Tanulószerződés, együttműködési megállapodás lépésről lépésre
Tanulószerződés, együttműködési megállapodás lépésről lépésre
Tanulószerződés, együttműködési megállapodás lépésről lépésre
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2013. december
A kiadvány a nemzetgazdasági miniszter döntése alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal tá- mogatásával készült.
A támogatást az NFA terhére a Nemzetgazdasági Minisztérium biztosította.
A kéziratot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara dokumentumai, szakmai anyagai, valamint a hatályos jogszabályok felhasználásával, a NAK Szakképzési Igazgatósága állította össze.
ISBN ISSSN
Szerkesztette:
Xxxxxx Xxxxx
Kiadja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 1119 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00.
Telefon: 0-000-0000
Felelős vezető: Xxxxxxx Xxxxxx elnök
Tartalomjegyzék
Járjunk utána, hogy esetünkben mi a feltétele a tanulószerződés megkötésének? 9
Tájékozódjunk, hogy a környezetünkben hol van olyan képzőhely, amely jogosult az általunk tanult szakképesítésben tanulót képezni! 10
A tanulószerződés megkötése 10
A tanuló gyakorlati foglalkoztatása a szerződés hatálya alatt 11
A tanuló jogai és kötelezettségei a szerződés hatálya alatt 12
A tanulót megillető pénzbeli juttatás kifizetése 13
A tanulószerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése 14
A gazdálkodó szervezet teendői 16
Felkészülés és nyilvántartásba vétel 16
Szerződés, megállapodás megkötése és nyilvántartásba vétele 18
A kamara által vezetett nyilvántartás tartalma 20
A tanuló gyakorlati foglalkoztatása a szerződés hatálya alatt 21
A gyakorlati képzést folytató szervezet jogai és kötelezettségei a szerződés hatálya alatt 22
A tanulószerződés, együttműködési megállapodás módosítása, megszűnése, megszüntetése 27
Szerződés, megállapodás megkötése és nyilvántartásba vétele 30
A szakképző iskola jogai és kötelezettségei a szerződés hatálya alatt 31
A tanulószerződés, együttműködési megállapodás módosítása, megszűnése, megszüntetése 33
Előszó
Tisztelt Olvasó!
Azzal a céllal állítottuk össze ezt a kiadványt, hogy röviden és közérthetően összefoglaljuk min- dazokat az információkat, melyekre az agrárágazati középfokú szakképzésben a jellemzően gaz- dálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés során figyelemmel kell lennünk, és azokat a lépé- seket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a jogosult szervezet tanulószerződést, illetve együttműködé- si megállapodást köthessen, így részt vehessen a tanuló gyakorlati vizsgára történő felkészítésé- ben.
A tartalomjegyzékben szereplő sorrendben – lépésről lépésre – végigjárjuk azt a folyamatot, ami ahhoz kell, hogy egy tanuló, vagy egy gazdálkodó szerezet, illetve egy szakképző iskola a Nem- zeti Agrárgazdasági Kamara segítségével részesévé váljon az un. duális képzésnek, ki-ki a maga szerepkörében. Az útmutató segítségével minden érintett átláthatja a saját szerepét, teendőit és felelősségét, megkönnyítve ezzel a rendszer működtetését is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a gyakorlati képzés megerősítését, ennek érdekében segíti, hogy a tanulók a képzés minél nagyobb részében tudják munkahelyi kö- rülmények között, lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket elsajátítva teljesíteni tanulmá- nyi kötelezettségeiket. Véleményünk szerint a duális képzés, vagyis a gazdasági szereplők és az elméleti képzést biztosító szakképző iskola együttműködése, közös szerepvállalása hatékonyabb, és a gyakorlat igényeihez jobban igazodó felkészítést tud nyújtani, mint az a modell, amelyben a munka világa és a képzés elszakadt egymástól.
A rendszerváltást követően a szakképzés súlyos gondokkal találta magát szemben, hiszen töme- gesen szűntek meg a tanulók gyakorlati képzésére alkalmas és arra vállalkozó üzemek, gazdasá- gok. Ekkor kezdődött meg az iskolák mellett működő tanüzemi, tangazdasági rendszer kialakítá- sa, ami az iskolák számának, a képzések egyre decentralizáltabb indításának hatására szinte fi- nanszírozhatatlan feladatot jelentett a fenntartók számára. Már a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény is próbált ezen a helyzeten enyhíteni, hiszen bevezette a tanulószerződés fogal- mát és megteremtette a tanulók gazdálkodó szervezeteknél történő felkészítésének, gyakorlati képzésének jogi kereteit. A szabályozás hiányosságai, illetve a finanszírozással kapcsolatos bü- rokratikus eljárások, az anyagi érdekeltség hiánya nem motiválta kellően a gazdaság szereplőit, így az agrárágazatban 18 év alatt alig érte el évente az ezret azon tanulók száma, akik tanulószer- ződéssel rendelkeztek.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény célja az volt, hogy növelje a gazdálkodók hajlandóságát a gyakorlati képzésben való részvételre. Azokat a szervezeteket támogatja, amelyek gyakorlati képzés folytatásával teljesítik részben, vagy egészben a hozzájárulási kötelezettségeiket.
A finanszírozási rendszer átalakulása mellett változtak a gyakorlati képzés jogszabályi keretei is. A 2012. január 1-jétől hatályos 2011. CLXXXVII. évi új szakképzési törvény a feltételeket a gazdaság igényeinek megfelelően módosította, ugyanakkor részletesebben is szabályozta mind a képzés, mind az ellenőrzés területeit. Csökkentette a tanulószerződés egyoldalúságát, azaz mér- sékelte a gyakorlati képzők és a tanulók jogai és kötelezettségei közötti aránytalanságokat. Kife- jezetten azt a megoldást részesíti előnyben, melyben a teljes gyakorlati képzési idő alatt a gazdál- kodó szerzetnél folyik a tanulók képzése.
A gazdasági kamarák támogatják ezt a szándékot, ugyanakkor jogszabályban meghatározott, erős jogosítvánnyal is rendelkeznek a képzőhelyek nyilvántartása és ellenőrzése tekintetében. Ezt a feladatot nem a képzőhelyek ellenében, hanem azok támogatására, végső soron pedig a tanulók érdekében kívánják végezni.
Mindezeket az alapelveket maga a törvény az „Általános rendelkezések” részében, az 1. §-ban a következők szerint rögzíti:
„(3) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósí- tása során kötelesek egymással együttműködni.
(5) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési fe- ladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni.”
Jelen kiadvánnyal azt az együttműködést és felelősségvállalást szeretnénk támogatni, amely a fenti szereplők mindegyike részéről nélkülözhetetlen a jövő szakembereinek felkészítésében.
A szerkesztő
A tanuló teendői
(feladatok – jogok – kötelezettségek)
Amennyiben tanulóként érdeklődünk a duális képzésről, és gazdálkodó szervezetnél szeretnénk a gyakorlati képzés követelményeit teljesíteni, akkor ezt a fejezetet kell elsősorban alaposan átta- nulmányozni.
A szakképző iskolába jelentkező, vagy már felvételt nyert tanulóknak mindenekelőtt azzal kell tisztában lenniük, hogy külső gyakorlati képzőhelyen, azaz jellemzően valamilyen gazdálkodó szervezetnél történő gyakorlati képzés felelősségteljes, önálló viselkedést és olyan kompetenciá- kat (tudást, képességeket, hozzáállást) kíván, aminek a birtokában lehet csak hatékonyan elsajátí- tani a gyakorlati vizsga, a választott szakképesítés szakmai követelményeit. Ezek az irányítás melletti, valós munkahelyi körülmények között folyó munkavégzéshez szükséges kompetenciákat jelentik, hiszen ebben az esetben a gazdálkodás elsődlegessége mellett folyik a képzés, ami indo- kolja a felelősségteljesebb és önállóbb viselkedés kultúrát, az önállóbb tanulás képességeit.
Éppen ezért van az, hogy annak a tanulónak, aki nem rendelkezik érettségi vizsgával és ilyen képzőhelyen, tanulószerződéssel szeretne tanulni, ún. szintvizsgát kell tennie.
Azt is tudni kell, hogy a 2013. szeptember 1-jével életbe lépett jogszabály-módosítás felhatal- mazza a vidékfejlesztésért felelős minisztert is, hogy az általa fenntartott iskola tanulójával tanu- lószerződést kössön, amennyiben a tanuló az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti agrárága- zatai képzésben1 vesz részt. Tehát azon tanulók, akik a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében az OKJ 6. sz. mellékletében felsorolt szakképesítés valamelyikében vesznek részt a gyakorlati képzésben, szintén tanulószerződést köthetnek, és eh- hez nem kell külső gazdálkodó szervezetnél teljesíteni a követelményeket.
Fontos:
Ne gondolja azt senki sem, hogy az iskolában, vagy gazdálkodó szervezetnél „könnyebb” dolga lesz a képzés során! Ne ilyen megfontolásokkal válasszunk gyakorlati képzőhelyet! Az a képző- hely a jó választás, ahol a gyakorlati követelményekre maradéktalanul fel tudnak készíteni, és ahol példa értékű munka folyik!
Mindig megfontoltan döntsünk, hiszen a gyakorlati képzés minősége meghatározó lesz abban, hogy milyen szakemberekké válunk, milyen gyorsan tudunk beilleszkedni a munkakörnyezetbe,
1 Lásd 1. sz. melléklet
hogyan tudunk majd együttműködni, vagy önállóan, vállalkozóként miként leszünk képesek megállni a saját lábunkon.
Ha úgy döntöttünk, hogy nem az iskolában, hanem külső gyakorlati képzőhelyen veszünk részt a képzésben, akkor a következő lépéseket kell megtennünk:
Járjunk utána, hogy esetünkben mi a feltétele a tanulószerződés megkötésének?
Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés
- a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval
- az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal,
- az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó,
- költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető
azzal a tanulóval, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pá- lyaalkalmassági követelményeknek is megfelel. A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos ta- nulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.
A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a középiskola és szakiskola esetén huszone- gyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet, ezért aki elérte ezt az életkort már nem köthet tanulószerződést. A nappali oktatás munkarendje szerint ugyanis csak azok részére szervezhető meg a felnőttoktatás, akik az adott tanévben 16. életévüket betöltik és munkahelyi, családi, vagy más okok ezt indokolják, de csak a 21. életév betölté- séig.
Ha valaki már a második szakképesítését tanulja, de amit tanul, az a meglévő szakképesíté- sével betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító szakképesítés (ún. szakképesítés-ráépülés) megszerzését célozza, a képzésben ezért ingyenesen jogosult részt venni, és nem tölti be képzés megkezdésének tanévben a már említett 21. életévét, újra jo- gosult tanulószerződést kötni.
Fontos azt is tudni, hogy a szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik- tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában kerül- het sor. Ez alól az képez kivételt, amikor a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében történik az oktatás.
A szintvizsgákat az első szakképzési évfolyamon február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig szervezik meg. A szintvizsga kötelezettség azonban csak azokra vonatkozik,
akik a szakképzést a 2012. szeptember 1-jétől hatályos új OKJ szerint kezdték meg, hiszen a korábbi OKJ alapján indult képzések szakmai és vizsgáztatási követelményei még nem tartalmaztak ilyen előírást az agrárágazati szakképesítésekben. Szintvizsgát annak a szakis- kolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szakközépiskola tanulójának, tekintettel arra, hogy az első szakképzési évfolyam megkezdésekor már érettségivel rendelkezik, nem kell szintvizs- gát tennie.
Az első és legfontosabb szabály, hogy akárkivel nem lehet tanulószerződét kötni! Csak a gazdasági kamara által nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet folytathat gyakorlati kép- zést! Ezeket a gazdálkodó szervezeteket megtalálhatjuk a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján (xxx.xxx.xx), a „Szakképzés” oldalon, ahol megyék szerint kereshetünk közöttük.
Amennyiben itt nem találunk megfelelőt, de van olyan gazdálkodó szervezet, amely fogad- ná a tanulót gyakorlati képzésre, akkor előbb a gazdálkodó szervezetnek kezdeményeznie kell a NAK megyei igazgatóságánál a nyilvántartásba vételt. Ha ez megtörtént, csak ezután kössük meg a tanulószerződést.
Ha a megfelelő gyakorlati képzőhely kiválasztásában bizonytalanok vagyunk, akkor fordul- junk bizalommal a NAK megyei igazgatóságán dolgozó szakképzési referenshez.
Amennyiben a gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószer- ződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát. Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.
Annak érdekében, hogy a tanuló és a gyakorlati képzést folytató gazdálkodó a jogszabály- nak megfelelő szerződést kösse meg, a NAK a honlapján közzé tette ennek sablonját, mintá- ját2. Ennek hiánytalan kitöltésével és aláírásával nem lesz akadálya annak, hogy a NAK
2 Lásd 2. sz. melléklet
megyei igazgatósága a szerződést ellenjegyezze és nyilvántartásba vegye. Az ellenjegyzés a feltétele annak, hogy a szerződés érvényessé váljon! Ellenjegyzés hiányában megkötött szerződés érvénytelen!
