Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌

Előterjesztés

a Magyar Telekom Nyrt. Közgyűlése részére

Tárgy: Döntés a társaság 2007. évi pénzügyi beszámolóinak jóváhagyásáról

Budapest, 2008. április

Határozati javaslat:

A Közgyűlés

1.135.578 millió Ft mérleg főösszeggel és

73.056 millió Ft adózott eredménnyel (a kisebbségi részesedésekre jutó eredmény 12.901 millió Ft levonása előtt)

jóváhagyja a Magyar Telekom Csoport Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) szerint elkészített 2007. évi Konszolidált Éves Beszámolóját.

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ‌‌

Konszolidált Éves Beszámoló ‌

A 2007. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok előírásai szerint készítve

(IFRS)

MAGYAR TELEKOM TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

Oldal

Konszolidált éves beszámoló:

Független könyvvizsgálói jelentés ................................................……..………………..…..……….. F-2

Konszolidált mérleg 2006. és 2007. december 31-én..........................................................…………....… F-4 Konszolidált eredménykimutatás a 2005., 2006. és 2007. december 31-én végződött évekre....………. F-5 Konszolidált cash-flow kimutatás a 2005., 2006. és 2007. december 31-én végződött évekre.....…..…. F-6 Tőkében bekövetkezett változások – konszolidált kimutatás 2005., 2006. és 2007. december 31-én

végződött évekre …..................................................................................................................................... F-7

Kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámolóhoz.…..............................…........…….............…..... F-11

A kiegészítő melléklet a konszolidált éves beszámoló szerves részét képezi.

F-1

KONSZOLIDÁLT EREDMÉNYKIMUTATÁS

Megjegyzés 0000 0000 0000 0000

(nem auditált

2.1 megjegyzés)

december 31-ével végződött évben (millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó

adatok)

(millió USD)

Bevételek összesen...................................…..........…….	22	615 054	671 196	676 661	3 920
Bevételhez közvetlenül kapcsolódó kifizetések......….....	23	(145 608)	(183 553)	(181 185)	(1 050)
Személyi jellegű ráfordítások...........................….......…. Értékcsökkenési leírás és amortizáció...............…...…....	24	(92 783) (114 686)	(95 253) (122 249)	(120 176) (115 595)	(696) (670)
Egyéb működési költségek ......…...............................….	25	(128 232)	(137 325)	(135 394)	(784)
Működési költségek..................................……........…..		(481 309)	(538 380)	(552 350)	(3 200)
Egyéb működési bevételek ……………………………..	26	8 009	3 575	4 001	23
Működési eredmény...................……..….................….		141 754	136 391	128 312	743
Pénzügyi ráfordítások…………………….…………….	27	(34 497)	(30 102)	(35 186)	(204)
Pénzügyi bevételek...........................................….....….	28	2 996	4 692	5 217	30
Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből …	14	330	703	934	5
Adózás előtti eredmény.................................……...….		110 583	111 684	99 277	575
Nyereségadó…...…........................................….…....…	9.1	(21 858)	(24 220)	(26 221)	(152)
Adózott eredmény ........................................….………		88 725	87 464	73 056	423
A Társaság részvényeseire jutó eredmény (Éves eredmény) ......…..............................................….		78 415	75 453	60 155	349
Kisebbségi részesedésekre jutó eredmény ......................		10 310	12 011	12 901	75
		88 725	87 464	73 056	423
Egy részvényre jutó hozam (EPS)
A Társaság részvényeseire jutó eredmény (Éves eredmény).....................................……..………...		78 415	75 453	60 155	349
Forgalomban levő törzsrészvények
súlyozott átlagos száma (ezer)……………...………….. Részvényhígulást eredményező részvényopciók átlagos		1 038 803	1 040 321	1 041 070	1 041 070
száma (ezer)…………………………..………………...		417	290	-	-
Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (ezer) higított EPS számításhoz………........…....		1 039 220	1 040 611	1 041 070	1 041 070
Egy részvényre jutó hozam (Ft és USD)……..…..……..		75.49	72.53	57.78	0.33
Egy részvényre jutó higított hozam (Ft és USD)……….		75.46	72.51	57.78	0.33

MAGYAR TELEKOM KONSZOLIDÁLT CASH-FLOW KIMUTATÁS

Megjegyzés 2005	2006	2007	2007
(módosított -	(módosított -		(nem auditált -
2.1.5	2.1.5		2.1. megjegyzés)
megjegyzés)	megjegyzés)

Üzleti tevékenységből származó cash-flow			(millió Ft)				(millió USD)
Adózott eredmény………..……………………………….	88 725		87 464		73 056		423
Értékcsökkenési leírás és amortizáció……………………. Nyereségadó………..…………………………...………...	114 686 21 858		122 249 24 220		115 595 26 221		670 152
Pénzügyi ráfordítások………..……………...……………	34 497		30 102		35 186		204
Pénzügyi bevételek………..…………………...…………. Részesedés társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből …………….	(2 996) (330)		(4 692) (703)		(5 217) (934)		(30) (5)
Forgóeszközök változása ………………………………...	(9 800)		(2 245)		6 897		40
Kötelezettségek változása ………………………………..	8 212		8 913		25 592		148
Fizetett nyereségadó ……………………………………...	(11 479)		(19 388)		(12 343)		(72)
Kapott osztalék …………………………………………...	1 729		157		72		-
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak ...………..............	(34 235)		(33 480)		(32 528)		(188)
Kapott kamat ……………………………………………..	2 195		2 002		5 742		33
Üzleti tevékenységből származó egyéb cash-flow (7 802)			(6 797)		(5 999)		(35)
……….
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow ..……….		205 260		207 802		231 340		1 340
Befektetési tevékenységből származó cash-flow Tárgyi eszközök és immateriális javak	29	(103 587)		(96 790)		(103 097)		(597)
beszerzése……….. Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése…...…..	30	(35 927)		(35 327)		(710)		(4)
Felvásárolt leányvállalatok pénzeszközei………...………	5	1 866		379		485		3
Szétválás miatt kivezetett pénzeszközök………….....….	2.2.2	-		-		(1 173)		(7)
Egyéb pénzügyi eszközök eladása / (beszerzése) – nettó ..		(22 121)		13 495		(39 491)		(229)
Leányvállalat értékesítéséből származó bevétel………….. Befektetett eszközök értékesítéséből származó bevétel…..	5.5	- 2 529		115 6 798		- 9 105		- 53
Befektetési tevékenységből származó nettó cash- flow.......		(157 240)		(138 320)		(134 881)		(781)
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow Részvényeseknek és kisebbségi								(942)
részvénytulajdonosoknak fizetett osztalék ………………		(84 551)		(77)		(162 558)
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele…………………….		263 329		183 051		283 184		1,641
Hitelek és egyéb kölcsönök törlesztése.........…………..… Saját részvény eladása ……… ……………………….…..		(242 595) 1 969		(218 619) 491		(230 238) 391		(1,334) 2
Pénzügyi tevékenységből származó nettó cash-flow .…....		(61 848)		(35 154)		(109 221)		(633)
Pénzeszközök árfolyamnyeresége / (vesztesége)……..…..		1 259		1 569		221		1
Pénzeszközök változása ……….….....……….……………		(12 569)		35 897		(12 541)		(73)
Pénzeszközök az év elején ..............................………..….		36 879		24 310		60 207		349
Pénzeszközök az év végén ……..........................…...…....	6	24 310		60 207		47 666		276

Törzs- részvények száma (a)

Jegyzett tõke (a)

Tõke- tartalék (b)

Saját részvény (c)

Halmozott átértékelési különbözet

(d)

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka. adóval csökkentve (e)

Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka (f)

Eredmény

-tartalék (g)

Saját tõke Kisebbségi

részesedés (h)

Tõke

Egyenleg 2004. december 31-én ............................................ 1 042 811 600 104 281 27 382 (3 842) (3 026) - 000 000 000 515 834 60 097 575 931

Osztalék (i) ................................................................................... (72 654) (72 654) (72 654)

Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) ........ - (11 913) (11 913)

Akvizíciók (k) .............................................................................. - 9 447 9 447

Telit eladása ................................................................................. 495 495 495

TSH tõke juttatás ........................................................................ 669 669 669

Menedzsment által lehívott részvényopciók (m) ................. 1 916 196 2 112 2 112

Vezérigazgató által lehívott részvényopciók (m) ................ (143) (143) (143)

Részvény alapú kifizetések (24. megjegyzés) ...................... 84 84 84

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök

átértékelési tartalékának változása (e) ................................

149 149 45 194

Halmozott átértékelési különbözet .......................................... 2 606 2 606 2 141 4 747

Adózott eredmény ...................................................................... 78 415 78 415 10 310 88 725

Egyenleg 2005. december 31-én ............................................ 1 042 811 600 104 281 27 382 (1 926) (000) 000 000 000 000 000 567 70 127 597 694

Tõkecsökkenés

a T-Mobile-lal való összeolvadás miatt (n) .................... (43 385) (4) (2) (12) (18) (18)

Osztalék (i) ................................................................................ (76 122) (76 122) (76 122)

Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) ..... - (43) (43)

Cardnet eladása (o) .................................................................. - (71) (71)

MakTel saját részvény vásárlása (p) .................................... - (14 856) (14 856)

TSH üzletág értékesítésének az eredménye (l) ................. 205 205 205

Részvény alapú kifizetések (24 megjegyzés) .................... 36 36 36

Vezérigazgató által lehívott részvény opciók (q) ............. (106) (282) (388) (388)

Menedzsment által lehívott részvény opciók (m) ............. 422 87 509 509

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök

átértékelési tartalékának változása (e) .............................

(149) (149) (45) (194)

Halmozott átértékelési különbözet ....................................... (1 054) (1 054) 5 (1 049)

Adózott eredmény ................................................................... 75 453 75 453 12 011 87 464

Egyenleg 2006. december 31-én ........................................ 1 042 768 215 104 277 27 380 (1 504) (1 474) - 49 397 311 526 039 67 128 593 167

Törzs- részvények száma (a)

Jegyzett tõke (a)

Tõke- tartalék (b)

Saját részvény (c)

Halmozott átértékelési különbözet (d)

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka – adóval csökkentve (e)

Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka (f)

Eredmén y - tartalék (g)

Saját tõke Kisebbségi

részesedés (h)

Tõke

Egyenleg 2007. január 1-jén ................................................ 1 042 768 215 104 277 27 380 (1 504) (1 474) - 49 397 311 526 039 67 128 593 167

Osztalék (i) ................................................................................ (72 729) (72 729) (13 729) (86 458)

Kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék (j) .....

“B” sorozatú részvény megszüntetése (a) ……………… 100

Menedzsment által lehívott részvény opciók (m) ............. 325 66 391 391

TSH akvizícióhoz kapcsolódó tõke többlet (r) ………….. 3 3 1 540 1 543

TSH szétválás (r) ………………………………………… 243 243 (1 312) (1 069)

Tõkecsökkenés

a T-Online és Emitel összeolvadása miatt (t) ................. (22 700) (2) (1) (5) (8) - (8)

Értékesíthetõ pénzügyi eszközök átértékelési tartalékának változása (e) ...................................…………………………….

118 118 92 210

Halmozott átértékelési különbözet ....................................... 786 786 75 861

Éves eredmény ......................................................................... 60 155 60 155 12 901 73 056

Egyenleg 2007. december 31-én ........................................ 1 042 745 615 104 275 27 379 (1 179) (000) 000 00 000 000 000 998 66 695 581 693

Ebből: saját részvény (1 503 541)

Forgalomban lévő törzsrészvények száma

2007. december 31-én 1 041 242 074

(a) A 2007. december 31-én forgalomban lévő 1 042 745 615 (100 forint névértékű) törzsrészvényen kívül a saját tőke részét képezte 2007. szeptember 30-ig egy darab 10 000 forint névértékű B sorozatú elsőbbségi részvény. Ez a „B” sorozatú részvény az Informatikai és Hírközlési Minisztérium tulajdonában volt, és bizonyos jogokat biztosított tulajdonosának, beleértve az információhoz való hozzájutás és egy igazgató kinevezésének jogát. Ilyen részvényt csak a Kormány vagy annak delegáltja birtokolhatott. 2007-ben az új magyar szabályozás, az EU-s irányelveknek megfelelően, megszüntette a „B” elsőbbségi részvényt és a hozzá kapcsolódó speciális jogokat, következésképpen a „B” elsőbbségi részvényt 100 törzsrészvényre váltották. 2006. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma 1 042 745 615.

(b) A tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(d) A külföldi leányvállalatok konszolidációja kapcsán felmerült árfolyam különbözet a halmozott átértékelési különbözet soron jelenik meg.

(e) Az értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka tartalmazza az ezen eszközökhöz kapcsolódó nem realizált nyereségek és veszteségek adóhatások figyelembevételével meghatározott értékét. Realizáláskor az ebben a tartalékban felhalmozott összeg kivezetésre kerül, és az eredménykimutatásban kerül elismerésre.

(f) A részvényalapú kifizetésekre képzett tartalék tartalmazza a részvényalapú kompenzációs programok tőkében elhatárolt összegét. Ha a program során tőke instrumentumok kibocsátására és saját részvények felhasználására kerül sor, a halmozott összeget kivezetjük a tartalékból (24. megjegyzés).

(g) Az eredménytartalékban van a Csoport halmozott, osztalékként nem kifizetett eredménye. A Társaságnak a magyar törvények szerint osztalékként kifizethető tartalékai 2007. december 31-én körülbelül 248 000 millió forintot tettek ki (2006. december 31-én 294 000 millió forint).

(h) A kisebbségi részesedés a Csoport kevesebb, mint 100%-os tulajdonú leányvállalatainak kisebbségi részvényeseire jutó nettó eszközállomány.

(i) 2007-ben a Magyar Telekom Nyrt. 70 forint részvényenkénti osztalék kifizetéséről döntött (2006-ban 73, 2005-ben 70 forint/részvény).

(j) 2005-ben a kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék szinte teljes egészében a Magyar Telekom macedón leányvállalatának, a Maktel kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékát tartalmazta. 2006-ban a Maktel nem döntött osztalék fizetéséről. 2006-ban a kisebbségi részvényeseknek fizetett osztalék a kisebb leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékot tartalmazza. 2007-ben a kisebbségi részvényeseknek jóváhagyott osztalék túlnyomórészt a Maktel és a Crnogorski Telekom (CT) kisebbségi részvényeseinek jóváhagyott osztalékot tartalmazza.

(k) A 2005-ben bekövetkezett kisebbségi részesedés növekedés a Crnogorski Telekom (CT) 76,53%-os részesedése megvásárlásának eredménye (5.3.1 megjegyzés).

(l) 2006-ban a TSH eladta egyik üzletágát egy másik Deutsche Telekom Csoport tagnak. A tranzakció 418 millió Ft nyeresége a TSH nettó eszközállományának növekedését eredményezte A Csoport részesedése a befektetés eladásából származó nyereségből (205 millió Ft) közvetlenül az eredménytartalékban került elszámolásra.

(m) 2005-ben a Magyar Telekom elnök-vezérigazgatója és más vezetői részvényopcióik egy részét lehívták, melyhez a Társaság az opciós program céljára fenntartott saját részvényeit használta fel. A tranzakciók során a Társaság eladott 2 443 341 darab saját részvényt az elnök-vezérigazgatónak és más vezetőinek a rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából a Társaság 53 millió forintos nyereséget realizált, (-143 millió forint a részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartalékában, míg 196 millió forint az eredménytartalékban került elszámolásra). 2006-ban a vezetők további részvényopciókat hívtak le, amely teljesítéséhez a Társaság saját részvényeit használta fel. A tranzakciók során a Társaság eladott 538 835 darab saját részvényt a vezetőinek a rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából származó 87 millió forintos nyereség a Társaság eredménytartalékában került elszámolásra. 2007-ben a vezetők további részvényopciókat hívtak le, amely teljesítéséhez a Társaság saját részvényeit használta fel. A tranzakció során a Társaság eladott 414,283 darab saját részvényt a vezetőinek rögzített opciós áron. A saját részvények eladásából származó 66 millió forintos nyereség a Társaság eredménytartalékába került elszámolásra. Részletek a 24. megjegyzésben olvashatóak.

(n) 2006-ban a Magyar Telekom Nyrt. összeolvadt a T-Mobile Magyarországgal. Az összeolvadás során 43 385 részvény tulajdonosa nyilatkozott úgy, hogy nem kíván az összeolvadt Társaság tulajdonosa lenni. Következésképpen a Társaság bevonta ezeket a részvényeket, így csökkent a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, és kifizette a részvényeseket. Az új társaság 43 385-tel kevesebb részvénnyel lett bejegyezve.

(o) 2006-ban a Társaság eladta 72%-os részesedést a Cardnet-ben, amely a kisebbségi részesedés csökkenésével járt (5.5. megjegyzés).

(p) 2006-ban a Maktel megvásárolta saját részvényeinek 10%-át a macedón kormánytól, a kormány tulajdonában lévő részvények eladására kiírt nyilvános tender keretében. A tranzakció eredményeképpen a Magyar Telekom részesedése a MakTel-ben 51%-ról 56,67%-ra nőtt, amely a kisebbségi részesedés csökkenésével járt. (5.1.5. megjegyzés)

(q) 2006. december 5-én lemondott Xxxxxx Xxxx, a Társaság korábbi elnök-vezérigazgatója. A közös megállapodás értelmében Xxxxxx xx 1 181 178 részvényopciót hívott le, ebből 487 465 eredetileg csak 2007. július 1-jétől lett volna lehívható, de előrehozták a lehívás idejét. A teljes tranzakció kifizetése készpénzben történt, az eredeti megállapodástól eltérően, amely szerint részvényekben történt volna a kifizetés. 2006. december 31-ig a Társaság 155 millió Ft értékben halmozott fel tartalékot a részvényben fizetendő részvény alapú tranzakciók kifizetésére (beleértve 7 millió Ft-ot, a határidő előtti lehívás miatt), amelyből 106 millió Ft-ot feloldottunk. A tartalék 49 millió Ft-os záró egyenlege 2006 és 2007 végén, a Xxxxxx xx által még lehívható (2000-ben juttatott) 103 530 opció értékét mutatja (24. megjegyzés)

(r) 2007. január 1-jén a Magyar Telekom 60 millió forintért további 2% részesedést szerzett a T-System Hungary Kft- ben. Az akvizíció közös irányítás alatt álló vállalatok közti tranzakcióként került könyvelésre, melynek eredményeként a tőkében 3 millió forintos többlet került elszámolásra (5.1.2-es megjegyzés).

(s) 2007. augusztus 31-én egy jogi szétválásra került sor a TSH-ban, melynek eredményeként a TSH nettó eszközeit és tőkéjét megosztották a tulajdonosok között, melyet követően a Magyar Telekom 100%-os tulajdonosa lett a TSH- ban maradt nettó eszközöknek és tőkének. A tranzakció közös irányítás alatt álló vállalatok közti tranzakció volt. A szétválás könyv szerinti értéken került könyvelésre, ami a tőkében 243 millió forint többlet elszámolását eredményezte.

(t) 2007-ben a Magyar Telekom Nyrt. összeolvadt 100 %-os leányvállalatival, a T-Online Magyarország hozzáférés üzletágával és az Emitellel. Az összeolvadás során 22 700 részvény tulajdonosa nyilatkozott úgy, hogy nem kiván az összeolvadt Társaság tulajdonosa lenni. Következésképpen a Társaság bevonta ezeket a részvényeket, így csökkent a jegyzett tőke, a tőketartalék és az eredménytartalék összege, és kifizette a részvényeseket. Az új társaság 22 700-al kevesebb részvénnyel lett bejegyezve.

Az éves beszámoló elfogadásával egy időben a Társaság Igazgatósága 74 Ft részvényenkénti osztalék kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2008. áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlése elé.

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ ‌

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a “Társaság” vagy a “Magyar Telekom Nyrt.”) leányvállalataival együtt alkotja a Magyar Telekom Csoportot („Magyar Telekom” vagy

„Csoport”). A Magyar Telekom Magyarország, Macedónia és Montenegró vezető távközlési szolgáltatója, míg Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában alternatív távközlési szolgáltató. A szolgáltatásokat különféle, a működés helye szerint hatályos jogszabályok szabályozzák (1.3 megjegyzés).

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00, Xxxxxxxxxxxx.

A Magyar Telekom Nyrt. részvényeit a budapesti és New York-i értéktőzsdén jegyzik. A részvények kereskedelme a budapesti értéktőzsdén zajlik, míg a Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényeivel (ADS) a New York-i tőzsdén kereskednek.

A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a társaság részvényeinek 59,21%-át birtokolja, míg a Társaság tényleges tulajdonosa a Deutsche Telekom AG ("DT" vagy "DTAG").

A konszolidált éves beszámoló adatai - egyéb jelölés hiányában - millió Ft-ban szerepelnek.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) jóváhagyta a Társaság jelen beszámolójának kibocsátását, de a tulajdonosok éves Közgyűlése, amely a beszámoló elfogadására jogosult, az elfogadás előtt kérhet módosításokat. Mivel a tulajdonosok a beszámoló kibocsátását jóváhagyó Igazgatóságban is jelen vannak, rendkívül kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, és a múltban erre még nem volt példa.

