AHE-43130/1

Allianz

Vállalkozás Védelem

Szerződési feltételek

AHE-43130/1

Tartalomjegyzék

Általános biztosítási feltételek 3

1. Általános rendelkezések 3

2. A biztosított vagyontárgyak és költségek 5

3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítások

és a felelősségbiztosítások esetén 5

4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon-

és felelősségbiztosítások esetén 6

5. A biztosítási díj 8

6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége 10

7. A biztosított kármegelőzési és

kárenyhítési kötelezettsége 10

8. A biztosító mentesülése

vagyonbiztosítások esetén 11

9. A biztosítási esemény

bejelentésének szabályai 11

10. A biztosító szolgáltatása 12

11. A biztosító megtérítési igénye vagyonbiztosításoknál 13

12. A biztosítási szerződés megszűnése 14

AHE-43130/1

13. Egyéb rendelkezések 14

Különös biztosítási feltételek 17

Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása 17

Betöréses lopás- és rablásbiztosítás 28

Üvegbiztosítás 35

Elektronikus berendezések biztosítása 36

Az üzemszünet alatti költségek biztosítása 38

Géptörés-biztosítás 42

Szállítmánybiztosítás 46

A tűz-üzemszünetbiztosítás 50

Általános felelősségbiztosítás 55

Munkáltatói felelősségbiztosítás 57

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 59

Szolgáltatás-felelősségbiztosítás 60

Termékfelelősség-biztosítás 62

Általános biztosítási feltételek

A jelen biztosítási feltételek mind a vagyon-, mind a fele- lősségbiztosítási termékekre vonatkozó azon általános rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hun- gária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. – (a továbbiakban: biz- tosító) és a szerződő/biztosított között az általános és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződé- sekre – a vagyon- és felelősségbiztosítási kockázatok általá- nos rendelkezéseiként – kell alkalmazni.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételek eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény

1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén az általános és a különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szolgáltatást teljesíti.

1.1.2. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási ese- mény a biztosított vagyontárgynak

a) előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, bal- esetszerűen bekövetkezett közvetlen fizikai károso- dása, amely miatt az nem alkalmas rendeltetésszerű használatra, valamint

b) betöréses lopás vagy rablás folytán keletkezett kára, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata ér- dekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

Ismétlődő elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül:

a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés és/ vagy zivatar és/vagy tornádó, vagy ha a felsorolt esemé- nyek közül bármely kettő 24 órán belül következik be,

AHE-43130/1

b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, or- kán, felhőszakadás, tájfun, forgószél, vihar, felhősza- kadás, tűz és tűzvész, vagy ha a felsorolt események közül bármelyik kettő 72 órán belül következik be;

c) a 72 órán belül ismételten bekövetkező sztrájk, zen-

dülés, polgári zavargás és erőszakos tüntetés, vagy ha a felsorolt események közül bármelyik kettő 72 órán belül következik be;

d) 168 órán belül a fenti a), b) vagy c) pontokban felso- rolt biztosítási esemény(ek) valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény(ek) miatt 168 órán belül bekövetkező biztosítási esemény(ek) a fenti a), b) vagy c) pontokban felsoroltak kivételével;

e) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá 168 órán belül e biztosítási esemény(ek) valamelyiké- ből kialakuló, vagy e biztosítási események miatt 168 órán belül bekövetkező és elemi kárnak minősülő események a jelen pontban felsoroltak kivételével,

f) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanazon, egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz.

1.1.3. A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási ese- mény olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik, és amelynek bekövetkezéséhez a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége fűződik. Az egyes biztosítási esemé- nyeket a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.

1.2. A biztosított/szerződő

1.2.1. A jelen általános és különös biztosítási feltételek és az azok alapján létrejött biztosítási szerződés keretében

a) biztosított az, akinek a biztosított vagyontárgy meg- óvásához érdeke fűződik, vagy az, akinek a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelősségbizto- sítás fedezetet nyújt.

b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést megköti, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti meg. A szerző- dő fél lehet egyben a biztosított is.

1.2.2. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biz- tosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződőhöz intézi.

1.2.3. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodá- sával jön létre.

1.3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az idő- ponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.

1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfo- gadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatá- tól, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatása- kor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.4.1. A biztosítási szerződés – létrejötte esetén – egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatály- ba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapod-

nak meg, vagy a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

AHE-43130/1

1.4.2. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően az 1.4.1. pontban meghatáro- zottnál későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosí- tó kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

1.4.3. A szerződés hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

1.4.4. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztá- rába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosí- tási időszak és az időbeli, területi hatály

1.5.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott időtartamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a szer- ződésben rögzítik. A biztosítási kötvény határozatlan idő- tartamra kötött szerződés esetén tartalmazza a kockázat- viselés első napját (lásd a kötvényen: szerződés kezdete), valamint a biztosítási évfordulót (lásd a kötvényen: biz- tosítási évforduló (hónap, nap)), határozott időtartamra kötött szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját (lásd a kötvényen: szerződés kezdete és vége).

1.5.2. A biztosítási időszak, a biztosítás időbeli hatálya

a) határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén egy év,

b) határozott időtartamra kötött szerződés esetén a szer- ződés teljes időtartama. Az egy évnél hosszabb hatá- rozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek egy- éves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

1.5.3. A biztosítási évforduló napja eltérő megállapodás hi- ányában minden év január 1-je. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

1.5.4. Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával (eltérő megállapodás hiányában január 1.), utolsó napja a bizto- sítási évforduló napját megelőző nap (eltérő megállapo- dás hiányában december 31.).

1.5.5. A vagyonbiztosítások esetében a biztosító kockázat- viselése a biztosítási tartam alatt bekövetkezett károkra terjed ki.

1.5.6. A felelősségbiztosítások esetében a biztosító kocká- zatviselése – a felek eltérő megállapodása hiányában – a biztosítási tartam alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül beje- lentett károkra terjed ki.

1.5.7. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő kettőnél több egymást követő időszakra úgy köt biztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbinak a megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése a szerző- dések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, és legkésőbb az utolsó szerződés megszűnésének napjától számított harminc napon belül bejelentett biztosítási ese- ményekre terjed ki.

1.5.8. Határozott időtartamra kötött felelősségbiztosítá- si szerződés esetén, ha a biztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a biztosítási szerződések az álta- lános biztosítási feltételek 1.5.7. pontja szerint kerülnek megkötésre, a szerződő köteles a következő biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlatát írásban, legkésőbb a ha- tározott időtartamra kötött szerződés megszűnése előtti

45. napig, cégszerűen aláírt formában a biztosítónak megküldeni.

1.6. A biztosítás területi hatálya

1.6.1. A vagyonbiztosítások esetében a biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatá- rozott kockázatviselési helyeken bekövetkezett káresemé- nyekre terjed ki.

1.6.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

1.6.3. A felek külön megállapodása alapján a biztosítási fedezet – pótdíj ellenében – kiterjedhet Európa országai területén bekövetkezett károkra.

2. A biztosított vagyontárgyak és költségek

2.1. A biztosított vagyontárgyak

2.1.1 A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a szerződő által meghatározott és a szerződésben (aján- lat, adatközlő) biztosítási összeggel megjelölt, a különös biztosítási feltételekben meghatározott típusú vagyon- tárgyak.

2.1.1.1. Tárgyi eszközök

2.1.1.2. Forgóeszközök

2.2. A biztosított költségek

A jelen feltételek alapján biztosított költségek a biztosí- tási események folytán a biztosított vagyontárgyak ká- rainak elhárításával, mentesítésével összefüggésben in- dokoltan felmerülő és a különös biztosítási feltételekben meghatározott költségek.

AHE-43130/1

3. A biztosítási összeg a vagyonbiztosítások és a felelősségbiztosítások esetén

A vagyonbiztosítások biztosítási összegére vonatkozó szabályok

3.1. A biztosított vagyontárgyak, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét a szerződő ajánlatában (vagy az adatközlőn) határozza meg biztosítási idő- szakonként a különös biztosítási feltételekben foglal- tak alapján, és azt a biztosítási kötvény tartalmazza. A biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg

– vagy a kártérítési limit – a biztosító szolgáltatásának felső határa.

3.2. Az egyes vagyontárgyakra, vagyoncsoportokra meg- állapított biztosítási összegek egymástól függetlenek, és nem csoportosíthatók át.

3.3. A biztosítási összegek számításának alapjául a va- gyontárgy új értéke vagy valóságos értéke szolgál.

3.3.1. Új érték a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új va- gyontárgy beszerzési vagy előállítási értéke (utánpótlási érték), amely a vételáron felül a csomagolás, a szállítás, a vám/adó, a telepítés, a tervezés, a szakértés, az összesze- relés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a knowhow dí- ját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is magában foglalja árengedmény nélkül.

3.3.2. Valóságos érték a technikai avulás mértékével csök- kentett új érték. A technikai avulás (elhasználódás) mérté- kének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik: a biztosított vagyon- tárgy kora, műszaki állapota, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

3.4. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosí- tási év folyamán bekövetkező biztosítási eseményekkel összefüggésben felmerülő, a 2.2. pontban felsorolt költ- ségeknek

– a szerződő által (pl. becsléssel) meghatározott

– összevont biztosítási összege.

3.5. A biztosítási összegeknek a vagyontárgyak értékváltozá- sa miatti módosítása a biztosított/szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulásá- val jár együtt.

3.6. A vagyontárgyak biztosítási összege nem haladhatja meg

· a vagyontárgy helyreállításának, illetőleg az új álla- potban való beszerzésének költségét, ha szerződő a biztosítási összeget a vagyontárgy új értéke alapján határozta meg, vagy

· a vagyontárgy valóságos értékét, ha a szerződő a bizto- sítási összeget a valóságos érték alapján határozta meg.

3.7. A vagyontárgyakra és költségekre külön-külön meg- határozott biztosítási összegek a folyó biztosítási időszak alatt kifizetett kártérítési összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő az éves díjat megfelelően kiegészíti.

3.8. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből le- vonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyanazon részét ért előző kár(ok)ra kifizetett kártérítésnek azon ré- szét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

3.9. A biztosítási szerződés nem fedezi azt az értéket, ame- lyet az elektronikus adat a biztosított vagy harmadik fél szá- mára képviselt, abban az esetben sem, ha az érintett adato- kat nem lehet újra összegyűjteni vagy újra előállítani.

A felelősségbiztosítások biztosítási összegeire vonatkozó szabályok

3.10.A biztosítási összeg egy adott biztosítási esemény kapcsán a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben:

· a biztosítási eseményenként és

· a biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit.

A kötvényszintű (aggregált) limit alkalmazása esetén, az összes felelősségbiztosítási kockázatra együttes – kárese- ményenkénti és éves – biztosítási összeget kell meghatá- rozni. A kötvényszintű limitet bármelyik választott fele- lősségbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.

3.11. Egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos ok- ból bekövetkezett,

a) időben összefüggő, vagy

b) több károsultat érintő kár (sorozatkár).

3.12. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biz- tosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget. A biztosító a biztosítási időszakonkénti, illetőleg a biztosí- tási eseményenkénti biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a károk érvényesítésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költségekre.

AHE-43130/1

3.13. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása − az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási ese- ményenkénti biztosítási összeghatárig terjed. Ha azon- ban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

3.14. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti bizto- sítási összeghatárt, akkor az egyes károk megtérítése olyan

arányban történik, amilyen arányban a biztosítási esemé- nyenkénti biztosítási összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

3.15. Járadékfizetési kötelezettség esetén biztosítási összeg- ként a járadék tőkeértékét kell számításba venni; ez az ösz- szeg az irányadó a biztosítási összeg kimerülése szem- pontjából. Ha a rendelkezésre álló biztosítási összeg alacsonyabb a tőkeértéknél, a biztosító a járadék összegé- nek arányosan csökkentett részét fizeti.

Az önrészesedés

3.16. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés bizto- sítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.

3.17. Az önrészesedésért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított köteles helytállni.

3.18. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti önrészese- dést nem haladja meg, akkor felelősségbiztosítás esetén kártérítésre, illetve vagyonbiztosítás esetén kárviselésre a biztosított köteles.

4. A biztosítási fedezetből kizárt károk vagyon- és felelősségbiztosítások esetén

4.1. A különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/ vagy a felek eltérő megállapodása hiányában sem a felelős- ség-, sem a vagyonbiztosítások tekintetében nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), pol- gárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel;

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszün- tetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükség- állapotot hirdettek ki;

d) terrorcselekmény

(Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/ vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/ vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megza- varására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt

értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideo- lógiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk) ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követe- lés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erősza- kos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncse- lekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. § (9) bekezdésének a) pontjában, illetve

a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bűncselekmények értendők.);

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy ra- dioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövet- kezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem;

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;

g) elektronikus adatvesztés, adattörlés;

Elektronikus adat: olyan géppel olvasható, kommuni- kációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektronikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszközök/be- rendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftve- rek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldol- gozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek.

h) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elve- szése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása. (Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogel- lenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan progra- mozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem ki- zárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az

„időzített vagy logikai bombák”);

i) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működé- se, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájá- rult-e a kár bekövetkezéséhez;

AHE-43130/1

j) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számí- tógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőr- zésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszer- dátumaként kezelni;

k) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísér- lete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentét- ben – felismerje valamely dátumadat megváltozását.

4.2. Vagyonbiztosítások tekintetében a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő megál- lapodása hiányában nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője

a) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény. (A jelen kizá- rás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselek- mény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete.)

4.3. A felelősségbiztosítások tekintetében a biztosító helytál- lási kötelezettsége – a különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése és/vagy a felek eltérő megállapodása hiányá- ban – nem terjed ki:

a) a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térítendő kárra,

b) jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvénye- síthető igényekre;

c) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jogvi- szonyra irányadó szabályok szerint elévült;

d) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hoz- zátartozójának , valamint a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szerve- zetnek okozott kárra a tulajdon százalékos arányában;

e) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségük- ben okozott károkra,

f) a biztosított teljesítési segédje (pl. alvállalkozó) által okozott károkra

g) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárára;

h) a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a birto- kában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra továbbá a mun- kavállalók munkahelyre bevitt vagyontárgyaiban kelet- kezett károkra,

i) a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) el- veszéséből eredő károkra,

j) az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során ke- letkezett károkra;

k) a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károk- ra;

l) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalma- zásával okozott károkra; robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával forgalmazásával, tárolásával kap- csolatos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipa- ri termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő kárra;

m) hulladékok tárolásával, újrahasznosításával, megsemmi- sítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hulladék- gazdálkodás);

n) emberrablással vagy váltságdíj-követeléssel kapcsolatos károkra;

o) adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulaj- donjogra vonatkozó szabályok megsértéséből, továbbá titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra;

p) a biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásá- val bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigények- re (A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szervezet által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irány- elvek) vannak;

r) államigazgatási jogkörben okozott károkra;

s) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra;

t) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőt tájé- koztató nyilatkozat által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,

u) a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkra; így nem terjed ki a

gépjárműfelelősségbiztosítással fedezhető károkra sem;

v) a károsult elmaradt hasznaira (kivéve a magánszemély rendszeres jövedelmét), gazdasági veszteségeire

w) a károsult egyéb olyan következményi kárainak megtérí- tésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kö- telezettségeinek;

x) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re (az angol- szász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra);

y) a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szem- pontjából tisztán pénzügyi veszteségen értendő a ká- rosodás folytán a károsult vagyonában bekövetkezett olyan értékcsökkenés, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered.);

z) testi sérülés, vagy egészségkárosodás nélkül előterjesz- tett nem vagyoni kárigényekre, illetve kizárólag lelki sé- rülés alapján előterjesztett kárigényekre; rágalmazással, becsületsértéssel kapcsolatos károkra;

zs) a hasadóanyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, a röntgen- vagy sugárártalomból, azbesztből eredő ká- rokra továbbá a különböző sugárzással, háttérsugárzás- sal (pl. mobiltelefon, mikrohullámú sütő által) okozott károkra;

AHE-43130/1

4.4. A biztosítás nem terjed ki a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amely más biztosítás révén megtérül. Ezen szabály alól kivétel az a többletszolgáltatás, amennyiben a jelen biztosítási szerző- dés többet nyújt.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítási díj megállapítása

5.1.1. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak függ- vényében és egyéb, a biztosító által kért adatok figye- lembevételével – a biztosító kockázatarányosan, egyéb megállapodás hiányában biztosítási időszakonként ha- tározza meg. Egy évnél hosszabb határozott időtartamra kötött szerződés esetén a felek megállapodhatnak abban, hogy a biztosító a díjat ne a szerződés teljes időtartam- ára, hanem évenként határozza meg.

5.1.2. A különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése hiányában a biztosítás díjalapjai:

a) vagyonbiztosítás esetén a vagyontárgyakra és költsé- gekre meghatározott biztosítási összegek,

b) felelősségbiztosítás esetén a biztosított éves üzleti forgalmának

· teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén)

· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

Üzleti forgalmon a biztosítottnak a fenti időszakra vo- natkozó értékesítési bruttó árbevétele értendő, ami a biztosított (szervezet) egészére vonatkozik. Az üzleti forgalommal nem rendelkező nonprofit biztosítottak esetében a költségvetési előirányzatot, illetőleg az ala- pító okiratban meghatározott bevételek összegét kell figyelembe venni.

5.1.3. Amennyiben a felek megállapodásától függően a felelősségbiztosítási szerződés elszámolásos, akkor a biz- tosítottnak a biztosítással fedezett naptári év lejártát kö- vető március 31-éig közölnie kell a biztosítóval tényleges forgalmát. Ha a tényleges forgalom értéke ±5%-ot meg- haladó eltérést mutat a biztosított által az adott biztosí- tási évre megadott várható forgalom értékéhez képest, és ennek alapján a díjkülönbözet eléri vagy meghaladja az

5 000 Ft-ot, akkor a biztosító a tényleges forgalom alapján

− a várható forgalom alapján meghatározott biztosítási díj számítása során alkalmazott módszer szerint – külön- bözeti díjat határoz meg.

Ha a biztosító különbözeti díjat tartozik visszafizetni, ak- kor azt az adatszolgáltatástól számított 45 napon belül köteles teljesíteni a szerződő fél számára.

Ha a különbözeti díjat a szerződő félnek kell fizetnie, akkor a különbözeti díjat és annak fizetési határidejét – amely határidő legalább a különbözeti díjról szóló érte- sítés megküldésétől számított 15 nap − a biztosító a biz- tosított adatszolgáltatását követő 30 napon belül írásban közli a szerződő féllel.

5.1.4. A különös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése hiányában a kockázat elvállalását és a biztosítási díj kép- zését befolyásoló egyéb tényezők:

· a biztosított által végzett tevékenység,

· a választott önrészesedés mértéke,

· a biztosítás időtartama,

· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

· a biztosítás üzemeltetési költsége,

· 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),

· a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméré- séhez megadott egyéb adatok,

· a jelen általános és a különös biztosítási feltételek alap- ján létrejött biztosítási szerződés hatálya alá tartozó, a biztosítottak által alkotott veszélyközösség jellemzői.

5.1.5. A biztosítás díját a díjtájékoztató vagy az ajánlat tartalmazza.

5.2. Éves adatközlés / automatikus indexálás

5.2.1. Automatikus indexálás esetén a szerződő/biztosí- tott az indexálással nem ért egyet, úgy írásban részletes adatközlést tehet a Biztosító felé legkésőbb a biztosítási évforduló előtt 15 nappal.

5.2.2. Éves adatközlés esetében a biztosított/szerződő köteles a következő évi biztosítási díj megállapításához évente a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig meg- küldeni a következő évre érvényes biztosítási összegekre és az esetleges módosításokra vonatkozó cégszerűen alá- írt adatközlőket és nyilatkozatot.

5.2.3. Amennyiben a szerződő az 5.2.2. pontban meghatá- rozott adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy automatikus indexálás kerül alkalmazásra.

5.2.4. Automatikus indexálás esetén az 5.2.5. és 5.2.6. pont rendelkezései az irányadók.

5.2.5. Vagyonbiztosítás

5.2.5.1. Határozatlan időtartamú szerződés esetében a feleknek az adott szerződésre vonatkozó megállapodása alapján a biztosítási szerződésben (ajánlaton/adatköz- lőn) meghatározott értékhatártól – vagy a biztosító által meghatározott egyéb feltételektől – függően automatikus indexálás vagy éves adatközlés alkalmazható.

AHE-43130/1

5.2.5.2. Automatikus indexálás esetén a biztosítási össze- geket a biztosítási évforduló napjának hatályával a min- denkori árnövekedés mértékének megfelelően, az egyes meghatározott vagyoncsoportokra, vagyontárgyakra vo- natkozó nemzetgazdasági átlagos árnövekedési (infláci- ós) rátával növelik (indexálják), a készpénz kivételével.

5.2.5.3. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási ösz- szegek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a kártérítés szempontjából mértékadó biztosítási ösz- szegeket.

5.2.5.4. A biztosítási összegek indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazásának, érvényesítésének évét (a tárgyévet) megelőző évben már közzétett árindexada- tok alapján a teljes évre vonatkozó árindex. A biztosítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöt-

tét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján.

5.2.6. Felelősségbiztosítás

5.2.6.1. A felek eltérő megállapodása és/vagy a külö-

nös biztosítási feltételek egyéb rendelkezése hiányában amennyiben a díjszámítás alapja a biztosított éves üzleti forgalma, a biztosító a következő biztosítási időszak biz- tosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által szep- tember hónapban közzétett, a biztosított tevékenységre vonatkozó fogyasztói árindex alapján – automatikusan aktualizálja és erről a szerződőt/biztosítottat a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban tájékoztatja.

5.2.6.2. A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerződő/biztosított által az ajánlaton feltüntetett éves üzleti forgalom és az

5.2.6.1. szerinti indexszámok szorzata alapján kiszámít- ja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítá- si díj díjalapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjalapját az előző év díjalapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

5.3. A biztosítási díj megfizetése

5.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

5.3.2. A biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni, ha a felek a díjfizetés- ről másként nem állapodnak meg. Az egy évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

5.3.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerződésben (ajánlatban) megjelölt időpontokban esedékesek. Ha a biztosítási esemény bekövet- kezik, akkor a biztosítási időszakra még hátralévő díjrészle- tek a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig a biztosítá- si esemény bekövetkezésének napján esedékessé válnak.

5.3.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosí- tási időszakra járó teljes díj – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, akkor az esedékessé váló díjat a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani az esetleges díjhátralékkal együtt.

5.3.5. A díj meg nem fizetésének következménye a szerző- dés 12.6. pont szerint megszűnése.

6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a szerződés meg- kötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biz- tosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.

