INVALIDITY AND AMENDMENT OF CONTRACT – BOUNDARIES AND INTERSECTIONS
Publicationes Universitatis Miskolcinensis
Sectio Juridica et Politica, Tomus XXXVIII/2 (2020), pp. 187–211. xxxxx://xxx.xxx/00.00000/xxx.0000.000
A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGÉNEK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK EGYES HATÁRKÉRDÉSEI*
INVALIDITY AND AMENDMENT OF CONTRACT – BOUNDARIES AND INTERSECTIONS
XXXXXX XXXXX**
Absztrakt: A tanulmány a kötelmi jog rendszeréből kiemelt két jogintézmény, a szerződés érvénytelensége és módosítása közötti egyes határkérdések vizsgálatára, az összefüggések feltárására irányul. Az említett jogintézmények közötti viszony meghatározása során alap- vetően több kutatási irány jelölhető ki, a tanulmányban ezek minél teljesebb feldolgozására teszek kísérletet.
Vizsgálat tárgyává teszem egyrészt az érvénytelen szerződés orvoslása és a szerződés bíróság általi módosítása közötti kapcsolatot, minthogy a bíróság ugyan más-más jogala- pon, azonban mindkét esetben alakítóan lép fel, erőteljesen beavatkozva ezzel a felek kö- zött fennálló szerződéses jogviszonyba.
A részleges érvénytelenség jogintézménye kapcsán a jogi természet megítélésének és gyakorlati alkalmazásának nehézségeit tekintem át. Az egyoldalú szerződésmódosítással és annak érvénytelenségével kapcsolatosan felmerülő kérdések ugyan szintén komoly érdek- lődésre tartanak számot napjainkban, ezen vizsgálati irány feldolgozására ugyanakkor a jelen munka nem terjed ki. A tanulmány elején kijelölt negyedik lehetséges kutatási irányt magának a szerződés módosítására irányuló ügyletnek az érvényessége képezi. Ennek során arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Ptk. által a szerződés érvénytelenségére vonatko- zó egyes okok miként nyerhetnek alkalmazást a szerződéses kötelem módosítására irányu- ló, ún. kötelembonyolító ügyletek esetén.
Kulcsszavak: szerződés érvénytelensége, szerződés módosítása, érvényessé nyilvánítás bíróság által, alaki hiba orvoslása, részleges érvénytelenség, jogszabályba ütköző szerző- désmódosítás
* A tanulmány a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával az NKFI Alapból, a K-124797 számú projekt keretében valósult meg.
** Dr. habil. XXXXXX XXXXX XxX egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK
188 Xxxxxx Xxxxx
Abstract: The study aims at examining issues and exploring correlations existing between the two legal instruments in the field of law of obligation, i.e. the invalidity and the amendment of the contract. Basically, there are four designated research directions, which is to be gone around more completely in the study.
First of all, I examine the relationship existing between declaring a contract valid by court ruling and amendment of contract by the court, since the court exercises its shaping right in both cases and, therefore, it vigorously intervenes into the contractual relationship existing between the parties. Regarding the partial invalidity, I review the difficulties of the legal nature and the practical application of the legal institution. Relating to the unilateral contract amendment and its invalidity, several questions arose which are of great interest nowadays. However, due to more reasons, the study does not cover this problem.
The fourth potential research direction is the invalidity of the legal transaction aimed at the modification of the contract. In this regard, I make attempt to reveal, how the grounds for invalidity of the contract determined by the Hungarian Civil Code in force can be ap- plied for the amendment of contract.
Keywords: invalidity of contract, amendment of contract, declaring a contract valid by court ruling, remedying formal discrepancies, partial invalidity, illegality, illegal contract amendment
Bevezető gondolatok
A mai magyar magánjogban viszonylag ritkán találkozunk olyan tudományos mun- kával, amely a szerződésmódosítás más szerződési jogintézményekkel való kapcsola- tát vizsgálja. Nem így volt ez azonban a 20. század első felének magánjogtudomá- nyában, ahol a kérdéskör vizsgálata a kötelmi jogi munkákban már-már kötelező volt. Ezt bizonyítja, hogy szinte valamennyi kötelmi joggal, szerződéses viszonyok- kal foglalkozó korabeli magánjogászunk – ki többé, ki kevésbé részletesen – kitért a (szerződéses) kötelem módosításának más jogintézményekhez való viszonyára abból a célból, hogy megtalálja a szerződésmódosítás kötelmi jogon belül betöltött helyét, megvonja annak határait és meghatározza annak funkcióját.
A szerződéses kötelem módosítása és az egyéb jogintézmények közötti viszonyok vizsgálata többféleképpen történhet, hiszen a szerződésmódosítás számos polgári jogi jogintézménnyel mutat hasonlóságokat.
A vizsgálódások során cél lehet egyrészt az egyes jogintézmények egymással való összevetése, illetőleg egymástól való elhatárolása, egy (vagy több) lényeges- nek tekinthető ismérv alapján. Ilyenkor, – ahogyan arra Xxxxx Xxxxx is megfogal- mazza –, „[a]z összehasonlítás alapvető feltétele, hogy az összehasonlítandó jelen- ségek egyneműek legyenek: legyen közös nevezőjük. Mármost van ahol ez a közös nevező kézenfekvően közel van és lényeges vonásokra terjed ki, van ahol messzebb, az absztrakció magasabb fokán van, vagy mintegy mellékúton található, és van, ahol sehol sincs. Minél messzebb van a vizsgált jelenségektől, és minél mellékesebb tényezőkre vonatkozik, annál nehezebb és kisebb jelentőségű eredményekre vezet az összehasonlítás.” Összefoglalva tehát, a tudományos megismerés céljából folyta- tott összehasonlításnak valamely „közös nevező” alapján kell folynia, amely lehe-
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 189
tővé teszi a lényeges tartalmi, strukturális elemek, lényeges összefüggések feltárá- sát. Éppen ezért ez a vizsgálódási irány csak azokban az esetekben járhat sikerrel, amikor a szerződésmódosítást annak rokonintézményeivel vetjük össze.
A dogmatikai szempontból a szerződésmódosítástól távolabb álló, így egymás- sal nem, vagy csak meglehetősen nehezen összehasonlítható magánjogi intézmé- nyek esetén azok egymástól való különállása, függetlensége evidencia. Ezekben az esetekben tehát a feladat nem a differenciálás, hanem sokkal inkább a komplex jelenségként felfogott szerződésmódosítás és az egyes jogintézmények között fenn- álló – néha esetlegesnek vagy legalábbis távolinak tűnő – összefüggések feltárása.1 A jelen tanulmány a kötelmi jogi intézmények rendszeréből kiválasztva kizárólag a szerződés érvénytelensége és a szerződés módosítása közötti egyes határkérdések vizsgálatára irányul. Ennek során először meghatározásra kerülnek azok a kérdés- körök, lehetséges kutatási irányok, amelyek a vizsgált jogintézmények határán helyezkednek el és teremtenek közöttük kapcsolatot. A tanulmány további része a kijelölt vizsgálati irányok minél teljesebb feldolgozására irányul.
1. Szerződésmódosítás és érvénytelenség: kapcsolódási pontok
Ahogyan a tanulmány bevezetésében már említést nyert, a szerződésmódosítás más jogintézményekkel való kapcsolatának vizsgálata alapvetően több megközelítésben lehetséges. Vannak olyan esetek, ahol a viszonyrendszer, a kapcsolódási pontok meghatározása a szerződés alanyi körének, tárgyának és tartalmának hármas meg- különböztetése mentén lehetséges. Más esetekben, így például a szerződés módosí- tása és érvénytelensége egymáshoz való viszonyának meghatározása esetén más elemek határozhatók meg, amelyek elméleti síkon teremtenek kapcsolatot az emlí- tett két jogintézmény között.
A szerződés érvénytelensége és a szerződés módosítása közötti viszony megha- tározása során szintén több irány jelölhető ki:
a) Vizsgálat tárgyát képezheti egyrészről az érvénytelen szerződés orvoslása és a szerződés bíróság általi módosítása közötti összefüggés feltárása, hiszen az orvoslás által a bíróság valójában alakítóan nyúl bele a felek között fennálló szerződéses jogviszonyba, amely aktus ugyanakkor nagy fokú hasonlóságot mutat azzal az esetkörrel, amikor a bíróság – a felek kérelmére – a 2013. évi
V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:192. § (1) bekezdésében meghatározott okok fennállása esetén módosítja a fennálló szerződést.
b) A szerződés érvénytelenségének és módosításának egymáshoz való viszonyá- ban további vizsgálandó kérdésként merül fel annak meghatározása, hogy mi-
1 A szerződésmódosítás más kötelmi jogintézményekkel való viszonyáról lásd részletesen: XXXXXX Xxxxx: A szerződésmódosítás elhelyezése a kötelmi jogi jogintézmények rend- szerében. In: Studia in Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx (szerk.: Xxxx Xxxx – Xxxxx Xxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx – Xxxxxx Xxxxxx), Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetem, Budapest, 2019, 225–233.
190 Xxxxxx Xxxxx
ként vonható meg a határ a szerződés részleges érvénytelensége és tartalmi módosítása között, vajon a részleges érvénytelenség felfogható-e bizonyos ér- telemben a szerződéses tartalom terjedelembeli megváltoztatásaként.
c) A felek konszenzusán alapuló szerződésmódosítás esetén önálló témakört képez magának a módosító ügyletnek az érvényessége. Vizsgálható például, hogy miképpen jelennek meg, illetőleg egyáltalán megjelenhetnek-e a Ptk.- ban rögzített különböző érvénytelenségi okok a szerződés módosítására irá- nyuló ügylet esetében. Vizsgálat tárgyát képezhetik továbbá a kötelező ala- kisági előírások és azok mellőzésének jogkövetkezményei, tekintve, hogy a Ptk. a főszabálykénti semmisséget „feloldja” a szerződés alaki hibája orvos- lásának elismerése által.2
d) Az egyoldalú szerződésmódosítás érvényességével kapcsolatosan szintén számos kérdés merül fel azok tisztességességét, illetőleg tisztességtelenségét illetően, különösen az elmúlt évtizedben a devizahitelek módosítása kapcsán kialakult jogi bizonytalanságok miatt.
2. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása és a felek akaratából történő érvényessé válása
Az érvénytelen szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánításának lehetősége az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 1977. évi novelláris módo- sításával3 került be a szerződés érvénytelensége esetén alkalmazható jogkövet- kezmények rendszerébe. Az 1959-es Ptk. 237. § (2) bekezdése az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítására abban az esetben adott lehetőséget, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, illetőleg a felek szolgáltatása- inak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – meg- szüntethető volt. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása során a bíró- ság tehát módosíthatta a szerződést, ezzel küszöbölve ki az érvénytelenségi ok által okozott érdeksérelmet.4
Az 1959-es Ptk. a szerződés érvénytelensége esetére meghatározott jogkövet- kezmények körén belül eredendően ugyan alapvetőnek tekintette az eredeti állapot helyreállítását, azonban azzal a Ptk. fenti módosítását követően egyenrangú jogkö- vetkezményként jelent meg a szerződésnek az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével történő érvényessé nyilvánítása. A jogkövetkezmények egyenrangúságát erősíttette meg a Ptk.-hoz kapcsolódó bírói gyakorlat is5, rögzítve egyúttal, hogy mindazok- ban az esetekben, amikor egy adott szerződés esetén az eredeti állapot helyreállítá-
2 Vö. Ptk. 6:94. §.
3 1977. évi IV. törvény a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről.
4 1959-es Ptk. 237. § (2) bekezdés.
5 Vö. BH 1991. 63., valamint 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről, 5. pont.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 191
sa és az érvényessé nyilvánítás egyaránt alkalmazható lenne, úgy a megfelelő jog- következmény megválasztása a bíróság mérlegelésén múlik.
A bíróságok gyakorlatában az érvénytelenségi jogkövetkezmények alkalmazá- sának tendenciája ugyanakkor az 1990-es évek végétől, a 2000-es évek elejétől megváltozni látszott, a jogkövetkezmények törvényi szinten sugallt és az ítélkezési gyakorlatban is rögzített egyenrangúsága helyett a szerződés érvényessé nyilvánítá- sának alkalmazása került előtérbe. Ahogyan erre az érvénytelenség jogkövetkez- ményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény is utal, ez utóbbi megoldás alkal- mazása különösen az üzleti élet szerződései esetében mutatkozott célszerűnek, ahol egy jól funkcionáló szerződés fenntartása jobban szolgálta a felek érdekeit, mint a szerződéses viszony teljes felszámolása, az eredeti állapot helyreállítása.
Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását a hatályos polgári jogi kódex, a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) is tartalmazza, noha abban a szerződés érvénytelensége esetén alkalmazható jogkövetkezmények rendszere némiképp átala- kult. A Ptk. ugyanis egyértelműen elsődleges jogkövetkezménynek tekinti az érvény- telen szerződés visszamenőleges hatállyal történő, bíróság általi érvényessé nyilvání- tását, amelynek alkalmazására viszont már nemcsak abban az esetben kerülhet sor, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával ki- küszöbölhető, hanem akkor is, ha az érvénytelenség oka már megszűnt.6
Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén lényeges, hogy a bíró- ság alakítóan nyúl bele a felek szerződéses viszonyába, megfelelőképpen módosít- va azt. A módosítás aktusa felveti ugyanakkor a kérdést, a jogviszony ilyesfajta átalakítása hogyan viszonyul a szerződés bíróság általi módosításának szigorú tör- vényi feltételekhez között esetköréhez7, hiszen ez utóbbi esetben a szerződés tar- talma szintén a bíróság – valamelyik szerződő fél kérelemére történő – beavatkozá- sa folytán módosul.
Az 1980-as évek elején még újdonságnak számító jogkövetkezménnyel és an- nak a szerződésmódosításhoz fűződő viszonyával már Xxxxx Xxxxx is foglalkozott és kifejezetten felhívta a figyelmet arra a jogfejlődési irányra, jogalkotói törekvés- re, amely a szerződés érvénytelenné nyilvánításából eredő következmények levo- násával szemben a szerződés módosítását kívánta előnyben részesíteni.8
A szerződések érvénytelenségét feldolgozó munkájában Xxxxx Xxxxxx is úgy foglalt állást, hogy a szerződés korrigált tartalommal való fenntartása általában jobban szolgálja a felek érdekeit és általában akaratukhoz is közelebb áll, mint a jogviszony teljes felszámolása.9 Mintegy negyven évvel később ugyanerre a követ- keztetésre jutott Xxxxxx Xxxxxx, aki szerint „[a] rugalmasabbá váló jogi szabá-
6 Ptk. 6:110. § (1) bekezdés.
7 Vö. Ptk. 6:192. § (2) bekezdés.
8 XXXXX Xxxxx: Kötelmi jog. Általános rész. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981, 125.
9 XXXXX Xxxxxx: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969, 443.
192 Xxxxxx Xxxxx
lyozás alapján a bírói gyakorlat is felismerte a jogilag hibás szerződések orvoslá- sához és ezt követő teljesedésbe meneteléhez fűződő társadalmi érdekeket”.10
A szerződés módosítása és az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása kapcsán lényeges megjegyzést tartalmaz a Kúria (akkor még Legfelsőbb Bíróság) fentebb már hivatkozott, az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK véleménye, amelyben a testület az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítását az érvénytelenségi ok kiküszöbölését, orvoslását célzó, „ex tunc hatá- lyú konstitutív bírósági döntésként” határozza meg, amelynek a bíróság úgy tesz eleget, hogy annak során „alakítóan nyúl bele a felek szerződésébe”, lényegében módosítva azt. A PK vélemény ezen a ponton külön is hangsúlyozza azonban, hogy a szerződésnek az érvényessé nyilvánítás jogintézménye alkalmazásával járó effajta módosítása semmiképpen sem azonosítható a bírói szerződésmódosítás esetkörével. Véleményében a testület hozzáteszi továbbá, hogy a bíróság beavatkozása korlá- tokhoz kötött, minthogy köteles szem előtt tartani bizonyos mérlegelési szempon- tokat11 és arra sincs lehetősége, hogy az érvényessé nyilvánítás során a felek (hi- ányzó) szerződési akaratát pótolja.
A fentebb hivatkozott PK véleményben foglaltak értelmezése alapján az ér- vénytelenségi ok kiküszöbölése valójában nem más, mint az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelem elhárítása a szerződés tartalmának a módosításával. Az érvényessé nyilvánítás célja tehát az érvénytelenségi ok folytán kialakult hely- zet orvoslása, amely azonban – az alanyváltozásokhoz és a szerződés tartalmának választási jog gyakorlása által történő konkretizálásának eseteihez hasonlóan – szükségképpen „szerződésmódosító hatással” jár, mely módosítás jelen esetben kizárólagosan a szerződés tartalmát érinti.
Az 1959-es Ptk. említett szabályával azonos tartalmú rendelkezést a hatályos Ptk. is tartalmaz. A Ptk. 6:110. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében ugyanis az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető.12 A jogalkotó feljogosítja tehát a bíróságot arra, hogy amennyiben az érvénytelenség oka megszüntethető, úgy a szerződés tartalmát megfelelően módosítsa és a szerződést – az érvénytelen részt elhagyva, immáron módosított tartalommal – érvényessé nyilvánítsa.
A szerződés érvénytelenségének egyes kérdéseit vizsgáló írásában Xxxxxxx Ist- ván az érvénytelenség egyes jogkövetkezményeinek vizsgálata során – a Ptk. ren- delkezéseire és a bírósági ítélkezési gyakorlatra tekintettel – hangsúlyozza, hogy az
10 XXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elméleti és gyakorlati kér- dései. Fővárosi Ítélőtábla, Budapest, 2009, 7.
11 Vö. PK 267. II. pont, 1/2005. PJE, III/3. pont.
12 Ptk. 6:110. § (1) bekezdés a) pont. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az érvény- telen szerződés bíróság általi, a szerződés időpontjára visszamenőleges (ex tunc) hatályú érvényessé nyilvánítása a fentebb említett eset mellett olyankor is lehetséges, ha az ér- vénytelenség oka utóbb megszűnt. [Ptk. 6:110. § (1) bekezdés b) pont]
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 193
egyes jogkövetkezmények között sorrendiség nincs, hanem azok egymással telje- sen egyenértékűek.13 Kemenes elismeri ugyanakkor, hogy a fentebb említett, már Xxxxx által is észlelt tendencia napjaink magánjogában szintén jelen van. Álláspont- ja szerint bár a jogalkotó az érvénytelenség jogkövetkezményei között nem rangso- rol, azonban mégis jelzésértékűnek tekinthető az, hogy a jogkövetkezmények rend- szerében első helyen az érvénytelenség esetére alkalmazható többi jogkövetkez- ményt megelőzően, a szerződés érvényessé nyilvánítása nyer szabályozást.14 A Ptk. által ki nem mondott, legfeljebb sugalmazott sorrendiséget, a szerződés érvényessé nyilvánításának (és megfelelő módosításának) privilegizálását az ítélkezési gyakor- lat sokkal inkább alátámasztja. A gazdasági élet üzletszerű kapcsolataiban ugyanis egyre határozottabban rajzolódik ki az a tendencia, amely szerint a szerződés ér- vénytelensége esetén a jogviszony teljes felszámolása (az eredeti állapot helyreállí- tása) helyett az érvénytelenség okának megszüntetésére és annak megmentésére, módosított tartalommal való „tovább éltetésére” mint célszerűbb megoldás alkal- mazására kerül sor.15
A szerződés módosítása és az érvénytelen szerződés ex tunc hatályú érvényessé nyilvánítása közötti kapcsolat leginkább azokban az esetekben érhető tetten, ami- kor a szerződés érvénytelenségét a szerződéses szolgáltatás és ellenszolgáltatás jelentős (feltűnő) értékbeli aránytalansága okozza. Az érvényessé nyilvánítás jog- következményének alkalmazására kezdetben leginkább éppen az említett érvényte- lenségi ok kiküszöbölése érdekében került sor16, azonban utóbb, különösen a 2000- es évek végétől kezdve a bírósági ítélkezési gyakorlatban a jogkövetkezmény al- kalmazhatósága egyre tágabb körben, elméletileg valamennyi érvénytelenségi ok által okozott érdeksérelem kiküszöbölésére elismerést nyert.17
Utóbb a Kúria a devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekben fel- merült egyes elvi kérdések tárgyában meghozott 6/2013. PJE határozatának 4. pontjában is megerősítette, hogy a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé
13 XXXXXXX Xxxxxx: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződé- ses gyakorlatban. Polgári Jogi Kodifikáció 2002/2., 8.
14 XXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben. I. rész. Gazdaság és Jog 2016/1., 3–8., Ezt támasztja alá Xxxxxxxx Xxxxxxxxx a Ptk. érvénytelenségi jogkövetkezményei kapcsán leírt magyarázata is. Lásd: XXXXXXXX Xxxxxx: A szerződés érvénytelenségének szabályozása. In: Tanul- mányok az új Polgári Törvénykönyvhöz (szerk.: Xxxxx Xxxxx – Xxxxx Xxxx), Wolters Kluwer, Budapest, 2014, 197–198.
15 KEMENES: A szerződés..., 8.
16 BH1991. 63., PK 267. A bírói gyakorlattal kapcsolatosan lásd: XXXXXXXX Xxxxx: A szer- ződés érvénytelenségéről – elsősorban a bírói gyakorlat oldaláról. Acta Universitatis Szegediensis, Acta juridica et politica 1987 (Tom. 37), Fasc. 43–52, 1–22.
17 Vö. BH1991. 18., BDT2007. 1584., BDT2009. 1941., BDT2011. 2483., BDT2012.
2681., Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről, Indokolás, III. pont, 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről.
194 Xxxxxx Xxxxx
nyilvánítására kell törekednie abban az esetben, ha a szerződés érvénytelensége megállapítást nyert, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető vagy az utóbb megszűnt.
A hatályos Ptk. az érvénytelen szerződés bíróság általi érvényessé nyilvánítása mellett elismeri azt az esetet is, amikor az érvénytelenségi okot maguk a felek küszöbölik ki és ezzel teszik érvényessé szerződésüket. Ilyenkor a szerződő felek a felmerült érvénytelenségi okot utólag hárítják el úgy, hogy szerződésüket módosít- ják, az érvénytelen szerződésrész helyére új megállapodást illesztve.18 A szerződés
„sorsa” szempontjából hasonló hatással jár, ha az érvénytelenség valamely más okból történő megszűnése esetén a felek szerződési akaratukat megerősítik.19
A két esetkör közötti különbséget az jelenti, hogy előbbi esetben a felek aktív, tartalmát tekintve szerződésmódosításra irányuló magatartása („kiküszöbölés”) az, amely a szerződés érvényessé válására vezet, míg utóbbi esetben az érvénytelenség oka valamely külső, a felek akaratán kívüli tényező folytán hárul el, és ehhez kap- csolódóan a felek részéről pusztán az eredeti szerződéses akarat megerősítésére kerül sor.
Rögzíthető, hogy a szerződés bíróság által érvényessé nyilvánítása és a szerződő felek általi érvényessé tétele a szerződés érvénytelensége esetén alkalmazható jog- következmények rendszerében egyenrangú jogkövetkezményként jelenik meg, más szempontból nézve ugyanakkor a hatályos magyar polgári jogi szabályozásban komplementer jogintézményként élnek, amelyek alkalmazása esetén az eredetileg érvénytelen szerződés egyaránt visszamenőleges hatállyal válik majd érvényessé.
3. A szerződés részleges érvénytelensége
A szerződés módosítása és érvénytelensége közötti kapcsolat a szerződés érvényes- sé nyilvánítása jogkövetkezményének alkalmazásakor a legszembetűnőbb. Az em- lített jogintézmények egymással való összevetésekor azonban további – bár kevés- bé markáns – kapcsolódási pontok is megállapíthatók.
Korábban már többször hivatkozott munkájában Eörsi utalást tett a magánjog egy másik fejlődési irányára, mégpedig a szerződés részleges érvénytelensége ese- teinek bővülési tendenciájára. Eörsi álláspontja szerint ezek az esetek szintén a szerződés módosulását eredményezik: a cél ugyanis ilyenkor továbbra is a szerző- dés „életben tartása”, „megmentése”, annak érdekében, hogy az a rendeltetését betölthesse, miközben a szerződésből – a (részleges) érvénytelenség folytán – bi- zonyos elemek kikerülnek.20
A hatályos Ptk. szabályozási rendszerében a szerződés megmentését célzó rész- leges érvénytelenség a főszabály, amelyhez képest a szerződés egészének érvényte-
18 Vö. XXXXXX Xxxxxx: Az „érvényessé válás” jogintézményének szükségességéről a polgári jogban. Magyar Jog 2009/8., 449–458.
19 Ptk. 6:111. § (1) bekezdés.
20 Vö. XXXXX Xxxxx: Kötelmi jog. Általános rész. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981, 125.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 195
lensége csak abban az esetben áll be, ha feltehető, hogy a felek a szerződést az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.21 (Fogyasztói szerződés esetén abban az esetben is az egész szerződés érvénytelen, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.) 22
A szerződés érvénytelenségének egyes kérdéseit vizsgáló írásában Xxxxxxx Ist- ván felhívja a figyelmet a részleges érvénytelenség és az érvénytelenség okának kiküszöbölése közötti rokon vonásokra, legalábbis az azok által elérni kívánt cél (a szerződés megmentése) vonatkozásában. Xxxxx Xxxxx hasonlóképpen kiemeli az említett jogintézmények és a konvalidáció egyes jogintézményeinek azonos jogpo- litikai rendeltetését, nevezetesen a szerződő felek közös akaratának megfelelő szer- ződés fenntartását, megóvását.23 Xxxxxxx hozzáteszi, hogy a két jogintézmény működését tekintve azonban már teljes mértékben eltérő jelleget hordoz24, hiszen míg az érvénytelenségi ok kiküszöbölése során a szerződés – a szükségképpeni tartalommódosítás folytán – bizonyos változáson megy át, addig részleges érvény- telenség esetén a szerződés adott rendelkezéséhez (kikötéséhez) joghatás egyáltalán nem fűződik, hanem azt a bíróság a részleges érvénytelenség megállapításával – Xxxxx Xxxxx szóhasználatával élve – „kimetszi” a szerződésből.25 Hasonlóképpen foglal állást Xxxxxxxx Xxxxxx, amikor rögzíti, hogy céljukat tekintve ugyan na- gyon hasonló, logikai szempontból nézve azonban éppen egymást kizáró két jogin- tézményről van szó.26
A szerződés részleges érvénytelenségével kapcsolatosan a korábbi, 1959. évi polgári jogi kódexhez kapcsolódóan alapvetően kétfajta megközelítés kristályoso- dott ki a gyakorlatban. Az egyik álláspont szerint a részleges érvénytelenség önálló jogintézménynek tekintendő, amelynek alkalmazása esetén a szerződés érvényte- lenséggel nem érintett részei továbbra is fennmaradnak és a szerződést úgy kell tekinteni és teljesíteni, mintha a szerződés eredetileg is a „kimetszett” (Wellmann szóhasználatában „kihullott”) rész nélküli tartalommal jött volna létre.27 A másik megközelítés szerint a részleges érvénytelenség az érvénytelenség egyik fajtája és nem sui generis intézmény. Ezt a felfogást a hatályos Ptk. normaszövege is alátá- masztja, amikor a Ptk. 6:114. § (1) bekezdésben expressis verbis rögzítést nyer,
21 A szerződés részleges érvénytelenségéhez kapcsolódóan a szerződő felek szándékának feltárására, illetve feltételezésére vonatkozóan fogalmaz meg érdekes gondolatokat Xxxxxx Xxxxxx. Lásd: XXXXXX Xxxxxx: A hipotetikus szerződési akarat. In: Studia in honorem La- xxx Xxxxx. (szerk.: Xxxx Xxxxx – Xxxx Xxxxxx), HVG-Orac, Budapest, 2019, 79–86.
22 Ptk. 6:114. § (1)–(2) bekezdés.
23 XXXXX Xxxxx: A részleges érvénytelenség alapvető kérdése. Gazdaság és Jog 2020/7– 8., 18.
24 KEMENES: A szerződés… 8.
25 WELLMANN: A szerződés… 200.
26 XXXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség. In: Az új Ptk. magyarázata V/VI. Kötelmi jog. Első és Második Rész. (szerk.: Xxxxxxxx Xxxxxx) HVG-Orac, Budapest, 2014, 187.
27 XXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben II. rész, Gazdaság és Jog 2016/2., 9–12.
196 Xxxxxx Xxxxx
hogy részleges érvénytelenség esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek az érvénytelenségi okkal érintett részére kell alkalmazni.28
Alapvetően jól látható, hogy bármelyik megközelítést fogadjuk is el, valójában a helyzet a szerződéses tartalom terjedelembeli módosulásaként egyik esetben sem fogható fel. Igaz ugyan, hogy az előbbi – a hatályos Ptk. szövegét tekintve aligha fenntartható – álláspont szerint ugyan a szerződés tartalma a részleges érvénytelen- ség folytán objektíve nézve terjedelmileg módosul, szűkül, azonban mivel ilyenkor a szerződést úgy tekintenénk, mintha az „csökkentett tartalommal” jött volna létre, elvi szinten zárnánk ki a szerződés módosulásának esetét. A hatályos Ptk.-ban rög- zítetteket figyelembe véve a szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása hasonlóképpen egyfajta terjedelmi módosulásban ölt testet, azonban csak a szerző- dés teljesítésére irányuló kötelezettség vonatkozásában, miközben ténylegesen nem beszélhetünk a hibás rész teljes „eltűnéséről”, hiszen – a Ptk. értelmében – itt kerül sor az érvénytelenség általános jogkövetkezményeinek levonására, amely azonban számos további problémát vet fel. Figyelembe véve ugyanis a Ptk. rendelkezését, miszerint a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása során a felek kérelméhez nincs kötve és a fél kérelmétől eltérő jogkövetkezményt is alkal- mazhat29, előállhat olyan helyzet is, amikor a bíróság a szerződés adott részének érvénytelenségét szerződésmódosítás útján orvosolja majd, durván beavatkozva a felek jogviszonyába, háttérbe szorítva a Ptk.-ban alapelvként is rögzített szerződés szabadságát.30 Noha a Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményeinek önkényes bírósági alkalmazása korlátjaként kimondja, hogy nincs lehetőség olyan jogkövet- kezmény alkalmazására, amely ellen mindegyik fél tiltakozik, valójában ez nem feltétlenül jelent kellő garanciát, valamint – ahogyan erre Xxxxx szintén figyelmez- tet – a bírói alakító jog „differenciálatlan és tömeges” alkalmazása számos ve- szélyt hordoz és a polgári jog alanyai számára rossz üzenetet közvetít.31
4. A szerződésmódosító ügylet érvénytelensége
A szerződés érvénytelensége és módosítása viszonyában a harmadik lehetséges kap- csolódási pont magának a szerződő feleknek a közöttük fennálló szerződés módosítá- sára irányuló ügylete (módosító szerződés) érvényességének megítélése. Kérdésként merül ugyanis fel, hogy a Ptk.-ban meghatározott, a jogalkotó által három csoportba (szerződéses akarat hibái, szerződéses jognyilatkozat hibája, célzott joghatás hibája) sorolt érvénytelenségi okok miként jelennek, jelenhetnek meg az eredeti szerződés módosítására irányuló, a felek konszenzusán alapuló megállapodások esetén. (Meg-
28 A részleges érvénytelenség jogpolitikai és jogdogmatikai, valamint a megközelítésével kapcsolatos aktuális problematika további feldolgozását lásd: XXXXXX Xxxx Xxxxxxxx: A részleges érvénytelenség jogi természete. Magyar Jog 2016/5., 306–311.
29 Ptk. 6:108. § (3) bekezdés.
30 Vonatkozó tanulmányában ugyanezt hangsúlyozza Xxxxxx Xxxx Xxxxxxxx is. TAMÁNÉ: i. m. 311.
31 TÖRÖK: i. m. 19.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 197
jegyezendő, hogy az érvénytelenség szempontjából vizsgálható lenne a szerződés módosítására irányuló egyoldalú nyilatkozat is, tekintettel azonban a téma meglehe- tős feldolgozottságára, szakirodalmi gazdagságára, valamint a jelen tanulmány terje- delmi korlátaira, ennek ismertetésére ehelyütt nem kerül sor.)
A módosító ügylet érvénytelenségére irányuló vizsgálódásaink során a kiindu- lópontot a Ptk. 6:191. § (3) bekezdése képezi, amely kimondja, hogy a szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ennek megfelelően mindazok a Ptk.-ban meghatározott esetkörök (hi- bák), amelyek szerződéskötés időpontjában való fennállása a szerződés érvényte- lenségére vezet, elviekben a módosító szerződés érvénytelenségét is eredményez- hetik. Az más kérdés, hogy a szerződés módosításának igénye jellemzően eleve olyan, többnyire tartós szerződéses jogviszonyok esetén merülhet fel, ahol a szer- ződés megkötése és annak teljesítése időben elválik egymástól vagy a teljesítésre a kötelezett számára hosszabb idő áll rendelkezésre.32
4.1. A szerződéses akarat hibái
A szerződéses akarat hibái, vagyis a tévedés, megtévesztés, valamint a jogellenes fenyegetés az eredeti szerződés módosítására irányuló megállapodás esetén is ér- telmezhető.
A cselekvőképesség korlátozottsága vagy teljes hiánya mint akarathiba a szer- ződés módosítására irányuló ügylet esetén is felmerülhet, amennyiben valamelyik szerződő fél cselekvőképességében a szerződéskötést követően következik be vál- tozás. Ennek az esetkörnek a megítélésére a Ptk. személyek jogára vonatkozó könyvében meghatározott rendelkezések irányadók. Abban az esetben, ha a szer- ződéskötést követően valamely okból a szerződő fél gondnokság alá helyezése válik szükségessé, úgy ennek megtörténtét követően a szerződés módosítására irá- nyuló esetleges igény esetén a cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott személy nyilatkozattételére vonatkozó szabályok szerint33 kerülhet sor, vagyis a szerződésmódosító ügylet érvényességének megítélése az általános cse- lekvőképességi szabályok alapján történik. Hasonlóképpen, a módosító ügylet ese- tén is felmerülhet akarathibaként a szerződő fél cselekvőképtelen állapota.
A felek tévedése, közös feltevése, a másik fél megtévesztése, illetőleg a jogelle- nes fenyegetés a szerződés módosítása esetében is felmerülhet és eredményezheti az ügylet érvénytelenségét, megtámadhatóságát, hiszen nem zárható ki, hogy a szerződő fél megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel veszi rá a másik felet a nyilatkozattételre és így éri el a szerződés módosítására irányuló ügylet alapjául
32 Vö. BH 1997. 242: Az adásvételi szerződés vételárának részletekben való megfizetése a felek között nem hoz létre olyan tartós jogviszonyt, amelynek folytán a bíróság jogosult lenne a szerződés módosítására. A témához kapcsolódóan lásd: XXXXXX Xxxxx: A pol- gári jogviszony tartósságának kérdéséről. Jogtudományi Közlöny 2019/4., 156–164.
33 Ptk. 2:12. §, 2:14–2:15. §, 2:20–2:23. §.
198 Xxxxxx Xxxxx
szolgáló konszenzus létrejöttét. Jogellenes fenyegetésnek minősül például – és erre tekintettel megtámadható – a szerződés módosítására irányuló megállapodás, ha a bérbeadó úgy kényszeríti rá a bérlőt a számára előnytelen szerződésmódosításra, hogy annak elmaradása esetén a bérlő általa a bérelt helyiségben a bérlő üzleti te- vékenysége körében szervezett rendezvény lebonyolítását meghiúsítja.34 Egy másik esetben az eljáró bíróság úgy foglalt állást, hogy a társasági szerződés módosításá- nak a szavazati és nyereségfelosztási arányok megváltoztatásához mint feltételhez kötése nem jogellenes, minthogy az erre irányuló törekvés a betéti társaság tagjai közötti alkufolyamat részeként fogható fel.35
A fél tévedésének, illetve a felek közös feltevésének megítélése szintén az általá- nos szabályok alapján lehetséges, így a tévedés – legyen akár jogi, akár ténybeli –, csak akkor eredményezi a szerződés módosítására irányuló ügylet megtámadhatósá- gát, ha az megfelel a Ptk. szerinti konjunktív körülményeknek.36 Egyrészről, a té- vedésnek lényeges körülményre kell vonatkoznia. A kapcsolódó bírói gyakorlat értelmében lényeges az olyan körülmény, amely a közfelfogás szerint alapvetően befolyásolja a felek szerződéses akaratát, amellyel kapcsolatos helyes ismeret bir- tokában a fél nem, vagy nem azzal a tartalommal kötötte volna meg az adott szer- ződést37, vagyis a módosító ügyletre vonatkoztatva, a fél az adott körülmény isme- retében egyáltalán nem vagy más tartalommal módosította volna a szerződést. Másrészről szükséges, hogy a fél tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhet- te. A szerződésmódosító szerződést bármelyik fél akkor támadhatja meg, ha a felek valamely lényeges kérdés vonatkozásában ugyanabban a téves feltevésben voltak. Egy, még a korábbi Ptk.-hoz kapcsolódó ügyben az eljáró bíróság kimondta, hogy amennyiben a felek a vételárhoz járuló áfa mértékében közös tévedésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.38 Kevésbé életszerű ugyan, de egy olyan szerződés esetén például, ahol a felek áfaköteles tevékenység tartós nyújtásáról állapodnak meg és az időközben az áfa mértékében bekövetkező változás mindkét fél figyelmét elkerüli és a szolgáltatás ellenértékét a szerződéskötéskor hatályos áfa mértékét figyelembe véve módosítják, utóbb a szerződésmódosítást bármelyik fél megtámadhatja, ha tudomást szerez az áfa mértékének megváltozásáról és ennek folytán felismeri mindkettejük tévedését, közös téves feltevésüket.
A szerződési akarat színlelése (színlelt szerződés) a szerződés semmisségét eredményező súlyos akarati hiba, amikor a szerződő felek egymással egyetértve, akarategységben, a valódi akaratukkal nem egyező jognyilatkozatot tesznek, ezzel hamis látszatot keltve a külvilág, harmadik személyek felé. A szerződés módosítá- sára irányuló ügylet esetére vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a felek vagy egyálta- lán nem kívánják a szerződésüket módosítani, vagyis egyáltalán nem áll fenn a
34 BDT 2012. 2651.
35 BH 2017. 268.
36 Ptk. 6:90. § (1) bekezdés.
37 BH 2016. 114.
38 BH 2008. 158.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 199
szerződés módosítására irányuló szándékuk (abszolút színlelés), vagy a külvilág felé módosító ügyletük eredeti tartalmát leplezik. A színlelés megítélése az általá- nos szabályok és a kapcsolódó ítélkezési gyakorlat mentén lehetséges azzal, hogy a szerződés módosítására irányuló ügylet esetén a szerződő felek oldalán a színlelés hátterében meghúzódó motivációjának feltárása ehelyütt is komoly feladatot jelent.
4.2. A szerződéses jognyilatkozat hibája
A szerződéses jognyilatkozat hibája körében a Ptk. a szerződés alakiság megsértése miatti érvénytelenségéről rendelkezik. A szerződések alakjának megválasztásában ugyanis bár a szerződő felek alapvetően nincsenek kötve (formaszabadság), vagyis nyilatkozatukat szóban, írásban vagy ráutaló magatartás útján egyaránt megtehe- tik39, vannak esetek, amikor jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatko- zatra meghatározott alakot (pl. írásba foglalás)40 rendel. Ilyen esetekben a jognyi- latkozat kizárólag ebben az alakban tehető meg érvényesen41, az alakiság megsér- tése főszabályként a szerződés semmisségére vezet. 42
Lényeges, hogy a Ptk. alakiságra vonatkozó, fentebb hivatkozott szabálya a szerződő felek formaszabadságát nem pusztán a szerződéses kötelmet alapító ügy- let vonatkozásában korlátozza, hanem az a szerződés teljes „életciklusa” alatt hat. A Ptk. 6:6. § (2) bekezdése kimondja ugyanis, hogy mindazokban az esetekben, amikor egy adott jognyilatkozat érvényesen csak meghatározott alakban tehető meg, úgy a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is csak ebben a meghatározott alakban érvényes. A módosító ügylet alakiságát tehát minden esetben a módosítandó jognyilatkozat vagy módosításra kerülő szer- ződés alakiságára vonatkozó előírások determinálják, vagyis az „alapügyletre” vonatkozó alakisági előírások kihatnak a módosító ügylet érvényességére.
Az alakiság kapcsán lényeges annak a kérdésnek megválaszolása, hogy az adott alakiság előírása, így például a szerződés írásba foglalása esetén pontosan mely elemekre terjed ki az írásba foglalás kötelezettsége.
39 Ptk. 6:4. § (2) bekezdés.
40 A Ptk. szerint – a teljesség igénye nélkül – kötelező például írásba foglalni a zálogszer- ződést [Ptk. 5:89. § (6) bekezdés], az ingatlan adásvételi szerződést [Ptk. 6:215. § (2) bekezdés], a haszonbérleti szerződést [Ptk. 6:349. § (2) bekezdés], a tartási szerződést [Ptk. 6:491. § (2) bekezdés], valamint az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az el- adási jog alapítására vonatkozó szerződéseket [Ptk. 6:226. § (1) bekezdés] és a kezessé- gi szerződést [Ptk. 6:416. § (3) bekezdés]. A Ptk.-n kívüli jogszabályok közül kötelező írásba foglalási kötelezettséget ír elő például az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Épkiv.) a kivitelezési szerződésekre vonatko- zóan [Épkiv. 3. § (1) bekezdés].
41 Ptk. 6:6. § (1) bekezdés.
42 Ptk. 6:94. § (1) bekezdés.
200 Xxxxxx Xxxxx
A Ptk. 6:7. § (1) bekezdése szerint nem szükséges a teljes jognyilatkozat írásba foglalása, hanem annak érvényességéhez elegendő az is, ha a jognyilatkozat lénye- ges tartalma kerül írásbeli formában rögzítésre. A Ptk. hivatkozott rendelkezését a szerződéses jognyilatkozatra vonatkoztatva tehát az írásbeliség kötelezettsége pusztán a szerződés lényeges elemeire vonatkozik. Ennek megfelelően – analógia útján – az is belátható, hogy a szerződésmódosítás írásbelisége is csak akkor köve- telhető meg, ha az a szerződés valamely lényeges elemére vonatkozik. Amint látha- tó, a szerződés lényeges elemei vonatkozásában a szerződéskötésnél alkalmazott forma határozza meg ugyanezen szerződéses elemek későbbi esetleges módosítá- sának formáját. A felek ezzel szemben a lényegesnek nem minősülő szerződéses elemeket kötelező formai megkötés nélkül – a konszenzus mint előfeltétel fennállá- sa mellett – akár szóban vagy ráutaló magatartással is érvényesen módosíthatják.43 Ezt erősíti meg Xxxxxxxx Xxxxxx is a Ptk. 6:191. §-ához fűzött magyarázatában.44
A szerződésmódosító ügylet alakjára vonatkozó fenti szabály abban az esetben érvényesül, ha az alapszerződésre jogszabályi rendelkezés ír elő meghatározott alakot. A kötelmi jog diszpozitivitására tekintettel azonban az sem kizárt, hogy a felek a Ptk. vonatkozó rendelkezéseitől eltérjenek, és a szerződési szabadság elvé- ből következően konkrét írásbafoglalási kötelezettség fennállása nélkül is írásba foglalják szerződésmódosításra irányuló megállapodásukat. A feleknek lehetősége van továbbá arra is, hogy ne csak a szerződés lényeges, hanem adott esetben annak valamennyi elemét írásban rögzítsék vagy a szerződésükben úgy rendelkezzenek, hogy annak bármilyen módosítása érvényesen csak az ott meghatározott formában lehetséges.
Olyan kötelmi viszonyok esetén, ahol a szerződés létrejöttére jogszabály nem rögzít formai előírást és a felek sem „ragaszkodnak” a kontraktus adott formában való megkötéséhez, a szerződés mindenféle formai megkötés nélkül „szabadon”, akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással létrehozható, és ugyanez a formai szabadság vonatkozik a szerződés módosítására is.45 A gyakorlatban jellem- ző ugyanakkor, hogy a felek a szerződés jövőbeli módosítására vonatkozóan még az alapszerződés formátlansága ellenére is meghatározott alakot írnak elő, a szer- ződésükbe iktatott ún. alakszerűségi kikötés útján.46
43 BH 2001. 573.
44 XXXXXXXX Xxxxxx: A szerződés módosítása. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. III. köt. (szerk.: Xxxxx- xxxx Xxxxxx), Opten Kiadó, Budapest, 2014, 460.
45 Kúria Pfv.II.21.359/2013/6.
46 A német magánjogi szabályok szerint a szerződő feleknek szintén van lehetősége arra, hogy szerződésükbe alakszerűségre, mégpedig kifejezetten írásbeli formára vonatkozó kikötést (Schriftformklauzel) iktassanak. Ekkor a szerződés módosítása csak írásban le- hetséges. Az említett kikötés megjelenhet egyszerű írásbeliségi kikötés (enfache Schrift- formklauzel) vagy kettős (vagy más néven minősített) írásbeliségi kikötés (doppel- te/qualifizierte Schriftformklauzel) formájában. Előbbi esetében a felek a közöttük létre- jövő szerződés jövőbeni módosítására ugyan az írásbeli formát írják elő, azonban
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 201
A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy a fennálló szerződéses jogviszony szóban vagy ráutaló magatartással történő módosítása – jogszabályi előíráson vagy a felek szándékán alapuló alaki kikötés hiányában – a felek számára alapvetően lehet- séges.47 A jognyilatkozat ilyen formában történő megtétele ugyanakkor bizonyítási nehézségeket vet fel: a ráutaló magatartás ugyanis csak abban az esetben eredménye- zi a már fennálló szerződés módosítását, ha abból egyértelműen megállapítható a felek szerződésmódosításra irányuló egyező akarata. Ennek megfelelően például a szerződésben kikötöttől eltérő összegű rendszeres juttatás folyósítása önmagában – az egyező akarat megállapíthatatlansága mellett – még nem bizonyítja megfelelőkép- pen azt, hogy a fél ráutaló magatartással módosítani kívánta a szerződést.48 Szerző- dést módosító joghatás tehát csakis olyan magatartáshoz fűződhet, amely a közfelfo- gás szerint is kétségtelenül kifejezi a szerződési akarat módosult tartalmát.49 Amint azt a Legfelsőbb Bíróság több alkalommal is megerősítette, nem tekinthető ilyen magatartásnak és ebből kifolyólag nem minősül a szerződésben kikötött ár tekinteté- ben szerződésmódosításnak a számla szerződésben foglaltaktól eltérő kiállítása.50
A Kúria korábbi gyakorlatával ellentétesen foglalt állást egy, még az 1959-es Ptk. hatálya alá tartozó, mezőgazdasági termékértékesítési szerződés módosításával kapcsolatos ügyben, ahol a számla kiállítását olyan bizonyítéknak fogta fel, amely a ráutaló magatartással történő szerződésmódosítást juttatta kifejezésre.51 A Kúria említett végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybíróság visz- szautasította.52
A hatályos Ptk. az alakisági előírás megsértéséhez főszabályként a semmisség jogkövetkezményét rendeli, egyúttal azonban lehetőséget is ad az alaki hiba orvos- lására, ezzel kivételt teremtve a semmisség főszabálya alól.
ezirányú kikötésüket utóbb akár szóban is módosíthatják. Amennyiben azonban a felek szerződésükbe minősített alakszerűségi klauzulát helyeznek el (és a gyakorlatban ez a jellemzőbb), úgy az magára erre a szerződéses kikötésre is kihat, vagyis a szerződés bármely eleme – ideértve tehát a szerződés ezen alakisági kikötését is – csak az előírt formában, vagyis írásban módosítható. Vö.: BGB 309. § 13. pont. Az alakszerűségi kikötéssel kapcsolatosan a vonatkozó szakirodalom köréből lásd továbbá: Xxxxxxxxx XXXXXXXXX: Bedeutung und Wirkung von Schriftformklauzeln: Eine Untersuchung mit Bezug auf Individualvereinbarungen und Allgemeine Geschäftsbedingungen unter Ein- beziehung des schweizerischen Rechts, des amerikanischen UCC sowie des UN- Kaufrechts. Centaurus Verlag, Freiburg, 1994; Xxxxxx XXXXX: Formmängel und ihre Sanktionen: eine privatrechtsvergleichende Untersuchung. Xxxx Xxxxxxx, Tübingen, 1999.; Xxxx XXXX: Schriftformklauzeln.. Juristen Zeitung 2018/20., 988–991.
47 Vö. Fővárosi Ítélőtábla 25.Gf.40.113/2015/20.
48 BH 2002. 138.
49 BDT 2007. 1713.
50 BH 1987. 365., EBH 2004. 1118., BDT 2007. 1713.
51 Kúria Gfv.VII.30.675/2016/5.
52 3271/2017. (X. 19.) AB végzés.
202 Xxxxxx Xxxxx
A Ptk. 6:94. § (1) bekezdése kimondja, hogy amennyiben egy szerződés az ala- kiságra vonatkozó előírások megsértése miatt tekintendő semmisnek, úgy abban az esetben, ha a jogosult a kötelezett által felajánlott teljesítést elfogadja, a szerződés az elfogadás által a teljesített rész erejéig érvényessé válik. A teljesítés érvényte- lenséget orvosló hatályának53 főszabálykénti elismerésével a jogalkotó a gyakorlat részéről (különösen a gazdasági forgalom szerződéseinél, valamint a tartós jogvi- szonyoknál) a már hosszú idő óta megfogalmazódott, jogosan felmerülő igényre reagált.54 Egy már teljesedésbe ment szerződés esetén ugyanis a szerződéskötéskor
„elkövetett”, alaki hibát eredményező mulasztás miatti érvénytelenséghez utóbb jellemzően már a feleknek sem fűződik érdeke.55 Fontos rendelkezés, hogy a telje- sítéshez mégsem kapcsolódik az érvénytelenséget orvosló hatás mindazokban az esetekben, amikor a szerződés alakiságát (közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalását) jogszabály rendelkezése kötelező jelleggel írja elő vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. Jól látható tehát, hogy nem mellékes, hogy a szerződés alakjára vonatkozó előírás jogszabályban nyer rögzítést avagy arról a szerződő felek rendelkeztek.
A szerződés érvénytelenségét eredményező alaki hibát azonban nem csak a tel- jesítés orvosolhatja. A Ptk. ugyanis a szerződések módosítására vonatkozó alakiság megsértésének esetére külön szabályt is rögzít. A Ptk. 6:94. § (2) bekezdése alapján az adott szerződés kötelező alakiság mellőzésével történt módosítását is érvényes- nek kell tekinteni, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratá- ból (konszenzus) jött létre (de facto szerződésmódosítás).
Lényeges ugyanakkor, hogy – hasonlóképpen a szerződés teljesítésének érvény- telenséget orvosló hatásához –, a szerződésmódosításnak megfelelő tényleges álla- pot létrehozása sem minden esetben eredményezi a szerződésmódosító ügylet ér- vényességét. A Ptk. nem ad ugyanis lehetőséget az alaki hibában szenvedő módosí- tó szerződés orvoslására olyankor, ha a sajátos alakisági követelményt (pl. közok- iratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást) jogszabály rendelkezése írja elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. Ezekben az esetekben a módosító szerződés mindenképpen semmisnek tekintendő, az alaki hibát a módosító megállapodásnak megfelelő állapotnak a felek konszenzusán ala- puló de facto létrehozása sem orvosolja.
Az alaki hiba esetén főszabályként alkalmazandó jogkövetkezmény, a semmis- ség kivételes orvoslásának Ptk. által elismert lehetősége több okra is visszavezethe-
53 XXXXXXXX Xxxxxx: A szerződés módosítása. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. III. köt. (szerk.: Xxxxx- xxxx Xxxxxx), Opten Kiadó, Budapest, 2014, 461.
54 XXXXXXXX Xxxxxx: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban. In: Szerződések tára – az új Ptk. alapján (szerk.: Xxxxxxxx Xxxxxx), HVG-Orac, Budapest, 2014, 21– 41.; XXXXX i. m. 409.
55 XXXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség. In: Az új Ptk. magyarázata V/VI. Kötelmi jog. Első és Második Rész (szerk.: Xxxxxxxx Xxxxxx), HVG-Orac, Budapest, 2014, 133.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 203
tő. Egyrészről a pacta sunt servanda elv értelmében a felek vonatkozásában a közöt- tük létrejött szerződésnek a jogszabályhoz hasonló hatása, kötőereje van. A felek jogai és kötelezettségei a felek egyező akaratán alapulnak, így egy olyan esetben, amikor a felek a közöttük fennálló szerződéses jogviszonyban – szintén egyező akarattal – valamilyen változást kívánnak eszközölni, azonban ezt nem adott for- mában teszik meg, azonban a tényleges helyzetet – szerződésmódosítási szándé- kuknak megfelelően – utóbb már létrehozták, indokolt, hogy azt a jog elfogadja. Abban az esetben, ha a Ptk. az alakiság elmulasztását szigorúan venné, és nem tenné lehetővé a semmisség ilyen úton történő kivételes „feloldását”, az érvényte- lenség Ptk. szerinti jogkövetkezményei (pl. eredeti állapot helyreállítása) nyerné- nek alkalmazást, amelynek eredményeként a jog a felek között egy nem szándé- kolt, sőt adott esetben szándékukkal kifejezetten ellentétes helyzetet hozna létre, noha szerződésmódosításuk éppen ennek a helyzetnek a megváltoztatására irányult. Azáltal tehát, hogy a jogalkotó az alaki hiba orvoslásául elfogadja a felek akaratá- nak megfelelő tényleges állapot létrehozását, a szerződő felek akaratának elsődle- gességét hangsúlyozza.
Xxxxxxxx szerint az alakszerűségi kellékek többnyire azt a célt szolgálják, hogy a fél komoly megfontolás nélkül kötelezettséget ne vállaljon. Éppen ezért, az ügylet – jelen esetben módosító ügylet – teljesítése a fél „komoly kötelezési szándékának legalább olyan bizonyságát adta, mintha akaratát valamilyen különös alakban nyilvánította volna ki”. Ellenkező esetben „[…] a jóhiszeműségbe ütköznék, ha a teljesítéssel egyszer már végkép lebonyolított jogviszonyt az alakszerűség hiányára hivatkozással újból meg lehetne bolygatni” .56
Az alaki hiba orvoslásának ezen módja azonban nem csak a felek szándékának el- sődlegességére tekintettel fontos. Az utóbbi évek bírói gyakorlatában ugyanis egyre markánsabban rajzolódik ki az a tendencia, amely a szerződéses jogviszonyok – ér- vénytelenné nyilvánítás vagy megszüntetés útján történő – felszámolásával szemben a Ptk. adta keretek között a jogviszony fenntartását tartja fontosnak, akár a szerződő felek szándékának ellenére is. A bíróságok sajátos – és alkalmanként önhatalmúnak tűnő – gyakorlata vitatható, amennyiben egy jogviszonyt például olyankor is fenn kíván tartani, amikor a fél (felek) szándéka kifejezetten a szerződés megszüntetésére irányul. Olyan esetben viszont, amikor valamennyi körülményt megvizsgálva egyér- telműnek tűnik, hogy a felek szándéka a közöttük fennálló szerződés módosítására irányult, azonban nem tartották magukat az előírt formasághoz, indokolt lehet, hogy a jog ne kényszerítse a feleket a korábbi – és a változtatás szándékára tekintettel ér- dekeiknek már nem megfelelő – állapot további fenntartására, hanem a feleknek a külvilág számára de facto is egyértelműen kifejezett akaratát fogadja el, és xxxxx fel a semmisséget, tekintse orvosoltnak az alaki hibát.
56 XXXXXXXX Xxxxxx: A magyar magánjog rövid tankönyve. Xxxxx Xxxxxx Könyvkiadóválla- lata, Budapest, 1941, 52.
204 Xxxxxx Xxxxx
4.3. A szerződés célzott joghatás hibája miatti érvénytelensége
A szerződések érvénytelensége körében a jogalkotó számos okot jelöl meg, ame- lyek a szerződés által célzott joghatásban lévő valamely hiba miatt eredményezik az adott szerződés érvénytelenségét. Ezen okok egy része enyhébben ítélendő meg és a szerződés megtámadhatóságát eredményezi, míg más okok a szerződés abszo- lút érvénytelenségére (semmisség) vezetnek.
A Ptk. a célzott joghatás hibái körében a következő esetköröket nevesíti:
‒ tilos szerződés57,
‒ jóerkölcsbe ütköző szerződés58,
‒ uzsorás szerződés59,
‒ feltűnő értékaránytalanság60,
‒ fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége61,
‒ fogyasztói jogot csorbító feltétel és a fogyasztó joglemondó nyilatkozata62,
‒ tisztességtelen általános szerződési feltétel és tisztességtelen szerződési felté- tel fogyasztói szerződésben63,
‒ egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben64, valamint
‒ lehetetlen szolgáltatás és érthetetlen, ellentmondó kikötés.65
A szerződés célzott joghatás hibája miatti érvénytelenségének módosító ügyletre vonatkoztatott teljes körű feldolgozása a terjedelmi korlátokra tekintettel nem lehet- séges a jelen tanulmány keretei között, így a továbbiakban a szerződésmódosító ügy- let jogszabályba ütközésének esetét emelem ki és azzal foglalkozom részletesen.
A célzott joghatás hibáinak esetein belül kiemelt helyet foglalnak el az ún. tilos szerződések, vagyis amikor a szerződés jogszabályba ütközik vagy azt jogszabály megkerülésével kötötték.66 A szerződés jogszabályba ütközése miatti érvénytelen- sége a polgári jog egyik gyakran vizsgált témaköre, amely számos kérdést vet fel.
A tilos szerződés a Ptk. értelmében semmis, kivéve olyankor, amikor ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
57 Ptk. 6:95. §.
58 Ptk. 6:96. §.
59 Ptk. 6:97. §.
60 Ptk. 6:98. §.
61 Ptk. 6:99. §.
62 Ptk. 6:100–101. §.
63 Ptk. 6:102–103. §.
64 Ptk. 6:104. §.
65 Ptk. 6:107. §.
66 Ptk. 6:95. § Xxxxxx Xxxxxx felhívja a figyelmet arra, hogy a „tilos szerződés” kifejezés tartalmilag valójában csak az új Ptk. megszületésével tisztázódott, minthogy korábban a szocialista jog a tilos szerződések alá tartozónak tekintette a jóerkölcsbe ütköző, valamint a közrendbe ütköző és az uzsorás szerződéseket is. Vö. XXXXXX Xxxxxx: A jogszabályba ütköző (tilos) szerződések semmissége. Polgári Jogi Kodifikáció 2008/5–6., 14.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 205
A hatályos Ptk. – a korábbi, 1959. évi Polgári Törvénykönyvvel azonos módon – nem határozza meg kifejezetten, hogy jogszabályba ütközés alatt kizárólag a polgári jogi kódex adott rendelkezésébe ütközés értendő vagy más, a Ptk.-n kívüli polgári jogi norma vagy adott esetben valamely közjogi jogszabály rendelkezésével ellenté- tes szerződés is ugyanúgy a szerződés semmisségét eredményezi. A bírói gyakorlatot is figyelembe véve látható, hogy egy adott szerződés jogszabályba ütközése csak abban az esetben vezet a szerződés semmisségére, ha a szerződés a Ptk. rendelkezé- sébe ütközik. Más esetekben a szerződés jogszabályba ütközése csak akkor semmis, ha az adott jogszabály ezt – vagy valamely más jogági jogkövetkezmény egyidejű alkalmazása mellett67 – kifejezetten rögzíti.68 Jogszabály által előírt kötelező pályáza- ti eljárás mellőzése például a szerződést jogszabályba ütközővé és így semmissé teszi. A szerződéskötést megelőző pályáztatási szabályok puszta megsértése viszont önmagában – ha az annak alapján létrejött szerződés tartalma, az abban vállalt feltétel nem ütközik jogszabályba – nem eredményezi a szerződés semmisségét.69 Ha a pá- lyázati eljárás során – melynek eredményeképpen a szerződés létrejött – megsértették a verseny tisztaságát, a szerződés érvénytelenségének megállapítására és jogkövet- kezményének levonására a Ptk. vonatkozó szakasza alapján nem kerülhet sor.70
A „jogszabályba ütközés” kifejezés értelmezése kapcsán vonatkozó tanulmá- nyában Xxxxxx Xxxxxx több lényeges szempontot is kiemel, így például rögzíti azt, hogy a Ptk. szóhasználata ellenére a helyes értelmezés szerint az adott szerződés- nek nem általánosságban történő jogszabályba ütközéséről, hanem a jogszabály által megfogalmazott tilalomba ütközéséről van szó71, vagyis a szerződés csak ab- ban az esetben lesz semmis, ha az egy adott jogszabály kógens (tilalmat vagy köte- lezettséget megfogalmazó) rendelkezésébe ütközik.
Abban az esetben tehát, ha a szerződés módosítására irányuló ügylet a Ptk. kó- gens rendelkezésébe ütközik, az semmis lesz. A szerződés jogszabályba ütköző módosításával kapcsolatosan említést érdemel ugyanakkor egy sajátos esetkör, a közbeszerzési szerződés módosítása, amely a közbeszerzési jog területének egyik gyakran vizsgált témakörét képezi. A hatályos közbeszerzési jogszabály, a közbe- szerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban Kbt.) hatálya alá tar- tozó szerződés (a továbbiakban közbeszerzési szerződés) esetén már maga a szer- ződéskötési folyamat is számos, a klasszikus polgári jogi szerződéskötési folyamat- tól eltérő sajátossággal bír. Nem meglepő tehát, hogy az említett szerződés vonat- kozásában a szerződési szabadságba egyébként beleértendő szerződésmódosítási
67 WELLMANN: Az érvénytelenség… 138.
68 A polgári jogon kívüli, más jogági szabályokba ütköző szerződések megítélésével kap- csolatosan lásd bővebben: KEMENES: A szerződés… 9–16.
69 BH 2001. 234. I., EBH 2004. 1117.
70 BH2005. 254.
71 DARÁZS: A jogszabályba… 22.
206 Xxxxxx Xxxxx
szabadság72 szintén korlátozás alá esik, több szempontból is. Amíg ugyanis a Ptk. szerinti szerződési szabadság egyértelműen magában foglalja a felek szerződés módosítására irányuló szabadságát is, addig a közbeszerzési jogi szabályozás ezzel némiképp ellentétes logikát követ: a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szer- ződésekre a Ptk. rendelkezéseit a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni73, vagyis a szerződés módosítására vonatkozó polgári jogi szabályok csak kifejezett Kbt. rendelkezés hiányában, legfeljebb mögöttes jelleggel nyerhetnek alkalmazást.
A közbeszerzési szerződés módosítására vonatkozó szigorú szabályozás az el- múlt másfél évtized során lényegesen megváltozott. Amíg ugyanis a jogszabály kezdetben gyakorlatilag tiltotta vagy legalábbis csak nagyon szűk körben tette lehe- tővé a közbeszerzési szerződés módosítását74, addig utóbb – az Európai Unió Bíró- ságának (a továbbiakban Bíróság) gyakorlata nyomán75 – elismerést nyer a szerző- désmódosítás lehetősége és napjainkban a szigorú módosítási tilalom már csak az ún. lényeges szerződésmódosítás eseteiben áll fenn. Minden egyéb esetben, amikor a módosítás – volumenére vagy a körülményekre tekintettel – nem tekinthető új beszerzésnek, vagyis nincs szükség új közbeszerzési eljárás lefolytatására, a közbe- szerzési szerződés módosítása megengedett.
A Kbt. a közbeszerzési szerződés módosítását – az uniós közbeszerzési joggal és a kapcsolódó bírósági ítélkezési gyakorlattal összhangban – három szinten sza- bályozza.76 Rögzíti egyrészt azt az értékhatárt, amely alatt a szerződés módosítása mindig jogszerűnek tekinthető (de minimis szerződésmódosítás), feltéve, hogy a módosítás egyébként a szerződés alapvető jellemzőit nem változtatja meg.77 Más- részt, elismeri a szerződésmódosítás egyéb olyan eseteit, amikor a lényeges szerző- désmódosítás megállapíthatóságának feltételeit nem kell vizsgálni.78
72 Vö. XXXXXX Xxxxx: A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban. Xxxxxxx Xxxxxx, Budapest, 2019, 23–26.
73 Kbt. 2. § (8) bekezdés.
74 XXXXXXX Xxxxxxx: A közbeszerzési szerződések módosításának határai a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatában. Új magyar közigazgatás 2009/6–7., 39–54.; XXXXXX Xxxxx: A szerződés módosításának határai a közbeszerzésben. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica Tomus XXVIII/1, 2010/1., 373–393.
75 Vö. C-337/98. sz. Bizottság kontra Franciaország ügyben hozott ítélet, EBHT [2000], I- 8377. o.; C-454/06. sz. Pressetext ügyben hozott ítélet, EBHT [2008], I-4401. o.; C- 160/08. sz. Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság, EBHT [2010] I- 3713. o.
76 XXXXXX Xxxxx: A közbeszerzési szerződések módosításának új irányai a 2014/24/EU irányelvben. Közbeszerzési Szemle 2014/8–9., 55–63.
77 A közbeszerzési szerződés értékhatár alatti módosítására vonatkozóan lásd: Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés.
78 Kbt. 141. § (4) bekezdés.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 207
Harmadsorban, a fenti két eseten kívül a Kbt. szerint a szerződés módosítása akkor lehetséges, ha az nem minősül lényegesnek.79
A „lényeges szerződésmódosítás” kifejezés uniós jogi eredetű, a Bíróság eset- jogában kimunkált kifejezés. Ekkor a módosítás a közbeszerzési szerződés olyan mértékű változását eredményezi, amely már nem kezelhető egyszerű módosítás- ként, hanem új közbeszerzési eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
A Kbt. rendelkezései értelmében a szerződés módosítása lényeges, ha az eredeti szerződéses feltételektől lényegesen eltérő érdemi feltételeket határoz meg. A mó- dosítást mindig lényegesnek kell tekinteni továbbá akkor, ha
a) olyan feltételeket határoz meg, amelyek ha szerepeltek volna a szerződéskö- tést megelőző közbeszerzési eljárásban, az eredetileg részt vett ajánlattevő- kön (részvételre jelentkezőkön) kívül más ajánlattevők (részvételre jelentke- zők) részvételét vagy a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét le- hetővé tették volna;
b) a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg, vagy
c) a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki.80
A felsorolt eseteken kívül a közbeszerzési szerződés csak új közbeszerzési eljá- rás eredményeként módosítható. Abban az esetben pedig, ha a szerződés módosítá- sára közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás – a Kbt.
137. § (1) bekezdés a) pontja alapján – semmis.81 Fontos megjegyezni, hogy a szerződés Kbt. szerinti érvénytelenségének (semmisségének) esetén a közbeszerzé- si eljárás alapján megkötött polgári jogi szerződés semmisségét a Kbt. jogorvoslati rendje szerinti eljárásban szükséges megállapítani.82 Abban az esetben, ha a Kbt. szerinti jogorvoslati eljárás során megállapításra kerül a jogsértés ténye, a későbbi- ekben polgári jogi jogkövetkezmények alkalmazására is lehetőség nyílik.
Fontos ugyanakkor rögzíteni azt is, hogy a Kbt. nem zárja ki a Ptk. 6:95. §-ának alkalmazását a közbeszerzésre, illetve a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogsza- bályokba ütköző módon megkötött szerződés semmisségének megállapítása tekin- tetében. Ennek megfelelően, a Kbt. 137. § (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértése (a szerződés tartalmi elemeit szabályozó rendelkezések megsértésének kivételével) abban az esetben eredmé- nyezi a szerződés érvénytelenségét, ha az adott jogsértés súlyára és jellegére tekin- tettel a szerződés érvényessége a Kbt. céljaival és alapelveivel összeegyeztethetet-
79 Kbt. 141. § (6) bekezdés. A közbeszerzési szerződés módosításáról részletesen lásd: XXXXXX Xxxxx: A közbeszerzési szerződés. In: Atipikus szerződések (szerk.: Xxxx Xxxxx), Opten Kiadó, Budapest, 2015, 473–529., 509–516.
80 Kbt. 141. § (6) bekezdés.
81 Kbt. 141. § (8) bekezdés.
82 BH 2016. 337.
208 Xxxxxx Xxxxx
len lenne.83 Lehetőség van továbbá arra is, hogy a felek a Kbt. szerinti érvénytelen- ségi okokon kívüli, Ptk.-ban meghatározott egyéb érvénytelenségi okok alapján hivatkozzanak a megkötött szerződés érvénytelenségére. Ekkor azonban a polgári eljárás során kizárólag a Kbt. hatálya alá eső szerződés polgári jogi érvénytelensé- gét lehet vizsgálni.
A közbeszerzési szerződés módosításának érvénytelensége eljárásjogi szem- pontból is vizsgálatra érdemes, mivel a Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos jog- orvoslatokra vonatkozó VI. fejezetében önálló cím alatt rögzíti a szerződés módosí- tása érvénytelenségének megállapítása iránti polgári per szabályait.
A szerződés jogszabályba ütközésének közbeszerzési jogi megítélése irányába tett kitekintést követően egyfajta konklúzióként érdemes megjegyezni, hogy amíg a Kbt. a szerződés lényeges módosításához a semmisség jogkövetkezményét rende- li84, addig a polgári jogban az effajta lényeges módosításra érvényesen van lehető- ség. Olyan mértékű módosítás esetén, amelynek esetén már nincs lehetőség a szer- ződés azonosságának (identitásának) fenntartására85, a régi kötelem megszűnéséről és egy azonos jogalapú, új szerződés keletkezéséről (nováció) lehet szó.86
Összegző megállapítások
Tanulmányomban a szerződés érvénytelensége és módosítása közötti kapcsolódási pontok meghatározására, ezek mentén konkrét vizsgálódási irányok kijelölésére és ez utóbbiaknak – a terjedelmi keretekhez képest – minél legteljesebb feldolgozásra tettem kísérletet. Munkám során alapvetően négy nagyobb problémakört határoz- tam meg, amelyek kapcsán kijelenthető, hogy azok külön-külön, már önmagukban is alkalmasak arra, hogy önálló kutatás, mélyreható elemzés tárgyául szolgáljanak. Ez utóbbi a későbbiek során, a komplex témakör átfogó jellegű feldolgozása szem- pontjából elengedhetetlen. Éppen ezért az egyes vizsgálódási irányok a tanulmány- ban – a szerző „önkényéből” fakadóan – eltérő mélységben kerültek feldolgozásra, amennyiben egyes kérdések jobban, mások kevésbé részletesen nyertek kifejtést. Az elvégzett kutatást követően a következő összegző megállapítások tehetők:
1. A szerződés érvénytelensége és módosítása azok nyilvánvaló dogmatikai önállósága ellenére számos ponton összekapcsolódik, interakcióba lép egy- mással. Az egyes kapcsolódási pontok mentén kijelölhető irányok mindegyi- ke érdemes arra, hogy további vizsgálódásnak vessük alá.
83 Kbt. 137. § (4) bekezdés.
84 A témával kapcsolatosan lásd XXXX Xxxx: Megjegyzések a tilos szerződések polgári dogmatikájához a közbeszerzési szerződés kapcsán. Jogtudományi Közlöny 2018/11., 486–495., valamint XXXX Xxxx: Versengő közérdekek a közbeszerzési szerződés sem- missége kapcsán. Pro Publico Bono 2018/4., 4–25.
85 Vö. XXXXXX: A szerződésmódosítás kérdésköre… 23–24.
86 A nováció (szerződés megújítása) témakörének részletes feldolgozását lásd: XXXXXX: A szerződésmódosítás kérdésköre… 43–75.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 209
2. A szerződés visszamenőleges hatályú érvényessé nyilvánítása a bíróság által és a szerződés bírói módosítása esetének összevetését követően rögzíthető, hogy a szakirodalom és a kapcsolódó ítélkezési gyakorlat egyaránt hangsú- lyozza a két jogintézmény különállóságát annak ellenére, hogy a bíróság mindkét esetben erőteljesen beavatkozik a felek között fennálló jogviszony- ba. Amíg azonban a szerződés bíróság általi módosítására csak a szerződő fél erre irányuló kérelmére és a Ptk. 6:192. §-ának (1) bekezdésében taxatív jelleggel meghatározott, konjunktív feltételek teljesülése esetén van lehető- ség, addig a szerződés érvényessé nyilvánítása a szerződés érvénytelensége (mint elsődleges jogkövetkezmény) esetén alkalmazható másodlagos jogkö- vetkezmény, amelynek alkalmazásáról a bíróság az érvénytelenségi jogkö- vetkezmények egyenrangúságára tekintettel maga dönthet, akár a szerződő felek kérelmétől eltérve is.
3. A szerződés részleges érvénytelensége mint Ptk.-beli főszabály hatását te- kintve ugyan módosulást eredményez a szerződő felek közötti jogviszony- ban87, mégsem tekinthető a szerződéses tartalom módosításának. A részleges érvénytelenség megítélése a mai magyar magánjogban a Ptk. egyértelmű rendelkezése ellenére is vitatott és a jövőre nézve számos jogalkalmazási ne- hézséget vet fel, tekintve, hogy az érvénytelenség Ptk. szerinti jogkövetkez- ményeinek alkalmazása esetén az eljáró bíróság elviekben úgy is dönthet, hogy kiküszöböli az érvénytelenséggel érintett szerződésrészt és alakító jo- gával élve más tartalmú, a felek által eredetileg nem szándékolt rendelkezést iktat a szerződésbe.
4. A Ptk.-ban meghatározott érvénytelenségi okok módosító ügylet esetén való megjelenése vizsgálatakor a kiindulópontot a Ptk. 6:191. § (3) bekezdése ké- pezi, amelynek értelmében a szerződés megkötésére vonatkozó rendelkezése- ket megfelelően alkalmazni kell a szerződés módosítására is. Elméletben tehát mindazok a Ptk.-ban meghatározott esetkörök, amelyek szerződéskötés idő- pontjában való fennállása a szerződés érvénytelenségét eredményezheti, ér- telmezhető a módosító szerződés esetén is. Ennek okán a Ptk. a módosító ügy- let érvénytelenségére vonatkozóan külön rendelkezést nem tartalmaz, speciális szabályt mindössze a módosító ügylet alakiságának elmulasztása esetére rög- zít, elismerve a de facto szerződésmódosítás semmisséget orvosló hatályát.
Felhasznált irodalom
[1] XXXX Xxxx: Megjegyzések a tilos szerződések polgári dogmatikájához a közbeszerzési szerződés kapcsán. Jogtudományi Közlöny 2018/11., 486–495.
87 Ilyen értelemben a részleges érvénytelenség beilleszthető a szerződésmódosítás legtá- gabb értelemben vett felfogásába. L. XXXXXX Xxxxxx: A kötelmi jog általános tanai. Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx, Budapest, 1943, 246., valamint JUHÁSZ: A szerződésmó- dosítás kérdésköre… 79.
210 Xxxxxx Xxxxx
[2] XXXX Xxxx: Versengő közérdekek a közbeszerzési szerződés semmissége kapcsán. Pro Publico Bono 2018/4., 4–25.
[3] XXXXXXX Xxxxxxx: A közbeszerzési szerződések módosításának határai a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlatában. Új magyar közigazgatás 2009/6–7., 39–54.
[4] XXXXXXXX Xxxxx: A szerződés érvénytelenségéről – elsősorban a bírói gyakorlat oldaláról. Acta Universitatis Szegediensis, Acta juridica et politica 1987 (Tom. 37), Fasc. 43–52, 1–22.
[5] Xxxxxxxxx XXXXXXXXX: Bedeutung und Wirkung von Schriftformklauzeln: Eine Untersuchung mit Bezug auf Individualvereinbarungen und Allgemei- ne Geschäftsbedingungen unter Einbeziehung des schweizerischen Rechts, des amerikanischen UCC sowie des UN-Kaufrechts. Centaurus Verlag, Freiburg, 1994.
[6] XXXXXX Xxxxx: A közbeszerzési szerződések módosításának új irányai a 2014/24/EU irányelvben. Közbeszerzési Szemle 2014/8–9., 55–63.
[7] XXXXXX Xxxxxx: Az „érvényessé válás” jogintézményének szükségességéről a polgári jogban. Magyar Jog 2009/8., 449–458.
[8] XXXXXX Xxxxxx: A hipotetikus szerződési akarat. In: Xxxx Xxxxx – Xxxx Xxxxxx (szerk.): Studia in xxxxxxx Xxxxx Xxxxx. HVG-Orac, Budapest, 2019, 79–86.
[9] XXXXXX Xxxxxx: A jogszabályba ütköző (tilos) szerződések semmissége.
Polgári Jogi Kodifikáció 2008/5–6., 14–26.
[10] XXXXX Xxxxx: Kötelmi jog. Általános rész. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981.
[11] Xxxxxx XXXXX: Formmängel und ihre Sanktionen: eine privatrechtsverg- leichende Untersuchung. Xxxx Xxxxxxx, Tübingen, 1999.
[12] XXXXXX Xxxxx: A szerződésmódosítás elhelyezése a kötelmi jogi jogintéz- mények rendszerében. In: Xxxx Xxxx – Xxxxx Xxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx – Xxxxxx Xxxxxx (szerk.): Studia in Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx. Xxxxxx Xxxxxx Református Egyetem, Budapest, 2019, 225–233.
[13] XXXXXX Xxxxx: A polgári jogviszony tartósságának kérdéséről. Jogtudomá- nyi Közlöny 2019/4., 156–164.
[14] XXXXXX Xxxxx: A szerződésmódosítás kérdésköre a magyar polgári jogban. Wolters Kluwer, Budapest, 2019.
[15] XXXXXX Xxxxx: A szerződés módosításának határai a közbeszerzésben. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica Tomus XXVIII/1, 2010/1., 373–393.
A szerződés érvénytelenségének és módosításának egyes határkérdései 211
[16] XXXXXX Xxxxx: A közbeszerzési szerződés. In: Xxxx Xxxxx (szerk.): Atipikus szerződések. Opten Kiadó, Budapest, 2015, 473–529.
[17] XXXXXXX Xxxxxx: A szerződés érvénytelenségének egyes kérdései a gazdasági szerződéses gyakorlatban. Polgári Jogi Kodifikáció 2002/2., 7–27.
[18] XXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben. I. rész, Gazdaság és Jog 2016/1., 3–8.
[19] XXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek szabályozása a Polgári Törvénykönyvben II. rész. Gazdaság és Jog 2016/2., 9–12.
[20] Xxxx XXXX: Schriftformklauzeln. Juristen Zeitung 2018/20., 988–991.
[21] XXXXXXXX Xxxxxx: A szerződés módosítása. In: Xxxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. III. köt., Opten Kiadó, Budapest, 2014, 459–468.
[22] XXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek elméleti és gyakorlati kérdései. Fővárosi Ítélőtábla, Budapest, 2009.
[23] XXXXXX Xxxxxx: A kötelmi jog általános tanai. Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx- lata, Budapest, 1943.
[24] XXXXXX Xxxx Xxxxxxxx: A részleges érvénytelenség jogi természete.
Magyar Jog 2016/5., 306–311.
[25] XXXXX Xxxxx: A részleges érvénytelenség alapvető kérdései. Gazdaság és Jog 2020/7–8., 12–19.
[26] XXXXXXXX Xxxxxx: A magyar magánjog rövid tankönyve. Xxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxxxx, Budapest, 1941.
[27] XXXXX Xxxxxx: A szerződés érvénytelensége a polgári jogban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1969.
[28] XXXXXXXX Xxxxxx: A szerződés érvénytelenségének szabályozása. In: Vé- xxx Xxxxx – Xxxxx Xxxx (szerk.): Tanulmányok az új Polgári Törvénykönyv- höz. Xxxxxxx Xxxxxx, Budapest, 2014, 187–204.
[29] XXXXXXXX Xxxxxx: Az érvénytelenség. In: Xxxxxxxx Xxxxxx (szerk.): Az új Ptk. magyarázata V/VI. Kötelmi jog. Első és Második Rész, HVG- Orac, Budapest, 2014.