2005. február 22-én a rendkívüli Közgyűlés jóváhagyta a Magyar Távközlési Részvénytársaság (Matáv) nevének Magyar Telekom Részvénytársaságra történő változtatását és termékeinek márkaváltását. Ez a folyamat 2005 decemberére zárult le. A megállapodásnak megfelelően a Deutsche Telekom támogatta a cég és a termékek névváltását. A névváltás és a márkaváltások hatása - 7281 millió Ft költség és 7281 millió Ft kompenzáció - a 2005. december 31-i konszolidált éves beszámolóban a működési költségek között jelenik meg (a 33. megjegyzésben külön soron bemutatva).

2005. december 20-án a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése döntést hozott a Magyar Telekom Rt. és 100%-os leányvállalata, a T-Mobile Magyarország Rt., egyesüléséről. Mivel az egyesülés az anyavállalat és 100%-os leányvállalata között jött létre, a tranzakciónak nem volt egyéb hatása a Csoport, illetve szegmensei konszolidált pénzügyi helyzetére, mint amit a tőkében bekövetkezett változások című megjegyzés tartalmaz. Az egyesülést a magyar Cégbíróság 2006. február 28-án bejegyezte, ettől az időponttól a két társaság egy jogi személyként folytatja tevékenységét Magyar Telekom Nyrt. néven.

2007. június 29-én a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése jóváhagyta a Magyar Telekom Nyrt., az Emitel Zrt. és a T-Online Zrt. internet hozzáférési üzletágának (T-Online) egyesülését. Mindkét társaság a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os leányvállalata volt. A T-Online Zrt. megmaradt üzletágai [origo] Zrt. néven, különálló társaságként működnek. Mivel az egyesülés az anyavállalat és 100%-os leányvállalatai között jött létre, a tranzakciónak nem volt egyéb hatása a Csoport, illetve szegmensei konszolidált pénzügyi helyzetére, mint amit a tőkében bekövetkezett változások című megjegyzés tartalmaz. Az egyesülést a magyar Cégbíróság 2007. szeptember 30-án jegyezte be.

1.2 Bizonyos tanácsadói szerződések ügyében indult vizsgálat

Mint ahogy azt már korábban is közzétettük, a 2005. évi pénzügyi jelentésünk auditálása során a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft. két olyan szerződést talált, melyek természete és üzleti célja nem volt egyértelmű. 2006 februárjában a Társaság Ellenőrző Bizottsága független vizsgálat lefolytatását kezdeményezte ez ügyben. A vizsgálat során további két szerződés került elő a Magyar Telekom Nyrt.-nél, melyek aggodalomra adhatnak okot. A vizsgálatot folytató független cégnek a mai napig nem sikerült elégséges bizonyosságot szerezni arról, hogy a vizsgálat tárgyát képező négy szerződés bármelyike alapján a Társaságnak illetve leányvállalatainak nyújtott szolgáltatás arányban van a szerződések ellenértékeként kifizetett összegekkel. A vizsgálatot folytató független cég nem tudta határozottan megállapítani a szerződések célját, illetve az is lehetséges, hogy a szerződések célja nem helyénvaló. A független vizsgálók a Társaság macedón leányvállalatainál további olyan szerződéseket azonosítottak be, amelyek újabb vizsgálatot tehetnek szükségessé. 2007 februárjában a Társaság Igazgatósága úgy határozott, hogy ezeket a szerződéseket felül kell vizsgálni, és a független vizsgálat körét kiterjesztette ezen további szerződésekre és a kapcsolódó tranzakciókra. A Társaság bizonyos helyesbítő intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek megvalósítása részben megtörtént, részben

jelenleg is tart és céljuk, hogy javítsák a Társaság belső kontrolljait annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a magyar és az egyesült államokbeli jogi követelményeknek, valamint a New York-i Tőzsde kibocsátókra vonatkozó előírásainak.

Amint azt korábban jeleztük, a vizsgálat következtében késett a 2005. évi pénzügyi jelentéseink véglegesítése, és ennek következtében a Társaság és bizonyos leányvállalatai elmulasztottak és a jövőben is elmulaszthatnak egyesült államokbeli, magyar és egyéb vonatkozó jogszabályok és rendelkezések által az auditált éves jelentések elkészítésére és benyújtására, valamint az éves közgyűlés megtartására vonatkozóan előírt határidőket. A Társaságot ezidáig 13 millió forintra bírságolták a késések miatt.

A Társaság a vizsgálatról tájékoztatta a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Nemzeti Nyomozó Irodát, valamint az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletét és Igazságügyi Minisztériumát. A Társaság rendszeres kapcsolatban áll a fenti hatóságokkal a vizsgálatot illetően és válaszol a hatóságok által feltett kérdésekre és vizsgálódásaira, mely az egyesült államokbeli és magyar törvények szerint zajlik. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma a közelmúltban kiterjesztette vizsgálatát a Társaság által a belső vizsgálat által feltártakra és az annak során felmerült egyéb ügyekre válaszképpen tett lépéseire. Ezen kiterjesztés kapcsán egy idézésre, valamint további iratok bekérésére került sor.

1.3 Nyilvános szolgáltatások koncessziós- és licenc szerződései

1.3.1. Magyar vezetékes szolgáltatások

A Társaság Magyarország piacvezető vezetékes távközlési szolgáltatója. A 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről (Elektronikus Hírközlési Törvény, EHT), a távközlési szektor jelenleg hatályos jogszabálya, 2004. január 1-jén lépett életbe. A legfőbb felügyelő testület a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH). A Magyar Telekom Nyrt. és korábbi leányvállalata, az Emitel, korábbi koncessziós területükön egyetemes távközlési szolgáltatónak minősülnek. (Mióta az Emitel beolvadt a Magyar Telekom Nyrt.-be, a Magyar Telekom Nyrt. – mint jogutód – egyetemes távközlési szolgáltatónak minősül az Emitel korábbi koncessziós területén is.)

Az EHT értelmében az egyetemes szolgáltatás olyan alapvető szolgáltatás, amely minden ügyfél számára elérhető áron hozzáférhető. Az egyetemes szolgáltatók a nettó elkerülhető költségeik kompenzációjára jogosultak, kivéve az egyéni előfizetőknek kínált kedvezményes előfizetői csomagok költségeit. A gyakorlatban a Magyar Telekom Nyrt. 2004 óta nem kapott kompenzációt.

2004-ben az NHH 18 fontos piacot különített el az elektronikus hírközlés területén. 2004-ben és 2005-ben a Társaság 12 piacon minősült jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak (JPE). A 12 piac felöleli a kis- és nagykereskedelmi távbeszélő szolgáltatásokat, a nagykereskedelmi bérelt vonali és végződtetési szolgáltatásokat, a bérelt vonalak alapvető hozzáférésének biztosítását és a szélessávú szolgáltatások nagykereskedelmi piacát. 2006 végén az NHH újrakezdte a 18 piac elemzését. Eddig 13 piac elemzése fejeződött be és 4 további piac elemzését fejezik be várhatóan a közeljövőben. Minden egyes eddig elemzett piacon a Magyar Telekom JPE-nek minősült, a korábban előírt kötelezettségeket kismértékben módosította a hatóság, amely a szolgáltatásnyújtás részletesebb szabályozását eredményezi.

Magyarországon jelenleg a kiskereskedelmi tarifa-szabályozásnak két módja van. Az árplafon módszer az egyetemes szolgáltatásokra vonatkozik – a JPE lakossági és üzleti hozzáférési piacra vonatkozó határozat alapján –, és egy másik módszer alkalmazandó az előfizetési díjakra. Továbbá a határozat szerint a kiskereskedelmi árakat a nagykereskedelmi tarifákkal összhangban kell megállapítani, elfogadható szinten tartva a kiskereskedelmi árrés szintjét.

Az EHT értelmében a JPE szolgáltatóknak referencia ajánlatot kell készíteniük a helyi hurok és a szélessávú hálózat átengedésre vonatkozóan (RUO), továbbá mindkét szolgáltatást kötelesek kérésre egyéb távközlési szolgáltató részére nyújtani. A JPE szolgáltató referencia ajánlatát az NHH-nak jóvá kell hagyni. E szolgáltatások árképzése – az NHH fém hurkokhoz történő nagykereskedelmi hozzáférés 2007 év végi határozatával összhangban – hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszerrel történik a 2003-as miniszteri rendelet által előírt teljes felosztott költség módszer helyett.

A JPE szolgáltató visszautasíthatja a helyi hurok átengedését műszaki akadály esetén, illetve ha a helyi hurokhoz vagy a szélessávú hálózatához való hozzáférés veszélyezteti a JPE hálózatának egységét. A JPE szolgáltató kötelezett az összekapcsolási díjak tekintetében is referencia ajánlatot készíteni, és ezt a szolgáltatást az ajánlatnak megfelelően egyéb távközlési szolgáltatók kérésére biztosítani. A JPE szolgáltató referencia ajánlatát az NHH-nak jóvá kell hagyni. Az árképzés a hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszer alapján történik.

Az EHT értelmében a hangalapú szolgáltatást igénybe vevő ügyfeleknek joguk van minden irányú híváskezdeményezés esetén - az internetet is ideértve - más szolgáltató választásához, amelyet egy adott telefonszám vagy előhívó szám tárcsázásával érhetnek el. A szabad hálózatválasztás feltételeit az érintett szolgáltatók közötti összekapcsolási szerződés rögzíti.

A törvény a vezetékes szolgáltatókat 2004. január 1-jétől a számhordozhatóság biztosítására kötelezi. Ez lehetővé teszi az előfizetők számára, hogy szolgáltató váltáskor ugyanabban a földrajzi körzetben megtarthassák eredeti telefonszámukat.

1.3.2. Macedón vezetékes szolgáltatások

A Csoport leányvállalata, a MakTel tevékenysége révén a macedón távközlési piacon is jelen van. A MakTel a legnagyobb vezetékes távközlési szolgáltató Macedóniában. A macedón távközlési szektort a 2005. márciusában hatályba lépett Elektronikus Kommunikációs Törvény (EKT) szabályozza. A MakTel, koncessziós szerződése szerint (a régi távközlési törvény értelmében) 2018. december 31-ig jogosult a szolgáltatások nyújtására. Emellett a MakTel kizárólagos jogokkal rendelkezett 2004. december 31-ig a vezetékes távközlési szolgáltatások és a bérelt vonali szolgáltatások piacán, továbbá a vezetékes nyilvános telekommunikációs hálózatok tervezésére, bérbe adására, birtoklására, fejlesztésére, karbantartására és működtetésére. Ezek a kizárólagos jogok kiterjedtek a helyi, helyközi és nemzetközi nyilvános vezetékes távbeszélő szolgáltatásokra az alkalmazott technológiától függetlenül, beleértve az Internet Protokol (IP) szolgáltatások keretében történő hangátvitelt is.

A kizárólagossági időszakban a MakTel-nek egyetemes szolgáltatásokat kellett nyújtania. 2007. december 27-én az Elektronikus Kommunikációs Ügynökség (Ügynökség) nyilvános tender kiírásáról döntött a Macedón Köztársaság elektronikus kommunikációs szolgáltatások egyetemes szolgáltatójának kiválasztására.

A MakTel árképzésének szabályozói keretét a jelenleg érvényes koncessziós szerződés adja. Az EKT hatályba lépésével az Ügynökség szabályozhatja a vezetékes távközlési szolgáltatások kiskereskedelmi árait. A nagykereskedelmi szolgáltatások árképzése 2007. júliusig a teljes felosztott költség (FDC) módszer alapján, ezután hosszú távú előremutató különbözeti költség (LRIC) módszer alapján történik. A MakTel 2007. júliusában indítványozta az LRIC módszer alkalmazását az összekapcsolási díjak esetén, az Ügynökség jóváhagyása a következő időszakban várható.

A koncessziós szerződéseknek az EKT rendelkezéseivel való harmonizálása folyamatban van. A koncessziós szerződések és az EKT rendelkezéseinek harmonizálásáról szóló szerződés tervezetet előkészítették és mind a szolgáltatásnyújtók (MakTel, T-Mobile Macedonia és Cosmofon) mind a Közlekedési és Hírközlési minisztérium jóváhagyta. Az említett szerződés az Európai Bizottság képviselőinek jóváhagyására vár, ezután kerül majd aláírásra.

Az EKT szerint a MakTel JPE szolgáltatónak minősül a vezetékes távbeszélő hálózatok és szolgáltatások piacán, beleértve az adatátviteli és bérelt vonali hálózatokhoz való hozzáférés piacát is. A MakTel, mint JPE, előfizetői számára hozzáférést kell, hogy biztosítson bármelyik érvényes összekapcsolási szerződéssel rendelkező szolgáltató nyilvánosan elérhető távközlési szolgáltatásához. 2006. november 15-én a MakTel aláírta az első összekapcsolási díjakról szóló referencia ajánlaton (RIO) alapuló összekapcsolási szerződést egy alternatív vezetékes szolgáltatóval. A versenytárs 2007. első negyedévében indította a távolsági, mobil hálózatba irányuló és nemzetközi hívások szolgáltatásait. A számhordozhatóság teljes bevezetésének tervezett időpontja 2007. július 1. volt, de a rövid határidő miatt a számhordozhatóság bevezetése technikailag nem volt kivitelezhető. Az interfészek és a Központi Adatbázis (CDB) műszaki leírását 2007. márciusában adták ki. Az Ügynökség 2007. április 30-án nyilvános tendert írt ki a CDB üzemeltetésére. A tendert visszavonták az újabb kiírásig. A MakTel, saját becslése szerint, várhatóan 2008 harmadik negyedévében tudja a számhordozhatóságot bevezetni.

1.3.3. Montenegrói vezetékes szolgáltatások

A Crnogorski Telekom (CT), a Csoport montenegrói leányvállalata, az egyik vezetékes távközlési szolgáltatásra kiadott licenc tulajdonosa Montenegróban. A licenc többek között belföldi hang és adatszolgáltatások, Internet Protokol (IP) szolgáltatások keretében történő hangátvitel, bérelt vonali, nyilvános telefon, kábeltelevízió, értéknövelt stb. szolgáltatások nyújtására jogosítja fel a CT-t. Egy különálló licenc feljogosítja a CT-t a nemzetközi távközlési szolgáltatások nyújtására. Hogy az IPTV szolgáltatás elindítását ne veszélyeztesse semmi, a CT saját hálózaton történő televíziós műsorszórásra vonatkozó licencet kért és kapott a Műsorszórási Ügynökségtől 2007-ben, habár a Távközlési Ügynökségtől kapott vezetékes licenc feljogosítja ezen tevékenység végzésére.

Montenegróban a távközlési szektort a 2000-es Törvény szabályozza. A 2000-es Törvény megalapította a széles jogkörrel rendelkező Távközlési Ügynökséget és létrehozott egy engedélyezési rendszert, mely szerint minden távközlési tevékenységet a Távközlési Ügynökségnek kell jóváhagyni. Bár 2006-ban hatályba lépett a versenytörvény, mégsem hoztak létre versenyhivatalt. A 2007-ben megalkotott fogyasztóvédelmi törvény is bevezetési fázisban van.

A CT árait a Távközlési Ügynökségnek kell jóváhagynia. Az árak kiegyensúlyozása 2007. szeptember 1-jén történt meg.

Bár a 2000-es Törvény definiálja az egyetemes szolgáltatás fogalmát, végrehajtó szabályozás az egyetemes szolgáltatásról a mai napig nem lépett hatályba.

A CT köteles átlátható és nem diszkriminatív összekapcsolási megállapodást kötni azokkal a szolgáltatókkal, akik a CT hálózatához hozzáférést kérnek. A 2000-es Törvény értelmében a CT köteles nyilvánosságra hozni egy referencia összekapcsolási ajánlatot (RIO), de az ajánlattól eltérő feltételekben is szabadon megállapodhat a szolgáltatókkal.

Montenegróban nincs számhordozhatósági, helyi hurok átengedési, szélessávú hálózat átengedési, valamint számviteli szétválasztási kötelezettség. A CT mindezidáig nem vezette be a szolgáltató választhatóságát, mivel az Ügynökség nem lett volna jogosult ilyen jogszabály kibocsátásra.

2007-ben az év során kiadott licencek alapján kábeltelevíziós és WiMax alapú vezetékes zsinór nélküli hozzáférési szolgáltatás indult Montenegróban. A CT sikeresen elindította „Extra TV” IPTV szolgáltatását.

Montenegró stabilizációs és társulási megállapodást írt alá az Európai Unióval, és egy átmeneti megállapodás lépett életbe 2008. január 1-jén. A megállapodás nagyon hasonló a Horvátországgal és Xxxxxxxxxxxx kötött megállapodáshoz, így megköveteli, hogy a távközlési szabályozások harmonizáljanak az EU szabályozói keretrendszerével. Montenegró a 2000-es Törvény várható módosításaival ezeknek a követelményeknek nagymértékben meg fog felelni.

1.3.4 Magyar mobil szolgáltatások

A Társaság a magyar mobilszolgáltatások piacán is vezető szerepet tölt be, mobil üzletága, a T-Mobile (T- Mobile HU) révén.

A koncesszió eredeti időtartama a GSM 900-as közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a koncessziós szerződés aláírásának időpontjától számított 15 év (1993. november 4. - 2008. november 4.). 1999. október 7-én a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium és a T-Mobile HU aláírt egy módosított koncessziós szerződést, amely kiterjesztette a T-Mobile HU szolgáltatási jogait és kötelezettségeit az 1800 MHz- es frekvenciára is Magyarországon 2014. október 7-ig. A DCS 1800-as közcélú mobil rádiótelefon szolgáltatás esetében a koncesszió időtartama 15 év az új koncessziós szerződés aláírásától számítva (1999. október 7. - 2014. október 7.). A koncessziós szerződés értelmében a miniszter meghosszabbíthatja mindkét szolgáltatás koncessziós szerződését azok lejáratakor további 7,5 évvel versenytárgyalás kiírása nélkül. 2007. november 8-án a Társaság aláírta a megújított koncessziós szerződést és az Együttműködési Megállapodást a miniszterrel, 2008. novemberi hatállyal. Az új koncessziós szerződés 2016. május 4-ig hosszabbította meg a 900 MHz-es frekvencia használati jogát.

2004. december 7-én a T-Mobile HU kizárólagos jogot szerzett az IMT2000/UMTS mobil telekommunikációs rendszer (3G rendszer) telepítéséhez és működtetéséhez szükséges bizonyos frekvenciasávok használatára. A frekvencia használati jog 15 évre szól (2019. december 7-ig), és további 7,5 évvel meghosszabbítható. A T-Mobile HU a licenc szerződés értelmében a koncesszió megszerzését követő 12 hónapon belül köteles volt megkezdeni a 3. generációs mobil szolgáltatást Budapest belvárosában, mely kötelezettségét teljesítette. Ezen kívül a licenc megszerzésétől számított 36 hónapon belül el kellett juttatni a

szolgáltatást a lakosság 30%-ához. Ez a kötelezettség is teljesült 2006. decemberében. A T-Mobile HU 2005. augusztus 26-án indította a 3G szolgáltatást a koncessziós szerződés feltételeinek megfelelően.

2004 májusa óta a T-Mobile HU-ra is vonatkozik a számhordozhatósági szabályozás.

2005 januárjában és 2006 októberében az NHH JPE-nek minősítette a T-Mobile HU-t, a mobil hangvégződtetési piacon, és jelenleg a hálózatába irányuló hívások végződtetési díjai vonatkozásában a szabályozó által előírt kötelezettségeinek kell eleget tennie.

1.3.5 Macedón mobil szolgáltatások

A T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK), a Magyar Telekom leányvállalata, Macedónia vezető mobil szolgáltató társasága. A távközlési törvény értelmében kötött koncessziós szerződése alapján a társaság mobil távközlési hálózat üzemeltetésére és mobil távközlési szolgáltatások nyújtására jogosult 2018. december 31-ig, amely további 20 évvel meghosszabbítható versenytárgyalás kiírása nélkül. A koncessziós szerződés értelmében a T-Mobile MK-nak joga van mobil távközlési szolgáltatások nyújtására, valamint nyilvános mobil távközlési hálózatok kiépítésére, bérbe adására, birtoklására, fejlesztésére, karbantartására és működtetésére a Macedón Köztársaság területén, továbbá Macedónia és Macedónián kívüli területek közötti szolgáltatás nyújtására. Az EKT szerint a T-Mobile MK adat- és rádió-átvitelhez nyilvános hálózat biztosítására, és a kapcsolódó adat- és rádió kommunikációs szolgáltatások nyújtására jogosult.

Az Ügynökség megvizsgálta a hívásvégződtetési szolgáltatások és a nyilvános mobil távközlési hálózatok piacát és 2007. november 26-án a T-Mobile MK-t és a Cosmofon-t JPE-nek minősítette, melynek következtében számos kötelezettség teljesítését írta elő a társaságok számára (összekapcsolás és hozzáférés, átláthatóság és diszkriminációmentesség az összekapcsolás és hozzáférés terén, számviteli szétválasztás, árszabályozás és költségelszámolás).

A koncessziós szerződés szerint a T-Mobile MK-nak kizárólagos joga van a GSM 900 sávban 25 Mhz-es sávszélesség használatára. A T-Mobile MK ezeket a frekvenciákat a koncessziós szerződés feltételeinek és kikötéseinek megfelelően használhatja.

