KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE

	Megjegyzés	2016.		2017.
december 31-én
			(	millió Ft)
ESZKÖZÖK
Forgóeszközök
Pénzeszközök	4.2.1	10 805		5 399
Követelések	4.2.2, 12.1	157 645		157 745
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	4.2.3.1	5 104		8 162
Nyereségadó-követelé s	6.1	2 225		384
Készletek	7	16 643		17 175
		192 422		188 865
Értékesítésre kijelölt eszközök	8	1 556		162
Forgóeszközök összesen		193 978		189 027
Befektetett eszközök
Tárgyi eszközök	9	483 174		458 343
Immateriális javak	10	478 263		441 458
Befektetés társult és közös vezetésű vállalatokban	11	1 078		1 324
Halasztottadó-követelés	6.3	73		59
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök	4.2.3.2	18 254		19 323
Egyéb befektetett eszközök	12.2	709		127
Befektetett eszközök összesen		981 551		920 634
Eszközök összesen		1 175 529		1 109 661
KÖTELEZETTSÉGEK
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	4.4.1	72 589		35 191
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4.4.2	22 600		8 757
Kötelezettségek szállítók felé	4.4.3	136 623		135 446
Nyereségadó-köteleze ttsé g	6.1	719		324
Céltartalékok	13	4 493		3 267
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek	14	40 537		43 596
		277 561		226 581
Értékesítésre kijelölt eszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek	8	-		-
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen		277 561		226 581
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	4.4.1	247 179		231 646
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	4.4.2	50 098		47 608
Halasztottadó-kötelezett ség	6.3	8 740		13 743
Céltartalékok	13	9 528		9 231
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek	15	1 090		779
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen		316 635		303 007
Kötelezettségek összesen		594 196		529 588
TŐKE
Saját tőke
Jegyzett tőke		104 275		104 275
Tőketartalékok		27 890		27 282
Saját részvények		(825)		(2 187)
Eredménytartalék		375 660		396 320
Xxxxxxxxx egyéb átfogó eredmény		31 490		21 505
Saját tőke összesen		538 490		547 195
Nem irányító részesedések	16	42 843		32 878
Tőke összesen		581 333		580 073
Források összesen		1 175 529		1 109 661

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁSÉS EGYÉB ÁTFOGÓ EREDMÉNY

Megjegyzés 2016. (módosított) 2017.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Bevételek..........................................................................	18	574 035	610 851
Közvetlen költségek.........................................................................................	19	(212 397)	(245 777)
Személyi jellegű ráfordítások ........................................................................	20	(78 878)	(80 240)
Értékcsökkenési leírás ....................................................................................	9, 10	(111 310)	(108 174)
Egyéb működési költségek ...........................................................................	21	(106 176)	(105 918)
Működési költségek............................................................		(508 761)	(540 109)
Egyéb működési bevételek .............................................................................	22	10 911	6 746
Működési eredmény ...........................................................		76 185	77 488
Kamatbevétel.....................................................................................................	23	471	543
Kamatköltség.....................................................................................................	24	(18 564)	(13 525)
Egyéb pénzügyi költségek – nettó...............................................................	25	(8 909)	(8 645)
Nettó pénzügyi eredmény.....................................................		(27 002)	(21 627)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok nettó eredményéből	11	78	343
Adózás előtti eredmény .......................................................		49 261	56 204
Nyereségadó ........................................................................................................	6.2	4 859	(15 958)
Folytatódó tevékenységekből származó adózott eredmény ........		54 120	40 246
Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény....................	26.2.1	3 103	9 526
Adózott eredmény ..............................................................		57 223	49 772
Egyéb átfogó eredmény
(melynek összege átsorolásra került vagy átsorolható az eredménybe)
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete		(287)	(439)
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése		64	19
Folytatódó tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után...........................................................................................................		(223)	(420)
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után...........................................................................................................	26.2.1	(275)	(12 512)
Egyéb átfogó eredmény .................................................................................		(498)	(12 932)
Folytatódó tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után...........................................................................................................		53 897	39 826
Megszűnt tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után...........................................................................................................	26.2.1	2 828	(2 986)
Teljes átfogó eredmény ..................................................................................		56 725	36 840
Adózott eredmény: A Társaság részvényeseire jutó rész..............................................................		54 279	46 727
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................		51 876	37 239
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................		2 403	9 488
Nem irányító részesedésekre jutó rész.........................................................		2 944	3 045
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................		2 244	3 007
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................		700	38
		57 223	49 772

Megjegyzés 2016. (módosított) 2017.

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)

Teljes átfogó eredmény: A Társaság részvényeseire jutó rész..............................................................	53 945	36 742
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................	51 763	36 948
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................	2 182	(206)
Nem irányító részesedésekre jutó rész.........................................................	2 780	98
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................	2 134	2 878
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................	646	(2 780)
	56 725	36 840
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény	54 279	46 727
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................	51 876	37 239
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................	2 403	9 488
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab)	1 041 799	1 040 073
Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos száma (ezer darab)	767	4 585
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab) higított EPS számításhoz	1 042 566	1 044 658
Egy részvényre jutó hozam (Ft)	52,10	44,93
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................	49,79	35,82
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................	2,31	9,11
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)	52,06	44,93
Folytatódó tevékenységekből .......................................................................	49,75	35,82
Megszűnt tevékenységekből.........................................................................	2,31	9,11

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

Üzleti tevékenységből származó cash-flow

Megjegyzés 2016. (módosított) 2017.

december 31-ével végződött évben (millió Ft)

Adózott eredmény..........................................................................................................		54 120	40 246
Értékcsökkenési leírás..................................................................................................		111 310	108 174
Nyereségadó ....................................................................................................................		(4 859)	15 958
Nettó pénzügyi eredmény............................................................................................		27 002	21 627
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből......................		(78)	(343)
Forgóeszközök változása ............................................................................................		3 653	(17 959)
Céltartalékok változása ................................................................................................		(3 115)	(1 581)
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) ........................................................		2 174	21 817
Fizetett nyereségadó ....................................................................................................		(11 713)	(10 425)
Kapott osztalék ..............................................................................................................		14	111
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ..................................................................		(24 252)	(19 949)
Xxxxxx kamat ..................................................................................................................		455	382
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek..................................................................		(5 929)	(647)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow folytatódó tevékenységekből ........................................................................		148 782	157 411
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből		6 043	(23)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ................................		154 825	157 388
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése...............................................	28	(96 396)	(90 800)
Akvizíciókért fizetett összegek ...................................................................................	29	(128)	(3 791)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei................................................................		-	475
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ....................................................		96	3 030
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek..............................		(184)	(5 897)
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel.....		9 902	2 629
Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel .... Társult és közös vállalkozásokért fizetett összegek ............................................. Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow folytatódó tevékenységekből ........................................................................		3 484 - (83 226)	1 - (94 353)
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből		(5 973)	36 292
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow ............................		(89 199)	(58 061)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék		(21 312)	(29 403)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele .......................................................................	4.4.2.2	143 794	101 310
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése...................................................................	4.4.2.2	(184 217)	(169 042)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek .....................	4.4.2.3	(8 347)	(7 485)
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ............................................ Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow folytatódó tevékenységekből ........................................................................		(550) (70 632)	(2 139) (106 759)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből		(1 703)	2 041
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow ...............................		(72 335)	(104 718)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete folytatódó tevékenységekből ................		(26)	(15)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete megszűnt tevékenységekből.................		(18)	-
Pénzeszközök változása ................................................................		(6 753)	(5 406)
Pénzeszközök az év elején .........................................................................................		17 558	10 805
Pénzeszközök az év végén .........................................................................................	4.2.1	10 805	5 399

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK

	darab						millió Ft
			Tőketartalékok				Halmozott egyéb átfogó eredmény
	Törzs- részvények száma (a)	Jegyzett tőke (a)	Tőke- tartalék (b)	Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka (c)	Saját részvény (d)	Eredmény- tartalék (e)	Halmozott átváltási különbözet (f)	Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka adózás után (g)	Saját tőke	Nem irányító részesedés (h)	Tőke
Egyenleg 2015. december 31-én	1 042 742 543	104 275	27 379	33	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 000
A Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (i)						(15 633)			(15 633)	–	(15 633)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j)									–	(4 650)	(4 650)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)				478	32				510	–	510
Saját részvény vásárlás (k)					(550)				(550)	–	(550)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók		–	–	478	(518)	(15 633)	–	–	(15 673)	(4 650)	(20 323)
Egyéb átfogó eredmény							(371)	37	(334)	(164)	(498)
Adózott eredmény						54 279			54 279	2 944	57 223
Teljes átfogó eredmény						00 000	(000)	00	00 000	2 780	56 725
Egyenleg 2016. december 31-én	1 042 742 543	104 275	27 379	511	(000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 333
A Társaság részvényeseinek jóváhagyott osztalék (i)						(26 067)			(26 067)	–	(26 067)
Nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék (j)									–	(3 320)	(3 320)
Részvényben fizetendő részvényalapú juttatás (c)				(608)	777				169	–	169
Saját részvény vásárlás (k)					(2 139)				(2 139)	–	(2 139)
Leányvállalat értékesítése (l)									–	(6 743)	(6 743)
Tulajdonosokkal tulajdonosi minőségükben lebonyolított tranzakciók		–	–	(608)	(1 362)	(26 067)	–	–	(28 037)	(10 063)	(38 100)
Egyéb átfogó eredmény							(9 995)	10	(9 985)	(2 947)	(12 932)
Adózott eredmény						46 727			46 727	3 045	49 772
Teljes átfogó eredmény						46 000	(0 000)	00	00 000	98	36 840
Egyenleg 2017. december 31-én	1 042 742 543	104 275	27 379	(97)	(0 000)	000 000	00 000	(00)	000 000	00 000	000 073
Ebből saját részvény	(4 625 555)
Forgalomban lévő törzsrészvények száma 2017. december 31-én....................................	1 038 116 988

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A KONSZOLIDÁLT TŐKÉBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKHOZ

(a) 2017. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2017. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és azahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultjátkell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Részvényben fizetendő részvényalapú juttatások tartaléka tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. Bővebben ld. 20.1.2 megjegyzést.

(d) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékosköltség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adottrészvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteségis a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

(e) Az Eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények (2000. évi C. törvény 114/B. § (5) b) előírásainak megfelelő szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2017. december 31-én körülbelül 424 milliárd forintot tettek ki (2016. december 31-én262 milliárd forint).

(f) A külföldi leányvállalatok konszolidációja során keletkező árfolyam-különbözet a Halmozott átváltási különbözet soron jelenik

meg.

(g) Az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza azezeneszközökhöz kapcsolódó, nem realizált nyereségek és veszteségek adózás utáni értékét.

(h) A Nem irányító részesedés a Csoport kevesebb mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak nem irányító részvényeseire jutó nettó eszközállományt mutatja (16. megjegyzés).

(i) A Társaság tulajdonosainak ésa nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetendő osztalék kötelezettségként és az saját tőke (Eredménytartalék vagy Nem irányító részesedések) csökkenéseként kerül megjelenítésre abbanaz időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

(j) A nem irányító részvénytulajdonosoknak jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) nem irányító részvénytulajdonosainak jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(k) 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. 4 534 758 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)

keretében való felhasználás céljából (20.1.2.5 megjegyzés). 2016-ban a Magyar Telekom Nyrt. 1 252 616 darab törzsrészvényt vásárolt a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében való felhasználás céljából (20.1.2.4 megjegyzés), melyből az MRP szervezet 25 764 darabot értékesített a programrésztvevői számának felülvizsgálatát követően. Ezek a tranzakciók a Budapesti Értéktőzsdén, az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint befektetési szolgáltató közreműködésével valósult meg.

(l) A Társaság 2017 januárjában részvényvásárlási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekom d.d.-vel a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica-ban meglevő többségi 76,53 %-os tulajdoni részesedésének eladásáról. Az értékesítés részletei a 26.2.1 megjegyzésben találhatók.

Az éves beszámoló elfogadásával egy időbena Társaság Igazgatósága összesen 26 069 millió forint osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2018 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. 2017-ben a Magyar Telekom Nyrt. összesen 26 067 millió forintosztalékot fizetett.

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ ‌

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom Nyrt.) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot (Magyar Telekom vagy Csoport). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában és Romániában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (34. megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DTAG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek és szavazati jogainak 59,21%-át. A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx), a Magyar Telekom Csoport konszolidált beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A konszolidált éves beszámoló adatai – egyéb jelölés hiányában – millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2018. február 20-án elfogadta a Társaság jelen konszolidált éves beszámolójának előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a beszámoló jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az irányító tulajdonosok a beszámolót elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 A Csoport összetétele

2016. és 2017. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leányvállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok	Részesedési hányad				Tevékenység
		2016	2017
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
T-Systems Magyarország Zrt., Budapest................		100,00%	100,00%		rendszer-integrációs és IT-szolgáltató
GTS Hungary Kft., Budapest.........................................		100,00%	0,00%	(a)	alternatív ICT-szolgáltató
Telekom New Media Zrt., Budapest..........................		100,00%	100,00%		interaktív távközlési alkalmazások szolgáltatója
Macedóniában bejegyzett
Makedonski Telekom A.D., Skopje (MKT)		56,67%	56,67%		távközlési szolgáltató
Xxxxxxxxxxx A.D., Skopje................................................		100,00%	100,00%		holdingcég
Montenegróban bejegyzett
Crnogorski Telekom A.D., Podgorica (CT) ............		76,53%	0,00%	(b)	távközlési szolgáltató
Romániában bejegyzett
Combridge S.R.L., Bukarest..........................................		100,00%	100,00%		nagykereskedelmi távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett
Novatel EOOD, Szófia.......................................................		100,00%	100,00%		nagykereskedelmi távközlési szolgáltató

2016. és 2017. december 31-én a Csoport közös vezetésű vállalkozásai az alábbiak voltak:

Közös vezetésű vállalkozások	Részesedési hányad			Tevékenység
		2016	2017
december 31-én
Magyarországon bejegyzett
E2 Hungary Zrt., Budapest ............................................		50,00%	50,00%	energia-szolgáltató üzleti ügyfelek részére

(a) 2017 szeptemberében a GTS Hungary Kft. beolvadt a T-Systems Magyarország Zrt.-be.

(b) A Társaság 2017 januárjában részvényvásárlási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekom d.d.-vel a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica-

ban meglevő többségi 76,53 %-os tulajdoni részesedésének eladásáról. A tranzakció zárására 2017 januárjában került sor. (Részletek a

26.2.1 megjegyzésben.)

A Csoport fenti leányvállalatokban meglévő tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival. A Csoportban nincs olyan jelentős egység, amelyet a szavazati jogok több mint felének birtoklása mellett nem vontunk volna ellenőrzés alá. A Csoportban van egy strukturált gazdálkodási egység, amely teljeskörűen konszolidálásra kerül. Részletek a 20.1.2.5 megjegyzésben.

Minden leányvállalat konszolidálásra kerül.

1.3 Pénzügyi információk – az ismételt közzététel hatása

2016-hoz viszonyítva két jelentős változtatásra került sor:

a) a Crnogorski Telekom értékesítése (részletek a 26.2.1 megjegyzésben) miatt a 2016-os számok ismét bemutatásra kerültek és

b) a távközlési adó az Egyéb működési költségek közül a Közvetlen költségekhez került átsorolásra (részletek a 19. és 21. megjegyzésben).

Az ismételt közzététel nem volt hatással sem a mérlegekre, sem a tőkeváltozás kimutatásokra.

Az alábbi táblázat ezek hatását mutatja a 2016-os Konszolidált eredménykimutatásra és egyéb átfogó eredményre.

(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	2016	Megszűnt tevékenység hatása (a)	Átsorolás hatása (b)	2016
(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	korábbi jelentés szerint	Megszűnt tevékenység hatása (a)	Átsorolás hatása (b)	módosított
Bevételek	602 651	(28 616)	-	574 035
Közvetlen költségek	(196 869)	8 732	(24 260)	(212 397)
Személyi jellegű ráfordítások	(83 327)	4 449	-	(78 878)
Értékcsökkenési leírás	(117 476)	6 166	-	(111 310)
Egyéb működési költségek	(136 406)	5 970	24 260	(106 176)
Működési költségek	(534 078)	(3 299)	-	(537 377)
Egyéb működési bevételek	10 990	(79)	-	10 911
Működési eredmény	79 563	(3 378)	-	76 185
Kamatbevétel	760	(289)	-	471
Kamatköltség	(18 570)	6	-	(18 564)
Egyéb pénzügyi költségek – nettó	(9 005)	96	-	(8 909)
Nettó pénzügyi eredmény	(26 815)	(187)	-	(27 002)
Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből	78	-	-	78
Adózás előtti eredmény	52 826	(3 565)	-	49 261
Nyereségadó	4 397	462	-	4 859
Folytatódó tevékenységekből származó adózott eredmény	57 223	(3 103)	-	54 120
Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény	-	3 103	-	3 103
Adózott eredmény	57 223	-	-	57 223
Egyéb átfogó eredmény
(melynek összege átsorolásra került vagy átsorolható az eredménybe):
Külföldi tevékenységek átváltási különbözete	(562)	275	-	(287)
Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelése	64	-	-	64
Folytatódó tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	(498)	275	-	(223)
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	-	(275)	-	(275)
Egyéb átfogó eredmény	(498)	-	-	(498)
Folytatódó tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után	56 725	(2 828)	-	53 897
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	-	2 828	-	2 828
Teljes átfogó eredmény	56 725	-	-	56 725

szerint	hatása (a)		módosított
54 279	-	-	54 279
54 279	(2 403)	-	51 876
-	2 403	-	2 403
2 944	-	-	2 944
2 944	(700)	-	2 244
-	700	-	700
57 223	-	-	57 223
53 945	-	-	53 945
53 945	(2 182)	-	51 763
-	2 182	-	2 182
2 780	-	-	2 780
2 780	(646)	-	2 134
-	646	-	646
56 725	-	-	56 725

(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó

2016 Megszűnt

Átsorolás

2016

adatok)

korábbi jelentés

tevékenység

hatása (b)

Adózott eredmény:

A Társaság részvényeseire jutó rész

Folytatódó tevékenységekből Megszűnt tevékenységekből

Nem irányító részesedésekre jutó rész Folytatódó tevékenységekből Megszűnt tevékenységekből

Teljes átfogó eredmény:

A Társaság részvényeseire jutó rész

Folytatódó tevékenységekből Megszűnt tevékenységekből

Nem irányító részesedésekre jutó rész Folytatódó tevékenységekből Megszűnt tevékenységekből

(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	2016	Megszűnt tevékenység hatása (a)	Átsorolás hatása (b)	2016
(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	korábbi jelentés szerint	Megszűnt tevékenység hatása (a)	Átsorolás hatása (b)	módosított
Egy részvényre jutó hozam (EPS):
A Társaság részvényeseire jutó rész	54 279	-	-	54 279
Folytatódó tevékenységekből	54 279	(2 403)	-	51 876
Megszűnt tevékenységekből	-	2 403	-	2 403
Forgalomban levő törzsrészvények
súlyozott átlagos száma (ezer darab)	1 041 799	-	-	1 041 799
Részvényhígulást eredményező
részvényopciók átlagos száma (ezer darab)	767	-	-	767
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer darab)
higított EPS számításhoz	1 042 566	-	-	1 042 566
Egy részvényre jutó hozam (Ft)	52,10	-	-	52,10
Folytatódó tevékenységekből	52,10	(2,31)	-	49,79
Megszűnt tevékenységekből	-	2,31	-	2,31
Egy részvényre jutó hígított hozam (Ft)	52,06	-	-	52,06
Folytatódó tevékenységekből	52,06	(2,31)	-	49,75
Megszűnt tevékenységekből	-	2,31	-	2,31

Az alábbi táblázat a megszűnt tevékenységek miatti módosítás 2016-os Konszolidált cashflow kimutatásra gyakorolt hatását mutatja. Mivel a távközlési adó átsorolása nem volt hatással a cashflow kimutatásra, ez nem kerül bemutatásra.

