Tartalomjegyzék

Szabályzat

Kishajók casco biztosítása

Érvényes: 2016. március 10-tôl

Tartalomjegyzék

1 A Szerződő, Biztosított 1

2 A biztosítási szerződés időbeni hatálya 1

3 A biztosítási szerződés területi hatálya és a kockázatviselés helye 1

4 Biztosított vagyontárgyak 1

5 Fedezetből kizárt vagyontárgyak 2

6 Biztosítási események 2

7 A biztosított vagyontárgyak szállítása 2

8 Kizárások 2

9 Fogalom meghatározások és védelmi előírások 4

10 Biztosítási összeg 5

11 Önrészesedés 5

12 Biztosítási díj, díjfizetés 5

13 A Biztosító szolgáltatása 6

14 Költségek és ráfordítások 6

15 Kárkifizetés 7

16 A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei 7

17 A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei káresemény bekövetkezése esetén 8

18 Mentesülések 9

19 Egyéb rendelkezések 9

20 Elévülés 9

21 Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok 10

22 Alkalmazandó jogszabályok, panaszok bejelentése 11

23 A Biztosító bejelentéseket fogadó helye 12

24 Bírói illetékesség és az alkalmazandó jog 12

Érvényes: 2016. március 10-től

Kishajók casco biztosítása

Jelen biztosítási szabályzat a biztosítási kötvénnyel, a kötvényben hivatkozott egyéb szabályzatokkal és záradékokkal együtt egy biztosítási szerződést képez.

Jelen szabályzatban, a „szerződés” fogalmába mindig bele kell érteni a kötvényt, annak hatályos kiegészítéseit és a kötvényben hivatkozott egyéb feltételeket, záradékokat is.

1. A Szerződő, Biztosított

A vagyonbiztosítási szerződés biztosítottja (továbbiakban Biztosított), a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy, míg szerződője az, aki a vagyonbiztosítási szerződést ilyen személy javára köti (a továbbiakban Szerződő).

A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatait hozzá intézi.

2. A biztosítási szerződés időbeni hatálya

A biztosítási szerződés, egyéb kikötés hiányában határozatlan tartamú, a szerződés évfordulója a kockázatviselés kezdetének dátuma.

A szerződést mind a biztosító, mind a Szerződő évfordulóra felmondhatja. A felmondást évforduló előtt, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban tehetik meg a felek.

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyel- meztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nél- kül bírósági úton érvényesíti.

A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító ez esetben köteles a befizetett díj visszautalására.

3. A biztosítási szerződés területi hatálya és a kockázatviselés helye

a) A biztosítás a kötvényben megjelölt hajózási területen érvényes, de legfeljebb az európai száraz- föld természetes és mesterséges vizein, illetve az Adriai tenger part menti vizein.

b) A kötvényben megnevezett vagyontárgyak biztosítottak továbbá a vízen kívül tartózkodás min- den egyéb szokásos ideje alatt is (pl. téli tárolás, dokkban tartózkodás), beleértve a szárazföldre emelést és a vízre bocsátást is.

c) A biztosított vagyontárgyak szállítására a 7. pont szerint érvényes a biztosítás.

d) Versenyeken való részvétel, egyéb sportolási célú használat, illetve bérbeadás ideje alatt bekövet- kezett károkra a fedezet csak külön megállapodással, pótdíj megfizetése ellenében terjeszthető ki.

4. Biztosított vagyontárgyak

Biztosított vagyontárgyak azon valamely hazai vagy nemzetközi osztályozó regiszter által nyilvántar- tott és hajólevéllel rendelkező, kedvtelési célra használt vízijárművek és tartozékaik, melyeket a biz- tosítási szerződésben biztosítási összeggel megjelöltek: pl. kisgéphajók, jachtok, vitorlás kishajók, és az azokban rögzített alkatrészek, felszerelés, tartozékok (pl. mentőcsónak).

Nem biztosítható az üzemanyag, sólyabak és egyéb nem rögzített vagyontárgyak.

