„Lomhulladék elszállítása”

Ön a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, mint Ajánlatkérőnek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) „Lomhulladék elszállítása” tárgyú, A Kbt. Harmadik Rész szerinti, nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó, a 113.

§ szerinti nyílt eljárás Közbeszerzési Dokumentációját (a továbbiakban: Dokumentáció) tartja a kezében.

A Kbt. 40. §-ára tekintettel a közbeszerzési eljárás a közbeszerzésekért felelős miniszter által üzemeltetett egységes, Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (a továbbiakban: EKR) igénybevételével kerül lebonyolításra az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) rendelkezéseinek alkalmazásával.

A Dokumentáció közreadásával célunk, hogy segítséget nyújtsunk a Kbt. előírásainak, valamint a felhívásban és a Dokumentációban meghatározott követelményeknek eleget tevő ajánlat elkészítéséhez, és az ajánlat elvárásainknak megfelelő, minden egyes követelményt teljesítő összeállításához.

Kérjük, hogy ajánlata összeállítását megelőzően figyelmesen tanulmányozza át a Dokumentációban leírtakat.

Az eljárásban Ajánlatkérő köteles biztosítani, a gazdasági szereplő pedig köteles tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, átláthatóságát és nyilvánosságát.

Kapcsolattartás: A jelen közbeszerzési eljárás során ajánlatkérő az általa megküldeni kívánt dokumentumokat az EKR rendszeren keresztül juttatja el ajánlattevőkhöz, akik szintén az EKR rendszert használják a kommunikációra, valamint az általuk készített dokumentumok megküldésére.

Kérjük, hogy ajánlatukat a Kbt. és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet előírásai, valamint az eljárást megindító felhívásban és jelen Dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint készítsék el. Bizonytalanság esetén éljenek a Kbt. 56. § szerint meghatározott kiegészítő tájékoztatás kérésének lehetőségével. A felhívásban, a Dokumentációban, valamint a jogszabályokban foglalt feltételek bármelyikének nem megfelelő ajánlat a Kbt. 73. §-a alapján érvénytelennek minősülhet.

Amennyiben a Dokumentációban foglaltak és az eljárást megindító felhívásban foglaltak egymásnak ellentmondanak, az eljárást megindító felhívásban foglaltak az irányadóak.

Ezúton szeretnénk megköszönni, hogy érdeklődésével megtisztelte a jelen közbeszerzési eljárást.

Az eljárás felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadója: Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxx: 00387

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 12.

Tel.: x00 00 000 0000

xxxxxxxxxxxx0@xxxxx.xxx

2 Útmutató az ajánlattevők részére

2.1 Általános előírások

2.1.1 Jelen közbeszerzési eljárás meghatározása

Jelen közbeszerzési eljárás – a Kbt. szabályozásának megfelelően egybeszámított – becsült értéke nemzeti értékhatárt meghaladó összeg, mely eljárást ajánlatkérő a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pont előírásainak megfelelő módon, a Kbt. Második Részében meghatározott szabályok szerint jár el a 113–116. §-ban foglalt eltérésekkel, a nyílt eljárás előírásai szerint folytat le az EKR rendszerben az Összefoglaló tájékoztatóban megjelent határidőig jelentkezett érdeklődők számára a közbeszerzési Dokumentáció megküldésével.

A kizáró okokkal és az alkalmassági feltételekkel kapcsolatos információkat az Ajánlati felhívás, illetve a Dokumentáció részletesen is tartalmazza.

2.1.2 Összeférhetetlenség

A Kbt. 25. § értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevont személlyel vagy szervezettel szemben a Kbt. kizáró feltételeket határoz meg (összeférhetetlenség). Az eljárásba bevont személyek illetve szervezetek vonatkozásában az összeférhetetlenséget az ajánlatkérő az eljárás előkészítése, és lefolytatása során folyamatosan vizsgálja.

Az ajánlattevő az eljárásból e § alapján csak akkor zárható ki, ha közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő - hiánypótlás vagy felvilágosítás kérés útján - köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy adott esetben a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az esélyegyenlőséget és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa.

2.1.3 Ajánlattételi költségek

Az ajánlat kidolgozásával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az ajánlattevőt terheli. Az ajánlatkérő nem tartozik megtéríteni az ajánlattevőnek adott esetben a helyszín megtekintésével és vizsgálatával, az ajánlat elkészítésével bármely összefüggésben felmerült kiadásait.

2.1.4 A közbeszerzési eljárás és az ajánlat nyelve

A jelen közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve a magyar. A Dokumentáció és annak mellékletei magyar nyelven készültek és kerültek az ajánlattevők részére biztosításra. Az ajánlattevő által kidolgozott ajánlat, az ajánlattevő és az ajánlatkérő között folytatott mindennemű levelezés, valamint az ajánlattal kapcsolatos dokumentumok nyelve a magyar nyelv. Az ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi fordítását is köteles elfogadni. Ebben a körben ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 41/A. § (3) bekezdésére:

Kbt. 41/A. § (3) bekezdés

„Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben, és az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni”.

2.1.5 Az ajánlat pénzneme

Az ajánlat során minden adatot forintban (HUF) kell megadni, illetve értelmezni.

Amennyiben valamely devizát a Magyar Nemzeti Bank nem jegyez, az adott devizára az ajánlattevő saját központi bankja által érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

2.1.6 A Dokumentáció

A Dokumentáció rendelkezésre bocsátása

A Dokumentációt ajánlatkérő közvetlenül elérhetővé teszi ajánlattevőknek az EKR rendszeren keresztül.

