PANNON – VÍZ
PANNON – VÍZ
Regionális Önkormányzati Víziközmű-szolgáltató Víz-, Csatornamű és Fürdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság
0000 Xxxx, Xxxxxxxx xx 0.
ÜZLETSZABÁLYZAT
2017. szeptember
Jelen szabályozás a PANNON – VÍZ ZRT. dokumentuma. Továbbadása, sokszorosítása írásos engedély nélkül nem megengedett.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés 5
1.1. Az Üzletszabályzat célja 5
1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, érvényessége 5
1.3. Az Üzletszabályzat módosítása 6
1.4. A Szolgáltató bemutatása 6
1.5. A Szolgáltató minőségpolitikája 7
2. Fogalom meghatározások 8
3. Szolgáltatási tevékenység ismertetése 16
3.1. Ivóvíz szolgáltatás 17
3.1.1. Víztermelés 17
3.1.2. Víztisztítás 17
3.1.3. A tisztított víz szállítása, elosztása 17
3.2. Szennyvízelvezetés, tisztítás 17
3.2.1. Szennyvízelvezetés 18
3.2.2. Szennyvíz befogadás feltételei 18
3.2.3. Szennyvíztisztítás 18
3.3. Minőség ellenőrzés 18
3.4. A szolgáltatási tevékenység teljesítésében résztvevő harmadik személyek 19
4. A szolgáltatás általános feltételei 20
4.1. Víziközmű-törzshálózatba történő bekötés és üzemelés 20
4.1.1. A szolgáltatás igénybevételének általános lehetőségei és feltételei 20
4.1.2. Bekötések és törzshálózati fejlesztések 21
4.1.3. Közös bekötések 22
4.1.4. Szolgalmi joggal érintett bekötések 22
4.1.5. Hatósági kötelezés 23
4.1.6. Utólag feltárt bekötések 23
4.2. A közműves ivóvízellátás 23
4.2.1. Az ivóvízbekötés műszaki feltételei 23
4.2.2. Mérőhely kialakítása 25
4.2.3. Tűzivíz vételi hely, tűzcsapok 25
4.2.4. Közkifolyók 25
4.3. A közműves szennyvízelvezetés 26
4.3.1. A szennyvízbekötés műszaki feltételei, megvalósítása 26
4.3.2. A szennyvízbekötés üzembe helyezés előtti ellenőrzése 27
4.3.3. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátása 28
4.3.4. Szennyvíz minőségére, vizsgálatára vonatkozó előírások 29
4.4. A víz- és szennyvízbekötés folyamata 30
4.4.1. Bekötési igény bejelentése, megrendelése 30
4.4.2. Tervek véleményezése, engedélyezése 31
4.4.3. Új bekötés megvalósítása 32
4.5. Közműnyilatkozatok, közműegyeztetések 32
5. Általános Szerződési Feltételek 34
6. Szerződéses kapcsolatok 34
6.1. A közszolgáltatási szerződés megkötés feltételei 34
6.2. A közszolgáltatási szerződés megkötésének folyamata (új bekötés esetén) 36
6.3. A szerződés tartalmi követelményei 37
6.4. A szerződés módosítása 38
6.5. Felhasználó személyében történő változás 38
6.5.1. Felhasználó változás bérbeadás, használatba adás, haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén 40
6.5.2. Felhasználó változás rendezése Felhasználó elhalálozása esetén 41
6.5.3. Felhasználó változás egyéb esetei 41
6.5.4. Felhasználó változás kezelése tartozás esetén 42
6.6. A szerződés megszűnése, felmondása 42
6.6.1. Szerződés rendes felmondása 42
6.6.2. A Szolgáltató által történő azonnali hatályú felmondás 43
6.6.3. A szerződés megszűnésének egyéb esetei 44
6.6.4. Elszámolás a szerződés megszűnése esetén 44
6.7. Szerződésszegés 44
7. Mellékvízmérővel elkülönített vízhasználókra vonatkozó szabályok 47
7.1. Mellékszolgáltatási szerződés megkötésének feltételei 47
7.2. Mellékszolgáltatási szerződés felmondása 48
7.3. Mellékvízmérő üzembe helyezése 48
7.3.1. Locsolási célú mellékvízmérő 49
7.4. Díjfizetés 49
7.5. Mellékvízmérők hitelesítése, cseréje, javítása 49
8. A szolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezések 51
8.1. A szolgáltatott ivóvíz minősége 51
8.2. A szolgáltatás folyamatossága 51
8.3. Üzemzavar 51
8.4. Előre tervezett korlátozás, szolgáltatási szünettel járó munkálatok 51
8.5. Hibaelhárítás 53
8.6. A vízfogyasztás mérése, leolvasás 53
8.6.1. Vízfogyasztás mérése 53
8.6.2. Leolvasás 54
8.7. Szennyvízmennyiség-mérés 56
8.8. Fogyasztásmérők cseréje, hitelesítése, kalibrálása 58
8.9. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának szabályai 61
8.10. Díjfizetés 63
8.11. Elszámolás, számlázás 64
8.11.1. Számlázási módok 65
8.11.1.1. Tényszámla 65
8.11.1.2. Részszámla 65
8.11.1.3. Elszámoló számla 66
8.11.1.4. Végszámla 66
8.11.1.5. Átalányszámla 66
8.11.2. Kedvezmények 66
8.11.2.1. Locsolási kedvezmény 66
8.11.2.2. Állattartási kedvezmény 67
8.11.2.3. Technológiai kedvezmény 67
8.11.2.4. Építési csatornadíj kedvezmény 67
8.11.2.5. Védendő Felhasználó 68
8.11.3. Számlakifogás 69
8.11.4. Elszámolás meghibásodás, hibás mérés és mérési eredmények hiánya esetén 70
8.12. Számla kiegyenlítés 71
8.12.1. Számla kiegyenlítés módja 71
8.12.2. Fizetési határidő 72
8.12.3. Részletfizetési kedvezmény 72
8.12.4. Késedelmes fizetés 72
8.13. Fizetési hátralékok, kintlévőségek behajtása 72
8.13.1. Fizetési emlékeztető 73
8.13.2. Fizetési felszólító korlátozásról, felfüggesztésről 73
8.13.3. Jogi eljárás 74
8.13.3.1. Fizetési meghagyás kibocsátása 74
8.13.3.2. Végrehajtási eljárás elindítása 74
8.13.3.3. Felszámolási eljárás 74
8.13.4. A tartozás rendezésének módja 74
8.13.5. Követelések behajtása külső adósságkezelő társaság bevonásával 75
8.13.6. Behajtási költségek 75
9. Egyéb rendelkezések 76
9.1. Ellenőrzések 76
9.1.1. Szolgáltatói ellenőrzések 76
9.1.2. A házi ivó-, és szennyvízhálózat Felhasználói ellenőrzése 77
9.2. Szabálytalan víziközmű-használat 78
9.2.1. Szabálytalan víziközmű használat meghatározása 78
9.2.2. Szabálytalan víziközmű használatára vonatkozó elszámolás 79
9.3. Az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, visszaállítása 80
9.3.1. Az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, visszaállítása 80
9.3.2. Az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása alóli mentesség 82
9.4. Víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a Felhasználó kérésére 82
10. Adatvédelem 84
11. Ügyfélszolgálat 85
11.1. Az ügyfélszolgálati tevékenységi kör 85
11.2. Műszaki ügyfélszolgálati tevékenység 86
11.3. Diszpécserszolgálat 86
11.4. Felhasználói megkeresések fajtái 87
11.5. Reklamációk és panaszügyek intézése 87
11.6. Fogyasztóvédelmi referens 88
12. Vitás kérdések rendezése 90
12.1. Békéltető testület 90
12.2. Fogyasztóvédelem 90
12.3. Magyar Energetikai és Közmű - szabályozási Hivatal 90
12.4. Egyéb fórumok 90
12.5. Bírósági kikötések 91
12.6. Felügyeleti és érdekképviseleti szervek 91
13. Mellékletek 93
1. Bevezetés
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben (a továbbiakban Törvény) foglaltak alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) engedélyével a Pannon – Víz Zrt. (a továbbiakban: Szolgáltató) az ellátási területén közműves ivóvízellátást és közműves szennyvízelvezetést- és tisztítást végez.
A Törvény 47. § (1) bekezdése értelmében a Szolgáltató köteles üzletszabályzatot kidolgozni és azt szerződéses kapcsolataiban alkalmazni.
A Törvényben foglalt felhatalmazás alapján a Szolgáltató az alábbi üzletszabályzatot (továbbiakban Üzletszabályzat) alkotja.
1.1. Az Üzletszabályzat célja
Az Üzletszabályzat célja a hatályos jogszabályok által meghatározott keretek között a Szolgáltató által nyújtott szolgáltatások általános műszaki, kereskedelmi, elszámolási és fizetési szerződési feltételeinek meghatározása, valamint a Szolgáltatóra és a Felhasználóra háruló jogok és kötelezettségek rögzítése.
Jelen Üzletszabályzat vonatkozó jogszabályokkal ellentétes rendelkezése semmis. Az Üzletszabályzat bármely rendelkezésének semmissége a többi rendelkezés érvényességét nem érinti. Az érvénytelen rendelkezések helyett a vonatkozó jogszabályok alkalmazandók.
1.2. Az Üzletszabályzat hatálya, érvényessége
Az Üzletszabályzat területi hatálya a Szolgáltató működési területére, személyi hatálya a Szolgáltatóra és a vele kapcsolatban álló Felhasználókra terjed ki.
Az Üzletszabályzat határozott időre érvényes. A Magyar Energetikai és Közmű - szabályozási Hivatal, mint felettes hatóság jelen Üzletszabályzatot a …… számú határozatával 201 napjával jóváhagyta.
Az Üzletszabályzat hatálybalépésének dátuma a Társaság honlapján (www.pannon- xxx.xx) való közzététel napja.
A Xxxxxxx által jóváhagyott Üzletszabályzatot a hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell.
A Szolgáltató mindenkor érvényes és hatályos Üzletszabályzata megtekinthető a Szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és a Társaság honlapján. A Szolgáltató az Üzletszabályzatot kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátja, térítés ellenében arról másolatot készít.
1.3. Az Üzletszabályzat módosítása
Amennyiben a vonatkozó jogszabályok változása az Üzletszabályzatban foglaltakra is kihat, úgy a Szolgáltató köteles az Üzletszabályzatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani.
A Szolgáltató az Üzletszabályzat, annak mellékletei egyoldalú módosításának jogát fenntartja.
Az Üzletszabályzat jogszabályváltozás, illetve egyéb ok miatti módosításának – egységes szerkezetbe foglalt - tervezetét a honlapján közzéteszi, és a közzétételt követően legalább 20 napos véleményezési határidőt biztosít. A közzétett példányban jól látható módon kell feltüntetni a módosításra kerülő részeket. A vélemények, észrevételek megküldésének, valamint az ezekről való egyeztetés módjáról a Szolgáltató a honlapján a Felhasználókat tájékoztatja.
A beérkezett véleményeket és észrevételeket a határidő lejárta után a Szolgáltató jegyzőkönyvben rögzíti. A Szolgáltató a módosított Üzletszabályzat tervezetét jóváhagyásra benyújtja a Magyar Energetikai és Közmű - szabályozási Hivatal részére a véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül, mellékelve a szabályzat kidolgozásánál el nem fogadott észrevételeket, továbbá az ezekről lefolytatott egyeztetések jegyzőkönyveket.
Szolgáltató köteles a Magyar Energetikai és Közmű - szabályozási Xxxxxxx által jóváhagyott – módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt - Üzletszabályzatát a Hivatal jóváhagyó határozatának közlésétől számított 3 napon belül honlapján közzétenni, valamint a Felhasználókat az ügyfélszolgálati irodákban történő kifüggesztés útján értesíteni.
Amennyiben a Felhasználó nem ért egyet a Szolgáltató által egyoldalúan módosított Üzletszabályzat módosított részével, úgy a közzétételtől számított 30 napon belül jogosult a szerződést azonnali hatállyal, a Szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával felmondani illetve a Szolgáltatóval történt megállapodás alapján új szerződést kötni.
A Felhasználó által kezdeményezett olyan jellegű szerződésmódosítás, amely túlmutat az Üzletszabályzatban a Felhasználó részére felkínált választási lehetőségeken a szerződéses feltételekre vonatkozóan, nem keletkeztet a Szolgáltató számára szerződésmódosítási kötelezettséget.
1.4. A Szolgáltató bemutatása
Cégnév: PANNON-VÍZ Regionális Önkormányzati Víziközmű-szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Rövidített név: „ PANNON-VÍZ ” Zrt. Székhelye: 9025 Győr, Országút u.4. Honlap: xxx.xxxxxx-xxx.xx
E-mail: xxxxxx@xxxxxx-xxx.xx Telefonszám: 96/522 600
Fax: 96/310 833
Adószám:1140 1429-2-08
Tulajdonosa: Győr Megyei Jogú Város és további 100 125 önkormányzat Alapítási év: 1995.
Cégbejegyzés száma: Cg. 00-00-000000
A Szolgáltató elérhetőségei a 1. sz. mellékletben találhatóak.
A Pannon-Víz Zrt. jogelődjét, a 'Győri Vízvezetéki Részvénytársaságot' az országban második vízműként, 1884 -ben alakították meg Győr polgárai. Több generációval később is ma az ország legjelentősebb vízmű vállalatainak egyike. Napjainkban a Kisalföldön és a Bakonyalján összesen 126 településen nyújt egészséges és biztonságos víziközmű szolgáltatást.
A 'PANNON-VÍZ' Víz Csatornamű és Fürdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részvényei 100%-ban önkormányzati tulajdonban vannak. Legnagyobb tulajdonos 61%- os vagyoni részesedéssel Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata.
1.5. A Szolgáltató minőségpolitikája
A Szolgáltató ellátási területén közműves ivóvíz szolgáltatással valamint közműves szennyvízelvezetéssel és tisztítással áll a Felhasználók rendelkezésére. Célja a szolgáltatás folyamatos és zavartalan biztosítása, ami a Felhasználók megelégedettségének alapvető szempontja. A Szolgáltató a szolgáltatási tevékenység teljes folyamata alatt törekszik az ivóvízbázisok minőségének, tisztaságának megőrzésére, a környezet védelmére, a szennyvíztisztítás hatékonyságának javításával a környezetszennyezés csökkentésére. A Szolgáltató minőségpolitikájának érvényesítése érdekében az MSZ EN ISO 9001 és MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti integrált minőségügyi rendszert vezetett be, működtet, és folyamatosan fejleszt.
2. Fogalom meghatározások
Az Üzletszabályzatban előforduló fontosabb fogalmak:
• alapdíj:a víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj;
• átadási ár: a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja;
• átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzáró szerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás-, átvétel és a szennyvízátadás-, átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit, a víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,
• átadott szennyvíz: a víziközmű-Szolgáltató által másik víziközmű-Szolgáltatónak szennyvízelvezetési- és tisztítási céllal átadott szennyvíz;
• átadott víz: a víziközmű-Szolgáltató által más víziközmű-Szolgáltató részére nyújtott szolgáltatás keretében átadott ivóvíz;
• bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be;
• bebocsátásió hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja;
• bekötési vízmérő: felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz-bekötővezeték végpontjára telepített mérő,
• csatlakozó hálózat: több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték- hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,
• egészségügyi intézmény: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény;
• egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-Szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz;
• ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a Felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a Szolgáltató végzi,
• elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény;
• elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója
• elszámolási időszak: szerződésben megállapított, az elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak
• felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó igénybe veszi,
• Felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást a Törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy a Törvény 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű-szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,
• fizető: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely a közszolgáltatásiüzemi szerződésben a Felhasználó helyett, a Felhasználó írásos hozzájárulásával, a meghatározott felhasználási helyen a szolgáltatás ellenértékének és egyéb díjának kiegyenlítését írásban vállalta.
• fogyasztásmérő: a vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:
- ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített – az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló – hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai:
- átadási vízmérő: Szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő,
- ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők,
- locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvíz- bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő,
- törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő;
- szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített – az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló – kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is:
- átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz- hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő,
- közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a Felhasználó által a Szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a Felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;
- telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz - ide nem értve a bekötési vízmérőt, a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt - amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri;
• fogyasztással arányos díj: 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz- bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja;
• fogyatékkal élő Felhasználó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, , a vakok személyi járadékában részesülő
személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű- szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.
• gazdálkodó szervezet: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény és a Ptk. Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;
• gyermekintézmény:
a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha
aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik;
b)1 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy
bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik;
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium,
- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsőde, családi napközi, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha
• házi ivóvízhálózat: a felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna),
• házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű),
• házikert: az ingatlan egybefüggő, beépítetlen, legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű kerthasználatú része, amelyen nem üzletszerű gazdálkodási tevékenység valósul meg,
• háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból származó szennyvíz, az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, nem tartalmazhat talajvizet illetve csapadékvizet, és nem minősül veszélyes hulladéknak;
• honlap: a Szolgáltató honlapja, elérhetősége xxx.xxxxxx-xxx.xx
• ingatlan: a Törvény alkalmazásában az egy helyrajzi számmal rendelkező földrészlet (telek);
• ivóvíz-bekötővezeték: az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz- törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
a) bekötési vízmérő esetében
aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,
ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,
a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanon az ivóvíz-törzshálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között kiépített vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely
- bekötési vízmérő esetében
- úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külsőfal síkjáig terjed,
- egyéb esetekben a bekötési vízmérőt követően a vízmérési helyen beépített elzáró-szerelvény bekötési vízmérő felőli csatlakozó pontjáig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,
- bekötési vízmérő hiányában az ivóvíz-törzshálózattól a közterület és az ingatlan-határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed,
• ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek, vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék;
• ivóvízvételi hely: az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges;
• ivóvíz-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan, amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvíz-szolgáltatásra lehetőséget ad, vagy olyan szennyvíz-elvezetési hely, amely a közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás igénybevételére ad lehetőséget;
• ivóvíz-törzshálózat: olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz-főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll;
• kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat;
• közintézményi felhasználó: a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti Felhasználó;
• közműfejlesztési kvóta: víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a Szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége: m3/nap,
• közműves ivóvízzel ingatlanon belül ellátott: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan
• közműves ivóvízzel ingatlanon kívül ellátott: az, akinek lakhelyéneke legfeljebb
150 méteres körzetén belül közterületen, közkifolyón keresztül a közműves ivóvízfogyasztásra módot nyújtó közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található;
• közterületi vízvételi hely: lakossági ivóvíz-fogyasztás biztosítására, különösen korlátozás és felfüggesztés esetén, vagy rendkívüli helyzetben esetén tûzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény;
• lakossági Felhasználó: az a természetes személy Felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy
hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet,
• mellékvízmérő: a bekötési vízmérő után beépített, elkülönített ivóvízhasználat mérésére szolgáló mérő,
• mellékszolgáltatási szerződés: az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közszolgáltatási üzemi szerződés;
• műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz- bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll;
• nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz- bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része; amely vízjogi üzemeltetési és hulladék kezelési engedéllyel rendelkezik;
• nyíltárkos bemérés: a víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben;
• nyomáspróba: zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer;
• rendszeres emberi tartózkodás céljára alkalmas ingatlan: életvitelszerű tartózkodásra és ezt lehetővé tevő víziközmű-szolgáltatás igénybevételére lehetőséget adó körülmények megléte
• szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont;
szennyvíz-bekötővezeték: a szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyenkeletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz-törzshálózatba történő bebocsátására szolgál az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha
gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában
- telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,
- nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,
• kényszeráramoltatású: szennyvizet a gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, továbbá a szennyvizet kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében – az átemelő szivattyú, vagy vákuumszelep elhelyezésétől függetlenül – a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja, vízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep Felhasználó felőli oldala;
• szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll,
• szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz bebocsátás előtt - a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre határértékre - tisztítja a szennyvizet;
• szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;
• szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amelyek szennyvizek mechanikai, biológiai vagy harmadik tisztítási
fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együtt;
• Szolgáltató: az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a Törvény alapján működési engedélyt kapott, jelen esetben a Pannon-Víz Zrt.
• szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerint fizetendő díj, amely két részből áll, alapdíjból és fogyasztással arányos díjból
• szolgáltatási pont:
- ivóvíz-szolgáltatási pont:
- az ivóvíz-bekötővezetéknek a Felhasználó felőli végpontja,
- a Szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási üzemi szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont,
- a Szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja,
- szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték Felhasználó felőli végpontja, amely
- gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában
- zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,
- nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,
- kényszeráramoltatású rendszer esetén
- az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,
- az ingatlan szennyvízeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep Felhasználó felöli oldala,
- a Szolgáltató és a Felhasználó közötti közszolgáltatási üzemi szerződésben meghatározott pont,
- a Szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási üzemi szerződésben meghatározott pont,
- a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja;
• szolgáltatott ivóvíz: közszolgáltatási üzemi jogviszony keretében a Felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz;
• települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képzett keveréke;
• új üzem: olyan üzem, amely 2013.03.01 követően
- kezdi meg működését,
- kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy
- legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását;
• üzem: az a természetes vagy – a lakásszövetkezetek kivételével – jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe;
• védendő Felhasználó: az a természetes személy Felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékkal élő Felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű-szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt,
• víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely
- település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést-, tárolást-, szállítást és elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy
- a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja,
• víziközmű-fejlesztés: vízi-közműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja,
• víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű- fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége,
• víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:
- önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),
- önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,
- átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,
- átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy vagy több településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit,
• víziközmű-szolgáltatás: a közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a Szolgáltató a Felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújtja közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz boztpsítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és – tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű- szolgáltatási ágazatok),
• víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész
a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy
b) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva házi szennyvízhálózat, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült,
• víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a Szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése,
• víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a Szolgáltató által más Szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési- és tisztítási szolgáltatás,
• víziközmű hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen;
• vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok és tároló medencék minőségvizsgálatára előírt módszer.
Üzletszabályzatban használt rövidítések:
- 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról, továbbiakban Törvény
- 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, továbbiakban Rendelet
3. Szolgáltatási tevékenység ismertetése
A Szolgáltató a Magyar Energetikai és Közmű - szabályozási Hivatal által kiadott engedélyben meghatározott ellátási területen köteles víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról gondoskodni. A Szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű- rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánók igényeit, a Felhasználóknak - törvény által előírt minőségű - ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását.
A Szolgáltató a víziközmű rendszereinek szakszerű és biztonságos üzemeltetését a jogszabályi követelményeknek megfelelő – hatóságok által jóváhagyott - üzemeltetési szabályzatok és utasítások szerint végzi. Az üzemeltetési szabályzatokban került meghatározásra az ivóvíz szolgáltatás és a szennyvízelvezetés és tisztítás folyamatában résztvevő rendszerek konkrét feladatai.
Alaptevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások:
− vízmérő értékesítés,
− szennyvízbekötés,
− szakfelügyelet,
− közműegyeztetés,
− nem közművel elvezetett szennyvízszállítási közszolgáltatás
− vízbekötés,
− vízszolgáltatás szüneteltetése és visszaállítása,
− vízszolgáltatás korlátozása és visszaállítása,
− vízszolgáltatásból történő kizárás,
− meghiúsult kizárás miatti kiszállási díj
− vízmérők reklamációs vizsgálata,
− vízmérők cseréje kisebb névleges átmérőre,
− tűzcsapról vízvételezés,
− távadós mérőórára hydro-rádió felszerelése,
− plombálás,
− kiszállási díj,
− folyószámla kivonat (a Felhasználó külön kérésére),
− számlamásolat,
− felhasználó változással kapcsolatos díjak,
− fölösiszap kezelés,
− többlet szennyezőanyag átvállalás.
Alaptevékenységen kívüli tevékenységek
− ipari víz szolgáltatás,
− elkülönített rendszerű csapadékvíz elvezetés,
− kamerás csatornavizsgálat,
− csőtörés keresés,
− ködgépes vizsgálat,
− kútkamera vizsgálat,
− automata szennyvíz mintavétel,
− építési, szerelési munkák,
− gépbérletek.
A felsorolt tevékenységek díjai a Szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban és honlapján megtekinthetőek.
3.1. Ivóvíz szolgáltatás
Az ivóvíz szolgáltatás folyamata olyan tevékenységek sorozatából áll, amelynek során a vízbázisból kitermelt ivóvíz eljut a Felhasználóig. Ebbe a folyamatba beletartozik a víztermelés, víztisztítás, szállítás és elosztás.
3.1.1. Víztermelés
A Szolgáltató működési területén lévő vízbázisokra telepített kutakból termeli ki – a vízjogi engedélyben szabályozott mennyiségben - a nyersvizet. A kitermelt víz tározókba kerül. A vízbázisokon rendelkezésre álló vízkészletek védelme érdekében a védőidomok és védőterületek fenntartása megoldott.
3.1.2. Víztisztítás
Szolgáltató a kitermelt nyersvíz esetében - minőségétől függően – a víztisztító berendezések segítségével olyan technológiát alkalmaz, amely az előírt vízminőségi paramétereket biztosítja. A víztisztítás leggyakoribb módja a vas és mangántalanítás. A víztermelés és tisztítás általában egy telephelyen történik.
3.1.3. A tisztított víz szállítása, elosztása
A tisztított víz szállítása, elosztása hidraulikailag méretezett csővezetékeken (távvezeték, fővezeték, törzshálózat, bekötő vezeték) történik. A csúcsidejű fogyasztások kiegyenlítésére medencék, tározók állnak rendelkezésre. A szükséges nyomást nyomásfokozók, magas tározók (hidroglóbusz, víztorony) biztosítják.
A törzshálózati vezetékeken találhatók a közkifolyók, melyek a vízbekötéssel nem rendelkező lakosság ellátását biztosítják. Ugyancsak a törzshálózaton találhatók a tűzivizet Szolgáltató földalatti és föld feletti tűzcsapok. A közkifolyók és tűzcsapok létesítése, megszüntetése, áthelyezése az érintett önkormányzat hatáskörébe tartozik. Vizet vételezni ezekről – a rendeltetésszerű használaton túlmenően - csak az érintett önkormányzat, és a Szolgáltató engedélyével lehet.
3.2. Szennyvízelvezetés, tisztítás
A közüzemű szennyvízelvezetés során a Szolgáltató a szolgáltatási ponton átvett szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetésével, a szennyvíz tisztítótelepen történő tisztítása után a befogadóba vezetéssel, valamint az elvezetés és tisztítás során keletkezett hulladékok és szennyvíziszap ártalommentes elhelyezésével biztosítja a szolgáltatást.
A Felhasználónak a házi szennyvízhálózat karbantartásáról, működőképes állapotának fenntartásáról gondoskodnia kell.
3.2.1. Szennyvízelvezetés
A Szolgáltató működési területén döntő hányadán elválasztott rendszerű csatornahálózat létesült, ebben az esetben a csatornahálózatba csapadékvizet bevezetni tilos. Egyes rendszereken – így az 1990. előtt épült győri, csornai és kapuvári csatornaszakaszokon – egyesített rendszerű hálózat létesült, ezeken a területeken a csapadékvíz is bevezethető a hálózatba. Az összegyűjtött szennyvíz a csatornahálózaton, szennyvízátemelőkön és nyomóvezetékeken keresztül jut el a tisztítótelepre.
3.2.2. Szennyvíz befogadás feltételei
A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan minőségű és mennyiségű szennyvíz vezethető be, amely a telephelyen dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, a szennyvízelvezető és tisztító mű állagát nem károsítja, rendeltetésszerű működését, valamint a tisztítás során keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezését nem akadályozza. A szennyvíz minőségének feltételeit jogszabály határozza meg. A Szolgáltató csak olyan minőségű és összetételű szennyvíz elvezetését és tisztítását vállalhatja, melyek tisztítására a szennyvíztisztító mű alkalmas.
A Szolgáltató a szennyvízelvezető törzshálózatba bocsátott szennyvíz kibocsátási körülményeit, a kibocsátott szennyvíz minőségét előzetes értesítés nélkül jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzésről a Felhasználó és a Szolgáltató közösen jegyzőkönyvet vesz fel, a szennyvíz minőségi vizsgálatáról pedig – melyet a Szolgáltató akkreditált laboratóriumában vizsgál be – szakvélemény készül. Az ellenőrzés megállapításaira a Felhasználó bizonyítékai bemutatása mellett észrevételt tehet.
A környezetvédelmi hatóság a káros mértékű szennyezést kibocsátó Felhasználó tevékenységét bírságolhatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti.
3.2.3. Szennyvíztisztítás
A szennyvíz tisztítása biológiai szennyvíztisztító telepeken valósul meg, ahol - a mechanikai tisztítást követően - a szennyvíz szennyezőanyag tartalma mesterséges oxigénbevitel mellett a tisztítóberendezésben elszaporodott baktériumok élettevékenysége során lebomlik. A keletkező baktériumtömeg, mint fölös iszap kikerül a rendszerből és további kezelés-, víztelenítés és stabilizálás után a mezőgazdaságban tápanyagként hasznosul. A tisztított szennyvíz – felszíni víz - a befogadóba kerül elvezetésre.
3.3. Minőség ellenőrzés
A Szolgáltató a szolgáltatási pontokon a jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű ivóvizet ad át, illetve jogszabályi előírásoknak megfelelő minőségű szennyvizet vesz át.
Az ivóvízminőség biztosítása érdekében a víz kitermeléstől a szolgáltatási pontig folyamatos minőség-ellenőrzés történik egyrészt a Szolgáltató, másrészt a közegészségügyi hatóság részéről. Az ivóvíz minőségi adatok a Szolgáltató honlapján megtalálhatók. Az átadási pontokon befogadott szennyvíz minőségének ellenőrzése a közcsatornába bocsátott szennyvíz mennyiségétől és jellemző minőségétől függően meghatározott gyakorisággal történik. A szennyvíztisztítókról a befogadóba vezetett szennyvíz ellenőrzés a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott önellenőrzési tervekben meghatározott feltételekkel és gyakorisággal történik.
A szennyvíz minőségének ellenőrzése a kibocsátási technológiáktól függő gyakorisággal történik.
3.4. A szolgáltatási tevékenység teljesítésében résztvevő harmadik személyek
A Szolgáltató a szolgáltatás teljesítése során harmadik személyeket (vállalkozókat) vehet igénybe. A Szolgáltatóval szerződött vállalkozókat a honlapon közzétett Beszerzési Szabályzat tartalmazza.
4. A szolgáltatás általános feltételei
4.1. Víziközmű-törzshálózatba történő bekötés és üzemelés
4.1.1. A szolgáltatás igénybevételének általános lehetőségei és feltételei
Az ingatlan tulajdonosa – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű szolgáltatást igénybe venni, ha
az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és tisztítás biztosítsáát szolgáló víziközmű-rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötövezeték vagy szennyvíz-bekötövezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet , és a víziközmű-rendszer üzembe helyezésétől, vagy meglévő rendszer bővítésétől, számított egy éven belül köteles az ingatlant víziközmű-rendszerbe beköttetni, ha
- az ivóvízellátás vagy szennyvízelvezetés- és tisztítás biztosításához szükséges víziközmű-rendszer a közterületen az ingatlanról műszakilag elérhető módon kiépült és műszakilag rendelkezésre áll, és
- az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság használata rendszeres emberi tartózkodáshoz kötődik. vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.
A fenti kötelezettség teljesítésére az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű- szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató.
A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.
Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.
Ha az ingatlan tulajdonosa a fenti kötelezettségét a 1 éves határidő alatt nem teljesíti, a víziközmű- szolgáltató bejelentésére a tulajdonost a járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére.
Adxxx xngatlan tekintetében mentesül a tulajdonos a bekötési kötelezettség alól ha
- vízellátó rendszernél: hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet saját célú vízellátó létesítményt,
- szennyvízelvető rendszernél: hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel üzemeltet egyedi szennyvízkezelő létesítményt, egyedi zárt szennyvíztárolót vagy saját célú szennyvíztisztító telepet.
- az állam mint tulajdonos, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyektől megvásárolt lakóingatlanok esetében.
A Szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés- és
tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a szennyvíz- befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn.
A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a Szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti, akinek a Szolgáltató a bekötés lehetőségeiről és feltételeiről tájékoztatást ad. A bekötés folyamatát a 4.4. pont részletezi.
Amennyiben a bekötést nem a felhasználási hely tulajdonosa kezdeményezi – a járási hivatal által elrendelt bekötés kivételével – a Szolgáltató hozzájárulása csak a tulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával adható meg.
A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.
Ha a víziközmű (víziközmű létesítmény vagy bekötővezeték) nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó (Felhasználó) a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre (állam vagy települési önkormányzat) átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek.
Ha a beruházás (bekötés) harmadik személy ingatlanán valósult meg, akkor a víziközműnek a vízvezetési szolgalmi jogát kell az ellátásért felelősre átruházni.
Az ellátásért felelős köteles az átruházáshoz hozzájárulni, ha a beruházás (bekötés) megvalósításához annak megkezdése előtt írásban hozzájárult.
Az átruházással az ellátásért felelős tulajdonába került vagyontárgyakat a víziközmű Szolgáltató részére üzemeltetésre átadja.
4.1.2. Bekötések és törzshálózati fejlesztések
Amennyiben a törzshálózat műszakilag nem elérhető, a Szolgáltató az igénybejelentést elutasítja.
Abban az esetben, ha az ingatlan bekötése csak a víziközmű bővítésével, törzshálózati fejlesztéssel (hosszának vagy kapacitásának növelésével) oldható meg, akkor az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója költségére lehet a beruházást megvalósítani.
Abban az esetben, ha bekötés nem a víziközmű-törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg, a víziközmű-bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a Szolgáltató hozzájárulása szükséges.
A víziközmű-bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a Szolgáltató hozzájárulása szükséges
Új üzem esetén a hozzájárulás feltétele egyebek mellett a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló jogerős hatósági engedély alapján létesített berendezés megléte. A hozzájárulást a bebocsátónak kell beszerezni azzal, hogy amennyiben a Szolgáltató 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a szennyvíz előtisztító berendezés létesítésére irányuló kötelezettségét a bebocsátó nem teljesítette.
A Szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a csatlakozás kezdeményezőjének tervet kell benyújtania és a megvalósult beruházás tulajdonjogának az ellátásért felelős részére történő átruházásáról szóló jognyilatkozatot és szerződést a kérelemhez csatolni kell.
A Szolgáltató a hozzájárulásról a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.
Ha a benyújtott terv az előírásoknak nem felel meg formai vagy műszaki okból, a Szolgáltató a hozzájárulás megadását a terv kiegészítéséhez vagy megfelelő új terv benyújtásához kötheti.
A kötelező közműnyilvántartással kapcsolatban előírt geodéziai bemérésekről – a hálózatba bekötést kezdeményező költségére – a Szolgáltatónak kell gondoskodnia.
4.1.3. Közös bekötések
Ha közös bekötéssel a víziközmű-szolgáltatás műszakilag megoldható – a felhasználási helyek tulajdonosai írásbeli szerződése és a Szolgáltató előzetes hozzájárulása alapján – több szomszédos felhasználási hely ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.
Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai külön szerződésben a víziközmű közös használatából eredő jogokat és kötelezettségeket rögzítik. A közös bekötést kezdeményező kérelemhez csatolt szerződés tartalmazza:
- a víziközmű-szolgáltatás díjának – az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett Felhasználó megnevezését;
- a vízvezetési szolgalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése iránti kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását.
A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanok megosztása vagy egyesítése esetén az új állapotnak megfelelő bekötések megépítéséről, illetőleg megszüntetéséről – eltérő megállapodás hiányában – az ezzel járó költségek viselése mellett a telekalakítás kezdeményezőjének vita esetén az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
4.1.4. Szolgalmi joggal érintett bekötések
Ha a víziközmű-törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlan igénybevételével is elvégezhető. A szerződésnek tartalmaznia kell a víziközmű elhelyezésével, az ingatlan használatával kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. A szerződést és a szolgalom alapítás iránti ingatéln-nyilvántartási kérelem másolatát az igénybejelentéshez a Szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez kell csatolni.
A felhasználási helyek tulajdonosai közötti szerződés vagy megállapodás hiányában – ha a szomszédos ingatlant érintő bekötővezeték megvalósítása és üzemeltetése az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki, vagy lényegesen nem akadályozza – a járási hivatal a szomszédos ingatlanra az uralkodó telek tulajdonosa kérelmére vízvezetési és szennyvízelvezetési szolgalmat alapíthat.
Amennyiben a felhasználási hely mellett a törzshálózat megépül, és az abba való bekötés nem okoz – a meglévő állapothoz képest- aránytalan hátrányt, a szolgalmi jog alá vont ingatlan ez alól tehermentesíteni kell.
4.1.5. Hatósági kötelezés
Az illetékes járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére, ha az ingatlan tulajdonosa a
4.1.1. pontban foglalt bekötési kötelezettségét nem teljesíti.
A környezetvédelmi és vízügyi hatóság az ingatlan tulajdonosát közérdekből – tekintet nélkül a fentiekben meghatározott határidőre vagy feltételre – kötelezi az ingatlan beköttetésére, és ezzel a víziközmű-szolgáltatás igénybevételére, ha a saját célú vízellátó létesítmény, egyedi szennyvízkezelő létesítmény vagy egyedi zárt szennyvíztároló közegészségügyi, környezetvédelmi vagy vízgazdálkodási szempontból káros hatása állapítható meg.
4.1.6. Utólag feltárt bekötések
A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, a tudomásszerzést követő 5 napon belül írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból alkalmassá válik, és a víziközmű-szolgáltatás biztosításának egyéb akadálya nincs.
Az utólag feltárt bekötéseknél, amennyiben a Felhasználó a Szolgáltatóval nem tud megegyezni, a Szolgáltató kezdeményezésére a Felhasználót a járási hivatal kötelezi:
- a Szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő építmény, berendezés, felszerelés elbontására, illetőleg leszerelésére,
- a berendezés átalakítására, ha azzal műszaki szempontból megfelelővé válik és ahhoz a Szolgáltató hozzájárult,
- a Szolgáltatói hozzájárulás utólagos megszerzésére, ha a berendezés műszaki szempontból megfelel.
A Szolgáltató kérelmére a járási hivatal a Felhasználót kötelezi a Szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére.
A hozzájárulás hiányában végzett bekötés esetén a Felhasználót a Szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelem-felhívással együtt írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból megfelelővé válik.
4.2. A közműves ivóvízellátás
4.2.1. Az ivóvízbekötés műszaki feltételei
A kiásott, nyílt és biztonságos munkavégzésre alkalmas munkaárokban a bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató, az általa megbízott vállalkozó vagy az igénybejelentő által kiválasztott, a kivitelezési jogosultsággal rendelkező
vízszerelők nyilvántartásában szereplő személy végzi, amelynek megvalósítása nem lehet későbbi, mint a munkaárok rendelkezésre állásának bejelentését követő 30. nap. Ezek költségét, illetve díját az igénybejelentő köteles megelőlegezni, kivéve ha jogszabály alapján mentesül a költség és díj megfizetése alól. A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel és az általa megbízott vízszerelővel együttműködni.
A víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérőt vagy mellékvízmérőt, a számlázás alapjául szolgáló mellékvízmérőt, telki vízmérőt, valamint szennyvízmennyiség-mérőt (a továbbiakban együtt: elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő) az üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral látja el.
Az ivóvíz-bekötővezeték létesítéséről és a szükséges eszközökről, művekről a megrendelő költségére a Szolgáltató gondoskodik. Üzembe helyezett ivóvíz- törzshálózaton a bekötési vízmérő felszerelését, cseréjét, leszerelését, valamint a csatlakozás készítését a Szolgáltató vagy megbízottja végzi.
Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető.
A felhasználási hely közműves ivóvízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez, illetve a katasztrófavédelmi célokat szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a Szolgáltató hozzájárulása szükséges.
A Szolgáltató a hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a bekötés létesítéséhez szükséges munkák, a helyszíni szemle és nyomáspróba várható költségeinek összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni.
Ha az ivóvíz-bekötővezetéken a nyomáspróbát, a fertőtlenítést és a nyíltárkos bemérést a Szolgáltató jelenlétében elvégezték, annak használatbavételéhez a Szolgáltató írásbeli hozzájárulást ad.
A víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérőt vagy mellékvízmérőt, a számlázás alapjául szolgáló mellékvízmérőt, telki vízmérőt, valamint szennyvízmennyiség-mérőt (a továbbiakban együtt: elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő) az üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral látja el.
Az ivóvíz-bekötővezetéket és a házi ivóvízhálózatot elektromos hálózat és berendezések, villámhárítók földelésére felhasználni nem szabad. A vízmérő aknában egyedi villamos berendezés elhelyezése, csatlakozási pont kialakítása – a víziközmű-szolgáltatás biztosítására szolgáló berendezések és azok energiaellátásához szükséges csatlakozási pont elhelyezése kivételével – tilos.
A víziközmű-hálózatba történő első vagy ismételt bekötés, továbbá az ivóvíz bekötővezeték átépítése, cseréje vagy felújítása esetén bekötési vízmérőt kell felszerelni.
Az ivóvíz-bekötővezeték felújítását és cseréjét, amennyiben indokolt, az ivóvíz törzshálózat felújításával egy időben kell elvégezni.
Az ivóvíz közműhálózatba bekapcsolt házi ivóvízhálózatot saját célú vízkivételi művel összekötni tilos.
4.2.2. Mérőhely kialakítása
A vízmérőhelyet az ingatlanon az ingatlan közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, más megoldás hiányában közterületen is kialakítható. A közterületi elhelyezés esetén ennek helyét a Szolgáltató egyetértésével a jegyző állapítja meg. A közterületen létesített vízmérőhellyel kapcsolatos karbantartási, ennek elmulasztása esetén bekövetkező kártérítési kötelezettség a Felhasználót terheli.
A bekötési vízmérő beépítése során a házi ivóvízhálózatba a bekötési vízmérőt követően elzáró szerelvényt, visszacsapó szelepet, valamint leürítőt kell beépíteni az ivóvíz- törzshálózat vízminőségének megóvása érdekében, továbbá fagyvédelem céljából.
A Felhasználó köteles gondoskodni a vízmérőakna, vagy vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztán tartásáról, a vízmérő és szerelvényei fagy elleni megfelelő védelméről, üzemképes állapotának fenntartásáról.
4.2.3. Tűzivíz vételi hely, tűzcsapok
Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a Szolgáltató – a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával – akkor köteles hozzájárulni, ha a katasztrófavédelmi tevékenységhez szükséges víz a házi ivóvízhálózatból vagy a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön vízmérővel kell ellátni.
A Szolgáltató közszolgáltatási feladatai ellátásához – az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség egyidejű értesítésével – a közterületen lévő tűzcsapról vizet vételezhet.
A Szolgáltató a közterületi vízvételi helyet a helyi önkormányzat képviselő testülete és az illetékes közegészségügyi szakhatóság, a tűzcsapot az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulásával helyezheti át vagy szüntetheti meg.
4.2.4. Közkifolyók
A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a Szolgáltató – az ellátásért felelős előzetes értesítése és a települési önkormányzat hozzájárulása esetében – a víziközmű tulajdonosának költségére közkifolyót helyezhet el.
A települési önkormányzat a hozzájárulását megadja, ha a Szolgáltató igazolja, hogy a szolgáltatást korlátozó intézkedés végrehajtását megkísérelte, de azt a Felhasználó meghiúsította.
A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a Szolgáltató részére.
A közkifolyókon szolgáltatott ivóvizet – háztartási célú vízhasználatra – a közműves ivóvízellátásba be nem kötött vagy ivóvíz-szolgáltatás korlátozással érintett ingatlan lakói vehetik rendszeresen igénybe.
A Szolgáltató és a helyi önkormányzat képviselő testületének hozzájárulása szükséges a közkifolyóknak nem háztartási célú vízhasználatra (így különösen építkezés, gépkocsi mosás, locsolás), történő rendszeres igénybevételéhez.
Abban az esetben, ha a fentiek szerinti vízhasználat díját és fizetésének módját jogszabály másként nem állapítja meg, az ivóvíz-törzshálózatról történő közterületi vízvétel a helyileg illetékes önkormányzat vízfogyasztásának minősül, a díjat a Szolgáltatónak a települési önkormányzat fizeti.
A közkifolyókon történő vízfogyasztás mennyiségét ivóvízmérő hiányában arányosítással vagy műszaki számítással kell megállapítani. A megállapított fogyasztás után a szolgáltató és az önkormányzat által kötött szerződés szerint a települési önkormányzat fizeti a díjat a víziközmű-szolgáltató részére.
A Szolgáltató a saját költségén ideiglenesen telepített, valamint írásbeli közüzemi szerződéssel nem érintett közkifolyót a polgármester hozzájárulása nélkül is jogosult megszüntetni.
4.3. A közműves szennyvízelvezetés
4.3.1. A szennyvízbekötés műszaki feltételei, megvalósítása
A Szolgáltató köteles a szennyvízelvezető- és tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően keletkező szennyvizet (egyesített rendszerű csatornahálózat esetén a csapadékvizet is) károkozás nélkül elvezetni és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően tisztítani.
Egy ingatlan ellátására több szennyvíz-bekötővezeték csak műszakilag indokolt okból a Szolgáltató hozzájárulásával létesíthető
A szennyvíz-bekötővezeték létesítését, annak a már üzemeltetett törzshálózatra való bekötését a Szolgáltató köteles megrendelő költségére elvégezni, vagy elvégeztetni. A szennyvíz-bekötővezeték megépítését, illetve a szennyvíz törzshálózatra való bekötését a megrendelő költségére és a Szolgáltató hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti.
Üzemelő kényszeráramoltatású szennyvíz törzshálózatba a szennyvíz-bekötővezeték csatlakoztatását kizárólag a Szolgáltató végezheti, illetve végeztetheti.
A csatlakozó szennyvízhálózaton a szolgáltatási pont előtt a szennyvíz összetételének ellenőrzésére alkalmas aknát vagy tisztítónyílást kell kialakítani.
Ha a szennyvíz-bekötővezeték vagy házi szennyvízhálózat az elfolyó szennyvíz ellenőrzésére alkalmas aknával nincs ellátva, továbbá, ha a szennyvíz-bekötővezeték az ingatlanon keletkező szennyvizek elvezetésére – a vízhasználat megnövekedése, az ingatlanok egyesítése, megosztása vagy egyéb okból – már nem alkalmas, a jegyző a tulajdonost a víziközmű megfelelő átalakítására vagy megszüntetésére kötelezheti.
Új üzem esetén a szennyvíz törzshálózatba az ingatlan csak akkor kapcsolható be, ha azzal egyidejűleg a szennyvíz előtisztításához szükséges berendezés üzembe helyezhető,
és annak a vízjogi üzemeltetési engedélyezésére irányuló eljárás megindult vagy jogerősen lezárult.
Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre- és tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag listában (220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében) meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a közszolgáltatási szerződés az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyásával válik érvényessé.
A szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén – megfelelő szennyvíz előtisztító berendezés hiányában, vagy szakszerűtlen üzemeltetése miatt – a külön jogszabály szerint az arra hatáskörrel rendelkező hatóság a bebocsátót a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére vagy a meglévő berendezés megfelelő üzemeltetésére kötelezi.
A szennyvíz-bekötővezetéken át történő szennyvíz- vagy egyesített rendszer esetén csapadékvíz-visszaáramlás miatt az ingatlanon vagy az azon lévő épületben bekövetkező elöntések megakadályozását szolgáló műszaki védelem kialakítása az ingatlan tulajdonosának a feladata.
A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. Az ingatlan előtt húzódó szennyvíz- törzshálózat fedlapszintje alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén (pl.: pince építése során) az ingatlantulajdonos visszaáramlás elleni hurokkal ellátott szennyvíz- átemelővel, fedlapszint feletti szifonszint esetén visszaáramlást gátló szerelvény vagy átemelő beépítésével biztosíthatja az elöntés elleni védelmet.
A Felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására és üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles.
Amennyiben, a Felhasználó a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés használatára kötelezett, akkor annak jogszerű kialakítására és üzemképes állapotának fenntartására is a Felhasználó köteles.
4.3.2. A szennyvízbekötés üzembe helyezés előtti ellenőrzése
A Szolgáltató a szennyvíz-bekötővezeték építésére vonatkozó hozzájárulás megadásával egyidejűleg köteles közölni a szennyvíz-bekötővezeték létesítéséhez szükséges munkák, a vízzárósági – kényszeráramoltatású rendszer esetén a működőképességi – próbák, a helyszíni ellenőrzés és nyíltárkos bemérés várható összegét, melyet a megrendelő köteles megelőlegezni. A nyomott bekötés nyomáspróbájának elvégzése a kivitelező feladata. Geodéziai bemérés elkészítése a beruházó feladata.
A Szolgáltató köteles az ellenőrzést, illetve a vízzárósági – kényszeráramoltatású rendszer esetén a nyomáspróbát, a nyíltárkos bemérést az időpont előzetes közlésével, a megépítés bejelentésétől számított 8 napon belül megtartani.
Az ellenőrzés, a vízzáróság és a működőképesség próbájának eredményét írásban kell rögzíteni.
Abban az esetben, ha a víziközművet a hozzájárulásban foglaltaknak megfelelően alakították ki, a szemle, valamint a próbák sikeresek voltak, a nyíltárkos bemérését elvégezték, a használatbavételhez a Szolgáltató írásbeli hozzájárulást adott, akkor a
szükséges szennyvíz előtisztító berendezés üzemeltetését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság engedélyezi.
A szennyvízelvezetési hely használatba vételére vonatkozó hozzájárulásban meg kell határozni a szennyvíznek a szennyvízelvezető műbe vezethető napi átlagos mennyiségét, melynek növeléséhez a Szolgáltató hozzájárulása szükséges.
Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő beépítést vagy más, az üzembe helyezést akadályozó körülményt állapítanak meg, a Szolgáltató az üzembe helyezést megtagadhatja, és azt a hozzájárulásban foglalt feltételek teljesítéséhez, az akadályok megszüntetéséhez kötheti.
4.3.3. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátása
Az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (Felhasználó/ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy a helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a jogszabályban meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni.
A települési önkormányzat vagy azok társulása kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba vagy a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére közszolgáltatást szervez és tart fenn.
Az önkormányzat és a Szolgáltató közszolgáltatási szerződést köt a nem víziközművel összegyűjtött háztartási szennyvizek összegyűjtésére, szállítására és tisztítására, amelyben szabályozásra kerül a szerződő felek jogai, kötelezettségei és a közszolgáltatás díja.
Az önkormányzat - a fentiek figyelembevételével - rendeleti úton határozza meg az Felhasználókra/ingatlantulajdonosokra vonatkozó szabályokat.
A szennyvízelvezető műbe csak olyan nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bocsátható be, amelyet az rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették.
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontot a vízügyi hatóság jelöli ki a Szolgáltató véleményének figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a Szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bebocsátás feltételeiről a Szolgáltató a bebocsátóval szerződést köt.
A Szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét esetenként vagy folyamatosan megvizsgálja. A bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésére nem lakossági Felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Az ellenőrzés végrehajtását a Felhasználó köteles elősegíteni.
4.3.4. Szennyvíz minőségére, vizsgálatára vonatkozó előírások
A szennyvíz törzshálózatba biológiailag bontható - külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű - szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be.
Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve külön jogszabály szerinti szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely
- a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,
- a szennyvízelvezető- és tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,
- a szennyvízelvezető- és tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,
- a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.
Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, illetőleg a csapadékvíz- elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.
A Szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét külön jogszabály alapján jogosult megvizsgálni, illetve a bebocsátott szennyvíz minőségét folyamatosan ellenőrizni, nem lakossági Felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is, amelyet bebocsátó nem akadályozhat.
Bebocsátó köteles a mintavételi feltételeket biztosítani, a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét és minőségét befolyásoló változásokat, valamint azok kezdő és befejező időpontját az ellenőrzésre jogosultnak bejelenteni. Naptári évre, időszakra vagy a működési ciklusra tervezett üzemnapok számát megadni, az ellenőrzésre jogosult képviselőjének kérésére a szennyező anyagok kibocsátásával kapcsolatos anyagfelhasználásra vonatkozó adatokat közölni, az üzemnaplót az ellenőrzésre jogosult képviselőjének bemutatni. Bebocsátó köteles a mintavételi helyeket mintavételre alkalmas állapotban tartani, azok megközelíthetőségét biztosítani.
Külön jogszabályban meghatározottak alapján az arra kötelezett bebocsátónak az önellenőrzés részletes szabályait be kell tartania. Szolgáltató jogosult az önellenőrzési rendszer megbízhatóságát, a hatósági határozatban előírt követelményeknek való megfelelést ellenőrizni.
Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a Szolgáltató a jogellenes állapot megszüntetéséről szóló kétszeri felszólítás után jogosult, a bevezetett csapadékvíz-mennyiség után kétszeres mértékű szennyvízelvezetési díjat kiszámlázni.
4.4. A víz- és szennyvízbekötés folyamata
4.4.1. Bekötési igény bejelentése, megrendelése
Kezdeményezés
A vízi-közmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a Szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója kezdeményezheti.
Előzetes tájékoztatás
A bekötéssel kapcsolatos lehetőségekről és feltételekről a Szolgáltató személyesen vagy telefonon nyújt előzetes tájékoztatást. Írásbeli tájékoztatáskérés esetén a Szolgáltató 15 napon belül köteles a szükséges tájékoztatást írásban megadni.
A műszaki jellegű információkról a Szolgáltató illetékes üzemmérnökségei (1. sz. melléklet: Elérhetőségek), az adminisztratív és egyéb tudnivalókról az ügyfélszolgálatok adnak felvilágosítást. Nem lakossági Felhasználók által kezdeményezett bekötéseknél az illetékes üzemmérnökségek műszaki csoportjaihoz kell fordulni.
Az ügyfélszolgálaton történő személyes megjelenéskor a Felhasználó a szóbeli információkon kívül egy írásos tájékoztatót is kap, amelyből megtudhatja a bekötésre vonatkozó részleteket.
Az előzetes tájékoztatás során a Felhasználónak át kell adni az igény jellegétől függően a létesítendő bekötés és/vagy víziközmű létesítmény megvalósításával kapcsolatos formanyomtatványokat.
Szolgáltatói hozzájárulás
A felhasználási hely törzshálózathoz történő csatlakozásához a Szolgáltató hozzájárulása szükséges. A hozzájárulás megszerzéséhez a csatlakozási feltételek meglétén kívül a Felhasználónak a szükséges engedélyeket kell beszerezni és a Szolgáltatónak benyújtani. A szükséges engedélyek köre azonos a Megrendelőhöz mellékelt engedélyekkel.
Árajánlatkérés
Előzetesen lehetőség van a Szolgáltatótól árajánlat kérésére. Az árajánlatot írásban kell kérni, mellékelni kell hozzá egy hiteles földhivatali térképmásolatot a szolgáltatásba bekötendő ingatlanról, és információt arról, hogy milyen létesítményhez kérik a bekötést. Az árajánlatkérésben fel kell tüntetni a Felhasználó pontos elérhetőségeit.
Szolgáltatónak az árajánlatot 15 napon belül el kell készíteni és eljuttatni a Felhasználóhoz.
Megrendelés
A bekötést (a szolgáltatás igénybevételét) a megrendelés benyújtásával kell igényelni. A lakossági Felhasználók megrendeléshez formanyomtatványt kötelesek kitölteni és a szükséges mellékletekkel együtt az ügyfélszolgálatokon benyújtani.
Nem lakossági Felhasználók a bekötéshez szükséges egyeztetéseket a Szolgáltató illetékes üzemmérnökségeinek (1. sz. melléklet) műszaki csoportjainál folytatják le. Az egyeztetést követően a megrendelő a bekötést írásban nyújtja be a Szolgáltatónak.
A Megrendelőhöz mellékelni kell:
- az ingatlan 60 napnál nem régebbi földhivatali térképmásolatát,
- az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lapját (TAKARNET rendszerből származó másolat megfelel),
- az ingatlan más jogcímen történő használata esetén az ezt igazoló okirat egyszerű másolatát,
- önkormányzati vagy társulati igazolást a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséről,
- közterület bontási engedély számát,
- nem lakossági Felhasználó esetén 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy a bírósági bejegyzésről szóló végzést, valamint a megrendelést és/vagy a szerződést aláíró személy aláírási jogosultságának igazolását,
- a megvalósult beruházás tulajdonjogának az ellátásért felelős részére történő átruházásáról szóló jognyilatkozatot és az erről szóló szerződést
Amennyiben valamennyi szükséges dokumentum a megrendelőhöz csatolásra került és a bekötés műszakilag megvalósítható, a Szolgáltató befogadja a megrendelést.
Lakossági Felhasználó esetén a megrendeléssel egy időben a Szolgáltató írásos tájékoztatást ad bekötés feltételeiről, valamint átadásra kerül a szerződéses ajánlat.
Bekötési előleg befizetése
A Felhasználó a bekötés, valamint a szolgáltatáshoz csatlakozás költségét előleg befizetésével téríti meg, amelyet a megrendelés benyújtásakor az ügyfélszolgálaton fizet be, és a befizetett összegről előlegszámlát kap.
Nem lakossági Felhasználói bekötésnél az előleg fizetését a műszaki csoportoknál kell rendezni az alábbiak szerint:
- megrendelés után a Szolgáltató előlegbekérő levelet küld ki, amelyben közli az előleg összegét és megadja számlaszámát
- megrendelő (Felhasználó) utalással befizeti az előleget
- Szolgáltató a befizetésről előlegszámlát küld.
A megrendelést a Szolgáltató az előlegszámla kiegyenlítése után tekinti elfogadottnak.
A bekötések költségeiről az ügyfélszolgálatokon, a műszaki csoportoknál, és a honlapon lehet tájékozódni.
Közműfejlesztés rendezése
A nem lakossági Felhasználó a Szolgáltatónak köteles vízi-közmű fejlesztési hozzájárulást fizetni, amelynek összegéről a műszaki csoportok a tervvéleményezés során adnak tájékoztatást. (a tervekben megadott mennyiségek figyelembe vételével).
A közműfejlesztés rendezése során kitöltésre kerül a közműfejlesztési adatlap, a kontingens átadásról szóló nyomtatvány. A Felhasználónak a kérdéses mennyiségű kontingenssel kell rendelkeznie az adott fogyasztási helyre – ez történhet befizetéssel, illetve kontingens átadással. Befizetés esetén a Szolgáltató számlát állít ki a Felhasználó részére.
A megállapított közműfejlesztési hozzájárulás megfizetése, vagy a meglévő kontingens igazolása, amelyről Szolgáltató számlát állít ki, a bekötés megkezdésének feltétele.
4.4.2. Tervek véleményezése, engedélyezése
Xxxxxx, hatósági engedélyek benyújtása
A Szolgáltató a bekötéseknél tervet kér. Nem egyértelmű felhasználás esetén el kell kérni az építési engedélyt. Amennyiben a felhasználási helyen van úszómedence, fel kell hívni a Felhasználó figyelmét, hogy annak a töltését csak vízszál megszakítással lehet megoldani, a visszafertőzés elkerülése érdekében.
A beadandó terveknek, ki kell elégíteni a 6. sz. melléklet szerinti követelményeket. A terveket 2-2 példányban kell beadni.
Tervek elbírálása, engedély megadása
A tervek elbírálásakor a tartalmi és formai ellenőrzésen kívül teljesülnie kell a bekötéshez és a szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges feltételeknek. Amennyiben a tervek a feltételeknek (6. sz. melléklet) nem felelnek meg, a Szolgáltató levélben azok módosítását vagy hiánypótlását, esetleg egy megfelelő új terv benyújtását kérheti.
A tervek véleményezése 30 napon belül történik meg, amelynek során a megrendelő számára írásos tájékoztató készül a bekötésekkel kapcsolatos tudnivalókról.
4.4.3. Új bekötés megvalósítása
Árajánlat elfogadása
A Felhasználó a Szolgáltató által összeállított árajánlat elfogadásáról visszajelzést küld Szolgáltató számára. A Szolgáltató a kiküldött árajánlatban feltünteti, hogy ajánlata meddig érvényes.
Kivitelezés, a bekötés megvalósítása
A Felhasználó a mérőhely kialakítását követően megkéri a közterület tulajdonosától vagy kezelőjétől a bontási engedélyt.
A bekötés elkészítéséhez szükséges földmunka elvégzése, valamint a közterület-bontási engedély beszerzése a megrendelő feladata.
A bontási engedélyen szereplő határidő függvényében a Felhasználó időpontot egyeztet a Szolgáltató területileg illetékes egységével (az elérhetőségekről az ügyfélszolgálat tájékoztatja) a bekötés elvégzésének időpontjáról. Amennyiben a bekötés az egyeztetett időpont után történik meg, úgy a Szolgáltató kötbért köteles fizetni a Felhasználónak, amelynek mértéke a bekötési előlegként befizetett összeg 1 %/nap.
A víziközmű-bekötővezeték megépítését, vagy átalakítását a Szolgáltató elvégzi, aminek alapján megtörténik a szolgáltatási pont csatlakoztatása a törzshálózatra a bekötővezeték segítségével.
Helyszíni szemle
Tisztázatlan kérdések esetén a Felhasználó kérheti előre egyeztetett időpontban a Szolgáltatóval elvégeztetni a helyszíni szemlét, amelyet a felek jegyzőkönyv segítségével dokumentálnak.
Díjak, költségek rendezése
A bekötés elkészültével a Szolgáltató részéről megtörténik a felhasznált anyagok és az elvégzett munkák leigazolása, aminek alapján a megrendelő elszámoló számlát kap a befizetett előleg és a ténylegesen felmerült költségek esetleges különbözetről. A számlán szereplő fizetési határidőig a megrendelő köteles megtéríteni a számla ellenértékét, vagy visszatérítés esetén a Szolgáltató köteles a számlán szereplő fizetési határidőig, a visszajáró összeget megtéríteni.
4.5. Közműnyilatkozatok, közműegyeztetések
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján az építmények létesítési engedélyéhez, illetve a használatbavételi engedély kérelemhez a Szolgáltató közműnyilatkozatot ad, amelyben nyilatkozik, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e illetve milyen feltételekkel biztosítható. Családi ház és üdülő esetén Közműnyilatkozat űrlapot kell kitölteni, egyéb esetekben az
üzemmérnökségek műszaki csoportjai gépi adatlapot töltenek ki. A közműnyilatkozat a területileg illetékes üzemmérnökségnél szerezhető be.
Közműegyeztetés szintén a területileg illetékes üzemmérnökségeken kezdeményezhető. A közműegyeztetés és a szakági adatok szolgáltatása gazdálkodó szervezetek részére díjköteles.
5. Általános Szerződési Feltételek
A Szolgáltató minden Felhasználóra vonatkozóan Általános Szerződési Feltételeket állapított meg. A Szolgáltató és a Felhasználó között létrejött szolgáltatási szerződés és az Általános Szerződési Feltételek egymást kiegészítik, egymástól elválaszthatatlanok.
Szolgáltató az Általános Szerződési Feltételek kivonatát a Felhasználó részére a szerződés megkötésekor átadja.
Az Általános Szerződési Feltételek jelen Üzletszabályzat 6. pontjától 10. pontjáig terjedő fejezetekben találhatóak.
6. Szerződéses kapcsolatok
A közműves ivóvízellátás és a közműves szennyvízelvezetés közüzemi szolgáltatásnak minősül. Szolgáltató a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén a Felhasználóval – felhasználási helyenként – közszolgáltatási üzemi szerződést köt.
A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a Szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közszolgáltatási üzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. Nem lakossági Felhasználó esetében a közüzemiközszolgáltatási jogviszony kizárólag az írásbeli szerződés megkötésével jön létre.
Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Xxxxx által kötött szolgáltatási szerződés nem rendelkezik, jelen Üzletszabályzatot és az abban foglalt Általános Szerződési Feltételeket, a Polgári Törvénykönyv közszolgáltatási üzemi szerződésre vonatkozó előírásait, valamint a felek jogviszonyát szabályozó más hatályos jogszabályokat (5. sz. melléklet) kell alkalmazni.
Az Üzletszabályzat – ellenkező kikötés hiányában - minden, a Szolgáltatóval közüzemi közszolgáltatási jogviszonyban lévő Felhasználóra alkalmazandó, és a szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket rendezi.
Az Üzletszabályzattól való eltérés lehetőségei:
A Szolgáltató meghatározott felhasználói csoportok számára egyedi szerződéses feltételeket állapíthat meg, a jogszabályi rendelkezések keretein belül. Az egyedi szerződéses feltételeket a Szolgáltató valamennyi – a feltételeket teljesítő – fél részére biztosítja.
Az egyedi szerződési feltételekről és alkalmazásuk köréről a Szolgáltató a Felhasználók részére az ügyfélszolgálati irodákban, illetve honlapján ad tájékoztatást.
A Szolgáltató a Felhasználók által nem kötelezhető arra, hogy egyedi szerződéses feltételeket alakítson ki.
6.1. A közszolgáltatási üzemi szerződés megkötés feltételei
Az írásbeli közszolgáltatási üzemi szerződés megkötésének előfeltétele a Felhasználó (amennyiben a Felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, úgy a tulajdonos, tulajdonosok írásbeli hozzájárulásával) az adott felhasználási helyre vonatkozó írásbeli igénybejelentésének megtétele.
Az igénybejelentésben a bejelentő közli:
• a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,
• nem lakossági felhasználó esetében az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel a vízvédelmi hatóság által előírt küszöbértékekre,
• a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint - ha az nem azonos a bejelentővel - az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét és
• a csatlakozó hálózat, illetve a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit.
Az igénybejelentés kézhezvételét követő 5 napon belül a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:
• a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,
• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,
• a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,
• a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit,
• üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.
A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést a kézhezvételét követő 5 napon belül elutasítja, ha
• a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására,
• bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja,
• a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,
• a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg a műszaki feltételei,
• az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.
Hiánytalan igénybejelentést követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a fenti feltételek maradéktalan teljesítéséhez milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie. E tájékoztatás keretében a víziközmű-szolgáltató:
• megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét,
• megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat, és
• meghatározza vízmérési hely kialakításának műszaki feltételeit.
Ha az fenti bekezdés szerinti tájékoztatás megtétele előtt más szerv nyilatkozatának beszerzése vagy eljárásának lefolytatása szükséges, a víziközmű-szolgáltató az igénybejelentés kézhezvételét követő 2. munkanapon köteles a nyilatkozat beszerzését, illetve az eljárás lefolytatását kezdeményezni. A tájékoztatás megtételére nyitva álló határidőbe nem számít bele más szerv
a) nyilatkozatának beszerzéséhez vagy
b) eljárása lefolytatásához
szükséges időtartam. A megkeresett szerv a megkeresés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a nyilatkozatot kiadni, illetve az eljárását lefolytatni, és annak eredményéről a víziközmű-szolgáltatót tájékoztatni.
Ha a nem lakossági Felhasználó a Szolgáltató ajánlatától részben vagy egészben eltérő tartalmú, írásbeli véleményeltérési nyilatkozatot tesz – a víziközmű-szolgáltatás jogszabályban meghatározott díját kivéve -, akkor a közüzemi szerződés nem jön létre mindaddig, amíg a felek a véleményeltérésben nem tudnak egyező álláspont kialakításával írásbeli megállapodást kötni
Szolgáltató közüzemi szolgáltatásra a Felhasználóval írásbeli közüzemi szerződést köt, amennyiben az adott felhasználási helyen nincs lejárt határidejű, nem kifogásolt számlatartozás a Szolgáltató felé. Nem lakossági Felhasználó esetében további feltétel, hogy a szerződni kívánó Felhasználónak nincs lejárt határidejű, nem kifogásolt számlája a Szolgáltató felé.
Ha a Felhasználó a Szolgáltató szerződéses ajánlatát elfogadja és a megküldött közüzemi szerződéstervezetet a Szolgáltatónak aláírva visszaküldi, a közüzemi szerződés a Szolgáltató által történő kézhezvétel napján megkötöttnek minősül.
Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a közüzemi szerződés megkötésének további előfeltétele a hozzájárulás megfizetése, a megfizetés vagy a kontingens átadás Szolgáltató felé történő igazolása.
A közüzemi szerződésmegkötése érdekében az előfeltételeknek megfelelő igénybejelentő részére a Szolgáltató az igénybejelentést követő 15 napon belül megküldi szerződéses ajánlatát. A szerződéses ajánlatban foglaltak 30 napig érvényesek. Az új bekötés megvalósítását követő vagy a felhasználó személyében történt változás bejelentését követő 15 napon belül a víziközmű–szolgáltatásra a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közszolgáltatási szerződést köt.
Kiskorú Felhasználó helyett törvényes képviselője, illetve gyámja, valamint ezek meghatalmazottjai járhatnak el. Ebben az esetben a Felhasználó a kiskorú személy lesz, a törvényes képviselő, illetve gyám Fizetőként kerül a Szolgáltató nyilvántartásába.
A mellékszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó speciális feltételek a 7.1. pontban találhatóak.
6.2. A közszolgáltatási üzemi szerződés megkötésének folyamata (új bekötés esetén)
Lakossági Felhasználók
Vízbekötés vagy szennyvízbekötés megrendeléssel egy időben az ügyfélszolgálati ügyintéző a Szolgáltató által aláírt szerződéses ajánlatot átadja megrendelő részére., aki a megrendelt munka elvégzéséig, de legfeljebb a megrendeléstől számított 15 napig élhet a véleményeltérés jogával.
A Felhasználó véleményeltérése esetén a Szolgáltató 15 napon belül egyeztetést kezdeményez.
A vízbekötéssel egy időben a szerződés megkötésre kerül. Felhasználó a szerződés feltételeit és adatait – a helyszínen - aláírásával fogadja el.
Egyéb esetekben (pl.: utólagos szennyvízrákötésnél) a Felhasználó az aláírt szerződést leadhatja az ügyfélszolgálaton vagy levélben juttatja el a Szolgáltatóhoz legkésőbb a bekötés megvalósítását követő 15 napon belül.
A szerződés 3 példányban készül, amelyből egy a Szolgáltató tulajdona, egy a Felhasználó, egy pedig – amennyiben személye eltér a Felhasználó személyétől – az ingatlan tulajdonosáé.
Nem lakossági Felhasználók
A bekötés megtörténte után kerül sor a szerződéskötésre. Szolgáltató megküldi 2 példányban a közüzemi közszolgáltatási szerződési ajánlatot Felhasználó részére, aki azt 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy véleményeltérését közli. Szolgáltató a szerződési ajánlatában foglaltakat 30 napig tartja fenn. . A közműfejlesztési hozzájárulásra kötelezett Felhasználó esetében a szerződési ajánlat tartalmazza a fizetendő fejlesztési hozzájárulás összegét.
Felhasználó köteles az általa aláírt mindkét példányt visszaküldeni Szolgáltató részére. Szolgáltató mindkét példányt cégszerű aláírásával látja el, és egy aláírt példányt megküldi a Felhasználó részére.
Amennyiben a Felhasználó az előírt határidőig az aláírt szerződést nem küldi vissza, akkor a szolgáltatás megszüntetésre kerül.
A Felhasználókra vonatkozó szolgáltatási szerződés típusai a következő mellékletekben találhatóak:
2. sz. melléklet: Lakóközösségi egyedi szolgáltatási szerződés ivóvízellátásra és/vagy szennyvízelvezetés szolgáltatásra
3. sz. melléklet: Lakossági egyedi szolgáltatási szerződés ivóvízellátásra és/vagy szennyvízelvezetés szolgáltatásra
4. sz. melléklet: Nem lakossági egyedi szolgáltatási szerződés ivóvízellátásra és/vagy szennyvízelvezetés szolgáltatásra
6.3. A szerződés tartalmi követelményei
A víziközmű-szolgáltatásra a Szolgáltató és a Felhasználó közüzemi közszolgáltatási szerződést köt, amely tartalmazza:
- a szerződő felek és azonosító adatai körében természetes személy esetén annak nevét, lakcímét, anyja nevét, születési helyét és idejét, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, képviselőjének nevét és adatait (lakcíme, anyja neve),
- a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, a mennyiségi és minőségi adatokat,
- a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás megkezdésének időpontját,
- a felhasználási helyet, illetve a teljesítés helyét, a szolgáltatási pontot,
- a mérésnek, a fogyasztásmérő hitelesítésének, kalibrálásának, leolvasásának, a szolgáltatási díj megállapításának, különösen a mérésnek, a mérőeszköz leolvasásának, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésnek a módját, valamint a szolgáltatási díj visszatérítésének módját,
- a szerződésszegés következményeit, különösen a hibás és késedelmes teljesítéssel kapcsolatos szabályokat,víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos szabályokat,
- a Felhasználó személyében bekövetkezett változás-bejelentési kötelezettségének részletes szabályait a Szolgáltató részére,
- egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.
6.4. A szerződés módosítása
A Felhasználó a szolgáltatási szerződésben feltüntetett személyes vagy cégadataiban bekövetkező, vagy a felhasználási hely nyilvántartott adataiban beállott változást a változástól számított 15 30 napon belül köteles a Szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a mulasztásból eredő károkért, valamint a meg nem fizetett díjakért a mulasztó fél tartozik felelősséggel.
A megkötött közszolgáltatás közüzemi szerződést a szerződő felek közös megegyezéssel módosíthatják. A szerződő felek által aláírt módosítás – a szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgáltató általi kézhezvétel napján lép hatályba. A fizetési mód, valamint a vízmérő leolvasásának, a számlakibocsátás gyakoriságának vagy az szolgáltatási- és egyéb díj megváltozása a közszolgáltatási jelen szerződés módosítását nem igényli, ellenben szükséges a felek kölcsönös tájékoztatása, amelyet a Szolgáltató köteles a Felhasználót az internetes honlapján történő közzététel, valamint az ügyfélszolgálati irodákban történő kifüggesztés útján értesíteni, továbbá a közzétételről, a módosítások hatálybalépését követően esedékes számla kiküldésekor írásban tájékoztatni.
6.5. Felhasználó személyében történő változás
A Felhasználó személyében bekövetkezett változást a korábbi és az új Felhasználó köteles a vízmérőállás megjelölésével a birtokátruházástól változástólszámított 15 30 napon belül a Szolgáltatónak bejelenteni. A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a Szolgáltatót ért károkért a korábbi és az új Felhasználó egyetemlegesen felel.
A Felhasználó változás bejelentése után, a feltételek teljesülése esetén a régi Felhasználónak a Felhasználói helyre vonatkozó közüzemi szolgáltatási szerződése megszűnik és a szerződéses jogviszony az új Felhasználóval a szerződéskötéssel vagy a szolgáltatás igénybevételével jön létre. Korábbi felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentés keretében a közszolgáltatási szerződését is felmondja. A felmondás az új felhasználóval létrejött közszolgáltatási szerződés hatálybalépésének napján hatályosul.
A határidőn túli változás bejelentés esetén a vízmérő késedelmes átírásakor a Szolgáltató az új Felhasználó részére díjat számít fel, melynek mértéke az üzletszabályzat 9. számú mellékletében található.
Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási üzemi szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználási hely tekintetében a víziközmű- szolgáltatás megszüntethető vagy korlátozható. Szolgáltató a 6.5.4. pont szerint járhat el.
Közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett nem lakossági Felhasználó változása esetén az új közszolgáltatási üzemi szerződés megkötésének feltétele a víziközmű- fejlesztési hozzájárulás megfizetésének vagy átvételének igazolása.
A korábbi vagy az új Felhasználó a szerződés megkötése előtt kérheti saját költségére a házi ivó- és szennyvízhálózat ellenőrzését, amelynek összege a mindenkori kiszállás díja.
A változás bejelentés ügyében a Felhasználó vagy meghatalmazottja járhat el, a Szolgáltatónál erre a célra rendszeresített Változás bejelentő formanyomtatvány kitöltésével. Amennyiben az ingatlan több személy, szervezet tulajdonában van, akkor a tulajdonostársak írásban kötelesek hozzájárulásukat megadni a változás átvezetéséhez. Az ingatlan új tulajdonosai kötelesek megjelölni azt a tulajdonostársat, akivel a közszolgáltatási üzemi szerződés megköthető. A bejelentést személyesen az ügyfélszolgálatokon, vagy akadályoztatás esetén írásban a változás bejelentő formanyomtatvány kitöltésével kell megtenni. Amennyiben a Felhasználó változás bejelentése nem a Szolgáltatónál rendszeresített formanyomtatványon történik, akkor a bejelentésben az alábbi adatok feltüntetetése szükséges:
- a felhasználási hely pontos címe, és felhasználó azonosító száma
- fogyasztásmérő berendezés gyári száma és mérőállása a birtokátruházás napján
- a korábbi régi Felhasználó neve, anyja neve, születési helye, ideje, nem természetes személynél elnevezés, székhely, adószám, cégjegyzékszám
- korábbi felhasználó azonosító száma
- korábbi felhasználó új lakcíme,
- a vízmérő(k) állása(i)a birtokbaadás napja,
- az új Felhasználó neve, személyes adatai (leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, lakcíme, levelezési címe és telefonos elérhetőségei,nem természetes személynél elnevezés, székhely, adószám, cégjegyzékszám
- nyilatkozat a közszolgáltatási szerződés felmondásáról,
- a választott fizetési mód,
- nyilatkozattétel arra vonatkozóan, hogy lakossági vagy nem lakossági, idényjellegű Felhasználóként kívánja-e magát nyilvántartásba vetetni,
- felhasználóváltozás jogcíme
- bejelentés kelte a változás alapjául szolgáló dokumentumok
- korábbi és régi/új Felhasználó aláírása.
A Változás bejelentő nyomtatvány hiányos kitöltése (mérőállás megjelölésének hiánya, régi/új Felhasználó aláírásának hiánya, Felhasználó változás időpontjának hiánya) amennyiben a változástól számított 15 30 napon belül nem kerül pótlásra, az a bejelentés elmulasztásának minősül. Amennyiben az adatok hiánypótlása nem történik meg, a Szolgáltató a nyilvántartásában szereplő Felhasználóval szemben érvényesíti a szolgáltatás során felmerült költségeket valamint jogosult a 9. számú mellékletben meghatározott kötbér alkalmazására.
A változás bejelentő nyomtatványhoz csatolandó dokumentumok:
- az ingatlan 60 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolata (TAKARNET rendszerből való másolat megfelel) vagy földhivatali érkeztető bélyegzővel ellátott adásvételi szerződés másolata. Az adásvételi szerződés benyújtása esetén a változás bejelentés átvezetéséhez nem szükséges adatokat (pl. vételár, stb.) a Felhasználó jogosult törölni;
- nem lakossági Felhasználónál továbbá 30 napnál nem régebbi cégkivonatot vagy bírósági bejegyzésről szóló végzést és a változás bejelentést aláíró személy aláírási jogosultságának igazolását;
- intézménynél: törzskönyvi nyilvántartás igazolása;
- társasházzá alakulás esetén: társasházi alapító okirat, közös képviselő megválasztásáról szóló jegyzőkönyv;
- közös képviselő változás esetén: közös képviselő megválasztásról szóló jegyzőkönyv.
A változás bejelentés megtétele egyúttal az új felhasználó közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének is minősül.
A változás bejelentés feldolgozását követően a korábbi valamennyi régi Felhasználó az általa megadott új címére postai úton záró számlát kap, amelyet a számlán feltüntetett fizetési határidőn belül köteles kiegyenlíteni.
A felhasználó változásról történő bejelentés esetén a víziközmű-szolgáltató a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a leszerelést megakadályozó zár vagy plomba szemrevételezéssel megállapított állapotát, és minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyvnek a felhasználó által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére átadja, másik példányát megőrzi és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja.
A változás bejelentés napjától az új felhasználót terheli a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítése, ha a felhasználási helyen az előzetes írásbeli felszólítás ellenére a helyszíni ellenérzést az új felhasználó vagy képviselője akadályozza.
Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzési kötelezettségének a felhasználó változás bejelentésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben.
6.5.1. Felhasználó változás bérbeadás, használatba adás, haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén
Bérbeadás, használatba adás, illetve haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan esetén a Szolgáltató az ingatlan tulajdonosával vagy az ingatlan egyéb jogcímen használóval köthet közszolgáltatási üzemi szerződést. Amennyiben az ingatlant egyéb jogcímen használó lesz a Felhasználóként szerződő fél, úgy köteles a használatához fűződő jogcímét igazolni (bérleti szerződés, vagy használati szerződés benyújtása, illetve haszonélvezet esetén 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap), valamint a szolgáltatási szerződés megkötéséhez az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulását beszerezni. Amennyiben a bérlő/használó/haszonélvező a szolgáltatási szerződésben foglaltakat nem teljesíti, úgy az ingatlan tulajdonosa maga köteles helyette a Szolgáltatónak teljesíteni.
Amennyiben az ingatlan tulajdonosa lesz a Felhasználóként szerződő fél, úgy jogosult a bérlőt/használót/haszonélvezőt – annak írásbeli hozzájárulásával – Fizetőként megjelölni. Ebben az esetben a Xxxxxxxxxx és a Fizetőként megjelölt személy a szolgáltatási díj megfizetéséért egyetemleges felelősséggel tartozik.
Az állam, mint tulajdonos, a Felhasználó díjtartozása vonatkozásában felmerülő mögöttes felelősség alól mentesül a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján megvásárolt lakóingatlanok esetében. Ebben az esetben a Felhasználó lesz a Szolgáltatónál nyilvántartott Fizető is.
6.5.2. Felhasználó változás rendezése Felhasználó elhalálozása esetén
A felhasználó elhalálozása esetén az örökös az elhalálozás tényét legkésőbb annak tudomására jutása napjától számított 60 napon belül a víziközmű-szolgáltató számára az
6.5 pontban meghatározott formanyomtatványon vagy tartalommal bejelenti. A bejelentés az örökös közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének minősül.
A bejelentésnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
• felhasználási hely címe és felhasználó azonosító száma
• fogyasztásmérő berendezés gyári száma
• fogyasztásmérő berendezés mérőállása az elhalálozás napján
• korábbi felhasználó neve, anyja xxxx, születési ideje, helye
• felhasználóváltozás jogcíme
• új felhasználó neve, személyes adatai (leánykori név, anyja neve, születési hely és idő, lakcíme, levelezési címe és telefonos elérhetőségei)
• bejelentés kelte
• örökös (bejelentő) aláírása
Elhalálozás bejelentése esetén az ügyintézéshez a halotti anyakönyvi kivonat bemutatására másolatának mellékelésére van szükség. Amennyiben a bejelentő új Felhasználóként szerződést kíván kötni a Szolgáltatóval, ebben az esetben szükség van annak igazolására, hogy milyen jogcímen (tulajdonos, bérlő, haszonélvező, stb.) használja az ingatlant.
A bejelentés az örökös közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének minősül.
Abban az esetben, ha Felhasználó elhalálozásának bejelentése 30 nap után történik meg és a fogyasztási helyre vonatkozóan nincs hátralék, akkor ez folyamatos átadásnak minősül és ebben az esetben az átírás díjmentes.
Amennyiben a Szolgáltató tudomást szerez arról, hogy a Felhasználó elhalálozott és a fogyasztási helyre nincs újabb Felhasználónak közszolgáltatási szerződése, a Szolgáltató jogosult az elhalálozás időpontját követően nyújtott szolgáltatás díját a fogyasztási hely szerinti ingatlan tulajdonosával szemben érvényesíteni.
Amennyiben a felhasználási helynek több tulajdonosa van, a Szolgáltató, választása szerint, bármely tulajdonost nyilvántartásba veheti és részére megküldi az igénybevett szolgáltatás és az átírással kapcsolatban felmerült költségeket tartalmazó számlát, egyúttal kezdeményezi új szolgáltatási szerződés megkötését.
A felhasználó változás mérőállása – leolvasás hiányában – arányosítással kerül megállapításra, ebben az esetben a felhasználó változás időpontja a haláleset időpontja.
6.5.3. Felhasználó változás egyéb esetei
Változás bejelentő nyomtatvány kitöltése szükséges az alábbi esetekben is:
- a Felhasználó a felhasználási helytől eltérő postacímre kéri a számla megküldését
- a Felhasználó nevében történt változás (pl. házasságkötés vagy válás, cégnévváltozás) esetében,
- új Fizető személyének megjelölése esetén,
- adószám változás esetén,
- egyéb, a fentiekben nem szabályozott adminisztratív jellegű változás esetén.
6.5.4. Felhasználó változás kezelése tartozás esetén
Adatott felhasználási hely tekintetében – korábbi közszolgáltatási üzemi szerződés alapján - fennálló tartozás esetén a változást a Szolgáltató átvezeti, de a Törvény alapján a Szolgáltató jogosult a felhasználási helyen a szolgáltatást megszüntetni vagy korlátozni. az alábbiak szerint eljárni:
a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,
b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,
d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy
e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti.
A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan
– társasház esetén az albetét - tulajdonosa egyetemlegesen felel.
Az árveréssel szerzett ingatlan új tulajdonosa nem kötelezhető a felhasználási helyhez tartozó korábbi tartozás kiegyenlítésére, a tartozás kiegyenlítéséig a Szolgáltató azonban az első bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja a Törvény felhatalmazása alapján. Amennyiben az ingatlanon korlátozás vagy felfüggesztés miatt nincsen víz-, és/vagy szennyvízszolgáltatás, úgy a szolgáltatás újraindításának költségeit annak kell viselnie, aki a visszaállítást kéri.
6.6. A szerződés megszűnése, felmondása
A közszolgáltatási üzemi szerződés határozott vagy határozatlan időtartamra jön létre. Felek eltérő megállapodásának hiányában a szerződés határozatlan időtartamra jön létre.
6.6.1. Szerződés rendes felmondása
Felmondás a felhasználó által
Felhasználó jogosult a víziközmű-szolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás valamint közműves szennyvízelvezetés és – tisztítás esetén amennyiben a felhasználási hely megfelel a Törvény 55. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek – 30 60 napos határidővel írásban felmondani. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használója mondja fel, előzetesen a tulajdonos hozzájárulását is be kell szereznie. Több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. A közszolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más Felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatást, erről a Felhasználónak a felmondásban nyilatkoznia kell. Amennyiben a Felhasználó erről nem nyilatkozik vagy erre vonatkozóan valótlan tartalmú
nyilatkozatot tesz a felmondásában, úgy az ebből eredő jogkövetkezményekért köteles helyt állni.
A felmondás hatályba lépésének feltétele, hogy a felhasználó a szolgáltatóval szemben fennálló lejárt számlatartozását rendezze.
Amennyiben a felmondásra azért kerül sor, mert a Felhasználó a fogyasztási helyen a továbbiakban nem tart igényt az ivóvíz-szolgáltatásra, a felmondással egyidejűleg köteles kérni a mérőóra leszerelését. Ennek költségeit a Felhasználó viseli.
Ha a fogyasztási helyen a Felhasználó személyében változás következik be, a Felhasználó a változást követő 30 napon belül köteles ezt a Szolgáltatónak írásban bejelenteni. A bejelentés egyben a szolgáltatási szerződés felmondásának is minősül.
A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel jogosult felmondani. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját, illetve a Törvény 62. § (6) a.) pont szerinti képviselőt a Szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a felmondás időpontjától a bekötési mérőre történik a további számlázás. A mellékszolgáltatási szerződések felmondásának időpontjáról és a záró mérőállásról a bekötési vízmérő szerinti Felhasználót a Szolgáltató köteles tájékoztatni.
Szolgáltató általi felmondás
Nem lakossági Felhasználó esetén a Szolgáltató 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási üzemi szerződést jogosult felmondani.
A mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel jogosult felmondani. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját illetve a Törvény 62. § (6) a.) pont szerinti képviselőt a Szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a felmondás időpontjától a bekötési mérőre történik a további számlázás.
Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a Szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja és felmondás időpontjától a bekötési mérőre történik a további számlázás
A mellékszolgáltatási szerződések felmondásának időpontjáról és a záró mérőállásról a bekötési vízmérő szerinti Felhasználót a Szolgáltató köteles tájékoztatni.
A közüzemi szerződés felmondásával jár az engedély nélküli vagy engedélytől eltérő bekötés vagy mérőhely kialakítás, átalakítás, fenntartás, karbantartás, a mérőberendezés megkerülésével történő szolgáltatás-igénybevétel, az átalánydíjas felhasználási hely mérősítésének, a mérőcserének, a mérőhely ellenőrzésének vagy a leolvasásnak az akadályozása.
A Felhasználót az átvétel igazolására alkalmas módon kell felszólítani azzal, hogy a második felszólítás kiküldésére leghamarabb az első felszólítás kézhezvételét követő tizenötödik napon túl kerülhet sor.
6.6.2. A Szolgáltató által történő azonnali hatályú felmondás
A közszolgáltatási üzemi szerződést a Szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha:
- annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez kivéve, ha ez a Szolgáltató beleegyezésével történt,
- a Felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, Szolgáltató a Felhasználót az együttműködésre a Törvény előírásának megfelelően legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy
- a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.
6.6.3. A szerződés megszűnésének egyéb esetei
Adott felhasználási hely tekintetében a közüzemi közszolgáltatási szerződés megszűnik, ha
- a Felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a Szolgáltató új közüzemi közszolgáltatási szerződést kötött,
- a felhasználási hely megszűnt,
- szerződő felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntették,
- határozott időtartamra kötött szerződés időtartama lejárt,
- nem természetes személy Felhasználó jogutód nélkül megszűnt,
- természetes személy Felhasználó elhunyt (részletes szabályokat az Üzletszabályzat
5.5.2. pontja tartalmazza).
6.6.4. Elszámolás a szerződés megszűnése esetén
A szolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetében a Felhasználó köteles a már teljesített szolgáltatások ellenértékét, az egyéb díjakat (kamatot, kötbért, stb.), valamint a szolgáltatással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatban felmerült további díjakat, költségeket kiegyenlíteni.
A Szolgáltató a Felhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az elszámolási időszak utolsó napjára (a felhasználó változás napja), valamint a víziközmű-szolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki, és a Felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámol. Felhasználó köteles a végszámla összegét a számlában feltüntetett fizetési határidőig megfizetni.
A közüzemi közszolgáltatási szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén a Szolgáltató köteles a szerződés megszűnését vagy megszüntetését követően a bekötővezeték csatlakozásának megszüntetéséről intézkedni (kivéve felhasználó változás esetén). A megszüntetés költsége a Felhasználót terheli.
6.7. Szerződésszegés
A Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
- nem értesíti az előírt határidőben a Felhasználót a karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
- a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben előírtaknak nem felel meg,
- a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,
- neki felróható módon olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére vagy kalibrálására jogszabály vagy szerződés a Szolgáltatót kötelezi
- fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát a jogszabályban megfelelően nem értesítette.
A Felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha
- a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,
- a Szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
- a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,
- a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe,
- a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a Szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre megállapodás a Felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről nem gondoskodik,
- fogyasztásmérő rendellenes működése, hibája a Felhasználó felróható magatartásának következménye.
A Felhasználó szerződésszegését a Szolgáltató köteles bizonyítani.
Ha a Szolgáltatói ellenőrzés során az ellenőrzést végző szerződésszegést állapít meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy digitális felvételt is köteles készíteni.
A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni.
A fentiekben meghatározott szerződésszegések esetén a szerződésszegő fél köteles a szerződésszegő magatartás megszüntetésén túl az ebből eredő valamennyi kárt és igazolt költséget a másik fél részére megtéríteni.
A Felhasználó részéről történő szerződésszegés esetén a Szolgáltató a szerződésszegés tényének megállapítását követően a lehető legrövidebb időn belül, a szerződést szegő Felhasználóval előzetes egyeztetést köteles kezdeményezni. Az előzetes egyeztetés alkalmával a Felhasználó és a Szolgáltató a szerződésszegéssel kapcsolatos álláspontját kifejti és egyezteti. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A Felhasználónak dokumentumokkal kell alátámasztania az ellenvéleményét. Az egyeztetés során a Felhasználót tájékoztatni kell a szerződésszegő magatartásának következményeiről valamint ennek az állapotnak a megszüntetési módjáról.
Amennyiben az egyeztetési eljárás során megadott határidőn belül a Felhasználó nem gondoskodik a szerződésszegést kiváltó állapot felszámolásáról, akkor a Szolgáltató - a szerződésszegés módjától függően - a szolgáltatást a 9.3. pontban leírtak szerint korlátozza vagy felfüggeszti és emellett 9. számú mellékletben meghatározott összegű kötbér megfizetésére köteles.
A Szolgáltató a szerződésszegést kiváltó ok megszüntetése után a 9.3. pont alapján gondoskodik a szolgáltatás visszaállításáról.
7. Mellékvízmérővel elkülönített vízhasználókra vonatkozó szabályok
7.1. Mellékszolgáltatási szerződés megkötésének feltételei
A mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltató az elkülönített felhasználói hely tulajdonosával vagy egyéb jogcímen használójával köti meg, a felhasználási hely tulajdonosának írásbeli hozzájárulásával.
A mellékszolgáltatási szerződés megkötését - ha az elkülönített vízhasználó az a Rendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételeket kielégítő vízmérési helyet kialakította és a hiteles mellékmérőt beszerelte - a víziközmű-szolgáltató nem tagadhatja meg, és az igénybejelentést követő 15 napon belül köteles azt megkötni.
A mellékszolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségekért a Felhasználó és az ingatlan
– társasház esetén az albetét (lakás) - tulajdonosa egyetemlegesen felel. A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:
- az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,
- a felhasználási hely tulajdonosának írásbeli hozzájárulása,
- a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,
- a bekötési vízmérő szerinti felhasználó mellékszolgáltatási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,Szolgáltató előzetes hozzájárulása,
- a hiteles mellékvízmérőnek a házi ivóvíz-hálózatba történő beépítéséhez a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó, valamint az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása,
- a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és közszolgáltatási üzemi szerződés megléte,
- a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízfelhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott felhasználási hely vonatkozásában sem tart nyilván,amelyhez az elkülönített vízhasználat csatlakozni kíván,
- víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés Szolgáltató felé történő igazolása.
A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó a hozzájárulást csak az épületgépészeti rendszerének a beépítés miatt szükségessé váló jelentős költségű átalakítása esetén tagadhatja meg.
Amennyiben a Szolgáltató helyszíni ellenőrzés során a hozzájárulástól eltérő beépítést vagy más, a szerződés megkötését (az üzembe helyezést) gátló körülményt állapít meg, a mellékszolgáltatási szerződés megkötését (az üzembe helyezést) megtagadhatja, és azt további műszaki feltételek teljesítéséhez a gátló körülmények megszüntetéséhez kötheti.
A mellékszolgáltatási szerződés előfeltételeinek megfelelő elkülönített vízhasználóvaló részére a Szolgáltató az igénybejelentést követő 15 napon belül megküldi szerződéses ajánlatát. A szerződéses ajánlatban foglaltak a Szolgáltatót 30 napig tartja fent.megköti.
Ha az elkülönített vízhasználó a Szolgáltató szerződéses ajánlatát elfogadja, és a megküldött mellékszolgáltatási szerződést a Szolgáltatónak minden szükséges aláírással ellátva visszaküldi, a mellékszolgáltatási szerződés – a szerződés eltérő rendelkezése
hiányában – a Szolgáltató által történő kézhezvétel vagy a szerződésben megjelölt időpontban napján lép lép hatályba.
A mellékszolgáltatási szerződésre vonatkozó további tartalmi előírásokat, valamint a mellékszolgáltatásra vonatkozó egyéb feltételeket az Üzletszabályzat egyéb fejezetei tartalmazzák.
A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre – a Rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a közszolgáltatási szerződés létrejöttére, az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, ellenőrzésére, a fogyasztásmérésre, továbbá a felhasználó személyében történő változásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szerződés alatt a mellékszolgáltatási szerződést, felhasználó alatt az elkülönített vízhasználót kell érteni. A szerződésben a felek rendelkeznek a mellékvízmérő tulajdonjogáról.
7.2. Mellékszolgáltatási szerződés felmondása
A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a Szolgáltató pedig 60 napot meghaladó díjtartozás esetén további 15 napos határidővel felmondhatja a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel felmondhatja. A mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő Felhasználóját, illetve a Rendelet 62. § (6) a.) pontja szerinti közös képviselőt (egy adott bekötési vízmérőhöz tartozó, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók teljes bizonyító erejű magánokiratban közlik a víziközmű-szolgáltatóval a képviseletükben eljáró személy nevét, ha az nem a bekötési vízmérő szerinti felhasználó), a Szolgáltató a felmondással egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a felmondás időpontjától a bekötési mérőre történik a további számlázás.
A mellékszolgáltatási szerződések felmondásának időpontjáról és a záró mérőállásról a bekötési vízmérő szerinti Felhasználót a Szolgáltató köteles tájékoztatni.
7.3. Mellékvízmérő üzembe helyezése
A Szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a mellékvízmérőt üzembe helyezze, és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából vízmérővédelmi eszközzel, plombával (bélyegzéssel vagy a vízmérő kiszerelését megakadályozó zárral vagy mindkettővel) lássa el.
A mellékvízmérő és az üzembe helyezéskor ráhelyezett plomba, bélyegzés, zár sértetlen megőrzéséről sértetlenségéért, jó állapotban tartásáért az elkülönített vízhasználó felel.
A mellékvízmérő üzembe helyezését, valamint bélyegzéssel és zárral való ellátását a Szolgáltató elvégzi vagy e tevékenységre szerződött vállalkozóval a Felhasználó elvégezteti.
A mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy az elkülönített vízhasználót illeti meg.
Társasházban található ingatlanokban kizárólag a szolgáltatás szünetelése kérhető, megszüntetése nem.
Ha a bekötési mérő után valamennyi vízvételezési helyet mellékmérővel látják el, akkor a társasházat teljesen mérősítettnek kell tekinteni, amelyről a közös képviselő, házkezelő, tulajdonos írásban nyilatkozik a Szolgáltató felé. Amennyiben a nyilatkozat után újabb mérő nélküli vízvételezési helyet alakít ki, akkor ez szabálytalan víziközmű használatnak minősül.
7.3.1. Locsolási célú mellékvízmérő
A Felhasználó kérelmére a locsolási vízhasználat mérését biztosítani kell. A locsolási célú mellékvízmérő telepítéséhez szükséges információk a 7. sz. mellékletben találhatóak meg.
A locsoló vízmérő szennyvizet nem eredményező vízfogyasztás mérésére szolgál. A mérő utáni vezetéket házi vízellátó rendszerrel összekötni tilos. Elszámolására a bekötési mérő elszámolásával egyidejűleg kerül sor. A kiszámlázott mennyiség a főmérőből levonásra kerül. Szolgáltató alapdíjat mindkét mérőre számláz.
A locsoló vízmérő használatát a szolgáltató folyamatosan ellenőrzi. Amennyiben a fentiektől eltérő használatot tár fel az ellenőrzés, a számlázási kedvezményt a Szolgáltató felfüggeszti, illetve visszamenőlegesen leszámlázza a locsolómérőn mért vízmennyiségre is a csatorna-díjat.
A locsolási vízmérő beépítésével egyidejűleg nem alkalmazható a locsolási kedvezmény.
7.4. Díjfizetés
A Szolgáltató a szolgáltatás díjáról elkülönített felhasználói helyenként és időszakonként számlát bocsát ki.
A számla kibocsátásának gyakoriságát az elkülönített vízhasználó és Szolgáltató közötti mellékszolgáltatási szerződés rögzíti.
A számlát az elkülönített vízhasználó a Szolgáltatóval kötött mellékszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételek szerint köteles kiegyenlíteni.
A Szolgáltató az elkülönített vízhasználó részére jogosult költségtérítési átalányt vagy díjat a mérő cseréjével, hitelesítésével kapcsolatos tevékenységei ellenében felszámítani.
7.5. Mellékvízmérők hitelesítése, cseréje, javítása
Az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő, ezért felszereléséről, hitelesítéséről, cseréjéről, rendkívüli vizsgálatáról – eltérő megállapodás hiányában – saját költségére köteles gondoskodni.
A hiteles mellékmérők érvényességének időtartama 8 év.
A Szolgáltató köteles a hitelesítési idő lejáratának évében, legkésőbb október 31-ig ta előtt legalább 30 nappal tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon az elkülönített vízhasználó figyelmét a csere vagy újrahitelestés szükségességére és az ezzel összefüggő teendőkre felhívni.t a fenti kötelezettségéről írásban értesíteni.
A felhívás kiterjed arra is, hogy ha Amennyiben a hitelesítést vagy az arról való gondoskodást az elkülönített vízhasználó elmulasztja a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató, a mellékszolgáltatási szerződés a hitelességi időn belül számlázott utolsó mellékvízmérő- állással megszűnik, kivéve, ha az elkülönített vízhasználó a Szolgáltatót bízta meg a hitelesítéssel, de ez a Szolgáltatónak (vagy alvállalkozójának) felróható okból nem történt meg. a 9. számú mellékletben meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet, illetve az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, illetve lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja.
Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül – bekötési vízmérő hitelessége 4 év, mellékmérő és telki vízmérő hitelessége 8 év - a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a Szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja a mellékszolgáltatási szerződés megszűnik, és a hitelességi időn belül számlázott utolsó mellékvízmérő-állással és felmondás időpontjától a bekötési mérőre történik a további számlázás.
Amennyiben egy felhasználási hely vízfogyasztását több mellékmérő méri, bármelyik mérő hitelesítési idejének lejárta után a szolgáltatási szerződés hitelességi időn belül számlázott utolsó mellékvízmérő-állással megszűnik. Ilyen esetben a felhasználási hely fogyasztását a Szolgáltató a bekötési mérő szerinti Felhasználó részére számlázza ki. A hiteles mérés helyreállítása után a szerződéses jogviszony újból létrehozható a korábbi feltételek fennállása esetén.
A mellékvízmérő bárminemű meghibásodása esetében az elkülönített vízhasználó saját költségére köteles a mérőt javíttatni, cseréltetni.
Amennyiben a hiba kijavítása 30 napon belül nem történik meg, úgy a Szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó egyidejű értesítése mellett az utolsó számlázott mellékvízmérő-állással megszűnik felmondhatja.
A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre – az Üzletszabályzat 7. pontjának eltérő rendelkezése hiányában – az Üzletszabályzat közüzemi közszolgáltatási szerződés létrejöttére, ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, fogyasztásmérésre, továbbá Felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni.
8. A szolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezések
8.1. A szolgáltatott ivóvíz minősége
A Szolgáltató a közműves ivóvízellátást legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Ettől eltérő szolgáltatást – a Felhasználóval történt eseti megállapodás szerint – a Szolgáltató biztosíthat.
A Szolgáltató akkor felel meg a vízminőségi elvárásoknak, ha a vonatkozó jogszabály által meghatározott vízminőségi paramétereket teljesíti. Az egyes paraméterektől való eltérésre csakis az illetékes hatóság adhat engedélyt.
A víz és szennyvíz minőségének ellenőrzése saját akkreditált központi laboratóriumban történik. A laboratórium ivóvíz, fürdővíz, szennyvíz és szennyvíziszap mintavételre és vizsgálatra rendelkezik jogosítvánnyal.
8.2. A szolgáltatás folyamatossága
Az ivóvízellátás szolgáltatás folyamatosan és biztonságosan, de nem szünetmentesen történik. A Szolgáltatás folyamatossága érdekében Szolgáltató gondoskodik olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely a hiba felmerülése esetén azonnal be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a Szolgáltatás helyreállítása érdekében.
A Szolgáltató a víziközmű-hálózaton végzett tervszerű karbantartási munkák és üzemzavarok, az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a vízbázis egyensúlyának megbomlása esetén, valamint mindezek megelőzése érdekében a munkák elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban jogosult az ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetésére.
8.3. Üzemzavar
Ha a közműves ivóvízellátás a belterület legalább 20%-át, illetőleg 500-nál több főt érintően előre tervezetten 12 órát vagy üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a Szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább más módon köteles gondoskodni, a létfenntartáshoz szükséges 10 liter/fő mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén 20 liter/fő, 24 órát meghaladóan 30 liter/fő/nap az előírt ivóvízmennyiség.
8.4. Előre tervezett korlátozás, szolgáltatási szünettel járó munkálatok
A Felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, műszaki okokból szükségessé váló nyomás csökkentését illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a Felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.
A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá.
A közműves ivóvízellátás korlátozása esetén is a Szolgáltató köteles biztosítani a létfenntartási, közegészségügyi és katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítését. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter, közterületen megteendő távolságon belül értendő., négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m távolságon belüli, négy emeletnél magasabb lakóépületben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról, tűzcsapról, szállított vízből) adott. Négy emeletnél magasabb lifttel – vagy üzemképes lifttel - nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.
Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a Szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie.
A Szolgáltatónak a közműves ivóvízellátás műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentéséről vagy időszakos korlátozásáról a Felhasználókat a helyben szokásos módon legalább 3 nappal korábban értesítenie kell.
Amennyiben a Szolgáltató ezen tájékoztatási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, 100 Ft/naptári nap/Felhasználó késedelmi kötbért köteles fizetni az érintett Felhasználó(k)nak.
Amennyiben a szolgáltatott ivóvíz minősége eltér a jogszabályban vagy a közszolgáltatási üzemi szerződésben meghatározottaktól, a Szolgáltató a helyben szokásos módon köteles erről a Felhasználókat, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni.
A Szolgáltatónak a Felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség-romlás megelőzése érdekében folyamatosan gondoskodnia kell az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott, az előírt vízminőségi határértékek fenntartásáról. Ha a vízminőség romlás nem volt megelőzhető, az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szervével történő egyeztetést követően a Szolgáltatónak a vízminőség helyreállítása iránt haladéktalanul intézkednie, a vízhasználat betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a Felhasználókat értesítenie kell.
A Szolgáltatónak a vízminőséget veszélyeztető rendkívüli eseményekről a népegészségügyi szakigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatnia kell.
Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható. A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el. A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
8.5. Hibaelhárítás
Szolgáltató az általa üzemeltetett közműhálózatok törzshálózati szakaszán, a termeléstől az ivóvíz bekötővezeték végpontjáig valamint a szennyvízbekötés tisztítóaknájától a szennyvíztisztító telep kibocsátó műtárgyáig köteles hibaelhárítási tevékenységet végezni az esetleges károk megelőzése érdekében.
Szennyvízcsatorna bekötő vezeték dugulása esetén, a dugulás helyétől függően a Szolgáltató megállapítja a felelőst és a költségviselőt. A hibaelhárítás érdekében végzett, vagy azt támogató területfoglalások, forgalomkorlátozások, munkaterület kialakítások a szolgáltatás folyamatossága érdekében végzett közcélú tevékenységek, melyeket az esetlegesen érintett Felhasználók is kötelesek elősegíteni.
A helyreállítás során kötelezően betartandó minden vonatkozó utasítás és jogszabály, mely a hibahely későbbi rendeltetésszerű használatát biztosítja.
A vízszolgáltatással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos hibák gyors megszüntetése érdekében ingyenesen hívható hibabejelentő telefonszámokat és folyamatos műszaki ügyeletet működtet. A Felhasználó az üzemzavar elhárítási munkák állapotáról a diszpécserszolgálattól kérhet telefonon tájékoztatást. Elérhetőségük az 1. sz. mellékletben található.
8.6. A vízfogyasztás mérése, leolvasás
8.6.1. Vízfogyasztás mérése
A felhasználási helyen szolgáltatott összes vízmennyiséget hiteles és a víziközmű- szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által plombált vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott vízfogyasztásmérő berendezéssel kell mérni. Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga az ellátásért felelőst, szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga az elkülönített vízhasználót illeti meg.
Egy felhasználási helyen belül Több Felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági Felhasználók vízhasználatát külön ivóvízmérővel kell mérni.
Az ingatlanon elfogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetenként megállapított vízfogyasztás utáni víziközmű-szolgáltatási díjat a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a fogyasztási különbözetet a Szolgáltatónak megfizetni.
A fentiektől eltérően a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha
- a bekötési vízmérő mellett az elkülönített vízhasználók elkülönített vízhasználati helye és más vízvételi helyek kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel és hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkeznek, és valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és
- a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.
A fenti bekezdés szerinti elszámolási módra való áttérést az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók kérhetik, amit a víziközmű-szolgáltató a jogszabályi feltételek fennállása esetén teljesít.
A kérelemben:
- egy adott bekötési mérőhöz tartozó, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók teljes bizonyító erejű magánokiratban közlik a Szolgáltatóval a képviseletükben eljáró személy nevét, ha az nem a bekötési vízmérő szerinti felhasználó,
- a fenti pontban meghatározott képviselő a csatlakozó hálózati szakasz megvalósulási állapotáról készített épületgépészeti tervet a ……..pontban meghatározott tartalommal és formában a víziközmű-szolgáltató rendelkezésére bocsátja,
- a fenti pontban meghatározott képviselő közli a víziközmű-szolgáltatóval az arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a mellékvízmérők és a bekötési vízmérő egyidejű leolvasása – összhangban a víziközmű-szolgáltató gyakorlatával – rendszeresen mely időpontban kerüljön sor.
A saját célú vízkivételi műre felszerelt fogyasztásmérő hitelesítéséről a Felhasználónak kell gondoskodnia.
Fogyasztásmérő telepítéséhez szükséges Szolgáltatói hozzájárulás csak abban az esetben tagadható meg, ha az műszakilag nem megvalósítható és a víziközmű biztonságos működtetését veszélyezteti.
A Felhasználó tulajdonában lévő és a Felhasználó által üzemeltetetett saját célú vízkivételi műből a kitermelt víz mennyiségének – amennyiben a víz a szennyvízhálózatba kerül – mérésére a Felhasználó költségére hiteles fogyasztásmérőt kell felszerelni.
8.6.2. Leolvasás
A fogyasztásmérő leolvasásának gyakoriságát a Szolgáltató jogosult megállapítani azzal, hogy legalább évente egy alkalommal – Felhasználó kérésére negyedévente - köteles a fogyasztásmérő leolvasására.
A Felhasználó köteles a vízmérő leolvasását a Szolgáltatónak lehetővé tenni, a vízmérő leolvasót az ingatlanra beengedni. A leolvasásokat a Szolgáltató fényképes igazolvánnyal rendelkező munkatársai végzik. A fényképes igazolvány mintája a Szolgáltató honlapján megtalálható. Távleolvasás útján rögzített mérőállásról a Felhasználó az ügyfélszolgálati irodákon keresztül tájékozódhat. Amennyiben a távleolvasás valamilyen oknál fogva meghiúsul, vagy a leolvasás során a Szolgáltató hibajelet észlel, úgy jogosult a mérőt hagyományos módon leolvasni.
A Szolgáltató köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a Felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon.
Amennyiben a fogyasztásmérő leolvasását végző személy az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a Szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a
leolvasásra legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít –, a Szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a Szolgáltató és a Felhasználó köteles megegyezni.
A felhasználónak a felajánlott 5 napos időtartamon belül meg kell határoznia azt az időpontot, amely számára megfelelő. Ha a megadott időtartamon belül nem tudja biztosítani a leolvasást, ezt a víziközmű-szolgáltató felé jeleznie kell legkésőbb az időtartam kezdetét megelőző napon.
Ha a fogyasztásmérő leolvasására legalább egy éven keresztül nem került sor, és a felhasználó nem jelentett be fogyasztásmérő állást, valamint távleolvasási adat sem áll rendelkezésre, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvízmennyiséget a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint bekötési mérővel rendelkező felhasználási helyek esetében a sikertelen leolvasást követően, legfeljebb 30 napon belül, a kibocsátott számlában, rögzített telefonhívás keretében vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni arra, hogy legfeljebb két hónapon belül egyeztesse le a soron kívüli leolvasás időpontját, és tegye lehetővé annak elvégzését. A víziközmű- szolgáltató a soron kívüli leolvasás elvégzésére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű-szolgáltató időpont- egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is.
Amennyiben, az ismételt leolvasás is eredménytelen, a Szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvíz-mennyiséget számítással, a leolvasás második megkísérlésének napját megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint 5 napos időtartam megjelölésével tértivevényes levélben, vagy egyéb igazolható módon a Szolgáltató köteles a Felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás legfeljebb két hónapon belüli ismételt elvégzésének várható idejére. Az értesítésben megjelölt, az időpont- egyeztetési lehetőség során választható leolvasási időpontnak legalább két napon 7 órától 20 óráig tartó időtartamot is kell tartalmaznia. Az értesítésnek tartalmaznia kell a Szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is. Az értesítésnek legalább 8 nappal a megjelölt legkorábbi leolvasási időpont előtt a Felhasználó rendelkezésére kell állnia.
Az értesítés ellenére a Felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy egyeztetett időpontban nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a Szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.
A Felhasználó köteles a Szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani, annak tisztántartásáról, fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a fogyasztásmérő rendellenes működéséről a Szolgáltatót haladéktalanul értesíteni.
A leolvasás alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a Szolgáltató által meghatározott mérték kétszeresét meghaladó fogyasztásról a Felhasználót a leolvasással egyidejűleg a Szolgáltató jelen lévő képviselője tájékoztatja vagy az azt követő 15 napon belül a Szolgáltató írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tényét a Felhasználó aláírásával igazolja. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű- szolgáltató bizonyítja.
A Szolgáltató által végzett xxxxxxxxx rendje:
- lakossági Felhasználók esetében évente egyszer,
- nem lakossági Felhasználók esetében: fogyasztástól függően (20 m3 alatti vagy feletti) havonta vagy félévente,
- részlegesen mérősített társasházak bekötési mérői esetében minden páros hónapban.
A Felhasználó által végzett xxxxxxxxx rendje (amennyiben a Szolgáltató másként nem rendelkezik):
- idényjellegű lakossági Felhasználóknál évente kétszer, július és november hónapban,
- részlegesen mérősített társasházak mellékmérői esetében minden páros hónapban.
A Szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a Felhasználót a 2 havonta történő rendszeres leolvasás és bejelentés alól. Ez vonatkozik a távleolvasóval olvasott jeladós mérőórákra, ahol szintén 2 havonta köteles az óraállást ellenőrizni a felhasználó, és jelentős eltérés esetén a Szolgáltatót tájékoztatja.
Azon lakossági felhasználóknak van leolvasási és mérőállási bejelentési kötelezettsége, akik meghatározott időszakonként tényszámlát kapnak. Ezen felhasználási csoportok a
8.11.1. Számlázási módok fejezetben találhatóak.
8.7. Szennyvízmennyiség-mérés
A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbetörzshálózatba kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen felhasznált fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.
A Felhasználó által felhasznált nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére – amennyiben a felhasznált víz közüzemi szennyvízhálózatba kerül – mérésére a Felhasználónak hiteles telki vízmérőt fogyasztásmérőt kell felszerelnie.
A Szolgáltató előírhatja a közműves szennyvízmennyiség-mérő beépítését és működtetését.
A nem víziközműből származó víz felhasználásából keletkezett szennyvíz közműves szennyvízmennyiség-mérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a Felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia. A kalibrálást a tevékenység végzésére jogosult akkreditált szervezettel kell elvégeztetni. Mért szennyvíz mennyiség elszámolása érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal rendelkező mérő alkalmazása esetén lehetséges. A szennyvízmennyiség-mérő újra hitelesítéséről az érvényesség idején belül – 2 év - kell gondoskodni. Amennyiben a kalibrálási jegyzőkönyv a lejárat után három hónapon belül nem érkezik meg a Szolgáltatóhoz, a szennyvíz mennyiség elszámolása a vízfelhasználás alapján történik, a vonatkozó jogszabály előírásainak figyelembe vételével.
A szennyvíz mennyiségének mérésére csak olyan mérőeszköz alkalmazható, amelyhez a Szolgáltató előzetesen hozzájárult.
Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:
- az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,
- az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta,
- az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a Rendelet 67/A. § (5) bekezdésében meghatározott mennyiséget meghaladóan a környezetben elszivárgott,
Rendelet 67/A. § (5) bekezdés:
„Ha a helyszíni ellenőrzés megállapítja a házi ivóvízhálózatból a környezetbe történő elszivárgás tényét, a meghibásodási időszakban elvezetett szennyvíz mennyiségét közműves szennyvízmennyiség-mérő alkalmazása hiányában a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes ivóvízfogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni. A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot kell tekinteni. A meghibásodás idejére számított szennyvíz mennyisége nem lehet több, mint a fogyasztásmérő által mért ivóvíz mennyisége.”
- elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10%-a (locsolási kedvezmény)
- a házi ivóvízhálózatra a Szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, amennyiben locsolási kedvezmény igénybevételére nem került sor
Aki a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet önálló szennyvíz-elhelyező műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem kizárólag közműves ivóvízellátáshoz csatlakozva, hanem részben saját célú vízkivételi műből szerzi be, köteles a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles fogyasztásmérőt működtetni, valamint a mért mennyiségekről a Szolgáltatót rendszeresen tájékoztatni. A Szolgáltató jogosult a mért mennyiséget ellenőrizni. Ha a felhasználási helyen keletkező szennyvizet saját célú szennyvíz- elhelyező műbe és közcsatornába egyidejűleg vezetik, a víziközmű-szolgáltató és a szennyvíz-elhelyező mű működését engedélyező hatóság jogosult a közműves ivóvízhálózatból és a saját célú vízkivételi műből származó víz, illetve az elvezetett szennyvíz mért mennyiségét ellenőrizni.
A Szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat.
A szennyvíz mennyiség mérő nem tartozik a kötelező hitelesítésű mérőeszközök közé, de joghatású mérőeszközként történő elfogadásához a vonatkozó mérésügyről szóló jogszabályban foglalt követelményeknek meg kell felelnie, a szolgáltató előzetes hozzájárulását be kell szerezni.
Szennyvízmérő beépítésére, valamint elszámolási mérőként történő alkalmazására, az engedélyeztetés, üzemeltetés és használatba vételezés alábbi folyamatainak figyelembe vételével van lehetőség.
Engedélyeztetés:
- Beépítési tervet kell készíttetni, melyet a Szolgáltatónak jóváhagyás céljából be kell mutatni.
- Tartalmi követelmények: részletes belső közműhelyszínrajz, befogadó jelöléssel részletes tervek a mérő beépítésére műszaki leírás a mérő típusvizsgálati, alkalmazási engedélye.
Beépítés egyéb követelményei:
- A mennyiségmérő méretének meghatározásához számítást kell végezni a kibocsátás minimumának, átlagának, maximumának figyelembevételével, hogy a mérés pontossága mindig biztosítható legyen.
- Szennyvízmérő telepítés csak egy ingatlan egy bekötés esetén alkalmazható.
- A mérőnek külön mérőaknát kell létesíteni.
- Mérésnél csak teltszelvényű, indukciós mennyiségmérő alkalmazható.
- A műszerszekrényt úgy kell kialakítani, hogy a mérő részek plombálhatók legyenek, a felhasználói leágazások leválasztó áramkörön keresztül csatlakoztathatók ki.
- A plombált részen belül a 220 V-ra egy üzemóra számlálót kell elhelyezni, folyamatos üzemi számlálás céljából.
- Egy leválasztott analóg 4-20 mA-es áram-kimenetet kell a Szolgáltató részére biztosítani, egy adatgyűjtő műszer felszerelhetőségére. A műszer helyigénye 100 x 100 mm.
- Áramszünet esetére külön számláló beépítése szükséges, szünetmentes tápegységgel, vagy a Szolgáltatóval egyezetett egyéb módon.
- A mérőnek és az elektronikus egységeknek plombálhatónak kell lenni. Használatbavétel:
- A beépített mérőműszert az építtetőnek kalibráltatni kell egy akkreditált kalibráló laboratóriummal. A kalibrálásra a Szolgáltatót is meg kell hívni.
- A beépített mérő elszámolási mérőként történő átvételéhez egy hónapos próbaidőt kér a Szolgáltató, melynek során ellenőrizni szükséges az üzem teljes vízmérlegét.
- A szennyvízmennyiség mérő használatba vételéhez jegyzőkönyvben rögzített átadás- átvételt kell lebonyolítani.
- A Szolgáltató valamint a Felhasználó, egyben a mérő üzemeltetője között egyedileg készített szolgáltatási szerződést kell kötni, melyben a mérőre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket, kalibrálási időszakokat is rögzíteni kell.
- A Szolgáltató jogosult a mérést, a plombákat bármikor ellenőrizni, az adatgyűjtő műszert elhelyezni.
8.8. Fogyasztásmérők cseréje, hitelesítése, kalibrálása
Mérőcsere
A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa a saját költségén köteles gondoskodni. Ha ezzel a feladattal a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, a szolgáltató ezt nem tagadhatja meg.
Szolgáltatási pont előtt beépített fogyasztásmérő tulajdonjoga az ellátásért felelőst, telki vízmérő, valamint szennyvízmennyiség-mérő tulajdonjoga a felhasználót, a mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy, - mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az szolgáltatási pont után beépített mellékvízmérő tulajdonjoga az elkülönített vízhasználót illeti meg.
Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkérés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, Aa Szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról fogyasztásmérő cseréjét tértivevény szolgáltatással feladott levélben, vagy egyéb igazolható módon megelőzően legalább 15 nappal megelőzően köteles a Felhasználót a munkavégzés időpontjáról tértivevényes levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a Szolgáltató felhívja a Felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére – azzal, hogy a cserére legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít – valamint a Szolgáltató időpont- egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani – az értesítés kézhezvételétől számított 8 napig – az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon május 1-től
szeptember 30-ig 7 és 20 óra között, október 1-től április 30-ig 7 és 19 óra között lehetőséget biztosít.
A Felhasználó köteles az előre egyeztetett időpontban, a vízmérőcseréhez a hozzáférést biztosítani és a munkavégzést lehetővé tenni. Ha a vízmérőcsere a Felhasználónak felróható okból hiúsul meg, a többletköltséget (pl. kiszállási díj) a Felhasználó köteles megfizetni, és az új mérő felszerelésének biztosításáig Szolgáltató a jogszabályok szerinti átalányt számláz.
A fogyasztásmérők cseréjére kizárólag a Szolgáltató képviselője vagy megbízottja, és a Felhasználó vagy a képviselője jelenlétében kerülhet sor.
A csere során felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a Felhasználó vagy képviselője, illetve a Szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. A Felhasználó vagy képviselője aláírásának megtagadását a Szolgáltató munkatársai a jegyzőkönyvben rögzítik. Ebben az esetben a Szolgáltató két munkatársának az aláírása is elegendő.
Az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Amennyiben ezzel a költségek megelőlegezése mellett a Szolgáltatót bízza meg, úgy a Szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg, és a hitelesítés idejére köteles ingyenesen cserekészüléket biztosítani. Ha a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mérőeszköz hitelesítéséről az elkülönített vízhasználó nem gondoskodott, a mellékszolgáltatási szerződés megszűnik, illetve a Szolgáltató a mellékszolgáltatási szerződést 30 napos határidővel felmondhatja és felmondás időpontjától a bekötési mérőre történik a további számlázás. 9. mellékletben meghatározott kötbér igényét érvényesítheti.
A Felhasználó köteles a Szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni.
A cserével egyidejűleg elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell t követően írásban rögzíteni kell a jegyzőkönyvben:
- a fogyasztásmérő cseréjének okát;
- a csere időpontját dátumát;
- a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés vagy kalibrálás dátuma) és mérőállását, állapotát;
- a lecserélt és a felszerelt plomba sorszámát, azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát, valamint
- a Felhasználó vagy a képviselője, illetve a Szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását, illetve az aláírás esetleges megtagadásának tényét.
A fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a bekötési mérő vonatkozásában a Felhasználó, mellékmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős, és a neki felróható a mulasztás miatt okból megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő vízmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a Szolgáltatónak megtéríti. hitelesítésének költségeit köteles a Szolgáltatónak megtéríteni.
Ha a Felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a Szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A Szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt
ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről a Szolgáltató a tulajdonos költségén haladéktalanul köteles gondoskodni.
Pontossági ellenőrzés, kalibrálás, hitelesítés
A felhasználási helyen szolgáltatott összes vízmennyiséget hiteles vízmérő berendezéssel kell mérni.
Az egyes mérők érvényességének időtartama:
- bekötési és törzshálózati mérők 8 4 év
- mellékmérők elszámolásra 8 év
A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja.
Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolgató módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.
A felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató a 9. mellékletben meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet, illetve az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el, illetve lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivovízellátást más, elérhető módon biztosítja, illetve a mellékszolgáltatási szerződés megszűnik.
A fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését és ha indokolt független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat) a Felhasználó vagy a Szolgáltató kezdeményezi. Az ellenőrző vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság írásban értesíti.
Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett Felhasználó és Szolgáltató távolléte nem akadályozza.
Amennyiben az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek
- megfelelt, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli,
- nem felelt meg, a mérőeszköz cseréjének és az ellenőrző vizsgálat elvégzésének költsége, a Felhasználói szerződésszegés esetét kivéve, a tulajdonosát terheli.
Ha az ellenőrző vizsgálaton a fogyasztásmérő a pontossági követelményeknek nem felelt meg, a hibát a felülvizsgálat kérésének időpontját megelőző utolsó számlázástól (részszámlától) kell számítani. A vízhasználat mértékét az Üzletszabályzat 8.11.4. pontjában foglaltak szerint kell meghatározni.
Plombálás
A szolgáltatási szerződés alapját képező vízmérő beépítése (felszerelése), cseréje esetén, azzal egyidejűleg a vízmérőt üzembe kell helyezni és az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy záró bélyeggel kell ellátni. Az üzembe helyezésről, valamint a plombával vagy záró bélyeggel való ellátásról a
Szolgáltató gondoskodik vagy az ezt a feladatot a Szolgáltató által megbízott vállalkozó is elvégezheti.
Nem hivatkozhat a Szolgáltató a Felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére, a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár (plomba) vagy záró bélyeg sérülésére, ha a fogyasztásmérő nem a Felhasználó kizárólagos őrizetében (pl.: közterületen) van vagy annak felszerelése szabálytalanul történt meg.
A plombák darabszámát, azonosítóját és a plomba vagy a záró bélyeg sérülésmentes állapotának tényét a fogyasztásmérő felszerelésekor vagy cseréjekor jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
A plomba vagy a záró bélyeg állapotát a felhasználási helyen végzett ellenőrzéskor is minden esetben dokumentálni (fénykép, jegyzőkönyv) kell, és arról a Felhasználót írásban tájékoztatni szükséges.
Amennyiben a mellékvízmérő üzembe helyezésekor felhelyezett plomba, zár vagy bélyegzés sérül, úgy az elkülönített vízhasználó köteles a Szolgáltatót erről értesíteni.
A plomba, zár sérüléséről az értesítés elmulasztása esetén a Szolgáltató a bekötési mérő szerinti Felhasználó értesítése mellett a mellékszolgáltatási szerződést az utolsó számlázott mellékvízmérő-állással megszűnik felmondja.
A mellékvízmérő cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű-szolgáltató által felszámítandó díjtételeket a Szolgáltató honlapja tartalmazza.
8.9. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás alkalmazásának szabályai
A nem lakossági Felhasználó a Szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet
- közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó kapacitásért,
- a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,
- a víziközmű-szolgáltatás minőségének ( a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá
- az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását biztosítja.
Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó esetén a közüzemi közszolgáltatási szerződés megkötésének előfeltétele a hozzájárulás megfizetése, a megfizetés vagy a kontingens átadás Szolgáltató felé történő igazolása. Amennyiben a Felhasználó az előfeltételnek nem tesz eleget, a Szolgáltató a felhasználási helyen a szolgáltatást felfüggeszti.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetésének határideje új bekötés esetén a bekötés átvételének időpontja, egyéb esetben a szolgáltatás igénybevételétől számított 15 nap.
A nem lakossági Felhasználó által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott víziközmű-szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetve minősége igényelt javításához a Szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni.
Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett Felhasználó változása esetén az új Felhasználóval a közszolgáltatási üzemi szerződés megkötésének további előfeltétele a hozzájárulás megfizetése, vagy a megfizetés Szolgáltató felé történő igazolása. A Szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás rendezésére részletfizetési kedvezményt biztosít, a befizetendő közműfejlesztési hozzájárulás 25 %-ának befizetése után, a fennmaradó összeg nagyságától függően maximum 6 havi részletben. Amennyiben az esedékes részlet nem kerül megfizetésre, a Szolgáltató a felhasználási helyen a szolgáltatást felfüggeszti.
Nem lakossági Felhasználókkal a Szolgáltató szolgáltatási szerződést csak a víziközmű- fejlesztési kontingens befizetése vagy a részletfizetési megállapodás megkötése, és annak igazolását követően köt.
Víziközmű-fejlesztést az igényelt tűzivíz mennyiség és az egyesített rendszerű csatornába bevezetett csapadékvíz mennyisége után is kell fizetni. Elválasztott rendszerű szennyvíz elvezető műbe csapadékvizet juttatni tilos.
Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie:
- központi költségvetési szervnek és annak költségvetési intézményének,
- helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének,
- normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó nem nyereség és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.
Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás díjának megfizetése alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötését kezdeményező nem lakossági felhasználó.
A hozzájárulás mértéke az igényelt víziközmű-szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.
A közműfejlesztési kontingens a napi maximálisan igénybe vehető ivóvíz, illetve naponta maximálisan kibocsátható szennyvízmennyiséget jelenti m3/nap dimenzióban. A közműfejlesztési kontingens legkisebb egysége 0,1 m3/nap.
Kontingens túllépés esetén a Szolgáltató a napi maximálisan igénybe vehető ivóvíz, illetve naponta maximálisan kibocsátható szennyvízmennyiséget az alábbiak szerint határozza meg: a tárgyévet megelőző év legmagasabb havi fogyasztásának egy munkanapra eső mennyiségéből levonásra kerül a már rendelkezésre álló kontingens mennyisége. A havi munkanapok számát a Felhasználó az igénybejelentésében határozza meg. A kontingens túllépése esetén a különbözetet a Szolgáltatató az alkalmazott érvényes egységáron számlázza ki. Szolgáltató jogosult a kontingens igénybevételét naponta ellenőrizni.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a Felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket – használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás befizetését követően a Szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján, és amelynek mértékéig a Felhasználó jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. Ezen mennyiség a szerződésben rögzítésre kerül.
A víziközmű-szolgáltatási ágazatokra megállapított közműfejlesztési kvóták egymásba át nem válthatók.
Felhasználó a megvásárolt kontingenst kizárólag a Szolgáltató tudtával és hozzájárulásával jogosult más Felhasználóra átruházni.
A Szolgáltatónak a víziközmű-fejlesztési hozzájárulással kapcsolatos befizetésekről ellátásért felelősönkénti bontásban nyilvántartást kell vezetni.
8.10. Díjfizetés
A víziközmű-szolgáltatásért a Felhasználónak a Törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie, a miniszteri rendelet hatályba lépéséig a díjak tekintetében a területileg illetékes önkormányzatiok rendeleteik az irányadóak a rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. Törvény rendelkezéseinek alkalmazásával.
A díjfizetés alapja a hiteles és a víziközmű-szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által plombált vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott fogyasztásmérőn mért és a Szolgáltató által rögzített mérési eredmény. Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő (nem teljesen mérősített társasházak esetén) mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözet esetén a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a fogyasztási különbözetet a Szolgáltatónak megfizetni. Ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni, a hitelesítési ideje lejárt, akkor a díjelszámolás a 8.11.4. pontban leírtak szerint történik.
A víziközmű-szolgáltatás díja alapdíjból és fogyasztással arányos díjból álló kéttényezős díjként került megállapításra. Az alapdíj összegének meghatározásakor a fogyasztásmérő berendezések átfolyási átmérője szerint különbséget kell tenni. Ha a közműves szennyvízelvezetés és –tisztítás igénybevételét szennyvízmennyiség-mérő rögzíti, a szennyvízalapdíj e mérő névleges kapacitásához kötött. A szennyvízmérő nélküli szennyvízalapdíj viszonyítási alapja a vízmérő átfolyási átmérője.
A víziközmű-szolgáltatás alapdíját az a Felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a Szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt. Új felhasználási hely kialakítása esetén a Felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni.
Az alapdíjat és a fogyasztással arányos díjat a Felhasználó részére kibocsátott számlán illetve részszámlán elkülönítetten kell feltüntetni.
Alapdíjat fogyasztástól függetlenül a lakatlan ingatlan esetén is fizetni kell.
Amennyiben az árváltozás időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a Szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
8.11. Elszámolás, számlázás
Szolgáltató a szolgáltatási díjról felhasználási helyenként a leolvasott fogyasztási adatok szerint legalább évente egy alkalommal elszámoló időszakonként számlát bocsát ki.
A Szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön bekötési vízmérő és a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A teljes mérős társasházak esetén a víziközmű-szolgáltató Szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről az éves kötelező leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a Felhasználó érdekkörébe tartozó elkülönített Felhasználó rögzített fogyasztásáról a leolvasást követően kiállított számlán tájékoztatja a bekötési vízmérő Felhasználóját.
Ha a Felhasználó a szolgáltatási díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, a mulasztásnak következményeire a Szolgáltató – az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv egyidejű értesítése mellett – a Felhasználó figyelmét írásban felhívja. A felhívás Felhasználó részére történő kézbesítése és az intézkedés alkalmazása között legalább 8 napnak el kell telnie.
Amennyiben az elszámoláskor a Felhasználó számára visszatérítés jár, azt a Szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását az elszámoló számla vagy végszámla kiállítását követő 15 8 napon belül, a visszatérítés jogalapját képező időszak kezdő dátumától számított késedelmi kamattal együtt a Felhasználónak – a Szolgáltató által vezetett technikai folyószámlán – jóváírja, vagy – ha a visszatérítés késedelmi kamattal megnövelt összege az 1000 forintot meghaladja – a Felhasználó kérheti annak visszafizetését. Készpénz-fizetés vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalás útján teljesíti.
Az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetén a Felhasználók által a közműves szennyvízelvezetésért- és tisztításért fizetendő szolgáltatási díj a csapadékvíz-elvezetési szolgáltatás díját is tartalmazza.
Szennyvízmennyiség mérés hiányában az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés mennyiségének meghatározása az alábbi műszaki számítással történik:
QCSV =
ahol:
A x α x Qmért
*d
365
A: burkolt felületek (ha);
α: vízelvezetési együttható (lefolyási tényező), a lehullott csapadéknak a csatornába jutó hányadát kifejező szám az MI-10-455/2-1988. számú műszaki irányelv szerint;
Qmért: mértékadó csapadékmennyiség (mm/év), az Országos Meteorológiai Szolgálatnak az adott területre vonatkozó elmúlt 10 éves átlagadata szerint;
QCSV: elvezetésre kerülő csapadékvíz mennyisége (m3/nap); d: csapadékvíz bevezetés időtartama (nap).
A Szolgáltató által kibocsátott számlán szereplő egységárak bármely változása esetén a Szolgáltató - legkésőbb az új szolgáltatási díjat, illetve átadási árat tartalmazó számla
kibocsátásakor – az árváltozásról a Felhasználókat külön tájékoztatóban is egyértelműen, személyre szólóan tájékoztatja. A Szolgáltató az ügyfélszolgálati irodáiban történő kifüggesztés, illetve a honlapon történő közzététel útján tájékoztatja a Felhasználókat szolgáltatási díjak változásáról.
Rezsicsökkentés
A hatályos rezsicsökkentésről szóló jogszabályok alapján a végrehajtott díjcsökkentésről és annak a fizetendő összegre vonatkozó hatásáról a Felhasználókat a Szolgáltató a kibocsátott számlákon tájékoztatja.
A Szolgáltató legfeljebb a rezsitörvényben meghatározott díjat alkalmazhatja személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények számára.
A Szolgáltató a Felhasználók részére az egységes közszolgálati számlaképről szóló törvényben előírt formai és tartalmi követelményeket kielégítő számlákat állít ki.
8.11.1. Számlázási módok
8.11.1.1. Tényszámla
A hiteles vízmérővel rendelkező Felhasználó részére a leolvasott mérőállás szerint készített számla.
Nem lakossági Felhasználók részére havonta készül tényszámla.
Részlegesen mérősített társasházak részére kéthavonta, páros hónapban készül tényszámla.
Idényjellegű Felhasználók részére évente két alkalommal júliusban és decemberben készül tényszámla.
Lakossági Felhasználók
Azoknál a Felhasználói csoportoknál tényszámla készül, akiknél a Szolgáltató írja elő az önleolvasást. A Felhasználó kérésére a számlázási ütemtől eltérően eseti tényszámla készül.
8.11.1.2. Részszámla
Ha az elszámolás időszaka a két hónapot meghaladja, a Szolgáltató jogosult az évi egy elszámoló számla mellett évi legalább 3, de legfeljebb 11 részszámlát kibocsátani. A részszámla alapja – ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg – az előző 12 hónap átlagfogyasztásából tényleges fogyasztásából a részszámlában elszámolt időszak terjedelmére számított mennyiség, ennek hiányában a Rendelet 8. sz. mellékletében megállapított mennyiség.
számított átlagmennyiség.
A részszámlában foglalt mennyiség megállapítása új Felhasználó vagy új felhasználási hely esetében a Felhasználóval egyeztetett átlagmennyiség vagy műszaki számítás alapján történik. Amennyiben az új Felhasználó nem nyilatkozik a várható fogyasztásának mennyiségéről, a Szolgáltató 3m3/hó mennyiséget számláz.
Amennyiben az árváltozás időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a Szolgáltató kezdeményezésére történt Felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
Lakossági felhasználó részére egy elszámolási időszakban - a fogyasztástól függően – maximum 11 db részszámla készülhet. Az elszámolás utolsó hónapjára nem készül részszámla. A részszámlában kiszámlázott mennyiséget a Felhasználó kérésére elszámolási időszakon belül csak egyszer módosítja a Szolgáltató. A módosítás mértéke a korábban kiszámlázott mennyiséghez képest min. 1 m3 lehet.
A havi 20m3 alatti nem lakossági Felhasználók részére havonta készül számla: 10 darab részszámla és félévente 1-1 darab elszámoló számla.
Amennyiben az új Felhasználó nem nyilatkozik a várható fogyasztásának mennyiségéről a Szolgáltató 3m3/hó mennyiséget számláz.
8.11.1.3. Elszámoló számla
A tényleolvasások után készül az elszámoló számla, mely az elszámolási időszak alatt megküldött részszámla befizetések, valamint a Szolgáltatónál alkalmazott kedvezmények által korrigált fogyasztási értéket tartalmazza.
8.11.1.4. Végszámla
Az utolsó elszámoló számla a végszámla. A Szolgáltató a Felhasználó személyében bekövetkezett változás esetén az elszámolási időszak utolsó napjára (a Felhasználó változás napja), valamint a szolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki, és a Felhasználóval az elszámolási időszakra vonatkozóan teljes körűen elszámol.
8.11.1.5. Átalányszámla
A Szolgáltató az átalánydíjas felhasználási helyekre 2015. december 31-ig fogyasztásmérőt szerel fel a Felhasználó költségén.
Eddig a határidőig az átalánydíjas számlák kéthavonta, páros hónapokban készülnek.
Azon Felhasználóknál, ahol a díjelszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, illetőleg nem olvasható le, akkor az elszámolás módja a 8.11.4. pontban leírtak szerint történik.
Átalánydíjas felhasználási helyeken az alapdíj a legkisebb átfolyási átmérő alapján kerül megállapításra.
8.11.2. Kedvezmények
A felsorolt valamennyi kedvezmény igénybevételének feltétele, az elszámolást megelőzően a Felhasználónak a Szolgáltató felé 30 napon túli díjhátraléka ne legyen.
8.11.2.1. Locsolási kedvezmény
A családi házas, üdülős, illetve zöldövezeti fogyasztási hely lakossági Felhasználója a május 1-től augusztus 31-ig tartó időszakra vonatkozó vízfogyasztásának 10%-a után jogosult csatornadíj kedvezményt igényelni. A honlapról letölthető igénylőlapot a Felhasználó legkésőbb tárgyév április 15-ig köteles Szolgáltató részére megküldeni. A késedelmesen benyújtott igénylést a Szolgáltató elutasítja. Vita esetén a Felhasználó köteles a feladás tényét bizonyítani.
A locsolási kedvezményt a Szolgáltató évente egyszer, az elszámoló számlában írja jóvá. A locsolási kedvezmény az adott évre szól, azt a Felhasználónak minden évben újból kell igényelnie.
Locsolási kedvezmény kizárólag annak a lakossági Felhasználónak adható, aki rendelkezik érvényes szolgáltatási szerződéssel, de nem rendelkezik szennyvízmérővel, illetve locsolómérővel. Kedvezmény csak a bekötési vízmérőre (főmérő) kiszámlázott vízmennyiségre adható.
Szolgáltató a locsolási kedvezményre vonatkozó kérelmet – a fenti feltételek teljesülése esetén – azon Felhasználók esetén utasíthatja el, akinek a locsolási célú ivóvízszükségletének kielégítésére a Szolgáltató közműhálózatán kívüli egyéb alternatív – saját tulajdonú kút, vásárolt víz, felszíni vízhasználat – vízbeszerzési lehetősége van.
A fentiekről a Felhasználó a kedvezmény igénylése iránti kérelemben nyilatkozik. Amennyiben Szolgáltató ellenőrzése során, vagy egyéb módon tudomására jut, hogy Felhasználó valótlan tartalmú adatszolgáltatással Szolgáltatót megtévesztette, Szolgáltató a tárgyévre adott kedvezményt visszamenőlegesen törli.
8.11.2.2. Állattartási kedvezmény
Állattartók vízfogyasztásából számított szennyvízmennyiségét napi 40 l/nap számosállat vízfogyasztással lehet csökkenteni, ha a Felhasználó napi fogyasztása meghaladja a napi 300 liter mennyiséget. A számosállat 500 kg élősúlynak felel meg. A kedvezmény csak haszonállat után vehető figyelembe.
A kedvezményt igénybe vevő Felhasználóval a Szolgáltató külön megállapodást köt, mely a közüzemi közszolgáltatási szolgáltatási szerződés mellékletét képezi. A kedvezmény kérelemre a végszámlában kerül jóváírásra, ehhez a Számosállat bejelentőlapot kell kitöltve a Szolgáltatóhoz eljuttatni.
8.11.2.3. Technológiai kedvezmény
Egyéb, szennyvizet nem eredményező tevékenység elkülönített mérése esetén szintén csökkenthető az ivóvízmérésen alapuló szennyvízmennyiség. Bizonyos technológiák jelentősen csökkentik a kibocsátott szennyvíz mennyiségét, ezért a szennyvizet nem eredményező technológiai folyamat vízellátásának leválasztása és mérősítése esetén kérelemre egyedi szerződés kötésére van lehetőség.
8.11.2.4. Építési csatornadíj kedvezmény
Azon Felhasználók részére, kérelemre biztosítja a Szolgáltató az építkezés technológiai vízfogyasztásának mértékével egyező csatornadíj kedvezményt, aki az építkezést olyan ingatlanon végzi, ahol egyéb, szennyvizet is eredményező tevékenység folyik. Családi ház építése esetén a kedvezmény mértéke maximum 50 m3, az építés teljes időtartamára, egyéb esetben technológiai számítással igazolt mennyiség után vehető igénybe.
8.11.2.5. Védendő Felhasználó
A védendő Felhasználók a védelemre jogosító, jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő felhasználóként részesülhetnek a Szolgáltató által nyújtott, jogszabályban részletesen meghatározott kedvezményben.
Az a Felhasználó, aki a fogyatékkal élő és a szociálisan rászoruló Felhasználók nyilvántartásában egyidejűleg szerepel, jogosult igénybe venni a védendő Felhasználókat megillető valamennyi kedvezményt.
A védendő Felhasználói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a kedvezményeket és azok igénybevételének feltételeit, továbbá a különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat jogszabály állapítja meg.
A szociálisan rászoruló Felhasználó különösen az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosult:
- részletfizetés,
- fizetési haladék.
Ha a Szolgáltatónak az ingatlan bekötésének végrehajtása során jut tudomására, hogy a kötelezett a védendő Felhasználókra vonatkozó jogszabályi feltételeket vélhetően kielégíti, haladéktalanul megadja részére a szociálisan rászoruló Felhasználókat jogszabályok alapján megillető kedvezményekre vonatkozó tájékoztatást, és megküldi részére a nyilvántartásba vételhez szükséges információkat és formanyomtatványokat.
A fogyatékkal élő Felhasználót különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeinek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni.
A Szolgáltató a védendő Felhasználókat megillető kedvezmények biztosítása érdekében, az egyes felhasználási helyeken víziközmű-szolgáltatási szerződéssel rendelkező védendő Felhasználókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a Felhasználó a kedvezmények melyik körére jogosult.
A nyilvántartásba történő felvételt a Felhasználónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy a kormányr Rendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmények közül melyek illetik meg, és azokból melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő Felhasználói körbe tartozás igazolására szolgáló – a következő bekezdésben valamint a kormányrendeletben meghatározott – iratokat.
A védendő felhasználói körbe tartozás igazolására a Felhasználó kérelmére igazolja
- a jegyző, hogy a Felhasználó életvitelszerűen tartózkodik a kérelemben megjelölt felhasználási helyen,
- a védendő felhasználói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő Felhasználó részesül
az adott ellátásban.
A Szolgáltató a nyilvántartásba vételről a védendő Felhasználót 8 napon belül írásban tájékoztatja. A tájékoztatás tartalmazza, hogy
- a védendő Felhasználóról a Szolgáltató mely különleges bánásmód vagy kedvezmény vonatkozásában rögzített adatot a nyilvántartásba,
- a nyilvántartás szerint a védendő Felhasználó milyen kedvezményeket vehet igénybe,
- az adatváltozás bejelentésére mely időpontokban és hol biztosít lehetőséget a Szolgáltató, valamint
- a védendő Felhasználónak védettségének igazolását milyen módon és formában kell teljesítenie.
A jegyző és az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási hely tekintetében történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon Felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő Felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. A határozott időre megállapított védettség esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, illetve a védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól, a védettség lejáratának évében csak a Rendeletben előírtak szerint kell igazolnia a Szolgáltató felé a védettsége fennállását. Az a fogyatékkal élő Felhasználó, akinek a nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól.
Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági Felhasználó már nem jogosult kedvezményre, vagy annak évenkénti igazolását elmulasztja, az adatait a védendő Felhasználókról vezetett nyilvántartásból törölni kell.
8.11.3. Számlakifogás
Ha a A Felhasználó a számla tartalmát vitatja, kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogást emelhet kifogással élhet a Szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségre nincsen halasztó hatálya, kivéve, ha azt a fizetési határidő lejárta előtt közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét 150 százalékát meghaladja.
A Szolgáltató köteles a kifogást megvizsgálni, és a kifogás közlésétől számított 15 napon belül álláspontjáról a Felhasználót írásban értesíteni.
Ha a Szolgáltató a kifogást elutasítja a felhasználó a halasztó hatályú fizetési kötelezettségének legkésőbb az elutasítás kézhezvételétől számított 8. napon köteles eleget tenni.
A Szolgáltatónak felróható okból elmaradt számlázás esetén a Felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.
8.11.4. Elszámolás meghibásodás, hibás mérés és mérési eredmények hiánya esetén
Ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni, a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak.
A hibás mérés időtartamát az alábbiak szerint kell megállapítani:
- ha a meghibásodás tényleges időpontja megállapítható, a meghibásodás időpontjától az új fogyasztásmérő felszerelésének időpontjáig terjedő időtartam,
- ha a meghibásodás tényleges időpontja nem állapítható meg, a felek által közösen, becsléssel megállapított időtartam, vagy
- az előző pont szerinti megállapodás hiányában az utolsó mérőleolvasásától a hibás mérés bejelentésének időpontjáig eltelt időszak, de legfeljebb 12 hónap.
A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell megállapítani.
Ha a hibás mérés ténye kétséget kizáróan megállapítást nyert, a hibás méréssel érintett időszakban az elfogyasztott víz mennyiségét a hibás mérés időtartamának kezdetét megelőző 12 hónap összes fogyasztásából egy napra számított átlagfogyasztás és a hibás mérés időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni.
Az előző bekezdésben meghatározott átlagfogyasztás helyett a hibás mérést megelőző
12 hónapon belüli utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztását is figyelembe veheti a Szolgáltató, ha az a Felhasználó számára kedvezőbb.
Amennyiben a fenti bekezdés szerint nem lehet megállapítani a mennyiséget, úgy legfeljebb a Rendelet 8. számú melléklete szerint meghatározott átalány-mennyiséget kell alapul venni.
Házi, illetve csatlakozó ivóvíz- és szennyvízivóvízhálózathálózat meghibásodása esetén, amennyiben a hibára utaló jelet
- a Szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor,, ellenőrzésekor vagy cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon vagy rögzített telefonbeszélgetés útján haladéktalanul köteles a Felhasználót szóban, majd 15 napon belül írásban tájékoztatni a tapasztaltakról és a Felhasználó feladatairól,
- a Felhasználó a házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésekor észlelte, köteles a Szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni, illetve a hiba kijavításárólt azonnal gondoskodni megkezdeni.
A Szolgáltató a Felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles a helyszíni ellenőrzést kezdeményezni elvégezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpont-egyeztetés lehetőségére azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben az Rendelet 67./A § (5) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatóak.
A Felhasználó köteles a Szolgáltató számára a hiba keletkezésének helyét ellenőrizhető módon bemutatni és a javítást számlával igazolni.
A helyszíni ellenőrzés során rögzíteni kell, hogy a meghibásodás következtében az elfolyt ivóvíz a szennyvíz elvezetésére szolgáló hálózatba jutott-e vagy sem.
Amennyiben a vizsgálat megállapítja az ivóvíz környezetben történt elszivárgásának tényét, a meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot lehet tekinteni.
A házi ivóvízhálózat – a Felhasználó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő – meghibásodásakor a meghibásodási időszakban elfogyasztott ivóvíz mennyiségét a meghibásodás bejelentését megelőző utolsó mérőleolvasás időpontját megelőző 12 hónap összes fogyasztásából az egy napra számított átlagfogyasztás és a meghibásodás időtartama alatt eltelt napok száma szorzataként kell meghatározni.
A felek a vizsgálat lezárását követő 15 napon belül kötelesek egymással elszámolni.
Jelen pontban található szabályok nem alkalmazhatóak abban az esetben, ha a meghibásodás vagy mérési eredmény megállapíthatóságának hiányát a felhasználó felróható magatartása idézte elő, így különösen a szabálytalan víziközmű-használat esetén.
8.12. Számla kiegyenlítés
8.12.1. Számla kiegyenlítés módja
Felhasználó a számlát az alábbi módokon tudja kiegyenlíteni:
• Készpénz átutalási megbízás (csekk): a számlához mellékelt készpénz átutalási megbízás alapján történő postai befizetés.
• Csoportos beszedési megbízás: folyószámláról történő kiegyenlítési mód. A Felhasználó (a fizető azonosító megadásával) meghatalmazza a Szolgáltatót, hogy az esedékességkor a folyószámlájáról emelje le a szolgáltatás díját, ugyanakkor engedélyt ad a pénzintézetnek, hogy ezt a Szolgáltató részére lehetővé tegye.
• Pénztári, készpénzes- bankkártyás befizetés: a Szolgáltató ügyfélszolgálati pénztáraiban pénztárbizonylat kiállításával történő befizetés
• Banki átutalás: A kiállított számla alapján, a Felhasználó kezdeményezi a számla ellenértékének átutalását a banki ügymenet szerint. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a fizetőazonosítót és az utalással kiegyenlített számla sorszámát.
• Azonnali beszedési megbízás: A nem lakossági Felhasználó és Szolgáltató - felhatalmazó levél kiállításával - külön megállapodást köt, melyet mindkét fél eljuttat saját pénzintézetének. A díjkiegyenlítést a Szolgáltató kezdeményezi saját bankjánál.
• DÍJNET rendszeren keresztül: a Díjnet rendszerbe regisztrálva lehetőség van a számla közvetlen kifizetésére
8.12.2. Fizetési határidő
A számlán feltüntetett fizetési határidő a számla ellenértékének a Szolgáltató számlájára való beérkezésének határideje. A Szolgáltató az egységes fizetési határidőt a jogszabályi előírások és a pénzügyi stabilitásának figyelembevételével határozza meg. Az egységestől eltérő, egyéni igényekből adódó fizetési határidőket nem tudja figyelembe venni.
A Szolgáltató úgy állapítja meg a fizetési határidőt, hogy a Felhasználónak a számla kiegyenlítésére - a kézhezvételtől számított - legalább 8 nap álljon rendelkezésre.
A Felhasználó a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kifogással élhet a Szolgáltatónál, amelynek a számla kiegyenlítésére vonatkozóan nincs halasztó hatálya, kivéve, ha számlán feltüntetett mennyiség az előző 12 hónap átlagfogyasztásának kétszeresét meghaladja.
8.12.3. Részletfizetési kedvezmény
A díjhátralékkal rendelkező Felhasználók részére, külön elbírálás alapján, Szolgáltató részletfizetési kedvezményt adhat. A Felhasználónak a részletfizetési kedvezményre vagy fizetési halasztásra vonatkozó kérelmét írásban kell benyújtania a Szolgáltató felé.
Felhasználó a kedvezményre csak akkor jogosult, ha fennálló tartozásának 50 25%-át egy-összegben rendezte. A befizetést követően a Szolgáltató legfeljebb 3 havi, indokolt esetben legfeljebb 6 havi részletfizetési engedélyt adhat.
A Szolgáltatónak felróható okból elmaradt számlázás esetén a Felhasználó a szolgáltatási díjat az elmaradt számlázás időtartalmával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.
Amennyiben a Felhasználó az esedékes részlet befizetését fizetése határidőre nem teljesíti, a Szolgáltató részletfizetési megállapodást – külön értesítés nélkül - felmondja és a tartozást egy összegben követeli a Felhasználón.
8.12.4. Késedelmes fizetés
Ha Szolgáltató vagy a Felhasználó fizetési kötelezettségét nem határidőre teljesíti, köteles a jogszabályban meghatározott késedelmi kamatot és a késedelem miatt keletkezett többlet költségeket a másik félnek megtéríteni.
A számlán feltüntetett fizetési határidő után történő számlakiegyenlítés esetén, a jogszabályban meghatározott mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra, melyről a Szolgáltató kamatterhelő levelet küld a Felhasználó részére. Felhasználó köteles a késedelem miatt felmerült többletköltségeket a Szolgáltató részére megtéríteni.
A számla késedelmes kézhez vétele nem mentesíti a Felhasználót a fizetési kötelezettség alól. Kivételt képez a 8.11.3. pont szerinti számlakifogás.
Amennyiben elszámoláskor a Felhasználó részére visszatérítés jár, késedelmes megfizetés esetén a Szolgáltató a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összeget fizet a számlán feltüntetett fizetésre kötelezettnek vissza.
8.13. Fizetési hátralékok, kintlévőségek behajtása
Szolgáltató a díjtartozás miatti követelését elsődlegesen a Szolgáltatónál nyilvántartott Fizetővel szemben érvényesíti. Amennyiben a Fizetővel szembeni behajtási tevékenység
nem vezet eredményre, úgy a Szolgáltató közszolgáltatási szerződésben vállalt az egyetemleges felelősség alapján a Felhasználóval szemben is jogosult fellépni a követelés behajtása érdekében. A fentieken túl a Szolgáltató fenntartja a jogot, hogy az egyetemlegesség alapján a követelését elsődlegesen a Felhasználóval szemben érvényesítse.
A szolgáltatás korlátázására vagy felfüggesztésére megszüntetésére vonatkozó intézkedések a felhasználási helyre vonatkoznak.
Azokkal a Felhasználókkal szemben, akik a számlán feltüntetett fizetési határidőre részben vagy egészben fizetési kötelezettségeiknek nem tettek eleget a Szolgáltató a következő – többszintű - behajtási folyamat szerint jogosult eljárni:
8.13.1. Fizetési emlékeztető
Fennálló tartozás esetén Szolgáltató postai úton fizetési emlékeztető levelet küld az adós részére. Ebben Szolgáltató tájékoztatja az adóst a díjhátralék mértékéről, a lejárt határidejű számlákról, a behajtás költségeiről és felszólítja, hogy a megjelölt határidőig haladéktalanul rendezze tartozását.
Szolgáltató a fizetési emlékeztető levelet
- 30 ezer Ft-nál magasabb összegű díjtartozás esetén, ajánlott tértivevényes küldeményként,
- 30 ezer Ft-nál alacsonyabb összegű díjtartozás esetén, egyszerű küldeményként továbbítja.
A fizetési emlékeztetőben a Szolgáltató a szociálisan rászoruló Felhasználó figyelmét felhívja a Törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály alapján őt megillető kedvezményekre.
8.13.2. Fizetési felszólító korlátozásról, felfüggesztésről
Amennyiben a Felhasználó díjfizetési kötelezettségének a fizetési emlékeztető határidejének lejártáig sem tesz eleget
- lakossági Felhasználó 60 napnál régebbi díjtartozása esetén,
- nem lakossági Felhasználó 45 napon túli díjtartozása esetén
Szolgáltató a Fizetésre kötelezett részére lakossági Felhasználónak korlátozási, nem lakossági Felhasználónak felfüggesztési tértivevényes felszólító levelet küld.
A felszólító levélben a tartozásra vonatkozó információkon kívül a Szolgáltató felszólítja a Felhasználót a tartozás megadott határidőre (8 nap) történő megfizetésére és ismertetésre kerülnek a késedelmes fizetés jogkövetkezményei:
- szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése,
- fizetési meghagyás kibocsátása,
- gazdálkodó szervezetek esetén felszámolási eljárás kezdeményezése,
- nem lakossági Felhasználó esetén a szolgáltatási szerződés felmondása.
A második felszólítással egyidejűleg – legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően- a Szolgáltatónak értesítési kötelezettsége van a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal járási hivatala járási népegészségügyi intézete felé.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal járási hivatala járási népegészségügyi intézete hozzájárulásával kifogásának hiányában a szolgáltatás korlátozása, felfüggesztése végrehajtásra kerül.
A korlátozásra és a felfüggesztésre vonatkozó részletes információkat a 9. pont tartalmazza.
8.13.3. Jogi eljárás
A fizetési felszólítás eredménytelensége esetén a Szolgáltató jogi eljárást kezdeményez.
A jogi eljárás a szolgáltatáskorlátozással-, felfüggesztéssel megszüntetéssel párhuzamosan folyik. Nem lakossági Felhasználóval szemben – a fentiek mellett - felszámolási eljárás is kezdeményezhető.
8.13.3.1. Fizetési meghagyás kibocsátása
A felhasználóhely korlátozásáról, felfüggesztéséről küldött felszólító levelekben meghatározott fizetési határidőre sem rendezett tartozások esetén, a Szolgáltató jogi úton, fizetési meghagyás kibocsátásával – a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) közreműködésével – érvényesíti követelését.
Amennyiben a Felhasználó a fizetési meghagyásban érvényesített követelésre 15 napon belül ellentmondással él, az ügy peres útra terelődik, és az illetékes bíróság folytatja le az eljárást.
Amennyiben a Felhasználó nem él ellentmondással, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséről a közjegyző értesíti a Szolgáltatót és a Felhasználót.
8.13.3.2. Végrehajtási eljárás elindítása
A jogerős fizetési meghagyásra, valamint a jogerős ítéletben meghatározott határidő alatt sem rendezett tartozás esetén jogerős határozat alapján a Szolgáltató végrehajtást kezdeményezhet az adós ellen végrehajtási lap benyújtásával. Az eljárás során a végrehajtási ügyben érvényesített követelés az illetékes végrehajtóhoz kerül.
8.13.3.3. Felszámolási eljárás
A Szolgáltató a jogszabályban írt összeghatár feletti tartozás fennállásakor felszámolási eljárás megindítását kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet Felhasználó ellen.
Amennyiben a Szolgáltató ügyfélkörébe tartozó partnerről csődeljárási, felszámolási vagy végelszámolási hirdetményt tesznek közzé, a Szolgáltató jogosult a fennálló követelésre hitelezői igényt benyújtani.
8.13.4. A tartozás rendezésének módja
Az adós a hátralékát, késedelmes fizetésből eredő kamatokat és egyéb ezzel kapcsolatban felmerülő járulékos költségeket a 8.12.1. pontban leírt módon egyenlítheti ki.
Amennyiben az adós a felsorolt tartozásait egy összegben nem tudja kiegyenlíteni, akkor részletfizetési megállapodás megkötését kérelmezheti a Szolgáltatótól.
8.13.5. Követelések behajtása külső adósságkezelő társaság bevonásával
A Szolgáltató jogosult tartozásainak behajtásához külső adósságkezelő vállalkozás közreműködését igénybe venni, vagy a követelését harmadik személynek átadni.
A Szolgáltató, valamint a megbízott vállalkozás felelősséget vállal az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok betartására.
8.13.6. Behajtási költségek
A Szolgáltató jogosult a hátralékkal rendelkező Felhasználóval szemben felmerülő eljárási külön költségek továbbhárítására, melyet késedelmes kiegyenlítések esetében a felszólításokban érvényesít.
Az eljárási külön költség mértéke az adott levélre érvényes mindenkori postai díjszabás kétszerese.
Szolgáltató jogosult az adóssal szembeni követelése érvényesítésével kapcsolatban felmerült minden költségének (eljárási díjának) és kárának adóssal szemben történő érvényesítésére.
9. Egyéb rendelkezések
9.1. Ellenőrzések
9.1.1. Szolgáltatói ellenőrzések
A Szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat ellenőrzésére, amelyet az érintett ellenőrzött vízhasználó Felhasználó – előzetesen egyeztetett időpontban – köteles lehetővé tenni. A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges. Az engedély a Szolgáltató előzetes igénybejelentése esetén nem tagadható meg.
Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő bekötési vízmérő, a mellékvízmérők, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat minden eleme és tartozéka ellenőrzésének lehetőségét az ellenőrzött vízhasználó Felhasználó és az elkülönített vízhasználó biztosítja a felhasználási helyen, illetve az elkülönített felhasználói helyen a Szolgáltató részére.
Szolgáltató a helyszíni ellenőrzések során jogosult a következőket vizsgálni:
- a szolgáltatás elszámolásakor a megfelelő (lakossági, nem lakossági) egységár alkalmazását,
- plombák, hitelesítési záró bélyegek, leszerelést megakadályozó zár sértetlenségét,
- saját vízkivételi hely (kút) szabályos használatát,
- csapadékvíz elvezetését,
- vízmérő helyes mérését (ellenőrző leolvasása),
- szüneteltetett felhasználási helyeket,
- ellenőrzött vízhasználó Felhasználó felelősségébe tartozó belső hálózat hibáiból (csőtörés, rejtett hiba) adódó vízelfolyásokat,
- a jogszabályoknak megfelelő víziközmű használatot.
A felhasználási helyen végzett ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot, az ellenőrzött vízhasználó Felhasználó vagy képviselője, illetve a Szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását. A jegyzőkönyv felek által aláírt egy példányát a Szolgáltató köteles az ellenőrzött vízhasználónak Felhasználónak átadni, másik példányát megőrizni és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy Felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatni.
Az ellenőrzés előre egyeztetett időpontban, csak az ellenőrzött vízhasználó Felhasználó vagy a képviselője jelenlétében folytatható le.
A víziközmű-szolgáltató a tervszerű ellenőrzést megelőzően legalább 15 nappal köteles az ellenőrzött vízhasználót az ellenőrzés időpontjáról tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja az ellenőrzött vízhasználó figyelmét az időpontegyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére.
Előzetes értesítés nélkül a víziközmű-szolgáltató kizárólag munkanapokon, 9-17 óra között és abban az esetben tarthat ellenőrzést a lakossági vízhasználónál, ha az nem jár együtt az ott tartózkodó személyek és tevékenység indokolatlan zavarásával, továbbá ha ahhoz az ellenőrzött vízhasználó vagy képviselője hozzájárul. A hozzájárulás tényét a vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzési jegyzőkönyv megnyitásakor, erre vonatkozó tartalmú nyilatkozat aláírásával igazolja. A hozzájáruló nyilatkozatban az ellenőrzött lakossági vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzés lehetőségét időben és térben korlátozhatja, amelyet az ellenőrzést végző tűrni köteles. A hozzájáruló nyilatkozatban meghatározott időben és térben történő korlátozás a nyilatkozat aláírását követően nem módosítható.
Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölnie kell a Felhasználóval vagy a képviselőjével az eljárás célját. Előzetes értesítés nélküli ellenőrzés kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ellenőrzött vízhasználót arról, hogy a hozzájárulása nélkül az ellenőrzésre nem kerül sor, azt időben és térben korlátozhatja.
A ellenőrzött vízhasználó Felhasználó vagy a képviselője köteles együttműködni az ellenőrzést végző személlyel, továbbá köteles a felhasználási helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni. Amennyiben a ellenőrzött vízhasználó Felhasználó vagy a képviselője a helyszínről az ellenőrzés során – figyelmeztetés ellenére – eltávozik, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Ebben az esetben az ellenőrzés okát kiváltó ügyben kiállított számlára vonatkozóan a Szolgáltató a későbbiekben reklamációt nem fogad el.
Az ellenőrzött vízhasználó Xxxxxxxxxxxxxx vagy a képviselőjének az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos észrevételeit a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
Ha az ellenőrzés során az ellenőrzést végző szerződésszegést állapít meg, arról a bizonyítás érdekében fényképet vagy digitális felvételt is köteles készíteni. A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni.
Az ellenőrzéskor a házi és csatlakozó hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetve az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről az ellenőrzött vízhasználó Felhasználó 30 napon belül gondoskodni köteles. Ha ezeknek a Szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget, a Szolgáltató a szolgáltatást korlátozhatja vagy felfüggesztheti.
9.1.2. A házi ivó-, és szennyvízhálózat Felhasználói ellenőrzése
A Szolgáltató szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás minőségéért való felelőssége közműves ivóvízellátás esetében a szolgáltatási pontig, közműves szennyvízelvezetés- és tisztítás esetében a szolgáltatási ponttól a szennyvíz- befogadóba, illetve az átvevő rendszerébe történő bevezetéséig áll fenn. A szolgáltatási pont utáni hálózat működtetéséről és fenntartásáról a Felhasználónak kell gondoskodnia.
A 9.1.1. pontban leírt Szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a Felhasználót a tulajdonában lévő víziközművek rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.
Az esetleges túlfogyasztásból, csőtörés, vízelfolyás vagy egyéb hibából adódó károk elkerülése érdekében a Felhasználónak javasolt, hogy rendszeresen (havonta) végezze el az alábbi módon a saját ivóvízhálózatának ellenőrzését:
- az ingatlan területén el kell zárni minden csapot és kifolyót, két-három percig figyelni kell a mérőt, vízelfolyás, csőtörés esetén a mérő számlapján lévő csillagkerék forog,
- csőcsatlakozások szivárgásmentességének figyelése,
- a mérő és a belső hálózat Felhasználó által kialakított fagyvédelem állapotának átvizsgálása,
- elfagyásra utaló jelek figyelése a mérőn:
- vízcsap megnyitása esetén nem forog a mérő csillagkereke vagy számlálója,
- a számlapot védő üveg, szilánkosra tört,
- eldeformálódott a számlálószerkezet,
- az ingatlanon nem vagy csak alig folyik víz a csapból.
A házi szennyvízhálózat működőképes állapotának megőrzése érdekében ügyelni kell arra, hogy - a 4.3.4. pontban meghatározottak szerint - milyen anyagok jutnak a csatornahálózatba.
A darabos szennyeződések illetve a zsírok és olajok kiváltotta reakciók szűkületet majd a későbbiekben dugulást okozhatnak.
A szennyvízhálózat működése a tisztítóakna állapota alapján ellenőrizhető. Szűkületre vagy dugulásra utaló jel, ha a tisztítóaknába befolyó szennyvíz nem távozik szabadon vagy a szennyvíz felgyülemlett és elfolyása lassú vagy nem folyik el.
9.2. Szabálytalan víziközmű-használat
9.2.1. Szabálytalan víziközmű használat meghatározása
Szabálytalan víziközmű-használatnak minősül, ha a Felhasználó:
- ivóvízbekötést (csatlakozást) létesít a Szolgáltató hozzájárulása nélkül, továbbá ivóvizet vételez a vízmérő megkerülésével vagy kiiktatásával, továbbá a mérés befolyásolásával (a mérés befolyásolását valószínűsíti, ha a vízmérőn az illetéktelen beavatkozás, leszerelés céljából felszerelt zár, plomba sérült);
- az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvíz hálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összeköti;
- szennyvízbekötést létesít a Szolgáltató hozzájárulása nélkül, vagy az ingatlanon keletkező szennyvizet vagy építkezéskor keletkező talaj- vagy rétegvizet, technológiai szennyvizet, egyéb vízbeszerzési forrásból származó vizet mérés és bejelentés nélkül más módon a szennyvízelvezető közműbe vezeti;
- a házi vízellátó rendszerből vagy a Szolgáltató hozzájárulásával felszerelt locsolási vízmérőn át vételezett vízből keletkezett szennyvizet a Szolgáltató hozzájárulása nélkül a szennyvízelvezető közműbe juttatja;
- csapadékvizet - a Szolgáltató engedélye nélkül - a szennyvízelvezető rendszerbe vezeti;
- a szennyvízelvezető rendszerbe a hatályos jogszabály által - a Szolgáltató engedélye nélkül - meg nem engedett minőségű szennyvizet vezet be,
- teljes mérős társasház esetében a közös képviselő nyilatkozata ellenére új – nem mérősített – vízvételezési hely lett kialakítva
- korlátozó berendezések vagy szerelvények engedély nélküli eltávolítása.
Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a Szolgáltató szabálytalan közműhasználatra kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, kalibrálása vagy cseréje vagy leszerelést megakadályozó zárral, plombával történő ellátása a Felhasználó érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre.
, és a hitelesítés, kalibrálás vagy mérőcsere érdekében a felhasználási helyre való bejutást kezdeményezte. Ha a Felhasználó a szabálytalan közműhasználat tényét vitatja, a Szolgáltató a szakértői vizsgálatot a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő szakértővel elvégezteti.
Amennyiben a szakértői vizsgálat a szabálytalan közműhasználat tényét
- megállapítja, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a Felhasználót terheli,
- nem állapítja meg, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a Szolgáltatót terheli.
A szabálytalan víziközmű használat esetén a Szolgáltató jogosult felmondani a közüzemi közszolgáltatási szerződést. Amennyiben a Felhasználó a záró bélyeg vagy plomba hiányát nem jelentette be, abban az esetben a Szolgáltató kártérítési igényt érvényesíthet, továbbá jogosult a víziközmű-szolgáltatás korlátozására és felfüggesztésére, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre.
Szabálytalan közműhasználat esetén a 9. számú mellékletben meghatározott mértékű kötbér érvényesítésére jogosult a Szolgáltató.
Amennyiben a Szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a Felhasználó érdekkörében felmerülő mulasztás orvoslásától számított 3 napon belül nem állítja vissza, úgy köteles a lakossági Felhasználónak az Üzletszabályzatban meghatározott módon és mértékben kötbért fizetni, amelynek mértéke a helyreállításra befizetett összeg 1%/nap.
Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a Szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a Szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött.
9.2.2. Szabálytalan víziközmű használatára vonatkozó elszámolás
Ha a vízmérő mérőszerkezetének rongálása vagy a Felhasználó egyéb felróható magatartása miatt az elszámolt víz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, akkor az elszámolt víz mennyiségét a bekötési vízmérő térfogatárama alapján számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát.
Érvényes közszolgáltatási üzemi szerződés megléte mellett, szabálytalan közműhasználat esetén a szennyvíz mennyiségét az ivóvízfogyasztásra elszámolt mennyiség alapján kell meghatározni.
9.3. Az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, visszaállítása
9.3.1. Az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása, visszaállítása
A Szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult a következő bekezdésben meghatározott intézkedések megtételére:
- a lakossági Felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napon túli késedelembe esett vagy teljes mérős társasház esetében hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha a jogszabályokban meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását
- a lakossági Felhasználó által fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés eredménytelenül végződött, a Szolgáltató a Felhasználót a korlátozással járó következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére legalább a jogszabályban meghatározott módon kétszer írásban felszólította és a felszólító átvétele igazolásra alkalmas módon történt és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta a jogszabályok alapján őt megillető kedvezményekre
a korlátozásról a felhasználási hely fekvése szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet értesítette és az ellentétes állásfoglalást nem adott
A Szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv ellentétes állásfoglalása hiányában:
- a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,
- az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,
- lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,
- előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a Felhasználóval megállapodott,
- nem lakossági Felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetén 30 napos határidővel a közüzemi közszolgáltatási szerződést felmondhatja.
A víziközmű-szolgáltatás korlátozása a vízmérő berendezésben a korlátozó idom elhelyezését és a csatlakozó párok plombálását jelenti. A korlátozás után a szolgáltatás visszaállításakor a korlátozó idom eltávolítására és a mérő ismételt plombálására kerül sor.
A szolgáltatás felfüggesztése vagy a vízmérő berendezés kiszerelésével és/vagy a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és/vagy a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik.
A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan, négy emeletnél nem magasabb lakóépület esetén legfeljebb 150 m, közterületen megteendő távolságon belüli elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel – vagy üzemképes lifttel – nem rendelkező lakóépület esetébenben pedig négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel kell járó vízvételezési lehetőséggel (közkifolyóról,
tűzcsapról, szállított vízből) adott. a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.
Lakossági Felhasználóval szemben az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása csak az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv hozzájárulásával értesítésével kezdeményezhető.
A víziközmű-szolgáltatónak a Felhasználót a korlátozásra és felfüggesztésre vonatkozó jogszabályi következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettségére legalább kétszer írásban fel kell szólítania, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét fel kell hívni a jogszabályok alapján őt megillető kedvezményekre.
A felszólítás az alábbi módon történhet:
- első felszólítás: elektronikus úton (ha a felhasználó elektronikus úton történő kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén), postai vagy lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas módon
- második felszólítás: tértivevényes levélben
A korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a Szolgáltató a lakossági Felhasználót előre – a jogszabályokban meghatározott módon - értesítette. Az értesítés és az intézkedési időszak között legalább 8 15 napnak el kell telnie. Az értesítésben a Szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani. Szolgáltató az értesítésben meghatározott 5 munkanap bármelyikén jogosult a fogyasztási helyre kiszállni és végrehajtani az intézkedést. Az értesítésnek tételesen tartalmaznia kell a lakossági Felhasználóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.
A felszólításnak tartalmaznia kell a Felhasználó azonosító számát, a felhasználó nevét, címét, felhasználási hely címét, az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő gyári számát, a szerződésszámot, a bizonylatszámot, az esedékességet, lejárt idejű tartozás összegét, valamint annak eredeti fizetési határidejét.
Az egyeztetett időpontról a lakossági Felhasználónak és a Szolgáltatónak írásban kell megállapodni. Írásbeli megállapodás hiányában a szolgáltatás lakossági Felhasználó esetén nem függeszthető fel.
Lakossági Felhasználóval szemben a Szolgáltató által végrehajtott közüzemi ivóvíz- szolgáltatás felfüggesztése esetén a létfenntartási és közegészségügyi vízigények egyidejű biztosításával közterületi vízkivételi helyről vagy egyéb módon gondoskodni kell. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet első alkalommal a felszólítással egyidejűleg, a második felszólítással egyidejűleg alkalommal 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.
A lakossági Felhasználóval szemben a Szolgáltató által kezdeményezett közüzemi ivóvíz- szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a Szolgáltató a lakossági Felhasználót előre értesítette.
Az értesítés és az intézkedési időszak között legalább 8 napnak el kell telnie. Az értesítésben a Szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani. Az értesítésnek tételesen tartalmaznia kell a lakossági Felhasználóval szemben fennálló teljes követelést jogcímenként összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.
Az egyeztetett időpontról a lakossági Felhasználónak és a Szolgáltatónak írásban kell megállapodnia. Írásbeli megállapodás hiányában a szolgáltatás lakossági Felhasználó esetén nem függeszthető fel.
A lakossági Felhasználó – amennyiben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart – közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a Szolgáltató felé igazolni köteles. A Szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 naptári napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja. Amennyiben, a szolgáltatás-helyreállítása 3 naptári napon túl történik meg, a Szolgáltató kötbért köteles fizetni a Felhasználónak, amelynek mértéke a helyreállításra befizetett összeg 1%/nap.
9.3.2. Az ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása alóli mentesség
Az egészségügyi és gyermekintézmények kivételt képeznek a korlátozás alól, ha a mentességük jogosultságát a megfelelő dokumentumokkal igazolják. Az egyes intézmények által benyújtandó dokumentumok részletes felsorolását az 58/2013.(II. 27.) Kormányr Rendelet 73. § (1) bekezdése tartalmazza.
A Szolgáltató a kivétel biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti az intézményt, hogy a fenti bekezdésében hivatkozott feltételeknek
- megfelel, valamint arról, hogy a kivételt részére mely meghatározott időtartamra szakra biztosítja vagy
- nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.
A kivétel alá eső Felhasználó a fizetési kötelezettségét egyenlő részletekben minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a korlátozás felfüggesztésének időszakát követő december 31-éig teljesíti. A Szolgáltató az érintett Felhasználóval ettől eltérően is megállapodhat, azonban a kivétel biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.
9.4. Víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a Felhasználó kérésére
A felhasználó a Szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával kezdeményezheti a víziközmű- szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja.
A szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő berendezés kiszerelésével, a szennyvíz- bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz-bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik. A szüneteltetés és a szolgáltatás visszaállítását írásban vagy telefonon, a helyreállítási költség befizetés igazolása után, kell kérni.
A vízközmű szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű- szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.
A víziközmű-szolgáltatás a Felhasználó kérésére – maximum 3 évig - szüneteltethető, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:
- a Felhasználó írásban, vagy telefonon kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen vízfelhasználásra nem kerül sor rendszeres emberi tartózkodás nincs,
- a Felhasználó – amennyiben a felhasználási hely víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan – nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni,
- a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak
- a Felhasználó az üzletszabályzatban előírt egyéb feltételeket teljesítette.
A szüneteltetési kérelem esetén a Megrendelő formanyomtatványt kell kitölteni, amely tartalmazza a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását is, amennyiben az nem azonos a Felhasználóval. A szünetelés foganatosításának a feltétele az elvégzendő szolgáltatási díj előlegének előzetes befizetése.
A Szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a Felhasználó köteles a megjelölt fizetési határidőig kiegyenlíteni.
A Szolgáltató a szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat nem számolhat fel.
Amennyiben a Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja, a Szolgáltató jogosult a Törvényben és a Rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni, valamint a 9. számú melléklet szerinti kötbérigényét érvényesíteni.
A Felhasználó köteles a szüneteltetésre vonatkozó kérelmét a 3 év leteltévele után írásban vagy telefonon megújítani.
10. Adatvédelem
A Szolgáltató a Felhasználó személyes adatait a Polgári Törvénykönyv, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, illetőleg a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény alapján kezeli.
A Szolgáltató, mint adatkezelő kötelezettséget vállal arra, hogy a tevékenységével kapcsolatos valamennyi adatkezelés megfelel az 8. sz. mellékletében szereplő adatvédelmi tájékoztatóban meghatározott követelményeknek.
A Felhasználó a közszolgáltatási üzemi szerződés aláírásával hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez, aláírásával elismeri, hogy a 8. sz. számú mellékletben foglalt adatvédelmi tájékoztatót megismerte, és elfogadja. A szolgáltatási jogviszony megszűnésétől számított 5 év elteltével a Szolgáltató a személyes adatokat törli a nyilvántartásából.
A Felhasználó a közszolgáltatási üzemi szerződésben fogalt nyilatkozatban járul hozzá ahhoz, hogy személyes adatait a Szolgáltató adatkezelésre harmadik személynek díjbeszedési intézkedések foganatosítása (számlák előállítása, fizetésre felszólító, késedelmi kamat-, illetve egyenlegközlő levelek előállítása, elkülönített vízhasználó fogyasztásának megállapítása, stb.) Felhasználói elégedettség-vizsgálat, valamint fogyasztási adatok gyűjtése céljából átadhassa.
A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, a Szolgáltató és a lakossági Felhasználó között a közszolgáltatási üzemi szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön. Ez esetben a Felhasználó hozzájárulására és a Szolgáltató adatkezelésére a Szolgáltató Üzletszabályzatában és Általános Szerződési Feltételeiben foglaltak vonatkoznak.
11. Ügyfélszolgálat
A Szolgáltató a Felhasználók megfelelő tájékoztatása érdekében, valamint a szolgáltatással kapcsolatos igények fogadására, kielégítésére, észrevételek és reklamációk kezelésére, valamint a díjbefizetésre, személyes és telefonos ügyfélszolgálati irodákat tart fenn, amelyek illetékessége a Szolgáltató teljes működési területére kiterjed. Az üzemmérnökségen folyó ügyfélszolgálati jellegű tevékenység illetékessége az üzemmérnökség ellátási területére terjed ki.
Az ügyintézés során elvárt valamennyi ügyintézőtől a víziközmű-szolgáltatáshoz kapcsolódó szakértelem, jártasság, általános udvariasság és a Felhasználó problémáinak, helyzetének megértése, valamint az ügyintézés során a víziközmű-szolgáltatást szabályozó jogszabályok, a Szolgáltató Üzletszabályzatának, illetve belső utasításainak betartása.
Ügyfélszolgálati tevékenységet folytató irodák és egységek elérhetőségeit és nyitvatartási idejét az 1. sz. melléklet tartalmazza.
A nyitvatartási idők eseti változásáról a Szolgáltató az ügyfélszolgálati irodák bejáratánál kifüggesztett tájékoztatóban, a honlapon vagy szükség szerint a médián keresztül értesíti a Felhasználókat. A Felhasználó részére ügyfélfogadási időn belül a Szolgáltató előzetes időpontfoglalásra ad lehetőséget, amelyet telefonon, személyesen, vagy írásban lehet igényelni.
Az ügyfélszolgálati tevékenységek minőségi követelményei
• mérhető, számszerűsíthető kritériumok:
- panaszügyek válaszadási határidő: 15 nap
- egyéb ügyek válaszadási/ügyintézési határidő: 30 nap
- telefonos ügyfélszolgálaton az átlagos várakozási idő: 2,3 perc
• nem számszerűsíthető követelmények:
- szakértelem: a gyors és pontos panaszkezeléshez szükséges és a víziközmű- szolgáltatáshoz kapcsolódó kérdésben való jártasság,
- kommunikáció: kapcsolatteremtő készség, udvariasság, csapatmunkában történő feladat megoldás, a különböző ügyféltípusok felismerése és tudatos kezelése, tájékoztatási képesség,
- empátia: Felhasználó orientált gondolkodás, türelem, segítőkészség, bizalomébresztés,
- ügyfélfogadás körülményei: ügyfélhívó rendszer használata, az alkalmazott kommunikációs eszközök és informatikai rendszerek színvonala, rugalmas nyitvatartási idő,
- munkaszervezés: a probléma megoldásához szükséges folyamatok hatékonysága,
- ügyfél elégedettség: az ügyfélszolgálatra vonatkozó Felhasználói pozitív visszajelzések.
11.1. Az ügyfélszolgálati tevékenységi kör
• általános tájékoztatás,
• bejelentések fogadása és továbbítása kivizsgálásra:
• hibabejelentések,
• szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos bejelentések,
• adatokban történő változások közlése, bejelentése,
• Szolgáltató kezdeményezésére történő adatközlés,
• szolgáltatással kapcsolatos egyéb észrevételek közlése,
• Felhasználói panaszok felvétele, azonnali megoldása, vagy továbbítása ügyintézésre
• a szolgáltatással összefüggő reklamációk,
• ügyintézéssel kapcsolatos reklamáció,
• számlareklamáció,
• leolvasással kapcsolatos reklamáció
• a szolgáltatás fizikai jellemzőivel kapcsolatos reklamáció,
• műszaki jellegű reklamáció,
• víz- és csatornabekötések és mérő plombálások ügyintézése,*
• közszolgáltatási üzemi szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos ügyintézés,
• víz-, csatornadíj és egyéb számlabefizetések, *
• számlakészítés,
• igazolások készítése,
• részletfizetési megállapodások kötése,
• számla-, folyószámla egyeztetés,
• hátralékkezeléssel kapcsolatos ügyintézés,
• mérőértékesítés.
*: Ez a tevékenység a győri Önkormányzati Szolgáltatókkal Közös Ügyfélszolgálati Iroda kivételével, minden ügyfélszolgálati irodában teljesíthető.
11.2. Műszaki ügyfélszolgálati tevékenység
Az üzemmérnökségek műszaki csoportjai (1. sz. melléklet) egyeztetési lehetőséget biztosítanak az alábbi esetekben:
- tájékoztatás műszaki jellegű ügyekben,
- a közműtérképekkel, közműnyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatásban,
- egyéb adatszolgáltatásban (építési, használatba vételi, működési engedélyek),
- tervezés előtti egyeztetésekben (nyilatkozatok, adatszolgáltatás),
- tervek véleményezésében,
- hatósági engedélyezési folyamatokhoz közmű kezelői nyilatkozatok kiadásában,
- Szolgáltatói hozzájárulások kiadásában,
- műszaki egyeztetés lefolytatásában,
- nem lakossági bekötésekkel kapcsolatos ügyintézésekben.
11.3. Diszpécserszolgálat
A Szolgáltató folyamatos diszpécserszolgálatot működtet. Az ügyeletes diszpécser telefonon fogadja a szolgáltatással kapcsolatos hibabejelentéseket. A hibát bejelentő ügyfél gyors pontos és szakszerű kikérdezése után a diszpécser eldönti, hogy a hibaelhárítás sürgős beavatkozást igényel-e. Sürgős beavatkozást igénylő hibák elhárítására a diszpécser a helyszínre irányítja az illetékes hibaelhárító szolgálatot. Ha a hiba elhárítása nem igényel sürgős beavatkozást, akkor a diszpécser intézkedik, hogy a hibaelhárítást a főmunkaidőben dolgozó egységek el tudják kezdeni. Hibabejelentést a
96/522-601 és a 96/311-753
telefonszámokon lehet tenni. A közterületi hibákat ingyenesen hívható zöld számon jelenthetik be:
80/ 20 40 86
Számlázási információs ügyekben a diszpécserszolgálat nem illetékes, illetve a hibaelhárító vonalakon a diszpécser reklamációt, panaszt nem fogad.
Kárigénnyel járó hibáknál a telefonos bejelentés alapján a diszpécser megszervezi a sürgős műszaki beavatkozást; azonban minden más jellegű reklamációt, panaszt teljes egészében írásban kell benyújtani a Szolgáltató felé.
11.4. Felhasználói megkeresések fajtái
Felhasználói beadvány:
Olyan kérelem, megkeresés, amely a Felhasználó és a Szolgáltató között fennálló víziközmű-szolgáltatással összefüggő jogviszonyával, jogviszony létrehozásával, tartalmával, megszüntetésével összefüggő, valamint a szolgáltatás minőségére, színvonalára, a Felhasználóval kapcsolatba kerülő személyek szakmai felkészültségére, szolgálatkészségére, informáltságára, a Szolgáltató elérhetőségére, vagy az általa közölt információkra vonatkozik. Benyújtása történhet személyesen, telefonon, vagy írásban (levél, fax, e-mail).
Reklamáció:
Olyan felhasználói beadvány, amely egyéni jogsérelem (jogos, vagy jogtalan), vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul.
Panasz:
Olyan írásos felhasználói beadvány, amely a Felhasználónak a Szolgáltatóhoz intézett korábbi reklamációjára tett intézkedés ellen, vagy az elmaradt intézkedés miatt emel kifogást.
Panasz és a reklamáció ügyintézésének tekintetében nincs érdemi különbség.
11.5. Reklamációk és panaszügyek intézése
A Felhasználók Szolgáltatóhoz intézett megkereséseiket személyesen az ügyfélszolgálati irodákban, írásban, telefonon vagy e-mailben tehetik meg. A Szolgáltató elérhetőségei az
1. sz. mellékletben találhatóak.
A hatósági eljárást megelőzően a Felhasználó köteles panaszával igazolható módon a Szolgáltatóhoz fordulni. Abban az esetben, ha a Felhasználó megítélése szerint reklamációját a Szolgáltató nem rendezte kielégítően a Felhasználó panaszával közvetlen megkereséssel élhet a Szolgáltató fogyasztóvédelmi referense felé, vagy a 12. pontban felsorolt szervekhez, illetve a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat.
Írásban történő ügyintézés
Írásbeli panaszbejelentésnek minősül a levél, fax, e-mail útján, továbbá bármely egyéb olyan eszköz útján benyújtott panaszbejelentés, amely a Szolgáltató számára lehetővé teszi az adatok tartós tárolását és visszakereshetőségét.
A Szolgáltató az írásos megkeresések nyilvántartásba vételének, visszakereshetőségének, elintézésének, lezárásának nyomon követhetőségét az elektronikus iktatató rendszerben történő feldolgozással biztosítja.
Amennyiben a Felhasználó reklamációja nem jogos, a Szolgáltató