	2016	Megszűnt tevékenység hatása (a)	2016
(millió Ft)	korábbi jelentés szerint	Megszűnt tevékenység hatása (a)	módosított
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow	154 825	(6 043)	148 782
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow	(89 199)	5 973	(83 226)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow	(72 335)	1 703	(70 632)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete	(44)	18	(26)
Pénzeszközök változása folytatódó tevékenységekből	(6 753)	1 651	(5 102)
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből	-	6 043	6 043
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből	-	(5 973)	(5 973)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow megszűnt tevékenységekből	-	(1 703)	(1 703)
Pénzeszközök árfolyamkülönbözete megszűnt tevékenységekből	-	(18)	(18)
Pénzeszközök változása megszűnt tevékenységekből	-	(1 651)	(1 651)
Pénzeszközök változása	(6 753)	-	(6 753)
Pénzeszközök az év elején	17 558	-	17 558
Pénzeszközök az év végén	10 805	-	10 805

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁKÖSSZEFOGLALÓJA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokkal (IFRS) összhangban készült. A Csoport minden, az EU által befogadott, 2017. december 31-én hatályos és a Magyar Telekomra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ez a konszolidált éves beszámoló a magyar számviteli törvény konszolidált beszámolóra vonatkozó előírásainak is eleget tesz, mely utóbbi az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A konszolidált éves beszámolót egyéb jelölés hiányában, millió forintban (Ft) mutatjuk be.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2017-ben alkalmazott

Nincs ilyen.

2.1.2 Még nem hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport nem alkalmazott korábban

Új számviteli standardok, értelmezések és ezek módosításai is közzétételre kerültek. Ezek alkalmazása a 2017. december 31-i beszámolókban nem kötelező, és a Csoport nem alkalmazta ezeket korábban. Az új standardok és értelmezések Magyar Telekom Csoport által értékelt hatását az alábbiakban mutatjuk be.

A standard

címe

A változás leírása

A Csoport pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás időpontja és az EU

befogadás

IFRS 9 Pénzügyi

instrumentumok

Az IFRS 9 a pénzügyi eszközök és

kötelezettségek besorolását, értékelését és kivezetését szabályozza, illetve új modellt vezet be a fedezeti számvitelhez.

Az IASB 2011 decemberében, 2013 novemberében és 2014 júliusában az IFRS 9 besorolási és értékelési szabályait tovább módosította, és új értékvesztés modellt vezetett be. Ezek a módosítások kiegészítik az új pénzügyi instrumentum standardot.

Az új standard és módosításainak

alkalmazása miatt nem fognak jelentősen módosulni a Csoport pénzügyi jelentései.

▪ A pénzügyi eszközök besorolásának új szabályai alapján bizonyos adósság instrumentumok, melyek nem kizárólag tőke és a kintlevő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései, értékelése és bemutatása változik.

▪ Az értékvesztés elszámolásának új szabályai alapján néhány esetben a várható veszteség elszámolására korábban kerül sor. A jelentős finanszírozási komponenst tartalmazó pénzügyi eszközökre alkalmazott egyszerűsített megközelítés az értékvesztés- állomány kisebb mértékű (0,8 milliárd forintos) növekedéséhez vezet. Az IFRS 15-tel összhangban először 2018. január 1-én elismert szerződéses eszközökre képzett értékvesztés hatása az IFRS 15

standard bemutatásánál kerül közzétételre.

Az új standardot és

módosításait 2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni.

Korábbi alkalmazás megengedett.

Az Európai Unió befogadta a standardot és a módosításait.

A standard

címe

A változás leírása

A Csoport pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás

IFRS 15

ügyfélszerződés ekből származó bevételek

Az új standard alapelve az, hogy a

társaságok vevőiknek átadott áruk vagy nyújtott szolgáltatások összegének megfelelően ismerjék el bevételeiket, mely tükrözi azt az ellenszolgáltatást (vagyis fizetést), melyre a társaság az adott árukért vagy szolgáltatásokért cserébe várhatóan jogosult lesz. Az új standard a bevételek részletesebb bemutatását eredményezi, korábban nem egyértelműen szabályozott ügyletekhez (pl. szolgáltatásokból származó bevételek és szerződésmódosítások) ad iránymutatást, valamint új iránymutatást a több elemű megállapodásokhoz.

Az új standard alkalmazása jelentős

változásokat eredményez a Csoport pénzügyi kimutatásaiban, elsősorban a bevételek elismerésének idejében, valamint a vevőkkel történő szerződés és szerződésteljesítések költségeinek aktiválásában.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított

„támogatott” termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a jövőben a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések - mérlegben történő megjelenítéséhez.

▪ Ugyanakkor magasabb készülékértékesítési és alacsonyabb szolgáltatási

bevételeket eredményez.

▪ A jövőben az értékesítési jutalékokat (ügyfélszerzési költségeket) aktiválni kell és az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kell elszámolni.

▪ A standard első alkalmazásakor mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét megemelik az aktivált szerződéses követelések és az ügyfélszerzési költségek.

▪ Halasztás, azaz azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A szerződéses kötelezettségeket (melyeket halasztott bevételként már a múltban is kötelezettségként ismertünk el) ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kell kimutatni.

▪ Xxxxx megítélésében, hogy a Magyar Telekom saját nevében

(megbízó=bruttó bevétel) vagy más nevében (ügynök=nettó bevétel)

Az új standardot a

2018. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni.

Korábbi alkalmazás megengedett.

Az Európai Unió befogadta az új standardot.

értékesít, nem valószínű jelentős

változás.

▪ A Magyar Telekomél az egyszerűsített kezdeti alkalmazás lehetőségével, vagyisa 2018 január 1-ig nem teljesített szerződések úgy kerülnek elszámolásra, mintha már szerződéskötéstől IFRS 15 szerint számolták volna el. Az áttérés halmozott hatása a saját tőke nyitóegyenlegének kiigazításaként jelenik meg az első alkalmazás évében. Az előző évi összehasonlító adatokat nem módosítjuk, viszont az IFRS 15 első alkalmazása miatt a mérleg és az eredménykimutatás változásának okait bemutatjuk. A hatásokat csoportszintű projekt keretében elemeztük. A menedzsment jelenlegi becslése szerint az új standard várhatóan 19 milliárd forintos adózáselőtti növekedést hoz az eredménytartalékban. Következésképp, 1,9 milliárd forint adóráfordítás merül föl. Ugyanakkor ezt a hatást ellentételezi:

▪ A szerződéses eszközök (14

milliárd forint) első megjelenítése, ami az IFRS 15 alapján korábban elszámolásra kerülő áruértékesítési bevétel, és

▪ A halasztott ügyfélszerzési költségek (5 milliárd forint), melyek az IFRS 15 alapján később mint értékesítési költségek kerülnek elszámolásra.

▪ Ami az új standard konszolidált eredménykimutatásra gyakorolt hatását illeti, a Magyar Telekom azt várja, hogy az összbevételen belül a szolgáltatásnyújtásból származó bevétel aránya csökkenni, és az áruértékesítésből származó bevétel 1-3 százalékponttal növekedni fog az összbevételhez képest. Ahogy korábban említettük, az IFRS 15 miatt a bevétel korábban, a költségek később kerülnek elszámolásra azon szerződésekhez kapcsolódóan, amelyek 2018.

január 1-ig nem kerültek

teljesítésre. Azonban mivel a standard változásából fakadó hatás közvetlenül a saját tőkében lesz elszámolva, az egyetlen hatás a 2018-as eredménykimutatásban a bevételek ésköltségek időben eltérő elszámolásából fakad.

Változatlan üzleti modellt feltételezve mindez azt jelenti a tömeges piacon, melyet nagyszámú, eltérő időpontokban teljesülő vevői szerződések jellemeznek, hogy:

▪ A meglévő szerződések esetén az alacsonyabb szolgáltatásból származó bevételt és azaktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt magasabb értékesítési költségeket kompenzálja

▪ az új szerződések esetében realizált magasabb áruértékesítésből származó bevétel és az aktivált szerződéses eszközök és ügyfélszerzési költségek miatt alacsonyabb értékesítési költségek összege. Összehasonlítva a jelenlegi számviteli módszerrel csak abban az esetben merülhet fel az eredményre gyakoroltjelentős hatás, hogyha az üzleti tevékenység változik, pl. a mennyiség vagyaz árak tekintetében, vagy ha az üzleti modell vagy a termékkínálat

változik.

A standard

címe

A változás leírása

A Csoport pénzügyi jelentéseire gyakorolt hatás

Az alkalmazás időpontja és az EU befogadás

IFRS 16 Lízingek

Az IFRS 16 a lízingbevevőknek az

alábbiakat írja elő:

▪ a lízingelt eszköz eszközhasználati jogát megtestesítő követeléseket és a lízingkötelezettségeket a mérlegben a nem elkerülhető lízing kifizetések bekerüléskori jelenértéken kell megjeleníteni (beleértve az inflációhoz kötött kifizetéseket is)

▪ el kell számolni a lízing futamideje alatt a lízingelt eszközhasználati jogok értékcsökkenését, valamint a lízingkötelezettségek kamatát, továbbá

▪ a kifizetett összeget szét kell választani tőke összegre (a pénzügyi tevékenységek közt megjelenítve) illetve kamatra (az üzleti tevékenységek közt megjelenítve).

Az IFRS 16 legjelentősebb hatása az

eszközhasználati jogok és lízingkötelezettségek összegében bekövetkező növekedés lesz, melynek nagyságát részletes, mélyreható elemzések fogják meghatározni. A Csoport jellemzően mobil tornyokat, tetőket, iroda épületeket, kiskereskedelmi üzleteket, nyomvonalas és hozzáférési hálózatokat, oszlopok vagy tornyok bizonyos részét, illetve autókat lízingel, melyeket érint az új standard. A Csoport lízingjeit a 17-es megjegyzésben mutatjuk be (a lízing elkötelezettségekkel együtt).

Lízingbeadói oldalról várhatóan azt kell majd elemeznünk, hogy az átdolgozott lízing definíció mekkora hatással van a beágyazott lízinget is tartalmazó több elemű csomagokra. Ettől eltekintve jelenleg nem várjuk, hogy az új szabályozás jelentős hatással lesz a csoport pénzügyi jelentéseire, mivel az IFRS 16 bevezetésével a lízingbeadás

elszámolása nem változott számottevően.

Az IFRS 16-ot

2019. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, és korábban történő alkalmazása is megengedett abban az esetben, ha a gazdálkodó egység alkalmazza az IFRS 15 -

Ügyfélszerződések

ből származó bevételek standardot is az IFRS 16 korai bevezetésekor vagy azt megelőzően.

Az Európai Unió befogadta az új standardot.

Nincs további standard vagy módosítás, mely még nem hatályos, és melynek várhatóan jelentős hatása lesz a Csoportra és előrelátható jövőbeli gazdasági eseményeire a tárgy-, vagy későbbi időszakokban.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyeket a Csoport ellenőriz. A Csoport akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. A konszolidált éves beszámoló tartalmazza a leányvállalatok éves beszámolóit az ellenőrzés kezdetétől, annak megszűnéséig.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét tartalmazza, míg a megszerzéssel járó közvetlen költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell költségként elszámolni. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a kü lönbséget az éves eredményben számoljuk el (Egyéb működési bevételek).

Amennyiben szükséges, a Csoport bármilyen esetleges függő vételárat az akvizíció időpontjában kötelezettségként számol el. Minden

akvizíció esetében, amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy a felvás árlás napját követő

esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS-szabályoknak megfelelően, és nem a

goodwill módosításaként kell elszámolni.

A nem irányító részesedések meghatározása esetében a Csoport a megvásárolt társaság goodwilljének 100%-át elismerheti, és nem csak a goodwillnek a Csoportra eső részesedését. Ez az opció minden új akvizíció esetében választható. A Csoport a nem irányító részesedések veszteségét a nem irányító részesedésekhez rendeli még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem irányító részesedések egyenlege negatív lesz.

Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwillt is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós értéke és a fizetett ellenérték, valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség, valamint a valós érték opció választása esetén a nem irányító részesedés valós értéken kerül be a könyvekbe.

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az eladó tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási, illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra. A konszolidált éves beszámoló a közös irányítás alatt álló vállalatoktól felvásárolt leányvállalatok eredményét a tranzakció zárásától tartalmazz a.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett tulajdonosok közötti tőketranzakciónak minősül, ezért az értékesítésen nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

Egy leányvállalati befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredményben (Egyéb bevétel) kell elszámolni.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek vagy veszteségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A Csoportban van egy strukturált gazdálkodási egység, amely teljeskörűen konszolidálásra kerül. Részletek a 20.1.2.5 megjegyzésben.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban szerepelnek, mivel a forint a Csoport jelentési pénzneme.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakció k kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és mérlege, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem működik hiperinflációs gazdasági környezetben), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

▪ A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és kötelezettségeket a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár- allokálásból fakadó valósérték-korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. március 31. utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra.

▪ A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

▪ Az eredménykimutatás tételeket éves kumulált átlagárfolyamon számítjuk át forintra.

▪ Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet a konszolidált tőkében (halmozott átváltási különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyam-különbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az éves eredményben (Egyéb működési bevétel) kerül elismerésre.

2.4 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerülnek. A jelentős változásokat a megfelelő megjegyzésekben fejtettük ki.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük. A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerin ti értékének jelentős módosítására, a következők.

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Csoport beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 12 milliárd forinttal (2016: 12 milliárd forint) növekedne. A 2017 során elvégzett hasznosélettartam- módosításokat a 9. és 10. megjegyzés tartalmazza.

A Csoport folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be, mint pl. a mobilkommunikáció terén a 3G- és 4G-alapú szélessávú szolgáltatások vagy az üvegszálas technológia lakossági ügyfeleknél történő alkalmazása. Hasonló új szolgáltatások bevezetésekor a Csoport megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát. Mindazonáltal az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy

„együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem azonnali az átállás az új technológiára. Következésképpen a régi platfo rmok hasznos

élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapu l, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A Csoport 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek értékesítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom többféle súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ attól függően, hogy éppen melyik országban, milyen sajátosságokkal rendelkező piacon működik. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlago s bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

A goodwillt a Csoport működési szegmenseihez rendeljük hozzá, melyek 2017-ben a következők: MT-Magyarország és Macedónia, míg 2016-ban MT-Magyarország, Macedónia és Montenegró. A Magyar Telekom 2017-ben a Crnogorski Telekom AD értékesítése eredményeképp módosította szegmens jelentését, mely korábban a Montenegró szegmenst foglalta magába. Erről részletek a 26.2.1 megjegyzésben.

Sem 2017-ben, sem 2016-ban nem kellett goodwill értékvesztést elszámolni. A szegmensekhez allokált goodwill könyv szerinti értékének részletei a 10.4 megjegyzésben.

Az alábbi táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmenseinek a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2017 és 2016 során végrehajtott értékvesztés-vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2017. vagy 2016. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmensekhez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2017-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 8 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 40%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2017	MT-Magyarország	Macedónia
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	6,39%	6,77%
Ha ennyire módosítanánk	10,39%	10,77%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	7 095
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk	-7,0%	-7,0%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	2 063
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	-40%	-40%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	2 297

2016-ban a WACC esetében bemutattuk, hogy annak 2 százalékpontos növekedése milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 5 százalékpontos csökkenése milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 10 vagy 25%-kal alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

2016	MT-Magyarország	Macedónia	Montenegró
WACC
A kalkulációban alkalmazott érték	6,68%	7,17%	9,70%
Ha ennyire módosítanánk	8,68%	9,17%	11,70%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	6 128	1 104
PGR
A kalkulációban alkalmazott érték	1,0%	1,0%	0,0%
Ha ennyire módosítanánk	-4,0%	-4,0%	-5,0%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	9 877	261
Cash flow
Ha ennyivel módosítanánk	-10%	-10%	-10%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	-	-
Ha ennyivel módosítanánk	-25%	-25%	-25%
Lehetséges értékvesztés
(millió Ft)	-	7 050	4 755

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások következtek be a 2017 során készített 10 éves tervekben a 2016 során készített 10 éves tervekhez képest.

MT- Magyarország

Macedónia

Montenegró

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2017-hez képest

0,9%

0,3%

n.a.

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2016-hoz képest

n.a.

-0,1%

-0,6%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2017-hez képest

1,2%

1,3%

n.a.

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2016-hozképest

n.a.

1,7%

0,1%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2017-hez képest

3,2%

-3,3%

n.a.

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2016-hozképest

n.a.

0,0%

-11,8%

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az értékesítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó bevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban a bevételek hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A Magyar Telekomnál a beruházásnak átlagosan csak körülbelül 20%-a kapcsolódik karbantartáshoz; a maradék új beruházás, amely új csatlakozást biztosít a hálózatra. Egyértelmű, hogy e nélkül a bevételek jelentős hanyatlásnak indulnának hosszú távon. Következésképp egyik szegmens használatiérték-kalkulációját sem készítettük el.

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfólió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket évente felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezenfelül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelésleírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja. További részletek az 5.1.2 megjegyzésben.

3.4 Ügyfélszerzés és -megtartás költsége

Az ügyfelek megszerzésének és megtartásának költségei elsősorban a készülékértékesítés veszteségét (a bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző, illetve a meglévő előfizetők megtartásához hozzájáruló alvállalkozóknak fiz etett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketingköltségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélszerzési és -megtartási költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobilhálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségek) azonnal elismerjük felmerülésük időpontjában (nem kerülnek sem aktiválásra, sem halasztásra), mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketingköltségektől. A Csoport ügyfélszerzési és -megtartási költségei részének tekinthető többek közt a készülékértékesítésen keletkezett nettó veszteség (2017: 18,2 milliárd forint; 2016: 18,1 milliárd forint) és az ügynöki jutalék (2017: 6,1 milliárd forint; 2016: 7,1 milliárd forint). A Csoport marketingköltsége 2017-ben 11,4 milliárd forintot tett ki (2016-ban 12,6 milliárd Ft).

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi, macedóniai és montenegrói vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezek a szolgáltatások általában az adott ország törvényei vagy más jogszabályai hatálya alá tartoznak. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat megbízhatóan becsülhetőnek tekintjük vagy sem, megítélés kérdése. Ha úgy döntünk, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra számoljuk el költségként, amelyre vonatkozik.

Mivel a 2014-ben és 2013-ban Magyarországon megkötött új licenc szerződés (ld. 34.1 megjegyzés) feltételei alapjaiban különböznek a régiektől, 2014-ben az új frekvenciák eredeti bekerülési értékén (59 milliárd forint) és 2013-ban a régiek megújításának bekerülési értékén (38 milliárd forint) túl a jövőbeli éves licencdíjak diszkontált jelenértékét is aktiváltuk (2014-ben 39 milliárd forint, 2013-ban 17 milliárd forint).

2013-ban a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés 2022. áprilisig történő meghosszabbítását. A megegyezés jogszabályi formában alapot biztosít ezek, valamint a 2100 MHz-es sáv éves díjainak csökkentésére. Az éves díjak csökkentése a magyar mobilszolgáltatók érdekképviseleti erőfeszítéseinek eredménye, mivel a korábbi díjak jelentősen meghaladták az európai átlagot. Nagyon alacsony annak a valószínűsége, hogy ezeket a Hatósági Szerződésen alapuló díjakat lejárat előtt módosítsák, mivel a felek a szerződés minden feltételében - ideértve a sávok 2022-ig csökkentett díjait –megállapodtak. Xxxx még nem volt precedens, hogy a szerződés lejárata előtt változtak volna az éves díjak. Míg a jelenlegi módosítás előtt a mobilszolgáltatók jelentős erőfeszítéseket tettek a díjak csökkentéséért, addig az újonnan megkötött szerződés alacsonyabb díjai kedvezőbbek az MT számára a hatósági törvényben előírt díjnál. Ugyanezen megfontolás alapján a mobilszolgáltatók a Hatósági Szerződés hatályán kívül eső sávok díjainak csökkentését kezdeményezték. A vonatkozó NMHH határozat értelmében a 2100 MHz-es 2019-ig használható sáv díja 50%-kal csökkentésre került. Ez annyira jelentős csökkentés, hogy a díjak felülvizsgálata a szerződések 2019-es lejáratáig nagyon valószínűtlenné vált. A mobilszolgáltatók elérték céljukat, mivel az éves díjfizetési kötelezettség jelentősen csökkent, és így jelenleg az EU-s trendekhez igazodik.