5. Fedezetből kizárt vagyontárgyak

a) modellek, prototípusok,

b) építés, javítás (kivétel a szárazföldön történő átszerelés), vagy bontás alatt álló kishajók,

6. Biztosítási események

A biztosító az alábbi esetekben felel a biztosított vagyontárgyak elveszéséért vagy sérüléséért:

a) tűz, villámcsapás, robbanás, perzselődés, izzás, rövidzárlat;

b) megfeneklés, zátonyra futás, vízbetörés, elsüllyedés, úszó vagy rögzített tárgyakkal való összeüt- közés, felborulás, árbocok, rudak, szálfák törése, csavarodása;

c) harmadik személy szándékos és rosszindulatú cselekedete;

d) hajón lévő rögzített, álló és mozgó idegen szállítmány szakadása következtében történő elveszés vagy sérülés;

e) a legénységhez nem tartozó személyek által okozott sérülések, az esztétikai sérülések kivételével;

f) betöréses lopás, lopás, rablás, vandalizmus, kalózcselekmény.

7. A biztosított vagyontárgyak szállítása

A biztosítási fedezet kiterjed a szárazföldön és folyóvizeken, illetve trélerrel kompon történő szállítás Európán, illetve a kötvényben megnevezett szállítási területen belül, kivéve, ha a szállítójármű nem alkalmas a szállításra, illetve a biztosított vagyontárgyakat nem szakszerűen rakodták fel, illetve rög- zítették.

A vizijármű csak zárt (körülkerített), őrszolgálattal védett telephelyen biztosított szállítás közbeni lopás ellen.

8. Kizárások

A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek(et):

1. háborús események, megszállás, harci cselekmények bármely fajtája okozott, illetve fenti esemé- nyek következményeiképp keletkeztek, függetlenül attól, hogy történt-e hadüzenet, vagy sem;

2. hadi eszközök okoztak;

3. katonai/polgári hatóságok rendelkezései okoztak, vagy azok miatt keletkeztek;

4. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés miatt, vagy velük bármilyen módon összefüggésben keletkeztek;

5. elbocsátott munkások, vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, valamint bármilyen politi- kai szervezettel kapcsolatban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt, vagy velük (fellé- pésükkel) összefüggésben keletkeztek;

6. közvetlenül, vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredményezett, vagy ame- lyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok, vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében. Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegy- vereket használnak, megsemmisítik, megzavarják, vagy szétzilálják a kommunikációs és informa- tikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak, vagy

akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak, vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cse- lekményekkel fenyegetnek bármely személyt, vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, vagy valamely szervezet nevében, vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallá- si, ideológiai, vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyo- mást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

közvetlenül, vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozásá- ra, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére, vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett, vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek,

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti két szakaszban meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legna- gyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra).

Abban az esetben, ha 6. pont bármely része érvénytelennek, vagy végrehajthatatlannak bizo- nyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak.

7. a nukleáris energia károsító hatása, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával össze- függésben / miatt keletkeztek, még abban az esetben sem, ha ezek a károk a szabályzatban defi- niált biztosítási események képében jelentkeztek;

8. bírság, kötbér, késedelmi kamat, vagy egyéb büntető jellegű költségek;

9. pénzügyi veszteségek pl: üzemszüneti veszteségek, elmaradt haszon;

10. következményi károk;

11. környezetszennyezéssel keletkeztek;

12. az információvesztés, vagy azzal összefüggésben keletkező károk:

Adatok, vagy szoftver károsodása, vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése, vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása, vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye.

Azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mérté- ke, vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások illetve sérü- lések eredményeznek.

13. lefoglalás, elkobzás, rekvirálás, vagy államosítás;

14. csempészet és az illegális kereskedelem;

15. a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károk, melyekről a biztosított (szerződő) tudott, vagy tudnia kellett;

16. a használattal együtt járó kopásra, elhasználódásra, vagy fokozatos állagromlásra, rozsdásodás, erózió, korrózió, oxidáció, hőmérséklet és páratartalom változás, molyosodás, élősködők, terme- szek és más rovarok, baktériumok, valamint vírusok miatti károk, továbbá erjedésből, párolgás- ból, súlycsökkenésből, íz-, szín-, textúra-, vagy kidolgozás-változásból adódó, illetve fény, termé- szetes hő, fagyás, hőtechnikai folyamat, vagy szárítás miatt bekövetkezett károk;

17. a mesterséges úton létrehozott földrengések (föld alatti robbantás, stb.) által okozott károk;

18. gépek, berendezések, felszerelések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával keletkezett károk;

19. a karbantartás és szokásos fenntartás költségei;

20. a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származó károk, amelyek a további rendel- tetésszerű használatot nem befolyásolják;

21. a megsemmisült vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrészei, tartozékai eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt keletkezett károk;

22. azon károk, amelyek azon idő alatt keletkeztek, amikor a vízijárművet kedvtelési célok helyett más célra (pl. verseny, charter) használják.

Ezen kockázatok külön megállapodás esetén biztosíthatóak.

23. a közlekedési- és tengeri alkalmatlanság következtében keletkezett károk;

24. üzemi károk; ezek olyan károk, melyek a motor belsejében keletkeznek vagy a motort károsítják, ill. a jármű normális használatából származnak;

25. a vízijármű rendeltetésellenes használatával, üzemeltetésével okozati összefüggésben keletkez- tek;

26. a vízijármű üzemeltetéséhez szükséges hatósági előírások be nem tartásából származtak;

27. nem megfelelő raksúlyból, illetve a raksúly túllépéséből adódtak;

28. a vízijárműnek tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás céljára való hasznosítása közben keletkeztek;

29. előidéző oka az, hogy fenyegetõ veszély esetén a vízi jármûvet nem lehet elvontatni a helyszín- rõl, ha az egy védett kikötõn kívül, legénység nélkül horgonyoz;

30. folyami vízállásnál a nem megfelelõ vízállásnál való közlekedésbõl (megfeneklésbõl) adódnak;

31. a vízijármûben fagyás által ill. jégzajlás következtében keletkeztek;

32. sérelemdíjra vonatkoznak.

9. Fogalom meghatározások és védelmi előírások

Biztosítási esemény

a) Betöréses lopás, lopás:

• a szabályszerûen kikötött vagy lehorgonyzott és lezárt (az összes zárszerkezet zárt) vízijármû ellopása.

• a vízijármûhöz szilárdan rögzített, vagy az ellopás ellen megfelelõen biztosított tárgyak eltulaj- donítása.

Szilárd a rögzítés, ha a biztosított tárgy összeépítve, kézi erõvel segédeszköz nélkül nem oldha- tóan csatlakozik a hajótesthez.

Lopás ellen megfelelõen biztosítottak azok a tárgyak, amelyek szilárdan nem rögzíthetõk a hajótesthez, de annak lezárt (az összes zárszerkezet zárt) részében találhatók, illetve a hajótest- hez kötelekkel rögzítettek (például vitorla, mentõcsónak, mentõöv).

• ha a biztosítási esemény úgy következik be, hogy az elkövetõ a lopás, illetõleg lopás kísérlete során a vízijármû tárolására szolgáló kikötõi tárolóhelyiségbe:

– erõszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával) betört, behatolt,

– zárás elõtt a helyiségben elrejtõzik, és zárás után erõszakos módon (nyílászárók be- vagy fel- törésével, fal, födém vagy tetõ kibontásával) távozik,

– álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, vagy betöréses lopás során birtokba vett eredeti kulccsal, illetve kulcsmásolattal jut be.

b) Rablás

Biztosítási eseménynek minõsül, ha az elkövetõ a biztosított vagyontárgyat úgy tulajdonítja el, hogy e célból erõszakot, vagy élet, illetõleg testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

c) Vandalizmus

A megkísérelt vagy véghezvitt (befejezett) betöréses lopás során a biztosított vagyontárgyakban okozott sérülési, rongálási károk minõsülnek.

d) A kalózkodás az alábbi cselekmények közül bármelyik, a biztosított ellen irányuló:

• olyan jogellenes, erõszakos vagy feltartóztatásra irányuló cselekmény, vagy bármilyen fosztoga- tó cselekmény, amelyet magántulajdonban levõ vízijármû személyzete vagy utasai magánér- dekbõl követnek el, és amely a következõk ellen irányul:

– a nyílt tengeren más hajó, illetve ilyen hajókon lévõ vagyontárgyak ellen;

– egyik állam joghatósága alá sem tartozó helyen található hajó, ill. vagyontárgyak ellen;

• minden olyan cselekmény, amely a d) pontban foglalt cselekményekre való felbujtásra vagy azok szándékos elõmozdítására irányul.

10. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, ami lehet utánpótlási új érték vagy műszaki avult (valós) érték. Ezt a tényt a biztosítási kötvényben rögzí- teni szükséges.

A káreseményekre kifizetett kártérítési összeg felső határa egy biztosítási időszakon belül a szerző- désben feltüntetett biztosítási összeg.

A biztosítási összeg egyben a díjszámítás alapja.

11. Önrészesedés

A biztosító a kártérítési összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levonásával határozza meg.

Amennyiben a szerződésben az önrészesedés külön nem kerül megállapításra, úgy betöréses lopás, lopás, rablás, vandalizmas és kalózkodás biztosítási eseménynél 10%, de minimum 100 000 Ft, egyéb eseményeknél a biztosítási összeg 1%-a.

12. Biztosítási díj, díjfizetés

a) A biztosítási időszak díja a biztosítási szerződés szerinti – az egyes vagyontárgyakra, vagy vagyon- csoportokra megállapított – biztosítási összegek és a szerződésben rögzített vonatkozó díj- tétel(ek) szorzata.

b) A biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített, megállapodás szerinti időponttól veszi kez- detét. A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetekor esedékes.

c) Ha a biztosítási jogviszony a szerződés időtartamának lejárta előtt – nem biztosítási esemény következtében – megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban a kockázatviselés véget ért.

d) Ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő vagyoni érdeke megszűnik, azon a napon a kockázatviselés is megszűnik, és a biztosítót a hónap utolsó napjáig járó díj illeti meg.

e) A biztosítási díj megállapodás szerinti részletekben történő fizetése esetén a biztosító a hátralévő biztosítási időszakra esedékes díj egy összegben történő megfizetését követelheti:

• ha a Biztosított (Szerződő) egy részlettel egészben, vagy részben hátralékba kerül, vagy

• ha szolgáltatásra kerül sor.

13. A biztosító szolgáltatása

a) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés, vagy gazdaságtalan javíthatóság)

a kártérítés a biztosítási összegtől függően, de legfeljebb annak mértékéig történik. Amennyiben a szerződés utánpótlási új értéken jött létre, a biztosító a vízijármű 3 éves koráig nem avultat, 3 évesnél idősebb vízi jármű esetében műszaki avult értéken téríti meg a kárt. (Műszaki avult értéknek tekintjük az azonos típusú, korú, műszaki állapotú, felszereltségű vízijármű értékét.)

Részleges kár esetén:

a részkárok javítási és helyreállítási költségei kerülnek térítésre, legfeljebb a vagyontárgy biztosítá- si összegének mértékéig.

b) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a térítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítá- si költsége.

c) Ha a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy tényleges értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a biztosítási összeg aránylik a tényleges értékhez (alulbiztosí- tás).

d) A térítési összegből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványértéket a biztosító levonja.

e) A biztosított a kárra bármilyen címen befolyó megtérülést a biztosító által kifizetett összeg erejéig tartozik a biztosítóhoz befizetni és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.

f) A biztosító a kártérítési összegből levonja az ugyanazon vagyontárgyat, vagy annak ugyanazon részét ért előző kárra (károkra) kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

g) Ha a biztosítási eseményen kívül más egyéb körülmény a kár bekövetkezésében, vagy annak mér- tékében közrehatott, a biztosító a kárt a közrehatás mértékének megfelelően téríti meg.

h) Ha a biztosítási esemény egy másik biztosítási szerződés alapján kerül megtérítésre, a biztosító szolgáltatása csak az esetleges különbözet megtérítésére korlátozódik.

i) A biztosító és a kárbiztos által hozott azon intézkedések, amelyek egy kár felvételével, enyhítésé- vel vagy elhárításával, valamint a visszkereseti jogok megtartásával vagy érvényesítésével kapcso- latosak, nem jelentik a kártérítési kötelezettség elismerését.

