„A” RÉSZ - KÖZZÉTÉTEL AZ EU FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSRÓL SZÓLÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELET (SFDR RTS) II. MELLÉKLETE ALAPJÁN

10. SZÁMÚ MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

„A” RÉSZ - KÖZZÉTÉTEL AZ EU FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSRÓL SZÓLÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELET (SFDR RTS) II. MELLÉKLETE ALAPJÁN

az Életprogramok szerződésekhez

A) Biztonságos Kötvény Euró (BKE)

B) Európai Kötvény Euró (EKE)

C) Fenntartható Növekedés Részvény Euró (FRE)

A) Európai Kötvény eszközalap (EKA)

Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.

A termék elnevezése: Európai Kötvény eszközalap (EKA)

Jogalany-azonosító: A termék LEI kóddal nem rendelkezik

Környezeti és / vagy társadalmi jellemzők

Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?

Igen Nem

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:   %

Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel a befektetések legalább 2%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

Az uniós taxonómia

az (EU) 2020/852

rendeletben meghatá- rozott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempont- ból fenntartható gazdasági tevékeny- ségek jegyzékét. Az említett rendelet nem tartalmazza a társada- lmi szempontból fenn- tartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célki- tűzéssel rendelkező fenntartható befekte- tések vagy megfele- lnek a taxonómiának vagy nem.

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

amelyek társadalmi célkitűzéssel

rendelkeznek

1

AHE-21280/SF5

A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:   %

Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket.

Milyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő a pénzügyi termék?

A termék támogatja a környezeti, társadalmi, emberi jogi, kormányzati és társadalmi felelősségvállalási, üzleti magatartási jellemzőket (ide nem értve az állampapírokban történő befektetéseket) úgy, hogy a "best-in-class" megközelítést beépíti az eszközalap befektetési folyamatába. Az eszközalap portfóliójának befektetésekor figyelembe veszi a kibocsátók SRI minősítés alapján történő értékelését.

Ezenfelül fenntartható minimális kizárási és eszközalap-specifikus kizárási

kritériumok is alkalmazásra kerülnek.

Konkrét index referenciamutatóként nem került kijelölésre annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.

A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.

Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti és társadalmi jellemzőket?

Az eszközalap a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a következő fenntarthatósági szempontokat használja, amelyekről a pénzügyi év végén jelentést készít:

- A legjobb kibocsátókba történő befektetések százalékos aránya a mögöttes befektetési alap portfóliójában (a nem minősített származtatott termékek és a nem minősített eszközök, (így például a készpénz és betétek) kivételével). A legjobb kibocsátók elérik legalább a 1-es SRI minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés),

- A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai (Principal Adverse Impacts, PAI) a kizárási kritériumok alkalmazásával figyelembevételre kerültek.

Melyek a pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések célkitűzései, és hogyan járul hozzá a fenntartható befektetés ezekhez a célkitűzésekhez?

A fenntartható befektetések úgy járulnak hozzá a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez, hogy az eszközalap referenciakeretként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az EU taxonómiájának az alábbi célkitűzéseit:

1. Az éghajlatváltozás mérséklése

2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

4. A körforgásos gazdaságra való átállás

5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A környezeti vagy társadalmi célkitűzésekhez való pozitív hozzájárulás értékelése az Allianz saját belső folyamataiban történik, amely a mennyiségi elemeket ötvözi a belső kutatások minőségi inputjaival. A módszertan először az értékpapír-kibocsátók mennyiségi bontását alkalmazza üzleti tevékenységük szerint.

AHE-21280/SF5

A keretrendszer minőségi eleme annak értékelése, hogy az üzleti tevékenységek

pozitívan járulnak-e hozzá a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez.

Az eszközalap figyelembe veszi a mögöttes befektetési alapról rendelkezésre álló információkat, akként, hogy a mögöttes befektetési alap kezelője kiszámítja a pozitív hozzájárulás mértékét úgy, hogy a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez hozzájáruló, az egyes kibocsátóknak tulajdonítható bevételi részarányok eszközsúlyozott aggregálására kerül sor (feltéve, ha a kibocsátó megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó és a helyes vállalatirányítás elveknek). Továbbá, bizonyos értékpapírtípusok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célokhoz hozzájáruló konkrét projekteket finanszíroznak, a teljes befektetés a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tekintett, feltéve, ha ezek esetében sem sérülnek a jelentős károkozás elkerülését célzó, valamint a helyes vállalatirányitási elvek.

A pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?

Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a fenntartható befektetések ne okozzanak jelentős károkat más környezeti és/vagy társadalmi cél elérése érdekében, a mögöttes befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat használja fel. Küszöbértékek kerültek meghatározásra a jelentősen káros kibocsátók azonosítására. A meghatározott küszöbérték alatti kibocsátóknak meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy teljesítsék az előírt elvárásokat. Amennyiben a kibocsátó kétszer egymás után nem éri el a meghatározott küszöbértéket, vagy sikertelen lesz a felelősségvállalás folyamata, akkor a kibocsátó nem felel meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olyan kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetések, amelyek nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó értékelésnek, nem számítanak fenntartható befektetésnek.

A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai, amelyek a környezeti, társadalmi, és munkavállalói kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatosak.

Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra

vonatkozó mutatókat?

A káros hatásokra vonatkozó mutatók vagy a kizárási kritériumok alkalmazásának részeként vagy a küszöbértékekben, ágazati vagy abszolút alapon, kerülnek figyelembevételre. A mögöttes befektetési alap kezelője minőségi vagy mennyiségi kritériumokra vonatkozó küszöbértékeket határozott meg.

Mivel korlátozottan állnak rendelkezésre a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a jelentős károkozás elkerülésének értékelésekor egyenértékű adatokkal kerülnek értékelésre a káros hatásokra vonatkozó mutatók az alábbiak szerint:

AHE-21280/SF5

vállalatok esetén: a nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek, a vízszennyezés, az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya; Államkötvénykibocsátók (szuverének és szupranacionális szervezetek) esetén: üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátás-intenzitás és a társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok. Olyan értékpapírok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéseket előmozdító projekteket finanszíroznak, a projektre vonatkozó adatok is felhasználhatók annak mérlegelésére, hogy a fenntartható befektetések nem okoznak jelentős károkat egyéb környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésnél. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője együttműködik a kibocsátókkal és az adatszolgáltatókkal, hogy együtt növeljék

az elérhető adatok körét. A mögöttes befektetési alap kezelője rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége kellőképpen megnőtt-e ahhoz, hogy azok értékelését be lehessen építeni a befektetési folyamatba.

Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez? Részletek:

A mögöttes befektetési alap kezelője rendelkezik fenntarthatósági minimum kizárási listával, amely alapján kiszűri azokat a vállalatokat, amelyek a nemzetközi normákkal ellentétes, vitatható üzleti gyakorlatot alkalmaznak. Az alkalmazott normatív keretrendszer magába foglalja az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozások irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. Az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek a keretrendszer irányelveit súlyosan megsértik, kizárásra kerülnek a befektetési univerzumból.

Az uniós taxonómia meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit, és egyedi uniós kritériumok tartoznak hozzá.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A többi fenntartható befektetés sem sértheti jelentősen a környezeti és társadalmi célkitűzéseket.

Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?

Igen.

Nem

Az Allianz Group alapító tagja az ENSZ által létrehozott Net-Zero Asset Owner Alliance (AOA) szövetségnek, és a PAI-indikátorokat felelős magatartással és célzott elkötelezettséggel veszi figyelembe, hiszen ezen tényezők együttesen járulnak hozzá a vállalati tevékenységek potenciális negatív hatásainak minimalizálásához.

Alapító tagként az Allianz Group elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2050-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a befektetéseinél. A nettó nulla azt jelenti, hogy az ÜHG kibocsátását ellensúlyozzák, így összességében nulla ÜHG kibocsátás valósul meg.

Ennek részeként, a karbonsemleges célkitűzés elérése érdekében mérföldkövek kerülnek kijelölésre a befektetett eszközök arányára vonatkozóan.

AHE-21280/SF5

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a vállalati kibocsátók esetén figyelembe veszi az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biológiai sokféleségre, a víz-, a hulladékgazdálkodásra, valamint a társadalmi és munkavállalói kérdésekre vonatkozó PAI mutatókat. Állampapír befektetéseknél bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának átlag pontszámát

veszi figyelembe, erre vonatkozóan a Freedom House Indexet alkalmazza. A befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat a befektetési folyamatban a "környezeti és/vagy társadalmi szempontok" pontban leírt kizárások révén veszi figyelembe.

A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a PAI-mutatókhoz szükséges megbízható, időszerű és ellenőrizhető adatok. A biológiai sokféleségre, a víz és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok korlátozottan elérhetők, ezért a kapcsolódó PAI-mutatók az értékpapírok kizárásával kerülnek figyelembe vételre: azaz kizárásra kerülnek olyan vállalatok befektetései, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelveket. A mögöttes befektetési alap kezelője arra törekszik, minél több adat legyen elérhető, és rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége megfelelő-e ahhoz, hogy azok értékelését beépítse a befektetési folyamataiba.

A portfólió összetételének meghatározására az SRI-minősítés szolgál, kiszámításához a PAI-mutatókat más fenntarthatósági tényezőkkel együtt alkalmazzák.

A következő főbb káros hatásokat veszik figyelembe:

- PAI 1: ÜHG-kibocsátás

- PAI 2: Karbonlábnyom

- PAI 3: A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása

- PAI 4: A fosszilis tüzelőanyag-ágazatban működő vállalkozásoknak való

kitettség

- PAI 7: A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek

- PAI 8: Vízbe történő kibocsátások

- PAI 9: Veszélyes hulladékok aránya

- PAI 10: Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek megsértése

- PAI 11: Az ENSZ Globális Megállapodása elvei betartásának nyomon követesére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya

- PAI 13: Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása

- PAI 14: Vitatott fegyvereknek való kitettség

Állami és szupranacionális szervezetek esetén:

- PAI 16: Társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

A PAI-mutatókra vonatkozó információk a mögöttes befektetési alap éves

jelentésében lesznek elérhetők.

Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?

A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának befektetési stratégiája: az elsősorban euróban kibocsátott kötvényekbe történő befektetések révén az euró kötvénypiac átlagánál magasabb hozam elérése.

AHE-21280/SF5

Az eszközalap a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) összhangban a globális részvénypiacokon működő vállalatokra összpontosít. Az eszközalap SRI-stratégiát követ, és támogatja az olyan befektetéseket, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat

az alábbi módon:

- Az említett fenntarthatósági tényezőket az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője egy SRI-elemzés keretén belül értékeli annak

megállapítására, hogy a kibocsátók milyen módon integrálják a fenntartható fejlődést és a hosszú távú szempontokat a stratégiájukba. Az SRI kutatás magában foglalja a kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetés kockázatainak és lehetőségeinek azonosítását, összefüggésben a fenntarthatósági tényezők elemzésével. Ez a folyamat külső kutatási adatokat és belső elemzéseket kombinál.

- A kibocsátókra vonatkozóan, akár állami, akár vállalati szektorból, a fenntarthatósági tényezők külső és belső elemzéseinek kombinált eredményei alapján havi rendszerességgel előállításra kerül egy belső SRI értékelés. Minden SRI-értékelés az emberi jogokra, társadalmi és környezeti szempontokra, valamint az üzleti gyakorlatokra és vállalatirányításra vonatkozó kritériumok elemzésén alapul. Az SRI-értékelések felhasználhatók a SRI-stratégia céljainak megfelelően negatív vagy pozitív értékelések alkalmazására a mögöttes alap befektetési univerzumán. Bár a mögöttes alapban többségében megfelelő SRI-értékeléssel rendelkező eszközök találhatóak, bizonyos befektetések nem értékelhetők az SRI-elemzési metodológia szerint. SRI-értékelést nem kapó eszközök például a készpénz, a betétek és a minősítés nélküli befektetések.

Ezt a belső SRI-értékelést használják az értékpapírok portfóliókonstrukcióhoz történő besorolására, kiválasztására és súlyozására. A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgálják?

Az eszközalap mögötti befektetések esetén a kötelező elemek a következők:

- Minősítések elérhetőségének minimuma: a mögöttes befektetési alap portfóliójának legalább 90%-a SRI minősítéssel kell rendelkezzen. (A portfólió ebben a tekintetben nem tartalmazza a nem minősített származtatott ügyleteket és a nem minősített eszközöket (így például készpénz és betétek). Míg a portfólió legtöbb eleme megfelelő SRI minősítéssel rendelkezik, előfordulhat, hogy egyes befektetések (például készpénz, betét, bizonyos alapok, nem minősített befektetések) nem minősíthetők az SRI Research módszertana szerint. Például: A minősített eszközöknél a minősítés eléri legalább a 1-es küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés)

Az eszközalap mögötti befektetések esetén továbbá az alábbi fenntartható kizárási kritériumok kerülnek alkalmazásra:- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelvei, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ- irányelvek

- a vitatott fegyverek (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi és biológiai fegyverek, szegényített urán és nukleáris fegyverek) gyártásában vagy értékesítésében részt vevő vállalatok által kibocsátott értékpapírok,

- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a származik fegyverekből, katonai berendezések és szolgáltatások gyártásából vagy értékesítéséből,

AHE-21280/SF5

- olyan társaságok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a termikus szénkitermelésből származik

- olyan közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek

bevételének több mint 20%-a szénből származik,

- a dohánytermeléssel foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírok, illetve olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételeinek több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik

Az elégtelen Freedom House index pontszámmal rendelkező állampapír- kibocsátókba történő közvetlen befektetések kizárására kerülnek.