A 2014 októberében az NMHH-val kötött az új 800 MHz-es, 900 MHz-es és 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés díjai a 2013-ban elért éves díjakkal összhangban vannak, azaz ezeket megbízhatóan becsülhetőnek tekintettük, így diszkontált jelenértéküket a licenc bekerülési értékében aktiváltuk.

A Crnogorski Telekom 2016-ban a montenegrói Elektronikus Kommunikációs és Postai Szolgáltató Ügynökséggel (az Ügynökség) Szerződést kötött a meglévő 900 MHz-es, 1800 MHz-es, 2100 MHz-es és 1900 MHz-es frekvenciahasználati jogosultságai 2031-ig történő meghosszabbításáról. Ezen felül a Crnogorski Telekom elnyerte 800 MHz FDD, 2600 MHz FDD és TDD frekvenciahasználati blokkok használati jogosultságát. Lásd még a 10 megjegyzést. Az összesen 27,3 millió eurós (körülbelül 8,5 milliárd forintos) egyszeri díj 2016 -ban került kifizetésre. Mivel a szerződés általunk megbízhatóan becsülhetőnek ítélt éves díjakat tartalmazott, azok diszkontált jelenértéke a licenc értékében került aktiválásra.

Mivel a Csoport többi frekvencia licencdíjai esetében az éves díjakat azok megszerzése időpontjában nem tartottuk megbízhatóan becsülhetőnek, azokat nem aktiváltuk.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél

pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Csoport pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, másik fél tőkeinstrumentumait (értékesíthető pénzügyi eszközök) és szerződésekből eredő, pénzeszközre vagy egy másik fél pénzügyi eszközére irányuló igényeket (vevőkövetelések), valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök).

A Csoport pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelezettségek (nem származékos pénzügyi kötelezettségek); valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje (származékos pénzügyi kötelezettségek).

A pénzügyi kötelezettségek magukban foglalják különösen a bankokkal, kapcsolt vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing- és szállítói kötelezettségeket, a származékos pénzügyi kötelezettségeket és az egyéb pénzügyi kötelezettségeket.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

A Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök (FVTPL)

▪ kölcsönök és követelések

▪ értékesíthető pénzügyi eszközök

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában az eszköz karakterisztikája alapján meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összegét (a) az értékesítéskor keletkező bevétel és az egyéb átfogó eredményben felhalmozott nyereség vagy veszteség, és (b) a (nettó) könyv szerinti érték különbsége határozza meg.

4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Csoport minden mérlegfordulónapon megvizsgálja, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell elszámolni. Akkor áll fenn objektív bizonyíték értékvesztés elszámolására, ha veszteséggel járó gazdasági események merültek föl az eszköz elismerése óta, és ezek kihatnak a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportja becsült jövőbeni cash-flow-jára, valamint ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan mérhető.

A pénzügyi eszközökön keletkező értékvesztés összegét az éves eredményben számoljuk el, így egy értékvesztési számla alkalmaz ásával csökkentjük a pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét annak kivezetéséig.

(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök

A Csoport először felméri, hogy azegyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagyösszevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Csoport bevonja csoportos értékvesztési vizsgálatba. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba. A csoportos értékvesztési vizsgálat a hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező eszközök csoportokba való szervezésével történik.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás, illetve éven túli lejárt követeléssel bíró vállalkozással szembeni összes követelés esetén. Szintén egyedi értékelésre kerül sor sajátos körülmények fennállása esetén olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek. A Csoport nem számol el értékvesztést az olyankölcsönök és követelések könyv szerinti értékére, amely egyébként lejárna, de a feltételeit újratárgyalták, ha az újratárgyalt cash-flow-k behajthatósága biztosított.

A csoportos értékvesztés vizsgálatánál, a Csoport a megtérülések időbeliségére és a felmerült veszteség összegére vonatkozó múltbeli információkat használ, és azokat módosítja, ha az aktuális gazdasági és hitelfeltételek olyanok, hogy a tényleges veszteségek valószínűleg magasabbak vagy alacsonyabbak, mint ahogyan az a múltbeli trendek alapján várható lenne. A Csoport általánosan használt politikája a vevő- és egyéb követelések csoportos értékvesztési vizsgálatra vonatkozóan a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Az értékvesztés összege az eszköz könyv szerinti értéke és a becsült jövőbeni cash-flowk (amely nem tartalmazza a fel nem merült jövőbeni hitelezési veszteségeket) jelenértéke különbségeként kerül kiszámításra az eszköz eredeti effektív kamatlábával. A pénz ügyi eszközök könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük és aztaz éves eredményben számoljuk el.

A pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek, ésazeredetileg3 hónapon túli lejáratúbankbetétek esetében az értékvesztés ésannak visszaírása az eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) terhére kerül elszámolásra. A vevő- ésegyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása a Közvetlen költségek között az éves eredményben (Követelések értékvesztése) kerül elszámolásra. A dolgozói kölcsönök értékvesztése és annak visszaírása az eredményben (Személyi jellegű ráfordítások) között kerülnek elszámolásra.

Ha a későbbiekben az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), akkor az előzőleg megjelenített értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az eredménnyel szemben az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteségösszege az eredményben a Közvetlen költségek (Követelések értékvesztése) csökkenéseként kerül elszámolásra.

Ha a Csoport becslése szerint egykövetelésesetén nincs reális esély a megtérülésre (azaz a követelés behajthatatlan), akkor a releváns összeg leírásra kerül. A leírt összeg és a korábban leírt összeg megtérülése az eredményre vonatkozó kimutatás ugyanazon sorában kerül elszámolásra, mint azértékvesztés.

(b) Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök értékvesztés miatti veszteség úgy kerül megjelenítésre, hogy az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában felhalmozott veszteségátvezetésre kerül az éves eredménybe (Egyéb pénzügyi ráfordítások –nettó). Az átsorolt összeg a tőke-visszafizetésekkel és amortizációval csökkentett bekerülési érték és az aktuális valós érték közötti különbségnek a korábban az eredményben elszámolt értékvesztés miatti veszteséggel csökkentett értéke. Ha egyértékesíthető adósságot megtestesítő értékpapír valós értéke növekszik, ésa növekedés objektíven egy olyan eseményhez kapcsolható, amely az értékvesztés miatti veszteség megjelenítését követően történt, akkor értékvesztésaz éves eredményen keresztül kerül visszafordításra (Egyéb pénzügyi ráfordítások

– nettó).

Az értékesíthető pénzügyi eszközként besorolt tőkeinstrumentumokban lévő befektetésekre az éves eredményben megjelenített értékvesztés miatti veszteség nem fordítható vissza az éves eredményen keresztül.

4.1.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja

magában:

▪ Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így

„kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

▪ Származékos pénzügyi eszközök, melyek nincsenek effektív hedge értékelésbe bevonva, a „kereskedési céllal tartott” kategóriába

tartoznak.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök alapvetően a forgóeszközök között (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva. Azok a derivatívák, melyek hosszú lejáratú pénzügyi instrumentumok cash-flow kockázatát fedezik, a befektetett eszközök (Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök) között vannak nyilvántartva.

A kategóriák között nem történt átsorolás, és nem is tervezünk ilyet.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésén ek évében az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra. A Csoport csak derivatív pénzügyi instrumentumokat sorol ebbe a kategóriába.

A derivatívák valós értéken, a derivatív szerződés megkötése napján kerülnek be a könyvekbe, majd valós értéküket minden mérlegfordulónapon újra meghatározzuk. A Magyar Telekom nem alkalmaz fedezeti számvitelt a pénzügyi instrumentumaira, így minden veszteség és nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül elszámolásra.

4.1.3 Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező, nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve azok, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérlegfordulónaptól számítva. Utóbbiak az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

▪ pénzeszközök,

▪ 3 hónapon túli bankbetétek,

▪ vevők,

▪ dolgozói kölcsönök,

▪ egyéb követelések.

A kölcsönök és követelések a közvetlenül hozzájuk rendelhető tranzakciós költséggel módosított valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.

(a) Pénzeszközök

(b) 3 hónapon túli bankbetétek

A 3 hónapon túli bankbetétek közé tartoznak a 3 hónapon túli lejárattal rendelkező bankbetétek és egyéb likvid betétek és ért ékpapírok.

A vevők és egyéb követelések a Csoport által ügyfeleinek nyújtott szolgáltatásaiért és értékesített termékeiért járó követeléseit, míg az egyéb követelések jellemzően előlegeket és aktív elhatárolásokat tartalmaznak.

(d) Dolgozói kölcsönök

A dolgozói kölcsönöket bekerüléskor valós értéken vesszük fel, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken tartjuk nyilván.

A dolgozói kölcsön juttatásakor annak névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Kamatbevételek között kerül elszámolásra, míg az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások a kölcsön futamideje alatt kerülnek elismerésre a Személyi jellegű ráfordítások között.

4.1.4 Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minősítünk, illet ve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthető pénzügyi eszközök az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben a forgóeszközök (Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök) között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk, és equity módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

▪ adósságinstrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a halmozott egyéb átfogó eredményben (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Kamatbevételek). Az értékesíthető pénzügyi eszközök után kapott osztalékot akkor számoljuk el az eredménykimutatásban (Kamatbevételek), amikor a Csoport jogosulttá válik az osztalékra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ az 5.1.2 megjegyzésben található. Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Pénztár	111	175
Bankbetét (látra szóló)	7 398	3 807
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)	3 296	1 417
	10 805	5 399

Átlagos kamatláb	2016.	2017.
december 31-én
Pénztár	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló)	0,03%	0,09%
Bankbetét (3 hónapnál rövidebb lejáratú)	0,35%	0,35%
Átlagos kamatláb	0,13%	0,16%

Pénzeszközök pénznemenként	2016.	2017.
millió Ft	december 31-én
HUF	2 768	1 865
MKD	3 706	1 703
EUR	3 568	784
RON	290	594
USD	453	411
Egyéb	20	42
	10 805	5 399

Pénzeszközök országok szerinti bontásban	2016.	2017.
millió Ft	december 31-én
Macedónia	4 778	2 643
Magyarország	3 317	2 064
Montenegró	2 261	-
Többi ország	449	692
	10 805	5 399

4.2.2 Vevőkövetelések

4.2.2.1 Vevőkövetelések – könyv szerinti érték

millió Ft		2016.	2017.
december 31-én
Vevők		135 885	135 082
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól		10 744	9 029
Követelések társult és közös vezetésű vállalatoktól		77	326
Vevőkövetelések	(a)	146 706	144 437

(a) Vevőkövetelések lejárati bontása

Az alábbi táblák a Csoport vevőköveteléseit mutatják be országok szerinti és lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérleg fordulónapján értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2017. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	130 277	113 727	10 208	2 261	1 143	961	529	1 448
Macedónia	13 365	9 853	1 570	482	278	352	444	386
Montenegró	-	-	-	-	-	-	-	-
Többi ország	795	634	76	24	11	30	14	6
Összesen	144 437	124 214	11 854	2 767	1 432	1 343	987	1 840

				amelyből: a mérleg fordulónapján lejárt
millió Ft	Könyv szerinti érték 2016. december 31-én	amelyből: nem lejárt a mérleg forduló-napján	30 napon belül	30–60 nap	61–90 nap	91–180 nap	181–360 nap	360 napon túl
Magyarország	121 398	104 746	11 116	1 000	000	000	946	1 372
Macedónia	15 459	11 477	1 117	379	203	1 018	660	605
Montenegró	8 882	6 306	1 152	376	291	324	308	125
Többi ország	967	746	64	28	24	4	101	0
Összesen	146 706	123 275	13 449	2 496	1 145	2 224	2 015	2 102

A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólióalapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően. A lejárt vevőkövetelések csupán jelentéktelen része nem került értékvesztésre bizonyos üzleti és kormányzati ügyfelek korábbi beszedési tapasztalatai alapján . Mivel ezen összegek nem jelentősek, nem kerülnek külön bemutatásra.

A le nem járt követelésekre kivéve a mobil készülék-részlet vevőkintlévőség értékvesztést összevontan nem képzünk, csak az ügyfél csődje vagy fizetési késedelem esetén a le nem járt követelések is részben vagy teljes egészében értékvesztésre kerülhetnek. Ezek az összegek nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra. A nem lejárt követelések megközelítőleg 2,4 havi bevételt tesznek ki (2016: 2,6 havi bevételt). Ahogy azt az 5.1.2 megjegyzésben említjük, a Csoport éves szinten bevételének mintegy 0,9 százalékát számolja el kétes követelések értékvesztésére (2016: 1,4%-át), így becslésünk szerint a nem lejárt vevőkövetelések hasonló százaléka nem fog befolyni, vagyis ennyi értékvesztést kell majd a jövőben elszámolni, azonban ennek elszámolására a mérleg fordulónapjáig nem került sor. A mobil készülék- részlet vevőkintlévőség esetében az éppen esedékessé váló, de azon a napon nem térült követelés állományra vonatkozóan történ ik az értékvesztés elszámolása.

A Csoport vevőkövetelései nincsenek biztosítékkal terhelve.

4.2.2.2 Követelések értékvesztése

Az alábbi táblázat a fenti követelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2016-ra és 2017-re vonatkozóan.

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Értékvesztés az időszak elején	36 471	37 590
Elszámolt értékvesztés – nettó (Bevételhez közvetlenül kapcsolódó költségek)	8 508	5 575
Átváltási különbözet	(77)	(41)
Felvásárolt társaságok értékvesztés állománya felvásárláskor	-	-
Értékesített társaságok értékvesztés állománya értékesítéskor	-	(6 301)
Értékvesztés felhasználása	(7 312)	(6 787)
Értékvesztés az időszak végén	37 590	30 036

A táblázat Elszámolt értékvesztés – nettó sora a Crnogorski Telekom AD ilyen tételeit is tartalmazza, mely 2017-ben megszűnt tevékenységnek minősült (ld. még a 26.2.1 megjegyzést).

Azon követelések könyv szerinti értéke, amelyek eredetileg lejártak, ezért értékvesztést kellett volna elszámolni, de a feltételeit újratárgyaltuk, nem jelentősek, ezért nem kerülnek külön bemutatásra.

Az egyedileg értékvesztett követelések összege nem jelentős, ezért nem mutatjuk be külön.

Az alábbi táblázat a Csoport által 2016-ban és 2017-ben elszámolt értékvesztést és mozgásait országok szerinti bontásban tartalmazza.

millió Ft			Átváltási különbözet (és kerekítés)	Felvásárolt társaságok értékvesz- tésállo- mánya felvásárlásk or	Felhasz- nálás (1)
	2015. december 31-én	Elszámolt érték- vesztés	Átváltási különbözet (és kerekítés)		Felhasz- nálás (1)	2016. december 31-én
Magyarország .......................	21 362	7 453	2	-	(7 016)	21 801
Macedónia ..............................	9 205	293	(37)	-	(91)	9 370
Montenegró ...........................	5 865	628	(40)	-	(205)	6 248
Többi ország...........................	39	134	(2)	-	-	171
Összesen..................................	36 471	8 508	(77)	-	(7 312)	37 590

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

millió Ft			Átváltási különbözet (és kerekítés)	Értékesít ett társaság ok értékves z-tésállo-	Felhasz- nálás (1)
	2016. december 31-én	Elszámolt érték- vesztés	Átváltási különbözet (és kerekítés)	Értékesít ett társaság ok értékves z-tésállo-	Felhasz- nálás (1)	2017. december 31-én
Magyarország .......................	21 801	4 742	1	-	(6 472)	20 072
Macedónia ..............................	9 370	774	(36)	-	(293)	9 815
Montenegró ...........................	6 248	55	-	(6 301)	(2)	-
Többi ország...........................	171	4	(6)	-	(20)	149
Összesen..................................	37 590	5 575	(41)	(6 301)	(6 787)	30 036

(1) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

További információ a Követelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft	2016.		2017.
december 31-én
Bankbetétek eredeti lejárat > 3 hónap	(a)	950	3 523
Pénzügyi lízingkövetelés	(b)	602	246
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések	(c)	800	325
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben	(d)	1 505	2 978
Származékos pénzügyi instrumentumok – külső féllel szemben	(e)	-	-
Egyéb		1 247	1 090
		5 104	8 162

(a) A 3 hónapon túli lejáratú bankbetétek Macedóniában, túlnyomórészt euróban kerültek elhelyezésre; ezek összege 2017. december 31-én 3523 millió forint (2016: 950 millió forint).

4.2.3.2 Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök

millió Ft	2016.		2017.
december 31-én
Pénzügyi lízingkövetelés	(b)	594	346
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések	(c)	4 226	1 429
Éven túli vevőkövetelés	(f)	8 763	16 690
Származékos pénzügyi instrumentumok – kapcsolt féllel szemben	(d)	3 763	-
Értékesíthető pénzügyi eszközök	(g)	309	325
Egyéb		599	533
	18 254		19 323

(b) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 17.2.1 megjegyzést.

(c) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincs dolgozókkal szembeni lejárt követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek.

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és

devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek az 5.1.1.1 és 5.1.1.3 megjegyzésben).

(e) A külső féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, a kamat- és devizacsere ügyletek, valamint az árupiaci fedezeti ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek az 5.1.1.1 megjegyzésben).

(f) Az éven túli vevőkövetelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztőrészleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2017. december 31-én 1 358 millió forint (2016-ban: 741 millió forint).

(g) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekben meglévő, nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Csoport nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A mérlegből akkor vezetünk ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tart almaz, amely

nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

(a) Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hiteleket és egyéb pénzügyi kötelezettségeket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredménykimutatásban (Kamatköltség) számoljuk el.

(b) Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, így csak a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.

A Csoport nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a DT csoporttól felvett forint- és euróalapú kölcsönöket foglalják magukban. A DTIF-től felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számo ljuk el és mutatjuk ki. Ezeket a kölcsönöket alapvetően korábban jelentős akvizíciókhoz és osztalékfizetéshez vettük igénybe; ezeket lejáratkor a Magyar Telekom tényleges pénzügyi szükségletétől függően a DT refinanszírozza.

A lenti táblázat a 2017. és 2016. december 31-én a Deutsche Telekom Csoport tagjaival szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket

mutatja.

2017. december 31-én

Könyv

szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Effektív kamatláb (%)

Fix /

változó

Lejárat

Eredeti

futamidő

15 555

DTIF

EUR

4,08

fix

2018. november

7 év

12 982

DT AG

HUF

0,30

változó

Cashpool

N/A

(97)

DT AG

EUR

0,00

változó

Cashpool

N/A

468

DT AG

USD

1,48

változó

Cashpool

N/A

1 éven belül esedékes

28 908

Elhatárolt kamat

6 034

Derivatívák

249

1 éven belül esedékes összesen

35 191

35 000

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

5 év

20 000

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

5 év

50 000

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

5 év

35 000

DT AG

HUF

3,83

fix

2020. június

5 év

40 626

DTIF

EUR

1,99

fix

2021. január

6 év

45 657

DTIF

EUR

1,60

fix

2021. július

5 év

1 éven túl esedékes

226 283

Derivatívák

5 363

1 éven túl esedékes összesen

231 646

2016. december 31-én

Könyv szerinti érték (millió Ft)

Kölcsönt nyújtó

Pénznem

Effektív kamatláb (%)

Fix /

változó

Lejárat

Eredeti

futamidő

15 000

DT AG

HUF

2,86

fix

2017. április

2 év

7 192

DTIF

EUR

3,71

fix

2017. május

6 év

38 866

DT AG

HUF

0,70

változó

Cashpool

N/A

3 736

DT AG

EUR

0,28

változó

Cashpool

N/A

1 698

DT AG

USD

0,72

változó

Cashpool

N/A

1 éven belül esedékes

66 492

Elhatárolt kamat

6 097

Derivatívák

1 éven belül esedékes összesen

72 589

15 652

DTIF

EUR

4,08

fix

2018.

7 év

35 000

DT AG

HUF

5,89

fix

2019. március

5 év

20 000

DT AG

HUF

4,98

fix

2019. június

5 év

50 000

DT AG

HUF

4,33

fix

2019. október

5 év

35 000

DT AG

HUF

3,83

fix

2020. június

5 év

40 838

DTIF

EUR

1,99

fix

2021. január

6 év

47 237

DTIF

EUR

1,60

fix

2021. július

5 év

1 éven túl esedékes

243 727

Derivatívák

3 452

1 éven túl esedékes összesen

247 179

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

millió Ft	2016.		2017.
december 31-én
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	155 000	173 972	140 000	154 475
Változó kamatozású	38 866	38 866	12 982	12 981
	193 866	212 838	152 982	167 456
EUR-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	110 919	120 669	101 838	109 122
Változó kamatozású	3 736	3 736	(97)	(97)
	114 655	124 405	101 741	109 025
USD-alapú bankhitelek
Fix kamatozású	-	-	-	-
Változó kamatozású	1 698	1 698	468	468
	1 698	1 698	468	468
Elhatárolt kamat	6 097	6 097	6 034	6 034
Derivatívák	3 452	3 452	5 612	5 612
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi
kötelezettségek összesen	319 768	348 490	266 837	288 595

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2017-ben 3,44% volt (2016-ban 3,06%). A fix kamatozású hitelek ki vannak téve a valósérték-változás kockázatának a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A teljes cashpool összesített egyenlege kötelezettség, mely 2017. december 31-én cashpool követelést is tartalmaz 97 millió forint összegben.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az

euróalapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése. A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.2.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

millió Ft		2016.	2017.
december 31-én
Bankhitelek	(a)	11 501	-
Éves frekvenciadíj-kötelezettség	(b)	3 275	3 492
Vevői túlfizetések		1 180	1 110
Pénzügyi lízingkötelezettség	(c)	2 344	882
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség	(d)	952	15
Egyéb		3 348	3 258
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen		22 600	8 757
Éves frekvenciadíj-kötelezettség	(b)	45 215	41 722
Pénzügyi lízingkötelezettség	(c)	3 478	3 291
Egyéb		1 405	2 595
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen		50 098	47 608

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

(a) Bankhitelek

2017. december 31-én a Csoportnak nem volt rulírozó hitele. (2016. december 31-én az összes hitelállományból 11 500 millió forint hitel rulírozó hitel volt, amely 1–6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés. A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2016-ban 0,95% volt.)

Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti és valós értékét hasonlítja össze.

millió Ft 2016. 2017.

december 31-én

	Könyv szerinti	Valós érték	Könyv szerinti	Valós érték
	érték		érték
HUF-alapú bankhitelek Fix kamatozású	-	-	-	-
Változó kamatozású	11 500	11 500	-	-
	11 500	11 500	-	-
Elhatárolt kamat	1	1	-	-
Bankhitelek összesen	11 501	11 501	-	-

A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR+ vagy az EURIBOR+ kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az európai irányadó bankközi kamatláb.

A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek többsége változó kamatozású, és cash-flow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénzkifizetést eredményez.

(b) Éves frekvenciadíj-kötelezettség

2014. október 15-én a Társaság és az NMHH aláírta a 800 MHz-es, a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződést, mely aznap lépett hatályba. Az új sávok frekvenciahasználati jogát és rádióengedélyét 2014. október 17 -én bocsátották ki. Az aukció eredményeképp a Társaság a fenti spektrum frekvenciahasználati jogát 2034. június 15-éig szerezte meg. A szerződés részletei a 34.1-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (39 038 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2015 és 2034 között esedékesek.

2013. szeptember 6-án a Társaság és az NMHH aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosítását. A megegyezés további részletei a 34.1-es megjegyzésben találhatók. Az új szerződés megfelelő alapot biztosít ezen magyar frekvencia licencek jövőbeli éves díjainak megbízható becsléséhez, melynek eredményeképp az éves díjfizetések jelenértékét (17 332 millió forintot) az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében ismertük el, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel, melyek 2014 és 2022 között esedékesek.

A pénzügyi lízingkötelezettségek részleteit a 17.2.2 megjegyzés tartalmazza.

(d) Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség

A Csoport 2012-ben egy ingatlan ügyletet bonyolított le Macedóniában, amelyben négy régi épületet egy újra cseréltek. Az új épület bekerülési értéke (10,7 milliárd forint) és a régi épületek beszámított piaci értéke (6,9 milliárd forint) közti különbözet hat éves részletfizetéssel került kiegyenlítésre, melynek jelenértéke a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek között jelent meg.

4.4.2.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A banki hitelek és a kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sor tartalmazza.

4.4.2.3 Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

A Cash-flow kimutatás Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora az alábbiakban részletezett egyéb pénzügyi kötelezettségekhez kapcsolódó kifizetéseket tartalmazza.

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Éves frekvenciadíjak	2 989	3 188
Pénzügyi lízing kötelezettségek	3 989	1 878
Ingatlan csereügyletből származó tőke kifizetések	887	937
Egyéb	482	1 482
Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek	8 347	7 485

4.4.2.4 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az IAS 7 2016. januári módosításának eredményeként az alábbi kiegészítő közzétételben mutatjuk be a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait a pénzügyi kimutatások felhasználóinak, hogy értékelhessék azokat. A módosítást 2017. január 1-jét vagy azt követő időszakoktól kezdődően kell alkalmazni; ezt az EU 2017 novemberében fogadta be.

Az alábbi táblázattartalmazza a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat a Konszolidált cash-flow kimutatásra gyakorolt

hatásaival együtt.

millió Ft

Nyitó- egyenleg

Üzleti

További

Befektetési

Pénzügyi tevékenységből származó cash flow-t érintő változások Záró-

egyenleg

2017.

január 1.

Pénzesz- közök változása

tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások

pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek

tevékeny- ségből származó cash flow-t érintő változások

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (folytatódó tevékenység)

Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele (megszűnt tevékenység)

Pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek

Egyéb

2017.

december 31.

Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek 316 316 (1 665) (0 000) 00 000 0 000 (150 545) 261 225

Derivatívák kapcsolt féllel szemben 3 452 5 512 (3 352) 5 612

Bankhitelek 11 501 (1) 3 203 3 794 (18 497) -

Ingatlan csereügyletből származó 952 (937) 15

kötelezettség

Frekvenciadíj-kötelezettség 48 490 (88) (3 188) 45 214

Pénzügyi lízingkötelezettség 5 822 229 (1 878) 4 173

Vevői túlfizetések 1 180 (70) 1 110

Egyéb pénzügyi kötelezettségek 4 753 (135) 2 717 (1 482) 5 853

- Pénzeszközök (10 805) 5 406 (5 399)

- Egyéb rövidlejáratú pénzügyi eszközök (5 104) 564 (3 421) (201) (8 162)

Nettó adósságállomány 376 557 5 406 (1 395) 5 000 (0 000) 000 000 0 041 (169 042) (7 485) - 309 641

Saját részvény visszavásárlására fordított összegek (2 139)

Részvényeseknek és nem irányító részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék (29 403)

Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow (104 718)

4.4.3 Kötelezettségek szállítók felé

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Kötelezettségek a DT Csoport tagvállalatai felé	16 156	12 026
Kötelezettségek társult és közös vezetésű vállalkozások felé	1 720	23
Egyéb szállítói kötelezettségek	118 747	123 397
	136 623	135 446

4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek

4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Csoport a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között. A kölcsönök és követelések egészét és a pénzügyi kötelezettségek többségét amortizált bekerülési értéken értékeljük, de ezek valós értékét is bemutatjuk. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash flow módszer alakalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontrátákat a vonatkozó lejáratok és pénznemek (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) segítségével határozzuk meg. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyamai alapján történik. A Csoport nem rendelkezik olyan valós értéken értékelt eszközzel vagy kötelezettséggel, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra.

Az alábbi táblázatok a Csoport pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2017. és 2016. december 31 -i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti és valós érték

2017. december 31.

millió Ft

Kölcsönök és követelések

Könyv szerinti érték

Lejáratig Értékesíthető tartandó (1. szint)

FVTPL

(2. szint)

Összesen Valós érték

Pénzeszközök	5 399	- - -	5 399	5 399
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap	3 523	- - -	3 523	3 523
Éven belüli vevőkövetelések	144 437	- - -	144 437	144 437
Éven túli vevőkövetelések	16 690	- - -	16 690	17 814
Dolgozói kölcsönök	1 754	- - -	1 754	1 897

Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt vállalkozásokkal szemben

- - - 2 978 2 978 2 978

P...é...n...z..ü...g...y..i..l.í.z...i.n...g...k..ö...v..e...t.e...l.é..s...e..k...............................	592	- -	-	592	629
Értékesíthető pénzügyi eszközök	-	- 325	-	325	325
Egyéb rövid lejáratú	1 090	- -	-	1 090	1 090
Egyéb hosszú lejáratú	533	- -	-	533	765
Összesen	174 018	- 325	2 978	177 321	178 857

2016. december 31.

millió Ft

Könyv szerinti érték

Összesen Valós

Kölcsönök és követelések

Lejáratig Értékesíthető tartandó (1. szint)

FVTPL

(2. szint)

érték

Pénzeszközök	10 805	- - -	10 805	10 805
Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap	950	- - -	950	950
Éven belüli vevőkövetelések	146 706	- - -	146 706	146 706
Éven túli vevőkövetelések	8 763	- - -	8 763	9 316
Dolgozói kölcsönök	5 026	- - -	5 026	5 027

Származékos pénzügyi eszközök

kapcsolt vállalkozásokkal szemben

- - - 5 268 5 268 5 268

P...é...n...z..ü...g...y..i..l.í.z...i.n...g...k..ö...v..e...t.e...l.é..s...e..k...............................	1 196	- -	-	1 196	1 230
Értékesíthető pénzügyi eszközök	-	- 309	-	309	309
Egyéb rövid lejáratú	1 247	- -	-	1 247	1 247
Egyéb hosszú lejáratú	599	- -	-	599	439
Összesen	175 292	- 309	5 268	180 869	181 297

A kölcsönök és követelések amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, míg az értékesíthető pénzügyi eszközök és a kereskedési céllal tartott eszközök valós értéken vannak nyilvántartva.

A FVTPL eszközök a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek valós értékét a diszkontált cashflow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó napján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra. A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke közti különbséget számoljuk el követelésként vagy kötelezettségként.

A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

Az értékesíthető pénzügyi eszközök nem jelentős részvénybefektetéseket tartalmaznak, amelyek valós értéken vannak nyilvántartva, a macedón tőzsdén jegyzett aktuális árfolyamon.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek – Könyv szerinti és valós érték

2017. december 31.	Könyv szerinti érték		Összesen	Valós érték
millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......................................	261 225	5 000	000 000	288 595
Kötelezettségek szállítók felé.....................................................	135 446	-	135 446	135 446
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség............	15	-	15	15
Frekvenciadíj-kötelezettség.........................................................	45 214	-	45 214	55 130
Pénzügyi lízingkötelezettség ....................................................	4 173	-	4 173	9 009
Vevői túlfizetések.............................................................................	1 110	-	1 110	1 110
Egyéb rövid lejáratú ........................................................................	3 258	-	3 258	3 258
Egyéb hosszú lejáratú...................................................................	2 595	-	2 595	2 590
Összesen ............................................................................................	453 036	5 612	458 648	495 153

2016. december 31.	Könyv szerinti érték		Összesen	Valós érték
millió Ft	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben.......................................	316 316	3 452	319 768	348 490
Banki hitelek.......................................................................................	11 501	-	11 501	11 501
Kötelezettségek szállítók felé.....................................................	136 623	-	136 623	136 623
Ingatlan csereügyletből származó kötelezettség............	952	-	952	952
Frekvenciadíj-kötelezettség.........................................................	48 490	-	48 490	53 051
Pénzügyi lízingkötelezettség ....................................................	5 822	-	5 822	9 305
Vevői túlfizetések.............................................................................	1 180	-	1 180	1 180
Egyéb rövid lejáratú ........................................................................	3 348	-	3 348	3 348
Egyéb hosszú lejáratú...................................................................	1 405	-	1 405	1 452
Összesen ............................................................................................	525 637	3 452	529 089	565 902

A származékos pénzügyi kötelezettségek valós értéken vannak a mérlegben, míg az összes egyéb pénzügyi kötelezettség amortizált bekerülési értéken kerül értékelésre.

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 és 4.4.2 megjegyzésben is találhatók.

A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

A FVTPL kötelezettségek közé a derivatív pénzügyi instrumentumokat soroljuk, melyek valós értékét a FVTPL eszközökhöz hasonlóan, a

4.5.1.1 megjegyzésben leírt módon határozzuk meg.

4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2017. és 2016. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2017 millió Ft	Kamat	Értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
		Valós érték- változás	Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint)	-	19	-	-	-	-	19
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ....................................................................	-	(4 448)	-	-	(325)	-	(4 773)
Kölcsönök és követelések	327	-	(161)	(5 520)	-	(4 813)	(10 167)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	(12 091)	-	1 268	-	-	(42)	(10 865)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége	(11 764)	(4 429)	1 107	(5 520)	(325)	(4 855)	(25 786)

2016 millió Ft	Kamat	Értékelés alapján			Kivezetés miatt	Fizetett díjak	Nettó nyereség/ (veszteség)
		Valós érték- változás	Pénznem- átváltás	Értékvesztés miatti veszteség
Értékesíthető pénzügyi eszközök (1. szint)	-	63	-	-	-	-	63
FVTPL pénzügyi instrumentumok (2. szint) ....................................................................	-	(3 961)	-	-	(127)	-	(4 088)
Kölcsönök és követelések	389	-	(536)	(7 880)	-	(4 824)	(12 851)
Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken	(17 298)	-	563	-	-	(35)	(16 770)
Pénzügyi instrumentumok nettó nyeresége/vesztesége	(16 909)	(3 898)	27	(7 880)	(127)	(4 859)	(33 646)

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelköltségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

A kölcsönök és követelések esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Csoport és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a mérlegben nettó módon bemutatásra.

millió Ft	2016. december 31-én		2017. december 31-én
	Követelések	Kötelezettségek szállítók felé		Követelések	Kötelezettségek szállítók felé
Az elismert pénzügyi instrumentumok bruttó összege	160 926	139 904		160 750	138 451
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének nettózása	(3 281)	(3 281)		(3 005)	(3 005)
A mérlegben kimutatott elismert pénzügyi instrumentumok nettózott összege	157 645	136 623		157 745	135 446

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2017. december 31-i névértéken 10,7 milliárd Ft (2016-ban: 10,2 milliárd forint) garanciát hívjanak le tőle. Ezeket a garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Csoport bizonyos szerződéses kötelezettségeinek biztosítékaként. A Csoport eddig eleget tett szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is.

Következésképp nem került sor ilyen jellegű jelentős garanciák lehívására sem 2017-ben, sem 2016-ban, és várhatóan a jövőben sem fog erre sor kerülni.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába. Nem történt olyan pénzügyi eszközátadás, amely ne felelt volna meg a kivezetés feltételének.

A Csoportnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Csoport továbbá az árfolyamok, a kamatok, és a Csoport eszközeinek illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cashflow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek nem felelnek meg az IAS 39-ben előírt valamennyi kritériumnak.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat alább mutatjuk be. Az érzékenységi viz sgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózott eredményre való hatás az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a csoport tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat;

▪ kamatkockázat;

▪ árkockázat.

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Csoport stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2017 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2017-ben 1,74, 2016-ban 1,99 (csak a folytatódó tevékenységeket figyelembe véve 2,09) volt (a jóváhagyott maximum 2,8), a kamatköltséghez viszonyított EBITDA értéke 2017 -ben 8,58, 2016-ban 7,34 (csak a folytatódó tevékenységeket figyelembe véve 6,94) volt (a jóváhagyott minimum 3,0). A Csoport Treasury felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázat-kezelés irányelveit a Csoport Treasury határozza meg és ellenőrzi.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom magyarországi társaságainak funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérleg-fordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2017-es) és a megelőző (2016- os) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérleg-fordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat elsődlegesen olyan pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, amelyek nem a funkcionális pénznemben vannak nyilvántartva; a konszolidáció során végzett átváltásból eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik ezen devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

Annak érdekében, hogy a Csoport kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett.

(a) DTIF hitelekhez és kapcsolódó DT AG-s kamatcsere ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val (DT AG), ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Csoport nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az adózás előtti eredményre.

Az eurónak a magyar forinttal szembeni lenti táblázatba foglalat mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással let t volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2017. december 31.
EUR/HUF (5% elmozdulás)
Hitelek	(5 092)	5 092
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek	5 462	(5 462)
Nettó hatás	370	(370)
2016. december 31.
EUR/HUF (5% elmozdulás)
Hitelek	(5 546)	5 546
Kétdevizás kamat- és devizacsere ügyletek	6 041	(6 041)
Nettó hatás	495	(495)

(b) Egyéb árfolyamkockázat

A Magyar Telekom további árfolyamkockázata főleg (i) a dél- és kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy devizát vásárol határidős deviza adásvételi tranzakciók keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Csoport devizában denominált kötelezettség állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában denominált eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális devizák árfolyamában történő elmozdulás az alábbi hatással lenne a Csoport eredményére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. A nyitott rövid futamidejű határidő s devizaügyletek valós piaci értéke 0,2 milliárd forint (tartozás) volt 2017. december 31-én (2016-ban: 0,1 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetésekre fedezetet nyújtsanak.

Az eurónak a magyar forinttal és a macedón dénárral szembeni lenti táblázatba foglalt mértékű lehetséges erősödése vagy gyengülése hatással let volna a külföldi devizában meghatározott pénzügyi eszközök értékére és az alábbi összegekkel növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt. Ezen elemzés minden egyéb változó, különösen a kamatlábak, változatlanságát feltételezve készült és figyelmen kívül hagy minden előrejelzett értékesítést és beszerzést. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	Erősödés	Gyengülés
2017. december 31.
EUR/HUF (5% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(882)	882
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	996	(996)
Nettó hatás	114	(114)
USD/HUF (20% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(618)	618
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	574	(574)
Nettó hatás	(44)	44
EUR/MKD (20% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(190)	190
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	(190)	190
USD/MKD (20% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	64	(64)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	64	(64)
2016. december 31.
EUR/HUF (5% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(655)	655
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	467	(467)
Nettó hatás	(188)	188
USD/HUF (20% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(1 176)	1 176
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	399	(399)
Nettó hatás	(777)	777
EUR/MKD (20% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	(174)	174
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	(174)	174
USD/MKD (20% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevőkövetelések és bankbetétek nettó egyenlege	36	(36)
Kapcsolódó határidős devizaügyletek	0	0
Nettó hatás	36	(36)

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forint, mint funkcionális deviza az euróval szemben 5 százaléknál is magasabb, az amerikai dollárral szemben 20 százaléknál is magasabb, míg a macedón dénár 20 százaléknál magasabb ingadozása is elképzelhető az euróval és az amerikai dollárral szemben, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cashflow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása csak akkor van hatással az eredményre, ha az instrumentumot valós értéken tartjuk nyilván. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja,

amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cashflow fedezéssel.

(a) Pénzügyi eszközök

A magyarországi működésből származó készpénz többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítjuk, de a macedón leányvállalataink jelentős készpénzállománnyal rendelkeznek, melyet főként helyi bankokban tartanak. Ezeket elsősorban fix kamatozással kötjük le, hogy minimalizáljuk a piaci változásoknak való kitettségünket, melyek kedvezőtlenül hathatnak az ezen betétekből származó cashflow-ra.

A rendkívül alacsony kamatlábak miatt még azok ésszerűen lehetséges változása sem okozott volna jelentős hatást a Csoport kamatbevételében.

(b) Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Csoport finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Csoport kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Csoport pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 89 százalékot tett ki 2017. december 31-én (2016-ban 76%).

Változó kamatozású kötelezettségekhez kapcsolódó cash flow érzékenységvizsgálat

Az összes adósságállományhoz viszonyítva a változó kamatozású adósságállomány (beleértve a változó kamatozásúra elcserélt hit eleket, de

ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 11 százalékot tett ki 2017. december 31-én (2016-ban 24%).

A kamatlábak reálisan várható 100 bázispontos változása a beszámolási időszak folyamán (az év végi egyenleget feltételezve az egész beszámolási időszakra) az alább bemutatott mértékben növelte (csökkentette) volna a tőkét és az eredményt. Ez az elemzés minden egyéb változó, különösen a devizaárfolyamok változatlanságát feltételezve készült. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre.

millió Ft	Eredményhatás
	100bp növekedés	100bp csökkenés
2017. december 31.
Változó kamatozású kötelezettségek	(134)	134
Kamatcsere ügyletek	(155)	155
Cashflow érzékenység (nettó)	(289)	289
2016. december 31.
Változó kamatozású kötelezettségek	(558)	558
Kamatcsere ügyletek	(228)	228
Cashflow érzékenység (nettó)	(786)	786

5.1.1.3 Árkockázat

Mivel a Magyar Telekom 2016-tól átadta az E2 számára az üzleti ügyfelek energia ellátására vonatkozó tevékenységét, így ezen a területen nem maradt jelen pénzügyi beszámoló szempontjából releváns kockázat és nem teszünk közzé árkockázatra vonatkozó érzékenységvizsgálatot.

