GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA GENERTEL ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (GÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 5 (GCKF5)

Genertel casco biztosítási ügyféltájékoztató

és feltételek

GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

3. oldal

GENERTEL ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (GÁVF)

6. oldal

GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 5 (GCKF5)

17. oldal

GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 2 (GCAKF2)

38. oldal

GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS TÁJÉKOZTATÓJA

44. oldal

A társaság az ISVAP által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

TARTALOMJEGYZÉK

A Genertel Biztosító Zrt. Ügyféltájékoztatója (2012.10.25.) 3

Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) (2012.10.25.) 6

I. Szerződő/biztosított 6

II. A biztosítási szerződés létrejötte 6

III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 6

IV. A biztosítási szerződés tartama 7

V. Biztosítási összeg/biztosítási érték. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 7

VI. A biztosítási díj megfizetése 8

VII. A szerződő/biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége 8

VIII. A biztosítási esemény 9

IX. Kárbejelentés, kárrendezés 9

X. Mentesülés 10

XI. A biztosítási szerződés megszűnése 11

XII. Törvényi engedményi jog 12

XIII. Elévülés 12

XIV. Egyéb rendelkezések 12

XV. Adatkezelés és adatvédelem 12

Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) 17

1. Fejezet: A biztosítás köre 17

2. Fejezet: Biztosítási szolgáltatás 18

3. Fejezet: Területi hatály 22

4. Fejezet: A biztosítási szerződés létrejötte, hatálya, megszűnése 22

5. Fejezet: Xxxxx feltételek külföldi utazás esetére 23

6. Fejezet: Önrészesedés 24

7. Fejezet: A biztosító szolgáltatásának esedékessége 24

8. Fejezet: Kockázatkizárás 27

8/A. Fejezet: A kockázatviselés szünetelése 28

9. Fejezet: A szerződő/biztosított kötelezettségei 28

10. Fejezet: Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 30

11. Fejezet: A biztosító mentesülése 30

12. Fejezet: Kármentességi díjmódosítás (bonus-malus) 32

13. Fejezet: Kiegészítő szolgáltatások 34

14. Fejezet: A szerződésben érintett felek jogállása 35

15. Fejezet: Elévülés 35

16. Fejezet: Biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosítása 35

17. Fejezet: A szerződés módosítása 35

18. Fejezet: Egyebek 35

Genertel Casco Assistance Szolgáltatás Különös Feltételei 2 (GCAKF2) 38

Genertel Casco Assistance Szolgáltatás tájékoztatója 44

A GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA (2012. 10. 25.)

Tisztelt Ügyfelünk!

Társaságunk az ISVAP (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.

Örömünkre szolgál, hogy biztosítási szerződése megkötéséhez társaságunkat választotta. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali-Providencia Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság.

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

1. A biztosító főbb adatai:

neve: Genertel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság

székhelye: 1134 Budapest, Dévai u. 26–28.

székhely állama: Magyarország

nyilvántartó cégbíróság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

cégjegyzékszáma: 00-00-000000

jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság

alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 2 200 000 000,- Ft

fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás

levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.

telefon: 00 00 00 00 00

web: xxx.xxxxxxxx.xx

A biztosító egyedüli részvényese a Generali-Providencia Biztosító Zrt.; (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44.; cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-041305). Az alapító további leányvállalatairól fenti elérhető- ségeinken informálódhat.

2. Panaszügyintézés

A társaságunk magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszok szóban (személyesen társaságunk ügyfélszolgálatán, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) is közölhetőek. Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formának és módszernek megfelelően a társaságunk működésével kapcsolatos kérdésekkel, problémákkal elsősorban a biztosító székhelyén működő és a 06 40 30 40 50-es kék számon elérhető telefonos ügyfélszolgálatához forduljon, postai úton a 7602 Pécs, Pf. 999. címen vagy a 06 1 451 38 81-es fax számon áll ügyfelei rendelkezésére. A telefonos ügyfélszolgálat, annak működési rendje szerint munkanapokon 8:00-20:00 között érhető el. Emellett információt és támogató útmutatást nyújt a xxx.xxxxxxxx.xx honlap is, ahol az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül is intézhetőek a biztosítási ügyek, panaszok. Az elektronikus ügyfélszolgálat esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálat biztosítja az elérhetőséget.

Amennyiben a fenti elérhetőségeken nem sikerült megfelelő tájékoztatást kapni, avagy az esetleges panaszt megnyugtatóan rendezni, úgy a személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított. A személyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje megtalálható társaságunk honlapján, avagy az iránt a 06 40 30 40 50-es telefonszámon is lehet érdeklődni. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyúttal mód van a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.

Amennyiben a panaszt a biztosító ügyfélszolgálatán keresztül nem sikerült kielégítő módon rendezni, úgy a panasszal fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez is lehet fordulni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 83.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján a Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. Amennyiben vitás ügyet nem sikerül peren kívül rendezni, úgy lehetőség van bírói út igénybevételére is. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárások közül közvetítői eljárás is kezdeményezhető a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

3. A biztosító felügyeleti szerve:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amelynek székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Xxxxxxxxx Xxxxx), levélcíme: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., központi telefonszáma: 489-9100, helyi tarifával működő kék száma: 00 00 000-000, központi fax száma: 000-0000.

4. Jognyilatkozatok:

A szerződő nyilatkozata társaságunkkal szemben csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének tudomására jut. A szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatot a szerződő felek írásban (személyesen vagy más által átadott irat, telefax vagy postai küldemény útján) tehetik meg.

5. Alkalmazandó jog és jogszabályok

A jelen feltételek alapján létrejövő szerződés értelmezése során a magyar jog az irányadó és a magyar nyelv alkalmazandó. A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a következőek:

- a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban „Bit”),

- a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: „Ptk.”).

Jogszabályi változás esetén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

6. Távértékesítési tájékoztató

A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény 3.§ (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6.§-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2.§ (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott.

Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai címére (7602 Pécs, Pf. 999.) vagy a 06 1 451 38 81-es fax számra kell megküldeni. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekezdéseiben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. A törvény 8.§-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

A biztosító a jelen feltételeket és ügyféltájékoztatót weboldalán könnyen elérhető módon, elektronikus úton is folyamatosan elérhetővé teszi. A szerződő a biztosító internetes oldaláról jelszó és ügyfél azonosító megadását követően, bármikor kinyomtathatja a szerződéséhez kapcsolódó legfontosabb dokumentumokat.

GENERTEL ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (GÁVF)

Ezen általános feltételek alapján a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási szolgáltatási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT

1. Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).

2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba.

2. Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszol- gáltatásakor írásban köteles a szerződő (biztosított) figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke.

3. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a

III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési időpontban lép hatályba A biztosító a biztosítási kötvényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére kiszolgáltatni.

4. A biztosító az ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az eset- ben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.

5. Amennyiben a biztosítást a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 46. §-a alapján a szerződő (biztosított) képviselőjének minősülő biztosítási alkusz (bróker) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.

6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, úgy a biztosító – az elutasítástól vagy a módosító javaslat a szerződő fél általi kézhezvételétől számított 15 napon belül – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS TERÜLETI HATÁLYA

1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerződő (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselőjének vagy a biztosító hozzá- járulása esetén a biztosítási alkusznak (a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003 évi LX törvény 46 § (1) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetőleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerződés a

II. fejezetben meghatározott valamelyik módon létrejön.

2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításának/megtételének időpontja (óra, perc).

Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi időpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történő átadását követő nap 0. órája jelölhető meg. A felek ettől eltérő kockázatviselési kezdő időpontban is megállapod- hatnak.

3. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz – kizárólag Magyarország területére terjed ki.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.

2. A biztosítási időszak egy év, amely a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási évforduló pedig – ellenkező megállapodás hiányában – minden naptári évben az a nap, amely számánál (hónap, nap) fogva megfelel a biz- tosító kockázatviselése kezdete napjának. Kivétel ez alól az az eset, amikor a kockázatviselés kezdete egy szökőéven belül, február 29-ére esik. Ebben az esetben a biztosítási évforduló a következő naptári év február 28-a lesz és ez a szerződés vonatkozásában a jövőre nézve is így marad.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG/BIZTOSÍTÁSI ÉRTÉK. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke.

2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgyak utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek előírásai alapján kerül megállapításra.

4. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.

5. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és több- szörös biztosítás esetén is megilleti.

6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg.

7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biz- tosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.

9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét

a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával,

b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.

Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE

1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

2. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli.

3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

VII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.

2. A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen:

a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni;

b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;

d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;

e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

f ) a biztosított vagyont érintő csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;

g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;

h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítását (átmeneti szüneteltetését) vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;

i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását.

3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további változás-bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.

4. A biztosító jogosult a szerződőnél (biztosítottnál) a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát a helyszínen is bármikor ellenőrizni.

5. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

6. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

7. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmé- ben nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

8. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

9. Ha a biztosító a 7-8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a szerződés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget.

IX. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉS

1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 2 munkanapon belül a biztosítónak

a) Személyesen: a biztosító ügyfélszolgálatán,

b) Telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Genertel TeleCenter (06-40) 30-40-50-es kék számán

c) Interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)

d) Levélben a 7602 Pécs, Pf : 999 címen bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,

b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),

d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.

Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.

A tűz- és robbanáskárt hatósági előírás szerint a szerződő (biztosított) köteles a tűzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás, lopás és rablás esetén a szerződő (biztosított) köteles rendőrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzőkönyvben rögzíttetni.

2. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendelkezése hiányában a biztosító a bizto- sítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult bekérni:

a) a biztosítási szerződés dokumentumait (pl. ajánlat, kötvény),

b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges, illetőleg azt előse- gítő dokumentumok (a szerződő és/vagy a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),

c) a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt,

d) a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségnél tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,

e) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állat- egészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagát képező iratok,

f ) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumai: házi-, vagy üzem- orvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumok,

g) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratok a jogosultnak a titoktartás alóli felmentés- hez adott hozzájárulása és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazása alapján,

h) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleménye- ket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,

i) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok.

3. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

4. A biztosított illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolá- sára a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

5. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szük- séges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

6. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

7. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

8. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.

9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10. Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgálta- tása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15 napon belül esedékes. A biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.

11. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, illetőleg viseli.

12. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig.

13. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben (forintban) fizeti meg.

14. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.

X. MENTESÜLÉS

1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a biztosított, illetőleg a szerződő fél;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa);

c) a biztosított vezető, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja(i), illetőleg megbízottja(i);

d) a biztosított vállalkozás vezetője(i), a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végző tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták.

2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

3. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített előírásai mindenkor irányadók. Ha a szerződő, vagy biztosított a kármegelőzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelő, vagy megtévesztő adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási köte- lezettsége alól.

4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy sorozatos elmulasztását tapasz- talja, jogosult a biztosítási szerződés módosítására javaslatot tenni.

XI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

1. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidő- vel, a másik félhez beérkezőleg, felmondhatják.

2. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

3. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.

4. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti.

5. A biztosítási szerződés az első biztosítási díj, illetőleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap, folyta- tólagos díjak esetén szintén a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. A bírósági út igénybevétele eseten a biztosítási időszak végéig számított, a szerződő által meg nem fizetett biztosítási díj egy összegben esedékessé válik.

7. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A bizto- sító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

8. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a biztosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része - a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül - a hónap utolsó napjával megszűnik.

9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti.

10. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (a további- akban: távértékesítési törvény) 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a alapján az e törvény értelmében fogyasztónak minősülő szerződő (biztosított) a szerződését a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot. Felmondását írásban a biztosító székhelyének postai címére (7602 Pécs, Pf.: 999.) vagy a 00-0-000-0000 fax számra kell megküldeni. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6.§ (1)-(8) bekez- déseiben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő (biztosított) kifejezett hozzájárulását

követően kezdheti meg. A távértékesítési törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő (biztosított) a fentiek szerinti fel- mondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig történt kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő (biztosított) által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszű- néséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő (biztosított) köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül társaságunk részére visszatéríteni.

11. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb – a jelen fejezet 9. és 10. pontjaiban rögzítetteken kívüli - eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

XII. TÖRVÉNYI ENGEDMÉNYI JOG

1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártala- nítási összeget vissza kell fizetnie.

XIII. ELÉVÜLÉS

Amennyiben a szerződésre vonatkozó különös biztosítási feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el.

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban vagy elektronikus úton (telefon, e-mail), a biztosítási szerződés felmon- dását tartalmazó nyilatkozatukat azonban kizárólag írásban kötelesek megtenni.

2. A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérkezett.

3. Az általános és különös feltételekben vagy a szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók. Az általános és különös feltételekben szabályozottak eltérése esetén a különös feltételekben írtak az irányadók.

XV. ADATKEZELÉS ÉS ADATVÉDELEM

1. A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a szerződőnek (biz- tosítottnak) az ajánlaton rögzített személyes adatait (a továbbiakban „személyes adatok”). A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződés- ből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a szerződő (biztosított) személyes adatait, erre vonatkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 153-161.§ és 165.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A szerződő (biztosított) személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben meghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírá- sával kifejezetten hozzájárul.

2. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve

– a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

- az általa kezelt adatokról, illetve

- a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról, azok forrásáról,

- az adatkezelés céljáról,

- az adatkezelés jogalapjáról,

- az adatkezelés időtartamáról,

- az adatfeldolgozó, nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy

- kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

Az adatvédelmi kérdésekben történő tájékoztatás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez kell eljuttatni. Az érintett a jogainak megsértése esetén bírósághoz fordulhat. A Biztosító adatkezelési azonosítója: 41022.

3. A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó további elvi és gyakorlati tudnivalók a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének módosítása nélkül, annak számozásának megtartása mellett:

153. § Biztosítási titok minden olyan - minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosí- tási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

154. § Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

157. § (1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f ) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymásközti át- adásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biz- tosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az (1) és (5) bekezdésekben, a 156. §-ban, a 158. §-ban és a 159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f ) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(6) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

157/A. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosí- tótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

158. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adat- kezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adat- továbbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

159. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja

meg.

160. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a

154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 157. § (1) bekezdés b), f ) és j) pontjai, illetve a 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

161. § (1) A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amely- nek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonat- kozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosí- tási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

165. § (1) Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvá- nosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3) Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Jelen feltétel 2012. október 25-től hatályos.

GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 5 (GCKF5)

1. fejezet

A BIZTOSÍTÁS KÖRE

Jelen biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban és a lezárt gépjárműben elhelyezett egyéb vagyontárgyakban keletkezett kárt, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a következő biztosítási események bekövetkezése esetén, amennyiben azokra a megkötött szerződés kiterjed.

I. Biztosítási események

I.1. Töréskár

Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy, vagy állat által okozott rongálás. Nem baleseti jellegű töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki (ide nem értve a harmadik személy általi rongálást).

I.2. Elemi kár

A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű berendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése folytán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező káresemények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 19 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;

– a Mercalli-Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal következnek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

Amennyiben egy elemi káresemény időpontjában a biztosító casco biztosítottjainak az összesített kártalanítási összege az 1000 millió forintot meghaladja, akkor az egyes kártalanítási összegek olyan mértékben – arányosan – kerülnek térítésre, hogy azok együttes összege az 1000 millió forintot nem haladhatja meg. Időben és térben különböző hatás- ból keletkező károk egy eseménynek számítanak akkor, ha azok ugyanarra az atmoszférikus, illetve tektonikus okra vezethetők vissza.

I.3. Lopáskár

Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak megfelelően működtetett biztonságtechni- kai berendezések mellett a gépjárművet ellopják, vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gépjárművet elsikkasztja.

I.3.1. Részlopáskár

Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.

I.3.2. Poggyászlopás

Amennyiben a személyi használatú vagyontárgyakat a gépjárműben ülő személyektől elrabolják, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal ellopják és a vagyontárgyak nem kerülnek meg.

I.4. Rablás

Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják és az nem kerül meg.

I.5. Üvegkár

A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre közvetlenül, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

II. A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és a gépjármű alvázszáma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva, beleértve az Eurotax katalógus által meghatározott gyári széria alapkivitel felszereltséget meghaladó felszereléseket és tartozékokat, amennyiben azokat a gyártás során vagy utólag márkaszervizben építették be, kivéve a könnyűfém keréktárcsákat és az elektroakusztikai berendezéseket. Az előbbiektől eltérően a biztosítás az automata sebesség- váltóra, a könnyűfém keréktárcsákra, a xenon fényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményére csak akkor terjed ki, amennyiben az(oka)t a biztosítási ajánlaton feltüntették. A nem gyárilag beépített könnyűfém keréktárcsák és az elektroakusztikai berendezések esetében pedig extra tartozék típusonként összesen legfeljebb 100 000 - 100 000 Ft besorolási (új) értékig térít a casco biztosítás.

A gépjárműbe utólag beépített egyéb, a fenti felsorolásban nem szereplő tartozékok nem állnak biztosítási fedezet alatt. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre a biztosítás nem nyújt fedezetet.

2. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

Biztosítási összeg az 1. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglalt káreseményekre totálkár esetén a 2. fejezet I.1., I.2., I.3., I.4. pontban foglaltak alapján meghatározott összeg. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a kifizetett biztosítási szolgáltatás összegével csökken, kivéve ha a szerződő fél vagy a helyébe lépő biztosított az éves díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridő- ponti értékével. A biztosítási díj feltöltését a biztosított kezdeményezheti írásban a biztosítónál, a fedezetfeltöltésre tekintettel fizetendő biztosítási díj összegét a biztosított kérése alapján a biztosító kiszámítja.

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események bekövetkezésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával az alábbi pontok szerint megállapított összeget fizeti ki azzal, hogy amennyiben a szerződésben kedvezményezett került megjelölés- re, úgy elsődlegesen a biztosító a megállapított összeget a kedvezményezettnek, ennek hiányában a biztosítottnak fizeti meg.

A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépkocsi eredeti, vásárláskori vételárát azonban nem haladhatja meg.

A biztosított személy minden esetben a gépjármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosa.

I. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

I.1. Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

I.1.1. a gépjármű megsemmisült vagy

I.1.2. ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

I.1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (7. fejezet) nem került meg, vagy

I.1.4. a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökken- tett összegét valamint a javítási költség a káridőponti érték 60%-át meghaladja. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreál- lítása amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Úgy a gazdaságtalan helyreállítás, mint a műszaki helyreállíthatatlanság tényét a biztosító állapítja meg. ÁFA levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradvány- érték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték ÁFA tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembe vételével.

I.2. A Biztosító szolgáltatásának alapja minden esetben a káridőponti forgalmi érték, figyelembe véve az esetleges előzmény- károkat (értékcsökkenés). Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett forgalmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével – megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figye- lembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a felfelé történő állapotkorrekció.

I.3. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – ÁFA, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az ÁFA és egyéb fel nem me- rült – vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító úgy határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – ÁFA és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti értékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

Totálkár esetén a jelen fejezet II.7. pontjában meghatározott rendelkezések irányadóak.

I.4. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fenn állta alatt bekövetkezett totálkár- és lopás káreseményekre a biztosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (esetleges vám és ÁFA nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben a vámhatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezné, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

I.5. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és maradványérték a szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.

I.6. További szolgáltatás totál-, illetve lopáskárnál kölcsöngépjármű-szolgáltatásra is szóló szerződések alapján:

– lopáskár esetén a biztosító felé történő kárbejelentést követő naptól,

– totálkár esetén a totálkár-eljárás megkezdését követő napon, de legkésőbb az első bemutatástól számított 30. napon a biztosítottnak joga van a biztosító költségére bérgépjárművet igénybe venni a totálkár-összeg kifizetésének, illetve átutalásának napjáig és a szerződésben meghatározott összeghatárig.

Ha ezen időszakon belül az ellopott gépjármű megkerül és forgalomképes állapotban van, akkor a biztosító kölcsöngép- jármű-szolgáltatása a gépjármű ügyfél részére történő visszaszolgáltatása napján megszűnik.

A biztosító csak a kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerződésben meghatározott biztosítási összegig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

II.1. Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1.), a biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

II.1.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő alkatrész-, illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeit téríti meg. Mind a helyreállítás során beépített alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműve- leteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs programban szereplő értékek (a fényezőanyagok árát 100% fényezési műhelyindex figyelembevétele mellett, a felhasznált apró- anyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának legfeljebb 2%-ában meghatározva) vehetők figyelembe.

Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás- javítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javítása) költségeit téríti meg.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi vezérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistából képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a kártérítés alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképviselet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

II.2. Amennyiben a szerződés a gépjármű szakszerű javíttatásának idejére vonatkozó kölcsöngépjármű-szolgáltatást tartal- maz, a kárbejelentést követő naptól a biztosítottnak joga van a biztosító költségére a biztosított gépjárművel azonos árkategó- riájú bérgépjárművet igénybe venni a szakszerű javítás elvégzéséhez optimális esetben szükséges időre, de legfeljebb a kárösszeg megfizetésének napjáig, a szerződésben meghatározott összegig.

Optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a gépjármű javításához technológiailag szükséges. Az optimális javítási idő számításánál nem vehető figyelembe a javító kapacitásbeli hiányosságaiból és az alkatrészellátás zavaraiból eredő késedelem.

A biztosító csak a kölcsöngépjármű számlával igazolt bérleti díját fizeti meg a szerződésben meghatározott biztosítási össze- gig. A benzinköltség és egyéb költségek (sérülések okozása a bérgépjármű állagában stb.) a biztosítottat terhelik.

II.3. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemel- kedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akkumulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futómű elemek, motor, váltó, elektro- akusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben már előzőleg sérült vagy javított volt az alkatrész, a biztosító értékemelkedést érvényesít. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forga- lomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.

II.4. A biztosító kizárólag az adott káresemény folytán sérült felületek fényezésének költségeit téríti meg a II. 3. pont szerint. Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesítve.

A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.

II.5. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzemben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén csak a szerződésben meghatározott üvegkárra vonatkozó önrészesedés levonása mellett térít a bizto- sító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a kártérítési összegből a biztosító nem von le önrészesedést.

II.6. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjárművekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.7. Amennyiben a biztosított, a biztosított vagyontárgy vonatkozásában, ÁFA-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító szolgáltatása mind a javítási költség, mind a totálkár megtérítése tekintetében nettó értéken történik.

II.8. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az ÁFA nélkül kalkulált, a javítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

III. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyző- könyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkat- rész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biztosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biztosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító ehhez segítségül árajánlatokat szerez be használt gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet meg- téríteni. Amennyiben az ajánlatot adó kereskedő az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a maradványt, úgy a biz- tosító a különbözetet megtéríti, kivéve, ha a csökkentett átvételi összeg a jármű szemlekori állapotának megváltozásából fakad.

IV. Személyi használatú tárgyakat önrészesedés levonása nélkül káridőponti értéken térít a biztosító, az ajánlaton illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett összegig.

V. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy meg- kerülésének tényéről a biztosító haladéktalanul értesíti a biztosítottat. Amennyiben a biztosított a megkerült vagyontárgy(ak)ra nem tart igényt, arról lemond, vagy a részére kézbesített értesítés átvételétől számított 30 napon belül nyilatkozatot egyáltalán nem tesz, illetőleg az értesítés kézbesítése bizonyíthatóan a biztosított érdekkörébe eső ok miatt maradt sikertelen, a megkerült vagyontárgy(ak) feletti rendelkezési jog a biztosítót illeti meg.

VI. Az I-V-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tartozékaira az 1. fejezet II. pontban meghatározottaknak megfelelően.

VII. Az I., II. pontokban foglaltakon túlmenő költségeket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biztosító kifejezett előzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

3. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

4. fejezet

A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, HATÁLYA, MEGSZŰNÉSE

I. A biztosítási szerződés ellenkező megállapodás hiányában a biztosító által kiállított kötvény kézhezvételének időpontjá- ban jön létre, a biztosítási ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbítására/megtételére visszamenőlegesen, feltéve, hogy a biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve az ajánlatot az ajánlat a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 15 napon belül nem utasítja el. Ezen elutasítási jog annak ellenére megilleti a biztosítót, hogy az ajánlat átvételével egyidejűleg esetleg díjelőleg is átvételre került.

A biztosító, vagy megbízottja jogosult az ajánlat elfogadását megelőzően – a kockázat felmérése érdekében – a gépjárművet megszemlézni. A gépjármű szemléjére több alkalommal is sor kerülhet.

II. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) az alábbiak szerint alakul:

A kockázatviselés az ajánlaton feltüntetett időpontban kezdődik (óra, perc), függetlenül a szemlézés időpontjától, feltéve, hogy a kockázatviselés kizárását vagy szünetelését előidéző tények nem állnak fenn.

Amennyiben a gépjármű szemléje az ajánlaton feltüntetett kockázatviselés kezdet időpontját megelőzően a biztosító érdek- körébe tartozó okból marad el, úgy a kockázatviselés kezdete a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont.

Amennyiben a gépjármű biztosító általi szemléje a szerződő/biztosított érdekkörébe tartozó okból nem valósul meg az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15. naptári napig, illetve ennek dátumát követő kockázatviselési kezdetű szerződés esetén az igényelt kockázatviselés kezdetig, akkor a kockázatviselés a szemle megtörténte utáni nap 00:00 órával kezdődik meg.

A gépjármű a biztosító által végzett szemle szemlejegyzőkönyvében és a gépjármű állapotlapon leírt állapotban kerül biztosításra, így a kockázatviselés kezdetét megelőzően bekövetkezett károkra a biztosítási védelem nem terjed ki.

III. A biztosítási időszak 365 nap (szökőévben 366 nap), amely a kockázatviselés kezdetének időpontjával kezdődik.

IV. Eltérő megállapodás hiányában az első biztosítási díj a kockázatviselés tényleges kezdetének időpontjától számított 60 napon belül fizetendő meg.

Amennyiben a szerződő az első biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy a szerződés megszűnik az elmulasztott díjfizetési határidő utolsó napjával.

A biztosítás minden későbbi (az első díjat követő, folytatólagos) díja annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

Határozott időre kötött szerződéseknél a folytatólagos biztosítási díj nem fizetése esetén a szerződés megszűnik a bizto- sítási díj esedékességétől számított 30., határozatlan idejű szerződések esetében a folytatólagos biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével.

V. Amennyiben a szerződőnek a díjfizetés határidejéig nem áll rendelkezésére a biztosítási díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított feladóvevény vagy díjbekérő levél, úgy kötelessége az elvárható bármilyen módon (pl. postai csekken vagy a biztosító Raiffeisen Bank Zrt.-nél vezetett 12001008-00155151-00100001 számú bankszámlaszámára történő banki átutalással) teljesíteni a díjfizetést a kötvényszám feltüntetésével. Az ajánlat átvételekor átvett összeget a felek előlegnek tekintik, amely a szerződés hatályba lépésekor az első biztosítási díjba kerül beszámításra. A szerződő kötelezi magát arra, hogy átutalásos fizetési mód esetén a kockázatviselés tényleges kezdetének időpontjától számított 60 napon belül a biztosító számlájára az esedékes díjat a kötvényszám feltüntetésével befizeti.

VI. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész biztosítási évre járó díj megfizetését követelheti.

VII. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a biztosítási hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.

5. fejezet

KÜLÖN FELTÉTELEK KÜLFÖLDI UTAZÁS ESETÉRE

I. A lopás-, rablás- és poggyászkárt a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

Külföldön bekövetkezett totál-, lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerző- dőnek az illetékes hazai rendőri szervet is.

II. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót. A végleges helyreállításra csak Magyarországon kerülhet sor, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a káresemény helyén a helyreállítás gazdaságosabban megoldható, vagy a biztosító a kárbejelentéstől számított 2 munkanapon belül a káresemény helye szerinti helyreállítást a biztosított ez irányú írásbeli kérelme alapján engedélyezi.

A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító által megjelölt külföldi biztosítóintézetek – segítségnyújtás keretében a meghatározott keretösszegen belül – a mozgásképtelenné vált gépjármű

a) szükségjavításának költségeit (a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül maximum 300.000 Ft összegig), a javíttatás gazdaságosságának figyelembevételével megelőlegezik. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendő, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik,

b) a gépjármű számlával igazolt indokolt tárolásának költségeit a biztosító megelőlegezi legfeljebb a gépjármű káridőponti értékének 20%-áig, de maximum 300.000 Ft összegig. Indokoltnak minősül az őrzött, lezárt helyen történő tárolás, amennyiben a szükségjavítás a II. a) pont szerint nem lehetséges, és a gépjármű bármely elemének sérülése nem teszi lehetővé a gépjármű biztonságos lezárását.

III. Amennyiben a gépjármű a II. a) pont szerint a keretösszegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszínen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jogosult dönteni.

A külföldi biztosítóintézet díjmentesen lehetővé teszi a biztosítóval való kapcsolatfelvételt. A biztosító előzetes hozzájáru- lása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

IV. Ha a biztosított a külföldi biztosítótól segítségnyújtásban részesült, az önrészesedés összegét, ha annak forintösszege az önrészesedésnél kevesebb, a teljes összegét a segítségnyújtástól számított 30 napon belül köteles a biztosítónak forintban visszafizetni.

V. A biztosító vállalja a gépjárműnek – III. pont alapján történő – számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek meg- térítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti legközelebbi szervizbe legfeljebb 200.000,- Ft-ig, melyet utólag, számla ellenében térít.

VI. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemkép- telenné vált gépjárműben(vön) utazó személyek hazatérésének – a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelő – költségeit, azonban valamennyi gépjárműben(vön) utazó személyre összesen legfeljebb 50 000 Ft összértékig.

6. fejezet ÖNRÉSZESEDÉS

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárművenként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában érvé- nyes biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkalmazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal összefüggésben következtek be. Az önrészesedés kizárólag abban az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biztosítási feltételek kifejezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.

7. fejezet

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

I. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

I.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

• Baleseti bejelentő

• Károkozói nyilatkozat

• Kárbejelentő

• Tanúk nyilatkozatai

• Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

• Bankszámlaszám

• Nyilatkozat előzménykéréshez

• Ügyfél elérhetősége

• Gépjármű adatlap

• Ittassági nyilatkozat

• Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

I.2. Jogalapot igazoló okiratok

• Igazságügyi szakértői vélemény

• Egyéb szakértői vélemény

• Szakhatósági iratok

• Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

• Tűzvizsgálati jelentés

• Rendőrségi igazolás

• Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

• Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

• Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

• Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

• Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

• Vezetői engedély

• Felelősségelismerő nyilatkozat

• Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

• Tachográf adatlap

• Zár-és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

• Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

• Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

• Zár-és nyomszakértői vélemény

• Díjfizetés igazolása

• Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

• Menetlevél

• Fuvarlevél

I.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

• Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

• Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

• Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

• Hagyatékátadó végzés

• Gyámhatósági rendelkezés

• Öröklési bizonyítvány

• Lemondó nyilatkozat

• Meghatalmazás

• Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

• Átruházó nyilatkozat

• Azonosítási adatlap

• Orvosi zárójelentés

• Orvosi lelet

• Ambuláns kezelőlap

• Aláírási címpéldány

• Adásvételi szerződés

• Forgalmi engedély

• Törzskönyv

• Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

• Üzemben tartói szerződés vagy okirat

• Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

• Közjegyzői okirat

• Munkáltatói nyilatkozat

• Bérleti-vagy lízingszerződés

• Szerződés gépjármű kölcsönadásról

• Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgalmi engedély, ill Törzskönyv)

• Bontási igazolás

I.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

• Javítási árajánlat

• Javítási számla

• Audatex kalkuláció

• Eurotax kalkuláció

• Eurotax káridőponti érték számítás

• Kereskedői ajánlat maradványértékre

• Bizonylat maradvány értékesítéséről

• Munkalap

• Garanciajegy

• Fotó

• Bankszámlakivonat

• Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

• Szervizkönyv

• Gépkocsi tárolási számla

• Szállítási számla

• A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjármű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

II. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmé- nyek folytán, amelyekért a szerződő nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

8. fejezet KOCKÁZATKIZÁRÁS

I. Nem kerülnek térítésre azon káresemények, melyek:

I.1. gépjárműversenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek,

I.2. nem baleseti jelleggel következtek be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben fentiek következtében biztosítási esemény történik, úgy azt a biztosító megtéríti,

I.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgár- háború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károk. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra-struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas,

I.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

I.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól.

I.6. ionizáló sugárzás hatására következnek be,

I.7. nem biztosítási esemény során a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészeiben vagy tar- tozékaiban következnek be.

II. Nem téríti a biztosító azokat a károkat, melyek különleges felépítményű, illetve munkagépként is használható gépjárműben – például daruval felszerelt gépjármű, markológép stb. –, annak munkavégzése közben (a közúti közle- kedéssel egyidejűleg történő munkavégzés esetét kivéve), vagy a közlekedésre való előkészítés során következnek be.

III. Nem téríti meg a biztosító a lopás- és poggyászkárt, ha az nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tárgyakban, készpénzben, értékpapírban, értékcikkben, okmányokban, valamint a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban – például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) – keletkezett.

IV. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkö- vetése során következtek be.

V. Nem téríti a biztosító a kárt, amennyiben a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket.

VI. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

– a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták vagy

– a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

– a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

8/A. fejezet

A KOCKÁZATVISELÉS SZÜNETELÉSE

I. A biztosító kockázatviselése az egyéb feltételek (szemle megtörténte és díjfizetés) fennállása esetén is szünetel, ha a szemle időpontjában a gépjármű

– fő azonosító adatai (alvázszám, motorszám) manipuláltak (átütött, lereszelt, módosított vagy AF-es), vagy

– általános műszaki állapota annyira elhanyagolt, hogy nem teszi lehetővé a biztonságos közlekedést, vagy

– olyan jelentős kijavítatlan sérüléssel rendelkezik, amely sérülés márkaszervizi javítási költsége, értéke az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus alapján megállapított piaci forgalmi érték 20%-át meghaladja, avagy

– amelyekbe nincs beszerelve az előírt biztonságtechnikai berendezés (riasztó, immobiliser)

és a biztosító képviselője a szemle jegyzőkönyvében avagy az állapotlapon felhívja a szerződő/biztosított vagy kép- viselőjük figyelmét a kockázatviselés szünetelésének tényére valamint annak okára.

A kockázatviselés a fenti esetekben életbe lép a kockázatviselés szünetelésére okot adó körülmény szakszerű elhárítása, javí- tása megtörténtének biztosító részére való bemutatását követő nap 00:00 órától avagy a szakszerű javítást, a biztonságtechnikai berendezés szakszerű beszerelését igazoló számla illetőleg az alvázszám, motorszám jogszerűségére vonatkozó hatósági igazolás keltét követő nap 00:00 órától. A kockázat életbe lépéséhez ez utóbbi esetben is szükséges az annak alapjául szolgáló dokumen- tum (számla, igazolás, stb.) biztosító részére történő bemutatása a dokumentum kiállításától számított 30 napon belül.

9. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

I. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdések – ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérü- léseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal kapcsolatos kérdéseket – a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményeknek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóságnak mindenben megfelelő válaszokat adni.

A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerződés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény ismeretében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:

– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés körében tett valótlan tartalmú nyilatkozata esetén, továbbá

– az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megválaszolatlanul hagyása esetén, miszerint a szerződőnek/ biztosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.

II. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

II.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül a biztosítóhoz be kell jelenteni.

II.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

II.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére írásban kell bejelenteni.

II.4. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

II.5. Lopás, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladék- talanul jelenteni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanáskárokat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.

II.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően megkerült, a tulajdonos/biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül ezt a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.

II.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a forgalmi engedélyről bármely okból kifolyólag másodpéldány készül, vagy utóbb a szerződő/biztosított birtokába kerül az eredeti forgalmi engedély, illetve az előzetesen kiadásra került másodpéldány, úgy azt a szerződő/biztosított 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak.

II.8. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szer- ződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel 10. fejezetében foglalt kármegelőzési kötelezettségnek is minősül.

II.9. Lopáskockázatra is kiterjedő szerződés esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcso- kat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleértve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektroni- kus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.

Amennyiben a jelen pontban foglaltak a szerződő/biztosított által a lopáskár időpontját követő kulcs, elektronikus indí- tókártya és távirányító elvesztés következtében nem teljesülnek, úgy a feltételek ebből eredő ellenőrzésének meghiúsulása a biztosító hátrányára nem értékelhető.

II.10. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban felelősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti állapotáért. Abban az esetben ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerülnek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb. ), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

III. Változás bejelentési kötelezettség

III.1. A biztosított/szerződő 5 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

III.2. Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biztosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indító- kártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szerződő/biztosított köteles a fenti tényt a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indítókártyát. A jelen fejezet II.8., II.9., II.10., III.2. és III.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jogszerű használójára is kötelező érvényűek.

A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag a márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.

III.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek, (elide- genítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

III.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlési, változás-bejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv 540. §-a szerinti közlési és változás-bejelentési, valamint az 544. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tartoznak és ezáltal amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/tulajdonos ezen kötelezettségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

III.5. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

10. fejezet

KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

I. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

II. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megállapodása alapján merültek fel, a biztosító 20% önrész érvényesí- tése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nélkül megtéríti, de a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték 20%-át.

III. Az együttműködés, kármegelőzés és kárenyhítés körében a szerződő/biztosított a gépjármű forgalmi engedélyét vagy törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben.

11. fejezet

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

I. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemelte- tésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

I.1. Súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befo- lyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át,

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt,

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek, vagy ennek is következménye,

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették,

e) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követelményének, f ) a kárt a gépjármű túlterhelése, vagy a rakomány szakszerűtlen rögzítése és annak elmozdulása okozta,

g) ha a gépjárművet végrehajtás alá vonják és a biztosított ennek ellenére tovább használja a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adja át, vagy nem a felelős őrzés szabályainak megfelelően jár el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következik be.

I.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) Lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektroni- kus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem hasz- nálható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere valamint a biztosított gépjármű forgalmi rendszámának cseréje megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen,

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa,

c) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve.

A 11. fejezet I.2.a) pontjában írt körülmények bekövetkezésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopáskocká- zat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemutatását, vagy számlával történő igazolását követő nap 00:00 órától vállalja ismét.

A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és annak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás bizto- sítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüggésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szol- gáltatás iránti igényeket.

II. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl, vagy a kárren- dezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

III. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a 9. és

10. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

IV. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

V. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban meglévő vér- alkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

12. fejezet

KÁRMENTESSÉGI DÍJMÓDOSÍTÁS (BONUS-MALUS)

A casco biztosítás 15 bonus osztályt és 4 malus osztályt tartalmaz. A besorolás A00, amennyiben a szerződő kármentességi díjmó- dosítás igénybevételére nem jogosult. Az M4-B15 bonus-malus osztályok elérése esetén a biztosító a szerződés alapdíjából a jelen táblázatban foglalt díjmódosítást alkalmazza.

Bonus-malus

osztály

B10

B11

B12

B13

B14

B15

Szorzószám

1,22

1,16

1,10

1,05

1,00

0,95

0,90

0,86

0,82

0,78

0,74

0,70

0,67

0,64

0,61

0,58

0,55

0,52

0,49

0,47

I. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének időpontjában:

A kármentességről igazolással nem rendelkező szerződő induló bonus osztálya A00. Amennyiben a szerződő más biztosítótársaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosí- tást igénybe venni, úgy az előző biztosító(k) által írásban igazolt casco bonusra jogosító időszakot a biztosító elfogadja és a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján beszámítja, amennyiben a szerződő előző biztosító(k)nál megszűnt szerződése két évnél nem régebben szűnt meg és a megszűnés oka nem díjnemfizetés.

Amennyiben a szerződő más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy az erről szóló igazolást az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 90 napon belül kell a biztosítónak átadnia. A biztosító ez esetben a kedvezmé- nyes biztosítási díjat visszamenőleges hatállyal, a kockázatviselés kezdetétől alkalmazza. Amennyiben a szerződő a más biztosító társaság(ok)nál megszerzett casco bonusra jogosító időszakról szóló igazolást az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításától/megtételétől számított 90. napot követően adja át a biztosító részére, úgy a biztosító a kedvezményes biztosítási díjat az igazolás bemutatásának biztosítási éve első napjától alkalmazza visszamenőleges hatállyal.

Amennyiben a szerződő a Genertel Biztosító Zrt.-nél megszerzett casco bonusra jogosító időszak alapján kíván a szerződés díjából kármentességi díjmódosítást igénybe venni, úgy nem szükséges az erről szóló igazolást a biztosítónak átadnia, az aján- latnak a biztosító vagy képviselője részére történő továbbításakor/megtételekor meg kell adnia a kármentességi díjmódosítás igénybevételéhez szükséges adatokat.

A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt:

Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően 1 bonus osztállyal emelkedik. A legmagasabb bonus osztály B15.

Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben igénybe vett bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bonus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően a következő táblázatban foglaltaknak megfelelően változik:

Bonus-malus fokozat az évfordulót megelőző napon	0 db bonust érintő kár	1 db bonust érintő kár	2 vagy több db bonust érintő kár
M4	M3	M4	M4
M3	M2	M4	M4
M2	M1	M3	M4
M1	A00	M2	M4
A00	B1	M1	M4
B1	B2	A00	M3
B2	B3	B1	M2
B3	B4	B2	M1
B4	B5	B3	A00
B5	B6	B4	B1
B6	B7	B5	B2
B7	B8	B6	B3
B8	B9	B7	B4
B9	B10	B8	B5
B10	B11	B9	B6
B11	B12	B10	B7
B12	B13	B11	B8
B13	B14	B12	B9
B14	B15	B13	B10
B15	B15	B14	B11

A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken és önrész nem kerül levonásra a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/biztosított a casco biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:

– a szélvédő sérülésének az üveg cseréje nélküli kijavítása.

A szerződés bonus-malus osztálya nem csökken a fenti táblázatban foglaltaknak megfelelően, amennyiben a szerződő/bizto- sított a casco biztosítás alapján nyújtott szolgáltatást a következő módon történt helyreállításokra veszi igénybe:

– technológiailag indokolt üvegcsere esetén a vezérképviseleti ár 80%-át meg nem haladó értékű utángyártott szélvédő alkalmazása (nettó térítés esetén a viszonyítási alap a nettó vezérképviseleti ár),

– sérült fényszóró és egyéb külső lámpák csere nélküli kijavítása.

A kármentességi díjmódosításra vonatkozó egyéb előírások:

A kármentességi díjmódosítás a szerződő személyéhez főződik.

Ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, úgy a biztosítási esemény nem érinti a szerződés bonusát. Amennyiben a megtérülés időpontjában a szerződés bonus osztályának visszasorolása már megtörtént, úgy a biztosító a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szerződés bonus osztályát, azaz a megtérült biztosítási eseményt nem veszi figyelembe a szerződés bonus osztályának megállapításánál. A szerződés bonus osztá- lyának visszaállítása miatt keletkező esetleges többlet díjbefizetést a biztosító a szerződés következő esedékes díjába (díjrészletébe) beszámítja.

A szerződő csak egy jogcímen jogosult a kármentességi díjmódosítás igénybevételére. Amennyiben egyidejűleg több feltétel is teljesül, úgy a szerződőre kedvezőbb besorolást kell a szerződésen alkalmazni.

Amennyiben a szerződőnek két különböző gépjárműre van a biztosítónál párhuzamosan fennálló casco biztosítási szer- ződése, úgy az egyik gépjármű szerződésén megszerzett casco bonusra jogosító, a jelen biztosítási feltételben foglalt szabályozás alapján számított kármentességi díjmódosítás az érdekmúlást követően átvihető a másik gépjárműre.

Amennyiben a jelen szabályzat alapján létrejött biztosítási szerződés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerződés bonus-malus osztálya a megszűnés időpontjában A00 besorolású lesz.

13. fejezet

KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁSOK

A kiegészítő biztosítások külön-külön, egymástól függetlenül is köthetők.

A kiegészítő biztosításokra a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) vonatkoznak.

I. Poggyászlopás biztosítás

Biztosítási esemény: Személyi használatú vagyontárgyaknak a gépjárműben ülő személyektől való elrablása, vagy a gépjármű lezárt csomagtartójából (ennek hiányában a kalaptartó által elzárt részből), vagy a csukott kesztyűtartóból dolog elleni erőszakkal való ellopása. Egy éven belül maximum 2 alkalommal, a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg erejéig térül a járműben hagyott értékek ellopásból eredő kár.

II. Kölcsöngépjármű szolgáltatás

Társaságunknál kétféle kölcsöngépjármű szolgáltatás választható: totál-, és lopáskár esetére vonatkozó kölcsöngépjármű szolgáltatás, ill. töréskár biztosítási esemény esetén a gépjármű szakszerű javíttatásának idejére vonatkozó kölcsöngépjármű szol- gáltatás.

A biztosító szolgáltatása: Kölcsöngépjármű szolgáltatás totál-, és lopáskár esetén: lopáskár esetén a kárbejelentést követő naptól, totálkár esetén a totálkár-eljárás megkezdését követő naptól a biztosítottnak joga van a biztosító költségére a biztosított gépjárművel legfeljebb azonos árkategóriájú bérgépjárművet igénybe venni a totálkár-összeg kifizetésének napjáig , de maximum a szerződésben meghatározott összeghatárig.

Kölcsöngépjármű szolgáltatás a gépjármű szakszerű javíttatásának idejére töréskár esetén: a kárbejelentést követő naptól a biztosítottnak joga van a biztosító költségére a biztosított gépjárművel legfeljebb azonos árkategóriájú bérgépjárművet igénybe venni a szakszerű javítás elvégzéséhez optimális esetben szükséges időre, de legfeljebb a kárösszeg megfizetésének napjáig, a szerződésben meghatározott összegig.

III. Avulásmentességi biztosítás

Az avulásmentességi kiegészítő biztosítás megkötésekor a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) 2. fejezet II.3. pontjában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem érvényesít.

Az avulásmentességi kiegészítő igényelhető, amennyiben a gépjármű a casco biztosítás kockázatviselésének kezdetének idő- pontjában nem telt el még 6 év az első forgalomba helyezésének időpontjától.

IV. Mentés/szállítás/tárolás szolgáltatás

A mentés/szállítás/tárolás szolgáltatás megkötésekor a biztosító megtéríti a gépjármű káresemény kapcsán felmerült men- tésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállítá- sával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül. A biztosító a totálkár-összeg kifizetésének napjáig téríti a tárolás költségét, valamint lopás/rablás kapcsán eltulajdonított gépjármű megtalálása esetén a visszaszállítás költségét is. A fenti szolgáltatások felső határa összesen 100.000 Ft.

14. fejezet

A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/ tulajdonost.

15. fejezet ELÉVÜLÉS

A szerződés elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 324.§ (1) bekezdésében meghatározott általános öt éves elévülési időtől. Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.

16. fejezet

BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS/VAGY ÖNRÉSZESEDÉS MÓDOSÍTÁSA

A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának és/vagy önrészesedésének összegét a kockázati tényezők, így különö- sen az alkatrészárak és szervízdíjak mértékének, a balesetek kockázatának a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek változására tekintettel és a gépjárműlopások kockázatának változására figyelemmel a biztosítási szerződés évfordulójának napjától kezdődő hatállyal módosíthatja.

A biztosítási díj és/vagy önrészesedés módosításánál a biztosító a biztosítási díj és/vagy önrészesedés változásának hatályba lépését legalább 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szer- ződést a biztosítási évfordulót megelőzően a biztosítási évfordulóra, a biztosítóhoz legalább az évforduló előtt 30 nappal beérkezőleg, írásban felmondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott összegű biztosítási díjat és/vagy önrészesedést köteles a szerződés egyéb feltételeinek érintetlenül hagyása mellett megfizetni.

17. fejezet

A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása csak írásban történhet.

18. fejezet EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), a szerződésben foglaltak, valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak.

ZÁRADÉKOK

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

403. sz. záradék:

„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.”

425. sz. záradék:

„Lopáskár biztosítási eseményre fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került bizton- ságtechnikai berendezés szolgáltatásai megfelelnek az alább meghatározottaknak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző beren- dezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását,

– vagy gyári immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges,

– vagy olyan immobiliser (indításgátló berendezés) beépítése szükséges, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”

438. sz. záradék:

„A gépjármű finanszírozási szerződés érvényességének hatálya alatt a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) 4. fejezetében meghatározottaktól eltérően, határozatlan idejű szerződések esetén a folytatólagos biztosítási díj nem fizetésekor a kockázatviselés megszűnik a biztosítási díj esedékességétől számított 90. nap elteltével. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően a casco biztosítási szerződés vonatkozásában a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) 4. fejezetében foglaltak érvényesek.” A jelen záradék alkalmazása esetén a szerződő hozzájárul, hogy az esetleges díjelmaradás tényéről a biztosító a gépjármű finanszírozóját értesítse.

452. sz. záradék:

„A Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) 2. fejezet II.3. pontjában foglaltaktól eltérően az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem érvényesít. Kivételt képeznek a gépjármű azon alkatrészei, amelyeknél a kárfelvétel során megállapításra kerül, hogy korábban a gépjármű adott eleme sérült, javított volt, vagy a javítást nem végezték el.”

000.xx. záradék:

„A casco biztosító a jelen biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjárműben idegen gépjármű által okozott, és a kötelező gép- jármű felelősségbiztosítás hatálya alá tartozó töréskárt a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5)-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, de önrészesedés levonása nélkül téríti meg. A casco biztosítási szolgáltatás önrész levonása nélkül történő teljesítésének feltételei a következők:

– a károkozó gépjármű üzemben tartójának kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díjfizetése a káresemény időpontjában rendezett legyen (biztosítási fedezet) és,

– ennek visszaigazolása felelősségbiztosítója részéről megtörténjen, továbbá,

– a kártérítés jogalapja a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazásával megállapíthatóan egyértelmű és tisztázott legyen, s ez alapján,

– a károkozó gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosítója a kártérítési felelősségét teljes egészében elismer-

je.

A fenti feltételek együttes teljesülése esetén az aktív kárrendezés keretében teljesített kárkifizetések a casco biztosítás bonus

besorolását nem befolyásolják. Amennyiben a fenti feltételek valamelyike is nem teljesül, a biztosító (erre irányuló károsulti igény esetén) az előzetes casco kárrendezés keretében, a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5)-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően és önrész levonásával teljesíti szolgáltatását.”

494. sz. záradék:

„Takarékos Casco szolgáltatás választása esetén (amennyiben a szerződés a jelen záradékra hivatkozással jön létre) a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5) („különös feltételek”) az alábbiak szerinti módosításokkal hatályosak.

Takarékos Casco szolgáltatás igénybevétele esetén a Takarékos gépjárműjavító szervizek a javítást jellemzően utángyártott, esetlegesen bontott alkatrészek felhasználásával, illetve beépítésével végzik el.

• A különös feltételek 2. fejezet II.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (I.1), a biztosító szolgáltatása a biztosító weboldalán, a xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx aloldalon szereplő Takarékos gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz által – kifejezetten Takarékos szolgáltatás feltüntetése mellett – kiállított számla alkatrész-, anyag- illetve munkadíjárai alapján igazolt költségekre terjed ki.

Amennyiben a sérült gépjármű javítása nem a biztosító weboldalán a Takarékos gépjárműjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bármelyikében történik meg, vagy a gépjármű javítása nem történik meg, úgy a biztosító szolgáltatása a casco biztosítás szerződőjének állandó lakóhelye szerinti legközelebbi Takarékos gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz al- katrész-, anyag- illetve munkadíjárai alapján – kifejezetten Xxxxxxxxx szolgáltatás feltüntetése mellett – készített árajánlat alapján igazolt költségekre terjed ki. ”

• A különös feltételek 2. fejezet II.3. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem eszközöl. Kivételt képeznek ez alól azon alkatrészek, amelyek egyéb – nem a tárgyi káreseményben keletkezett – sérülésekkel (pl. fénysérülés, karosszériasérülés, korrózió stb.) rendelkeznek, amennyiben az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett alkatrészár alacsonyabb, mint a biztosító szolgáltatása. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az érték- emelkedéssel kalkulált (azaz az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett) alkatrészérték. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.”

• A különös feltételek 2. fejezet II.8. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált ÁFA nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált ÁFA nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.”

A különös feltételek 9. fejezet II.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: a káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni, lehetőség szerint az alábbi elérhetőségeken:

– telefonon a Genertel TeleCenter számán (06-40/30-40-50) vagy

– a xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx weboldalon a Takarékos gépjárműjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bármelyikében.” Xxxxx feltétel 2012. október 25-től hatályos.

GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 2 (GCAKF2)

I. fejezet

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosított gépjármű műszaki, nem balesetből eredő meghibásodása, üzemzavara, továbbá önhiba miatti menetképtelenség. Műszaki meghibásodás: az a nem balesetből eredő mechanikai vagy elektromos meghibásodás, defekt, amely a jármű azonnali üzem- / menetképtelenségét eredményezi, vagy az olyan nem baleseti jellegű váratlan meghibásodás, amely a közlekedés bizton- ságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl.: ablakemelő, zár hibája).

Önhiba: az az esemény, amely a gépjármű üzemeltetőjének magatartására vezethető vissza, így például lemerült akkumulátor, üzemanyaghiány, kizárás a gépkocsiból, pótkerék, emelő vagy kerékkulcs hiánya.

II. fejezet

BIZTOSÍTOTT GÉPJÁRMŰVEK

A casco biztosítási szerződésben meghatározott, érvényes, magyar forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személygép- járművek, terepjárók, 3,5 tonna össztömeg alatti kis tehergépjárművek, maximum 9 állandó ülőhellyel rendelkező kisbuszok. A biztosítás kizárólag magyar forgalmi rendszámmal ellátott gépjárművekre terjed ki.

III. fejezet

BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY

A casco biztosítási szerződésben megnevezett biztosított személy, valamint a gépjármű jogszerű vezetője és a biztosítási esemény bekövetkeztekor bennülő személyek (továbbiakban biztosított személy). A biztosított személyek száma nem haladhatja meg a forgalmi engedélyben meghatározott szállítható személyek számát.

IV. fejezet

BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító az Europ Assistance országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosított személy a biz- tosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt követő 24 órán belül jogosult, a Genertel Casco Assistance szolgáltatás munkatársával történt egyeztetést követően az alábbi szolgáltatások igénybevételére.

IV/1. Alapbiztosítási szolgáltatások

1.1. Információszolgáltatás: A legközelebbi márkaszerviz kikeresése és a szükséges információk (telefonos elérhetőség, cím, kapcsolattartó neve) átadása 0-24 óráig, az év minden napján a biztosított által megadott biztosított gépjármű márkája szerint, magyar nyelven.

1.2. Közúti segélyszolgálat: E szolgáltatás alapján a biztosító helyszínre küldött javítója vagy járműszállítója hajtja végre a hibaelhárítást, ill. a gépjármű forgalomképes állapotba történő visszahelyezését az alábbiak szerint:

• Ha a biztosított gépjármű a biztosított által bejelentett biztosítási esemény következtében menetképtelenné vált, a biztosító a biztosított első bejelentésétől számított 1 órán belül segélyautót vagy esetlegesen autómentőt küld a helyszínre, amely javítással a helyszínen megkísérli a biztosított járművet menetképessé, a közúti forgalomban való részvételre alkalmassá tenni.

• A biztosító a szolgáltatást végzőnek téríti meg a helyszínre történő egyszeri kiszállás és a helyszínen történő javítás számlával igazolt munkadíját az V. fejezetben nevesített országok területén.

• A helyszínen történő javítás során esetlegesen felhasznált alkatrészek árát a biztosítás nem tartalmazza, azt a bizto- sított köteles megtéríteni a javítást végző szolgáltató számlája alapján.

• A javítással menetképessé tett gépjármű megjavítása csak ideiglenes javításnak minősül, a gépjármű mielőbbi tartós és üzembiztos megjavíttatása a gépkocsi tulajdonos kötelezettsége, melynek saját költségére köteles eleget tenni.

1.3. Autómentés: a biztosított gépkocsi legközelebbi márkaszervizbe történő elszállítása, feltéve, ha a 1.2. pontban meghatá- rozott szükségjavítás nem hajtható végre a helyszínen.

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menet- képes állapotba hozni, a biztosító által a helyszínre küldött autómentő a biztosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt a legközelebbi javítóműhelybe szállítja. A biztosító az V. fejezetben nevesített országok területén belül történt meghibásodás esetén megtéríti a műhelybe szállítás számlával igazolt költségeit a szolgáltatást nyújtónak.

1.4. Autómegőrzésről gondoskodik a biztosító, az őrzés költségeinek vállalásával abban az esetben, ha a 1.3 pont alapján elszállított biztosított gépjármű javítására szolgáló célszerviz vagy autójavító a biztosított gépjárművel történt biztosítási esemény idején zárva tart, mindaddig, amíg az autószerviz átveszi a szóban forgó gépjárművet, de legfeljebb a biztosítási esemény időpontját követő első munkanapig.

1.5. Haza- vagy továbbutazás: Amennyiben a biztosított gépjárművön biztosítási esemény következett be, de a biztosítási esemény napján nem lehetséges a biztosított gépjármű ismételt menetképes állapotba helyezése, a biztosító vállalja a biz- tosított személyek (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig), vonattal (2. osztá- lyon,), illetve ha az utazás várhatóan több mint 6 órát vesz igénybe és erre lehetőség van, repülőgéppel (turistaosztályon) történő továbbutazásának megszervezését a célállomásig vagy a biztosított személy(ek) választása alapján a lakhelyükig. A felmerülő költségeket a Biztosító biztosítási eseményenként 500 EUR összegig vállalja.

1.6. Taxi: A Biztosító vállalja a Biztosítottak részére a legközelebbi közlekedési csomópontig (szolgáltatási csomag függvényé- ben szálláshelyig ill. bérautó átvevő helyig) történő eljuttatását taxival, maximum 10 000 Ft értékben.

1.7. Garantált szolgáltatás: A Biztosító vállalja, hogy Magyarország területén belül történt műszaki meghibásodás vagy önhiba bekövetkeztekor, a bejelentéstől számított 1 órán belül szerelőt/autómentőt küld a helyszínre. Amennyiben ez nem történik meg a biztosító a Biztosított írásbeli felszólítására 10 000 Ft értékű üzemanyag utalványt bocsájt a rendel- kezésére. A garancia biztosítási évenként egyszer érvényesíthető.

Az alábbi esetekben a Biztosító mentesül a visszafizetési garancia teljesítése alól:

• Amennyiben a Biztosított nem azonnal kéri az autómentést, hanem később, adott időre kívánja megrendelni a szerelő/autómentő kiérkezését,

• a Biztosított gépjármű olyan útszakaszon található, mely forgalmi dugó, vagy útlezárás miatt megközelíthetetlen, vagy késedelemmel közelíthető meg,

• a kiérkezési garantált idő azért nem volt teljesíthető, mert a menetképtelen jármű elhelyezkedése tekintetében a Biztosított nem szolgáltatott pontos információt,

• a Biztosító munkatársa a vállalt kiérkezési idő leteltét megelőzően tájékoztatta a biztosítottat, hogy rajta kívül álló okokból kifolyólag nem tudja teljesíteni a garantált szolgáltatás feltételeiben a helyszínre érkezésre vállalt időkeretet,

• a Biztosított nem adta meg mobiltelefonos elérhetőségét, vagy a Biztosítónak fel nem róható okból a Biztosított az általa megadott telefonszámon nem volt elérhető.

A garantált szolgáltatáshoz kapcsolódó díj visszafizetési garancia teljesítésének feltétele, hogy a Biztosított a szolgáltatás nyújtása során – a segélyvonaltól való segítségkéréstől, az általa megrendelt szolgáltatás teljesítéséig – végig elérhető legyen mobiltelefonon. Az ebből a kitételből származó technikai feltételek – pl. élő mobiltelefon előfizetés, működőké- pes, feltöltött mobilkészülék - teljesítésére a Biztosított kötelezettséget vállal, ellenkező esetben a Biztosító mentesül a garancia vállalása alól.

IV/2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatások (csak Okos Casco termék esetén elérhetőek)

Jelen fejezet szolgáltatásai akkor vehetőek igénybe, amennyiben a szerződésen nem szerepel 494. záradék (Okos Casco termék).

Amennyiben a biztosított gépjárművön biztosítási esemény következett be, de a biztosítási esemény napján nem lehetséges a biztosított gépjármű ismételt menetképes állapotba helyezése és az assistance szolgáltatás a Genertel Okos Cascohoz kapcsolódik, a biztosító az alábbi szolgáltatások egyikét nyújtja. Egy biztosítási esemény alkalmával csak az egyik szolgáltatás vehető igénybe, melyek nem kombinálhatók:

2.1. Haza- vagy továbbutazás (lásd e fejezet 1.5 pont)

2.2. Szállás: A Biztosító vállalja a biztosítottak részére (a gyártó által előírt, a gépkocsiban utaztatható személyek maximum létszámáig) a szerviz vagy a biztosítási esemény közelében lévő 3 csillagos szállodában történő elhelyezésének megszerve- zését, és annak költségeit legfeljebb 1 éjszakára reggelivel 60 EUR/személy/éjszaka összegben. Az ezt meghaladó költsé- gek az utas(oka)t terhelik. A biztosítási szolgáltatás által fedezett összeget a Biztosító közvetlenül fizeti meg a szálloda szá- mára. Amennyiben az adott szállodában nincs mód a közvetlen fizetésre, akkor azt a biztosított személy(ek) köteles(ek) megfizetni, és azt a Biztosító utólag téríti számára/számukra. A Biztosító megszervezi a biztosítási esemény helyszínétől a szállodába szállítását is, és annak költségeit utólag, számla ellenében átvállalja. A Biztosító a jelen szolgáltatás szervezése során a biztosított igényét közvetíti a szálloda számára, a tényleges jogviszony azonban a biztosított és a szálloda között jön létre, a szálloda általános szerződési feltételei szerint, az abban foglalt követelmények, feltételek figyelembevételével.

2.3. Kölcsöngépjármű (bérautó) biztosítása: A Biztosító vállalja egy B kategóriás bérautó kölcsönzésének megszervezését és annak költségeit egy naptári napra. A Biztosító kizárólag a bérautó bérleti díját téríti. A Biztosító nem kötelezhető a bérautó üzemeltetésével kapcsolatos (pl. üzemanyagköltség) és egyéb esetleges károkból eredő költségek megtérítésére, így kifejezetten nem kötelezhető a külföldi autókölcsönző által kért kaució megtérítésére. A Biztosított köteles saját költségén megfelelni a külföldi autókölcsönző esetleges egyéb feltételeinek is.

A Biztosított köteles a bérautót leadni az autókölcsönző telephelyén a Biztosító által térített időszak, azaz 24 óra elteltét követően. A késésből eredő többletköltségeket a Biztosító nem vállalja.

V. fejezet

TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás az alábbi országok területére érvényes

Andorra, Ausztria, Balti Államok, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország európai része, Vatikánváros.

VI. fejezet

KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, MEGSZŰNÉSE, HATÁLYA

A Genertel Casco Assistance szolgáltatás kockázatviselésének kezdetére, megszűnésére és hatályára vonatkozóan Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5)-ben meghatározottak érvényesek. A Genertel Casco Assistance szolgáltatás minden esetben megszűnik, amennyiben az alapbiztosítás (casco biztosítás) kockázatviselése megszűnik.

VII. fejezet

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a biztosított személyt tájékoztatja a biztosítási szolgáltatások tartalmáról és határidejéről.

A számlával igazolt költségek megtérítése a Genertel Casco Assistance központjához a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VIII. fejezet KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra az eseményekre, illetve nem téríti meg azokat a károkat, melyek:

• gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben keletkeztek

• felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott/vagy ezen eseményekkel összefüggésben következnek be. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából a Btk. 261.§-ában meghatározott cselekményen túl, terrorcselekménynek minősül az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

• magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkeznek,

• a gépjármű jogszerű vezetőjenek olyan magatartása során keletkeznek, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely

hatóság intézkedése alól,

• ionizáló sugárzás hatására következnek be,

• szándékos bűncselekménynek a biztosított gépjárművel való kísérlete vagy elkövetése során következtek be,

• során a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel (pl. taxi vagy bérgépjármű)

használták vagy

• során a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok megsértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott

a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy

• során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a vezető véralkoholszintje meghaladta a 0,8

ezreléket, illetve a lég-alkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket,

• során a szerződőnek/biztosítottnak tudomása van arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű

vezetésére,

• bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve

ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet,

• a biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forgalom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menet- képtelenné válása során következnek be,

• a biztosított gépjármű ellopása, rongálása következtében keletkeztek,

• során a biztosított gépjármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával,

• elemi csapás (árvíz, felhőszakadás stb.) miatt következtek be.

IX. fejezet

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT SZEMÉLY KÖTELEZETTSÉGEI KÁRESEMÉNY ELŐTT ÉS UTÁN

• Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a következő, 24 órán keresztül elérhető telefonszámon: a + 36 1 465 36 49.

• Az ügyfél a következő adatokat köteles megadni az asszisztencia központnak:

• telefonos elérhetőség;

• gépjármű modell megnevezése, alvázszáma, és rendszáma;

• a működésképtelen gépjármű helyszíne;

• a gépjármű működésképtelenségének oka és egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény, amely a bizto- sítási esemény lefolyását és a kárrendezést befolyásolják.

•

X. fejezet

A biztosító a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító a gépkocsiban utazó személy(ek)t tájékoztatja a rendelkezésre álló adatok alapján igénybe vehető biztosítási szolgáltatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről. A számlával igazolt költségek megtérítése a Genertel Casco Assistance központjához a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges dokumentumok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

A biztosított köteles a fedezet, jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harmadik féllel szembeni követe- léseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) – az ehhez szükséges – a rendelkezésére álló dokumentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosított/szerződő köteles a tőle elvárható módon a kárt enyhíteni és megelőzni. A felek megállapodhatnak a gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A gépkocsiban utazó személy(ek) kármegelőzéssel és kárenyhítéssel összefüggő teendőivel kapcsolatban a biztosítóhoz fordulhat(nak) tanácsért.

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

XI. fejezet: A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre/biztosítottra vonatkozó minden rendelkezés érvényes a biztosított személyre és mindazokra, akik igényeiket a bizto- sítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.

XII. fejezet: ELÉVÜLÉS

Jelen szerződésből származó igények 1 év elteltével elévülnek.

XIII. fejezet: A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Jelen feltételen alapuló szerződés módosítása kizárólag írásban történhet.

XIV. fejezet: EGYEBEK

Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Genertel Casco Biztosítási Különös Feltételek 5 (GCKF5), az Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF), valamint a Ptk. rendelkezései az irányadóak.

Jelen feltétel 2012. október 25-től hatályos.

GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS TÁJÉKOZTATÓJA

Meghibásodott gépjárműve? Műszaki hiba miatt nem tud tovább haladni?

Történjen ez akár Magyarországon, akár külföldön,

a Genertel casco assistance a 06 40 31 41 51 (külföldről: 00 36 1 465-3649) telefonszámon elérhető 24 órás szolgáltatása segítséget nyújt Önnek!

Genertel Assistance szolgáltatások összefoglaló táblázata A lenti szolgáltatások közül egy alap- és Okos Casco esetén további egy kiegészítő választható! belföldön külföldön
Autós segélyvonal		információ	információ
Alapszolgáltatás Takarékos és Okos Casco esetén
1. helyszíni javítás vagy 2. szállítás autómentővel 3. lakóhelyre utazás vagy 4. uticélhoz utazás		alapszolgáltatás	alapszolgáltatás
		alapszolgáltatás	alapszolgáltatás
	vonat II.o/autóbusz/repülő*	max. 140 000Ft	max. 500 €
	taxi együttesen	max. 10 000 Ft	max. 35 €
Kiegészítő szolgáltatás Okos Casco esetén
1. bérgépjármű vagy 2. éjszakai szállás		24 óra	24 óra
		max. 17 000Ft/fő	max. 60 €/fő
A feltüntetett biztosítási összegek a gépjárműben utazó biztosítottakra összesen vonatkozik!

*=repülő csak 6 óránál tovább tartó utazás esetén választható

Nysz: 15517

Document Metadata

Table of Contents

GENERTEL BIZTOSÍTÓ ZRT. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA GENERTEL ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (GÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁSI KÜLÖNÖS FELTÉTELEK 5 (GCKF5)

Document Metadata