Vagyonőr

Vagyonőr

vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF)

Hatályos: 2018. október 26-ától

Nysz.: 21025

Tartalomjegyzék

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) 3

I. Biztosított 3

II. A biztosítási esemény 3

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 3

IV. Biztosítási összeg 3

V. A biztosítási díj 4

VI. A biztosító szolgáltatásának szabályai 5

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből 6

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás

teljesítése alól 7

IX. A biztosító megtérítési igénye 7

X. Egyéb rendelkezések 7

Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei 9

Vállalkozói munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei 11

Vállalkozók környezetszennyezési felelősségbiztosításának

különös feltételei 12

Xxxxx feltételek 13

409. sz.: Önkormányzatok kiegészítő felelősségbiztosítása 13

478. sz.: Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra 13

500. sz.: Közreműködő személyek (alvállalkozók, megbízottak) biztosítása 14

501. sz.: Időbeli hatály kiterjesztése 15

502. sz.: Ingatlan üzemeltetői felelősségbiztosítás 15

503. sz.: Felelősségbiztosítás szolgáltatói tevékenységgel okozott károkra 15

504. sz.: Szolgáltatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása 15

505. sz.: Gépjárművekben szolgáltatói tevékenységgel

okozott károk felelősségbiztosítása 16

506. sz.: Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása 16

507. sz.: Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása 16

509. sz.: Gépjárművek eredetiségvizsgálata és műszaki vizsgálata 17

510. sz.: Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység 17

511. sz.: Letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra átvett tárgyak 18

512. sz.: Targoncákkal, darukkal okozott károk felelősségbiztosítása 18

513. sz.: Építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítása 18

514. sz.: Gépjárművek őrzésének felelősségbiztosítása 19

515. sz.: Gépjárműmosók felelősségbiztosítása 19

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) a Generali Biztosító Zrt-vel Vagyonőr vállalkozói vagyonbiztosításhoz kiegészítő biz- tosításként kötött vállalkozói felelősségbiztosítási szerződésre alkalma- zásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiztosítási szerződési felté- telre hivatkozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánla- ton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó Különös feltételek és Xxxxx feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerző- dési feltételek.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ), Külö- nös feltételekben és Xxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) – a Különös felelősségbiztosítási feltételek és a Külön feltételek szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Biztosított

I.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.

I.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jo- gosult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – je- len feltételben, a különös feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben és a külön feltételekben meghatározot- tak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés meg- szűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja:

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VI.1.1. pontban foglal- tak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

IV. Biztosítási összeg

IV.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg.

IV.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

IV.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VI.2. pont) foglaltakra fi- gyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biz- tosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben

a szerződő fél fogyasztónak minősülő személy (ÁVF I.2.1. pont), akkor jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés).

Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (ÁVF I.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biz- tosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

IV.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás cí- mén (VI.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási ösz- szeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a bizto- sító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

V. A biztosítási díj

V.1. Biztosítási díjra vonatkozó általános rendelkezések

A biztosítási díj fizetésének gyakoriságára, esedékességére, a biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményeire vonat- kozó rendelkezéseket az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VI. fejezete tartalmazza.

V.2. A biztosítási díj számítása

V.2.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

V.2.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. szerződő éves nettó árbevétele, mun- kavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosí- tott tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

V.3. A biztosítási díj módosítása

V.3.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

V.3.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszá- mítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

V.3.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó árbe- vétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási dí- ját – a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett, a biztosított te- vékenységekre vonatkozó fogyasztói árindexek és az építőipari árindex alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerző- dés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves net- tó árbevétel és a fentiek szerinti index-számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előző év díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biz- tosító.

V.3.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10%-kal meghaladja a biztosító által a biztosí- tási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

V.3.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges ér- téke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapja- ként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül

– a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

V.3.1.5. A V.3.1.3 és V.3.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

V.3.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – az ÁVF XIII.1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvénye- síteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

V.3.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a V.3.1.3. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

V.3.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalé- pését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, lega- lább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

V.3.3. A V.3.1. és V.3.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biz- tosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – az ÁVF XI.2. pontjától el- térően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére fel- mondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

V.3.4. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (ÁVF

1.2.1 pont), úgy a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot ak- ként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A bizto- sítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

V.3.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szük- séges mértékben betekinteni.

VI. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VI.1. Kárbejelentés

VI.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben ká- rigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos Ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VI.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VI.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítottiilletve káro- sulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VI.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VI.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X. 4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VI.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötele- zettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló ké- sedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VI.2. Biztosítási szolgáltatás

VI.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (IV.1. pont) mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körül- mény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsök- kenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kikü- szöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen ösz- szefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelős- ség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás követ- keztében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosí- tott sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jog- sértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mér- tékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gya- korolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VI.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VI.2.2. A VI.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgálta- tást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfi- zetési kötelezettségre is irányadó.

VI.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VI.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed.

Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megálla- pítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VI.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.

VI.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VI.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költ- séget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosí- tott javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megálla- podás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító ja- vára az engedményezési okiratot kiállítani.

VI.3. Kárrendezés

VI.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VI.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VI.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VI.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VI.3.5. A biztosító a VI.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biz- tosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosí- tott csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VI.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombi- nációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VI.2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgál- tatás teljes összegéből vonja le.

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből

VII.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselek- vőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz;

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költsé- geket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képvisele- ti költségeit;

j) dologi károk és tisztán vagyoni károk esetében az elma- radt vagyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mérté- ke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

l) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésé- vel összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;

m) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigé- nyeket;

n) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légijármű- vek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott káro- kat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai el- járással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azok- ban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárí- tásával összefüggő berendezések és intézkedések lét- rehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatás- szerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési köte- lezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő kárt;

t) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak mi- nősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megje- lenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevéte- lének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerű- sítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

u) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket,

x) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, to- vábbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy fel- használásából ered;

y) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási mun- kákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szak- képzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartásának elle- nére – számolni kell,

z) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, ke- reskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke- zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

VII.2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az VII.1. pontban felsoroltakon kívül

a) a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése mi- att bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonysá- gát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetőszigetelés bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

VII.3. Csak külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási vé- delem személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldol- gozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkra.

VII.4. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetke- zése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, mű- szaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

VIII.2. A biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási kötelezettsége alól az ÁVF X.2., X.3., X.4. pontjában felsorolt esetekben.

IX. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásá- ért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa telje- sített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

X. Egyéb rendelkezések

A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen felelős- ségbiztosítási feltételek azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezé- seket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a felelősségbiztosítási felté- telek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, melyek mó- dosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő meg- felelés érdekében került sor.

X.1. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötele- zettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési köte- lezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkezte-

kor – jelen feltétel V.3.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446.

§-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

X.2. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VI.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

X.3. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VI.2.1. és VI.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási ese- ményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.

Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a bizto- sítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minősé- gében

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a bizto- sított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfi- zetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – szemé- lyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

I.2.1. szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az mi- nősül, ha

a) a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal össze- függésben

– olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerző- désben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgálta- tásnak vagy

– vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesíté- sétől függetlenül következik be;

b) a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékeny- ség folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyisége- inek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

Jelen feltétel értelmében épületnek minősül a jellemzően embe- ri tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével ösz- szefüggő tevékenység avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kár- nak az épület tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üze- meltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

I.2.2. Jelen feltétel értelmében

– személyi sérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

I.3. Xxxxx különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a bizto- sítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártó- ját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

a) személyi sérüléses károk és magánhasználat vagy magán- fogyasztás tárgyát képező más dologban okozott – a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb

összegű – dologi károk megtérítése alól, amelyekért a bizto- sított a Ptk. termékfelelősségre vonatkozó szabályai (6:550.

§ – 6:559. §) szerint felelősséggel tartozik.

b) 1.3. a) pont szerint fedezett személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.4. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

I.5. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek közül kizárólag a hi- bás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövet- kezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősü- lő károkra terjed ki.

I.6. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) VIII.1. pontjában felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visz- szahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette.

I.7. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállító- ja, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önma- gát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely álta- lában elvárható.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott káro- kat és a környezeti elemekben okozott károkat;

b) a tisztán vagyoni károkat, így például tárgyak elveszé- séből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

c) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxxxxxx- ve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

d) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal össze- függésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költ- ségek és egyéb kiadások);

f) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visz- szahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

g) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termék- re vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási uta- sítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

h) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérí- tési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudo- mányos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betar- tásával történt.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) károkra, kivéve az I.3. pont alapján fedezett termékfelelősségi károkra;

b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalko- zó, megbízott) tevékenységéből erednek;

c) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlő- jét terhelő kártérítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, ne- velési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre;

e) az I.2.1.b) pontban foglalt eseten kívül a biztosítottat, mint ingatlan (ingatlanhoz tartozó zöldterület, járda stb.) fenntartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

f) az önkormányzatot, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre, to- vábbá az önkormányzatot a helyi közszolgáltatások (pl. helyi közutak, közterületek fenntartása, köztisztaság, közétkeztetés biztosítása stb.) biztosítása során, illetve azzal összefüggésben terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre;

g) a biztosítottat, mint építőipari kivitelezési tevékenység vagy felelős műszaki vezetői tevékenység folytatóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

h) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek daruval vagy – kézi vezérlésű és gépi működte- tésű – targoncával okozott károkkal kapcsolatosak.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szeny- nyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jo- galany.

Vállalkozói munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosí- tottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgá- lati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosí- tott a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban foglaltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelésekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jog- viszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelé- sekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szerve- zett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett mun- kához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmoz- gatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalko- zás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső ha- tás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészség- károsodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, va- lamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a fog- lalkozási megbetegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkakö- ri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kö- telezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tar- tása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsér- tése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghala- dó pénzbírsággal sújtja.

Vállalkozók környezetszennyezési felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e felté- telben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelye- kért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősség- gel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá a normális üzemi folyamattól eltérő ese- ményre volt visszavezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szeny- nyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved.

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezeti elemekben okozott károkat;

b) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

c) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, to- vábbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

d) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letapo- sási károkat;

e) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

f) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgal- mazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, meg- bízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igény- bevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szol- gáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan káro- kozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghala- dó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a bizto- sító azt elfogadta. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön fel- tételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

409. sz.: Önkormányzatok kiegészítő felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának feltételeit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel kell megfelelően al- kalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szer- ződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a bizto- sított települési önkormányzatot, a vele munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló jogviszonyban (megbízási, vállalkozási, egyéb jogviszonyban) álló személy által, az ajánlaton feltüntetett tevékenységén túlmenően, a 3. pontban meghatározott tevé- kenység folytatásával okozott olyan

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított önkormányzat a magyar jog szabá- lyai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított önkormányzat – személyiségi jog megsértésére te- kintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Jelen külön feltétel értelmében, az ajánlaton feltüntetett tevé- kenységre, valamint a 3. pontban meghatározott tevékenysé- gekre vonatkozó felelősségbiztosítás az önkormányzati létesít- ményekre terjed ki. Önkormányzati létesítmény az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, beleértve az épület(ek)et, illetve a növényzetet.

3. Jelen külön feltétel alapján a biztosítási fedezet kizárólag azon károkra terjed ki, amelyek

a) az önkormányzat kezelésében lévő helyi közutak úthibái mi- att az útjavítási időszakon kívül,

b) az önkormányzat tulajdonában vagy fenntartásában álló fák, egyéb növényzet kidőlése, ágak letörése miatt,

c) az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló par- kok, erdők, más zöldfelületek fenntartása során,

d) köztemető üzemeltetése és fenntartása során,

e) közvilágítás üzemeltetése és karbantartása során,

f) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tere- ken, parkokban és egyéb közterületeken lévő parkolóhelyek üzemeltetése során,

g) az önkormányzat feladatkörébe tartozó köztisztaság bizto- sítása keretében a közutak, járdák, közlekedési műtárgyak kézi- és gépi tisztítása – ideértve a síkosság-mentesítési te- vékenységet – során,

h) az önkormányzat feladatkörébe tartozó közétkeztetés ellátá- sával összefüggésben

következnek be.

4. Jelen pontban meghatározott károk tekintetében a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási ösz- szeg a biztosítási ajánlaton kerül feltüntetésre.

5. Munkáltatói felelősségbiztosítás kötése esetén a biztosítás fe- dezetet nyújt az ajánlaton feltüntetett tevékenység, a 3. pontban meghatározott tevékenységek, illetve a biztosított önkormány- zat egyéb tevékenységei tekintetében a biztosítottal szemben támasztott kártérítési, illetve társadalombiztosítási megtérítési követelésekre.

6. A jelen feltételben foglaltak szerint kiterjed a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett közreműködő sze- mély (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szol- gáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződés- sel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szer- ződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fede- zet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvé- nyesített kártérítési igényekre.

478. sz. Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában a feltétel egyéb rendelkezéseit az e feltételbe fog- lalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján – 2. pontban foglaltak szerint - a biz- tosító mentesíti a biztosítottat

– olyan károk megtérítése alól, melyeket - a biztosított te- vékenység folytatása során, azzal összefüggésben - sze- mélyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben természetes személyeknek okozott és amely károkért az európai adat- védelmi rendelet szerint kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá

– olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biz- tosított az európai adatvédelmi rendelet szerint köteles - a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggés- ben - személyes adatok jogsértő kezelése vagy feldolgozása miatt, természetes személyeket ért személyiségi jogsértésre tekintettel.

2. A biztosítási védelem kizárólag az alábbi jogsértő magatartások- kal összefüggésben felmerülő károkra (sérelemdíjra) terjed ki:

a) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program, a biztosí- tott számítógépes rendszerét érintő egyéb rosszindulatú tevékenység vagy emberi hiba következtében a biztosított számítógépes rendszerében tárolt személyes adatok meg- semmisülnek, módosulnak vagy egyéb módon károsod- nak és arra nem jogosult személyek számára hozzáférhető- vé válnak;

b) a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított szá- mítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tö- megkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatokat érintő adatlopás;

c) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommu- nikációs eszközeiben tárolt személyes adatok;

d) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó személyes adatok, abban az esetben is, amennyiben az adatok nyilvánosságra kerülésé- hez vezető jogellenes cselekmény nem kapcsolódik sem az elektronikus (vagy nyomtatott) tömegkommunikációs eszkö- zökhöz, sem a biztosított számítógépes rendszereihez.

3. Xxxxx külön feltétel alapján – a „Kizárások a kockázatviselés köréből” fejezetben szabályozott kizárásokon kívül – nem terjed ki a biztosítási védelem

– a biztosított által végzett információtechnológiai szol- gáltatással illetve tanácsadással, adatvédelmi tanács- adással, adatvédelmi audittal összefüggésben okozott károkra;

– internetes kereskedelemmel összefüggésben okozott károkra;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított felszólítás ellenére sem távolít el valamilyen tar- talmat weboldalról;

– olyan weboldalakkal kapcsolatban felmerülő károkra, melyek nem állnak a biztosított közvetlen irányítása alatt vagy mely oldalakon regisztráció nélkül lehet tartalmat közzétenni;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított tulajdonjogát közérdekből hatósági intézkedés- sel korlátozzák, így például számítógépes rendszerét, az abban tárolt személyes adatokat bármilyen hatósági in- tézkedés következtében – állandó vagy ideiglenes jelleg- gel – lefoglalják, elkobozzák, megsemmisítik vagy abban egyéb kárt okoznak;

– azokra a károkra, melyek illegális, nem jogtiszta szoft- verek használatára, valamely szoftver engedély nélküli használatára vezethetők vissza;

– a biztosítottra kiszabott bírságokra, valamint a büntető jellegű kártérítésre („punitive damages”);

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (szerzői jogok, véd- jegy, szabadalom stb.) megsértéséből, licencdíjak és egyéb jogdíjak fizetésével összefüggésben felmerülő eredő károkra;

– zsarolással, váltságdíj fizetésével, ipari (üzleti) és politi- kai kémkedéssel bármilyen kapcsolatban álló károkra;

– amennyiben a biztosított számára információtechnoló- giai szolgáltatás körében közreműködő személy (pl. al- vállalkozó) további közreműködő személyt vesz igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez és a kárt ez a további köz- reműködő személy okozza vagy a biztosított által igény- bevett közreműködő személy emberi hibájára vezethető vissza a kár.

4. „A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesíté- se alól” fejezetben foglalt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a feltétel vonatkozó szabályai alapján a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben

– a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számító- gépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes program- mal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

– a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rossz- indulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adatbiztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.);

– a felügyeleti hatóság értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az európai adatvédelmi rendelet felté- telezett megsértéséről vagy figyelmezteti, illetve utasítja az európai adatvédelmi rendelet szabályainak megtartá- sára, de a biztosított a jogszerű adatkezeléshez szüksé- ges intézkedéseket nem teszi meg;

– a felügyeleti hatóság ugyanazon szabályszegésre te- kintettel ismételten szankciót alkalmaz a biztosítottal szemben (pl. közigazgatási bírságot szab ki, felszólítja az adatkezelés korlátozására vagy az adatáramlás fel- függesztésére).

5. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeg- határozó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több té- nyező alapján azonosítható;

– adatkezelő: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

– adatfeldolgozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes ada- tokat kezel;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltozta- tás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés;

– európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésére tekintetében történő védelmé- ről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

– számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, informá- ciótechnológiai eszköz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

– számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kom- munikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a szá- mítógépes rendszerekben tárolt adatok továbbítását, külön- böző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

– számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számítógépes hálózat használatával jogosu- latlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

– rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (mal- ware), mely a számítógépes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprog- ram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

– emberi hiba: minden olyan informatikai működési hiba, mely a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy közreműködésre vezethető vissza, így például a használandó szoftver meg- választásának, beállításának hibája stb.

– adatlopás: minden olyan, a számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység, mely lehetővé teszi a számító- gépes rendszerben tárolt adatok jogellenes megszerzését, másolását;

– elektronikus tömegkommunikációs eszköz: minden olyan információtechnológiai eszköz, melyet adatok feldolgozása során adatok rögzítésére és tárolására használnak (pl. külső és belső meghajtók, CD-ROM-ok, USB eszközök stb.);

– nyomtatott tömegkommunikációs eszköz: minden nyomta- tott formában megjelenő tömegkommunikációs eszköz, így például tájékoztató levelek, folyóiratok, könyvek és irodalmi művek, brosúrák, kiadványok, reklámhordozók, csomago- lás, fényképek stb.

500. sz.: Közreműködő személyek (alvállalkozók, megbízottak) biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biz- tosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás tel- jesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szol- gáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

2. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződés- sel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szer- ződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fede- zet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvé- nyesített kártérítési igényekre.

501. sz.: Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

502. sz.: Ingatlan üzemeltetői felelősségbiztosítás

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának feltételeit az e külön fel- tételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szer- ződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a bizto- sítottat a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folyta- tójaként, ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzemben tartója minőségében

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a bizto- sított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfi- zetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – szemé- lyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) és a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításá- nak feltételei II. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fe- dezi a biztosítás az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegés- sel okozott kárait.

3. Jelen feltétel értelmében

a) ingatlan alatt értendő a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyisége- ket, építményeket, reklámberendezéseket, valamint az in- gatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az út- testig terjedő teljes területet);

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

503. sz.: Felelősségbiztosítás szolgáltatói tevékenységgel okozott károkra

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) ren- delkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szer- ződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szol- gáltatás igénybevevőit ért

– személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai sze- rint kártérítési felelősséggel tartozik;

– személyi sérüléses kárral és dologi kárral közvetlenül össze- függő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat és a környezeti elemekben okozott károkat;

b) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

c) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal össze- függésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

d) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

e) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat;

f) a tisztán vagyoni károkat, így például tárgyak elveszé- séből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

3. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított által bérelt ingatlanban okozott károkra;

b) gépjárművekben okozott károkra, valamint gépjárművek eredetiségvizsgálatával vagy műszaki vizsgálatával oko- zott károkra;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalko- zó, megbízott) tevékenységéből erednek;

e) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlő- jét terhelő kártérítési kötelezettségekre;

f) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

g) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, ne- velési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre;

h) a biztosítottat, mint építőipari kivitelezési tevékenység vagy felelős műszaki vezetői tevékenység folytatóját terhelő kár- térítési kötelezettségekre;

i) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, me- lyek daruval vagy – kézi vezérlésű és gépi működtetésű – targoncával okozott károkkal kapcsolatosak.

4. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) – személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészség- károsodást vagy testi sérülést szenved;

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsé- rül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít min- den birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az érték- papír is.

– tisztán vagyoni kár az, mely nem személyi sérüléses kár, nem dologi kár és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

b) szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biz- tosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerződéses kap- csolatban.

c) gépjárműnek minősül az olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, beleértve a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet, a segédmotoros kerékpárt és a villamost.

504. sz.: Szolgáltatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az

503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett dologi károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Xxxxx külön feltétel alapján az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételben (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltételben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítási védelem

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgál- tatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználó- dottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) gépjárművekben okozott károkra.

505. sz.: Gépjárművekben szolgáltatói tevékenységgel okozott károk felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az

503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítések- kel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító – a szerződésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a gépjárművekben okozott dologi károkat, melyet a biztosított az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesí- tése következtében szerződéses partnereinek vagy a szolgálta- tása iránybevevőinek okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

1.1. Kiterjed a biztosítási védelem – a szolgáltatói tevékenységgel ösz- szefüggésben – a jármű telephelyen belüli mozgatása és a próba- út (a telephely szerinti település közigazgatási határától számított 5 km-nél nem távolabb) során okozott dologi károkra is.

Próbaútnak minősül a gépjármű szállítása a biztosított telephe- lyén kívül a gépjármű, illetve a gumiabroncs menettulajdonsága- inak megfigyelése vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából.

1.2. Töltőállomás (benzinkutak) üzemeltetésére kötött biztosítás ese- tén – a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei szerint – mentesíti a biztosítás a biztosítottat – a bizto- sított üzemeltetésében lévő töltőállomáshoz tartozó üzlethelyi- ségekben (ún. shop-okban) forgalmazott termékek tekintetében

– mint a termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által okozott olyan személyi sérüléses és magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgyát képező más dologban okozott – a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb ösz- szegű – dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a Ptk. termékfelelősségre vonatkozó szabályai (6:550. § – 6:559. §) szerint felelősséggel tartozik.

2. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem – eltérő- en az 503. sz. külön feltétel 2. f) pontjától – gépjárművek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövetkezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, va- lamint az ügyfél által megjelölt célállomás közötti úton – ide- értve a garázsba történő be-, illetve kiállást-,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésének helye közötti úton

következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Xxxxx külön feltétel alapján az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételben (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltételben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítási védelem

a) a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, el- használódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért felelős) a megengedett legnagyobb sebességre, illetve a járműforgalom irányí- tására szolgáló fényjelző készülék, rendőr, jelzőőr jel-

zéseire vonatkozó előírások megszegésével, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel, érvényes vezetői engedély nélkül vagy a gépjárművet jogtalanul használva okoz;

d) gépjármű indító kulcs (kártya) másolásából eredő károkra;

e) a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban ke- letkezett károkra.

Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) gépjárműmosók üzemeltetésével okozott károkra,

b) őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek elveszéséből, eltulajdonítá- sából eredő károkra,

c) gépjárművek eredetiségvizsgálatával, műszaki vizsgála- tával okozott károkra.

506. sz.: Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) ren- delkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltünte- tett – gépek, műszaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbe- adója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az Általános felelős- ségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüg- gésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. ter- meléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használatá- nak rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantar- tási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFSZ VI. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

507. sz.: Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatko- zásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az Általános fe- lelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának meg- szüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási mun- kálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbe- adó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tár- gyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasz- nálódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt kelet- keztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt in- gatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott ká- rokra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VI. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

509. sz.: Gépjárművek eredetiségvizsgálata és műszaki vizsgálata

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az

503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítések- kel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) a gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálata

A biztosítás az előzetes eredetiségvizsgálatban közreműkö- dőként résztvevő szervezetek (hatóság által engedélyezett tanúsító szervezetek) jogszabályban meghatározott tevé- kenységére nyújt biztosítási védelmet.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata

Jelen feltétel alkalmazásában

a) előzetes eredetiségvizsgálat: olyan hatósági eljárás, mely- nek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata: a gépjármű műszaki köz- lekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése a gépjármű forgalomba helyezése előtt vagy időszakos vizsgálat keretében.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett személy, aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult.

3. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító – eltérően az 503. sz. kü- lön feltétel 2. f) pontjától – megtéríti azokat a gépjárművekben okozott dologi károkat, és tisztán vagyoni károkat, melyet a biz- tosított az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hi- bás teljesítése következtében szerződéses partnereinek vagy a szolgáltatása iránybevevőinek okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlan- ná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is. Tisztán vagyoni kár az, mely nem személyi sérüléses kár, nem dologi kár és nem is ilyen kárra ve- zethető vissza.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül

a) a biztosított tevékenységen kívül a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

b) a gépjármű (illetve alkatrészeinek, tartozékainak eltulaj- donításából) eredő károkra;

c) az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtala- nul használva okoz;

d) a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, el- használódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

e) tisztán vagyoni károkkal összefüggő sérelemdíjra;

f) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkra;

g) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából származó károkra. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés.

510. sz.: Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító megtéríti mindazokat

– a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyért a biztosí- tott, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik.

– a személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüg- gő sérelemdíjat, amelynek a megfizetésére a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a tanulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötele- zettségekre;

2.2. a tanuló által okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben terjed ki a biztosítási fedezet az

1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándu- lások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatót, gyermeket) ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biz- tosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratórium- ban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biz- tosított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezi a biztosítás – eltérően az ÁFSZ VII.1.a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik.

e) szabadidős tevékenység folytatása, tanfolyamon való rész- vétel során (pl. sportfoglalkozás, nyelvoktatás) a résztvevő- ket ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint szerve- ző kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFSZ-ben felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kár- térítési kötelezettségeket;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, le- tétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban kelet- kezett károkat;

d) a különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-sza- badidős tevékenység folytatása során bekövetkezett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket. Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minő- sítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és

sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, bar- langászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégbal- lonozás, félkezes és nyílt-tengeri vitorlázás, sárkányrepü- lés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

511. sz.: Letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra átvett tárgyak

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az

503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítések- kel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biztosí- tottnál letétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsemmisü- léséből, elveszéséből, eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősség- gel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett károk- ra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan ingóságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított megmunkálásra, felszerelésre, fel- vagy átdolgozásra, javításra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdonításából, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan őrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatár- ban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok őrzésén túlmenően, az azokon végzett egyéb szol- gáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyújtása során vagy szállítá- suk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjárművekben keletkezett károkra.

512. sz.: Targoncákkal, darukkal okozott károk felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozá- sában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és

– a biztosítási ajánlaton megjelöltek szerint – a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei illetve az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően al- kalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítás mentesíti a biztosítot- tat, a biztosított tevékenység folytatása során targoncával vagy daruval – szolgáltatói tevékenységen kívül okozott – személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Az 503. sz. külön feltétellel kiegészítve, jelen külön feltétel alap- ján a biztosítás mentesíti a biztosítottat – az általa nyújtott szol- gáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében

– a biztosított szerződéses partnereinek vagy a szolgáltatás igénybevevőinek targoncával vagy daruval okozott olyan szemé- lyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

Az 504. sz. külön feltétellel kiegészítve, jelen külön feltétel alap- xxx xxxxxxxx a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletke- zett dologi károkra, melyekre biztosított által nyújtott szolgálta- tás (targoncával vagy daruval folytatott munkavégzés) irányul.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben, a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételeiben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül a kárra, amennyiben

a) a targoncát vagy darut kezelő személy a gép működteté- séhez jogszabályban előírt képesítéssel, illetve ha a gép kezeléséhez szükséges, akkor gépkezelői jogosítvány- nyal, vezetői engedéllyel nem rendelkezik;

b) a targoncát vagy a darut az üzemeltetési (használati) utasításban meghatározott rendeltetésétől eltérő célra használják;

c) a targonca vagy a daru – jogszabály vagy gyártó által előírt – időszakos vizsgálatát elmulasztják, a gépet en- gedély nélkül átalakítják és ez a kár bekövetkeztében közrehatott.

3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) targonca: áruk rakodására és rövidtávú szállítására szolgáló, szakaszos működésű – kézi vezérlésű és gépi működtetésű

– anyagmozgató berendezés;

b) daru: olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teher- felvevő eszközével rögzített teher térbeli mozgatására alkal- mas.

513. sz.: Építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ), a Vál- lalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) az építőipari kivitelezési tevékenység

b) felelős műszaki vezetői tevékenység

Jelen feltétel alkalmazásában

a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építé- si-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabály- ban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

b) felelős műszaki vezetői tevékenység: az építési munka- területen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott felelősséggel irányító tevékenység. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

c) építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy sza- kági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítá- sa, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

a) az építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében az a sze- mély (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyi- ség nélküli szervezet), aki az építőipari kivitelezési tevékeny- ség gyakorlására a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

b) a felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében, a jogo- sultságának megfelelő építményfajta és szakterület vonatko- zásában

– a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett termé- szetes személy (egyéni vállalkozó),

– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendel- kező szervezet, aki a Felelős Műszaki Vezetői Névjegy- zékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja e tevékenységet.

3. Eltérően az 503. sz. külön feltétel 3.c) potjától, fedezetet nyújt a biztosítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

514. sz.: Gépjárművek őrzésének felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az

503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítések- kel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján – eltérően az 503. sz. külön feltétel

1. és 2. f) pontjától – kiterjed a biztosítási fedezet őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjár- művek sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből vagy el- tulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül

a) a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

b) a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a jármű- ben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

c) a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonítá- sából eredő károkra;

d) gépjármű indító kulcs (kártya) másolásából eredő károkra;

e) az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtala- nul használva okoz.

3. A biztosított – a kárenyhítési kötelezettsége körében – köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendőrható- sághoz.

515. sz.: Gépjárműmosók felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az

503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítések- kel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító – a szerződésben meg- állapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a gépjárművekben okozott dologi károkat, melyet a biztosított az általa üzemeltetett gépjárműmosó használata során – ide nem értve a mosóhelyiségbe történő be-, illetve kiállást – a szolgálta- tás igénybevevőjének okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Xxxxx külön feltétel alapján az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételben (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltételben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítási védelem

a) antennában, visszapillantó tükörben, légterelőben kelet- kezett károkra;

b) a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, el- használódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak.