Feltétel
Feltétel
Horgászbiztosítás
Érvényes: 2014. március 15-tôl
Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.
Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk ered- ményeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, valamint a biztosítási szerződés legfontosabb jellemzőiről.
Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legna- gyobb szereplője. Jogelődei révén több mint két évtizedes múlt- tal és évről évre növekvő díjbevétellel a biztosítótársaságok kö- zött a 7. helyet foglalja el.
A társaság székhelye
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000
A tulajdonosi szerkezet
UNIQA International Beteiligungs-
Verwaltungs GmbH (Bécs) 99,92% UNIQA International Versicherungs-Holding AG (Bécs) 0,08% Alaptőke: 4079160000 Ft
Regionális központjaink
Központi Régió
1134 Budapest, Xxxxxx X. xxx. 70–74. Tel.: x00 0 000-0000 Nyugat-magyarországi Régió
0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx xx 00. Tel.: x00 00 000-000 Észak-magyarországi Régió
0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 3–9. Tel.: x00 00 000-000 Dél-magyarországi Régió
6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. Tel.: x00 00 000-000 Dél-dunántúli Régió
0000 Xxxx, Xxxxxx x. 2. Tel.: x00 00 000-000
Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve
Magyar Nemzeti Bank
székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.;
telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
(1534 Budapest, BKKP Pf.: 777)
A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájá- val forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgá- lati irodáink bármelyikéhez, illetve munkanapokon – hétfő–csü- törtök: 8–17 óráig, és pénteken 8–15 óráig – az UNIQA Call Center munkatársaihoz, akik a x00 0 000-0000 telefonszámon készséggel állnak rendelkezésére.
További információt talál a xxx.xxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült problémáját megnyugtatóan rendezni, szóbeli vagy írás- beli panaszát előadhatja – a biztosító székhelyén, valamint a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszol- gálati irodákban –ügyfélfogadási időben, személyesen (megha- talmazottja útján); vagy telefonon, az alábbi telefonszámokon, illetve faxon:
telefon: [+36 (1/20/30/70) 000-0000].
fax: x00 (0) 0000 000
A biztosítási szerződés jellemzői
A Horgásziztosítás fantázianévvel ellátott vagyonbiztosítás ún.
„csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedezeteket. A bizto- sító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett csomagokban meghatározott fedezetek szerint felmerült károkra, a választott kártérítési limit erejéig terjed ki.
A biztosítási események meghatározását és az általános kizárá- sokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a bizto- sítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részle- tesen tartalmazzák.
A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az ál- talános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel foglalkozó fe- jezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, illetve a biztosítottnak, szerződő félnek a szerződésből eredő jo- gaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következményeire vonatkozó rendel- kezések.
A biztosítási ajánlat aláírása előtt kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a következőket:
• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános feltétel előírásai az irányadók!
• Kérjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni!
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biz- tosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító va- lamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A biztosított a káreseményt a szabályzatokban megjelölt módon és időn belül köteles a biztosítónak bejelenteni a következő el- érhetőségek valamelyikén:
Telefon: +36 1/20/30/00 0 000-0000
Telefax: x00 0 0000-000
Horgászbiztosítás
Általános Szerződési Feltételek
1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TÁRGYA
A Biztosító a jelen szerződési feltételekben (a továbbiakban: fel- tételek) foglaltak szerint meghatározott jövőbeni esemény (biz- tosítási esemény) bekövetkezésekor a biztosítási szerződésben kikötött szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biz- tosított) által fizetett díj ellenében.
A Horgászbiztosítás alapján a biztosító a jelen feltételekben rögzített módon és mértékben megtéríti a biztosított részére, a biztosított horgászfelszerelések előre nem látható, hirtelen fel- lépő, véletlen, váratlan formában bekövetkező, külső behatás miatti károsodása vagy megsemmisülése miatti, számlával iga- zolt javítási, helyreállítási költségét, illetve amennyiben a bizto- sított vagyontárgyat ellopták vagy megsemmisült, vagy a javí- tás, helyreállítás gazdaságilag indokolatlan, úgy a károsodott va- gyontárgy a Feltétel 11. pontjában meghatározott történő be- szerzési költségét.
A biztosítás 4 szolgáltatási csomagból áll, az alábbiak szerint:
Biztosított kockázatok | Hobby | Pergető/ legyező | Finom- szerelékes | Bojlis |
Horgászbot mechanikai sérülése | 🗴 | 🗴 | 🗴 | 🗴 |
Horgászorsó mechanikai sérülése | 🗴 | 🗴 | 🗴 | 🗴 |
Horgászbot és horgászorsó betöréses lopása, rongálása | 🗴 | 🗴 | 🗴 | 🗴 |
Műcsali készlet tűz- és elemi kára, valamint betöréses lopása | 🗴 | |||
Versenyláda mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | |||
Rod-pod mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 | ||
Egyéb horgászfelszerelések biz- tosítása | 🗴 | 🗴 | ||
Elektromos kapásjelző mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 | ||
Elektromos halradar mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 | ||
Elektromos etetőhajó mechanikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | |||
Elektromos csónakmotor mecha- nikai sérülése, betöréses lopása | 🗴 | 🗴 |
Egy biztosítási szerződés több szolgáltatási csomagra is megköt- hető.