A Dokumentáció bizalmas jellege

Az ajánlattevő köteles a Dokumentációban foglalt információkat bizalmasan kezelni és harmadik fél részére csak annyit adhat át ezekből, amennyire a harmadik félnek a közbeszerzés tárgyának egy részére adandó árajánlat elkészítéséhez feltétlenül szüksége van (eltekintve természetesen a közös ajánlattevőktől).

Az ajánlattevő felelős azért, hogy ellenőrizze a teljes Dokumentáció átvételét. Az ajánlatkérő semmilyen kifogást sem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a Dokumentáció valamely részének átvételét.

2.1.7 Üzleti titok

Az ajánlattevő gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §]1 tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát

1 Ptk. 2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]

(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez

a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy

b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján jutott hozzá.

(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

megtilthatja. Csak olyan információk nyilváníthatók üzleti titoknak, melyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Figyelem!

A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, hogy annak nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Ez nem megfelelő, amennyiben az indokolás az általánosság szintjén lett megfogalmazva. Amennyiben nem az előírás szerinti az indokolás, ajánlatkérő hiánypótlás keretében köteles felhívni a gazdasági szereplőt a megfelelő tartalmú dokumentum benyújtására. Amennyiben a hiánypótlást követően sem megfelelő az indokolás, illetve valamely olyan adatot minősít üzleti titoknak ajánlattevő, mely a Kbt. 44. § (2) – (3) bekezdésébe ütközik, a Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően az ajánlat érvénytelen!

A gazdasági szereplőnek az üzleti titok elkülönített elhelyezésére az EKR-ben az erre szolgáló funkció alkalmazásával lehetséges.

2.2 Az eljárás szereplői

2.2.1 Ajánlattevő

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.

Ajánlattevőnek az eljárás első részében el kell döntenie, hogy milyen konstrukcióban nyújtja be ajánlatát. A szükséges nyilatkozatok csatolásával meg kell határoznia, hogy önállóan tesz-e ajánlatot, vagy konzorciumban indul (közös ajánlattétel), mivel bármely gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni egyéb gazdasági szereplővel is.

Ezt követően ajánlattevőnek el kell döntenie, kíván-e igénybe venni kapacitást nyújtó szervezetet, valamint a szerződés teljesítése során igénybe kíván-e venni az abban az időpontban már ismert alvállalkozót (lsd. 2.2.2 pont).

2.2.2 Alvállalkozó

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

A Kbt. 66. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatkérő előírja, hogy ajánlattevőnek meg kell jelölnie ajánlatában:

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót vesz igénybe,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

Fenti megjelölés és igénybevétel nem érinti az ajánlattevő teljesítésért való felelősségét.

Ajánlatkérő nem korlátozza ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására. Nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót megnevezni a már bejelentett alvállalkozókon kívül, amelyeket a teljesítésbe be kíván vonni. A bejelentéssel egy időben nyilatkoznia kell arról, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó(k) nem áll kizáró okok hatálya alatt.

2.2.3 Kapacitást nyújtó szervezet vagy személy

Az előírt alkalmassági követelmények teljesítéséhez ajánlattevők bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni ezt a szervezetet, valamint azt az alkalmassági követelményt is, melynek igazolása érdekében ajánlattevő ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik.

A legfontosabb előírások az igénybevétellel kapcsolatban

a) Az alábbi c) pontban foglalt esetet kivéve csatolni kell az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt, figyelemmel a Kbt. 41/A. § (5) bekezdésére.

b) A 321/2015. (X.30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. A kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. (jelen eljárásban nem releváns)

c) Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §2-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

Kbt. 41/A. § (5)

Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők, valamint az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezetek képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.

2.2.4 Minősített Ajánlattevő(k)

A Minősített ajánlattevőknek a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet V. fejezetében foglaltak figyelembevételével kell a kizáró okoknak való megfelelést igazolniuk. Ajánlatkérő a Közbeszerzési Hatóság honlapján vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a hivatkozott Korm. rendelet 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közhiteles nyilvántartásként kezeli. A gazdasági vagy szakmai kamara által létrehozott minősített ajánlattevői

2 Ptk. 6:419. § [A sortartás kifogása]

A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.

jegyzéket a Közbeszerzési Hatóság nyilván tartja. A kamarai jegyzék csak a kamara tagjainak tevékenységi körében alkalmazandó alkalmassági feltételek igazolására terjedhet ki.

2.3 A felek kötöttsége nyilatkozataikhoz

2.3.1 Ajánlati kötöttség

Az ajánlati kötöttség az ajánlat megtételével áll be. A Kbt. 70. § (2) bekezdés szerinti esetben – ha szükséges, mivel az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön – az ajánlatkérő felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott új időpontjának lejártáig történő fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított 60 napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében az értékelés során ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

2.3.2 Az Ajánlati felhívás és a Dokumentáció módosítása

Az ajánlattételi határidő, az eljárást megindító felhívás vagy a közbeszerzési dokumentumok módosításáról, valamint az eljárást megindító felhívás visszavonásáról nem tesz közzé hirdetményt ajánlatkérő, hanem az eredeti ajánlattételi határidő lejárta előtt közvetlenül, egyidejűleg írásban tájékoztatja azokat a gazdasági szereplőket, akiknek az eljárást megindító felhívást megküldte.

Ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumok módosításait az eredeti dokumentumokkal megegyező helyen közvetlenül elektronikusan elérhetővé teszi.

Az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig új ajánlat benyújtásával módosíthatja az ajánlatát. Ebben az esetben az elsőként benyújtott ajánlatot visszavontnak kell tekinteni.

2.3.3 A Kbt. 55. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a fenti eljárási cselekmény EKR-ben lefolytatott eljárások tekintetében azzal az eltéréssel alkalmazható, hogy az ajánlattevőnek a korábban benyújtott ajánlatot az új ajánlat megtétele előtt vissza kell vonnia.

