AHE-19305/12
Allianz Kötelező Plusz biztosítás
Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek
AHE-19305/12
Tartalomjegyzék
Allianz Kötelező Plusz biztosítás 3
Ismertető 3
Ügyféltájékoztató és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz Kötelező Plusz biztosításhoz 4
Általános rendelkezések 4
1. A szerződés létrejötte 4
2. A szerződés tartama, a biztosítási időszak 4
3. A kockázatviselés kezdete 4
4. Területi hatály 4
5. Biztosított vagyontárgyak 5
6. Díjfizetés 5
7. A szerződés módosítása 5
8. Változásbejelentési és közlési kötelezettség 5
9. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor 6
10. A biztosítási szolgáltatás teljesítése 6
11. A biztosító megtérítési igénye 6
12. A szerződés megszűnése 6
AHE-19305/12
13. Elévülés 7
I. A biztosító kártérítési szolgáltatásának feltételei 7
15. Kártérítési biztosítási esemény 7
17. Kártérítési szolgáltatás 7
18. Kárrendezési tanácsadás 8
19. A biztosító és a károkozó felelősségbiztosítójának ellenőrzési jogosultsága 8
20. A károkozó felelősségbiztosítójának értesítése, káriratok továbbítása 8
II. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásának feltételei 8
22. Jogvédelmi biztosítási esemény 8
23. Jogvédelmi szolgáltatás 9
24. Az igényérvényesítés esélyeinek vizsgálata, eljárás véleményeltérés esetén 10
25. Eljárás érdek-összeütközés esetén 10
26. A perköltség-követelés engedményezése 10
27. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 10
28. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól 10
29. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az alábbiakat: 11
Allianz Kötelező Plusz biztosítás
Hatályos 2018. február 23-ától
Tisztelt Ügyfelünk!
Köszönjük szíves érdeklődését. Szeretnénk megismertet- ni – gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező szerződő- inknek ajánlott – belföldre és külföldre szóló kiegészítő biztosításunkkal.
Kinek ajánljuk ezt a biztosítási formát?
Mindenkinek, aki nem rendelkezik casco vagy HB Euro kár- és jogvédelem-biztosítással és gépjárművének használata elengedhetetlen a munkájához, életviteléhez. Ha a bizto- sítottunk itthon vétlenül szenved gépjárművével balesetet (károsult) vagy külföldön gépjárművével közlekedve törté- nik káreseménye, akkor az Allianz Kötelező Plusz biztosí- tás segítségével társaságunknál – a feltételekben foglaltak szerint – rendeztetheti a neki okozott gépjárműkárt, illetve külföldi gépjárműbaleset esetén jogvédelmi szolgáltatásra tarthat igényt.
Ki köthet ilyen szerződést?
A biztosítást az Allianz Hungária Zrt. azon partnerei köthetik meg, akik személygépkocsijukra társaságunkkal kötöttek érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást. A szerződéskötéskor ez tekintendő alapszerződésnek. Ha ügyfelünk rendelkezik bármely biztosítótársaságnál olyan biztosítással, amely a jelen biztosítás által téríthető károk- ra részlegesen vagy teljes körűen fedezetet nyújt, akkor a biztosítás nem köthető meg.
A biztosítás területi hatálya
A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén bekövet- kezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet. A jogvédelmi szolgáltatás az alább felsorolt országok területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgi-
AHE-19305/12
um, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország és Monaco, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Íror- szág Egyesült Királysága, Németország, Norvégia, Olaszor- szág, Vatikán, San Marino, Portugália, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
A jogvédelmi biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a Ma- gyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
A társaságunk korábbi jogvédelmi biztosításától elté- rően a szolgáltatási kötelezettségünk nem vonatkozik
a Törökország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Milyen biztosítási eseményekre nyújt fedezetet az Allianz Kötelező Plusz biztosítás?
Kártérítési és jogvédelmi eseményekre.
A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
A jogvédelmi szolgáltatás 28 európai ország területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki.
A jogvédelmi biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a termékről részletesen az Allianz Kötelező Plusz biztosítás általános szerződési feltételeiből tájékozódhat.
Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése
A biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályo- kat, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait
jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön dokumentum (Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.
További információk
Bővebb információért látogasson el weboldalunkra a www. xxxxxxx.xx címen.
Ha a tájékoztatónkkal kapcsolatban bármilyen kérdése van, kérjük, forduljon telefonos ügyfélszolgálatunkhoz
a +36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon,ahol munka- társaink munkanapokon 8.00 és 18.00 óra – csütörtökön
8.00 és 20.00 óra – között készséggel állnak rendelkezésére.
Xxxxxx abban, hogy tájékoztatónk felkeltette érdeklődését és hamarosan Önt is ügyfeleink között üdvözölhetjük.
Allianz Hungária Zrt.