A fenti kizárási kritériumok külső adatszolgáltatótól származó információkon alapulnak, amelyeket a tranzakciók előtti és utáni megfelelőségi folyamatok során implementálnak. Ezeket a kritériumokat rendszeres, legalább félévente történő ellenőrzések keretében validálják.

Milyen minimális rátát határoztak meg a mérlegelésre kerülő befektetések körének a befektetési stratégia alkalmazását megelőző csökkentésére?

Az eszközalapra nem került meghatározásra ilyen minimális ráta.

A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.

Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője szűri a vállalatokat a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése során aszerint, hogy mennyire elkötelezettek az alábbi négy helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelő nemzetközi norma mellett: helyes vállalatirányítási szerkezet, munkavállalói kapcsolatok, a munkavállalók javadalmazása és az adózási szabályok betartása. Az olyan vállalatok befektetései, amelyek a fenti területek bármelyikén súlyosan megszegik a normákat, kizárásra kerülnek a befektetések köréből. Bizonyos esetekben, amikor az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője úgy véli, akkor a megjelölt kibocsátók felkerülnek egy megfigyelési listára, például, ha a mögöttes befektetési alap kezelője úgy ítéli meg, hogy a felelősségvállalás javulást eredményezhet, vagy amikor a vállalatot úgy értékeli, hogy korrekciós intézkedéseket kell hoznia. A megfigyelési listán szereplő vállalatok eszközeibe továbbra is megengedettek a befektetések, kivéve, ha a felelősségvállalás vagy a vállalat korrekciós intézkedései nem vezetnek a helyzet kívánt orvoslásához.

Ezen túlmenően a mögöttes alap kezelője elkötelezett amellett, hogy aktívan ösztönözze a nyílt párbeszédet a befektetést befogadó vállalatok vállalatirányítási, szavazati joghoz kapcsolódó és szélesebb körű fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolódóan a közgyűléseket megelőzően.

AHE-21280/SF5

Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?

Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.

Eszközallokáció	Minimum	Cél	Maximum
Európai állampapírok, hitelviszonyt megtestesítő vállalati, hitelintézeti értékpapírok, jelzáloglevelek központi bankok által kibocsátott értékpapírok és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok, euro betétek	80%	95%	100%
Folyószámlapénz, betét, magyar állampapír, kollektív befektetési értékpapírok (kötvény alap, pénzpiaci alap, likviditási alap)	0%	5%	20%

A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:

-a befektetéseket befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx),

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).

Taxonómiához igazodó

Befektetések

#1 K/T

jellemzőkhöz igazított befektetések

2. Egyéb befektetések

#1A

Fenntartható befektetések

1B Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések

Egyéb környezeti

Társadalmi

Az 1. K/T-jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a pénzügyi terméknek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgáló befektetéseit tartalmazza.

A 2. Egyéb befektetések kategória a pénzügyi termék azon fennmaradó befektetéseit tartalmazza, amelyek nem igazodnak a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, és nem minősülnek fenntartható befektetésnek sem.

Az 1. K/T jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a következőket foglalja magában:

- Az 1.A. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi

célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.

A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?

A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.

- Az 1B. Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz igazított, fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket tartalmazza.

Jelenleg az eszközalap mögöttes alapjának befektetései között minimum 90%-ban szerepelnek környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító eszközök (a készpénzt és a nem minősített származtatott eszközöket kivéve). A mögöttes alap kisebb része tartalmazhat olyan eszközöket, amelyek nem támogatják ezeket a jellemzőket, mint például származtatott eszközök, készpénz és betétek, egyes célalapok, valamint ideiglenesen eltérő vagy hiányzó környezeti, társadalmi vagy helyes vállalatirányítási minősítésű befektetések. A mögöttes alap legalább 2%-át fenntartható befektetésekbe helyezi. Az EU Taxonómiával összhangban lévő befektetések minimális aránya 0,01%. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részarányának biztosítására. Miközben a mögöttes alap nem tud kötelező érvényű vállalást tenni a környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági szempontok szerinti befektetések minimális arányára, ezek a befektetések a mögöttes alap összesített fenntartható befektetési kötelezettségének keretében (minimum 2%) szabadon kezelhető.

AHE-21280/SF5

A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?

A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított

környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.

Az uniós taxonómiának való megfelelés érdekében a fosszilis gázra vonatkozó kritériumok magukba foglalják a kibocsátások korlátozását és a megújuló energiára vagy alacsony szén- dioxid-kibocsátású üzemanyagokra való átállás 2035 végéig. Az atomenergia esetében a kritériumok közé tartoznak az átfogó biztonsági és hulladékkezelési szabályok.

A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.

Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz kibocsátási szinttel rendelkeznek.

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?

Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik.

A környezeti szempontból fenntartható befektetések jelenlegi minimális aránya 0,01%. A taxonómiával kapcsolatos adatok egy külső adatszolgáltatótól származnak. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője értékeli az adatok minőségét, mely nem kerül hitelesítésre könyvvizsgáló vagy harmadik fél által. Az adatok nem tartalmazzák az államkötvények adatait, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan a taxonómiához igazodó tevékenységek részarányának meghatározására államkötvények esetén. A közzétételben szereplő taxonómiához igazodó tevékenységek részaránya a bevételben való részarányon alapul, mivel a jelenleg elérhető adatok a tőkekiadások vagy a működési költségek arányában hiányosak. Jelenleg a vállalatok kevés esetben jelentenek taxonómiához igazodó adatokat. Az adatszolgáltató így a taxonómiához igazított adatokat más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg.

A pénzügyi termék fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos olyan

tevékenységekbe fektet be, amelyek megfelelnek az uniós taxonómiának?

Igen

Nem

Fosszilis gázba

Atomenergiába

AHE-21280/SF5

A pénzügyi termék nem kíván a fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe az uniós taxonómiának megfelelő befektetéseket eszközölni. Mindazonáltal a befektetési stratégia részeként befektethet olyan vállalatokba, amelyek ezeken a területeken is tevékenykednek. További tájékoztatást adott esetben az éves jelentés részeként nyújtunk.

1. A befektetések taxonómiához való igazodása,– beleértve az

állampapírokat* is

Taxonómiához igazodó: fosszilis gáz (0%)

Taxonómiához igazodó: atomenergia (0%)

0,01%

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz C atomenergia) N(0e,0m1%ta)xonómiához igazodó (99,99%)

99,99%

2. A befektetések taxonómiához való igazodása, az állampapírok

kivételével*

Taxonómiához igazodó: fosszilis gáz (0%)

0,01

%

Taxonómiához igazodó: atomenergia (0%)

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz C atomenergia) (0,01%)

Nem

taxonómiához igazodó (99,99%)

99,99%

**

Ez a grafikon a teljes befektetés 100%-át mutatja.

Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a Taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.

* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok“ minden állampapír-kitettséget magukban

foglalnak.

** Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzügyi termék nem ír elő kötelező minimális arányt az államkötvényekbe történő befektetésekre. Ezért az eszközalapnak lehet, de nem szükségszerűen van kitettsége az államkötvényekben. Mivel nincs kötelező minimális arány az államkötvényekbe történő befektetésekre, ez a grafika nem nyújt további hozzáadott értéket a bal oldali grafikához képest.

befektetések

10% Egyéb 100%

befektetések

0,8 %

Taxonomie- konforme

Investitione 98,2 %

n

99,

befektetések

10% Egyéb 100%

befektetések

0% 0%

0% 0%

Taxonómiához Taxonómiához

igazodó igazodó

0,4 % 0,10% 0,1…

Taxonomie- Taxonómiáho

konforme z igazodó

Investitione 98,6 % befektetések

n 99,9% Egyéb 9%

befektetések

Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befeketések minimális

részaránya

A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális aránya jelenleg nem

kerül bontásra átállási és támogató tevékenységekre.

Olyan környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya

AHE-21280/SF5

Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Ha a befektetés nem igazodik a taxonómiához, mivel a tevékenység még nem tartozik az uniós taxonómia hatálya alá, vagy a pozitív hozzájárulás nem elég jelentős ahhoz, hogy megfeleljen a taxonómiai technikai szűrési feltételeknek, a befektetés még mindig környezeti szempontból fenntartható befektetésnek tekinthető, feltéve, hogy minden kritériumnak megfelel.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részarányának biztosítására. A fenntartható befektetések teljes aránya tartalmazhat olyan gazdasági tevékenységekbe történő környezeti célkitűzésű befektetéseket is, amelyek az EU taxonómiája szerint nem minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Bár az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális arányának biztosítására, az ilyen befektetések hozzárendelhetők a pénzügyi termék fenntartható befektetésekre vonatkozó, nyilvánosan közzétett teljes kötelezettségvállalásán belül (min. 2,00%).

A társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a fenntartható befektetéseket belső kutatás alapján határozza meg, amely referenciaként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az uniós taxonómia célkitűzéseit. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális arányának biztosítására, mert a fenntartható fejlődési célok egyaránt tartalmaznak környezeti és társadalmi célkitűzéseket.

Az ilyen befektetések hozzárendelhetők a pénzügyi termék fenntartható befektetésekre vonatkozó, nyilvánosan közzétett teljes kötelezettségvállalásán belül (min. 2,00%).

Milyen befektetések tartoznak a „2. Egyéb befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?

A „2. Egyéb befektetések” kategóriába a folyószámlapénz/betét tartozik, ezeknek célja biztosítani az eszközalap likviditását. Az SFDR rendelet a pénzügyi piaci szereplők által kialakított pénzügyi termékekre terjed ki, így a folyószámlapénz/betét nem tartozik az SFDR rendelet hatálya alá, ezért nem érvényesülnek a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok.

Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet referenciamutatóként annak megállapítására, hogy ez a pénzügyi termék igazodik-e az általa előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkhöz?

A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék képes-e elérni az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.

Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.

AHE-21280/SF5

Hol található további termékspecifikus információ az interneten? További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx#xxxxxxxxxxx

B) Aktív Menedzselt Kiegyensúlyozott eszközalap (AKA)

Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.

A termék elnevezése: Aktív Menedzselt

Kiegyensúlyozott eszközalap (AKA)

Jogalany-azonosító: A termék LEI kóddal

nem rendelkezik

Környezeti és / vagy társadalmi jellemzők

Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?

Igen

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:   %

Nem

Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel a befektetések legalább 15%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek

Az uniós taxonómia

az (EU) 2020/852

rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét. Az említett rendelet nem tartalmazza a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

amelyek társadalmi célkitűzéssel

rendelkeznek

A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:   %

Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket.

Milyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő a pénzügyi termék?

AHE-21280/SF5

A termék támogatja a környezeti, társadalmi, emberi jogi, kormányzati és társadalmi felelősségvállalási, üzleti magatartási jellemzőket (ide nem értve az állampapírokban történő befektetéseket) úgy, hogy a "best-in-class" megközelítést beépíti az eszközalap befektetési folyamatába. Az eszközalap portfóliójának befektetésekor figyelembe veszi a kibocsátók SRI minősítés alapján történő értékelését.

Ezenfelül fenntartható minimális kizárási és eszközalap-specifikus kizárási

kritériumok is alkalmazásra kerülnek.

Konkrét index referenciamutatóként nem került kijelölésre annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.

A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.

Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti és társadalmi jellemzőket?

Az eszközalap a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a következő fenntarthatósági szempontokat használja, amelyekről a pénzügyi év végén jelentést készít:

- A legjobb kibocsátókba történő befektetések százalékos aránya a mögöttes befektetési alap portfóliójában (a nem minősített származtatott termékek és a nem minősített eszközök, (így például a készpénz és betétek kivételével). A legjobb kibocsátók elérik legalább a 1-es SRI minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés),

- A befektetési univerzum csökkentése a kibocsátók legalább 20%-ának kizárásával,

- A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai (Principal Adverse Impacts, PAI) a kizárási kritériumok alkalmazásával figyelembevételre kerültek.

Melyek a pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések célkitűzései, és hogyan járul hozzá a fenntartható befektetés

ezekhez a célkitűzésekhez?

A fenntartható befektetések úgy járulnak hozzá a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez, hogy az eszközalap referenciakeretként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az EU taxonómiájának az alábbi célkitűzéseit:

1. Az éghajlatváltozás mérséklése

2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

4. A körforgásos gazdaságra való átállás

5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése e

6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A környezeti vagy társadalmi célkitűzésekhez való pozitív hozzájárulás értékelése az Allianz saját belső folyamataiban történik, amely a mennyiségi elemeket ötvözi a belső kutatások minőségi inputjaival. A módszertan először az értékpapír-kibocsátók mennyiségi bontását alkalmazza üzleti tevékenységük szerint. A keretrendszer minőségieleme annak értékelése, hogy az üzleti tevékenységek pozitívan járulnak-e hozzá a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez.

AHE-21280/SF5

Az eszközalap figyelembe veszi a mögöttes befektetési alapról rendelkezésre álló információkat, akként, hogy a mögöttes befektetési alap kezelője kiszámítja a pozitív hozzájárulás mértékét úgy, hogy a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez hozzájáruló, az egyes kibocsátóknak tulajdonítható bevételi részarányok eszközsúlyozott

aggregálására kerül sor (feltéve, ha a kibocsátó megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó és a helyes vállalatirányítás elveknek). Továbbá, bizonyos értékpapírtípusok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célokhoz hozzájáruló konkrét projekteket finanszíroznak, a teljes befektetés a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tekintett, feltéve, ha ezek esetében sem sérülnek a jelentős károkozás elkerülését célzó, valamint a helyes vállalatirányitási elvek.

A pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?

Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a fenntartható befektetések ne okozzanak jelentős károkat más környezeti és/vagy társadalmi cél elérése érdekében, a mögöttes befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat használja fel. Küszöbértékek kerültek meghatározásra a jelentősen káros kibocsátók azonosítására. A meghatározott küszöbérték alatti kibocsátóknak meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy teljesítsék az előírt elvárásokat. Amennyiben a kibocsátó kétszer egymás után nem éri el a meghatározott küszöbértéket, vagy sikertelen lesz a felelősségvállalás folyamata, akkor a kibocsátó nem felel meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olyan kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetések, amelyek nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó értékelésnek, nem számítanak fenntartható befektetésnek.

A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai, amelyek a környezeti, társadalmi, és munkavállalói kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatosak.

Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros

hatásokra vonatkozó mutatókat?

A káros hatásokra vonatkozó mutatók vagy a kizárási kritériumok alkalmazásának részeként vagy a küszöbértékekben, ágazati vagy abszolút alapon, kerülnek figyelembevételre. A mögöttes befektetési alap kezelője minőségi vagy mennyiségi kritériumokra vonatkozó küszöbértékeket határozott meg.

Mivel korlátozottan állnak rendelkezésre a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a jelentős károkozás elkerülésének értékelésekor egyenértékű adatokkal kerülnek értékelésre a káros hatásokra vonatkozó mutatók az alábbiak szerint:

AHE-21280/SF5

vállalatok esetén: a nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek, a vízszennyezés, az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya; Államkötvénykibocsátók (szuverének és szupranacionális szervezetek) esetén: üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátás -intenzitás és a társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok. Olyan értékpapírok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéseket előmozdító projekteket finanszíroznak, a projektre vonatkozó adatok is felhasználhatók annak mérlegelésére, hogy a fenntartható befektetések nem okoznak jelentős károkat egyéb környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésnél. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője együttműködik a kibocsátókkal és az adatszolgáltatókkal, hogy együtt növeljék az elérhető adatok

körét. A mögöttes befektetési alap kezelője rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége kellőképpen megnőtt-e ahhoz, hogy azok értékelését be lehessen építeni a befektetési folyamatba.

Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez? Részletek:

A mögöttes befektetési alap kezelője rendelkezik fenntarthatósági minimum kizárási listával, amely alapján kiszűri azokat a vállalatokat, amelyek a nemzetközi normákkal ellentétes, vitatható üzleti gyakorlatot alkalmaznak. Az alkalmazott normatív keretrendszer magába foglalja az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozások irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. Az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek a keretrendszer irányelveit súlyosan megsértik, kizárásra kerülnek a befektetési univerzumból.

Az uniós taxonómia meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit, és egyedi uniós kritériumok tartoznak hozzá.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A többi fenntartható befektetés sem sértheti jelentősen a környezeti és társadalmi célkitűzéseket.

Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?

Igen

Nem

Az Allianz Group alapító tagja az ENSZ által létrehozott Net-Zero Asset Owner Alliance (AOA) szövetségnek, és a PAI-indikátorokat felelős magatartással és célzott elkötelezettséggel veszi figyelembe, hiszen ezen tényezők együttesen járulnak hozzá a vállalati tevékenységek potenciális negatív hatásainak minimalizálásához.

Alapító tagként az Allianz Group elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2050-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a befektetéseinél. A nettó nulla azt jelenti, hogy az ÜHG kibocsátását ellensúlyozzák, így összességében nulla ÜHG kibocsátás valósul meg.

AHE-21280/SF5

Ennek részeként, a karbonsemleges célkitűzés elérése érdekében mérföldkövek kerülnek kijelölésre a befektetett eszközök arányára vonatkozóan.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a vállalati kibocsátók esetén figyelembe veszi az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biológiai sokféleségre, a víz-, a hulladékgazdálkodásra, valamint a társadalmi és munkavállalói kérdésekre vonatkozó PAI mutatókat. Állampapír befektetéseknél bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának átlag pontszámát veszi figyelembe, erre vonatkozóan a Freedom House Indexet alkalmazza. A befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat a befektetési folyamatban a "környezeti és/vagy társadalmi szempontok" pontban leírt kizárások révén veszi figyelembe.

A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a PAI-mutatókhoz szükséges megbízható, időszerű és ellenőrizhető adatok. A biológiai sokféleségre, a víz és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok korlátozottan elérhetők, ezért a kapcsolódó PAI-mutatók az értékpapírok kizárásával kerülnek figyelembe vételre: azaz kizárásra kerülnek olyan vállalatok befektetései, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. A mögöttes befektetési alap kezelője arra törekszik, minél több adat legyen elérhető, és rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége megfelelő-e ahhoz, hogy azok értékelését beépítse a befektetési folyamataiba.

A portfólió összetételének meghatározására az SRI-minősítés szolgál, amelynek, kiszámításához a PAI-mutatókat más fenntarthatósági tényezőkkel együtt alkalmazzák.

A következő főbb káros hatásokat veszik figyelembe:

- PAI 1: ÜHG-kibocsátás

- PAI 2: Karbonlábnyom

- PAI 3: A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása

- PAI 4: A fosszilis tüzelőanyag-ágazatban működő vállalkozásoknak való

kitettség

- PAI 7: A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek

- PAI 8: Vízbe történő kibocsátások

- PAI 9: Veszélyes hulladékok aránya

- PAI 10: Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek megsértése

- PAI 11: Az ENSZ Globális Megállapodása elvei betartásának nyomon követesére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya

- PAI 13: Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása

- PAI 14: Vitatott fegyvereknek való kitettség

Állami és szupranacionális szervezetek esetén:

- PAI 16: Társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

A PAI-mutatókra vonatkozó információk a mögöttes befektetési alap éves

AHE-21280/SF5

jelentésében lesznek elérhetők.

Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?

A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának befektetési stratégiája: a hozam elérése úgynevezett „multiasset” eszközallokációs stratégia révén, főként a befektetésnek a tőkepiaci kilátásoknak megfelelően végrehajtható részvény és kötvény instrumentumok közötti megosztása útján. Az eszközosztályok széles skálájába történő befektetés, a globális részvény-, kötvény- és pénzpiacokra összpontosítva annak érdekében, hogy középtávon egy kiegyensúlyozott portfólió hozamához hasonló teljesítményt érjen el 6%-12% közötti volatilitási tartományon belül. A tőkepiacok volatilitásának az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője által történő értékelése fontos tényező ebben a folyamatban annak érdekében, hogy a befektetések árfolyamingadozása közép- és hosszú távon általában ne legyen alacsonyabb 6%-nál, de ne is lépje túl a 12%-ot. Ez hasonlít egy olyan portfólióhoz, amely félig a globális kötvénypiacokra (euróra átváltva), félig pedig a globális részvénypiacokra épül. Az eszközalap a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) össz- hangban a globális részvénypiacokon működő vállalatokra összpontosít. Az eszköz- alap SRI-stratégiát követ, és támogatja az olyan befektetéseket, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat az alábbi módon:

- Az említett fenntarthatósági tényezőket az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője egy SRI-elemzés keretén belül értékeli annak megállapítására, hogy a kibocsátók milyen módon integrálják a fenntartható fejlődést és a hosszú távú szempontokat a stratégiájukba. Az SRI kutatás magában foglalja a kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetés kockázatainak és lehetőségeinek azonosítását, összefüggésben a fenntarthatósági tényezők elemzésével. Ez a folyamat külső kutatási adatokat és belső elemzéseket kombinál.

- A kibocsátókra vonatkozóan, akár állami, akár vállalati szektorból, a fenntarthatósági tényezők külső és belső elemzéseinek kombinált eredményei alapján havi rendszerességgel előállításra kerül egy belső SRI értékelés.

Ezt a belső SRI-értékelést használják az értékpapírok portfóliókonstrukcióhoz

történő besorolására, kiválasztására és súlyozására.

Az eszközalap általános befektetési megközelítése a mögöttes befektetési alap

kezelője tájékoztatóiban érhető el.

A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgálják?

Az eszközalap mögötti befektetések esetén a kötelező elemek a következők:

-Minősítések elérhetőségének minimuma: a mögöttes befektetési alap portfóliójának legalább 70%-a SRI minősítéssel kell rendelkezzen. (A portfólió ebben a tekintetben nem tartalmazza a nem minősített származtatott ügyleteket és a nem minősített eszközöket (így például készpénz és betétek). Míg a portfólió legtöbb eleme megfelelő SRI minősítéssel rendelkezik, előfordulhat, hogy egyes befektetések (például készpénz, betét, bizonyos alapok, nem minősített befektetések) nem minősíthetők az SRI Research módszertana szerint. Például:

AHE-21280/SF5

- A minősített eszközök esetén: részvényeknek a 80%-a, államkötvényeknek pedig a 100%-a eléri legalább a 1-es minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés)

Az eszközalap mögötti befektetések esetén továbbá az alábbi fenntartható

kizárási kritériumok kerülnek alkalmazásra:

- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelvei, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek

- a vitatott fegyverek (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi és biológiai fegyverek, szegényített urán és nukleáris fegyverek) gyártásában vagy értékesítésében részt vevő vállalatok által kibocsátott értékpapírok,

- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a származik fegyverekből, katonai berendezések és szolgáltatások gyártásából vagy értékesítéséből,

- olyan társaságok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a termikus szénkitermelésből származik

- olyan közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek

bevételének több mint 20%-a szénből származik,

- a dohánytermeléssel foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírok, illetve olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételeinek több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik.

Az elégtelen Freedom House index pontszámmal rendelkező állampapír- kibocsátókba történő közvetlen befektetések kizárására kerülnek.

A fenti kizárási kritériumok külső adatszolgáltatótól származó információkon alapulnak, amelyeket a tranzakciók előtti és utáni megfelelőségi folyamatok során implementálnak. Ezeket a kritériumokat rendszeres, legalább félévente történő ellenőrzések keretében validálják.

Milyen minimális rátát határoztak meg a mérlegelésre kerülő befektetések körének a befektetési stratégia alkalmazását megelőző csökkentésére?

Az eszközalap mögöttes befektetési alapja vállalja, hogy a befektetési univerzumát legalább 20%-kal csökkenti.

A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.

Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője szűri a vállalatokat a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése során aszerint, hogy mennyire elkötelezettek az alábbi négy helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelő nemzetközi norma mellett: helyes vállalatirányítási szerkezet, munkavállalói kapcsolatok, a munkavállalók javadalmazása és az adózási szabályok betartása. Az olyan vállalatok befektetései, amelyek a fenti területek bármelyikén súlyosan megszegik a normákat, kizárásra kerülnek a befektetések köréből. Bizonyos esetekben amikor az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője úgy véli, akkor a megjelölt kibocsátók felkerülnek egy megfigyelési listára, például, ha a mögöttes befektetési alap kezelője úgy ítéli meg, hogy a felelősségvállalás javulást eredményezhet, vagy amikor a vállalatot úgy értékeli, hogy korrekciós intézkedéseket kell hoznia. A megfigyelési listán szereplő vállalatok eszközeibe továbbra is megengedettek a befektetések, kivéve, ha a felelősségvállalás vagy a vállalat korrekciós intézkedései nem vezetnek a helyzet kívánt orvoslásához.

AHE-21280/SF5

Ezen túlmenően a mögöttes alap kezelője elkötelezett amellett, hogy aktívan

ösztönözze a nyílt párbeszédet a befektetést befogadó vállalatok

vállalatirányítási, szavazati joghoz kapcsolódó és szélesebb körű fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolódóan a közgyűléseket megelőzően.

Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?

Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.

Eszközallokáció	Minimum	Cél	Maximum
Európai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve magas hozamú, azaz befektetésre nem ajánlott besorolású (High yield) kötvények és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok, pénzpiaci eszközök	80%	95%	100%
Globális fejlett és fejlődő országok kibocsátóinak részvényei és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírjai, illetve ezen országokban forgalomba hozott részvények és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok.
Folyószámlapénz, betét	0%	5%	20%

A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:

-a befektetéseket befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx),

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).

Taxonómiához igazodó

#1 K/T

jellemzőkhöz igazított befektetések

#1A

Fenntartható befektetések

Egyéb környezeti

Befektetések

2. Egyéb befektetések

1B Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések

Társadalmi

Az 1. K/T-jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a pénzügyi terméknek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgáló befektetéseit tartalmazza.

A 2. Egyéb befektetések kategória a pénzügyi termék azon fennmaradó befektetéseit tartalmazza, amelyek nem igazodnak a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, és nem minősülnek fenntartható befektetésnek sem.

Az 1. K/T jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a következőket foglalja magában:

- Az 1.A. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi

célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.

AHE-21280/SF5

- Az 1B. Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz igazított, fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket tartalmazza.

Jelenleg az eszközalap mögöttes alapjának befektetései között minimum 70%-ban szerepelnek környezeti és társadalmi jellemzőket előmozdító eszközök (a készpénzt és a nem minősített származtatott eszközöket kivéve). A mögöttes alap kisebb része tartalmazhat olyan eszközöket, amelyek nem támogatják ezeket a jellemzőket, mint például származtatott eszközök, készpénz és betétek, egyes célalapok, valamint ideiglenesen eltérő vagy hiányzó környezeti, társadalmi, vagy helyes vállalatirányítási minősítésű befektetések. A mögöttes alap legalább 15%-át fenntartható befektetésekbe helyezi. Az EU Taxonómiával összhangban lévő befektetések minimális aránya 0,01%. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részarányának biztosítására. Miközben a mögöttes alap nem tud kötelező érvényű vállalást tenni a környezeti vagy társadalmi fenntarthatósági szempontok szerinti befektetések minimális arányára, ezek a befektetések a mögöttes alap összesített fenntartható befektetési kötelezettségének keretében (minimum 15%) szabadon kezelhető.

A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?

A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.