A tanulószerződést lehetőleg a tanév előtt, augusztus 15-ig kell megkötni, és 5 napon belül megküldeni a NAK megyei igazgatóságára ellenjegyzésre. Ez a gyakorlati képzést szervező feladata.
Tudni kell, hogy a tanulószerződés minden kötelező tartalmi részét ki kell tölteni, mert el- lenjegyzést csak akkor tesz rá a kamara. Gyakran előforduló hiba, hogy a tanuló, vagy a közvetlen hozzátartozója, amennyiben nem rendelkezik folyószámlával, ezt a részt nem töl- tik ki. A jogszabály azonban a tanulószerződés esetén a tanulói pénzbeli juttatás kifizetését csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel teszi lehetővé, pénztárból történő készpénz felvétellel nem! Ezért vagy a tanuló, vagy a gondviselő nevére szóló fo- lyószámlával kell rendelkezni, és ennek számlaszámát a szerződésben fel kell tüntetni!
Szintén figyelni kell arra is, hogy tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hát- ralévő teljes időtartamára köthető, tehát csak a nyári gyakorlat idejére, vagy a képzés egy részére nem!
A NAK megyei igazgatósága a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel a törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy-egy példányát a kamara az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi szerződésre rájegyzettek számára.
A tanuló gyakorlati foglalkoztatása a szerződés hatálya alatt
A tanuló a tanulószerződés hatálybalépését követően a szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek szerint vesz részt a gyakorlati képzésen. A gazdálkodó szervezetnél tel- jesített gyakorlat alatt be kell tartani a tanuló gyakorlati foglalkoztatására vonatkozó előírá- sokat.
Az egyik legfontosabb előírás, hogy a tanuló csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettan- tervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos kö- rülmények között foglalkoztatható.
A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munka- védelmi oktatásban részesíti és a képzési idő alatt gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.
Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló eseté- ben pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg, és képzését hat óra és huszonkét óra kö- zött, folyamatosan kell megszervezni. A napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzés szabályellenes! A gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés meg- kezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.
Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.
A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola kö- zötti megállapodással lehet eltérni. Alapesetben az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.
Ugyanakkor a képzési idő alatt is vannak olyan időszakok, amikor a tanuló nem kötelezhető gyakorlati képzésen való részvételre, ilyen időszakok:
- az elméleti képzési napok,
- a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napja, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,
- a tanulószerződéssel érintett képzésével összefüggő vizsganapokon, illetve
- minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló is mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, például a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon.
A rendeltetése folytán heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, illetve az iskolai szünetek alatt is működő gyakorlati képzési helyen a tanuló – mivel üzemszerű körülmé- nyek között folyik a képzése – foglalkoztatható a szakképző iskola hozzájárulásával, vagy abban az esetben, ha a tanuló korábbi mulasztását pótolja.
A tanuló jogai és kötelezettségei a szerződés hatálya alatt
Az első és legfontosabb joga és egyben kötelezettsége a tanulónak, hogy a gyakorlati kép- zésen részt kell vennie! Ebből következik, hogy ha erre nincs lehetőség (pl. betegség miatt), akkor a mulasztást igazolni kell. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. Az igazo- latlan mulasztást a tanuló köteles bepótolni az előző pontban írottak alapján akár pihenőna- pon, vagy a tanítási szünet alatt is.
A tanulószerződés részletesen felsorolja a tanuló szerződés aláírásával vállalt további köte- lezettségeit, miszerint
- a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonat- kozó utasításait végrehajtja,
- a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,
- a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,
- nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jo- gos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.
A tanulót a gyakorlati képzés idejére – beleértve az oktatási szüneteket is – pénzbeli jutta- tás, a gyakorlati képzést szervező szervezet által kötött felelősségbiztosítás, rendszeres or- vosi vizsgálat, kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelsze- relés, tisztálkodási eszköz és a munkáltatónál kötelező juttatások illetik meg. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha a munkáltatónál Cafetériát biztosítanak a munkavállalóknak, akkor azt a ta- nuló részére is biztosítani kell a gyakorlati képzési idő arányában.
Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folyta- tó szervezet köteles azt megtéríteni. De a tanuló is felelősséggel tartozik a cselekedeteiért, hiszen kötelezettségeinek vétkes megsértésével okozott kárt ő is köteles megtéríteni. Mivel a tanuló csak a havi pénzbeli juttatása mértékéig rendelkezik jövedelemmel, ezért a gondat- lanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni, de a kártérítés mérté- ke nem haladhatja meg pénzbeli juttatás egyhavi összegét. A felelősségbiztosítás éppen ezért a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére szolgál.
A tanulót betegsége idejére tíz nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadságot megha- ladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a tanuló táppénzre jogo- sult.
Fontos szabály még, hogy az oktatási szüneteken túl, közvetlenül a szakmai vizsga előtt 10 nap egyéni felkészülési idő illeti meg a tanulót, amit munkanapban kell számolni és össze- függően kell kiadni!
A tanulót megillető pénzbeli juttatás kifizetése
A tanuló a tanulószerződés hatálya alatt – kivéve, ha a tanulószerződést szüneteltetik – havi pénzbeli juttatásban részesül. A juttatás havi mértékének legkisebb összegét jogszabály ha- tározza meg, ami függ a gyakorlati képzés arányától és a gyakorlati képzés megkezdésének hónapjában, a hónap első napján érvényes legkisebb havi munkabér (minimálbér) összegé-
től. A 2013-ban érvényes juttatásokat és a juttatást terhelő levonásokat a 3. sz. melléklet tar- talmazza.
A szerződésben a gazdálkodó szervezet meghatározza, hogy a juttatást milyen feltételek tel- jesülése esetén és milyen mértékben emeli, méghozzá valamennyi, azonos szakképesítés- ben, azonos évfolyamban tanulóra nézve egységesen. Természetesen a kritériumokat nem teljesítő tanulónak a juttatása csak a szerződésben meghatározott mérték feléig emelkedik. Sikertelen félév esetén tehát még emelkedik a juttatás, ugyanakkor sikertelen tanév (azaz évismétlés) esetén az előző félévben kapott juttatás 50 %-a jár csak a tanulónak.
A juttatás a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is jár, kivéve a befejező szakképzési évfolyamon tanulót, mert ő csak a tanulmányok befeje- zését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig kapja a juttatást. A befejező szak- képzési évfolyamon az, aki a tanulmányi követelményeket nem teljesíti, az a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogo- sult, azaz nyáron nem kaphat juttatást, miközben tanulószerződése nem szűnik meg. Szep- tembertől azonban a befejező szakképzési évfolyamot megismétlő tanulót is megilleti az előző félévben kapott havi juttatás fele.
Természetesen a gazdálkodó szervezet a tanuló igazolatlan mulasztásának arányában szin- tén jogosult a juttatást csökkenteni.
A tanulószerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése
A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő, illetőleg a gyám hozzájárulá- sával) a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel – írásban mó- dosíthatja.
A tanulószerződésben rögzíteni kell a képzés kezdő időpontját, amikortól a tanuló a szerző- dés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, és rögzíteni kell a képzés várható befejezésé- nek dátumát, vagyis azt az időpontot, amikor várhatóan a tanuló sikeres szakmai vizsgát tesz. Azért nevezi a szerződés ezt az időpontot a „képzés várható befejezésének”, mert amennyiben a tanuló nem teljesítette a befejező szakképzési évfolyam követelményeit és ezért évismétlésre kötelezett, a tanulószerződés nem szűnik meg automatikusan.
A tanulószerződés a felek kezdeményezése nélkül is megszűnik:
- a szakmai bizonyítvány kiállításának napján;
- az iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszony megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja;
- a gyakorlati képzőhely jogutód nélküli megszűnésének napján;
- a gyakorlati képzést folytató szervezetet, a képzéstől eltiltó határozat jogerőre emel- kedésének napján, illetve
- a tanuló halála esetén.
A tanulószerződés a felek valamelyikének, vagy a felek közös kezdeményezésére is meg- szüntethető:
- közös megegyezéssel;
- felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon;
- azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján.
Ez utóbbi három esetben a szerződés megszüntetését írásban kell kezdeményezni a 4. sz. melléklet szerinti nyomtatvány kitöltésével és a nyilvántartást vezető NAK megyei igazga- tóságához történő benyújtásával.
Ha a tanulószerződés a gyakorlati képzőhely jogutód nélküli megszűnése, vagy a gyakorlati képzéstől történő eltiltása miatt szűnik meg, a kamara a tanuló iskolájával közösen segít új gyakorlati képzőhelyet találni. Amennyiben ennek ellenére nincs lehetőség új tanulószerző- dés megkötésére, a tanuló gyakorlati képzéséről az iskolában kell gondoskodni.
Ha a felek felmondással akarják a szerződést megszüntetni, akkor azt írásban kell közölni és haladéktalanul tájékoztatni kell a kamarát, valamint az iskolát is. Rendes felmondás csak akkor alkalmazható, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel tör- ténő foglalkoztatása biztosított.
A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha
- a másik fél a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
- egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetet- lenné teszi, vagyis lehetetlenné válik a képzés további biztosítása, a vizsgára történő felkészítés.
Mielőtt azonban ilyen döntést hoznánk, érdemes a kamarával egyeztetni a kialakult helyze- tet, mert elsődleges szempont a tanuló felkészítése a szakmai vizsgára, a vélt vagy valós sé- relmek miatti felindulásban nem mindig tudjuk a jó megoldást választani.
A gazdálkodó szervezet teendői
(feladatok – jogok – kötelezettségek)
Ebben a fejezetben a gazdálkodó szervezetek teendőiről lesz szó, de többnyire hasonlóan kell eljárnia minden gyakorlati képzést vállalónak, aki a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján tanulószerződés, vagy együttműködési megállapodás kötésére jogosult.
Tanulószerződést, együttműködési megállapodást az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogo- sult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel. Ezt a nyilvántartást a gazdasági kamara vezeti, vagyis annak a szervezetnek, amelyik gyakorlati képzést akar folytatni, annak kérelmeznie kell a nyilvántartásba vételt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervénél.
A nyilvántartásba kérelmére az a szervezet vehető fel, amely rendelkezik a szakképzés megkez- désének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.
A kérelmet az 5. sz. melléklet szerint is be lehet nyújtani, bár erre különösebb alaki előírás nincs. Azért célszerű általában a kamara által készített dokumentum sablonokat használni, mert lerövidí- ti az ellenőrzést, így gyorsabb az ügyintézés.
A gyakorlati képzést folytató szervezet, valamint a tanulószerződések, együttműködési megálla- podások nyilvántartásba vételének folyamatábráját a 6. sz. melléklet mutatja. Nézzük most át a feladatokat lépésről-lépésre:
Felkészülés és nyilvántartásba vétel
A tanulószerződés, vagy együttműködési megállapodás megkötésére vonatkozó szándékot a tanév megkezdése előtti május hó tizenötödik napjáig kell bejelenteni a kamarának és a ta- nuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A megkötött tanulószerződést és megállapodást a gyakorlati képzést szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilván- tartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.
Fontos felhívni a szervezetek figyelmét, hogy a nyilvántartásba vételre előre fel kell készül- ni. Tájékozódni kell az elméleti képzést biztosító iskolánál, vagy a kamara területi szervénél arról, hogy a gyakorlati képzés folytatásának melyek a tárgyi és személyi feltételei, milyen
kötelezettségekkel jár a képzésben való részvétel. Fel kell mérni, hogy a szervezet egyedül is alkalmas-e a gyakorlati képzés folytatására, vagy a szükséges feltételekkel csak részben rendelkezik. Mindezek mérlegelése elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő döntést hoz- zunk. Ha a szervezet önmaga képes a feltételek biztosítására, akkor lehetőleg a fenti határ- időig benyújtja a nyilvántartásba vételi kérelmét a kamara területi szervéhez, azaz a szék- hely, telephely szerinti NAK megyei igazgatósághoz. Ha nem képes a szervezet a feladato- kat egyedül teljesíteni, akkor lehetősége van ún. teljesítési megbízottat bevonni.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló tör- vényben meghatározott és a tanulószerződésben rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel, megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jo- gosult szervezettel vagy szakképző intézménnyel (teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a tanulószerződéses tanulóját. Az átirányítás időtartama a tanuló- szerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a lehet. A teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult felszámí- tani a hozzájárulásra kötelezettel szemben. Ez egyben azt is jelenti, hogy a teljesítési meg- bízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesítheti bruttó kötele- zettsége megállapításakor a költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján számított csökkentő tételeket. A teljesítési megbízott is csak akkor vonható be a gyakorlati képzésbe, ha a képzőhelye – mint gyakorlati képzésre jogosult – szerepel kamara nyilván- tartásában.
Azt a gazdálkodó szervezetet tehát, amelyik még nem szerepel a kamara nyilvántartásában, a benyújtott kérelme alapján a kamara minden egyes, a kérelemben megjelölt képzőhelyen ellenőrzi. Az ellenőrzés eredménye alapján a kamara határozatban értesíti a szervezetet a nyilvántartásba vételről, vagy végzésben hiánypótlásra szólítja fel. A kamara által kiadott határozat mintáját a 7. sz. melléklet tartalmazza. Természetesen az is előfordulhat, hogy a kamara nem minden, vagy egyik szakképesítés esetén sem állapítja meg az alkalmasságot, amit a kérelemben megjelöltek.
Ha a szervezet kérelmét részben vagy egészben elutasították, akkor lehetőség van fellebbe- zésre, amivel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint lehet élni. Ez azt jelenti, hogy a döntéssel szemben benyújtott fellebbezést az állami szakképzési és felnőtt- képzési szervnek kell címezni, de az első fokú határozatot meghozó, területileg illetékes gazdasági kamaránál kell benyújtani. A fellebbezést az állami szakképzési és felnőttképzési szerv bírálja el.
A hatósági eljárás egyik fontos alapelve, hogy az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tények figyelembe vételével lehet döntést hozni, minden bizonyítékot súlyának megfelelően kell értékelni, és a döntést valósághű tényállásra kell alapozni. Az ügyintézési határidő álta- lános esetben 21 nap, ami további, legfeljebb 21 nappal meghosszabbítható.
Ebből következően mind a gyakorlati képzést folytatni szándékozó szervezetnek, mind pe- dig a nyilvántartást vezető kamarának érdeke az együttműködés. Itt is érvényes az előző fe- jezet utolsó bekezdésében megfogalmazott elv, miszerint az elsődleges szempont a tanuló felkészítése a szakmai vizsgára!
Szerződés, megállapodás megkötése és nyilvántartásba vétele
A gazdálkodó szervezet kétféle módon tud a gyakorlati képzésbe bekapcsolódni. Lehetősé- ge van közvetlenül a tanulóval tanulószerződést, vagy az elméleti képzést biztosító iskolá- val a gyakorlati képzésre irányuló együttműködési megállapodást kötnie.
Mindkettő esetében a jogszabály meghatározza a szerződés kötelező tartalmi elemeit, ezen túl azonban a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A kamara által javasolt szerződéssablont tanulószerződés esetén a 2. sz. melléklet tartal- mazza.
A szerződés elején szerepelnek a szakképesítésre vonatkozó adatok, ahol fel kell tüntetni a szervezetnél folyó gyakorlati képzés kezdetét és várható befejezését. Ez az az időpont, ami- kortól a tanuló a tanulószerződés keretében kezdi meg, vagy folytatja a gyakorlati képzését. Sokszor előfordul, hogy tévesen, itt azt az időpontot tüntetik fel, amikortól a tanuló a ta- nulmányait megkezdte az iskolában. Ide tehát azt az időpontot kell írni, amikortól a gazdál- kodó szervezetnél, vagy a tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése megkezdődik. A képzés várható befejezése a tanulmányok várható befe- jezésének időpontja, vagyis a szakmai vizsga (sikeres) befejezésének, egyúttal a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja. Azért nevezzük várható befejezésnek, mert abban a nem várt esetben, amikor a tanuló valamilyen okból nem teljesíti tanulmányi kötelezettségét az utolsó szakképző évfolyamon és ezért vizsgára sem bocsátható, a tanulói jogviszony sem szűnik meg automatikusan, tehát a tanulószerződés sem. Ne felejtsük el, hogy a tanulószer- ződést bármikor is kötjük meg a tanulmányok alatt, az mindig a képzés teljes hátralévő kép- zési idejére szólhat csak!
A gyakorlati képzést szervező szervezet adatai mindig a szervezet székhelyének adatait tar- talmazza. Előfordulhat, hogy egy cégnek, vállalkozásnak, vagy őstermelőnek nincsenek te- lephelyei, de amennyiben több képzőhellyel rendelkezi, akkor valamennyi képzőhely nyil- vántartásba vételi határozatát fel kell tüntetni. Ezeket a képzőhelyeket részletesen majd a mellékletben kell felsorolni.
Az elméleti képzést biztosító iskola adatainál azt az intézményt kell feltüntetni, ahol a tanu- ló az elméleti képzési napokon a felkészítést kapja. Amennyiben nem önálló intézményről van szó (tagintézmény), akkor a székhely iskola (intézmény) adatait kell az első három sor- ban feltüntetni, vagyis azt, amelyik rendelkezik oktatási azonosító számmal, majd a tagin- tézmény adatait és elérhetőségét.
A tanulót megillető pénzbeli juttatásnál a gazdálkodó szervezetnél tanulószerződéssel folyó gyakorlati képzés kezdetekor (kezdő félév) érvényes juttatást kell feltüntetni. Azaz fel kell tüntetni a tanuló iskolatípus szerinti évfolyam számát (például szakiskola sorában: 11. évf.) és ha szeptemberben kezdődött a képzés a képzőhelyen, akkor azt, hogy I. félév; ha febru- árban, akkor azt, hogy II. félév. A juttatás összege a 3. sz. melléklet szerinti táblázat első so- rában szereplő bruttó tanulói pénzbeli juttatás összege forintban! Nem muszáj %-ban kife- jezni, de ha valaki ragaszkodik hozzá, akkor ezt a br. összeget kell a minimálbér %-ában megadni. A szerződésben szereplő szabályok szerint ezt az összeget kell emelni, illetve csökkenteni, ha a szerződésben meghatározott feltételek teljesülnek.
A mellékletben képzőhelyenként fel kell tüntetni a gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területeket, mert ha a tanuló a szervezethez tartozó több képzőhelyen is foglalkoztatva lesz a gyakorlat során, akkor így lehet ellenőrizni a képzési követelmények maradéktalan teljesülését.
Az együttműködési megállapodást az iskola és a gazdálkodó szervezet köti meg, azonban ebben az esetben a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetnél tanév közben csak ún. kiegészítő gyakorlati képzésre, míg nyáron az ún. összefüggő szakmai gyakorlatra kerül sor. A megállapodás vonatkozhat csak az egyikre, vagy mindkettőre is.
Abban az esetben, ha a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt kép- zési idő negyven százaléknál kevesebb (ez az agrárágazatban nem fordul elő), vagy ha a gyakorlatra költségvetési szervnél kerül sor, akkor a teljes gyakorlati képzés folyhat együttműködési megállapodás alapján, iskolán kívül is.
Az együttműködési megállapodást is írásba kell foglalni. A kamara által javasolt sablon tu- lajdonképpen egy keretszerződés, amely magában foglalja a jogszabály által előírt tartalmi elemeket és a függeléke az, ami szakképesítésenként mutatja be a gyakorlati képzés részle- teit. A megállapodás sablont a 8. sz. melléklet tartalmazza. A megállapodás szólhat határo- zott, vagy határozatlan időre. Ez utóbbi esetben különösen fontos a függelék, mert annak módosításával lehet aktualizálni a megállapodást.
Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.
Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg, ezért célszerű az iskola fenntartójának az ellenjegyzését is kérni.
A tanulószerződés és a megállapodás megkötését, módosítását és megszűnését öt munkana- pon belül meg kell küldeni a nyilvántartást vezető szervnek.
A kamara megyei igazgatósága a tanulószerződést és a megállapodást a megküldéstől szá- mított tíz napon belül ellenjegyzi, ha az megfelel a törvény előírásainak, majd az aláírt és el- lenjegyzett tanulószerződés, megállapodás egy példányát az ellenjegyzéstől számított öt na- pon belül megküldi a szakképző iskolának.
A tanulószerződés, és megállapodás a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a szerződésben, megállapodásban megjelölt naptól hatályos.
A kamara által vezetett nyilvántartás tartalma
A nyilvántartás tartalmazza
- a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét, gya- korlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorla- ti képzésért felelős személy nevét,
- azon szakképesítés(ek)nek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a gyakor- lati képzőhely a felkészítést nyújtja,
- a nyilvántartásba vétel időpontját,
- a nyilvántartásba vételi eljárást lefolytató, területileg illetékes gazdasági kamara nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő szakértő(k) nevét,
- a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre fogadható tanulók számát szakképesítésenkénti csoportosításban, továbbá
- a hatályos, a szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és együttműködési megál- lapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait.
A nyilvántartás - a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás kivételével - nyil- vános, azt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztéri- um, valamint a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a nyil- vántartást vezető szerv döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A tanulószerződést és az együttműködési megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz a nyilvántartást vezető hozzáférést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami szakképzési és felnőttkép- zési szerv részére.
A tanuló gyakorlati foglalkoztatása a szerződés hatálya alatt
Lásd még az előző fejezet azonos alcímében leírtakat.
Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költ- ségtérítést.
A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a kamara legfeljebb öt évre el- tiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől, és a szervezet nevét nyilvánosságra hozza a honlapján. A gyakorlati képzést szervező szervezet pedig köteles a tanulótól vagy szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét a kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül visszafizetni a tanu- lónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának).
Fentieken túl itt érdemes beszélni a tanulókkal foglalkozó szakemberrel szemben támasztott követelményekről is. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény átmeneti ren- delkezései rész 92. § 17 bekezdése foglalkozik a törvény 30-31. §-ában a gazdálkodó szer-
vezetnél gyakorlati oktatóként dolgozóval szemben támasztott követelményekkel. E szerint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki
- megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal ren- delkezik,
- azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,
- büntetlen előéletű, és
- nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkal- mazni. Az átmeneti rendelkezésekben a jogszabály meghatározza a fenti követelmények tel- jesítésére rendelkezésre álló időt is, hiszen azt mondja, hogy gyakorlati oktatóként azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter kiadta, 2015. augusztus 31-ig olyan személy is részt vehet, aki mestervizs- gával nem rendelkezik, de a 30. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek meg- felel.
A gyakorlati képzést folytató szervezet jogai és kötelezettségei a szerződés hatálya alatt
A gyakorlati képzést szervező joga, hogy élhet a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvényben rögzített választással, azaz lehetősége van hozzájárulási kötelezettségét a szakképzésben történő részvétel arányában csökkenteni, teljes egészében gyakorlati képzéssel teljesíteni, illetve joga van – a feltételek teljesülése esetén – a kötelezettségét meghaladó mértéken felüli normatívát igénybe venni.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítésének módját a törvény keretei között a hozzájárulásra kötelezett maga választja meg.
A teljesítés történhet:
- - gyakorlati képzés szervezésével,
- - saját munkavállaló képzésével,
- - pénzbeli befizetés teljesítésével.
Az első eset azon iskolai rendszerű képzésekre vonatkozik, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján folynak, és a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés
alapján kerül sor a gyakorlati képzésre. A felsőoktatás keretében akkor teljesítheti kötele- zettségét részben, vagy egészben gyakorlati képzés szervezésével a gazdálkodó szervezet, ha az államilag támogatott gyakorlatigényes alapképzési szakon szervezett szakmai gyakor- lati képzésre külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés alapján ke- rül sor.
A saját munkavállalók képzésével történő teljesítés esetén a bruttó kötelezettség legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig csökkenthető. A munkavállalóval a felnőtt- képzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződést és a munka törvény- könyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződést kell kötni, illetve a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett szakmai vagy nyelvi kép- zést – ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket – lehet a kötelezettség csökkentésénél fi- gyelembe venni.
További feltétel, hogy a kötelezett – havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gya- korlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és – az elszámolt képzés- ről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez 2014. január 12-éig, határidőig teljesíti. A határidő elmu- lasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy idő- szakosan tesz eleget gyakorlati képzés szervezésével, valamint a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a nettó kötelezettségét az állami adóható- ságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 8. § (1) bekezdésében meghatározott alap normatíva összege a 2013. évben 440 000 forint/fő/év.
Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségét kizárólag szakképző iskolai tanuló részére megszervezett gyakorlati képzéssel teljesíti, és a csökkentő tételek összege (együttműködési megállapodás és tanulószerződés együtt) meghaladja a bruttó kötelezettsé- ge mértékét, az azt meghaladó részt – a jogszabályban meghatározott módon – az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.
Ha a hozzájárulásra kötelezett bruttó kötelezettsége nulla, kizárólag a tanulószerződés alap- ján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél.
A gyakorlati képzést szervező átalányadózó hozzájárulásra kötelezettet nem illeti meg a visszatérítés lehetősége.
Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorla- ti képzés teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, akkor az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvé- nyesítheti a bruttó kötelezettség-csökkentést.
Ha a hozzájárulásra kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes ösz- szegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény önellenőrzésre vonatkozó szabá- lyainak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adó- hatóságnál vezetett számlára visszatéríteni.
Fentiek esetén a szervezet az érintett adóévek tekintetében nem élhet a saját munkavállaló képzésével összefüggő költségek levonásának lehetőségével, így a levonás teljes összegét az önellenőrzésre vonatkozó szabályok szerint az állami adóhatóságnál vezetett számlára kell befizetni.
A hozzájárulásra kötelezettnek az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget kell fizetnie, aminek összegét havonta maga állapítja meg, elektroni- kus úton vallja be, és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy élhet a visszaigénylés lehetőségével. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 15.§ szerint a gyakorlati képzést végző egyéb szervezet (pl. őstermelő) az ál- tala kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzésre, az adott tanévre támoga- tást igényelhet.
A támogatás igénylésére vonatkozó szabályokat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtott szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet (továbbiakban R.) 24.§- 29.§ rendelkezései tartalmazzák.
Annak a gazdálkodó szervezetnek, amelyik részt vesz a gyakorlati képzés szervezésében, nem csak a hozzájárulási kötelezettsége elszámolása tekintetében keletkeznek feladatai. Más felelősséget is vállal, ami részben más a tanulószerződés, és más az együttműködési megállapodás esetében. A legfontosabb különbség az, hogy tanulószerződés esetén a szer- vezet a gyakorlati képzés szervezője, míg megállapodás esetén a gyakorlati képzés folyta-
tója. Mivel ez utóbbi esetében a szervezet nem vesz részt a teljes gyakorlati képzésben, a fe- lelőssége sem terjed ki a vizsgára történő felkészítésre. Tanulószerződéssel rendelkező tanu- ló képzésénél tehát ez a felelősség nem a szakképző iskolát, hanem a gazdálkodó szerveze- tet terheli.
A gyakorlati képzést szervező – az együttműködési megállapodás eltérő rendelkezése hiá- nyában – köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani.
Ez tehát azt jelenti, hogy tanulószerződés esetében ezeket a feltételeket a gazdálkodó szer- vezet (a gyakorlati képzés szervezője), míg együttműködési megállapodás esetén a szak- képző iskola biztosítja. Az iskolával kötött megállapodásban ettől legtöbbször eltérnek, hi- szen a kiegészítő gyakorlati képzésre éppen azért lehet szükség, mert az iskola nem rendel- kezik a szükséges feltételekkel. Ezért mindig meg kell határozni a megállapodásban a költ- ségek viselésének, megosztásának és átadásának módját. Fontos azonban tudni, hogy együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg.
A gazdálkodó szervezet feladatai és kötelessége a szakmai gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatban általában a következő:
- gondoskodik a tanulók gyakorlati képzéséről és neveléséről, átadja mindazokat a gyakorlati ismereteket, amelyeket a szakképzési kerettanterv és a szakképző iskola szakmai programja meghatároznak (tanulószerződés esetén gondoskodik a szakmai vizsgára történő felkészítésről);
- biztosítja a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit, az egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyet és körülményeket, a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást;
- vezeti a foglalkozási naplót a jogszabályban meghatározott tartalommal, melyet az iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátania;
- a tanulóval szemben felmerült fegyelmi problémákról tájékoztatja a szakképző isko- lát;
- a gyakorlaton történt munkabaleset esetén a balesetet köteles bejelenteni, nyilván- tartásba venni és kivizsgálni;
- biztosítja a tanulót megillető pihenőnapokat (oktatási szünetet) és felkészülési időt;
- gyakorlati oktatási napokon egyszeri kedvezményes étkezést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat biztosít;
- pénzbeli juttatást biztosít a tanulószerződés, illetve az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára.
Fontos tudni, hogy a tanuló részvételét és mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántart- ja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi.
Ugyancsak fontos kötelezettsége a gyakorlati képzést folytató szervezetnek a tanulónak járó pénzbeli juttatás kifizetése.
Tanulószerződés esetén a tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben – a gyakorlati képzési idő aránya szerint változó. A 2013-ban ér- vényes juttatásokat és a juttatást terhelő levonásokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ez az összeg 50-50 %-os elméleti-gyakorlati képzési idő esetén a minimálbér 15 %-a.
Az egyéb ide vonatkozó szabályokat lásd még az előző fejezet „A tanulót megillető pénzbeli juttatás kifizetése” alcím alatt!
Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési meg- állapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege 2013-ban a 3. sz. melléklet utolsó oszlopában szereplő havi juttatás egynegyed része.
Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.
A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgálta- tások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj-tv.) 5. §-ának c) pontja értelmében a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak mi- nősül, tehát foglalkozatását be kell jelenteni a T1041 számú nyomtatványon.
Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja értelmében adómentes a szakképző iskolai tanulónak a tanulószerződés alapján kötelezően kifizetett juttatás. Ebből az összegből tehát személyi jövedelemadó előleget nem kell vonni.
A Tbj-tv. értelmében viszont a tanulótól – mint biztosítottól – le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 4 százalékos természetbeni és a 3 százalékos pénzbeli egés- zségbiztosítási járulékot is. A tanuló a Tbj-tv. 25/A. § a) pontja értelmében mentesül a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulék megfizetése alól. A foglalkoztatónak a kifizetett juttatás után viszont meg kell fizetnie a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.
A tanulószerződés, együttműködési megállapodás módosítása, megszűnése, megszüntetése
A tanulószerződést a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő, illetőleg a gyám hozzájárulá- sával) a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel – írásban módo- síthatja.
A tanulószerződés megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos szabályokat lásd még az előző fejezet „A tanulószerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése„ alcímében leír- takban.
A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésével egyidejűleg érte- síti a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről és a tanuló részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.
Az együttműködési megállapodást a megállapodó felek csak közös megegyezéssel módo- síthatják. A megszűnésre, megszüntetésre a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerző- désre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az együttműködési megállapodás – amennyiben határozott időre kötötték – a határozott idő lejártával megszűnik.
A megállapodást egyébként a felek vagy közös megegyezéssel, vagy egyoldalúan szűntet- hetik meg.
A közös megegyezéssel történő megszűntetésnek két formája ismeretes:
- a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola a megállapodást a jövőre nézve szűn- teti meg, vagy
- felbontás esetén a felek a szerződést visszamenőleges hatállyal, a szerződéskötés dá- tumára szüntetik meg.
Az egyoldalú megszűntetésének is két alapvető formája ismert:
- elállás esetén az arra jogosult fél a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozatával a szerződést visszamenőleges hatállyal megszűnteti.
- a felmondással az arra jogosult fél a szerződést egyoldalú nyilatkozatával a jövőre nézve megszűnteti. A felmondás lehet rendes vagy rendkívüli.
Rendes felmondás esetén a felmondással élő fél a szerződés megszűnéséig meghatározott felmondási időt ad. Rendkívüli felmondás esetén a szerződés azonnali hatállyal, felmondási idő nélkül szűnik meg.
A szakképző iskola teendői
(feladatok – jogok – kötelezettségek)
A duális képzés modellje olyan szerepmegosztást feltételez a szakképző intézmény és a gazdál- kodó szervezet között, amelyben a tanuló szakmai vizsgára történő felkészítése szoros és gyakor- latias együttműködés keretében valósul meg az elméleti képzést biztosító iskola, valamint egy, vagy több gazdálkodó szervezet (egyéb, nem képző szervezet) között. Az együttműködésnek kü- lönböző formái lehetségesek, de mindegyik lényege az, hogy a tanuló a tanulmányai alatt talál- kozzon valós munkahelyi körülményekkel, ténylegesen legyen módja bekapcsolódni a valós munkaszocializáció folyamatába.
A külső gyakorlati képzőhelyen, azaz jellemzően valamilyen gazdálkodó szervezetnél történő gyakorlati képzés felelősségteljes, önálló viselkedést és olyan kompetenciákat (tudást, képessé- geket, hozzáállást) kíván, aminek a birtokában lehet csak hatékonyan elsajátítani a gyakorlati vizsga, a választott szakképesítés szakmai követelményeit. Ezek az irányítás melletti, valós mun- kahelyi körülmények között folyó munkavégzéshez szükséges kompetenciákat jelentik, hiszen ebben az esetben a gazdálkodás elsődlegessége mellett folyik a képzés, ami indokolja a felelős- ségteljesebb és önállóbb viselkedés kultúrát, az önállóbb tanulás képességeit.
Éppen ezért van az, hogy annak a tanulónak, aki nem rendelkezik érettségi vizsgával és ilyen képzőhelyen, tanulószerződéssel szeretne tanulni, a szakképzésről szóló törvényben meghatáro- zott szintvizsgát kell tennie.
Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatás- ban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.
A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint hon- lapján folyamatosan biztosítja a kamara által kidolgozott szintvizsga követelmények nyilvá- nosságát. A gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve szervezi meg a szint- vizsgát, valamint közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot. A szintvizsga szervezésének rész- letes szabályait a kamara szintvizsga szabályzata tartalmazza.
A szintvizsgát az első szakképzési évfolyam tanévében, a szakképzésről szóló 2011. évi törvény előírásainak megfelelően, február első tanítási napjától kezdődően április utolsó ta- nítási napjáig terjedő időszakban kell megszervezni.
A szintvizsga követelményeit nem teljesítő tanulók számára pótló, javító vizsgát kell szer- vezni. A pótló, javító vizsgák helyét és időpontjait minden év június 10-ig a NAK illetékes Megyei Igazgatóságai határozzák meg az iskolák bevonásával. Lebonyolításukra a követke- ző tanév megkezdése előtt, június 15. és augusztus 30. közötti időszakban kerül sor.
A rész-szakképesítésben és a szakképesítés-ráépülésben tanulók számára szintvizsga nem szervezhető.
A jogszabály tehát meghatározott esetekben kötelezővé teszi a szintvizsga szervezését, ami- nek során a gazdasági kamarának és a szakképző iskolának együtt kell működni. Tekintettel arra, hogy a tanulók felkészítése az iskolában kezdődött meg, célszerű a szintvizsgát ebben a környezetben lebonyolítani, bár összevont vizsgacsoportok esetén a tanuló másik oktatási intézményben is leteheti azt.
A vizsga lebonyolításában együttműködő felek közötti feladatmegosztást a szintvizsga sza- bályzat részletezi. A szintvizsga intézményi lebonyolításának időpontját a képző iskolával, a gyakorlati képzés szervezőivel egyeztetve, a NAK területileg illetékes Megyei Igazgató- sága határozza meg.
Az iskola feladata elsősorban, hogy gondoskodjon a tanuló szintvizsgára történő felkészíté- séről, a tanulók tájékoztatásáról és a tanulók részvételéről.
A vizsgabizottság munkáját a segítő tanár és a vizsga jegyzője segíti, akik nem tagjai a vizsgabizottságnak. A vizsgán való részvételük a helyismeretük, a vizsgázók eligazítása, megnyugtatása, a vizsga megfelelő légkörének biztosítása érdekében fontos. Xxxxx érdeké- ben, hogy a tanulók kompetenciáinak mérése minél inkább a tanulók által megszokott kör- nyezetben és módon történjen, a szintvizsga felfogható egy „nyilvános gyakorlati foglalko- zásnak”, ezért a segítő tanár és a jegyző biztosítása az iskola feladata és érdeke is.
A szintvizsgán a szakképesítés alapvető munkaműveleteire épülő, a szakmai és vizsgaköve- telmények alapján kidolgozott (a feladatbankban szereplő) vizsgafeladatokat kell a tanulók-
nak elvégezni. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai tantárgyi érdemjegyébe nem számítható be és nincs köze a szakmai vizsgára bocsátáshoz sem.
Szerződés, megállapodás megkötése és nyilvántartásba vétele
Mivel a szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folyta- tására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor, ezért a szintvizsga teljesítéséig a tanulót érintő tanulószerződés, vagy együttműködési megállapodás sem köthető.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy akik az ún. 2+2-es rendszerű szakiskolai képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tizedik évfolyamot végezték, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok, azaz a régi szakképzési törvény, illetve szakmai és vizsga- követelmény alapján. Ha azonban a tanuló az új OKJ szerinti képzési formába jelentkezett át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján és így fejezheti be a tanulmányait, akkor a szakiskola 10-11. évfolyamán a szintvizsga teljesítéséig csak kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben vehet részt a gyakorlati képzésben.
A szakközépiskolai tanulóra más szabályok vonatkoznak. Mivel a szakközépiskola 9-12. évfolyamain folyó gyakorlati oktatás is gyakorlati képzés, azonban ezek nem szakképzési évfolyamok, így tanulószerződés nem, ugyanakkor a 9-11. évfolyam keretében, a kerettan- tervben előírt összefüggő szakmai gyakorlatra a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 56. § (1) bekezdés b) pontja szerinti együttműködési megállapodás köthető.
A Vidékfejlesztési Minisztérium fenntartásában működő iskolák saját tangazdaságá- ban gyakorlati képzésen résztvevő tanulókra eltérő szabályok vonatkoznak.
A 2013. szeptember 1-jével hatályba lépett jogszabály-módosítás felhatalmazza a vidékfej- lesztésért felelős minisztert, hogy az általa fenntartott iskola tanulójával tanulószerződést kössön, amennyiben a tanuló az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti agrárágazatai képzésben vesz részt. Tehát azon tanulók, akik a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében az OKJ 6. sz. mellékletében felsorolt szakké- pesítés valamelyikében vesznek részt a gyakorlati képzésben, szintén tanulószerződést köt- hetnek, és ehhez nem kell külső gazdálkodó szervezetnél teljesíteni a gyakorlati képzés kö- vetelményeit.
Fontos, hogy a tanulószerződés jogérvényesen (kamarai ellenjegyzéssel ellátva) csak a ter- melő tevékenységet folytató tangazdaságban, vagy tanüzemben gyakorlati képzésben részt- vevő tanulókkal köthető, vagyis az iskolai tanműhelyben, illetve a termelő tevékenységet nem folytató tangazdaságban, tanüzemben történő gyakorlati képzés esetén a tanulószerző- dés nem köthető meg!
Azaz termelő tevékenység végzése, valós termelési tevékenység, illetve munkahelyi kör- nyezet biztosítása szükséges a tanüzem, tangazdaság részéről.
Tekintettel arra, hogy ebben az esetben a szerződő szervezet nem hozzájárulásra kötelezett (hasonlóan az őstermelőhöz) a gyakorlati képzésre a 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet 24.§- 29.§ rendelkezései szerint igényelhet támogatást a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kép- zési alaprész terhére. A támogatás igénylésére a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43. § (2) bekezdésben megjelölt, az agrárágazathoz tartozó szakképesítések tekinte- tében van lehetőség.
A támogatási szerv, azaz a Nemzeti Munkaügyi Hivatal – a támogatás valamennyi feltétel- ének fennállása esetén – a Vidékfejlesztési Minisztériummal, termelő tevékenységet folyta- tó tangazdasággal, tanüzemmel rendelkező iskolánkként, az adott tanév hátralévő részére, amelyben tanulószerződéssel történik a gyakorlati képzés, támogatási szerződést köt. A tá- mogatás folyósítása adott tanfélévre vonatkozó igénylésben szereplő tanulószerződéses ta- nulónként, tanfélévre szólóan történik.
A gyakorlati képzést végző egyéb szervezet részére az adott tanévre vonatkozó támogatás a képzésben ténylegesen részt vevő tanulószerződéses tanulók alapján kerül megállapításra. Nem nyújtható támogatás azon tanulószerződéses tanulóra nézve, akinek a tanulószerződé- ses jogviszonya a szakképzési törvény szerint szünetel.
Az iskola termelő tevékenységet folytató tangazdaságát a kamaránál nyilvántartásba kell vetetni, hiszen nyilvántartás hiányában tanulószerződéssel gyakorlati képzés nem folytatha- tó. A nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályok megegyeznek a gazdálkodó szervezetek- nél írtakkal.
A kamara által javasolt (a Vidékfejlesztési Minisztériummal és a Nemzeti Munkaügyi Hiva- tallal egyeztetett tartalmú) szerződésmintát a 9. sz. melléklet tartalmazza. A szerződés el- lenjegyzésére, módosítására, megszüntetésére és nyilvántartásba vételére is a gazdálkodó szervezeteknél írtak az irányadó szabályok.
A szakképző iskola jogai és kötelezettségei a szerződés hatálya alatt
Amennyiben a tanuló tanulószerződéssel gazdálkodó szervezetnél vesz részt a gyakorlati képzésben, a szakmai vizsgára történő felkészítésért, mint a gyakorlati képzés szervezője, a gazdálkodó szervezet a felelős. A VM által fenntartott iskola, amennyiben tanulója az iskola termelő tevékenységet is folytató saját tangazdaságában részesül a gyakorlati felkészítésben és a tanulóval a miniszter nevében tanulószerződést kötöttek, mint támogatással érintett gyakorlati képzés szervezőt, azonos kötelezettségek terhelik, mint a gazdálkodó szervezetet.
A jogai tekintetében a lényeges különbség a képzés költségeinek megtérítésében és elszá- molásában van, hiszen erre vonatkozóan rá a 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet 24.§- 29.§ rendelkezései az irányadóak, ahogy az előző alcímben is láthattuk.
A tanulószerződésből eredő egyéb jogok és kötelezettségek a mellékelt szerződéssablonban megtalálhatóak.
Az együttműködési megállapodás esetén azonban fontos hangsúlyozni, hogy ebben az eset- ben a szakképző iskola marad a gyakorlati képzés szervezője, az együttműködő gazdálkodó szervezet pedig, az együttműködés idejére, illetve arra az időre, amíg a tanuló gyakorlati foglalkoztatása nála történik, a gyakorlati képzés folytatója.
Amennyiben a gazdálkodó szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, az iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos ré- szére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogo- sult a költségvetési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben - megtérítheti a gyakorlati képzést folytató szervezet részére a költ- ségvetési támogatása terhére. Ebben az esetben azonban a megállapodásban rögzíteni kell a költségmegosztás és –átadás mikéntjét.
Az iskola feladata –mint gyakorlati képzés szervezőnek – különösen, hogy
- biztosítsa a tanulók elméleti képzését, illetve az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket;
- - biztosítsa a gyakorlati képzést folytató szervezet részére a szakmai programjában előírt kiegészítő gyakorlatra, illetve az összefüggő szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat, követelményeket;
- mint a gyakorlati képzés szervezője gondoskodjon a tanulók rendszeres orvosi vizs- gálatáról;
- felelősségbiztosítást kössön a tanulókra;
- az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően – a kama- rával együttműködve – folyamatosan ellenőrizze a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeit, valamint gondoskodjon arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon;
- értesítse a gazdálkodó szervezetet és a kamarát a tanuló esetleges kimaradásáról, illetve tanulói jogviszonyának a képzési idő közben bekövetkező szüneteléséről, megszűnéséről;
Ez utóbbival kapcsolatban itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. A fog- lalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya sze- rinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Ameny- nyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján, soron kívül elle- nőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását.
További fontos jogosítvánnyal is rendelkezik még a szakképző iskola, ami a kamarával való együttműködésre terjed ki, hiszen a jogszabályok alapján a tanuló képzésével (különösen a gyakorlati képzésével összefüggő) felelősségek és jogosítványok egy részét, a jogalkotó szándéka szerint, közösen gyakorolják az érintettek.
Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén a jogszabályban meghatározott ellenőrzést a gazdasági kamara és a szakképző iskola együtt végzi. Az elle- nőrzésben tehát részt vesz azon szakképző iskola képviselője, amellyel a gyakorlati képzé- sen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, amennyiben nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra ész- revételt tehet. A szakképző iskola képviselője ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként csa- tolni kell, sőt az ellenőrzésben részt vevő szakképző iskola az ellenőrzés alapján hozott ha- tározat ellen fellebbezést is benyújthat.
A tanulószerződés, együttműködési megállapodás módosítása, megszűnése, megszüntetése
Amennyiben a tanulószerződés (VM iskolák esetében), vagy az együttműködési megálla- podás módosítására, megszüntetésére lenne szükség, a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó fejezet azonos alcímében írtak szerint kell eljárni. Itt megint csak a VM által kötött tanuló- szerződések a kivételek, hiszen itt a szerződődést több szereplő és más-más minőségben írja
xxx, xxxxx xxxxxxxxxxx kell lenni. Egyebekben a Ptk. megbízási szerződésekre vonatkozó elő- írásai szerint kell eljárni.
Mellékletek
1. sz. melléklet Az államilag támogatott iskolai rendszerű oktatás tekintetében agrárágazatba tar- tozó szakképesítések
A | B | |
1 | Azonosító szám | Megnevezés |
2 | 55 621 01 | Agrár áruforgalmazó szaktechnikus |
3 | 35 621 01 | Állattartó szakmunkás |
4 | 54 621 01 | Állattenyésztő és állategészségügyi technikus |
5 | 35 813 01 | Belovagló |
6 | 35 621 02 | Biogazdálkodó |
7 | 55 541 01 | Bor- és pezsgőgyártó szaktechnikus |
8 | 55 541 02 | Cukor- és édesipari szaktechnikus |
9 | 34 622 01 | Dísznövénykertész |
10 | 34 541 01 | Édesipari termékgyártó |
11 | 54 541 01 | Élelmiszeripari analitikus technikus |
12 | 54 521 01 | Élelmiszeripari gépésztechnikus |
13 | 34 541 02 | Élelmiszeripari szakmunkás |
14 | 54 541 02 | Élelmiszeripari technikus |
15 | 54 623 01 | Erdészeti és vadgazdálkodási technikus |
16 | 54 521 02 | Erdészeti gépésztechnikus |
17 | 34 623 01 | Erdészeti szakmunkás |
18 | 55 541 03 | Erjedés- és üdítőitalipari szaktechnikus |
19 | 54 581 01 | Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus |
20 | 34 621 01 | Gazda |
21 | 35 622 01 | Gyógy- és fűszernövénytermesztő |
22 | 34 624 01 | Halász, haltenyésztő |
23 | 55 541 04 | Hús- és baromfiipari szaktechnikus |
24 | 34 622 02 | Kertész |
25 | 55 622 01 | Kertészeti szaktechnikus |
26 | 34 621 02 | Lovász |
27 | 55 541 05 | Malom- és keveréktakarmány-ipari szaktechnikus |
28 | 34 811 02 | Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó |
29 | 34 521 08 | Mezőgazdasági gépész |
30 | 54 521 05 | Mezőgazdasági gépésztechnikus |
31 | 35 521 02 | Mezőgazdasági gépjavító |
32 | 54 621 02 | Mezőgazdasági technikus |
33 | 32 541 01 | Xxxxxx |
34 | 34 541 04 | Növényvédelmi szaktechnikus |
35 | 54 581 02 | Parképítő és fenntartó technikus |
36 | 35 521 03 | Patkolókovács |
37 | 35 811 01 | Sommelier |
38 | 55 541 06 | Sütő- és cukrászipari szaktechnikus |
39 | 34 541 06 | Szőlész-borász |
40 | 55 541 07 | Tartósítóipari szaktechnikus |
41 | 55 541 08 | Tejipari szaktechnikus |
42 | 55 581 01 | Térképész szaktechnikus |
43 | 55 581 02 | Vidékfejlesztési szaktechnikus |
44 | 35 215 02 | Virágdekoratőr |
45 | 34 215 04 | Virágkötő és virágkereskedő |
46 | 35 622 02 | Zöldség- és gyümölcstermesztő |
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
2. sz. melléklet
TANULÓSZERZŐDÉS
Iktatószám: ……………………
amely létrejött a gyakorlati képzést szervező szervezet és a gyakorlati képzésben résztvevő tanuló között az alábbi szakképesítés gyakorlati képzésére
Szakképesítés megnevezése: | Képzési idő az OKJ szerint: | |||
OKJ száma: | A szervezetnél folyó gyakorlati képzés | kezdete: | ||
várható befejezése: | ||||
az alábbi tartalommal és feltételek szerint:
A gyakorlati képzést szervező szervezet adatai:
Neve: | |||
Székhelye: | |||
Törvényes képviselője: | |||
Cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma) | |||
Adószáma: | |||
Statisztikai számjele | |||
Képzés folytatására alkalmas az alábbi határozat alapján: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A tanuló adatai:
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Telefon: | e-mail: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem/nem előírás | |
Törvényes képviselő (szülő/gyám) adatai:**
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A szakmai elméleti képzést biztosító szakképző iskola adatai:
Neve: | |||
Székhelye: | |||
Oktatási azonosítója: | Törvényes képviselője: | ||
Elméleti képzést biztosító tagin- tézmény | neve: | ||
címe: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
* 8. osztály, 9.o., 10.o., stb., érettségi
** Tizennyolc éven aluli tanuló esetében.
1. A szerződő felek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint egymással tanulószerződést kötnek.
2. A gyakorlati képzést szervező szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy
− a tanuló számára egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen, a szakképzési kerettantervnek, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről, valamint a szakmai vizsgára történő felkészítésről gondoskodik,
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
− a gyakorlati képzéséről foglalkoztatási naplót vezet, a tanulót a képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti, valamint gondoskodik rendszeres orvosi vizsgálatáról.
3. A képzést szervező szervezet a következő tanulót megillető juttatásokat, kedvezményeket biztosítja a szakképzési törvény, valamint az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szó- ló rendelet rendelkezései szerint:
− pénzbeli juttatást a tanulószerződés teljes időtartamára, beleértve az oktatási szüneteket is (Szt. 63.§ és 64. § (3)),
− a teljes képzési időre felelősségbiztosítást (Szt. 70. § (3)),
− rendszeres orvosi vizsgálatokat (Szt. 35. §. (3)),
− a tanulót megillető pihenőnapokat (oktatási szünetet) és felkészülési időt (Szt. 66. §),
− kedvezményes étkeztetést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat (Szt. 68. §. (1)).
4. A képzést szervező szervezet a tanuló részére rendszeres pénzbeli juttatást fizet a Szt. 47 § (4) és 63-
64. §-ai alapján.
A tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének összegét az Szt. 63. §
(2) bekezdés határozza meg Xxxxx ennek figyelembevételével az alábbi pénzbeli juttatásban állapod- nak meg forintban a megadott évfolyamra és félévre vonatkozóan.
A tanulót megillető pénzbeli juttatás összege a kezdő félévben
szakképzési évfolyam száma | kezdő félév | juttatás összege | ||
(Ft) | (%)* | |||
szakiskolai képzés | ||||
szakközépiskolai képzés | ||||
* a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) %-ában
A pénzbeli juttatás emelésének, csökkentésének a képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételei (Szt. 48. § (1) g)):
A szervezet a tanuló pénzbeli juttatását minden sikeresen teljesített félévet követően a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmá- nak figyelembe vételével …… %-kal emeli.
A tanulószerződésben rögzített emelés teljes összege a következő kritériumok teljesítése ese- tén jár a tanulónak:
- Tanulmányi eredménye eléri a ;
- A gyakorlati képzés során nyújtott teljesítménye a képző szervezet értékelése alapján eléri a
kiváló / jó / átlagos / megfelelő minősítést*;
- Szorgalma a képző szervezet értékelése alapján: példás / jó / változó / hanyag*
(a megfelelő minősítés aláhúzandó)
Szerződő felek megállapodnak, hogy fenti kritériumokat nem teljesítő tanuló a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben rögzített emelés teljes összegének a felére jogosult. A tanuló gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményét és szorgalmát írásban kell értékelni és minősíteni.
Elégtelen tanulmányi eredmény miatt évismétlésre kötelezett tanulót a megismételt szakképzési évfo- lyam első félévében az előző félévben kapott pénzbeli juttatás havi összegének a fele illeti meg. A megismételt évfolyam második félévében a fizetendő tanulói juttatást a Szt. 63 § (3) bekezdése szerint kell megállapítani. A további félévekben – az újabb évismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mér- tékének megállapítására a Szt. 63. §. (2) és (3) bekezdése szerint kell eljárni.
Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó napjától követően tanulói juttatásra a tanulószerződés alapján nem jogosult (Szt. 63. §. (5.)).
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan – az iskolai rendsze- rű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendeletben meghatározottak szerint – csök- kenteni kell.
A tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatás módja:
⬜ bérjegyzék ⬜ tájékoztató levél ⬜ egyéb, mégpedig:. ………………………………………..
A tanulói pénzbeli juttatás kifizetése banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel tör- ténik, tárgyhót követő hónap ….-ig, a tanuló (törvényes képviselő) által megadott alábbi szám-
laszámra: …………………………………………………………………………………………………
Bankszámla tulajdonos neve: ……………………………………………………………………………
Jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül biztosított egyéb juttatások és kedvez- mények megjelölése, mértéke és biztosításuk feltételei (pl. a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások):
………………………………………………………………………………..…………………………
………………………………………………………………………………..…………………………
5. A tanuló kötelezettséget vállal arra, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét meg- tartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja. A szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, valamint nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági és egyéb érdekeit ve- szélyeztetné.
Amennyiben rendelkezik önkéntes-nyugdíjpénztári tagsággal, ennek tényét köteles bejelenti a képzést szervező gazdálkodó szervezetnek.
A tanuló ezen kívül vállalja, hogy: ………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………..…………………………..
6. A tanuló tudomásul veszi, hogy az általa előállított termékekkel, szolgáltatási díjakkal a gyakorlati képzést szervező szervezet rendelkezik.
7. A gyakorlati képzést szervező szervezet jogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a gyakorlati képzés folytatására a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara terü- letileg illetékes szervezete minősítette, és nyilvántartásba vette.
8. A tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – jogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a tanuló tanulószerződés kötésére jogosult, és a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi felté- teleknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és a szakmai elméleti képzést biztosító szakképző iskola erre vonatkozó igazolásának másolatát az ellenjegyzésre benyújtott tanulószerződés- hez csatolta.
9. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. §.-a alapján iskolai rendszerű szakképzés- ben csak az első szakképzettség megszerzése (az első szakmai vizsga befejezéséig) ingyenes. A Szt.
42. §. (2) bekezdése értelmében tanulószerződés az első, állam által elismert szakképesítés megszerzé- se céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. Tanuló jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy nem rendelkezik iskolai rendszerű szakképzés keretein belül megszer- zett, az állam által elismert szakképesítéssel. Tanuló tudomásul veszi, hogy amennyiben nyilatkozata nem a valóságnak megfelelő, úgy jelen szerződés alapján folytatott gyakorlati képzése jogellenes, aminek következtében a gyakorlati képzést szervező a részére jogalap nélkül megállapított és kifizetett pénzbeli juttatást visszakövetelheti (Szt. 64. § (7)).
10. Jelen tanulószerződés a gyakorlati képzést szervező szervezetnél folyó gyakorlati képzés – jelen szer- ződésben rögzített – kezdő időpontjában lép hatályba és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellenjegy- zésével válik érvényessé.
11. Jelen tanulószerződés megszűnik a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, illetve a Szt. 49-53. §- ában meghatározott egyéb módon.
A képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a Nem- zeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének, valamint a tanuló jogviszonya sze-
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
rinti szakképző iskolának és igazolást állít ki tanuló részére a gyakorlati képzésben eltöltött időről, a megszerzett gyakorlati ismeretekről.
12. A tanulószerződést felek csak közös megegyezéssel írásban módosíthatják. Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell sze- rezni a törvényes képviselő (szülő/gyám) írásbeli hozzájárulását. A módosított tanulószerződést a gya- korlati képzést szervező szervezet a módosítást követő öt munkanapon belül megküldi a Nemzeti Ag- rárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének ellenjegyzés céljából. A tanulószerződés- módosítás az ellenjegyzéssel válik érvényessé és a módosításban megjelölt naptól hatályos.
13. A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő szüneteltetése alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek szerződő feleket nem illetik meg, és nem terhelik (Szt. 54. § (1)). A tanulói jogviszony szüneteltetésének kezdetéről és végéről a szakképző iskola hala- déktalanul értesíti a gyakorlati képzést szervező szervezetet és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara te- rületileg illetékes szervezetét.
14. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmi- szergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény , a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tör- vény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízási szerződésre vonatkozó ren- delkezéseit, valamint a gyakorlati képzéssel és a tanulói juttatásokkal kapcsolatos egyéb hatályos jog- szabályokat kell alkalmazni.
15. A gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a Nemzeti Agrárgazdasági Kama- ra területileg illetékes szervezete a Szt. 60. §-a alapján, a közigazgatási hatósági eljárás általános sza- bályai szerint ellenőrzi. Jelen szerződésben vállalt, valamint a fenti jogszabályokban foglalt kötelezett- ségek nem teljesítése esetén a kamara a Szt. 61-62. §-a szerint jár el.
Szerződő felek a tanulószerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt a mai napon aláírták. Kelt: ……………………………….
<Képzést szervező Szervezet> <TANULÓ> <TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ>
P.H.
A tanulószerződést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara …………………… megyei igazgatósága a mai napon ellenjegyezte és nyilvántartásba vette.
Nyilvántartási száma: (szerződés azonosítója)
Kelt: ……………………………….
NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA
P.H.
Jelen szerződést kapják:
1) Gazdálkodó szervezet
2) Tanuló és törvényes képviselője
3) Szakmai elméleti képzést biztosító iskola
4) Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ………………………………………..…
függelék
Megnevezése: | |||
Címe: | |||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | ||
Gyakorlati képzésért felelős neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A gyakorlati képzési idő alatt az alábbi képzőhely(ek)en teljesíti a tanuló a képzési követelményeket A gyakorlati képzés helyének*:
A gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területek megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
A gyakorlati képzés helyének*:
Megnevezése: | |||
Címe: | |||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | ||
Gyakorlati képzésért felelős neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területek megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
A gyakorlati képzés helyének*:
Megnevezése: | |||
Címe: | |||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | ||
Gyakorlati képzésért felelős neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területek megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
Megjegyzés:
* A gyakorlati képzőhelyek számának megfelelően bővíthető, a kitöltetlen részeket át kell húzni!
3. sz. melléklet
Tanulószerződés alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félév- ében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben
Havonta fizetendő tanulói pénzbeli juttatás induló összegei (Ft) | Gyakorlati képzés aránya a szakmai és vizsgakövetelmény szerint (%) | ||||||
20 | 30 | 40 | 50 | 60 | 70 | 80 | |
Tanuló bruttó pénzbeli juttatása (Ft)* | 10 290 | 11 760 | 13 230 | 14 700 | 16 170 | 17 640 | 19 110 |
Tanuló pénzbeli juttatását terhelő levonások | |||||||
Egészségbiztosítási járulék (7%) | 720 | 823 | 926 | 1 029 | 1 132 | 1 235 | 1 338 |
- természetbeni (4%) | 412 | 470 | 529 | 588 | 647 | 706 | 764 |
- pénzbeli (3%) | 309 | 353 | 397 | 441 | 485 | 529 | 573 |
Nyugdíjjárulék (10%) | 1 029 | 1 176 | 1 323 | 1 470 | 1 617 | 1 764 | 1 911 |
Xxxxxxxx xxxxxxxxxxxx | – | – | – | – | – | – | – |
Munkavállalói járulék (1,5%) | – | – | – | – | – | – | – |
Nettó juttatás összesen (Ft): | 8 541 | 9 761 | 10 981 | 12 201 | 13 421 | 14 641 | 15 861 |
Bruttó juttatást terhelő egyéb kifizetés | |||||||
Szociális hozzájárulási adó (27%)** | 2 778 | 3 175 | 3 572 | 3 969 | 4 366 | 4 763 | 5 160 |
Összes költség: | 13 068 | 14 935 | 16 802 | 18 669 | 20 536 | 22 403 | 24 270 |
kötelező legkisebb havi munkabér 2013-ban: 98 000 Ft
* a Szt. 63 § (2) szerint súlyozott
** Nem alanya az adónak az őstermelő, amennyiben a megelőző adóévben kistermelőnek minősült, , kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot, illetve akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.
4. sz. melléklet
………………..……… Megyei Igazgatóság cím:
TANULÓSZERZŐDÉS MEGSZŰNTETÉSE
(Kitöltendő 4 példányban)
A tanulószerződés iktatószáma: …………………………………………………………..
Gyakorlati képzést szervező szervezet neve: …………………………………………………………..
Címe: …………………………………………………………………...
Tanuló neve: …………………………………………………………………...
Lakcíme: …………………………………………………………………...
A tanulószerződés megszűnik a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 49.§. (1) …. pontja alapján 20... év …………….hónap napján.
Megszüntetés esetén a következők szerint:
Szt. 49. § (1) e) pontja alapján Közös megegyezéssel
Közös megegyezéssel a megszűntetés dátuma: …………………………………………………………..
Szt. 49. § (1) f) pontja alapján Felmondással
A tanulószerződés felmondásának dátuma: ……………………………………………………………….
A tanulószerződés a felmondást követő 15. napon szűnik meg, dátuma: …………………………………
A tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása a ……………….……………………………………
………………………………………………………………… gyakorlati képzést szervezőnél biztosított.
Szt. 49. § (1) g) pontja alapján Azonnali hatályú felmondással
A felmondás közlésének dátuma: ………………………………………..
A felmondást vagy az azonnali hatályú felmondást kezdeményezte: (megfelelő rész aláhúzandó!)
tanuló gyakorlati képzést szervező
Indokás:………………………………………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………………………………………. A tanulószerződés megszűnésére a 2011. évi CLXXXVII. törvény 49-55.§.-ai az irányadók.
Dátum: | ||
……………………………. | …………………………… | ……….…………………. |
gyakorlati képzést szervező | tanuló | törvényes képviselő |
………………………………………………… Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
…………………………..…… Megyei Igazgatóság
5. sz. melléklet
Kérelem gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásba véte- léhez
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43 § (1) bekezdése, valamint a 45 § (1) bekez- dése alapján kérelmet nyújtok be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásába vételéhez:
A gyakorlati képzés folytatását kérelmező szervezet
Neve:
Adószáma:
Cégjegyzékszáma:
Egyéni vállalkozói nyilvántartási száma: Statisztikai számjele:
Székhelye:
Telefonszáma:
E-mail címe:
Törvényes képviselő neve, beosztása:
1.
Telephely neve:
Címe:
Telefonszáma:
E-mail címe:
Az oktató neve, telefonszáma: Legmagasabb szakirányú végzettsége: Szakmában eltöltött éveinek száma:
2.
Telephely neve:
Címe:
Telefonszáma:
E-mail címe:
Az oktató neve, telefonszáma: Legmagasabb szakirányú végzettsége: Szakmában eltöltött éveinek száma:
Oktatni kívánt szakképesítés(ek) megnevezése, OKJ száma:
Szakképesítés | Tervezett tanuló- létszám | |
OKJ száma | megnevezése | |
Kelt:......................................................................................
Törvényes képviselő P.H.
6. sz. melléklet
A gyakorlati képzést folytató szervezet, valamint a tanulószerződések, együttműködési megállapodások nyilvántartásba vételének folyamata
i
Jogosultság és a szerződés formai/tartalmi ellenőrzése
n
Jogosultság és a megállapodás
formai/tartalmi ellenőrzése
Ellenjegyzés
i
Bevezető ellenőrzés
i
Gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vétele
Szerződés nyilvántartásba vétele
Tanulószerződés
Adatszolgálétatás a NAV részére
Együttműködési megállapodás
Rögzítés a TAIR-ban
Megállapodás nyilvántartásba vétele
Szakképző iskola | ||
Gazdálkodó szervezet (gyakorlati képzést szervező/folytató) | ||
Új igény | ||
Tanuló | ||
Határozat | ||
hiánypótlás/új ellenőrzés | n | |
Ellenjegyzés | ||
hiánypótlás/új ellenőrzés | n | |
hiánypótlás/új ellenőrzés
7. sz. melléklet
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Határozatszám:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00-00. Tárgy: nyilvántartásba vételi határozat
Ügyintéző:
Az eljárásban résztvevő szakértő(k):
…………………………………………
…………………………………………
HATÁROZAT
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján gyakorlati képzést szervezni/folytatni kívánó
…………………..……………….. (címe: ………………….……………………….., adószá- ma:………………….., törvényes képviselője:……………………………………………) szervezet nyilvántar- tásba vétel iránti kérelmére indított eljárás keretében megállapítom, hogy fenti szervezet a gyakorlati képzés folytatására az alábbiak szerint megfelel.
Szakképesítés OKJ száma, megnevezése, és a műszakonként oktatható tanulólétszám telephelyenként*:
Telephely (képzőhely) megnevezése, címe | Szakképesítés | Műszakonként oktat- ható tanulók száma (fő) | ||
OKJ száma | megnevezése | a részképzés területe | ||
* szükség szerint bővíthető
Jelen határozattal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében eljáró NAK megyei
igazgatósága (cím ) a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad és a képzőhe-
lyet nyilvántartásba veszi. A gyakorlati képzést szervező szervezet a képzést a rendelkező részben írtak szerint megkezdheti. Az eljárással kapcsolatban költség nem merült fel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara határozatával szemben fellebbezésnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint van helye. A nyilvántartásba vétel során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést az állami szakképzési és felnőttképzési szerv bírálja el. A fellebbezést az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kell címezni, de az első fokú határozatot meghozó megyei igazgatóságnál kell benyújtani. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében eljáró megyei igazgatóság a fellebbezést az eljárás összes irataival, valamint a fellebbezéshez fűzött szakmai véleményével együtt tíz napon belül továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.
Indokolás
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 43. § (1)-(2) bekezdése, valamint 44 § (1)-(2) bekezdése alapján tanulószerződést, illetve együttműködési megállapodást az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásában szerepel, továbbá rendelkezik az e törvényben, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési keret- tantervet. Nyilvántartásba vétel hiányában gyakorlati képzés nem folytatható.
A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a nyilvántartást vezető szervnek kell benyújtani. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha a kérelmező az e törvényben és a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelel. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.
A képzőhely kérelmére indított eljárás keretében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nevében eljáró megyei igazgatóság – figyelemmel a Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16. § (1) c) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános sza- bályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 21. § (1) bekezdés a) és c) és a 72. § (1) bekezdéseiben foglaltakra – a rendelkező részben írtak szerint határozott.
A jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatás a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII törvény 45. § (5) bekezdésén alapul.
[kelt],[dátum]
……..…………..……………………
P.H. NAK Megyei Igazgatóság
A határozatot kapja:
1/ gyakorlati képzést szervező/folytató gazdálkodó szervezet:
2/ nyilvántartást vezető szerv: NAK Megyei Igazgatóság
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
8. sz. melléklet
Iktatószám: ……………..………
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
tanuló gyakorlati képzésére
amely létrejött egyrészről a gyakorlati képzést folytató szervezet
Neve: | |||
Székhelye: | |||
Törvényes képviselője: | |||
Cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma) | |||
Adószáma: | |||
Statisztikai számjele | |||
Képzés folytatására alkalmas az alábbi határozat alapján: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
másrészről a szakmai elméleti képzést biztosító, és a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola
Neve: | |||
Székhelye: | |||
Oktatási azonosítója: | Törvényes képviselője: | ||
Statisztikai számjele: | Telefon: | ||
Adószáma: | |||
Elméleti képzést biztosító tagin- tézmény | neve: | ||
címe: | |||
törzsk. nyilv. sz. | |||
között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel:
1. Megállapodó felek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.), a szakkép- zési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV törvény és a 280/2011. (XII.20.) Korm. rendelet előírásai szerint egymással tanuló gyakorlati képzésére együttműködési megálla- podást kötnek. Az Szt. 56 § (5) bekezdése alapján a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.
2. A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a megállapodás tárgyát képező kiegészítő, illetve összefüggő gyakorlatra vonatkozó részletes adatokat, valamint az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorla- ti képzésen ténylegesen részt vevő tanuló(k) nevét és oktatási azonosítóját szakképesítésenként és évfolya- monként tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi, melyet a szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küld meg a nyilvántartást vezető szervnek.
3. Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató Szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, az Iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségve- tési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben - megtérít- heti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhé- re.
Ebben az esetben a költségek viselésének, megosztásának és átadásának módja:
……………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
……………………………………………………………………………………………………………………………
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
4. A szakképző iskola feladatai és kötelessége a gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatban:
- biztosítja a tanulók elméleti képzését, illetve az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket;
- a gyakorlati képzést folytató szervezet részére biztosítja a szakmai programjában előírt kiegészítő gya- korlatra, illetve az összefüggő szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat, követelményeket;
- mint a gyakorlati képzés szervezője gondoskodik a tanulók rendszeres orvosi vizsgálatáról (Szt. 35.§ (3));
- felelősségbiztosítást köt a tanulókra (Szt.70.§ (3));
- az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gya- korlati képzés személyi és tárgyi feltételeit, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzé- se a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon (Szt. 56.§ (6));
- értesíti a gazdálkodó szervezetet és az agrárkamarát a tanuló esetleges kimaradásáról, illetve tanulói jog- viszonyának a képzési idő közben bekövetkező szüneteléséről, megszűnéséről;
További feladatok és kötelezettségek:
……………………………………………………………………………………………………………….
……………………………………………………………………………………………………………….
5. A gyakorlati képzést folytató szervezet feladatai és kötelessége a szakmai gyakorlati képzés szervezésével kapcsolatban:
- gondoskodik a tanulók gyakorlati képzéséről és neveléséről, átadja mindazokat a gyakorlati ismereteket, amelyeket a szakképzési kerettanterv és a szakképző iskola szakmai programja meghatároznak;
- biztosítja a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit, az egészségvédelmi és munkavédelmi szem- pontból biztonságos munkahelyet és körülményeket, a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munka-, tűz- és környezetvédelmi oktatást;
- vezeti a foglalkozási naplót a jogszabályban meghatározott tartalommal, melyet az iskola felkérése alap- xxx xxxxxxxxxxxx rendelkezésre kell bocsátania;
- a tanulóval szemben felmerült fegyelmi problémákról (hiányzás, magatartási problémák stb.) tájékoztatja a szakképző iskolát;
- a gyakorlaton történt munkabaleset esetén a balesetet köteles bejelenteni, nyilvántartásba venni és ki- vizsgálni. A kivizsgálás, nyilvántartásba vétel és bejelentés előírásait az 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet 5-10. §-a határozza meg;
- biztosítja a tanulót megillető pihenőnapokat (oktatási szünetet) és felkészülési időt (Szt. 66.§);
- gyakorlati oktatási napokon egyszeri kedvezményes étkezést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni vé- dőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat biztosít (Szt. 68.§. (1).
- pénzbeli juttatást biztosít az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára (Szt. 65.§.).
6. A gyakorlati képzést folytató szervezet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendelet rendelkezései szerinti pénzbeli juttatást biztosítja az összefüggő szakmai gyakorlat időtartam- ára.
A tanulói pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell. A tanulói pénzbeli juttatás csökkentésére vonatkozó tájékoztatás módja:
⬜ bérjegyzék ⬜ tájékoztató levél ⬜ egyéb, mégpedig:. ………………………………………..
A jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül biztosított egyéb juttatások és kedvezmé- nyek (megjelölése, mértéke és biztosításuk feltételei): ……………………………………..…………………………
………………………………………………………………………………..………………………………..
………………………………………………………………………………..………………………………..
7. Megállapodó felek kijelentik, hogy a tanuló által előállított termékekkel, szolgáltatási díjakkal a szervezet rendelkezik.
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
8. A napi munkaidő: …… óra, a foglalkozásokat hat és huszonkét óra között kell megszervezni.
9. A gyakorlati képzést folytató szervezet az adataiban illetőleg a jelen megállapodással összefüggő, lényeges körülményeiben bekövetkező változást köteles bejelenteni a területileg illetékes agrárkamarának.
00.Xx együttműködési megállapodást a megállapodó felek < DÁTUM > hatállyal, < DÁTUM-ig tartó > időtar- tamra kötik.
00.Xx együttműködési megállapodást a megállapodó felek csak közös megegyezéssel módosíthatják. A módo- sításról, a megszűnésről a felek értesítik a kamara területileg illetékes szervezetét. A módosítás a kamara el- lenjegyzésével válik érvényessé és a módosításban megjelölt naptól hatályos.
12.A megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesz- tési Kamaráról, a nemzeti köznevelésről, a szakképzésről szóló törvények, a Munka törvénykönyve, a Pol- gári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései valamint a gyakorlati képzéssel és a tanulói juttatásokkal kapcsolatos egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
13.A gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét az agrárkamara területileg illetékes szervezete a Szt. 60. §-a alapján, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint ellenőrzi. Jelen megállapodásban vállalt, valamint a fenti jogszabályokban foglalt kötelezettségek nem teljesítése esetén a kamara a Szt. 61-62. §-a szerint jár el.
Megállapodó felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben egyezőt a mai napon aláírták. Kelt: ........................................
………………………….…………… Gyakorlati képzést folytató szervezet PH | ……………………………………………..…….. Szakképző iskola PH |
Kelt: ……………………………….
……………………………………………..……..
Szakképző iskola fenntartója
P.H.
Az együttműködési megállapodást a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Megyei Igazgatósága a
mai napon ellenjegyezte és nyilvántartásba vette.
Nyilvántartási száma: (szerződés azonosítója)
Kelt: ……………………………….
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
P.H.
Függelék
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
1/a Szakképesítés
OKJ száma: ………………… megnevezése: …………………… Érvényes SZVK:………………...
Évfolyam | Létszám (fő) | A szakmai prog- ramban szereplő gyakorlati képzés időtartama | Kiegészítő gya- korlati képzés aránya* (%) | Kiegészítő gya- korlati idő (össz.óra/össz.nap) | Nyári szakmai gyakorlat időtar- tama (össz.óra/össz.nap) | A gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor** | |||
össz.óra | össz.nap | össz.óra | össz.nap | össz.óra | össz.nap | ||||
* legfeljebb a szakképzési kerettantervben, illetve a szakképző iskola szakmai programjában előírt gyakorlati képzési idő negyven szá- zaléka
** jelölje, ha a gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor
A gyakorlati képzésben résztvevő tanulók adatai évfolyamonként*:
(* több évfolyam esetén az a) – g) pontok ismétlődnek !)
Évfolyam száma: …….
a) A szakmai gyakorlat kezdete: 201 …………………… vége: 201 …………………………
A gyakorlati képzés akkor kezdhető meg, ha a tanulóra a felelősségbiztosítást megkötötték.
b) A szakmai gyakorlat jellege: évközi/összefüggő szakmai (nyári)/évközi és összefüggő szakmai.*
* a megfelelő rész aláhúzandó
c) A szakképesítés tárgyi feltételrendszerének leírása:
…………………………………………………………………...............................................................
…………………………………………………………………...............................................................
…………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………...
d) Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege:
….….... Ft/hó
e) A tanulókra kötött felelősségbiztosítás összege Ft/fő.
f) A gyakorlati képzés helyének*:
Megnevezése: | ||
Címe: | ||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | |
A tanulók felügyeletéről gondoskodó gyakorlati oktató adatai*:
Neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
* több képzési hely esetén bővíthető!
Függelék
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
g) A gyakorlati képzőhelyen foglalkoztatott évfolyam tanulói
(a sorszám melletti négyzetben X-el jelölje, ha a tanuló összefüggő szakmai gyakorlaton is részt vesz)
1. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
2. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
3. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
4. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
5. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
6. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
* 8. osztály, 9.o., 10.o., stb., érettségi
„Létszám szerint bővíthető lista”
Függelék
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
1/b Szakképesítés
OKJ száma: ………………… megnevezése: …………………… Érvényes SZVK:………………...
Évfolyam | Létszám (fő) | A szakmai prog- ramban szereplő gyakorlati képzés időtartama | Kiegészítő gya- korlati képzés aránya* (%) | Kiegészítő gya- korlati idő (össz.óra/össz.nap) | Nyári szakmai gyakorlat időtar- tama (össz.óra/össz.nap) | A gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor** | |||
össz.óra | össz.nap | össz.óra | össz.nap | össz.óra | össz.nap | ||||
* legfeljebb a szakképzési kerettantervben, illetve a szakképző iskola szakmai programjában előírt gyakorlati képzési idő negyven szá- zaléka
** jelölje, ha a gyakorlati képzésre költségvetési szervnél kerül sor
A gyakorlati képzésben résztvevő tanulók adatai évfolyamonként*:
(* több évfolyam esetén az a) – g) pontok ismétlődnek !)
Évfolyam száma: …….
a) A szakmai gyakorlat kezdete: 201 …………………… vége: 201 …………………………
A gyakorlati képzés akkor kezdhető meg, ha a tanulóra a felelősségbiztosítást megkötötték.
b) A szakmai gyakorlat jellege: évközi/összefüggő szakmai (nyári)/évközi és összefüggő szakmai.*
* a megfelelő rész aláhúzandó
h) A szakképesítés tárgyi feltételrendszerének leírása:
…………………………………………………………………...............................................................
…………………………………………………………………...............................................................
…………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………...
c) Az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege:
….….... Ft/hó
d) A tanulókra kötött felelősségbiztosítás összege: Ft/fő.
e) A gyakorlati képzés helyének*:
Megnevezése: | ||
Címe: | ||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | |
A tanulók felügyeletéről gondoskodó gyakorlati oktató adatai*:
Neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
* több képzési hely esetén bővíthető!
Függelék
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
f) A gyakorlati képzőhelyen foglalkoztatott évfolyam tanulói
(a sorszám melletti négyzetben X-el jelölje, ha a tanuló összefüggő szakmai gyakorlaton is részt vesz)
1. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
2. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
3. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
4. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
5. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
6. ⬜
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem | |
* 8. osztály, 9.o., 10.o., stb., érettségi
„Létszám szerint bővíthető lista”
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
9. sz. melléklet
TANULÓSZERZŐDÉS
Iktatószám: ……………………
amely létrejött a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 43. § (2) be- kezdés c) pontjában szereplő jogosult vidékfejlesztésért felelős miniszter, valamint az általa alapított és fenntartott szakképző iskola, mint a gyakorlati képzést szervező szervezet és a gyakorlati képzésben résztvevő tanuló között az alábbi szakképesítés gyakorlati képzésére
Szakképesítés megnevezése: | Képzési idő az OKJ szerint: | |||
OKJ száma: | A szervezetnél folyó gyakorlati képzés | kezdete: | ||
várható befejezése: | ||||
az alábbi tartalommal és feltételek szerint:
Az Szt. 43. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogosult nevében eljáró szervezet adatai:
Neve: | Vidékfejlesztési Minisztérium | |
Székhelye: | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx X. xxx 00. | |
Törvényes képviselője: | Xx. Xxxxxxx Xxxxxx | |
Cégjegyzékszáma (nyilvántartási száma) | VIII/KIM/2100/18/2010. | |
Adószáma: | 15305679-1-41 | |
Statisztikai számjele | PIR törzsszáma: 305679 | |
A gyakorlati képzést szervező szervezet adatai:
Neve: | |||
Székhelye: | |||
Törvényes képviselője: | |||
Oktatási azonosítója | |||
Adószáma: | |||
Statisztikai számjele | |||
Képzés folytatására alkalmas az alábbi határozat alapján: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A tanuló adatai:ény
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Születési helye: | Születési ideje: | ||
Anyja születési neve: | Oktatási azonosítója: | ||
Telefon: | e-mail: | ||
Legmagasabb iskolai végzettsége:* | Szintvizsgát teljesítette | igen/nem/nem előírás | |
Törvényes képviselő (szülő/gyám) adatai:**
Neve: | Születési neve: | ||
Lakcíme: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A szakmai elméleti képzést biztosító szakképző iskola adatai: ***
Neve: | |||
Székhelye: | |||
Oktatási azonosítója: | Törvényes képviselője: | ||
Telefon: | e-mail: | ||
* 8. osztály, 9.o., 10.o., stb., érettségi
** Tizennyolc éven aluli tanuló esetében.
*** Amennyiben nem azonos a gyakorlati képzést szervezővel.
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
3. A szerződő felek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) előírásai szerint egymással tanulószerződést kötnek.
4. A gyakorlati képzést szervező szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy
− a tanuló számára egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen, a szakképzési kerettantervnek, valamint a szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről, valamint a szakmai vizsgára történő felkészítésről gondoskodik,
− a gyakorlati képzéséről foglalkoztatási naplót vezet, a tanulót a képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti, valamint gondoskodik rendszeres orvosi vizsgálatáról.
6. A képzést szervező szervezet a következő tanulót megillető juttatásokat, kedvezményeket biztosítja a szakképzési törvény, valamint az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szó- ló rendelet rendelkezései szerint:
− pénzbeli juttatást a tanulószerződés teljes időtartamára, beleértve az oktatási szüneteket is (Szt. 63.§ és 64. § (3)),
− a teljes képzési időre felelősségbiztosítást (Szt. 70. § (3)),
− rendszeres orvosi vizsgálatokat (Szt. 35. §. (3)),
− a tanulót megillető pihenőnapokat (oktatási szünetet) és felkészülési időt (Szt. 66. §),
− kedvezményes étkeztetést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat (Szt. 68. §. (1)).
7. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére rendszeres pénzbeli juttatást fizet a Szt. 47 §
(4) és 63-64. §-ai alapján.
A tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének összegét az Szt. 63. §
(2) bekezdés határozza meg. Felek ennek figyelembevételével az alábbi pénzbeli juttatásban állapod- nak meg forintban a megadott évfolyamra és félévre vonatkozóan.
A tanulót megillető pénzbeli juttatás összege a kezdő félévben
szakképzési évfolyam száma | kezdő félév | juttatás összege | ||
(Ft) | (%)* | |||
szakiskolai képzés | ||||
szakközépiskolai képzés | ||||
* a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) %-ában
A pénzbeli juttatás emelésének, csökkentésének a képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételei (Szt. 48. § (1) g)):
A szervezet a tanuló pénzbeli juttatását minden sikeresen teljesített félévet követően a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának fi- gyelembe vételével …… %-kal emeli.
A tanulószerződésben rögzített emelés teljes összege a következő kritériumok teljesítése ese- tén jár a tanulónak:
- Tanulmányi eredménye eléri a ;
- A gyakorlati képzés során nyújtott teljesítménye a képző szervezet értékelése alapján eléri a
kiváló / jó / átlagos / megfelelő minősítést*;
- Szorgalma a képző szervezet értékelése alapján: példás / jó / változó / hanyag*
(a megfelelő minősítés aláhúzandó)
Szerződő felek megállapodnak, hogy fenti kritériumokat nem teljesítő tanuló a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben rögzített emelés teljes összegének a felére jogosult. A tanuló gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményét és szorgalmát írásban kell értékelni és minősíteni.
Elégtelen tanulmányi eredmény miatt évismétlésre kötelezett tanulót a megismételt szakképzési évfo- lyam első félévében az előző félévben kapott pénzbeli juttatás havi összegének a fele illeti meg. A megismételt évfolyam második félévében a fizetendő tanulói juttatást a Szt. 63 § (3) bekezdése szerint kell megállapítani. A további félévekben – az újabb évismétlés esetét kivéve – a pénzbeli juttatás mér- tékének megállapítására a Szt. 63. §. (2) és (3) bekezdése szerint kell eljárni.
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó napjától követően tanulói juttatásra a tanulószerződés alapján nem jogosult (Szt. 63. §. (5.)).
A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan – az iskolai rendsze- rű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendeletben meghatározottak szerint – csök- kenteni kell.
A tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatás módja:
⬜ bérjegyzék ⬜ tájékoztató levél ⬜ egyéb, mégpedig:. ………………………………………..
A tanulói pénzbeli juttatás kifizetése banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel tör- ténik, tárgyhót követő hónap ….-ig, a tanuló (törvényes képviselő) által megadott alábbi szám-
laszámra: …………………………………………………………………………………………………
Bankszámla tulajdonos neve: ……………………………………………………………………………
Jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül biztosított egyéb juttatások és kedvez- mények megjelölése, mértéke és biztosításuk feltételei
………………………………………………………………………………..…………………………
8. A tanuló kötelezettséget vállal arra, hogy a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét meg- tartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja. A szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja, a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja, valamint nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági és egyéb érdekeit veszélyeztetné.
Amennyiben rendelkezik önkéntes-nyugdíjpénztári tagsággal, ennek tényét köteles bejelenti a képzést szervező gazdálkodó szervezetnek.
A tanuló ezen kívül vállalja, hogy: ………………………………………………………………………
………………………………………………………………………………..…………………………..
16. A tanuló tudomásul veszi, hogy az általa előállított termékekkel, szolgáltatási díjakkal a gyakorlati képzést szervező szervezet rendelkezik.
17. A gyakorlati képzést szervező szervezet jogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a gyakorlati képzés folytatására a jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara terü- letileg illetékes szervezete minősítette, és nyilvántartásba vette.
18. A tanuló – kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője – jogi felelőssége tudatában kijelenti, hogy a tanuló tanulószerződés kötésére jogosult, és a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi felté- teleknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és a szakmai elméleti képzést biztosító szakképző iskola erre vonatkozó igazolásának másolatát az ellenjegyzésre benyújtott tanulószerződés- hez csatolta.
19. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2. §.-a alapján iskolai rendszerű szakképzés- ben csak az első szakképzettség megszerzése (az első szakmai vizsga befejezéséig) ingyenes. A Szt.
42. §. (2) bekezdése értelmében – a 29. § (1b) bekezdésben foglalt kivétellel – tanulószerződés az első, állam által elismert szakképesítés megszerzése céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. Az Szt. 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel nem érintett tanuló jelen szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy nem rendelkezik iskolai rendszerű szakképzés keretein belül megszer- zett, az állam által elismert szakképesítéssel. Tanuló tudomásul veszi, hogy amennyiben nyilatkozata nem a valóságnak megfelelő, úgy jelen szerződés alapján folytatott gyakorlati képzése jogellenes, aminek következtében a gyakorlati képzést szervező a részére jogalap nélkül megállapított és kifizetett pénzbeli juttatást visszakövetelheti (Szt. 64. § (7)).
20. Jelen tanulószerződés a gyakorlati képzést szervező szervezetnél folyó gyakorlati képzés – jelen szer- ződésben rögzített – kezdő időpontjában lép hatályba és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ellenjegy- zésével válik érvényessé.
21. Jelen tanulószerződés megszűnik a szakmai bizonyítvány kiállításának napján, illetve a Szt. 49-53. §- ában meghatározott egyéb módon.
A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül beje- lenti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének.
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
22. A tanulószerződést felek csak közös megegyezéssel írásban módosíthatják. Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell sze- rezni a törvényes képviselő (szülő/gyám) írásbeli hozzájárulását. A módosított tanulószerződést a gya- korlati képzést szervező szervezet a módosítást követő öt munkanapon belül megküldi a Nemzeti Ag- rárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének ellenjegyzés céljából. A tanulószerződés- módosítás az ellenjegyzéssel válik érvényessé és a módosításban megjelölt naptól hatályos.
23. A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő szüneteltetése alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek szerződő feleket nem illetik meg, és nem terhelik (Szt. 54. § (1). A tanulói jogviszony szüneteltetésének kezdetéről és végéről a szakképző iskola haladék- talanul értesíti a vidékfejlesztésért felelős miniszter nevében eljáró szervezetet és a Nemzeti Agrár- gazdasági Kamara területileg illetékes szervezetét.
24. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a 2012. évi CXXVI. törvény a Magyar Agrár-, Élelmi- szergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tör- vény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízási szerződésre vonatkozó ren- delkezéseit, valamint a gyakorlati képzéssel és a tanulói juttatásokkal kapcsolatos egyéb hatályos jog- szabályokat kell alkalmazni.
25. A gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a Nemzeti Agrárgazdasági Kama- ra területileg illetékes szervezete a Szt. 60. §-a alapján, a közigazgatási hatósági eljárás általános sza- bályai szerint ellenőrzi. Jelen szerződésben vállalt, valamint a fenti jogszabályokban foglalt kötelezett- ségek nem teljesítése esetén a kamara a Szt. 61-62. §-a szerint jár el.
Szerződő felek a tanulószerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt a mai napon aláírták. Kelt: ……………………………….
VIDÉKFEJLESZTÉSÉRT FELELŐS MINISZTER | TANULÓ |
P.H.
GYAKORLATI KÉPZÉST SZERVEZŐ SZERVEZET | TÖRVÉNYES KÉPVISELŐ |
P.H.
A tanulószerződést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara …………………… megyei igazgatósága a mai napon ellenjegyezte és nyilvántartásba vette.
Nyilvántartási száma: (szerződés azonosítója)
Kelt: ……………………………….
NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA
P.H.
Jelen szerződést kapják:
5) Vidékfejlesztési Minisztérium
6) Tanuló és törvényes képviselője
7) Szakmai elméleti képzést biztosító iskola
8) Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ………………………………………..…
Aláírást követő 5 munkanapon belül megküldendő a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területileg illetékes szervezetének!
Megnevezése: | |||
Címe: | |||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | ||
Gyakorlati képzésért felelős neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A gyakorlati képzési idő alatt az alábbi képzőhely(ek)en teljesíti a tanuló a képzési követelményeket A gyakorlati képzés helyének*:
A gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területek megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
A gyakorlati képzés helyének*:
Megnevezése: | |||
Címe: | |||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | ||
Gyakorlati képzésért felelős neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területek megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
A gyakorlati képzés helyének*:
Megnevezése: | |||
Címe: | |||
Kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (iskolán kívüli gyakorlati képzőhely): | igen/nem | ||
Gyakorlati képzésért felelős neve: | Gyakorlati ideje (év): | ||
Szakképzettsége: | |||
Telefon: | e-mail: | ||
A gyakorlati képzés követelményeinek megfelelő szakmai területek megnevezése:
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
…………………………………………………………………………………………………………………………………………...
Megjegyzés:
* A gyakorlati képzőhelyek számának megfelelően bővíthető, a kitöltetlen részeket át kell húzni!