A biztosításhoz választható összevont kártérítési limitek az aláb- biak:
Kártérítési limit (kár/év) | ||||
Limit 1 | Limit 2 | Limit 3 | Limit 4 | Limit 5 |
100000 Ft | 250000 Ft | 500000 Ft | 1000000 Ft | 2000000 Ft |
Több csomag választása esetén a választott kártérítési limit a csomagokra káronként és évente összevontan érvényes.
BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
A biztosítási védelem az – egyes biztosítási csomagokhoz kap- csolódó – alábbi vagyontárgyakra terjed ki.
a) Horgászbot
Horgászbotnak minősül az egy vagy több részből álló, az egyes horgásztechnikákhoz speciálisan kifejlesztett sportesz- köz. Nem minősül horgászbotnak a merítőháló, valamint az olyan eszközök, melyek halászati tevékenység végzésére al- kalmasak.
b) Horgászorsó
Horgászorsónak minősül a legyező orsó, valamint a perem- futó vagy multiplikátoros elven működő, mechanikus és/vagy elektronikus alkatrészekből álló, az egyes horgásztechnikák- hoz kifejlesztett, a horgászzsinór tárolására szolgáló sportesz- köz. Nem minősülnek horgászorsónak az olyan eszközök, melyek halászati tevékenység végzésére alkalmasak.
c) Műcsali
Műcsalinak minősül a pergető és legyező horgászati technika során felhasznált olyan egy vagy több horoggal ellátott csa- lihal imitáció, mely alkalmas a célhal zsákmányolására. Nem minősül műcsalinak a balinólom, továbbá az olyan eszközök, melyek halászati tevékenység végzésére alkalmasak.
d) Versenyláda
Versenyládának minősül a finomszerelékes horgászati mód- szerhez használt egy vagy több részből álló, moduláris vagy nem moduláris szerkezetű felépítmény.
e) Egyéb horgászfelszerelések
Egyéb horgászfelszerelésnek minősül a horgászsátor, a horgász ágy és horgász szék, a fejlámpa, valamint a horgászernyő.
f) Rod-pod
Rod-podnak minősül az olyan egy vagy több részből, kizáró- lag mechanikus alkatrészekből álló állvány, mely alkalmas egy vagy több horgászbot rendeltetésszerű használata szerinti, stabil rögzítéséhez.
g) Elektromos kapásjelző
Elektromos kapásjelzőnek minősül az olyan egy vagy több részből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló be- rendezés, mely rod-podra vagy egyéb bottartó állványra rög- zítve fény és/vagy hangjelzéssel jelzi a hal kapását. A swinger az elektromos kapásjelző alaptartozékának minősül.
h) Elektromos halradar
Elektromos halradarnak minősül az olyan egy vagy több rész- ből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló berende-
zés, mely hanghullám kibocsátásával képes a mederfenék és a vízoszlop különböző rétegeiben található élőlények, terep- tárgyak, valamint természetes környezet vizuális megjelení- tésére. A szonárfej és szonártartó állvány a halradar alaptar- tozékának minősül.
i) Elektromos etetőhajó
Elektromos etetőhajónak minősül az olyan egy vagy több részből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló be- rendezés, mely távirányítással irányítható, és etetőanyag behordására képes. Az akkumulátor, a pótakkumulátor, a hordozótáska az elektromos etetőhajó alaptartozékának minősül.
j) Elektromos csónakmotor
Elektromos csónakmotornak minősül az olyan egy vagy több részből, mechanikus és elektronikus alkatrészekből álló berendezés, mely elektromos energia felhasználásával vízi jármű (csónak) önálló meghajtására képes. A munkaakku- mulátor az elektromos csónakmotor alaptartozékának mi- nősül.
A biztosító kockázatviselése kizárólag a kár időpontjától számí- tott 5 éven belül vásárolt vagyontárgyakban keletkezett ká- rokra terjed ki. A vásárlás időpontját a vásárlási számlával vagy garanciajeggyel szükséges a biztosító felé igazolni, ellenkező esetben a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be. Ez a korlátozás nem vonatkozik a műcsali készletben keletkezett ká- rokra. Az interneten vagy magánúton (természetes személyek közötti adásvétel) vásárolt tárgyak esetében, ha a biztosított hitelt érdemlően bizonyítani tudja a vásárlás dátumát és a biz- tosított tárgy(ak) bekerülési értékét, a biztosító a vásárlási számlán és/vagy garanciajegyen túlmenően elfogadja igazo- lásként az egyéb, ezen információkat tartalmazó bizonylatokat is, így például az internetes fizetési bizonylatot, a megrendelés visszaigazolóját és a teljesítést igazoló szállítólevelet.