1.3.6 Montenegrói mobil szolgáltatások

A T-Mobile Crna Gora (T-Mobile CG), a Magyar Telekom leányvállalata, a Montenegróban kiadott három GSM/UMTS licenc egyikének birtokosa. A T-Mobile CG 2000. július 1-jén lépett be a mobil távközlési piacra, négy évvel a már piacon levő első szolgáltató belépése után. A harmadik szolgáltató 2007-be lépett piacra. A T- Mobile CG 2007-ben kezdte meg 3G szolgáltatását.

Montenegróban a távközlési szektort a Távközlési Törvény szabályozza, amelynek azonban nincsenek speciális előírásai a mobil szolgáltatókra vonatkozóan.

A T-Mobile CG-nek tervezett díjváltoztatásairól tájékoztatnia kell a Távközlési Ügynökséget, de annak nincs joga beavatkozni a társaság árpolitikájába.

Számhordozhatósági kötelezettség nem terheli a T-Mobile CG-t.

2 SZÁMVITELI POLITIKA

2.1 Az éves beszámoló készítésének alapja

A Magyar Telekom konszolidált éves beszámolója a Nemzetközi Számviteli Szabványok Bizottsága (IASB) által kiadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készült. A konszolidált éves beszámoló összhangban van a Magyar Számviteli Törvény §10-val. Minden az IASB által kiadott, a konszolidált éves beszámoló készítésének időpontjában hatályos, a Magyar Telekom által is alkalmazott IFRS szabályt alkalmaz az Európai Unió is az Európai Bizottság döntése alapján. Így a konszolidált éves beszámoló ugyanazon elvek alapján készült, ahogy az Európai Unió is alkalmazza IFRS szabályokat.

A konszolidált éves beszámolóban minden adat millió forintban („Ft”) szerepel. A könnyebb érthetőség érdekében a 2007. évi konszolidált mérleg, eredménykimutatás és cashflow kimutatás adatai millió dollárban („USD”) is szerepelnek; 1 USD = 172,61 Ft árfolyamon átszámítva (a Magyar Nemzeti Bank 2007. december 31-én érvényes hivatalos árfolyama). Ezen átszámítások kiegészítő információként szolgálnak, és nem auditáltak.

Az IFRS szerinti beszámoló elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Csoport számviteli politikájának alkalmazása során. A magas szintű döntéseket igénylő illetve kiemelten összetett területek, továbbá a konszolidált éves beszámoló szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 4. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

2.1.1 Hatályos standardok, módosítások és értelmezések, melyeket a Csoport 2007-ben alkalmazott

- IFRS 7 Pénzügyi instrumentumok bemutatása, valamint az IAS 1 - Pénzügyi beszámoló bemutatása – kapcsolódó módosítása a tőke elemek bemutatásával kapcsolatban. Az IFRS 7 a pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódóan új bemutatási követelményeket támaszt. A Csoport bemutatja az IFRS 7 által előírt többlet információkat az éves beszámolójában.

- IFRIC 8 IFRS 2 hatálya alá tartozó területek. Az IFRIC 8 olyan tranzakciók esetében, amelyek tőke instrumentumok kibocsátását is tartalmazzák - és ahol a beazonosítható kapott ellenérték kisebb, mint a kibocsátott tőke instrumentumok valós értéke – megköveteli annak vizsgálatát, hogy a tranzakció az IFRS 2 hatálya alá tartozik-e vagy sem. Az IFRIC 8 előírásai nem voltak hatással a Csoport éves beszámolójára.

- IFRIC 9 Beágyazott származékos ügyletek újraértékelése. Az IFRIC 9 megköveteli, hogy a gazdasági szervezet mérlegelje, hogy amikor először köt meg egy szerződést, kell-e beágyazott származékos ügyleteket elkülöníteni a szerződéstől vagy sem. A későbbi mérlegelés nem megengedett, kivéve abban az esetben, ha a szerződés feltételei olyan módon változnak meg, hogy a szerződés által megkövetelt cashflow jelentős mértékben módosul. Ilyen esetben az újraértékelést el kell végezni. Az IFRIC 9 nem volt hatással a Csoport éves beszámolójára, mivel a Csoportnak kevés olyan szerződése van, amelyek szétválasztható beágyazott származékos ügyletet tartalmazhatnak.

- IFRIC 10 Közbülső pénzügyi beszámoló és Értékvesztés. Az IFRIC 10 nem engedélyezi a közbülső időszakban a goodwillre, társult vállalatra és bekerülési értéken nyilván tartott pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés visszafordítását egy későbbi mérlegfordulónapon. Az IFRIC 10 nem érinti az éves beszámolókat, ezért nem volt hatása a Csoport jelen éves beszámolójára sem.

2.1.2 A Csoport szempontjából nem releváns, 2007-ben hatályos standardok, módosítások és értelmezések

- IFRIC 7 Az IAS 29 - pénzügyi jelentések hiperinflációs gazdaságokban által előírt helyesbítési eljárás alkalmazása. Az IFRIC 7 útmutatást ad arra vonatkozóan, hogy hogyan kell az IAS 29 előírásait alkalmazni egy olyan jelentési időszakban, ahol a gazdasági egység funkcionális pénznemének gazdaságában hiperinflációt azonosítottak és a megelőző időszakban nem volt hiperinfláció a gazdaságban.

2.1.3 Meglévő standardok módosításai, értelmezései és új standardok, amelyek még nem hatályosak, és amelyeket Xxxxxxx hatályba lépésük előtt nem alkalmaz

- IFRS 8 Működési szegmensek. Az IFRS 8 szerint a szegmensek egy gazdasági társaság alkotó elemei, amelyeket az egység vezető operatív döntéshozói rendszeresen felülvizsgálnak, és amelyek a belső jelentéseknek megfelelően kerülnek meghatározásra. Az IFRS 8 követelményeket támaszt a termékek és szolgáltatások, földrajzi területek és a jelentős ügyfelek bemutatásával kapcsolatban is. A Csoport 2009-től fogja alkalmazni az IFRS 8 szabályait, ami a Csoport szegmensek szerinti bemutatásának jelentős változását fogja eredményezni. A Csoport vezető döntéshozói 2008. január 1-jétől új módon döntenek az erőforrások elosztásáról. Ez jelentősen különbözik a Csoport jelenlegi szegmenseitől. 2008-tól a Csoport szegmenseinek jövedelmezőségét egymástól különböző szinten fogjuk mérni, amit az IAS 14, a szegmensek bemutatását szabályozó hatályos standard, nem tart elfogadhatónak. Mivel a 2008-as év mellett nem áll majd rendelkezésre összehasonlító adat, a Csoport 2008-ban, hatályba lépése előtt nem alkalmazza az IFRS 8-at.

- IFRS 2 (módosított). 2008. januárjában az IASB kiadta az IFRS 2 - Részvény alapú kifizetések módosítását. A fő módosítások és pontosítások az átruházás feltételeire és a visszavonásokra vonatkoznak. Az IFRS 2 változtatásait 2009. január 1-jével vagy ezen időpont után kezdődő pénzügyi években kell alkalmazni. Az Európai Unió még nem fogadta be a standardot. A Csoport nem rendelkezik jelentős mértékű részvény alapú kifizetésekkel, ezért a módosított IFRS 2-nek várhatóan nem lesz jelentős hatása a Csoportra nézve.

- IFRS 3, IAS 27 (módosított). Az IASB 2008. januárjában adta ki az IFRS 3 -Akvizíciók és IAS 27 - Konszolidált és egyedi pénzügyi kimutatások módosított változatait. A jelentős változásokat az alábbiakban foglaljuk össze:

- Az IFRS 3 lehetővé teszi a felvásárolt társaságban meglévő bármely nem ellenőrző részesedés (új kifejezés a 'kisebbségi részesedésre') értékelését valós értéken, vagy a felvásárolt társaság goodwilljének 100%-ának, és nem csak goodwill felvásárló társaságra eső részének elismerését ('teljes goodwill' opció). Ez az opció eseti alapon választható.

- Fokozatos felvásárlások esetében a felvásárolt társaság eszközeinek és kötelezettségeinek (beleértve a goodwill is) valós értéke az ellenőrzés megszerzésének időpontjában kerül meghatározásra. Ennek megfelelően a goodwill a felvásárolt társaságban korábban meglévő részesedés felvásárlás napján érvényes valós érték és a fizetett ellenérték valamint a megszerzett nettó eszközök értéke közötti különbség.

- Egy befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése az ellenőrzés megtartása mellett, tulajdonosok közötti tranzakciónak minősül, amelyet a saját tőkében kell kimutatni, és nem lehet nyereséget vagy veszteséget elszámolni.

- Egy befektetésben levő tulajdonosi részesedés csökkenése, mely az ellenőrzés elvesztésével jár, a megmaradó részesedés valós értékének újraértékelését eredményezi. A valós és könyv szerinti érték közötti különbség a részesedés kivezetésének nyeresége vagy vesztesége, amelyet az eredmény terhére kell elszámolni.

- A felvásárlással kapcsolatos költségeket az akvizíciótól elkülönülten kell a tárgyidőszakban költségként elszámolni és nem a goodwill értékében figyelembe venni. A felvásárlónak a felvásárlás időpontjában kell kötelezettségként elszámolnia a függő további kifizetéseket. Amennyiben a függő további kifizetésre elszámolt kötelezettség mértéke megváltozik egy felvásárlás napját követő esemény következtében (pl. teljesül egy jövedelmezőségi cél), a különbözetet az alkalmazandó IFRS szabályoknak megfelelően az eredményben és nem a goodwill módosításként kell elszámolni.

- A módosított standard előírja, hogy a vállalkozás rendelje hozzá a rá eső veszteséget a nem ellenőrző részesedéshez, még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem ellenőrző részesedés negatív egyenlegű lesz.

- A felvásárló és felvásárolt társaság között már korábban fennállt jogviszony tényleges rendezésének hatását az ellenérték meghatározása során figyelembe venni.

- Az IFRS 3 módosított változata a felvásárolt társaság részére az akvizíciót megelőző időszakban biztosított és az akvizícióval újra megszerzett jogaira (pl. szellemi termékek használatára vonatkozó jog) vonatkozó szabályokat tartalmaz.

- A módosított IFRS 3 hatálya immár kiterjed a szerződéssel létrehozott kölcsönös vállalkozásokra és cégegyesítésekre.

- A módosított IAS 27 standard előírja, hogy a vállalkozás rendelje hozzá a rá eső összes teljes körű jövedelmet az anyavállalat tulajdonosaihoz és a nem ellenőrző részesedéshez (korábban kisebbségi részesedés), még abban az esetben is, ha ennek következtében a nem ellenőrző részesedés veszteségessé válik (a jelenlegi szabályozás szerint a veszteséget legtöbb esetben az anyavállalat tulajdonosaihoz kell rendelni). A módosított standard előírja, hogy egy anyavállalat leányvállalatban levő tulajdonosi részesedésének változását, ha nem jár az ellenőrzés megszűnésével, a saját tőkében kell kimutatni. A standard azt is előírja, hogyan kell az ellenőrzés elvesztéséből származó nyereséget vagy veszteséget elszámolni. Az ellenőrzés megszűnésének időpontjában minden esetleg megmaradó részesedést át kell értékelni a valós értékre.

A módosított IFRS 3 alkalmazása kötelező a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban bemutatott akvizíciók tekintetében. Legkorábban a 2007. június 30-án vagy azt követően kezdődő években lehet a standardot alkalmazni. Az IAS 27 változásait a 2009. július 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell először alkalmazni, de a korábbi alkalmazás is megengedett. Bármelyik módosított standard kötelező hatályba lépése előtt történő alkalmazása a másik módosított standard kötelező hatályba lépése előtt történő alkalmazását követeli meg. Az Európai Unió még nem fogadta be a két módosított standardot. A Csoport vizsgálja, hogy a módosított standardok milyen hatással lesznek a Csoport pénzügyi jelentéseire.

- IAS 23 Hitelköltségek (felülvizsgálva 2007. márciusában). A felülvizsgált IAS 23 szerint egy társaságnak aktiválnia kell a közvetlenül akvizícióhoz, illetve egyedileg beazonosítható eszközök előállításához / termeléséhez kapcsolódó hitelezési költségeket. A Csoport 2008-tól alkalmazza a felülvizsgált IAS 23 szabályait, amely várhatóan nem lesz jelentős hatással a Csoport számviteli politikájára, mivel a Csoport számviteli politika már előírja a hozzárendelhető hitelezési költségek egyedileg beazonosítható eszközökre történő aktiválását.

- IFRIC 11 Az IFRS 2 – Csoport- és saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciók – értelmezése. Az IFRS 2 nem határozta meg pontosan, hogy hogyan kell számolni, ha egy leányvállalat dolgozói az anyavállalat részvényeit kapták juttatásként. Az IFRIC 11 tisztázza, hogy bizonyos tranzakciók az IFRS 2 szerint tőke alapú illetve pénzalapú kifizetésként kerülnek elszámolásra. Az IFRS 2 egy csoporton belül két vagy több egységet érintő részvény alapú tranzakciókra is vonatkozik. Ezt az értelmezést a Csoport 2008. január 1-jével alkalmazza. Az IFRIC 11 várhatóan nem lesz

jelentős hatással a Csoport beszámolójára.

- IFRIC 12 Szolgáltatásokhoz kapcsolódó koncessziós megállapodások. Ez az értelmezés azon vállalatokra vonatkozik, amelyek szolgáltatásokhoz kapcsolódó koncessziós megállapodásokban vesznek részt, valamint útmutatás ad az állami-magán szolgáltatási koncessziók szolgáltatónál történő elszámolásához. Az IFRIC 12 várhatóan nem okoz jelentős változást a Csoport pénzügyi jelentéseiben.

- IFRIC 13 Ügyfél hűségprogramok. Az értelmezés azon társaságok számviteli kérdéseivel foglakozik, amelyek az értékesítési folyamat során jutalmak adásával próbálják további áruk vagy szolgáltatások megvásárlására ösztönözni ügyfeleiket. Különösképpen arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogyan kell elszámolni az ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatások nyújtásából és termékek átadására vállalt kötelezettséget. A Csoport 2009. január 1-jével alkalmazza majd az értelmezést. Az IFRIC 13 várhatóan nem okoz jelentős változást a Csoport számviteli eljárásaiban (19.2 megjegyzés).

- IAS 1 Pénzügyi beszámolók bemutatása (felülvizsgált). A felülvizsgált IAS 1 a pénzügyi beszámolók bemutatásának átfogó követelményeit fogalmazza meg, iránymutatást ad szerkezeti és minimális tartalmi elvárások vonatkozásában. A Csoport 2009. január 1-jével alkalmazza majd az értelmezést. A Csoport jelenleg vizsgálja, hogy a felülvizsgált IAS 1 milyen lehetséges változásokat okozhat a Csoport pénzügyi beszámolók bemutatására.

2.1.4 Még nem hatályos, és a Csoport működése szempontjából nem releváns standardok, módosítások és értelmezések

- IAS 32 (módosított) 2008. februárjában az IASB módosította az IAS 32-t, az eladási opciós pénzügyi instrumentumok mérlegbe sorolása és a felszámolásból eredő kötelezettségek vonatkozásában. A módosítások következtében bizonyos pénzügyi instrumentumok, amelyek jelenleg megfelelnek a pénzügyi kötelezettségek feltételeinek a jövőben a tőkében kerül bemutatásra. A módosítások részletes feltételeket tartalmaznak az ilyen pénzügyi instrumentumok beazonosításához. Az IAS 23 módosításait a 2009. január 1-jén vagy azt követően kezdődő évekre vonatkozó beszámolókban kell alkalmazni, de az Európai Unió még nem fogadta be. A Csoportnak jelenleg nincsen olyan pénzügyi instrumentuma, amelyet érintenének az IAS 23 módosításai, így a módosításoknak várhatóan nem lesz hatása a Csoport pénzügyi jelentéseire.

- IFRIC 14 IAS 19 értelmezése - Járadékkal meghatározott eszközök értékhatára, szavatoló tőke követelmény és ezek kölcsönhatásai. Az IFRIC 14 általános iránymutatást ad arra nézve, hogy az IAS 19 (Munkavállalói juttatások) értelmében hogyan kell meghatározni az eszközként elszámolható nyugdíjalap-többletek értékhatárát. Kifejti azt is, hogy a törvénybe vagy szerződésbe foglalt szavatoló tőke követelmény hogyan érinti a nyugdíjalap eszközeit és kötelezettségeit. Ez az értelmezés nem érinti a Csoportot, mivel a Csoportnak nincsen finanszírozott meghatározott járulékot nyújtó nyugdíjalapja.

2.1.5 Bemutatásokban történt változások

(a) Pénzeszközök

A Magyar Telekom átsorolta a lekötéskor három hónapot meghaladó lejáratú bankbetéteket a 2007. évi pénzügyi jelentéseiben. A korábbi bemutatástól eltérően, ami nem felelt meg a bemutatott Csoport számviteli politikának, nem pénzeszközként, hanem pénzügyi befektetésként mutatjuk be ezeket a bankbetéteket. Az előző években bemutatott adatokat ennek megfelelően módosítottuk. Az átsorolás nem volt hatással a tőkére, adózott eredményre, sem az egy részvényre jutó hozamra.

A következő tábla mutatja a fenti változások hatását:

2005 2006

millió Ft

Pénzeszközök

Korábbi évek jelentése szerint ....................................................................................	46 060	77 840
Változás .....................................................................................................................	(21 750)	(17 633)
Módosított érték ..........................................................................................................	24 310	60 207
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök Korábbi évek jelentése szerint ....................................................................................	1 817	2 692
Változás .....................................................................................................................	21 750	17 633
Módosított érték ..........................................................................................................	23 567	20 325
Befektetési tevékenységből származó cashflow Korábbi évek jelentése szerint ....................................................................................	(131 566)	(122 259)
Változás .....................................................................................................................	(21 750)	4 117
Módosított érték ..........................................................................................................	(153 316)	(118 142)
(b) Átsorolások a cashflow kimutatásban

2007-ben a Csoport megváltoztatta bizonyos tételek besorolását a cashflow kimutatásban. Az összehasonlíthatóság érdekében megváltoztattuk a besorolásokat a 2005. és 2006. évi cashflow kimutatásban. A változások a következő sorokat érintették:

- Kapott osztalék: Korábban a befektetési tevékenységből származó cashflow, 2007-től az üzleti tevékenységből származó nettó cashflow része

- Kapott kamat: Korábban a befektetési tevékenységből származó cashflow, 2007-től az üzleti tevékenységből származó nettó cashflow része

- Pénzügyi lízing követelések változása: Korábban az üzleti tevékenységből származó nettó cashflow (Forgóeszközök változása), 2007-től a befektetési tevékenységből származó cashflow (Egyéb pénzügyi eszközök eladása / (beszerzése) - nettó) része

Az IAS 7 – Cash Flow Kimutatások megengedi a fenti tételek kimutatását akár a működési, akár a befektetési részben. A Csoport úgy döntött, hogy a múltban alkalmazott gyakorlatát megváltoztatja, mert úgy gondoljuk, hogy kamatból és osztalékból származó pénz bevételek szorosan kapcsolódnak a Csoport által megtermelt eredményhez, melyet a működési cashflow mutat leginkább. Továbbá úgy gondoljuk, hogy ez a bemutatás jobban segíti a beszámoló felhasználóit abban, hogy meg tudják ítélni a Csoport képességét a működési cashflow-ból származó pénzeszközökből történő osztalékfizetésre. Másrészt, a Csoport távközlési tevékenységéhez szorosan kapcsolódó pénzügyi lízingekbe történő befektetések valójában jobban hasonlítanak a hagyományos tárgyi eszköz befektetésekre (melyek a befektetési cashflow-ban vannak kimutatva), mint a hagyományos vevőkre, melyek a nettó forgóeszközök részei.

A következő táblázat mutatja az üzleti tevékenységből származó nettó cashflow és a befektetési tevékenységből származó cashflow között a korábbi években átsorolt összegeket:

2005 2006

millió Ft

Kapott osztalék ............................................................................................................	1 729	157
Xxxxxx xxxxx ................................................................................................................	2 195	2 002
Pénzügyi lízing követelések változása .........................................................................	-	(18 019)

Részleteket lásd a 19.5-ös megjegyzésben.

2.2 Konszolidáció

2.2.1 Leányvállalatok

A leányvállalatok, vagyis azok a vállalatok, amelyekben a Csoport több mint 50% szavazati joggal rendelkezik, illetve azok pénzügyi és működési politikáját bármilyen más módon ellenőrzi, konszolidálásra kerülnek.

Xxxxx megállapítása, hogy a Csoport irányít-e egy másik gazdasági társaságot vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok, és azok hatásának figyelembevételével történik.

A leányvállalatok attól az időponttól kerülnek konszolidálásra, amikor az irányítást a Csoport megszerzi, az irányítás megszűnésével pedig kikerülnek a konszolidálási körből. Egy leányvállalat megvásárlásának könyvelése az akvizíciós számviteli eljárás szerint történik. A megszerzés költsége tartalmazza az átadott eszközöknek, az újonnan kibocsátott saját részvényeknek és vállalt kötelezettségeknek az akvizíció időpontjában fennálló valós értékét, valamint a megszerzéssel járó közvetlen költségeket. A leányvállalat nettó eszközértékének és függő kötelezettségeinek valós értéke fölötti többletérték goodwillként kerül elszámolásra. Ha az akvizíció költsége alacsonyabb a felvásárolt leányvállalat nettó eszközállományának valós értékénél, a különbséget az eredménykimutatásban számoljuk el (egyéb bevételek).

