Ingatlan Hasznosítási Szerződés Tervezet

Ingatlan Hasznosítási Szerződés Tervezet

amely létrejött egyrészről a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság

Székhely: 0000 Xxxx, Xxxxxxxx X. x. 4.

A. okiratsz.: A-l 85/1/2016M

Adószám: 15722878-2-51

Számlaszám: 10033001-00283614

Képviseli: Xxxxxx Xxxxx tű. dandártábornok, tűzoltósági tanácsos, igazgató

Tel: 96/529-530

mint bérbeadó, (továbbiakban; bérbeadó)

másrészről:

Név:

Szül. hely, idő:

Anyja neve:

Adóazon. jel:

Lakcím:

Tel.:

vagy

Cégnév:

Székhely:

Cégjegyzék/nyilvántartási szám:

Adószám:

Képviseli:

Tel.:

mint bérlő, (a továbbiakban: bérlő)

- bérbeadó és bérlő a továbbiakban együtt: felek között az alulírott helyen és időben az alábbi feltételek szerint.

1. A bérbeadó bérbe adja, a bérlő bérbe veszi 2021. év január hó 01. naptól 2025. év december hó 31. napjáig terjedő határozott időtartamra a Magyar Állam tulajdonát képező, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság használatában lévő Csorna 477/1 hrsz.-ú, természetben a 9300 Csorna, Laky Döme utca 1. cím alatt található ingatlan részét képező, antenna építmény jeltovábbító berendezés fogadására alkalmas részét, ……………… szolgáltatás céljából.

2. A bérbeadó tájékoztatja a bérlőt arról, hogy az ingatlanrész rendeltetését tekintve hivatásos tűzoltósági célokat szolgál, melynek tulajdonjoga a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 84. § (2)-(5) bekezdésében, vagyonkezelői joga a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 46/C. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken alapul.

3. A Bérlő a jeltovábbító berendezések elhelyezésére és üzemeltetésére kívánja bérbe venni.

4. A Bérlő kijelenti, hogy a telepíteni kívánt jeltovábbító berendezések a helyszínen már meglévő egyéb berendezések működését nem zavarják. A Bérlő azonnali hatállyal leszereli a berendezéseit, ha azok a Bérbeadó újonnan bevezetett rendszereiben bármilyen zavart okoznak.

5. Bérbeadó vállalja, hogy amennyiben az ingatlant vagy annak egy részét a jelen szerződés fennállása alatt egyéb szolgáltatáshoz más bérlő részére használatba adja, a jelen szerződés szerinti Bérlőt erről tájékoztatja és garantálja, hogy az újonnan telepített berendezések a Bérlő már ott lévő berendezéseit nem zavarják. A Bérlő vállalja, hogy szükség esetén az ingatlan más bérlőivel együttműködik.

6. Bérlő a jeltovábbító berendezés(ek) működéséhez szükséges engedélyek beszerzése, a berendezést tartó- és rögzítő szerkezet kialakítása, telepítése a Bérlő feladata. Bérbeadó tudomásul veszi, hogy a Bérlő által elhelyezett berendezés a Bérlő tulajdonát képezi. Írásos engedély nélkül a Bérlő a jeltovábbító berendezés tartó konzolára egyéb, más cégek általi berendezést nem helyezhet.

7. A Bérbeadó a Bérlő képviselőinek a Xxxxx által előzetesen egyeztetett műszaki vizsgálatok és mérések, elvégzésére bejutást biztosít a Bérbeadó területére, előre egyeztetett időpontban. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a tűzoltóság speciális feladatai végett ezen jogosultságot a Bérbeadó, illetve az általa megbízott személy korlátozhatja, illetve megtilthatja. Ezzel kapcsolatba a Bérlőnek kártérítési joga nincs.

8. A bérlemény bérleti díja ………………………. Ft / hó + Áfa összeg.

9. Bérlő abérleti díját előre, minden hónap 25. napjáig a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Magyar Államkincstár Zrt-nél vezetett 10033001-00283614 számú számlájára átutalással köteles befizetni. Bérlő késedelmes fizetése esetén bérbeadó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban Ptk.) 6:155.§ (1) bek. szerinti késedelmi kamatot számít fel. A számlát a bérbeadó tárgyhót megelőző hó 10-ig elkészíti. A számlát bérbeadó a kiállítást követően azonnal postai úton a bérlő szerződésben rögzített címére küldi.