Az ajánlattételi határidő meghosszabbítására az 52. § (5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nem köteles az ajánlatkérő a határidőt meghosszabbítani, ha a közbeszerzési dokumentumok módosítása nem jelentős és a módosítás megküldése az ajánlattételi határidő lejártának napját megelőző legkésőbb ötödik napra esik.

2.3.4 A kiegészítő tájékoztatás

Az Ajánlati felhívásban, illetőleg a Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban bármely gazdasági szereplő, aki az adott közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet - a megfelelő ajánlattétel érdekében - kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől - kizárólag az EKR rendszeren keresztül írásban.

Ajánlatkérő a kiegészítő (értelmező) tájékoztatást - a feltett kérdések szövegével, de a kérdést feltevő gazdasági szereplő megnevezése nélkül - a kérdést feltevőnek és valamennyi – a Dokumentációt már átvett - gazdasági szereplőnek megküldi az EKR rendszeren keresztül. Az ajánlattevő köteles az ajánlatot a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás figyelembevételével elkészíteni és benyújtani. A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattételi határidő lejárta előtt ésszerű

időben köteles az ajánlatkérő megadni. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, az 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi határidő meghosszabbításának lehetőségével. Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön megbeszélést, telefonos egyeztetést – a Kbt. 2. § -ban foglaltakra tekintettel, a verseny tisztasága, átláthatósága, nyilvánossága biztosítása érdekében – nem tart, nem folytat.

2.4 Az ajánlatok elkészítése és benyújtása

Formai követelmények

Az ajánlattevő az ajánlatát az EKR rendszeren keresztül köteles benyújtani.

Az ajánlatnak Felolvasólapot kell tartalmaznia.

Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy ajánlata határidőben benyújtásra kerüljön. Az ajánlatok aláírása

Kbt. 41/A. § (4) bekezdés

Az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.

Ajánlatkérő által kért egyéb – a Dokumentumokban szereplő – nyilatkozatokat cégszerűen alá kell írnia az ajánlattevőnek. Az ajánlat, mint jognyilatkozat abban az esetben fogadható el joghatályosnak, ha az az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)tól, vagy olyan személy(ek)től ered, aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos meghatalmazást kaptak.

Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen – az ajánlat beadása előtt – módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátnia.

Az aláírási jogosultság ellenőrzése érdekében csatolni kell az ajánlattevő (vagy az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő) cégjegyzésre jogosultjának közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát vagy ügyvéd illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírás-mintáját.

Amennyiben nem a cégjegyzésre jogosult személy(ek), hanem az általa(uk) meghatalmazott személy ír alá, abban az esetben csatolni kell a cégjegyzésre jogosult(ak) által adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, vagy szervezeti dokumentumot, ami az aláírási jogot keletkezteti, továbbá a meghatalmazó közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját.

Elkésett ajánlatok

Az ajánlatkérő által kikötött, az Ajánlati felhívásban rögzített határidő lejárta után beérkező bármely ajánlatot ajánlatkérő, a Kbt. 73.§ (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelennek minősíti.

2.5 Ajánlatok bontása

Kbt. 68. §

(1) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, jogszabályban meghatározott időtartam elteltével kell megkezdeni.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a 41/C. § (1) bekezdés e)-f) pontja alapján az ajánlatok benyújtása egészében papíralapon történik, az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni, és a (4) bekezdéstől eltérően a rendelkezésre álló fedezet összege az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető. (jelen eljárásban nem releváns)

(1b) Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az EKR végzi akként, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

(1c) Az elektronikusan benyújtott ajánlat vagy részvételi jelentkezés esetében a (4)-(5) bekezdés szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben szerepelnek - az ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők részére elérhetővé teszi.

(4) Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásakor ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is.

(6) Az ajánlatok felbontásáról és a (4)-(5) bekezdés szerinti adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít (ezt az EKR automatikusan elkészíti), amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek. A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes - beleértve az elkésett - ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.

424/2017.(XII.19.) Korm. rendelet 15. §

(1) Az ajánlattételi és részvételi határidő munkanapokon reggel nyolc és délután tizenhat óra közötti időszakra eső időpontban határozható meg.

(2) Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

(3) Az ajánlatnak vagy részvételi jelentkezésnek az ajánlattételi, illetve a részvételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

2.6 Az ajánlatok bírálata

2.6.1 A Kbt. 81. § (5) bekezdés alkalmazása, az ajánlatok érvényessége, ajánlattevő kizárása

Ajánlatkérő alkalmazza a Kbt. 81. § (5) bekezdését, valamint a 81. § (4) bekezdését.

Kbt. 81. § (5)

Az ajánlatkérő nyílt eljárásban az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes

– és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja.

Kbt. 81. § (4)

Nyílt eljárásban az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban rendelkezhet úgy, hogy a bírálatnak az aránytalanul alacsony ár vagy költség vizsgálatára vonatkozó részét az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő – tekintetében vizsgálja az ár vagy költség aránytalanul alacsony voltát, és alkalmazza szükség esetén a 72. § szerinti eljárást. Ha az ajánlattevő ajánlata aránytalanul alacsony ár vagy költség miatt érvénytelennek bizonyul, az értékelési sorrendben a következő ajánlattevő a helyébe lép és a szükséges bírálati cselekményeket ennek megfelelően kell elvégezni.

2.6.2 Értékelés szempontjai és az értékelés módszere

A Kbt. 76. § (2) bekezdés a) pontja szerinti legalacsonyabb ár

Részszempont

1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (HUF)

2.6.3 A sorrend megállapítását követően a bírálóbizottság megkezdi – a sorrend szerint legalacsonyabb árral rendelkező ajánlat - részletes vizsgálatát, összhangban a Kbt. előírásaival, továbbá az Ajánlati felhívásban és a Dokumentációban meghatározott kondíciókkal.