Az uniós taxonómiának való megfelelés érdekében a fosszilis gázra vonatkozó kritériumok magukba foglalják a kibocsátások korlátozását és a megújuló energiára vagy alacsony szén-dioxid- kibocsátású üzemanyagokra való átállás 2035 végéig. Az atomenergia esetében a kritériumok közé tartoznak az átfogó biztonsági és hulladékkezelési szabályok.

A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.

Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz kibocsátási szinttel rendelkeznek.

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen

minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?

Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. A környezeti szempontból fenntartható befektetések jelenlegi minimális aránya 0,01%. A taxonómiával kapcsolatos adatok egy külső adatszolgáltatótól származnak. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője értékeli az adatok minőségét, mely nem kerül hitelesítésre könyvvizsgáló vagy harmadik fél által. Az adatok nem tartalmazzák az államkötvények adatait, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan a taxonómiához igazodó tevékenységek részarányának meghatározására államkötvények esetén. A közzétételben szereplő taxonómiához igazodó tevékenységek részaránya a bevételben való részarányon alapul, mivel a jelenleg elérhető adatok a tőkekiadások vagy a működési költségek arányában hiányosak. Jelenleg a vállalatok kevés esetben jelentenek taxonómiához igazodó adatokat. Az adatszolgáltató így a taxonómiához igazított adatokat más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg.

A pénzügyi termék fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos olyan

tevékenységekbe fektet be, amelyek megfelelnek az uniós taxonómiának?

Igen

Nem

Fosszilis gázba

Atomenergiába

AHE-21280/SF5

A pénzügyi termék nem kíván a fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe az uniós taxonómiának megfelelő befektetéseket eszközölni. Mindazonáltal a befektetési stratégia részeként befektethet olyan vállalatokba, amelyek ezeken a területeken is tevékenykednek. További tájékoztatást adott esetben az éves jelentés részeként nyújtunk.

befektetések

99,99% Egyéb 99,99%

befektetések

**

befektetések

99,99% Egyéb 99,99%

befektetések

0,01% 0,01% 0,01% 0,01%

Taxonómiához Taxonómiához

igazodó igazodó

1. A befektetések taxonómiához való igazodása,– beleértve az

állampapírokat* is

Taxonómiához igazodó: fosszilis gáz (0%)

Taxonómiához igazodó: atomenergia (0%)

0,01%

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz C atomenergia) N(0e,0m1%ta)xonómiához igazodó (99,99%)

99,99%

2. A befektetések taxonómiához való igazodása, az állampapírok

kivételével*

Taxonómiához igazodó: fosszilis gáz (0%)

0,01

%

Taxonómiához igazodó: atomenergia (0%)

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz C atomenergia) (0,01%)

Nem

taxonómiához igazodó (99,99%)

99,99%

**

Ez a grafikon a teljes befektetés 100%-át mutatja.

Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a Taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.

* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok“ minden állampapír-kitettséget magukban

foglalnak.

** Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzügyi termék nem ír elő kötelező minimális arányt az államkötvényekbe történő befektetésekre. Ezért az eszközalapnak lehet, de nem szükségszerűen van kitettsége az államkötvényekben. Mivel nincs kötelező minimális arány az államkötvényekbe történő befektetésekre, ez a grafika nem nyújt további hozzáadott értéket a bal oldali grafikához képest.

Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befeketések minimális

részaránya

A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális aránya jelenleg nem

kerül bontásra átállási és támogató tevékenységekre.

Olyan környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó

kritériumokat.

Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya

AHE-21280/SF5

Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Ha a befektetés nem igazodik a taxonómiához, mivel a tevékenység még nem tartozik az uniós taxonómia hatálya alá, vagy a pozitív hozzájárulás nem elég jelentős ahhoz, hogy megfeleljen a taxonómiai technikai szűrési feltételeknek, a befektetés még mindig környezeti szempontból fenntartható befektetésnek tekinthető, feltéve, hogy minden kritériumnak megfelel.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részarányának biztosítására. A fenntartható befektetések teljes aránya tartalmazhat olyan gazdasági tevékenységekbe történő környezeti célkitűzésű befektetéseket is, amelyek az EU taxonómiája szerint nem minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Bár az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális arányának biztosítására, az ilyen befektetések hozzárendelhetők a pénzügyi termék fenntartható befektetésekre vonatkozó, nyilvánosan közzétett teljes kötelezettségvállalásán belül (min. 15%).

A társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a fenntartható befektetéseket belső kutatás alapján határozza meg, amely referenciaként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az uniós taxonómia célkitűzéseit. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális arányának biztosítására, mert a fenntartható fejlődési célok egyaránt tartalmaznak környezeti és társadalmi célkitűzéseket.

Az ilyen befektetések hozzárendelhetők a pénzügyi termék fenntartható befektetésekre vonatkozó, nyilvánosan közzétett teljes kötelezettségvállalásán belül (min. 15%).

Milyen befektetések tartoznak a „2. Egyéb befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?

A „2. Egyéb befektetések” kategóriába a folyószámlapénz/betét tartozik, ezeknek célja biztosítani az eszközalap likviditását. Az SFDR rendelet a pénzügyi piaci szereplők által kialakított pénzügyi termékekre terjed ki, így a folyószámlapénz/betét nem tartozik az SFDR rendelet hatálya alá, ezért nem érvényesülnek a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok.

Xxxxxxxxxx-e egy konkrét indexet referenciamutatóként annak megállapítására, hogy ez a pénzügyi termék igazodik-e az általa előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkhöz?

A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék képes-e elérni az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.

Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.

AHE-21280/SF5

Hol található további termékspecifikus információ az interneten? További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx_XX/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx#xxxxxxxxxxx

C) Aktív Menedzselt Hozamkereső eszközalap (AHA)

Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékenységbe történő befektetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mértékben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitűzést sem, és ha a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatot követnek.

A termék elnevezése: Aktív Menedzselt

Hozamkereső eszközalap (AHA)

Jogalany-azonosító: A termék LEI kóddal

nem rendelkezik

Környezeti és / vagy társadalmi jellemzők

Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?

Igen

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:   %

Nem

Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntartható befektetési célkitűzéssel a befektetések legalább 20%-a olyan fenntartható befektetésekbe történik, amelyek

Az uniós taxonómia

az (EU) 2020/852

rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek jegyzékét. Az említett rendelet nem tartalmazza a társadalmi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

amelyek társadalmi célkitűzéssel

rendelkeznek

AHE-21280/SF5

A társadalmi célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:   %

Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket.

Milyen környezeti és/vagy társadalmi jellemzőket mozdít elő a pénzügyi termék?

A termék támogatja a környezeti, társadalmi, emberi jogi, kormányzati és társadalmi felelősségvállalási, üzleti magatartási jellemzőket (ide nem értve az állampapírokban történő befektetéseket) úgy, hogy a "best-in-class" megközelítést beépíti az eszközalap befektetési folyamatába. Az eszközalap portfóliójának befektetésekor figyelembe veszi a kibocsátók SRI minősítés alapján történő értékelését.

Ezenfelül fenntartható minimális kizárási és eszközalap-specifikus kizárási

kritériumok is alkalmazásra kerülnek.

Konkrét index referenciamutatókén nem került kijelölésre annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.

A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.

Milyen fenntarthatósági mutatókat alkalmaznak annak mérésére, hogy mennyire sikerül elérni a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti és társadalmi jellemzőket?

Az eszközalap a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők elérésének mérésére a következő fenntarthatósági szempontokat használja, amelyekről a pénzügyi év végén jelentést készít:

- A legjobb kibocsátókba történő befektetések százalékos aránya a mögöttes befektetési alap portfóliójában (a nem minősített származtatott termékeket és a nem minősített eszközök, (így például a készpénz és betétek) kivételével). A legjobb kibocsátók elérik legalább az 1-es SRI minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés),

- A befektetési univerzum csökkentése a kibocsátók legalább 20%-ának kizárásával,

- A befektetési döntések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásai (Principal Adverse Impacts, PAI) a kizárási kritériumok alkalmazásával figyelembevételre kerültek.

Melyek a pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések célkitűzései, és hogyan járul hozzá a fenntartható befektetés ezekhez a célkitűzésekhez?

A fenntartható befektetések úgy járulnak hozzá a környezeti és/vagy társadalmi célkitűzésekhez, hogy az eszközalap referenciakeretként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az EU taxonómiájának az alábbi célkitűzéseit:

1. Az éghajlatváltozás mérséklése

2. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

3. A víz- és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

4. A körforgásos gazdaságra való átállás

5. A környezetszennyezés megelőzése és csökkentése

AHE-21280/SF5

6. A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

A környezeti vagy társadalmi célkitűzésekhez való pozitív hozzájárulás értékelése az Allianz saját belső folyamataiban történik, amely a mennyiségi

elemeket ötvözi a belső kutatások minőségi inputjaival. A módszertan először az értékpapír-kibocsátók mennyiségi bontását alkalmazza üzleti tevékenységük szerint. A keretrendszer minőségi eleme annak értékelése, hogy az üzleti tevékenységek pozitívan járulnak-e hozzá a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéshez.

Az eszközalap figyelembe veszi a mögöttes befektetési alapról rendelkezésre álló információkat, akként, hogy a mögöttes befektetési alap kezelője kiszámítja a pozitív hozzájárulás mértékét úgy, hogy a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez hozzájáruló, az egyes kibocsátóknak tulajdonítható bevételi részarányok eszközsúlyozott aggregálására kerül sor (feltéve, ha a kibocsátó megfelel a jelentős károkozás elkerülését célzó és a helyes vállalatirányítás elveknek).

Továbbá, bizonyos értékpapírtípusok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célokhoz hozzájáruló konkrét projekteket finanszíroznak, a teljes befektetés a környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésekhez való hozzájárulásnak tekintett, feltéve, ha ezek esetében sem sérülnek a jelentős károkozás elkerülését célzó, valamint a helyes vállalatirányitási elvek.

A pénzügyi termék által részben megvalósítani kívánt fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?

Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a fenntartható befektetések ne okozzanak jelentős károkat más környezeti és/vagy társadalmi cél elérése érdekében, a mögöttes befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat használja fel. Küszöbértékek kerültek meghatározásra a jelentősen káros kibocsátók azonosítására. A meghatározott küszöbérték alatti kibocsátóknak meghatározott idő áll rendelkezésre, hogy teljesítsék az előírt elvárásokat. Amennyiben a kibocsátó kétszer egymás után nem éri el a meghatározott küszöbértéket, vagy sikertelen lesz a felelősségvállalás folyamata, akkor a kibocsátó nem felel meg a jelentős károkozás elkerülését célzó elvnek. Az olyan kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetések, amelyek nem felelnek meg a jelentős károkozás elkerülését célzó értékelésnek nem számítanak fenntartható befektetésnek.

A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt egjelentősebb negatív hatásai, amelyek a környezeti, társadalmi, és munkavállalói kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatosak.

Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros

hatásokra vonatkozó mutatókat?

A káros hatásokra vonatkozó mutatók vagy a kizárási kritériumok alkalmazásának részeként vagy a küszöbértékekben, ágazati vagy abszolút alapon, kerülnek figyelembevételre. A mögöttes befektetési alap kezelője minőségi vagy mennyiségi kritériumokra vonatkozó küszöbértékeket határozott meg.

Mivel korlátozottan állnak rendelkezésre a főbb káros hatásokra vonatkozó információk, ezért a jelentős károkozás elkerülésének értékelésekor egyenértékű adatokkal kerülnek értékelésre a káros i hatásokra vonatkozó mutatók az alábbiak szerint:

AHE-21280/SF5

vállalatok esetén: a nem megújuló energiafogyasztás és -termelés aránya, a biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek, a vízszennyezés, az ENSZ Globális Megállapodása elvei és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei betartásának nyomon követésére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya;

Államkötvénykibocsátók (szuverének és szupranacionális szervezetek) esetén: üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátás -intenzitás és a társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok. Olyan értékpapírok esetében, amelyek a környezetvédelmi vagy társadalmi célkitűzéseket előmozdító projekteket finanszíroznak, a projektre vonatkozó adatok is felhasználhatók annak mérlegelésére, hogy a fenntartható befektetések nem okoznak jelentős károkat egyéb környezetvédelmi és/vagy társadalmi célkitűzésnél. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője együttműködik a kibocsátókkal és az adatszolgáltatókkal, hogy együtt növeljék az elérhető adatok körét. A mögöttes befektetési alap kezelője rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége kellőképpen megnőtt-e ahhoz, hogy azok értékelését be lehessen építeni a befektetési folyamatba.

Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez? Részletek:

A mögöttes befektetési alap kezelője rendelkezik fenntarthatósági minimum kizárási listával, amely alapján kiszűri azokat a vállalatokat, amelyek a nemzetközi normákkal ellentétes, vitatható üzleti gyakorlatot alkalmaznak. Az alkalmazott normatív keretrendszer magába foglalja az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozások irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. Az olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek a keretrendszer irányelveit súlyosan megsértik, kizárásra kerülnek a befektetési univerzumból.

Az uniós taxonómia meghatározza a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet, amely szerint a taxonómiához igazodó befektetések nem sérthetik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit, és egyedi uniós kritériumok tartoznak hozzá.

A jelentős károkozás elkerülését célzó elv kizárólag a pénzügyi termék alapjául szolgáló azon befektetésekre vonatkozik, amelyek figyelembe veszik a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat. Az e pénzügyi termék többi részének alapjául szolgáló befektetések nem veszik figyelembe a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó uniós kritériumokat.

A többi fenntartható befektetés sem sértheti jelentősen a környezeti és társadalmi célkitűzéseket.

Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat?

Igen.