10. A felek megállapodnak, hogy jelen szerződés 4. pontjában megállapított bérleti díj minden évben a KSH által közzétett infláció mértékének megfelelően automatikusan emelhető. A bérleti díj emeléséről szóló szerződésmódosítást egyoldalú jognyilatkozatban, postai úton, ajánlott, tértivevényes küldeményben megküldött értesítés formájában a bérbeadó közli a bérlővel.

11. Bérlő birtokba kerülésének feltétele a szerződés megkötését követő első számla befizetése, a bérlemény állapotáról készült jegyzőkönyv átvétele, a bérlő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, aleszerelést bizonyító nyilatkozata, amely szerint a bérleményt a bérleti szerződés megszűnésének napján újabb bérbeadásra alkalmas állapotban adja vissza bérbeadó birtokába, és amelyben tudomásul veszi, hogy amennyiben fenti kötelezettségének nem tesz eleget, ellene végrehajtási eljárás indulhat.

12. A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérleményen, vagy közvetlen környezetében:

• tilos tárolni tűz- és robbanásveszélyes, mérgező, párásodást, nedvesedést előidéző, undort keltő, szagot terjesztő, továbbá ömlesztett anyagokat;

• a bérlő a bérlemény bérleti jogát másra át nem ruházhatja;

• csak olyan tárgyakat lehet az építményen elhelyezni, melyek felszerelése nem igényeli az antennaárboc átalakítását;

• tilos a korábban felszerelt berendezéseket, érzékelőket kiiktatni, illetve leszerelni.

13. A bérlő köteles:

• az észlelt üzemzavart azonnal jelenteni a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletének a 06 96/518-290-as telefonszámon;

• a létesítményre vonatkozó tűz-, baleset- és munkavédelmi előírásokat betartani;

• a létesítményt rendeltetésszerűen használni;

• az általa bérelt bérleményre névtáblát felszerelni, azon feltüntetni a nevét, adatait, a kapcsolattartásra jelölt személy elérhetőségeit

• az építményen elhelyezett jeltovábbító berendezés állagmegóvásáról, szükség szerinti karbantartásáról saját költségére gondoskodni;

• a szerződés időtartama alatt legalább egy alkalommal az antennaárboc karbantartását elvégezni, az elvégzett munkákról a bérbeadót köteles írásban tájékoztatni, melyek:

1. állagmegóvó karbantartás (csavarkötések és összekötőelemek ellenőrzése, szükség szerinti javítása)

2. állagmegóvó festés (csiszolás, alapozás, festés piros-fehér színben)

3. villámvédelem dokumentált ellenőrzése

• az építményen elhelyezett jeltovábbító berendezés vagyonvédelméről a saját költségére és felelősségére gondoskodni;

• adataiban, telefonszámában bekövetkező változást 8 napon belül a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak írásban (levél, fax) bejelenteni.

14. A bérlemény rendeltetésszerű, bérbeadó alaptevékenységi körébe tartozó használatának szükségessé válása esetén - ha azt a szolgálati érdek szükségessé teszi - a katasztrófavédelem területileg illetékes szerve ügyeletének, vagy a bérbeadó vezetőjének erre vonatkozó felszólítása alapján - a bérlő köteles a bérleti jog gyakorlását azonnal befejezni vagy felfüggeszteni és a bérleményt azonnal, de legkésőbb 24 órán belül kártalanítás nélkül, hivatásos tűzoltósági célú használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett átadni. Ezen kötelezettség bérlő részéről bekövetkező elmulasztása esetén a bérlemény a bérlő költségére és veszélyére leszerelhető.

A felszólítás oka lehet:

• a létesítmény katasztrófavédelmi célú igénybevétele,

• katasztrófavédelmi gyakorlat,

• a létesítmény, illetőleg a bérlemény szerkezeti vizsgálata, biztonságtechnikai felülvizsgálata, nyomáspróba.

15. A jelen szerződés 14. pontja szerinti igénybevétel bekövetkezése esetén, az igénybevétel időszakára bérlő bérleti díjat nem fizet.

16. A jelen szerződés 14. pontja szerinti igénybevétel megszűnését követően 24 órán belül a bérbeadó az építményt átadás-átvételi jegyzőkönyv felvétele mellett a bérlő rendelkezésére bocsátja.

17. A bérbeadót anyagi felelősség nem terheli a bérleményben a bérlő által elhelyezett berendezésekben esetlegesen bekövetkező károk kapcsán.

18. A jelen szerződésben foglaltak be nem tartása a bérleti jogviszony rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után, melyről a bérbeadó a bérlőt postai úton, ajánlott, tértivevényes levélben értesíti. A bérlő a bérleti jogviszony megszüntetésétől számított 10 napon belül köteles a bérleményt kiüríteni, kulcsait a helyszínen átadni a bérbeadó megbízottjának. Ennek elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a bérleményt felnyitni és azt kártalanítási kötelezettség nélkül kiüríteni.

19. A bérlő tudomásul veszi, hogy a bérlemény katasztrófavédelmi célt szolgáló alaprendeltetésére tekintettel a bérlemény bérbeadó részéről a jelen szerződés 14. pontja szerinti igénybevétele esetén a bérlő kártalanítási illetve elhelyezési igénnyel nem élhet.

20. A jelen szerződést bármelyik fél a hónap tízedik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel. A bérlő a bérleményt a bérbeadó megbízottjának köteles átadni a bérbeadóval előre egyeztetett időpontban. A bérleti díjat felmondás esetén a megkezdett teljes hónapra kell megfizetni.

21. Jelen szerződés hatályba lépéséhez a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság jóváhagyása szükséges és az aláírás napján lép hatályba. Jóváhagyás hiányában a jelen szerződés érvényesen létre nem jöttnek tekintendő.

22. A felek megállapodnak, hogy amennyiben az állami vagyonról szóló törvény, a nemzeti vagyonról szóló törvény és a végrehajtásukról rendelkező jogszabályok módosítják a tulajdonjogot, a vagyonkezelői jogot, a bérletet, a használatot, és ezek érintik a szerződés tartalmát, úgy ezeknek a függvényében a jelen szerződés kötelező felülvizsgálatára kerül sor.

23. A jelen szerződésből eredő esetleges vitás kérdéseket a felek egyeztető tárgyaláson kísérlik meg rendezni, és csak ennek sikertelensége esetén fordulnak bírósághoz a 2016. évi CXXX. törvény a Polgári perrendtartásról általános hatásköri és illetékességi szabályai szerint

24. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a 42/2011. (XI.30.) BM rendelet (továbbiakban: rendelet) és a vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak az irányadók.

25. A jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi 1. számú mellékletként a bérlőnek a Rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti kérelme a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetőjének előzetes írásbeli hozzájárulásával. 2. számú mellékletként az átláthatósági nyilatkozat.

A jelen szerződés négy (4) példányban készült, azt a szerződő felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, saját kezűleg jóváhagyólag írták alá.

Kelt: Győr, 2020. év __________ hó ____ nap.

Xxxxxx Xxxxx tű. dandártábornok tűzoltósági tanácsos igazgató bérbeadó	xxxxx
Xxxxxxxxxxxx! Xxxxxx Xxxxxxxxx tű. ezredes tűzoltósági tanácsos gazdasági igazgatóhelyettes pénzügyi ellenjegyző Ellenjegyzem! xx. Xxxxxxxx Xxxxx jogi előadó jogi képviselő Melléklet: számú: Kérelem számú: Átláthatósági nyilatkozat

1. sz. melléklet

Jóváhagyom:

Xxxxxx Xxxxx tű. dandártábornok

tűzoltósági tanácsos

igazgató

Kérelem

A 42/2011. (XI.30.) BM rendelet – a hivatásos tűzoltóságok által végezhető szolgáltatások köréről, valamint a hivatásos tűzoltósági célokat szolgáló ingatlanok, felszerelések kapacitás kihasználását célzó hasznosításának szabályairól – 4. § (3) bekezdés alapján.

Kérem, a Magyar Állam tulajdonát képező, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság használatában lévő Csorna 477/1 hrsz.-ú, természetben a 9300 Csorna, Xxxx Xxxx xxxx 0. cím alatt található ingatlan részét képező, antenna építmény antenna építmény jeltovábbító berendezés fogadására alkalmas részét, ……………… szolgáltatás céljából részemre

Név:

Szül. hely, idő:

Anyja neve:

Adóazon. jel:

Lakcím:

Tel.:

vagy

Cégnév:

Székhely:

Cégjegyzék/nyilvántartási szám:

Adószám:

Képviseli:

Tel.:

mint bérlő, (a továbbiakban: bérlő)

bérbe adni szíveskedjék a szerződésben rögzített feltételek szerint.

Győr, 20____ év _____ hó ____ nap

Kérelmező

Ellenjegyzem:

Xxxx Xxxxxx tű. alezredes

mb. kirendeltségvezető

2. sz. melléklet

Átláthatósági nyilatkozat

a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b) pontjában meghatározott

belföldi vagy külföldi jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek¹részére

az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében

előírt kötelezettség teljesítéséhez

Alulírott

Név:

Születési név:

Anyja születési neve:

Születési helye, ideje:

mint a

Gazdálkodó szervezet neve:

Székhelye:

Adószáma:

Cégjegyzékszám/nyilvántartásba vételi szám:

törvényes képviselője – polgári és büntetőjogi felelősségem teljes körű tudatában – nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésnek megfelelően a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. b) pontja szerint átlátható szervezetnek minősül, az alábbiak szerint.

Az általam képviselt gazdálkodó szervezet olyan²

• belföldi jogi személy³

• külföldi jogi személy

• belföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet⁴

• külföldi, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet

amely megfelel a következő feltételeknek:

1. az általam képviselt szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető, amelyet a jelen nyilatkozat 1. pontjában mutatok be teljes körűen;

2. adóilletőséggel rendelkezik⁵

• az Európai Unió tagállamában

• az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban

• a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában

• olyan államban, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van, és ez az ország: …………………………[ország megnevezése];

3. az általam képviselt szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. törvény (Tao.) szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, valamint külföldi illetőségű szervezet esetén vállalom, hogy a Tao. törvény 4. § 11. h) pontja szerinti adatokat külön nyilatkozatban mellékelem;

4. az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a megelőző a), b) és c) pontban rögzített feltételek fennállnak, amelyet a jelen nyilatkozat 2. és 3. pontjában mutatok be teljes körűen.

Tudomásul veszem, hogy az Nvt. 11. § (12) bekezdése értelmében a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában részt vevő bármely – a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél – szervezet a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek.

Tudomásul veszem, hogy az Áht. 41. § (6) bekezdése értelmében központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek.

Tudomásul veszem, hogy a BM OKF az átláthatósági feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 55. § szerint jogosult a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni azzal, hogy ahol az Áht. 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni.

Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést a GYMS MKI felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.

Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm a GYMS MKI részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem.

Amennyiben az előző pontban foglalt kötelezettségemnek nem teszek eleget és a GYMS MKI tudomására jut, hogy a gazdálkodó szervezet nem átlátható, tudomásul veszem, hogy amennyiben a GYMS MKI írásbeli felszólítására 5 munkanapon belül nem nyilatkozok a gazdálkodó szervezet átláthatóságáról, a GYMS MKI jogosult a szerződéstől egyoldalúan elállni, és részemre kifizetést nem teljesíthet.

Kelt, …………………………………………….

……………………………………

(cégszerű aláírás)

1. pont – nyilatkozat a szervezet tényleges tulajdonosairól

Az általam képviselt szervezetnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII törvény 3. § 38. pontja alapján a következő természetes személy(ek) a tényleges tulajdonosa(i)⁶:

Sorsz.	Név	Születési név	Születési helye	Születési ideje	Anyja születési neve	Tulajdoni hányad (%)	Befolyás, szavazati jog mértéke (%)
1.
2.
3.
4.
5.
6.

Kelt, ………………………………………..

……………………………………………..

cégszerű aláírás

A táblázatban a gazdálkodó szervezet tényleges tulajdonosát kell megjelölni (fogalmát ld. lábjegyzetben). Amennyiben olyan magánszemély(ek) a tulajdonos(ok), aki(k) legalább 25%-os tulajdoni, illetve befolyás/szavazati joggal rendelkezik/rendelkeznek, akkor őt (őket) kell feltüntetni a táblázatban a megfelelő adatok megadásával. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tényleges tulajdoni hányadot, befolyás/szavazati jog mértéket pontosan, számszerűen kérjük megadni (nem elegendő pl. a >25% megjelölés). Kérjük továbbá a táblázat valamennyi adatának pontos megadására.

Amennyiben a gazdálkodó szervezetben több olyan magánszemély a tulajdonos, akik közül egyetlen személynek sem haladja meg tulajdoni hányada, befolyás/szavazati jog mértéke a 25%-t, vagy amennyiben a gazdálkodó szervezetnek a tulajdonosa egy másik gazdálkodó szervezet, abban az esetben a vezető tisztségviselő adatait szükséges megadni a táblázat értelemszerű kitöltésével. Kérjük, hogy amennyiben vezető tisztségviselőként nyilatkozik, a tisztséget neve mellett feltüntetni szíveskedjen.

2. pont – nyilatkozat az átláthatósági nyilatkozatot tevő szervezetben több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel
rendelkező szervezet(ek)ről és azok tényleges tulajdonosairól

Az általam képviselt szervezetben a közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, és azok tényleges tulajdonosainak adatai az alábbiak

Sorsz.

Szervezet neve

Szervezet tulajdoni hányadának mértéke

Szervezet befolyásának vagy szavazati jogának mértéke

Szervezet adóilletősége

Szervezet tényleges tulajdonosai családi és utóneve

Szervezet tényleges tulajdonosai születési családi és utóneve

Születési helye

Születési ideje

Anyja születési családi és utóneve

Tulajdoni hányad (%)

Befolyás, szavazati jog mértéke (%)

1.

2.

3.

Kelt, ………………………………………..

……………………………………

(cégszerű aláírás)

Amennyiben a gazdálkodó szervezetnek olyan nem magánszemély tulajdonosa, amely legalább 25%-os, illetve azt meghaladó tulajdoni hányaddal, befolyás/szavazati joggal rendelkezik, erről ezen táblázat értelemszerű kitöltésével kell nyilatkozni.

Több tulajdonos, bonyolultabb tulajdonjogi struktúra esetében a közvetlen, illetve közvetett befolyásra való utalás megkönnyíti az adatok értelmezését. Az erre való utalást a nem magánszemély tulajdonos neve mellett lehet feltüntetni.

Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a tényleges tulajdoni hányadot, befolyás/szavazati jog mértéket pontosan, számszerűen kérjük megadni (nem elegendő pl. a >25% megjelölés). Kérjük továbbá a táblázat valamennyi adatának pontos megadására.

Az adóilletőséghez azon ország megjelölését kérjük, mely az adózás szempontjából illetőséggel rendelkezik.

A tulajdonos gazdálkodó szervezetet illetően a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat kérjük az 1. pontban írtaknak megfelelően megadni.

Amennyiben a gazdálkodó szervezetnek csak és kizárólag magánszemély a tulajdonosa, kérjük ezt a táblázat áthúzásával jelezni, nyilatkozata így „nemleges” nyilatkozatként értelmezhető. Kérjük, hogy nyilatkozatot dátummal és cégszerű aláírásával – áthúzás, vagyis „nemleges” esetben is – ellátni szíveskedjen.

3. pont – nyilatkozat a külföldi ellenőrzött társasági minősítésről

Az általam képviselt szervezet és az általam képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak.

Az ellenőrzött külföldi társaság jogállásának megítéléséhez szükséges – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott – adatokról a jelen nyilatkozathoz mellékelten külön nyilatkozatot teszek.

Kelt, ………………………………………..

……………………………………

(cégszerű aláírás)

1A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § 6. pontja szerint „gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.”

2 A megfelelő válasz aláhúzandó.

3Jogi személyek: a gazdasági társaság (így a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság), az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár.

4 Jelen nyilatkozat értelmében ebbe a körbe az egyéni cég tartozik.

5 A megfelelő válasz aláhúzandó. A négy válaszlehetőségből kérjük, hogy azt az egyet húzza alá, mely az Ön gazdálkodó szervezetére vonatkozik. Amennyiben a gazdálkodó szervezetük székhelye Magyarországon van, kérjük, hogy az „Európai Unió tagállamában” részt húzza alá.

6 A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 3. § 38. pontja szerint:

„tényleges tulajdonos:

38. tényleges tulajdonos:

a az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

c az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,

d) alapítványok esetében az a természetes személy,

da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

eb a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

ed az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.