Ügyféltájékoztató
és Általános Szerződési Feltételek
az Allianz Kötelező Plusz biztosításhoz
Hatályos 2018. február 23-ától
Az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.; a továbbiakban: biztosító) a felek között létre- jött biztosítási szerződés alapján az alábbi feltételekben meghatározott módon és esetekben kártérítési szolgálta- tást teljesít a Magyarországon vétlenül elszenvedett károk esetén, vagy a feltételekben felsorolt országokban jogvé- delmi szolgáltatást nyújt.
A biztosító és a szerződő fél között a jelen kiegészítő biztosítás alapján létrejött szerződésre a jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Allianz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás általános szerző- dési feltételeit, valamint a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos jogsza- bályok erre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Általános rendelkezések
1. A szerződés létrejötte
A kiegészítő biztosítást az kötheti meg, aki az Allianz Hungária Zrt.-nél határozatlan időtartamra szóló köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítással, mint alapbiztosí- tással rendelkezik, és nincs olyan érvényes biztosítása, amely a jelen biztosítás által téríthető károkra részle- gesen vagy teljes körűen fedezetet nyújt. A biztosítási érdek nélkül létrejött biztosítási szerződés jogszabályba ütközik, ezért semmis.
A biztosítás másra nem ruházható át.
A szerződés a felek megállapodásával jön létre. A szer- ződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbí- zottja) részére történt átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatály- lyal – akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határ- időn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
AHE-19305/12
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél ké- sedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
A biztosító az ajánlatot 15 napon belül írásban visszauta- síthatja. Ebben az esetben a szerződés nem jön létre, és a biztosítót nem terheli helytállási kötelezettség.
Az ajánlat visszautasítása esetén a biztosító a beérke- zett díjat köteles visszautalni az ajánlattevőnek.
A biztosító által megbízott függő biztosításközvetítő (ügynök, többes ügynök) kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult. A függő biztosításközvetítő szerződéskö- tésre nem jogosult, és a szerződő, illetőleg a biztosított jognyilatkozatot nem intézhet hozzá érvényesen.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítő (biztosítá- si alkusz) bevonásával teszi meg, a nyilatkozathoz a biztosítóval szemben attól az időponttól kezdődően fűződik joghatály, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A függő biztosításközvetítő az ügyféltől nem vehet át díjat, díjelőleget, valamint a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget.
2. A szerződés tartama, a biztosítási időszak
A gépjármű-felelősségbiztosítás feltételei az irányadók.
3. A kockázatviselés kezdete
3.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosító kockázatviselésének kezdete a a felek által a szerződés- ben meghatározott időpont.
3.2. A biztosító kockázatviselése nem kezdődhet koráb- ban, mint az alapszerződés kockázatviselési kezdete.
4. Területi hatály
4.1. A kártérítési szolgáltatás a Magyarország területén
bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.
4.2. A jogvédelmi szolgáltatás az alább felsorolt országok területén nyújtandó jogi érdekvédelemre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Franciaország és Monaco, Finnország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Németország, Norvégia, Olaszország, Vatikán, San Marino, Portugália, Spanyolország, Svájc és Lichtenstein, Svédország, Szlovákia, Szlovénia.
5. Biztosított vagyontárgyak
A szerződés kiterjed az ajánlaton megjelölt belföldi forgalmi rendszámú gépjárműre, annak alkatrészeire és tartozékaira, továbbá a gépjármű rendeltetésszerű hasz- nálatához kötelezően előírt tartozékaira feltéve, hogy a biztosítási esemény bekövetkeztekor azok – rendelte- tésüknek megfelelően – a gépjárműbe beszerelve, azon rögzítve vagy abban elzárva voltak. A Z betűjelű rend- számmal ellátott járművek nem biztosíthatók.
6. Díjfizetés
a) A biztosítás díját az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság sze- rint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékességgel kell megfizetni.
b) A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni, kivéve, ha a szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően érdekmúlás miatt szűnik meg.
c) A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. Az első díj
– ha a díjfizetési időszak első napja megegyezik a kockázatviselés kezdetével, úgy az első díjfizetési időszakra számított díj;
– ha a kockázatviselés kezdete nem azonos a díjfize- tési időszak első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetétől a díjfizetési időszak első napjáig (tört- időszak) számított díj, valamint az első díjfizetési időszakra eső díj együttes összege.
Az egy napra eső időarányos díj az előírt éves díj 1/360-ad része.
d) A folytatólagos díj a díjfizetési időszak első napján esedékes. (Folytatólagos díj: az első díjjal fedezett időtartamot követő időszakokra fizetendő havi, negyed- vagy féléves, illetve éves díj.)
7. A szerződés módosítása
AHE-19305/12
A biztosító által – biztosítási évfordulóval – kezdemé- nyezett szerződésmódosítás
A szerződés fennállása alatt a biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében
a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazíthatja (indexálhatja).
Az indexálás alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vonatkoztatott) járműalkatrész, valamint jár- műjavítási kiadásokra vonatkozó fogyasztói-árindexeinek 3:1 arányban súlyozott átlaga. A biztosító az index szá- mot a megállapítását követő év január 1-jétől december hó 31-éig alkalmazza.
A biztosítási díj értékkövető módosítása mellett a biztosítás díja jogszabály és szabályozói környezet vál- tozása esetén is módosítható, ha a változás a biztosító tevékenységére, működési feltételeire, tevékenységéhez kapcsolódó közterhekre gyakorol közvetlen hatást.
A biztosító a díj módosításáról köteles a szerződőt a kö- vetkező biztosítási év kezdete előtt legalább 60 nappal írásban értesíteni.
A biztosítónak figyelmeztetnie kell a szerződőt a fel- mondás lehetőségére és a felmondás elmaradásának a következő bekezdésben foglalt következményére. A figyelmeztetés elmaradása vagy az értesítésre előírt határidő elmulasztása esetén a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Ha a szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosí- tásról szóló értesítést követően – a biztosítási év végére (utolsó napjára), azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatja a szerződést.
Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.
8. Változásbejelentési és közlési kötelezettség
A szerződő, illetőleg biztosított a változástól számított 15 napon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelen- teni, és a szükséges okiratokkal igazolni a biztosítás megkötése után bekövetkezett alábbi változásokat:
A szerződő, illetőleg biztosított nevének, lakhelyének (telephelyének), jogi személy vállalkozási formájának, a biztosított gépjármű azonosító adatainak és tulajdonjo- gának megváltozását, valamint a gépjármű forgalomból történő kivonását.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
9. A biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkeztekor
a) A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított két munkanapon belül, illetve ha külföldön történt, a hazaérkezéstől számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak. A bejelentés interneten (xxx.xxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat vagy Allianz Ügy- félportál), továbbá telefonos ügyfélszolgálaton (+36
(1/20/30/70) 421-1-421-es számokon), a biztosító szer- ződéses javítópartnereinél (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/ hu/karrendezes/gepjarmu-szerzodeses-javitok.html/
), illetve a biztosító bármely ügyfélkapcsolati pontján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/ ) is megtehető. A biztosító a szerződő által megjelölt helyen végzi el a kárfelvételt.
b) A kárigény érvényesítésekor a következő iratokat kell a biztosítónál bemutatni:
· a biztosítási kötvényt és az utolsó díjfizetésről szóló igazolást,
· a gépjárművezető vezetői engedélyét,
· a gépjármű forgalmi engedélyét, törzskönyvét (az utóbbit csak a biztosító külön kérésére), továbbá
· szabálysértési vagy büntetőeljárás esetén a jogerős határozatot vagy ítéletet,
· minden egyéb olyan okmányt, iratot, igazolást, amely a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatos összes körülmény megállapításához, valamint a biztosító fizetési kötelezettsége mérté- kének meghatározásához szükséges.
c) Kártérítési szolgáltatás esetén a biztosított a kárfel- vételig, legkésőbb azonban a bejelentéstől számított ötödik nap elteltéig köteles a sérült gépjárművet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor és annyiban változtathat, ha az a kárenyhítés- hez szükséges. Köteles továbbá a kárt a tőle elvárható módon enyhíteni, és a helyreállítás megkezdése előtt betartani a biztosítónak a kár enyhítése érdekében adott iránymutatásait.
A káreseménnyel összefüggésben indult szabálysértési, illetve büntetőeljárás során hozott határozat önmagá- ban nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetke- zését, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmá- nak esetleges ellenőrzését.
AHE-19305/12
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a fenti bekezdésekben előírt kötelezettségeit nem teljesíti, vagy jelentős tényeket, adatokat, körülményeket elhall- gat, illetőleg nem a valóságnak megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
10. A biztosítási szolgáltatás teljesítése
A biztosító
· kártérítési szolgáltatás esetén 15 napon belül,
· jogvédelmi szolgáltatás esetén 30 napon belül teljesíti a szolgáltatást.
A fenti határidőket az igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
A biztosított köteles teljes körűen és a valóságnak megfelelően folyamatosan tájékoztatni a biztosítót (és ügyvédjét) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos minden lényeges tényről és körülményről, azokról is,
amelyekről a biztosítási esemény bejelentését követően szerzett tudomást.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a fenti kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké váltak.
Ha a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, és a biztosított a finanszírozó, a biztosító a szol- gáltatását a biztosított finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti.
11. A biztosító megtérítési igénye
Ha a biztosító a jelen szerződés alapján szolgáltatást nyújtott, az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosí- tó a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényé- nek érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosí- tott követelését kell kielégíteni.
Ha a kártérítési szolgáltatás teljesítését követően bizo- nyosodik be, hogy a biztosított a jelen kiegészítő biztosí- tás alapján nem volt jogosult a szolgáltatásra, a biztosító a jogalap nélkül felvett kártérítést visszakövetelheti.
12. A szerződés megszűnése
A jelen biztosítás megszűnik
· az alapbiztosítás megszűnésével vagy szüneteltetésével,
· díjnemfizetéssel,
· a kiegészítő biztosítás felmondásával,
· a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával,
· a jelen biztosítással azonos vagy részben azonos fedezetet nyújtó biztosítás létrejöttével.
A felmondás miatti megszűnésre a gépjármű-felelősség- biztosítás feltételei, a díjnemfizetés miatti megszűnésre a Ptk. szabályai az irányadók.
A fent felsorolt egyéb esetekben a biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor
· a gépjárműre a biztosítónál érvényben levő gépjár- műfelelősségbiztosítási szerződés megszűnt, vagy a szüneteltetése megkezdődött,
· a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált,
· a biztosítónál a jelen kiegészítő biztosítás szolgálta- tási körével részben vagy teljesen megegyező szolgál- tatást nyújtó biztosítási szerződés jön létre a biztosí- tott gépjárműre.
Ezekben az esetekben a biztosítót a biztosítás díja a szerződés megszűnésének napjáig illeti meg.
13. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények – ide értve kü- lönösen, de nem kizárólagosan a biztosítási esemény- ből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elévülnek.
Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
A biztosító szolgáltatására vonatkozó rendelkezések:
I. A kártérítési szolgáltatás feltételei
II. A jogvédelmi szolgáltatás feltételei
I. A biztosító kártérítési szolgáltatásának feltételei
14. Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjár- mű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója.
15. Kártérítési biztosítási esemény
A biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tarto- zékaiban vétlenül elszenvedett kár, feltéve, hogy
· a kár gépjárművek üzemeltetése során, járművek ütközésével keletkezett,
AHE-19305/12
· a károkozó jármű a kötelező gépjármű-felelősség- biztosításról szóló törvény alapján gépjárműnek minősül,
· a károkozó gépjárműre Magyarország területén gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet folytató biztosítótársasággal kötött – a károko- zás időpontjában érvényes – kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkeztek, továbbá
· a kárért kizárólag az okozó gépjármű vezetője a felelős.
A károkozó jármű vezetőjének kizárólagos felelősségét a biztosítottnak kell bizonyítania.
16. Nem tekintendők kártérítési biztosítási eseménynek azok a károk, amelyek:
· személysérüléssel kapcsolatosak,
· a biztosított gépjárműben szállított poggyászban és egyéb vagyontárgyakban keletkeztek,
· felpattanó kő vagy idegen gépjárműről lehulló (leeső) rakomány miatt következtek be (ideértve a szélvédő károkat is),
· járművek ütközése nélkül keletkeztek,
· elemi-, tűz- és lopáskárnak vagy idegen személy által okozott rongálásnak minősülnek, valamint a biztosí- tott gépjármű vezetőjének hibájából erednek,
· háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett oko- zati összefüggésben állnak,
· verseny vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során keletkeztek, illetve
· sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy a sugár- zás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében keletkeztek,
· parkoló, elguruló járművel okoztak,
· határbiztosítással rendelkező gépjárművel okoztak,
· olyan gépjárművel okoztak, amely olyan kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, amit gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet Magyarország területén nem folytató biztosítótársa- sággal kötöttek,
· olyan baleset során keletkeztek, melyben az okozó jármű tulajdonosa és vezetője nem ugyanaz a sze- mély (ezen korlátozás céges tulajdonú járművekre és együtt élő hozzátartozókra nem vonatkozik).
17. Kártérítési szolgáltatás
17.1. A biztosító a megsérült gépjárműben, annak alkatrészében, tartozékában keletkezett kárt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatban alkal- mazandó kártérítési szabályok, valamint a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultságának figyelembevételével téríti meg az alábbiak szerint:
17.1.1. A gépjármű káridőponti értékének alapul vételével térít a biztosító, ha a sérült gépjármű helyreállításának várható költsége, valamint az egyéb járulékos költségek (pl. szállítás, mentés) és az értékcsökkenés összege eléri vagy meghaladja a gépjármű káridőponti értékének és maradványértékének (roncsértékének) különbségét.
A káridőponti érték megállapítása a káresemény napján érvényben lévő belföldi Eurotax katalógusban szereplő eladási árjegyzék (katalógusérték) alapján az értékmódo- sító tényezők figyelembevételével történik. Katalógusér- ték hiányában a biztosított gépkocsi műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus használt és új értékének aránya, valamint a műszaki jellemzők külön- bözőségének figyelembevételével – az új árból kiindulva
– kell katalógusértéket képezni. Belföldi összehasonlító adatok hiányában az új és használt jármű értékének ará- nyát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
17.1.2. Ha a jármű sérülése nem indokolja a káridő- ponti értéken történő térítést, a biztosító a helyreállítás számlával igazolt alábbi költségeit téríti értékemelkedés levonásával:
a) a helyreállításhoz indokoltan cserélendő alkatrészek, tartozékok anyagköltségét az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereske- delmi (áfás) új áron,
b) a sérült gépjármű szakszerű javításához indokolt fényezés és korrózióvédelem költségét,
c) a helyreállításhoz szükséges – a gyári normaidőkkel, illetve az egyengetés, az alkatrészjavítás, valamint a fényezés és a korrózióvédelem technológiailag indo- kolt időszükségletével számított – munkadíjat.
17.2. A biztosító megtéríti a biztosítási eseménnyel összefüggésben indokoltan végzett autómentés és szállítás költségét.
17.3. Ha a sérült alkatrész vagy tartozék javítható, de azt a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
17.4. A biztosítottnál maradó maradványok (roncs, használt alkatrész stb.) forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
17.5. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
· a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre,
· a sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlásával, vagy a gazdaságosan nem javítható jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kap- csolatos járulékos költségekre,
AHE-19305/12
· a gépjármű helyreállításával, pótlásával kapcsolatban szükségessé váló – forgalomba helyezés előtti – járulé- kos költségekre (pl. a vizsgáztatás, a tulajdonosválto- zással kapcsolatos eredetiségvizsgálat és a nyilvántar- tásba vétel költsége stb.),
· a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült károkra (pl. elmaradt haszon stb.),
· a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árá- ban, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás,
autómentés) díjában foglalt áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni,
· a devizakülföldi személy tulajdonában lévő gépjár- mű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott,
· a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tarto- zék szállítási költségére, és a beszerzéssel kapcsolatos egyéb járulékos költségekre,
· a kárrendezési eljárás során felmerülő ügyvédi munkadíjra.
18. Kárrendezési tanácsadás
A biztosító a biztosított kérésére a felelősségi károk ren- dezésének általános előírásairól és az ügyintézés módjá- ról adott tájékoztatással köteles elősegíteni a biztosított, illetőleg a szerződő jogainak érvényesítését.
19. A biztosító és a károkozó felelősségbiztosítójának ellenőrzési jogosultsága
A biztosító jogosult a sérült gépjárművet megszemléz- ni, szükség esetén pótszemlét tartani, és a sérülésről kár-felvételi jegyzőkönyvet felvenni. A biztosítottnak le- hetővé kell tennie, hogy a sérült gépjárművet a károko- zó felelősségbiztosítója is megszemlézze, ha erre igényt tart. A szemle megtartásáról a biztosítottnak értesítenie kell a biztosítót.
20. A károkozó felelősségbiztosítójának értesítése, káriratok továbbítása
Ha a kár a jelen kiegészítő biztosítás alapján biztosítási esemény, a biztosító értesíti a károkozó felelősségbiz- tosítóját, továbbá a nála fellelhető és a felelősségi kár rendezéséhez szükséges valamennyi iratot megküldi az illetékes biztosítótársaság részére.
Ha a káresemény nem minősül biztosítási eseménynek, a biztosító a biztosított (szerződő) kérésére átveszi a kárbejelentést, elvégzi a kárfelvételt, majd a káriratokat az illetékes biztosítótársasághoz továbbítja.
II. A biztosító jogvédelmi szolgáltatásának feltételei
21. Biztosított: a biztosítási kötvényen megjelölt gépjár- mű tulajdonosa vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója, illetve vezetője.
22. Jogvédelmi biztosítási esemény
A biztosítottnak az ajánlaton megjelölt forgalmi rendszá- mú gépjármű üzemeltetésével összefüggésben – a szer- ződés hatálya alatt és a 4.2. pontban felsorolt országok
területén – bekövetkezett kára, ha a baleset időpontjában a károkozóként megjelölt gépjármű rendelkezett ezen országok valamelyikének területén működő biztosítótár- sasággal kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, és a jogi érdekvédelemre is ezekben az országokban kerül sor.
A jogvédelmi szolgáltatás nem terjed ki azokra az esetekre, ha:
· az érvényesíteni kívánt kártérítési igény nem haladja meg az 50 000 Ft-ot,
· a biztosított kártérítési igényét akár közvetlenül, akár a biztosító szerződéses partnerén, illetve a kárese- mény helyének országában működő nemzeti irodán keresztül az Allianz Hungária Zrt-vel szemben kíván- ja érvényesíteni.
23. Jogvédelmi szolgáltatás
A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként a biztosított részére segítségnyújtási és költségviselési szolgáltatást nyújt.
23.1. Segítségnyújtási szolgáltatás
23.1.1. Ezen szolgáltatás keretében a biztosító
· költségtérítés nélkül kárfelvételt és kárszámítást végez,
· a biztosított személyi sérülése esetén költségtérítés nélkül orvosszakértői véleményt készíttet,
· a kárbejelentés alapján megállapítja a kárért felelős személy kilétét, illetve – ha van ilyen – annak felelős- ségbiztosítóját, és a biztosítási esemény időpontjában érvényes felelősségbiztosítási fedezet meglétét,
· összeállítja a megalapozott kártérítési igényt és angol, német vagy francia nyelvre lefordítva megküldi a kárért felelős személynek vagy felelősségbiztosí- tójának,
· a kárigény továbbításától számított 90 napon be-
lül – három alkalommal – írásban felszólítja a károko- zót vagy annak felelősségbiztosítóját a teljesítésre,
· a kárigénnyel kapcsolatban érkező leveleket a biz- tosítottnak továbbítja, tájékoztatja őt a leveleknek a kártérítési igény jogalapját és összegszerűségét érin- tő lényeges tartalmáról, különösen a kármegosztási javaslatról, az egyezségi ajánlatról, a kártérítési igény elbíráláshoz szükséges további iratok, bizonyítékok benyújtásának szükségességéről.
23.1.2. Jogi képviselet lehetősége
AHE-19305/12
· Ha a kárigénnyel kapcsolatos intézkedések 90 napon belül nem vezetnek eredményre, a biztosító értesítését követően a biztosított kérheti a kártérítési igényének további érvényesítését. Ebben az esetben a biztosító javaslatot tesz az eljáró ügyvéd személyére, de azt a biztosított nem köteles elfogadni.
· A biztosított szabadon megválaszthatja jogi képviselő- jét az eljáró bíróság vagy más hatóság székhelye sze- rinti országban működő ügyvédek közül. A biztosított
ebben az esetben köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni, és az ügyvéd részére adott meghatalmazás másolatát a biztosítónak megküldeni.
· A biztosító az általa ajánlott ügyvédnek ad megbí- zást a biztosított nevében, ha a biztosított az ajánlott ügyvéd személyére vonatkozó javaslat kézhezvéte- létől számított 8 napon belül nem nyilatkozik, vagy nem nevez meg másik ügyvédet, illetve az általa megnevezett ügyvédet a további igényérvényesítés- re vonatkozó szándékának közlésétől számított 30 napon belül nem bízza meg.
· A biztosító saját számláján fogadja a biztosított részé- re átutalt kártérítési összegeket, és azokat a megérke- zésük napján a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-nél érvényes vételi árfolyamon, forintban, a megérkezé- süktől számított 8 napon belül a biztosítottnak vagy megbízottjának továbbítja.
23.1.3. A biztosított képviselete
· A biztosított képviseletét ügyvéd bevonásáig teljes körűen a biztosító látja el.
· A biztosított képviseletében eljáró ügyvéd – a meg- bízó személyétől függetlenül – a biztosítottal áll jogviszonyban.
· A biztosított kérésére a biztosító kapcsolatot tart az ügyvéddel, folyamatosan tájékoztatja a biztosítottat, és közreműködik a közlések angol, német vagy fran- cia nyelven történő továbbításában.
23.2. Költségviselési szolgáltatás
23.2.1. Ezen szolgáltatás keretében a biztosító a bizto- sított jogi érdekének képviseletéhez szükséges alábbi költségeket téríti meg káreseményenként legfeljebb 500 000 Ft összeghatárig:
· a biztosítottat képviselő ügyvéd költségei a biztosítási esemény bekövetkezésének helye szerinti országban szokásos és általában elfogadott ügyvédi díjszabás figyelembevételével, a biztosított nevére kiállított számla ellenében,
· a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő illetékek, bíróság vagy hatóság által igénybe vett szak- értők, tolmácsok díja, bírósági, hatósági eljárás díja, a tanúnak járó költségtérítés,
· a biztosított utazási és szállásköltsége, ha a folya- matban levő bírósági, hatósági eljárásban a biz- tosított személyes megjelenése kötelező, és ezt a biztosított hatósági okirattal igazolja (Az utazást és az elszállásolást a biztosító szervezi meg. Ha a bizto- sított a lehetőséggel nem él, akkor ezek a költségek a biztosítottat terhelik),
· polgári perben az ellenfél költségei, ha a biztosítottat azok megfizetésére kötelezték.
23.2.2. A költségviselési szolgáltatás nem terjed ki:
· a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szem- ben rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt
kiszabott bírság összegére, illetve az ilyen magatar- tás miatt keletkezett többletköltségre, továbbá
· azokra a költségekre, amelyeket a peres eljárásban a pernyertes biztosított részére az ellenérdekű fél köz- vetlenül megfizetett, még mielőtt azokat a biztosító megelőlegezte volna.
24. Az igényérvényesítés esélyeinek vizsgálata, eljárás véleményeltérés esetén
a) A biztosító bármikor vizsgálhatja az igényérvényesítés várható sikerét.
A kárbejelentéstől, illetve a döntést megalapozó ira- tok, bizonyítékok átvételétől számított 10 munkana- pon belül írásban köteles tájékoztatni a biztosítottat az igényérvényesítés várható sikerére vonatkozóan.
b) Ha a biztosító a rendelkezésére álló információk értékelése során arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogában áll megtagadni a biztosítási szolgáltatás teljesítését.
c) A biztosítási szolgáltatás teljesítésének megtagadá- sakor a biztosító az okot írásban közli a biztosítottal, és tájékoztatja a véleményeltérés esetén őt megillető jogokról. Az addig felmerült költségeket a biztosító viseli.
d) Ha a biztosított nem ért egyet a biztosító döntésével, a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül egyeztetőbizottság felállítását kérheti.
· Az egyeztetőbizottság tagjai: a biztosított által szabadon megválasztott magyarországi ügyvéd, a biztosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.
· Az egyeztetőbizottság az érdekegyeztetés iránti ké- relemnek a biztosítóhoz történő beérkezésétől szá- mított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni arról, hogy várható-e siker az igényérvénye- sítéstől. Az egyeztetőbizottság döntéseit szótöbb- séggel hozza; az egyeztetőbizottság döntése mind a biztosítóra, mind a biztosítottra kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.
· Az egyeztetőbizottság működéséért az általa elbírált kártérítési igény tőkeösszegének 0,5%-át, de legfeljebb 60 000 Ft-ot számíthat fel, mely ösz- szeg a bizottság tagjai között egyenlő arányban oszlik meg.
· Az egyeztetőbizottság működésének költségeit a biztosító és a biztosított az alábbiak szerint viselik:
AHE-19305/12
– Ha az egyeztetőbizottság a biztosítótól eltérően dönt az igényérvényesítés várható sikere kérdé- sében, a bizottság működésével kapcsolatban felmerült költségeket a biztosító viseli.
– Ha az egyeztetőbizottság megítélése szerint a biztosító az igényérvényesítés várható sikere kérdésében helyes döntést hozott, a bizott- ság működésével kapcsolatban felmerült
költségeket a biztosított és a biztosító egyenlő arányban, közösen viseli.
25. Eljárás érdek-összeütközés esetén
A biztosító köteles haladéktalanul értesíteni a bizto- sítottat arról, ha a jelen feltételek szerinti biztosítási eseményhez kapcsolódóan a biztosítottal ellenérdekű fél részére is szolgáltatást kell nyújtania.
Ilyen esetekben a biztosított
· szabadon választhat jogi képviselőt, és
· tájékoztatási kötelezettség csak megbízott ügyvédje irányában terheli.
26. A perköltség-követelés engedményezése
A biztosított köteles a biztosítóra engedményezni a har- madik személyekkel szemben fennálló olyan perköltség- igényét, amelyet a biztosító a jogvédelmi szolgáltatása során részére megelőlegezett.
27. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
A szerződő, illetőleg a biztosított köteles a költségek növekedését a tőle elvárható módon és gondossággal elkerülni, illetve enyhíteni.
Ennek körében köteles, különösen a teljesítéshez szük- séges számlákat és okiratokat időben átadni, a biztosító állásfoglalását kérni az igényérvényesítés módjának kérdésében.
A biztosító mentesül azon károk, illetve költségek meg- térítése alól, amelyek azért keletkeztek, mert a szerződő, illetőleg a biztosított a kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget. Ha a szerződő, illető- leg a biztosított a bírósági igényérvényesítéssel kapcsola- tos egyeztetési kötelezettségét elmulasztja, a biztosító a pervesztés költségeit nem viseli.
28. Eltérés a jogszabályoktól vagy a korábbi szerződési gyakorlattól
28.1. A biztosító jelen kiegészítő biztosításának kártérítési szolgáltatása, korábbi termékkel ellentétben, kiterjed a Ma- gyarország területén bekövetkezett biztosítási események- re, nem vonatkozik azonban a külföldön bekövetkezettekre. A jogvédelmi szolgáltatás területi hatálya nem terjed ki Törökországra.
A biztosító bűncselekmény és szabálysértés kapcsán nem nyújt jogvédelmi szolgáltatást.
Az Általános szerződési feltételek kiegészült a biztosítás- közvetítőkre vonatkozó szabályokkal (lásd a 2. pontot!)
Megváltoztak a 7. pontban az évfordulóra történő, biztosító által kezdeményezhető szerződésmódosítás
szabályai az indexálás lehetőségének bevezetésével és az okok módosításával.
28.2. Jelen szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi feltételektől
Ha a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény, illetve a követelés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elévülnek. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
29. A szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az alábbiakat:
1. Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, doku- mentumok, adatok:
· baleseti bejelentő (Európai)
· kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz
· Gépjármű-kárbejelentési adatlap
· baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv
· kárbejelentési adatlap
· kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén
· ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme
· ügyfél bankszámlaszáma
· gépjármű adatlap
· járművezető személy vezetői engedélye
· vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv
· gépjármű forgalmi engedélye
· gépjármű indítónaplója
· gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye
· gépjármű útvonal engedélye
· meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.)
· kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében)
· biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utol- só díjfizetésről szóló igazolás (biztosító kérése esetén)
2. A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok:
· károkozói nyilatkozat
· kiegészítő baleseti adatlap (BABE)
· tanúnyilatkozat
· rendőrségi igazolás
· rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv
· rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv
AHE-19305/12
· rendőrségi határozat
· vádirat
· szakhatósági iratok
· igazságügyi szakértői vélemény
· orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiállított szakvélemény
· nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásáról
· szakértői vélemény
· bírósági, ügyészi határozat
· tűzoltósági hatósági bizonyítvány
· tűzvizsgálati jelentés
· Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása
· katasztrófavédelmi hatóság igazolása
· ittassági nyilatkozat
· tachográf adatok
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
3. A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok:
· törzskönyv
· adásvételi szerződés
· üzemben tartói okirat vagy szerződés
· beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.)
· bérleti-, vagy lízingszerződés
· kölcsönadási szerződés
· ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése
· pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása
· lemondó/átruházó nyilatkozat
· engedményezési szerződés
· meghatalmazás
· aláírási címpéldány
· azonosítási adatlap
· tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok
· bontási igazolás
· Nemzeti Közlekedési Hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan
· közjegyzői okirat
· vállalkozói vagy megbízási szerződés
· munkaszerződés
· munkaköri leírás
· munkáltatói igazolás/nyilatkozat
· vállalkozói igazolvány
· cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
· adókártya (adószám)
· adóazonosító jel
· útnyilvántartás
· menetlevél
· fuvarlevél
· hagyaték-átadó végzés
· öröklési bizonyítvány
· tulajdoni lap
· lakcímkártya
· orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozott- ságra vonatkozóan)
· háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével
· ambuláns lap
· orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja
· orvosi zárójelentés
· teljes körű orvosi dokumentáció
· halott-vizsgálati, boncolási jegyzőkönyv
· a halotti anyakönyvi kivonat másolata
· a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat
· gyámhatósági rendelkezés, határozat
· születési-, házassági anyakönyvi kivonat
· jegyző igazolása élettársi kapcsolatról
· a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerke- zetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv
· banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan
· előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok
· forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivo- nat, jegyzőkönyv
· igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról
· járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
· zálogkötelezetti nyilatkozat
· megtalálási jegyzőkönyv
· lefoglalási jegyzőkönyv
· műholdas helymeghatározó rendszer adatai
· rendszámtáblát visszavonó határozat
· szervizkönyv
· szükségjavításról szóló számla
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
4. A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok:
· fotódokumentáció
· javítási számla
· javítási költség-kalkuláció
· javítási árajánlat
· mentési, szállítási számla
· tárolási számla
· gépjármű bérleti szerződés és számla
· egyéb szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat
· vállalkozói és megbízási szerződések számlái
· készpénzbefi zetési pénztárbizonylat
· nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez
· előzménykárok dokumentumai
· márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gép- jármű típusáról, felszereltségéről
· káridőponti érték-meghatározás
· kereskedői ajánlat maradványértékre
· bizonylat maradvány értékesítéséről
· gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés
· garanciajegy
AHE-19305/12
· munkalap
· vámkezeléssel kapcsolatos iratok
· tárgyi eszköz-nyilvántartás
· áfa nyilatkozat
· értéklista
· károsodott ingóságok jegyzéke
· bankszámlakivonat
· teljesítés- és költségigazolás
· orvosi kezelési költségek igazolása
· kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költsé- gek igazolása
· gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái
· temetéssel kapcsolatos költségek igazolása,számlái
· a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye
· a járműnek a közúti forgalomban való részvétel- éhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye
· a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (mo- torosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája
· alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott)
· az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla
· a jármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépí- tési számlája, garanciajegye
· bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája
· a gépjármű tartozékainak vásárlási számlája, bizony- lata, garanciajegye
5. A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti:
· Ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolata is benyújtható a kárrendezéshez.
· A biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosító- val vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt.
· A biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat.
· Lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyzőköny- vet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő (jogerős) határozatot vagy ítéletet ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértéké- nek megállapításához szükségesek.
· A büntetőeljárás során hozott határozat önmagában nem bizonyítja a biztosítási esemény bekövetkezé- sét, ezért a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és
lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is.
· Tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lását vagy az illetékes jegyző határozatát.
· A gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a jármű azon összes tartozékát, amelyek
a jármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelení- tett gépjárműokmányokkal.
· A gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi beren- dezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését.
Folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfel- ügyeleti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét is igazolni kell.
AHE-19305/12
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a bizto- sítottnak azt a jogát, hogy a – bizonyítás általános szabá- lyai szerint – a biztosítóval együttműködve a károkat és költségeket más módon is igazolhassa.
Egyes kiegészítő biztosítások különös biztosítási feltét- elei további kárbejelentéshez szükséges dokumentumo- kat tartalmazhatnak.
Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól szá- mított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
Ha a biztosított a szerződési feltételek alapján az áfát is magában foglaló szolgáltatásra jogosult, a biztosító az általános forgalmi adó összegének megtérítésére
csak olyan (anyag, javítási, illetve helyreállítási) számla alapján vállalhat kötelezettséget, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.