Az Ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidőre benyújtott ajánlatok vonatkozásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy azok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ajánlatkérő köteles megállapítani, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, és hogy van-e olyan ajánlattevő, akit az eljárásból ki kell zárni.

2.6.4 Kizáró okokra, alkalmassági követelményekre vonatkozó előzetes nyilatkozat

Ajánlatkérő az előzetes ellenőrzés folyamán köteles a Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján megállapított sorrend szerinti – döntése alapján meghatározott számú - ajánlattevő kizáró okokkal illetve az alkalmassági követelményekkel kapcsolatban benyújtott nyilatkozatát elfogadni, valamint minden egyéb tekintetben az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a 71-72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezni. Az ajánlatkérő a nyilatkozattal egyidejűleg

ellenőrzi a nyilatkozatban feltüntetett, a Kbt. 69. § (11) bekezdés szerint elérhető adatbázisok adatait is.

Azon igazolások nem kérhetők ajánlattevőktől, melyek az Európai Unió bármely tagállamában működő olyan ingyenes adatbázisokból is elérhetőek, melyekbe belépve ajánlatkérő ellenőrizheti a gazdasági szereplővel kapcsolatos, az ajánlati felhívásban előírt tény, adat, információ, nyilatkozat valódiságát. (e-Certis rendszer).

a) A magyarországi nyilvántartások közül a hatósági nyilvántartások illetve a külön jogszabályban nevesített nyilvántartások alkalmasak erre a célra.

b) Nem magyar anyanyelvű nyilvántartás esetén ajánlatkérő kéri a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű fordításának bemutatását.

2.6.5 Kizáró okok, alkalmassági követelmények igazolása

Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő a 2.6.4 pont szerinti ajánlattevőt/ajánlattevőket megfelelő határidő tűzésével felhívja a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtania.

Ajánlatkérő csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertesként, aki az alkalmassági követelmények és a kizáró okok tekintetében a Kbt.–ben és a külön jogszabályban foglaltak szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett.

Kbt. 69. § (11a) bekezdés

Nem kérhető a gazdasági szereplőtől olyan igazolás benyújtása, amelyet ugyanazon ajánlatkérő részére a gazdasági szereplő korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban az EKR-ben elektronikus úton már benyújtott. Ebben az esetben az ajánlatkérő (4) vagy (6)–(8) bekezdés szerinti felhívására a gazdasági szereplő nyilatkozik arról, hogy mely korábbi eljárásban benyújtott igazolást kéri figyelembe venni a bírálat során. Az ajánlatkérő attól függetlenül vizsgálja meg, hogy a korábban benyújtott igazolás megfelel-e az adott közbeszerzési eljárásban benyújtandó igazolásra irányadó tartalmi követelményeknek, hogy a korábbi igazolás adott esetben megjelöli, hogy azt mely közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki.

Érvényesség vizsgálata

Az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdése alapján, ha

a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;

c) ha az ajánlattevő alvállalkozója a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;

d) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

f) az ajánlattevő

fa) valamely adatot a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy

fb) a kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ajánlat érvénytelen, ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].

Kbt. 74. § (1) Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, aki

a) a kizáró okok [62. §, és ha az ajánlatkérő előírta 63. §] hatálya alá tartozik;

b) részéről a kizáró ok az eljárás során következett be.

(2) Az ajánlatkérő kizárhatja az eljárásból

a) azt az ajánlattevőt, aki számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés],

b) azt az ajánlattevőt, aki ajánlatában olyan származású árut ajánl, amely számára nem kell nemzeti elbánást nyújtani [2. § (5) bekezdés].

2.6.6 Hiánypótlás és felvilágosítás adásának lehetősége

Az ajánlatkérő az eljárás során, összhangban a Kbt. 71-72. §- aival az ajánlattevők számára, azonos feltételekkel biztosítja a hiánypótlást és a felvilágosítás adásának lehetőségét.

Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívását, illetve a felvilágosítás és indokolás kérését a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében kötelezően kijelölt és eljárni jogosult képviselőnek küldi meg, a nem közös ajánlatot tevők esetében pedig az ajánlatban megjelölt kapcsolattartó részére.

A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen a Dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.

Az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók.

A hiánypótlás során nem lehet az ajánlat olyan hibáját kijavítani, mely miatt az már benyújtásakor a Kbt. 74. § (1) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen.

Amennyiben a hiánypótlást követően benyújtott ajánlattételi példányok hiánypótlással nem érintett tartalma nem egyezik meg az eredeti ajánlat tartalmával, vagy a hiánypótlást az ajánlattevő nem megfelelően teljesítette, az ajánlatkérő az eredeti ajánlattételi példányt veszi figyelembe az elbírálás során.

Figyelem!

A hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat:

a) a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével vagy

b) az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, amelynek változása a teljes ajánlattételi árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

2.6.7 Számszaki hiba kezelése

Amennyiben az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, az ajánlat számszaki elemeinek ellenőrzésekor nyilvánvaló, az értékelés eredményére kiható számítási-, számszaki hibát talál az ajánlatban, akkor a Kbt. 71. § (11) bekezdését azzal az eltéréssel fogja alkalmazni, hogy az ajánlatkérő felhívja az ajánlattevőt a hiba javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az

ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

2.6.8 Aránytalanul alacsony ár és egyéb vállalások

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

Ajánlatkérő a válaszadással kapcsolatos feltételeket, tudnivalókat írásban fogja közölni az érintett ajánlattevővel/ajánlattevőkkel.

Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján a Kbt. 72. §-ban előírtak szerint jár el. Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.

Ajánlatkérő ezúton kívánja felhívni a figyelmet, hogy az aránytalanul alacsony árnak a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethető indokolását abban az esetben tudja maradéktalanul elfogadni, ha azt ajánlattevő dokumentált módon teszi meg (pl.: nem elegendő a kedvező piaci helyzetre, kedvezményes árakra hivatkozni, hanem dokumentumot kell csatolni arra nézve, hogy az adott előny valóban létezik, és ha igen, milyen feltételekkel).

Ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást, az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

2.7 A közbeszerzési eljárás eredménye

2.7.1 Az eljárás eredménytelensége

A Kbt. 75. §-a értelmében az eljárás eredménytelen, ha:

(1) a) nem nyújtottak be ajánlatot vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában részvételi jelentkezést;

b) kizárólag érvénytelen ajánlatot vagy részvételi jelentkezést nyújtottak be;

c) az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát.

(2)Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha

a) a szerződés megkötésére vagy teljesítésére képtelenné vált vagy a szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának lenne helye [Kbt. 53. § (4)-(6) bekezdés];

b) a - (4) bekezdésben foglaltak szerint igazolható - rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem elegendő a szerződés megkötéséhez az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel;

c) valamelyik ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező érdekeit súlyosan sértő cselekményt követ el;

d) a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérő valamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatását határozza el vagy eláll az eljárás lefolytatásának szándékától, az ajánlatkérő azonban nem nyilváníthatja eredménytelennek az eljárást akkor, ha a jogszerűtlen eljárást lezáró döntés megsemmisítését követően jogszerű döntés meghozatalával az eljárás jogszerűsége helyreállítható.

e) - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést;

f)- a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.

g) az EKR működési hibája olyan jogsértést eredményez, amely az e törvényben meghatározott alapelvek érvényesülését biztosító módon nem orvosolható.

2.7.2 Eredményes eljárás

Ajánlatkérő az érvényes ajánlatokat az Ajánlati felhívásban meghatározott szempontok alapján értékeli. Az ajánlati felhívásban meghatározott bírálati szempontokat figyelembe véve az ajánlatnak meg kell felelnie azon előírásoknak, melyek alkalmasságát és érvényességét ajánlattevő igazolta, figyelembe véve a Kbt. 69. § (4)-(6) bekezdéseiben foglaltakat. A bírálóbizottság által előkészített javaslatot figyelembe véve a döntéshozó dönt az eljárás eredményéről illetve eredményes eljárás esetén a nyertes gazdasági szereplőről.

2.7.3 Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéséről

Ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni az eljárás

- eredményéről,

- az eljárás eredménytelenségéről,

- az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról,

- valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról,

az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, mely összegezést minden ajánlattevő részére egyidejűleg megküldi telefaxon vagy elektronikus úton.

2.8 Szerződéskötés

Az összegezés megküldését követően a nyertes ajánlattevő ajánlati kötöttsége a megküldés napjától számított harminc nappal meghosszabbodik.

Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel (szervezettel, személlyel) írásban köti meg a szerződést a 10 napos határidő leteltét követően, legkésőbb pedig ugyanezen időponttól számított harminc napon belül a közbeszerzési eljárásban közölt feltételek, szerződéstervezet és ajánlat tartalmának megfelelően.

A szerződés hatálya kiterjed kötelező jelleggel az ajánlatban vállalt kötelezettségek teljesítésében együttműködő partnerekre és alvállalkozókra.

Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a nyertes ajánlattevő a Kbt. 131. § (5) bekezdésben meghatározott időtartam (ajánlati kötöttsége) alatt akkor mentesül szerződéskötési kötelezettsége alól (szabadul ajánlati kötöttségétől), ha az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezés megküldését követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső és általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes, vagy ilyen körülmény miatt a szerződéstől való elállásnak vagy felmondásnak lenne helye.

A szerződés megkötésére egyebekben a Kbt. 131. § tartalmaz előírásokat.

2.9 Az ajánlat felépítése, tartalma

Az ajánlat összeállításakor a következőket kell figyelembe venni:

• Az ajánlattevőnek az Ajánlati felhívásban, illetőleg a Dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania;

• Ajánlatkérő a benyújtandó dokumentumok mintáinak egy részét ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta az ajánlat részeként benyújtandó igazolásokra és nyilatkozatokra vonatkozóan, másik része az EKR rendszeren belül található;

• Az ajánlattevő kötelessége, hogy tanulmányozza az Ajánlati felhívás és a Dokumentáció valamennyi részét, utasítását, az űrlapokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat;

• Amennyiben az ajánlattevő nem adja meg az Ajánlati felhívásban, illetve a Dokumentációban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az Ajánlati felhívás és a Dokumentáció, továbbá a vonatkozó szakmai és jogszabályi előírások feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenségét eredményezheti;

• Az ajánlattevők az ajánlat elkészítése és összeállítása során lehetőség szerint alkalmazzák a Dokumentációban rendelkezésre bocsátott iratmintákat, természetesen ajánlatkérő hasonló tartalmú nyilatkozatokat is elfogad;

• A nyilatkozatok valóságtartalmáért az ajánlattevő szavatol;

• Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az (esetleg módosított) Ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan.

• Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy a Kbt.-ben és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt rendelkezésekre fokozottan figyeljenek a benyújtott ajánlat illetve az eljárási cselekmények jogszerűsége érdekében.

A nyertes ajánlattevővel megkötendő szerződés részét fogják képezni a mellékletben felsorolt és az ajánlattevő által az alábbi utasításoknak megfelelően elkészítendő nyilatkozatok, dokumentumok, leírások, bemutatások, illetve az ezekben foglalt vállalások abban az esetben is, amennyiben a felsorolt dokumentumok fizikailag nem kerülnek csatolásra.

