Contract
Állásfoglalás abban a tárgyban, hogy egy kiskereskedő tevékenysége a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) alapján minősülhet-e közvetítői tevékenységnek.
I. TÉNYÁLLÁS
Egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető kft. (Kiskereskedő) együttműködési megállapodást (Együttműködési Megállapodás) kíván kötni az egyik magyarországi kereskedelmi bankkal (Bank). Az együttműködés lényege, hogy a Bank a Kiskereskedőtől független hitelközvetítőn keresztül szolgáltatásokat (áruhitel, hitelkártya) közvetít a Kiskereskedő üzletében a Kiskereskedő vásárlóinak és a Bank által a hitelközvetítőn keresztül kiállított hiteligazolásokat a Kiskereskedő elfogadja.
A Kiskereskedő az együttműködés részeként kizárólag a következő tevékenységeket végzi:
(i) A Kiskereskedő üzletének meghatározott területét a Bank rendelkezésére bocsátja oly módon, hogy a Bank külön szerződéses jogviszonyt létesít egy hitelközvetítővel (Hitelközvetítő), amelynek munkatársai végzik a szolgáltatás feltételeinek (hiteltermék) ismertetését és a releváns szerződés Bank képviseletében történő megkötését. A Kiskereskedő üzletének alkalmazottjai ebben a tevékenységben nem vesznek részt, szerepük kizárólag arra korlátozódik, hogy a megvásárolni kívánt termék kiválasztása és osztályon történő kiírása után útbaigazítják az áruhitel iránt érdeklődő fogyasztót (megmondja a vásárlónak, hogy hol találja a hitelügyintézési pultot).
(ii) A Kiskereskedő lehetővé teszi a Bank részére, hogy a közvetített szolgáltatásai igénybevételének lehetőségére a Kiskereskedő szokásos, nem személyes jellegű marketing tevékenysége részeként, a Kiskereskedő hirdetési felületeket használva (pl. pultra kihelyezett reklámanyagok, poszterek, akciós termékújságok) felhívja a vásárlók figyelmét.
(iii) A közvetített szolgáltatást igénybe vevő vásárlóktól a Kiskereskedő elfogadja a Bankkal együttműködő hitelközvetítő hiteligazolását, a Bank az igazoláson szereplő hitelösszeget közvetlenül a Kiskereskedő részére utalja és minden hitelt érintő változással (pl. visszáru, egyéb sztornó) vagy hibás ügyintézéssel kapcsolatos kárigénnyel kapcsolatban a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően elszámol a Bankkal.
A Bank által nyújtott szolgáltatások jogi struktúrája az alábbi:
• a Bank hitelközvetítőt bíz meg a szolgáltatásainak közvetítésére (hitelkártya, áruhitel)
• a Bank a hitelközvetítőjén keresztül hiteligazolást állít ki, amelyet az ügyfél a Kiskereskedő üzletében felhasználhat
• a Kiskereskedő és a Bank között együttműködési megállapodás jön létre a Bank által kibocsátott hiteligazolások elfogadására, elszámolására, valamint a hiteleket népszerűsítő marketing anyagok üzletben és az áruházhoz tartozó szórólapokban történő megjelenésre;
• a Bank az igazoláson lévő hitelösszeg ellenértékét közvetlenül a Kiskereskedőnek utalja;
• a Kiskereskedő nem közvetíti a Bank termékeit az ügyfeleknek, nem tájékoztat, csak „útbaigazítja”.
A tényállás teljességéhez tartozik, hogy a Kiskereskedő jelenleg szerződéses jogviszonyban áll egy másik Bankkal (Bank B) is, melynek fogyasztói hiteltermékét közvetíti a fogyasztók részére függő ügynökként. Ennek megfelelően a Kiskereskedő üzletében erre a feladatra delegált, külön képzésben részesült áruhitel ügyintézők - mint munkavállalók
- dolgoznak. Azonban a Bank hiteltermékeinek közvetítését ezek a dolgozók nem végzik, abban nem vesznek részt semmilyen módon.
II. A JOGKÉRDÉS
A Bank és a Kiskereskedő közötti együttműködés bármely eleme a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységnek minősül-e.
III. A Kérelmező álláspontja
A Kérelmező álláspontja szerint a közvetítői jogviszony esetleges megléte és a Kiskereskedő és a Bank közötti jogviszony helyes megítélése vonatkozásában többek között az alábbiakban felsorolt szempontok lehetnek irányadóak:
1. A jogviszonynak nincsen közvetítői tartalma
1013 Budapest, Krisztina krt. 39. | Levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | Telefon: x00 (0) 0000-000, Fax: x00 (0) 0000-000 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra.
A Kiskereskedő és a Bank közötti együttműködés egy vegyes jellegű egyedi kereskedelmi együttműködés hiteligazolás elfogadásáról és kapcsolódó elszámolásról. Kiskereskedő az I. pontban jelzett tevékenységeken felül nem végez további tevékenységet a Bank részére vagy azzal együttműködésben.
A Kiskereskedő és a Bank együttműködésének legfontosabb eleme az, hogy a Kiskereskedő hozzájárul ahhoz, hogy a Bank és a hitelközvetítője a Kiskereskedő üzletében hiteltermékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújtson és a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően rendezik ezen szolgáltatást igénybevevő vásárlók által nyújtott teljesítés (fizetés) technikai/elszámolási részleteit. Az együttműködés járulékos eleme hiteltermékekkel kapcsolatos szolgáltatás elérhetőségének biztosítása megfelelő hely és hirdetési lehetőség rendelkezésre bocsátásával, nem kizárólagos alapon.
A Kiskereskedő munkatársai nem adnak finanszírozási ajánlatot a vásárlónak, a pénzügyi szolgáltatót személyesen nem ajánlják, a pénzügyi szolgáltató kiválasztásában vagy ajánlataik beszerzésében/összehasonlításában nem nyújtanak segítséget a vásárlónak, a pénzügyi szolgáltatási szerződés megkötésében nem vesznek részt, a vásárló fizetőképességének felmérése, a finanszírozással kapcsolatos tájékoztatás, és a finanszírozási ajánlat kidolgozása, majd a vásárló részére történő továbbítása és az ezzel kapcsolatos adatkezelés, az ügyfél-azonosítás és a finanszírozási szerződések megkötésének lebonyolítása csak és kizárólag a Bank feladata.
Külön kiemelendő, hogy a vásárló teljesítő- és hitelképességével kapcsolatos kockázatokat, valamint a hitelügyintézői kockázatot (hibás ügyintézésből eredő) is a Bank viseli.
2. Jutalékos elszámolás, vagy egyéb ügyfélszámon/volumenen alapuló fizetés hiánya
A Kiskereskedő sem a Bankkal kötendő együttműködési megállapodás alapján, sem ténylegesen nem közvetít vagy toboroz ügyfeleket a Bank részére és semmilyen jutalékfizetési megállapodás nincs a Bank által nyújtott szolgáltatást igénybevevő fogyasztók számára vagy a generált hitelvolumenre tekintettel. Ez egyértelműen következik abból, hogy a megállapodásnak nem célja hiteltermékek közvetítése, ezért ebben a tekintetben nincs elszámolási viszony a felek között. A vásárlóknak adott „útbaigazításokról" a Kiskereskedő nem vezet ügyfél vagy esemény szintű nyilvántartást, hiszen a jóhiszemű együttműködés a vásárlókkal a normál kereskedelmi gyakorlat része.
3. A Kiskereskedő nem juttat el vásárlói adatokat a Bankhoz
A Kiskereskedő az együttműködés során semmilyen ügyféladatot nem gyűjt és nem is továbbít a Bank részére a pénzügyi szolgáltatást igénylő ügyfelek „toborzása" céljából vagy akármilyen más célból.
4. Az együttműködésnek nem része a konkrét hiteltermékek ismertetése
A Kiskereskedő munkatársai nem nyújtanak semmilyen részletes ismertetést vagy tanácsadást a vásárlóknak a konkrét hiteltermékek kapcsán. Erre a célra szolgál a Bank által alkalmazott hitelközvetítő.
A Kiskereskedő a Bank egyik szolgáltatását sem ajánlja specifikusan. A Kiskereskedő az ügyfél egyedi igényeit figyelmen kívül hagyva általánosságban és az adott szolgáltatási fajta vagy a Bank, mint javasolt szolgáltató megnevezése nélkül, passzívan hívja fel a figyelmet hiteltermékek igénybevételének lehetőségére és igény esetén útbaigazít, illetve elérhetővé tesz olyan reklámanyagot, termékismertetőt a vásárlók részére, melyet a Bank helyezett el nála terjesztés céljából.
5. A Kiskereskedő tevékenységének nincsen személyes jellege
A Kiskereskedő üzletében nincs olyan munkatárs, aki a Bank szolgáltatásaival kapcsolatosan és/vagy annak képviseletében dedikáltan vagy akár csak részben is hitelügyintézői vagy tanácsadói illetve közvetítői feladatokat végezne munkaköre szerint vagy akár a Kiskereskedő megbízásából ténylegesen (erre sem humán erőforrás, sem eszközök nem lettek elkülönítve).
A Kiskereskedő munkatársai a normál kereskedelmi feladataik (pl. fizetés, árukiírás) ellátása körében találkoznak személyesen azokkal a potenciális vásárlókkal, akik igénybe vehetik a Bank pénzügyi szolgáltatásait. Tevékenységük a megfelelő szolgáltató és hiteltermék kiválasztása terén kifejezetten passzívnak tekinthető, hiszen a hiteltermék lehetőségéről értesülő ügyfél (marketing tevékenység eredményeként vagy a Kiskereskedő üzletének munkatársai által nyújtott és kizárólag ezen tényre utaló felvilágosítás alapján) saját döntése alapján veszi fel a kapcsolatot a Kiskereskedő üzletének területén működő és a Kiskereskedőtől független közvetítővel/Bankkal.
Xxxxx vizsgálatakor, hogy a Kiskereskedő tevékenysége megfeleltethető-e a Hpt. szerinti közvetítési tevékenységnek, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. pont b) alpontja szerinti definícióban leírtak szerint az ügynöki tevékenység részelemeinek formai és tartalmi ellenőrzése szükséges. Míg a „közvetítői tevékenység" Hpt. szerinti megfogalmazása igen tág lehetőségeket ad, a tartalmi értékelés szerint a Kiskereskedő tevékenysége számos okból sem tekinthető közvetítésnek.
A fentiek szerint a Kiskereskedő és Bank közötti együttműködés lényegében egy kereskedelmi elszámolási (hiteltermék befogadásáról), helybiztosítási és marketing megállapodás. A Kiskereskedő és a Bank között nincs szoros, közös nyereségszerzésre/megosztásra irányuló üzleti viszony. Közöttük nincs ügyfélinformáció-megosztási gyakorlat sem. Az együttműködés nem kizárólagos és az együttműködés jellegéből sem fakad, hogy a Kiskereskedő olyan szerepet töltene be a jogviszonyban, mely megalapozná üzleti érdekeltségét a Bank pénzügyi szolgáltatási tevékenységének elősegítésére. Az együttműködés díjazása nem tartalmaz sikerdíj elemet, továbbá sem a volumenhez, sem az ügyfélszámhoz nem kapcsolható és az teljesen független a Bank üzleti eredményétől.
IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA
Elöljáróban felhívom szíves figyelmét arra, hogy az MNB-nek egyedi üzleti konstrukciók minősítése nem tartozik a feladatkörébe, az egyes ügyleti konstrukciók jogszerűségéért mindenkor az ügyfelet terheli a felelősség. Ennek megfelelően az MNB állásfoglalása pusztán orientáló jellegű iránymutatás, mely egy esetleges jogvita esetén a bíróságot semmilyen formában nem köti. Bármely tevékenység, üzleti döntés, jogügylet, üzleti modell stb. megkezdésének, elhatározásának, végrehajtásának az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége.
A fentiekre figyelemmel az MNB több évre visszamenő konzekvens gyakorlata és közzétett nyilvános állásfoglalásai alapján a Kiskereskedő és a Bank között megkötendő megállapodás alapján a Kiskereskedő által a Bank javára végzett tevékenységekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.
A Kérelmező annak megerősítését kérte állásfoglalás iránti kérelmében, hogy a Bank és a Kiskereskedő között létrejövő megbízási szerződés vonatkozásában a Kiskereskedő tevékenysége nem minősül közvetítői tevékenységnek, figyelemmel a tényállásban kifejtettekre, noha a Bank és a Kiskereskedő közötti együttműködés lényege, hogy a Bank − a Kiskereskedőtől független hitelközvetítőn keresztül − szolgáltatásokat nyújt a Kiskereskedő vásárlóinak a Kiskereskedő üzletében és hogy a Kiskereskedő elfogadja a Bank által a hitelközvetítőn keresztül kiállított hiteligazolásokat.
4.1. A Kiskereskedő tevékenységének minősítésére irányadó jogszabályok
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. a) pontja alapján-kiemelt közvetítői tevékenység a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján, a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára, pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, ideértve a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is.
A Hpt. 6. § (1) bekezdés 90. b) pontja szerint ügynöki tevékenységet valósít meg: a pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek;
A Hpt. kiemelt közvetítői tevékenység és az ügynöki tevékenység fogalmára vonatkozó definícióiban közös elem, hogy pénzügyi szolgáltatás közvetítési tevékenységet a pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység valósít meg, amely attól függően minősül kiemelt közvetítői, illetve függő ügynöki tevékenységnek, hogy a közvetítő a pénzügyi intézmény javára és kockázatára jár-e el, továbbá, hogy jogosult-e a pénzügyi intézmény nevében a szerződéskötésre.
4.2. Az MNB által a közvetítői tevékenység értékelésére kidolgozott szempontrendszer és a beadványban részletezett tevékenység összevetése
Annak eldöntésére, hogy egy adott tevékenység mennyiben valósít meg közvetítői tevékenységet, az MNB egy négy elemből álló szempontrendszert1 dolgozott ki, amelynek minden egyes elemét vizsgálni szükséges egy üzleti kapcsolat vonatkozásában, amennyiben az a kérdés, hogy az adott kapcsolat közvetítői kapcsolatnak minősül-e a Hpt. alapján, vagy sem. Az alábbiakban az MNB a szempontrendszer egyes elemeinek fennállását vizsgálta meg a jelen tényállás tekintetében.
4.2.1. A közvetítői tevékenység elhatárolási szempontjai
4.2.1. 1. A megbízás tartalma és a fizetés módja
Ha a megbízó a megbízott által közvetített, megszerzett ügyfelek arányában fizet jutalékot a megbízottnak, akkor a tevékenység közvetítői elemei dominálnak és a tevékenység közvetítésnek minősülhet. Amennyiben a szerződés alapján a megbízott díjazása nem függ a közvetített ügyfelek számától, akkor feltehetően nem állapítható meg a közvetítői tevékenység.
A beadványban foglaltak szerint a díjazás kialakítása során a felek nem jutalékos, vagy ügyfélvolumen-alapú elszámolást alkalmaznak, mivel a kötendő megállapodásnak nem tárgya és célja, hogy a Kiskereskedő hiteltermékeket közvetítsen. Azonban arról nem nyújtott információt, hogy pontosan milyen struktúrában fog a díjfizetés történni (havi megbízási díj, stb.). Amennyiben a felek közötti szerződésben kikötött díjazás valóban nem jutalékos, vagy az ügyfélszámhoz kötött, volumenalapú rendszerben történik, úgy ez azt erősíti, hogy a végezni kívánt tevékenység nem minősül közvetítői tevékenységnek.
4.2.1.2. Az ügyfelek adatainak eljuttatása a megbízóhoz
Amennyiben a megbízott feladata arra is kiterjed, hogy az ügyféltől az adatait a megbízóhoz továbbítsa, akkor e körülmény közvetítői tevékenység fennállására utal. Ellenkező esetben – amennyiben a tényállás egyéb feltételei nem utalnak másra – vélhetően nem áll fenn közvetítői tevékenység.
A beadványban foglaltak szerint a Kiskereskedő alkalmazottai azokat a vásárlókat, akik a Bank áruhitele iránt érdeklődnek, a megvásárolni kívánt termék kiválasztása és osztályon történő kiírása után útbaigazítják abban a tekintetben, hogy az érdeklődő hol találja a hitelügyintézési pultot.
Fentiekből az következik, hogy a Kiskereskedő alkalmazottai tevékenységének személyes jellege a Kiskereskedő által végzett kereskedelmi tevékenység vonatkozásában nyilvánul meg azzal, hogy a vásárlókat segítik a megvásárolni kívánt árucikk kiválasztásában, illetve az ügyfelek útbaigazításával, így a Kiskereskedő alkalmazottai adatot nem adnak át a megbízó részére, tehát e részelem vonatkozásában sem beszélhetünk a tevékenység közvetítői jellegéről.
4.2.1.3. A megbízás tartalma a konkrét termék ismertetésének vonatkozásában
Ha a megbízás a konkrét termék részletes ismertetésére is kiterjed, akkor szintén a tevékenység közvetítői elemei dominálnak. Ha viszont a megbízott a szolgáltatást csak általános jelleggel ajánlja, figyelmen kívül hagyva az ügyfél egyedi igényeit és általánosságban hívja fel a figyelmet a szerződéskötés és az adott szolgáltatás igénybevételének lehetőségére, úgy közvetítői tevékenységről nem beszélhetünk.
A tényállásban kifejtettek szerint a Kiskereskedő biztosítja, hogy az üzletében a Bank áruhitel-termékeire vonatkozó tájékoztató anyagok az áruhitel iránt érdeklődő vásárlók rendelkezésére álljanak, de egyebekben konkrét felvilágosítást, tájékoztatást, hiteltermék-ismertetést, ügyféltoborzást nem végez, ügyféladatnak minősülő adatot nem ad át a Bank részére. Megállapítható, hogy a beadványban foglaltak szerint a közvetítői tevékenységnek ez a részeleme sem áll fenn.
4.2.1.4. A megbízott tevékenységének személyes jellege
Ha a megbízott személyesen találkozik az ügyféllel, köztük kommunikáció alakul ki és az ügyfél a megbízott aktív közreműködése révén kerül kapcsolatba a megbízóval, vagyis a megbízott tulajdonképpen ügyfeleket toboroz, szerez
1 xxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx0000000/xxxxxxxxx_xxxxxxxx_000000.xxx
a megbízó részére, akkor ez szintén a közvetítői jelleg fennállására utal. Személyes jelleg hiányában nem áll fenn közvetítői tevékenység, de itt is figyelemmel kell lenni a fenti 4.2.1.2. pontban említett adattovábbítás kérdésére.
A beadványban foglaltakból ezen részelem vonatkozásában is az tűnik ki, hogy a Kiskereskedő kizárólag az ügyfél által keresett árucikk kiválasztásával kapcsolatban kerül személyes jellegű kapcsolatba az ügyfelekkel, a hiteltermékről felvilágosítást nem ad, így az ügyfelek nem a Kiskereskedő aktív közreműködése révén jutnak el az áruhitelt nyújtó Bankhoz.
Összegezve tehát a fentieket, a beadványban ismertetett tevékenység tartalmát tekintve nem minősül a pénzügyi szolgáltatás nyújtása elősegítésének és a szerződéskötés elősegítésének sem, mivel a pénzügyi szolgáltatás nyújtásához kétséget kizáróan szükséges ugyan a megfelelő helyiség rendelkezésre állása, a megjelölt tevékenységgel kapcsolatban azonban a közvetítői tevékenység minősítésének szempontjai nem értelmezhetők. A helyiség biztosítása a Hitelközvetítő tevékenységéhez ugyanis nem foglalja magában az ügyfélszerzési tevékenységet, az adatok átadását és a konkrét hiteltermék ismertetését sem, továbbá szóban forgó tevékenység a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének szempontjából nézve nem személyes jellegű. A fentitől eltérő értelmezés esetén minden pénzügyi intézmény részére helyiséget bérbeadó pénzügyi szolgáltatás közvetítőnek minősülne.
Az MNB felhívja ugyanakkor a figyelmet az alábbiakra.
A beadvány szerint ugyanabban a helyiségben, ahol a Kiskereskedő működik, szerződés alapján szolgáltatást nyújt a Bank B részére is, ebben az esetben a felek között fennálló jogviszony egyértelműen áruhiteles közvetítői jogviszonyként került meghatározásra, a tevékenység nyújtásában megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók vesznek részt. Amennyiben a Kiskereskedő és a Bank között a megkeresésben bemutatott Együttműködési Megállapodás létrejön, úgy a fentiekre figyelemmel szükséges, hogy a Kiskereskedő gondoskodjon arról, hogy a Bank B-vel fennálló jogviszony keretében végzett tevékenységtől az állásfoglalásban érintett másik tevékenység megfelelően elkülönítésre kerüljön és a fogyasztók (ügyfelek) számára legyen világos a két tevékenység közötti különbség.
Budapest, 2017. július …