6.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelke- zésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempont- jából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződése- ket és hatósági határozatokat.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fenn- állása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de leg- később 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása,

b) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,

c) az üzleti forgalom, foglalkoztatotti létszám, munka- bérköltség jelentős megváltozása (jelentősnek minő- sül a változás, ha a 25%-ot meghaladja),

d) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

e) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekö- vetkezett változás,

f) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cég- jegyzés módjában bekövetkezett változást;

g) a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,

AHE-43130/1

h) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megvál- tozása,

i) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jel- lemzőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetke- zett változás,

j) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás,

k) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben történt változás,

l) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kező módosulások.

6.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szer- ződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biz- tosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasz- tásának következményei

6.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6.3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továb- bá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja –

a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik

napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tarta- lommal hatályban marad.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdeké- ben a biztosított köteles megtenni minden tőle elvárha- tó intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betarta- ni a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó uta- sításait, ajánlásait.

7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott va- gyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folya- matos karbantartásáról.

7.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biztosító jogosult ellenőrizni a 7.1. pontban előírtak betartását.

7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztá- sát tapasztalja, kezdeményezheti a szerződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése vagyonbiztosítások esetén

8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen

· a szerződő vagy a biztosított,

· a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

· a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő

– alkalmazottja, megbízottja, tagja,

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötele- zettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:

· A kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatáro- zott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

· A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nél- küli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

· A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdeké- ben annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban is figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.

9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

9.1. A szerződő/biztosított a vagyonbiztosítási biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktala- nul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a biztosító ezen szerződést kezelő egységének, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A felelősségbiztosítási biztosítási eseményt a biztosított a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a biz- tosítónak.

AHE-43130/1

9.2. A vagyonbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· a biztosítási kötvény számát,

· a káresemény időpontját, rövid leírását,

· a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét,

· a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

· a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

· minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.

9.3. A felelősségbiztosítási kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· a biztosítási kötvény számát,

· a káresemény leírását,

· a károkozás helyét és időpontját,

· a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,

· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

· a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

· a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulaj- donosuk megnevezését,

· a károsult(ak) kárigényének összegét,

· a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

· a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, ame- lyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biztosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvé- delem),

· a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,

· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a ti- tokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üz- leti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat,

· minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jog- alapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bank- számlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

9.4. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

9.5. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatás-

ra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megálla- pításához szükségesek, így különösen:

· tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását,

· vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést,

· ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

· a biztosító által szükségesnek tartott egyéb okmányt, mint pl. a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a bérleti vagy lízingszerződést.

9.6. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított

– tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi ható- ságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést ten- ni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

9.7. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított a vagyontárgy állapotában, a kár helyszínén, a biztosító kárfelmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbe- jelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől számított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mértékben vál- toztathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szükséges. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, ha a megengedett- nél nagyobb mértékű változtatás következtében lehetet- lenné válik számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása.

10. A biztosító szolgáltatása

10.1. A biztosító szolgáltatása vagyonbiztosítási kár esetén

10.1.1. Vagyonkár lehet teljes vagy részleges kár.

· teljes (totál) kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, illetőleg gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költ- sége meghaladná az új értéken biztosított vagyontárgy káridőponti új értékét, illetőleg a valóságos értéken biztosított vagyontárgy káridőponti valóságos értékét.

· részleges kár: ha a sérült vagyontárgy javítással, a ká- rosodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt.

10.1.2. Ha a káresemény időpontjában a biztosított va- gyontárgy biztosítási összege

AHE-43130/1

· új értékén történő biztosítás esetén kisebb, mint a káridőponti új érték,

· valóságos értéken történő biztosítás esetén kisebb, mint a káridőponti valóságos érték,

akkor a biztosító a vagyontárgyakban keletkezett kárt

csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási ösz- szeg a kárkori új értékhez, illetőleg valóságos értékhez aránylik (arányos kártérítés).

10.1.3. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított

öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.

10.1.4. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejte-

zett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

10.1.5. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást, leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat.

10.1.6. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgá- lat megállapításait a biztosító a biztosítottal/szerződővel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyző- könyvben rögzíti.

10.1.7. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a bizto- sított idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összeg- szerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

10.1.8. A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállí- tásával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget káreseményenként köteles nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, ve- gyesen – történik.

10.1.9. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve a 10.1.10. pontban írt esetet.

10.1.10. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén, ha az engedményezé- si szerződés – illetve a pénzügyi szervezet és a biztosító közötti együttműködési megállapodás (engedményezé- si dokumentumok) – alapján részben vagy egészben az engedményes jogosult a biztosító szolgáltatására, a biz- tosító az engedményezési dokumentumokban meghatá- rozottak szerint az engedményesnek teljesít.

10.1.11. A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosított/szerződő az engedményezés tényét és az engedményes nevét írásban köteles bejelenteni a biztosítóhoz.

10.1.12. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje: A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekö- vetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak a kárrendezésre illetékes egységéhez tör- tént beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a biztosított vagy a 10.1.10. pontban meg- határozottak esetében az engedményes részére.

10.1.13. Ha a biztosított elektronikus adatfeldolgozó eszköz biztosítási eseménynek minősülő dologi kárt szenved, akkor a kártérítési összeg meghatározásának alapjául a műszaki jellemzőiben , kapacitásában, gazda- sági mutatóiban azonos vagy egyenértékű vagyontárgy beszerzési, előállítási értéke szolgál. A beszerzési, elő- állítási összegnek tartalmaznia kell minden ésszerű és szükséges költséget, beleértve a biztosított olyan költsé- geit, amelyek az elektronikus adatok összegyűjtéséhez, helyreállításához, pótlásához, illetve újraalkotásához szükségesek. Ha az eszközben tárolt adatokat nem lehet helyreállítani vagy pótolni, akkor a kártérítés alapjául egy hasonló értékű, kapacitású és szolgáltatású, üres (adatokat nem tartalmazó) eszköz beszerzési ára szolgál.

10.2. A biztosító szolgáltatása felelősségbiztosítás esetén

10.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszak- ra meghatározott, a 3.15–3.20. pontban szabályozott ösz- szeghatárokig az önrészesedésre vonatkozó rendelkezé- sek figyelembevételével megtéríti a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik, és a káresemény nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

10.2.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges ösz- szes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kárrendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésé- től számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

AHE-43130/1

10.2.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A bizto- sított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki (törvényi enged- mény). A biztosított részéről vagy nevében történt teljesí- tést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másola- tát a biztosító részére átadni.

10.2.4. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli

egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bíró- sági/választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a bizto- sított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/eljárás- beli részvételről előzetesen írásban lemondott.

10.2.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szer- ződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a

9. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kár- esemény bekövetkeztekor a bitztosító csak a megállapí- tott kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása ese- tén fel kellett volna számolni.

10.3. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításá- nak szabályai felelősségbiztosítás esetén

10.3.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind a károsult

kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

10.3.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

10.4. A biztosító visszakövetelési joga felelősségbiztosítás esetén

10.4.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biz- tosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

10.4.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.

11. A biztosító megtérítési igénye vagyon- biztosításoknál

11.1. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért fele- lős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal kö- zös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi

enxxxxxxxx xoga alapján. Az e kötelezettség elmulasztá- sából származó hátrányok a biztosítottat terhelik.

11.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a bizto- sítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben té- rítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgál- tatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

12. A biztosítási szerződés megszűnése

12.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

12.2. A határozatlan tartamra vagy a több évre kötött határozott tartamú szerződést a felek minden egyes biz- tosítási időszak végére (évforduló) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.

12.3. A határozott időtartam lejártával a biztosítási szerző- dés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszűnik.

12.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés ha- tályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetke- zése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosí- tási érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

12.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következté- ben a szerződés lejárta előtt megszűnik, a biztosítót csak annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye. Az utóbbi esetben a biztosítót a teljes biztosítási időszakra (biztosítási évre) járó díj megilleti. Egy évnél rövidebb tar- tamú szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.

AHE-43130/1

12.6. Megszűnik a szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövete- lést bírósági úton nem érvényesítette.

12.7. A szerződés megszűnése után befizetett díj nem helye- zi újból hatályba a szerződést. A biztosító a szerződés meg- szűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.

13. Egyéb rendelkezések

13.1. A személyes adatok kezelése

13.1.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) termé- szetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

13.1.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szer- ződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatko- zik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

13.1.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

13.1.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.1.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási aján- laton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetet- len a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

13.1.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jog- viszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

13.1.7. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozá- sával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástech- nikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosí- tási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átuta- lás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfel- dolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügy- feleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

13.1.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

13.1.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás telje- sítése során történik.

13.1.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felso- rolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

13.1.11. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) be- kezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreért- hetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

13.1.12. Az Ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adat- továbbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök eseté- ben. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcso- lata. Annak érdekében, hogy társaságunk minél telje- sebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait

– hozzájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelé- se és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

13.1.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak he- lyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkeze- lés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

13.1.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

AHE-43130/1

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

13.1.15. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti ké- relmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00., Vezérigazgatóság, Jogi osztály) kérjük eljuttatni.

13.1.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

13.1.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

13.1.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügy- feleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

13.1.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet til- takozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

13.2. Elévülés

13.2.1. A jelen általános és a különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékessé válástól számított egy év alatt évülnek el. Az el- évülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

13.2.2. Ha jogszabály a 13.2.1. pontban foglaltakhoz ké- pest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

13.2.3. Ha jogszabály a jelen általános és a különös biz- tosítási feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határ- időkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határ- időt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.

13.2.4. Ha a szerződés megszűnésekor (időbeli hatályá- nak lejártakor) a biztosítási szerződés felei egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrende-

zés, meg nem fizetett díj), akkor a szerződés megszűnése (időbeli hatályának lejárta) nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgáltatásra/ellen- szolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendel- kezései vonatkoznak.

13.3. A joghatóság és az irányadó jog

AHE-43130/1

A felek jogvita esetére kikötik a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét. A jelen szerződési fel- tételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv szabályai az irányadók.

13.4. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

A szerződési feltételek struktúrája megváltozott, az egyes vagyon- és felelősségbiztosítási termékben szabályozott kockázatokra irányadó speciális szabályok az egyes külö- nös biztosítási feltételekben, míg a valamennyi termék- re vonatkozó általános előírások az általános biztosítási feltételekben találhatók, és ekként a biztosítási feltételek egymást kiegészítve tartalmazzák az Allianz Hungária Biztosító Zrt. által kínált vagyon- és felelősségbiztosítás általános szerződési feltételeit, amelyek alapján megkö- tik a biztosítási szerződéseket.

Különös biztosítási feltételek

Tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti az általános és különös biztosítási feltételek alapján létre- jött szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a biztosított vagyontárgyakban véletlen, váratlan formá- ban, balesetszerűen – jelen különös biztosítási feltételek- ben meghatározott okból - bekövetkező, közvetlen fizikai vagyonkárokat a szerződésben meghatározottak szerint. A biztosítási fedezet a szerződésben (ajánlat, kötvény, adat- közlő) meghatározott kockázatviselési helyeken (telephe- lyeken) a biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakra vagy vagyontárgy csoportokra és költségekre terjed ki.

A biztosító a bekövetkezett károkat kockázatviselési he- lyenként évente a biztosítási összegig vagy a biztosított által választott kártérítési felső határig téríti meg (térít- hető maximális kár).

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 1. és 12. pontjában írtak az irányadók.

2. Biztosítási események

2.1. Tűzkárok

2.1.1. Alapfedezet

2.1.1.1. Tűzkár

2.1.1.1.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxi- dációs folyamat, amely alapvető tényezőinek egy időben/ helyen való jelenléte esetén éghető anyag, kellő mennyi- ségű oxigén, gyújtóforrás, gyulladási hőmérséklet hatásá- ra alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen hő, láng, fény és füst kíséretében.

AHE-43130/1

A tűzkár a tűz fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek ká- rosító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

2.1.1.1.2. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt:

a) ha az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de meg- téríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat.

c) ha az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett va- gyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal összefüggés- ben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak) ra átterjedő tűz által okozott károkat,

d) ha azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása ma- gában a berendezésben okozta, de megtéríti az abból átterjedő tűz által okozott károkat,

e) ha az üzemelő légi járműben keletkezett,

f) ha az elektromos gépekben, berendezésekben vagy fel- szerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áram- védelem kiiktatása következtében állt elő.

A 2.1.1.1.2. pont c) és d) pontjában meghatározott ki- zárás hatályát veszti a 2.1.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együttesen alkalmazott fedezetkiterjesztés eseteiben.

2.1.1.2. Robbanás- és összeroppanáskárok

2.1.1.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirte- len energiafelszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amely a két egymástól elválasztott térben

létrejövő, illetve meglevő nyomáskülönbség által az elvá- lasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű meg- változása miatt vagy mellett keletkezik.

A robbanáskár a robbanás fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

2.1.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy össze- roppanáskárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélyezett robbantás eredményeként keletkezett,

b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása következtében más vagyontárgyban keletkeztek),

c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályok-ban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,

d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határolóelemmel elválasztott terei között állt elő, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak emiatt bekö- vetkezett károsodását,

e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból szár- mazott.

2.1.2. Kiegészítő fedezetek

A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott összeghatárig megtéríti az alábbiakban részletezett tűzkárokat is:

2.1.2.1. Hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár

2.1.2.1.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hető a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett biz- tosított vagyontárgyakban – így különösen a kazánokban, kohókban, kemencékben, kályhákban – a használatukkal összefüggésben keletkezett tűzkárokra.

2.1.2.1.2. Nem téríti meg a biztosító a tűz következtében károsodott berendezésből kiáramló tüzelő- és egyéb tech- nológiai anyagokban keletkezett károkat, a kizárólag csak a berendezések biztonsági berendezéseiben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.

2.1.2.2. Elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben

2.1.2.2.1. A biztosítási fedezet pótdíj ellenében kiterjeszt- hető az elektromos/elektronikus gépekben, berende- zésekben, készülékekben (kivéve az 100 kW-ot el nem érő teljesítményű villamos forgógépeket) az elektromos áram zárlati hőhatására keletkező tűzkárokra, ha a tűz

a) villamos forgógépekben az előírás szerint alkalmazott védő-, illetve biztonsági berendezések alkalmazása/ működése mellett keletkezett,

b) más, villamos forgógépnek nem minősülő elektromos berendezésben más vagyontárgyakra átterjedve to- vábbi károkat is okozott.

2.1.2.2.2. Villamos forgógépek esetén nem téríti meg a biz- tosító a kizárólag csak a védő-, illetve biztonsági berende- zésekben keletkezett és azokra korlátozódott károkat.

2.2. Elemi károk

2.2.1. Alapfedezet

2.2.1.1. Villámcsapáskárok

AHE-43130/1

2.2.1.1.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlítő- dés, nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- és gyújtóhatással károsít. A villámcsapáskár a villámcsapás fentiek szerint bekövet- kező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a bizto- sított vagyontárgyakban.

2.2.1.1.2. A villámcsapáskárt megtéríti a biztosító, ha a vil- lámcsapás gyújtó, égető hőhatása – szenesedés, üszkösö- dés, kormozódás, alak-, szín- és halmazállapot-változás

–, továbbá dinamikus erőhatása – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szakadás, szálkásodás, stb. – károkat okozott.

2.2.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek:

a) az előírt villámvédelmi rendszer hiánya, hiányossága miatt,

b) magában a villámvédelmi rendszerben, következtek be.

2.2.1.2. A villámcsapás másodlagos hatása

2.2.1.2.1. A biztosító megtéríti a biztosított elektromos/ elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás által keltett túlfeszültség miatt keletkezett károkat.

2.2.1.2.2. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az a vonatko- zó jogszabályban vagy a biztosítási szerződésben előírt – a hatályos szabványoknak megfelelő – villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiá- nyával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okoza- ti összefüggésben keletkezett.

2.2.1.2.3. A biztosító nem téríti meg magában a túlfeszült- ség-védelmi rendszerben keletkezett kárt, ha az csak arra korlátozódott.

2.2.1.3. Viharkárok

2.2.1.3.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet.

2.2.1.3.2. A viharkárt megtéríti a biztosító, ha a vihar a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatása, illetve a vihar által sodort, a vihar következtében kidőlt tárgyak utóha- tása által közvetlenül vagy közvetetten törést, repedést, alakváltozást, kényszerhelyzet-változást okozott, és emi- att kár keletkezett, továbbá a rombolás helyén és idején a csapadékhatás beázással károsít.

A viharkár a vihar fentiek szerint bekövetkező jelenségei- nek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontár- gyakban.

2.2.1.3.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a szabadban elhelyezett biztosított készletekre, kivéve, ha a tárolási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű hasz- nálat a szabadban való elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget adnak. A műanyagból vagy fából készült, áruszállításra szolgáló rekeszekre és ládákra, va- lamint a raklapokon lévő csapadék-, illetve fagyveszély- érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették;

b) a szabadban levő biztosított állatokra, kivéve, ha a vihar által sodort szilárd tárgy az állatnak nekiütközve elhullást, vagy olyan sérülést okoz, ami miatt kényszervágást kell

végrehajtani, feltéve, hogy az elhullott vagy kényszervá- gott állatok jelölés, annak hiányában darabszám szerint azonosíthatók.

2.2.1.3.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az

a) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés- ben (fólia, ponyva stb.),

b) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állo- mányba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,

c) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben keletkezett.

2.2.1.3.5. A biztosító nem téríti azokat a károkat, amelyek he- lyiségeken belüli légáramlás következtében tárgyak feldőlé- se, elsodródása, leszakadása folytán előálló törés vagy egyéb károsodás formájában következnek be.

2.2.1.3.6. A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk biztosítási fedezete csak épületekre és az épüle- tekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

2.2.1.4. Árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkárok

2.2.1.4.1. Árvíznek minősül az árvédett területen lévő a kockázatviselési helynek (telephelynek) a felszíni álló- és/vagy folyóvizek árvízzel összefüggésben bekövetkező elárasztása.

Az árvízkár az árvíz fentiek szerint bekövetkező jelensé- geinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyon- tárgyakban.

2.2.1.4.2. A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás hiányában/működésképtelenségében talajfelszínen ösz- szegyülemlő nagy mennyiségű csapadékvíz.

A belvízkár a belvíz létrejöttével bekövetkező jelenségei- nek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontár- gyakban.

AHE-43130/1

2.2.1.4.3. A felhőszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rö- vid idő alatt rendkívüli intenzitással lezúdult nagy mennyi- ségű csapadékvíz a talajfelszínen összegyülemlik/áramlik, illetve felgyülemlése/lefolyása miatt a megfelelően mérete- zett és karbantartott vízelvezető rendszer elégtelenné válik. A felhőszakadáskár a felhőszakadás létrejöttével bekövet- kező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a bizto- sított vagyontárgyakban.

2.2.1.4.4. Vízkárként megtéríti a biztosító az árvíz, belvíz vagy felhőszakadás folytán fellépő nagymennyiségű víz

következtében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rom- bolás, továbbá szennyeződés által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott károkat.

2.2.1.4.5. Az árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fe- dezete nem vonatkozik:

a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra,

b) vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,

c) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítmé- nyekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, vízügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip stb.), to- vábbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

d) a 2.2.1.4.6. és 2.2.1.4.7. pont szerint meghatározott hul- lámtérben és nem mentett árterületen lévő vagyontár- gyakra,

e) a növényi kultúrákra,

f) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrá- gyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

g) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatában és festésében keletkezett károkra,

h) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhelyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendeltetéssze- rűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgyakat), és a kár ezzel okozati összefüggésben van,

i) az árvíz- és belvíz-megelőzési, továbbá árvíz- és belvíz- védelmi munkák címén felmerült költségekre.

2.2.1.4.6. Hullámtér a természetes és mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy – ahol töltések nincse- nek – a magas partok közötti terület.

2.2.1.4.7. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi ható- ság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyó- meder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik.

2.2.1.5. Földmozgáskárok

2.2.1.5.1. Földmozgás alatt értendő:

a) földcsuszamlás, a talaj jellemző állandó fizikai vagy szilárdsági tulajdonsága, szokatlan esemény hatása- ként megváltozik, így a talaj szilárdsági egyensúlya megszűnik és a talaj elmozdul a természetes vagy mesterséges lejtés irányába,

b) föld- és kőomlás, amely annak következtében keletke- zik, hogy a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdonságainak meg- változása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag a természetes lejtés irányába leomlik, lezúdul,

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása, amelynél a termé- szetes egyensúlyi állapot megszűnik, és hirtelen talajel-

mozdulás, omlás következik be. Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomásán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentációban és az ingat- lan-nyilvántartásokban nem szereplő, a talajhoz szilár- dan kötődő, a biztosított telephelyen lévő létesítmény.

A földmozgáskár a földmozgás előzőek szerint bekövetke- ző jelenségeinek károsító hatásaként alakul ki a biztosí- tott vagyontárgyakban.

2.2.1.5.2. A biztosító nem téríti meg

a) a földmozgáskárt, ha az

· ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befejezett bányászati,

· bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység követ- keztében állott elő, vagy

· a biztosított által végzett vagy végeztetett földmunkák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üregek fel- tárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédő művek tervezésének, építésének költségeit,

c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésével, a talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával oko- zati összefüggésben keletkezett károkat,

d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás ala- pozási méretezés vagy nem teherbíró altalajra (pl. zsugo- rodó agyagra stb.) építés miatt bekövetkező károkat,

e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapadék- víz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta kiüre- gelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő károkat.

2.2.1.6. Jégverés- és hónyomás károk

2.2.1.6.1. A biztosító megtéríti a jégverés – a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csa- padék – által a biztosított épületek, építmények tetőzeté- ben (tetőszerkezetében és tetőfedésében) okozott törés-, (repedés)kárt.

2.2.1.6.2. A biztosító megtéríti a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságok- ban a mértékadó hóterhelést meghaladóan kialakuló, hónyomás által okozott károkat.

2.2.1.6.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az

a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia- és sátorfedésben,

d) kizárólag csak az esővíz-levezető csatornákban és

e) hófogó szerkezetekben,

AHE-43130/1

f) a hideg- és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban keletkezett.

2.2.1.6.4. Nem minősülnek hónyomás kárnak azok a károk sem, amelyek a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivite-

lezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.

2.2.1.7. Földrengéskár

2.2.1.7.1. Biztosítási eseménynek minősül az olyan földrengés, amely a föld belső energiájából származó talajmozgásként állt elő, és károsító hatása a Mercalli– Sieberg-féle skála 5. fokozatát eléri vagy meghaladja.

A földrengéskár a földrengés fentiek szerint bekövetkező jelenségeinek károsító hatásaiként alakul ki a biztosított vagyontárgyakban.