14. Költségek és ráfordítások

a) Megtéríti a biztosító azon ráfordításokat, különösen a mentési és harmadik személy általi segít- ségnyújtás költségeit, amelyek a biztosított kár esetén a kár elhárítása vagy csökkentése érdeké- ben merültek fel, abban az esetben is, ha ezek a kárelhárítás, illetve mentés szempontjából ered- ménytelenek maradtak.

b) Megtéríti a biztosító a hajótest, illetve roncs kiemelésének költségeit, amennyiben maga az elsüly- lyedés biztosítási esemény következménye és a kiemelést hatóság írja elő. A kártérítési összeg és a roncseltávolítás költsége nem haladhatja meg együttesen sem a biztosítási összeget.

c) A mentési és a roncseltávolítási költségek ráfordításnak minősülnek; a biztosítási összegen túli térí- tésről a szerződés megkötésekor lehet megállapodni a biztosítóval.

15. Kárkifizetés

a) A biztosító a kár kifizetését tűzkárnál, robbanásnál a hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás, lopás, vagy rablásnál a nyomozó hatóság nyomozást felfüggesztő határozatá- nak, vagy a bíróság határozatának megküldéséhez köti.

b) Amennyiben a felek szakértő(ke)t bíztak meg a kártérítési összeg megállapítására, a mindkét fél által elfogadott szakértői vélemény beérkezéséhez, peres eljárás esetén a bíróság jogerős határo- zatának megküldéséhez köti a biztosító kárkifizetését.

c) A biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár kifizetéséhez szükséges irat (több irat esetén, az utolsó irat) beérkezését követő 15 napon belül, a Biztosított részére fizeti meg.

d) A biztosító felfüggeszti a kifizetést, ha a kárral kapcsolatban a Biztosított (Szerződő) ellen rendőr- ségi, vagy büntetőeljárási vizsgálat indul, a vizsgálat lezárásáig.

e) A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okiratok bemutatását kérheti, amelyek alkal- masak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bizonyíta- nia szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költ- ségek igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

f) A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetésé- hez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, ame- lyen feltűntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

16. A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei

a) A Biztosítottnak, tőle telhetően gondoskodnia kell a károk megelőzéséről. A Biztosított köteles saját költségére elvégezni minden olyan ésszerű átalakítást, bevezetni minden olyan biztonsági intézkedést, amely a károk bekövetkezésének valószínűségét, illetve az azok által bekövetkező károkat csökkenti.

b) A Szerződő (Biztosított) köteles a szerződéskötéskor, valamint a biztosítás tartama alatt 5 munka- napon belül a biztosítás vállalásával kapcsolatos minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett.

c) A felek lényeges körülménynek tekintik különösen az alábbiakat:

• ha a biztosított vagyonértékben változás állt be (vagyonnövekedés, csökkenés);

• ha a biztosítási szerződésben rögzített adatai (különös tekintettel székhely, lakcím, név, kocká- zatviselési hely(ek)) megváltoznak;

• ha a biztosított vagyontárgyak valamelyikét bérbe adta;

• ha a szerződésben megállapodottól eltérő alap-, illetve melléktevékenység folytatásába kezdett;

• a biztosított vagyont érintő csődeljárás, vagy felszámolási eljárás indult;

d) Ha a Szerződő (Biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésekor.

e) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelen- tési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

17. A Szerződő (Biztosított) kötelezettségei káresemény bekövetkezése esetén

a) a káresemény bekövetkezése (a kárról történt értesülése) után azt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak, illetve a szerződésben megjelölt képviselő- jének;

b) a tűzbiztosítási eseményt (ide értve bármely olyan eseményt is, amely tüzet okozott) haladéktala- nul jelentenie kell az illetékes tűzrendészeti hatóságnak is;

c) betöréses lopás, lopás, rablás kárnál, és minden más olyan kárnál, mely valószínűsíthetően bűn- cselekmény következménye, értesítenie kell a rendőrséget;

d) más vízijárművel történt ütközés esetén jegyzőkönyvet kell felvenni a baleset okairól és lefolyásá- ról, valamint az érintett járművek látható sérüléseiről. A jegyzőkönyvet az érintett járművek veze- tőinek alá kell írniuk;

e) tőle telhetően gondoskodnia kell a kár elhárításáról és enyhítéséről, mely intézkedések során követnie kell a biztosító útmutatásait, előírásait;

f) a káresemény után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a kárfelvétel napjáig csak a káreny- hítéshez szükséges mértékig változtathat. Ha a biztosító, vagy képviselője a kárbejelentéstől szá- mított 10 munkanapon belül nem szemlézi meg a károsodott vagyontárgya(ka)t, a Szerződő/ Biztosított intézkedhet a helyreállítás megkezdéséről, de a károsodott alkatrészeket, gépeket, berendezéseket további 30 napig változatlan állapotban meg kell őriznie;

g) a biztosító megbízottja számára lehetővé kell tennie minden olyan vizsgálatot, amely a kár oká- nak, nagyságának, valamint a biztosítási eseménnyel kapcsolatos biztosítási szolgáltatás mértéké- nek meghatározására vonatkozik;

h) egyéb, a járműre vonatkozó meglévő biztosításról tájékoztatni kell a biztosítót, éppúgy, mint egy káreseményből származó, harmadik féllel szemben fennálló visszkereseti lehetőségről;

i) a kárügy vizsgálata során a biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást megfelelően és teljes körűen kell megadnia.

Amennyiben a Szerződő/Biztosított az a)–g) pontokban foglalt kötelezettségeinek nem, vagy csak részben tesz eleget, a biztosító annyiban köteles kártérítési kötelezettségének eleget tenni, amennyiben az a káreset megállapítását, illetve a biztosító kártérítési kötelezettségét nem befo- lyásolta.

18. Mentesülések

A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt

• a Biztosított, illetőleg a Szerződő fél jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okoz- ta(ák).

A biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól,

• ha a Szerződő/Biztosított a szabályzatban illetve a hatályos jogszabályokban rögzített kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettségét megszegte,

• ha a Szerzõdõ/Biztosított a szerzõdés elvállalása szempontjából lényeges körülményt elhallgat, vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény ismeretében, amely a biztosító fize- tési kötelezettségére vagy annak mértékére hatással van,

• ha a Szerződő/Biztosított megkísérli a biztosítót azon tények tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.

Súlyosan gondatlannak minõsül különösen az a magatartás, amikor:

• a biztosított vízi jármûvet 0,8 ezreléket elérõ alkoholos, vagy kábítószeres (ideértve a kábító hatá- sú anyagokat) befolyásoltság állapotában, illetõleg vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vízi jármûvet ilyen személynek engedték át,

• az eltulajdonított vízi jármûben benne maradt a vízi jármû vagyonvédelmi berendezéseinek kulcsa.

• a vízi közlekedés szabályainak szándékosan vagy súlyosan gondatlanul megsértése,

• indokolatlan a segélykérés

19. Egyéb rendelkezések

a) Visszkereseti jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, úgy őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a károkozó személyekkel szemben és a Biztosított köteles minden adatot a biztosító rendelkezésére bocsátani a visszkereset érvényesítése érdekében.

b) Zálogjog

Amennyiben valamely biztosított vagyontárgyra zálogjogi bejegyzés kerül, a Biztosított (Szerződő) köteles azt a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni, a jogosult megjelölésével.

A kártérítés kifizetésekor a biztosító először a zálogjogosult kártérítési igényét elégíti ki. A Bizto- sítottnak fizetendő kártérítési összegből a zálogjogosultnak kifizetett összeget levonja.

20. Elévülés

A szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított egy év elteltével elé- vülnek.

21. Az adatok nyilvántartása, biztosítási titok

1. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatokat a biztosító az ügyfél hozzájárulása és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 135.§-a és 136.§-a alapján kezeli. A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatá- sával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírások- nak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítá- si titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

2. A biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (X-0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxx 00.), a DRESCHER Magyarországi Direct Mailing Kft., a DEKRA-EXPERT Kft., továb- bá a biztosító által felkért szakértő és a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor kiszerve- zett tevékenységet végző személyek, megbízottak járhatnak el. Az adatokat e személyek ismerhe- tik meg a vonatkozó jogszabályi feltételek szerint. Az ügyfél személyes adatai kezeléséről az adat- kezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével ada- tai törlését, zárolását, törvényben meghatározott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megindítani, azonban azt az érintett – választása szerint – lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

3. BIZTOSÍTÁSI XXXXX minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbizto- sító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosí- tásközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.

4. A biztosító az általa kezelt adatokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogvi- szonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

5. A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit. szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

6. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügyelethez, nyomozó- hatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehaj- tóhoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró közjegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kirendelt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szolgálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosz- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervhez, viszont- biztosítóhoz, együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-átruházáskor az átvevő biz- tosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgálóhoz, fiókte- lep esetében a harmadik országbeli biztosítóhoz, biztosításközvetítőhöz, alapvető jogok biztosá- hoz, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a Hpt.-ben meghatározott pénz- ügyi intézményhez a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerző- dés vonatkozásában, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo- zásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi informá-

10 Érvényes: 2016. március 10-től

ciós egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgá- lati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartására vonatkozó köte- lezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség is.

7. A szerződés megkötésével a szerződő és a biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.

8. A biztosítási szerződés megkötésével a szerződő kijelenti, hogy rendelkezik az ajánlatban esetle- gesen megnevezett harmadik személyek felhatalmazásával azok adatainak megadására, továbbá, hogy az ajánlatban megnevezett harmadik személyek hozzájárultak ahhoz, hogy az ajánlattal kapcsolatban megadott adataikat – továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat – a biztosító a jelen tájékoztatóban részletezett módon teljes körűen kezelje, továbbá harmadik országbeli (viszont)biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez továbbítsa.

9. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz, továbbá más biztosító jogszabá- lyoknak megfelelő megkeresésére a kért adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a megkereső biztosítónak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatátadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabály- ban meghatározott időpontig kezelheti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az informá- ciószabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

22. Alkalmazandó jogszabályok, panaszok bejelentése

Egyéb, a fentiekben nem tárgyalt kérdésekben, a Polgári törvénykönyvben, valamint a hatályos magyar jogszabályokban foglaltak az irányadók.

Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfélszolgálatán (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon:

+36-1/20/30/70/544-5555, 1418-as rövidszám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon: +36-1/238-6060),

e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszke- zelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx Xx. 000, telefon: x00-00-000-000, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgá- lására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00-000-000, tele- fax: x00-0-000-0000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx] fogyasztóvédelmi eljárását kezdemé- nyezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasz- tónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosí- tásközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében nem minősül fogyasztónak, a biz- tosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illeté- kességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

A biztosító Felügyeleti szerve: a Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777

Ügyfélszolgálati telefonszám: x00 00-000-000

23. A biztosító bejelentéseket fogadó helye

A kárbejelentések kivételével minden, a biztosítással kapcsolatos bejelentést a biztosító székhelyére, vagy azon irodájába, amely a kötvényt kiállította, illetve a biztosítási alkuszhoz kell megküldeni.

24. Bírói illetékesség és az alkalmazandó jog

A jelen szerződésből adódó, vagy az azokkal összefüggésben fellépő vitákban, beleértve az azok lét- rejöttével, hatályosságával, megváltoztatásával vagy felbontásával kapcsolatosakat is, kizárólag Magyarországon lévő bíróság illetékes dönteni, és a magyar hatályos jogszabályok érvényesek.

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx

H 4995/ 2014. 10./ 316