2.10 A környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekről szóló tájékoztatás a Kbt. 73. § (5) bekezdés szerint

Az alábbiakban tájékoztatást adunk a közbeszerzési eljárások ajánlattevőinek azon szervezetekről, akiktől a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményekre vonatkozó azon kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni tájékoztatást lehet kérni:

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkavédelmi Felügyelősége	és	Munkaügyi	Szakigazgatási
1056 Budapest, Bástya u. 35. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 00-0-000-0000 fax: 00-0-000-0000 E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkaügyi Felügyelősége 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520. tel: 00-0-000-0000 fax: 00-0-000-0000 E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx	és	Munkaügyi	Szakigazgatási
Adózás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2. Telefon: x00-0-000-0000 Fax: x00-0-000-0000. Kék szám (mobilhálózatból is hívható): 06-40/42-42-42

Környezetvédelem:

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.

1539 Budapest, Pf. 675. Tel.: 1/0000-000

Fax: 1/0000-000

Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx

Egészségvédelem:

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Xxx: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0-0.

Levelezési cím: 1437 Budapest, Pf. 839.

Központi telefonszám: 00-0-000-0000

Központi faxszám: 00-0-000-0000

Fogyatékossággal élők esélyegyenlősége:

Emberi Erőforrások Minisztériuma, Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 10.

Telefonszám: 06-1-795-54-78

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

3 Nyilatkozatminták és egyéb benyújtandó dokumentumok ajánlattevők részére

1. sz. melléklet

I. NYILATKOZATOK (1)

Melléklet száma	Leírása	Hol található (Iratjegyzék / EKR)	Oldal- szám
1. sz. melléklet	Tartalomjegyzék	Iratjegyzék
2. sz. melléklet	Információs adatlap	Iratjegyzék
	Felolvasólap	EKR
3. sz. melléklet	Teljességi nyilatkozat	Iratjegyzék
4. sz. melléklet	Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx által alvállalkozókról a Kbt. 66. § (6) bekezdés szerint	Iratjegyzék

II. NYILATKOZAT ALKALMASSÁGI FELTÉTELEKRŐL

5. sz. melléklet

Nyilatkozat alkalmassági feltételek előzetes megfelelőségéről

Iratjegyzék

III. A KIZÁRÓ OKOK FENN NEM ÁLLÁSÁNAK IGAZOLÁSA

6. sz. melléklet

Xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx által kizáró okokról

Iratjegyzék

Nyilatkozat előírt kizáró okról. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpont szerint

EKR

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx által kizáró okokról

alvállalkozó tekintetében

EKR

IV. ALKALMASSÁGGAL KAPCSOLATOS NYILATKOZATOK, IGAZOLÁSOK

7. sz. melléklet	Alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő nyilatkozata	Iratjegyzék
8. sz. melléklet	Xxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxx által kizáró okokról alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő tekintetében	Iratjegyzék
9. sz. melléklet	Nyilatkozat referenciákról	Iratjegyzék
	Referencia igazolások (szükség szerint)

V. ÉRVÉNYESSÉGI NYILATKOZATOK, IGAZOLÁSOK (2)

	Nyilatkozat az el nem bírált változásbejegyzési kérelemről / adatváltozásról	EKR
10. sz. melléklet	Nyilatkozat az üzleti titokról	Iratjegyzék és EKR- ben külön elhelyezve
11. sz. melléklet	Nyilatkozat a fénymásolatban csatolt iratokról	Iratjegyzék
12. sz. melléklet	Nyilatkozat az idegen nyelvű iratok magyar nyelvű fordításáról – adott esetben	Iratjegyzék

Nyilatkozat a Kbt. 66.§ (2) bekezdés szerint

EKR

Aláírási címpéldány (eredeti/másolat)

kötelező csatolni

Közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás – adott esetben

(eredeti/másolat)

csatolni szükség

esetén

VI. SZAKMAI AJÁNLAT

Szakmai ajánlat

Felolvasólap, az alkalmassági feltétel körében előírt teherjármű forgalmi engedélyének másolata

VII. EGYÉB NYILATKOZATOK

2. sz. melléklet

Információs adatlap*

Xxxxxxxxxxx*
Neve:
Címe:
Székhelye:
Telefonszáma:
Fax-száma:
E-mail:
WEB lap:
Cégképviseletre jogosult tisztségviselő** Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail:
Kapcsolattartásra kijelölt személy: Neve: Címe: Telefonszáma: Fax-száma: E-mail:
Adószám:
Cégjegyzési szám:
Bankszámlaszám:

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Ajánlattevő cégszerű aláírása

Megjegyzés:

* Közös ajánlattevők valamennyi társult tagjának külön – külön ki kell töltenie.

** A cégszerű aláírásra jogosult képviselő megnevezése. A hatályos cégkivonattal szinkronban töltendő ki!

3. melléklet

Teljességi nyilatkozat

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Tisztelt Ajánlatkérő!

Alulírott <képviselő neve>3, mint a(z) <ajánlattevő neve>4 (<ajánlattevő székhelye>) Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője, az Ajánlati felhívásban és a közbeszerzési Dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás, kikötés és a műszaki leírás gondos áttekintése után ezennel kijelentem, hogy a bennük foglalt valamennyi feltételt megismertük, megértettük és azokat a jelen nyilatkozattal elfogadjuk.

1. Kijelentjük, hogy az ajánlattételi ár a meghatározott feladat teljes megvalósítására – minden egyéb munkával, teljesen készen – vonatkozik, akkor is, ha a kalkulációból esetlegesen valamelyik tétel teljesen kimaradt, vagy mennyiségi eltérés mutatkozik.

2. Nyilatkozunk, hogy nyertességünk esetén a közbeszerzési eljárás alapján a szerződést megkötjük és a beszerzést megvalósítjuk, az Ajánlati felhívásban és a Dokumentációban véglegesen lefektetettek szerint.

3. Elfogadjuk, hogy amennyiben ajánlatunk nem felel meg az Ajánlati felhívásban és a Dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, a Kbt. a 73. §

(1) bekezdésének e) pontja szerint, az ott meghatározott kivételekkel érvénytelennek minősül.

4. Elfogadjuk, hogy ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánítják, ha fennállnak a Kbt.-ben meghatározott összeférhetetlenségi követelmények. Elfogadjuk, hogy ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánítják, ha akár társaságunkkal, alvállalkozóinkkal vagy az alkalmazott szakemberekkel szemben fennállnak a Kbt. 25. §-ban részletezett körülmények.

5. Tudomásul vesszük, hogy az Ajánlati felhívás és a közbeszerzési Dokumentáció adatait csak az ajánlattételhez hasznosíthatjuk, más célra történő felhasználása tilos.

6. Tudatában vagyunk annak, hogy közös ajánlat esetén a közösen ajánlatot tevők személye nem változhat sem a közbeszerzési eljárás, sem az annak alapján megkötött szerződés teljesítése során. Xxxxx is tudatában vagyunk, hogy a közös Ajánlattevők egyetemlegesen felelősek mind a közbeszerzési eljárás, mind az annak eredményeként megkötött szerződés teljesítése során.

7. Vállaljuk, hogy ajánlatunkat az Ajánlattételi határidő lejártától számítva legalább 30 napig fenntartjuk. Tudomásul vesszük, hogy ajánlatunkat ezen ajánlati kötöttség időtartama alatt nem változtathatjuk meg.

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

....................................................

Ajánlattevő5 cégszerű aláírása

3 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban

4 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.

5 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

4. sz. melléklet

Nyilatkozat

Xxxxxxxxxxx által alvállalkozókról a Kbt. 66. § (6) bekezdés alapján6

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Xxxxxxxxx <képviselő neve>7, mint a(z) <ajánlattevő neve>8 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a(z) <ajánlattevő neve> mint ajánlattevő a közbeszerzés alábbi részének teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe:

A közbeszerzés azon része(i), amelynek teljesítésében alvállalkozó közreműködik	Alvállalkozó adatai (megnevezés, székhely)
	<amennyiben az ajánlat benyújtásakor már ismert>
	<amennyiben az ajánlat benyújtásakor már ismert>
...	...

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Ajánlattevő9 cégszerű aláírása

6 Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az ajánlatban meg kell jelölni

a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

Ajánlattal együtt benyújtandó!

7 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

8 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.

9 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

5. sz. melléklet

Nyilatkozat Alkalmassági feltételek előzetes megfelelőségéről10

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Xxxxxxxxx <képviselő neve>11, mint a(z) <ajánlattevő neve> cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában

I. Nyilatkozom, hogy fenti tárgyú közbeszerzési eljárásban előírt alkalmassági követelményeknek12

Megfelelünk önállóan a II/B. esetben is

Nem felelünk meg önállóan, ezt az alábbi pontban / pontokban jelöljük.

II/A. A gazdasági-pénzügyi alkalmasság igazolására:13

Igénybe kívánok venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt (Nem releváns, ajánlatkérő nem írt elő gazdasági-pénzügyi alkalmasságot)

<Név, székhely>

Nem kívánok igénybe venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt

II/B. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására:14

Xxxxxxx kívánok venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt

<Név, székhely>

Nem kívánok igénybe venni kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

.........................................................

Ajánlattevő15 cégszerű aláírása

10 Az ajánlattal együtt benyújtandó!

11 Közös ajánlattétel esetében külön töltendő ki az egyes konzorciumi tagok részéről.

12 A megfelelő válasz jelölendő / kiemelendő. 13 A megfelelő válasz jelölendő / kiemelendő. 14 A megfelelő válasz jelölendő / kiemelendő.

15 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

6. sz. melléklet

Alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő nyilatkozata16

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Alulírott <név>, mint a(z) <kapacitást nyújtó szervezet neve, székhelye> nevében nyilatkozattételre jogosult képviselő

n y i l a t k o z o m17,

Gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő

<név, cím> részére kapacitást nyújtok.

Nem releváns, ajánlatkérő nem írt elő gazdasági-pénzügyi alkalmasságotz

Szakmai és Műszaki alkalmasság igazolásához jelen közbeszerzési eljárásban ajánlattevő

<név, cím> részére kapacitást nyújtok. Ennek megfelelően csatolom ajánlattevővel kötött előszerződésünket / szerződésünket, amely alátámasztja, hogy – az alkalmasság körében részünkről igazolt – erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

A hivatkozott alkalmassági feltétel: <hivatkozás az Ajánlati felhívás megfelelő szakaszára>

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Kapacitást nyújtó gazdasági szereplő cégszerű aláírása

16 Az ajánlattal együtt benyújtandó adott esetben, amennyiben ajánlattevő igénybe vesz kapacitást nyújtó gazdasági szereplőt

17 A megfelelő szakasz jelölendő

7. sz. melléklet

Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxxxx által kizáró okokról 18

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Xxxxxxxxx <képviselő neve>, mint a(z) <ajánlattevő neve> cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a(z) <ajánlattevő neve> mint ajánlattevő nem tartozunk a Kbt. 62. § (1) bekezdés g)–k), m) és q) pontja szerinti kizáró okok hatálya alá.