Olyan akvizíciók esetében, ahol a tranzakcióra közös irányítás alatt álló vállalatok (azaz a Deutsche Telekom Csoport vállalatai) között kerül sor, a tranzakció az átadó könyveiben szereplő könyv szerinti értéken kerül kimutatásra, és minden esetleges nyereség, veszteség vagy a könyv szerinti érték és az eladási- illetve vételár közötti különbség az eredménytartalékban kerül elszámolásra.

A Magyar Telekom Csoport tagvállalatai közötti tranzakciók, egyenlegek és a tranzakciókon keletkezett nem realizált nyereségek kiszűrésre kerülnek. A leányvállalatok számviteli politikájának harmonizációja megtörtént a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

A kisebbségi részesedések tulajdonosaival való tranzakciók külső féllel való tranzakciónak minősülnek. A kisebbségi részesedés tulajdonosának történő értékesítés nyeresége vagy vesztesége az eredménykimutatásban kerül elszámolásra. A kisebbségi részesedés tulajdonosától történő beszerzés eredményeképpen goodwill keletkezik, amely a fizetett ellenérték és a leányvállalat megszerzett nettó eszközállományának könyv szerinti értéke közötti különbség.

2.2.2 Társult és közös vezetésű vállalatok

Társult vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport 20% és 50% közötti szavazati jogokat gyakorol, illetve amelyek felett a Csoport jelentős befolyással bír, azonban nem irányít. Közös vezetésű vállalatoknak tekintjük azokat a vállalatokat, amelyekben a Csoport és egy egyenértékű külső partner egyaránt 50-50%-os szavazati joggal bír. A társult és közös vezetésű vállalatok az „equity” módszerrel kerülnek könyvelésre, és bekerülési értéken kerülnek a könyvekbe. A Csoport társult és közös vezetésű vállalatokban lévő részesedése tartalmazza a beszerzéskor meghatározott goodwill értékét, csökkentve az esetleges értékvesztések halmozott értékével.

A Csoport társult és közös vezetésű vállalatainak akvizíció utáni nyereségéből illetve veszteségéből való részesedése az eredménykimutatásban kerül elismerésre (Részesedés társult és közös vállalatok eredményéből). Az akvizíció utáni mozgások halmozott értéke a befektetés könyv szerinti értékével szemben kerül elszámolásra. Ha a Csoport társult vagy közös vezetésű vállalatának veszteségéből való részesedése eléri vagy meghaladja a részesedés értékét, a Csoport csak abban az esetben ismer el a részesedés értékét meghaladó veszteséget, ha jogi

vagy vélelmezett kötelezettséget vállalt vagy kifizetéseket eszközölt a társult vagy közös vezetésű vállalat nevében.

A Csoport és társult vagy közös vezetésű vállalata közötti tranzakciók nem realizált nyeresége a társult illetve közös vezetésű vállalatban levő részesedése mértékéig kiszűrésre kerül. A társult és közös vezetésű vállalatok számviteli politikája szükség esetén módosításra került a Csoporton belüli egységes számviteli politika biztosítása érdekében.

2006. és 2007. december 31-én a Csoport jelentősebb működő leány-, társult és közös vezetésű vállalatai az alábbiak voltak:

Leányvállalatok Részesedési hányad Tevékenység 2006 2007

december 31-én

Magyarországon bejegyzett T-Kábel …………..............….....……............	100%	100%	Kábeltelevíziós szolgáltató
Dataplex…………………………….………..	100%	100%	IT berendezések kolokációs szolgáltatója
[origo] / T-Online .........................................	100%	100% (a)	Internet és tartalom szolgáltató
Emitel ...........................................................	100%	- (a)	Helyi vezetékes távközlési szolgáltató
BCN Rendszerház (BCNR) ………................	100%	100%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
KFKI-LNX (KFKI)…………………………..	100%	100%	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
T-Systems Hungary (TSH) ...............................	49%	100% (b)	Rendszerintegrációs és IT szolgáltató
Pro-M ...........................................................	100%	100%	Egységes digitális rádióhálózat (EDR) szolgáltatója (22 (a)) megjegyzés)
Macedóniában bejegyzett Makedonski Telekommunikacii (MakTel)…..	56,67%	56,67%	Vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Macedonia (T-Mobile MK).............	56,67%	56,67%	Mobiltávközlési szolgáltató
Stonebridge ……..…………………………..	100%	100%	Holding cég
Montenegróban bejegyzett Crnogorski Telekom (CT) ………………....	76,53%	76,53%	Vezetékes távközlési szolgáltató
T-Mobile Crna Gora (T-Mobile CG)...............	76,53%	76,53%	Mobil távközlési szolgáltató
Internet Crna Gora (ICG) ……………………	76,53%	76,53%	Internet- és tartalomszolgáltató
Romániában bejegyzett Combrigde………………..……..……………	100%	100%	Alternatív távközlési szolgáltató
Bulgáriában bejegyzett Orbitel………………………….…………….	100%	100%	Alternatív távközlési és internet szolgáltató

(a) 2007-ben a Magyar Telekom Rendkívüli Közgyűlése jóváhagyta a Magyar Telekom Nyrt., az Emitel Zrt. és a T-Online Magyarország Zrt. (T-Online) internet hozzáférési üzletágának összeolvadását. Mind a T-Online mind az Emitel a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os leányvállalatai voltak. A T-Online megmaradt üzletágait az [origo] Zrt. mint önálló jogi személy viszi tovább.

(b) A Magyar Telekom 2007 januárjában további 2 százalékos részesedést szerzett a T-Systems Hungary-ben, amely vállalat eddig az időpontig a Csoport társult vállalata volt. 2007 augusztusában a TSH szétvált, a TSH nettó eszközeit és tőkéjét megosztották a tulajdonosok között. Ennek eredményeképpen a Magyar Telekom lett a TSH nettó eszközeinek és tőkéjének 100%-os tulajdonosa (5.1.2.megjegyzés).

Társult / közös vezetésű vállalatok Részesedési hányad Tevékenység

2006 2007

	december 31-én
Magyarországon bejegyzett
Magyar RTL (M-RTL) …………….....……..	25%	25%	Televíziós társaság
IKO-Telekom Média Holding (ITMH)………	50%	50%	Média holding társaság
Hunsat. …….……………………….…..……	50%	50%	Műholdas távközlés

T-Systems Hungary (TSH) …………………. 49% - (a) Rendszerintegrációs és IT szolgáltató

(a) A Magyar Telekom 2007 januárjában további 2 százalékos részesedést szerzett a T-Systems Hungary-ben (5.1.2. megjegyzés), amely így a Csoport konszolidált leányvállalata lett.

A Csoportnak a fentiekben felsorolt leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban birtokolt tulajdonrésze megegyezik az azokban lévő szavazati jogaival.

2.3 Külföldi pénznemátváltás

2.3.1 Funkcionális és jelentési pénznem

A Csoport tagjainak pénzügyi beszámolóiban szereplő adatai az adott társaság elsődleges működési környezetének pénznemében (funkcionális pénznem) szerepelnek.

A konszolidált éves beszámoló adatai millió Ft-ban, a Csoport funkcionális és jelentési pénznemében szerepelnek.

2.3.2 Tranzakciók és egyenlegek

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az eredménykimutatásban (pénzügyi bevételek) kerül elismerésre.

2.3.3 A Csoport tagvállalatai

A Csoport azon tagvállalatának eredménye és pénzügyi helyzete, amely a jelentési pénznemtől eltérő funkcionális pénznemmel rendelkezik (melyek közül egyik sem hiperinflációs gazdasági környezetben működik), az alábbi módon kerül átváltásra a jelentési pénznemre:

− A felvásárolt külföldi leányvállalatok első konszolidációjakor az eszközöket és forrásokat a konszolidált mérlegben az akvizíció napján érvényes árfolyamon átszámított forintösszegben szerepeltetjük. A 2004. március 31. előtt történt akvizíciók esetében a vételár allokálásból fakadó valós érték korrekció és a goodwill forintban került elszámolásra. A 2004. április 1-je utáni konszolidációs különbözetek a leányvállalat saját pénznemében kerülnek elszámolásra az IAS 21 - Árfolyamváltozások hatásai - szerint.

− A bemutatott mérlegekben az eszközök és kötelezettségek az adott mérlegfordulónapon érvényes záró árfolyamon szerepelnek.

− Az eredménykimutatás tételeit éves átlag-árfolyamon számítjuk át forintra.

− Minden árfolyamváltozásból adódó különbözet közvetlenül a konszolidált saját tőkében (halmozott átértékelési különbözetként) kerül elszámolásra. Amennyiben a Csoport eladja egy külföldi tevékenységének egy részét vagy a teljes tevékenységet, az eladásig a tőkében elszámolt árfolyamkülönbözet az értékesítés nyereségén vagy veszteségén keresztül az eredménykimutatásban kerül elismerésre.

2.4 Pénzügyi instrumentumok

A pénzügyi eszközök magukban foglalják főként a pénzeszközöket, vevőket, egyéb kölcsönöket és követeléseket, valamint származékos és nem származékos kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközöket.

A pénzügyi kötelezettségek általában pénz és egyéb pénzügyi eszközök visszafizetésének igényéből erednek. Főként kötvényeket és egyéb értékpapírosított kötelezettségeket, szállítókat, bankkal és kapcsolt vállalatokkal szembeni kötelezettségeket, pénzügyi lízing kötelezettségeket, valamint származékos pénzügyi kötelezettségeket foglal magában.

2.4.1 Pénzügyi eszközök

A Csoport a pénzügyi eszközeit a következő kategóriákba sorolja:

(a) eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

(b) kölcsönök és követelések

(d) lejáratig tartandó befektetések

A pénzügyi lízing követelések és kötelezettségek megfelelnek a pénzügyi instrumentumok követelményeinek, de ezeket az IAS 17-nek megfelelően a lízingek között ismerjük el.

A csoportosítás attól függ, hogy milyen célból szereztük be a pénzügyi eszközt. A menedzsment a vétel időpontjában meghatározza a pénzügyi eszközök besorolását.

A pénzügyi eszközök elismerése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Csoport elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén ismerünk el. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetések valós értéken kerülnek elismerésre, míg a tranzakciós költségek az eredménykimutatásban kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került, és a Csoport egyben átruházta a tulajdonláshoz kapcsolódó lényeges kockázatokat és előnyöket is.

(a) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

− Pénzügyi eszközök, amelyeket eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján, az IAS 39-nek megfelelően ide sorolunk.

− Pénzügyi eszközök, amelyeket alapvetően azonnali vagy a közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztünk meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek.

− A származékos pénzügyi eszközök, melyek a „kereskedési céllal tartott” kategóriába tartoznak.

Részletek a 0.0.0./x megjegyzésnél találhatók.

Az ebbe a kategóriába tartozó eszközök a forgóeszközök között (egyéb pénzügyi eszközök) vannak nyilvántartva.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) kerül elszámolásra.

(b) Kölcsönök és követelések

A kölcsönök és követelések olyan fix vagy meghatározható kifizetéssel rendelkező nem származékos pénzügyi eszközök, amelyek nem jegyzettek aktív piacon. A kölcsönök és követelések a forgóeszközök között (követelések) vannak nyilvántartva, kivéve, amelyek lejárata meghaladja a 12 hónapot a mérleg fordulónaptól számítva. Utóbbiak a befektetett eszközök között vannak kimutatva.

A következő tételek kerülnek besorolásra a „kölcsönök és követelések” értékelési kategóriába:

− pénzeszközök

− harmadik felekkel szembeni kölcsönök és követelések

− vevők

− dolgozói kölcsönök

− egyéb követelések (pl. kamatkövetelések)

A kölcsönök és követelések valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer használatával.

Pénzeszközök

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel.

Vevők és egyéb követelések

A követelések bekerüléskor valós értéken, a későbbiekben pedig az értékvesztéssel csökkentett, effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva. A követelések értékvesztése akkor kerül megállapításra, ha nyilvánvalóan bizonyos, hogy a Csoport nem fogja tudni beszedni összes kintlévőségét a követelések eredeti lejáratának megfelelően. Ilyen bizonyosságra utalhatnak az adós jelentős pénzügyi nehézségei, az adós valószínűsíthető csődeljárása vagy pénzügyi átalakítása, fizetések elmulasztása vagy korábbi beszedési tapasztalatai.

Amennyiben objektív bizonyíték van arra, hogy az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott kölcsönökön és követeléseken értékvesztés miatti veszteség keletkezett, a veszteség összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cashflow-knak (figyelembe nem véve a jövőbeni hitelezési veszteségeket, amelyek még nem merültek fel) a pénzügyi eszköz eredeti effektív kamatlábával (azaz a bekerüléskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával csökkentjük. A veszteség összegét az eredményben (Egyéb működési költségek - követelések értékvesztése) számoljuk el.

A Csoport először felméri, hogy az egyedileg jelentős pénzügyi eszközökre vonatkozóan egyedileg, továbbá az egyedileg nem jelentős pénzügyi eszközök csoportjára egyedileg vagy összevontan fennáll-e objektív bizonyíték az értékvesztésre. Amennyiben nincs objektív bizonyíték valamely egyedileg értékelt pénzügyi eszköz értékvesztésére, akár jelentős az eszköz, akár nem, az adott eszközt a Magyar Telekom Csoport felveszi egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba, és azokat együttesen teszteli értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált eszközök, amelyekre értékvesztés kerül

elszámolásra, nem kerülnek bevonásra a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A Csoport általánosan használt politikája a csoportos értékvesztési vizsgálatra a viszonylag hasonló jellegű ügyfelek nagy száma miatt a követelések koranalitikáján alapul.

Egyedi értékelésre kerül sor a felszámolás, csődeljárás; illetve éven túli követeléssel bíró vállalkozás összes követelése esetén, valamint – sajátos körülmények fennállása esetén – olyan kiemelt ügyfelek követelései után, amelyek speciális hitelezési kockázattal rendelkeznek.

A Csoport társult és közös vállalataival szemben fennálló követelésekre értékvesztést nem számolunk el.

Ha egy követelést behajthatatlannak minősítünk, az eredménykimutatással szemben kerül leírásra (Követelések értékvesztése). Amennyiben korábban már leírt összegek mégis megtérülnek, úgy azokat szintén az eredménykimutatás Követelések értékvesztése sorával szemben számoljuk el.

Ha egy későbbi időszakban az értékvesztés miatti veszteség csökken, és a csökkenést objektív módon egy olyan eseményhez lehet kapcsolni, amely az értékvesztés elszámolása után következett be (mint például az adós hitelképességi besorolásának javulása), az előzőleg elszámolt értékvesztés miatti veszteséget vissza kell írni az értékvesztési számla módosításával. A visszaírás eredményeként az eszköz könyv szerinti értéke nem haladhatja meg azt az amortizált bekerülési értéket, amely a visszaírás időpontjában lenne akkor, ha értékvesztés elszámolására korábban nem került volna sor. A visszaírt veszteség összegét az eredménykimutatásban kell elszámolni.

A más hálózati szolgáltatókkal szembeni követeléseket illetve kötelezettségeket nettó módon mutatjuk ki azokban az esetekben, ahol a nettósítás megengedett, és az összegeket pénzügyi teljesítéskor nettó módon rendezzük (pl. összekapcsolási követelések és kötelezettségek).

Dolgozói kölcsönök

A dolgozói és menedzser kölcsönöket bekerüléskor valós értéken kell a könyvekbe felvenni, majd a további értékelések során az effektív kamatláb módszerével amortizált bekerülési értéken kell nyilvántartani.

A dolgozói kölcsönök névértéke és valós értéke közötti különbözet az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások között kerül elszámolásra. Az effektív kamatláb módszerével számított dolgozói kölcsönök után járó kamatbevétel a Pénzügyi bevételek között kerül elszámolásra, míg a kölcsön futamideje alatt ugyanebben az összegben az elhatárolt személyi jellegű ráfordítások elismerésre kerülnek a Személyi jellegű ráfordítások között.

Az értékesíthetõ pénzügyi eszközök közé azok a nem származékos pénzügyi eszközök tartoznak, amelyeket ennek minõsítünk, illetve más kategóriába nem soroltunk. Az értékesíthetõ pénzügyi eszközök a befektetett pénzügyi eszközök között vannak nyilvántartva, hacsak a menedzsmentnek szándékában nem áll a befektetést a mérlegfordulónaptól számított 12 hónapon belül értékesíteni. Ebben az esetben a forgóeszközök (Egyéb pénzügyi eszközök) között szerepelnek.

Az „értékesíthető pénzügyi eszközök” értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

− jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

− nem jegyzett tőkeinstrumentumok, amelyeket nem konszolidálunk és „equity” módszerrel sem kerülnek be a konszolidált beszámolóba;

− adósság instrumentumok.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket bekerüléskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az értékesíthető pénzügyi eszközök között nyilvántartott értékpapírok valós értékének változása a tőkében (Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartaléka) kerül elszámolásra.

Amikor értékesíthetõ eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a tõkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) kerül elszámolásra.

Az értékesíthető pénzügyi eszközökre számolt, effektív kamatláb módszerrel számított kamatot az eredménykimutatásban számoljuk el (Pénzügyi bevételek).

A Csoport minden egyes mérleg fordulónapon felméri, hogy van-e objektív bizonyítéka annak, hogy egy pénzügyi eszközre értékvesztést kell-e elszámolni. Objektív bizonyíték létezik az értékvesztésre vonatkozóan olyan események eredményeként, amelyek az eszköz bekerülése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseményeknek hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cashflow-jára, és ennek a hatásnak az értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az értékesíthetõ pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a tőkéből ki kell vezetni és az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

(d) Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések értékelési kategória olyan fix vagy meghatározható kifizetésekkel és fix lejárattal bíró nem származékos pénzügyi eszközöket tartalmaz, melyeket a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani.

A “lejáratig tartandó befektetések” tipikus példája ezért a rögzített kamatozású értékpapír, amelyet a Csoport határozottan szándékozik és képes a lejáratig megtartani.

2.4.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket a Csoport kétféleképpen értékeli:

− amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

− eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

(a) Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

Hitelek és egyéb kölcsönök

A hiteleket és kölcsönöket felvételükkor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kölcsön futamideje alatt az eredménykimutatásban (Pénzügyi ráfordítások) számoljuk el.

Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítókat és egyéb kötelezettségeket (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken ismerjük el. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. A szállítók és egyéb kötelezettségek könyv szerinti értéke azok rövid lejárata miatt megközelíti és így jól reprezentálja valós értéküket.

(b) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Mivel a Csoportnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni, általában a származékos pénzügyi instrumentumokat soroljuk ebbe a kategóriába.

A Csoport nem jelöl meg egyetlen származékos terméket sem fedezeti instrumentumként, így az összes származékos terméket a „kereskedési céllal tartott” értékelési kategóriába kell besorolni.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Csoport nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Pénzügyi bevételek).

A származékos pénzügyi instrumentumok valós értéke az egyéb rövid illetve hosszú lejáratú pénzügyi eszközök, vagy kötelezettségek között van kimutatva.

Az IAS 39 alapján a Csoport csak azokat a szerződéseket tekinti az alapszerződéstől elkülönítendő és beágyazott származékos terméknek, amelyek sem az egyik szerződő fél funkcionális devizájában, sem pedig a nem pénzügyi tételek vételéről és eladásáról szóló tranzakciókra vonatkozó szerződések gazdasági környezetében széleskörűen alkalmazott devizában kerülnek megkötésre (pl. viszonylag stabil, likvid deviza, amelyet széleskörűen alkalmaznak helyi üzleti tranzakciókban és a külkereskedelemben). A Csoport az eurót és az USD-t (kivéve Montenegró) azonosította olyan devizának, amelyet széleskörűen használnak a Csoport működési területén.

2.5 Készletek

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a beszámolóban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján vagy a FIFO elv szerint kerül kiszámításra.

A telefonkészülékeket gyakran a beszerzési érték alatt értékesítjük új előfizetők megszerzését célzó akciók keretében, amelyek egy minimális időszakra igényelnek elkötelezettséget (4.6-os megjegyzés). Az ilyen készülékértékesítésből eredő veszteségeket csak az eladáskor könyveljük, amennyiben a telefonkészülékek szokásos eladási ára meghaladja azok beszerzési értékét.

2.6 Értékesítésre kijelölt eszközök

Az értékesítésre kijelölt eszközök kategória olyan ingatlanokat tartalmaz, amelyek a Csoport további működéséhez nem szükségesek és döntés született eladásukról, ami várhatóan 12 hónapon belül megtörténik. Ezeket az eszközöket a könyv szerinti érték és a megtérülő érték közül az alacsonyabbikon tartjuk nyilván. Ezen eszközök estében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre kijelölt eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha az értékesítésre kijelölt eszközzé történő minősítés időpontjában a megállapított valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbséget az eredménykimutatásban értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) számoljuk el.

2.7 Tárgyi eszközök

A tárgyi eszközöket bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

Egy tárgyi eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az import vámot és vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléshez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettségre az IAS 37 (Céltartalékok, függő kötelezettségek és követelések) rendelkezései szerint képezhető céltartalék.

A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredménykimutatásban, az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. A feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (9.5 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelkamatokat.

Meglévő eszközökre fordított többlet ráfordításokat, amelyek meghosszabbítják az eszköz hasznos élettartamát vagy kiszélesíti az eszköz felhasználhatósági körét, aktiváljuk. A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az eredménykimutatásban (egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra.

A tárgyi eszközök értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradvány értékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembe vételével évente felülvizsgálja.

Az eszközök teljes hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul:

Év

Épületek…………………………………………………………………….…...……………. 10 - 50

Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények……………………….…...………….. 25 - 38

Egyéb távközlési berendezés…………………………………………………….…………… 6 - 15

Egyéb tárgyi eszközök

………………..………………………………………………………

3 - 12

2.8 Immateriális javak

Az immateriális javakat a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén tartjuk nyilván.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el. A Csoport által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő, és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei és a közvetett költségek arányos része. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Mivel a saját előállítási szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis arányát teszik ki, nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvencia használati licencek beszerzésével kapcsolatos költségeket a kapcsolódó hitelköltségekkel együtt aktiváljuk. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását nem vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Csoport részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkenetett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Az év utolsó negyedévében megvizsgáljuk a szeptember 30-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett- e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetés goodwilljének könyv szerinti értékét.

A Csoportnak a goodwill kivételével nincsen határozatlan élettartamú immateriális java. Az immateriális javak értékcsökkenését (a goodwill kivételével) azok hasznos élettartama alatt, az alábbiak szerint számoljuk el.

Év

Szoftverek

………………………………….……..…………………….…………………..

3 - 5

Koncessziók és licencek ……………………...…….………………...……………....….… 8 - 25

Egyéb immateriális javak……………………………………………........………………... 3 - 10

Ha egy eszköz egyaránt viseli a tárgyi eszközök és immateriális javak jellemzőit, el kell dönteni, hogy az IAS 16 - Tárgyi eszközök vagy IAS 18 - Immateriális javak szabályai szerint járunk el. A menedzsment által jelentősebbnek ítélt jellemzők határozzák meg az eszközök kezelésének módját.

2.9 Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenést számolunk el, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük nem térülne meg, megvizsgáljuk, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. A befektetett eszközök értékvesztésének mértékét a legalacsonyabb pénzbevételt generáló egység (CGU) szintjén határozzuk meg, amelyhez önálló cashflow rendelhető.

A goodwillt CGU-khoz rendeljük, méghozzá ahhoz a CGU-hoz, vagy CGU csoportokhoz, amelynél várhatóan haszon realizálódik az akvizíció következtében, amely során a goodwill keletkezett. A Magyar Telekom a goodwillt elsődleges üzleti szegmenseihez rendeli, és ezen a szinten végzi az értékvesztés vizsgálatot. Ez egyben a legalacsonyabb szint, amelyen a menedzsment is ellenőrzi a goodwill értékét. A goodwill esetében évente, vagy ha a körülmények megkívánják gyakrabban, vizsgáljuk meg, hogy bekövetkezett-e értékvesztés.

A tőzsdei kereskedelemben jegyzett befektetések valós értékét aktuális kötési áruk határozza meg. Amennyiben egy leányvállalat részvényeinek piaca nem aktív (illetve a leányvállalat részvényei nem jegyzett értékpapírok), valamint a 100%-os részesedésű leányvállalatok esetében a Csoport a valós értéket értékelési módszerek segítségével határozza meg. Ilyen módszer például egy közelmúltbeli piaci tranzakcióból származó tapasztalatok felhasználása, egyéb, lényegüket tekintve nagyon hasonló instrumentumokra való utalás, diszkontált cash-flow elemzés, illetve az opciós értékelési modell, ahol a piaci tényezők szerepét maximálisan, míg a lehetséges cégspecifikus tényezőket a lehető legkisebb mértékig vesszük figyelembe. Az ilyen módon meghatározott valós értékek jelentik a szegmensek CGU-jaihoz rendelt goodwill értékvesztés vizsgálatának kiindulási pontját.

További információ a 4. megjegyzésben.

A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket a CGU-k könyv szerinti értékeinek arányában rendeljük a CGU-khoz.

2.10. Céltartalékok

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekom-nak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag, és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a fennálló kötelezettség mérlegfordulónapon történő kiegyenlítéséhez szükséges, legjobb tudásunk szerint megbecsült értéken kerülnek a könyvekbe.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok jelen értéken kerülnek elszámolásra és értéküket felhasználásig, illetve visszafordításig a Pénzügyi ráfordításokkal szemben növeljük.

Függő kötelezettségekre nem számolunk el céltartalékot. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség, amelyet egy vagy több, a társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása igazol. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség is, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető meg megbízhatóan.

2.11 Saját részvények

Amikor a Társaság vagy egy leányvállalata megvásárolja a Társaság részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a "Saját részvények" soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a mérlegben az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük.

2.12 Bevételek

2.12.1. Vezetékes és mobil távközlési bevételek

A Magyar Telekom bevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik fél részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és áruk értékesítéséből származik. A szolgáltatásokból és árueladásokból származó bevételeket (22. megjegyzés) általános forgalmi adóval (ÁFA) és kedvezményekkel csökkentett értéken mutatjuk be (a Csoporton belüli forgalom kiszűrése után), amennyiben a bevétel nagysága megbízhatóan meghatározható. További feltétel, hogy a Csoportnak valószínűsíthetően jövőbeni gazdasági haszna származzon az értékesítésből és az IAS 18 áruk értékesítésére és szolgáltatások nyújtására vonatkozó minden egyéb speciális bevétel elismerési feltétel teljesüljön a Csoport által nyújtott, lent ismertetett szolgáltatásokra és értékesített árukra.

Az előfizetői szerződés jellemzően belépési díjat, készülék értékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz. A Csoport ezeket a díjelemeket különálló bevétel-elemként kezeli, és a bevételeket a maradvány érték módszer segítségével sorolja a 22. megjegyzésben bemutatott kategóriákba. Ezeket az elemeket azonosítjuk és külön kezeljük, mivel önmagukban is képviselnek értéket és nem csak csomagban lehet értékesíteni őket, hanem önmagukban is. A Csoport ezért a maradvány érték módszert alkalmazza ezen bevétel-elemek meghatározásához, azaz a megállapodás szerint értékesített elemekhez rendelt ellenérték megegyezik a teljes ellenérték és a vállalt kötelezettség valós értékének különbségével.

Építési szerződésekből származó bevételek elismerése a készültségi fok arányában történik. A készültségi fok megállapítása az adott időpontig felmerült költségek becsült összköltséghez viszonyított aránya alapján történik. Az építési szerződésekből eredő követelések a mérlegben a Követelések között vannak nyilvántartva. Amennyiben a ténylegesen felmerült és becsült költségek meghaladják az adott szerződésből származó bevételt, a veszteséget azonnal el kell ismerni.

A Csoport keskeny és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes és mobil hálózatához. A szolgáltatásokból származó bevételeket akkor könyveljük, amikor a szerződéses feltételeknek megfelelően megtörtént a szolgáltatás nyújtása. A forgalmi bevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek elismerésre, amely időszakra vonatkoznak.

A távközlési berendezések és kiegészítők eladásához kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat akkor könyveljük, amikor az árut átadtuk, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolhatják a megállapodás ügyfél részéről történő végleges elfogadását.

A hirdetési bevételek a hirdetés megjelenésének időszakában kerülnek elszámolásra.

Operatív lízingszerződésekből származó bevételek a szolgáltatás nyújtásának időszakában, egyenletesen kerülnek elszámolásra.

A Csoport és más szolgáltatók roaming ügyfeleitől származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételének időpontjában bruttó módon számoljuk el.

Az értéknövelt szolgáltatások közé tartoznak az SMS, MMS, WAP, tudakozó és hasonló szolgáltatások. Az értéknövelt szolgáltatások, amelyeket a Csoport nem elsődleges szolgáltatóként nyújt ügyfelei számára, nettó módon vannak kimutatva. Az emelt díjas szolgáltatások bevételei is ebbe a kategóriába tartoznak, bruttó módon elszámolva, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Csoport felelőssége, és a Csoport jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak telefon kártyákat nyilvános telefonkészülékekhez, mobil- és internet feltöltő- kártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti feltöltőkártyák értékesítéséből származó bevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső bevételt pedig a kártya lejáratakor

számoljuk el.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók, és azok roaming ügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ezeket a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi bevételeket a használat időszakában ismerjük el. A kapott bevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás), hálózatuk használatáért. A tranzithívások bevételei és költségei a konszolidált beszámolóban bruttó módon, a használat időszakában kerülnek elszámolásra, mivel ezen szolgáltatásokat elsődlegesen a Csoport nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

2.12.2 Rendszerintegrációs és IT bevételek

Hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére történő kommunikációs hálózat telepítésre és üzemeltetésre, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le. A hang- és adat alapú szolgáltatásokból származó bevételeket a szolgáltatás igénybevételekor számoljuk el.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó bevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRIC 4 követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó bevételeket az IAS 17 - Lízingek szerint a 2.17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszerintegrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó bevételt általában a következő szerződés típusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás alapú szerződés. A rögzített áras szerződések esetében a bevételt teljesítményarányosan számoljuk el. Az idő- és anyagfelhasználás alapján számlázott szerződések esetében a bevételt a szolgáltatás nyújtásakor számoljuk el.

A karbantartási szerződésekből származó bevétel (ami általában rögzített havi díj) elszámolása a teljes szerződéses periódus alatt, vagy a szolgáltatás nyújtásakor történik. A karbantartási szerződéseken kívül végzett javítások után számlázott bevételek a ráfordított idő és felhasznált anyagok költsége alapján a szolgáltatás nyújtásakor kerülnek elszámolásra.

Hardverértékesítésből és eladás jellegű lízingekből származó bevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a terméket leszállítjuk az ügyfél részére, feltéve, hogy nincsenek olyan nem teljesített kötelezettségek, amelyek befolyásolják a megállapodás ügyfél általi végső elfogadását. Az ilyen jellegű kötelezettségek költségeinek elszámolása a kapcsolódó bevétel elszámolásával egy időben történik.

2.13 Személyi jellegű juttatások

2.13.1 Rövidtávú dolgozói juttatások

A rövidtávú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövidtávú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

2.13.2 Nyugdíjak

A meghatározott befizetésű nyugdíj-, illetve egyéb jóléti alapokba történő befizetések költségként kerülnek elszámolásra a kapcsolódó munkavállalók által végzett munka időszakában.

A Csoportnak nincsenek jelentős, meghatározott kifizetésű nyugdíjazás utáni juttatási programjai.

2.13.3 Részvény alapú juttatások

A Magyar Telekom 2005. január 1-jétől visszamenőlegesen alkalmazza az IFRS 2 (Részvény alapú juttatások) rendelkezéseit a 2002. november 7-e után nyújtott részvényopciókra. A standard előírja, hogy a Csoportnak be kell mutatnia a részvény alapú tranzakciók eredményre és pénzügyi helyzetre gyakorolt hatását, beleértve a dolgozóknak nyújtott részvényopciós tranzakciókkal kapcsolatosan felmerülő költségeket is. Ennek megfelelően a Magyar Telekom egy részvény alapú tranzakció keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért részvényalapú juttatás keretében, a költségekkel szemben növekmény keletkezik a tőkében (Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka). Az IFRS 2 alkalmazását megelőzően a Csoport nem számolt el személyi jellegű költséget a részvény alapú juttatásokkal kapcsolatban.

Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvény alapú tranzakció keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, melynek mértékét minden mérlegfordulónapon újraértékeljük.

A valós értékeket opcióértékelési modellek (pl. Black-Scholes vagy Monte Carlo szimuláció), vagy más releváns módszerek használatával határozzuk meg. Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti és New York-i Tőzsdén jegyzett cég, a részvény árak és azok múltbeli alakulása rendelkezésre áll a valós érték számításokhoz.

A Magyar Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredmény- kimutatásban, azok időarányos valós értékén (24. megjegyzés) számoljuk el a Céltartalékokkal szemben.

2.13.4 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Csoport akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

2.14 Kutatás- és marketing költségek

A kutatás költségeit, akárcsak a marketing költségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el.

2.15 Hitelköltségek

Amennyiben külső forrásokat veszünk igénybe minősített eszközök beszerzésének finanszírozására, az aktiválható hitelköltség nagyságát az adott eszközhöz kapcsolódó ráfordítások aktiválási rátája alapján határozzuk meg. Az aktiválási ráta a Csoport adott időszakban létező hiteleinek súlyozott kamatlába, figyelmen kívül hagyva a kifejezetten minősített eszköz beszerzésére felvett hiteleket. Az adott időszakban aktivált hitelköltség mértéke nem haladhatja meg az adott időszakban felmerült hitelköltségek összegét.

2.16 Nyereségadók

2.16.1 Társasági adó

A társasági adót a Csoport tagjainak működési helye szerint illetékes országos adóhatóságoknak kell fizetni. Az adófizetés alapja az adózó társaság számviteli profitjának adóalap csökkentő és – növelő tételeivel korrigált adózás előtti eredménye. Az adókulcsok, és az adóalap kiszámításának módja a Csoport vállalatai esetében különböző az országok eltérő szabályai szerint.

2.16.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki, és amelyeknél jelentősen magasabb az adóalap, de alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Ezek az egyéb nyereségadók a társasági adóalapból levonhatóak.

2.16.3 Halasztott adó

A halasztott adókat a mérleg kötelezettség módszerét alkalmazva, az eszközök és kötelezettségek konszolidált éves beszámolóban szereplő könyv szerinti értéke és a társasági adózás céljából kimutatott összegek között fennálló átmeneti különbségekre képezzük. Halasztott adót nem számolunk el abban az esetben, ha egy eszközt vagy kötelezettséget először ismerünk el a könyvekben egy olyan – nem akvizíciós - tranzakció keretében, amely nincsen hatással sem a számviteli, sem az adózandó eredményre. A halasztott adó összegét olyan törvény által előírt, a mérlegfordulónapon érvényes adókulcsok használatával számítjuk, amelyek várhatóan érvényesek lesznek a halasztott adó követelés érvényesítése, illetve a halasztott adó kötelezettség rendezése időpontjában.

Halasztott adó követelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszafordítható halasztott adó kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adó követelés érvényesíthető.

Halasztott adót számolunk el a leány-, társult és közös vezetésű vállalatokban levő részesedések átmeneti különbségeire is. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a Csoport kontrollálja az átmeneti különbségek visszafordulását és nem várható az átmeneti különbség visszafordulása belátható időn belül.

2.17 Lízingek

2.17.1 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

Az operatív lízing keretében ügyfeleknek bérbe adott eszközöket a mérlegben a tárgyi eszközök között tartjuk nyilván. Az értékcsökkenésüket az egyéb tárgyi eszközökhöz hasonlóan számoljuk el, a teljes hasznos élettartam alatt. A kapott bérleti díjat lineárisan számoljuk el a lízing időszak alatt.

2.17.2 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

Azon eszközök lízingbe adásának esetében, amikor a Magyar Telekom lényegében a tulajdonjoggal járó összes előnyt és kockázatot átadja, a lízinget értékesítési bevételként és pénzügyi lízing követelésként könyveljük. A bevétel megegyezik a jövőbeli minimum lízingdíjak becsült jelenértékének és, amennyiben van ilyen, egy nem garantált maradványérték összegével (lízingbe történő nettó befektetés). Az értékesített eszköz bekerülési értékét a lízing kezdetekor számoljuk el. Ha a Csoport az átadott eszköz működtetésében továbbra is részt vesz, minden nyereséget elhatárolunk és a lízing időszak alatt ismerünk el, míg a veszteségeket azonnal elszámoljuk. Minden kapott lízingdíjat megbontunk a követelés és a pénzügyi bevétel között úgy, hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a hátralevő pénzügyi lízingkövetelésre. A pénzügyi lízing kamatelemét a Pénzügyi bevételként számoljuk el.

2.17.3 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbevevő

Az operatív lízingekkel kapcsolatos költségeket a lízingidőszak alatt lineárisan, költségként számoljuk el az eredménykimutatásban.

2.17.4 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

Azon tárgyi eszköz lízinget, ahol a Magyar Telekom a tulajdonjoggal járó összes lényeges előnyt és kockázatot viseli, pénzügyi lízingként számoljuk el. A pénzügyi lízinget az eszköz piaci értékén, vagy ha alacsonyabb, a jövőbeni minimum lízingkifizetések becsült jelenértékén aktiváljuk. Minden lízingdíj kifizetést megbontunk a kötelezettségek és a pénzügyi ráfordítások között, úgy hogy állandó nagyságú kamatláb jusson a fennálló pénzügyi lízing kötelezettségre. A pénzügyi ráfordításokat nem tartalmazó lízing kötelezettségeket az Egyéb pénzügyi kötelezettségek között mutatjuk ki a mérlegben. A pénzügyi lízing kamatelemét a lízingidőszak alatt számoljuk el az eredménykimutatásban a Pénzügyi ráfordítások soron. A pénzügyi lízingszerződések keretében beszerzett tárgyi eszközök értékcsökkenési leírásának időtartama a lízing időtartama és az eszközök hasznos élettartama közül a rövidebb.

2.17.5 Visszlízing

Visszlízing alatt a Magyar Telekom eszközének eladását, és annak, vagy egy részének Magyar Telekom által történő visszlízingelését értjük. Amennyiben a visszlízing pénzügyi lízingnek minősül, az értékesítésen keletkezett nyereséget elhatároljuk és a lízingperiódus során, az eredménykimutatásban kisebb mértékű értékcsökkenésként ismerjük el. Amennyiben a visszlízing operatív lízingnek minősül, úgy az értékesítés nyeresége és vesztesége az értékesítés időpontjában az eredménykimutatásban (Egyéb működési bevételek) kerül elszámolásra. Hasonló módon a lízing kifizetéseket is az eredménykimutatásban könyveljük (Egyéb működési költségek) egyenletesen a lízingperiódus folyamán.

2.18 Egy részvényre jutó hozam

A részvényenkénti hozam alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. A higított részvényenkénti hozamot, a törzsrészvények mellett a hígulást okozó részvényopciók súlyozott átlagos számának figyelembevételével számítjuk ki.

2.19 Osztalék

A Társaság részvényeseinek és a leányvállalatok kisebbségi részvényeseinek fizetendő osztalékot a Csoport pénzügyi beszámolójában a tőkével szemben (Eredménytartalék vagy Kisebbségi részesedés) elszámolt kötelezettségként mutatjuk ki, abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyták.

2.20 Szegmensek szerinti bemutatás

A Magyar Telekom szegmenseit alapvetően a termékek és szolgáltatások olyan csoportosítása alapján határozza meg, amelyek egymástól eltérő kockázatot és hozamot mutatnak. A Magyar Telekom elsődleges szegmensei üzletáganként kerültek meghatározásra. 2007 előtt a Magyar Telekomnak két üzletági szegmense volt, a vezetékes és a mobil. 2007. január 1-jén a Magyar Telekom a vezetékes szegmensét további szegmensekre bontotta: T-Com, T-Systems, Csoportközpont és szolgáltató központ. Az előző időszakok összehasonlító adatait ennek megfelelően módosítottuk. A mobil szegmens alapvetően nem változott.

A szegmensek szerinti bemutatás másodlagos formája földrajzi alapú.

2.21 Összehasonlító információ

A tárgyévre vonatkozó beszámolóval való összevethetőség érdekében a korábbi évek egyes tételei átsorolásra kerültek, amely érintette a mérleget, eredménykimutatást és a cashflow-t is.

3 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK KEZELÉSE

3.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban az árfolyamok, a kamatok és a csoport eszközeinek illetve forrásainak értékét befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve. A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és finanszírozási tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használnak. A Csoport kizárólag a Csoport cashflow-ját érintő kockázatokat fedezi. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partner kockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar pénzintézetekkel bonyolítjuk. Azonban a fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra, mivel ezek az IAS 39-ben előírt kritériumoknak nem teljesítjük.

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgató Tanács határozza meg. A Csoport politikája a központi kölcsönökre épül, rövid és közép távú hitelek kombinációját, és fix illetve változó kamatlábakat használva. Az Igazgató Xxxxxx két eladósodási mutató elvárt értékét hagyta jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2006-ban és 2007-ben a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette. Az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2006-ban 1,21, 2007-ben 1,56 volt (a jóváhagyott maximum 2.5), a Kamat költséghez viszonyított EBITDA értéke 2006-ban 10,18, 2007-ben 8,14 volt (a jóváhagyott minimum 3.0). Az Igazgatóság további mutatókat hagyott jóvá a kockázati kitettségek csökkentése érdekében, melyet a Gazdasági vezérigazgató helyettes havonta ellenőriz. A Csoport Pénzügyi Igazgatóság felelős a finanszírozási politika végrehajtásáért és a folyamatos kockázatkezelésért. A deviza-, likviditás-, és partnerkockázatok irányelveit a Csoport Treasury vezetője határozza meg, és ellenőrzi.

3.1.1. Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van: árfolyam kockázat, kamatkockázat és egyéb árkockázat.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat az adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. Mivel a magyar társaságok bevételeinek és kiadásainak döntő része forintban keletkezik, a Magyar Telekom funkcionális elszámolási pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásakor az IFRS 7-es standard előír egy érzékenységi vizsgálatot, amely megmutatja a lényeges kockázati tényezők feltételezett változásainak az eredménykimutatásra és saját tőkére gyakorolt hatását. A vizsgált időszakban a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegkészítéskori egyenlegéhez. A mérlegkészítéskori egyenleg az egész évre jellemző egyenleg.

(a) Árfolyamkockázat

A Magyar Nemzeti Bank 2001 októberében megszüntette a forint euróval szembeni csúszó leértékelését, miután az intervenciós sávot +/- 2,25 százalékról +/- 15 százalékra szélesítette. Ezek a változások jelentősen megnövelték a Csoport deviza kockázatát. Annak érdekében, hogy ezt a megnövekedett kockázatot enyhítse, a Magyar Telekom 2002-ben és 2003-ban a devizában fennálló kölcsöneinek állományát jelentősen csökkentette.

2004 óta a Magyar Telekom devizában fennálló adósság állománya nem jelentős.

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valósértéke vagy jövőbeni cashflow- jának értéke a deviza átváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat olyan pénzügyi eszköz egyenlegéhez kapcsolódik, amely nem a funkcionális pénznemben van nyilvántartva; az átváltásból eredő különbözeteket nem kell figyelembe venni. Kockázatot jelent minden, nem funkcionális pénznemben nyilvántartott pénzügyi eszköz.

A Magyar Telekom árfolyamkockázata főleg a kelet-európai leányvállalatok külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt bevételekből és kifizetésekből, valamint a külföldi pénznemben fennálló beruházási szerződésekből ered.

Az árfolyam érzékenységi vizsgálat a következő feltételezésen alapszik:

A Csoport nem származékos pénzügyi eszközeinek (likvid eszközök, követelések, hitelek, kamatozó kötelezettségek, pénzügyi lízing kötelezettségek, nem kamatozó kötelezettségek) legnagyobb része a funkcionális valutában van nyilvántartva, vagy pedig a deviza fedezeti politikával összhangban áll, így az árfolyam változások hatásai kiegyenlítik egymást, és a változásnak nincs számottevő hatása az eredményre és a saját tőkére.

A fedezeti politikának megfelelően a Magyar Telekom jelentős mennyiségű eurót és USD-t tart a bank számláin. A szükséges mennyiséget a vevő követelések és a szállítói tartozások egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. Így az átváltási árfolyam változása nincs hatással sem az eredménykimutatásra, sem a saját tőkére.

A macedón leányvállalatok által felhalmozott készpénzállomány részben az euróhoz vagy USD-hez kötött betétekben van elhelyezve. Az euróban USD-ben és macedón dénárban (MKD) felhalmozott készpénz állománya meghaladja az euróban USD-ben és MKD-ban nyilvántartott szállítói kötelezettség állományát. Ha a 2006. december 31-i átváltási árfolyamhoz képest 1 százalékos gyengülés következett volna be a forint MKD- hoz, euróhoz és USD-hez viszonyított értékében, ez a változás (minden egyéb tényező változatlansága esetén) nagyjából 261 millió forint árfolyam nyereséget okozott volna. Ez az árfolyam nyereség 2007-ben 501 millió forint lett volna. Mindkét évben hasonló értékű veszteség keletkezett volna, ha a forint 1%-kal erősödött volna (minden egyéb tényező változatlansága mellett) az MKD-hoz, euróhoz és USD-hez képest.

A Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt kockázat minimalizálás céljából. Ezeknek a.deviza forward ügyleteknek a célja a devizában fennálló fizetési kötelezettségek, illetve követelések átváltási különbözetéhez kapcsolódó kockázatok csökkentése.

2006. december 31-én a nyitott, rövid lejáratú határidős pozíciók értéke 378 millió forint volt, 2007-ben pedig -106 millió forint. Ezeket a pozíciókat a macedón leányvállalattól várt osztalék árfolyam kockázatának fedezetére nyitottuk.

Ha a 2006. december 31-i átváltási árfolyamhoz képest 1 százalékos gyengülés következett volna be a forint euróhoz viszonyított értékében (minden más tényező változatlansága mellett), a változás körülbelül 121 millió forint veszteséget okozott volna a nyitott rövid határidős pozíciók valós értékében. Ez a veszteség 2007-ben 174 millió forint lentt volna. Egy ugyanekkora mértékű forint erősödés az euróval szemben ugyanilyen összegű nyereséget eredményezett volna mindkét vizsgált évben.

A forint árfolyam-ingadozási sávjának nemrégiben (2008-ban) történt eltörlése miatt a menedzsment az euró és a forint, valamint az USD – EUR keresztárfolyam jelentős ingadozása miatt több mint 1%-os (akár 5%-os) fluktuációt is lehetségesnek gondol.

(b) Kamatlábkockázat

Kamatlábkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cashflow- jának értéke a piaci kamatlábak változásának következtében ingadozik.

A Magyar Telekom főleg a kamatláb változások által van kitéve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a forint kamatlábak befolyásolják a fix kamatozású hitelek valós értékét, továbbá a változó kamatozású hiteleken keresztül a készpénz kiáramlást. 2003 évvégére a Társaság sikerrel váltotta át csaknem a teljes külföldi devizában fennálló hiteleit forintra, így a hitelállomány már csak a forint kamatok változásának van kitéve. A kamat kockázat minimalizálása végett az adósság állomány fix és változó kamatozású hitelek kombinációja. Az

összes adósság állományához viszonyítva a fix kamatozású állomány 60,52 százalékot tett ki 2006. december 31-én, 2007. december 31-én pedig ez az arány 58,88 százalék.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi eszközök piaci kamatainak a változása csak az eredményre van hatással, amennyiben az eszközt valós értéken tartjuk nyilván. Így minden olyan fix kamatozású pénzügyi eszköz, amely amortizált bekerülési értéken kerül nyilvántartásra nincs kitéve kamat cashflow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon kamat derivatívák (kamat csereügyletek, deviza csereügyletek) esetén, melyek nem taroznak az IAS 39 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe a pénzügyi bevételeket, vagy pénzügyi költségeket befolyásolják (nettó nyereség / veszteség a pénzügyi eszközök valós értékre történő átértékeléséből), így ezeket az eredményhez kapcsolódó érzékenység vizsgálatoknál vettük figyelembe.

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi eszközök kamat bevételeit/költségeit befolyásolja. Ezen kamatfizetések ugyanakkor nem tekinthetők a kamatkockázatok csökkentésére irányuló cash-flow fedezésnek. Mivel 2006. december 31-én a Magyar Telekomnak 121 milliárd forint változó kamatozású hitelállománya volt, 1 százalékpontos kamatemelkedés (minden egyéb tényező változatlansága mellett) évi 1,2 milliárd forinttal emelte volna a kamatköltségeket. Hasonló mértékű piaci kamat csökkenés hasonló mértékű kamatfizetés csökkenését okozta volna. Mivel 2007. december 31-én a Magyar Telekomnak 150 milliárd forint változó kamatozású hitelállománya volt, a kamatfizetés emelkedése évi 1,5 milliárd forint lett volna, ha a piaci kamatok (minden egyéb tényező változatlansága mellett) 1%-kal nőnek.

A Magyar Telekom macedón leányvállalatai 2006. december 31-én 57,1 milliárd forint értékű banki betéttel rendelkeztek. 1 százalékpontos piaci kamatemelkedés esetén (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a kamatbevételek évi 571 millió forinttal emelkedtek volna, míg hasonló mértékű kamatcsökkenés esetén a kapott kamatok hasonló mértékben csökkentek volna. 2007. december 31-én a betétek összege 75.8 milliárd forintot tett ki, így 1 százalékpontos piaci kamatemelkedés esetén (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a kamatbevételek évi 758 millió forinttal emelkedtek volna, míg hasonló mértékű kamatcsökkenés esetén a kapott kamatok hasonló mértékben csökkentek volna.

A Magyar Telekom montenegrói leányvállalatai 2006. december 31-én 14 milliárd forint értékű banki betéttel rendelkeztek. 1 százalékpontos piaci kamatemelkedés esetén (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a kamatbevételek évi 140 millió forinttal emelkedtek volna, míg hasonló mértékű kamatcsökkenés esetén a kapott kamatok hasonló mértékben csökkentek volna. 2007. december 31-én a betétek összege 19 milliárd forintot tett ki, így 1 százalékpontos piaci kamatemelkedés esetén (minden egyéb tényező változatlansága mellett) a kamatbevételek évi 190 millió forinttal emelkedtek volna, míg hasonló mértékű kamatcsökkenés esetén a kapott kamatok hasonló mértékben csökkentek volna.

A csoport forint bankbetétjeinek összege jelentéktelen, így a kamatok változása csak nagyon minimális hatással lett volna a Csoport pénzügyi beszámolójára.

A jelentősen ingadozó nemzetközi tőke- és pénzpiacok miatt a menedzsment szerint a kamatlábak magasabb ingadozása is lehetséges, azonban a Csoport ezen kockázatnak való kitettségét csökkenti a fix és változó kamatozású hitelek és kölcsönök kiegyensúlyozott portfóliója (ld. Fent).

2006. és 2007. december 31-én a Magyar Telekom nem rendelkezett olyan jelentős befektetésekkel, amelyekre hatással lennének olyan kockázati változók mint a tőzsdei árfolyamok vagy más mutatószámok.

3.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződés egyik fele pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettségének teljesítése elmulasztásával.

A hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát részben a mérlegben szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke képviseli. A mérlegkészítés időpontjáig nem kötöttünk olyan jelentős megállapodást, amely a hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentette volna.

A Csoport magyarországi tagvállalatainak pénzeszközei elsősorban forintban vannak. A hitelkockázat alacsony, mivel a Magyar Telekom tekintélyes pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit.

A többlet forint készpénzállományt forint hitelek és kölcsönök visszafizetésre fordítjuk, ezért a forintban lévő készpénzállományhoz kapcsolódó hitelezési kockázat nagyon alacsony.

A macedón leányvállalatok MKD-ban, euróban és USD-ben tartott pénzeszközei vannak, a montenegrói leányvállalatok elsősorban euróban tartják pénzeszközeiket és lekötött betéteiket. Ezekben az országokban magasabb a hitelezési kockázat, mivel kevés nemzetközi tekintélyű pénzügyi intézmény van jelen. Ugyanakkor a montenegrói befektetések egy részére (7,5 millió euró 2007. december 31-én) egy jelentős nemzetközi pénzügyi intézmény adott bankgaranciát. 2008 során további jelentős összegű bankgaranciát kaptunk (52,5 millió euró értékben). A bankbetétek hitelezési kockázatát a pénzeszköz állomány több, a helyi piacon meghatározó jelentőségű, független hitelintézetnél történő elhelyezésével csökkentjük.

A kiskereskedelmi ügyfelekhez kapcsolódó kockázat a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

A lenti táblázat a Magyar Telekom hitelezési kockázatnak való kitettségét mutatja 2006-ra és 2007-re vonatkozóan:

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Bankbetétek	77 840
………………………….……………………………………….......
Vevő követelések	89 149
…….……………………………………..………………….....
1 éven túli vevő követelések	586
…………………………………..………………….
Dolgozói kölcsönök	5 014
………………...………………………………………….…
Derivatív pénzügyi instrumentumok	378
…………………………………………..….
Kölcsönök harmadik feleknek	-
……………………..……………………………..
Értékesíthető pénzügyi eszközök	458
………..……………………………..…………
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök	482
…………………………………………
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök	2 280
…………………………………..……	176 187

105 719

95 478

619

4 610

1 334

690

636

841

209 984

A lenti táblázat a vevő követeléseket tartalmazza szegmensek szerinti megbontásban:

Vevő követelések 2006 2007

december 31-én (millió Ft)

T-Com ……………………………………………………………………………	00 000	00 000
T-Mobile …………………………………………………………………………	41 999	49 172

T-Systems
………………………………………………………………………...	11 965	12 194
Csoport központ ……………...…………………………………………………..	40	713
	89 149	95 478

A T-Systems szegmensnek elsősorban nagy üzleti ügyfelei, míg a T-Com és a T-Mobile szegmenseknek üzleti és lakossági ügyfelei egyaránt vannak. A követelések megtérülésében szegmensenként nincsen jelentős eltérés.

A Csoport tagjai különböző módszereket használnak a fizetőképesség vizsgálatára. A Csoport ügyfélkörének többsége Magyarországon található, és a Társaság szolgálja ki. Esetükben a Társaság a következő gyakorlatot követi. A T-Com és T-Systems ügyfelek esetében a hitelképesség vizsgálatot a Kintlévőség Menedzsment Iroda végzi a megrendelést követően, ennek során a kockázatos telepítési címek adatbázisában történik ellenőrzés (belső utasításban szabályozott formában). A felszólítási folyamatok lépéseinek (felszólító levél, telefonos figyelmeztetés, egyirányúsítás, felmondólevél, leszerelés) végrehajtása a számlázási rendszerek automatizmusai által biztosított. A különböző ügyfélcsoportokhoz különböző felszólítási folyamatok vannak hozzárendelve, különbség az egyes lépések határidejében és a minimum összeghatárokban van. Leszerelést követően belső eszközökkel, jogi úton és külső partnerek bevonásával történik a követelések behajtása. A T-Mobile ügyfelek esetében az eladás során az értékesítő automatikusan ellenőrzi, hogy a magyar mobilszolgáltatók feketelistájában szerepel-e a potenciális ügyfél. A felszólítási folyamat automatikusan vezérelt a számlázási rendszer által (fontosabb lépései: felszólító levél, figyelmeztető SMS, telefonos figyelmeztetés és szolgáltatás-korlátozás). A szolgáltatás korlátozását követően jogi úton és külső partnerek bevonásával történik a követelések behajtása.

További kockázatot jelent a Magyar Telekom számára az összesen 16,4 mrd forint névértékű garanciák lehívása (2006-ban 15,7 mrd forint). Ezeket a garanciákat magyarországi bankok adták ki a Magyar Telekom nevében, a Csoport bizonyos szerződéses kötelezettségeinek fedezeteként.

3.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A körültekintő likviditási kockázat kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, valamint megfelelő mennyiségű hitelkeret fenntartására. A Csoport pénzügyi menedzsmentje a rugalmas finanszírozást szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával biztosítja. A Csoport rendelkezésére álló szabad hitelkerete 48,4 mrd xxxxxx volt (2006- ban 90,4 mrd xxxxxx), és a Társaságnak további 14,4 mrd forint hitelkerete (2006-ban 13,2 mrd xxxxxx) volt számos magyarországi banknál. A fentieken túl a Deutsche Telekom 2009. június 30-ig garantálja támogatását a Magyar Telekom tervezett finanszírozási igényeinek kielégítésére. Bár ez nincs egy hitelszerződésben rögzítve, ezt „kvázi hitelkeretnek” lehet tekinteni.

A Magyar Telekom Nyrt. adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 2,58 év (2006-ban 2,45 év). Ez a likviditáskezeléshez meghatározott szinten van, amely az adósságportfolió átlagos lejárati idejét 2-3 év között tartja megfelelőnek.

Az alábbi két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek lejárati szerkezetét mutatja be 2006. és 2007. december 31-én.

2006. december 31. (millió Ft)

Összesen 1 éven

belüli

1-5 év közötti

5 éven túli

Szállítók ……...…................................................ 81 392 81 392 - -

Fizetendő osztalék …………………..………...…. 76 165 76 165 - -

Pénzügyi kötelezettségek

kapcsolt vállalatokkal szemben ……………... … 306 714 92 128 153 915 60 671

Bankhitelek

………………………….………..… 54 567 31 986 22 581 -

Pénzügyi lízing kötelezettségek……............…… 4 312 785 2 662 865

Nem átváltható kötvények…………

..………..… 194 71 - 123

Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek 1 776 1 776 - - Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek 6 405 - 6 405 -

Egyéb pénzügyi kötelezettségek………………...... 67 254 34 618 31 648 988

………………………….
Nyitott forwardok bruttó pénzáramlása
Bruttó forint kifizetések (millió forint) …………...	12 514	12 514
Bruttó euró befolyások (millió euró) ……………...	48	48

Pénzügyi kötelezettségek

531 525 284 303 185 563 61 659

- -

2007. december 31.

Összesen 1 éven

1-5 év

5 éven túli

(millió Ft)

belüli

közötti

Szállítók ………...…................................................	87 989	87 989	-	-
Fizetendő osztalék …………………..………...… Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatokkal szemben ……………... ….	151 343 997	151 41 290	- 266 219	- 36 488
Bankhitelek ………………………….………..…	101 253	43 292	57 865	96
Pénzügyi lízing kötelezettségek……............……	5 269	1 146	3 149	974
Nem átváltható kötvények………… ..………..…	194	71	-	123
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek...	1 532	1 532	-	-
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek	3 827	-	3 827	-
Egyéb pénzügyi kötelezettségek …………………..	112 075	46 041	64 841	1 193
Pénzügyi kötelezettségek	544 212	175 471	331 060	37 681
Nyitott forwardok bruttó pénzáramlása
Bruttó forint kifizetések (millió forint) ……………	17 500	17 500	-	-
Bruttó euró befolyások (millió euró) ……………..	69	69	-	-

A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetésekhez ezen elemzés összeállítását (2008. február 26.) megelőző legutolsó kamatlábakat használtuk.

3.2 Tőkekockázat kezelése

A Csoport célja a tőkeszerkezet figyelésével, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A tőkeszerkezet karbantartása érdekében a Csoport szabályozhatja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak, kibocsáthat új részvényeket, illetve az adósság csökkentése érdekében eladhatja eszközeit. Az iparágban használatos eljárással összhangban a Csoport az eladósodottsági ráta segítségével ellenőrzi a tőkeállomány nagyságát. A ráta a nettó adósságállomány és tőke (a kisebbségi részesedést beleértve) + nettó adósságállomány hányadosaként határozható meg. A nettó adósságállomány kiszámítása a következő módon történik:

- Rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben (felhalmozott kamatok nélkül) – 16-os megjegyzés

- Plusz egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség – 17-es megjegyzés

- Mínusz pénzeszközök – 6-os megjegyzés

- Mínusz egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök - 8.1-es megjegyzés

2007-ben és 2006-ban egyaránt az volt a Csoport stratégiája, hogy az eladósodottsági rátát 30% és 40% között tartsa. 2007. december 31-én az eladósodottsági ráta 31,0% volt (2006: 27,9%). Az eladósodottsági ráta 2007-ben a 2005-ös pénzügyi eredmény utáni késedelmes osztalékfizetés miatt nőtt (ami 2006 helyett csak 2007-ben került kifizetésre). Ezt a 2005-ös beszámoló késedelmes elfogadása okozta, amely a folyamatban levő vizsgálatok (1.2. megjegyzés) következménye.

4. KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így az adott körülmények között ésszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeljük.

A Csoport a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek, a definícióból adódóan, csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:

4.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyességét évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgáljuk. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartjuk kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket. Továbbá az eszközeink között, a hosszú élettartamú eszközök nagy aránya miatt, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet pénzügyi helyzetünk és tevékenységünk eredménye szempontjából. Pl. ha a Magyar Telekom 10%-kal csökkentené eszközei hasznos élettartamát, az éves értékcsökkenés hozzávetőlegesen 12 milliárd forinttal növekedne.

4.2 A goodwill értékvesztésének vizsgálata

A goodwillre már nem számolható el értékcsökkenés, de évente vagy gyakrabban meg kell vizsgálni, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Mivel leányvállalataink többsége tőzsdén nem jegyzett cég, illetve részvényeiknek nincsen aktív piaca, azt üzletágak és szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cashflow értéke alapján kiszámított valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Csoport az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cashflow előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel illetve iparagi eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. A 2007- es számításokban a Magyar Telekom 10,41% és 13,41% közötti súlyozott átlagos tőkeköltséggel számolt, a működés országának illetve a távközlési területnek megfelelően. A folyamatos növekedési ráta (PGR) becsült értéke -1% és 2% között van, úgyszintén a fenti tényezők függvényében. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves kupon mentes hozam, és 24,56% - 35,78% közötti adósság ráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedés ráta összhangban van a távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A T-Com szegmens alegységei (ide tartoznak a T-Com Magyarország, a MakTel, a Crnogorski Telekom, stb.) esetében 11,5%-os átlagos tőkeköltséggel és 0,8%-os folyamatos növekedési rátával számoltunk. A T- Systems szegmens alegységei esetében (ahova többek között a Társaság T-Systems üzletága, a KFKI csoport, és a BCN csoport tartoznak) 13,41%-os átlagos tőkeköltséget és 1,0%-os folyamatos növekedési rátát használtunk. A T-Mobile szegmens alegységei (ide tartoznak a T-Mobile HU, a Pro-M, a T-Mobile MK és a T-Mobile CG) esetében 12,44%-os átlagos tőkeköltséggel és 1,9%-os folyamatos növekedési rátával számoltunk.

Amennyiben a Magyar Telekom ugyanabban a CGU-ban 16%-os (4.5%-kal nagyobb) súlyozott átlagos tőkeköltséggel és a jelen számítással azonos folyamatos növekedési rátával számolt volna a tíz éves periódus után, 4 594 millió Ft értékvesztést kellett volna elszámolni. A súlyozott átlagos tőkeköltség további növekedése, illetve egy negatív növekedési ráta alkalmazása további értékvesztés elszámolását tette volna szükségessé, elsőként a TCOM szegmenshez allokált goodwillre vonatkozóan.

4.3 Tárgyi eszközök és immateriális javak becsült értékvesztése

A tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztését minden olyan esetben megbecsüljük, amikor felmerül annak a lehetősége, hogy az eszköz könyv szerinti értéke jelentős mértékben meghaladja megtérülő értékét, illetve ha az értékvesztés összege megbecsülhető. A megtérülő értéket elsősorban a használati érték számításával határozzuk meg, amely számítás a becslések, és azokat befolyásoló tényezők széles skáláját veszi figyelembe. Többek között figyelembe vesszük a jövőbeli bevételeket és költségeket, technológiai avulást, szolgáltatások megszüntetését és egyéb változásokat, amelyek értékvesztést indokolhatnak. Amennyiben az értékvesztést a használati érték segítségével állapítjuk meg, az értékvesztés pontos értékének kiszámításához meghatározzuk az értékesítési költségekkel csökkentett valós értéket is (amennyiben lehetséges). Mivel az értékvesztés ilyen módon történő meghatározása jelentős részben becslésen alapul, a tényleges értékvesztés mértéke jelentősen eltérhet a becslés eredményeképpen kapott értéktől.

4.4 Követelések becsült értékvesztése

A kétes követelések értékvesztését a vevőink fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében egy portfolió alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét, a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások alapján. A fenti tényezőket rendszeresen felülvizsgáljuk, és szükség esetén módosítjuk a számításokat. Ezen felül figyelembe vesszük az üzletág jellegét (vezetékes, mobil, internet, kábel tv, stb.) és a különféle piaci környezeteket, amelyekben a Csoport vállalatai működnek. A becslések során a jövőbeni fogyasztói magatartással kapcsolatos feltételezéseket és a jövőbeni behajtási gyakorlatot is figyelembe vesszük. Amennyiben az ügyfelek pénzügyi helyzete romlik, a tényleges követelés leírás a vártnál nagyobb mértékű lehet, és az addig elszámolt értékvesztés mértékét is meghaladhatja.

4.5 Céltartalékok

A céltartalék képzése, főleg jogi viták esetében, jelentős részben becslésen alapul. A Csoport meghatározza egy múltbeli esemény következtében kialakuló kedvezőtlen helyzet bekövetkezésének valószínűségét, és ha a valószínűség meghaladja az 50%-ot, a Csoport a kötelezettség teljes összegére céltartalékot képez. A valószínűség meghatározása megítélés kérdése, mivel Magyarországon nagyon kevés NHH határozatról hozott döntést eddig a Legfelsőbb Bíróság. Hasonlóan, Macedóniában szintén kevés CPC határozatról döntött még a Közigazgatási Bíróság.

4.6 Ügyfélszerzés költsége

Az ügyfelek megszerzésének költségei elsősorban a készülék értékesítés veszteségét (bevételek és költségek külön kerülnek bemutatásra) és az új ügyfeleket szerző alvállalkozóknak fizetett jutalékokat tartalmazzák. A Csoport ügynökei az ügynöki jutalék egy részét a Csoport termékeinek reklámozására fordítják. A Csoport marketing költségeinek egy részét tekinthetnénk ügyfélmegszerzési költségnek is. Az ügyfelektől aktiválási és belépési díjként beszedett összeg elhanyagolható a költségekhez képest. Ezek a bevételek, költségek és veszteségek akkor kerülnek elszámolásra, amikor az új ügyfél csatlakozik a Csoport vezetékes vagy mobil hálózatára. Az ilyen típusú költségeket (veszteségek) azonnal elismerjük felmerülésük időpontjában, mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a marketing költségektől, és mert nincsen garancia arra, hogy az ügyfél által a jövőben generált bevételek fedezni fogják a nyújtott kedvezmény mértékét. Ügyfélszerzési költségként számoltuk el 2007-ben a Csoport készülékértékesítésen keletkezett nettó veszteségét (15 932 millió Ft), és a kifizetett ügynöki jutalékot (8 399 millió Ft).

5 AKVIZÍCIÓK

5.1 Akvizíciók 2007-ben

5.1.1 MobilPress

2006. decemberben a Magyar Telekom szerződést kötött a MobilPress 100%-os tulajdonjogának megvásárlására 600 millió forint értékben, ezen felül a vételár részét képezi a 2006-ra járó osztalék is (maximum 50 millió forint). Az ügylet lezárására a Versenyhivatal jóváhagyását követően 2007. január 25-én került sor, mely időponttól a MobilPress-t a Csoport T-Com szegmensén belül konszolidáljuk, a hozzá kapcsolódó goodwill értékét viszont a T-Mobile szegmensben mutatjuk be. A MobilPress Magyarország egyik legnagyobb mobil tartalom szolgáltatója, többek között a t-zones portál üzemeltetője. A cég 2006-ban megközelítőleg 1,5 milliárd forintos bevételt generált.

Az alábbi táblázat a MobilPress megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti értékét mutatja. A megszerzett nettó eszközök valós értékét a könyv szerinti értékkel megegyezőnek ítéltük meg.

(millió Ft) Könyv

szerinti

érték

Megvásárolt részesedés ellenértéke ......................................... 600

További vételár 50

Beszerzés költsége …………………………………………... 650

Beszerzett nettó eszközállomány 93

Goodwill …………………………………………………….. 557

Beszerzett nettó eszközállomány:

Pénzeszközök …………………..………………………….. 64

Követelések

……………………………….………………….

266

Befektetett eszközök ……………………………………........ 56

Szállítók és egyéb kötelezettségek

………………….………..

(285)

Rövid lejáratú kölcsönök ………………………………….. (2) Hosszú lejáratú kötelezettségek (6)

A teljes beszerzési ár 2007-ben kifizetésre került.

5.1.2 T-Systems Hungary (TSH)

2006 decemberében a Társaság adásvételi szerződést kötött a TSH további 2 százalékának 2007. január 1.- jével történő megvásárlására vonatkozóan. A megállapított vételár 60 millió forint volt. A TSH 2004. szeptembere óta a Csoport társult vállalata, többségi tulajdonosa a Deutsche Telekom Csoport egy másik tagvállalata volt. Mivel a tranzakció két közös irányítás alatt álló vállalat között jött létre, így a vétel könyv szerinti értéken került elszámolásra. Az alábbi táblázat a TSH megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti értékét mutatja. A TSH 2007. január elseje óta leányvállalat, amelyet a T-Systems szegmensben konszolidálunk.

Millió Ft	Könyv szerinti érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke ..............................	60
A TSH könyv szerinti értéke társult vállalatként .....	1 540
Társult goodwill ....................................................................	149
Beszerzés költsége ...............................................................	1 749
Beszerzett nettó eszközállomány ...................................	1 752
Többlet (tőkében könyvelve) ...........................................	3
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ..........................................................................	421
Vevők ........................................................................................	5 888
Készletek ..................................................................................	146
Egyéb eszközök …………………………………	468
Tárgyi eszközök ....................................................................	925
Immateriális javak ................................................................	3 202
Szállítók ....................................................................................	(3 471)
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ....................................	(4 258)
Céltartalékok ..........................................................................	(179)
Összes nettó eszköz ……………………………….	3 142
Mínusz: Kisebbségi részesedés …………………...	(1 539)
Goodwillként megjelenő társult goodwill ………	149
	1 752

5.2 Akvizíciók 2006-ban

5.2.1 Orbitel

2005. november 29-én a Magyar Telekom szerződést kötött az Orbitel 100%-os tulajdonjogának 7,85 millió euróért (1944 millió forint) történő megszerzésére. Az Orbitel egy bolgár alternatív telekommunikációs és internet szolgáltató, amely IP technológiát használva nyújt hang- és adat alapú szolgáltatásokat az üzleti ügyfeleknek országszerte. 2005-ben az Orbitel 11,5 millió eurós árbevételt ért el. Az Orbitelt 2006. február 3., az ügylet végleges lezárása óta a T-Com szegmens részeként konszolidáljuk.

Az alábbi táblázat az Orbitel megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerint érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke……………...................	1 944
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	38
Beszerzés költsége ……………………………..…………...	1 982
Beszerzett nettó eszközállomány………………..…………..	1 013
Goodwill ……………………………………..……………..	969
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök ………………………..……………………..	22	22
Egyéb pénzügyi eszközök…………………..………………	6	6
Követelések …………………………………..…………….	335	335
Nyereségadó követelés …………………….………………	7	7
Készletek …………………………………..……………….	12	12
Tárgyi eszközök ………………………….………………...	524	381
Immateriális javak …………………………..………...........	812	221
Egyéb befektetett eszközök …………………..…………….	3	3
Szállítók és egyéb kötelezettségek ……………..…………..	(384)	(384)
Hitelek és egyéb kölcsönök	(190)	(190)
……………………..…………. Nettó halasztott adókötelezettség ……………..……………	(134)	(24)
	1 013	389

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist és a nekik nyújtott szolgáltatásokat fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel és a bővülő szolgáltatásokból származó bevétel értékét tartalmazza.

5.2.2 Dataplex

2005. december 12-én a Magyar Telekom szerződést kötött a Dataplex Kft. 100%-os tulajdonjogának 5,1 milliárd forintért történő megvásárlására. A Dataplex a magyar IT berendezések kolokációs piacán meghatározó szerepet tölt be, és 2005-ben körülbelül 1,3 milliárd forintos árbevételt ért el. Az ügylet lezárására a Versenyhivatal jóváhagyását követően, 2006. április 5-én került sor, mely időponttól a Dataplex Kft. a Csoport T-Com szegmensén belül kerül konszolidálásra.

Az alábbi táblázat a Dataplex megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Valós érték	Könyv szerinti érték
Megvásárolt részesedés ellenértéke …….………..............	5 113
Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek	35
Beszerzés költsége ………………...……………………...	5 148
Beszerzett nettó eszközállomány……………...…………..	1 100
Goodwill …………………………………...……………..	4 048
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök …………………………...………………..	1	1
Követelések ………………………...…………………….	148	148
Készletek …………………………………...…………….	6	12
Tárgyi eszközök …………………………………..……...	811	801
Immateriális javak …………………………......................	933	1
Szállítók és egyéb kötelezettségek …………………….....	(556)	(556)
Hitelek és egyéb kölcsönök	(56)	(56)
……………………...………. Nettó halasztott adókötelezettség …………………...……	(187)	-
	1 100	351

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét tartalmazza.

5.2.3 KFKI Csoport

A Magyar Telekom 2006. júniusában adásvételi szerződést írt alá a KFKI-LNX Zrt., Magyarország egyik vezető informatikai cégének 100%-os tulajdonrészének megszerzésére, 8,2 milliárd forint vételárért és 1,5 milliárd forintnak megfelelő, a 2006. évi pénzügyi eredményektől függő „mozgó vételárért”. Az akvizíció 2006. szeptember 15-én zárult, mely időponttól a KFKI Csoport a Csoport T-Systems szegmensén belül konszolidálásra kerül. A KFKI Csoport 2005-ben megközelítőleg 17 milliárd forint bevételt ért el. A KFKI- LNX-nek két 100%-os tulajdonú leányvállalata van az ICON és az IQSYS.

Az alábbi táblázat a KFKI Csoport megszerzett nettó eszközeinek és az akvizíció költségének könyv szerinti és valós értékét mutatja:

(millió Ft) Valós érték Könyv

szerinti

érték

Megvásárolt részesedés ellenértéke ……………............... 8 170

A cég eredményességétől függő további 1 500

kifizetés……...… Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó járulékos költségek		170
Beszerzés költsége ……………………………..………...		9 840
Beszerzett eszközállomány……………………...…..	nettó	5 372
Goodwill ……………………………………...…………..		4 468
Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök …………………………………….……..		344	344
Követelések ………………………………………..…….		2 629	2 629
Nyereségadó követelés ………………………….………		33	33
Készletek …………………………………………..…….		656	656
Tárgyi eszközök ……………………………………….....		663	632
Immateriális javak …………………………......................		5 514	233
Szállítók és egyéb kötelezettségek …………………...…..		(2 687)	(2 687)
Hitelek és egyéb kölcsönök ………………………...……. Céltartalék………………………………..……………….		(587) (154)	(587) (154)
Nettó halasztott adókötelezettség …………...……………		(1 039)	23
		5 372	1 122

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis és az új ügyfelektől várható bevétel értékét tartalmazza.

A 2006-os eredményektől függő, 1500 millió forintnyi utólagos vételár 2006-ban letétbe került, és 2007-ben lett kifizetve.

5.2.4 iWiW, Adnetwork, MFactory

A Magyar Telekom 2006. áprilisában 100%-os részesedést szerzett az iWiW Kft.-ben, Magyarország vezető online közösségi portál üzemeltetőjében, közel 1,1 milliárd forint vételárért. Az iWiW („who is who”, azaz ki kicsoda) az egyetlen olyan közösségi oldal, amely a létező barátságokat és kapcsolatokat online formában

térképezi fel. Az akvizíció időpontjában az iWiW több mint fél millió regisztrált felhasználóval rendelkezett, és Magyarország negyedik leglátogatottabb weboldala volt. 2005-ben az iWiW 5 millió forintos árbevételt ért el.

A Magyar Telekom 2006. májusában 100%-os részesedést szerzett az Adnetwork Kft.-ben, Magyarország vezető online hirdetéshálózat üzemeltetőjében, 168, majd további 10 millió forint vételárért. Az Adnetwork Kft-t 2005-ben alapították, és 2005-ben 28 millió forint árbevételt ért el.

A fenti két társaságot a T-Com szegmens részeként konszolidáljuk megszerzésük óta.

2006 decemberében a Magyar Telekom 75,05%-os tulajdoni részt szerzett 469 millió forintért az MFactory- ban, mely Magyarország egyik vezető mobil tartalom gyártója és a tartalom szolgáltatók közvetítője. Továbbá a Társaságnak opciója van az MFactory maradék részesedésének megvásárlására 2009-től, míg az MFactory kisebbségi tulajdonosainak eladási opciójuk van ugyanezen részesedésükre. A Csoport az opciók ezen kombinációját kötelezettségként kezeli (166 millió forintos összegben), ezért az MFactory 2006-ban a konszolidált beszámoló vezetékes szegmensében 100%-os tulajdonú leányvállalatként szerepel, míg az akvizíción keletkezett goodwill a mobil szegmenshez tartozik. Az MFactory 2006-ban 190 millió forint árbevételt ért el.

Az iWiW nettó eszközállományának valós értéke megegyezik könyv szerinti értékével. Az Adnetwork és az Mfactory nettó eszközállományának könyv szerinti értéke megítélésünk szerint megegyezik a valós értékükkel. A fenti, egyenként nem jelentős akvizíciók során megszerzett nettó eszközállományukat az alábbi táblázat összesítetten mutatja.

(millió Ft) Könyv szerinti

érték

Megvásárolt részesedések ellenértéke……….................................................

Az MFactory fennmaradó részvényeiért fizetendő további vételár.................

Akvizícióhoz közvetlenül kapcsolódó vételár és járulékos költségek…….…

Beszerzés költsége

……………………………………...…………………...

1 767

166

1 944

Beszerzett nettó 83

eszközállomány……………………………...……………..

Goodwill …………………………………...……………………………….. 1 861

Beszerzett nettó eszközállomány: Pénzeszközök………………….……………………………………………. 12

Követelések 73

………………………………………………………………….

Immateriális javak 53

……………………………………………………...........

Nyereségadó kötelezettség ……………………………………….………… (5)

Szállítók és egyéb kötelezettségek

…………………………………………..

(50)

5.2.5 MakTel – saját részvények

2006 júniusában a MakTel 60,9 millió euróért (16 579 millió forint, amely tartalmazza a járulékos költségeket is) megvásárolta saját részvényeinek 10%-át a Macedón kormány (kisebbségi részvényes) által tartott nyilvános tenderen. A részvények visszavásárlását követően a Magyar Telekom szavazati joga a MakTel- ben 51%-ról 56,7%-ra nőtt, a Macedón kormány tulajdonjoga 36,8%-ra csökkent, míg a többi részvény több kisebb részvényes tulajdonában van. A megvásárolt részesedés ára és a kisebbségi részesedés csökkenése közötti 1724 millió forint különbség goodwillként került elszámolásra, amely a T-Mobile szegmenshez tartozik.

5.3 Akvizíciók 2005-ben

5.3.1 Crnogorski Telekom (CT)

2005-ben a Magyar Telekom 76,53 %-os részesedést szerzett a CT-ben a privatizációs tender keretében. A részesedés teljes beszerzési ára 140,5 millió euró volt. A beszerzési árból 114 millió eurót fizetett a Magyar Telekom a montenegrói kormánynak egy 51,12 %-os részesedési csomagért, és 22,9 millió eurót a kisebbségi tulajdonosoknak, azok 21,92%-os részesedéséért. A fennmaradó 3,49%-ért a Magyar Telekom 3,6 millió eurót fizetett, nyilvános ajánlattétel keretében. A CT 100%-os tulajdonosa a T-Mobile CG-nek, amely Montenegró második mobil szolgáltatója, 100%-os tulajdonosa az Internet Crna Gora-nak, valamint 51%-os tulajdonosa a Montenegrocard-nak. Az akvizíció összes költsége a közvetlenül felmerült költségekkel együtt 35 927 millió forintot tett ki.

A CT-t és leányvállalatait 2005. március 31-e óta konszolidáljuk.

Az alábbi táblázat a CT megszerzett eszközeinek és az akvizíció költségének valós értékét mutatja:

(millió Ft)	Összesen	T-Com szegmensbe kerülő nettó eszközök első konszolidáláskor	T-Mobile szegmensbe kerülő nettó eszközök első konszolidáláskor
Megvásárolt részesedés ellenértéke…….........	34 954
Akvizícióhoz kapcsolódó költségek ………	973
Beszerzés költsége ………………………......	35 927
Beszerzett nettó eszközállomány valós értéke.	30 805
Goodwill……………………………………..	5 122	-	5 122
Beszerzett nettó eszközállomány valós értéke:
Pénzeszközök………………………………..	1 866	-	-
. Követelések	7 678	6 442	1 236
…………………………………. Nyereségadó követelés …………………..…	339	-	-
Készletek	609	426	183
……………………………………. Tárgyi eszközök ……………………………..	28 687	22 495	6 192
Immateriális javak	9 958	3 700	6 258
…………………………... Egyéb befektetett	1 080	1 080	-
eszközök…………………..
Szállítók és egyéb	(3 917)	(3 148)	(769)
kötelezettségek…………... Hitelek és egyéb	(3 290)	-	-
kölcsönök………………….. Céltartalék……………………………………	(1 951)	(1 914)	(37)
Nettó halasztott	(807)	-	-
adókötelezettség…………….
	40 252	29 081	13 063
Kisebbségi részesedések……………………..	(9 447)

Összesen……………………………………..

30 805

Az akvizíción keletkezett goodwill részben a meglévő munkaerő állomány értékét tartalmazza, amely nem tekinthető különálló eszköznek. Továbbá az ügyfélértékként elismert összeg csak az akvizíció napján meglévő ügyfélbázist fedi le, míg a goodwill nagy része az akvizíció időpontja után megszerezhető ügyfélbázis értékét tartalmazza.

5.4 Akvizíciókkal kapcsolatos pro forma tájékoztató

Az alábbi pro forma tájékoztató a Csoport legfontosabb pénzügyi adatait tartalmazza, megmutatva, hogy hogyan változott volna a bevételek és az eredmény összege, ha a megvásárolt leányvállalatokat már az akvizíció évének első napjától konszolidálnánk, illetve ténylegesen milyen mértékben járultak hozzá az akvizíció napjától az eredményhez a megvásárlás évében.

2005 2006 2007

(millió forint)

Bevételek

Beszámoló szerint .................................................................................	615 054	671 196	676 661
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén ……………..…	620 376	000 000	000 000
Hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva……...………………	20 521	12 465	4 969

Adózás utáni eredmény

Beszámoló szerint ................................................................................	78 415	75 453	60 155
Pro forma – év elejétől történő konszolidálás esetén …………………	78 049	76 267	60 155
Hozzájárulás az akvizíció időpontjától számítva…...…………………	1 364	191	(1 812)

5.5 Leányvállalatok értékesítése

A Magyar Telekom 2007-ben eladta a Montenegrocard-ban lévő teljes 51%-os részesedését, 2006-ban pedig a Cardnet-ben lévő teljes 72%-os részesedését.

6 Pénzeszközök

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Pénztár

……………………………………………………………..……………..

1 556

1 487

Bankbetét és forgatási célú értékpapírok ...………………………………………

58 651

46 179

60 207

47 666

További információ a 2.1.5. megjegyzésben található.

7 Követelések

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Vevők .......................................................................…..................................................	80 387	88 588
Követelések a Deutsche Telekom Csoport tagvállalataitól ............................................	7 991	6 878
Követelések társult vállalatoktól ...............…......................................…..................….	771	12
Vevőkövetelések ……………………………………………………………………….	89 149	95 478
Aktív időbeli elhatárolások .......................................…......................….......................	4 329	4 674
Egyéb adókövetelés ..………………………………………………………………….	3 318	1 204
Egyéb …………………………………………………………………………………..	5 594	2 220
Egyéb követelések ............................................................................…..................…....	13 241	8 098
	102 390	103 576

A 2006-ban és 2007-ben a vevő- és egyéb követelésekre elszámolt értékvesztés az alábbiak szerint alakult. A kapcsolt vállalkozásokkal szemben értékvesztés elszámolására nem volt szükség. A 2007. december 31-i záró érték tartalmazza a pénzügyi lízingkövetelésekre (8-as megjegyzés) elszámolt értékvesztést 1500 millió forint értékben (36.2-es megjegyzés).