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merül fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Csoport kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom Csoport tagvállalatai döntő többségében legalább BBB+ ( vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyeznek el lekötött betéteket, vagy garanciákat kérnek a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezetünk.

A macedón leányvállalatoknak elsősorban macedón dénárban és euróban tartott pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétei vannak. Az itt elhelyezett pénzeszközök és 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétek esetében magasabb a partnerkockázat, mivel kevés nemzetközileg jelentős pénzügyi intézmény van jelen. A macedóniai bankbetétek (4,9 milliárd forint 2017. december 31-én, illetve 4,2 milliárd forint 2016. december 31-én) teljes egészében le vannak fedezve BBB vagy magasabb hitel-besorolású nemzetközi pénzintézetek által kibocsátott bankgaranciákkal.

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A vevő követelések és egyéb követelések kivételével nem volt más pénzügyi eszköz, amelyre értékvesztés elszámolása vált volna szükségessé, mivel nem voltak lejárt követelések, illetve nem volt értékvesztésre utaló jel sem.

A lenti táblázat a vevőköveteléseket tartalmazza országok szerinti megbontásban. Ezen egyenlegek többsége az adott országok funkcionális pénznemében áll fenn (Magyarországon forint, Macedóniában dénár és Montenegróban euró).

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Magyarország	121 398	130 277
Macedónia	15 459	13 365
Montenegró	8 882	-
Egyéb	967	795
	146 706	144 437

A fenti táblázatban szereplő összegek az értékvesztéssel csökkentett összegben kerültek bemutatásra. Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2017-ben a konszolidált bevételek 1,4%-a volt (2016-ban: 1,4%). A jövőben az ügyfelek fizetési hajlandósága változhat, ami több értékvesztés elszámolását eredményezné. A behajthatatlan bevétel 1% pontos növekedése az értékvesztést mintegy 6,1 milliárd forinttal növelné 2017-ben (2016: 5,7 milliárd forint).

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

Magyarország

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási történ ete, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, felszólító email, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmazunk, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

Macedónia

A működési tevékenységben a hitelezési kockázat kezelési folyamata megelőző intézkedéseket, (így hitelképesség-vizsgálat és megelőző limitbeállítás), illetve a szerződéses kapcsolat során korrigáló intézkedéseket (pl. emlékeztetők kiküldése, hálózatról történő lekapcsolás, együttműködés behajtó társaságokkal, jogi folyamatot követő behajtás, bírósági eljárás) egyaránt tartalmaz. A lejárt követeléseket ügyféltípusonként, a kintlévőség összege, valamint az átlagos számlázott összegek és kikapcsolások száma alapján ellenőrzik. A hitelezési kockázatot hitelképesség vizsgálattal és megelőző limit beállítással csökkentjük. A hitelképesség vizsgálata során felmérik, hogy az ügyfél eladósodott-e, míg a megelőző limit beállítás az ügyfél átlagos fogyasztási szintje alapján a hitellimit meghatározását szolgálja. Macedóniában sem fordul elő, hogy egyes ügyfél vagy ügyfélcsoport miatt jelentős lenne a kockázat. A hitelezési kockázat csökkentésére alkalmazott eljárások biztosítják, hogy megfelelő hiteltörténettel rendelkező ügyfelek részére történjen szolgáltatásnyújtás illetve, hogy a hitelezési kitettség elfogadható szinten maradjon.

Montenegró

A Lakossági Pénzügyi Osztály 2010-es létrejötte óta számos folyamat került bevezetésre, majd átalakításra és javításra a hitelezési kockázat behatárolása céljából. A 2010-2014-es időszakban Montenegróban folyamatosan csökkent a követelésekre elszámolt értékvesztés, és javultak a megtérülési ráták. 2015-ben a követelésekre elszámolt értékvesztés alakulását az új számlázó rendszer bevezetése során a felszólítási folyamatban elszenvedett késlekedés vagy kimaradás okozta, amely alacsonyabb behajtás mellett megemelkedett költségekkel járt. Számos folyamat megváltozott, ideértve az új számlázó és CRM rendszer mellett a fizetési felszólítást és hitelképesség vizsgálatát is. Ezeket a folyamatokat 2016-ban is folyamatosan monitoroztuk és javítottuk. 2016-ban a fő fókuszba az üzleti ügyfelek mellett az új lakossági ügyfelek kerültek. A csalásmegelőzési és a bevételbiztosítási folyamatok is felülvizsgálatra kerültek. A cél a korábban elért kockázatvédelmi szint megtartása volt, míg az új rendszer nagyobb incidensek nélküli stabilizációja zajlik.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Csoport Treasury tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Csoport le nem hívott hitelkerete 41,0 milliárd forint volt 2017. december 31-én (2016: 29,7 milliárd forint). A fentieken túl a Deutsche Telekom 2019. június 30-ig megerősítette elkötelezettségét a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2017. és 2016. december 31-én. (A táblázat a felsorolt kötelezettségekre fizetendő kamatokat is tartalmazza.) Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Csoport jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

2017. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé	135 446	135 446	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	227 101	18 562	208 539	-
Bankhitelek	-	-	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek	10 925	2 079	5 076	3 770
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	52 192	7 875	16 298	28 019
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen	63 117	9 954	21 374	31 789
Pénzügyi kötelezettségek cashflow	425 664	163 962	229 913	31 789
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	352	62	290	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	109 170	19 229	89 941	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	113 396	18 106	95 290	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(4 226)	1 123	(5 349)	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	64	64	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)	11	11	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	22 696	22 696	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	23 037	23 037	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(341)	(341)	-	-

2016. december 31. (millió Ft)	Összesen	1 éven belüli	1-5 év közötti	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé	136 623	136 623	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben	348 842	77 082	271 760	-
Bankhitelek	11 534	11 534	-	-
Pénzügyi lízingkötelezettségek	12 429	3 461	4 984	3 984
Egyéb pénzügyi kötelezettségek	55 175	8 755	15 095	31 325
Egyéb pénzügyi kötelezettségek összesen	79 138	23 750	20 079	35 309
Pénzügyi kötelezettségek cashflow	564 603	237 455	291 839	35 309
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	389	36	353	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	120 987	11 197	109 790	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	(124 137)	(10 655)	(113 482)	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	(3 150)	542	(3 692)	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása
Bruttó euró befolyások (millió euró)	30	30	-	-
Bruttó USD befolyások (millió USD)	7	7	-	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)	11 386	11 386	-	-
Bruttó forint kifizetések (millió forint)	(11 230)	(11 230)	-	-
Nettó forint befolyások (millió forint)	156	156	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,19 év 2017. december 31-én (2016: 2,64 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2017. december 31 -ét, illetve a 2016. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A vállalat vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a vállalat saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Csoport tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módos ítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet. Az iparágban szokásos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével figyeli a tőkeszerkezetet. A ráta a nettó adósságállomány, illetve a nettó adósságállománnyal növelt tőke (a nem irányító részesedést beleértve) hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

▪ Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben – 4.4.1 megjegyzés

▪ Plusz Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 4.4.2 megjegyzés

▪ Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx – 4.2.1 megjegyzés

▪ Mínusz Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök – 4.2.3.1 megjegyzés

2016-ban és 2017-ben is az volt a Csoport közép- és hosszútávú célja, melyet az Igazgatóság is jóváhagyott, hogy az eladósodottsági rátája 30% és 40% között legyen. 2017. december 31-én az eladósodottsági ráta 34,8% volt (2016: 39,3%, csak a folytatódó tevékenységeket figyelembe véve 2016 végén 39,3%). A Társaság 2017-ben 26 067 millió forint osztalékot fizetett (2016-ban 15633 millió forint) és a Társaság Igazgatósága a 2018. áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 26 069 millió forint osztalék kifizetését javasolja.

A fentieken túl – a magyar Polgári Törvénykönyv szerint a Magyar Telekom Nyrt.-nek biztosítania kell, hogy a vállalat Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak, a konszolidált tőkére vonatkozóan pedig nem áll fenn ilyen jellegű törvényi kötelezettség.

A tőke, melyet a Csoport menedzsel, 580 milliárd forintot tett ki 2017. december 31-én (2016: 581 milliárd forint).

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az éves eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagyolyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagyaz egyéb átfogójövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. Atényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és azegyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap-csökkentő és -növelő tételeivel korrigált, adózás előtti eredménye. Az adókulcsok és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardoknak („IFRS”) megfelelően elkészíteni. Az IFRS-re áttérő adózók az áttérés előtti év társasági és iparűzési adójának összegét kötelesek az áttérést követő első és második évben megfizetni, amennyiben ezekben az években számszerűsített adókötelezettségük alacsonyabb, mint az áttérést megelőző évben (minimumadó). A Társaságnál minimumadó fizetési kötelezettség nem áll fenn 2017-ben. Amennyiben 2018-ban a számított adó nem éri el a minimumadó összegét, a különbözetet a Társaságnak Egyéb működési költségként kell elszámolni.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Az egyéb nyereségadók közé tartozik a helyi iparűzési adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója.

6.1.2 Halasztott adó

A halasztott adókat – a mérlegkötelezettség módszerét alkalmazva – az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük.

Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem

akvizíciós – tranzakció keretében, amely nincs hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre.

A halasztott adó összegét olyan – törvénybe foglalt, a mérlegfordulónapon érvényes – adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztottadó-követelés érvényesítése, illetve a halasztottadó-kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztottadó-követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztottadó-követelés érvényesíthető.

6.2 Nyereségadó költség az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredménykimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Társasági adó	2 120	1 553
Egyéb nyereségadó	8 260	8 850
Halasztott adó	(15 239)	5 555
Összes nyereségadó-költség	(4 859)	15 958

6.2.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között

keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

millió Ft		2016.	2017.
december 31-én
IFRS szerinti konszolidált adózás előtti eredmény ........................................................		49 262	56 204
2017-ben 9%, 2016-ban 19%-on számított adó............................................................		(9 360)	(5 058)
Eltérő adókulcsok hatása ..........................................................................................................	(a)	1 138	(140)
Adóalapot nem képező tételek adóhatása ........................................................................	(b)	659	56
Le nem vonható költségek nyereségadó hatása............................................................	(c)	(1 459)	(2 557)
Egyéb nyereségadók ...................................................................................................................	(d)	(8 260)	(8 850)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása..........................................................	(e)	1 569	797
Energiaellátók jövedelemadója ...............................................................................................	(f)	(110)	(180)
Adóveszteségre elismert halasztott adó (leírása) /újra elismerése ........................	(g)	(485)	(272)
Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ...............................................................	(h)	457	246
Osztalék forrásadója várható osztalékon............................................................................	(i)	(119)	-
Társasági adókulcs változás hatása a halasztott adóra..............................................	(j)	20 829	-
Nyereségadó költség ...................................................................................................................		4 859	(15 958)

Effektív adókulcs		(9,86%)	28,39%

(a) Eltérő adókulcsok hatása

A magyar társaságiadó-kulcs 500 millió forintig 10%-os, felette pedig 19% volt 2016. december 31-ig. 2017. január 1-jétől a társasági adókulcs egységesen 9%-ra csökkent. 2016-ban a Csoport magyar jogi egységeit érintő alacsonyabb adókulcs hatása is ebben a sorban van.

Ez a sor tartalmazza a leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat, tekintve, hogy a Csoport tevékenysége révén külföldön is jelen van. A társasági adó kulcsa a bemutatott években Macedóniában 10%, Romániában 16% és Bulgáriában 10%. Az adólevezetésnek ezen sora tartalmazza a 19%, ill. 9%-os elméleti adókulcs és a tényleges adókulcs közti különbségek hatását.

(b) Adóalapot nem képező tételek nyereségadó hatása

Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei a konszolidált adózás előtti eredmények, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz

többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek a konszolidált beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

A levezetés ezen sora tartalmazza a konszolidált adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

(d) Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(e) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti

meg.

(f) Energiaellátók jövedelemadója

A levezetés ezen sora tartalmazza az energiaellátók jövedelemadójának összegét, amely a magyarországi energiaszolgáltató vállalatok eredményére kivetett központi adó. Az adó alapja az energia árbevétel, módosítva a törvény által elismert adóalap csökkentő és növelő tételekkel. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. energiaszolgáltatónak minősül, ezért az energia árbevétel összes árbevételhez viszonyított arányában energiaellátók jövedelemadóját köteles fizetni. Mivel az energiaellátók jövedelemadója esetében az adó összegének feléig társasági adókedvezmény számolható el, ennek hatásait is ez a sor jeleníti meg.

(g) Adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó leírása / újra elismerése

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. A várhatóan nem realizálható veszteségre képzett halasztott adót leírjuk, vagy eleve nem ismerjük el. Ugyanakkor amennyiben a korábban el nem ismert, vagy leírt adótörvény szerinti veszteségre képzett halasztott adó felhasználh atósága valószínűvé válik, ezt elismerjük.

(h) Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.

(i) Osztalék forrásadója várható osztalékon

Macedóniában és Montenegróban is 5%-os forrásadó terheli a Magyarországra történő osztalékfizetést. Az adólevezetés ezen sora kizárólag a montenegrói leányvállalatnak a Csoport részesedésére jutó várható eredményének 5%-os forrásadóját tartalmazta 2016-ban.

(j) Társasági adókulcs változás hatása a halasztott adóra

2017. január 1-jétől a társasági adókulcs a korábbi 10%/19%-os sávos adókulcsról egységesen 9%-ra csökkent. Halasztott adóban az alacsonyabb adókulcs már a 2016. december 31-i halasztott adó meghatározásakor alkalmazásra került, ennek hatását tartalmazza a levezetés ezen sora.

6.3 Halasztott adó

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A nyereségadó-követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági és egyéb nyereségadó-követeléseket és -kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport tagvállalatai működnek.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Csoport halasztott adó egyenlegei és ezek mozgásai a következők:

millió Ft Egyenleg 2015.

december 31-én

Eredmény-

kimutatás

hatás

Egyenleg

2016.

december

31-én

Eredmény- kimutatás

hatás

Egyéb mozgások

Értékesített leányvállalat miatti változás

Egyenleg

2017.

december

31-én

Halasztott adó követelés/ (kötelezettség)

12 413

(1 506)

10 907

(3 169)

7 738

1 107

(485)

622

(272)

350

Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés)

Adótörvény szerint elhatárolt veszteség

(6.4 megjegyzés)

....e..á...n..y...v..á..l.l.a...l.a...t.i..b...e...f.e...k..t..e..t..é..s...e..k.................................	240	(240)	-	-			-
Forrásadó	(691)	572	(119)	119			-
Egyéb pénzügyi eszközök	(1 063)	738	(325)	397	(119)		(47)
Követelések és készletek értékvesztése	4 021	(2 239)	1 782	(371)			1 411
Tárgyi eszközök és immateriális javak	(19 833)	10 206	(9 627)	(907)	(57)	714	(9 877)
Goodwill	(19 425)	7 448	(11 977)	(866)			(12 843)
Szállítók és egyéb kötelezettségek	94	(92)	2	67			69
Hitelek és egyéb kölcsönök	(4 251)	2 770	(1 481)	1 481			-
IFRS áttérés	-	-	-	(1 362)			(1 362)
Halasztott bevételek	(19)	(26)	(45)	(97)			(142)
Céltartalék képzése	3 501	(1 907)	1 594	(575)			1 019
Összes nettó halasztott adó	(23 906)	15 239	(8 667)	(5 555)	(176)	714	(13 684)
Ebből: halasztott adó kötelezettség	(23 953)		(8 740)				(13 743)
Ebből: halasztott adó követelés	47		73				59
Egyéb mozgások tartalma:
Adókedvezmény kivezetések eredményhatása					(57)
Beolvadt leányvállalat miatti változás					(119)
Értékesített leányvállalat miatti változás						714

Az egyéb mozgások oszlopa 2017-ben elkülönítve tartalmazza a halasztott adó eredménykimutatással szemben könyvelt adókedvezmény kivezetéseket (57 millió forint), valamint a Serverinfo Kft. beolvadásakor felvett valós értékek miatti adóhatást (119 millió forint). A 2017. december 31-i halasztottadó egyenleg nem tartalmazza a montenegrói leányválllalat (714 millió forintos) adóhatását, mivel a Crnogorski Telekom megszűnt tevékenységnek minősült. Az értékesített leányvállalat miatti változások oszlop ennek hatását mutatja.

A Csoport számos jogi személyből áll, melyek többsége rendelkezik halasztott adó követeléssel és kötelezettséggel. A halaszto tt adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik úgy, hogy egy jogi személy kapcsán egy összeg jelenik meg vagy eszközként, vagy kötelezettségként a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2017. december 31-én 13 684 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 2342 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2018-ban visszafordul (halasztott adó követelés: 2572 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 230 millió forint).

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 2016. december 31-én 8667 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 1446 millió forint halasztott adó követelés esetében várható, hogy 2017-ben visszafordul (halasztott adó követelés: 3351 millió forint és halasztott adó kötelezettség: 1905 millió forint).

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 11 016 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2017. december 31-én (2016-ban 27 521 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekom Nyrt-be. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. A Magyar Telekom Nyrt-nek 2003 és 2008 között volt lehetősége arra, hogy ilyen jogcímen adókedvezményre tegyen szert. A 2012 -ben és 2013-ban megvalósított adókedvezmény programok azonban már nem ilyen jellegűek volt, hanem ún. „fejlesztési adókedvezmények”, amelynek lényege, hogy a – nemcsak szélessávú, hanem bármely más – beruházás összege jelenértéken meghaladja a legalább 3 milliárd forintot, néhány egyéb feltétel (pl. létszámkritérium) teljesítése mellett. Az adócsökkentés lehetséges mértéke mindkét adókedvezmény típus esetében a beruh ázás százalékában került meghatározásra. Mivel az adókedvezmények kormányzati támogatás jellegűek, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a beruházási adókedvezményhez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve	Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege	Megálla- pított adó- kedvez- mény	Adó- költséggel szemben elismert növekedé	Felhasz- nált adó- kedvez- mény	Fennmaradó adókedvezmény értéke 2017. december 31-én	Fennmaradó adókedvez-mény értéke 2016. december 31-én	Lejárat éve
2007	10 681	2 827	2 888	(5 715)	-	1 724	2017
2012	11 451	3 518	516	(1 470)	2 564	4 028	2021
2013	14 604	4 580	426	(2)	5 004	4 986	2023
2014	490	161	9	-	170	169	2023
Összesen	37 226	11 086	3 839	(7 187)	7 738	10 907

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltét eleket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A legfontosabb követelmény, hogy a vonatkozó eszközöket legalább 5 éven keresztül üzemeltetni kell. A 2012-es és 2013-as adókedvezmények tekintetében további követelmény, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő 4 adóévben meghatározott átlagos állományi létszám/évesített bérköltség feltételt kell megtartani. A Társaság létszámát 150 fővel kell növelni és ezt az adókedvezmény első igénybevételétől (ez 2012, illetve 2014) számított négy évig fenn kell tartani. A 2013-as adókedvezmény program lezárására 2014 januárjában került sor, így annak esetében az első igénybevétel adóéve 2014. A bázisév mindkét program esetében a beruházás megkezdését megelőző év, tehát 2011. A menedzsment úgy gondolja, hogy a létszám fenntartását célzó feltétel nem kritikus, hiszen 2012-ben jelentős létszámnövekedés valósult meg bizonyos, korábban alvállalkozók által

végzett tevékenység beszervezésével, és további beszervezési tervekkel is rendelkezünk. Fentiek alapján a menedzsment szerint a Csoport

eleget tett és eleget fog tenni minden előírásnak annak érdekében, hogy a halasztott adó követelést elismerje.

6.4 Elhatárolt veszteségek

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeli realizálhatósága valószínűsíthető. Az alábbi táblázat a Csoport elhatárolt veszteségeit tartalmazza.

Lejárat éve	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2016. december 31-én	Adótörvény szerint elhatárolt veszteségek 2017. december 31-én
2016...................................................................................	84	-
2017...................................................................................	138	125
2018...................................................................................	22 620	22 442
2019...................................................................................	5 641	88
2020...................................................................................	194	129
2021...................................................................................	-	2
2022...................................................................................	-	2
2025...................................................................................	7 023	3 915
Összesen .........................................................................	35 700	26 703
Halasztott adót képező veszteségek .................	6 907	3 884
Halasztott adót nem képező veszteségek	28 793	22 819
Összesen .........................................................................	35 700	26 703

A magyar társasági adó törvény 2015. január 1-től módosult, amelyből adódóan a 2014. december 31-ig képződött elhatárolt veszteségeket legkésőbb a 2025. december 31-én végződő adóév adózás előtti eredményének csökkentésére lehet felhasználni.

6.5 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.6 A Magyar Telekom Nyrt. osztalékfizetése

A Magyar Telekom Nyrt. által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom Nyrt. adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

6.7 A Magyar Telekom Nyrt. IFRS átállása

A Csoport többi cége nem választotta az IFRS szabályainak megfelelő pénzügyi kimutatásokra való áttérést.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési ár alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra elkötelezettséget igényelnek (3.4 megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos piaci ára meghaladja azok bekerülési értékét. Ha a szokásos piaci ár alacsonyabb a bekerülési értéknél, a különbséget elszámoljuk értékvesztésként.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési költségek között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Áruk	12 793	16 247
Egyéb készletek	4 398	1 111
Összesen	17 191	17 358
Értékvesztés	(548)	(183)
	16 643	17 175

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát. A Csoport készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2016., sem 2017. december 31-én.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE KIJELÖLT ESZKÖZÖK ÉS EZEKHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre kijelölt eszközök – számviteli politikák

Az „értékesítésre kijelölt eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat) tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek, és döntés született eladásukról, amire nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és az értékesítés költségével csökkentett valós érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában az adott tárgyi eszköz vagy immateriális jószág megállapított valós értéke alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

8.2 Értékesítésre kijelölt eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az értékesítésre kijelölt eszközöket és ezekhez közvetlenül kapcsolódó kötelezettségeket az alábbi táblázatban mutatjuk be:

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Tárgyi eszközök	1 556	162
Értékesítésre kijelölt eszközök összesen	1 556	162

Az egyéb értékesítésre kijelölt eszközök közé jellemzően az ingatlanok kihasználtságának fokozása eredményeképpen értékesítésre kijelö lt

telkek és épületek tartoznak, melyek értékesítésére várhatóan egy éven belül kerül sor. Ezek az eszközök könyv szerinti értéken vannak

bemutatva, mivel nem kellett értékvesztést elszámolni értékesítésre való átsorolásukkor.

9 TÁRGYI ESZKÖZÖK

9.1 Tárgyi eszközök – számviteli politikák

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint céltartalékot kell képezni.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt felt ételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (6.3.2.1 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha az eszközként való aktiválás vagy a ráaktiválás feltételeit teljesítik, míg a karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A tárgyi eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:	Év
Épületek	5–50
Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények	3–38
Egyéb távközlési berendezések	2–25
Egyéb berendezések	2–12

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének vizsgálatához az eszközöket azon a legalacsonyabb szinten csoportosítjuk, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – CGU-k).

A Csoport egyedi tárgyi eszközeinek és immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Csoport az egyedi eszközöket CGU-khoz rendeli, majd a valós értéket CGU-szinten határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a CGU-khoz rendeljük.

A Magyar Telekom a goodwill tekintetében évente – vagy ha a körülmények megkívánják, gyakrabban – végez vizsgálatot, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés vizsgálatakor a Magyar Telekom a goodwillt CGU-khoz rendeli, amely a működési szegmensek szintjén került meghatározásra. További információ a 3.2 megjegyzésben. A működési szegmensek állhatnak egyértelműen egy társaságból, a társaságok egy csoportjából, illetve egy vagy több társaság bizonyos részéből is.

A működési szegmensek megtérülő értékét a Csoport az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke alapján, értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a működési szegmensekhez rendelt goodwill értékvesztés-vizsgálatának kiindulási pontját.

További információ a 3.2 megjegyzésben. Ha a kalkulált értékesítési költséggel csökkentett valós érték alacsonyabb a működési szegmens könyv szerinti értékénél, a goodwillre értékvesztést kell elszámolni.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Tárgyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	Telek és	Épületek	Távközlési	Egyéb	Összesen
	kapcsolódó		eszközök
	jogok
2016. január 1.
Bruttó érték	9 551	163 073	1 127 191	94 007	1 393 822
Halmozott értékcsökkenés	(2 274)	(59 936)	(762 836)	(73 423)	(898 469)
Nettó érték	7 277	103 137	364 355	20 584	495 353
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					(2 149)
					493 204
Nettó érték – 2016. január 1.	7 277	103 137	364 355	20 584	495 353
Átváltási különbözet	(8)	(132)	(283)	(30)	(453)
Akvizíció miatti növekedés	-	-	(130)	-	(130)

Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata -		(109)		247		-		138

Beruházás	-		1 946		63 283		6 953		72 182
Kivezetés	(462)		(5 254)		(147)		(387)		(6 250)
Értékcsökkenés	(138)		(4 832)		(61 397)		(7 801)		(74 168)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés	-		(54)		(190)		(57)		(301)
Átsorolás	(926)		(354)		(616)		255		(1 641)
Nettó érték – 2016. december 31.	5 743		94 348		365 122		19 517		484 730
2016. december 31.
Bruttó érték	8 194		154 876		1 079 697		104 073		1 346 840
Halmozott értékcsökkenés	(2 451)		(60 528)		(714 575)		(84 556)		(862 110)
Nettó érték	5 743		94 348		365 122		19 517		484 730
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök									(1 556)
									483 174
Nettó érték – 2017. január 1.	5 743		94 348		365 122		19 517		484 730
Átváltási különbözet	-		(74)		(204)		(18)		(296)
Akvizíció miatti növekedés	432		3 644		66		1 951		6 093

miatti értékváltozás

.......................................................................................

Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata -		297		(30)		-		267

Beruházás	1		2 125		44 986		10 256		57 368
Kivezetés	(20)		(995)		(48)		(289)		(1 352)
Értékcsökkenés	(74)		(5 003)		(51 721)		(7 428)		(64 226)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés	(811)		(5 478)		(16 972)		(818)		(24 079)
Átsorolás	185		539		212		(936)		-
Nettó érték – 2017. december 31.	5 456		89 403		341 411		22 235		458 505
2017. december 31.
Bruttó érték	7 873		151 129		1 014 408		104 535		1 277 945
Halmozott értékcsökkenés	(2 417)		(61 726)		(672 997)		(82 300)		(819 440)
Nettó érték	5 456		89 403		341 411		22 235		458 505
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök									(162)
									458 343

miatti értékváltozás

.......................................................................................

A tárgyi eszközök 2017. december 31-i záróegyenlege 61 452 millió forint értékben (2016: 62 357 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíciók miatti növekedés sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek és üzletágak eszközeinek valós vagy könyv szerinti

értékét a felvásárláskor. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, mellyel a könyv szerinti értéket módosítjuk egy céltartalékkal szemben. További információk a 13.2.4 megjegyzésben találhatók.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. Az alábbi táblázat a Beruházásokat a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2016	2017
Folytatódó tevékenység során végrehajtott beruházások	68 051	57 278
Megszűnt tevékenység során végrehajtott beruházások	4 131	90
	72 182	57 368

Az alábbi táblázat az értékcsökkenést a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2016	2017
Folytatódó tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(70 509)	(63 950)
Megszűnt tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(3 659)	(276)
	(74 168)	(64 226)

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős. A Csoport sem 2017-ben, sem 2016-ban nem számolt el értékvesztést.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2017. december 31-én 4048 millió forint (2016: 3775 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1529 millió forint (2016: 1533 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és távközlési eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2017. december 31-én 3826 millió forint (2016: 7211 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 1060 millió forint volt (2016: 3750 millió forint).

2017. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízingszerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 127 millió forint (2016: 373 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 0 millió forint (2016: 0 millió forint).

A Csoport tárgyi eszközei nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2017., sem 2016. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Csoport tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) 2017. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban saját felhasználásra átsorolt lízingelt set-top box eszközök élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2017

2018

2019

2020

2020 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

növekedés / (csökkenés) ............................................................

(2235)

(503)

1329

954

455

10 IMMATERIÁLIS JAVAK

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesz tésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket aktiváljuk. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési költségként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha biztosak vagyunk abban, hogy az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le.

A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendsz eres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

A Csoport a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

	Év
Szoftverek	2–24
Koncessziók és licencek	3–25
Egyéb immateriális javak	3–10

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30 -i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 – Tárgyi eszközök vagy az IAS 38 – Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök besorolását.

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése az eredménykimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Goodwill

millió Ft Koncessziók

és licencek

Szoftver Egyéb Összesen

2016. január 1. Bruttó érték	218 497	190 658	286 288	18 679	714 122
Halmozott értékcsökkenés	-	(37 138)	(190 228)	(6 719)	(234 085)
Nettó érték	218 497	153 520	96 060	11 960	480 037
Nettó érték – 2016. január 1.	218 497	153 520	96 060	11 960	480 037
Átváltási különbözet	(44)	(45)	(55)	(21)	(165)
Akvizíció miatti növekedés	207	-	-	(19)	188
Beruházás	-	9 266	29 723	2 084	41 073
Kivezetés	-	-	(28)	-	(28)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés	(562)	(94)	(515)	(4)	(1 175)
Értékcsökkenés	-	(15 570)	(25 049)	(2 689)	(43 308)
Átsorolás	-	-	1 641	-	1 641
Nettó érték – 2016. december 31.	218 098	147 077	101 777	11 311	478 263
2016. december 31.
Bruttó érték	218 098	198 322	296 027	20 444	732 891
Halmozott értékcsökkenés	-	(51 245)	(194 250)	(9 133)	(254 628)
Nettó érték	218 098	147 077	101 777	11 311	478 263
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					-
					478 263
Nettó érték – 2017. január 1.	218 098	147 077	101 777	11 311	478 263
Átváltási különbözet	-	(21)	(31)	6	(46)
Akvizíció miatti növekedés	631	-	-	117	748
Beruházás	-	-	24 827	4 180	29 007
Kivezetés	-	-	(72)	-	(72)
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés	(6 445)	(10 393)	(4 342)	(797)	(21 977)
Értékcsökkenés	-	(15 151)	(26 278)	(3 036)	(44 465)
Átsorolás	-	-	-	-	-
Nettó érték – 2017. december 31.	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
2017. december 31.
Bruttó érték	212 284	184 071	305 563	22 904	724 822
Halmozott értékcsökkenés	-	(62 559)	(209 682)	(11 123)	(283 364)
Nettó érték	212 284	121 512	95 881	11 781	441 458
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök					-
					441 458

Az Átváltási különbözet sor tartalmazza a Csoport külföldi leányvállalatainak konszolidációjakor keletkező árfolyamkülönbözet hatását.

Az Akvizíció miatti növekedés soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek és üzletágak eszközeinek valós értéke és az akvizíción keletkezett goodwill kerül kimutatásra. Az előzetes és végleges vételár-allokáció különbsége is erre a sorra kerül.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. Az alábbi tábláz at a

Beruházásokat a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2016	2017
Folytatódó tevékenység során végrehajtott beruházások	29 672	28 920
Megszűnt tevékenység során végrehajtott beruházások	11 401	87
	41 073	29 007

2016-ban a Koncessziók és licencek Beruházás sora bizonyos frekvenciahasználati jogosultságok (ld. 3.5 megjegyzés) egyszeri licencdíját,

valamint ezen eszközök használatra kész állapotba juttatásához közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. tanácsadói díj) tartalmazta.

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az alábbi táblázat az értékcsökkenést a működés típusa szerint mutatja.

millió Ft	2016	2017
Folytatódó tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(40 801)	(44 224)
Megszűnt tevékenység során elszámolt értékcsökkenés	(2 507)	(241)
	(43 308)	(44 465)

Az átsorolások, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Csoport immateriális javai sem 2017., sem 2016. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

A Csoport immateriális javai hasznos élettartamának 2017. évi felülvizsgálata eredményeként számos eszköz, elsősorban szoftverek élettartama módosult. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

millió Ft

2017

2018

2019

2020

2020 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

(csökkenés) / növekedés

(1 776)

(182)

461

438

1 059

10.4 Goodwill

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya (5.2 megjegyzés) nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

millió Ft		2016.			2017.
december 31-én
	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke	Goodwill könyv szerinti értéke	Működési szegmens könyv szerinti értéke (goodwillel együtt)	Működési szegmens megtérülő értéke
MT- Magyarország	191 454	807 989	1 392 344	192 085	791 806	1 703 753
Macedónia	20 199	62 316	142 735	20 199	63 265	180 004
Montenegró	6 445	36 240	56 488	-	-	-
Összesen	218 098	906 545	1 591 567	212 284	855 071	1 883 757

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. A 2016. és 2017. utolsó negyedévében lefolytatott értékvesztés-vizsgálat során megállapítottuk, hogy nem szükséges goodwillértékvesztést elszámolni.

10.5 Jelentős egyedi egyéb immateriális javak

A Csoport legjelentősebb egyedi egyéb immateriális javai a mobil licenszek. A jelentős licenszek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről az 34. megjegyzésben.

millió Ft	2016	.	2017.
december 31-én
	Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)		Könyv szerinti érték	Hátralévő hasznos élettartam (év)
Magyar 2014-ben elnyert licenc	87 174	18		82 192	17
Magyar 2013-ban meghosszabbított licenc	39 180	5		31 717	4
Montenegrói 4G licenc	9 051	15		-	n.a.
Magyar 3G licenc	5 358	3		3 581	2
Macedón 4G licenc	2 713	17		2 534	16
Macedón 2G/3G licenc	809	2		417	1
Egyéb	2 792			1 071
Koncessziók és licencek összesen	147 077			121 512

11 BEFEKTETÉSEK TÁRSULT VÁLLALKOZÁSOKBANÉS KÖZÖS MEGÁLLAPODÁSOKBAN

11.1 Társult vállalkozások és közös megállapodások – számviteli politikák

Társult vállalkozásnak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, viszont nem irányít; ez jellemzően 20- 50%-os tulajdont jelent.

Közös megállapodásnak tekintjük azokat a szerződésen alapuló kötelmeket, amelyek két vagy több félnek közös kontrollt biztosítanak,

valamint a megállapodás szempontjából lényeges kérdésekben a kontrollt gyakorlók konszenzussal döntenek.

Ha a felek a közös megállapodás nettó eszközeiben érdekeltek, közös vállalkozásnak nevezzük.

Abban az esetben, ha a felek a közös szerveződés egyes kontrollált eszközei és fennálló kötelezettségei kapcsán gyakorolnak jogokat és tartoznak felelősséggel, közös tevékenységnek nevezzük.

A társult és közös vállalkozások az equity módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vállalkozásokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vállalkozásainak akvizíció utáni nyereségéből, illetve veszteségéből való részesedése az éves eredményben kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalkozások eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vállalkozásának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt, vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vállalkozás nevében.

A Csoport és társult vagy közös vállalkozása közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult, illetve közös vállalkozásban levő részesedés mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vállalkozások számviteli politikája szükség esetén módosításra kerü lt a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

Közös tevékenység esetében a megállapodáshoz rendelhető kontrollált eszközök, kötelezettségek, a közös tevékenység által realizált hozamok közös tevékenységre jutó része, a hozamok és ráfordítások megfelelő hányada felvételre kerülnek.

11.2 Társult vállalkozások

A Csoportnak 2016. és 2017. december 31-én nem volt jelentős társult vállalkozása. A Csoportnak sem 2016., sem 2017. december 31-én nem állt fenn társult vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

11.3 Közös vállalkozások

A Csoport egyetlen közös vállalkozása 2016. és 2017. december 31-én a 2015-ben a Magyar Telekom és MET Holding AG által alapított E2 Hungary Zrt. volt. Az E2 Hungary Zrt. üzleti ügyfeleknek szolgáltat energiát 2016 óta. A társaság jegyzett tőkéje 200 millió forint, a tőketartaléka 1800 millió forint, melyet mindkét alapító befizetett. A közös vállalkozást 50-50%-os tulajdonosi aránnyal és az irányítási struktúrában kiegyensúlyozott jogkörökkel hozták létre a felek. Az E2 Hungary Zrt. 2015-ben bekerülési értéken került bemutatásra és bekerülésétől equity módszerrel került könyvelésre. A társaság 2017-ben mintegy 999 millió forint nyereséget termelt (2016-ban 254 millió forint nyereséget). A társaság 2017-ben 193 millió forint osztalékot hagyott jóvá. 2016. december 31-én a Társaság mérlegében szerepelt egy E2-nek adott előleg, melyet a Társaság és üzleti ügyfelek energiaellátására bocsátott rendelkezésre. Ennek összege 2016-ban 912 millió forint, mely 2017-ben kiegyenlítésre került.

A Csoportnak sem 2016., sem 2017. december 31-én nem állt fenn közös vállalkozással szemben függő kötelezettsége vagy elkötelezettsége.

Az alábbi táblázat az E2 Hungary Zrt., a Csoport egyetlen jelentős közös vállalkozásának 2016. és 2017. december 31-i eszköz- és kötelezettség állományát, bevételét és éves eredményét mutatja.

millió Ft	2016	2017
Forgóeszközök	19 564	14 246
Befektetett eszközök	65	108
Rövid lejáratú kötelezettségek	17 419	11 356
Hosszú lejáratú kötelezettségek	-	-
Bevételek	61 699	53 878
Éves eredmény	254	999

11.4 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben az NMHH-val kötött 800 MHz-es licenszszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősíti, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

12.1 Egyéb forgóeszközök

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
Aktív időbeli elhatárolások	6 417	8 756
Közös vállalkozásnak adott előleg (11.3 megjegyzés)	912	-
Egyéb adókövetelés	1 736	1 659
Egyéb	1 874	2 893
Egyéb követelések	10 939	13 308

12.2 Egyéb befektett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét a hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások teszik ki, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Csoport munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak a Csoport tagvállalataitól (ld. 4.1.3 (d) megjegyzést).

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint becs ült értéken kerülnek a könyvekbe. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel. A céltartalékok megképzésének költségét az eredménykimutatás azon során számoljuk el, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredménykimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok általában jelenértéken kerülnek elszámolásra, és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a kamatköltségekkel szemben növeljük.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

millió Ft Vég-

kielégítés

Részvény alapú kifizetések

Egyéb munka- vállalókhoz kapcsolódó

Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen

Jogi

ügyek

Eszköz- helyre- állítási kötele- zettség

Egyéb Összesen

2016. január 1.	5 556	217	1 709	7 482	1 524	6 942	1 144	17 092
Feloldás	(291)	(11)	(179)	(481)	(251)	(264)	(808)	(1 804)
Képzés	1 074	382	368	1 824	768	402	803	3 797
Kamat .........................................................	-	1	12	13	38	107	-	158

-		- (5)	(5)	(4)	-	(1)	(10)
(4 258)		- (580)	(4 838)	(159)	(87)	(128)	(5 212)

Átértékelési különbözet

Felhasználás (kamatkompo- nenssel)

.......

2016. december 31.	2 081	589	1 325	3 995	1 916	7 100	1 010	14 021
Ebből rövid lejáratú rész	1 636	-	494	2 130	1 492	11	860	4 493
Ebből hosszú lejáratú rész	445	589	831	1 865	424	7 089	150	9 528
2017. január 1.	2 081	589	1 325	3 995	1 916	7 100	1 010	14 021
Feloldás	(633)	(44)	(37)	(714)	(156)	(73)	(846)	(1 789)
Képzés	2 851	431	216	3 498	25	340	605	4 468
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés ................................................................	-	(4)	(177)	(181)	(34)	-	-	(215)
Kamat	-	4	-	4	(112)	157	-	49
................................................................ Átértékelési különbözet	-	-	(3)	(3)	(3)	-	-	(6)
Felhasználás (kamatkompo- nenssel)	(2 694)	(128)	(534)	(3 356)	(624)	(36)	(14)	(4 030)
2017. december 31.	1 605	848	790	3 243	1 012	7 488	755	12 498
Ebből rövid lejáratú rész	1 356	0	528	1 884	871	19	493	3 267
Ebből hosszú lejáratú rész	249	848	262	1 359	141	7 469	262	9 231

................................................................

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek felkamatolásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy felkamatolási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2017. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom Nyrt. 2018. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2016. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom Nyrt. 2017. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2017-ben 1044 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2016-ban 1265 főnek), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Csoport. A céltartalék 2017. december 31-i egyenlege 406 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2016-ban 486 fő).

A 2017 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 4066 millió forint került kifizetésre (2016-ban 6590 millió forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van , melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Csoport minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2017-ben, sem 2016-ban nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

millió Ft		2016.	2017.
december 31-én
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek		15 310	13 891
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek		14 159	14 520
Bérek		5 233	10 466
Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg	(a)	5 104	4 648
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék		461	22
Egyéb kötelezettségek		270	49
		40 537	43 596

(a) Eszközhöz kapcsolódó kapott előleg

2016-ban a Magyar Telekom a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyert el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. A Társaság ebből 2017-ben 1416 millió forintot használt föl. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részleteit a 9 megjegyzés, a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésére fordított összeg részleteit a 28. megjegyzés tartalmazza.

15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek legnagyobb részét hosszú lejáratú projektekhez és ügyfélhűségprogramokhoz kapcsolódó halasztott bevételek teszik ki.

16 NEMIRÁNYÍTÓ RÉSZESEDÉSEK

A nem irányító részesedések 2016-ban a Makedonski Telekom (MKT) és a Crnogorski Telekom (CT) kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazta. A Crnogorski Telekom értékesítése miatt a 2017-es egyenleg csak a MKT kisebbségi részvénytulajdonosainak részesedését tartalmazza. Lásd még a 26.2.1 megjegyzést.

In HUF millions	MKT	CT (megszűnt)	Egyéb	Összesen
2016. január 1. ..................................................................................................	34 419	10 294	-	44 713
Deklarált osztalék..............................................................................................	(3 234)	(1 416)	-	(4 650)
Teljes átfogó eredmény.................................................................................	2 134	646	-	2 780
2016. december 31. .......................................................................................	33 319	9 524	-	42 843
Deklarált osztalék..............................................................................................	(2 728)	-	(592)	(3 320)
Teljes átfogó eredmény.................................................................................	2 879	(2 781)	-	98
Értékesített leányvállalat miatti csökkenés...........................................	-	(6 743)	-	(6 743)
2017. december 31. .......................................................................................	33 470	-	(592)	32 878

16.1 Összesített pénzügyi információk a jelentős nem irányító részesedésekkel rendelkező leányvállalatokról

Az alábbi táblázatok a csoporton belüli kiszűrések előtti összegeket mutatják be.

a) Összesített mérlegek

millió Ft	MKT		CT (megszűnt)
	2016	2017		2016	2017
Forgóeszközök	24 871	22 425		12 907	-
Rövid lejáratú kötelezettségek	(23 093)	(18 607)		(14 118)	-
Befektetett eszközök	98 008	97 872		50 517	-
Hosszú lejáratú kötelezettségek	(2 059)	(3 660)		(2 257)	-
Nettó eszközállomány	97 727	98 030		47 049	-

b) Összesített eredménykimutatások

millió Ft	MKT		CT (megszűnt)
	2016	2017		2016	2017
Bevételek	53 414	51 795		28 648	2 023
Adózás előtti eredmény	6 075	7 930		3 447	184
Adózott eredmény	5 132	6 890		2 985	161

c) Összesített cash flow kimutatások

millió Ft	MKT		CT (megszűnt)
	2016	2017		2016	2017
Üzleti tevékenységből származó nettó cash- flow	18 276	19 227		6 001	3 691
Befektetési tevékenységből származó nettó cash-flow	(9 837)	(12 630)		(2 525)	(6 073)
Irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás	(6 676)	(3 566)		(4 575)	-
Nem irányító részesedésnek fizetett osztalék/ tőkeleszállítás	(3 234)	(2 728)		(1 416)	-
Egyéb pénzügyi tevékenységből származó cash-flow	(1 663)	(2 417)		1 698	(4)
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash- flow	(11 573)	(8 711)		(4 293)	(4)

16.2 Nem irányító tulajdonosokkal bonyolított ügyletek

A nem irányító tulajdonosokkal sem 2017-ben, sem 2016-ban nem volt jelentős tranzakció az osztalékfizetésen kívül.

A Csoportban jelentős nem irányító részesedéssel csak a Macedón Köztársaság rendelkezik, az MKT részvényei által. A Magyar Telekom és az MKT üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2017-es, sem a 2016-os pénzügyi év során sem a Macedón Köztársaság által ellenőrzött, sem a Macedón Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politikák

A lízingügylet olyan megállapodás, amellyel a lízingbeadó a szerződésben rögzített időszakra egy fizetés vagy fizetések sorozata fejében átadja egy eszköz használatának jogát a lízingbevevőnek. A lízing lehet operatív vagy pénzügyi lízing.

Az ügyletek valós tartalmának elsődlegessége a (jogi) formával szemben számviteli alapelv szerint a gyakorlatban nem csak líz ing-

megállapodásként feltűntetett szerződések minősülhetnek lízingnek számviteli szempontból.

A Csoport szempontjából különösen a következők lehetnek olyan, potenciálisan lízinget tartalmazó szerződések, amelyek jogi formájukat tekintve nem lízingszerződések:

▪ egyrészt a hálózatkapacitási jogok átengedéséről szóló megállapodások,

▪ másrészt az outsourcing jellegű megállapodások (azaz egy társaság saját erőforrásai/eszközei/adott tevékenysége/munkavállalói egy

bizonyos körének kiszervezése egy másik társaságba).

Egy megállapodás akkor tartalmaz lízinget, ha a megállapodás teljesítése konkrét eszköz vagy eszközök használatától függ, vagy a megállapodás során az eszköz(ök) használatának joga átruházásra kerül. A megállapodás során akkor kerül átruházásra az eszköz használatának joga, ha a megállapodás során a vevőhöz (lízingbevevő) kerül a mögöttes eszköz használata feletti ellenőrzés joga. Ha egy megállapodás lízinget tartalmaz, akkor a megállapodás lízing elemét operatív vagy pénzügyi lízingként kell besorolni, illetve elszámolni. A megállapodás lízingtől különböző elemét a vonatkozó standard alapján kell elszámolni.

A besorolási és elszámolási szabályok alkalmazása céljából a lízinget tartalmazó megállapodás által megkövetelt fizetéseket és egyéb ellenértéket a megállapodás kezdetekor vagy a megállapodás felülvizsgálatakor, azok relatív valós értéke alapján kell elkülöníteni a lízingre vonatkozó és az egyéb elemekre vonatkozó részekre. Ehhez az elkülönítéshez jelentős becslés alkalmazása válhat szükségessé.

Ha a lízingelt eszköz tulajdonjogával kapcsolatos minden lényeges kockázat és haszon átkerül a lízingbevevőhöz, a lízing pénzügyi lízingnek minősül. Operatív lízing minden olyan lízingügylet, amely nem minősül pénzügyi lízingnek. Hogy egy lízing pénzügyi vagy operatív lízing-e, az ügylet tényleges tartalmától, és nem a szerződés formájától függ.

a) Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

Egy eszköz lízingbe adása, amikor a Magyar Telekomlényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, pénzügyi lízing. Pénzügyi lízing esetén a Társaság bevételt és pénzügyi lízingkövetelést jelenít meg a lízing kezdetekor. A bevétel megegyezik a járó minimális lízingfizetések és a lízingbe adót illető bármely nem garantált maradványérték becsült jelenértékének összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értéke a lízing kezdetekor azéves eredményben kerül megjelenítésre. Minden kapott lízingdíj megbontásra kerül a követelés ésa kamatbevétel között úgy, hogy a pénzügyi lízingbe való nettó befektetésre állandó kamatlábat eredményezzen. A pénzügyi lízing kamatbevétel eleme Kamatbevételként kerül megjelenítésre.

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátotteszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcing- szerződés keretében a Társaság a szolgáltató.

b) Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Azon ingatlanok, gépek és berendezések lízingjét, ahol a Magyar Telekoma tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A lízingelt eszköz az eszköz kezdetipiaci értékén, vagy ha az alacsonyabb, a minimális lízingkifizetések becsült jelenértékén kerül értékelésre. Minden lízingdíj-kifizetést felosztásra kerül a fennálló pénzügyi lízingkötelezettség csökkenése és a kamatköltség között. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazólízingkötelezettségek az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között kerülnek kimutatásra a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban. A pénzügyi lízing kamatköltség eleme a lízingidőszak alatt kerül elszámolásra az éves eredményben (Kamatköltség), és azegyes időszakokra úgy kerül felosztásra, hogy a fennálló kötelezettség egyenlegére állandó kamatlábat eredményezzen. A kezdeti megjelenítést követően, a lízingelt eszközök a rájuk vonatkozó számviteli politikák alapján kerülnek elszámolásra, kivéve, hogy a pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama ésaz eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

c) Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az ingatlanok, gépek és berendezések között kerülnek nyilvántartásra. Az értékcsökkenésüket azegyéb ingatlanokhoz, gépekhez és berendezésekhez hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el bevételként a lízingidőszak alatt.

d) Operatív lízing – a Társaság, mint lízingbevevő

Az operatív lízingek keretében történt kifizetések a lízingidőszak alatt az Adózott eredményben (Egyéb működési költségek) lineárisan kerülnek elszámolásra.

e) Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását és annak vagy egyrészének Magyar Telekomáltal történő visszlí zingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereség elhatárolásra kerül, és a lízingperiódus során az eredményben kisebb mértékű értékcsökkenésként kerül megjelenítésre. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége vagy vesztesége az értékesítés időpontjában, az eredményben (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra, mivel azeladási ár az eszköz valós értékéttükrözi. Hasonló módon a lízingkifizetéseket is az eredményben könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A pénzügyi lízingek főként olyan üzleti ügyfelek rendelkezésére bocsátott eszközöket foglalják magukban, amelyeknél outsourcingszerződés keretében a Csoport a szolgáltató.

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2016. és 2017. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2016. december 31-én				2017. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belül	602	137	739		246	19	265
1-5 év között	372	54	426		163	46	209
5 éven túl	222	31	253		183	31	214
Összesen	1 196	222	1 418		592	96	688

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el.

A nem garantált maradványérték hatása a Csoport eredményére nézve nem jelentős.

17.2.2 Pénzügyi lízing – a Csoport mint lízingbevevő

2016-ban és 2017-ben a pénzügyi lízing kötelezettségek főként olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódik, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak. A szerződések jellemzően euróban köttettek, futamidejük 5 –15 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2016. és 2017. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2016. december 31-én				2017. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség
1 éven belül	98	786	884		438	810	1 248
1–5 év között	582	2 578	3 160		649	2 577	3 226
5 éven túl	1 257	1 282	2 539		1 201	1 213	2 414
Összesen	1 937	4 646	6 583		2 288	4 600	6 888

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízingtevékenység 2016-ban és 2017-ben főleg IPTV set-top-boxok járművek és IT-berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések futamideje jellemzően 2–5 év, részben meghosszabbítási opcióval és jellemzően vásárlási opció nélkül.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2016. és 2017. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2016. december 31-én				2017. december 31-én
millió Ft	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség		Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- kötelezettség
1 éven belül	2 246	331	2 577		444	387	831
1–5 év között	786	1 038	1 824		626	1 224	1 850
5 éven túl	853	592	1 445		815	541	1 356
Összesen	3 885	1 961	5 846		1 885	2 152	4 037

A Csoport nem rendelkezik pénzügyi lízingjeihez kapcsolódó változó bérleti konstrukcióval, és pénzügyi lízingelt eszközeit sem lízingeli tovább másnak.

17.3 Operatív lízingek

17.3.1 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbeadó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak a mobiltornyok és alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízingköveteléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbeadó jelenik meg.

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
1 éven belül	406	411
1–5 év között	418	579
5 éven túl	298	523
Összesen	1 122	1 513

17.3.2 Operatív lízing – a Csoport mint lízingbevevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban a mobiladótornyok alatti terület bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak. Az alábbi táblázat a Csoport operatív lízingből sz ármazó jövőbeni lízingkötelezettségeit tartalmazza:

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én
1 éven belül	10 723	11 501
1–5 év között	26 274	24 569
5 éven túl	7 085	4 847
Összesen	44 082	40 917

Az operatív lízingkötelezettségek között nagyszámú, egyenként kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 1-től 20 évig terjedő időszakra szólnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politikák

18.1.1 Termékértékesítés árbevétele

A termékértékesítésből származó árbevételt (berendezések) akkor kerülnek megjelenítésre, amikor a Csoport átadja a vevőnek az áruk tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat, az ellenérték megtérülése valószínű, a kapcsolódó költségek és lehetséges vis száruk mértéke megbízhatóan megbecsülhető, a Csoport az eladott árukkal kapcsolatban nem tart meg irányítási részvételt, az árbevétel összege megbízhatóan mérhető. A kockázatok és hasznok átadásának időzítése, a megállapodások egyedi feltételeitől függenek. A termékértékesítés árbevétele a visszárukkal, a kereskedelmi és mennyiségi kedvezményekkel csökkentett értéken kerül értékelésre.

18.1.2 Szolgáltatás értékesítés árbevétele

A Csoport a szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt a szolgáltatás mérlegfordulónapi teljesítési foka arányában jeleníti meg. A teljesítési fok megállapításának a módszere a szolgáltatás típusától függ.

18.1.3 Hűségprogramok

A Magyar Telekom ügyfeleit gyakran hűségpontokkal jutalmazza attól függően, hogy a Csoport által nyújtott szolgáltatásokból mennyit vesznek igénybe, beleértve számláik határidőre történő kifizetését. A hűségpontokat lehet halmozni, és a Csoport üzletágainál fölhasználni (pl. hívás- és készülékengedményre stb.). Amikor az ügyfelek jogosulttá válnak a hűségpontokra, ezek valós értéke az ügyfél részére kibocsátott számla kapcsán elismert bevételből kerül levonásra és egyidejűleg az Egyéb kötelezettségek (halasztott bevétel) közé. A pontok felhasználásakor (vagy lejáratakor) a halasztott bevétel visszaforgatásra kerül a bevételek közé, mivel az ügyfél hozzájutott a csomag eredetileg le nem szállított részéhez (vagy lemondott erről).

A Magyar Telekom 2017. július 1-gyel lezárta hűségprogramját, melynek eredményeképp a be nem váltott hűségpontokra képzett halasztott bevétel visszafordításra került.

18.1.4 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. Az operatív lízingekből származó árbevétel jellemzően a Rendszer-integrációs és IT-árbevételek között kerülnek elszámolásra.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló árbevételelemként kezeli, és az árbevételeket a maradványérték-módszer segítségével sorolja a bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk, és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket, és nemcsak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoport ezért a maradványérték-módszert alkalmazza ezen árbevételelemek meghatározásához, azaz a megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a még nem teljesített szolgáltatás valós értékének különbségével. Az értékesített elemekhez allokált árbevétel csak akkora összeget tartalmazhat, mely nem függ a további szolgáltatások teljesítésétől (a nem függő összeg). Az elszámolható árbevételt tehát bekorlátozza az az összeg, melyet úgy kaptunk, hogy az nem függ a még nem teljesített szolgáltatási elemektől.

A Csoport keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához. A szolgáltatásokból származó árbevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak.

A távközlési készülékek és kiegészítők eladásához kapcsolódó árbevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor a terméket átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történ ő végleges elfogadását. 12 hónapon túli részletre történő értékesítés esetén azonnali árbevételként a részletfizetések jelenértéke kerül elszámolásra.

A hirdetési árbevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom-hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevételt a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adatalapú szolgáltatásokból származó árbevételt a szolgáltatás igénybevételekor jelenítjük meg.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IAS 17 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében az árbevételt teljesítményarányosan számoljuk el, a felmerült és teljes becsült költségek arányának figyelembe vételével. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében az árbevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó árbevétel (amely általában rögzített havidíj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott árbevételek a ráfordítot t idő és a felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardver- és szoftverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a termékhez kapcsolódó tulajdonosi jellegű kockázatok jelentős része átkerült az ügyfélhez, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegű árbevételhez kapcsolódó költségek elszámolása és az árbevétel megjelenítése egy időben történik.

Kivitelezési szerződésekből származó árbevételek megjelenítése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. A kivitelezési szerződésekbő l eredő követelések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó árbevételt, a várható teljes veszteséget azonnal el kell ismerni céltartalékkal szemben, a Közvetlen költségek részeként.

18.2.3 Energia kiskereskedelmi árbevétel – földgáz és áram

A Magyar Telekom a földgáz és áram liberalizált magyar kiskereskedelmi piacára 2010-ben lépett be. A Magyar Telekom energiapiaci megjelenésének célja az volt, hogy minél integráltabb szolgáltatásokat nyújthasson mind lakossági, mind vállalati ügyfelei számára. A Magyar Telekom az ügyfelek megtartása érdekében az inkumbens szolgáltatókhoz képest meghatározott engedményt nyújt lakossági távközl ési ügyfeleinek azok lakóhelyén az energiaszámlák végösszegéből. Üzleti partnereinknek általában egyedi árakat kínáltunk.

Az éves áram- és földgázfogyasztás mennyiségét a tényleges ügyfélszám, a várható fogyasztás és historikus időjárási adatok alapján becsüljük. Ezeket a kalkulációkat folyamatosan frissítjük az energiapiac szegmensei szerint megbontva; ezek: egyetemes lakossági, egyetemes kisvállalati és versenypiaci ügyfelek. Ezeket a szegmenseket árazási jellemzőik alapján további alcsoportokra bontjuk, hogy az energiakölt ségeket és

energiaárbevételeket megfelelő megbízhatósággal lehessen becsülni. Ahogy az év folyamán múlik az idő, a költségekről és az árbevételről egyre pontosabb becslések állnak rendelkezésre, melyeket folyamatosan, éves halmozott szinten frissítünk.

A nagy (versenypiaci) ügyfelektől származó árbevételt tényleges fogyasztásuk alapján számoljuk el és számlázzuk ki. Egyetemes ügyfeleknek 11 hónapon keresztül átalánydíjat számlázunk korábbi éves fogyasztásuk alapján, míg az átalánydíj és a mért éves fogyasztás különbsége a

12. hónapban kerül rendezésre. Ugyanakkor az árbevételt a becsült tényleges fogyasztás alapján számoljuk el az ügyfélév folyamán, melynek kezdete az ügyfélszerződés dátuma alapján, az év során bármikor lehet. Az ügyfelek nagy száma és megfelelő historikus adatok alapján (portfolió hatás) a becsült fogyasztás, valamint annak költségei és árbevétele nem térnek el jelentősen a tény összegektől.

Az energia kiskereskedelmi árbevételt bruttó módon számoljuk el, mivel a szolgáltatás teljesítése a Társaság felelősség e, illetve mivel e szolgáltatások árát a Társaság határozza meg, továbbá mi viseljük a gáz- és áramfogyasztás becsléséből és a forrás megvásárlásából fakadó jelentős „készletgazdálkodási” kockázatot is, ami a ténylegesen fogyasztott mennyiségek alul- vagy túlvásárlása esetén jelentős veszteséget eredményezhet.

A Társaság energiapiaci jelenlétéről bővebben a 34.3 megjegyzésben írtunk.

18.3 Árbevétel az eredményre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Mobil bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi	146 965	141 185
Hang alapú nagykereskedelmi	10 346	9 987
Adatbevételek	62 776	73 992
SMS	16 921	17 259
Készülékértékesítés árbevétele	54 950	64 210
Egyéb mobilbevételek	14 249	16 023
Mobil bevételek összesen	306 207	322 656
Vezetékes bevételek
Hang alapú kiskereskedelmi	50 175	45 977
Szélessávú kiskereskedelmi	49 292	49 334
Tévé	41 859	45 188
Készülékértékesítés árbevétele	5 421	9 254
Adatbevételek kiskereskedelmi	9 526	10 690
Nagykereskedelmi bevétel	20 151	19 050
Egyéb vezetékes bevételek	17 337	16 615
Vezetékes bevételek összesen	193 761	196 108
Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek	67 289	87 485
Energiaszolgáltatásból származó bevételek	6 778	4 602
	574 035	610 851

A Csoport egy ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt áló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Csoport forgalma a 10 százalékot meghaladná.

19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

millió Ft		2016.	2017.
december 31-én végződött években
Összekapcsolási díjak.		19 629	18 885
SI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek.		39 458	60 438
Távközlési adó.	(a)	24 260	25 085
Követelések értékvesztése		7 880	5 520
Energiaszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek		6 779	4 787
Egyéb közvetlen költségek	(b)	114 391	131 062
		212 397	245 777

A Csoport 2017-ben módosította a Közvetlen költségek bemutatását, mivel a távközlési adót az Egyéb működési költségek közül a Közvetlen költségekhez sorolta át. Az előző év bemutatását a tárgyévi adatokkal való összevethetőség érdekében módosítottuk. Mivel a távközlési adó közvetlenül kapcsolódik a bevételekhez, az átsorolás eredményeképpen a valós összkép biztosítása így jobban megvalósul. A vezetőség úgy gondolja, hogy a Közvetlen költségek új bontása a Csoport pénzügyi adatait transzparensebben mutatja.

(a) A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfiz ető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700 illetve 5000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.

(b) Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők, és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák

20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a munkavállalók által végzett munka időszakában.

20.1.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben határoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú tranzakciók tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék átkerül az eredménytartalékba. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek értékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük valós értékre.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black–Scholes- vagy Monte-Carlo-szimuláció) vagy más releváns módszerek használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. és a Deutsche Telekom értéktőzsdén jegyzett cégek, a részvényárak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valósérték-számításokhoz.

A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredménykimutatásban, azok időarányos valós értékén számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

20.1.2.1 A Magyar Telekom elnök-vezérigazgatójának Kiegészített Részvényvásárlási Programja (KRP)

A Magyar Telekom Igazgatósága 2011 decemberében jóváhagyta a Társaság megújuló Kiegészített Részvényvásárlási Programját, mely a Társaság elnök-vezérigazgatója (CEO) részére indult 2012-ben. A CEO az éves bruttó prémiuma minimum 10%-ának megfelelő összeget Magyar Telekom-részvényekbe kellett fektessen. A CEO önkéntesen a prémiumának legfeljebb 33,3%-áig emelhette ezt az összeget. A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartania kell. A zárolási időszak 4 évét követően a fent leírt személyes befektetés során megszerzett minden egyes részvény után egy további részvényt kap a Társaságtól (kiegészített részvényvásárlás) térítésmentesen. Az eredeti tervek szerint a program 2012-től az elkövetkező 5 év folyamán évente megújult volna.

A programmal kapcsolatban 2017-ben 5 millió forint, 2016-ban 17 millió forint költség került elszámolásra.

A Magyar Telekom a CEO Kiegészített Részvényvásárlási Programját 2015. július 1-től annyiban módosította, hogy a CEO-nak MT részvény helyett DT részvénybe kell befektetni. A program többi alapelve nem változott.

20.1.2.2 A Deutsche Telekom Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 60 fő). A programban való részvétel a vezérigazgató kivételével önkéntes; számára a lenti feltételekkel kötelező.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 33,3%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevő ingyen részvényeket kap. A részvényjuttatás aránya (1:1, 1:2 vagy 1:3) a résztvevő program indulását megelőző évi teljesítményétől függ. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport free cash flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A programmal kapcsolatban 2017-ben 27 millió forint, 2016-ban 19 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.3 Hosszútávú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva azt. Mintegy 60 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négy éves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerü l a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes részvényár figyelembe vételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első / második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális rész vényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2017-ben 380 millió forint, 2016-ban 370 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.4 Részvényátadás az MRP Szervezet részére

2016 júliusában a Magyar Telekom javadalmazási politikán alapuló munkavállalói résztulajdonosi programot (MRP) indított, amelynek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. munkavállalóinak döntő többsége Magyar Telekom részvényekhez jutott. A program a Társaság rendes juttatási csomagján felül került biztosításra. A részvényjuttatás feltétele az volt, hogy a Társaság a 2016. december 31-én végződő évre vonatkozó tényleges MT-Magyarország szegmens operating Free Cash Flow mutatója meghaladja a 2015. december 31-én végződő évre vonatkozó megfelelő mutatóját. A részvételi feltételeknek megfelelő személyek mindegyike 226 részvényre volt jogosult (100 000 Ft értéknek megfelelő számú részvény, amely a részvények 2016. június 30-át megelőző 20 tőzsdei kereskedési nap súlyozatlan átlagára alapján került kiszámításra). A részvényekkel együtt az azokhoz kapcsolódó osztalékra való jogosultság is átadásra került, és a részvényekhez kötelező tartási időszak nem társult. 2016 júliusában a Magyar Telekom a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében való felhasználás céljából a Budapesti Értéktőzsdén 1 261 204 darab Magyar Telekom törzsrészvényt vásárolt, amelyet a program

keretében való felhasználás céljából további 272 432 darab saját részvénnyel egészített ki. A megvásárolt részvények kiosztása érdekében a Társaság 2016-ban munkavállalói résztulajdonosi program szervezetet (MRP Szervezet) alapított, amelyet a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásba vett. Az MRP Szervezet az alapító (azaz a Társaság) által kinevezett legfőbb szervvel rendelkezik. Az volt a várakozás, hogy miután az Igazgatóság 2017 februárjában megerősíti, hogy az MT-Magyarország szegmens oFCF-je javult, az MRP Szervezet 2017 áprilisában 6646 munkavállalónak juttat részvényeket, amelynek keretében minden részvételre jogosult 226 darab részvényt kap.

Az MRP törvény rendelkezéseivel összhangban az MRP Szervezet a mindenkor hatályos javadalmazási politikák és az MRP Szervezet alapszabálya keretében megszerezhető pénzügyi eszközök kezelésére szolgál.

Az MRP Szervezet ügyeinek intézését és képviseletét az ügyvezető látja el. Az ügyvezető önállóan jogosult az MRP Szervezet képviseletére. Az ügyvezetőt a legfőbb szerv nevezi ki és hívja vissza. Az ügyvezető utasítást az Alapítótól vagy a résztvevőktől nem fogadhat el.

2016. augusztusában a Társaság 1 533 636 darab saját részvényt adott át a megalapított MRP Szervezet részére, melyből az 25 764 darabot értékesített a program résztvevői számának felülvizsgálatát követően. Az MRP Szervezet létrejötte óta teljeskörűen konszolidálásra került, mivel ezt a Társaság alapította és ellenőrzi. Mivel az Igazgatóság 2017 februárjában megerősítette, hogy az MT-Magyarország szegmens oFCF-je javult, az MRP Szervezet 2017 áprilisában 6452 munkavállalónak juttatott részvényeket.

A programmal kapcsolatban 2017-ben 164 millió forint, 2016-ban 493 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.5 Prémiumkifizetés MRP Szervezeten keresztül

A Társaság a javadalmazási struktúra átalakításával új javadalmazási politikán alapuló ösztönző programot indított 2017-ben, amelynek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. érintett munkavállalói részére a prémium központi pénzügyi elem, amely a teljes bónusz megközelítőleg 50%-a, az MRP Szervezeten keresztül kerül kifizetésre. Az új ösztönző program keretében a Társaság 2017 során 2139 millió forint értékben vásárolt 4 534 758 db Magyar Telekom részvényt. A megvásárolt részvények több ütemben kerültek az MRP Szervezet részére transzferálásra. Az új program megszolgálási feltétele, hogy (a) a Társaság a 2017. december 31-énvégződő üzleti évre vonatkozó tényleges MT-Magyarország szegmens működési Szabad Cash Flow mutatója meghaladja a 2016. december 31-én végződő üzleti évre vonatkozó megfelelő mutatóját, valamint az, hogy (b) az érintett munkavállaló 2018 márciusában (a megszolgálás időpontjában) a Magyar Telekom Nyrt. vagy a T-Systems Magyarország Zrt. alkalmazásában áll. A program szerinti javadalmazásban a Társaság és a T-Systems Magyarország Zrt., azon munkavállalói részesülnek, akikre kiterjed a 2017. február 22-én a Társaság Igazgatósága által elfogadott Javadalmazási politika személyi hatálya.

A megszolgálási feltétel teljesülése esetén a prémium központi pénzügyi elem a rendelkezésre bocsátott Magyar Telekom törzsrészvények várhatóan 2018 márciusában történő pénzre váltásával keletkező munkavállalói igények alapján készpénzben kerül kifizetésre az MRP Szervezeten keresztül. Az újonnan kialakított részvényalapú programinduló feltételezéseire vonatkozóan a Társaság a nyújtás időpontjának („grant date”) 2017. január 1-jét tekinti, mivel a feleknek erre az időpontra lett azonos megértése a kapcsolódó feltételekről, amely a historikus feltételezések alapján került megállapításra.

A Társaság a Javadalmazási politikában és a vonatkozó belső szabályzataiban rögzített képletek alapján a központi pénzügyi elemhez kapcsolódó prémiumkifizetés jelentős hányadát tudja fedezni az az MRP programon keresztül. A teljesbónusz összegéből a fennmaradó részt kiegészítő juttatásként kapja meg a dolgozó, ha már ismert, hogy az MRP Szervezet milyen árfolyam mellett tudta a részvényeket pénzre átváltani. A Társaság az MRP Szervezet részére átadott részvényeket az MRP Szervezet Alapszabályának megfelelően köteles visszavásárolni. .Azon munkavállaló, aki a megszolgálási feltétel teljesülésének MRP Szervezet ügyvezetése általi megállapítása előtt kikerül a Javadalmazási Politika hatálya alól, az MRP Szervezeten keresztül nem jogosult juttatásra, az a vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően a Társaság által kerül kifizetésre.

A Csoport 2017-ben elszámolta a program teljes költségét 2,1 milliárd Ft összegben, amely a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek soron került kimutatásra.

20.1.3 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat aján l fel.

20.2 Személyi jellegű juttatások az eredményre vonatkozó kimutatásban

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Rövid távú dolgozói juttatások (20.1.1 megjegyzés)	81 805	80 562
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (20.1.3 megjegyzés)	3 036	3 618
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (20.1.2.1 és 20.1.2.2 megjegyzés)	36	32
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (20.1.2.3 megjegyzés)	375	380
Munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) Szervezet (20.1.2.4 megjegyzés)	493	164
Bónuszfizetés MRP Szervezeten keresztül (20.1.2.5 megjegyzés)	-	2 131
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt	85 745	86 887
Aktivált bérköltségek	(6 867)	(6 647)
	78 878	80 240
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve)	18 442	16 288
Átlagos létszám (redukált fő)	9 488	9 135
Záró létszám (redukált fő)	9 432	9 154

21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

millió Ft		2016.	2017.
december 31-én végződött években
Közműadó	(a)	7 265	7 418
Bérleti és lízingdíjak		16 968	17 931
Marketing költségek		11 987	11 383
Energia költségek		9 021	8 351
Egyéb szolgáltatások költsége	(b)	51 235	52 408
Egyéb működési költségek		9 700	8 427
		106 176	105 918

A Csoport 2017-ben módosította az Egyéb működési költségek bemutatását, mivel a távközlési adót az Egyéb működési költségek közül a Közvetlen költségekhez sorolta át. Az előző év bemutatását a tárgyévi adatokkal való összevethetőség érdekében módosítottuk. A vezetőség úgy gondolja, hogy a Közvetlen költségek új bontása a Csoport pénzügyi adatait transzparensebben mutatja.

A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Csoport kutatási költségei nem jelentősek a bemutatott években.

(a) Közműadó

2012-ben a magyar Országgyűlés elfogadta a közművezetékek adójáról szóló törvényt 2013. január 1 -jei hatállyal. Az adó alanya a közművezeték tulajdonosa, aki a villamosenergia, hírközlési, földgáz-, hő-, víz- és szennyvíz szolgáltatások ellátását lehetővé tévő vezetékeinek nyomvonala után 125 Ft/m adó fizetésére kötelezett. A hírközlési vezetékek esetében az adó mértéke függ a vezetékek hosszától: az első 170 000 méter vezetékre az adó összege a 125 Ft/m 20%-a, a 170 000 és 250 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 40%-a, a 250 000 és 300 000 méter közötti hosszra az adó mértéke a 125 Ft/m 80%-a, 300 000 méter felett pedig az adó teljes összegét meg kell fizetni.

(b) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb szolgáltatások költsége sorból

Az Egyéb szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Csoport tagvállalatainak az egyedi és a konszolidált beszámolók könyvvizsgálatával valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Beszámolók könyvvizsgálata	371	380
Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak	156	29
Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak	121	-
PwC-nek fizetendő díjak összesen	648	409

A Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat.

Az Egyéb, könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak a PwC-nek mint külső könyvvizsgálónak az éves beszámolók könyvvizsgálatán kívül fizetett díjakat tartalmazzák, pl. 2017-ben a második (2016-ban mind a négy) negyedéves jelentések felülvizsgálata, a számviteli és jelentési témában nyújtott tanácsadás, amelyeket nem a könyvvizsgálói szolgáltatáshoz sorolunk.

Az Egyéb, nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.

22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének eredménye	4 170	1 290
Origo értékesítésének (26.2.2 megjegyzés) bevétele	2 149	-
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel	1 111	939
Brand használati díj	-	500
Biztosítási kártérítési bevételek	302	163
DT Csoporton belüli szolgáltatások bevétele	107	104
Egyéb működési bevételek	3 072	3 750
	10 911	6 746

23 KAMATBEVÉTEL

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Követelések és kölcsönök kamatbevétele	389	327
Pénzügyi lízing kamatbevétele	38	27
Céltartalék kamatkomponensének feloldása	30	175
Osztalékbevétel	14	14
	471	543

24 KAMATKÖLTSÉG

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
DT-nek fizetendő kamatköltség	13 890	9 094
Egyéb kamatköltség	3 451	3 212
Pénzügyi lízing kamatköltsége	1 185	1 209
Céltartalékok kamatköltsége/felkamatolása	158	49
ebből aktivált pénzügyi költségek	(120)	(39)
	18 564	13 525

Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelköltségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításáh oz közvetlenül hozzárendelhetők. Az egyéb hitelköltségeket az eredménykimutatásban számoljuk el. A hitelköltségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Csoport a hitelek kapcsán fizet. Az aktiválható hitelköltség a Csoport adott időszakban fennálló általános hitelei költségének súlyozott átlaga. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe.

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelköltséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2017-ben 2.92%-3.46%-os rátákat alkalmaztunk (2016-ban 3,77% - 4,33%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük.

25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK –NETTÓ

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Díj/jutalék	4 885	4 856
Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyamvesztesége/(nyeresége)	(27)	(1 107)
Egyéb nettó árfolyamveszteség	(37)	123
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben	3 882	4 448
Derivatívák értékelésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben	79	-
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) kapcsolt féllel szemben	207	337
Derivatívák kivezetésének vesztesége/(nyeresége) külső féllel szemben	(80)	(12)
Értékesíthető pénzügyi instrumentumok kivezetésének eredménye (átsorolás Egyéb átfogó eredményből)	-	-
	8 909	8 645

26 VÁLTOZÁSOKA CSOPORTBAN

26.1 Akvizíciók

26.1.1 A SERVERINFO-INGATLAN Kft. akvizíciója

A T-Systems Magyarország Zrt. 2016 októberében megállapodást kötött a WING Csoporttal a SERVERINFO-INGATLAN Kft. (Serverinfo) 100%-os megvásárlásáról. A tranzakció eredményeképp a Magyar Telekom Csoport megszerzi annak az ingatlannak a tulajdonjogát, ahol a nagyon biztonságos, legmodernebb infrastruktúrával rendelkező adatközpontja található. A tranzakció értéke 14,4 millió euró (mintegy 4,4 milliárd forint) beleértve a Serverinfo 3,2 milliárd forintos hitelének összeget, amely a tranzakció zárását követően visszafizetésre került. A Serverinfo kezeli annak az ingatlannak a bérlésével és fenntartásával kapcsolatos feladatokat, amelyben a T-Systems Magyarország Zrt. adatközpontja található. A vételár jelentős része az ingatlan valós értékéhez kapcsolódik. A tranzakció zárására 2017 januárjában került sor.

Az alábbi táblázat a fenti akvizíció során megszerzett eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét, valamint a vételárat mutatja.

millió Ft	Könyv szerinti érték
Teljes vételár	1 485
Megszerzett nettó eszközállomány valós értéke	(1 150)
Goodwill	335
Megszerzett nettó eszközállomány:
Pénzeszközök	475
Vevő- és egyéb követelések	55
Adókövetelések	1
Tárgyi eszközök	4 079
Hitelek	(3 203)
Szállítók és egyéb kötelezettségek	(138)
Halasztottadó-kötelezettség	(119)
	1 150

A teljes vételár 2017-ben készpénzben kifizetésre került.

A Serverinfo és a GTS Hungary Kft. 2017. szeptember 30-án beolvadt a T-Systems Magyarország Zrt.-be. A Magyar Telekom döntését a beolvadásról a portfolió egyszerűsítését célzó stratégiájával összhangban hozta meg.

26.1.2 Kábeltévé hálózati üzleti tevékenységek

A Csoport 2016-ban és 2017-ben számos kábeltévé hálózat tulajdonjogát szerezte meg egyedileg nem jelentős ügyletek keretében. Ezek az akvizíciók mind az MT-Magyarország működési szegmens üzleti kombinációjának minősültek. A teljes vételár nagy része 2016-ban és 2017- ben készpénzben kifizetésre került.

Az alábbi táblázat mutatja az egyedileg jelentéktelen tranzakciók összefoglalását.

millió Ft	2016	2017
Teljes vételár	58	2 428
Ebből: Megszerzett nettó eszközállomány valós értéke	39	2 132
Ehhez: Előzetes és végső PPA érték különbözete	188	-
Goodwill	207	296

26.2 Értékesített leányvállalatok

26.2.1 A Crnogorski Telekom A.D. értékesítése

A Társaság 2017 januárjában részvényvásárlási megállapodást írt alá a Hrvatski Telekom d.d.-vel a Crnogorski Telekom A.D. Podgorica-ban meglevő többségi 76,53 %-os tulajdoni részesedésének eladásáról összesen 123,5 millió euró (38,5 milliárd forint) összegben. A tranzakció zárására 2017 januárjában került sor.

Ez az értékesített leányvállalat korábban nem került az értékesítésre tartott kategóriába, azonban megszűnt tevékenységnek minősült, mint külön pénztermelő egység és bemutatandó szegmens. A szegmensközzétételekre gyakorolt hatást ld. a 33.2.1 megjegyzésben. A konszolidált eredménykimutatás és egyéb átfogó eredmény összehasonlító adatait újra bemutattuk a megszűnt tevékenység és a Cs oport folytatódó tevékenységeinek elkülönített bemutatása érdekében. Ld. még az 1.3 megjegyzést. A Konszolidált cash-flow kimutatásban a leányvállalatok és egyéb befektetések értékesítéséből származó bevétel az értékesített leányvállalat pénzeszközeivel nettó módon kerül kimutatásra.

26.2.1.1 A megszűnt tevékenység eredménye

millió Ft	2016.	2017.
december 31-én végződött években
Bevételek	28 616	2 027
Közvetlen költségek	(8 732)	(533)
Személyi jellegű ráfordítások	(4 449)	(332)
Értékcsökkenési leírás	(6 166)	(517)
Egyéb működési költségek	(5 970)	(525)
Működési költségek	(25 317)	(1 907)
Egyéb működési bevételek	79	73
Működési eredmény	3 378	193
Nettó pénzügyi eredmény	187	7
Megszűnt tevékenységek nyereségadója	(462)	(23)
Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény	3 103	177
Megszűnt tevékenység értékesítésének nyeresége	-	10 504
Fizetendő adó megszűnt tevékenység értékesítésének nyeresége után	-	(1 155)
Megszűnt tevékenységekből származó adózott eredmény	3 103	9 526
Megszűnt tevékenységekből származó egyéb átfogó eredmény, adózás után	(275)	(12 512)
Megszűnt tevékenységekből származó teljes átfogó eredmény, adózás után	2 828	(2 986)

Document Metadata

Table of Contents

Free Standard Templates

KONSZOLIDÁLT ÉVES JELENTÉSE

Document Metadata