Nem

AHE-21280/SF5

Az Allianz Group alapító tagja az ENSZ által létrehozott Net-Zero Asset Owner Alliance (AOA) szövetségnek, és a PAI-indikátorokat felelős magatartással és célzott elkötelezettséggel veszi figyelembe, hiszen ezen tényezők együttesen járulnak hozzá a vállalati tevékenységek potenciális negatív hatásainak minimalizálásához.

Alapító tagként az Allianz Group elkötelezte magát amellett, hogy legkésőbb 2050-re nettó nullára csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását a befektetéseinél. A nettó nulla azt jelenti, hogy az ÜHG kibocsátását ellensúlyozzák, így összességében nulla ÜHG kibocsátás valósul meg.

Ennek részeként, a karbonsemleges célkitűzés elérése érdekében mérföldkövek kerülnek kijelölésre a befektetett eszközök arányára vonatkozóan.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a vállalati kibocsátók esetén figyelembe veszi az üvegházhatású gázok kibocsátására, a biológiai sokféleségre, a víz-, a hulladékgazdálkodásra, valamint a társadalmi és munkavállalói kérdésekre vonatkozó PAI mutatókat. Állampapír befektetéseknél bizonyos esetekben a véleménynyilvánítás szabadságának átlag pontszámát veszi figyelembe, erre vonatkozóan a Freedom House Indexet alkalmazza. A befektetési alap kezelője a PAI-mutatókat a befektetési folyamatban a "környezeti és/vagy társadalmi szempontok" pontban leírt kizárások révén veszi figyelembe.

A jelen dokumentum készítésének időpontjában korlátozottan állnak rendelkezésre a PAI-mutatókhoz szükséges megbízható, időszerű és ellenőrizhető adatok. A biológiai sokféleségre, a víz és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó adatok korlátozottan elérhetők, ezért a kapcsolódó PAI-mutatók az értékpapírok kizárásával kerülnek figyelembe vételre: azaz kizárásra kerülnek olyan vállalatok befektetései, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelveit, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket. A mögöttes befektetési alap kezelője arra törekszik, minél több adat legyen elérhető, és rendszeresen értékeli, hogy az adatok hozzáférhetősége megfelelő-e ahhoz, hogy azok értékelését beépítse a befektetési folyamataiba.

A portfólió összetételének meghatározására az SRI-minősítés szolgál, amelynek kiszámításához a PAI-mutatókat más fenntarthatósági tényezőkkel együtt alkalmazzák.

A következő főbb káros hatásokat veszik figyelembe:

- PAI 1: ÜHG-kibocsátás

- PAI 2: Karbonlábnyom

- PAI 3: A befektetést befogadó vállalkozások ÜHG-intenzitása

- PAI 4: A fosszilis tüzelőanyag-ágazatban működő vállalkozásoknak

való kitettség

- PAI 7: A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő tevékenységek

- PAI 8: Vízbe történő kibocsátások

- PAI 9: Veszélyes hulladékok aránya

- PAI 10: Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek megsértése

- PAI 11: Az ENSZ Globális Megállapodása elvei betartásának nyomon követesére szolgáló eljárások és megfelelési mechanizmusok hiánya

- PAI 13: Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása

- PAI 14: Vitatott fegyvereknek való kitettség

AHE-21280/SF5

Állami és szupranacionális szervezetek esetén:

- PAI 16: Társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

A PAI-mutatókra vonatkozó információk a mögöttes befektetési alap éves

jelentésében lesznek elérhetők.

Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?

A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának befektetési stratégiája: a hozam elérése úgynevezett „multiasset” eszközallokációs stratégia révén, főként a befektetésnek a tőkepiaci kilátásoknak megfelelően végrehajtható részvény és kötvény instrumentumok közötti megosztás útján, a részvénybefektetések túlsúlya mellett. Az eszközosztályok széles skálájába történő befektetés, a globális részvény-, kötvény- és pénzpiacokra összpontosítva annak érdekében, hogy középtávon egy kiegyensúlyozott portfólió hozamához hasonló teljesítményt érjen el 10%-16% közötti volatilitási tartományon belül. A tőkepiacok volatilitásának az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője által történő értékelése fontos tényező ebben a folyamatban annak érdekében, hogy a befektetések árfolyamingadozása közép- és hosszú távon általában ne legyen alacsonyabb 10%-nál, de ne is lépje túl a 16%-ot. Ez hasonlít egy olyan portfólióhoz, amely 25%-ban a globális kötvénypiacokra (euróra átváltva), 75%- ban pedig a globális részvénypiacokra épül.

Az eszközalap a fenntartható és felelős befektetési stratégiával (SRI-stratégia) összhangban a globális részvénypiacokon működő vállalatokra összpontosít. Az eszközalap SRI-stratégiát követ, és támogatja az olyan befektetéseket, amelyek figyelembe veszik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási célokat

az alábbi módon:

- Az említett fenntarthatósági tényezőket az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője egy SRI-elemzés keretén belül értékeli annak megállapítására, hogy a kibocsátók milyen módon integrálják a fenntartható fejlődést és a hosszú távú szempontokat a stratégiájukba. Az SRI kutatás magában foglalja a kibocsátók értékpapírjaiba történő befektetés kockázatainak és lehetőségeinek azonosítását, összefüggésben a fenntarthatósági tényezők elemzésével. Ez a folyamat külső kutatási adatokat és belső elemzéseket kombinál.

- A kibocsátókra vonatkozóan, akár állami, akár vállalati szektorból, a fenntarthatósági tényezők külső és belső elemzéseinek kombinált eredményei alapján havi rendszerességgel előállításra kerül egy belső SRI értékelés.

Ezt a belső SRI-értékelést használják az értékpapírok portfóliókonstrukcióhoz

történő besorolására, kiválasztására és súlyozására.

Az eszközalap általános befektetési megközelítése a mögöttes befektetési alap

AHE-21280/SF5

kezelője tájékoztatóiban érhető el.

A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott befektetések a pénzügyi termék által előmozdított egyes környezeti vagy

társadalmi jellemzők elérését szolgálják?

Az eszközalap mögötti befektetések esetén a kötelező elemek a következők:

-Minősítések elérhetőségének minimuma: a mögöttes befektetési alap portfóliójának legalább 70%-a SRI minősítéssel kell rendelkezzen. (A portfólió ebben a tekintetben nem tartalmazza a nem minősített származtatott ügyleteket és a nem minősített eszközöket (így például készpénz és betétek). Míg a portfólió legtöbb eleme megfelelő SRI minősítéssel rendelkezik, előfordulhat, hogy egyes befektetések (például készpénz, betét, bizonyos alapok, nem minősített befektetések) nem minősíthetők az SRI Research módszertana szerint. Például:

- A minősített eszközök esetén: részvényeknek a 80%-a, államkötvényeknek pedig a 100%-a eléri legalább a 1-es minősítési küszöbértéket (a 0-4 közötti minősítési skála alapján; ahol 0 a legrosszabb és 4 a legjobb minősítés)

Az eszközalap mögötti befektetések esetén továbbá az alábbi fenntartható

kizárási kritériumok kerülnek alkalmazásra:

- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek az emberi jogokkal kapcsolatos problémás gyakorlatok, munkajogi, környezetvédelmi és korrupciós kérdések terén súlyosan megszegik az olyan elveket és iránymutatásokat, mint például az ENSZ Globális Megállapodás alapelvei, az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelvei és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek

- a vitatott fegyverek (gyalogsági aknák, kazettás lőszerek, vegyi és biológiai fegyverek, szegényített urán és nukleáris fegyverek) gyártásában vagy értékesítésében részt vevő vállalatok által kibocsátott értékpapírok,

- olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a származik fegyverekből, katonai berendezések és szolgáltatások gyártásából vagy értékesítéséből,

- olyan társaságok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének több mint 10%-a termikus szénkitermelésből származik.

- olyan közüzemi vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételének

több mint 20%-a szénből származik,

- a dohánytermeléssel foglalkozó vállalatok által kibocsátott értékpapírok, illetve olyan vállalatok által kibocsátott értékpapírok, amelyek bevételeinek több mint 5%-a dohánytermékek forgalmazásából származik

Az elégtelen Freedom House index pontszámmal rendelkező állampapír- kibocsátókba történő közvetlen befektetések kizárására kerülnek.

A fenti kizárási kritériumok külső adatszolgáltatótól származó információkon alapulnak, amelyeket a tranzakciók előtti és utáni megfelelőségi folyamatok során implementálnak. Ezeket a kritériumokat rendszeres, legalább félévente történő ellenőrzések keretében validálják.

Milyen minimális rátát határoztak meg a mérlegelésre kerülő befektetések körének a befektetési stratégia alkalmazását megelőző csökkentésére?

AHE-21280/SF5

Az eszközalap mögöttes befektetési alapja vállalja, hogy a befektetési univerzumát legalább 20%-kal csökkenti.

A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.

Milyen politikát alkalmaznak a befektetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője szűri a vállalatokat a helyes vállalatirányítási gyakorlatok értékelése során aszerint, hogy mennyire elkötelezettek az alábbi négy helyes vállalatirányítási gyakorlatnak megfelelő nemzetközi norma mellett: helyes vállalatirányítási szerkezet, munkavállalói kapcsolatok, a munkavállalók javadalmazása és az adózási szabályok betartása. Az olyan vállalatok befektetései, amelyek a fenti területek bármelyikén súlyosan megszegik a normákat, kizárásra kerülnek a befektetések köréből. Bizonyos esetekben amikor az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője úgy véli, akkor a megjelölt kibocsátók felkerülnek egy megfigyelési listára, például, ha a mögöttes befektetési alap kezelője úgy ítéli meg, hogy a felelősségvállalás javulást eredményezhet, vagy amikor a vállalatot úgy értékeli, hogy korrekciós intézkedéseket kell hoznia. A megfigyelési listán szereplő vállalatok eszközeibe továbbra is megengedettek a befektetések, kivéve, ha a felelősségvállalás vagy a vállalat korrekciós intézkedései nem vezetnek a helyzet kívánt orvoslásához.

Ezen túlmenően a mögöttes alap kezelője elkötelezett amellett, hogy aktívan ösztönözze a nyílt párbeszédet a befektetést befogadó vállalatok vállalatirányítási, szavazati joghoz kapcsolódó és szélesebb körű fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolódóan a közgyűléseket megelőzően.

AHE-21280/SF5

Milyen eszközallokációt terveznek ehhez a pénzügyi termékhez?

Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.

Eszközallokáció	Minimum	Cél	Maximu m
Európai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, illetve magas hozamú, azaz befektetésre nem ajánlott besorolású (High yield) kötvények és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok, pénzpiaci eszközök	80%	95%	100%
Globális fejlett és fejlődő országok kibocsátóinak részvényei és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírjai, illetve ezen országokban forgalomba hozott részvények és egyéb tagsági jogokat megtestesítő értékpapírok és az ezekbe fektető kollektív befektetési értékpapírok.
Folyószámlapénz, betét	0%	5%	20%

Taxonómiához igazodó

#1 K/T

jellemzőkhöz igazított befektetések

#1A

Fenntartható befektetések

Egyéb környezeti

Társadalmi

Befektetések

2. Egyéb befektetések

1B Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések

Az 1. K/T-jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a pénzügyi terméknek a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését szolgáló befektetéseit tartalmazza.

A 2. Egyéb befektetések kategória a pénzügyi termék azon fennmaradó befektetéseit tartalmazza, amelyek nem igazodnak a környezeti vagy társadalmi jellemzőkhöz, és nem minősülnek fenntartható befektetésnek sem.

Az 1. K/T jellemzőkhöz igazított befektetések kategória a következőket foglalja magában:

- Az 1.A. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi

célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.

- Az 1B. Egyéb K/T jellemzőkhöz igazított befektetések alkategória a környezeti vagy

társadalmi jellemzőkhöz igazított, fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket

tartalmazza.

A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következők arányában kell kifejezni:

-a befektetéseket befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx),

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).

A származtatott termékek alkalmazása hogyan segíti a pénzügyi termék által előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérését?

AHE-21280/SF5

A pénzügyi termék nem alkalmaz származtatott termékeket az előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzők elérésére.

Az uniós taxonómiának való megfelelés érdekében a fosszilis gázra vonatkozó kritériumok magukba foglalják a kibocsátások korlátozását és a megújuló energiára vagy alacsony szén- dioxid-kibocsátású üzemanyagokra való átállás 2035 végéig. Az atomenergia esetében a kritériumok közé tartoznak az átfogó biztonsági és hulladékkezelési szabályok.

A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzésekhez való jelentős hozzájárulását.

Az átállási tevékenységek olyan tevékenységek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karbonintenzitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb teljesítménynek megfelelő üvegházhatásúgáz kibocsátási szinttel rendelkeznek.

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?

Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. A környezeti szempontból fenntartható befektetések jelenlegi minimális aránya 0,01%. A taxonómiával kapcsolatos adatok egy külső adatszolgáltatótól származnak. Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője értékeli az adatok minőségét, mely nem kerül hitelesítésre könyvvizsgáló vagy harmadik fél által. Az adatok nem tartalmazzák az államkötvények adatait, mivel jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő módszertan a taxonómiához igazodó tevékenységek részarányának meghatározására államkötvények esetén. A közzétételben szereplő taxonómiához igazodó tevékenységek részaránya a bevételben való részarányon alapul, mivel a jelenleg elérhető adatok a tőkekiadások vagy a működési költségek arányában hiányosak. Jelenleg a vállalatok kevés esetben jelentenek taxonómiához igazodó adatokat. Az adatszolgáltató így a taxonómiához igazított adatokat más, nyilvánosan elérhető hasonló adatok felhasználásával határozta meg.

A pénzügyi termék fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos olyan

tevékenységekbe fektet be, amelyek megfelelnek az uniós taxonómiának?

Igen

Nem

Fosszilis gázba Atomenergiába

AHE-21280/SF5

A pénzügyi termék nem kíván a fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe az uniós taxonómiának megfelelő befektetéseket eszközölni. Mindazonáltal a befektetési stratégia részeként befektethet olyan vállalatokba, amelyek ezeken a területeken is tevékenykednek. További tájékoztatást adott esetben az éves jelentés részeként nyújtunk.

1. A befektetések taxonómiához való igazodása,– beleértve az

állampapírokat* is

Taxonómiához igazodó: fosszilis gáz (0%)

Taxonómiához igazodó: atomenergia (0%)

0,01%

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz C atomenergia) N(0e,0m1%ta)xonómiához igazodó (99,99%)

99,99%

2. A befektetések taxonómiához való igazodása, az állampapírok

kivételével*

Taxonómiához igazodó: fosszilis gáz (0%)

0,01

%

Taxonómiához igazodó: atomenergia (0%)

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz C atomenergia) (0,01%)

Nem

taxonómiához igazodó (99,99%)

99,99%

**

Ez a grafikon a teljes befektetés 100%-át mutatja.

Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az állampapírok* taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a Taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.

* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok“ minden állampapír-kitettséget magukban

foglalnak.

** Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzügyi termék nem ír elő kötelező minimális arányt az államkötvényekbe történő befektetésekre. Ezért az eszközalapnak lehet, de nem szükségszerűen van kitettsége az államkötvényekben. Mivel nincs kötelező minimális arány az államkötvényekbe történő befektetésekre, ez a grafika nem nyújt további hozzáadott értéket a bal oldali grafikához képest.

Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befeketések minimális

részaránya

A környezeti szempontból fenntartható befektetések minimális aránya jelenleg nem

AHE-21280/SF5

kerül bontásra átállási és támogató tevékenységekre.

Olyan környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális részaránya

Az EU taxonómiai rendelete szerinti környezeti szempontból fenntartható befektetések a fenntartható befektetések egyik alkategóriáját képezik. Ha a befektetés nem igazodik a taxonómiához, mivel a tevékenység még nem tartozi az uniós taxonómia hatálya alá, vagy a pozitív hozzájárulás nem elég jelentős ahhoz, hogy megfeleljen a taxonómiai technikai szűrési feltételeknek, a befektet még mindig környezeti szempontból fenntartható befektetésnek tekinthető, feltéve, hogy minden kritériumnak megfelel.

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettség a környezeti szempontból fenntartható, de az uniós taxonómiához nem igazodó befektetések minimális részarányának biztosítására. A fenntartható befektetése teljes aránya tartalmazhat olyan gazdasági tevékenységekbe történő környezeti célkitűzésű befektetéseket is, amelyek az EU taxonómiája szerint nem minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak. Bár az eszközalap mögött befektetési alapjának kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális arányának biztosítására, az ilyen befektetések hozzárendelhetők a pénzügyi termék fenntartható befektetésekre vonatkozó, nyilvánosan közzétett teljes kötelezettségvállalásán belül (min. 20%).

A társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális részaránya

Az eszközalap mögöttes befektetési alapjának kezelője a fenntartható befektetéseket belső kutatás alapján határozza meg, amely referenciaként használja többek között az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint az uniós taxonómia célkitűzéseit. Az eszközalap mögöttes befektetési alap kezelője nem vállal kötelezettséget a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetések minimális arányának biztosítására, mert a fenntartható fejlődési célok egyaránt tartalmaznak környezeti és társadalmi célkitűzéseket. Az ilyen befektetések hozzárendelhetők a pénzügyi termék fenntartható befektetésekre vonatkozó, nyilvánosan közzétett teljes kötelezettségvállalásán belül (min. 20%

Milyen befektetések tartoznak a „2. Egyéb befektetések” kategóriába, ezeknek a céljuk és érvényesülnek-e a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?

AHE-21280/SF5

A „2. Egyéb befektetések” kategóriába a folyószámlapénz/betét tartozik, ezekne célja biztosítani az eszközalap likviditását. Az SFDR rendelet a pénzügyi piaci szereplők által kialakított pénzügyi termékekre terjed ki, így a folyószámlapénz/betét nem tartozik az SFDR rendelet hatálya alá, ezért nem érvényesülnek a minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok.

Kijelöltek-e egy konkrét indexet referenciamutatóként annak megállapítására, hogy ez a pénzügyi termék igazodik-e az általa előmozdított környezeti és/vagy társadalmi jellemzőkhöz?

A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék képes-e elérni az általa előmozdított környezeti vagy társadalmi jellemzőket.

Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására, hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdíto környezeti jellemzőkhöz.

Hol található további termékspecifikus információ az interneten? További termékspecifikus információ a következő weboldalon található: https://www.allianz.hu/hu_HU/lakossagi/dokumentumtar.html#eletprogram

AHE-21280/SF5

Budapest, 2024. november 1.

10. SZÁMÚ MELLÉKLET

AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEKHEZ

„B” RÉSZ - KÖZZÉTÉTEL AZ EU FENNTARTHATÓ FINANSZÍROZÁSRÓL SZÓLÓ VÉGREHAJTÁSI RENDELET (SFDR RTS) III. MELLÉKLETE ALAPJÁN

az Életprogramok szerződésekhez

A) Klíma- és Környezetvédelem Részvény eszközalap (KLA)

A termék elnevezése: KLA – Klíma- és Környezetvédelem Részvény eszközalap

Jogalany-azonosító: A termék LEI kóddal nem rendelkezik.

Fenntartható befektetés: olyan gazdasági tevékeny- ségbe történő befek- tetés, amely hozzájárul valamely környezeti vagy társadalmi célkitűzéshez, feltéve, hogy a befektetés nem károsít jelentős mérték-ben egyetlen környezeti vagy társadalmi célkitű-zést sem, és ha a befek-tetést befogadó vállal-kozások helyes vállal-atirányítási gyakorlatokat követnek.

AHE-21280/SF5

Fenntartható befektetési célkitűzés

Az uniós taxonómia az (EU) 2020/852

rendeletben meghatározott osztályozási rendszer, amely meghatározza a környezeti szempont- ból fenntartható gazdasági tevékenysé- gek jegyzékét. Az említett rendelet nem tartalmazza a társadal- mi szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek listáját. A környezeti célkitűzés- sel rendelkező fenn- tartható befektetések vagy megfelelnek a taxonómiának vagy nem.

Rendelkezik ez a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzéssel?

Igen Nem

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya: 85%

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő

gazdasági tevékenységekbe

A társadalmi célkitűzéssel

rendelkező fenntartható befektetések minimális aránya:

_%

Környezeti/társadalmi (K/T) jellemzőket mozdít elő, és bár nem rendelkezik fenntarthatósági célkitűzéssel, a befektetések legalább  %-a olyan fenntartható befektetésekbe történik

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

az uniós taxonómia szerint környezeti szempontból fenntarthatónak nem minősülő gazdasági tevékenységekbe, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek

amelyek társadalmi célokitűzéssek rendelkeznek

Környezeti/társadalmi jellemzőket mozdít elő, de nem eszközöl fenntartható befektetéseket

A pénzügyi termék milyen fenntartható befektetési célkitűzést követ?

Ezen eszközalap mögött a Nordea Asset Management (továbbiakban: NAM) Global Climate and Environment Fund elnevezésű befektési alap szerepel, 95%-os célaránnyal. Az eszközalap fenntarthatósági jellemzőit a mögöttes befektetési alap határozza meg, amelyről a NAM készíti a jogszabály által előírt jelentéseket. A mögöttes alap kezelője a tárgyidőszakban a következők szerint nyilatkozott a mögöttes alap fenntartható célkitűzésével kapcsolatban: az alap fenntartható befektetési célja az ENSZ által elfogadott 2030-as Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, továbbiakban SDG-k) támogatása, különös tekintettel az éghajlattal és környezettel kapcsolatos tematikus kérdésekre, oly módon, hogy olyan vállalatokba fektet be, amelyek gazdasági tevékenységei összhangban állnak az alábbiakban ismertett EU Taxonómia egy vagy több célkitűzésével, vagy hozzájárulnak az alábbi SDG-k egy vagy több célkitűzéséhez:

• SDG 2 - Az éhezés megszűntetése

• SDG 6 - Tiszta víz és alapvető köztisztaság

• SDG 7 - Megfizethető és tiszta energia

• SDG 8 - Tisztességes munka és gazdasági növekedés

• SDG 9 - Ipar, innováció és infrastruktúra

• SDG 11 - Fenntartható városok és közösségek

• SDG 12 - Felelős fogyasztás és termelés

• SDG 13 - Fellépés az éghajlatváltozás ellen

• SDG 14 – Óceánok és tengerek védelme

• SDG 15 – Szárazföldi ökoszisztémák védelme

Az ENSZ által 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Agenda összesen 17 célkitűzést fogalmaz meg, mely 2030-ig a szegénység felszámolását, a bolygó védelmét, valamint a globális béke és jólét megteremtését tűzi ki célul. Bővebb információkért kérjük, látogasson el a „Hol található további termékspecifikus információ az interneten?” című szakaszban található hivatkozásra.

Az EU Taxonómia egy keretrendszert nyújt a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek értékeléséhez, és meghatározza azokat a gazdasági tevékenységeket, amelyek az Európai Zöld Megállapodás (European Green Deal) kontextusában környezeti szempontból fenntarthatónak minősülnek. A mögöttes alap kezelőjének tájékoztatása alapján az alap hozzájárulhat bármely környezeti célkitűzéshez, amelyet a Taxonómia Rendelet meghatároz, a megvalósítható befektetési lehetőségek függvényében. Az EU Taxonómia által környezeti szempontból fenntarthatónak minősített tevékenységek hat környezeti célhoz kapcsolódnak:

• Az éghajlatváltozás mérséklése

• Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

• A vízi és tengeri erőforrások fenntartható használata és védelme

• Az átmenet a körforgásos gazdaságra

• A szennyezés megelőzése és ellenőrzése

• A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása

AHE-21280/SF5

Az egyes célokhoz az EU Taxonómia technikai szűrési kritériumokat és részletes küszöbértékeket határoz meg. A mögöttes alap által kiválasztott vállalatok tevékenységeinek összhangját az EU Taxonómia céljaival a technikai szűrési kritériumok alapján azonosítják és értékelik, amennyiben ezek rendelkezésre állnak, illetve megfelelő minőségű adatokat biztosítanak a harmadik fél adatforrásai. További részletek a "A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?" című szakaszban találhatók.

Továbbá, a mögöttes alap befektetési univerzumába való bekerüléshez a befektetési célú vállalatokat a NAM-nak fenntarthatónak kell minősítenie, oly módon, hogy gazdasági tevékenységeiken keresztül hozzájárulnak egy fenntartható befektetési célkitűzéshez, anélkül, hogy jelentős mértékben károsítanának bármely más környezeti vagy társadalmi célkitűzést, továbbá megfelelő vállalatirányítási gyakorlatokat követnek.

Az eszközalap fenntartható befektetési céljának eléréséhez nem került kijelölésre fenntartható referencia index.

Milyen fenntarthatósági mutatókat használnak a pénzügyi termék fenntartható befektetési célkitűzése elérésének mérésére?

A fenntarthatósági mutatók azt mérik, hogyan valósulnak meg e pénzügyi termék fenntartható célkitűzései.

Az eszközalapban lévő mögöttes alap kezelője a fenntartható befektetési célkitűzés elérésének

mérésére az alábbi mutatókat használja:

Az egyes SDG-khez való hozzájárulást és az EU Taxonómiához való igazodást a mögöttes alap éves jelentésében mérik és jelentik, ezáltal szemléltetve a fenntartható befektetési célkitűzések teljesítését. Az SDG-hez való hozzájárulást az egyes vállalatok által nyújtott egyedi hozzájárulások alapján mérik, amelyeket a mögöttes alap teljes befektetési összegéhez képest arányosan súlyoznak. Hasonlóképpen, a Taxonómiához való igazodást az egyes vállalatok tevékenységeinek a Taxonómiával való összhangja alapján számítják ki, súlyozva az egyes vállalatok a mögöttes alapban lévő befektetésekben elfoglalt arányával.

- Hozzájárulás a 2. SDG-hoz - Az éhezés megszűntetése

- Hozzájárulás a 6. SDG-hoz - Tiszta víz és alapvető köztisztaság

- Hozzájárulás a 7. SDG-hoz - Megfizethető és tiszta energia

- Hozzájárulás a 8. SDG-hoz - Tisztességes munka és gazdasági növekedés

- Hozzájárulás a 9. SDG-hoz - Ipar, innováció és infrastruktúra

- Hozzájárulás a 11. SDG-hoz - Fenntartható városok és közösségek

- Hozzájárulás a 12. SDG-hoz - Felelős fogyasztás és termelés

- Hozzájárulás a 13. SDG-hoz - Fellépés az éghajlatváltozás ellen

- Hozzájárulás a 14. SDG-hoz – Óceánok és tengerek védelme

- Hozzájárulás a 15. SDG-hoz – Szárazföldi ökoszisztémák védelme

- Az EU Taxonómiához igazodó tevékenységek aránya a teljes befektetésekhez

viszonyítva (%)

A főbb káros hatások a befektetési döntéseknek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt legjelentősebb negatív hatásai, amelyeket a környezeti, társadalmi és munkavállalói kérdésekkel, az emberi jogok tiszteletben tartásával, a korrupció elleni küzdelemmel és a vesztegetés elleni küzdelemmel kapcsolatosak.

A fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?

A fenntartható befektetések azonosítási folyamatának részeként a mögöttes alap kezelőjének nyilatkozata alapján a vállalatokat átvizsgálják annak biztosítása érdekében, hogy tevékenységük ne okozzon jelentős kárt (Do No Significant Harm, DNSH-teszt) más társadalmi vagy környezeti célkitűzésben. A DNSH-teszt során a PAI (Principal Adverse Impact, azaz főbb káros hatások) mutatóit használják fel, hogy azonosítsák és kizárják azon vállalatokat, amelyek nem felelnek meg az előírt küszöbértékeknek.

Hogyan vették figyelembe a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásokra vonatkozó mutatókat?

A DNSH-teszt, mint a fenntartható befektetések meghatározására szolgáló módszertani eszköz,

AHE-21280/SF5

feltárja a negatív szélsőértékeket és a PAI mutatók alapján mért alulteljesítést1. A mögöttes alap

1 A DNSH-teszt elvégzéséhez szükséges PAI mutatók adatai külső adatforrásokból kerülnek beszerzésre.

kezelője a Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendeletének szabályozási technikai standardjai (SFDR RTS) 1. mellékletének 1. táblázatában felsorolt PAI mutatókat veszi figyelembe. Jelenleg az alább felsorolt mutatókhoz állnak rendelkezésre releváns adatok, de ahogy a rendelkezésre álló adatok minősége és elérhetősége javul, további mutatók is bevonásra kerülhetnek a vizsgálatba.

Éghajlat-politikai és egyéb környezeti mutatók:

- PAI 1: Üvegházhatású gázok kibocsátása

- PAI 7: A biológiai sokféleség szempontjából érzékeny területeket hátrányosan érintő

tevékenységek

- PAI 8: Vízbe történő kibocsátások

- PAI 9: A veszélyes hulladék és a radioaktív hulladék aránya

A társadalmi és munkavállalói kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a vesztegetés elleni küzdelemre vonatkozó mutatók:

- PAI 10: Az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveinek megsértése

- PAI 13: Az igazgatóságok összetételének nemek szerinti megoszlása

- PAI 14: Vitatott fegyvereknek való kitettség

- illetve: Súlyos emberi jogi problémák és incidensek azonosított eseteinek száma

Azok a vállalatok, amelyek nem felelnek meg a mögöttes alap kezelője által meghatározott küszöbértékeknek, nem minősülnek fenntartható befektetésnek. Ez magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyek súlyos emberi jogi incidensekben érintettek, biológiai sokféleséggel kapcsolatos súlyos vitákban vesznek részt, vagy megsértik az ENSZ Globális Megállapodása elveit és az OECD irányelveit. Bizonyos esetekben, ha egy vállalat nem felel meg egy vagy több PAI mutatónak, akkor az ilyen vállalat által kibocsátott, meghatározott célú értékpapírok fenntarthatónak tekinthetők, ha az értékpapírok kibocsátásából származó bevételeket olyan tevékenységek finanszírozására fordítják, amelyek mérséklik a vállalat DNSH-teszten való megfelelésének hiányát.

Azok a vállalatok szintén nem felelnek meg a DNSH-teszt követelményeinek, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásában, a vízbe történő kibocsátásokban vagy a veszélyes hulladék kezelésében a legrosszabb teljesítők közé tartoznak. Ezen túlmenően, azok a vállalatok, amelyek bevételük bármely hányadát nem hagyományos fosszilis tüzelőanyagokból generálják, nem felelnek meg a DNSH teszt kritériumainak. Azok a vállalatok, amelyek bevételük több mint 5%-át hagyományos fosszilis tüzelőanyagokból, vagy több mint 50%-át a fosszilis tüzelőanyag iparághoz kapcsolódó szolgáltatásokból szerzik, csak akkor felelnek meg a DNSH-tesztnek, ha az EU Párizsi Megállapodással összhangban álló éghajlattal kapcsolatos kizárási kritérium értékét nem érik el. Ezek a küszöbértékek a következők: 1% a szén esetében, 10% az olaj esetében, 50% a földgáz és a fosszilis tüzelőanyag alapú villamosenergia-termelés esetében. Emellett rendelkezniük kell egy hiteles és átfogó klímaátállási tervvel is. A mögöttes alap kezelőjének a Párizsi Megállapodáshoz Igazított Fosszilis Tüzelőanyag Politikája ismerteti azokat a kritériumokat, amelyek alapján azonosításra kerülnek a hiteles átállási tervvel rendelkező vállalatok. További információkat a

„Hol található további termékspecifikus információ az interneten?” szakaszban található linken

keresztül talál.

AHE-21280/SF5

A mögöttes alap befektetési univerzumának további kizárásai a negatív externáliák minimalizálása érdekében alkalmazott korlátozások, amelyek célja, hogy elkerüljék azokat a vállalatokat, amelyek részt vesznek a hőerőművi szén vagy az olajhomok kitermelésében, az északi sarki olajfúrásban, vitatott fegyverek előállításában, vagy a pornográfia iparágban.

A mögöttes alap kizárási politikája részletesen a „Melyek azok a kötelező elemek, amelyeket a fenntartható befektetési cél eléréséhez alkalmazott befektetési stratégia során figyelembe vesznek?” című szakaszban található.

Hogyan igazodnak a fenntartható befektetések az OECD multinacionális vállalalkozásokra vonatkozó irányelveihez és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekhez?

A fenntartható befektetések azonosítási folyamatának részeként biztosítják, hogy ezek a befektetések összhangban legyenek az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveivel és az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelveivel. Ezt az összhangot az ENSZ Globális Megállapodása elveinek és az OECD irányelvek megsértésének mutatója alapján igazolják.

Figyelembe veszi a pénzügyi termék a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt

főbb káros hatásokat?

Igen, a NAM a saját kvantitatív eszközeivel értékeli a befektetési univerzumának (elsősorban a közvetlen befektetések) hatásait számos PAI indikátor alapján. A befektetési munkacsoportok hozzáférnek az abszolút PAI mutatókhoz és/vagy a normalizált skálázott értékekhez, így képesek azonosítani a kiugró értékeket és ennek megfelelően módosítani a befektetett vállalatok és kibocsátók értékelését. Az egyes PAI indikátorok figyelembevétele az adatok rendelkezésre állásától függ, és a használt indikátorok a rendelkezésre álló adatok minőségének és elérhetőségének javulásával változhatnak. Az éves

jelentésben elérhetők a legfontosabb káros hatásokra vonatkozó információk.

Nem

Milyen befektetési stratégiát követ a pénzügyi termék?

A befektetési stratégia a befektetési döntések alapja, azok meghozatalát olyan tényezők figyelembevételéhez köti, mint a befektetési célkitűzések és a kockázattűrés.

Az eszközalap mögöttes alapjának általános befektetési politikájáról, beleértve a befektetési univerzumot és a referencia indexet, részletes információk a mögöttes alapról készült termékismertető prospektusban szereplő „Befektetési cél és befektetési politika” szakaszában olvashatók2.

A mögöttes alap egy mélyreható alulról felfelé építkező elemzési folyamatot használ, amely azonosítja azokat a vállalatokat, amelyek jövőbeni bevételeik jelentős részét környezeti megoldásokból, például erőforrás-hatékonyságból, környezetvédelemből és alternatív energiaforrásokból származtatják. A mögöttes alap kezelője saját belátása szerint választja ki és elemzi ezeket a cégeket. A befektetési célú vállalatok fenntarthatóságát az SFDR 2. cikkének

17. bekezdése alapján biztosítják egy megfelelősségi kritérium alkalmazásával. Ez a kritérium vizsgálja, hogy a vállalatok hozzájárulnak-e az ENSZ SDG-k legalább egyikéhez, vagy az EU Taxonómia legalább egy környezeti célkitűzéséhez, amint azt a mögöttes alap fenntarthatósági befektetési célkitűzései rögzítik, 20%-os minumium küszöbérték mellett. Ez a hozzájárulás mérhető a bevétel, a tőkekiadások vagy a működési költségek arányában. Bizonyos szektorok esetében, ahol ezek a mutatók nem alkalmazhatók, mélyreható elemzést végeznek a vállalat fenntarthatósági profiljának értékeléséhez. Például a pénzügyi szektort értékelhetik a rendszerszintű szerepe és a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységek finanszírozása alapján. A folyamat során azt is ellenőrzik, hogy a vállalatok jó vállalatirányítási gyakorlatokat követnek-e (erről bővebb tájékoztatás a „Milyen politikát alkalmaznak a

AHE-21280/SF5

2 lsd. PRO_N1_eng_LU.pdf (nordea.lu), p. 13

befektetetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?” szakaszban található), illetve hogy tevékenységeik nem okoznak jelentős kárt más fenntarthatósági célkitűzések elérésében („A fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?” szakaszban kifejtettek mentén).

Az eszközalap mögöttes alapja nem határoz meg minimális hozzájárulást az egyes ENSZ SDG-k vagy az EU Taxonómia környezeti célkitűzései tekintetében, és a különböző célokhoz hozzájáruló befektetések aránya változhat a pénzügyi mutatók és a befektetési lehetőségek függvényében. A mögöttes alap befektetéseinek legalább 2%-a olyan tevékenységekbe irányul, amelyek megfelelnek az EU Taxonómia szerint meghatározott technikai kritériumoknak. Ezek a befektetések hozzájárulhatnak az EU Taxonómia bármely környezeti célkitűzéséhez, ahol az EU által elfogadott technikai sazbványok kerülnek alkalmazásra.

A mögöttes alap befektetési stratégiája szektor-specifikus és értékalapú kizárásokat integrál, és kizárja azon vállalatokat, amelyek a NAM által meghatározott üzleti tevékenységük vagy magatartásbeli okok alapján kizárási listára kerültek. Ezzel kapcsolatban további részletekért kérjük tekintse meg a NAM felelős befektetési politikáját, amely elérhető a „Hol található további termékspecifikus információ az interneten?” szakaszban található linken keresztül. A fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos tevékenységekben érintett vállalatokban lévő kitettség szintén korlátozódik a NAM Párizsi Megállapodással összhangban álló fosszilis tüzelőanyag- politikája mentén.

A befektetési folyamat során a vállalatokat emellett a mögöttes alap kezelője átvilágítja annak biztosítása érdekében, hogy ezen társaságok helyes vállalatirányítási gyakorlatokat kövessenek.

Az ügyfelek képviseletében a NAM széleskörű párbeszédet folytat a befektetési társaságokkal, valamint vállalati és állami kötvénykibocsátókkal annak érdekében, hogy ösztönözze őket ESG- gyakorlataik (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási gyakorlataik) fejlesztésére és a hosszú távú megközelítés előmozdítására a döntéshozatal során.

A befektetési stratégia mely kötelező elemei biztosítják, hogy a kiválasztott

befektetések a fenntartható befektetési célkitűzés elérését szolgálják?

A mögöttes alap befektetéseinek legalább 85%-át az SFDR rendelet 2. cikkének 17. bekezdése szerint fenntarthatónak minősítik a NAM saját módszertana alapján. A besorolás elsősorban legalább egy ENSZ SDG-hez vagy az EU Taxonómia legalább egy környezeti célkitűzéséhez való hozzájáruláson alapul. Ugyanakkor bizonyos eszközöknél, például fedezett kötvények és a bevételek meghatározott célokra való felhasználását biztosító kötvények esetében, más mérőszámok is meghatározóak. A folyamat részeként a vállalatirányítási gyakorlatok értékelésére is sor kerül, ahogy azt a következő, „Milyen politikát alkalmaznak a befektetetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?” című szakasz ismerteti. Emellett ellenőrzik, hogy a vállalatok tevékenységei ne okozzanak jelentős kárt más célkitűzések elérésében, ahogy azt „A fenntartható befektetések hogyan kerülik el a jelentős károkozást a környezeti vagy társadalmi szempontból fenntartható befektetési célkitűzések tekintetében?” című szakaszban kifejtették.

AHE-21280/SF5

A mögöttes alap teljes befektetéseinek legalább 2%-a olyan tevékenységekbe irányul, amelyek az EU Taxonómiához igazodnak. Az EU Taxonómia technikai értékelési kritériumai alapján értékelik azon vállalatok tevékenységeinek Taxonómiai megfelelőségét, amelyekbe a mögöttes alap befektet. A Taxonómiához igazodó tevékenységek arányát az mögöttes alap teljes eszközállományára vonatkozóan számítják ki, figyelembe véve az egyes vállalatokba történő befektetések mértékét és azok Taxonómiához igazodó tevékenységeinek arányát. További

részletekért kérjük tekintse meg „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszt.

A taxonómiához igazodó tevékenységeket a következő arányban kell kifejezni:

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld tevékenységeiből származó bevétel részesedését tükröző árbevétel,

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld, pl. a zöld gazdaságra való átállás érdekében eszközölt befektetéseit mutató tőkekiadások (CapEx)

- a befektetést befogadó vállalkozások zöld operatív tevékenységeit tükröző működési költségek (OpEx).

Ágazati és értékalapú kizárások alkalmazásával kizárják azokat a vállalatokat, amelyek nemzetközi normák súlyos megsértésében érintettek, ha velük szemben a párbeszéd nem lehetséges vagy nem hatékony. Azon vállalatok, amelyek jelentős negatív éghajlati- vagy környezeti hatással járó tevékenységet folytatnak, mint például a szén hőerőművi használata, az olajhomokból származó fosszilis tüzelőanyagok előállítása vagy az észak sarkvidéki fúrás, szintén kizárásra kerülnek, emellett kizárásra kerülnek azon vállalatok is, amelyek vitatott fegyverek előállításával vagy pornográfiával foglalkoznak, ill. ehhez kapcsolódó tevékenységekben érintettek. A vállalatok bizonyos tevékenységekben való részvételét a termelés, forgalmazás vagy bevétel alapján mérik, és kizárási küszöbértékeket is alkalmazhatnak. A kizárt vállalatok listája és a felelős befektetési irányelvek megtalálhatóak a „Hol található további termékspecifikus információ az interneten?” című szakaszban. A befektetésekre vonatkozóan a mögöttes alap további specifikus kizárásokat is alkalmaz, amelyek korlátozzák azon tevékenységeknek való kitettséget, amelyek nem összeegyeztethetők a mögöttes alap befektetési profiljával, vagy amelyek károsnak minősülnek a környezetre vagy a társadalomra nézve. A mögöttes alapra vonatkozó további specifikus kizárások megtalálhatók a fenntarthatósággal kapcsolatos nyilatkozatokban, amelyek a „Hol található további termékspecifikus információ az interneten?” című szakaszban található linken keresztül érhetők el.

Az eszközalap mögöttes alapja követi a NAM Párizsi Megállapodással összhangban álló fosszilis tüzelőanyag-politikáját, amely küszöbértékeket állít fel a vállalatok fosszilis tüzelőanyag- termeléssel, -szállítással és -szolgáltatásokkal kapcsolatos kitettségére vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy a mögöttes alap nem fektet olyan vállalatokba, amelyek jelentős mértékben részt vesznek a fosszilis tüzelőanyagok termelésében, szállításában vagy szolgáltatásaiban, ha nem rendelkeznek dokumentált és a Párizsi Megállapodással összhangban álló átállási tervvel. A NAM Párizsi Megállapodással összehangolt fosszilis tüzelőanyag-politikájának leírásához vezető link megtalálható „Hol található további termékspecifikus információ az interneten?” című szakaszban.

A kötelező követelményeket rögzítik és folyamatosan ellenőrzik. Ezen túlmenően a NAM kockázatkezelési folyamatokat működtet a pénzügyi és szabályozási kockázatok kezelésére, biztosítva a potenciális problémák megfelelő eszkalálását egy jól meghatározott irányítási struktúra keretében. A NAM alaposan átvilágítja a külső adatszolgáltatókat is az alkalmazott módszertanok tisztázása és az adatok minőségének ellenőrzése érdekében. Ugyanakkor, mivel a nem pénzügyi jelentéstételi szabályozások és szabványok gyorsan fejlődnek, az adatok minősége, lefedettsége és hozzáférhetősége továbbra is kihívást jelent, különösen a kisebb vállalatok és kevésbé fejlett piacok esetében.

A helyes vállalatirányítási gyakorlatok közé tartoznak a megfelelő irányítási struktúrák, a munkavállalói kapcsolatok, a személyzet javadalmazása és az adózási fegyelem.

Milyen politikát alkalmaznak a befektetetést befogadó vállalkozások helyes vállalatirányítási gyakorlatainak értékelésére?

AHE-21280/SF5

A befektetési társaságok helyes vállalatirányítási gyakorlatait a közvetlen befektetések kiválasztási folyamatának több szintjén is megvizsgálják. Ennek során értékelik például az alkalmazottak elégedettségét, a javadalmazási struktúrát, a vállalatirányítási gyakorlatokat és az adózási szabályok betartását.

A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya

Az eszközallokáció az egyes eszközökbe történő befektetések arányát írja le.

Az 1. Fenntartható befektetések alkategória a környezeti vagy társadalmi célkitűzésekkel rendelkező fenntartható befektetéseket foglalja magában.

A 2. Nem fenntartható befektetések kategória a fenntartható befektetésnek nem minősülő befektetéseket foglalja magában.

2. Nem fenntartható befektetések

Befektetések*

Egyéb befektetések

1%

Környezeti

85%

1. Fenntartható befektetések

85%

Taxonómiához igazodó

2%

A mögöttes alap a lent bemutatottak alapján vállal kötelezettséget a fenntartható befektetések minimális arányára vonatkozóan. Amennyiben nincs kijelölt százalékarány vagy 0% szerepel, az adott befektetések stratégiailag ugyan relevánsak lehetnek, de a mögöttes alap nem köteles folyamatosan meghatározott arányban fenntartani azokat. Az ilyen típusú befektetések aránya a mögöttes eszköz kezelőjének belátása szerint akár 0% is lehet.* A befektetések a mögöttes alap nettó eszközértékére (NAV) utalnak, amely az alap teljes piaci értéke.

Az uniós taxonómiának való megfelelés érdekében a fosszilis gázra vonatkozó kritériumok magukba foglalják a kibocsátások korlátozását és a megújuló energiára vagy alacsony szén-dioxid- kibocsátású üzem- anyagokra való átállás 2035 végéig. Az atom- energia esetében a kritériumok közé tartoznak az átfogó biztonsági és hulla- dékkezelési szabályok.

A támogató tevékenységek közvetlenül támogatják más tevékenységek környezeti célkitűzé- sekhez való jelentős hozzájárulását.

Az átállási tevékeny- ségek olyan tevékeny- ségek, amelyek esetében még nem állnak rendelkezésre alacsony karboninten- zitású alternatívák, és amelyek többek között a legjobb telje- sítménynek megfelelő üvegházhatású gázok kibocsátási szinttel rendelkeznek.

A környezeti célkitűzéssel rendelkező fenntartható befektetések milyen minimális mértékben igazodnak az uniós taxonómiához?

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a mögöttes alap befektetéseinek legalább 2%-a igazodik az EU Taxonómiához, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség csak a Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv (Corporate Sustainability Reporting Directive, továbbiakban CSRD) bevezetésével fog megkezdődni, így a nyilvánosan elérhető vállalati adatok jelenleg hiányosak. Az értékelések ezért nagyrészt olyan helyettesítő adatokra támaszkodnak, amelyek megbízhatósága alacsonyabb lehet, és torzíthatják a jelentett számokat. Noha a Taxonómiához igazodó tevékenységek tényleges aránya valószínűleg magasabb, jelenleg a mögöttes alap kezelője csak konzervatív becslést vállal.

Fontos megjegyezni, hogy a mögöttes alap befektetéseinek EU Taxonómiához való igazodását sem könyvvizsgálók, sem harmadik felek nem ellenőrizték. A Taxonómiai megfelelőség az EU Taxonómia 3. cikkének értelmében a befektetési célú vállalatok vagy harmadik fél adatszolgáltatói által kerülhet kiszámításra és közlésre. Ezek az adatszolgáltatók értékelik, hogy a vállalatok milyen mértékben vesznek részt olyan gazdasági tevékenységekben, amelyek jelentősen hozzájárulnak a környezeti célkitűzések eléréséhez, az EU Taxonómia által meghatározott technikai standardok és küszöbértékek alapján. Ezen standardok biztosítják továbbá, hogy a tevékenységek ne okozzanak jelentős kárt más fenntarthatósági célok elérésében, és megfeleljenek a minimális társadalmi biztosítékoknak.

AHE-21280/SF5

A taxonómiai megfelelőség értékelése elsősorban a vállalatok vagy kibocsátók azon árbevételének arányán alapul, amely a taxonómiával összhangban lévő tevékenységekből származik. Jelenleg az árbevételi adatok a legmegbízhatóbb mutatók, figyelembe véve mind a minőségi, mind az elérhetőségi kritériumokat. Mivel azonban a nyilvánosan jelentett vállalati adatok továbbra is hiányosak, és az értékelések nagyrészt helyettesítő adatokon alapulnak, az adatszolgáltatók eredményei nem feltétlenül lesznek teljesen összehangoltak. A kellő gondosságra, az adatok forrásaira és feldolgozására vonatkozó további információk elérhetők a NAM weboldalán a fenntarthatósággal kapcsolatos információk között, ami elérhető a „Hol

találhatok további termékspecifikus információkat az interneten?” szakaszban található linken

keresztül.

A befektetési célú vállalatok tevékenységeinek taxonómiai megfelelőségi értékelése mellett érvényesül a NAM által alkalmazott DNSH-értékelés is, amely a fenntartható befektetések osztályozásának része.

A pénzügyi termék fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos olyan tevékenységekbe fektet be, amelyek megfelelnek az uniós taxonómiának?

Igen

Fosszilis gázba Atomenergiába

Nem

AHE-21280/SF5

A fosszilis gázzal és/vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységek csak akkor felelnek meg az uniós taxonómiának, ha hozzájárulnak az éghajlatváltozás korlátozásához („éghajlatváltozás mérséklése”), és nem sértik jelentősen az uniós taxonómia célkitűzéseit – lásd a bal oldali margón található magyarázó megjegyzést. Az uniós taxonómiának megfelelő, fosszilis gázzal és az atomenergiával kapcsolatos gazdasági tevékenységeire vonatkozó teljes kritériumrendszert az EU 2022/1214 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet határozza meg.

1. A befektetések taxonómiához való

igazodása, beleértve az állampapírokat is

-

Taxonómiához igazodó:

fosszilis gáz (0%)

2%

Taxonómiához igazodó:

atomenergia (0%)

Taxonómiához igazodó

(nem fosszilis gáz & atomenergia) (2%) Nem taxonómiához igazodó (98%)

98%

2. A befektetések taxonómiához való

igazodása -- az állampapírok* kivételével

Taxonómiához igazodó:

fosszilis gáz (0%)

2%

Taxonómiához igazodó:

atomenergia (0%)

Taxonómiához igazodó (nem fosszilis gáz & atomenergia) (2%)

Nem taxonómiához

igazodó (98%) 98%

Ez a diagrram az összes befektetés 100%-át ábrázolja..

Az alábbi két diagram zöld színnel mutatja be az uniós taxonómiához igazodó befektetések minimális százalékos részarányát. Mivel az *állampapírok taxonómiához való igazodásának meghatározására nem létezik megfelelő módszertan, az első diagram a pénzügyi termék összes befektetéséhez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást, beleértve az állampapírokat is, míg a második diagram csak a pénzügyi termék állampapíroktól eltérő befektetéseihez viszonyítva mutatja be a taxonómiához való igazodást.

* E diagramok alkalmazásában az „állampapírok” minden állampapír kitettséget magukban

foglalnak.

Az átállási és támogató tevékenységekbe történő befektetések minimális

részaránya

Az eszközalap mögöttes alapjának kezelője a következők szerint nyilatkozott: jelenleg nincs meghatározva minimális részarány az átállási és támogató tevékenységekbe történő befektetésekre vonatkozóan.

olyan környezeti szempontból fenn- tartható befektetések, amelyek nem veszik figyelembe az uniós taxonómia szerinti, környezeti szempont- ból fenntartható gazdasági tevékenysé- gekre vonatkozó kritériumokat.

Az uniós taxonómiához nem igazodó, környezeti célkitűzéssel rendelkező

fenntartható befektetések minimális részaránya

Azoknak a befektetéseknek a minimális aránya, amelyek környezeti célkitűzéssel rendelkeznek, de nem igazodnak az EU Taxonómiához, 1%. A mögöttes alap kezelője vállalja, hogy a „A fenntartható befektetések eszközallokációja és minimális részaránya” című szakaszban található grafikonon bemutatott, minimális mértékű fenntartható befektetést eszközöl környezeti célkitűzések mentén.

Milyen befektetések tartoznak a „2. Nem fenntartható befektetések” kategóriába, mi ezeknek a céljuk, és érvényesülnek-e minimális környezeti vagy társadalmi biztosítékok?

A készpénz felhasználható kiegészítő likviditási forrásként vagy a kockázatok kiegyensúlyozására. Az eszközalap mögöttes alapjáról készült termékismertető prospektus3 szerint a mögöttes alap derivatív eszközöket és egyéb technikákat alkalmazhat meghatározott célok elérése érdekében. Ezek a célok magukban foglalhatják, többek között, a devizaárfolyam kockázatok fedezését és a likviditáskezelést. A befektetésekre minimális környezeti és társadalmi előírások vonatkoznak, amelyek célja a nemzetközi szankciók hatálya alá eső vállalatok és kibocsátók kizárása, valamint azoknak az entitásoknak a mellőzése, amelyek nemzetközi normákat súlyosan sértenek és a velük való párbeszéd nem lehetséges vagy nem hatékony.

Kijelöltek-e egy konkrét indexet a fenntartható befektetési célkitűzés teljesítését mérő referenciamutatóként?

Jelenleg nem került kijelölésre konkrét index referenciamutatóként annak megállapítására,

hogy a unit-linked eszközalap igazodik-e az általa előmozdított környezeti jellemzőkhöz.

A referenciamutatók annak mérésére szolgáló indexek, hogy a pénzügyi termék eléri-e a fenntartható befektetési célkitűzést.

AHE-21280/SF5

3 lsd. PRO_N1_eng_LU.pdf (nordea.lu), p. 13

www

Hol található további termékspecifikus információ az interneten?

Az eszközalapra vonatkozó további termékspecifikus információ a következő weboldalon

található: https://www.allianz.hu/hu_HU/lakossagi/dokumentumtar.html#eletprogram

https://www.allianz.hu/hu_HU/lakossagi/dokumentumtar.html#fenntarthatosagi-

kozzetetelek

https://www.allianz.hu/hu_HU/lakossagi/dokumentumtar.html#fenntarthatosagi-kozzetetelek

A mögöttes alapra voantkozó további termékspecifikus információ a következő weboldalon

található: https://www.nordea.lu/

https://www.nordea.lu/documents/esg-paris-aligned-fossil-fuel-policy/ESG-

PAFF_eng_INT.pdf/

A fenti szakaszokban említett további információk itt találhatók: https://www.nordea.lu/SustainabilityRelatedDisclosures https://www.nordea.lu/documents/esg--ri-policy/ESG-RI-PL_eng_INT.pdf/ https://www.nordea.lu/documents/nordea-exclusion-list/NEL_eng_INT.pdf https://www.nordea.lu/documents/esg-paris-aligned-fossil-fuel-policy/ESG-PAFF_eng_INT.pdf/

AHE-21280/SF5

Budapest, 2024. november 1.