-a.
5.Q. Rablás
a. Jelen feltétel szerint rablás biztosítási esemény- nek minősül, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha a kockázatviselés helyén a tettes a biztosított vagyontárgyak jogtalan el- tulajdonítása végett a biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmazott, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért elkövető az el- tulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni köz- vetlen fenyegetést alkalmazott, valamint a rablás tényét hatósági okirat bizonyítja.
b. Jelen feltétel szerint – kiegészítő többletszolgál- tatásként – ha a biztosított elhagyja a kockázat- viselés helyét, Magyarország területén biztosítva van a biztosított vagyontárgyakban keletkező, a
II.5.Q.a. bekezdés szerinti rabláskár.
A biztosító kiegészítő többletszolgáltatásá- nak határa az ingóságok vagyontárgycsoport biztosítási összegének 5%-a, de legfeljebb
250.000 Ft, ezen belül a kiemelt és elzárva tartandó háztartási ingóságok 150.000 Ft, a készpénz pedig legfeljebb 20.000 Ft.
5.R. Vezetékes vízkárok
a. Jelen feltétel szerint vezetékes vízkár biztosítási eseménynek kell tekinteni, így szolgáltatást nyújt a biztosító azon károk esetén, ha
a.1. a kockázatviselés helyén belüli víz-, szennyvíz- és csapadékvíz-vezetékek, a csatlakozó melegvíz- szolgáltató, központi fűtési és klímarendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, sze- relvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekö- vetkező törése (ide értve a korrózió miatti törést is), repedése és kilyukadása, dugulása vagy egyéb ok (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) miatt kiömlő víz és/vagy gőz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
a.2. Többlakásos épületek, üzletházak esetében a biztosító megtéríti a biztosított felelősségi körén kívül eső, a biztosított épületen belüli vezeték tö- rése, dugulása, repedése vagy egyéb ok miatt (nyitva hagyott vízcsap, mosógép leugrott ürítő csöve) kifolyó víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat is.
b A biztosító nem nyújt szolgáltatást vezetékes vízkárként
b.1. a közvetett károkra, mint pl. vízhiány, víz- veszteség, elmaradt haszon,
b.2. a nem lakás céljára használt helyiségekben folytatott kereső-, illetve mezőgazdasági tevékenység esetén, a talajszinten, vagy az alatti helyiségekben a 12 cm-nél alacso- nyabban tárolt (pl. 1 EUR raklap) biztosított vagyontárgyakban keletkező károkra,
b.3. önálló tüzivízhálózatok csőtörésével (pl. sprinkler berendezés) okozott károkra,
b.4. az ipari, technológiai vezetékekben keletke- ző töréskárokra és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkra,
b.5. az ipari, technológiai vezetékek törése miatt kiömlő folyadék vagy anyag által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra,
b.6. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása mi- att keletkezett károkra és azok következmé- nyi káraira,
b.7. a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint a rendszeren, ill. az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) mun- kák, valamint a próbaüzem során kiömlő víz és/vagy gőz által a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkra,
b.8. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, il- letve nem megfelelő elvégzése miatt kiömlő víz és/ vagy gőz által a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkra,
b.9. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt a vezetékekben vagy azok tartozékaiban, sze- relvényeiben és a hozzájuk tartozó berende- zésekben bekövetkező károkra,
b.10. a duguláselhárítás költségeire (külön megál- lapodással biztosítható, lásd az 5.T.19. bekez- désben).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés ha-
tályba lépésétől számított 15 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti ve- zetékes vízkárokra nem terjed ki.
5.S. Üvegtörés
a. Jelen feltétel szerint üvegtörés biztosítási ese- ménynek minősül, így szolgáltatást nyújt a bizto- sító az épületek nyílászáróinak, erkélyek, loggiák korlátainak szerkezetileg beépített, alábbi üvege- zésének törése esetén.
b. Biztosítottak – jelen átalánybiztosítási formában
– azok a sík-, katedrál-, drótüveg felhasználásá- val készült nem biztonsági üvegezések, amelyek rétegenként 10 mm-nél nem vastagabbak és/ vagy táblánként 3 m2-nél nem nagyobbak, így a:
b.1. nyílószárnyanként egyrétegű, nem hőszigetelő üvegezések (kapcsolt gerébtokos – teschauer – nyílászárók is),
b.2. nyílószárnyanként legfeljebb kétrétegű, hőszige- telő üvegezések.
c. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletke- zett károk nem biztosítottak:
c.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, meleg- ágyak,
c.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
c.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmé- nyek üvegezése,
c.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivi- telezés miatti többletköltségek.
d. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító üvegkár- ként, ha az:
d.1. ha a károsult üveg típusa eltér a II.5.S.a.-b. pontban meghatározott üvegtípusoktól (kü- lön megállapodással biztosítható, lásd az 5.T.24. bekezdése).
d.2. az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel),
d.3. nem teljes keresztmetszeti töréssel,
d.4. elhasználódás, a karbantartás hiánya, hely- telen kivitelezés miatt,
d.5. az üveg keretében, foglalatában,
d.6. az üveg keretezésének vagy foglalatának ja- vítása közben,
d.7. az üveg díszítésében,
d.8. ón-, ólom- és rézfoglalatban lévő díszüvege- zésekben, illetve üvegfestményekben,
d.9. a biztosított üvegek elmozdítása vagy rendel- tetési helyükről való eltávolításával kapcso- latban, vagy azzal okozati összefüggésben,
d.10. üveg az épület/építmény befejezetlenségé- vel okozati összefüggésben,
d.11. biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett, vagy
d.12. az üvegezés a kockázatviselés kezdete előtt már károsodott.
e. Biztonsági előírások, a biztosított a bizto- sított üvegek védelme érdekében köteles a megkívánt óvintézkedéseket megtenni, így különösen
e.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel le- olvasztania,
e.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üveg- táblától legalább 20 cm távolságban kell tar- tania,
e.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablako- kat az üveg betörése ellen megfelelő véde- lemmel kell ellátni.
f. A biztosító az üveg-átalánybiztosításra, biztosítási időszakonként, a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szol- gáltatást.
5.T. Egyéb biztosítási események, többlet- szolgáltatások
5.T.1. Csőtörés
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként – csőtörés biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés he- lyén (a biztosított építményben, illetve a hozzá tartozó telken, a fagyhatár alatt elhelyezkedő) a biztosított építményeket kiszolgáló és a bizto- sított felelősségi körébe tartozó cső törését. A biztosító szolgáltatást nyújt a biztosítottat terhelő alábbi költségek esetén:
a.1. a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított indokolt költségekre,
a.2. a vezetékszakasz cseréjének költségeire a tech- nológiailag indokolt mértékben,
a.3. az épületszerkezetek, burkolatok, valamint a ker- ti növényzet helyreállításának költségeire a tech- nológiailag indokolt mértékben, illetve
a.4. a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felol- vasztásának költségeire.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást csőtörés- kárként:
b1. a vezetékekhez csatlakozó berendezések- ben és szerelvényekben (például csaptele- pek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtő- testek, bojlerek stb.) keletkezett károkra,
b.2. az átmenetileg (72 órán túl) nem használt épületek/építmények, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása mi- att keletkezett károkra,
b.3. a nyomáspróbák ellenőrzési és karbantartá- si, valamint a rendszerben, illetve az épüle- ten javítási vagy építési (szerelési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett ká- rokra,
b.4. a cső törése, repedése, kilyukadása miatt ki- ömlő víz értékére (külön megállapodással biz- tosítható, lásd az 5.T.18. bekezdésben).
c. A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a szerződés ha- tályba lépésétől számított 15 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatti cső- törés károkra nem terjed ki.
5.T.2. Tűzoltó berendezés kilyukadása
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként – tűzoltó berendezés kilyukadása biztosítási eseménynek kell tekin- teni, amikor a biztosított ingatlanban létesített tűzoltó rendszer, vagy tűzoltó berendezések (sprinkler, tüzivíz hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetve egyéb anyag kiáramlása a biztosított vagyontár- gyakban kárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást tűzoltó berendezés kilyukadása kárként
b.1. a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és sze- relvényeiben keletkezett károkra,
b.2 a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantar- tási, valamint a vezetékrendszeren, illetve az épületen végzett javítási vagy építési (szere- lési) munkák, valamint a próbaüzem során keletkezett károkra,
b.3. a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illet- ve nem megfelelő elvégzése miatt keletke- zett károkra,
b.4. a csővezetékek, tartályok vagy egyéb beren- dezések tolózárainak, szelepeinek, csapjai- nak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nyitva hagyása folytán előállt, esetleg nyitott cső- végen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból eredő károkra,
b.5. magukban az elfolyt, elszivárgott tűzoltó anyagokban keletkezett károkra.
5.T.3. Kisállatok és dísznövények biztosításának alapfedezete átalánybiztosításra
a. Xxxxx feltétel szerint – az alapfedezet kiegé- szítő többletszolgáltatásaként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendel- kezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként – biztosítottak az alább felsorolt veszélynemek esetén a kockázatviselés helyén kedvtelésből, vagy haszonállatként tartott kisállatokban, vagy dísz-, illetve kerti kultúrnö- vényekben keletkezett károk az alább felsorolt veszélynemek alapján, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1. tűz,
a.2. robbanás,
a.3. közvetlen villámcsapás,
a.4. vihar,
a.5. felhőszakadás,
a.6. jégverés,
a.7. xxxxx,
a.8. földrengés,
a.9. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a.10. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.11. csőtörés,
a.12. idegen jármű ütközése,
a.13. idegen tárgyak rádőlése,
a.14. betöréses lopás, rongálás,
b. A biztosító szolgáltatása
b.1. a kedvtelésből, vagy haszonállatként tartott kisállatok esetén az anyaállatról leválasztha- tó korú állat értéke,
b.2. a dísz-, illetve kerti kultúrnövények esetén a csemete, palánta, vetőmag értéke.
c. A biztosító – többletszolgáltatásként – a kis- állatok és dísznövények átalánybiztosításra kifizethető szolgáltatásának maximális ösz- szegét – biztosítási időszakonként – legfel- jebb az ingóság vagyontárgycsoport biztosí- tására feladott biztosítási összeg 10%-ában határozza meg, mely limit 50%-ig nyújt szol- gáltatást a szabadban lévő növények, állatok kárai esetén.
5.T.4. Füst és hő kiáramlása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, biztosítási eseménynek mi- nősülnek a kockázatviselés helyén füst és hő ki- áramlása károk (melyhez nem kapcsolódik direkt tűzkár) és/vagy nem a kockázatviselés helyén bekövetkező tűz miatti füst, koromszennyezés, az átfolyó oltóvíz, valamint a hő kiáramlása miatti károk, azon esetben, ha azok hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon füst és hő kiáramlása károk esetén, amelyek
b.1. a kéménycső, -pillér repedése, vagy
b.2. a füstcső bekötésének elmozdulása miatt következnek be.
5.T.5. Villámcsapás másodlagos hatásának bővített fedezete
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén, a feltétel II.5.D bekezdésében meghatározott villámcsapás másodlagos hatása biztosítási esemény kiterjesztésre kerül – külön szublimitek meghatározása nélkül – a teljes biz- tosított épület és ingóság vagyontárgycsoportra. Így biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a becsapó villám által a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, illetve épület-fel- szerelési tárgyakban közvetve okozott – túlfe- szültség vagy indukció által – károkat, amelyek esetében a villám becsapódási helye legfeljebb a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzeté- ben volt.
Villámcsapásnak kell tekinteni azt az elektromos töltéskiegyenlítődést, illetve nagyfeszültségű vil- lamos kisülést, mely a légkör és a föld vagy földi tárgy között történik.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást villám- csapás másodlagos hatása kár esetén, ha az
b.1. a hatóságilag előírt villámhárító rendszer hi- ánya,
b.2. a vállalkozás tulajdonában lévő számítógé- pekben, illetve ezek perifériáiban, az előírt (magyar szabvány szerinti) tranziens védelmi berendezések hiánya,
b.3 a meglévő villámvédelmi berendezések kar- bantartásának elmulasztása miatt követke- zett be.
5.T.6. Tető- és panelhézag beázások biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén beázás biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a tető szigetelésének és/vagy a tető héjalásának foly- tonossági hiánya, valamint a panelhézagok és/ vagy a nyílászárók és az épületszerkezetek kö- zötti hézagok tömítetlensége miatt bejutó csa- padék által a biztosított vagyontárgyakban kelet- keztek, azokban az esetekben is, ha ezek nem megfelelő karbantartás miatt következtek be.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon be- ázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költség- re amely
b.1. gombásodás, penészesedés és rovarrágás formájában,
b.2. a tető szigetelésének és/vagy héjazatának helyreállításával kapcsolatban,
b.3. a panelhézagok, illetve egyéb épületszerke- zeti hézagok tömítésének helyreállításával kapcsolatban keletkezik.
c. A szolgáltatás kifizetésének feltétele az, hogy a beázás okának feltételezett helyén a számlával igazolt és szakember által elvég- zett javítás megtörténjen.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással lét- rejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék” (II.5.T.7. bekezdés) kockázatával. Mely együt- tes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.7. Nyitva hagyott nyílászárókon keresztül bejutó csapadék
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni azokat a károkat, amelyek a nyitva fe- lejtett nyílászárókon keresztül bejutó csapadék, vagy bármilyen tárgy által, a biztosított vagyon- tárgyakban keletkeztek.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon be- ázás kárra, vagy ahhoz kapcsolódó költség-
re, amely gombásodással, vagy penészese- déssel kapcsolatban keletkezik.
c. A biztosító, jelen külön megállapodással lét- rejövő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Tető- és panel- hézag beázások biztosítása” (II.5.T.6. bekez- dés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet, a biztosítási szerződés tartalmazza bizto- sítási időszakonként.
5.T.8. Akvárium törése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, ki- egészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biz- tosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekin- teni azokat a károkat, amelyek a kockázatviselés helyén elhelyezett akvárium:
a.1. törése, repedése miatt kiömlő víz által a biztosí- tott vagyontárgyakban, illetve
a.2. az akváriumban lévő élőlényekben következtek be.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást akvárium törése kárként azon károk esetén, amelyek az akvárium falában (üvegezésében) kelet- keztek. (külön megállapodással biztosítható, lásd Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra II.5.T.24.).
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.9. Szolgáltatás kimaradása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén a közműellátást végző szolgál- tatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghala- dó, igazolt kimaradás esetére szolgáltatást nyújt a biztosító a közműszolgáltatás kimaradásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére (egy kiváltó eseménnyel összefüggésben legfeljebb 10 napra).
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kár darab- számig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.10. Hűtőkészülékekben tárolt élelmiszerek biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal, kiegészítő többletszolgáltatásként – lét- rejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alap- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a zárt épületben lévő hűtőberendezé-
sekben tárolt élelmiszerek megromlása, amely bizonyítottan az alábbiakban felsorolt okok miatt következett be:
a.1. a hűtőberendezés, vagy az ahhoz kapcsolódó szabályozó berendezés véletlen, váratlan meg- hibásodása,
a.2. a biztosított készletnek a hűtőközeggel történő szennyeződése,
a.3. az elektromos áramszolgáltatás hiánya miatt bekövetkező károk, abban az esetben, ha az elektromos szolgáltató az elektromos áram ki- maradását legalább 1 munkanappal előre a ki- hirdetési kötelezettségének megfelelően nem közölte, és ezt az áramkimaradást a szolgáltató igazolta.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást hűtőké- szülékekben tárolt élelmiszerek biztosítása kárként azokra a károkra, amelyek:
b.1. már lejárt szavatosságú élelmiszerekben, készletekben, valamint
b.2. a hűtőkészülék meghibásodása esetén a 8 évnél idősebb hűtőberendezésekben tárolt élelmiszerekben, készletekben keletkeztek.
c. A biztosító többletszolgáltatásként, a jelen koc- kázatra meghatározott kártérítési limiten belül, de annak legfeljebb 20%-áig szolgáltatást nyújt a kármegelőzéssel (a hűtött készlet megóvásá- val) kapcsolatban felmerült, igazolt költségekre (pl.: készletek elszállításának költségeire, áram- fejlesztő berendezés bérleti díjára stb.).
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.11. Háztartási gépek, berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodásának átalánybiztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell te- kinteni a háztartási gépek, berendezések, illetve a lakóépület/építmény üzemeltetéséhez szüksé- ges berendezések garancia (jótállási) -időn túli meghibásodása miatti azon javítási, vagy pótlási költségeit, amelyek a berendezések garanciális idejének lejárta utáni javíttatása, vagy (gazdasá- gi) totálkára jelent. Így biztosíthatóak átalánybiz- tosításra azok a károk, amelyek a meghibáso- dott gépek, berendezések javítási költségeiből származnak, abban az esetben, ha a meghibá- sodás jellege, a garanciális (jótállási) időn belül garanciális meghibásodásnak minősülne.
b. Kockázatviselés kezdete az egyes vagyontár- gyak vonatkozásában: a gyártó (forgalmazó) által vállalt garanciális idő lejárta.
c. A biztosítási időszak terjedelme az egyes vagyontárgyak vonatkozásában megegyezik a gyártó által vállalt garanciális idő terjedel-
mével, de biztosítási védelem legfeljebb a vásárlás időpontjától számított 5 évig ter- jedhet (az időbeni korlát a meghibásodott készülék szakszervizbe történő leadásának legkésőbbi időpontjára vonatkozik).
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a
d.1. biztosított vagyontárgy javításának a garan- cialevélben felsorolt szakszervizek valame- lyikében kell történnie, illetve
d.2. a biztosított vagyontárgy vásárlási számlá- jának, az érvényesített garancialevelének és garanciális feltételeknek, valamint az adott javításról a szakszerviz által kiállított szám- lájának bemutatása.
e. A biztosító nem nyújt szolgáltatást háztartá- si gépek, berendezések garancia (jótállási)
-időn túli meghibásodása kárként azokra a károkra amelyek:
e.3. számítógépek, mobiltelefonok, valamint ezek tartozékaiban, perifériáiban, illetve hor- dozható multimédiás lejátszó készülékekben következtek be (nem biztosítható vagyontár- gyak), vagy
e.4. más jogcím alapján (pl. szavatosság) megté- rülnek.
f. Önrész a javítási számla értékének 25%-a.
g. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.12. Okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyeként meghatá- rozott címen állandó jelleggel lakó természetes személyek személyi, vagy közlekedési okmánya- inak, valamint bank- és hitelkártyáinak ellopását, megsemmisülését.
b. A biztosító szolgáltatása kizárólag az ello- pott, megsemmisült
b.1. személyi, illetve közlekedési okmányok esetén az okmányok pótlásának illetékköltségére,
b.2. bank- és hitelkártyák esetén azok letiltásá- nak, valamint újragyártási költségére vonat- kozik.
c. A kockázatviselési hely kiterjesztése: a biztosító kockázatviselése egyaránt kiterjed a belföldön és külföldön bekövetkezett okmányok, valamint bank- és hitelkártyák ellopása, megsemmisülése biztosítási eseményekre.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.13. Kerti veszélytelenítés térítése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minő- sül a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított felelősségi körébe tartozó telken, a vihar, jégve- rés, vagy ónos eső által letört és veszélyt jelentő növényi részek eltávolítása, eltakarítása.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.14. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása, lopáskárral kiegészítve
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal, kiegészítő többletszolgáltatásként – lét- rejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik ingóságra vonatkozó alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén, de az épület/ építményen kívül tárolt biztosított ingóságokban (melyek használati utasítása, útmutatója lehetővé teszi az ebben foglalt korlátozásokkal a kárese- mény időpontjában a szabadban való tárolást) bekövetkező azon károkat, melyeket az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:
a.1. tűzkár,
a.2. füst és hő kiáramlása,
a.3. közvetlen villámcsapás,
a.4. villámcsapás másodlagos hatása,
a.5. robbanás, összeroppanás, hangrobbanás,
a.6. idegen jármű ütközése,
a.7. vihar,
a.8. jégverés,
a.9. xxxxxxxx,
a.10. xxxxxxxx dinamikus hatása,
a.11. xxxxx,
a.12. földrengés,
a.13. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
a.14. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.15. idegen tárgyak rádőlése, valamint a
a.16. lopás
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, hogy
b.1. családi ház, ikerház, vagy sorház esetén olyan udvarából tulajdonítsák el a biztosí- tott vagyontárgyat, mely legalább 150 cm magasan körül van kerítve és a kertkapu a
„Fogalommeghatározások” 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zárral van lezárva (az utóbbi védelemmel egyenértékű a minő- sített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott kertkapu is),
b.2. tömbházak esetén a lakások olyan teraszá- ról/erkélyéről tulajdonítsák el a biztosított vagyontárgyat, mely terasz/erkély padlóvo- nala mindenhol legalább 3 méterrel maga- sabban helyezkedik el, mint a környező ud- var terepszintje,
b.3. a lopás biztosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást a szabad- ban tárolt kerékpár(ok), babakocsi(k) lopás- kára esetén, ha az eltulajdonítás este 8 óra és reggel 8 óra között történt.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kár darab- számig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.15. Elektromos tűz
a. Jelen feltétel szerint – az alapfedezet kiegészítő többletszolgáltatásaként – elektromos tűz bizto- sítási eseménynek kell tekinteni azt a kárt, amely során az elektromos áram és a zárlati hő a bizto- sított elektromos gépekben, berendezésekben lánggal égő tűzkárt okoz.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást azon elektromos tűzkárok esetén, amelyek
b.1. a biztosított elektromos gépekben, beren- dezésekben, felszerelésekben, vagy vezeté- kekben
b.1.a. a természetes elhasználódás, illetve a kar- bantartás, vagy az előírt védelem hiánya, a védelem kialakításának hibája, vagy szak- szerűtlen javítás miatt következtek be, vagy
b.1.b. lánggal égés nélkül keletkeztek, egyéb fény- jelenségek (pl.: szikra, ívfény) nem minősül- nek lánggal égésnek,
b.2. tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés- ből származnak.
Abban az esetben, ha II.5.T.15.b.1. pontban leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyullad- nak (átterjedő tűz), a biztosító szolgáltatást nyújt az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkra is.
5.T.16. Napelemek, napkollektorok biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendel- kezik az adott kockázatviselési helyre érvény- ben lévő épületre/építményre vonatkozó alap- biztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napele- mek és napkollektorok bármely okból bekövet-
kező törése, valamint az ezekben vandalizmus- sal, eltulajdonítással okozott kár.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vanda- lizmussal, eltulajdonítással okozott kár ész- lelése esetén, hogy az illetékes rendőrható- ságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
c. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Hőszivattyú meghibásodás” (II.5.T.17. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartal- mazza biztosítási időszakonként.