2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
Vagyonbiztosítási szerződést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerződő).
A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fenn kell állnia.
Szerződő az a fél,
• aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz és
• a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal.
Biztosított az a fél,
• az a személy, akinek a vagyontárgyai a biztosítási fedezetbe vont kockázatokra biztosítva vannak;
• aki a biztosító szolgáltatására jogosult.
3. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
a) A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a 4. a) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési időpontban lép hatályba.
b) Ha a kötvény tartalma a szerződő (biztosított) ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalmának megfelelően jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerződő (bizto- sított) figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minősül külö- nösen a kockázatviselés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségé- nek mértéke.
c) A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szer- ződő (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy kép- viselője részére történő átadása időpontjára visszamenően jön létre, és a 4. a) bekezdésében meghatározott kockázatvi- selési időpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási köt- vényt a szerződés e módon történő létrejötte esetén is köteles a szerződő (biztosított) részére kiszolgáltatni.
d) A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerződés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már előlegként befizetett díjat a szerződőnek (biz- tosítottnak) haladéktalanul visszafizeti.
e) Amennyiben a biztosítást a szerződő (biztosított) képviselő- jének minősülő biztosítási alkusz (bróker, makler) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerződő (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta.
f) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés eltér a biztosítási feltételektől, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő (biztosított) a mó- dosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
4. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE
a) A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlat aláírását kö- vető nap 0 órától veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerződő (biztosított) a biztosítás első díját a biztosító számlájára 30 napon belül befizeti.
b) A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő (biztosított) által történt aláírását követő nap 0. órája.
5. A BIZTOSÍTÁS TERÜLETI HATÁLYA
A biztosítási fedezet Magyarország egész területére kiterjed. A földrajzi Európa területén a biztosítási fedezet a külföldi tar- tózkodás kezdetétől számított harminc (30) naptári napig áll fenn, feltéve, hogy ez a harminc (30) naptári nap teljes egészé- ben a biztosítási fedezet időtartamán belülre esik.
6. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ
a) A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem álla- podnak meg, határozatlan tartamú.
b) A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a biztosí- tási szerződés létrejöttének a napja.
7. A KÁRTÉRÍTÉSI LIMIT, A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE
a) A káronkénti kártérítési limit a biztosító szolgáltatásának egy káresemény kapcsán kifizethető összegének felső határa.
b) Az évenkénti kártérítési limit a biztosító szolgáltatásának egy biztosítási időszakon belül kifizethető összegének felső határa.
c) Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgyakra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerződéssel meg nem térült károkra nyújt a jelen feltételekben meghatározottak szerint biztosí- tási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvé- nyes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók.
d) A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biz- tosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és több- szörös biztosítás esetén is megilleti.
8. A SZERZŐDŐ / BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI
ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE
a) A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kér- déseket tett fel.
b) A szerződő (biztosított) köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött.
c) A közlésre, illetőleg változás bejelentésre irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az el- hallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében.
d) A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasz- tott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
e) Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben, illetőleg a szerződés részét képező biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változá- sát közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
f) Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a szerződőt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
g) Ha a biztosító az e)–f) pontokban foglalt jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
9. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
a) Mechanikai sérülés
A biztosító biztosítási védelmet nyújt a biztosított vagyontár- gyakban – egy bizonyíthatóan kívülről ható, előre nem látható esemény következtében hirtelen fellépő, sérülés, törés, vagy megsemmisülés esetén – keletkező károkra, mint például:
• kezelési hiba, leejtés, ügyetlenség, gondatlanság, rosszin- dulatú rongálás vagy szabotázs, amennyiben a károk segé- deszköz nélkül, szemmel láthatóan megállapíthatók;
• szállítás során bekövetkező sérülések,
• földcsuszamlás, talajsüllyedés, kő- és sziklaomlás, fagy, jég- verés, árvíz, lavina, hónyomás, vihar, árhullám;
• tűz, villámcsapás,
• perzselődés, hő hatására történő zsugorodás, füst, korom,
• a nem rendeltetésszerűen víznek kitett, elektronikus alkat- részeket tartalmazó berendezések vízbeejtés miatti káro- sodása.
b) Betöréses lopás, rablás
A biztosító biztosítási védelmet nyújt a biztosított vagyontár- gyakban betöréses lopás és rablás következtében keletkező ká- rokra. A fedezet kizárólag a Magyarország területén belül be- következett betöréses lopás károkra terjed ki. Betöréses lopás esemény akkor következik be, ha az elkövető a lopás során a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe:
a) nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető ki- bontásával erőszakos módon hatolt be;
b) zárás előtt a helyiségben elrejtőzött, és zárás után az a) pontban foglaltak szerint távozott;
c) álkulccsal vagy zárak felnyitására alkalmas más idegen esz- köz használatával jutott be. Amennyiben a behatolás té- nyét szemrevételezéssel nem lehet egyértelműen megál- lapítani, az idegen eszköz használatát független igazság- ügyi zárszakértőnek kell igazolnia.
d) eredeti vagy kulcsmásolat használatával jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)–d) pontok szerinti – egy másik épület helyiségébe, illetve ugyanazon épület más helyisé- gébe történő – betöréses lopás vagy a kulcs megszerzésére irányuló rablás útján jutott.