2.3. Egyéb dologi károk

2.3.1. Alapfedezetek

2.3.1.1. Az épületek vízvezetékeinek töréséből eredő vízkárok

2.3.1.1.1. A vízvezetéktörés a saját vagy idegen tulajdonú (a biztosított/szerződő által bérelt vagy más jogcímen hasz- nált) telephelyen belüli épületekre vonatkozóan a jelen különös feltételek alapján biztosított víz- vagy gőzvezeté- kek olyan meghibásodása, amely az ivóvíz-, szennyvíz-, az épületszerkezeten belül elhelyezett csapadékvíz- és gőzve- zeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, illetve tartozékainak törése, repedése, dugulása miatt állt elő.

2.3.1.1.2. A vízvezetéktörésből eredő kárt megtéríti a biz- tosító, ha azt a vízvezetéktörés következtében kiáramló víz és/vagy gőz okozta.

2.3.1.1.3. A biztosító nem téríti meg azt a vízvezeték-törési kárt, amely

a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), valamint annak tartozékai töréséből eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak tar- tozékai (kivéve az épületek, építmények ivóvízellátását, fűtését szolgáló vezetékek) töréséből eredt,

c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartá- lyok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzárószerkezeteinek nem telje- sen elzárt állapota miatt keletkezett,

d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,

e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következté- ben keletkezett,

f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tartá- lyokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben a hideg- és melegágyak, stabil üveghá- zak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghi- básodása folytán keletkezett,

g) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható, és az üzem- szerű működést nem befolyásolja,

h) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben állt elő,

i) vízvezetéktörés nélküli átnedvesedésből, felázásból ke- letkezett.

2.3.1.1.4. A 2.3.1.1.3. pont a) és b) alpontjában meghatá- rozott kizárás hatályát veszti a 2.3.2.1. és 2.3.2.2. pontban meghatározott, pótdíj ellenében egyenként vagy együtte- sen alkalmazott fedezetkiterjesztés eseteiben.

2.3.1.2. Idegen tárgyak rádőlése

Ha valamilyen idegen tulajdonú, a jelen szerződésben nem biztosított vagyontárgy (pl. idegen oszlop, fa) bár- mely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádőléssel kárt okoz.

2.3.2. Kiegészítő fedezetek

A biztosító – egyenként vagy együttesen is választhatóan, pótdíj ellenében – megtéríti az alábbiakban részletezett egyéb dologi károkat is:

2.3.2.1. A technológiai csővezetékek töréséből eredő károk

2.3.2.1.1. Technológiai csővezeték törése a technológiai folyadékok, porok rendeltetésszerűen használt csővezeté- keinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése.

2.3.2.1.2. Technológiai csővezeték töréséből eredően pótdíj ellenében megtéríti a biztosító a technológiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és

szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhid- rogén-származékok), illetve porszerű anyagok kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban okozott vagyonkárt.

2.3.2.1.3. Nem minősül technológiai csővezeték töréská- rának a különböző gáz és gőz halmazállapotú anyagot szállító vezetékek meghibásodásából eredő kár.

2.3.2.1.4. A biztosító nem téríti meg azt a technológiai cső- vezeték töréséből eredő kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezé- sek tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb

elzárószerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson ke- resztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,

AHE-43130/1

d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készü- lékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható, és az üzem- szerű működést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javításá- val közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

h) a technológiai csővezetékek törése nélküli átnedvese- désből, felázásból keletkezett,

i) állatokban keletkezett.

2.3.2.2. A tűzivízvezeték és a tűzoltó berendezés törése

2.3.2.2.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a biztosított vagyontárgyak védelmére létesí- tett beépített tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, beépített tűzoltó berendezés (beleértve mindazon szerelvényeket, amelyek kizárólag a beépített tűzoltó berendezés üze- meltetésére szolgálnak, pl. csőhálózat, vészjelző szele- pek, fúvókák, szórófejek) törése, repedése, kilyukadása, dugulása, rendellenes működése miatti víz- és egyéb oltóanyag-kiáramlás következtében a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett károkat.

2.3.2.2.2. A biztosítási fedezet csak az olyan tűzoltó beren- dezések által okozott károkra terjed ki, amelyek a rájuk vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint az illeté- kes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak megfelelnek, és amelyeket a beren- dezés kezelője az adott berendezésre vonatkozó előírások alapján rendszeresen, dokumentált módon ellenőriz és karbantart.

2.3.2.2.3. A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) magában a tűzivíz- és egyéb oltóvízvezetékben, a tűzol- tó berendezésben, annak tartozékaiban és szerelvényei- ben, illetve

b) a berendezés nyomáspróbái, valamint telepítési, karban- tartási munkái során és következtében keletkezett.

2.3.2.3. Vandalizmus által okozott károk

2.3.2.3.1. A jelen pont alapján a biztosító pótdíj ellenében megtéríti a vandalizmus, illetve a vandál cselekmény által okozott károkat.

2.3.2.3.2. A vandalizmus, illetve vandál cselekmény har- madik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szán- dékos cselekedete.

2.3.2.3.3. A biztosítás vandalizmus alapján sem fedezi a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett, az általános bizto- sítási feltételek 4.1. a), c) és d) pontjában meghatározott okok miatt bekövetkezett károkat.

2.3.2.3.4. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett alábbi károkat:

a) eltulajdonítás;

b) bármilyen üvegtörés,

c) grafiti (falfirkálás) által okozott kár, illetve a grafiti eltá- volításának költségei.

2.3.2.3.5. A jelen pontra vonatkozóan az önrészesedés a kárösszeg 20%-a, de legalább 25 000 Ft biztosítási esemé- nyenként.

2.3.2.3.6. A kártérítés felső összeghatárát, amely biztosítá- si időszakonként nem haladhatja meg a 10 000 000, azaz tízmillió forintot, a biztosítási szerződés (ajánlat, adat- közlő) tartalmazza.

2.3.2.3.7. A jelen kiegészítő fedezetben nem érintetteket il- letően a biztosítási szerződésben rögzítettek az irányadók.

2.3.2.4. Légi járművek és ismeretlen földi járművek által oko- zott károk

2.3.2.4.1. A jelen pont alapján – pótdíj ellenében – biztosí- tási eseményeknek minősülnek

a) a légi járművek rázuhanása során keletkezett károk;

b) az ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk.

2.3.2.4.2. A biztosítási fedezet a 2.3.2.4.1. a) pontja ese- tében az emberi személyzettel ellátott légi közlekedésű járművek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy ra- kománya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra terjed ki.

2.3.2.4.3. A biztosítási fedezet a jelen különös biztosítá- si feltételek 2.3.2.4.1. b) pontja esetében az ismeretlen és nem munkagépként üzemelő jármű, illetve rakománya által a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel okozott rongálási károkra terjed ki.

2.4. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kockázatviselés

2.4.1. Külön díjfizetés és önrészesedés levonása nélkül megtéríti a biztosító a biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók (saját munkavállalók) részére a biztosított telephelyén engedéllyel elhelyezett ruházati és egyéb használati tárgyakban a biztosítási események által oko- zott károkat, káridőponti értéken, személyenként és éven- te 25 000 Ft értékhatárig.

AHE-43130/1

2.4.2. Nem téríti meg a biztosító a biztosítottal munkaszer- ződésben álló dolgozók tulajdonát képező készpénz, ékszer, értékpapír, kézműipari és képzőművészeti alkotások, szelle- mi alkotások (kézirat, szabadalmi leírás, tervdokumentáció, szoftver stb.), gépjárművek és nemes szőrme bundák kárait.

2.5. Kizárások

A biztosítás – az általános biztosítási feltételekben írt kizárá- sokon túl – nem fedezi azokat a károkat, amelyek

a) a rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő foko- zatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás ha- tására keletkeztek, továbbá amelyek kizárólag mechanikai és elektromos üzemzavar formájában álltak elő;

b) amelyek az anyagok gyártásának, feldolgozásának, azok tesztelésének vagy bármely más munkafolyamatnak a során keletkeztek az éppen felhasznált, vagy feldolgozás alatt lévő készletekben vagy az anyagokban;

c) a biztosítás megkötésekor a vagyontárgynak a biztosí- tott által ismert olyan hiányosságából eredtek, és azzal okozati összefüggésben álltak elő, amelyet a biztosított a biztosítóval nem közölt;

d) rejtett hibák következményeként álltak elő;

e) közúti, vasúti, vízi vagy légi szállítás, átrakás, alatt követ- keztek be;

f) építési, szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyak- ban, ki- és beszerelés, össze- és szétszerelés, próba- üzem alatt vagy által következtek be, kivéve, ha ezen te- vékenységek a szokásos karbantartási és szervizmunkák részét képezik;

g) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károso- dott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasz- nálásának meghiúsulása miatt álltak elő;

h) a biztosítási események során a talajerőben (termőké- pességben) következtek be;

i) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során ke- letkeztek;

j) szándékos túlterhelés következményei;

k) a karbantartás elmulasztásával vagy az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kö- vetkeztek be;

l) az építési-szerelési tevékenységgel okozati összefüggés- ben keletkeztek;

m) a szabadban tárolt vagyontárgyakban csapadék, jég, ho- mok, por, illetve fagyhatás vagy napsütés hatására kelet- keztek;

n) szennyezés, fertőzés, penészesedés, gombásodás, kor- hadás formájában álltak elő;

o) veszélyes hulladékok, környezetszennyező anyagok táro- lásával, megsemmisítésével kapcsolatban merültek fel;

p) bankjegykiadó automatákban, játékgépekben, illetve az azokban található készpénzben következtek be;

q) garancia vagy szavatosság körében megtérülnek;

r) jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján meg- térülnek;

s) következményi kárként merülnek fel;

t) normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek vagy kerülnek;

u) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből szár- mazó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.);

v) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származ- nak, a további rendeltetésszerű használatot nem befo- lyásolják, és többletköltségként:

· éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt mun- kabérként,

· expressz vagy légiposta fuvarköltségeként merültek fel;

w) kedvezmények elvesztéséből adódtak.

3. A biztosítási összeg

3.1. A vagyoncsoportonkénti, illetve a költségtérítésekre vonatkozó biztosítási összegeket kockázatviselési helyen- ként (telephelyenként) a biztosítási időszakra vonatkozó- an kell meghatározni.

3.2. Biztosított vagyontárgyak és költségek a telephelyi adatközlő lapokon biztosítási összeggel megjelölt va- gyoncsoportokba tartozó saját és idegen vagyontárgyak és költségek.

3.3. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) Az utánpótlási új értékhez viszonyított 30% technikai avulási mértéket el nem érő tárgyi eszközök (a beru- házások kivételével) és forgóeszközök biztosítási ösz- szege: a vagyontárgy új értéke.

A tárgyi és a forgóeszközök esetében a biztosítási év fo- lyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatároz- ni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyi- és forgóesz- köz vagyont kell figyelembe venni.

b) A beruházások biztosítási összege: a nem aktivált – építési-szerelési tevékenységgel együtt nem járó – be- ruházások beruházási költsége, a felhasznált anyagok új beszerzési költségének, illetve az utánpótlási érték- kel számolt újra-előállítás költségének figyelembevé- telével.

3.4. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási össze- ge: a biztosítási időszak során előforduló legmagasabb káridőponti valóságos érték, illetve a vagyontárgyaknak a kockázatviselés helyszínén való elhelyezését engedélyező szerződésben a jogosultat megillető maximális érték.

3.5. A saját és idegen tulajdonú egyéb vagyontárgyak biz- tosítási összege:

a) az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök biztosítási összege: a biztosítási időszakra vonatkozó valóságos érték.

b) a véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszkö- zök biztosítási összege: a biztosítási időszakra vonat- kozó valóságos érték,

AHE-43130/1

c) a közvetlenül költségként elszámolt eszközök biztosí- tási összege: a biztosítási időszakra vonatkozó beszer- zési áron kalkulált, az év során előforduló legmaga- sabb értékösszeg,

d) a biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de

egyéb nyilvántartásban szereplő vagyontárgyak bizto- sítási összege: a biztosítási időszakra vonatkozó való- ságos érték.

A biztosítási időszak folyamán előforduló legmagasabb vagyonértéket kell meghatározni.

A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselé- si helyhez (telephelyhez) tartozó teljes tárgyieszköz-va- gyont kell figyelembe venni.

3.6. A költségtérítések biztosítási összege: a biztosítási év folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülő költségtérítések legmagasabb értékeinek ösz- szege.

3.7. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezés- sel évközben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt.

4. A biztosítási díj

4.1. A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és költség- térítések biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szege.

4.2. A biztosítás díját a biztosítás díjalapjától függően kockázatarányosan kell meghatározni.

5. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

5.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési köte- lezettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.

5.2. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- ségeire vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 6. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:

5.3. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonér- ték 10%-ot meghaladó változása (az árukészletek, fo- gyasztási cikkek kivételével),

b) új védelmi módszerek bevezetése,

c) új, eddig nem használt anyagok alkalmazása,

d) a termelés, szolgáltatás 1 hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

e) a telephely bérbeadása.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A felek kötelezettségei a biztosítási esemény bekövet- kezésekor

A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az álta- lános biztosítási feltételek 9. és 10. pontjában foglaltak szerint kötelesek eljárni.

6.2. A biztosító szolgáltatásának esedékessége

A biztosító szolgáltatásának határidejére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.1.11. pontjában rögzí- tettek az irányadók.

6.3. A biztosító szolgáltatásának mértéke

6.3.1. A biztosító a károkat a biztosítási időszakra vo- natkozóan a kockázatviselési helyenként (telephelyen- ként) vagyoncsoportonként, továbbá a költségtérítésekre feltüntetett összeghatárig (biztosítási összeg), vagy az összes vagyoncsoportra, vagyontárgyra és a költségté- rítésekre együttesen választott, illetve meghatározott kártérítési felső határértékig (téríthető maximális kár) az önrészesedéssel csökkentve téríti meg.

6.3.2. A biztosító a károkat a biztosított részére forintban téríti meg.

6.3.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigény- lésére nem jogosult, ugyanakkor a vonatkozó biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figye- lembevételével történt, és a vagyontárgyat helyreállítot- ták, illetve pótolták.

6.3.4. Az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosí- tási összegek a károk térítése alkalmával vagyontárgyan- ként kerülnek értékelésre.

6.3.5. Ha a biztosító által elismert kár összege magasabb a hozzá tartozó telephelyi vagyoncsoport biztosítási ösz- szegének 10%-ánál vagy vagyoncsoportonként 500 000 Ft- nál, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy

a kár időpontjában a biztosítási összeg a telephelyi va- gyoncsoport káridőponti utánpótlási értékéhez, illetve a 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű

tárgyi eszközök esetén a káridőponti valóságos értékéhez aránylik (arányos kártérítés).

6.3.6. Saját tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett kár esetén a biztosítottnak bizonyítania kell a tulajdonjogát.

AHE-43130/1

6.3.6.1. A termelésben, a szolgáltatásban részt vevő – 30% technikai avulási mértéket el nem érő – tárgyi eszközök kártérítése (a beruházások kivételével):

6.3.6.1.1. Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt (teljes, ill. totálkár);

6.3.6.1.1.1. A biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közreműködésével a károsodott vagyon- tárgy

a) káridőponti új beszerzési, utánpótlási értékéről,

b) hasznosítható maradványainak értékéről.

6.3.6.1.1.2. A biztosító a 6.3.6.1.1.1. a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét téríti meg.

6.3.6.1.2. Ha a biztosított vagyontárgy károsodott részei pót- lással, javítással helyreállíthatók, a kártérítés felső határa az egyes vagyontárgyak káridőponti utánpótlási értéke.

6.3.6.1.2.1. A biztosított költségszámítást készít a biztosító képviselőjének közreműködésével a károsodott vagyon- tárgy káridőponti

a) helyreállítási költségéről,

b) hasznosítható maradványainak értékéről,

c) új beszerzési, utánpótlási értékéről.

6.3.6.1.2.2. A biztosító a 6.3.6.1.2.1. a) és b) pontok szerint számolt összegek különbözetét a c) pontban meghatáro- zott érték erejéig téríti meg.

6.3.6.1.3. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapot- nak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 6.3.6.1.2.1. pontban foglaltaknak megfelelően.

6.3.6.2. A beruházásokban keletkezett károk térítése:

a) a nem javítható (teljes, totál) kárt a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek értékéig,

b) a javítható károk esetén a javítási költséget a készült- ségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költsé- gek értékéig téríti meg a biztosító.

6.3.6.3. A készletek kártérítése

6.3.6.3.1. A vásárolt anyagok kártérítése a káridőponti újrabeszerzési áron történik.

6.3.6.3.2. Az árukészlet kárait a biztosító a káridőponti újrabeszerzési értéken téríti.

6.3.6.3.3. A saját tulajdont képező göngyölegekben kelet- kezett

a) teljes kárt az újrabeszerzési áron téríti meg a biztosító,

b) olyan károkat, amikor az eszközök a károsodott részek pótlásával, javítással helyreállíthatók, a biztosító a helyreállítási költséget téríti. A helyreállítási költség nem haladja meg az a) pont szerint meghatározott ér- téket.

6.3.6.3.4. Saját előállítású befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk kára esetén a biztosító a ké- szültségi foknak megfelelő teljes önköltséget téríti meg.

6.3.7. Az idegen tulajdonú vagyon kárainak megtérítése

6.3.7.1. Nem a biztosított tulajdonát képező, de a biztosí- tottnál bármilyen jogcímen levő – megőrzésre, megmun- kálásra, feldolgozásra, eladásra vagy javításra átadott – vagyontárgyak esetén

· javítással helyreállítható károknál a káridőponti valósá- gos érték, illetve a jogosultat megillető maximális érték erejéig a javítási költséget,

· teljes vagy totálkár esetén a tényleges káridőponti (va- lóságos) értéket, illetve a jogosultat megillető maximá- lis értéket téríti meg a biztosító.

6.3.7.2. Az idegen (betétdíjas) göngyölegek térítése betéti áron történik.

6.3.7.3. A teljes vagy totálkárok, továbbá a javítással helyre- állítható károk megállapításánál is levonja a biztosító a kár- térítés összegéből az értékesíthető maradványok értékét.

6.3.8. A saját és idegen tulajdonú egyéb vagyon kárainak megtérítése

6.3.8.1. A 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulá- si mértékű tárgyi eszközök teljes (totál)kára esetén a vagyontárgy káridőponti valóságos értékét, javítással

helyreállítható kára esetén a helyreállítási költséget, a va- gyontárgy káridőponti valóságos értéke erejéig téríti meg a biztosító a hasznosítható maradványérték levonásával.

6.3.8.2. A véglegesen használaton kívül helyezett vagyon- tárgyak javítható kárainak és teljes vagy totálkárainak kártérítési felső határa a káridőponti valóságos érték.

6.3.8.3. A közvetlenül költségként elszámolt eszközök ká- rait a biztosító a káridőponti újrabeszerzési érték erejéig téríti meg.

6.3.8.4. A biztosított számviteli nyilvántartásaiban nem, de egyéb nyilvántartásában szereplő vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőponti valóságos értéken téríti meg.

6.3.8.5. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a 6.3.8.1., a 6.3.8.2., 6.3.8.3. és a 6.3.8.4. pontban foglaltaknak megfe- lelően.

6.3.9. A káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések

AHE-43130/1

A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási össze- get határozhat meg a biztosítási események folytán a biz- tosított vagyontárgyak káraival összefüggésben indokol- tan és igazoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szük- ségesek,

e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a men- tés, bontás, maradványeltávolítás során a közmű- vekben, közüzemi berendezésekben keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Ha a biztosító a 6.3.5. pont szerinti arányos kártérítést al- kalmazza, akkor a költségtérítésekben foglalt költségeket is arányosan téríti meg.

6.3.10. Önrészesedés

Minden egyes káresemény kárösszegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvényben) meghatározott önrészesedési összeget a biztosított maga visel, kivéve a 2.4.1. pontja alapján térítendő károkat.

7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettsége

A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsé- ge körében az általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtak az irányadók.

8. A biztosító mentesülése

A biztosító az általános biztosítási feltételek 8. pontjában foglaltak mellett az alábbi további esetekben mentesül fize- tési kötelezettsége alól:

8.1. Ha a biztosított nem jogi személy, a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogel- lenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a biztosított, illetőleg a szerződő fél, vagy a vele közös háztar- tásban élő hozzátartozója, vagy olyan alkalmazottja, illető- leg megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásá- val együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése.

8.2. Ha a biztosított (szerződő) jogi személy, a biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, ve- zető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tag- ja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásá- val együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése.

8.3. A 8.1. és 8.2. pontban foglaltakat a kármegelőzési és a kár- enyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.4. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított a szerződés mellékletében, illetve a jelen különös feltételekben meghatározott kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be (pl. az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer nem volt üzembe helyezve a káresemény bekövetkezésének időpontjában, illetve a biztosítottnak felróható okból mű- ködésképtelen volt), és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben keletkezett.

8.5. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított (szerződő) a 6.1. pontban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenekké válnak.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje az esedékességtől számított két év, ha a biztosított (szerződő) nem jogi személy, ha pedig jogi személy, az esedékességtől számított egy év.

9.2. A biztosított a megtérített kárra hozzá bármilyen cí- men befolyó megtérülést a biztosító által fizetett kárté- rítési összeg erejéig tartozik a biztosítónak befizetni, és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.

9.3. A biztosított (szerződő) egyes bejelentéseit és nyi- latkozatait írásban közölheti, a biztosítási szerződés felmondását a szerződő felek csak ajánlott levélben kö- zölhetik.

9.4. A szerződő felek – egyéb megállapodás hiányában – a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

9.5. A biztosító jogosult bármikor a helyszínen ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét.

9.6. A személyes adatok kezelése

Személyes adatok kezelésére vonatkozóan az általános biz- tosítási feltételek 13.1. pontjában foglaltak az irányadók.

9.7. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biztosí- tási feltételek rendelkezései az irányadók.

Biztosítható vagyontárgyak és költségek

AHE-43130/1

1. A biztosított nyilvántartásaiban kimutatott alábbi va- gyontárgyak:

a) tárgyi eszközök

· ingatlanok: épület és egyéb építmény

· műszaki berendezések, gépek, nem rendszámos járművek, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan és közvetlenül szolgálják,

· egyéb berendezések, felszerelések, nem rendszámos járművek, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, de közvetett módon szolgálják,

· a beruházások közül kizárólag a nem aktivált – épí- tési vagy szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások,

b) Készletek:

· anyagok,

· áruk: kereskedelmi árukészletek, betétdíjas göngyö- legek,

· befejezetlen termelés és félkész termékek,

· késztermékek,

c) a biztosító által elfogadott tűzmentes lemez- vagy páncélszekrényben tárolt

· készpénz,

· értékpapír,

· tételesen és azonosíthatóan megnevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drágakő, nemesfém, műérték, gyűjtemény, szellemi alkotás.

2. Ha tárolásuk nem tűzmentes lemez- vagy páncélszek- rényben történik, a fenti c) pontban felsoroltakra csak 20 000 forintig létesíthető biztosítás.

3. A káreseményekkel kapcsolatos költségtérítések:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések követ- keztében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá az indokoltan szükséges kényszer kitelepítési vagy a megmentett vagyon biz- tonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban me- rülhetnek fel,

b) a káresemény során és után felmerülő indokolt men- tési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkező károkat is,

c) a bontási, romeltakarítási és maradványeltávolítási költségek,

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi), valamint a szükséges tény- megállapítási költségek,

e) a tervezési, szakértői és lebonyolítási költségek, ame- lyek a 3. a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenysé- gekhez szükségesek,

f) a károsodott eszköz helyreállítása alatt a termelés továbbfolytatásához esetleg szükséges ideiglenes cső és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavé- telezési értékének levonásával,

g) a közművek, közüzemi berendezések és közutak – a

3. a), b), c) pontokban felsorolt tevékenységek során elkerülhetetlenül szükséges – rombolási kárainak

helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

Nem biztosítható vagyontárgyak

1. gépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmá- nyok,

2. mezőgazdasági gépjárművek (mint például traktor, bálá- zó) és mezőgazdasági munkagépek,

3. építési, vagy szerelési tevékenység tárgyát képező va- gyontárgyak,

4. kikötői létesítmények,

5. állatok,

6. ültetvény, földterület, telek, erdő, lábon álló növények, víz, vízterület

AHE-43130/1

7. bányagépek

Betöréses lopás- és rablásbiztosítás

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a továbbiakban: biztosító) megtéríti a biztosítottnak az e szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a szerződésben (ajánlaton, kötvényben, adatközlőn) felso- rolt kockázatviselési helyein elhelyezett, saját és idegen tulajdonú vagyontárgyaiban bekövetkező betöréses lo- pás-, rablás-, továbbá küldöttrabláskárait.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

A biztosítási szerződés létrejötte, hatálya, kockázatvise- lésének kezdete és vége tekintetében az általános bizto- sítási feltételek 1. és a 12. pontjaiban foglaltak az irány- adók.

2. A biztosítási események

2.1. Alapfedezet

2.1.1. Betöréses lopás az, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magában foglaló le- zárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erősza- kos módon vagy úgy hatol be – ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználja –, hogy a lezárt helyiséget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más esz- közzel kinyitja.

E szerződés szempontjából behatolás ellen védett helyi- ségnek a jelen különös feltételek elválaszthatatlan részét képező „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyon- védelmi szabályzat”-ban részletezett, határoló épület- szerkezetekkel körülzárt légtér minősül.

AHE-43130/1

2.1.2. Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a biztosított vagy alkalma- zottja (vagy megbízottja) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

2.2. Kiegészítő fedezet:

2.2.1. Többletdíj ellenében a biztosítási szerződés kiterjed a küldöttrablásra, amelynek során az alkalmazottak vagy a

megbízottak a biztosított utasítására készpénzt, érték- papírt, értékcikket, árut szállítanak a rendeltetési helyre előre meghatározott útvonalon és időtartamon belül, és ennek során a náluk levő értékeket elrabolják.

A küldöttrablás kockázatviselésére a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban meghatározott szállítási szabályok az irányadók.

2.2.2. Külön díj fizetése nélkül a biztosítási szerződés kiter- jed a biztosított épülethez fizikailag tartósan rögzített, épületszerkezeti elemnek nem minősülő vagyontárgyak jogtalan eltulajdonításából eredő vagyoni kárra, melyet a biztosító telephelyenként, biztosítási eseményenként leg- feljebb 25 000 Ft, biztosítási időszakonként pedig legfel- jebb 50 000 Ft éves összeghatárig, önrészesedés levonása nélkül térít meg.

2.3. A vagyontárgyakkal összefüggő többlet-kockázatviselés:

A 2.1. és 2.2. pontban írtakon túlmenően a biztosító meg- téríti:

2.3.1. a biztosított saját dolgozóinak a munkahelyen lezárt, lelakatolt öltözőszekrényében vagy lezárt helyiségben elhe- lyezett ruházatában (a készpénz, ékszer, aranytárgyak és a zsebtartalom kivételével) és egyéb használati tárgyaiban, valamint a munkahelyi tárolóban (megőrzőben) elhelye- zett, lelakatolt vagy egyéb módon lezárt rendszám nélküli járművekben (kerékpár, segédmotoros kerékpár stb.) kelet- kezett betöréses lopás- vagy rabláskárokat személyenként és káreseményenként legfeljebb 25 000 Ft-ig, a káridőponti állapotuknak megfelelő valóságos értéken a biztosítási ösz- szeghatáron belül, önrészesedés levonása nélkül;

2.3.2. a 6.1.8.1. pontban meghatározott rongálási károkat

legfeljebb a biztosítási összeghatárig.

2.4. Kizárások

A biztosítás – az általános biztosítási feltételekben írt kizárá- sokon túl – nem fedezi a kárt, ha

2.4.1. normalizált hiányként – káló – elszámolásra kerültek ill. kerülnek,

2.4.2. az üzlet kirakatában elhelyezett árukár összege meg- haladja az üzlet biztosított készletértékének 25 %-át,

2.4.3. a termelési, szolgáltatási folyamat leállásából, szüne- teltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkezik

(pl. kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, terme- lés- és szolgáltatáskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifize- tett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség stb.),

2.4.4. következményi kárként merül fel,

2.4.5. ellopás, elveszés, hiány, veszteség (együttesen: hiány) következtében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyít- ja, hogy a hiány betöréses lopás vagy rablás következménye,

2.4.6. leltározás, illetve időszakos ellenőrzés alkalmával fel- tárt hiányból (együttesen: leltárhiányból) erednek,

2.4.7. a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származik, és a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja,

2.4.8. bankjegykiadó automatákban, játékgépekben, illetve az azokban található készpénzben következik be.

3. A biztosítási összeg

3.1. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek képzése kockázatviselési helyenként (telephelyenként) történik. A biztosítási összegek meghatározásánál a behatolás ellen védett helyiségekben tárolt teljes vagyont kell figyelembe venni.

3.2. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó technikai avulási mértékű tárgyi eszközök biztosítási ösz- szege a biztosítási időszakra vonatkozó valóságos érték. Készletek esetében a biztosítási időszak során előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni (csúcsérték).

3.3. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege: a vagyontárgy valóságos értéke, illetve a jogosultat a biz- tosítottal (szerződővel) kötött szerződés alapján megille- tő maximális érték.

3.4. A pénz- és áruszállítás biztosítási összege: a biztosított/ szerződő által meghatározott, a telephelyről vagy a telep- helyre szállított legmagasabb érték (csúcsérték).

3.5. A költségtérítések biztosítási összege: A biztosított/ szerződő által meghatározott, a 6.1.8.1. pont szerinti ron- gálási kár maximális mértéke.

4. A biztosítási díj

AHE-43130/1

4.1. A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és költség- térítések tárgyévi biztosítási összege.

4.2. A biztosítás díját a biztosítás díjalapjától függően kockázatarányosan kell meghatározni.

5. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

5.1. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kö- telezettségére vonatkozóan az általános biztosítási feltéte- lek 6. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

5.2. A jelen különös feltételek szerint a kockázat mértéké- re kiható és változásbejelentési kötelezettséget teremtő változásnak minősül különösen:

a) a biztosított telephelyen belüli vagyonérték ±10%-os vagy ezt meghaladó változása (az árukészletek, kivé- telével),

b) új védelmi módszerek bevezetése,

c) új, eddig nem használt anyagok alkalmazása,

d) a biztosított vagyontárgyakra további biztosítás kötése.

6. A biztosító szolgáltatása

6.1. A biztosító szolgáltatásának mértéke

6.1.1. Biztosítási eseményenként a kártérítés felső határa a biztosítási összeg, ha a „Betöréses lopás és rablás ese- teire szóló vagyonvédelmi szabályzat” szerint telephe- lyenként, a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén fennálltak a biztosítási összeghez és

a – a telephelyen folytatott tevékenység alapján meghatá- rozott – kárveszélyességi besoroláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások.

6.1.2. Ha a káresemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén nem álltak fenn a „Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” szerint a biztosítási összeghez és a – a telephelyen folytatott tevé- kenység alapján meghatározott – kárveszélyességi beso- roláshoz rendelt védettségi szintnek megfelelő védelmi előírások, akkor a biztosító a káresemény bekövetkezté- nek időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen meg- lévő védettségi szintnek és a kárveszélyességi besorolás- nak megfelelő biztosítási összegtartomány felső határáig teljesít (kártérítési limit).

6.1.3. Minimális védelmi előírás a minimális mechanikai védelem. Ha a káresemény bekövetkeztének időpontjá- ban a behatolás helyén a minimális mechanikai védelem feltételei nem teljesülnek, a biztosítónak nem áll fenn kártérítési kötelezettsége.

6.1.4. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigény- lésére nem jogosult, és ugyanakkor a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembe- vételével történt.

6.1.5. Vagyontárgyak térítése:

a) a saját tulajdonú vagyontárgyak esetén a technikai avultságtól függően a javítási, illetve az utánpótlási értéket téríti meg a biztosító a káridőponti új érték, il- letve pótlási érték erejéig a biztosítási összegen belül;

b) az idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a javítá- si, illetve az utánpótlási értéket fizeti a biztosító a vagyontárgy káridőponti valóságos értékének erejéig, amely nem lehet több a biztosítási összegnél.

6.1.6. Ha a kár időpontjában a biztosított vagyoncsoport (vagyontárgy) biztosítási összege az ugyanezen vagyon- csoport (vagyontárgy) utánpótlási értékénél kisebb, és ha a biztosító által elismert kárösszeg meghaladja va- gyoncsoportonként a 100 000 Ft-ot vagy a vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-át, akkor az I. típusú szerinti vagyoncsoportokban felsorolt vagyontárgyak kárait csak olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a bizto- sítási összeg aránylik az utánpótlási értékhez. Arányos (részarányos) kártérítés: a kár időpontjában a biztosított vagyoncsoport (vagyontárgy) biztosítási összegének és ugyanezen vagyoncsoport (vagyontárgy) utánpótlási ér- tékének az arányában történő kártérítés.

6.1.8. A biztosító költségtérítésként megtéríti az alábbi rongálási károkat is:

6.1.8.1. A biztosított/szerződő által meghatározott, a betöréses lopás és rablás vagy ennek kísérlete során a biztosított épületben és vagyontárgyakban, illetve a biz- tosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem bizto- sított épületekben, illetve az abban lévő nem biztosított vagyontárgyakban rongálással okozott károkat.

6.1.8.2. Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények szerkezetileg beépített üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és a csillárokban keletkezett károkat.

6.1.8.3. A biztosító a 6.1.8.1. pontban meghatározott ron- gálási károkból származó pótlási és helyreállítási költsé- geket az adatközlőn, ajánlaton feltüntetett összeghatár erejéig téríti meg.

6.1.9. A biztosító a megállapított kárösszegből levonja a hasznosítható maradványok értékét.

6.1.10. A pénz- és árutovábbítással megbízott dolgozók kirablásánál a kártérítés a biztosított/szerződő által meg- határozott biztosítási összeg erejéig terjed, még az eset- ben is, ha a káresemény alkalmával a kirabolt személynél ezt az összeget meghaladó érték volt. A biztosító ezen belül is csak a „Betöréses lopás és rablás eseteire szó-

AHE-43130/1

ló vagyonvédelmi szabályzat” előírásainak megfelelően szállított összeget fizeti meg.

6.1.11. Az egyes vagyoncsoportokra megadott biztosítási összegek a károk térítése alkalmával egyenként kerülnek ér-

tékelésre. Az egyik csoport biztosítási összegének többlete nem fedezi a másik csoport biztosítási összegének hiányát.

6.2. Önrészesedés

Egyéb megállapodás hiányában minden egyes káresemény kárösszegéből a szerződésben (ajánlaton, kötvényen) meg- határozott önrészesedési összeget a biztosított maga viseli, kivéve a 2.2.2. és a 2.3.1. pont alapján térítendő károkat.

7. A biztosított/szerződő kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettsége

A biztosított/szerződő – az általános biztosítási feltéte- lek 7. pontjában írtakon túlmenően – köteles betartani a

„Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat” kármegelőzésre vonatkozó előírásait, továb- bá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemel- tetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelés- re és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat is minden- kor be kell tartania.

8. A biztosító mentesülése

8.1. A biztosító mentesülésére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 8. pontjában meghatározottak az irány- adók, az alábbi kiegészítésekkel:

8.2. Ha a biztosított/szerződő jogi személy, a biztosító men- tesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okoz- ta a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, védelme.

8.3. A 8.1. és 8.2. pontban foglaltakat a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.4. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha

a) a biztosított/szerződő nem tartotta be a „Betöréses lo- pás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”- ban meghatározottakat.

b) az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer nem volt üzem- be helyezve a káresemény bekövetkezésének időpontjá- ban, illetve a biztosítottnak/szerződőnek felróható okból működésképtelen volt.

8.5. A jelen szerződés szempontjából súlyosan gondatlan a károkozás, ha a biztosított/szerződő, illetve alkalmazottja a kár bekövetkezésében súlyosan ittas állapotával vagy bódu- latot keltő szer(ek) hatása alatt, vagy a vagyonvédelmi sza- bályzatban foglaltak súlyos megsértésével közrehatott.

8.6. Az 5.2. pontban meghatározott közlésre, illetőleg a válto- zás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén nem áll be a biztosító kártérítési kötelezettsége, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

8.7. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai és a biz- tosító teljesítése a biztosítási esemény bekövetkezésekor

8.7.1. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai és a biztosító teljesítése tekintetében az általános biztosítási fel- tételek 9. és 10. pontjában foglaltak az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

8.7.2. A biztosított/szerződő a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles feljelentést tenni az illetékes hatóságnak.

8.8 A kártérítési összeg esedékessége

8.8.1. A kártérítési összeg esedékességére vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 10.1.8. pontjában foglaltak az irányadók.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek, így különösen a 11. és a 13. pontban írtak az irányadók az alábbi kiegészítésekkel:

9.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra igényt tarthat a biztosított, azonban vissza kell fizetnie a kárta- lanítási összeget.

9.3. A biztosított/szerződő egyes bejelentéseit és nyilat- kozatait írásban (telefaxon is) közölheti, de a biztosítási szerződés felmondását csak ajánlott levélben közölhetik a szerződő felek.

9.4. A biztosító jogosult a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

9.5. A biztosítási fedezet csak a szerződés I. sz. mellék- letét képező „A betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat”-ban rögzítettek betartása esetén terjed ki a vagyontárgyakra.

AHE-43130/1

9.6. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biztosí- tási feltételek rendelkezései az irányadók.

Biztosítható vagyontárgyak és költségek

Betöréses lopás és rablás kockázatára az alábbiakban fel- sorolt, biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak, va- gyoncsoportok biztosíthatók:

I. típusú vagyoncsoport:

1. Műszaki berendezések:

műszaki berendezések, gépek, nem rendszámos jármű- vek, egyéb berendezések, felszerelések;

2. Egyéb tárgyi eszközök:

használaton kívüli tárgyi eszközök, építéssel és szerelés- sel együtt nem járó nem aktivált beruházások;

3. Készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek

II. típusú vagyoncsoport:

4. Készpénz, értékcikk, értékpapír:

készpénz, értékpapír, tételesen és azonosíthatóan meg- nevezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ék- szer, drágakő, nemesfém, műérték, gyűjtemény, szellemi alkotás,

5. páncélszekrényen kívül, de az előírások szerint tárolt készpénz kockázatilag önálló egységenként, illetve telep- helyenként max. 5 000 Ft-ig.

III. Költségtérítés:

A biztosító megtéríti a biztosított/szerződő által megha- tározott, a betöréses lopás és rablás vagy annak kísérle- te során a biztosított épületekben és vagyontárgyakban, illetve a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló nem biztosított épületekben, illetve az abban lévő nem biztosított vagyontárgyakban rongálással (és nem eltu- lajdonítással) okozott károkat (javítási, pótlási költségek) is a szerződésben (ajánlaton/ adatközlőn) meghatározott biztosítási összeghatárig.

A küldöttrablás kockázatára a következőkben felsorolt va- gyontárgyak, vagyoncsoportok kockázatilag önálló egysé- genként (telephelyenként) biztosíthatók:

· készpénz, csekk, értékpapír, értékcikk, továbbá áru.

A biztosítási összegek nem konvertálhatók, nem csopor- tosíthatók át.

Nem biztosítható vagyontárgyak és költségek:

1. bankjegykiadó automaták, játékgépek, illetve az azokban található készpénz,

2. építési, vagy szerelési tevékenység tárgyát képező va- gyontárgyak,

3. gépjárművek, vízi járművek, légi járművek, vontatmányok,

4. mezőgazdasági gépjárművek (mint például traktor, bálá- zó) és mezőgazdasági munkagépek,

5. kikötői létesítmények,

6. állatok, erdő, lábon álló növények,

7. bányagépek.

Betöréses lopás és rablás eseteire szóló vagyonvédelmi szabályzat

Fogalommeghatározások

1. Kárveszélyességi besorolás:

A szerződésben (ajánlat/adatközlő) feltüntetett főtevé- kenységhez a biztosító által hozzárendelt 1-től 3-ig terje- dő kárveszélyességi besorolás.

2. Biztosítási összeg:

A szerződésben (ajánlat/adatközlő) a Betöréses lopás, rablás, küldöttrablás különös biztosítási feltételei szerinti

I. és II. típusú vagyoncsoportokra telephelyenként meg- adott biztosítási összeg.

3. Betöréses lopás és rablás függeléke szerinti vagyoncsoportok

I. típusú vagyoncsoport:

3.1. Műszaki berendezések:

műszaki berendezések, gépek, nem rendszámos jármű- vek, egyéb berendezések, felszerelések;

3.2. Egyéb tárgyi eszközök:

használaton kívüli tárgyi eszközök, építéssel és szerelés- sel együtt nem járó nem aktivált beruházások;

3.3. Készletek:

anyagok, áruk, befejezetlen termelés, félkész- és készter- mékek

II. típusú vagyoncsoport:

3.4. Készpénz, értékcikk:

készpénz, értékpapír, tételesen és azonosíthatóan megne- vezett, egyedi biztosítási összeggel meghatározott ékszer, drágakő, nemesfém, műérték, gyűjtemény, szellemi alkotás

4. Minimális védettségi szint:

AHE-43130/1

Biztosítási összeghez és kárveszélyességi besoroláshoz tartozó a biztosító által meghatározott minimális védett- ségi szint.

4.1. A minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

· az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

· az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha

a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

4.2. A részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

· a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló biztonsági üveggel – vannak védve (bankok, pénzintézetek eseté- ben az átmérő minimum 16 mm),

· a rács 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el),

· a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tokszer- kezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz kell erősíteni,

· az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszítés és reteszhúzás ellen védettek,

· a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos henger- zár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha

a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár,

· az ajtó legalább három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,

· az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

· a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 18 mm mé- lyen kell zárniuk,

· az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül legyen,

· bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel meg kell erősíteni,

· fatokhoz megerősített zárlemez szükséges.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak.

4.3. A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer előírásai

Ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő

nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott kö- vetelmények:

· a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen, és a védett téren belül legyen elhelyezve,

· a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt,

· a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyit- ható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárd- ságú anyagból – készüljön,

· az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,

Függelék szerinti II. típusú vagyoncsoport készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer stb. drága- és féldrágakövek

Biztosítási összeg * [ezer Ft]	védettségi szint
	Mabisz minősítéssel rendelkező értéktároló	A tárolás céljára szolgáló helyiség védettségi szintje **
0-200	lemezszekrény, megerő- sített lemezszekrény ***	I
200-2 000	megerősített lemezszek- rény, páncélszekrény stb. *** (A biztosítási összeg- nek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktároló)	II
2 000-5 000	megerősített lemezszek- rény, páncélszekrény stb. *** (A biztosítási összeg- nek megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktárolók)	II
5 000-****	Biztosító által meghatározott minimális védettségi szint és előírások

* telephelyenként

AHE-43130/1

** Védettségi szint: I:minimális mechanika; II: minimális mechanika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett); III: részleges mecha- nika + minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett)

*** Páncélszekrény bekötve a riasztóba

**** 5.000.000 Ft feletti biztosítási összeg esetén az Allianz Vállalkozás Védelem keretein belül csak a biztosító kockázatfelmérése alapján és kö- vetően köthető szerződés.

· az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,

· élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-be- rendezést felügyelnie kell, és a jelzés után egy másod- percen belül riasztania kell,

· a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell,

· a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felüle- tektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy csak segédeszközzel lehessen őket elérni,

Védettségi szint előírás

Függelék szerinti I. típusú vagyoncsoport

kárveszélyességi besorolás	Biztosítási összeg [millió Ft]	védettségi szint *
1.	0 -200	I
	200-400	II
	400-	Biztosító által meghatározott mi- nimális védettségi szint
2.	0-200	II
	200-400	III
	400-	Biztosító által meghatározott mi- nimális védettségi szint és előírások
3.	0-400	III
	400-	Biztosító által meghatározott mi- nimális védettségi szint és előírások

* Védettségi szint: I: minimális mechanika; II: minimális mechanika + mi- nimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett); III: részleges mechanika

+ minimális elektronika, átjelzéssel (szabotázsvédett)

A Függelék szerinti II. típusú vagyoncsoport szállítási szabályai

A különös biztosítási feltételek Függeléke szerinti II. tí- pusú vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakövek, valamint egyéb, a biztosító által megnevezett vagyontár- gyak stb.) legalább az alábbiak szerint szállítandók:

500 000 Ft biztosí- tási összegig	egy fő, tetszőleges módon,
500 000 és 1 000 000 Ft biztosí- tási összeg között	egy fő, riasztójelzést adó pénzszállító táskával,
1 000 000 és 2 000 000 Ft biztosí- tási összeg között	két fő, a szállított készpénzt illetéktelen hozzá- féréskor speciális technikával megfestő Mabisz minősített pénzszállító táskával,
2 millió és 5 millió Ft biztosítási összeg között	az erre a tevékenységre érvényes szakhatósági engedéllyel rendelkező pénzszállító szervezet/ egység, gépkocsival, három fős személyzettel, melyből egy fő fegyveres,
5 millió Ft - *	Biztosító által meghatározott szállítási szabályok

* 5 millió Ft biztosítási összeg felett az Allianz Vállalkozás Védelem kere- tein belül csak a Biztosító kockázatfelmérése alapján és követően köthető biztosítási szerződés.

· a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantar- tó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie; a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

· a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata legyen, vagy ezzel

egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen; a hangereje 1 m-es távolságban haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

· az energiaellátást két, egymástól független, kölcsön- hatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítsa; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig legyen üzemképes,

· az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén biztosítsa automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehaj- tását,

· akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töl- tésről gondoskodni kell,

AHE-43130/1

· a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falonbelül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

Üvegbiztosítás

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti azo- kat a károkat, amelyek a gazdálkodó szervezet irodahely- ségeinek, kereskedelmi üzlethálózatának, ipartelepeinek, illetve műhelyhálózatának beépített üvegezésében törés vagy repedés következtében álltak elő.

1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján az üvegbizto- sítás kiterjed:

a) a biztosított épületeknek és építményeknek szerkeze- tileg beépített üvegezésére,

b) a biztosított üzletek árudák, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.),

c) az üveg cégtáblákra.

2. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, re- pedt vagy toldott üvegekben következett be.

AHE-43130/1

3. Nem vonatkozik a biztosítás a kártérítési felső határérté- ket meghaladó károkra.

4. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási szerződés nem terjed ki az épületszerkezeti üvegezésekre (üvegtégla, üvegpadló stb.), az üveg dísztárgyakra és a csil- lárokra, valamint a melegágyak és üvegházak üvegezéseire, az üvegtetőkre, neoncsövekre, taposóüvegekre, ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhelyezett különleges üvegekre.

5. A biztosítás díjalapja a biztosított által a szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott kártérítési felső- határérték.

A díjalap és a díjtétel szorzata adja az éves biztosítási díjat.

6. Az önrészesedésre vonatkozóan az általános biztosí- tási feltételek 3.17., 3.18. és 3.19. pontja az irányadó. Az önrészesedés mértékét a szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

7. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biz- tosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Elektronikus berendezések biztosítása

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti az e szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a biztosított vagyontárgyakban véletlen, váratlan formá- ban, balesetszerűen bekövetkező, a 2. pontban meghatá- rozott közvetlen fizikai károkat a szerződésben meghatá- rozottak szerint

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítá- si feltételek 1. pontjának rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

1.2. A biztosítás területi hatálya: A fedezet a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) meghatározott kockázatviselési helye(ke)n bekövetkezett káresemények- re terjed ki.

2. A biztosítási esemény

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biz- tosító megtéríti az előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, balesetszerűen, a 2.3. pontban meghatározott vagyontárgyakban bekövetkezett azon közvetlen fizikai károkat, melyeknek oka:

a) az elektromos energia közvetlen károsító hatása, úgy- mint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt következtek be);

b) leesés, lökés, ütközés, idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás.

2.2. A biztosító kockázatviselése a jelen különös biztosí- tási feltételek alapján kiterjed a fedezetbe vont, üzembe helyezett, működőképes állapotú elektronikus berende- zésekre, függetlenül attól, hogy ezek éppen működnek-e, vagy nem.

2.3. A biztosított vagyontárgyak

AHE-43130/1

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított/szerződő által megjelölt, az alább felsorolt vagyoncsoportokba tartozó elektronikus berendezések. Biztosított vagyontárgynak minősülnek ezeknek a rendeltetésszerű működéséhez szükséges, be- épített alkatrészei is, a 2.4. pontban foglaltak kivételével.

a) irodai és irodatechnikai berendezések (pl. elektro- nikus írógépek, asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok, mikrohullámú sütő, grillsütő, kávéfőző stb.);

b) távközlési berendezések (pl. telefonok a mobiltelefo- nok kivételével, telefonalközpontok, telefaxok, üzenet- rögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók);

c) híradástechnikai, szórakoztatóelektronikai beren- dezések (pl. televízió- és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equalizerek, magnetofonok (deckek), lemez- játszó, CD-játszók, hangsugárzók, videorecorderek és

-lejátszók, műholdvevők beltéri egységei);

d) elektronikus adatfeldolgozó berendezések (pl. számí- tógépek és adatfeldolgozó rendszerek az ezekhez tarto- zó perifériaegységekkel – a hordozható számítógépek kivételével –, pénztárgépek, banki kártyaleolvasók);

e) szünetmentes áramforrások.

2.4. Kizárások, szolgáltatáskorlátozások

2.4.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosí- tási fedezet nem terjed ki

a) azokra a biztosított vagyontárgyakhoz tartozó alkatré- szekre, szerszámokra és anyagokra, amelyek igénybevé- telüknek megfelelően ismételt vagy időszakos cserére szorulnak speciális funkciójuk vagy összetételük folytán, különös tekintettel a következőkre:

· Segédanyagok és fogyóeszközök, továbbá munka- közegek (pl. előhívó folyadék, reagens, katalizátor, hűtőanyag, kenőanyag, tűzoltó közeg, kazettába való szalag, film, festékkazetta, kép- és hanghordozók a raj- tuk tárolt információkkal, filmfólia kombinációk, külön- legesen előkészített papír, karakterformátumhordozó, raszteres képernyő, pipetta),

· Egyéb alkatrészek, amelyek a biztosított vagyontárgy üzemi élettartama során gyakran cserélendők (pl. biz- tosíték, mintázó- és papírtovábbító henger, fényforrás, eldobható elem, szűrő).

b) a számítógépbe fixen, illetőleg nem fixen beépített adat- hordozókra, a rajtuk levő adatállományra, programokra,

c) pénz-, jegykiadó automatákra, játékgépekre, nyerőgé- pekre.

2.4.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:

a) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai al- katrészek belső hatásra bekövetkező káraira. A jelen ki- zárás nem vonatkozik a cserélhető alkatrészek/modulok biztosítási eseményből bekövetkező vagyonkáraira.

b) a fizikai károsodás nélküli meghibásodás, működési za- var, működésképtelenség formájában előállt károkra.

3. A biztosítási összeg

Az elektronikus berendezések biztosítási összegét a biz- tosított/ szerződő határozza meg, és a biztosítási szerző- dés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A biztosított vagyontárgyak kárainak térítése az aláb- bi értéken történik:

4.1.1. Teljes kár esetén a biztosító a vagyontárgy a káridő- ponti valóságos (avult) értékét téríti meg.

4.1.2. Részleges kár esetén a biztosító a helyreállítási költ- séget – az új anyagok beépítéséből származó értéknöve- kedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos (avult) értékéig téríti meg.

4.2. A jelen különös biztosítási feltételek értelmében a valóságos érték minimális összege a káridőponti újrabeszerzési ár 30%-a, függetlenül az életkortól és a

használtság fokától. Ez alól kivételt képez az elektronikus adatfeldolgozó eszközök térítése, amiről az általános biz- tosítási feltételek 3.9. pontja rendelkezik.

4.3. A biztosító az elektronikus berendezések alkatré- szeiben, illetőleg tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok a berendezésben keletkezett biztosítási eseménynek minősülő, a biztosító szolgálta- tási kötelezettségét eredményező kárral vannak okozati összefüggésben. A közbenső képhordozókban (pl. a fény- másoló, lézernyomtató stb. szeléndobja), illetve csövek- ben (pl. képcső, nagyfrekvenciás adócső, röntgencső, lé- zercső) keletkezett kár esetén a kártérítés az alábbiak szerint csökkentett mértékű:

· Közbenső képhordozók esetén a káreseményt megelőző használati időtartamra vonatkozó értékcsökkenésnek megfelelően (a csökkentő tényező a használati időtar- tam és a – gyártó ajánlása szerinti – szokásos üzemi élettartam hányadosa).

AHE-43130/1

· Csövek esetén a káridőponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken a 4.2. pont sze- rinti minimális értékig.

5. A biztosított/szerződő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségei

5.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 7. pontjában írtak az irányadók az alábbi kiegé- szítésekkel:

5.2. A biztosított a kármegelőzés érdekében köteles betar- tani a biztosított vagyontárgyak gyártójának utasításait és ajánlásait különösen az alábbiakra vonatkozóan, de nem ezekre korlátozva:

· építés és szerelés (különös tekintettel a tápegységre, a potenciálkiegyenlítő testelésre és a légkondicionálás- ra);

· általános üzemeltetés, szervizelés, karbantartás.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biz- tosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

A jelen különös biztosítási feltételek a biztosított érvény- ben és hatályban lévő tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása különös biztosítási feltételeihez (a továbbiak- ban: alapvagyon biztosítás) kapcsolódó kiegészítő bizto- sítás.

Az üzemszünet alatti költségek biztosítása

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtérí- ti a jelen különös biztosítási feltételekben részletezett

feltételek fennállása esetén az alap-vagyonbiztosításban felsorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggés- ben felmerült, a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározott költségeket.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap-vagyonbiztosítás kockázat- viselésének kezdete.

1.2. Ha az alapul szolgáló vagyonbiztosítás határozott időtartamú, akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak ha- tározott időtartamú lehet.

1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapul szolgáló vagyonbiztosítás évfordu- lójának napjával.

1.4. A biztosító a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet alatti költségekre a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak sze- rint nyújt fedezetet.

1.5. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szerve- zet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is, az alap- vagyonbiztosításhoz igazodva.

1.6. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint lét- rejött biztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet alatti költsé- gek biztosítása is megszűnik.

AHE-43130/1

1.7. A határozatlan időre kötött üzemszünet alatti költsé- gek biztosítása külön is felmondható az általános biztosí- tási feltételek 12. pontja szerint.

2. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában

2.1. Maximális kártalanítási időszak:

az üzemszünet-biztosítási szerződésben meghatáro- zott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és a maximális kártalanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzem- szünet alatti költségek biztosítása hatályának a megszű- nését követő időpontra is eshet.

2.2. Tényleges kártalanítási időszak:

az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyon- biztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.

3. A biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biz- tosítási eseménynek minősül

· a tűzkár,

· a robbanás- és összeroppanáskár,

· a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,

· az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépek- ben,

· a villámcsapáskár,

· a villámcsapás másodlagos hatása,

· a vízvezetéktörésből eredő vízkár,

· a viharkár,

· a árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,

· a jégverés- és hónyomáskár,

· az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár,

· a technológiai csővezeték töréséből eredő kár,

· a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár,

· a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár

mint az alapul szolgáló vagyonbiztosítási események megvalósulása miatt fellépő, és a 4. pontnak megfelelő üzemszünet alatti költségek felmerülése, feltéve, hogy az alap-vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosí- tó a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesí- tésére köteles.

A fenti vagyonbiztosítási események meghatározását az alap-vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tartal- mazzák.

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából üzemszünet alatti költségeken azok a 4. pontban megha- tározott költségek értendők, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

3.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb va- gyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

3.3. Kizárások

A biztosító nem téríti meg a bevétel- és nyereségkiesést, to- vábbá azokat a költségeket, amelyek:

a) nem az alapul szolgáló vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt merültek fel;

b) az alapul szolgáló vagyonbiztosítási fedezet nem vonat- kozik a károsodott vagyontárgy(akra);

c) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek költségei;

d) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei;

e) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpót- lásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzés- hez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;

f) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;

g) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

h) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, vala- milyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kárta- lanítási és egyéb kötelezettségek;

i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;

j) a maximális kártalanítási időszakot követően merülnek fel, illetve erre az időszakra vonatkoznak.

k) az önrészesedési időszak alatt keletkeztek.

4. A biztosított költségek

4.1. Az üzemszünet alatti költségek biztosítása az alábbiakra vonatkozik:

a) alkalmazotti bér, beleértve az éjszakára vagy mun- kaszüneti napra soron kívül elrendelt munkavégzés munkabérköltségeit;

b) fuvardíjak, ha azok az üzemszünet csökkentése érde- kében merültek fel, vagy amelyek a biztosított szerző- déses kötelezettsége alapján fizetendők;

AHE-43130/1

c) a tevékenység folytatása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz bérleti díja;

d) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység folytatása céljából megkötött hitel-vagy lízingszerződés időarányos hitelkamatai, ügyleti ka- matai;

e) könyvvizsgálói költségek, melyek az üzemszünet alatti költségek tételes megállapítása érdekében, külső szol- gáltatás igénybevétele keretében merülnek fel;

4.2. A jelen biztosítás nem fedezi az alábbiakat:

a) büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bírság, perköltség, késedelmi kamat;

b) bármilyen fajtájú adó és illeték;

c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalálói díjak;

d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

5. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított tevékenység éves bruttó forgalma háromszázhatvanötöd részének és a maximális kártalanítási időszak napjainak a szorzata.

6. A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának alapját az 5. pont sze- rinti biztosítási összeg képezi.

7. A biztosított közlési és változásbejelentési köte- lezettsége

7.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötele- zettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pont- jában meghatározottak szerint köteles eljárni.

7.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása, új anyagok alkalmazása és a műszak- szám változása;

b) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása;

c) a biztosított kockázatra vonatkozóan további biztosí- tási szerződés megkötése;

A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.

7.3. A bejelentési kötelezettség elmulasztása aránylagos kártérítést von maga után.

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A költségeket akkor téríti meg a biztosító, ha ezek a ráfordítások gazdaságilag megalapozottak.

8.2. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak

a biztosítottnak már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt alkalmazásban lévő munkavállalói részére kifizetett munkabért téríti meg.

8.3. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és az üzemszüneti időszakra eső kamatot.

8.4. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szer- ződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésének alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok bemutatása.

8.5. A biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a bizto- sított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.

8.6. Önrészesedés

8.6.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napok- ban meghatározott azon időtartam, mely alatt a költsége- ket a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot megha- ladó üzemszünet esetén áll fenn, de a biztosító ez eset- ben sem tartozik kártalanítási kötelezettséggel az önré- szesedési időszak alatt felmerült költségekért.

8.6.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a kár- talanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési időszakot a szerződés tartalmazza.

8.6.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az éves bruttó forgalom egy napra eső összegét megszorozza az önrészesedési időszak nap- jainak számával.

9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszünet megelőzése érdekében.

AHE-43130/1

9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár ese- tén ne semmisüljenek meg.

9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti költségeket a tőle elvárható minden lehetséges módon csökkenteni, és

gondoskodnia kell róla, hogy tevékenység a lehető legrö- videbb időn belül újrainduljon.

9.4. Az üzemszüneti tartam rövidítésével összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terhe- li, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intéz- kedésről a biztosítót előzetesen írásban értesítették, és

a biztosító ahhoz hozzájárult. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyon- tárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.

9.5. A biztosított köteles a költségek csökkentése érdeké- ben együttműködni a biztosítóval, a biztosító pedig jogo- sult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.

10. A biztosító mentesülése

10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fenn- álló fizetési kötelezettsége alól is.

10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötelezettsé- ge alól, ha a biztosított megsérti a 7.1. pontban írt kötele- zettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.

10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a 9. fejezetben meghatározott kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények ki- deríthetetlenekké válnak.

10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyreál- lítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mu- lasztásból eredő többletkár megtérítése alól.

11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövet- kezésekor, a kárbejelentés, a kárigény-érvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége

11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.

11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének meg- kezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen különös feltételek alapján is igényt tart a biztosító szol- gáltatására.

11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· az üzemszünet alatti költségek becsült vagy várható elemeit és összegét,

· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.

11.4. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértéké- nek megállapításához szükségesek.

AHE-43130/1

11.5. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat ter- helik.

12. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biz- tosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Géptörés-biztosítás

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti az e szerződésben részletezett feltételek fennállása esetén a biztosított vagyontárgyakban véletlen, váratlan formá- ban, balesetszerűen bekövetkező, a 2. pontban meghatá- rozott közvetlen fizikai károkat a szerződésben meghatá- rozottak szerint.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete

1.1. A jelen pontra vonatkozóan az általános biztosítá- si feltételek 1. pontjának rendelkezései az irányadók az alábbi kiegészítéssel:

1.2. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben (ajánla- ton, adatközlőben) egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölt gépekben, berendezésekben – Magyarország területén bárhol történő üzemelés során – bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

2. A biztosítási események

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosí- tási eseménynek – géptörésnek – minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselési helyen (telephelyen) lévő biztosított vagyontárgyaknak belső és/vagy külső erőha- tás miatti, illetve a vagyontárgyak elektronikus egységei- nek csak külső erőhatás miatti, a 2.1.2. pontban részletezett károkokból – véletlenül, váratlanul, balesetszerűen – bekö- vetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított va- gyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza.

A jelen különös biztosítási feltételek szerint a törés- és repedéskár gyűjtőfogalom, és ilyennek minősülnek mindazok a maradandó alakváltozással járó mechanikai károsodások is, amelyek a törésen, repedésen kívül a kö- vetkező deformációk formájában álltak elő: megnyúlás, szakadás, összenyomódás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el) csavarodás.

AHE-43130/1

2.1.1. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítási szerződésben (ajánlaton, adatközlőn) biztosítási összeg- gel megjelölt

a) üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen működnek, vagy nem működnek,

b) tisztítás, javítás, karbantartás, átvizsgálás, áthelyezés miatt leállított vagy szétszerelt állapotban, szerelés vagy telephelyen belüli mozgatás alatt levő gépekre.

A géptörés-biztosítási fedezet a forgalmi rendszámos munkagépek esetében kifejezetten csak a munkagépként működő járműben az e járművel való munkavégzés által okozott, továbbá e járműnek a munkavégzésre vagy köz- lekedésre való előkészítése során keletkezett töréskárra terjed ki.

2.1.2. Géptörés-biztosítási káreseménynek kizárólag az mi- nősül, ha a kár oka

a) anyaghiba, tervezési vagy kivitelezési hiba,

b) rázkódás (rezonancia), alkatrészek, részegységek kila- zulása,

c) hibás beállítás vagy szabályozás,

d) rossz elhelyezés, telepítés,

e) hibás zsírozás, olajozás, illetve a kenés kimaradása,

f) a szokásosnál nagyobb erőhatás, túlterhelés,

g) kazánvízhiány miatti törés, repedés, deformálódás,

h) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerű- en kitett berendezéseket),

i) a centrifugális erő hatása miatti széthullás,

j) az elektromos energia közvetlen hatása, úgymint rövidzárlat, átütés, átívelés (abban az esetben is, ha ezek szigetelési hiba vagy túlfeszültség miatt követ- keztek be),

k) a mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berende- zések meghibásodása,

l) leesés, lökés, ütközés,

m) befagyás, bedermedés, besülés, beszorulás,

n) idegen tárgyak általi bármilyen akadályoztatás,

o) a gépet üzemeltető dolgozó figyelmetlensége, gyakorla- tának hiánya, szakmai tévedése (hibás munkavégzés),

p) a biztosított egyéb alkalmazottainak, megbízottainak gondatlansága.

2.2. Kizárások

2.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) tűz, robbanás és összeroppanás, villámcsapás, vízve- zetéktörésből eredő vízkár, technológiai csővezetékek törése, vihar, árvíz, belvíz, felhőszakadás, földmozgás (földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üregek beomlása), jégverés és hónyomás, földrengés, légi jár- művek rázuhanása és ismeretlen földi járművek által okozott rongálási károk, továbbá tűzoltás, épületek ösz- szeomlása, megsüllyedése, megdőlése, valamint a fenti eseményeket követő romeltakarítás, lebontás és szét- szerelés, azonkívül lopás, betöréses lopás és rablás.

A robbanás fogalmába nem tartozik bele – így nem minő- sül kizárásnak – a turbinák, kompresszorok, motorhen- gerek, hidraulikus hengerek, lendkerekek, centrifugák, transzformátorok, kapcsolók és áramelosztók törése.

b) a gép fokozatos és folyamatos állagromlása, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, vízkőlera- kódás, szennyeződés, légköri jelenségek által előidézett korrózió vagy kopás, festett vagy csiszolt felületek karco- lódása,

c) fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba, kivéve, ha géptörés-biztosítási káreseményt idéznek elő más bizto- sított gépszerkezetekben, alkatrészekben,

d) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel.

2.2.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

a) a gép

· próbaüzeme,

· szándékos túlterhelése,

· biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próba- terhelése,

· telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek.

b) szerszámokban (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényező- szerszámokban), gyártóeszközökben, öntőformákban, öntőmintákban és öntőüstökben, továbbá az alapgépre fel nem szerelt alkatrészekben és tartozékokban kelet- keztek,

c) a sűrűn cserélendő alkatrészekben, porlasztófúvókák- ban, sajtolóformákban (formázófelületekben), védő- rácsokban, hő- és tűzálló falazatokban, burkolatokban, fogaskerekekben, meghajtószíjakban, meghajtóláncok- ban, szállítószalagok hevederében és gördülő elemei- ben, gumiabroncsokban, összekötő kábelekben és a nem fémből készült alkatrészekben, tömlőkben, tömíté- sekben, szűrőkben, szitákban és csomagolóanyagokban keletkeztek, amennyiben a kár csak ezekre a részekre korlátozódik. Nem vonatkozik e kizárás arra az esetre, ha a biztosított gép vagy berendezés egyéb részei is ugyan- azon biztosítási esemény kapcsán károsodnak.

d) magának a gépnek a – károsodás elleni védelmet szol- gáló – biztonsági berendezésében, a gép működésével összefüggésben keletkeztek, és csak arra korlátozódtak,

e) törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő,

f) számítógépes vagy egyéb nyilvántartásokban tárolt adatállományban, információkban keletkeztek,

AHE-43130/1

g) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiöm- lő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) vesztesé- geként keletkeztek,

h) kötbér és bírság jellegű többletköltségként merültek fel,

i) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkeztek (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség),

j) éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légiposta- fuvar miatti többletköltségként merültek fel,

k) kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piac- vesztésből adódtak,

l) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők,

m) a garancia és szavatosság körében megtérülnek,

n) más biztosítás alapján megtérülnek.

2.3. A biztosítható vagyontárgyak és költségek

2.3.1. A biztosítható vagyontárgyak:

2.3.1.1. A biztosított tulajdonát képező, nyilvántartásai- ban kimutatott tárgyi eszközei közül az

a) erőgépek, erőművi berendezések,

b) gépek, berendezések,

c) szállítóeszközök,

d) forgalmi rendszám nélküli járművek,

e) munkagépként működő, forgalmi rendszámos jármű- vek.

f) mezőgazdasági vontatók és önjáró vagy vontatott munkagépek,

g) különleges felépítményű gépjárművek a munkavég- zésből eredő károk tekintetében.

2.3.1.2. Az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsönvett, lízingelt, kipróbálásra, tesztelésre átvett, a 2.3.1.1. pont szerinti vagyontárgyak.

2.3.2. Nem biztosítható vagyontárgyak:

a) számítógépek és elektronikus berendezések,

b) az építési vagy szerelési tevékenység tárgyát képező va- gyontárgyak,

c) forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező sze- mély- és teherszállító közúti gépjárművek,

d) vízi járművek és légi járművek,

e) bányagépek,

f) építőipari gépek

g) szerszámok (pl. vágó-, fúró-, csiszoló- és fényezőszer- számok), gyártóeszközök, öntőformák, öntőminták és öntőüstök,

h) elektromos, elektronikus egységek részét képező elek- tron- és elektronsugárcsövek, lámpák.

2.3.3. Biztosítható költségek

A biztosított/szerződő a szerződésben biztosítási ösz- szeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyak géptöréskáraival összefüggés- ben indokoltan és igazoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) mentési költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek,

c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati, valamint ténymegállapítási költségek,

d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a) és b) pontban felsorolt tevékenységekhez szük- ségesek,

e) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei,

f) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- művekben, közüzemi berendezésekben keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jogszabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

3. A biztosítási összeg

3.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak a

3.3. és 3.4. pontok szerinti értéke, valamint a biztosítható költségeknek a 3.5. pont szerinti összege, amelyet a min- denkori tárgyévre a biztosított/szerződő határoz meg.

A biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illet- ve vagyontárgyankénti, továbbá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyontárgy érté- kének megállapítási módszerét a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.

3.2. A biztosítottnak a vagyontárgyankénti illetve a költségekre vonatkozó biztosítási összegeket meg kell határoznia, azonosítható módon feltüntetve az egyes va- gyontárgyak biztosítási összegét és a vagyoni érték meg- határozásának módszerét.

A biztosítási összegek telephelyek és vagyontárgyak kö- zött nem csoportosíthatók át.

3.3. A saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) 30%-os technikai avultságot el nem érő gépek: új ér- ték,

b) az új értékhez viszonyított 30%-os vagy ezt meghaladó mértékű technikai avultságú, továbbá a teljesen leírt gépek: valóságos érték.

AHE-43130/1

3.4. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási össze- ge: a valóságos érték.

3.5. A biztosítható költségek biztosítási összege:

a biztosítási év folyamán előforduló káreseményekkel összefüggésben felmerülő, a jelen különös feltételek 2.3. pontjában felsorolt költségek – a biztosított/szerződő

által (pl. becsléssel) meghatározott – legmagasabb érté- keinek összege.

3.6. A biztosítási összegeknek a jelen különös biztosítási feltételek szerinti meghatározása, illetve a vagyontárgyak értékváltozása szerinti módosítása a biztosított/ szerző- dő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biz- tosítási díj módosulásával jár együtt.

4. A biztosított/szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

4.1. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezett- ségeire vonatkozóan az általános biztosítási feltételek 6. pontjában írtak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

4.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a biztosított telephelyen belüli biztosított vagyonérték 10%-ot meghaladó változása,

b) a vagyontárgyak telephelyek közötti átcsoportosítása,

c) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása,

d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog alapítása,

e) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli meg- szűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

f) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekö- vetkező módosulások,

g) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

h) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása és új anyagok alkalmazása,

i) a biztosított jogállásában bekövetkezett változás.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító – a 2.2. pontban felsorolt kizárások figye- lembevételével – megtéríti a vagyontárgyakban bekö- vetkezett géptöréskárokat, továbbá azokat a biztosított költségeket, amelyek a vagyontárgyak biztosítási kárese- ményeivel összefüggésben merültek fel.

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a károkat a biztosítási tárgyidőszakra vonatkozóan, kockázat- viselési helyenként (telephelyenként), a szerződésben (aján- lat, adatközlő) feltüntetett összeghatárig (biztosítási ösz- szeg), az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg.

5.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása

5.2.1. Általános rendelkezések

5.2.1.1. A biztosító káreseményenkénti és biztosítási éven- kénti szolgáltatásának felső határa a biztosított kockázat- viselési helyre (telephelyre) a vagyontárgyanként az

értékmeghatározás módszerével számított biztosítási összeg

5.2.1.2. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg az elő- ző pontokban foglaltaknak megfelelően.

5.2.1.3. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül egyéb károsító esemény is közrehatott, a biztosító

a kárnak csak azt a részét téríti meg, amely a biztosítási esemény következménye.

5.2.1.4. Az értékesíthető vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a biztosító levonja a kár összegéből.

5.2.2. A vagyontárgyak kártérítési szabályai

5.2.2.1. A biztosított saját tulajdonát képező gépek, beren- dezések kárainak térítése

Új értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

· Teljes kár: a káridőponti új érték, újra-előállítási érték, ill. újrabeszerzési érték.

· Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti újra-előállítási, ill. újrabeszerzési új érté- kéig.

Valóságos értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

· Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

· Részleges kár: a helyreállítás költsége – az értékemelke- dés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

5.2.2.2. Az idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térí- tése:

· Teljes kár: a káridőponti valóságos érték.

· Részleges kár: a helyreállítási költség – az értékemelke- dés levonásával – a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

5.2.3. A káreseményekkel kapcsolatos biztosított költsé- gek térítése

5.2.3.1. A biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt – a 2.3. pontban felsorolt – költségeket a szerző- désben (ajánlat, adatközlő) megjelölt értékig.

5.2.3.2. A biztosító a helyreállítás alatt a termelés to- vábbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezetékrendszerek anyag-, valamint fel- és lesze- relési költségeit a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával téríti meg.

5.3. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó visszaigénylé- sére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása

a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat helyreállították, illetve pótolták.

5.4. A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre fizetett kárté- rítési összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél az évi díjat megfelelően kiegészíti.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biz- tosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

G 001. záradék

a géptörés-biztosításhoz

A hőnek, lángnak kitett berendezések biztosítási fedezete

1. A jelen záradék alapján a biztosítási fedezet többletdíj ellenében kiterjed a géptörés-biztosítás különös biztosí- tási feltételeinek 2.1.2. h) pontjában kivételként megha- tározott, hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett beren- dezésekben túlhevülés miatt bekövetkezett károkra is.

AHE-43130/1

2. A jelen záradékban nem érintetteket illetően a géptö- rés- biztosítás különös biztosítási feltételeiben rögzítet- tek az irányadók.

Szállítmánybiztosítás

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a to- vábbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti a 2. pontban meghatározott biztosítási események miatt, a belföldről belföldi rendeltetési helyre végzett, illetve vé- geztetett szállítás során a biztosított szállítmányban kelet- kezett károkat és az 5.6. pontban megjelölt költségeket.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A szerződés létrejöttére és hatálybalépésére vonatko- zóan az általános biztosítási feltételek 1. pontjában írtak az irányadók.

1.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés ha- tálybalépését követően – egyéb megállapodás hiányában

– abban az időpontban kezdődik, amikor a szállítmányt a fuvarozás megkezdése céljából a tárolási helyről kiviszik (elmozdítják), és tart a fuvarozás egész folyamata alatt, be- leértve a szükséges fel-, le- és átrakodásokat, valamint a közbenső tárolásokat; végül befejeződik, amikor a szállít- mányt a rendeltetési helyen a címzett (átvevő) raktárá- ban vagy tárolási helyén elhelyezik, függetlenül az átvételi eljárás megtartásának időpontjától.

1.3. Ha a biztosított a biztosítási díjat a szállítás megkezdése után, de még a fuvarozás tartama alatt fizeti meg, a bizto- sítás, illetve a biztosító kockázatviselése a díjfizetést követő napon kezdődik.

Külön megállapodás hiányában a biztosító kockázatvise- lése a 2. pontban leírt biztosítási események bekövetke- zése miatti szükségszerű közbenső tárolás első 3 munka- napjára terjed ki.

1.4. A szabadon ömlesztett (rinfusa) áruk és tartályokban tá- rolt folyadékok, gáz- és gőznemű anyagok szállítása esetén a biztosító kockázatviselése – egyéb megállapodás hiányában

– akkor kezdődik, amikor az árunak a szállítóeszközbe való berakodása, illetve betöltése befejeződött, és tart a rendelte- tési helyen történő kirakodás, illetve lefejtés megkezdéséig.

AHE-43130/1

1.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított veszélyére visszaszállított szállítmányra.

1.6. Ha a fuvarozó/biztosított értesíti a címzettet a szál- lítmány megérkezéséről, a biztosító kockázatviselése az értesítés kézhezvételétől számított 48 óra elteltével, de legkésőbb a szállítmány megérkezésétől számított 5. nap

24. órájának elteltével megszűnik.

1.7. Ha a fuvarozó/biztosított a címzettet a szállítmány megérkezéséről bármely okból nem értesíti, a biztosító kockázatviselése a szállítmány megérkezésétől számított

5. nap 24. órájának elteltével megszűnik.

2. Biztosítási események

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül – az általános biztosítási feltételek- ben és jelen különös biztosítási feltételekben kizárt kocká- zatokon kívül – a biztosított veszélyére kiszállított és/vagy a biztosított veszélyére érkező és/vagy a biztosított telep- helyei között átszállított biztosított szállítmányban, annak megsemmisülése, sérülése, vesztesége miatt a kockázatvi- selés tartama alatt okozott károkra, amelynek oka:

a) tűz,

b) robbanás vagy összeroppanás,

c) elemi károk: vihar, villámcsapás, felhőszakadás, árvíz, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, földrengés; kivéve a biztosított saját telephelyei közötti szállítás esetén a vihar és felhőszakadás okozta károkat,

d) a szállítóeszközt ért baleset,

e) hidak vagy más építmények beomlása, kivéve a súly- és méretkorlátozások be nem tartása miatti esemé- nyeket,

f) a teljes szállítmány és a szállítóeszköz együttes eltű- nése,

g) a szállítmány berakása, elhelyezése és kirakása alkal- mával történt sérülés, kivéve, ha az anyagmozgatás nem megfelelő eszközzel vagy módon történt, és a kár bekövetkezése erre vezethető vissza.

2.2. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásá- ban telephelyek közötti szállításnak minősül, ha a szállítás érdekében a szállító járműnek közutat vagy közforgalmú vasúti pályaszakaszt is igénybe kell vennie.

2.3. A jelen különös biztosítási feltételekben megadott ve- szélynem-definíciókra vonatkozóan a tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása különös biztosítási feltételeiben leírt meghatározások az irányadók.

2.4. Kizárások

A biztosítási fedezet – az általános biztosítási feltételekben írt kizárásokon túl –nem terjed ki az alábbi károkra, költsé- gekre:

a) a kizárólag a telephelyen, üzemterületen belüli áru vagy anyagmozgatás során keletkezett károkra;

b) a biztosított/szerződő saját fuvareszközzel végzett fuva- rozása közben keletkezett károkra, ha a szállítóeszköz a fuvarozásra alkalmatlan volt, vagy azt túlterhelték;

c) azokra a károkra, amelyek a szállítmányok belső biológi- ai folyamatainak (erjedés, penészesedés, belső romlás), illetve kártevők (férgek, rágcsálók, rovarok) okozta ká- roknak a következményei, kivéve, ha az ilyen kár biztosí- tási esemény miatt állt elő;

d) az öngyulladás-, tűz- vagy robbanáskárokra, ha a biztosí- tott szállítmányt a biztosított/szerződő vagy megbízottja tudtával olyan másik szállítmánnyal rakják össze, amely öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes;

e) a szállítmány sajátos természetéből, különösen kiszá- radásából, apadásából, súlyveszteségéből származó károkra, kivéve azt az esetet, ha az ilyen kár biztosítási esemény következménye;

f) a sértetlen külső csomagoláson belüli tartalomhiány mi- atti károkra;

g) azokra a károkra, melyeket a szállítmány címzettje a kifogás nélküli átvételt követően állapított meg, kivéve, ha a kár külsőleg nem volt felismerhető, és az észlelést követően azonnal, de legkésőbb az érvényben lévő fuva- rozási feltételekben megjelölt határidőn belül jelenti azt az illetékes szerveknek (fuvarozó, helyi önkormányzat, közjegyző stb.), és bevonásukkal jegyzőkönyvben iga- zolja, hogy a kár a fuvarozás tartama alatt következett be;

h) azokra a károkra, amelyekkel kapcsolatban a biztosított a kárért felelőssé tehető harmadik személyt – a biztosító hozzájárulása nélkül – kártérítési felelőssége alól fel- mentette;

2.5. A biztosító nem téríti meg a biztosítási események kö- vetkeztében az élőállatokban bekövetkezett kárt.

2.6. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat vagy a ká- roknak azt a részét, amelyek jogszabály vagy más biztosítás alapján megtérülnek.

2.7. A biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben (ajánla- ton/ adatközlőn) megjelölt, saját vagy idegen tulajdonú – fuvarozásra kerülő – szállítmányokra (vagyontárgyakra) terjed ki.

3. Biztosítási összeg

AHE-43130/1

3.1. A biztosítási összeg (kártérítési limit) a biztosító szol- gáltatási kötelezettségének felső határa, amely a szerző- désben (ajánlaton/adatközlőn) káreseményenként és a biztosítási időszakra meghatározott maximum kártéríté- si összeg (kártérítési limit).

4. A biztosítási díj

4.1. A biztosítási díj a biztosított/szerződő által a választott kártérítési limitnek megfelelő díj, illetve a legkockázatosabb árucsoporthoz tartozó a kockázati szorzó szorzata.

4.2. A biztosított/szerződő a biztosítási díjat – egyéb meg- állapodás hiányában – legkésőbb a szállítás megkezdése előtt tartozik megfizetni.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító a biztosítási összeghatárokon belül köteles helytállni a 2. pontban leírt biztosítási események bekö- vetkezése esetén, továbbá az 5.6. pont szerinti költség vonatkozásában.

5.2. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló egyéves biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.

5.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár és költ- ség teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása legfel- jebb a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meghatáro- zott, biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatá- rig terjed.

5.4. Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelke- zésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összeg- nél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

5.5. Az önrészesedés 5.9. pont szerinti összegét, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított/szerződő maga viseli.

5.6. A biztosító – külön díj felszámítása nélkül – az alábbi költségeket téríti meg biztosítási esemény bekövetkeztekor:

a) a kár enyhítésével és a mentéssel kapcsolatban fel- merülő indokolt ráfordításokat, ha a kárt a biztosítási feltételek alapján a biztosító megtéríti, illetve a kár- igényt elismerte,

b) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizs- gálati (laboratóriumi) és szakértői költségeket,

c) a javítással, pótlással kapcsolatban szükségessé vált, igazolt fuvarozási többletköltségeket.

A biztosító szolgáltatása a fenti ráfordításokkal és költsé- gekkel együtt sem haladhatja meg a szállítmány biztosítási összegét, kivéve azt az esetet, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek.

5.7. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított/tulajdonos az adó visszatérítésére nem jogosult, és ugyanakkor a biztosí-

tási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének a figyelembevételével történt.

5.8. A szállítmánykárok megállapításakor a biztosító jogosult levonni az értékesíthető maradvány értékét a kártérítés ösz- szegéből.

5.9. Önrészesedés

5.9.1. Az önrészesedés mértéke a biztosított/szerződő ál- tal választhatóan az alábbi lehet:

a) káreseményenként a teljes kárösszeg 10%-a, de legalább 20 000 Ft, vagy

b) káreseményenként a teljes kárösszeg 10%-a, de legalább 50 000 Ft, vagy

c) káreseményenként a teljes kárösszeg 10%-a, .

de legalább 100 000 Ft, amely a kár összegéből levo- násra kerül.

5.9.2. Teljes kárösszegen a biztosító szerződésben vállalt – egy biztosítási káreseménnyel összefüggő – valamennyi szolgáltatási kötelezettségének együttes összege értendő.

5.9.3. Az 5.9.1. a) pont esetén a biztosított/szerződő az éves díj 5%-ának megfelelő összegű pótdíjat köteles fizet- ni, míg az 5.9.1. c) esetében az éves díjból 5%-os enged- ményre lesz jogosult.

6. Egyéb rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biz- tosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Sz. 01. számú záradék

A rendkívüli csurgás, szivárgás és szóró- dás miatti károk fedezete

1. A szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételei- nek a jelen záradékkal való kiegészítése alapján – az erre vonatkozó külön díj megfizetése ellenében – a biztosí- tó megtéríti azokat a károkat, amelyek a jelen záradéki fedezetre biztosított vagyontárgyakban külső hatásra

bekövetkező rendkívüli csurgás, szivárgás és szóródás kö- vetkeztében keletkeznek, kivéve azokat, amelyek:

AHE-43130/1

· a visszaszállított göngyölegekben,

· nem a kereskedelemben szokásos módon és gondos- sággal csomagolt árukban,

· a feladáskor már sérült árukban,

· ömlesztett és szálas termékekben, terményekben,

termésekben, takarmányban keletkeztek.

2. A záradékban nem érintetteket illetően a szállítmány- biztosítás veszélynem szerinti speciális feltételeiben rög- zítettek az irányadók.

Sz. 02. számú záradék

A közönséges törés miatti károk fedezete

1. A szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételei- nek a jelen záradékkal való kiegészítése alapján – az erre vonatkozó díj megfizetése ellenében – a biztosító megté- ríti a jelen záradéki fedezetre biztosított szállítmányban a szállítás tartama alatt, a szállítmány belső természeté- ből, tulajdonságából fakadóan ütődés, nyomás, rázkódás, hőmérséklet-változás vagy egyéb, a szállítással együtt járó behatás miatt keletkezett törés- és repedéskárokat, kivéve azokat, amelyek:

· a visszaszállított göngyölegekben,

· nem a kereskedelemben szokásos módon és gondos- sággal csomagolt árukban,

· a feladáskor már sérült árukban,

· ömlesztett és csomagolatlan árukban keletkeztek, il- letve gyümölcs, zöldség, virág és más növény, valamint tojás szállítása esetén keletkeztek.

2. A záradékban nem érintetteket illetően a szállítmány- biztosítás különös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.

Sz. 03. számú záradék

A zárt karosszériás szállítóeszköz feltöréseslopás-kárainak fedezete

A szállítmánybiztosítás különös biztosítási feltételeinek a jelen záradékkal való kiegészítése esetén a biztosítási szerződés az alábbiakkal egészül ki:

1. Az erre vonatkozó biztosítási díj megfizetése ellenében a szállítmánybiztosítás kiterjed a biztosított/szerződő vagy alkalmazottja által szállítóeszközként használt zárt karosszériás gépjármű feltörésével a jelen záradéki fede- zetre biztosított szállítmányban okozott lopáskárokra. A biztosítási fedezet a szállítási útvonalra vonatkozik, arra korlátozódik.

2. A jelen biztosítás szempontjából feltöréseslopás- kárnak minősül, ha a szabályosan lezárt gépjárműbe a zár vagy a retesz erőszakos felfeszítésével, az üvegfelület kitörésével vagy a karosszérialemez felvágásával hatoltak be.

3. A biztosítás csak működő biztonsági berendezéssel (elektronikus jelzőrendszerrel, riasztóval) ellátott gép- járművekre köthető, illetve azokra vonatkozik. A biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha bizonyít- ják, hogy a bűncselekmény elkövetésekor a biztonsági berendezés működött, illetve azt a bűncselekmény során erőszakos módon hatástalanították.

4. A biztosítás nem nyújt fedezetet azokra a feltöréses ká- rokra, amelyek a szállítmány berakodása és a fuvareszköz elindulása közötti időszakban, illetve a fuvareszköz megér- kezése és a szállítmány kirakodása közötti időszakban kelet- keztek.

5. Nem téríti meg a biztosító az éjszakára (22.00 órától

AHE-43130/1

6.00 óráig), illetve a lakott területen kívül a szállítóesz- közben hagyott biztosított vagyontárgyakban keletkezett feltöréseslopás-károkat, kivéve azt az esetet, ha a szállító- eszközt zárt és őrzött telephelyen vagy lezárt helyiségben hagyták.

6. A záradékban nem érintetteket illetően a szállítmány- biztosítás különös biztosítási feltételeiben rögzítettek az irányadók.

A jelen különös biztosítási feltételek a biztosított érvény- ben és hatályban lévő tűz-, elemi és egyéb dologi károk biztosítása különös biztosítási feltételeihez (a további- akban: alap-vagyonbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás.

A tűz-üzemszünetbiztosítás

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 01-10-041356, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. – (a továbbiakban: biztosító) a biztosított részére megtéríti jelen különös biztosítási feltételekben részletezett fel- tételek fennállása esetén az alap-vagyonbiztosításban felsorolt biztosítási eseményekkel okozati összefüggés- ben bekövetkezett, a tényleges kártalanítási időszak alatt felmerült üzemszüneti veszteséget, és a jelen különös feltételek 4.1. pontjában meghatározott könyvvizsgálói költségeket téríti meg.

1. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

1.1. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alap-vagyonbiztosítás kockázat- viselésének kezdete.

1.2. Ha az alapul szolgáló vagyonbiztosítás határozott időtartamú,akkor a jelen kiegészítő biztosítás is csak ha- tározott időtartamú lehet.

1.3. Határozatlan időtartamú biztosítási szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló napja megegyezik az alapul szolgáló vagyonbiztosítás évfordu- lójának napjával.

1.4. A biztosító a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) megjelölt kockázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetkezett üzemszünet miatt felmerülő, a jelen különös biztosítási feltételek szerinti üzemszüneti vesz- teségekre nyújt fedezetet.

1.5. A biztosítási fedezet a biztosított gazdálkodó szerve- zet egészére, valamennyi tevékenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a biztosított pénzügyileg önálló elszámolási egységeire vonatkozó fedezetben is, az alap- vagyonbiztosításhoz igazodva.

AHE-43130/1

1.6. Ha a jelen különös biztosítási feltételek szerint létrejött tűz-üzemszünetbiztosítás hatálya alatt az alap-vagyonbiztosítási szerződés megszűnik, akkor az alap-vagyonbiztosítás megszűnésével egyidejűleg az üzemszünet-biztosítás is megszűnik.

1.7. A határozatlan időre kötött tűz-üzemszünetbiztosítás külön is felmondható az általános biztosítási feltételek

12. pontja szerint.

2. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában:

2.1. Nettó árbevétel:

az értékesített – vásárolt és saját termelésű – készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértéke.

2.2. Közvetett (állandó) költségek:.

azok a költségek, amelyek nagysága független az üzle- ti forgalom változásától, és a biztosítottat egy esetleges üzemszünet alatt is terhelik. Az alkalmazotti bér a jelen biztosítás szempontjából teljes egészében állandó jelle- gűnek minősül.

2.3. Közvetlen (változó) költségek:

azok a költségek (ráfordítások), amelyek az üzleti forga- lommal arányosan változnak.

2.4. Bruttó nyereség:

a nettó árbevétel és a közvetlen (változó) költségek kü- lönbsége.

2.5. Nettó nyereség:

a bruttó nyereség és a közvetett (állandó) költségek kü- lönbsége.

2.6. Bruttó nyereségráta:

a bruttó nyereség és a nettó árbevétel hányadosa.

2.7. Bruttó nyereségkiesés:

a tervezett bruttó nyereséghez képest a tényleges kárta- lanítási időszak alatt képződött veszteség. Összegét úgy kapjuk meg, hogy a tervezett éves bruttó nyereség és a tervezett nettó árbevétel hányadosát (azaz a bruttó nye- reségrátát) megszorozzuk a tényleges kártalanítási idő- szak alatt képződött nettó árbevétel-csökkenéssel.

2.8. Árbevétel-csökkenés:

a tervezett és megfelelően igazolt nettó árbevétel és a tényle- ges kártalanítási időszak alatti nettó árbevétel különbsége.

2.9. Maximális kártalanítási időszak:

az üzemszünet-biztosítási szerződésben meghatáro- zott azon időtartam, amely az alap-vagyonbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és a maximális kártalanítási időszak tartamának elteltével ér véget. A maximális kártalanítási időszak vége az üzem-

szünet-biztosítás hatályának a megszűnését követő idő- pontra is eshet.

2.10. Tényleges kártalanítási időszak:

az üzemszünet tényleges időtartama. Az alap-vagyon- biztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kártalanítási időszak végével szűnik meg.

3. A biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biz- tosítási eseménynek minősül

· a tűzkár,

· a robbanás- és összeroppanáskár,

· a hőtechnikai berendezésekben keletkezett tűzkár,

· az elektromos áram zárlati hőhatása elektromos gépekben,

· a villámcsapáskár,

· a villámcsapás másodlagos hatása,

· a vízvezetéktörésből eredő vízkár,

· a viharkár,

· az árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár,

· a jégverés- és hónyomáskár,

· az idegen tárgyak rádőléséből eredő kár,

· a technológiai csővezeték töréséből eredő kár,

· a tűzivízvezeték és tűzoltó berendezés töréséből eredő kár,

· a légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár

mint az alapul szolgáló vagyonbiztosítási események megvalósulása miatt fellépő, és a 4. pontnak megfelelő üzemszünet alatti költségek felmerülése, feltéve, hogy az alap-vagyonbiztosítás kiterjed a dologi kárra, és a biztosí- tó a vagyonbiztosítási esemény miatt szolgáltatás teljesí- tésére köteles.

A fenti vagyonbiztosítási események meghatározását az alap- vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei tartalmazzák.

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjá- ból üzemszüneti veszteség az alap-vagyonbiztosításban felsorolt biztosítási eseményekkel közvetlen okozati ösz-

szefüggésben bekövetkezett bruttó nyereségkiesés, amely magában foglalja a biztosított üzem értékesítési árbevé- tel-csökkenése miatt elmaradt nettó nyereséget és azokat az állandó költségeket, amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

AHE-43130/1

3.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkező újabb va- gyonbiztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül.

3.3. Kizárások

Nem minősül üzemszüneti veszteségnek, illetve a biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségek azon részét, amelyek:

a) nem az alapul szolgáló vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezése miatt álltak elő;

b) az alapul szolgáló vagyonbiztosítási fedezet nem vonat- kozik a károsodott vagyontárgy(ak)ra;

c) az üzemszünet alatt fellépő, de nem az üzemszünetet kiváltó események következményei;

d) a nem károsodott készletek romlása miatti veszteségek;

e) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tilalom, üzemkorlátozás következményei;

f) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpót- lásának késedelmessége, a helyreállításhoz, beszerzés- hez szükséges pénzeszközök hiánya miatt keletkeztek;

g) a biztosított mulasztása, késedelme miatt következtek be;

h) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, program, szoftver megsemmisülése, eltulajdonítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

i) szerződésből adódó olyan kötelezettségek miatt álltak elő, mint a gyártási, szállítási határidő késedelme, vala- milyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kárta- lanítási és egyéb kötelezettségek;

j) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;

k) olyan üzletvesztések, amelyek szerződések, megrende- lések felmondása miatt akkor következtek be, amikor az üzemszünet megszűnését követően a tevékenység már folytatható lett volna;

l) a maximális kártalanítási időszakot követően merülnek fel, illetve erre az időszakra vonatkoznak;

m) az önrészesedési időszak alatt elháríthatók.

4. A biztosítható üzemszüneti károk, költségek

4.1. Az üzemszüneti veszteségek és költségek:

4.1.1. A nettó nyereség csökkenése miatti veszteség: Ennek alapját az előző év azonos időszakában kimutatott nettó nyereség képezi.

4.1.2. Állandó költségek:.

Azok az állandó költségek biztosíthatók, melyek az üzem- szünet tartama alatt is terhelik a biztosítottat, és amelye- ket az alap-vagyonbiztosítási kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodott volna.

4.1.3. A könyvvizsgálói költségek:.

Azok a könyvvizsgálói költségek biztosíthatók, melyek az üzemszüneti károk tételes megállapítása érdekében kül- ső szolgáltatás igénybevétele keretében merülnek fel.

4.2. A nem biztosítható költségek:.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján a biztosítási fe- dezet nem terjed ki a következő költségekre, veszteségekre:

a) a büntető jellegű költségek, így különösen: kötbér, bír- ság, perköltség, késedelmi kamat;

b) a bármilyen fajtájú adó és illeték;

c) a forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalá- lói díjak;

d) az áruk, az alap-, nyers- és segédanyagok beszerzésére fordított költségek, az üzemanyag- és energiadíjak, ha ez utóbbiak nem az üzem fenntartásához szükséges rá- fordítások vagy alap-, illetve készenléti díjak;

e) a fuvardíjak, ha a biztosított nem rendelkezik erre vonat- kozóan szerződéses kötelezettséggel, valamint a külde- mények díjmentesítési költségei;

f) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevéte- lek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások,

különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlanügyle- tekből származó nyereségekre és költségekre.

5. A biztosítási összeg

5.1. A biztosítási összeg a nettó nyereségnek és a biztosí- tott állandó költségeinek az összege.

A biztosítási összegeket – a könyvvizsgálói költség kivéte- lével – külön meg kell határozni

· a maximális kártalanítási időszakra, illetve

· a biztosítási tárgyévre (12 hónapra) vonatkozóan.

A könyvvizsgálói költségeket a maximális kártalanítási időszakra kell meghatározni.

5.2. Ha a kockázatviselés időszakában a biztosított vagy annak megbízottja az árukat, szolgáltatásokat a biztosí- tott telephelyén kívül levő helyen értékesíti, illetve nyújt- ja, az ezért fizetendő vagy fizetett összeget az árbevétel- nél figyelembe kell venni.

5.3. Az 5.1. pont szerinti biztosítási összegeket a megelő- ző üzleti év nettó árbevételéből, bruttó nyereségéből a várható növekedést figyelembe véve kell a biztosítottnak meghatároznia. Ha a maximális kártalanítási időszak 12 hónapnál rövidebb, a biztosítási összeg megállapí- tásának alapjául a kártalanítási időszakkal megegyező

tartamú azon időszak szolgál, amely alatt a legmagasabb nettó árbevételt, illetve bruttó nyereséget elérte.

5.4. Minden olyan esetben, amikor a tárgyévet megelőző üz- leti év nem teljes, ilyen módon a teljes évre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a nettó árbevételt és a bruttó nye- reséget a tört év adatai alapján, becsléssel kell megállapítani.

5.5. A biztosítási összegeket veszteségcsoportonként külön, vagy veszteségcsoportokra összevontan kell meghatározni.

AHE-43130/1

5.6. A könyvvizsgálói költségek biztosítási összege a bizto- sított által választott összeg.

5.7. A biztosítási összeg meghatározásához szükséges adatokat a biztosított szolgáltatja.

5.8. A felek a biztosítás értéktartásának érdekében biztosítási szerződésenként a 250 000 000 Ft alatti biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjá- nak hatályával, a mindenkori árnövekedés mértéké- nek megfelelően, az alap-vagyonbiztosítás árnöve- kedési rátájával megnövelik. Az árnövekedési rátával megemelt biztosítási összegek képezik a mindenkori tárgyévi, a díjmegállapítás és a szolgáltatás szem- pontjából mértékadó biztosítási összegeket. A bizto- sítási összegek indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján.

6. A biztosítási díj

A biztosítási díj megállapításának alapját az 5.1. pont szerinti biztosítási összegek képezik.

7. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

7.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési köte- lezettsége körében az általános biztosítási feltételek 6. pontjában meghatározottak szerint köteles eljárni.

7.2. A változásbejelentési kötelezettség alá tartozik külö- nösen:

a) a biztosítási összeg – a várható bruttó nyereség – 10%- ot meghaladó mértékű növekedése,

b) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technoló- gia beindítása, új anyagok alkalmazása és a műszak- szám változása;

c) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása;

d) a biztosított kockázatra vonatkozóan további biztosí- tási szerződés megkötése;

A kockázati viszonyok, a biztosítási összeg megváltozása díjmódosulást von maga után.

7.3. A bejelentési kötelezettség elmulasztása aránylagos kártérítést von maga után.

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A biztosító a tényleges kártalanítási időszak alat- ti üzemszüneti veszteséget és költségeket téríti meg az alábbiak szerint:

8.1.1. üzemszüneti veszteség címén a tényleges kártala- nítási időszakra eső bruttó nyereségkiesést, legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott maximális kár- talanítási időszakra, és a biztosítási összeg erejéig.

8.1.2. az üzemszüneti kárral kapcsolatos könyvvizsgá- lói költségek biztosítása esetén a biztosítási szerződés-

ben (ajánlat, adatközlő) meghatározott összeg erejéig. A könyvvizsgáló költségeit számlával kell igazolni.

8.2. Kár bekövetkezésekor a biztosító vizsgálja a megadott biztosítási összeg helyességét.

8.3. Ha a biztosítás nem elszámolásos rendszerű, és a biztosítási összeg 10%-ot meghaladó mértékben alacso- nyabb, mint a ténylegesen felmerült bruttó nyereségcsök- kenés, a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a tényleges bruttó nyereségcsökkenés a biztosítási összeghez aránylik.

8.4. Elszámolásos biztosítás esetén, ha a biztosítási ösz- szeg 25%-ot meghaladó mértékben alacsonyabb, mint a tényleges bruttó nyereségkiesés, a biztosítás elszámolá- sos formája megszűnik, és a biztosító a kárt a 8.3. pont- ban írottak szerint arányosan téríti meg.

8.5. Az állandó költségeket csak akkor téríti meg a biztosí- tó, ha ezen ráfordítások gazdaságilag megalapozottak, és ha ezeket a biztosított az üzemszüneti kár bekövetkezése nélkül kigazdálkodta volna.

8.6. Az alkalmazotti bér címén megállapításra kerülő kár- térítési összeg kiszámításának alapja a bérköltség, a sze- mélyi jellegű kifizetések, valamint a bérjárulékok szám- fejtésére szolgáló bizonylat, illetve a járulék ténylegesen teljesített befizetését igazoló bizonylat. A biztosító csak a káresemény bekövetkezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére kifizetett munkabért téríti meg.

8.7. A befizetendő ügyleti kamatok kártérítési összegének megállapítási alapja a hitelező igazolása, amely tartal- mazza a hitelösszeget és a kamatot.

8.8. A jogszabályokon, valamint a fel nem mondható szer- ződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek megtérítésé- nek alapja a kifizetési és befizetési bizonylatok..

8.9. A biztosító megtéríti az üzemszünettel közvetlenül érintett, de nem károsodott tárgyi eszközök tényleges kártalanítási időszakra számított – és a jogszabályok sze- rint az üzemszünet miatt nem elszámolható – értékcsök- kenési leírásait.

AHE-43130/1

8.10. A biztosított nem igényelhet többletkártérítést, illet- ve hosszabb időre történő térítést azon a címen, hogy a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapot- nak megfelelően történt, és/vagy a káresemény helyreállí- tását egybekötötte a vállalkozás felújításával, bővítésével vagy újabb tárgyi eszközök beszerzésével.

8.11. A tevékenység egyéb okból történő tényleges szüne- teltetésének ideje alatt bekövetkező biztosítási kárese- mény esetén a biztosító csak az arra az időszakra vonat-

kozó nyereségkiesést téríti meg, amellyel az üzemszünet a bekövetkezett káresemény miatt meghosszabbodik.

8.12. Az üzemszüneti veszteség megállapításánál mind- azokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az üzem menetét és nyereségét a kártalanítási időszak alatt kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolták volna, ha a káresemény nem következett volna be, ugyanis a biztosítás alapján nyújtott kártérítés révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint akkor, ha a kár be sem következett volna.

8.13. A kár megállapításánál figyelembe kell venni azt a nyereséget, amely az üzemszünet megszűnését követő 6 hónap, de legfeljebb a kártalanítási időszak lejártáig tartó idő alatt az intenzívebb termelésből, a megnövekedett értékesítésből származik.

8.15. Önrészesedés

8.15.1. Ha a felek másként nem állapodnak meg, az önré- szesedés a kártalanítási időszakon belül naptári napok- ban meghatározott azon időtartam, amely alatt a fellépő bruttó nyereségcsökkenés miatti veszteséget a biztosított maga viseli, azaz a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak az önrészesedési időtartamot meghaladó üzemszü- net esetén áll fenn, de ez esetben sem tartozik szolgál- tatási kötelezettséggel az önrészesedési időszak alatti üzemszüneti veszteségek miatt.

8.15.2. Az önrészesedési időszak kezdete megegyezik a kártalanítási időszak kezdetével. Az önrészesedési idő- szakot a szerződés tartalmazza.

8.15.3. A biztosító a levonandó önrészesedés összegét úgy határozza meg, hogy az egy napra jutó átlagos bruttó nyereségkiesést megszorozza az önrészesedési időszak napjainak számával.

9. A biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettsége

9.1. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézke- dést megtenni az üzemszüneti veszteségek megelőzése érdekében.

9.2. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait három évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárolni, hogy azok egy esetleges kár ese- tén ne semmisüljenek meg.

9.3. A biztosított köteles az üzemszüneti veszteséget a tőle elvárható minden lehetséges módon enyhíteni, és gondoskodnia kell róla, hogy az üzem működése a lehető legrövidebb időn belül meginduljon.

9.4. A veszteség enyhítésével – az üzemszüneti tartam rövidítésével – összefüggésben felmerülő kárenyhítési költség akkor is a biztosítót terheli, ha az nem vezetett eredményre, feltéve, ha az intézkedésről a biztosítót elő- zetesen írásban értesítették. Ezek között azonban nem számolható el olyan költség, amely a károsodott vagyon- tárgyak, illetve a kár helyreállítási költségeként merül fel.

9.5. A biztosító a kárrendezési eljárás során tapasztalt körülményektől függően, külön megállapodás alapján a biztosítási összegen belül megtéríti

· a tevékenység folytatására szolgáló ideiglenes üzem létesítésével, üzembe helyezésével, üzemeltetésével,

· a tevékenység bérmunkába, alvállalkozásba történő kihelyezésével, valamint

· a telephelyen kívüli értékesítéssel kapcsolatos többletköltségeket.

9.6. Ha a kárrendezés során megállapítható, hogy többlet- költség felhasználásával a műszakilag indokolt időnél rövi- debb idő alatt megtörténhet az újra-üzembehelyezés, a fel- merülő többletköltséget a biztosító megtéríti. A biztosított a biztosító terhére ilyen többletköltség megfizetését csak akkor vállalhatja, ha annak felmerülése előtt ahhoz a biz- tosító írásban hozzájárult, és a hozzájáruló nyilatkozatban rögzítették a többletköltség jellegét és várható összegét.

9.7. Az üzemszüneti veszteség csökkentése miatti rendkí- vüli költségek összege nem lehet nagyobb, mint az ilyen módon elkerülni kívánt üzemszüneti veszteség.

9.8. A biztosított köteles együttműködni a biztosítóval a veszteség enyhítése érdekében, a biztosító pedig jogosult ellenőrizni az intézkedések végrehajtását.

10. A biztosító mentesülése

10.1. Amilyen mértékben mentesül a biztosító az alapul szolgáló vagyonbiztosítási kár megfizetése alól, ugyanolyan mértékben mentesül a jelen különös feltételek alapján fenn- álló fizetési kötelezettsége alól is.

10.2. Mentesül továbbá a biztosító a kártérítési kötelezett- sége alól, ha a biztosított megsérti a 7.1. pontban leírt köte- lezettségét, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetle- nekké válnak.

10.3. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a

9. pontban meghatározott kötelezettségét nem vagy kése- delmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kiderít- hetetlenekké válnak.

10.4. Ha a biztosított elmulasztja az idejében való helyreál- lítással kapcsolatos intézkedést, a biztosító mentesül a mu- lasztásból eredő többletkár megtérítése alól.

11. A felek kötelezettségei a káresemény bekövet- kezésekor, a kárbejelentés, a kárigényérvényesítés szabályai, a kártérítési összeg esedékessége

11.1. A felek a biztosítási esemény bekövetkezésekor az általános biztosítási feltételek 9. pontjában foglaltak sze- rint kötelesek eljárni.

11.2. A biztosított köteles a vagyoni kár bejelentésével egy időben, de legkésőbb a vagyoni kár felmérésének meg- kezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen szerződés alapján üzemszüneti veszteség megtérítésére is igényt tart.

11.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· az üzemszüneti veszteség becsült vagy várható jellegét, tartamát, elemeit és összegét,

· a megtett és tervezett intézkedéseket, azok célját.

11.4. A biztosított legkésőbb a tényleges kártalanítási idő- szak lejártát követő harminc napon belül köteles könyv- szakértő által hitelesítetten részletezni a bruttó nyereség- kiesés miatti veszteségét az alábbiak szerint:

a) nyereség- és veszteségszámítást a folyó üzleti évre az üzemszüneti veszteség kezdetéig és a káreseményt megelőző üzleti évre;

b) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon nyereségeiről és költségeiről, amelyeket a tényle- ges kártalanítási időszak alatt az üzemszünet nélkül könyvelt volna el (nyereség és állandó költségek);

c) nyereség- és veszteségszámítást a biztosított azon ráfordításairól, amelyek a tényleges kártalanítási idő- szak alatt az üzemszüneti veszteség következtében merültek fel (nyereség és állandó költségek).

11.5. A biztosított köteles a biztosító részére átadni az összes olyan számlakönyvet és egyéb üzleti könyvet, kifi- zetési számlát, mérlegkimutatást és egyéb dokumentu- mot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, a veszteség mértéké- nek megállapításához szükségesek.

11.6. Az adatszolgáltatások költségei a biztosítottat ter- helik.

12. Egyéb rendelkezések

AHE-43130/1

A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zottakra vonatkozóan a feltételhez tartozó általános biz- tosítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Általános felelősségbiztosítás

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosított, vagy akinek magatartásá- ért felelősséggel tartozik (a továbbiakban: biztosított) által

· a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harma- dik személynek (vagy olyan személynek, aki nem igénybe- vevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak), vagy

· a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül

okozott kár, amelynek megtérítéséért a biztosított a ma- gyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tarto-

zik (felelősség a szerződésen kívül okozott károkért, ún. deliktuális kárfelelősségi tényállás).

2. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:

a) a biztosítottal szerződéses jogviszonyban álló fél teljesí- tési segédjének/alvállalkozójának okozott károkra,

b) a szerződésszegéssel a másik szerződő félnek oko- zott károkra (szerződésszegésért való felelősség, ún. kontraktuális kárfelelősség),

c) a valamely termék vagy szolgáltatás hibájából származó károkra,

d) a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelősségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés keretében termé- szetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoztatott,

e) környezetszennyezéssel okozott károkra.

f) építési-, szerelési tevékenységgel okozott károkra

g) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

h) a légi, vízi és vasúti közlekedési tevékenység folytatásá- val okozott károkra,

i) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által tapo- sással, lelegeléssel okozott károkra,

j) a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra,

AHE-43130/1

k) a valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

l) (az ún. kátyúkárokra) a külön jogszabályban meghatá- rozott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasz- tásával okozott károkra,

m) a vegyszerszórási károkra

3. Az általános felelősségbiztosítás fedezete pótdíj ellenében kiterjeszthető

3.1. a bérlői szerződésszegéssel a bérbeadónak okozott ká- rokra, az alábbi feltételekkel:

· a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben

megjelölt bérlemények bérlőjeként, a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okoz, és amelyet megté- ríteni köteles.

· a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai csővezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berendezés kilyuka- dása által okozott károk megtérítésére vállal kötelezett- séget a bérlői felelősség fennállása esetén.

· az általános biztosítási feltételek 4.3. i) pontja nem vonatkozik a biztosítási szerződésben megjelölt bérle- ményben elhelyezett – és a bérbeadó tulajdonát képező

– vagyontárgyakban okozott károkra.

· a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. b) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérbe- adónak okozott károkra.

3.2. a bérbeadói szerződésszegéssel a bérlőnek okozott ká- rokra, az alábbi feltételekkel:

· a jelen különös biztosítási feltételek 1.1. pontjában meghatározottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérlemények bérbeadójaként a bérleti szerződés megsze- gésével a bérlőnek okoz, és amelyet megtéríteni köteles.

· a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugulása, technológiai csővezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berendezés kilyuka- dása által okozott károk megtérítésére vállal kötelezett- séget a bérbeadói felelősség fennállása esetén.

· a jelen különös biztosítási feltételek 2.1. b) pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérlő- nek okozott károkra.

4. A biztosító visszakövetelési joga

4.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint sú- lyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, illetőleg akiért a biztosított jogszabály szerint felelősség- gel tartozik (megbízottja vagy alkalmazottja):

· hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végzett,

· a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek ha- tása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

AHE-43130/1

· a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsér- tésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy fo- lyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló szabály- szegésből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény.

5. Záró rendelkezések

5.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a feltételhez tartozó általános bizto- sítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Munkáltatói felelősségbiztosítás

1. Fogalommeghatározások

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

a) Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvéte- lezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás igénybe- vétele során éri.

b) Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munka- vállalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati kép- zés ideje alatt.

d) Károsult: a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult munkavállaló és/vagy annak a károkozással összefüg- gésben kártérítésre jogosult közeli hozzátartozója.

e) Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett.

f) Kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkál- tatók közt létrejött megállapodás alapján a munka- vállalót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi, feltéve, hogy a mun- kavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban áll egymással.

AHE-43130/1

g) Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a köz- szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jog- viszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) végzett munka, továbbá a közigazgatási határozat alapján végzett munka, valamint a munkáltató által

kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadal- mi munka, mindezen felül ideértendő az iskolarend- szerű szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzése is.

h) Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett mun- kavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, va- lamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó ren- delkezések tekintetében. A társadalmi munka esetén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

2. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános bizto- sítási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

- biztosított a kötvényen név szerint feltüntetett munkál- tató.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjá- ból biztosítási esemény: a biztosított munkavállalójának a munkabalesete által okozott kár.

4. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:

a) a foglalkozási megbetegedés és a szervezett munkavég- zéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredetű megbetegedés okozta károkra,

b) a munkavállalókat/hallgatókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szál- lítóeszközön, utazás során történt,

c) a kölcsönvett munkaerő munkabalesetéből származó károkra,

d) a távmunkát végző munkavállaló munkabalesetéből származó károkra,

e) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szervei tagjai- nak munkabalesetéből eredő károkra

f) környezetszennyezéssel okozott károkra.

5. A biztosítási díj kiszámításának különös szabályai

5.1. A biztosítás díjalapjai az általános biztosítási feltéte- lek 5.1.2.. b) pontjában meghatározottaktól eltérően

a biztosított bruttó munkabérköltségének

· a teljes tárgyévi értéke (határozatlan idejű biztosítás esetén),

· a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatá- sok összege a biztosított munkáltató egész szervezetére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt mun- kavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jellegű juttatásait is.

6. A kárbejelentés kiegészítő szabálya

6.1. Az általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegé- szítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyzőkönyv másolatát.

7. A biztosítási szolgáltatás

7.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiz- tosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavál- lalónak nyújtott

· egészségbiztosítási ellátás, valamint

AHE-43130/1

· a baleseti nyugellátás vonatkozásában.

8. A biztosító visszakövetelési joga

8.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja sze- rint a jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosí- tott jogszabály szerinti felelősséggel tartozik

· a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végezte,

· a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek hiányában, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte a tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, illetőleg ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

· a kárt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével okozta, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset, illetőleg a fentiek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bírságot rótt ki.

9. Záró rendelkezések

9.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a feltételhez tartozó általános bizto- sítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Környezetszennyezési felelősségbiztosítás

1. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

· Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

· A környezet elemei: a talaj, a levegő, a víz és az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mestersé- ges) környezet, továbbá ezek összetevői.

2. A biztosítási esemény

2.1. A jelen környezetszennyezési felelősségbiztosítási fel- tételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül a természetes vagy jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek okozott olyan kár: ame- lyet a biztosított (a) hirtelen, (b) váratlan, (c) előre nem látható környezetszennyezéssel okoz, és amely (d) a nor- mál üzemi módtól eltérő eseményre vezethető vissza

2.2. továbbá amelyért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

2.3. feltéve, hogy a káresemény nem minősül biztosítás- sal nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

Mind a 2.1−2.3., mind az (a)−(d) pontokban foglalt felté- teleknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a kár- esemény biztosítási eseménynek minősüljön.

3. A biztosítással nem fedezett károk, a kizárások

3.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:

a) a szavatossági, jótállási és garanciális igényekre, továbbá az ezen igényekből eredő károkra,

b) a bányakárra,

c) rétegvizekben okozott károkra,

d) magukban a szennyezést okozó dolgokban okozott ká- rokra,

e) valamely termék hibájából eredő károkra,

AHE-43130/1

f) munkáltatói, szakképzést szervezői felelősségből, ille- tőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében ter- mészetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a fog- lalkoztatott,

g) a biztosított által növényvédő szerek, mezőgazdasági

kemikáliák felhasználásával, környezetbe juttatásával okozott károkra,

h) a vad- és haszonállat-tartói tevékenység folytatásával okozott károkra,

i) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által tapo- sással, lelegeléssel okozott károkra,

j) a gépjárművek, illetőleg munkagépek által a talajban taposással vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkra,

k) a környezeti állapot és minőség hátrányos megváltozá- sából eredő kár (ún. ökológiai kár) felszámolásával és a károkozást megelőző állapot helyreállításával kapcsolat- ban felmerült költségekre és kiadásokra (közigazgatási jogi felelősség),

l) természetes élőhelyekben, védett állatokban okozott ká- rokra,

j) a bűncselekménnyel okozott károkra (pl. környezetkáro- sítás, termékkárosítás, rongálás),

k) légi, vízi és vasúti közlekedési tevékenység folytatásával okozott károkra.

4. A biztosító visszakövetelési joga

4.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint sú- lyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított

− vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerint felelősséggel tartozik −:

· a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül, vagy

· az abban meghatározott feltételek hiányában végezte, és a kár ezzel közvetlen okozati összefüggésben keletke- zett, vagy

· a kárt hatáskörének, feladatkörének túllépésével okoz- ta, vagy

· a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatá- sa alatt és ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott, vagy

· a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, folyama- tos megsértésével, a kötelező karbantartási kötelezett- ség elmulasztásával okozta.

5. Záró rendelkezések

5.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a feltételhez tartozó általános bizto- sítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Szolgáltatás-felelősségbiztosítás

1. Fogalommeghatározások

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

a) Szolgáltatás:.

a biztosított által kötött szerződés alapján, a bizto- sított üzletszerű tevékenysége körében, a szükséges hatósági vagy egyéb engedélyek birtokában, ellenszol- gáltatás fejében végzett olyan tevékenység, amely

· árubeszerzéssel és/vagy építési beruházással nem jár, és

· amely tevékenységet természetes személy biztosí- tott esetén maga a biztosított, nem természetes sze- mély biztosított esetén a biztosított azon munkavál- lalója vagy tagja végzi, aki a tevékenység végzéséhez a szükséges hatósági vagy más engedéllyel, illetve végzettséggel rendelkezik.

Ahhoz, hogy egy tevékenység a jelen különös biztosítási feltételek értelmében szolgáltatásnak minősüljön, a fenti felsorolás valamennyi elemének fenn kell állnia.

b) Árubeszerzés: olyan tevékenység, amely valamely do- log tulajdonjogára vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak határozott vagy határozatlan időre történő megszerzésére irányul.

c) Építési beruházás: az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, helyreállítása, lebontása, elmozdítása, rendeltetésé- nek építési munkával járó megváltoztatása, valamint az ezekhez kapcsolódó szerelési munkák.

d) Üzletszerű tevékenység: olyan tevékenység, amelyet a biztosított jövedelem- vagy nyereségszerzés céljából, ellenszolgáltatás fejében rendszeresen végez.

e) Teljesítési segéd: a biztosított által a szolgáltatás telje- sítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozá- si szerződés esetén az alvállalkozó). A jelen általános szerződési feltételek alkalmazása során nem minő- sül teljesítési segédnek a biztosított munkavállalója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesítésében munkavi- szony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.

2. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

AHE-43130/1

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános bizto- sítási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

· Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jog- alany, aki üzletszerű tevékenysége keretében szolgálta- tás nyújtására irányuló szerződést kötött, illetve szerző-

déseket köt, és e szerződés(ek) alapján a szolgáltatást maga nyújtja.

3. A biztosítási esemény

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt:

· a biztosított − vagy olyan személy, akinek a magatartá- sért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik −

· a biztosítási szerződés mellékletét képező ajánlaton meghatározott, bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont és szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből eredő valamely kötelezettségét

· felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségsze- géssel

· a biztosított szerződéses partnerének vagy a partner munkavállalójának a vagyonában, életében vagy egész- ségében kárt okoz,

· és a bekövetkezett kárért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, és

· a kár nem minősül a biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor követke- zik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi felté- tel fennáll.

4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

4.1. A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános biz- tosítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki az alábbi károkra sem:

a) a szerződésen kívül, harmadik személyeknek okozott ká- rokra,

b) a valamely termék hibájából származó károkra,

c) munkáltatói, szakképzést szervezői felelősségből, ille- tőleg az egyéb szervezett munkavégzés keretében ter- mészetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a fog- lalkoztatott,

d) környezetszennyezéssel okozott károkra.

e) a szerződésben foglalt szolgáltatást meghaladó tevé- kenységgel okozott károkra,

f) a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredő károk- ra,

g) a késedelmes szolgáltatásból eredő károkra,

h) a szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában kialakult vita kö- vetkeztében előterjesztett károkra,

i) szavatossági és jótállási igény érvényesítésével kapcso- latban a károsult részéről felmerült költségekre,

j) a biztosított által engedély nélkül végzett tevékenység- ből eredő károkra,

k) a közüzemi szolgáltatással okozott károkra (víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás, csatorna),

l) az árubeszerzés, valamint építési beruházás során, illet- ve annak kapcsán okozott károkra,

m) az építési/szerelési tevékenységből eredő károkra,

n) a biztosított által folytatott gyermekellátási, illetve ok- tatási, nevelési tevékenységgel kapcsolatos kártérítési kötelezettségekre

o) valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

p) a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következ- tében beálló károkra,

r) leltárhiányra.

s) légi, vízi és vasúti közlekedési tevékenység folytatásával okozott károkra.

5. A kárbejelentés kiegészítő szabálya

5.1. Az általános biztosítási feltételek 9.3. pontját kiegé- szítve a kárbejelentéshez minden esetben csatolni kell

· a biztosított és a károsult közötti jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratokat (pl. szerződést);

· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító

a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;

AHE-43130/1

· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üz- leti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelkezésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályokat, belső utasításokat.

6. A biztosító visszakövetelési joga

6.1. Az általános biztosítási feltételek 10.4.2. pontja értel- mében a jelen különös biztosítási feltételek szerint sú- lyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított, illetőleg akiért a biztosított jogszabály szerint felelősség- gel tartozik (megbízottja vagy alkalmazottja):

· a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel össze- függésben keletkezett.

· a kárt a szolgáltatásra vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta.

· a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta.

· a károkozó magatartás észlelése után kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár, illetve annak egy része megelőzhető lett volna a kár- megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabálysze- rű teljesítésével. Ebben az esetben a biztosított köteles a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére.

· a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézke- déseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káresemény bekövetkezé- sének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

· a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltő szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.

7. Záró rendelkezések

7.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a feltételhez tartozó általános bizto- sítási feltételek rendelkezései az irányadók.

Termékfelelősség-biztosítás

1. Fogalommeghatározások

A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazásában

1.1. termék: minden ingó dolog, valamint a villamos energia.

1.2. hibás termék: egy termék akkor hibás, ha nem nyújt- ja azt a biztonságot, amely általában az adott terméktől elvárható, különös tekintettel a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának idő- pontjára, a tudomány és a technika állására. A terméket nem teszi hibássá önmagában az a tény, hogy később na- gyobb biztonságot nyújtó termék kerül forgalomba.

1.3. dolog: fizikai léttel bíró, tulajdonba vehető tárgy.

1.4. gyártó: a termék előállítója, valamint az, aki a termé- ken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkü- lönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyár- tójaként tünteti fel.

1.5. importáló: a külkereskedő, illetve külkereskedelmi bi- zományi szerződés esetén a megbízó.

1.6. egyesítés, illetve vegyítés: egyesítésről vagy vegyülés- ről van szó, ha több tulajdonos dolgai valamilyen módon egyesülnek vagy vegyülnek úgy, hogy azokat csak (a) aránytalan károsodással, vagy (b) aránytalan költekezés- sel, vagy (c) egyáltalán nem lehet szétválasztani.

1.7. feldolgozás, illetve átalakítás: feldolgozásról vagy át- alakításról van szó, ha valaki másnak a dolgából saját munkájával másfajta dolgot állít elő.

1.8. kár: a szerződő fél által bejelentett és a biztosító által fedezetbe vont hibás termék által

a) okozott és valakinek a halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár, illetve

b) más dologban okozott, a kár bekövetkezésekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-kö- zépárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb kár, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magán- használat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a káro- sult is rendszerint ilyen célra használta.

1.9. sorozatkár:

a) ugyanazon termék azonos hibával okozott kárainak összessége, amelyért egy biztosított köteles helytállni, vagy

b) olyan károk, amelyek azonos gyártási hibára vezethe- tők vissza, és amelyekért egy biztosított köteles helyt- állni.

2. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános bizto- sítási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

· Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jogalany, aki a termék előállítója, gyártója, importálója vagy forgalmazója.

3. Biztosítási esemény

3.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosítási szerző- dés hatálya alatt:

3.1.1. a biztosított által a biztosítási szerződés mellékletét képező ajánlaton meghatározott, illetve utóbb, de még

a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn beje- lentett és a biztosító által fedezetbe vont termékkel mint hibás termékkel

a) halált, testi sérülést vagy egészségkárosodást és ezáltal vagyoni vagy további nem vagyoni kárt okoz, illetve

b) más dologban a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfo- lyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kárt okoz, ha a más dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta,

3.1.2. és a bekövetkezett kárért a biztosított a termékfele- lősségről szóló 1993. évi X. törvény szabályai szerint kár- térítési felelősséggel tartozik,

3.1.3. és mindez nem minősül az 5. pont alapján biztosí- tással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

AHE-43130/1

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor követke- zik be, ha a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi felté- tel fennáll.

4. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály

4.1. A biztosítási esemény okozásának időpontja az a nap, amelyen a biztosított a hibás terméket előállította, gyár- totta, importálta, illetve forgalomba hozta.

4.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen a kár a károsultnál bekövetkezett, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amelyen a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte.

4.3. A kárbejelentés időpontja az a nap, amelyen a biztosí- tott a kárt írásban bejelentette a biztosítónak.

4.4. A jelen különös biztosítási feltételek szerint megkö- tött szerződés alapján a biztosító a hibás termék magyar- országi felhasználása során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.

5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

5.1 A biztosító helytállási kötelezettsége – az általános bizto- sítási feltételekben írt kizárásokon túl – nem terjed ki:

a) az olyan károkra, amelyekre − az általános és a jelen kü- lönös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés megkötésekor − a biztosító által terjesztett általános, szolgáltatási és környezet-szennyezési felelős- ségbiztosítás fedezete kiterjed,

b) a biztosított munkajogi felelőssége alapján térítendő ká- rokra,

c) a környezetszennyezéssel okozott károkra,

d) a biztosított által engedély nélkül előállított, gyártott, importált, forgalmazott termék hibájából eredő károkra,

e) magában a hibás termékben, illetve a hibás termék más termékkel való egyesítése, vegyítése, feldolgozása, átala- kítása során, továbbá ezen folyamatok következtében ma- gában az új termékben és tartozékaiban okozott károkra,

f) a károsultnak a hibás termék kijavításával, kicserélésé- vel, illetve hibátlan termékkel való pótlásával kapcsola- tos költségeire,

g) a károsultnak a hibás termék visszahívásával, illetve megsemmisítésével kapcsolatos költségeire,

h) a villamos energia mint hibás termék által okozott ká- rokra,

i) a gyógyszerek és gyógyhatású készítmények által oko- zott károkra,

AHE-43130/1

j) a fogamzásgátló szerek és vérkészítmények által okozott károkra,

k) a vegyszerek és gázok által okozott károkra,

l) a fegyverek, töltények, egyéb haditechnikai eszközök, robbanóanyagok, valamint ezek alkatrészei által okozott károkra,

m) az USA-ba exportált játékok, felvonók (ideértve a drótkö- télpályásakat is) és ezek alkatrészei, továbbá a gépjár- műalkatrészek által okozott károkra

n) a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladásával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás (TSE) betegsé- gével kapcsolatos kárigényekre,

o) a termék használati útmutatójában, kezelési útmutató- jában vagy egyéb tájékoztatójában, megfelelőségi tanú- sítványában, termékleírásában, címkéjén, csomagolásán foglaltaktól eltérő használat következtében bekövetke- zett károkra,

p) a termék használati útmutatójának, kezelési útmutató- jának vagy egyéb tájékoztatójának, megfelelőségi tanú- sítványának, termékleírásának, címkéjének, csomagolá- sának hiányosságai miatt bekövetkezett károkra,

q) a terméknek a jogszabály által előírt használati útmuta- tó, kezelési útmutató vagy egyéb tájékoztató, megfele- lőségi tanúsítvány, termékleírás, címke vagy csomagolás nélküli árusítása miatt bekövetkezett károkra,

6. A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai

6.1. Az általános biztosítási feltételek rendelkezésein túlmenően azt kiegészítve a kockázat elvállalását és a biztosítási díj képzését befolyásoló egyéb tényezők az alábbiak:

· a biztosítani kívánt termék;

· a biztosított üzleti forgalma a szerződéskötést megelő- ző egy évben;

· a biztosított várható forgalma abban az időszakban, amelyre a biztosítási díj vonatkozik;

· a biztosított tényleges forgalma abban az időszakban, amelyre a biztosítási díj vonatkozott (lásd: különbözeti díj);

· a biztosítási fedezetbe vont termékre vonatkozó ter- mékfelelősségi szabályok.

7. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

7.1. Az általános biztosítási feltételek rendelkezésein túl- menően, azt kiegészítve jelen különös biztosítási feltéte- lek szempontjából lényeges körülménynek tekintik:

· a termék előállításához, gyártásához, forgalmazásához, importálásához szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá megszűnését;

7.2. A határidő számítása szempontjából a határidő első napja:

· az engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, illetve megszűnése esetén az erről szóló határozat kézbesíté- sét,

8. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

A kárbejelentésnek az általános biztosítási feltételekben írtakon túlmenően tartalmaznia kell:

· a hibás termék megnevezését;

· azt, hogy a biztosított a termék előállítójaként, gyártója- ként, forgalmazójaként vagy importálójaként köteles-e a helytállásra.

9. A biztosító visszakövetelési joga

9.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított − vagy az, akinek a magatartásáért a biztosított kártérítési fele- lősséggel tartozik −:

a) a jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meg- határozott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, infor- matikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség nélkül végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüg- gésben keletkezett,

b) a kárt a termék előállítására, gyártására, forgalma- zására, importálására vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta,

c) a kárt a foglalkozási szabályok súlyos megsértésével okozta,

d) a károkozó magatartás észlelését követően kár- megelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével

megszegte, és a kár, illetve annak egy része a kármeg- előzési vagy kárenyhítési kötelezettség szabályszerű teljesítésével megelőzhető lett volna. Ebben az eset- ben a mulasztással, illetve a kötelezettségszegéssel okozott kár/kárrész megtérítésére köteles a biztosí- tott,

e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intéz- kedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a bizto- sító, illetve harmadik személy a káresemény bekövet- kezésének lehetőségére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megté- tele,

14. Záró rendelkezések

AHE-43130/1

14.1. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabá- lyozott kérdésekben a feltételhez tartozó általános bizto- sítási feltételek rendelkezései az irányadók.

15. Kiegészítő biztosítás a termék- felelősség-biztosításhoz

1. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása so- rán létrejött biztosítási szerződésben az általános bizto- sítási feltételek 1.2.1. a) pontjának kiegészítése:

· Biztosított az a kötvényen név szerint feltüntetett jogalany, aki a termék előállítója, gyártója, importálója vagy forgalmazója.

2. Biztosítási esemény

1.1. A kiterjesztett termékfelelősség-biztosítás szempont- jából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított

a) a biztosítási szerződés hatálya alatt

b) a biztosítási szerződés mellékletét képező ajánlaton meghatározott, illetve utóbb, de még a károkozás időpontját megelőzően az adatközlőn bejelentett és a biztosító által biztosítási fedezetbe vont

c) a biztosított által üzletszerű tevékenységi körében

d) forgalomba hozatal céljából gyártott és/vagy tényle- gesen forgalomba hozott termékkel mint hibás termék- kel más dologban kárt okoz.

e) és amely kárért a biztosított a Polgári törvénykönyv szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

3. Kizárások

3.1. A termékfelelősség-biztosítás különös biztosítási fel- tételeinek 5. pontjában foglalt, biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok az alábbi elemekkel egé- szülnek ki:

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

· termékfelelősség-biztosítás alapján térülő károkra,

3.2. A termékfelelősség-biztosítás különös biztosítási fel- tételeinek 5. pontjában meghatározott kizárás azon for- dulata, mely szerint a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki „a hibás termék más termékkel való egye- sítése, vegyítése, feldolgozása, átalakítása során, továbbá ezen folyamatok következtében magában az új termék- ben és tartozékaiban okozott károkra”, a jelen kiegészítő biztosítással kötött biztosításra:

· nem vonatkozik,* vagy

· a jelen kiegészítő biztosítás hatálybalépésével hatályát veszti.**

4. A jelen különös biztosítási feltételekben nem szabályo- zott kérdésekben a feltételhez tartozó általános biztosítá- si feltételek rendelkezései az irányadók.

*Abban az esetben alkalmazandó, ha a kiegészítő biztosítás a termékfele- lősség-biztosítással egy időben lép hatályba.

**Abban az esetben alkalmazandó, ha a kiegészítő biztosítás a termékfe- lelősség-biztosítás hatálybalépését követően lép hatályba.

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

J 03. számú záradék

a hűségkedvezmény nyújtásáról (Allianz Vállalkozás Védelem)

1. A jelen hűségkedvezmény-záradék keretében a felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő vállalja, hogy a biztosítási szerződést 3 éven át fenntartja, a biztosító az Allianz Vállalkozásvédelem biztosítási csomag éves díjá- ból a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meghatáro- zott mértékű hűségkedvezményt nyújt. Ha a szerződés a hároméves időtartamon belül díjnemfizetés vagy a szer- ződő felmondása miatt megszűnik, a szerződő köteles a nyújtott díjkedvezményt a biztosítónak megfizetni.

2. A jelen záradék szerinti kedvezmény a harmadik teljes biztosítási időszak lejárta után az évfordulótól számítva ismételten életbe lép a következő három biztosítási idő- szakra addig, amíg a szerződő felek ettől eltérő megálla- podást nem kötnek.

AHE-43130/1

3. A jelen záradékban nem érintetteket illetően a biztosí- tási szerződésben rögzítettek az irányadók.

V 505. számú záradék

a kármentességi engedmény nyújtásá- ról (Allianz Vállalkozás Védelem

– vagyonbiztosítási módozatok)

1. A jelen záradék alapján az Allianz Vállalkozásvédelem biztosítás éves díjából a biztosító a biztosított kármen- tessége esetére a szerződésben (ajánlaton/adatközlőn) meghatározott vagyonbiztosítási módozatokból az ott meghatározott mértékű kármentességi engedményeket nyújtja.

2. Ha a biztosítási időszak alatt a megkötött Allianz Vál- lalkozás Védelem biztosítási szerződésében (ajánlaton/ adatközlőn) meghatározott, a felek által megjelölt mó- dozatok és záradékok kockázatviselési körébe tartozó káresemény következik be, a biztosító jogosult az előre megadott kármentességi engedmény összegére, melyet a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjhoz hozzá- számít.

3. A kármentesség vizsgálata szempontjából a kárese- mény bekövetkezésének időpontja az irányadó, és a kármentességi engedmény címén nyújtott összeget a biz- tosító akkor is jogosult a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjhoz hozzá számítani, ha a kárt utólag, a biz- tosítási időszak lejártát követően jelentették be, de a kár abban a biztosítási időszakban következett be, amelyre az engedmény vonatkozott.

Allianz Hungária Biztosító Zrt.