5.T.17. Hőszivattyú meghibásodás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal, kiegészítő többletszolgáltatásként – lét- rejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselési helyen elhelyezett, műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és kar- bantartott hőszivattyú elemi károkra visszavezet- hető meghibásodása, valamint az abban vanda- lizmussal, eltulajdonítással okozott kár.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele vanda- lizmussal, eltulajdonítással okozott kár ész- lelése esetén, hogy az illetékes rendőrható- ságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Napelemek, napkollektorok biztosítása” (II.5.T.16. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.18. Elfolyt víz veszteségének biztosítása
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biz- tosítás esetén szolgáltatást nyújt a biztosító – cső- törés biztosítási eseményhez kapcsolódó költ- ségtérítésként – az elfolyó vezetékes víz értékére.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele a te- rületileg illetékes vízszolgáltató által a koc- kázatviselési hely címére kiállított számlák bemutatása, a kár észlelésétől egy évre visz- szamenőleg.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az elfolyó víz költségének térítése kockázat esetén, ha a kockázatviselési helyen lévő épület/épít- mény
c.1. nem lakott, vagy
c.2. nem befejezett.
d. A biztosító továbbá nem nyújt szolgáltatást az alábbi költségek esetén
d.1. az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasz- nálati díjra, valamint
d.2. a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztására.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.19. Dugulás elhárításának térítése
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, ki- egészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biz- tosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén lévő és a biztosított fe- lelősségi körébe tartozó szennyvíz- vagy csapa- dékvíz-elvezető cső dugulásából származó hiba elhárítása.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kár darab- számig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.20. Zárcsere
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, ki- egészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biz- tosítás esetén biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítottak a biztosított építmény kulcsa- it elvesztik, vagy azokat tőlük eltulajdonítják és emiatt a zár cseréjével igazolt költségük merül fel. A biztosító a zár cseréjének, vagy átkódolá- sának igazolt költségeit téríti.
b. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kár darab- számig és kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.21. Besurranásos, illetve trükkös lopás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendel- kezik ingóságra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint besurranásos, vagy trükkös lopás biztosítási esemény az a kár, amelyeket a tettes
a.1. a nyitott ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a kockázatviselés helyén, az adott épületben tar- tózkodó biztosított jelenlétében észrevétlenül behatolva, vagy
a.2. a biztosított által jóhiszeműen a kockázatviselési helyre beengedett személy által a biztosított in- góság eltulajdonításával követett el.
b. Abban az esetben, ha a besurranásos, illetve trükkös lopás biztosítási esemény során a biz- tosított ingatlan, vagy a biztosított jármű(vek) kulcsa(i) is eltulajdonításra került(ek) – akkor a kármegelőzési kötelezettségnek eleget téve
–, haladéktalanul cserél(tet)ni kell az eltulajdo- nított kulcsokhoz tartozó zár(ak)at, illetve gép- jármű(vek) esetén a gyújtáskapcsoló(ka)t is.
c. A biztosító nem nyújt szolgáltatást az előző- ekben meghatározott kármegelőzési kötele- zettség (zárcserék) elmulasztása miatt be- következő további eltulajdonítási, rongálási, betörési károk esetén.
d. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a besurranásos, illetve trükkös lopás biztosí- tási esemény észlelésekor az illetékes rend- őrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájé- koztatni szükséges.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
5.T.22. Vandalizmus
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal, kiegészítő többletszolgáltatásként – lét- rejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.
Jelen feltétel szerint vandalizmus biztosítási ese- ménynek kell tekinteni azokat a károkat, ame- lyeket a biztosított épület homlokzataiban, nyí- lászáróiban, a homlokzatra felszerelt biztosított berendezésekben, vagy a biztosított kerítésben elkövető(k) szándékos rongálással, összefestés- sel, összefirkálással okoztak.
b. A biztosító nem nyújt szolgáltatást vandaliz- muskárként azokra a károkra, amelyek
b.1. nem rendeltetésszerű használat, illetve nem szakember által végzett javítások következ- ményei,
b.2. a karbantartás elmulasztása, illetve a beren- dezés elhasználódásából bekövetkező kár- események.
c. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a vandalizmus biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladékta- lanul feljelentést kell tenni, és erről másolat- ban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
d. Amennyiben vandalizmuskárra biztosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a szolgáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért fele- lős személlyel szemben.
e. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezet esetén együttes kártéríté-
si limitet alkalmaz a „Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai” (II.5.T.23. bekezdés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza biztosítási időszakonként.
5.T.23. Kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal, kiegészítő többletszolgáltatásként – lét- rejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épületre/építményre vonat- kozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejű- leg megköti.
Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen a közlekedésre alkalmas felülettől legalább 3,50 méter magasságban fel- szerelt vagyontárgyak lopása, az alábbi vagyon- tárgyak esetén a
a.1. riasztóberendezés kültéri egységei,
a.2. térfigyelő kamera,
a.3. térvilágítás,
a.4. kültéri mozgásérzékelő egység.
a.5. klíma kültéri egység,
a.6. híradástechnikai vevő egység.
b. A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a kültéri felszerelési tárgyak lopáskárai biz- tosítási esemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelen- tést kell tenni, és erről másolatban a biztosí- tót tájékoztatni szükséges.
c. Amennyiben kültéri felszerelési tárgyak lopáská- ra a biztosító által szolgáltatás történt, őt illetik meg azok a jogok a valóságos kár, illetve a szol- gáltatás arányában, amelyek a biztosítottat illet- ték meg a kárért felelős személlyel szemben.
d. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezet esetén együttes kártérítési limitet alkalmaz a „Vandalizmus” (II.5.T.22. bekez- dés) kockázatával. Mely együttes szolgáltatási limitet a biztosítási szerződés tartalmazza bizto- sítási időszakonként.
5.T.24. Bővített üvegbiztosítás átalánybiztosításra
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapo- dással, kiegészítő többletszolgáltatásként
– létrejövő átalánybiztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázat- viselési helyre érvényben lévő „Üvegtörés” (II.5.S. bekezdés szerinti) alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
b. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek mi- nősülnek az alábbi üvegezésekben bekövetkező töréskárok is
b.1. az alapbiztosításban (II.5.S. bekezdés) megha- tározott üvegvastagságot, valamit üvegfelületi méretet meghaladó üvegezések,
b.2. egyéb épületszerkezeti üvegezések, üveg épí- tőelemek (pl. üvegfalak, üvegtetők, copolit üve- gezések, tükörfalak, portálüvegezések, üveg mellvédek, üvegverandák, üvegtéglák, üvegtető- cserepek),
b.3. műanyagból, polikarbonátból, vagy üvegkerámi- ából készített fényáteresztő felületek, fedések,
b.4. biztonsági üvegezések,
b.5. üveg falburkolatok,
b.6. ón-, ólom és rézfoglalatban lévő díszüvegezé- sek, illetve üvegfestmények,
b.7. napkollektorok, előtetők, felülvilágítók üvege- zése,
b.8. bútorok üvegezése, üveg asztallapok, polcok,
b.9. tükrök (pl. tükörcsempe, bútortükrök, fali tükrök stb.),
b.10. üvegkerámia főzőlapok,
b.11. képek üvegezése,
b.12. akváriumok és terráriumok üvegfelületei,
b.13. zuhanykabinok üvegezése,
b.14. vállalkozás esetén az érdekköréhez kapcsolódó cég- és reklámtáblák üvegezése, valamint kiter- jed a fedezet az előzőekben meghatározott tö- rött üvegfelületek
b.15. hővédő és/vagy biztonsági fóliázásának költsé- geire is.
c Biztosított költségek:
szolgáltatást nyújt a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségekre, ha a biztosított kárral közvetlen okozati összefüggésben állnak, azoknak elkerülhetetlen következményei is a biz- tosítottat terhelik
c.1. üvegtáblák szállítási, szerelési költségeire, kivéve állványzatok és daruk költségeit,
c.2. a biztosított üvegfelületek helyreállítása vagy azok beszerelése miatt más vagyontárgy indo- kolt mozgatása, megváltoztatása vagy védelme érdekében felmerült további költségeire, legfel- jebb az adott üvegtörés káreseményre kifizetett kárösszeg 30%-áig,
d. Nem biztosíthatók, illetve a bennük keletke- zett károk nem biztosítottak:
d.1. az önálló üvegtetők, üvegházak, meleg- ágyak,
d.2. fényforrások, csillárok, üveg dísztárgyak,
d.3. az építés, felújítás alatti épületek/építmé- nyek üvegezése,
d.4. az eredetitől eltérő üvegezések és/vagy kivi- telezés miatti többletköltségek.
e. Kizárások:
nem nyújt szolgáltatást a biztosító az üvege- zéseket ért kár esetén, ha az
e.1. az üveg felületén vagy díszítésében karco- lással, kipattogzással (kagylótöréssel),
e.2. nem teljes keresztmetszeti töréssel,
e.3. elhasználódás, a karbantartás hiánya, hely- telen kivitelezés miatt,
e.4. az üveg keretében, foglalatában,
e.5. az üveg keretezésének vagy foglalatának ja- vítása közben,
e.6. a biztosított üvegek elmozdítása vagy ren- deltetési helyükről való eltávolításával kap- csolatban, vagy azzal okozati összefüggés- ben,
e.7. üveg az épület/építmény befejezetlenségé- vel okozati összefüggésben,
e.8. biztonsági előírások be nem tartása miatt keletkezett, vagy,
e.9. az üvegezés már a kockázatviselés kezdete előtt károsodott.
f. Biztonsági előírások, a biztosított üvegek védel- me érdekében köteles a megkívánt óvintézkedé- seket megtenni, így különösen
f.1. az üvegtáblára ráfagyott vizet nem szabad hőfejlesztő tárgyakkal vagy meleg vízzel leol- vasztania,
f.2. mozgó gépeket és berendezéseket az üvegtáb- lától legalább 20 cm távolságban kell tartania,
f.3. a járdaszinten lévő alagsori és pinceablakokat az üveg betörése ellen megfelelő védelemmel kell ellátni.
g. A biztosító, jelen külön megállapodással létrejö- vő kiegészítő fedezetre – biztosítási időszakon- ként – a szerződésben meghatározott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást.
6. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre
A biztosítási szolgáltatás kifizetése a biztosított részére történik, kivéve az alábbi eseteket:
a. ha a bérlő kötötte a biztosítási szerződést, akkor azon biztosított és károsodott vagyontárgyak kö- rére, melyek a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a bérbeadó karbantartási kötelezettsége alá tartoznak, a szolgáltatás a bérbeadónak tel- jesíti a biztosító,
b. társasházi közös tulajdonhoz tartozó épületré- szek károsodása esetén a biztosító a biztosított tulajdoni hányada szerint nyújt biztosítási szol- gáltatást a társasházi közösségnek,
c. szövetkezeti tulajdonhoz tartozó épületrészek károsodása esetén a biztosító biztosítónál biz- tosított és a szövetkezet összes lakásainak ará- nyában a lakásszövetkezetnek nyújt biztosítási szolgáltatást
d. a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított halála esetén a biztosított örökösei részére telje- síti.
6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei
a. A biztosító a károkra eseményenként és éven- ként a szerződésben megjelölt felső összegha- tárig szolgáltat – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben –, figyelembe
véve, hogy az egyes vagyontárgycsoportok mi- lyen értéken vannak biztosítva.
Kiegészítő kockázatok, illetve többletszolgálta- tások esetén a biztosító szolgáltatásának felső határa az ott megjelölt éves sublimit (kártérítési limit).
b. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási idő- szak biztosítási összegét csökkentik. Amennyi- ben a biztosító szolgáltatást nyújtott, úgy megil- leti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.
c.1. Kárbiztosítások esetén az adott biztosítási idő- szakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat megfe- lelően kiegészíti.
c.2. A II.6.B.c.1. bekezdés szerinti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egy- idejűleg írásban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
c.3. Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a fo- lyó biztosítási időszakra.
d. Biztosítási események okozta károk megfizeté- se.
A biztosítási események bekövetkeztekor a biz- tosító a vagyontárgyak biztosításba vonásakor megállapított biztosítási összegnek megfelelően, a következők szerint nyújt szolgáltatást:
d.1. ha a károsodott vagyontárgy biztosítási összege alacsonyabb, mint az új érték szerint meghatá- rozott érték (alulbiztosítottság), a biztosító arány- lagos szolgáltatást alkalmaz, tehát a kárra olyan arányban szolgáltat, ahogyan a biztosítási ösz- szeg aránylik a káridőponti tényleges új értékhez,
d.2. a biztosított vagyontárgyak teljes kára esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan ja- víthatóság) a biztosító – kivéve a II.6.B.d.3. és a II.6.B.d.4. bekezdésben meghatározottakat – a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra a káridőponti, magyarországi beszerzési új érték alapján szolgáltat, melyből a biztosított a káro- sodott vagyontárgyakat azonos paraméterekkel újra beszerezheti, elkészítheti,
d.3. ha az épület újraépítési, helyreállítási költsége nagyobb az ingatlan forgalmi értékénél vagy az épület maradvánnyal csökkentett forgalmi ér- tékénél, akkor a biztosító az egyéb szabályok betartása mellett (pl. a káronszerzés tilalma) a károsodott ingatlan forgalmi értékét téríti meg, levonva abból a maradványok értékét. (Forgal- mi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.)
Az épület újraépítési, helyreállítási értéke és a maradvánnyal csökkentett forgalmi értéke közöt- ti különbözet megfizetésére csak akkor köteles a biztosító, ha az épület újjáépítése, helyreállítása
a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, ténylegesen megtörténik,
d.4. biztosított személygépjárművek, illetve alkatré- szek károsodása esetén a káridőponti avult érték a szolgáltatás alapja,
d.5. a teljes kárt szenvedett vagyontárgyak szolgálta- tási összegéből az értékesíthető, illetve haszno- sítható maradványok értékét a biztosító levonja. A maradványokra a biztosító nem tart igényt,
d.6. a biztosított vagyontárgyak részleges kára ese- tén a biztosító a javítási vagy helyreállítási költsé- geket fedezi,
d.7. ha festés, mázolás, tapétázás, valamint minden- nemű fal- és padlóburkolatban bekövetkező kár a helyiség azonos kivitelezésű felületének legalább 20%-át érinti, akkor a biztosító a teljes azonos ki- vitelezésű felületet tekinti károsodottnak
d.8. ha a helyreállítás eltér anyagában, anyagának minőségében a kárkori állapottól, a szolgáltatás alapja a káridőponti állapot kalkulált helyreállítási költsége. Ha a helyreállítás vagy javítás érték- emelkedéssel jár, akkor a biztosító az értékemel- kedés arányában csökkenti a szolgáltatás ösz- szegét,
d.9. az építés, átépítés, összeszerelés alatt levő biz- tosított vagyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült építési, átépítési, összeszerelési költségek mér- tékéig szolgáltat, a káridőponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelem- bevételével,
d.10. a biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra szer- ződéssel átvett – a biztosítható vagyontárgyak körének megfelelő – idegen vagyontárgyakra (épületekre, építményekre, gépekre, berende- zésekre, felszerelésekre, készülékekre és egyéb vagyontárgyakra) a biztosító káridőponti avult értéken szolgáltat, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
d.11. Kereső tevékenységgel kapcsolatos károk ese- tén:
d.11.a. a termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárára a könyv szerinti értékig szolgál- tat a biztosító, lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök esetén a szolgáltatás felső hatá- ra a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg azok könyv szerinti értékét.
d.11.b. Készletek kára esetén
– a vásárolt anyagok kárára a biztosító káridő- ponti beszerzési áron szolgáltat,
– egy évnél rövidebb élettartamú eszközök részleges és teljes káraira a használatba vett eszközök esetén káridőponti avult értéken, használatba nem vett eszközök esetén pedig újrabeszerzési áron szolgáltat a biztosító,
– nem a biztosított tulajdonát képező (betétdí- jas) göngyölegek káraira – a biztosítási ösz- szegen belül – betétdíj értéke alapján szolgál- tat a biztosító,
– saját előállítású kész- és félkész termékek vagy befejezetlen termelés kárai a teljes költ- ségráfordítás mértékéig, de legfeljebb a biz- tosítási összegig térülnek,
– a biztosítottnál lévő, de nem az ő tulajdonát képező, megmunkálásra, feldolgozásra, el- adásra, tárolásra vagy javításra szerződés- ben is átvett, nem tárgyi eszköznek minő- sülő vagyontárgyak, készletek vagy egyéb forgóeszközök, ingóságok károsodása ese- tén, a javítással helyreállítható károknál a ja- vítási költség, illetve a teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti avult érték alapján szolgáltat a biztosító.
e. Értékpapírok megsemmisüléséből eredő károk esetén a biztosító kizárólag a nyomdai újraelőál- lítás költségét fedezi.
f. A javítási és helyreállítási költségek csak indokolt esetben tartalmazhatnak
f.1 sürgősségi felárat,
f.2 túlmunka többletköltségeit, valamint
f.3 a felhasználandó anyagok, szerkezetek sürgős szállításának, illetve gyártásának többletköltségeit.
g. Azon biztosítási események kártérítésénél, ahol a szerződésben limitálásra került az egyes biz- tosítási időszakonként nyújtható szolgáltatások darabszáma, az adott biztosítási időszakban bekövetkezett több biztosítási esemény beje- lentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási esemény(ek)re nyújt szolgáltatást.
h. Állatok és növények esetén a szolgáltatás kár- eseményenként a károsodott vagyontárgyak pótlási értéke, amely állatok esetén az elválaszt- ható korú állat értéke, növények esetén a cse- mete, palánta, vetőmag értéke, a szolgáltatás összege összesen a teljes ingóságbiztosítási összeg 5%-ára korlátozódik,
6.C. Költségtérítések
a. Kárenyhítés költsége
A biztosító térítést nyújt a biztosítási összeg keretei között a károk súlyosbodásának meg- akadályozását vagy azok hatásainak enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségekre is, amelyek a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (te- tőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges hatósági kényszerkitelepítési vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolat- ban merültek fel.
A kárenyhítés körébe eső, indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
b. A biztosító költségtérítésének további esetei A biztosító az adott vagyontárgycsoportra fel- adott biztosítási összeg 20%-áig, de legfeljebb
az adott kár szolgáltatásának összegéig meg- téríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsola- tosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket.
Akkor, ha ezek a költségek a biztosítási szolgál- tatás összegével együtt meghaladják az adott vagyontárgycsoport(ok) biztosítási összegét (to- tálkár), akkor a biztosítási összegen felül, de an- nak legfeljebb 10%-áig – többletszolgáltatásként
– a biztosító további térítést nyújt.
b.1. Oltás és mentés költsége
A biztosító térítést nyújt az oltás és mentés költ- ségeire is – beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés során keletkezett károkat is –, amennyiben azok a biztosítottat terhelik.
b.2. Rom- és törmelékeltakarítás, takarítás és bútormozgatás költsége
A biztosító térítést nyújt a rom- és törmelékelta- karítás, takarítás és bútormozgatás költségekre is, amelyek – hacsak a maradványértékek fel- mérése során nem kerültek beszámításra – a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a nem felhasználható maradvá- nyoknak a legközelebbi és hivatalosan engedé- lyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatban merültek fel.
b.3. Kárrendezési járulékos költségek
A biztosító térítést nyújt a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségek- re is, ha a vizsgálat a biztosító előzetes hozzájá- rulásával történt.
b.4. Tervezési, szakértői költségek
A biztosító térítést nyújt a helyreállítással (nem utánpótlással) kapcsolatos tervezési és szakértői költségekre is.
b.5. Takarítási költségek
A biztosító térítést nyújt a takarítás, bútormozga- tás, deponálás indokolt költségeire is, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhelyszín helyreállítás utáni megtisztításával kapcsolatban merültek fel, valamint lezárha- tatlanná vált épület/építmény őrzésére fordított költségeket, legfeljebb a káresemény észlelésé- től számított 5 napig, naponként 50.000 Ft ösz- szeghatárig.
b.6. Szét- és összeszerelési költségek
A biztosító térítést nyújt azon szét- és összesze- relési költségekre is, amelyek a kár felszámolá- sa/helyreállítása során berendezések le- vagy visszaszerelésével kapcsolatban merültek fel.
b.7. Ideiglenes lakás bérleti díjának költségei
A biztosító térítést nyújt
b.7.a. az ideiglenes lakás, illetve a
b.7.b. vállalkozás tevékenységének folytatásához szük- séges helyiség (továbbiakban: helyiség)
többlet bérleti díj költségeire is, ha a hatóság a biztosított objektumot (lakást, irodát, műhelyt, stb.) jelen szerződéssel fedezett biztosítási ese- mény következtében lakhatatlanná nyilvánítja, és ezért az ideiglenes lakás, helyiség többlet bérleti díja indokolt és igazolt.
b.7.c. A biztosító e költségekre a kiköltözéstől a visz- szaköltözésig, de legfeljebb 90 napig, maximum
300.000 Ft-ig szolgáltat, ha a szerződő/biztosí- tott minden tőle elvárhatót megtett a helyreállítás érdekében.
b.8. Lakbérkiesés
b.8.a. A biztosító térítést nyújt a biztosított bérbeadó bérleti díjkiesésére is, ha a káresemény bekövet- keztében a biztosított épületben olyan mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján meg- tagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését.
b.8.b. A biztosító e költségeket a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, legfeljebb 300.000 Ft-ig térí- ti, ha a szerződő/biztosított minden tőle elvárha- tót megtett a helyreállítás érdekében.
b.9. Haza- és visszautazási költségek
A biztosító térítést nyújt az üdülés alatt bekövet- kezett biztosítási esemény miatti haza- és visz- szautazási költségeire is 1 fő biztosított részére,
50.000 Ft összeghatárig.
A kárenyhítés körébe eső indokolt költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
6.D. A szolgáltatás különös szabályai
a. Tűz- és elemi károk esetén:
a.1. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekezdés) bekezdésben meghatározottakon kí- vül az egyes védelmi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:
a.1.a. többlakásos épületekben, a szerződésben elő- írt meghatározásoknak megfelelően, a biztosí- tott kizárólagos használatában lévő padláson, pincében, illetve pincerészben tárolt biztosított vagyontárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 5%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási össze- gének 10%-ára korlátozódik a biztosító szolgál- tatása.