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Ajánlattevő cégszerű aláírása

18 Közös ajánlattevők külön-külön kell, hogy benyújtsák a nyilatkozatot az ajánlatban

8. sz. melléklet

Nyilatkozat

Xxxxxxxxxxx által kizáró okokról alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplő esetében19

(a Kbt. 67. § (3) bekezdése szerint)

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

nem vesz igénybe olyan alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplőt, amely a Kbt. 62. § szerinti kizáró okok hatálya alá esik.

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Ajánlattevő cégszerű aláírása

19 Az ajánlattal együtt benyújtandó adott esetben, amennyiben ajánlattevő igénybe vesz alkalmasságot nyújtó gazdasági szereplőt

9. sz. melléklet

NYILATKOZAT A REFERENCIÁKRÓL20

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Xxxxxxxxx <képviselő neve> mint a(z)

a) <megnevezés>, mint ajánlattevő* VAGY

b) < megnevezés>, mint kapacitást nyújtó gazdasági szereplő*

nevében nyilatkozattételre jogosult képviselő nyilatkozom, hogy az eljárást megindító felhívásban valamint a Dokumentációban foglalt valamennyi formai és tartalmi követelmény, utasítás és kikötés gondos áttekintése után, az eljárást megindító felhívás III.1.3). pontjában foglaltaknak megfelelően az Ajánlati felhívás feladásának dátumától visszafelé számított három évben befejezett, hat éven belül megkezdett a közbeszerzés tárgyában (hulladékszállítás) a legjelentősebb szállításaink az alábbiak voltak**:21

A szerződés tárgya	A szerződést kötő másik fél (név, cím)	Az ellenszolgál- tatás: az elszállított hulladék mennyisége (tonna)	Teljesítés ideje (tól-ig év/hó/nap)	Kapcsolattartó neve, elérhetősége (cím, telefonszám/email / fax)	Teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e? (igen/nem)

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

…………………………………………. Xxxxxxxxxxx / kapacitást nyújtó gazdasági szereplő cégszerű aláírása

*a megfelelő státus aláhúzandó

** több referencia felsorolásához a táblázat ismételhető/ismételendő.

Ezt a nyilatkozatot ajánlattevő, illetőleg a kapacitást nyújtó gazdasági szereplőre vonatkozóan külön-külön kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ezen alkalmassági követelménynek az ajánlattevőnek és a kapacitást nyújtó gazdasági szereplőnek együttesen lehet megfelelniük. A közös ajánlattevőknél ezt a nyilatkozatot valamennyi társult tagra vonatkozóan tartalmaznia kell az ajánlatnak. Ezen alkalmassági követelménynek a társult tagoknak együttesen lehet megfelelniük.

20 A Kbt. 69. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően ajánlatkérő külön felhívására köteles benyújtani ajánlattevő

21 Az igazolás módját tekintve kérjük az Ajánlati xxxxxxxx XXX.1.3) (Alkalmassági minimumkövetelmény(ek)) M/1. pontjában leírtakat figyelembe venni

10. sz. melléklet

Nyilatkozat az Üzleti titokról22

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Alulírott <képviselő neve>23, mint a(z) <ajánlattevő neve>24 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában

nyilatkozom,

hogy a jelen közbeszerzési eljárás során keletkező dokumentumok kivétel nélkül és teljes terjedelmében nyilvánosságra hozhatók, azokban üzleti titkot képező, és ezáltal védendő információk nem találhatók.

hogy az alább megnevezett iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyeztük el az ajánlatban (EKR-ben), kérjük ezeknek a Kbt.44. § (1) bekezdése szerint üzleti titokként való kezelését:

..............................................................

Indoklás:

…………………………………………………………………………………………………

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

…………………………………………… Ajánlattevő25 cégszerű aláírása

22 Üzleti titok fogalma (Kbt. 44. § (1)) „A gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna”

23 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

24 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.

25 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

11. sz. melléklet

Nyilatkozat a fénymásolatban csatolt iratokról

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Xxxxxxxxx <képviselő neve>26, mint a(z) <ajánlattevő neve>27 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában

n y i l a t k o z o m,

hogy az általam az ajánlat részeként fénymásolatban becsatolt iratok az eredeti iratokról fénymásolás útján készített, azok az eredeti iratokkal tartalmukban és formájukban teljes egészében megegyeznek.

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Ajánlattevő28 cégszerű aláírása

26 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

27 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.

28 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

12. sz. melléklet

Nyilatkozat az idegen nyelvű iratok magyar nyelvű fordításáról

Tárgy: „Lomhulladék elszállítása”

Xxxxxxxxx <képviselő neve>29, mint a(z) <ajánlattevő neve>30 cégjegyzésre jogosult képviselője felelősségem tudatában

n y i l a t k o z o m,

hogy az általam a fenti eljárásban ajánlatom részeként idegen nyelven becsatolt valamennyi irat magyar nyelvű fordítását is becsatoltam. Nyilatkozom továbbá, hogy a becsatolt magyar nyelvű fordítások tartalmukban és értelmükben teljes egészében megegyeznek az idegen nyelvű eredeti iratok tartalmával.

<helység>, 2019. <hónap> <nap>

………………………………………….

Ajánlattevő31 cégszerű aláírása

29 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

30 Közös ajánlattétel esetében valamennyi ajánlattevő nevét, vagy a konzorcium megnevezését, fel kell tüntetni.

31 Közös ajánlattétel esetében a konzorciumi megállapodás szerinti képviseleti joggal szinkronban.

Ajánlattal együtt benyújtandó adott esetben, idegen nyelvű iratok fordítása esetén..

4 Közbeszerzési szerződés tervezet

Külön csatolva

Document Metadata

Table of Contents

„Lomhulladék elszállítása”

Document Metadata