ÉPÍTŐMÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK AJÁNLOTT DÍJSZABÁSA
Magyar Mérnöki Kamara
ÉPÍTŐMÉRNÖKI LÉTESÍTMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS
MÉRNÖKI SZOLGÁLTATÁSOK AJÁNLOTT DÍJSZABÁSA
2008. szeptember 1.
TARTALOMJEGYZÉK
2. A MEGBÍZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA 2
3.1. A tervezési szakasz mérnöki szolgáltatásainak díjszámítása 3
3.1.1. A tervezési szakaszok 3
3.1.1.1. Xxxxxxx (tanulmányterv) 3
3.1.1.3. Ajánlati (tender) terv 3
3.1.1.4. Kiviteli (építési) terv 3
3.1.1.5. Xxxxxxxx terv az ajánlat elfogadása után 3
3.1.1.6. Független tervellenőrzés 4
3.1.2. A tervezési díj számítása a díjalap százalékában 5
3.1.4.1. A díjosztályi szorzó alapértéke 5
3.1.4.2. A díjosztályi szorzó növelését indokoló tényezők 7
3.1.6. Független tervellenőrzés 9
3.1.7. A kiegészítő beruházások tervezésének és egyéb külön szolgáltatásoknak a díjszámítása. 9 3.2. Megvalósítási szakasz mérnöki szolgáltatásainak díjszámítása 10
3.2.1. A megvalósítási szakasz mérnöki szolgáltatásai 10
3.2.1.1. Tervezői művezetés 10
3.2.1.2. Műszaki ellenőrzés 10
3.2.1.3. Beruházás lebonyolítás 11
3.2.1.4. Felelős műszaki vezetés 12
3.2.2. Díjszámítás a díjalap százalékában 13
3.3. Díjazás időráfordítás alapján 15
3.3.2. Mérnöki napi- és óradíjak 15
4. TERVEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 17
4.1.2. Az engedélyezési terv 17
4.1.3. Az ajánlati terv (közbeszerzési műszaki leírás) 19
4.1.4. Az építési (kiviteli) terv 19
Jogszabályi háttér
A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény a mérnöki és az építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében a 11.§ (2) bekezdés g) pontjában elrendelte, hogy a kamarák dolgozzák ki tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt.
Építőmérnöki létesítmények:
Jelen díjszabás a hidak, földalatti vasutak, alagutak, aluljárók, mélygarázsok, silók, bunkerek, folyadéktartályok, pincék, kémények, hűtőtornyok, antennák építésével kapcsolatos mérnöki szolgáltatásokra terjed ki.
Díjszabás célja:
A megrendelők érdeke, hogy magas szintű, szakmailag kifogástalan mérnöki munkát kapjanak, alternatívák közül választhassanak. A mérnököket megfelelően meg kell fizessék annak érdekében, hogy kellő figyelmet fordíthassanak a változatok vizsgálatára, a legkedvezőbb műszaki megoldás megtalálására, továbbá a legalkalmasabb építési anyagok, szerkezetek, berendezések, valamint technológiai eljárás kiválasztására.
Ajánlott díjak
A Díjszabásban szereplő szolgáltatási díjak ajánlott díjak, melyek a vonatkozó jogszabályokban és a Díjszabásban meghatározott szolgáltatási tartalom (tervezés, szakértés, műszaki ellenőrzés, beruházás irányítás, stb.) elvégzéséhez szükséges, arányos ráfordítások forintban meghatározott - ÁFA nélküli – ellenértékét tartalmazzák.
Kirívóan alacsony és kirívóan magas ár:
Kirívóan alacsonynak ítéljük meg azt az árat, mely nem éri el a díjszabásban ajánlott ár 65 %-át, kirívóan magasnak ítéljük meg azt az árat, mely meghaladja a díjszabásban ajánlott ár 150 %-át.
2. A MEGBÍZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSA
A Megbízó a tervezőnek adott megbízása keretében teljes körűen határozza meg az építménnyel szemben támasztott igényeit, illetve kikötéseit, feltételeit, továbbá meg kell határoznia, és szükség szerint módosítania a létesítmény megvalósításához előirányzott pénzügyi fedezetet, és azon belül az építési költséget és az egyéb költségeket.
A Díjszabás alapján meghatározott ajánlott díj a következőket foglalja magában:
− a szolgáltatást végzők bruttó munkadíját, valamint szerzői jogdíját és ezek járulékait , - az adókat (ÁFA kivételével),
− vállalkozói nyereséget;
− általános rezsiköltségeket (iroda költségei, helyi közlekedés, adminisztrációs kommunikációs, felelősségbiztosítási költségek),
− a szolgáltatással járó tárgyalások költségeit,
− a kötelező példányszám sokszorosítási költségeit,
− a dokumentáció kötelező ismertetését;
− az átadás-átvételi eljáráson való részvétel költségeit,
− a dokumentáció kötelező megőrzésének költségeit.
A Díjszabás kiterjed az építőmérnöki építmények létesítésével kapcsolatos mérnöki szolgáltatások két fő szakaszára:
− a tervezési szakaszra és
− a megvalósítási szakaszra.
3.1.A tervezési szakasz mérnöki szolgáltatásainak díjszámítása
A tervező feladatát és felelősségét az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII: törvény az alábbiak szerint határozza meg:
32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges, jogszabályban meghatározott tartalmú és részletezettségű építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése.
33. § (1) A tervező felelős:
a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért,
ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,
c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért,
d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
3.1.1.1. Xxxxxxx (tanulmányterv)
Az előterv célja, hogy a Megbízóval egyetértésben az adatszolgáltatás, illetve az előtanulmányok alapján véglegesítse az építmény tervezési feladatát, koncepcióját, véglegesítse a tervezéshez szükséges adat és feltételrendszert, szükség esetén a Megbízói adatszolgáltatás kiegészítésével és pontosításával, a reális és megvalósítható változatok feltárásával. Az előterv meghatározza és bemutatja a létesítmény térbeli összefüggéseit és fontosabb műszaki megoldásait. Az előterv alapján költségbecslés készül.
Elhagyható az előterv a kis jelentőségű vagy egyértelmű feladatok esetében.
Az engedélyezési terv az építést megelőző hatósági engedélyezési céljára készül.
3.1.1.3. Ajánlati (tender) terv
Az ajánlati terv az építési tervnek egy, a kivitelezés versenyeztetését szolgáló formája. Az építési engedély figyelembevételével határozza meg az elvégzendő feladatokat. Feltünteti a műszaki megoldásokat, a mennyiségeket, a minőségi követelményeket, a betartandó előírásokat a vállalási feltételek meghatározása céljából.
3.1.1.4. Kiviteli (építési) terv
A jóváhagyott és végrehajtható engedélyezési terv alapján az építmény részeit képező szerkezetek, berendezések, anyagok konkrét megnevezését, gyártmányát, típusát is meghatározó részletterveit és költségvetés kiírási szövegeit és mennyiségeit is tartalmazó, a kivitelezés számára szükséges részletes tervdokumentáció. A dokumentációnak nem részei a technológiai- és a gyártmánytervek, valamint az építési segédszerkezetek, az organizáció tervei.
3.1.1.5. Xxxxxxxx terv az ajánlat elfogadása után
A 3.1.1.3. pontban ismertetett Ajánlati terv, valamint a győztes ajánlattevő által megadott anyagok és technológiák alapján a 3.1.1.4. pontban rögzített tartalmú kiviteli terv készítése.
3.1.1.6. Független tervellenőrzés
A tervellenőr független kell legyen a beruházás megvalósításának valamennyi résztvevőjétől. Mivel az Építtető vele önálló szerződést köt, ezért a tervellenőrzés ajánlott díjáról külön fejezet rendelkezik.
A tervellenőrzést az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 33. §-a az alábbiak szerint szabályozza:
(2) Az építés minősége, a szakszerű kivitelezés biztosítása, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelmények érvényre juttatása céljából a tervellenőr feladata és felelőssége - jogszabályban előírt esetekben és módon - a műszaki megvalósítási, kiviteli tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának az (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti szakszerű ellenőrzése.
A hivatkozott (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja:
a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket is)
aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért,
b) a jogszabályok, szabályzatok, építési előírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért,
A kiviteli tervek ellenőrzését a 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet rendeli el és a tervellenőr feladatát az alábbiak szerint határozza meg:
9. § (1) A kivitelezési dokumentációt (dokumentációrészt)
a) tömegtartózkodásra szolgáló építmény,
b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó építmény,
c) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben meghatározott és megbecsülhetően legalább 300 főt meghaladó személy életét, egészségét veszélyeztető, súlyos káreseményt, katasztrófát váratlan tönkremeneteléből fakadóan előidéző építmény, vagy
d) a honvédelmi és katonai célú építmények
esetében - az Étv. 33. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint - tervellenőr ellenőrzi.
(2) A tervellenőrzést az építtető tervellenőr végzi.
megbízásából szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező
(3) A tervellenőr az ellenőrzés során tervellenőri nyilatkozatot készít, amely tartalmazza
a) az építési tevékenység
aa) helyét, címét, helyrajzi számát,
ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit,
b) az építtető nevét, megnevezését,
c) az ellenőrzött tervezők nevét, címét, jogosultságuk (névjegyzéki bejegyzésük) számát,
d) az ellenőrzött dokumentáció (rész) megnevezését,
e) a tervellenőr(ök) nevét, címét, aláírását és jogosultságának igazolását, cégjegyzékszámát, adószámát,
f) annak kinyilvánítását, hogy
fa) az általa ellenőrzött műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. §-ában meghatározott követelményeknek, vonatkozó szabványoknak, az országos építési követelményeknek és az eseti hatósági előírásoknak,
fb) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
g) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér.
Az Étv. 31. §-ában meghatározott Követelmények:
c) a mechanikai ellenállás és stabilitás,
d) a tűzbiztonság,
e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem,
f) a használati biztonság,
g) a zaj és rezgés elleni védelem,
h) az energiatakarékosság és hővédelem,
i) az életvédelem és katasztrófavédelem
A tervellenőrzés díjszabását az alábbi táblázat szerint határozhatjuk meg azzal a feltétellel, hogy a kiviteli terveknek a 9.§ (3) f) pontjában meghatározott megfelelőségéért a tervellenőr a tervezővel egyetemlegesen felel.
3.1.2. A tervezési díj számítása a díjalap százalékában
A mérnöki szolgáltatások díjának számítási alapja az előre becsült nettó építési költség
T(Ft) = D(Ft) × B × ∑ d(%) + ÁFA
100
ahol: D a díjalap forintban kifejezve;
B a bonyolultságot kifejező díjosztályi szorzó;
d % a táblázatokból vehető díjszázalék.
A tervezési díj megoszlása az egyes tervezési szakaszok között:
Előterv 5% + Engedélyezési terv 30% + Kiviteli terv 65% = 100% vagy
Tanulmány terv 5% + Engedélyezési terv 30% + Ajánlati (tender) terv 55% + Kiviteli terv (ajánlattétel után) 20% = 110%
A tervezés díjalapja az építmény átlagos, megbízóval egyeztetett becsült építési költsége, ÁFA nélkül. Több különálló építmény díjalapját és tervezési díját külön – külön kell számítani.
3.1.4.1. A díjosztályi szorzó alapértéke
A tervezési feladatokat azok bonyolultsága szerint díjosztályokba soroljuk. A díjosztályok megnevezését és a B díjosztályi szorzók értékét az 1. sz. táblázat tartalmazza.
……..1. sz. táblázat
I. díjosztály | Egyszerű feladat, egyszerű tervezési igény | B=0,6 |
II. díjosztály | Átlagos feladat, átlagos tervezési igény | B=0,8 |
III. díjosztály | Átlagos feladat, összetett tervezési igény | B=1,0 |
IV. díjosztály | Különleges feladat, összetett tervezési igény | B=1,2 |
V. díjosztály | Különleges feladat, különleges tervezési igény | B=1,4 |
A konkrét tervezési feladathoz az építmény bonyolultságának figyelembe vételével kialakított díjosztályokra a 2 ─ 4. táblázat ad útmutatást. A 2 ─ 4. táblázatok felsorolásában nem szereplő építmény esetében a hasonlókból kiindulva kell a díjosztályt meghatározni.
2. táblázat
Hidak | Díjosztály | B | |
Közúti hidak | Egyszerű, egynyílású híd | II. | 0,8 |
Egyszerű többnyílású és ívelt híd | III. | 1,0 | |
Bonyolult többnyílású és ívelt híd | IV. | 1,2 | |
Különleges hidak | V. | 1,4 | |
Átereszek, ökológiai átjárók | I. | 0,6 | |
Közúti, illetve vasúti provizóriumok | II. | 0,8 | |
Gyalogos felüljárók | III. | 1,0 | |
Vasúti hidak | |||
3. táblázat
Földalatti vasutak, alagutak, aluljárók | Díjosztály | B |
Egyszerű, ideiglenes jármű- és gyalogos aluljárók, | II. | 0,8 |
Mélyvezetésű földalatti vasút, nyílt, vagy zárt építési mód mellett | II. | 0,8 |
Műszaki felszereléssel ellátott alagutak a hozzájuk tartozó tárókkal, aknákkal, fogadó műtárgyaikkal | II. | 0,8 |
Gyalogos aluljárók | III. | 1,0 |
Mélyvezetésű földalatti vasút állomások, üzemi létesítmények zárt építési mód mellett | III. | 1,0 |
Földalatti vasút-állomások, mély- és magas-vezetésű üzemi létesítmények és speciális létesítmények nyílt építési mód mellett | IV. | 1,2 |
Mélygarázs | IV. | 1,2 |
Térszíni földalatti vasút állomások, üzemi berendezések és speciális berendezések | V. | 1,4 |
4. táblázat
Műtárgyak | Díjosztály | B | |
Silók, bunkerek | Egyszerű | ||
Különleges | |||
Folyadéktartályok | Környezetre nem ártalmas folyadékok tárolására | ||
Környezetre veszélyes folyadékok tárolására | |||
Mélygarázsok | Gépi mozgatás nélkül | ||
Gépi mozgatással | |||
Föld alatti építmények, pincék | Műszaki felszereltség nélkül, pl. egyszerű raktározás céljára | ||
Műszaki felszereltséggel, pl. óvóhely céljára | |||
Kémények | |||
Hűtőtornyok | |||
Szabadon álló lefedések | |||
3.1.4.2. A díjosztályi szorzó növelését indokoló tényezők
Az alábbi feltételek bármelyikének fennforgása esetén a B díjosztályi szorzót ∆B=0,025 értékkel növelni indokolt:
a) rögzített építési költség
b) megvalósítása különleges kockázattal jár, így kísérleti épület esetén
c) megvalósítása különleges szakértelmet igényel
d) megvalósítása szokatlanul rövid vagy előreláthatóan hosszú idő alatt történik
e) megvalósításához külföldi előírásokat, szabványokat is figyelembe kell venni
f) a tervszolgáltatás idegen nyelven történik
g) a létesítmény műemléki környezetben, világörökségi területen, természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben, nemzeti parkban létesül
h) a létesítmény kiemelkedő városképi jelentőségű vagy védelemre érdemes minősítésű területen létesül
i) robbanásveszélyes anyagok befogadására is szolgáló létesítmény
A díjszázalékok kiszámítása az alábbi képlet szerint történt:
1
d(%) =
d × ⎛Di ⎞8
i ⎜ ⎟
D
⎝ ⎠
ahol:di induló díjszázalék a 100 millió forint díjalapú létesítmény tervezési szakaszához tartozó díjszázalék: 4,8%
A Di induló díjalap 100 millió forint.
Az 5. táblázat legkisebb díjalapja alatti értékek esetében a tervezési díjat időráfordításos alapon kell meghatározni.
A táblázat legnagyobb díjalapja feletti értékek esetében a díjszázalékot a fenti képlet segítségével lehet meghatározni. A közbenső értékek interpolálhatók.
5.táblázat
Építőmérnöki tervezés alapszolgáltatásainak díjszabása | |||||||
Előterv (tanulmány- terv) | Eng. terv | Kiviteli terv | Összesen | Ajánlati terv | Kiviteli terv (Ajánlati terv után) | Összesen | |
jele | a | b | d | a+b+d | c | e | a+b+c+e |
0,05 | 0,30 | 0,65 | 1,00 | 0,55 | 0,20 | 1,10 | |
Díjalap D Millió Ft | díjszázalék d% | díjszázalék d% | díjszázalék d% | díjszázalék d% | díjszázalék d% | díjszázalék d% | díjszázalék d% |
10 | 0,32 | 1,92 | 4,16 | 6,40 | 3,52 | 1,28 | 7,04 |
20 | 0,29 | 1,76 | 3,82 | 5,87 | 3,23 | 1,17 | 6,46 |
30 | 0,28 | 1,67 | 3,63 | 5,58 | 3,07 | 1,12 | 6,14 |
40 | 0,27 | 1,61 | 3,50 | 5,38 | 2,96 | 1,08 | 5,92 |
50 | 0,26 | 1,57 | 3,40 | 5,23 | 2,88 | 1,05 | 5,76 |
60 | 0,26 | 1,53 | 3,33 | 5,12 | 2,81 | 1,02 | 5,63 |
70 | 0,25 | 1,51 | 3,26 | 5,02 | 2,76 | 1,00 | 5,52 |
80 | 0,25 | 1,48 | 3,21 | 4,94 | 2,71 | 0,99 | 5,43 |
90 | 0,24 | 1,46 | 3,16 | 4,86 | 2,67 | 0,97 | 5,35 |
100 | 0,24 | 1,44 | 3,12 | 4,80 | 2,64 | 0,96 | 5,28 |
200 | 0,22 | 1,32 | 2,86 | 4,40 | 2,42 | 0,88 | 4,84 |
300 | 0,21 | 1,26 | 2,72 | 4,18 | 2,30 | 0,84 | 4,60 |
400 | 0,20 | 1,21 | 2,62 | 4,04 | 2,22 | 0,81 | 4,44 |
500 | 0,20 | 1,18 | 2,55 | 3,93 | 2,16 | 0,79 | 4,32 |
600 | 0,19 | 1,15 | 2,49 | 3,84 | 2,11 | 0,77 | 4,22 |
700 | 0,19 | 1,13 | 2,45 | 3,76 | 2,07 | 0,75 | 4,14 |
800 | 0,19 | 1,11 | 2,41 | 3,70 | 2,04 | 0,74 | 4,07 |
900 | 0,18 | 1,09 | 2,37 | 3,65 | 2,01 | 0,73 | 4,01 |
1000 | 0,18 | 1,08 | 2,34 | 3,60 | 1,98 | 0,72 | 3,96 |
1100 | 0,18 | 1,07 | 2,31 | 3,56 | 1,96 | 0,71 | 3,91 |
1200 | 0,18 | 1,06 | 2,29 | 3,52 | 1,94 | 0,70 | 3,87 |
1300 | 0,17 | 1,05 | 2,26 | 3,48 | 1,92 | 0,70 | 3,83 |
1400 | 0,17 | 1,04 | 2,24 | 3,45 | 1,90 | 0,69 | 3,80 |
1500 | 0,17 | 1,03 | 2,22 | 3,42 | 1,88 | 0,68 | 3,76 |
1600 | 0,17 | 1,02 | 2,21 | 3,39 | 1,87 | 0,68 | 3,73 |
1700 | 0,17 | 1,01 | 2,19 | 3,37 | 1,85 | 0,67 | 3,71 |
1800 | 0,17 | 1,00 | 2,17 | 3,34 | 1,84 | 0,67 | 3,68 |
1900 | 0,17 | 1,00 | 2,16 | 3,32 | 1,83 | 0,66 | 3,65 |
2000 | 0,17 | 0,99 | 2,15 | 3,30 | 1,82 | 0,66 | 3,63 |
3000 | 0,16 | 0,94 | 2,04 | 3,14 | 1,73 | 0,63 | 3,45 |
4000 | 0,15 | 0,91 | 1,97 | 3,03 | 1,66 | 0,61 | 3,33 |
5000 | 0,15 | 0,88 | 1,91 | 2,94 | 1,62 | 0,59 | 3,24 |
6000 | 0,14 | 0,86 | 1,87 | 2,88 | 1,58 | 0,58 | 3,16 |
7000 | 0,14 | 0,85 | 1,83 | 2,82 | 1,55 | 0,56 | 3,10 |
8000 | 0,14 | 0,83 | 1,80 | 2,78 | 1,53 | 0,56 | 3,05 |
9000 | 0,14 | 0,82 | 1,78 | 2,74 | 1,50 | 0,55 | 3,01 |
10000 | 0,13 | 0,81 | 1,75 | 2,70 | 1,48 | 0,54 | 2,97 |
3.1.6. Független tervellenőrzés
A független tervellenőrzés díja a kiviteli tervezés díjának 20 %-a,
3.1.7. A kiegészítő beruházások tervezésének és egyéb külön szolgáltatásoknak a díjszámítása
Valamely mérnöki létesítményhez olyan kiegészítő beruházások és szolgáltatások is szükségesek, melyek nélkül a létesítmény nem valósítható meg. Az előzőkön túlmenően a megbízó külön díjazás ellenében további szolgáltatásokat is igényelhet.
A mérnöki szolgáltatási szerződés megkötésekor a 6. táblázatban felsorolt kiegészítő tervezésekre és szolgáltatásokra vonatkozóan is megállapodás szükséges.
6. táblázat
Kiegészítő tervezési szolgáltatások | |
Előkészítő munkák | Megvalósíthatósági tanulmány |
Geodéziai felmérés, alaptérkép készítése | |
Talajmechanika, geotechnika | |
Környezeti hatástanulmány | |
Meglévő építmény felmérése | |
Meglévő építmény bontási terve | |
Szomszédos építmények állagfelmérése | |
Közreműködés a szomszédok hozzájárulásának megszerzésében | |
Környezetbe illesztés | Tereprendezés, földmunka, támfalak |
Xxxxxxxxx, növénytelepítés, szabadtéri bútorok | |
Építészet | Belsőépítészeti tervezés |
Nyilvános tervbemutatás, (lakossági fórum) | |
Közreműködés ipar- és képzőművészeti alkotások megvásárlásában | |
Gépészet | Automatikus sprinkler oltó berendezés |
Villamosság | Térvilágítás |
Közműbekötések | Vízbekötés, nyomásfokozó tüzivíz ellátás |
Szennyvízbekötés, átemelő, zsír és olajfogó | |
Csapadékvíz elvezetés befogadóba, vagy szikkasztóba | |
Külső villamos energia ellátás, transzformátor | |
Földgáz bekötés, nyomásszabályzó | |
Közlekedés | Belső út- és térburkolás, parkolók, közúti csatlakozás |
Iparvágány | |
Biztonsági berendezések | Kerítés |
Kamera, sorompó, beléptető | |
Kivitelezés | Gyártmánytervezés, műhelytervek |
Építési és szerelési technológiai tervek | |
Építési segédszerkezetek, eszközök, állványok, ducolások, stb. tervei | |
3.2.Megvalósítási szakasz mérnöki szolgáltatásainak díjszámítása
3.2.1. A megvalósítási szakasz mérnöki szolgáltatásai
A tervezői művezetés során a tervező az építtető képviselőjeként, a műszaki ellenőrrel együttműködve a tervei megvalósulását ellenőrzi az alábbiak szerint:
- a tervező művezetési szolgáltatást az építési szerződés érvénybe lépésétől a műszaki átadás- átvételi eljárás befejezéséig, sikertelen műszaki adás-vétel esetén pedig az eljárás kezdetétől számított harminc napig teljesíti;
- a tervező, a szükséges időközben – a megállapodás szerinti időben vagy 5 nappal korábbi értesítés szerint – megjelenik az építési helyszínen, és szemrevételezés útján megismerkedik a bemutatott építési területen a kivitelezés menetével és minőségével, hogy általánosságban megállapítsa: a kivitelezés oly módon történik-e, hogy a készülő létesítmény majd megfelel a tervben foglaltaknak. (E tevékenység nem jelenti azt, hogy a tervező kimerítően és folyamatosan ellenőrizné az elkészült vagy készítés alatt álló munkák mennyiségét és minőségét.).
- a helyszíni szemlék alapján, mint tervező tájékoztatja az építtetőt, vagy képviselőjét a kivitelezés menetéről és minőségéről, és e minőségben törekszik arra, hogy megóvja az építtetőt a hibás vagy hiányos kivitelezéstől;
- a tervező az építési vállalkozónak (alkalmazottainak, alvállalkozóinak és más építési vállalkozó személyeknek) közvetlenül nem adhat utasítást, nem irányítja munkájukat;
- a tervezői művezetés keretében a tervező nem folytathat tervezési tevékenységet;
- a tervezői művezetés keretében a tervező nem folytathat építési-műszaki ellenőri tevékenységet,
- a tervező megvizsgálja és véleményezi az építési vállalkozó által előterjesztett műhelyterveket, anyagmintákat, az építési vagy szállítási szerződéstől eltérő kivitelezési megoldásokat, de csak az építési vállalkozó által előterjesztett adatok összhangja és a tervezési koncepcióval való egyezés szempontjából és mértékéig;
- az építtető vagy az építési vállalkozó írásban kifejezett kérésére állást foglal az építtető és az építési vállalkozó között felmerülő vitás kérdésekben; a tervező ilyen állásfoglalásában pártatlan marad;
- a tervező az építési helyszínt munkaidőben bármikor megtekintheti, a kivitelezési munkák ellenőrzéséhez az általa készített tervek és az építési (és felmérési) napló(k) a helyszínen rendelkezésére állnak.
A tervező, a tervezői-művezetési szolgáltatásoktól függetlenül részt vesz a műszaki átadás-átvételi eljárásban, és nyilatkozik, hogy a munkarész vagy a létesítmény a terv szerint készült-e el; mely nyilatkozat a műszaki átadás-átvételi eljárás helyszíni szemléin nyert tájékozottságon, a műszaki ellenőr ajánlásán, az építési vállalkozó által szolgáltatott adatok, valamint a hatóságilag és az építési szerződésben előírt vizsgálatok eredményén alapul.
A tervezői művezetés díjazása időráfordításos.
Az építési műszaki ellenőr feladatait a 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet az alábbiak szerint határozza meg:
15. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, vagy
b) az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik.
(2) Az építési műszaki ellenőr az építőipari kivitelezési tevékenység teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció betartását.
(3) Az építtető helyszíni képviselőjeként - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - az építési műszaki ellenőr feladata:
a) az Étv. 43. §-a (1) bekezdésének b)-d) és g) pontjaiban meghatározottak,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka szakszerűségének ellenőrzése a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély, illetve műemlék esetén örökségvédelmi hatósági engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció alapján,
c) az építmény kitűzése helyességének, szükség esetén a talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
d) az építési napló(k) ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése,
e) a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban,
f) a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére,
g) a munkák eltakarása előtt azok mennyiségi és minőségi ellenőrzése,
h) az átadás-átvételi és a birtokbaadási eljárásban való részvétel,
i) egyes építményfajták műszaki teljesítmény-jellemzőinek ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartásának ellenőrzése,
j) a beépített anyagok, késztermékek és berendezések megfelelőség-igazolása meglétének ellenőrzése,
k) a műszaki ellenőri feladatok elvégzésének dokumentálása az építési naplóban,
l) műszaki kérdésekben az építtető döntéseinek előkészítése,
m) műszaki kérdésekben javaslattétel (pl. szakértő bevonására),
n) pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése,
o) teljesítésigazolás.
(4) Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több vállalkozó kivitelező végzi, az építési műszaki ellenőr összehangolja a felelős műszaki vezetők tevékenységét és gondoskodik arról, hogy az elvégzett építési- szerelési munkák (részmunkák) vonatkozásában az egyes kivitelezők felelős műszaki vezetői által tett nyilatkozatok - az építési napló részeként - a használatbavételi engedély iránti kérelem benyújtásakor az építtető és az építésügyi hatóság rendelkezésére álljanak.
(5) Az építési műszaki ellenőr hiba, hiányosság megállapításáról, a terv és a szerződés szerinti teljesítést befolyásoló minden körülményről köteles az építtetőt haladéktalanul értesíteni.
Az építési műszaki ellenőr díjazását megállapíthatjuk a díjalap százalékában, vagy időráfordítás alapján is.
3.2.1.3. Beruházás lebonyolítás
A beruházás lebonyolító feladatkörét a 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet az alábbiak szerint határozza meg:
7. § A jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező beruházáslebonyolító feladata - ha a felek eltérően nem állapodnak meg - a 6. § (2) bekezdésében foglaltak keretében, az építtető általános megbízottjaként
a) szerződések megkötése az építtető nevében,
b) a beruházás megindításához szükséges személyi feltételek meghatározása, döntések előkészítése,
c) szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése, az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek megszerzése,
d) a beruházás gazdasági számításainak előkészítése (ráfordítások, árindex, megtérülési mutatók, hozam stb.),
e) a megbízás tárgyára vonatkozó költségbecslés készítése, elő- és utókalkulációs elemzések készítése,
f) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése, követelmények megfogalmazása, ajánlatadók kérdéseinek megválaszolása,
g) az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében az építtető által meghatározott külön jogszabály szerinti egyéb feladatok ellátása,
h) a kivitelezési dokumentációnak az egyes építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése,
i) a tervező, a vállalkozó kivitelező, az építési műszaki ellenőr kiválasztása, tevékenységük koordinációja,
j) az építtető által vállalt szolgáltatások biztosítása,
k) árviták rendezése,
l) az építési munkaterület kiválasztása, biztosítása, átadása a kivitelező részére.
A beruházás lebonyolító díjazását megállapíthatjuk a díjalap százalékában, vagy időráfordítás alapján is.
3.2.1.4. Felelős műszaki vezetés
A felelős műszaki vezető feladatkörét a 290/2007. (X.31.) Korm. rendelet az alábbiak szerint határozza meg:
12. § (1) Az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát - az Étv. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - felelős műszaki vezető irányítja.
(2) A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó (alvállalkozó) kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.
(3) A felelős műszaki vezető feladata:
a) az építési-szerelési munkára vonatkozó jogszabályok (szakmai és minőségi követelmények), munkavédelmi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi, természetvédelmi, közegészségügyi és más kötelező hatósági előírások, továbbá az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek betartatása, azok betartásának az általa vezetett építkezésen való ellenőrzése,
b) az építési napló vezetése, ellenőrzése és lezárása, ha erre a kivitelezőtől megbízást kapott,
c) az építőipari kivitelezési tevékenység munkafolyamatainak szakszerű megszervezése,
d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi és az egészségügyi előírások betartatása,
e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése,
f) a szükséges minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,
g) az azonnali intézkedést igénylő építési műszaki feladatok meghatározása és irányítása,
h) a kivitelezési tervektől eltérő, nem építési (létesítési) engedélyköteles kivitelezésnek az építési naplóban történő feltüntetése,
i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék-nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása,
j) az építmény használatbavételi (fennmaradási) engedélyezéséhez (bejelentéséhez) a felelős műszaki vezetőnek szakterületére vonatkozó - 13. § szerinti tartalmú - nyilatkozat megtétele,
k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele.
(4) A felelős műszaki vezető - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az építési munkaterületről származó természetes építőanyagok és a bontott építési termékek - szükség szerint szakértővel történő - vizsgálatát követően dönt azok kezeléséről, építési célra való megfelelősségéről, ismételt felhasználhatóságáról, beépíthetőségéről. Döntését az építési naplóba be kell jegyeznie.
(5) A vállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének feladata az (1)-(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az alvállalkozó kivitelezők
a) felelős műszaki vezetőivel, valamint a szakági felelős műszaki vezetőkkel való együttműködés,
b) a velük történő egyeztetések koordinálása,
c) tevékenységük összehangolása,
d) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat megadása az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok alapján.
(6) A felelős műszaki vezető tartós akadályoztatása esetén a kivitelezőnek gondoskodnia kell a helyettesítésről. A helyettesítés ideje alatt elvégzett építőipari kivitelezési tevékenységért a felelős műszaki vezetőt helyettesítő - a külön jogszabály szerinti jogosultsággal rendelkező - személy felel.
(7) A felelős műszaki vezető egyes tevékenységek (pl. munkahelyi irányítás), illetve építési-szerelési szakterületek irányításával a tevékenységnek megfelelő - külön jogszabály szerinti - képesítéssel rendelkező személyt is megbízhat.
13. § A külön jogszabály szerint építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a felelős műszaki vezető arról nyilatkozik, hogy
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint
b) e rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően,
c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték,
d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. §-a (2) bekezdésének c)-h)
pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
e) az épület (épületrész) a kivitelezési dokumentáció részeként készült energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be,
f) a külön jogszabályban előírt egyeztetés eredményeképpen a közműellátás szakszerűen biztosított,
g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították,
h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.
A megbízásra végzett felelős műszaki vezetés díjazását megállapíthatjuk a díjalap százalékában, vagy időráfordítás alapján is.
3.2.2. Díjszámítás a díjalap százalékában
A megvalósítási szakaszban esedékes mérnöki szolgáltatások díjszámításához az alábbi képletet használjuk:
M(Ft) = D(Ft) × B × d(%) + ÁFA
100
D becsült építési költség (díjalap), valamint a B díjosztályi szorzó megegyezik a tervezési szakasznál használt díjalappal, illetve díjosztályi szorzóval.
A díjszázalékok kiszámítása a következő képlet szerint történt:
d(%) =
1
d × ⎛Di ⎞8
i ⎜ ⎟
D
⎝ ⎠
ahol:di induló díjszázalék a 100 millió forint díjalapú létesítmény műszaki ellenőrzése esetében 2,4%, beruházás lebonyolítás esetében 3,6%. A Di induló díjalap 100 millió forint.
7. táblázat
Építőmérnöki létesítmények megvalósítási fázisában esedékes mérnöki szolgáltatások díjszabása | |||
Műszaki ellenőrzés | Beruházás lebonyolítás | Felelős műszaki vezetés | |
Díjalap D Millió Ft | díjszázalék d% | díjszázalék d% | díjszázalék d% |
10 | 3,20 | 4,80 | 6,40 |
20 | 2,93 | 4,40 | 5,87 |
30 | 2,79 | 4,18 | 5,58 |
40 | 2,69 | 4,04 | 5,38 |
50 | 2,62 | 3,93 | 5,23 |
60 | 2,56 | 3,84 | 5,12 |
70 | 2,51 | 3,76 | 5,02 |
80 | 2,47 | 3,70 | 4,94 |
90 | 2,43 | 3,65 | 4,86 |
100 | 2,40 | 3,60 | 4,80 |
200 | 2,20 | 3,30 | 4,40 |
300 | 2,09 | 3,14 | 4,18 |
400 | 2,02 | 3,03 | 4,04 |
500 | 1,96 | 2,94 | 3,93 |
600 | 1,92 | 2,88 | 3,84 |
700 | 1,88 | 2,82 | 3,76 |
800 | 1,85 | 2,78 | 3,70 |
900 | 1,82 | 2,74 | 3,65 |
1000 | 1,80 | 2,70 | 3,60 |
1100 | 1,78 | 2,67 | 3,56 |
1200 | 1,76 | 2,64 | 3,52 |
1300 | 1,74 | 2,61 | 3,48 |
1400 | 1,73 | 2,59 | 3,45 |
1500 | 1,71 | 2,57 | 3,42 |
1600 | 1,70 | 2,55 | 3,39 |
1700 | 1,68 | 2,53 | 3,37 |
1800 | 1,67 | 2,51 | 3,34 |
1900 | 1,66 | 2,49 | 3,32 |
2000 | 1,65 | 2,48 | 3,30 |
3000 | 1,57 | 2,35 | 3,14 |
4000 | 1,51 | 2,27 | 3,03 |
5000 | 1,47 | 2,21 | 2,94 |
6000 | 1,44 | 2,16 | 2,88 |
7000 | 1,41 | 2,12 | 2,82 |
8000 | 1,39 | 2,08 | 2,78 |
9000 | 1,37 | 2,05 | 2,74 |
10000 | 1,35 | 2,02 | 2,70 |
3.3.Díjazás időráfordítás alapján
Akár a tervezési, akár a megvalósítási szakaszban esedékes mérnöki szolgáltatások ajánlott díja megállapítható időráfordítás alapján is. A díjat vállalt feladat igényszintjének megfelelő mérnöki kategória kiválasztásával és a mérnöki szolgáltatás elvégzéséhez szükséges idő (mérnöknap, mérnökóra) előrebecslésével kell megállapítani.
A. Mérnök gyakornok
Irányítás mellett végzett műszaki, mérnöki tevékenység. Feladatai kezdő szaktudást igénylő részfeladatok önálló megoldása, de a felelősséget a munkáért az irányító mérnök viseli. Szakismerete az egyetemi, főiskolai végzettség szintjének és 1-2 éves műszaki gyakorlatnak felel meg, tervezői, ill. szakértői jogosultsággal még nem rendelkezik.
B. Beosztott mérnök
Irányítás alapján végzett felelősség-teljes mérnöki tevékenység, Munkáját részben önállóan végzi, de rendszeres irányítása szükséges. A munkájáért a felelősség részben őt, részben az irányítóját xxxxxxx. Egy adott szakterületen kellő gyakorlattal rendelkezik.
C. Önálló mérnök
Az átlagos, egyszerűbb feladatokat önállóan, felelősséggel megoldja, az összetett, speciális feladatokat esetenkénti irányítással, vagy szakértő bevonásával oldja meg. Irányítja a beosztott mérnök munkáját. Egy szakterületen általános szakismerettel és gyakorlattal rendelkezik. Jellemzően tervezői, kezdő szakértői jogosultsággal rendelkezik.
D. Irányító mérnök
Önálló, nagy gyakorlatú és áttekintő képességű mérnök, széleskörű szaktudást, szakmai és irányítói tapasztalatot igénylő, felelősségteljes alkotó tevékenység; Elsősorban munkacsoport(ok) munkáját irányítja, osztozik azok felelősségében, esetenként önálló munkát is végez. Felelős a saját és az általa irányított mérnökök munkájáért is. Széles szakterület nagy tapasztalatú, átfogó ismerője, egy vagy több speciális terület szakértője, irányításban és gazdálkodásban gyakorlattal rendelkezik. Jellemzően vezető tervezői, szakértői jogosultsággal rendelkezik.
E. Kiemelt mérnök
Különleges szaktudást és szakmai tapasztalatot igénylő, általános műszaki, szervezési, gazdálkodási és irányítási gyakorlattal rendelkező mérnök. Felelőssége műszaki, ügyviteli, gazdasági egyaránt. Xxxxxx, átfogó szakterület kiemelkedő, általánosan elismert szaktekintélye, kiemelkedő szakmai és irányítói gyakorlattal, tapasztalattal. Jellemzően nagy gyakorlattal és elismertséggel vezető tervezői, szakértői jogosultsággal rendelkezik.
S. Segéd tervező, szerkesztő (nem mérnöki tevékenység)
Irányítás alapján végzett műszaki vagy irodai betanított tevékenység, szokványos, ismétlődő részfeladatok megoldása. Szaktudása legalább technikusi, vagy egyéb szakirányú középfokú végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat.
3.3.2. Mérnöki napi- és óradíjak
Mérnöki munkanap, illetve munkaóra díja az időtartamtól is függ: attól, hogy hány napi munkára, vagy összességében hány órára szerződtetik a mérnököt.
M = M
× ⎛ −
logT ⎞
Mérnök napidíj időfüggő számítási képlete egytől száz napig:
1 ⎜1 ⎟
⎝ 6 ⎠
ahol M1 az egy napra igénybevett vállalkozói mérnöki napidíj, továbbá a T a munkavégzés idejére szerződött napok száma. A mérnökóra, ill. mérnöknap ajánlott, vállalkozási díjainak az inflációt követő, évenként változó M1 értékét, a kamara, az infláció és a bérek éves növekedését figyelembe véve évenként állapítja meg. Jelen MÉDI készítésekor a Magyar Mérnöki Kamara kategóriákra meghatározott 2008. évi átlagárából (lásd Mérnök Újság 2008. januári szám 45. oldal) kiindulva közöljük az alábbi 8. és 9. táblázatokat. Száz nap, illetve 50 óra felett a mérnöki napidíj, illetve óradíj már állandó.
Az ajánlott díjak alkalmazásánál a nem egész napot igénylő feladatoknál a díjat időarányosan kell megállapítani.
A vállalkozói mérnöknap-díjaknál 8 órás munkanapot, 5 napos munkahetet és átlagosan havi 20 munkanappal számolunk, ünnepnapokat, valamint 2 hét szabadságot figyelembe véve.
A MÉDI számításai figyelembe veszik, hogy az ajánlott bruttó vállalkozási mérnöknap, illetve mérnökóra díj a bruttó bér, illetve a bér jellegű jövedelmeknek a 2,5 - 3,5-szerese.
Utazási időre a mérnök óradíj 60 %-a számítható fel. Munkaszüneti napra eső munkavégzés esetén a mérnöki óradíj, illetve napidíj 50%-kal, ünnepnapra 100%-kal növelt értéke számítható fel. Éjszakai munkavégzés (22-6 óra között) esetén a mérnöki óradíj, illetve napidíj 50%-kal növelt értéke számítható fel.
8. táblázat
idő T nap | Mérnök kategória | |||||
A | B | C | D | E | S | |
Mérnöknap díja a szerződött idő függvényében ezer forintban 2008. évben | ||||||
1 | 47 | 66 | 94 | 132 | 188 | 33 |
2 | 45 | 63 | 89 | 125 | 179 | 31 |
3 | 43 | 61 | 87 | 122 | 173 | 30 |
4 | 42 | 59 | 85 | 119 | 169 | 30 |
5 | 42 | 58 | 83 | 117 | 166 | 29 |
10 | 39 | 55 | 78 | 110 | 157 | 28 |
20 | 37 | 52 | 74 | 103 | 147 | 26 |
30 | 35 | 50 | 71 | 100 | 142 | 25 |
40 | 34 | 48 | 69 | 97 | 138 | 24 |
50 | 34 | 47 | 67 | 95 | 135 | 24 |
100 | 31 | 44 | 63 | 88 | 125 | 22 |
200 | 31 | 44 | 63 | 88 | 125 | 22 |
300 | 31 | 44 | 63 | 88 | 125 | 22 |
400 | 31 | 44 | 63 | 88 | 125 | 22 |
500 | 31 | 44 | 63 | 88 | 125 | 22 |
A nem egész napra igénybevett mérnöki szolgáltatások a 9. táblázat szerinti órabérrel számolhatók el.
9. táblázat
idő T óra | Mérnöki kategória | |||||
A | B | C | D | E | S | |
Mérnök óra díja ezer forintban | ||||||
1 óra | 7 | 10 | 14 | 20 | 28 | 5,0 |
3.4.Járulékos költségek
Az előző fejezetekben ismertetett ajánlott díjak nem tartalmazzák az alábbi költségeket, ezért szükség esetén ezek külön felszámíthatók:
többletsokszorosítás és azok kezelési és postázási költsége,
- a telephelyen kívüli közlekedési, kiküldetési és szállás költségek
- különleges igényű dokumentálás költségei (nyomda, stb.),
- a szolgáltatáshoz az építtető hozzájárulásával felhasznált szabadalmi jogdíj,
- különleges megjelenítés (pl. épületmodell) készítésének költsége,
- szakfordítói költségek,
- külföldi közreműködővel kapcsolatos költségek;
- az érdekelt hatóságok, közművek által felszámított illetékek, igazgatási és szolgáltatási díjak.
A felmerült költségekről a szolgáltató tételes nyilvántartást köteles vezetni. A költségek elszámolásakor a nyilvántartást a Megbízó rendelkezésére kell bocsátani.
4. TERVEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
4.1.Közúti hidak
A közúti hidak terveinek tartalmi követelményeit az ÚT 2-3.411 Útügyi Műszaki előírás határozza meg.
A tanulmányterv feladata, hogy több megoldási lehetőség eseten, ezeket bemutatva, lehetővé tegye a legkedvezőbb megoldás kiválasztását. Ennek érdekében a tanulmányterv tartalma minden változatra vonatkozóan a következő legyen:
• műszaki leírás,
• általános terv,
• költségbecslés,
• a változatok összefoglaló értékelése.
Az engedélyezési terv célja, hogy az építést megelőző hatósági eljárások alapjául szolgáljon. Az engedélyezési terv kötelező és esetileg benyújtandó munkarészeit rendelet írja elő, jelenleg az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI.16.) KöViM rendelet.
A) Kötelező munkarészek
1. A híd műszaki leírása:
• a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése,
• a hídpálya irány- és emelkedési viszonyai,
• a híd pályaszintjének és alsó élének magassága, a jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,
• a híd merőleges és ferde nyilasa, nyílásbeosztása (többnyílású híd esetén),
• a híd szélessége és pályabeosztása,
• a híd terhelési osztálya,
• a felszerkezet rendszere,
• az alapozás módja,
• vízműtani adatok,
• a hídfeljárók adatai,
• a lejárók és párhuzamos utak adatai,
• a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,
• a forgalomnak az építkezés alatti fenntartására vonatkozó javaslat,
• a közművek, vezetékek és egyéb építmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.,
• a terület- és településrendezési tervnek való megfelelés igazolása.
A műszaki leírás tartalmazza a tervezéshez felhasznált fontosabb műszaki adatokat, a szerkezet – valamint az esetleges meglevő vagy kapcsolódó létesítmények – főbb méreteit, általános leírását, az építés előzményeit, továbbá mindazt, ami a tervek megértéséhez, illetve a szerkezet terv szerinti kivitelezéséhez az általános és részletes tervek adatain túlmenően szükséges. A műszaki leíráshoz csatolni kell a kezelői, építtetői véleményt és a szakhatósági állásfoglalásokat (vasút, vízügy, környezetvédelem stb.).
2. A híd általános terve
Általános terv (1:50, 1:100, 1:200 méretarányú) átnézeti helyszínrajzzal (új híd esetén 1:25 000, ha a híd helyzete változik 1:1000-1:2880 méretarányú ingatlan-nyilvántartási térképről). A terv minden tervlapján és tartozékán szabatosan fel kell tüntetni a híd nevet és helyet, valamint a tervlapon ábrázolt tervrész megnevezését (pl. „21. sz. Hatvan–Somoskőújfalui főút 13+066 km-szelvényében építendő Jobbágyi Szuha-patak híd terve. Keresztmetszet” vagy „Békéssámson Piac xxxx Xxxxxxxx- híd, a vízfolyás 22+450 km-szelvényében. Általános terv”), továbbá a megrendelő és a tervező megnevezését és a tervet készítő személy(ek) nevét (felelős tervező, ellenőr stb.), a terv készítésének időpontját. A tervlapokon az anyagok fajtáját is fel kell tüntetni úgy, hogy azok egyéb iratok használata nélkül is azonosíthatóak legyenek. Az általános terven a hidat (alépítményt és felszerkezetet), valamint a híd tartozékait alaprajzokban, vetületekben és metszetekben olyan részletességgel kell ábrázolni, hogy a főbb méretek egyértelműen megállapíthatóak legyenek.
Az általános tervnek a következő adatokat kell tartalmaznia:
• a híd fő méretei,
• az alapozásra, a talajra, a talajvízre és az élővízre vonatkozó adatokat az MSZ 15001 előírásai szerint,
• a térszint és az áthidalt akadály keresztszelvényét a hídtengelyben, ferde híd esetén az
áthidalt akadály merőleges keresztszelvényét,
• hajózható vízfolyások esetében a legkisebb vízszintet (LKV), a legkisebb hajózási vízszintet (LKHV), amely a Duna esetében azonos a Duna Bizottság által elfogadott „0” vízszinttel, a mértékadó árvízszintet (MÁSZ), a legnagyobb hajózási vízszintet (LNHV), továbbá az eddig észlelt legmagasabb (jégmentes és jeges) árvíz szintjét (LNV), a hajózási űrszelvény adatait,
• nem hajózható vízfolyások esetében a vízügyi érdekek betartására szolgáló hatályos rendelkezések által megkívánt adatokat,
• út felett építendő híd esetén az áthidalt út pályaszintjét, szelvényszámát, burkolatának adatait
és a pálya felett nyitva tartandó űrszelvényt,
• vasút felett építendő híd esetén a sínkoronaszintet a híd tengelyében és az esetleges egyéb mértékadó helyeken, és a vasúti űrszelvényt,
• a hídszerkezet alsó élének szintjét a jellemző és mértékadó helyeken,
• a hídon átvezetett út pályaszintjét, illetve hossz-szelvényét,
• a hídra tervezett pályaburkolat és pályaszigetelés, járdaburkolat és -szigetelés főbb jellemzőit,
• a szerkezeti magasságot,
• a híd vízelvezetését (burkolat keresztesése, mélyvonalának hosszesése, víznyelők, folyókák, szivárgok),
• az átnézeti helyszínrajzot a legközelebbi lakott hely, az áthidalt akadály és az átvezetett út
bejelölésével, mindkettőnek a keresztezési pontra vonatkozó szelvényszámának megadásával és a szelvényezés irányának feltüntetésével, az északi irány megjelölésével,
• a híd terhelési osztályát,
• a hídszerkezet főbb részeinek anyagára vonatkozó adatokat,
• átépítés esetén a meglevő (megváltoztatandó) állapotra vonatkozó adatokat,
• az építési vízszintet,
• az átvezetett és érintett közművek és egyéb létesítmények főbb adatait.
3. Erőtani (statikai) számítás.
A közelítő erőtani számításnak áttekinthető és ellenőrizhető összeállításban, a főbb szerkezeti elemekre és a mértékadó keresztmetszetekre nézve az ÚT 2-3.412 útügyi műszaki előírásban rögzített általános statikai követelmények teljésítésének igazolását kell tartalmaznia. Az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet
szerinti megfelelőség igazolással rendelkező tartóelemek esetében vizsgálat nem szükséges, elegendő hivatkozni a műszaki specifikációra.
Az erőtani számítás minden esetben tartalmazza a következőket:
• a méretezés alapjául szolgáló terhelőerőket és hatásokat, a legfontosabb keresztmetszetek igénybevételeit, a keletkező feszültségeket, illetve a biztonság értékét,
• az alépítmények főbb méreteinek ellenőrzését,
• a felhasználni tervezett szerkezeti anyagok megnevezését,
• az erőtani számítás során figyelembe vett határszilárdságokat, illetve megengedett feszültségeket,
• a szerkezetek vonalas vázlatát (statikai vázlat),
• a számítás alapjául szolgáló minden egyéb méretet és adatot,
• az általánosan nem ismert számítási eljárásokra, táblázatokra, illetve képletekre vonatkozóan a szakirodalmi forrás megnevezését, vagy azok tudományos indoklását, illetve levezetését,
• a gépi számítások programjának megnevezését megjelölve, hogy az vásárolt, vagy saját
fejlesztésű program, a tervszerű adatokat és a számítás eredményeit.
4. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető.
5. Az eljárásba bevonandók név- és címjegyzéke.
B) Esetileg benyújtandó munkarészek
1. Szakági terv (közművek kiváltása, védelembe helyezése, megvilágítási terv).
2. Telekalakítási terv, változási vázrajz (melyeket az ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolatának felhasználásával kell készíteni). A telekalakítási terv tartalmazza az újonnan kialakuló ingatlanokat és azok megközelítési módját.
3. Környezetvédelmi terv.
4. Táj- és természetvédelmi terv.
4.1.3. Az ajánlati terv (közbeszerzési műszaki leírás)
Az ajánlati terv a tenderkiírás műszaki dokumentációja, célja, hogy a legalkalmasabb vállalkozó kiválasztásához alapul szolgáljon.
Az ajánlati terv a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 58.§ előírása szerint, az engedélyezési terv előirt tartalmán túlmenően tartalmazza mindazt, ami az ajánlattételhez szükséges (pl. egyes – meghatározó jellegű – részletrajzok, méret- és mennyiségszámítás, anyagminőségek, beárazandó tételek jegyzéke stb.)
4.1.4. Az építési (kiviteli) terv
Az építési tervnek az engedélyezési terv kötelező tartalmán túlmenően tartalmaznia kell mindazon munkarészeket,
amelyek a műtárgy megvalósításához szükségesek. Ilyen tervrészek a következők:
• általános terv (az engedélyezési tervnél részletesebben kidolgozva),
• részletes műszaki leírás,
• részletes erőtani számítás,
• részletes talajmechanikai szakvélemény,
• részlettervek,
• méret- és mennyiségkimutatás,
• esetleges egyéb terviratok:
o technológiai tervek
o gyártási (műhely) tervek,
o szerelési terv,
o segédberendezések tervei,
o korrózióvédelmi terv,
o organizációs terv,
o egyesített közműterv,
o próbaterhelési terv, amennyiben a próbaterhelést az engedélyező hatóság elrendelte.
A tervezőnek a tervhez árvetést, munkaszervezési tervet, ideiglenes létesítmények terveit és szerelési, illetve építéstechnológiai terveket csak akkor kell készíteni, ha az a hatályos előírások szerint a tervező feladata, vagy a tervezői megbízás kifejezetten ezekre is kiterjed.
Az általános tervnek a 4.1.2. pontban előírtakon kívül tartalmaznia kell a következőket:
• a szerkezeti gerendák és az esetleges sarufészkek magassági adatait,
• kitűzési vázlatot a magassági és vízszintes alappontok helyének feltüntetésével (esetleg külön lapon),
• ha szükséges, alakváltozási vázlat formájában meg kell adni az önsúly hatására előálló
számított alakot, t = 0 és t = ∞ .időpontokban.
• az általános terven a cím fölött, vagy külön lapon kell elhelyezni a tervek jegyzéket.
Kő-, beton- és vasbeton hidak általános terve a szerkezetet olyan részletességgel ábrázolja, hogy a szerkezet a terv alapján – az acélbetétek, saruk, a korlát és általában az általános terv léptékében nem ábrázolható részletek kivételével – megépíthető legyen.
Ha az általános terv kis léptéke miatt a híd térbeli elrendezését és elemeit nem lehet félreérthetetlenül ábrázolni, ezek feltüntetésére az általános tervhez nagyobb léptékű külön tervet is kell mellékelni.
A műszaki leírásnak a 4.1.2. pont előírásain túl tartalmaznia kell mindazon gyártási, szerelési, építési, valamint különleges fenntartási stb. utasításokat, amelyek megtartása a szerkezet feltételezett működésének biztosításához szükséges:
• a kivitelezéssel kapcsolatos előírások (kitűzés, építési módszerek, fontosabb technológiai utasítások, építési sorrend, állványozás, ideiglenes alátámasztások, a túlemelés mértéke, mind az állvány, mind a szerkezet alakváltozásából számítva, saruk, csuklok, dilatációs szerkezetek, munkavédelmi rendszabályok),
• a híd közelében levő, megőrzendő vízszintes és magassági fix pontok adatai az úttervezővel egyeztetve,
• előregyártott elemek leírása, utalás az építési technológiára, a közúti alkalmazási
hozzájárulás száma,
• a fenntartással kapcsolatos különleges tervezői előírások (pl. a felszerkezet megemelésének módja sarucsere esetén, a betonfelület védelme sózással szemben, az acélszerkezet mázolása, nehezen hozzáférhető helyek megközelítése, vízelvezetés).
Az erőtani számításnak az 4.1.2. pontban foglaltakon túlmenően az összes szerkezeti elem és keresztmetszet teljés körű vizsgálatát kell tartalmaznia, továbbá:
• a lehajlás értékét a szabályzati teher hatására, illetve a lehajlási hatásábrát,
• a túlemelések számítását, ha ez az ÚT 2-3.412 előírásai alapján szükséges.
• a saruk elcsúszással, felemelkedéssel szembeni biztonságának igazolását,
• a dilatációs szerkezetek beállításához szükséges táblázatot.
A részlettervek tartalmazzanak minden olyan adatot (méretet, minőségi követelményeket, anyagminőséget, jelölést stb.), amely a hídnak és tartozékainak minden részletében pontos és egyértelmű elkészítéséhez szükséges.
Ha az általános terv – a fent felsorolt valamennyi adat feltüntetésével – elegendő a szerkezet egyértelmű megvalósításához, részletterveket készíteni nem szükséges (pl. csőáteresz esetében).
Előregyártott szerkezetek esetében el kell készíteni az előregyártott elemek, zsaluzatok, esetleges állványok, szállítóberendezések és szállítási technológia, a tárolás, mozgatás, elhelyezés, ideiglenes merevítések és rögzítések, valamint a csomóponti kapcsolatok tervet. Ha az előregyártott szerkezet kereskedelmi forgalomban kapható gyári termek, akkor részlettervet nem kell készíteni, de a felsorolt technológiai tervek ekkor is szükségesek.
A szigetelés és a burkolat felszínén összegyűlő víz elvezetését meg kell tervezni. 1500 négyzetméternél nagyobb felületű hidaknál külön víztelenítési tervet kell készíteni.
A talajmechanikai szakvélemény, a talaj- és talajvíz-feltárási adatok, továbbá a vízműtani adatok és számítások, az áthidalt vízfolyás több keresztszelvényével és az esetleges egyéb terviratok tartalmazzak mindazokat az adatokat, amelyekre a hídnak és tartozékainak megtervezése és építése során szükség van.
A részletes anyagkivonat a hídnak és tartozékainak terv szerinti megvalósításához szükséges építőanyagok, félgyártmányok stb., mennyiségét olyan részletességgel és olyan összeállításban tüntesse fel, hogy az a költségvetés készítéséhez és az anyagrendeléshez alapul szolgálhasson.
A költségvetési kiírásban az elvégzendő munkákat olyan szabatossággal kell körülírni, hogy annak alapján az árvetés elkészíthető legyen.
A híd kivitelezéséhez szükséges valamennyi ideiglenes, szerelési, építéstechnológiai létesítmény tervet a kivitelezőnek kell elkészítenie, megtartva a vonatkozó hatályos jogszabályokat és műszaki előírásokat. E terveket a megrendelő képviselőjével jóvá kell hagyatni.
A híd, illetve egyes részeinek alak- és mérettűréseit (beton-, vasbeton és feszített vasbeton hidak esetében az ÚT 2-3.402 acélhidak esetében az ÚT 2-3.404 szerinti pontossági osztályokba sorolást és az előírástól eltérően megkövetelt tőrési szinteket,) a tervezőnek a tervben elő kell írnia.
Vízfolyás felett vagy talajvízben építendő hidak tervezésekor a kivitelezési tervekben fel kell tüntetni az építési vízszintet. Az építési vízszint meghatározása műszaki-gazdasági elemzésen alapuljon és optimális megvalósítást kell hogy lehetővé tegyen.
A megvalósulási terv az elkészült létesítményt ábrázolja, a kivitelező és a műszaki ellenőr aláírásával hitelesítve, Fenntartási (üzemeltetési) utasítást kell készíteni azokhoz a hidakhoz, melyeknek legnagyobb szabad nyilasa 50 méternél, vagy szerkezeti hosszuk 100 méternél nagyobb.