a.1.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt meghatározásoknak megfelelően, a biztosított kizárólagos használatában lévő padláson, pin- cében, illetve pincerészben vagy egyéb raktár- helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra,
vagyontárgyanként az egyes vagyontárgy-cso- portok biztosítási összegének 10%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 20%- ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
a.1.c a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelő- en, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben, valamint kiegészítő célú (nem állandó lakás céljára szolgáló) helyiségek- ben tárolt biztosított vagyontárgyakra vagyon- tárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási összegének 10%-ára, de káresemé- nyenként legfeljebb a teljes ingóság vagyon- tárgycsoport biztosítási összegének 20%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása, amennyi- ben ettől eltérő megállapodás nincs,
a.1.d. a szerződésbeli meghatározásoknak megfelelő- en a II.6.B.a.1.a-c bekezdés szerinti helyiségek- ben összesen tárolt biztosított vagyontárgyakra káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 50%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása.
a.1.e. Jelen feltétel II.6.B.a.1.a-c. bekezdésében meg- határozott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek
a.1.e.a. magánvagyon-biztosítás esetén az elzárva tar- tandó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),
a.1.e.b. kereső tevékenység vagyonának biztosítása esetén a készletek (II.3.B.e. bekezdése) nem tar- talmazhatnak 300.000 Ft egyedi értéket megha- ladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bú- torokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobeli- nek, olajfestmények, akvarellek, rajzok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesfémeket, igazgyön- gyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasz- nálásával készült dísz- és használati vagyontár- gyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó bélyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési esz- közök), medáliákat, illetve valamennyi nemes- fémből készült fel nem sorolt vagyontárgyakat.
a.2. A szerződésben előírt külön védelmi előírások- nak megfelelő értékmegőrzőben, vagy azon kí- vül tartott elzárva tartandó háztartási ingóságok, készpénz, (a vagyontárgycsoportok tételesen a II.6.D.a.1.e.a. pontban meghatározva) károsodá- sa esetén a szolgáltatás biztosítási eseményen- ként a Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
a.3. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul bejelentést kell tenni.
a.4. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
b. Betöréses lopás esetén:
b.1. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a behato- lás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyon- védelmi előírásokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés részét képező Betörésvédelmi szintek és összeg- határok (VI. Függelék) című feltétel kártérítési limi- tekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit valamennyi érintett vagyoncsoportnak, il- letve a jármű(vek)nek (lásd Kiegészítő gépjármű átalánybiztosítás feltétele V.2.) az együttes szol- gáltatására vonatkozik.
b.2. A biztosító szolgáltatása a „Területi hatály” (II.2. bekezdés) bekezdésben meghatározottakon kí- vül az egyes védelmi szintek figyelembevételével kiterjed az alábbiakra is:
b.2.a. többlakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő pad- láson, pincében, illetve pincerészben tárolt biz- tosított vagyontárgyakra vagyontárgyanként az egyes vagyontárgycsoportok biztosítási össze- gének 1%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 3%-ára korlátozódik a biztosító szol- gáltatása,
b.2.b. egylakásos épületekben, a szerződésben előírt külön védelmi előírásoknak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő pad- láson, illetve pincében tárolt biztosított vagyon- tárgyakra, vagyontárgyanként az egyes vagyon- tárgycsoportok biztosítási összegének 2%-ára, de káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 5%- ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
b.2.c. a szerződésben előírt külön védelmi előírások- nak megfelelően lezárt II.6.B.b.2.a-b. bekez- désében meghatározott helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakra káreseményenként legfeljebb a teljes ingóság vagyontárgycsoport biztosítási összegének 25%-ára korlátozódik a biztosító szolgáltatása,
b.2.d. A szerződésben előírt külön védelmi előírások- nak megfelelően lezárt, a biztosított kizárólagos használatában lévő melléképületekben tárolt biztosított vagyontárgyakra a biztosító a szolgál- tatását (a biztosított vagyontárgyankénti és kár- eseményenkénti felső határát) a kockázatvállalá- si helyen, a szerződésben megnevezett védelmi fokozatok káridőponti tényleges megvalósulása alapján határozza meg.
b.2.f. Jelen feltétel II.6.B.b.2.a-b. bekezdésében meg- határozott helyiségei esetén nem biztosítható vagyontárgyak, készletek:
b.2.f.a. magánvagyon-biztosítás esetén a kiemelt érté- kű háztartási ingóságok (II.3.B.b. bekezdése), az elzárva tartandó háztartási ingóságok (II.3.B.c. bekezdése) és a készpénz (II.3.B.d. bekezdése),
b.2.f.b kereső tevékenység vagyonának biztosítása esetén a készletek (II.3.B.e. bekezdése), nem tartalmazhatnak 300 000 Ft egyedi értéket meg- haladó vagyontárgyat, illetve valódi szőrméket, kézi csomózású vagy szövésű szőnyegeket, antik bútorokat, képzőművészeti alkotásokat (pl. gobelinek, olajfestmények, akvarellek, raj- zok, grafikák, szobrok), nemes porcelánból vagy kristályból készült vagyontárgyakat, vadász- és önvédelmi fegyvereket, valamint nemesféme- ket, igazgyöngyöket vagy drágaköveket, illetve ezek felhasználásával készült dísz- és haszná- lati vagyontárgyakat és ékszereket, a névértéket meghaladó értékű bélyegeket, érméket (nem hivatalos fizetési eszközök), medáliákat, illetve valamennyi nemesfémből készült fel nem sorolt vagyontárgyat.
b.3. A szerződésben előírt külön védelmi előírások- nak megfelelő értékmegőrzőben, vagy azon kí- vül tartott elzárva tartandó háztartási ingóságok, készpénz eltulajdonítása esetén a szolgáltatás – biztosítási eseményenként – a kár időpontjában és helyén megvalósult mechanikai és elektroni- kai vagyonvédelemnek megfelelően a szerződés részét képező Betörésvédelmi szintek és ösz- szeghatárok című feltétel (VI. Függelék) kártéríté- si limitekre vonatkozó táblázatai szerint történik.
b.4. A biztosítási esemény bekövetkezése után leltárt kell készíteni, ez azonban önmagában sem a ke- letkezett kár nagyságát, sem a tulajdonviszonyo- kat nem bizonyítja.
c. Vagyon elleni bűncselekmények észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul felje- lentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
III. Kiegészítő felelősségbiztosítás
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT, KÁROSULT
1.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
1.B. Károsult
Károsult jelen feltétel alapján az a személy, akinek testi és/vagy szellemi épségében, illetve vagyonában a biztosítási esemény kapcsán károsodás követke- zett be.
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A Területi hatály
A biztosító – ellenkező megállapodás hiányában – azok- ra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyeket Magyarország területén okoztak és következtek be.
2.B. Időbeli hatály
a. A kiegészítő felelősségbiztosítás az alap va- gyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és bekövetkezett, és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szer- ződés megszűnésétől számított 30 napon belül bejelentett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő felelősségbiztosítás később kerül megkötésre, mint az alap va- gyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerző- désmódosítás kötvényen szereplő hatályá- nak időpontjától áll kockázatban.
b. A biztosított 30 napon belül – a bejelentési kö- telezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosí- tónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kár- igényre adhat alapot.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A felelősségbiztosítás egyes kiegészítő fedezeteinek megszűnésére vonatkozó szabályokat a jelen feltétel
I.6. bekezdése tartalmazza.
4. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
Az egyes igényelt, külön felelősségbiztosítási fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiz- tosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfi- zetni.
5. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
5.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatása- inak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely meg- egyezik a kártérítési limittel.
5.B. A biztosító, az egyes felelősségbiztosítási koc- kázatokra legfeljebb a biztosítási szerződésben külön-külön rögzített kártérítési limitig nyújt szol- gáltatást, figyelembe véve a kiegészítő felelős- ségbiztosítási kockázatokra vonatkozó együttes kártérítési limitet, melyet szintén a biztosítási szerződés tartalmaz.
5.C. A biztosítás kiterjed a biztosítási összeg erejéig az eljárási költségekre, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásá- val merültek fel. A biztosított kérésére a biztosító ezen költségeket megelőlegezi.
5.D. A biztosító, a károkozó biztosított biztosítási ese- ménnyel összefüggésben keletkezett polgári jogi igénnyel összefüggő jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is megtéríti abban az esetben, ha e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. Akkor, ha ezek a költségek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják, a költségek térítése legfeljebb az adott biztosítási eseményre meghatározott kártérítési limit 25%-áig terjedhet. A biztosított kérésére a biztosító ezen költsége- ket megelőlegezi.
6. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
6.A. Biztosítási esemény
a. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített fele- lősségbiztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés- ben foglaltak szerint a biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a biztosítottat a szerződés- ben rögzített és annak mellékletein feltüntetett, a vonatkozó feltételekben megállapított mértékig azokért
– a személyi sérüléssel összefüggésben keletkező vagyoni károkért és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdí- jért, valamint
– a tárgyrongálási károkért,
amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint helytállni tartozik.
a.1. Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövet- kező, előre nem látható esemény.
a.2. Személyi sérülés: xxxxxxxxx a halála, testi sérülé- se, egészségromlása.
a.3. Tárgyrongálás: ingóság megsemmisülése, sérü- lése, vagy használhatatlanná válása.
b. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi- nősülnek.
Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási ese- mény a biztosított(tak) ugyanazon károkozói ma- gatartásából, cselekedetéből ered,
b.1. azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpont- ban következett be, vagy
b.2. a kár több különböző személyt érint.
6.B. Személyi felelősségbiztosítás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással
– biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban megha- tározott mértékig – a szerződő/biztosított alább felsorolt minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben ke- letkező vagyoni kár és a személyi sérülé- ses kárral összefüggő sérelemdíj, vala- mint
– tárgyrongálási kár,
b. amelyet a biztosított, mint
b.1. kiskorú gyermek gondozója
b.2. belátási képességgel nem rendelkező vagy kor- látozott belátási képességű személyek gondozó- ja,
b.3. kisállat tartója,
b.3.a. jelen biztosítási szerződés szempontjából kisál- latnak minősül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hörcsögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknő- sök, valamint az akváriumi halak,
b.3.b. jelen biztosítási szerződés szempontjából
nem minősülnek kisállatnak, így a biztosítá- si fedezet sem terjeszthető ki a kígyófélét, krokodilt, aligátort, mérges pókot, skorpiót, majmot, vagy egyéb egzotikus állatokat tartó személyre,
b.3.c. jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősülnek továbbá kisállatnak az ebek sem, melyekre csak külön megállapodással terjeszthető ki a felelősségbiztosítás fedezete (Ebtartói felelősségbiztosítás, lásd III.6.X. xxxxx- dés)
b.4. közúti balesetet előidéző gyalogos,
b.5. xxxxxxxx, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,
b.6. nem motoros vízi járművek üzemben tartója;
b.7. szervezett kereteken kívül, hobbisport-tevékeny- séget végző személy okozott,
és a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.
c. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre ke- rül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Mo- naco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) valamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy har- madik személy akadályozza a kár megállapí- tását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.
6.C. Ingatlantulajdonosi és -használói felelősségbiztosítás
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással
– biztosítási eseménynek minősül, a szerződés- ben foglaltak, illetve az abban meghatározott mértékig – a szerződő/biztosított Az ingatlan- nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló ingatlanok” tulajdonosi, bérlői, bérbeadói, hasz- nálói minőségében szerződésen kívüli, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatvi- selés helyén harmadik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben ke- letkező vagyoni kár és a személyi sérülé- ses kárral összefüggő sérelemdíj, vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar polgárijog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
b. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az in- gatlan-nyilvántartásban társasházként, illetve szövetkezeti házként nyilvántartott épületben a tulajdonostársak és azok közössége, illetve a szövetkezeti tagok és azok lakóközössége által egymásnak az alap vagyonbiztosításnál meg- határozott kockázatviselés helyén a szerződési feltétel II.5. bekezdésében, az alább felsorolt veszélynemekre vonatkozó definíciók és kizárá- sok alapján :
b.1. tűz,
b2. robbanás, összeroppanás,
b.3. vezetékes vízkárok,
b.4. tűzoltó berendezések kilyukadása (kiegészítve a nyomáspróba következtében kifolyó oltóanyag által okozott károkkal),
b.5. akvárium törése,
károk miatt bekövetkező biztosítási eseménnyel okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletke- ző vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar jog szerint kárté- rítési felelősséggel tartozik.
b.6. A biztosító
b.6.a. a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni hányadának meg- felelő arányban téríti meg,
b.6.b. lakásszövetkezeti közösség által okozott károk- ból a biztosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterületének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg a kárt.
c. Biztosítási eseménynek minősül szintén a fenti- ekben meghatározott „egyéb önálló ingatlanok” építtetői, felújítói minőségében a tulajdonosnak, a tulajdonostársaknak, szövetkezeti lakókö- zösségnek, lakóknak, illetve bérlőknek okozott, tárgyrongálási kár, az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatviselési helyen, abban az esetben, ha az építtetői, felújítói tevékeny- ség egyébként nem hatósági engedélyköteles és amelyért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. (külön megál- lapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet a hatósági engedélyköteles építtetői, felújítói tevé- kenységekre is, lásd V.7.),
d. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázatvi- selés helyén az albérlő/bérlő által a tulajdonos- nak/bérbeadónak a bérleti szerződés tárgyát ké- pező ingóságaiban és ingatlanában, jelen feltétel
III.6.C.b. pontjában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetke- zése, amelyek okozásáért az albérlő/bérlő a ma-
gyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
e. Biztosítási eseménynek minősül továbbá az alap vagyonbiztosításnál meghatározott kockázat viselési helyen a tulajdonos/bérbeadó által, az albérlőnek/bérlőnek a bérelt ingatlanban elhe- lyezett ingóságban a jelen feltétel III.6.C.b. pont- jában felsorolt veszélynemekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése, amelyek okozásáért a tulajdonos/bérbeadó a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
6.D. Ebtartói felelősségbiztosítás
a. Jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek mi- nősül – külön megállapodással – a biztosítási szerződésben foglaltak, illetve az abban meg- határozott mértékig – a szerződő/biztosított ebtartói minőségében szerződésen kívüli, har- madik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben ke- letkező vagyoni kár és a személyi sérülé- ses kárral összefüggő sérelemdíj, vala- mint
– tárgyrongálási kár,
amelyért a biztosított a magyar, illetve külön megállapodás esetén a külföldi polgári jog sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik.
b. Külön megállapodás esetén – eltérve a III.2.A. pontban meghatározottaktól – kiterjesztésre ke- rül a területi hatály az alábbi országokra: Albánia, Andorra, Ausztria, Belorusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Csehország, Dánia (és a Feroer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Mo- naco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy-Britannia (valamint a Chanel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) valamint Észak-Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
c.1. Jelen biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha az adott ország államhatalma vagy har- madik személy akadályozza a kár megállapí- tását és rendezését, vagy a biztosító egyéb kötelezettségének teljesítését.
6.E. Kizárások
a. Nem nyújt fedezetet a biztosítás az Általános feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenően azokra a kár(ok)ra sem,
a.1. amelyet a szerződő és/vagy a biztosítottak egymásnak okoznak,
a.2. amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,
a.3. amelyet a biztosított maga szenved el,
a.4. ahol a biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,
a.5. amely büntető jellegű kiadásként (pl. bünte- tés, bírság, kamat) jelentkezik,
a.6. amelyet büntetőeljárás alapján indult közve- títői eljárás keretében létrejött megállapo- dásban vállal megtéríteni,
a.7. amelyet a biztosított szerződésszegéssel okozott,
a.8. amely(ek)ért a biztosított mint 14 éves kort betöltött személy gondozója kártérítési fe- lelősséggel tartozik, ha a gondozott ellen szándékos cselekménye miatt eljárás indult, vagy – az életkora miatti büntethetőségi aka- dály figyelmen kívül hagyásával – eljárás in- dulhatna,
a.9. amely(ek)et a biztosított szervezett, vagy versenyszerű sporttevékenység végzése so- rán okoz,
a.10. amely(ek)et a biztosított kereső foglalkozás vagy tevékenység végzése során, vagy az előállított termékkel okoz,
a.11. amely(ek)et a biztosított munkáltatói minő- ségében okoz,
a.12. amely(ek)et a biztosított tanulói minőségé- ben okoz,
a.13. amely(ek)et a biztosított környezetszennye- zéssel okoz,
a.14. amely(ek)et a biztosított motoros jármű üzembentartójaként, használójaként okoz,
a.15. amely(ek)et a biztosított gépi meghajtású sporteszközök használatával okoz,
a.16. amely(ek)et a biztosított a kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használatával okoz,
a.17. amely(ek)et a biztosított olyan állat tartója- ként okoz, mely állat tartása jelen szerződési feltétel alapján nem vonható fedezetbe,
a.18. amely(ek)et a biztosított fertőzött állat tartá- sával okoz,
a.19. a biztosított eb, illetve kisállat által állati és növényi kultúrákban okoz,
a.20. amely(ek)et a biztosított az ebbel, vagy egyéb biztosítható kisállattal való keresőte- vékenység vagy versenyszerű sport végzése közben, illetve azzal összefüggésben okoz,
a.21. amely(ek)et a biztosított bérbeadói, vagy bérbevevői minőségben, a bérleti szerző- désben vállalt kötelezettségek, így például a fizetési kötelezettségeinek nem teljesítésé- vel okoz,
a.22. amely(ek)et a biztosított építtetői, felújítói tevékenységével járó, előre látható, valamint az előre tervezett és/vagy a teljesítéshez el- engedhetetlenül szükséges károkkal okoz,
a.23. amely(ek)et a biztosított hatósági engedély- köteles építtetői, felújítói tevékenységével harmadik személynek, illetve tulajdonos-
társaknak és szövetkezeti lakóközösségnek okoz (külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítási fedezet a hatósági engedélyköteles építtetői felújítói tevékenységekre is, lásd V.7.),
a.24. amely(ek)et a biztosított nem hatósági enge- délyköteles építtetői, felújítói tevékenységé- vel harmadik személynek, személyi sérülé- ses kárt okoz,
a.25. amely a biztosított jogszabályban írt felelős- ségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyol- dalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségén alapul,
a.26. valamint nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, valamint sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will meg- sértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.
6.F. Önrészesedés
a. Jelen kiegészítő felelősségbiztosítási koc- kázatok általános levonásos önrészesedése 10%, de minimum 5.000 Ft káreseményen- ként.
b. A III.6.F.a. bekezdésben leírtaktól eltérően az „egyéb önálló ingatlanok építtetői, fel- újítói minőségében (III.6.C.d.) okozott károk esetén a biztosított önrészesedése mini- mum 50.000 Ft káreseményenként.
7. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
7.A. A biztosító szolgáltatása
a. A biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesít- heti. A biztosított akkor követelheti, hogy a bizto- sító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
b. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kár- térítési igények miatti felelősségét vagy összeg- szerű helytállási kötelezettsége mértékét nyil- vánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
c. A biztosító az ingatlantulajdonosi és -használói felelősségbiztosítás esetén
c.1. a társasház tulajdonosközössége által okozott károkból a biztosított tulajdoni hányadának meg- felelő arányban téríti meg,
c.2. lakásszövetkezeti közösség által okozott károk- ból a biztosított szövetkezeti tag által használt épületrész alapterületének, valamint az összes lakásszövetkezeti tag által használt épületrész (a közös használatú területek nélküli) alapterületé- nek arányában téríti meg a kárt.
d. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdé- sében leírt általános értékkövetési szabályai-
tól, a felelősségbiztosítási kockázatok kárté- rítési limitei nem kerülnek értékkövetésre.
7.B. A károsult igényének érvényesítése
a. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendel- kezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biztosítóval szemben.
b. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a kár- okozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
7.C. A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben
a. A károsult kártérítési igényének a biztosított ál- tal történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
b. Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismeré- se, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyez- sége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.
7.D. Járadékfizetési kötelezettség
a. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a biztosító a korrigált 2004. évi ha- landósági tábla alapján, 0%-os technikai ka- mattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a biztosító, mind a károsult kez- deményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a ká- rosult egészségi állapotának figyelembevételével állapítja meg.
b. Abban az esetben, ha a biztosított a vele szem- ben támasztott kártérítési igények miatti felelős- ségét vagy összegszerű helytállási kötelezett- sége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesí- teni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biz- tosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
c. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondosko- dott vagy ezekről lemondott.
7.E. A biztosító mentesülése és visszakövetelési joga
a. A biztosítót a károsulttal szemben a szolgál- tatás megfizetése alól a biztosított szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozásnak, továbbá a súlyos gondatlanságnak alább, illetve az egyes külön fedezeteknél megál- lapított eseteiben a biztosító követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizo- nyítja, hogy károkozó magatartása nem volt jogellenes.
a.1. Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül többek között, ha az előző bekezdésben meghatározott személy, illetve a biztosított
a.1.a. hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,
a.1.b. a tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,
a.1.c. a kárt ittas állapotban, bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek (például kábítószer) fo- gyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,
a.1.d. az ingatlant nem a rendeltetésének megfele- lően használta,
a.1.e. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta,
a.1.f. a kár az egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó elő- írások súlyos megsértésével okozati össze- függésben keletkezett,
a.1.g. a kár az állattartásra vonatkozó – többek kö- zött egészségügyi, egészségvédelmi, illetve az elzárást, elkerítést szabályozó – előírások súlyos megsértésével okozati összefüggés- ben keletkezett,
a.1.h a kár az állat veszélyességére utaló tájékoz- tatás (tábla, más jelzés) elmaradásával oko- zati összefüggésben keletkezett.
a.1.i. a kár a biztosított által az építtetésre, felújí- tásra vonatkozó szakmai szabályok, egyéb előírások súlyos megszegésével okozati ösz- szefüggésben keletkezett,
a.1.j. a kárt a tevékenység végzésére vonatkozó szakmai előírások súlyos megszegésével okozta.
b. A biztosítót az általa megtérített kár mérté- kéig megtérítési igény illeti meg a károkozó- val szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
c. A megszűnt követelés biztosítékai fennma- radnak, és e követelést biztosítják.
d. Abban az esetben, ha a biztosító nem térítet- te meg a teljes kárt, és a biztosító a károko- zóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is ér- vényesíteni. A biztosított igényének érvénye- sítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből első- ként a biztosított követelését kell kielégíteni.
e. A szerződő/biztosított köteles minden elvár- ható támogatást megadni a biztosító törvé- nyi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányá- ra nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következmények a biztosítottat terhelik.
7.F. Felelősséget elismerő nyilatkozat
A biztosító a felelősségbiztosítási károkat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilat- kozat önmagában nem kötelezi a biztosítót kártérítési ösz- szeg megfizetésére, a biztosító a biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A biztosító késedelmes szol- gáltatás esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.
7.G. Kárigény bejelentési kötelezettség
A biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül
– a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megál- lapított jogkövetkezmények mellett – köteles a biztosító- nak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot. A biztosítási ese- mény bejelentésére legalább harmincnapos bejelentési határidőt kell biztosítani.
IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT
1.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:
c.1. nem töltötte be 70. életévét (A biztosító a bizto- sított korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja a folyó naptári évnek az évszámából),
c.2. nem rokkant, vagy rokkantnyugdíjas,
c.3. a biztosítás megkötéséig munkaképesség- csökkenés megállapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.
1.B. Kedvezményezett
Jelen kiegészítő balesetbiztosítási módozat tekinte- tében kedvezményezett az a személy, aki a biztosítá- si szerződésben meghatározott biztosítási szolgálta- tásokra jogosult, így
a. a biztosított életében esedékes szolgáltatá- sok kedvezményezettje a biztosított,
b. a biztosított halála esetén esedékes szolgál- tatások kedvezményezettje(i) az adott bizto- sított törvényes örököse(i).
2. TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY
2.A Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító kockázatvise- lése – ezzel ellentétes szerződéses kikötés hiányában – egyaránt a belföldön és külföldön bekövetkezett biztosítá- si eseményekre (így az egész világra) kiterjesztésre kerül.
2.B. Időbeli hatály
a. A kiegészítő balesetbiztosítás az alap vagyonbiz- tosítás kockázatviselési ideje alatt okozott és be- következett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő balesetbiztosítást később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, ak- kor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen
szereplő hatályának időpontjától áll kockázat- ban.
b. A biztosítási szerződés alapján a biztosító koc- kázatviselése fennáll a fedezeti időszakban a nap 24 órájában.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
A balesetbiztosítás kiegészítő fedezetének megszű- nésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tar- talmazza.
4. A BIZTOSÍTOTT, KEDVEZMÉNYEZETT KÖTELEZETTSÉGEI
A biztosított és a kedvezményezett kötelezettségeit a jelen feltétel I.11.A. pontja tartalmazza.
5. A BIZTOSÍTÁS DÍJA
5.A. Az egyes igényelt, külön balesetbiztosítási fe- dezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
5.B. Azon kockázatok esetén, ahol a biztosító a szolgáltatásaiban korlátozásokat vezetett be a balesetet szenvedett személy életkora miatt, a korlátozott, vagy érvénytelenített szolgáltatások kapcsán a biztosítási díjak nem változnak ezen ügyfelek magasabb kockázata miatt.
6. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
6.A. A biztosítási összeg, a biztosító szolgáltatása- inak a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely meg- egyezik a kártérítési limittel.
6.B. A biztosító legfeljebb az egyes balesetbiztosítási kockázatokra a biztosítási szerződésben külön- külön rögzített kártérítési limitig nyújt szolgálta- tást, mely szolgáltatás mértéke függ a biztosí- tottnak a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában betöltött életkorától is.
7. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
7.A. Az egyes külön megállapodással igényelt és a biztosítási szerződésben külön rögzített baleset- biztosítási fedezetek biztosítási feltételei alapján, a balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő, egyszeri, külső fizikai és/ vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akara- tától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül az alábbiakban meghatározott egészségkároso- dást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.
a. Tartós egészségkárosodás (rokkantság)
A baleset napjától számított egy éven belül megállapított, a baleset következményeként a biztosított egészségében vagy szellemi teljesí- tőképességében bekövetkező, 10% feletti tartós egészség károsodás (rokkant maradt).
b. Elhalálozás
a biztosított a baleset napjától számított egy éven belül bekövetkező halála, mely esemény oka a balesettel közvetlen ok-okozati összefüg- gésben van.
c. Csonttörés, csontrepedés (fogtörést kivéve) baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés (a fogtörést kivéve).
d. Kórházi napi díj
baleseti eredetű sérülés esetén orvosilag indo- kolt kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül.
e. Égési sérülés
baleseti eredetű sérülés, melynek következtében a biztosított égési sérülést szenved, égési sérü- lés továbbá a leforrázás is.
7.B. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli ese- mények is:
a. vízbefúlás,
b. villámcsapás,
c. elektromos áram behatásai.
7.C. Nem minősülnek balesetnek, így a biztosítá- si védelem nem terjed ki a következő esemé- nyekre:
a. bármilyen eredetű betegségre,
b. az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetekre akkor, ha az ittasságon, kábító-, illetve bódítószerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében következtek be (ha az említett roham olyan baleset kö- vetkezménye, amelyre a kockázatviselés ki- terjed, a biztosítási védelem fennáll),
c. a biztosított testén saját maga vagy hozzájá- rulásával mások által végzett gyógyító célú kezelésre és beavatkozás folytán előidézett
testi károsodásra, amennyiben erre nem va- lamely biztosítási esemény miatt került sor,
d. a biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetekre, a szívinfarktus semmi- lyen körülmények között nem tekinthető bal- eseti következménynek,
e. háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdu- lás, terrorcselekmények során bekövetkezett balesetekre, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről van szó,
f. felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel során bekövetkezett balesetekre, kivéve, ha erre belföldön, valamilyen hiva- tali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
g. motor nélküli légi jármű (repülőszerkezet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használa- ta közben bekövetkezett balesetre,
h. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb, hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetre,
i. öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísér- letére,
j. megemelésre, rándulásra, napszúrásra, hő- gutára, fagyásra, habituális ficamra, patoló- giás törésre, kivéve, ha az baleset következ- ménye,
k. autó-motor sport, motorcsónakversenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való ak- tív részvétel során bekövetkező balesetekre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet,
l. versenyszerű sportolás, edzés közben bekö- vetkezett balesetekre,
m. közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugár- zás, illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) ál- tal okozott balesetekre,
n. fertőzések esetén fennáll a biztosítási véde- lem,
n.1. ha a kórokozó olyan baleseti sérülés követ- keztében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed,
n.2. kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez, ha a kórokozó ezen keresztül jut a szerve- zetbe (azonnal vagy később), a biztosítási védelem nem áll fenn (ez a korlátozás a ve- szettségre és a tetanuszfertőzésre nem vo- natkozik).
n.3. gyógykezelés következtében bekövetkező fer- tőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki,
o. továbbá nem minősül balesetnek
o.1. a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe, valamint
o.2. a recehártya-leválás és annak következmé- nyei.
7.D. A szerződés megkötésének időpontjában már bármely okból károsodott, sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott – nem ép – testrészek és szervek a biztosításból ki van- nak zárva.
7.E. Nem terjed ki a biztosítás a biztosított szán- dékosan elkövetett bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben bekövetkezett balesetekre.
7.F. A kockázatviselés korlátozása
a. hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan, kí- vülről jövő behatás okozta, amelyre a koc- kázatviselés kiterjed, és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett,
b. porckorongsérv esetén a biztosító csak ak- kor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pe- dig egy korábbi, már a baleset előtt is meg- levő betegség súlyosbodásának a következ- ménye,
c. belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha eze- ket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta,
d. pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek mi- nősülő esemény okozta,
e. azon biztosított személyek esetén, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor elérték
65. életévüket, a biztosító – az egyes kocká- zatoknál meghatározott mértékben, a betöl- tött életkor függvényében sávosan – csök- kenti a szolgáltatás mértékét.
7.G. Balesetbiztosítási kockázatok esetén mente- sül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól, ha biztosított a kedvezményezett szán- dékos magatartása következtében vesztette életét.
8. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
8.A. Baleseti eredetű tartós egészségkárosodás (rokkantság) (IV.7.A.a.)
a. Amennyiben a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset kö- vetkezményeként a biztosított egészsége vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott (rokkant maradt), a biztosító szolgáltatását – a biztosítási szerződésben ezen kockázatra meg-
határozott induló kártérítési limitet alapul véve
– az alábbi, a rokkantsági fokok alapján megál- lapított százalékos arányoknak megfelelően kell meghatározni, de a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a kötvényben meg- határozott kártérítési limit.
A rokkantság fokát, az egyes testrészek egész- ségkárosodásának figyelembevételével az aláb- bi szabályoknak megfelelően kell megállapítani,
a.1. egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70%
a.2. egy kar könyökízület fellettig való elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 65%
a.3. egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
illetve teljes működésképtelensége 60%
a.4. egy kéz teljes elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 55%
a.5. egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 20%
a.6. egy láb combközép fellettig való teljes elveszté- se, vagy teljes működésképtelensége 70%
a.7. egy láb combközépig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 60%
a.8. egy láb térd alatt való elvesztése, illetve
teljes működésképtelensége 50%
a.9. egy láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 45%
a.10. egy lábfej teljes elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 40%
a.11. mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése 100%
a.12. egyik szem látóképességének
teljes elvesztése 50%
a.13. mindkét fül hallóképességének
teljes elvesztése 60%
a.14. egyik fül hallóképességének
teljes elvesztése 30%
b. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegeződhetnek, de nem halad- hatják meg a 100%-ot,
b.1. ennek megfelelően tehát amennyiben a szer- ződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen meghaladják a 100%-ot, vagy
b.2. egy biztosítási esemény kapcsán az egészség- károsodási százalékok összegződnek és meg- haladják a 100%-ot,
úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben csak a kötvényben meghatáro- zott kártérítési limit lehet.
b.3. Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni el- vesztése, illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészség- károsodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
b.4. Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a balese- ti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi
szempontból milyen mértékben csökkent. A tar- tós egészségkárosodás, rokkantság mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
c. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megálla- pított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véle- ményt. Amennyiben az eltér a biztosító orvosának véleményétől, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni.
A független orvosszakértői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, hono- rárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egészségkáro- sodási százalékot állapított meg, vagy ha a felül- vizsgálatot a biztosító kérte.
d. A baleset utáni első évben rokkantsági kifizetés- re csak akkor kerülhet sor, ha a baleset követ- kezményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak.
e. Ha a biztosított halála
e.1. a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgálta- tásra vonatkozó igény nem támasztható,
e.2. a balesetet követő egy éven belül, de a baleset- tel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után kö- vetkezik be, olyan rokkantsági fok után teljesí- tendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.
f. A biztosító szolgáltatásának korlátozása végleges, vagy tartós-részleges baleseti rokkantság bekövetkeztekor:
f.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 75%-áig,
f.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatás a biztosító,
f.3. a biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.B. Baleseti halál (IV.7.A.b.)
a. A biztosító baleseti eredetű halál esetére – ameny- nyiben a biztosított személy halála a balesetet kö- vető egy éven belül következik be – a biztosítási szerződésben ezen kockázatra megállapodott kártérítési limitig nyújt szolgáltatást. A haláleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.
b. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsá- gi szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.
c. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti halál bekövetkeztekor:
c.1. a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 75%-áig,
c.2. a biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatás a biztosító,
c.3. a biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.C. Baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepe- dés (IV.7.A.c.)
a. A biztosító a baleseti eredetű csonttörés vagy csontrepedés esetén egyszeri szolgáltatást nyújt, a szerződésben ezen kockázatra megjelölt kártérítési limit mértékéig.
b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti eredetű csonttörés vagy csontrepedés bekövetkeztekor:
b.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
b.2. A biztosítási esemény időpontjában a 85. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.D. Baleseti kórházi napidíj (IV.7.A.d.)
a. A biztosító szolgáltatása minden naptári napra, amelyen a biztosított a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény (baleset) mi- att orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg-ellá- tásban részesül, a baleset napjától számított két éven belül, maximum 185 napra, kórházi napidí- jat fizet.
b. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti kórházi napidíj fizetése esetén:
a biztosítási esemény időpontjában a 65. életévét betöltött biztosított személy esetén jelen kockázatra nem nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.E. Baleseti eredetű égési sérülés (IV.7.A.e.)
a. A biztosító szolgáltatását baleseti égési sérülés esetén – a biztosítási szerződésben ezen kocká- zatra meghatározott induló kártérítési limitet ala- pul véve – az alábbi szabályoknak megfelelően kell megállapítani.
Térítés mértéke: az induló kártérítési limit táblá- zat szerinti százaléka.
Testfelület Súlyosság | 10–19% | 20–49% | 50–80% | 80% felett |
I. fokú | – | – | – | – |
II. fokú | – | 10% | 25% | 40% |
III. fokú | 20% | 40% | 100% | 160% |
IV. fokú | 40% | 80% | 200% | 200% |
b. Ha a biztosított egy biztosítási esemény követ- keztében többféle súlyosságú és/vagy kiterje- désű égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sérülések ki- terjedésének százalékos mértékét összeadva, a legmagasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg. Ez azonban összességében a 200%-ot nem haladhatja meg.
c. A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a biztosítási összeg kétsze- resét.
e. A biztosító szolgáltatásának korlátozása bal- eseti égési sérülés bekövetkeztekor:
e.1. A biztosítási esemény időpontjában a 70. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 50%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító,
e.2. A biztosítási esemény időpontjában a 80. életévét betöltött biztosított személy esetén a biztosítási szerződésben meghatározottak 20%-áig nyújt szolgáltatást a biztosító.
8.F. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.
V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK
Jelen ügyféltájékoztatónak is minősülő feltételben nem rögzített kérdésekben a szerződésben és annak mellék- leteiben, és az ugyancsak ügyféltájékoztatónak is mi- nősülő általános feltételekben rögzítettek az irányadóak.
1. KIEGÉSZÍTŐ LAKÁS ASSISTANCE BIZTOSÍTÁS
1.A. Biztosított
a Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
1.B. Területi és időbeli hatály
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító koc- kázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatviselési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő lakás assistance biztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő lakás assistance biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő ha- tályának az időpontjától áll kockázatban.
1.C. A biztosítási szerződés megszűnése
A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezet megszűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekez- dése tartalmazza.
1.D. A biztosítás díja
A lakás assistance biztosítás kiegészítő fedezetek díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
1.E. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a szerző- dő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
1.F. Biztosítási esemény
a. Xxxxx feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási esemény- nek minősül a biztosított épületszerkezetben, épületgépészetben, épületgépészeti műszaki berendezésben bekövetkező meghibásodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, melynek következtében jelentkező vészhelyzet elhárítása sürgős beavatkozást igényel a további károk és a balesetveszély megelőzése érdeké- ben, feltéve, hogy a kialakult vészhelyzet elhá- rítása valamely, az alább felsorolt szakemberek által megoldható:
a.1. víz-, gáz-, fűtéscsőszerelő,
a.2. duguláselhárító,
a.2. villanyszerelő,
a.3. tetőfedő,
a.4. zárjavító,
a.5. üveges.
b. A szerződő/biztosított a kialakult vészhelyzetet azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve tudomásra jutástól számított (eltérve a I.11.A.d.1. pontban foglaltaktól) 24 órán belül köteles e fel- tételben meghatározott, alábbi telefonszámon bejelenteni. Vészhelyzet bejelentése esetén a szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül meg- felelő iparost küld a helyszínre. Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi – 2 napon belüli – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a káro- sodott csőszakaszon a vizet, a sérült tetőrészt ideiglenes fóliafedéssel ellátta stb.), a biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerződésben rögzített felté- telek szerint vállalja.
c. Azon esetekben, ha a kialakult vészhelyzet a
II.5.A. - II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben rögzítettek biztosítási ese- mények következménye (pl. csőtörés, üveg- törés, viharkár stb.), akkor a vészelhárítási szolgáltatás korlátlan számban igénybe ve- hető.
d. Azon károk esetén, amelyeket nem a II.5.A.
- II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekez- déseiben nevesített káresemények okoztak, tehát a biztosítónak szolgáltatási kötelezett- sége ezen veszélynemek feltételei alapján (vagyonbiztosítás alapfedezete) nem kelet- kezik, a vészelhárítási szolgáltatást biztosí- tási évenként egy alkalommal lehet költség- mentesen igénybe venni.
e. A vészhelyzet V.1.F.c, valamint a V.1.X.x. xxxxxx- iban meghatározott jellegének megállapításáról szolgáltató dönt a biztosítottal történő telefonos egyezetés alapján.
1.G. A biztosító szolgáltatása
a. A szolgáltatást a biztosító kiszervezett tevé- kenységként, külső szolgáltatóval, a Europ Assistance Magyarország Kft-vel (1134 Bu- xxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.) (továbbiakban szolgáltató) együttműködve nyújtja. Ameny- nyiben a biztosító és a szolgáltató közötti szerződés valamely okból megszűnik – akkor ezen feltételre történő hivatkozással –, a biz- tosítási szerződés jelen kiegészítő fedezete érdekmúlás jogcímén automatikusan meg- szűnik, és az arányos biztosítási díj a szerző- dőnek visszajár.
A SIGNAL LAKÁS ASSISTANCE
vészelhárítási szolgáltatás éjjel-nappali se- gítségnyújtást jelent, mely a
06/40/20 10 51
kékszámon érhető el.
b. A vészelhárítási költségek átvállalása
b.1. A biztosító vállalja, hogy az V.1.F. bekezdésben meghatározottak alapján a szolgáltató által kül- dött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeire – nevezetesen kiszállási díj, rezsióra- díj, anyagköltség – a biztosítási szerződésben megjelölt mértékig szolgáltatást nyújt. Ameny- nyiben a vészelhárítás költségei meghalad- ják a kötvényben e veszélynemre rögzített szolgáltatási limitet, a többletköltségek a biztosítottakat terhelik.
b.2. Abban az esetben, ha az így felmerült többlet- költség a biztosítási szerződés II.5.A. - II.5.S., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. bekezdéseiben rögzítettek biztosítási események valamely koc- kázata alapján (vagyonbiztosítás alapfedezete) biztosítási eseménynek tekinthető, úgy a biz- tosított által a szakiparos részére megfizetett többletköltségek értéke alapján a biztosító kár- rendezési eljárás keretei között – a feltételekbe foglaltat szabályok és kizárások szerint – utólag szolgáltatást nyújt a biztosítottnak.
b.3. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az ere- detivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehet- nek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet meg- előző állapot helyreállítása.
b.4. A szakiparos által végzett tevékenységért a biztosító – a biztosított és a szakiparos köz- vetlen kapcsolatára tekintettel – felelősség- gel nem tartozik.
2. KIEGÉSZÍTŐ GÉPJÁRMŰ- ÁTALÁNYBIZTOSÍTÁS
2.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
2.B. Területi és időbeli hatály
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító koc- kázatviselése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott kockázatviselési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő gépjármű-átalánybiztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő gépjármű-átalány- biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő ha- tályának az időpontjától áll kockázatban.
2.C. A biztosítási szerződés megszűnése
A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet megszűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekez- dése tartalmazza.
2.D. A biztosítás díja
A gépjármű-átalánybiztosítás kiegészítő fedezet díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítás- sal azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
2.E. Biztosítási összeg
a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának az egyes személygépjárművekre a szerződő által választott és a biztosítási szerződésben rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó fel- ső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
b. Személygépjármű átalánybiztosítása esetén a biztosításra feladásra kerülő jármű forgalmi érté- ke (típusa, futásteljesítménye és műszaki állapo- ta) alapján kell meghatározni a biztosítási össze- get.
c. A kockázatviselési helyen biztosított összes jár- műre – a legnagyobb forgalmi értékű személy- gépjármű értékének megfelelően – egységesen kerül meghatározásra a biztosítási összeg (áta- lánybiztosítás).
d. A kockázatviselési helyre – ezen kockázatra – vo- natkozó teljes biztosítási összeg a személygép- járműre meghatározott átalánybiztosítási ösz-
szegnek és a kockázatviselés helyén található a
V.2.F.c. pontban meghatározottaknak megfelelő tulajdonságokkal rendelkező gépkocsibeállók számának szorzata.
2.F. Biztosítható vagyontárgyak köre
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén azok a személygépjármű(vek) biztosítható(ak), mely(ek):
a.1. az alap vagyonbiztosítás szerint biztosított, ál- landóan lakott kockázatviselési helyen, minden oldalán épületszerkezettel lezárt, szilárd falazatú garázsban tárolnak,
a.2. a biztosított magánszemély, illetve az együttbiz- tosítottak tulajdonát képezik,
a.3. forgalmi rendszámmal és magyar hatóság által kiállított, érvényes forgalmi engedéllyel rendelke- zik, valamint üzemképes,
a.4. biztosítottak továbbá:
– a téli/nyári gumiabroncskészletek,
– a járművekbe gyárilag vagy utólag tartozék- ként beépített, a rendeltetésszerű használat- hoz szükséges alkatrészek.
b. Nem biztosított vagyontárgyak, a versenysport- ra használt járművek, illetve tartozékai.
c. Jelen feltétel szerint szilárd falazatú garázsnak azt az épületet/építményt nevezzük, melynek külső határoló falai körkörösen égetett agyag- téglából, betonból, vagy vasbetonból, készültek, valamint lezárt nyílászárói legalább a Betörésvé- delmi szintek és összeghatárok, Alapfokú véde- lem bekezdésében meghatározottaknak megfe- lelnek (VI. Függelék 1.X.x. xxxxxx).
d. Jelen feltétel szerint állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott.
2.G. Biztosítási esemény
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejö- vő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított, és állandóan lakott kockázatviselési helyen lévő, szilárd falazatú garázsban tárolt személygépjármű- vekben és azok tartozékaiban, alkatrészekben bekövet- kező károk, amelyeket az alább felsorolt veszélynemek, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatá- rozott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett okoztak:
a. tűz,
b. villámcsapás közvetlen hatása,
c. robbanás
x. xxxxx,
e. földrengés,
f. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás,
g. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
h. vezetékes vízkár,
i. tűzoltó berendezés kilyukadása,
j. idegen járművek ütközése,
k. idegen tárgyak rádőlése, illetve
l. azon személygépjárművek esetén amelyek a lakó- épülettel megegyező épületben (közös fedélszék) vannak tárolva, a betöréses lopás veszlynem is biztosított.
2.H. Biztosító szolgáltatása
a. A biztosító szolgáltatása sérült, vagy eltu- lajdonított járművenként és káreseményen- ként legfeljebb a biztosítási szerződésben az egyes személygépjárművekre meghatá- rozott kártérítési limitig terjedhet.
b. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a be- hatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírásokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint sze- rint és a szerződés elválaszthatatlan részét képező Betörésvédelmi szintek és összeg- határok (VI. függelék) „Szolgáltatási összeg- határok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor” című táblázat alapján tör- ténik. Egy biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási limit valamennyi érintett ingóság vagyoncsoportnak (lásd Betöréses lopás fel- tétele II.5.P.), illetve a jármű(vek)nek az együt- tes szolgáltatására vonatkozik.
c. Eltérve a szerződési feltételek I.9. bekezdé- sében leírt általános értékkövetési szabá- lyaitól, a személygépjárművek átalánybizto- sítására vonatkozó kártérítési limitek nem kerülnek értékkövetésre.
d. A biztosító káridőponti avult értéken szolgál- tat, abban az esetben, ha a helyreállítás vagy javítás értékemelkedéssel jár, akkor a bizto- sító az értékemelkedés arányában csökkenti a szolgáltatás összegét.
e. Szolgáltatást nyújt a biztosító a biztosítá- si összegen belül a V.2.G. bekezdésben meghatározott biztosítási események miatt üzemképtelen, sérült jármű legközelebbi (a jármű javítására jogosult) szervizbe szállítá- sának költségei esetén, mely nem lehet több a káridőponti érték 10%-ánál.
f. A biztosítási fedezet – az általános feltéte- lekben meghatározott kizárásokon és men- tesüléseken túlmenően – nem terjed ki az alábbi károkra:
f.1. nem nyújt szolgáltatást a biztosító azon kár- összegek esetén, amelyet a biztosított más biztosítási szerződés alapján megkaphat (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),
f.2. nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt, a lakásbérlők, albérlők, valamint lá- togatók, vendégek járműveire, illetve vállal- kozások esetén javításra átvett járművekre,
f.3. nem terjed ki a fedezet a járművekben, a
V.2.X. xxxxxxx foglalt biztosítási eseményt megelőzően bekövetkezett mechanikai sé- rülésekre,
f.4. a járműben keletkezett értékcsökkenésre,
f.5. sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlásának költségeire (pl. bérautó),
f.6. járműhasználat kiesése miatt felmerült járu- lékos károkra (pl. elmaradt haszon),
f.7. jármű szállítmányára, a járműben tárolt in- góságokra,
f.8. jármű helyreállításával kapcsolatban szük- ségessé vált forgalomba helyezés előtti vizs- ga díjára, a forgalomba helyezés egyéb költ- ségeire,
f.9. teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olaj- adalékanyagokra, üzemanyagokra.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a kártérítés feltétele, hogy az eltulajdonított személygépjármű
g.1. bezárásához, és/vagy indításához szüksé- ges kulcs(ok), egyéb elektronikai védelmi eszközök, illetve a jármű tulajdonviszonyá- nak igazolásához szükséges iratok (forgalmi engedély, törzskönyv stb.), illetve
g.2. a jármű szórakoztató elektronikai berende- zéseinek lopás elleni védelmét szolgáló al- katrészei (levehető előlap, kódkártya stb.) nem tárolhatóak a járműben, illetve a jár- művel egy helyiségben, azokat szintén le- zárt kockázatviselési helyen, az épület más helyiségében zárt szekrényben kell tárolni, ezen kulcsokkal, és vagyontárgyak védelmet biztosító eszközökkel a biztosítottnak hitelt érdemlő módon el kell tudnia számolni,
g.3. utastérének ajtajai, csomagtartója, valamint motorházteteje lezárt (kulcs nélkül nem nyit- ható) állapotban, elektronikai védelmi rend- szerei pedig aktív állapotban legyenek,
g.4. a káresemény időpontjában olyan lezárt helyiségbe legyen tárolva, amely helyiség tényleges védelme a behatolás helyén és időpontjában elérte a V.2.F.c. bekezdésben meghatározott mechanikai védelemre vo- natkozó előírásokat, és az előírt zárszerke- zetek zárt állapotban voltak,
h. Önrészesedés, jelen biztosítási fedezet levo- násos önrészesedése
h.1. tűz- és elemi károk esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 25.000 Ft káreseményenként,
h.2. azon jármű esetén, amelyből hatóságilag igazoltan kiindult a tűz, vagy robbanás bizto- sítási esemény, a kárösszeg 25%-a,
h.3. betöréses lopás esetén a kárösszeg 10%-a, de minimum 50.000 Ft járművenként.
i. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelé- sekor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladék- talanul bejelentést kell tenni, és erről máso- latban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
j. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegy- zője, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hite- les másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
k. Betöréses lopás biztosítási esemény észle- lésekor az illetékes rendőrhatóságnál hala- déktalanul feljelentést kell tenni, és erről má- solatban a biztosítót tájékoztatni szükséges,
3. KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉN A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÁTVÁLLALÁSÁRA
3.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
3.B. Időbeli hatály, várakozási idő
a. Időbeli hatály
A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biztosítási díj átvállalására” bizto- sítás az alap vagyonbiztosítás kockázatvise- lési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha a „kiegészítő biz- tosítás munkanélküliség esetén a biztosítá- si díj átvállalására” biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás köt- vényen szereplő hatályának az időpontjától áll kockázatban.
b. A biztosító e kiegészítő fedezet hatályba lé- pésétől számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz. A várakozási időn belül bekövetke- ző biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem nyújt szolgáltatást. Várakozási időn be- lüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt a munkaviszony-megszűnést is, amikor a mun- kavégzésre irányuló jogviszony megszünte- tésére irányuló okirat a várakozási idő alatt keletkezett, függetlenül attól, hogy a munka- viszony tényleges megszűnésének időpontja a várakozási időn túl következik be.
3.C. A biztosítási szerződés megszűnése
A „kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására” biztosítás megszűnésének szabályait jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
3.D. A biztosítás díja
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyon- biztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
3.E. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásainak a biztosí- tási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a kártérítési limittel.
3.F. Biztosítási esemény
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási eseménynek minősül a biztosított legalább 6 hónapja fennálló folyamatos, (megszakítás nélküli) legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi munkavég- zésre irányuló jogviszonya a munkáltató rendes (ki- véve jelen feltétel V.3.F.b.2. pontjában foglaltakat), vagy a biztosított munkavállaló jogszerű azonnali hatályú (rendkívüli) felmondása miatt megszűnik, és ezt követően a biztosítottat az illetékes magyar munkaügyi központ álláskeresőként nyilvántartás- ba veszi. A biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontja a biztosítottnak az illetékes magyar munkaügyi központ által álláskeresőként történő nyilvántartásba vételének 31. napja.
Jelen biztosítási szerződés tekintetében a 6 hó- napos folyamatos munkavégzésre irányuló jogvi- szonyba nem számít bele a csecsemőgondozási díj, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes fel- mondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggő- en 60 napot meghaladó táppénz időszaka.
b. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a mun- kanélküliség az alábbiakkal összefüggésben kö- vetkezik be:
b.1. munkavállalói rendes felmondás;
b.2. a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gon- datlan magatartásával okozati összefüggésben szünteti meg a munkáltató a munkaviszonyt;
b.3. a biztosított saját magának, bármely közeli hoz- zátartozójának alkalmazásában, vagy olyan tár- saság alkalmazásában állt, melyben ezen sze- mélyek többségi befolyással rendelkeztek, vagy munkáltatói jogokat gyakoroltak a felmondás időpontjában (Közeli hozzátartozó definíciója: Ptk. 8:1. §, Többségi befolyás definíciója: Ptk. 8:2 §).
b.4. nyugdíjazás.
3.G. Biztosító szolgáltatása
Biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosító a szerződővel fennálló lakásbiztosítás 3 havi díjának megfelelő biztosítási díjat jóváír.
3.H. Egyéb rendelkezések
a. Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti szolgáltatás igénybe vétele után csak újabb
– díjfizetéssel fedezett – 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő szol- gáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munka- nélküliség megszűnése és az újabb munka-
nélküliségi esemény között eltelt idő alatt a biztosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.
b. A díjátvállalási idő alatt a szerződő a bizto- sítási díj növekedését eredményező szerző- désmódosítási javaslatot nem kezdeményez- het, vagy nem fogadhat el, kivéve a szerződés évfordulójakor esedékes szerződési feltéte- lek szerinti biztosító által kezdeményezett díj- módosítást, ez utóbbi esetben a jóváírt díj a módosításnak megfelelően változik.
c. A szolgáltatás teljesítéséhez a következő doku- mentumokat kell benyújtani:
c.1. munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata;
c.2. munkáltatói igazolás, munkaszerződés, mely bi- zonyítja, hogy a fentiekben előírt munkaviszony- nyal rendelkezett a biztosított.
4. „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” (KOCKÁZATVISELÉSI HELY KITERJESZTÉSE)
4.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
4.B. Területi és időbeli hatály
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító koc- kázatviselése kiterjesztésre kerül egész Magyar- ország területére.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő „ÚTITÁRS-BIZTOSÍ- TÁS” később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerző- désmódosítás kötvényen szereplő hatályá- nak az időpontjától áll kockázatban.
4.C. A biztosítási szerződés megszűnése
A kiegészítő biztosítás munkanélküliség esetén a biz- tosítási díj átvállalására biztosítás megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
4.D. A biztosítás díja
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyon- biztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
4.E. Biztosítási összeg
Az „ÚTITÁRS-BIZTOSÍTÁS” esetén a kártérítési limit – áta- lánybiztosítási formában – az alap vagyonbiztosítási fede- zet esetén meghatározott ingóságbiztosítási összegnek, alább, a biztosítószolgáltatása (V.4.G.) bekezdésében – vagyontárgycsoportonként, valamint veszélynemenként
– meghatározott százaléka, mely a biztosító szolgáltatá- sainak a biztosítási szerződésben rögzített felső határa.
4.F. Biztosítási esemény
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegé- szítő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás fel- tétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázat- viselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbiztosítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás
a. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek minő- sülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosí- tás kockázatviselési helyén kívül, de Magyarország területén a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek (ha a káresemény időpontjában a biztosított vagyon- tárgy tárolási helyének kockázati körülményei meg- egyeznek az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési helyének kockázati körülményeivel), és e károkat az alábbi veszélynemek egyike okozza, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott de- finíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
a.1. tűz,
a.2. elektromos tűz,
a.3. robbanás,
a.4. közvetlen villámcsapás,
a.5. villámcsapás másodlagos hatása,
a.6. vihar,
a.7. jégverés,
a.8. xxxxx,
a.9. földrengés,
a.10. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, a11. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.12. vezetékes vízkárok,
a.13. idegen jármű ütközése,
a.14. idegen tárgyak rádőlése.
b. bővített fedezet esetén – külön megállapodással
– biztosítási eseménynek minősülnek a V.4.F.a. pontban meghatározott kockázatokon túl (és ott meghatározott kockázati körülmények alapján) az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelembe vétele mellett:
b.1. betöréses lopás és
b.2. xxxxxxxx, valamint
b.3. jelen feltétel szerint biztosítási eseménynek kell tekinteni továbbá – többletszolgáltatásként – a biztosított ingóságokban, az azokat szállító jármű közlekedési balesete során bekövetkező károkat is.
c. Jelen feltétel szerint a szállító jármű közlekedési balesetének nevezzük azt a balesetet, amely ese-
tén a biztosított vagyontárgyakat szállító személy- gépjármű, motorkerékpár, kishajó, vagy tömeg- közlekedési eszköz olyan közlekedési balesetet szenved, melynek során a szállítójárművön látha- tó mechanikai sérülés keletkezik.
4.G. Biztosító szolgáltatása
a. A többletszolgáltatás éves felső határa:
a.1. jelen kiegészítő biztosítás alapfedezetnél meg- határozott károk (V.4.F.a.), valamint közleke- dési baleset (V.4.F.b.3.) esetén az ingóságbiz- tosítás teljes biztosítási összegének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együtte- sen legfeljebb 200.000 Ft-ig biztosítottak,
a.2. betöréseslopás, rongálásesetén(V.4.F.b.1-2.). az ingóságbiztosítás teljes biztosítási össze- gének 25%-áig, illetve ezen limiten belül az elzárva tartandó háztartási ingóságok és a készpénz együttesen legfeljebb 100.000 Ft-ig biztosítottak.
b. Közlekedési baleset esetén – amennyiben ez rendelkezésre áll – a biztosító kérheti a
„nemzetközi kék-sárga” baleseti bejelentő- lap, vagy a rendőri intézkedés jegyzőköny- vének a másolatát.
5. „KEGYELET” KIEGÉSZÍTŐ TEMETÉSI BIZTOSÍTÁS
(haláleseti költségtérítés)
5.A. Biztosított
a.1. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes személy,
a.2. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
b. Biztosított az a személy lehet, aki a biztosítási ajánlattétel időpontjában:
b.1. már betöltötte az első életévét, de
b.2. nem töltötte még be 70. életévét (a biztosító a biz- tosított korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja a folyó naptári év évszámából. Ez a belépési életkor esetében az az év, amelyben jelen kiegészítő biztosítás az adott biztosított vonatkozásában hatályba lép), valamint
b.3. nem rokkant, vagy rokkantnyugdíjas, illetve
b.4. a biztosítás megkötéséig munkaképesség- csökkenés megállapítására irányuló kérelmet nem nyújtott be az illetékes állami szervhez.
5.B. Kedvezményezett
A biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosítottat eltemettető törvényes örökös.
5.C. Területi és időbeli hatály
a. Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító koc- kázatviselése – ezzel ellentétes szerződéses ki- kötés hiányában – az egész világra szól.
b. Időbeli hatály
A kiegészítő haláleseti költségtérítés bizto- sítás az alap vagyonbiztosítás kockázatvi- selési ideje alatt bekövetkezett biztosítási eseményre terjed ki. Abban az esetben, ha kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosí- tás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerző- désmódosítás kötvényen szereplő hatályá- nak időpontjától áll kockázatban.
c. A biztosítási szerződés alapján a biztosító koc- kázatviselése fennáll a fedezeti időszakban a nap 24 órájában.
5.D. A biztosítási szerződés megszűnése
A kiegészítő haláleseti költségtérítés bizto- sítás fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
5.E. A biztosítás díja
a. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítás fedezetének díját az alap vagyonbiztosítás díjá- val együtt az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
b. A kiegészítő haláleseti költségtérítés biztosítási modul díja nem változik a „kilépési kor” elérése- kor, mivel annak meghatározására erre figyelem- mel került sor.
5.F. Biztosítási összeg
A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatá- sának a szerződő által választott és a bizto- sítási szerződésben rögzített felső határa, mely megegyezik a szolgáltatási limittel.
5.G. Biztosítási esemény
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodással – létrejövő biztosítás esetén biztosítási esemény- nek minősül a biztosított bármely okból bekövet- kezett halála a biztosítás hatálya alatt.
A biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- ja a biztosított halálának időpontja.
b. A biztosítási fedezet – az általános feltéte- lekben meghatározott kizárásokon túlme- nően – nem terjed ki azokra a halálesetekre, amelyeket a:
b.1. biztosított olyan betegsége okozott, amely a biztosító kockázatviselése kezdetét megelő- ző három évben bizonyíthatóan fennállott,
vagy amelyet a kockázatviselést megelőző három éven belül ismertek, vagy vizsgála- tát elkezdték, vagy amely ez idő alatt már gyógykezelést igényelt.
b.2. biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművel történt baleset miatt szenve- dett el és egyúttal egyéb közlekedési sza- bályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,
b.3. biztosított az esemény időpontjában alko- holos állapotban vezetett gépjárművel tör- tént baleset miatt szenvedett el és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggés- ben következett be,
b.4. biztosított szándékosan elkövetett bűncse- lekménye folytán vagy azzal okozati össze- függésben vesztette életét,
b.5. biztosított súlyosan gondatlan tevékenysé- ge okozott, így különösen, ha a biztosítási esemény rendszeres alkoholfogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag, vagy gyógyszer szedésével össze- függésben történt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak meg- felelően alkalmazták,
c. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül a – szerződési feltételekben eddig meghatározott mentesüléseken és kizáráso- kon túlmenően – ha a biztosított:
c.1. a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét,
c.3. a kiegészítő szerződés hatályba lépésétől számított két éven belül elkövetett öngyil- kosság következtében hal meg, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosí- tott zavart tudatállapotban volt.
5.H. A biztosító szolgáltatása
a. A biztosító szolgáltatásának összege a biztosí- tott temetéséről a kedvezményezett nevére kiál- lított számla végösszege, de maximum a szer- ződésben megjelölt – jelen fedezetre vonatkozó
– biztosítási összeg 150% -a.
A maximális kártérítési limit a szerződésben meghatározottak és a biztosított elhalálozási életkora alapján az alábbiak szerint kerül megál- lapításra:
Biztosított kora | Biztosító szolgáltatása |
1–45 év | 150% |
46–65 év | 125% |
66–85 év | 100% |
86 éves kortól | nem nyújt szolgáltatást |
b. A biztosító szolgáltatást csak és kizárólag a bizto- sított temetéséről, a kedvezményezett nevére kiállí- tott számla eredeti példányának birtokában nyújt.
c. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szük- séges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvé- nyesíti.
6. MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELE
6.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes személy,
b. együttbiztosított a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátartozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
6.B. Területi és időbeli hatály
a. Területi hatály
A biztosítási szerződés alapján a biztosító koc- kázatviselése az alap vagyonbiztosítási szerző- désben meghatározott kockázatviselési hely.
b. Időbeli hatály
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó ki- egészítő biztosítás az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha me- zőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészí- tő biztosítás később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerződésmódosítás kötvényen szereplő ha- tályának időpontjától áll kockázatban.
6.C. A biztosítási szerződés megszűnése
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő biztosítás megszűnésének szabályait a jelen feltétel
I.6. bekezdése tartalmazza.
6.D. A biztosítás díja
Jelen kiegészítő biztosítási fedezet díját az alap vagyon- biztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakoriság szerint kell megfizetni.
6.E. Biztosítási összeg
A mezőgazdasági termelésre vonatkozó kiegészítő bizto- sítás esetén a kártérítési limit – átalánybiztosítási formában
– az alap vagyonbiztosítási fedezet esetén meghatározott ingóságbiztosítás összegének alább, a biztosító szolgálta- tása (V.6.X.) bekezdésében – vagyontárgycsoportonként
– meghatározott százaléka, mely a biztosító szolgáltatá- sainak a biztosítási szerződésben rögzített felső határa.
6.F. Biztosított vagyontárgyak
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás esetén biztosít- hatóak a kockázatviselés helyén a biztosított tulajdoná- ban lévő, személyes fogyasztásra, használatra és/vagy őstermelőként értékesítésre termelt javak, illetve az ezek előállításához közvetlenül szükséges melléképületek; épít- mények (amennyiben az az alap vagyonbiztosításban fel- adásra kerültek), berendezések, segédanyagok az alábbi vagyontárgycsoportok alapján csoportosítva:
a. a telken, vagy a biztosított épületben/építmény- ben tartott háziállatok, így szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak valamint szárnyasok,
b. betakarított termények (termés, termény, sze- mes- és szálastakarmány, alom, stb.),
c. mezőgazdasági gépek, berendezések, felszere- lések,
d. mezőgazdasági termeléshez szükséges segéd- anyagok, készletek (növényvédő szerek, műtrá- gya, göngyölegek stb.),
e. bővített fedezet esetén a lábon álló szabadföldi, vagy melegházi termesztésű haszonnövények.
6.G. Biztosítási esemény
Jelen feltétel szerint – külön megállapodással, kiegészí- tő többletszolgáltatásként – létrejövő biztosítás feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő ingóságokra vonatkozó alapbizto- sítással, illetve azt egyidejűleg megköti.
a. Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítás
a.1. alapfedezete esetén biztosítási eseménynek mi- nősülnek azok a károk, amelyek a kockázatvise- lés helyén a biztosított vagyontárgyakban tárgy- rongálással, vagy állatelhullással (ideérve az ezek miatt elkerülhetetlenül bekövetkező kényszervá- gást is) az alább felsorolt veszélynemek okoztak, a szerződési feltételben ezen veszélynemekre meghatározott definíciók és kizárások figyelem- be vétele mellett:
a.1.a. tűz (kiegészítve e feltétel szerinti tűz okozta füst- mérgezéssel is),
a.1.b. elektromos tűz,
a.1.c. közvetlen és közvetett villámcsapás,
a.1.x. xxxxxxxx, összeroppanás,
a.1.e. légi jármű lezuhanása,
a.1.x. xxxxx,
a.1.g. felhőszakadás,
a.1.x. xxxxxxxx statikus és dinamikus hatása,
a.1.x. xxxxx,
a.1.j. földrengés,
a.1.k. sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, xxxxxx,
a.1.l. ismeretlen építmény vagy üreg beomlása,
a.1.m. vezetékes vízkárok,
a.1.n. tűzoltó berendezések kilyukadása,
a.1.o. idegen jármű ütközése,
a.1.p. idegen tárgyak rádőlése.
a.2. bővített fedezete esetén – külön megállapodással
– biztosítási eseménynek minősülnek a V.6.G.a.1. pontban meghatározott kockázatokon túl, az alább felsorolt veszélynemek is, a szerződési fel- tételben ezen veszélynemekre meghatározott de- finíciók és kizárások figyelembe vétele mellett
a.2.x. xxxxxxxx, valamint a
a.2.b. betöréses lopás és rongálás, abban az esetben, ha a kockázatviselés helye:
a.2.b.a. a biztosítási feltételek szerinti lezárt helyiségben van,
a.2.b.b. állandóan (egy évben legalább 270 napig életvi- telszerűen) lakott épülettel egy ingatlanon és
a.2.b.c. a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló épület/építmény legalább 1,5 m magasan kör- bekerített, lezárt telken, lakó/vegyes övezetben helyezkedik el.
b. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felso- rolt korlátozásokon túlmenően, tekintet nél- kül a keletkezés okára:
b.1. a lábon álló növények, illetve azok termésé- nek vihar, vagy jégverés miatti részkáraira (kivéve, ha a biztosítási esemény a teljes nö- vény pusztulását okozza),
b.2 dísz- és kedvtelésből tartott növények, házi- állatok káraira,
b.3. növények esetén a különböző fertőzések, fagyás, vagy kiszáradás miatt bekövetkező növénypusztulás káraira,
b.4. háziállatok esetén a különböző fertőzések, betegségek, vagy öregség miatt bekövetke- ző állatelhullás káraira,
b.5. épület/építmény lezáratlanságával össze- függésben bekövetkező károkra,
b.6. azon kárra, amelyet a biztosított más forrás alapján megkaphat (pl. mezőgazdasági kár- talanítási alapok stb).
6.H. Biztosító szolgáltatása
a A mezőgazdasági termelés kiegészítő bizto- sítására – átalánybiztosítási formában – az alábbi arányok, illetve összegszerű szublimi- tek szerint történhet a biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítási modul fedezete alá vont, károsodott vagyontárgyak esetén.
a.1. Az éves szolgáltatás felső határa az alap- biztosítás ingóság vagyontárgycsoport biz- tosítására feladott biztosítási összegének 50%-a – eltérve a szerződési feltétel II.3.B.e pontjában szereplő, a kereső tevékenység ingóságaira meghatározott limittől –, a kö- vetkező vagyontárgycsoportok szerinti meg- bontásnak megfelelően (sublimitek):
a.1.a. a kockázatviselés helyén szabadban, vagy a biztosított épületben/építményben tartott szarvasmarhák, lovak, szamarak, öszvérek, sertések, kecskék, juhok, nyulak és szárnya-
sok esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 75%-a, de legfeljebb 5.000.000 Ft,
a.1.b. betárolt termények (termés, termény, sze- mes és szálastakarmány, alom, stb.) esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatáro- zott, összesített kártérítési limit 50%-a, de legfeljebb 2.000.000 Ft,
a.1.c. mezőgazdasági gépek, berendezések, fel- szerelések esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérí- tési limit 75%-a, de legfeljebb 5.000.000 Ft,
a.1.d. mezőgazdasági termeléshez szükséges se- gédanyagok, készletek (növényvédő sze- rek, műtrágya, göngyölegek stb.) esetén a sublimit a V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 25%-a, de legfel- jebb 1.500.000 Ft,
a.1.f. lábon álló szabadföldi, vagy melegházi ter- mesztésű növények esetén a sublimit a
V.6.H.a.1. pontban meghatározott, összesített kártérítési limit 5%-a, legfeljebb 150.000 Ft,
a.2. egyes szublimitekre meghatározott szolgál- tatási limitek együttes kifizetése esetén sem haladhatja meg a szolgáltatás az e vagyon- tárgycsoportra a V.6.H.a.1. pontban megha- tározott, összesített kártérítési limitet.
b. Egynyári növények elpusztulása esetén
b.1. a kieső hozamra, így a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekinthe- tő termés piaci ára, levonva a kár időpontja és az értékesítés időpontja közötti általáno- san szükséges ráfordítások (munka és vegy- szerek) értékét,
b.2. abban az esetben, ha az elpusztult növé- nyi kultúra pótlásával az még a tárgyévben termőre fordítható, akkor az újbóli vetésre, vagy újraültetés költségeire.
c. Elpusztult gyümölcsfák esetén
c.1. az újratelepítés költsége, valamint
c.2. a károsodás évében a kieső hozam, így a termés mennyisége szempontjából helyben átlagosnak tekinthető termés piaci ára, le- vonva a kár időpontja és az értékesítés idő- pontja közötti általánosan szükséges ráfor- dítások (munka és vegyszerek) értékét.
d. Haszonállatok elhullása esetén
d.1. az állat káridőponti piaci értéke, kényszervá- gás esetén pedig ezen érték és a megtérülés különbözete (a piaci érték megállapítása az állatorvos által igazolt súly, valamint az el- hullott állat esetén a káridőpontban helyben elérhető felvásárlási ár szerint történik),
d.2. haszonállatok elhullása esetén a biztosítási összegen belül a tetem szállítási és elhelye- zési költségei a legközelebbi engedélyezett lerakóhelyre,
d.3. haszonállatok elhullása esetén az állatonkénti szolgáltatási határ legfeljebb 300.000 Ft.
e. A V.6.F.c-d. alpontjaiban nevesített vagyon- tárgyak esetén a biztosító szolgáltatása az általános feltételekben meghatározottak szerint történik.
f. Amennyiben a károsodott vagyontárgyat tartalmazó vagyontárgycsoportra megálla- pított összegszerű, vagy százalékos szolgál- tatási limit alacsonyabb, mint a vagyontárgy- csoport káridőponti valóságos értéke, akkor a biztosító aránylagos szolgáltatást nyújt. A biztosító azonban eltekint az alulbiztosított- ság érvényesítésétől, ha a kár e biztosítási feltétel V.6.F.e. alpontjában meghatározott vagyontárgyakban keletkezik.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a szolgáltatás mértékének megállapítása a be- hatolás helyén és időpontjában ténylegesen a vagyonvédelmi előírásokban foglaltaknak megfelelően megvalósult védelmi szint szerint és a szerződés elválaszthatatlan részét képe- ző Betörésvédelmi szintek és összeghatárok (VI. függelék) „Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövet- keztekor” című táblázat alapján történik.
6.I. Egyéb rendelkezések
a. A tűz, robbanás káresemény észlelésekor az il- letékes tűzoltó hatóságnál haladéktalanul beje- lentést kell tenni.
b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
c. Állatok elhullása esetén az alábbi igazolások, iratok bemutatását kérheti a biztosító:
c.1. hatósági állatorvosi igazolás,
c.2. állatorvosi kényszervágási javaslat, mérlegelési jegy, értékesülési elszámolás,
c.3. hullaátvételi jegy (ÁTEV).
d. Betöréses lopás káresemény észlelésekor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul felje- lentést kell tenni.
7. KIVITELEZÉS, FELÚJÍTÁS ALATT ÁLLÓ ÉPÜLETEK ÉPÍTÉS-SZERELÉS KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSA
7.A. Biztosított
a. Biztosított jelen feltétel alapján a biztosítási szer- ződésben név szerint megnevezett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,
b. természetes személy esetén együttbiztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosítottal együtt lakó közeli hozzátar- tozó (Ptk. 8:1§) és élettárs.
c. A biztosított lehet jelen feltétel esetén az építtető.
7.B. Területi és időbeli hatály
a. Területi hatály
Jelen kiegészítő fedezet esetén a biztosító kockázatvise- lése az alap vagyonbiztosítás esetén meghatározott koc- kázatviselési helyen áll fenn.
b. Időbeli hatály
b.1. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek épí- tés-szerelés kiegészítő biztosítása az alap vagyonbiztosítás kockázatviselési ideje alatt bekövetkezett károkra terjed ki. Abban az esetben, ha kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő biztosí- tása később kerül megkötésre, mint az alap vagyonbiztosítás, akkor a biztosító a szerző- désmódosítás kötvényen szereplő hatályá- nak az időpontjától áll kockázatban.
b.2. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek épí- tés-szerelés kiegészítő biztosítás kockázat- viselési kezdetének előfeltétele, hogy a szer- ződő/biztosított a biztosítani kívánt épület építés-kivitelezési munkálatainak megkez- dése előtt a biztosítási szerződésben meg- nevezett kockázatviselési helyre:
b.2.a. szóló (az illetékes építésügyi hatóság által jóváhagyott) építési engedéllyel, illetve
b.2.b. az építkezés generálkivitelezési tevékenysé- gére szóló szerződéssel rendelkezzen.
b.3. A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek épí- tés-szerelés kiegészítő biztosítás kockázat- viselési idejének vége az illetékes hatóság által kiadott lakhatási/használatbavételi/mű- ködési engedély dátuma, de legfeljebb jelen kiegészítő biztosítási fedezet kockázatvise- lés kezdetétől számított 2 év.
7.C. A biztosítási szerződés megszűnése
A kivitelezés, felújítás alatt álló építés-szerelés ki- egészítő fedezet megszűnésének szabályait a jelen feltétel I.6. bekezdése tartalmazza.
7.D. A biztosítás díja
A kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő biztosítás díját az alap vagyonbiztosítás díjával együtt, és az alapbiztosítással azonos díjfizetési gyakori- ság szerint kell megfizetni.
7.E. Biztosítási összeg
a. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatá- sainak a szerződő által választott és a biz- tosítási szerződésben kockázatonként, így a vagyon és felelősség elemre külön-külön rögzített éves, vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.
b. Befejezetlen épületek esetén a biztosítási összeg – a biztosító kockázatviselésének tel- jes időszaka alatt – a biztosított vagyontár- gyak ajánlattételkor tervezett építési (anyag- és munkadíj) költségeinek összege.
c. Átépítés, bővítés alatt lévő épületek esetén a biztosítási összegnek tartalmaznia kell a már meglévő épület biztosítási összegét is.
7.F. Biztosítható vagyontárgyak köre
Jelen feltétel szerint létrejövő biztosítási fedezet esetén biztosíthatóak azok kivitelezés, felújítás, bővítés alatt álló épület(ek) (családi ház, lakás, nyaraló, tanya, iroda, üzlet, műhely, melléképület) és egyéb az adott kockázatviselési helyhez tartozó építmények melyek esetén a
x. xxxxxxxxxxx folyamata megfelel a hatályos építési engedélyezési határozat műszaki, kiviteli terv- dokumentációinak, továbbá a szabványoknak, minőségi előírásoknak, technológiai követelmé- nyeknek,
b. kivitelezési tevékenységek során betartják az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, mi- nőségi és biztonsági előírásokat, biztosítottak továbbá a még be nem épített, de a kivitelezés folytatásához közvetlenül szükséges betárolt építési anyagok is.
7.G. Biztosítási esemény
a. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal, kiegészítő többletszolgáltatásként – lét- rejövő kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő vagyonbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított rendelkezik az adott kockázatviselési helyre érvényben lévő épület vagyontárgycsoport- ra szóló alap vagyonbiztosítással (II.5.A. - II.5.R., valamint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai szerint), illetve azt egyidejűleg megköti.
a.1. Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, fel- újítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegé- szítő vagyonbiztosítása esetén biztosítási ese- ménynek minősülnek azok a károk, amelyek az alap vagyonbiztosításban (II.5.A. - II.5.R., vala- mint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai) megnevezett veszélynemek alapján nem térülnének meg, viszont a szerződő/biztosított akaratán kívül a kötvényben cím szerint megjelölt kockázatvise- lés helyén lévő biztosított épületekben, épületré- szekben azok építése, átépítése, bővítése során, valamint az ezekben tárolt építőanyagokban:
a.1.a. előre nem látható okból hirtelen, véletlenszerűen következnek be,
a.1.b. olyan károsodásokat okoznak, melyek javítást, pótlást, helyreállítást tesznek szükségessé és amelyekre nézve a biztosító a jelen feltételében nem zárta ki szolgáltatási kötelezettségét.
a.2. A V.7.G.a.1. pont szerinti biztosítási fedezet, kiter- jeszthető az építtető meglévő tulajdonára vagy arra
a tulajdonra, amely a biztosított felügyeletére van bízva (lásd jelen feltétel II.3.A.h.2-5. pontja), ameny- nyiben ez a vagyontárgy a hozzátartozó biztosítási összeggel a biztosítási szerződésben szerepel.
b. Jelen feltétel szerint – külön megállapodás- sal – létrejövő Ingatlan építtetői-felújítói te- vékenység kiegészítő felelősségbiztosítás létrejöttének feltétele, hogy a biztosított ren- delkezik az adott kockázatviselési helyre ér- vényben lévő
– épület vagyontárgycsoportra szóló alap vagyonbiztosítással (II.5.A. - II.5.R., vala- mint a II.5.T.1. és II.5.T.2. pontjai szerint), valamint
– a kivitelezés, felújítás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő vagyonbiztosí- tással (V.7.G.a. szerint) illetve ezeket egy- idejűleg megköti.
b.1 Jelen feltétel szerint létrejövő kivitelezés, felújí- tás alatt álló épületek építés-szerelés kiegészítő felelősségbiztosítás esetén biztosítási esemény- nek minősül, a biztosított által, az ingatlan-nyil- vántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 12., valamint 13. §-ában felsorolt „egyéb önálló in- gatlanok” építtetői, felújítói minőségében harma- dik személynek okozott
– személyi sérüléssel összefüggésben keletke- ző vagyoni kár és a személyi sérüléses kárral összefüggő sérelemdíj, valamint
– tárgyrongálási kár,
amelyekért a biztosított a magyar jog szabá- lyai szerint helytállni tartozik, feltéve, hogy a kár közvetlen összefüggésben van ezen kiegészítő biztosítás, V.7.G.a. pontja alapján fedezetbe lévő építési/szerelési munkákkal, és a biztosított épí- tési helyszínen, vagy annak közvetlen környeze- tében következik be a biztosítási időszak alatt.
b.2. Többletszolgáltatásként a felújítás, átépítés idő- szakában is állandóan lakott objektumok esetén a jelen biztosítási fedezet kiegészül az Ingatlan- tulajdonosi és -használói felelősségbiztosítás III.6.C.a.; III.6.C.b. és a III.6.C.e. pontokban meg- határozott fedezeteivel.
c. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi károk, az általános feltételében felso- rolt korlátozásokon túlmenően, tekintet nél- kül a keletkezés okára,
c.1. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás va- gyonbiztosítási fedezete esetén (V.7.G.a. pont):
c.1.x. xxxxxxxxx következményi kár, ideértve a pénzbírságot, a késedelem miatt elszen- vedett veszteségeket, késedelmi kama- tot, kötbért, és a kivitelezésre vonatkozó szerződés(ek) megszűnéséből, illetve meg- szűntetéséből eredő kárt,
c.1.b. az építés-szerelésbiztosítás alapján biztosított vagy biztosítható tételek megvalósítási, ismé- telt megvalósítási, javítási vagy pótlási költsége,
c.1.x. xxxxx tervezés miatt fellépő veszteségek és károk, valamint az ez ok miatt bekövet- kező kármegelőzési vagy kárcsökkentési költségek,
c.1.d. építőgépek, építéshelyszíni berendezések elektromos meghibásodása, géptörése, mű- ködési zavara,
c.1.e. akták, rajzok, számítások, nyilvántartások, pénz, kötelezvények, illetékbélyegek, bank- jegyek, értékpapírok, csekkek megsemmi- sülése, sérülése,
c.1.f. leltárhiányból eredő károk,
c.1.g. betöréses lopásnak nem minősülő lopás- károk, valamint olyan veszteségek és károk, amelyek a rész-, illetve a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki,
c.1.h. betöréses lopás károk esetén, ha a kocká- zatviselési hely életvitelszerűen nem állan- dóan lakott és nem lakó/vegyes övezetben található,
c.1.i. kisgépekben és kéziszerszámokban keletke- zett károk,
c.1.j. az olyan építési konténerekben keletkezett károk, amelyek nem elégítik ki az EUR-kon- ténerekkel szemben támasztott követelmé- nyeket,
c.1.k. melyet olyan tárgyak elveszése vagy bennük keletkező károk miatt támasztanak, melyek az építés alatt álló épületekben, épületré- szekben a biztosítottak tulajdonában lévő háztartási ingóságokban keletkeznek,
c.1.l. az építés, átépítés, bővítés alatt lévő épüle- tek, épületrészek üvegezésében bekövetke- ző károk, valamint a
c.1.m. teljes vagy részleges munkabeszüntetés mi- att bekövetkező károk.
c.2. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás fele- lősségbiztosítási fedezete esetén (V.7.X.x. xxxx):
c.2.a. a biztosított építési-szerelési munkák so- rán biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak vagy családtagjainak személyi sérülése vagy betegsége miatt támasztott kártérítési igény,
c.3. a kiegészítő építés-szerelés biztosítás mind- két fedezete esetén (V.7.G.a. és V.7.X.x. xxxx):
c.3.x. xxxxx anyag, hibás kivitelezés, rezonancia, illetve a teherhordó elemek eltávolítása/ meggyengítése miatt a részegységekben bekövetkező károk vagy veszteségek pótlá- sának, javításának, elhárításának, vagy új- bóli átvételének költsége, ez a kizárás csak a közvetlenül érintett épületszerkezetekre vonatkozik, de nem vonatkozik olyan vesz- teségekre és károkra, melyek jól kivitelezett részekben a hibás anyagok, a rezonancia, vagy a teherhordó elemek eltávolítása, illet- ve hibás kivitelezés miatt következnek be,
c.3.b. az olyan károk, melyek az építési munkák természetének vagy a kivitelezés módjának figyelembevételével előre láthatóak,
c.3.c. az olyan károk amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeznek, illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék okoz,
c.3.d. az olyan sérülések, amelyek a biztosított in- gatlanok vagy épületek állékonyságát nem károsítják, sem használói biztonságát nem veszélyeztetik,
c.3.e. az olyan kármegelőzési vagy kárcsökken- tési költségek, amelyek a V.7.G.c.3.a. – V.7.G.c.3.d. pontokban kizárt kockázatok kö- vetkeztében keletkeztek,
c.3.f. normál időjárási viszonyok miatt bekövetke- ző károk, használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés,
c.3.g. közúti forgalmi engedéllyel rendelkező gép- járművek, valamint vízi, illetve légi járművek kárai, sérülései, valamint
c.3.h. amelyet olyan tárgyak elveszése vagy ben- nük keletkező károk miatt támasztanak, melyek a biztosított építési munkák során biztosított vállalkozó(k), építtető(k) vagy alvállalkozó(k) és azok alkalmazottainak, dolgozóinak tulajdonát képezik, illetve ezek felügyelete, megőrzése, ellenőrzése alatt állnak.
7.H. A biztosító szolgáltatása
a. A kár megállapítására és rendezésére vo- natkozó vizsgálati (laboratóriumi), valamint az esetleges ténymegállapítási költségeket csak abban az esetben téríti a biztosító, ha a vizsgálatok a biztosító előzetes hozzájárulá- sával történtek.
b. Az építés, átépítés, felújítás alatt lévő épüle- tek/építmények lezárt helyisége(i)ben ingó- ságkárként csak és kizárólag az építkezéshez szükséges építőanyagok és épület-felszere- lési tárgyak kára esetén nyújt szolgáltatást a biztosító.
c. Az építési engedélyben meghatározott át- építési, hozzáépítési, felújítási munkálatok- kal nem érintett tartószerkezetek károsodá- sakor csak abban az esetben térít a biztosító, ha a károsodott tartószerkezet(ek)az építési munkálatok megkezdése előtt bizonyítható- an rendeltetésszerű állapotban volt(ak) és/ vagy a szükséges biztonsági intézkedéseket megtették. A bizonyítási kötelezettség a biz- tosítottat terheli (a biztosított köteles a mun- kálatok megkezdése előtt, saját költségére az építmények állapotáról jegyzőkönyvet fel- venni és azt átadni a biztosítónak).
d. A rezgések következtében, illetve a teherhor- dó elemek eltávolítása vagy meggyengítése
miatt bekövetkező károk esetén a biztosító csak azokra a károkra nyújt szolgáltatást, amelyek a károsodott épületszerkezetek tel- jes vagy részleges beomlása következtében lépnek fel,
e. Az V.7.H.c. és V.7.G.d. pontokban meghatá- rozott szolgáltatások esetén olyan épületsé- rülésekre azonban nem nyújt szolgáltatást a biztosító,
e.1. amelyek a károsodott épületszerkezetnek sem az állékonyságát nem károsítják,
e.2. sem pedig annak használóinak a biztonságát nem veszélyeztetik, valamint nem nyújt szol- gáltatást az ezekkel kapcsolatos kármegelő- zési vagy kárcsökkentési költségekre sem.
f. Betöréses lopás kár esetén a biztosító szol- gáltatása a Betöréses lopás biztosításának feltételében (II.5.X. xxxxxx) és annak mellék- leteiben meghatározottak alapján történik. E károk esetén a biztosító szolgáltatásának to- vábbi feltétele, hogy a kockázatviselés helye olyan épületben/építményben legyen, mely:
f.1. állandóan, azaz egy évben legalább 270 na- pig életvitelszerűen lakott, (átépítés, bővítés esetén az épület tulajdonosa az átépítendő, bővítendő épületben, vagy azzal egy szerke- zeti egységet képező épületben életvitelsze- rűen lakik), vagy
f.2. az építési hatóság által lakó- vagy vegyes övezetnek minősített területen van.
g. Betöréses lopás biztosítási esemény esetén a be nem épített építőanyagok és épület- felszerelési tárgyak szolgáltatási határa va- gyontárgyanként 200.000 Ft/db, káresemé- nyenként pedig az építés, átépítés, felújítás teljes vállalási összegének 10%-a.
h. Rabláskár esetén a biztosító szolgáltatása a rablásbiztosítás feltételében (II.5.Q. pontja) meghatározottak alapján történik.
i. A vagyontárgyak káridőpont előtti meglétét, illetve annak értékét a biztosított nevére és a kockázatviselési helyének címére, vagy a generálkivitelező, illetve annak alvállalkozói nevére és telephelyének címére szóló szám- lával kell igazolni.
j. Sorozatkárok esetén a biztosító szolgáltatá- sa (az azonos jellegű építményekben, szer- kezeti elemekben, épületgépészeti elemek- ben bekövetkező biztosítási eseményekre, melyek anyaghiba, vagy hibás munkavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek), a következők alapján történik
j.1. az első két kár esetén a kár 100%-a,
j.2. a harmadik kár esetén a kár 80%-a,
j.3. a negyedik kár esetén a kár 60%-a,
j.4. az ötödik kár esetén a kár 50%-a,
j.5 a hatodik, illetve a további károk nem térülnek.
k. A kiegészítő építés-szerelés vagyonbiztosí- tási fedezete esetén (V.7.G.a. pont) az építés, átépítés, összeszerelés alatt lévő biztosított
vagyontárgyakban bekövetkezett kárra a biztosító szolgáltatása a káridőpontig tény- legesen felmerült építési, átépítési, össze- szerelési költségek mértékéig terjed, a kár- időponti beszerzési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.
7.I. Önrészesedés
a. E kiegészítő biztosítási fedezet levonásos önrészesedése a kárösszeg 10%-a, de mini- mum 50.000 Ft káreseményenként.
b. Sorozatkárok esetén mindegyik kárra vonat- kozik az önrész.
7.J. Közlési változás-bejelentési kötelezettség
Az általános feltételében felsorolt közlési és változás beje- lentési kötelezettségén túlmenően (I.11.A.a.-b.) a szerző- dőre és/vagy biztosítottra – jelen biztosítási fedezet ese- tén – az alábbi kötelezettségek is vonatkoznak
a. A biztosítási szerződés mellékletét képezi a jog- erős építési engedély, annak fénymásolatát csa- tolni kell a biztosítási szerződéshez.
b. A biztosítási szerződés mellékletének tartalmaz- nia kell a generálkivitelező nevét és címét.
c. Az építkezés során bekövetkező jelentős változá- sokról, így többek között
– az építési engedély módosításáról,
– a generálkivitelező, vagy a felelős műszaki vezető személyének változásáról,
– az építési tevékenység ideiglenes felfüggesz- téséről
a szerződő köteles írásban értesíteni a biztosítót.
d. Az épület lakhatóvá válását, lakhatási/haszná- latbavételi/működési engedély megszerzését a biztosítónak írásban be kell jelenteni. Ezzel egy időben a szerződés átdolgozása szükséges.
7.K. Egyéb rendelkezések
a. A tűz, robbanás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes tűzoltó hatóságnál haladéktala- nul bejelentést kell tenni, és erről másolatban a biztosítót tájékoztatni szükséges.
b. A tűzesetről az illetékes önkormányzat jegyző- je, vagy a tűzoltó hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány eredeti és/vagy hiteles másolatát a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.
c. Betöréses lopás biztosítási esemény észlelése- kor az illetékes rendőrhatóságnál haladéktalanul feljelentést kell tenni, és erről másolatban a biz- tosítót tájékoztatni szükséges.
d. A biztosító képviselőinek jogában áll a biztosí- tott létesítményt megtekinteni, és ellenőrizni, a biztosított pedig köteles a kockázat elbírálása szempontjából lényegesnek minősülő összes információt megosztani a biztosító képviselőivel.
VI. Függelék
Betörésvédelmi szintek és összeghatárok
1. MECHANIKAI VÉDELEM ÉS KATEGÓRIÁI
A mechanikai védelem megvalósításához szükséges al- kotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biz- tosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint a Magyar Biztosítók Szövet- sége (MABISZ) ajánlása (elérési útvonal: http:/xxxxxx.xx/ információ/biztonságtechnika/kereső.html) alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve kell azokat telepíteni és alkalmazni.
Mielőtt a biztosított alábbi pontokban meghatározott vé- delmi szintek megvalósításához bármely vagyonvédelmi részegységet kicserélné, győződjön meg arról, hogy:
– a megvásárolni kívánt részegység kompatibilis-e a már meglévőkkel,
– hogy a már meglévő többi vagyonvédelmi elem biztosítja-e az újonnan beépítendő elem megvaló- sításával tervezett védelmet!
A védelmi rendszer alkotóelemeinek vásárlásakor minden esetben kérje el a MABISZ-ajánlásról szóló tanúsítványt, illetve ezen alkotóelemek képesített szakember által tör- tént beépítése után a kivitelezői nyilatkozatot!
1.A. Alapfokú védelem
Alapfokú védelem valósul meg akkor, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szi- lárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kis- méretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott továbbá a legalább 25 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább Ø 20 cm átmérőjű rönkfából készült faház is).
b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek, ki- emelés, feszítés ellen, illetve a többszárnyú ajtók tolózárai reteszhúzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
b.2.c. az ajtókon a zárnyelvek legalább 14 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van-
nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyből az egyik fúrásnak, és mindkettő törés- nek ellenálló kivitelű, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, vagy
b.3.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, melynek záráspontjainak száma legalább kettő (pl. garázsajtók), kiegészítve legalább egy darab törésnek ellenálló kivitelű biztonsági zárral, vagy
b.3.c. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata legalább két ellentétes oldalon, legalább egy- egy ponton (a 2. pontnak megfelelően) biztosítja a zárást.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
1.B. Részleges védelem
Részleges védelem valósul meg akkor, ha a védett he- lyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elé- gítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szi- lárdsága legalább 25 cm-es, hagyományos, kis- méretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel (elfogadott a legalább 30 cm vastag falazóblokk, illetve a legalább 6 cm vastag vasbeton szerke- zet is).
b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. Az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek: ki- emelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerősített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszárnyú ajtók esetén a tolózárak reteszhú- zás ellen védettek, vagy az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, mi- nősített hevederzár-szerkezettel védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontosságuk körkörösen 3 mm-en belül van,
b.2.c. az ajtókon a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re van- nak, az ajtólap vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
b.2.d. a fából készült ajtólap esetén tömör, legalább 30 mm vastag fából készítendő.
b.3. Az ajtók zárását:
b.3.a. ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatá- rozások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, melyek törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelűek, egyikük finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyit- ható, és zárszerkezete felfúrás ellen megerősí- tett, valamint ezek a zárak zárt állapotban van- nak, vagy
b.3.b. gyári kivitelű biztonsági ajtó esetén 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meg- határozott biztonsági zár végzi, mely törésnek és fúrásnak ellenálló kivitelű, finomnyitással (pl. zárfésűvel) nem nyitható, valamint ez a zár zárt állapotban van. Az ajtó zárszerkezete, vasalata mind a négy oldalon legalább egy-egy ponton biztosítja a zárást (a VI.1.B.b.2.x. xxxxxxx meg- felelően), és ezen vasalat lehetetlenné teszi a pánttal szembeni oldalon még egy zár beépíté- sét, az ajtó zárszerkezete felfúrás ellen védett.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel, vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivi- telűek.
b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „A2” biztonsági üveggel, illetve minő- sített betörésvédő fóliával kell készíteni. A tok- nak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keretszerkezet nem alkalmazható.
b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.B.b.1 – VI.1.B.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelménye- ket elégítsék ki:
b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatá- rozások 4.X. pontjában leírt rács, vagy
b.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben
b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti
VI.1.B.b.1 – VI.1.B.b.4. pontokban foglalt előírá- soknak is meg kell felelniük,
b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az alábbi kö- vetelményeknek megfelelő szerkezet:
– minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), melynek motorja, elektromos vezetéke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve,
– vezérlése vagy a védett téren belül helyezke- dik el,
– vagy ha azon kívül van, akkor a Fogalommeg- határozások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi azt, amely törésnek és fúrásnak el- lenálló kivitelű, valamint a zár zárt állapotban van,
– a zárszerkezet burkolata, rögzítése szabo- tázsvédett, ennek illetéktelen megbontása a rendszer blokkolását, esetleges elektronikus védelem esetén riasztást eredményez.
1.C. Teljes körű védelem
Teljes körű védelem valósul meg akkor, ha a védett helyi- ség határolófalazatai, födémszerkezetei és zárt állapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémek, padozatok legalább az alábbi szerkezeteknek megfelelő szilárdsági pa- raméterekkel rendelkezzenek:
a.1. 38 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör tég- lafal, vagy
a.2. 10 cm vastag vasbeton szerkezet, ahol
a.2.a. a beton minősége minimum C14/20-as,
a.2.b. a vasbeton térelhatároló szerkezet vasszerelése minimum 150×150 mm rácskiosztású, Ø 8–10 mm átmérőjű betonvas háló, amely a fal köze- pén helyezkedik el,
a.3. vagy az VI.1.C.a.1., ill. a VI.1.C.a.2. bekezdésben meghatározott szerkezettel egyenértékű, vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosítsanak.
b. A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek:
b.1.x. xxxxxxxx, feszítés (a pánt oldalán 2 db, megerősí- tett kivitelű, kiemelés elleni tüske) ellen védettek,
b.1.b. a többszárnyú nyílászárók esetén a tolózárak re- teszhúzás ellen védettek, vagy ajtók esetén az előzőekben leírtakkal egyenértékű mechanikai védelmet biztosító, minősített hevederzárral vé- dettek,
b.1.c. 40×40 cm-nél nagyobb ablakok esetén csak a védett térből működtethető, nyílószárnyanként 2 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zárral védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok:
b.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db megerősített diópánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
b.2.b. záráspontossága körkörösen 2 mm-en belül van,
b.2.c. a zárnyelvek legalább 18 mm mélyen zárnak, és egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyí- lászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja,
b.2.d. a keményfából készült ajtólap tömör, és vastag- sága minimum 40 mm,
b.2.e. a fémből készült ajtólap zárt szelvényű alumíni- umprofil vagy hegesztett acélprofil váz, melynek burkolata minimum 5 mm-es, a védett oldalon rögzített alumíniumlemez vagy 2 mm-es he- gesztett acéllemez.
b.3. Az ajtók zárását ajtónként minimum 2 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amelyek törésnek és fúrás- nak ellenálló kivitelűek, finomnyitással (pl. zárfé- sűvel) nem nyithatóak, zárszerkezeteik felfúrás ellen megerősítettek, valamint ezek a zárak zárt állapotban vannak, és a zárszerkezet mind a négy oldalon legalább hatpontos zárást biztosít.
b.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve; fa tokszerkezet esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjai (toklemezei) megerősített kivitelűek.
b.5. Az üvegezett nyílászárók üvegezését minősített, legalább „B1” biztonsági üveggel kell készíteni. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogás- nak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével, fa anyagú keret- szerkezet nem alkalmazható.
b.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelménye- ket elégítsék ki:
b.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatá- rozások 4.X. pontjában leírt rács, vagy
b.6.b. minősített nyitható ráccsal, ez esetben
b.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti b)
VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírá- soknak is meg kell felelniük,
b.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez az a mi- nősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőnyrács stb.), mely bezárt állapotban van, és motorja, elektromos vezetéke, mozgatómecha- nikája szabotázsvédetten van elkészítve, és ve- zérlése védett téren belül helyezkedik el.
c. A 3 m-nél magasabb alsó élmagasságú nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenni:
c.1. A nyílászárók megerősített kivitelűek: kiemelés, feszítés ellen (az ajtópánt oldalán 2 db, megerő- sített kivitelű, kiemelés elleni tüske), a többszár- nyú nyílászárók esetén a tolózárak reteszhúzás ellen védettek.
c.2. A nyílószárny és a tok:
c.2.x. xxxxxxxxxxxxxxxxx 3 db megerősített kivitelű dió- pánttal van legalább egymáshoz rögzítve,
c.2.b. záráspontosságuk körkörösen 5 mm-en belül van,
c.2.c. a zárnyelv(ek) legalább 18 mm mélyen zár(nak), egymástól legalább 300 mm-re vannak, a nyí- lászáró vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja.
c.3. Azon nyílászárók zárását nyílászárónként, me- lyek:
c.3.a. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget adó felület- re nyílnak, csak belülről működtethető, legalább 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, a zár (belső oldalról) zár- törés ellen, a zár szerkezete felfúrás ellen védett, illetve legalább két oldalon, legalább hárompon- tos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van,
c.3.b. szabadtéri tartózkodásra lehetőséget nem adó felületre nyílnak, csak belülről működtethető, leg- alább 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pont- jában leírt biztonsági zár végzi, a zárszerkezete fel- fúrás ellen védett, illetve legalább kétpontos zárást biztosít, valamint a zár zárt állapotban van.
c.4. A nyílászárók tokszerkezetei falazókörömmel vagy egyéb, befeszítést megakadályozó módon a falazatokhoz vannak erősítve, fa tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivitelűek.
c.5. Az üvegezett nyílászárók minősített, legalább „A1” biztonsági üveggel vagy minősített betörésvédő fóliával védettek. A toknak és a keretszerkezetnek (üvegbefogásnak) egyenértékűnek kell lennie az alkalmazott üveg ellenálló képességével.
c.6. Azok a nyílászárók, melyek a fenti VI.1.C.c.1 – VI.1.C.c.5. pontban leírt paramétereknek nem felelnek meg, legalább az alábbi követelménye- ket elégítsék ki:
c.6.a. minősített ráccsal vagy azzal egyenértékű más, minősített mechanikai szerkezettel védettek, minősített rácsnak minősül a Fogalommeghatá- rozások 4.H. pontjában meghatározott rács, vagy
c.6.b. minősített nyitható ráccsal védettek, ez esetben
c.6.b.a. a toknak, illetve a nyílószárny(ak)nak a fenti
VI.1.C.b.1 – VI.1.C.b.4. pontokban foglalt előírá- soknak is meg kell felelniük,
c.6.b.b. zárás szempontjából kivételt képez a minősített zárszerkezet nélküli, elektromos úton mozgatott rácsszerkezet (pl. detektív-, függöny-, redőny- rács stb.), melynek motorja, elektromos veze- téke, mozgatómechanikája szabotázsvédetten van elkészítve és vezérlése védett téren belül helyezkedik el.
1.D. I. Védelem
„I. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a) A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szi- lárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kis- méretű, tömör téglafal szilárdságának megfelel.
b) A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
b.1. A többszárnyú ajtószerkezetek esetén a tolózá- rak reteszhúzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok záráspontossága körkö- rösen 8 mm-en belül van.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. 1 db, az alábbi jellemzőknek megfelelő zár végzi, amely zárt állapotban van: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, ameny- nyiben a variációs lehetőségek száma megha- ladja az ezret, egyedi minősített lamellás zár, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biztonsági fokozatú, megfelel továbbá
b.3.b. önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (pl. garázsajtók),
b.3.c. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ leg- alább részleges mechanikai védelem alkotóele- meként ajánlja.
b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadá- lyozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
1.E. II. Védelem
„II. védelem” akkor valósul meg, ha a védett helyiség határolófalazatai, födémszerkezetei, padozatai és zárt ál- lapotú nyílászárói az alábbi követelményeket elégítik ki:
a. A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szi- lárdsága legalább 6,5 cm-es, hagyományos, kisméretű, tömör téglafal szilárdságának megfe- lel (elfogadott továbbá a legalább Ø 20 cm át- mérőjű rönkfából készült faház is).
b. A 2 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílás- záróknak az alábbi mechanikai védelemnek kell eleget tenniük:
A többszárnyú ajtószerkezetek tolózárai retesz- húzás ellen védettek.
b.2. Az ajtólap és az ajtótok
b.2.1. nyílószárnyanként bármilyen forgópánttal van egymáshoz rögzítve,
b.2.2. záráspontosságuk körkörösen 6 mm-en belül van.
b.3. Az ajtók zárását
b.3.a. 1 db, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában leírt biztonsági zár végzi, amely zárt állapotban van, elfogadott továbbá
b.3.a. az önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet, (pl. garázsajtók),
b.3.a. biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt), melynek minden részegységét a MABISZ tel- jes körű mechanikai védelem alkotóelemeként ajánlja.
b.4. Az ajtók tokszerkezetei befeszítést megakadá- lyozó módon a falazatokhoz vannak erősítve.
2. ÉRTÉKTÁROLÓ
2.A. Az értéktároló fajtájának kiválasztása
A megfelelő értéktároló vagy értékmegőrző (továbbiakban értékmegőrző) kiválasztásakor figyelembe kell venni a tá- rolandó vagyontárgy(ak) értékét, méretét, illetve éghető- ségének veszélyét, valamint az értéktárolónak épületbe/ építménybe történő beépíthetőségét, elhelyezhetőségét.
2.B. Dokumentációk
Az értéktároló, vagy kiegészítő tartozékainak vásárlása- kor kérjük el ezen tárgyak MABISZ-ajánlását, illetve ezek az épületbe/építménybe történő – a termék, illetve a MABISZ előírásainak megfelelő – beépítéséről, valamint esetleges elektronikai védőrendszerbe történő szabály- szerű bekapcsolásáról minden esetben kérjük el a kivite- lezői nyilatkozatot.
2.C. Értéktároló rögzítése
a. Az elmozdítás ellen nem rögzített páncélszek- rény minimális elfogadott tömege: 200 kg. 200 kilogrammnál kisebb tömegű páncélszekrény rögzítésének a MABISZ ajánlásában foglaltak- nak megfelelően kell történnie. Amennyiben az értéktároló MABISZ-ajánlással nem rendelkezik, akkor legalább 2-2 db Ø 12 mm átmérőjű 100 mm hosszan csavarral befogott és fémdűbellel a tömör tégla-, illetve beton teherhordó főfalhoz, és beton padozathoz kell rögzíteni.
b. A rögzítési pontoknak az értéktároló belső, le- zárt, védett részében kell lenniük. Fali trezorokat a MABISZ-ajánlásban foglaltaknak megfelelően, de legalább az értéktároló nyitható felületén kí- vül, mind az 5 oldalán 10-10 cm vastag beton- ágyazatba, az épület belső teherhordó főfalába kell beépíteni.
2.D. Értéktároló elhelyezése
Értékmegőrző csak a kötvényben megjelölt kockázatvi- selési helyen, a biztosítási feltételek szerint állandóan la- kottnak minősülő ingatlanban kerülhet elhelyezésre.
3. ELEKTRONIKAI VÉDELEM
3.A. Az elektronikai védelem tervezése, elkészítése
a. Az elektronikai védelem megvalósításához szükséges alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a biztosított vagyontárgyak védelemében betöltendő szerepe, illetve alkal- massága szerint a Magyar Biztosítók Szövetsé- ge (MABISZ) ajánlása alapján kell kiválasztani, illetve az ajánlásban foglaltakat figyelembe véve
kell a védelmi rendszert megtervezni, valamint telepíteni és alkalmazni.
b. Az elkészült védelmi rendszer átvételekor min- den esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!
3.B. Az elektronikai jelzőrendszerekkel szemben támasztott általános követelmények
a. A hálózat védelme legalább minden 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, illetve földszinti helyiséget határoló nyílászáróra terjedjen ki.
b. A helyi elektronikai védelem akkor számít meg- valósítottnak, amennyiben az esemény (betöré- ses lopás) időpontjában a rendszer bekapcsolt állapotban van, és minden alkotóeleme üzemké- pes.
c.1. Az átjelzős riasztó védelme akkor tekinthető megvalósítottnak:
c.1.a. ha az esemény időpontjában a rendszer bekap- csolt állapotban van,
c.1.b. minden alkotóeleme üzemképes, és
c.1.c. állandó készenléti ügyeletre jelzett át.
3.C. Az objektum védelmi egységeinek meghatározása
a. Felületvédelem
a.1. Nyílászárók védelme
A nyílászárók védelmét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülő eszközöket a nem védett oldalról még a nyílászáró üvegezésének betöré- se esetén se lehessen megbontani, és 1–2 cm- es mozgást is érzékeljenek.
a.2. Üvegfelületek védelme
Az érzékelőknek már az üveg repedésére is jelzést kell adniuk. Az érzékelő kiválasztása a védeni kívánt üvegfelület típusának figyelembe- vételével történjen. Az érzékelőnek a teljes üveg- felületet védeni kell.
a.3. Falazatok védelme
A védelem kialakításához úgy kell kiválasztani az érzékelőeszközt, hogy érzékenységi karakte- risztikája alapján az egész, védeni kívánt felületet lefedje. Ellenkező esetben több érzékelő elhelye- zése szükséges.
b. Térvédelem
Egy adott helyiség védelmét úgy kell kialakíta- ni, hogy a felszerelésre kerülő érzékelőeszközök bármilyen illetéktelen behatolást jelezzenek a központ felé.
4. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
4.A. „Minősített” elemei a védelemnek (MABISZ-ajánlás)
a. A mechanikai, illetve elektronikai védelem meg- valósításához felhasználható alkotóelemeket (részegységeket és segédanyagokat) a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) ajánlja a meg- valósítandó védelemben betöltendő szerepe, illetve alkalmassága szerint.
b. A kívánt védelmi szint megvalósítása érdekében csak MABISZ-ajánlással rendelkező „alkotóele- meket” fogad el biztosítótársaságunk. Vásárláskor az áru tanúsítványát kérjék el, és őrizzék meg!
c. A biztosított objektum megfelelő védelmének ki- alakításához minden esetben szakember segít- ségét vegye igénybe. A védelmi rendszer elké- szülte után minden esetben kérje el a kivitelezői nyilatkozatot!
4.B. Nyílászárók
Nyílászárók a tér elhatárolására szolgáló, közlekedésre, szellőzésre, természetes megvilágításra szolgáló, zárha- tó vagy állandóan zárt állapotban lévő épületszerkezetek (pl. ajtók, ablakok, illetve szellőzőnyílások, -járatok lezáró szerkezetei).
4.C. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősül:
a. Az a minimum 5 csapos hengerzár, az a mini- mum 6 rotoros mágneszár, az a kéttollú kulcsos zár, illetve az a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, melynek típusához rendelhető kulcsok, illet- ve nyitókódok variációs lehetőségeinek száma legalább 10 000.
b. Az egyedi minősítésű lamellás zár, illetve minden olyan zár, amely a felsoroltakkal azonos bizton- sági fokozatú.
c. Biztonsági zárnak minősül továbbá a „Vagyon- védelmi előírások áttekintő táblázata lakossági vagyonbiztosítások” táblázatban meghatározott védelmi szintjei esetén az a biztonsági lakatszer- kezet (lakat és lakatpánt), melyet a MABISZ a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánl.
4.D. Megerősített zárszerkezet és zárpajzs
a. A zárszerkezetet a külső (támadási) oldalról fel- fúrás ellen keményfém lappal (lapokkal) (60 HRC keménységű vagy ezzel egyenértékű anyag), kí- vülről nem szerelhető módon, az ajtólap külső síkján belül védeni kell.
b. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető fém zárpajzs (zárcímer) védelmet nyújt azon cilinderzárak (henger- és mágneszá-
rak) törése ellen, amelyek a zárpajzs külső síkjá- ból legfeljebb 1 mm-re állnak ki.
c. A külső (támadási) oldalon lévő, de onnan nem szerelhető keményfém zárpajzs (zárcímer) vé- delmet nyújt a cilinderzárak (henger- és mág- neszárak) felfúrása vagy magkihúzása ellen.
4.E. Megerősített zárnyelvfogadó lemez
A zárnyelvfogadó acéllemez, mely legalább 1,5 mm vas- tag, nemcsak a tokhoz, hanem legalább 2 db, egymástól minimum 200 mm-re lévő fémdűbellel, a beton vagy tégla tartószerkezetbe legalább 50 mm mélyen kerül rögzítésre.
4.F. Egy oldalon, több ponton záródó nyílászárók
A zárnyelveknek egymástól legalább 300 mm-re és mini- mum 18 mm mélyen kell a fogadószerkezetben reteszel- niük attól függetlenül, hogy egy vagy annál több bizton- sági zár által működtetett mechanika hozza létre a zárást.
4.G. Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti hézag az ajtó mind a négy oldalán, zárt állapotában, a támadási oldalon mérendő.
4.H. Minősített rács
Minősített rácsnak minősül az a támadási oldalról nem szerelhető rács, amely:
a. legfeljebb 100×300 mm-es rácskiosztású,
b. legalább Ø 12 mm átmérőjű tömör, gömb-, kör- acélból készült,
c. az épület, építmény teherhordó épületszerke- zetéhez legalább 15 cm-es beépítési, rögzítési mélységgel (hagyományos, kisméretű tégla-, il- letve betonfal esetén legalább 10 cm) rögzített,
d. a rögzítőelem az épületszerkezet külső síkjához képest (ha a falvastagsága azt engedi) körülbelül 45°-ban ferdén, a falkáva élétől pedig legalább 50 mm-re helyezkedik el,
e. rögzítési pontjai anyagában és keresztmetsze- tében a ráccsal megegyező anyagúak, minimá- lis darabszámuk függőleges oldalanként kettő, vízszintes oldalanként egy, illetve méterenként plusz egy-egy mindkét irányban, vagy
f. a fentiekkel egyenértékű, más mechanikai meg- oldás.
4.I. Tolózár, retesz
a. Csak párban (alul-felül) szerelve elfogadott,
b. a nyílószárny élébe (bütüjébe) bevésésre kerül, vagy az
c. ajtólap belső oldalára, külső oldalról nem sze- relhető módon legalább 4 db Ø 5 mm átmérőjű átmenő kapupántcsavarral rögzített,
d. a retesz nyírómetszete legalább Ø 8 mm-es átmérőjű tömör, gömb-, köracél vagy annak megfelelő mechanikai védelmet biztosító tömör négyzetes szelvény (laposvas kizárva),
e. a fogadóvasalat és a retesz vasalatának legna- gyobb távolsága 20 mm,
f. reteszhúzás ellen védett,
g. a retesz legalább 20 mm-re érjen bele a fogadóvasalatba, mely ha a tokra nem bevésés- sel kerül felszerelésre, akkor külső oldalról nem szerelhető módon, legalább 2 db Ø 5 mm átmé- rőjű átmenő kapupántcsavarral legyen rögzítve.
4.J. Reteszhúzás elleni védelem
Többszárnyú ajtók esetében azon ajtólapokat, melyek- ben nincsen zárszerkezet, reteszekkel rögzítjük, melyek az ajtó bezárt állapotában kívülről semmilyen módon nem nyithatók (pl. a csapónyelves vagy tolóreteszes szerkeze- tek mozgó elemeit), bezárt állapotban csavarral rögzítjük.
4.K. Kiemelés elleni védelem
a. Az ajtó bezárt állapotában az ajtólap az ajtótok- tól – az ajtópántokról történő – leemeléssel elvá- laszthatatlan (kiemelés elleni tüskék, alsó vagy a közbenső diópánt szembefordítása),
b. megerősített kivitel: a tokoldali rögzítése a 4.X. xxxxxxx leírtakkal megegyező.
4.L. Feszítés
Az ajtólap nem megfelelő záráspontossága, illetve annak hajlékonysága miatt bármilyen, feszítésre alkalmas cél- szerszámmal, vagy alkalmi eszközzel az ajtó felfeszíthe- tővé válik.
4.M. Falazóköröm
A nyílászárók tokjának és a rácsoknak az épület szerke- zeteihez történő rögzítésére szolgáló acélkarmok kereszt- metszeti adatait és egyéb előírásait a 4.X. xxxxxxx leírtak tartalmazzák.
Szolgáltatási összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor (a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelmi szint függvényében)
Védelmi szintek | Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft) | Állandóan lakott2 objektumban | Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft) | ||||||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft) | Melléképület I. (magánvagyon) (e Ft) | Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft) | |||||
Kiemelt értékű háztartási ingóságok (magántulajdonú ingóságok esetén) | Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészlet | ||||||||
magánvagyon | vállalkozói vagyon | ||||||||
értéktároló nélkül ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzár- va tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak! | ||||||
Alapfokú | elektronikai védelem nélkül | 6 000 | 1 000 | 250 25 | 1 000 75 | 1 000 –––– | 250 | 750 | 800 |
elektronikai védelemmel | 10 000 | 2 000 | 300 50 | 1 500 75 | 1 500 –––– | 400 | 1 000 | 1 000 | |
átjelzős elektronikai védelemmel | 15 000 | 4 000 | 400 75 | 2 000 100 | 2 000 –––– | 500 | 1 200 | 2 000 | |
Részleges | elektronikai védelem nélkül | 10 000 | 3 000 | 350 50 | 1 500 75 | 1 000 –––– | 400 | 1 000 | 1 000 |
elektronikai védelemmel | 15 000 | 6 000 | 500 50 | 2 000 100 | 2 000 –––– | 500 | 1 000 | 1 500 | |
átjelzős elektronikai védelemmel | 20 000 | 10 000 | 600 75 | 2 500 100 | 3 000 –––– | 500 | 2 000 | 3 000 | |
Teljes körű | elektronikai védelem nélkül | 20 000 | 7 500 | 500 75 | 2 000 100 | 2 000 –––– | 600 | 1 500 | 2 000 |
elektronikai védelemmel | 25 000 | 10 000 | 600 75 | 2 000 100 | 2 000 –––– | 700 | 1 500 | 2 500 | |
átjelzős elektronikai védelemmel | 30 000 | 12 000 | 700 75 | 2 500 100 | 3 000 –––– | 1 000 | 3 000 | 4 000 | |
72
– A vagyonvédelmi előírások megvalósítása és fenntartása a szerződő/biztosított feladata és kötelezettsége a részére átadott Vagyonvédelmi előírások, kártérítési limitek (SVAL 2010) alapján.
– A szerződés megkötése (az ajánlatnak a biztosításközvetítő részéről való aláírása, illetve annak átvétele) nem jelenti a biztosító részéről a már meglévő védelmi szint minősítését.
Azon esetekben, ha az előző táblázatban foglalt vagyonvédelmi szint a kár időpontjában és helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő kártérítés jár
Védelmi szintek | Magán- és vállalkozói tulajdonú vagyontárgyak együttes kártérítési határa (e Ft) | Állandóan lakott2 ingatlanban | Nem állandóan lakott2 objektum (e Ft) | ||||||
Mechanikai védelem | Elektronikai védelem | Egyes külön vagyontárgycsoportok kártérítési határai (e Ft) | Melléképület I. et (magánvagyon) (e Ft) | Melléképület II. (vállalkozói vagyon) (e Ft) | |||||
Kiemelt értékű háztartási ingóságok | Elzárva tartandó ingóságok, készpénz és értékkészl | ||||||||
magánvagyon | vállalkozói vagyon | ||||||||
értéktároló nélkül ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | értéktárolóban3 ebből készpénz | Készpénz, értékkészlet, kiemelt értékű, valamint elzá- va tartandó háztartási ingóságok nem biztosíthatóak! | ||||||
I. védelem1 | elektronikai védelem nélkül | 750 | 50 | –––– | 4 –––– | –––– –––– | 50 | 250 | –––– |
elektronikai védelemmel | 1 000 | 50 | –––– | 4 –––– | –––– –––– | 50 | 500 | –––– | |
átjelzős elektronikai védelemmel | 1 250 | 75 | –––– | 4 –––– | 50 –––– | 75 | 1 000 | –––– | |
II. védelem1 | elektronikai védelem nélkül | 3 000 | 500 | 150 25 | 1 000 50 | 200 –––– | 000 | 000 | 000 |
elektronikai védelemmel | 5 500 | 1 000 | 200 25 | 1 200 50 | 250 –––– | 150 | 1 000 | 300 | |
átjelzős elektronikai védelemmel | 10 000 | 2 000 | 400 50 | 1 500 75 | 500 –––– | 300 | 2 000 | 500 | |
r
73
1 A szerződő/biztosított tudomásul veszi, hogy amennyiben az I. védelem, valamint Budapest, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Érd, Gyál, Leányfalu, Nagy- kovácsi, Pilisvörösvár, Pomáz, Solymár, Szentendre, Üllő, Vecsés települések esetén a
II. védelem szerinti biztonsági előírások nem teljesülnek a betörés helyén és időpontjában, a biztosító mentesül a kártérítési kötelezettsége alól.
2 Állandóan lakottnak minősül az az ingatlan, amely egy évben legalább 270 napig életvitelszerűen lakott, vagy tevékenységet folytatnak benne.
3 MABISZ-ajánlás esetén a biztosított vagyontárgyak összértéke nem haladhatja meg az adott értéktárolók MABISZ-ajánlásban meghatározott maximális biztosítási összegét.
MABISZ-ajánlás hiányában feltételeink szerint telepített értéktároló esetén a maximális kártérítés értéktárolónként – ha a biztosítási szerződésben egyéb megállapodás nem történt – 500.000 Ft.
4 Az értéktároló megléte nem befolyásolja a kártérítési határokat. A kiemelt és az elzárva tartandó értékekre együttesen értendő a kártérítési limit.
VAGYONVÉDELMI ELŐÍRÁSOK ÁTTEKINTŐ TÁBLÁZATA
Alapfokú védelem (VI.1.A.) | Részleges védelem (VI.1.B.) | ||
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 25 cm | 25 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet | 25 cm vastag falazóblokk, 20 cm átmérőjű rönkfaház | 30 cm vastag falazóblokk | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | 3 m alatt | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | 2 db szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db | 3 db |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 5 mm | 3 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | 14 mm | 18 mm | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | 300 mm | 300 mm | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nem | nem | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | nincs rá előírás | 30 mm | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | megfelelő | nem megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | teljes körű mechani- kai védelem elemeként minősített | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.X. xxxxxx) szükséges? | 2 db szükséges | 2 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | 2 db | 2 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | 1 db | 2 db | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban megha- tározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | kiválthatja | kiválthatja | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | 1 db | 1 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | 1 db | 1 db | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | 1 db | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 2 ponton /biztonsági ajtó esetén legalább két ellentétes oldalon, legalább 1-1 ponton | 2 ponton /biztonsági ajtó esetén mind a négy oldalon, legalább 1-1 ponton | |
Tok- szerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | szükséges | szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem előírt | szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nem előírt | A2 | |
Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta? | nem előírt | szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | nem alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | minősített rács szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
Teljes körű védelem (VI.1.C.) | |||
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú, kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 38 cm | |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet | 10 cm vastag vasbeton | ||
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 3 m alatt | 3 m felett | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | 2 db szükséges | 2 db szükséges | |
Szükséges-e a többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Nyílószárnyanként hány dió- vagy forgópánt szükséges legalább? | 3 db megerősített | 3 db megerősített |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 2 mm | 5 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | 18 mm | 18 mm | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | 300 mm | 300 mm | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nem | nem | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült, tömör ajtólap? | 40 mm | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | 5 mm | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | 2 mm | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zár- szerkezetek védelme és zárás- pontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | nem megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | nem megfelelő | nem megfelelő | |
Az ajtók zárására legalább hány darab biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.X. xxxxxx) szükséges? | 2 db szükséges | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | 2 db | 1 db | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | 2 db | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | 2 db | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | szükséges | szükséges | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban megha- tározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | csak biztonsági ajtó lehetséges | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | |||
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | |||
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | |||
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | mind a négy oldalon, legalább 6 ponton | erkélyeken, teraszokon két oldalon legalább 3 ponton / egyéb esetben legalább 2 ponton | |
Tok- szerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | szükséges | szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | szükséges | szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | szükséges | szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | B1 | A1 | |
Szükséges-e biztonsági fólia, belülről zárható redőny vagy spaletta? | nem megengedett | szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | nem alkalmazható | megerősítve | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | minősített rács szükséges | minősített rács szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
Azon esetekben, ha az előző táblázatokban foglalt vagyonvédelmi szintek a kár időpontjában és a behatolás helyén nem valósul meg, akkor a ténylegesen megvalósult vagyonvédelmi szintnek és az alábbi táblázatban foglalt vagyonvédelmi elő- írásoknak megfelelő kártérítés jár.
Épületszerkezetek mechanikai védelme | I. védelem (VI.1.D.) | II. védelem (VI.1.E.) | |
Falazatok, padozatok, födémek szilárdsága | A falazatok, padozatok, födémszerkezetek szilárdsági egyenértéke milyen vastagságú kisméretű, tömör téglafalazat szilárdságának feleljen meg legalább? | 6,5 cm | 6,5 cm |
Az előző pontban meghatározott szerkezettel egyenértékű vagy azt meghaladó mechanikai védelmet biztosító épületszerkezet | kétrétegű, 6 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú | kétrétegű, 10 cm vastag szendvicsszerkezet, amely legalább 20 mm vastag fa alapanyagú | |
A védendő nyílászárók alsó élmagassága | 2 m alatt | 2 m alatt | |
Kiemelés, feszítés és reteszhúzás elleni védelem | Szükséges-e az ajtószerkezetet kiemelés, feszítés ellen védeni? | nem szükséges | nem szükséges |
Szükséges-e az ajtópánt oldalán megerősített, kiemelés elleni tüske? | nem szükséges | nem szükséges | |
Szükséges-e többszárnyú ajtókon a tolózárakat reteszhúzás ellen védeni? | szükséges | szükséges | |
Ajtólap és ajtótok jellemzői | Az ajtólap rögzítése az ajtótokhoz milyen módon lehetséges? | tetszőleges | bármilyen forgópánt |
Mekkora lehet az ajtó és a tok között a legnagyobb záráspontatlanság? | 8 mm | 6 mm | |
Milyen mélyen biztosítsanak legalább zárást a zárnyelvek? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen távolságra legyenek egymástól legalább a zárnyelvek? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Az ajtólap vetemedése befolyásolhatja-e a zárás pontosságát? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fából készült tömör ajtólap? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó alumínium burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Milyen vastag legyen legalább a fémből készült ajtó acél burkolólemeze? | nincs rá előírás | nincs rá előírás | |
Zárak minősége, zárszerkezetek védelme és záráspontok száma | Az ajtók zárására megfelelő-e az alábbi zárak valamelyike: henger-, mágneszár, szám- és/vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma az ezret meghaladja? | megfelelő | nem megfelelő |
Az ajtók zárására megfelelő-e az egyedi minősített lamellás zár? | megfelelő | nem megfelelő | |
Önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet alkalmazható? (pl. garázsajtók) | megfelelő | megfelelő | |
Lakatszerkezet (lakat és lakatpánt) megfelelő-e az ajtók zárására? Abban az esetben, ha igen, milyen MABISZ-ajánlással kell rendelkeznie? | részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott | teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott | |
Az ajtók zárására legalább hány darab, biztonsági zár (Fogalommeghatározások 4.C.) pontja) szükséges? | nem szükséges ez a biztonsági zár | 1 db szükséges | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű legalább | nem előírt | nem előírt | |
Szükséges-e a zárszerkezet felfúrás elleni védelme? | nem előírt | nem előírt | |
Kiválthatja-e gyári kivitelű biztonsági ajtó az előző pontban meghatározottakat, ha csak egy, a Fogalommeghatározások 4.C. pontjában meghatározott biztonsági zár van rajta? | nem előírt | nem előírt | |
Ebből törésnek ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Ebből fúrásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Ebből finomnyitásnak ellenálló kivitelű | nem előírt | nem előírt | |
Hány ponton biztosítson zárást az ajtó vasalata? | 1 ponton | 1 ponton | |
Tokszerkezetek jellemzői | Szükséges-e a nyílászárók tokszerkezeteinek megerősítése? | nem szükséges | nem szükséges |
Szükséges-e fa tokszerkezetek esetén a zárlemezek és a feszítés elleni tüskék ellendarabjainak megerősítése? | nem szükséges | nem szükséges | |
Az üvegezett nyílászárók védelmének lehetőségei | Szükséges-e az üvegezett nyílászárók védelme? | nem szükséges | nem szükséges |
Milyen típusú minősített üveg szükséges? | nem szükséges | nincs rá előírás | |
Szükséges-e biztonsági fólia? | nem szükséges | nem szükséges | |
Alkalmazható-e fa alapanyagú keretszerkezet? | alkalmazható | alkalmazható | |
Nyílászárók (valamint nyitott szellőző- és egyéb csatornák) és falazatok védelmének további lehetősége, ha a fenti előírásoknak műszakilag nem lehet eleget tenni | nem szükséges | nem szükséges | |
Kérjük, hogy a kiválasztott vagyonvédelmi osztály részletes leírását a csatolt mellékletben is tekintse át!
VII. ZÁRADÉKOK ÉS FÜGGELÉKEK
A biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató kiegészítése
77
beomlása
készletek
SIGNAL Biztosító Zrt. OTTHON lakossági biztosítási szerződéseire bejelentett káresemények esetén az alábbi okiratokat kérheti a biztosítási ajánlaton igényelt és megnevezett biztosítási események bekövetkeztekor.
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légi jármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő- és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | tető- és panelhézag-beázások | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | okmányok pótlása | akvárium törése | hűtőkészülékekben tárolt | garanciaidő meghosszabbítása | munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | építésszerelés biztosítás | felelősségbiztosítás | balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
kárleírás, kárbejelentő | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
károsodott vagyontárgyak megnevezése, kárösszeg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
kárfelvételi jegyzőkönyv, szemle, baleseti jegyzőkönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
kötvény/szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
szerződő/biztosított általi meghatalmazás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
bankszámlaszám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
ÁFA-nyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
tulajdoni lap | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
bányatérkép | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||
építési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
talajvizsgálat | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
alaprajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||
ingatlanépítési tervdokumentáció | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
kivitelező neve | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
használatbavételi/működési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||
statikusi szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
építési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
alapító okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
ingatlan-értékbecslés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||
ingatlan-nyílvántartási térképmásolat | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
tulajdoni hányad igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
öröklési bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
jogerős hagyatékátadó végzés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
beszerzési számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
használati utasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
műbizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légi jármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő- és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | tető- és panelhézag-beázások | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | okmányok pótlása | akvárium törése | hűtőkészülékekben tárolt | garanciaidő meghosszabbítása | munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | építésszerelés biztosítás | felelősségbiztosítás | balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
műszaki leírás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
műszaki rajz | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||
jótállás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
árajánlat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
helyreállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
szakvélemény | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||
gazdaságossági számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
számlarészletező | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
adásvételi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||
közüzemi számlák | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
kéményseprőszámlák | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
érintésvédelmi szabv.felülvizsg.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||
hatósági lakhatatlansági igazolás, illetve visszavonása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||
önkormányzati, iiletve egyéb hatósági bizonyítvány, határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||
tűzhatósági bizonyítvány | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
feljelentés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
nyomozást felfüggesztő / megszűntető határozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
riasztási napló | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||
biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról való tájékoztatás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
fénykép | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
elektronikus adathordozó | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
tranziens védelem dokumentációja | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
tanúnyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |
lízingszerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||
használatba adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
kölcsönadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
bérbeadási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
felelős őrzésbe adási megállapodás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
őrnapló, őrutasítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||
karbantartási szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
munkaszerződés; hallgatói, tanulói jogviszonyt, valamint kollégiumi tagságot igazoló dokumentumok | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
bizományosi szerződés | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
MABISZ ajánlás | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||
szállítólevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X |
78
beomlása
készletek
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légi jármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő- és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | tető- és panelhézag-beázások | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | okmányok pótlása | akvárium törése | hűtőkészülékekben tárolt | garanciaidő meghosszabbítása | munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | építésszerelés biztosítás | felelősségbiztosítás | balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
hajólevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
szállítási számla | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
megsemmisítési, hulladéklerak.jkv. | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
könyvelési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
utazási ktsg. igazolás | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
vámárunyilatkozat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
leltár | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
önköltségkimutatás, számítás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
adókártya, adószám | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
mérleg | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||
pénzkezelési szabályzat | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
eredménykimutatás | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
használatbavételi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||
forgalmi engedély, gépjármű kulcsai | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||
védelmi berendezések kódjai, egyéb adathordozói | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||
jármű törzskönyv | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||
jogosítvány, munkagépkezelői engedély/igazolvány | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
lovasfogat-hajtói engedély | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
illetékbefizetési bizonylat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||
házassági anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||
lakcímkártya | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
nyilatkozat hozzátartozóról | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
gyámhatósági okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
születési anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
aktuális és részletes jelentés a biztosított állapotáról | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleseti rokkantsági nyugdíjra, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosító határozat | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
az előző sorban foglaltakra jogosító iratok, leletek, zárójelentések, ambuláns lapok | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
baleset következményeinek felszámolására irányuló, gyógyítással kapcsolatos számlák | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
balesettel összefüggő kórházi kezelés zárójelentése, valamint (ambuláns) műtéti leírás | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
külföldön bekövetkezett kárnál a külföldi hatóság okiratának hiteles magyar fordítása | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
orvosi ambuláns lap, orvosi vizsgálati iratok, betegkarton-kivonat (háziorvostól) | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
hiánytalanul kitöltött szolgáltatásigénylő lap | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
kórházi zárójelentés, teljes kórdokumentáció | X | X | X |
79
beomlása
készletek
Biztosítható veszélynemek Dokumentumok | tűz | elektromos tűz | villámcsapás | villámcsapás másodlagos hatása | robbanás, összeroppanás | légi jármű lezuhanása | vihar | jégverés | árvíz | hónyomás (statikus és dinamikus) | földcsuszamlás | kő- és földomlás | idegen tárgyak rádőlése | ismeretlen építmény, üreg | idegen jármű ütközése | csőtörés és vezetékes vízkárok | tűzoltó berendezés kilyukadása | felhőszakadás | földrengés | nyitva hagyott nyílászáró (beázás) | tető- és panelhézag-beázások | üvegtörés | betöréses lopás, rablás | rongálás | kültéri vagyontárgyak lopása | vandalizmus | zárcsere | okmányok pótlása | akvárium törése | hűtőkészülékekben tárolt | garanciaidő meghosszabbítása | munkanélküliség esetére díjment. | „ÚTITÁRS-biztosítás | építésszerelés biztosítás | felelősségbiztosítás | balesetbiztosítás | „Kegyelet” temetési biztosítás |
boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet, halottvizsgálati bizonyítvány | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
rokkantsági, maradandó egészségkárosodási határozat (ORSZI) | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
röntgenfelvétel | X | X | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||
táppénzes igazolás | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
halotti anyakönyvi kivonat | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||
keresetveszteség-igazolás | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
felelősségvállaló nyilatkozat | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
biztosított és károsult közötti szerződés | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
fegyvertartási engedély | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
hatósági állatorvosi igazolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
állatorvosi kényszervágási javaslat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
mérlegelési jegy | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
értékesülési elszámolás | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
hullaátvételi jegy (ÁTEV) | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
állatoltási igazolvány | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
lótenyésztési napló | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
törzskönyv/marhalevél | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||||||||||||||||
a biztosítási eseménnyel kapcsolatos mentés, kármegelőzés, -enyhítés ktsg. igazolása | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||
hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
rokkantságinyugdíj-igazolás | X | X | |||||||||||||||||||||||||||||||||||
befizetési, átutalási bizonylat, utolsó díjfizetést igazoló nyugta | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
hitelezőtől kifizetési engedély | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | |||||||||
engedményezési nyilatkozat, kedvezményezettségi jogosultságot igazoló okirat | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | X | ||
munkaügyi központ nyilvántartásba vételének igazoló okirata; | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
munkáltatói igazolás, | X | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
nemzetközi kék-sárga” baleseti bejelentőlap | X | X | X | X | X | X | X | X |
80
beomlása
készletek
SIGNAL IDUNA – SIGNAL Biztosító Zrt.
• Xxxxxxxxxxx a több mint 100 éves múltra visszatekintő SIGNAL IDUNA, az egyik legnagyobb német biztosítási konszern
• A konszern díjbevétele meghaladja az évi 6 milliárd eurót
• A SIGNAL Biztosítót 1993-ban alapították
• Több mint 300 000 ügyfél Magyarországon
SIGNAL IDUNA Park, Dortmund
• Minőségi ügyfélkiszolgálás
SIG 2852
SIGNAL Biztosító Zrt.
000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. • xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx