BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
Alap Biztosítási Csomag növénybiztosítások különös szerződési feltételei BNKNE/2015/Alap
A Bodrogközi Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban Egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz, jég, téli fagy, vihar, egyedi károk megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor választhat, hogy növénykultúráinak biztosítási védelmére mely kockázatokat (tűz, jég, téli fagy, vihar egyedi) veszi igénybe. Az egyesület a különös szerződési feltétel 7. pontjában meghatározott önrészek szerint szolgáltat.
A biztosítási szerződés az „Alap növénybiztosítás” különös biztosítási feltételek alapján, valamint a Általános Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Feltétel (továbbiakban az általános biztosítási feltételek) alapján jön létre.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
1. A biztosított vagyontárgyak (szántóföldi növények, kertészeti kultúrák, erdők, erdősítések)
A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt:
• földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra;
• a biztosítási adatközlőn meghatározott 10 ha, vagy annál nagyobb erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), vagy legalább ugyanekkora erdősítés haszonnövényzete, amelynek megóvásában a biztosított érdekelt.
A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdőként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváhagyott erdőtervvel rendelkezik.
A biztosításnak ki kell terjednie a szerződő/biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt növénykultúra teljes területére.
2. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
3. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „vegetációs ideje”.
3.1. Tűzkockázat:
3.1.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
• Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
• gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben a szerződés hatálybalépése.
3.1.2. a kockázatviselési időszak vége:
• Szántóföldi növényekben a technológiai érést követő 20. nap;
• gyümölcsökben, szőlőben a technológiai érést követő 10. nap;
• erdőkben és erdősítésekben a szerződés megszűnése.
3.2. Jégkockázat:
3.2.1. tőkiveréses jégkárok:
3.2.1.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől.
3.2.1.2. a kockázatviselési időszak vége:
• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, mindaddig, míg a terület újrahasznosítható azonos vagy hasonló haszonnövényzettel.
3.2.2. súlycsökkenéses jégkárok:
3.2.2.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
• Az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől;
• almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől;
• héjas gyümölcsűekben az elvirágzástól;
• bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelenésétől, szamócában az általános virágzástól;
• szőlőben, a fürtök megjelenésétől.
3.2.2.2. a kockázatviselési időszak vége:
• Szántóföldi növények esetében a technológiai érést követő 20. nap;
• gyümölcsökben, szőlőben a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.3. Téli fagy-kockázat:
3.3.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
• .Őszi gabonák esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és a „szögállapot” elérésétől;
• őszi káposztarepce esetében a technológiailag elvárható tőszám meglététől, és legalább 8 leveles állapottól;
• energianád esetében a telepítéstől.
• Ültetvények esetében az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
3.3.2. a kockázatviselési időszak vége:
• Az őszi vetésű gabonanövény valamint mák és őszi káposztarepce esetében a tárgyév március 31.- ig;
• energianád esetében a szerződés megszűnéséig.
3.4. Vihar kockázat:
3.4.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
• Kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat).
• őszi káposztarepcében a becők megjelenésétől;
• napraforgónál, kukoricánál, máknál a kikeléstől;
• Ültetvények esetén augusztus 15.
• téli almánál augusztus 15.-től, téli körténél szeptember 1.-től.
3.4.2. a kockázatviselési időszak vége:
• Kalászosok, repce, napraforgó, kukorica, mák esetében a technológiai érést követő 20. nap;
• téli alma és körte esetében a technológiai érést követő 15. nap.
• szőlő esetén a technológiai érést követő 10.nap
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek a kockázatviselés a kezelést követő 10. napon megszűnik.
3.5. Egyedi kockázat:
3.5.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
• Szántóföldi növények esetén nem lehet korábbi, mint a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés időpontja;
• gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet korábbi, mint a szerződés hatálybalépése.
3.5.2. a kockázatviselési időszak vége:
• Szántóföldi növények esetében nem lehet későbbi, mint a biztosított növény technológiai érettségi állapotát követő 20. nap;
• gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet későbbi, mint, a szerződés megszűnése.
4. A biztosítási események
4.1. Tűz:
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedő képesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. Az egyesület megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
• A növények termésének súlycsökkenésében;
• az erdők faállományának súlycsökkenésében;
• az erdősítések faállományában keletkezik.
4.2. Jégkár:
Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék, amely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét befolyásolják.
4.2.1. Tőkiveréses kár:
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
4.2.2. Súlycsökkenési kár:
A növények termésében jégverés következtében keletkezett hozamveszteség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség melyek, súlycsökkenésben kerülnek meghatározásra.
4.3. Téli fagykár:
Az őszi kalászosok az őszi takarmánykeverékek valamint az őszi káposztarepce és mák tőállományának a téli fagy következtében előálló oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
4.4. Viharkár:
Az a legalább 15 m/s (az OMSZ által igazolt) sebességű szél (a továbbiakban: vihar) következtében előálló termésveszteség, amely a következőkben nyilvánul meg:
• A kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben;
• a napraforgó kidőlésében, szár- vagy tányértörésében (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
• az alma a körte és a szőlő termésének leverésében;
• repce esetében a becők leverésében, szemkiverésben;
• mák esetében szártörésben és gubóleverésben;
• kukorica esetében szártörésben és kidőlésben.
• 4.5. Egyedi kár
• Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a biztosítási esemény meghatározását.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
• A kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
• a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom).
• belvízkárokra
• a kártevők kórokozók károsítására
5.1. Tűzkárok esetén:
Az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához);
erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai károkra;
5.2. Jégkárok esetén:
A magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
a gyümölcsösök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;
ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
A jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek illetve az ebből eredő értékesítési károkra;
Szőlőben a minőségi károkra.
5.3. Téli fagy-károk esetén:
A téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra;
• arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra.
• ültevények állagkáraira
• ültetvények fagykáraira, amelyek nem a biztosítási évben merülnek fel.
5.4. Viharkárok esetén:
A kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra; a kártevők, kórokozók károsításaira;
ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik;
mák esetében a homokverés és a növényzet talajból történő elfújására nem vonatkozik a biztosítás.
5.5. Egyedi károk esetén:
Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt kockázatok körének meghatározását.
6. A biztosítási érték és a biztosítási összeg
A biztosítási érték a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási érték a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási érték növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási értéket minden biztosítási évben meg kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási érték erejéig áll fenn.
A biztosítási érték nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás).
Ha a biztosítási érték a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
A biztosítási érték meghatározása szántóföldi növények és kertészeti kultúrák esetén tűz, jég, télifagy, vihar kockázatokra vonatkozóan:
Biztosítási érték = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha).
• Hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) eső, tárgyévre meghatározott termésátlaga.
• Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
• Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára, és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor.
Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg „javított átlagszámítással” (referenciahozam), melynek meghatározását a 2011. évi CLXVIII. törvény 2. § 26. xxxxxx szerint kell elvégeznie a szerződőnek.
A biztosítási érték meghatározása erdősítések és erdők tűzkockázata esetén: Erdősítések:
Erdősítéshez szakmailag indokolt és igazolt költségek. A biztosított terület.
Biztosítási érték = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).
Erdők:
A biztosítási érték fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lábonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örökzöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.
Erdők biztosítási értéke = (örökzöldek fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)) + (lombhullatók fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)).
7. Az önrészesedés, kártérítési limit
Az önrészesedés a jelen biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.
A kártérítési limit a biztosítási összegen belül az egyesület szolgáltatási kötelezettségének az egyes kockázatokra, káreseményekre, és kockázatviselési hely/ek/re meghatározott felső határa.
• Alapcsomag:
jég, vihar (súlycsökkenéses károk) | 20.000.ft eléréses önrész +választható 20% vagy 30%-os levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (minőségi károk) | 20.000.ft eléréses önrész +választható 20% vagy 30%-os levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok | 70% levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (erdők, erdősítések) | 1% abszolút önrész a biztosított erdő területének biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák) | 20.000 ft eléréses önrész +választható 20% vagy 30%-os levonásos önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan |
• Kiegészítő csomag (csak az „A,B,C” Típusú Növénybiztosítási Csomag termék kötése esetén választható )
kiegészítő jég és viharkockázat (súlycsökkenési károk) | A károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. +választható20% vagy 30%-os levonásos önrész figyelembevételével. |
Kiegészítő tűz kockázatra (bármely okból ) | A károsodott terület biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. +választható20% vagy 30%-os levonásos önrész figyelembevételével. |
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása:
Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki: A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díjtétel és az 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási érték szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési
megállapodás szerint). Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A szerződő ajánlatadáskor választhat éves, vagy féléves díjfizetést. A díjfizetési határidők, április 01., június
01. A szerződő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fizetését is vállalhatja. Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díjfizetés jelen szabályaitól. Folyamatos szerződés esetén a második biztosítási évre vonatkozó számlák összegszerűségét az egyesület az előző biztosítási év biztosítási összegének figyelembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves szerződésmódosítását követően az egyesület a szerződés díját az éves adatközlésnek megfelelően aktualizálja és (ha szükséges) módosító számlát készít.
A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.
A jelen különös biztosítási feltételek esetén automatikus indexálás nem alkalmazható.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell az egyesülettel, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az egyesület írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
Szerződéskötéskor a szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat a biztosítási időszakra vonatkozóan:
A biztosítani kívánt növénykultúra faját;
a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát; a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.
Az egységár, hozam, növénykultúra, vetésterület adatait figyelembe véve dönt az egyesület az ajánlat elfogadásáról.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR azonosító) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani.
9.2. A változás bejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
• A biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
• a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
• a biztosított által az egyesületnek bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
• a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása;
• a biztosított növénykultúra bérbeadása;
• a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
Az egyesület – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúrára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPÁR azonosító) is tartalmaznia kell a szerződésmódosításnak.
Ha a vetésterület a biztosított növénykultúra a hozamadatok vagy az egységár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási érték is megváltozik valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A biztosított növény egységára biztosítási időszakonként csak egyszer módosítható. Szerződéskötésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15.-ig van lehetőség.
11. Az egyesület szolgáltatása
A kárbejelentését követően az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és jegyzőkönyvben rögzíti.
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %- ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására.
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:
Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar, hozam.
Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:
• Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;
• A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;
• A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület
meghatározásakor a biztosított által igénybevett „Egységes földalapú támogatás” igénylésekor megadott adatok az irányadók.
Értékcsökkenési kulcsok
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében az egyesület a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
• zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely konzervipari felhasználásra még alkalmas.
„Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke nincs.
• sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%- át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
• paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
• őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
• alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 25%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 70%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2- nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-
t. A gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
Mintaterek alkalmazása
Ha a növénykultúra betakarítása, újravetése illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.