A betöréses lopás károk térítésének feltétele a minimális me- chanikai védelem behatolás helyén megvalósuló káridőponti teljesülése.
A minimális mechanikai védelem teljesüléséhez az alábbi fel- tételek megvalósulása szükséges:
Minimális mechanikai védelem | |
Falazat, födém, padozat | |
Anyag minősége, vastagság | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6–10 cm vas- tag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegű szerkezet, vagy legalább kétrétegű könnyűszerkezet, vagy gyári elemekből összeállított faház |
Ajtók | |
Ajtó, ajtótok anyaga | tetszőleges |
Ajtólap vastagsága | tetszőleges |
Zár | biztonsági zár1, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) |
Zárási pontok száma | legalább 1 db |
Zárási pontok távolsága | – |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | – |
Zárbetétek védelme | – |
Zárnyelvet fogadó ellenlemez | tetszőleges |
Reteszhúzás elleni védelem2 | szükséges |
Kiemelés elleni védelem3 | – |
Záráspontosság | nincs maximálva |
Ajtólap rögzítése a tokhoz | bármilyen forgópánttal |
Zárszerkezet védelme4 | – |
Tok rögzítése a falhoz | tetszőleges |
Ablakok5 | |
3 m alatti, 30 ¥ 30 cm-nél nagyobb felületű ablakok | zárt állapot |
3 m feletti 30 ¥ 30 cm-nél nagyobb felületű ablakok | – |
Mobil rácsok zárása | nem szükséges |
Magyarázatok:
1 Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy be- tűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma megha- ladja a 10 000-et, az egyedi minősített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ általminősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)
2 Kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk ma- gasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rög- zítésével. Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
3 Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a forgó- pántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
4 Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon ke- resztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.
5 Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:
• a fixen beépített portálüveg,
• az ajtóba beépített 30 ¥ 30 cm-nél nagyobb felületű nyitható vagy fix üveg,
• az olyan 30 ¥ 30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, ame- lyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó). Az ablakok magas- ságát a járó- illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
Rablás esemény akkor következik be, ha a tettes idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el, hogy evégből a bizto- sított vagy közeli hozzátartozója ellen erőszakot vagy élet vagy testi épség ellen közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. A közeli hozzátartozó fogalma alatt a Ptk.-ban ekként definiált fogalmat kell érteni.
c) Lezárt gépjármű feltörése, teljes gépjármű ellopása
A biztosítás kiterjed a megfelelően lezárt gépjármű feltörése, va- lamint a teljes gépjármű ellopása miatt bekövetkezett károkra.
Megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, amennyiben az alábbi feltételek teljesülnek:
a) a gépjármű szilárd tetővel, felépítménnyel rendelkezett, és a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le,
b) a biztosított vagyontárgyakat a bezárt csomagtartóban vagy a jármű utasterének bármelyik csukott rekeszében (pl. kesztyűtartóban) helyezték el, és így azt kívülről a gép- jármű jogellenes felnyitása előtt nem lehetett látni.
10. KIZÁRÁSOK A KOCKÁZATVISELÉS KÖRÉBŐL
A biztosító nem tartozik kártérítési kötelezettséggel:
a) Az olyan javításért vagy cseréért, amelyet a biztosított va- gyontárgy gyártója, szállítója, forgalmazója vagy értékesítője köteles teljesíteni az őket terhelő, illetve általuk vállalt jótál- lási/szavatossági kötelezettségek alapján,
b) Az egyszeri külső eseményre nem visszavezethető és nem vé- letlenszerű károsodásokért, mert ezek használatbeli és/vagy környezeti tényezők által okozott fokozatos elhasználódás- nak, sérülésnek, meghibásodásnak tekintendők, és ezért nem tartoznak a fedezetbe,
c) Az olyan kárért, amelyet az alábbi események idéztek elő, vagy amely az alábbi eseményeknek tulajdonítható:
• bármilyen őrizetlenül hagyott helyiségből vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyről történő lopás, kivéve, ha bizonyíthatóan személy vagy dolog elleni erőszak alkalma- zásával jutottak be vagy ki az adott helyiségbe/helyiségből vagy az ahhoz tartozó bekerített és zárt helyre/helyről;
• nyilvános helyen, vagy a lopás időpontjában mások által megközelíthető helyen őrizetlenül hagyott biztosított va- gyontárgyak ellopása,
• lopás, ha a biztosított vagyontárgyakat egy őrizetlenül ha- gyott gépjárműből lopják el, kivéve, ha a jármű be volt zárva, az összes biztonsági berendezés be volt kapcsolva, és a biztosított vagyontárgyakat a bezárt csomagtartóban vagy a jármű utasterének bármelyik csukott rekeszében (pl. kesztyűtartóban) helyezték el, és így azt kívülről a gépjármű jogellenes felnyitása előtt nem lehetett látni.
• lopás, ha a biztosított vagyontárgyat bármilyen puhafe- deles vagy nyitott oldalú vagy tetejű járműből tulajdoní- tották el;
• a biztosított vagyontárgy rejtélyes (megmagyarázhatatlan) eltűnése;
• bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve elekt- ronikus berendezések esetében az idegen szoftveres bea- vatkozás,
• a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése;
• állat által okozott kár;
• nedvesedés vagy párásodás;
• a biztosított, a természetes személy biztosított hozzátarto- zója, a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendel- kező egyéb szervezet biztosított munkavállalója vagy vele egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munka- társa vagy ezeknek hozzátartozója, továbbá a fenti személy- lyel vagy személyekkel egy háztartásban élő(k), illetve a biz- tosított vagyontárgy őrzését tevékenysége körében ellátó harmadik fél bármilyen szándékos cselekménye;
• a biztosított vagyontárgy kopása, fokozatos elhasználódása vagy korróziója.
d) Elektronikus berendezések esetében az alábbi események által előidézett, vagy azoknak tulajdonítható meghibásodásért:
• túlfeszültség, a paraméterek helytelen beállítása vagy a gyártó által nem engedélyezett tartozék vagy berendezés használata;
• helytelen telepítés vagy újratelepítés, hibás szoftver vagy programozás, illetve véletlenül vagy szándékosan letöltött vírus;
e) Az alábbi javításokért:
• a biztosított vagyontárgy kizárólag külső megjelenését érintő olyan károsodás miatti javítás, amely nem befolyá- solja a biztosított vagyontárgy megfelelő működését (esz- tétikai jellegű károk);
f) Bármilyen típusú használatkiesésből eredő vagy következmé- nyi kárért;
g) Közvetve vagy közvetlenül az alábbi események által okozott kárért:
• háború, megszállás, idegen hatalom ellenséges cselekmé- nye (akár hadüzenettel, akár anélkül következik be), pol- gárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felkelés, katonai hatalomátvétel vagy egyéb hatalombitorlás, államosítás, el- kobzás, lefoglalás, illetve a kormány vagy egyéb hatóság általi megsemmisítés;
• ionizáló sugárzás; vagy nukleáris energiahordozó elégeté- séből származó, vagy bármilyen robbanásveszélyes, nukle- áris szerelvénynek vagy ilyen szerelvény nukleáris alkatré- szének radioaktív, mérgező, robbanásveszélyes vagy egyéb veszélyes jellemzőjéből fakadó radioaktív szennyeződés;
• repülőgép vagy egyéb légi eszköz által keltett nyomáshul- lámok;
h) Az olyan károsodásért, amely amiatt vagy aközben következik be, hogy a biztosított jogszabályba ütköző cselekmény elkö- vetését megkísérli vagy ilyen cselekményt követ el.
i) Az olyan károsodásért, amikor – a betöréses lopás vagy rablás esetét kivéve – a biztosított nem tudja bemutatni a sérült, ká- rosodott vagyontárgyat.
j) Az egyéb biztosítás alapján megtérülő kárért.
11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA
a) A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében az alábbi feltételek szerint megtéríti a biztosított helyett – a károsodott vagyontárgy javításának vagy pótlásának költségét a biztosí- tási időszak alatt bekövetkezett biztosítási esemény esetén.
Káresemény jellege | Teljes kár esetén | Részleges kár esetén |
Horgászbot mechanikai sérülése | káridőponti beszerzési értéken* | javítási, helyreállítási költségen |
Horgászorsó mechanikai sérülése | ||
Horgászbot és horgászorsó betöréses lopása, rongálása | ||
Műcsali készlet tűz és elemi kára, valamint betöréses lopása | ||
Versenyláda mechanikai sérülése, betöréses lopása | ||
Rod-pod mechanikai sérülése, betöréses lopása | ||
Egyéb horgászfelszerelések mechanikai sérülése | ||
Elektromos kapásjelző mechanikai sérülése, betöréses lopás | ||
Elektromos halradar mechanikai sérü- lése, betöréses lopása | ||
Elektromos etetőhajó mechanikai sérülése, betöréses lopása | ||
Elektromos csónakmotor mechanikai sérülése, betöréses lopása |
* Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága meghaladja a 40%-ot, úgy a biztosító teljes kár esetén a károsodott vagyontárgy káridő- ponti értékét téríti meg.
Meghatározások:
Teljes kár: az, amikor a károsodott vagyontárgyak a sérült ré- szek pótlásával és javításával nem állíthatók helyre vagy a helyreállítás gazdaságtalan.
Részleges kár: olyan kár, mely javítással, részek pótlásával gaz- daságosan helyreállítható.
Javítási, helyreállítási költség: a sérült vagyontárgy káridőpont- jában történő javítási vagy új állapotban történő beszerzési ára, amely nem haladhatja meg a vagyontárgynak a káridő- ponti beszerzési értékét.
Káridőponti érték (műszaki avult érték): a károsodott vagyon- tárgynak a kár időpontjában új állapotban történő beszerzési ára vagy újraelőállítási költsége csökkentve a használtsági fok- nak megfelelő összeggel. A vagyontárgy használtságainak meghatározásához az életkorát, az igénybevételének módját, a ráfordított karbantartást és felújítást lehet figyelembe venni, de főleg számítástechnikai, híradástechnikai eszközöknél a technikai értékcsökkenés is számottevő.
Káridőponti beszerzési érték: a káresemény bekövetkezésének időpontjában a biztosított vagyontárggyal megegyező tulaj- donságokkal rendelkező (ha azzal megegyező nincs Magyar- országon piaci forgalomban, akkor azonos árkategóriájú, mi- nőségű és tudású) újonnan árusított vagyontárgy piaci ér- téke. Azon biztosított vagyontárgyak esetén, amelyek káridő- ponti beszerzési értéke már nem határozható meg – figye- lemmel arra, hogy azonos műszaki paraméterű új vagyon- tárgy nem vásárolható a hazai kereskedelmi forgalomban – a biztosító a technológiai fejlődés folytán keletkezett erkölcsi kopásra figyelemmel határozza meg a szolgáltatás összegét. Az erkölcsi kopás az a jellemzően műszaki berendezések és készülékek (pl.: halradar, elektromos csónakmotor) esetén je- lentkező értékcsökkentő tényező, amely a technológia gyors fejlődésére visszavezethetően eredményezi a vagyontárgy ér- tékvesztését.
b) A kifizetési összegből levonásra kerül az adóhatóságtól vissza- igényelhető összeg, valamint a hasznosítható maradvány ér- téke.
c) A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító ren- delkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
• vagyon elleni bűncselekmény (betöréses lopás, rablás, gépjármű feltörés) esetén a rendőrségi feljelentést és ha- tározatot,
• ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott iga- zolást vagy határozatot,
• a javítással helyreállítható károk esetében a javítási áraján- latot, illetve a javításról kiállított számlát,
• teljes kár esetén a beszerzésről kiállított számlát,
• horgászatra jogosító okmányok másolata (érvényes állami horgászjegy, érvényes horgászszervezeti tagsági igazol- vány).
A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon ok- iratok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a kárese- mény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésé- nek esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekö-
vetkezését a Biztosító részére a szerződőnek, biztosított- nak, károsultnak bizonyítania szükséges. A káresemény be- következése esetén a károk, költségek bizonyítására alkal- masak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bi- zonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosított- nak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bizonyítás általános sza- bályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvé- nyesíthesse.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kö- telezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltűntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
d) A biztosító a keletkezett károkat önrészesedés levonásával té- ríti meg.
Az önrészesedés levonásos, mértéke 10%
e) A biztosító szolgáltatása káronként és évente nem haladhatja meg a biztosítási szerződéshez választott kártérítési limit ösz- szegét.
12. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJSZÁMÍTÁS ALAPJA
a) A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
b) A biztosító a fizetendő biztosítási díjat az egyes szolgáltatási csomagok és a választható kártérítési limitek alapján hatá- rozza meg. A választott kártérítési limit a díjszámítás alapja
.
c) A biztosítás díja a biztosító által kiállított díjbekérő alapján, a biztosítási időszak kezdetekor esedékes, mely fizethető ne- gyedéves, féléves, éves részletekben. A fizetési ütem szerinti díjrészlet nem lehet kevesebb, mint 10000 Ft.
d) Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott bizto- sítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.
13. KÁRBEJELENTÉS
Amennyiben a biztosítottnak a jelen biztosítási szerződés alap- xxx xxxxxxxxx keletkezik, az alábbiak szerint köteles a kárt be- jelenteni.
a) Mechanikai sérülés esetén
A biztosított a káreseményt a kár bekövetkezésétől számított 2 munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. A kár- bejelentésnek az alábbi adatokat szükséges minimálisan tar- talmaznia:
• kár időpontja,
• kár helyszíne,
• károsodott vagyontárgyak megnevezése,
• a kár bekövetkezésének leírása,
• a károsodott vagyontárgy fotója,
• a kár becsült értéke,
• kapcsolattartó neve, elérhetősége.
b) Betöréses lopás vagy rablás, lezárt gépjármű feltörése, vala- mint a teljes gépjármű ellopása esetén
Betöréses lopás vagy rablás, lezárt gépjármű feltörése, vala- mint a teljes gépjármű ellopása esetén a felfedezéstől számí- tott 48 órán belül köteles feljelentést tenni a rendőrségen (külföldi tartózkodás esetén a tartózkodási hely szerint illeté- kes rendőrségen), és a feljelentésről jegyzőkönyvet kérni. A rendőrségi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a betöréses lopással, illetve rablással, vagy a lezárt gépjármű feltörésével, a teljes gépjármű ellopásával érintett vagyontárgyak pontos megnevezését, típusát, gyártási számát (amennyiben rendel- kezik gyártási számmal).
A rendőrségi feljelentéstől – illetve külföldi tartózkodás esetén a hazaérkezéstől – számított 48 órán belül köteles a kárt a biztosítónak bejelenteni.
A kárbejelentésnek az alábbi adatokat szükséges minimálisan tartalmaznia:
• kár időpontja,
• kár helyszíne,
• károsodott vagyontárgyak megnevezése,
• a kár bekövetkezésének leírása,
• a kár becsült értéke,
• kapcsolattartó neve, elérhetősége.
14. KÁRRENDEZÉS
a) A biztosított kárigényének feldolgozását, adminisztrációját és rendezését a biztosító megbízottja végzi.
b) A káresemény körülményeit részletező kárbejelentő lapot a biztosított tölti ki. A kár okának pontos ismerete nélkül a kárigényt nem lehet elbírálni. Amennyiben a kárbejelentés hiányos, ellentmondásos és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító a kárigényt elutasít- hatja.
c) A kárigény végleges elbírálásához szükség van a biztosító által bekért egyéb, de különösen a 11. c) pontban felsorolt doku- mentumok, illetve a biztosított által kitöltendő kárbejelentő lap hiánytalan benyújtására.
d) Mechanikai sérülés esetén a kárigény végleges elbírálásához szükséges lehet továbbá a károsodott vagyontárgyról készí- tett, gyártói szakszerviz által kiadott szakvélemény is, mely- nek eredményét a biztosító a kárrendezési eljárás során figye- lembe veszi. Xxxxx, a valóságnak nem megfelelő vagy szán- dékosan helytelen adatok közlése szintén a kárigény elutasí- tását, a szolgáltatás megtagadását, büntetőeljárás kezdemé- nyezését vonhatja maga után. A biztosító a jogalap tisztázása érdekében jogosult független külső szakértő bevonására is.
e) A biztosító a szolgáltatási kötelezettségét a lehető leghama- rabb, de a kárelbíráláshoz bekért összes dokumentum bizto- sított általi benyújtását és elbírálását követő 30 napon belül teljesíti.
15. MENTESÜLÉSEK
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól:
a) amennyiben a biztosított közlési kötelezettségének, illetve változás bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, ki- véve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötést megelőzően már ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében;
b) ha a biztosítási eseményt a biztosított vagy vele közös ház- tartásban élő hozzátartozója, illetve a biztosított vezető állású vagy a biztosított vagyontárgyat ténylegesen használó (ke- zelő) munkavállalója vagy megbízottja jogellenesen, szándé- kosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta. A biztosító súlyo- san gondatlan magatartásnak tekinti a nagyfokú gondatlan- ságból, nem rendeltetésszerű vagy helytelen használatból, vandalizmusból, helytelen tárolásból vagy egyéb olyan ma- gatartásból adódó kárt, amelynek a bekövetkezését előre le- hetett látni;
c) ha a biztosított a biztosítási eseményt a 14. fejezetben (Kár- rendezés) meghatározott határidőn belül nem jelenti be a rendőrségnek vagy a biztosítónak és emiatt lényeges körül- mények kideríthetetlenné válnak.
Azt, hogy a fenti körülmények valamelyike fennáll, annak a fél- nek kell bizonyítania, aki azokra hivatkozik.
16. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONY ÉS A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET MEGSZŰNÉSE, A KOCKÁZATVISELÉS VÉGE
a) A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra szól. A felek a biztosítási szerződést a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.
b) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító
– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A
póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
c) A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biz- tosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.
d) A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére.
e) A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlé- sének tényéről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.
f) A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb esetében a biz- tosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfi- zetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért.
g) A biztosítási érdek megszűnését a szerződő köteles 1 hónapon belül bejelenteni a biztosítónak. Késedelmes bejelentés esetén a biztosító késedelemmel érintett időszakra jogosult a felme- rült költségeinek a megtérítését igényelni a szerződőtől.
h) A Szerződő felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott le- vélben kötelesek megtenni.
17. IRÁNYADÓ JOG, ELJÁRÓ BÍRÓSÁG
a) A jelen szerződésre a magyar jog az irányadó.
b) A felek a szerződésből és az annak megkötését megelőző tárgya- lásokból eredő, azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos – így különösen a Szerződés érvényességével, hatályával, teljesítésével, megszegésével, felmondásával vagy értelmezésével összefüggő
– jogviták esetén az illetékes magyar bírósághoz fordulhatnak.
18. ELÉVÜLÉS
A jelen szerződésből eredő követelések az esedékességtől szá- mított 1 év alatt évülnek el.
19. ELJÁRÁS PANASZ ESETÉN
A fogyasztó(ügyfél) az UNIQA Biztosító Zrt. tevékenységével összefüggő panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) és írásban (e-mailben) egyaránt előterjesztheti az alábbiak szerint: Szóbeli panaszát előadhatja – a biztosító székhelyén, valamint a cégnyilvántartásban szereplő fióktelepein működő ügyfélszol- gálati irodákban –ügyfélfogadási időben, személyesen (megha- talmazottja útján); vagy telefonon, az alábbi telefonszámokon [+36 (1/20/30/70) 544-5555].
Írásbeli panaszát eljuttathatja:
a) a biztosító központi ügyfélszolgálatára [1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.],
b) a biztosító – cégnyilvántartásban szereplő – fióktelepein mű- ködő ügyfélszolgálati irodákhoz;
c) az a) pont szerinti levelezési címre postai úton, vagy telefaxon a x00 (0) 0000 000 fax számra, valamint elektronikus levél- ben xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címre.
A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panasz- menedzsment Osztály megnevezést is! A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szö- vege megtalálható a biztosító cégnyilvántartásban szereplő fi- óktelepein működő ügyfélszolgálati irodáiban is.
Amennyiben a panaszban megfogalmazott igény a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival (pl. kár- térítés összege, vagy annak elutasítása) és megszűnésével kap- csolatosan került a biztosító által elutasításra, úgy a fogyasztó(ügyfél):
a) a Pénzügyi Békéltető Testületnél (továbbiakban: PBT) [H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: x00 (0) 0000 000, e-mail: xxx@xxx.xx], vagy
a) az ügy eldöntésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál
élhet jogorvoslattal.
Amennyiben a biztosító által elutasított panaszban az ügyfél a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése- inek megsértését sérelmezi, úgy az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00 (0) 0000 000, e-mail cím: ugyfelszolga- xxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti.
A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele, hogy az ügyfél a(z)MNBtv.-ben leírtak szerint – hatósági jogor- voslat kezdeményezését megelőzően, a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését és az is, hogy a mindenkor hatályos jogszabályok szerint is fogyasztónak minősüljön!
A biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.;
telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
(1534 Budapest, BKKP Pf.: 777)
20. ADATVÉDELEM
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított, vagy közvetlenül vagy közvetve azonosítható) természetes sze- méllyel (a továbbiakban: érintett).
A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hozzájá- rulásán és a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 154.§-án és 155.§-án alapul. Az adatszolgáltatás önkéntes, de az ajánlattétel során igényelt sze- mélyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli, adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-1029 Wien, Untere Donau
Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft. (1097 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 00.), továbbá az adatkezelő számára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, to- vábbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bíróság- hoz fordulhat.
Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartal- mazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biz- tosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, il- letve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, ál- lományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó kö- vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatáro- zott egyéb cél lehet.
A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási ti- tokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani. A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendel- kezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. A biztosító a létre nem jött biztosítási jogviszonnyal kapcsola- tos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a jogviszony létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesít- hető.
A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit.-ben foglaltak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha
• a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktaná- csadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatko- zóan írásban felmentést ad,
• a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A biztosított a kárbejelentő nyomtatványon tett írásbeli nyilatko- zatával hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított igénybe- jelentése során közölt személyes, valamint egyéb adatait a szol- gáltatási igény elbírálásához szükséges mértékben kezelje, azokat a tevékenység kiszervezése esetén a vele szerződéses kapcsolat- ban álló, a biztosítási titok megtartásának kötelezettségét előíró jogszabályi rendelkezéseket betartó más személynek átadja.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Bit. 157. §-ában és 157/A. §-ában meghatározott szervekkel és személyekkel szemben, az ott meghatározott esetekben.
A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosí- tott hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) továbbíthassa.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
• az általa kezelt adatokról, illetve
• a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
• az adatkezelés céljáról,
• az adatkezelés jogalapjáról,
• az adatkezelés időtartamáról,
• az adatfeldolgozó nevéről, címéről
• az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá adat- továbbítás esetén
• az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjeiről.
H 8014 / 2014. 06. / 216
Vezérigazgatóság / Központi ügyfélszolgálat
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000
Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197