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Értékvesztés az időszak elején …...........................................................…....................	29 991	28 781
Elszámolt értékvesztés (Egyéb működési költségek része) ...….……........................	5 066	5 775
Vásárolt vállalatok bekerüléskori értékvesztése ……………………………………..	116	-
Értékvesztés felhasználása és átváltási különbözet ..........................…….........…......	(6 392)	(4 293)
Értékvesztés az időszak végén …………………………………………………………	28 781	30 263

A jelentés időpontjában lejárt, de értékvesztéssel nem csökkentett vevőköveteléseket az alábbi tábla mutatja

be:

millió Ft Könyv szerinti

amelyből: amelyből: a jelentés napján értékvesztéssel nem csökkentett, de értékvesztéssel lejárt az alábbi periódusokra bontva

érték 2006. december 31-én

nem

csökkentett és nem lejárt a

napon belül

30 - 60

nap

61 - 90

nap

91 - 180

nap

181 - 360

nap

360

napon túl

jelentés napján

Vevőkövetelések 89 149 67 453 12 941 2 373 1 655 2 093 1 759 875

Könyv szerinti érték 2007. december

31-én Vevőkövetelések 95 478 73 977 14 066 2 762 1 425 2 026 853 369

Az alábbi táblák a vevőköveteléseket mutatják be szegmens szerinti bontásban a jelentés idején lejárt, de értékvesztéssel nem csökkentett értékekkel együtt:

Vevőkövetelések (millió Ft)

Könyv szerinti

amelyből: értékvesztéssel

amelyből: a jelentés napján értékvesztéssel nem csökkentett,

de lejárt az alábbi periódusokra bontva

érték 2006. december 31-én

nem

csökkentett és nem lejárt a

napon belül

30 – 60

nap

61 – 90

nap

91 – 180

nap

181 – 360

nap

360

napon túl

jelentés napján

T-Com	35 145	24 835	6 345	964	915	1 008	642	436
T-Systems	11 965	9 000	0 000	000	000	000	58	155
T-Mobile	00 000	00 000	0 000	1 000	000	000	0 000	000
Csoportközpont	40	33	-	-	7	-	-	-
Összesen	89 149	67 453	12 941	2 373	1 655	2 093	1 759	875

Vevőkövetelése k

Könyv szerinti

amelyből: értékvesztéssel

amelyből: a jelentés napján értékvesztéssel nem csökkentett,

de lejárt az alábbi periódusokra bontva

(millió Ft)

érték 2007. december 31-én

nem

csökkentett és nem lejárt a

napon belül

30 – 60

nap

61 – 90

nap

91 –

180 nap

181 – 360

nap

360

napo n túl

jelentés napján

T-Com	33 399	24 035	5 498	1 304	794	1 165	360	243
T-Systems	12 194	9 000	0 000	000	000	000	35	27
T-Mobile	00 000	00 000	0 000	0 000	000	000	000	00
Csoportközpont	713	629	35	19	19	6	5	-
Összesen	95 478	73 977	14 066	2 762	1 425	2 026	853	369

8 Egyéb pénzügyi eszközök

8.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Bankbetétek, eredeti lejárat > 3 hónap ..………………………………………		17 633	58 053
Pénzügyi lízingkövetelés ..……………….……………..…………………….	(a)	1 856	4 011
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések …………………………….	(b)	1 040	861
RDC követelések ...……………………………………………………………	(c)	151	152
Származékos pénzügyi instrumentumok ..………….…………………………	(d)	378	57
Egyéb ..………………………………………………………………………..		6	309
		21 064	63 443
Lásd még a 2.1.5. megjegyzés alatt.
8.2. Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
		2006	2007

december 31-én (millió Ft)

Pénzügyi lízingkövetelés ..……………….……………..…………………….	(a)	16 163	17 558
Dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések …………………………….	(b)	4 305	4 233
RDC követelések ...……………………………………………………………	(c)	992	841
Éven túli vevőkövetelések ..…………………………………………………..	(e)	586	619
Értékesíthető pénzügyi eszközök	(f)	452	678
…..……………….…………………………
Egyéb …………………………………………………………………………		1 288	1 036
		23 786	24 965

(a) A pénzügyi lízingkövetelésről részletesebben lásd a 32.3 megjegyzést. Az egyik lízing követelésre elszámolt értékvesztésen kívül (lásd a 7-es megjegyzésben), a követelések fennmaradó része behajtható.

(b) A dolgozókkal szembeni kölcsönök és követelések között elsősorban a dolgozóknak a Csoport által nyújtott lakáskölcsönei vannak. Nincsen lejárt dolgozókkal szembeni követelés, és a kölcsönök jelzáloggal fedezettek.

(c) Az RDC követelések a Crnogorski Telekom-nak a montenegrói kormánnyal szembeni követelését tartalmazza. A követelések a Radio Difuzni Centar D.O.O., Podgorica (RDC) tulajdonjogának eladásáról szóló, 2004. december 10-én kötött Részvény Átadási Megállapodásból származnak.

(d) A származékos pénzügyi instrumentumok 2006. december 31-i záró értéke a nyitott határidős ügyletek valós értékét, míg 2007. december 31-i záró érték a kamat- és devizacsere ügyletek valós értékét is tartalmazza.

(e) Az éven túli követelések nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza.

(f) Az értékesíthető pénzügyi eszközök részvényekbe történt nem jelentős befektetéseket tartalmaznak.

9 Nyereségadó

9.1 Nyereségadó költség

Az alábbi tábla mutatja 3 éves időszak eredménykimutatásban bemutatott elszámolt nyereségadók összegét.

2005 2006 2007

december 31-én végződött

években (millió Ft)

Társasági adó ..........................................................................…..........…	11 686	6 423	6 088
Egyéb nyereségadó..................................................................…..........…	8 366	8 529	11 028
Xxxxxxxxxx adó ...........................................................…............…………	1 806	9 268	9 105
Összes nyereségadó költség……………………………………………...	21 858	24 220	26 221
9.2 Nyereségadó követelés és kötelezettség

A nyereségadó követelés és -kötelezettség összege a mérlegben azon országok adóhatóságaival szemben fennálló társasági - és egyéb nyereségadó követeléseket és kötelezettségeket mutatja, amelyekben a Csoport leányvállalatai működnek.

9.3 Adólevezetés

Az alábbi tábla bemutatja azokat a különbségeket, melyek a beszámolóban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkezett, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk

Megjegy zés

2005 2006 2007

december 31-én végződött évben

			(millió Ft)
IFRS szerinti adózás előtti eredmény.................................		110 583	111 684	99 277
16%-on számított adó .………...........................................		(17 693)	(17 869)	(15 884)
Eltérő adókulcsok hatása …………..…………………	(a)	435	(323)	(2 381)
Adóalap részét nem képező tételek adóhatása ………...	(b)	1 394	2 405	1 651
Le nem vonható költségek adóhatása …………..………	(c)	(1 093)	(1 955)	(1 107)
Adókedvezmények hatása………………………………	(d)	897	778	-
Egyéb nyereségadók …………………...………………	(e)	(8 366)	(8 529)	(11 028)
Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása………...	(f)	2 008	2 701	2 873
Forrásadó ..............………...…………………….….......	(g)	-	(2 034)	(1 684)
Adótörvény szerinti veszteségére elismert halasztott adó leírása …………………………	(h)	-	(255)	73
Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása	(i)	560	861	1 267

Nyereségadó költség ..........……..................................... (21 858) (24 220) (26 221)

(a) Eltérő adókulcsok hatása

A magyar társasági adókulcs 2004-ben, 2005-ben és a 2006 első nyolc hónapjában 16%-os volt. 2006. szeptember 1-jétől bevezetésre került az úgynevezett szolidaritási adó. A szolidaritási adó a társasági adóhoz nagyon hasonló, további 4%-os adófizetési kötelezettség, kevesebb adóalap-módosító tétellel. A 2007-es adó levezetés is a 16%-os kulccsal számított adót tartalmazza, míg a szolidaritási adónak köszönhető növekedés ezen a soron kerül kimutatásra.

A Csoport tevékenysége kapcsán külföldön is jelen van, ahol általában a Magyarországon alkalmazottnál alacsonyabb a társasági adókulcs. Macedóniában a 2005-ös és a 2006-os adókulcs 15% volt, míg a 2007-ben alkalmazott kulcs 12%, 2008-tól pedig tovább csökken, 10%-ra. A halasztott adó egyenlegek mindezek figyelembe vételével kerültek újraszámolásra.

A társasági adó kulcsa Montenegróban 9%, Romániában 16%, Bulgáriában 15%, Ukrajnában pedig 25%-os.

Szintén ez a sor tartalmazza a külföldi leányvállalatok különböző adókulcsainak használatából eredő adóhatásokat.

(b) Adóalap részét nem képező tételek adóhatása

Az adóalap részét nem képező tételek legnagyobb részét a különböző non profit szervezeteknek juttatott adományok és a társasági adó alapjából levonható kutatás-fejlesztési költségek teszik ki, illetve ide tartozik a társult és közös vezetésű vállalatok eredményéből való részesedés, hiszen azt az adózás előtti eredmény adózás utáni összegben tartalmazza. Ez a sor tartalmazza a fenti tételek adóhatásait.

A levezetés ezen sora tartalmazza a le nem vonható költségek - idő előtt leírt követelések, bizonyos értékvesztések és reprezentációs költségek - adóhatását

(d) Adókedvezmények

Az adókedvezmények sor a Macedóniában történt jelentős tárgyi eszköz befektetések adóhatásának értékét tartalmazza, amelyeket a társasági adóalap meghatározásakor csökkentő tételként lehetett figyelembe venni.

(e) Egyéb nyereségadók

Az Egyéb nyereségadók olyan Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg, a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapból kiindulva. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Csoport magyar tagvállalatai esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további adó költséget eredményez.

(f) Az egyéb nyereségadók társasági adóalap csökkentő hatása

Ezek a magyarországi egyéb nyereségadók a társasági adó számításakor csökkentő tételként vehetők figyelembe. Ezen felül a fizetett helyi iparűzési adó bizonyos százalékával még tovább csökkenthető a társasági adóalap (2005-ben 50%, 2006-ban és 2007-ben 100%).

(g) Forrásadó

A Csoportnak Macedóniában is vannak érdekeltségei, ahol 2006. január 1-jével 5%-os forrásadót vezettek be a magyarországi tulajdonosoknak fizetett osztalékra. Montenegróban szintén 5%-os forrásadó terheli a

Magyarországra történő osztalékfizetést. A levezetés tartalmazza a fenti leányvállalatok felosztható tartalékaira elszámolt halasztott adó összegét, mivel azt osztalékfizetés esetén forrásadó terheli.

(h) Adótörvény szerinti veszteségére képzett halasztott adó leírása

(i) Szélessávú beruházási adókedvezmény jelenérték hatása

A szélessávú eszközökbe történő beruházásokhoz kapcsolódó adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években lesz felhasználva.

9.4 Halasztott adó

A Magyar Telekom halasztott adó egyenlegei a következők:
	Egyenleg ‌‌‌‌‌	Eredmény-	Egyéb	Egyenleg	Eredmény-	Egyéb	Egyenleg
	2005.	kimutatás	mozgások	2006.	kimutatás	mozgások	2007.
	december	hatás		december	hatás		december
	31-én			31-én			31-én
				millió Ft
Halasztott adó követelés / (kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény ………..........	10 656	856	2 788	14 300	(0 000)	0 000	00 000
Adótörvény szerinti elhatárolt veszteség	6 076	(4 859)	-	1 217	(676)	-	541
...
Leányvállalati befektetések ……………...	(900)	(300)	-	(1 200)	(213)	-	(1 413)
Forrásadó……….....................................	-	(2 034)	-	(2 034)	(1 606)	-	(3 640)
Egyéb pénzügyi eszközök ……………….	24	(350)	19	(307)	322	(23)	(8)
Követelések és készletek értékvesztése	3 728	(678)	-	3 050	(488)	-	2 562
….
Tárgyi eszközök és immateriális javak	(7 565)	(88)	(1 388)	(9 041)	(641)	211	(9 471)
…..
Goodwill …………………………………	(1 864)	(2 262)	-	(4 126)	(2 965)	-	(7 091)
Szállítók és egyéb kötelezettségek ………	104	259	-	363	(781)	-	(418)
Hitelek és egyéb kölcsönök ……………...	156	123	-	279	(156)	-	123
Halasztott bevételek ……………………..	157	(157)	-	-	293	-	293
Kötelezettségekre és költségekre képzett	1 205	222	-	1 427	2 079	-	3 506
céltartalék Összes nettó halasztott adó
követelés / (kötelezettség) …...…………	11 777	(9 268)	1 419	3 928	(9 105)	3 749	(1 428)
Ebből: halasztott adó kötelezettség
nettósítás után ….......................................	(3 189)			(5 647)			(2 714)
Ebből: Halasztott adó követelés
nettósítás után ………………….................	14 966			9 575			1 286
Az egyéb mozgások tartalma:
Tárgyi eszköz beszerzési értékének
csökkenéseként elszámolt beruházási
adókedvezmény ……………………………		3 109			3 561
Felhasznált beruházási adókedvezmény……		(321)			-
Értékesíthető pénzügyi eszközök
tőkével szemben elszámolt		19			(23)

értékelési különbözete …………………...

Konszolidációból eredő

átváltási különbözet ………………………	(29)	211
Akvizíciók hatása ………………………….	(1 359)	-
	1 419	3 749

A halasztott adó követelések és kötelezettségek megbontása a mérlegben a Csoport jogi személyei szerint történik, és ennek megfelelően egy jogi személyre vonatkozóan vagy eszközként vagy kötelezettségként jelenik meg a mérlegben.

A Csoport nettó halasztott adó kötelezettség állománya 1428 millió forint, amely több különálló halasztott adó követelés és kötelezettség összegéből tevődik össze (lásd a fenti táblázatban). Ezekből a tételekből körülbelül 13 738 millió forint halasztott adó követelés várhatóan visszafordul 2008-ban, továbbá 4 607 millió forint halasztott adó kötelezettség fog visszafordulni 2008-ban. A fenti összegek nem tartalmazzák a várhatóan 2008-ban képződő halasztott adó tételeket.

A beruházási adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a beruházások költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

A tőkében elszámolt értékesíthető pénzügyi eszközök átértékeléséhez kapcsolódó halasztott adó követelést szintén a tőkével szemben számoltuk el.

Az anyavállalat könyveiben, a leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségekre halasztott adó került elszámolásra. 2007-ben 13 295 millió forint értékű, ilyen típusú átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget (2006-ban 4602 millió forint ez az érték).

Amennyiben a Csoport macedón leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat, úgy a Csoportnak a 2007. december 31-ig erre a jogcímre elszámolt 3045 millió forint halasztott adóval megegyező összegű forrásadót kellene fizetnie. Abban az esetben, ha a Csoport montenegrói leányvállalatai osztalék formájában kifizetnék a teljes ilyen célra igénybe vehető tartalékaikat, úgy a Csoportnak a 2007. december 31-ig elszámolt 595 millió forintnyi halasztott adó kötelezettségen felül további 1219 millió forint értékben kellene forrásadót fizetnie. Mivel a Csoport ellenőrizni tudja az osztalékok időzítését és módját, így csak a leányvállalatok eredménytartalékából (2005, 2006 és 2007. évi eredmény) a közeljövőben kifizetendő osztalék tervezett értékére képzett halasztott adó kötelezettséget számoltuk el.

Az adótörvény szerinti felhalmozott veszteségek halasztott adó hatása csak olyan mértékben kerül elismerésre, amennyire azok jövőbeni realizálhatósága valószínűsíthető. 2008-ban 496 millió forint adóveszteség jár le, míg a fennmaradó 2889 millió forint adóveszteség felhasználására nem vonatkoznak jogi korlátozások. 4883 millió forintnyi adó veszteségre nem számoltunk el halasztott adó követelést 2007-ben. Ennek legnagyobb része időkorlátozás nélkül felhasználható.

9.5 Beruházási adókedvezmény

A szélessávú internet elterjesztésének ösztönzésére a magyar kormány 2003-tól a szélessávú internet eszközökbe (pl. DSL vonalak, UMTS eszközök) 100 millió forint felett beruházó társaságok számára a társasági adó csökkentését tette lehetővé. Az adó-csökkentés lehetséges mértéke a szélessávú internet eszközökbe történő beruházás százalékában kerül meghatározásra. Mivel ez a beruházási adókedvezmény kormányzati támogatás jellegű, a halasztott adó követelés a kapcsolódó beruházás költségeivel szemben került elszámolásra. Ha az adókedvezmény nem kerül felhasználásra a keletkezés évében, a következő évben nagyobb összegű kedvezményt lehet felhasználni, mivel a korábbi évek fel nem használt összegei kamattal növelt értéken érvényesíthetők. Ez a növekmény hozzáadódik a halasztott adó követeléshez, csökkentve az éves halasztott adóköltség összegét.

A Magyar Telekom adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak (millió Ft-ban):

Kedvezmény keletkezésének éve

Szélessávú eszköz- beruházás

Megállapított adó- kedvezmény

Felhasznált adó- kedvezmény

Adóköltségben elismert növekedés

Fennmaradó adókedvezmény értéke 2007.

összege december 31-én

2003	6 208	2 633	(3 763)	1 130	0
2004 …………	6 913	3 067	(0 000)	000	0 000
2005 …………	14 606	5 739	(0 000)	000	0 000
2006	15 564	4 272	(000)	000	0 000
2007	12 362	3 014	(355)	-	2 659
Összesen …….	55 653	18 725	(0 000)	0 000	00 000
			Lejárat éve:	2015 …………	6 458
				2016 …………	4 471
				2017 …………	2 659
					13 588

Annak érdekében, hogy a Csoport tagjai az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudják venni, szigorú feltételeket kell teljesíteniük az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A menedzsment szerint a Csoport eleget tett és eleget fog tenni az előírásoknak, hogy a halasztott adó követelést elismerje.

9.6 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Csoportnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

10 Készletek

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Kábelek, huzalok, egyéb anyagok, befejezetlen beruházások és előlegek .............…..	3 745	3 125
Áruk ......…………..…….......................................................…............................…	7 904	8 454
Összesen………………………………………………………………………………..	11 649	11 579
. Értékvesztés ………............................................…..…..………………………………	(1 189)	(927)
	10 460	10 652

11 Értékesítésre kijelölt eszközök

Az értékesítésre kijelölt eszközök közé az ingatlanok kihasználtságának fokozása és a létszámleépítések eredményeképpen értékesítésre kijelölt telkek és épületek tartoznak. Az értékesítésre várhatóan egy éven belül kerül sor.

12 Tárgyi eszközök - nettó	Telek és	Épületek	Távközlési	Egyéb	Összesen
	kapcsolódó jogok		eszközök
			(millió Ft)
2006. január 1. Bruttó érték ………………………………..	6 743	124 636	931 111	143 832	1 206 322
Halmozott értékcsökkenés ………………...	(1 808)	(23 467)	(493 159)	(104 850)	(623 284)
Nettó érték ………………………………….	4 935	101 169	437 952	38 000	000 000
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ……..					(2 302)
					580 736
Nettó érték - 2006. január 1. ……………...	4 935	101 169	437 952	38 000	000 000
Átváltási különbözet ………………………	0	(00)	000	00	000
Akvizíciók …………………………………	-	134	518	1 321	1 973
Növekedés …………………………………	123	4 217	57 070	13 005	74 415
Értékesítés …………………………………	(187)	(3 254)	(701)	(394)	(4 536)
Értékvesztés ……………………………….	(85)	(174)	(1 404)	(64)	(1 727)
Értékcsökkenés ……………………………	(172)	(3 400)	(78 151)	(13 934)	(95 657)
Nettó érték – 2006. december 31. …………..	4 616	98 678	415 478	38 000	000 000
2006. december 31. Bruttó érték ………………………………..	6 654	124 145	972 654	154 113	1 257 566
Halmozott értékcsökkenés ………………...	(2 038)	(25 467)	(557 176)	(115 160)	(699 841)
Nettó érték …………………………………..	4 616	98 678	415 478	38 000	000 000
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ……..					(6 825)
					550 900
Nettó érték - 2007. január 1. ………………	4 616	98 678	415 478	38 953	557 725
Átváltási különbözet ………………………	4	74	180	750	1 008
Akvizíciók ………………………………..	-	2	366	123	491
Növekedés …………………………………	24	13 560	51 380	10 944	75 908
Értékesítés …………………………………	-	(3 229)	(454)	(1 705)	(5 388)
Értékvesztés ……………………………….	-	(94)	(32)	-	(126)
Értékcsökkenés ……………………………	(143)	(2 286)	(79 147)	(8 918)	(90 494)
Eszközök közötti átsorolás....………………	267	(7 680)	25 741	(18 328)	-
Nettó érték – 2007. december 31. …………..	4 768	99 025	413 512	21 819	539 124
2007. december 31. Bruttó érték ………………………………..	6 687	127 522	1 057 554	98 645	1 290 408
Halmozott értékcsökkenés ………………...	(1 919)	(28 497)	(644 042)	(76 826)	(751 284)
Nettó érték …………………………………..	4 768	99 025	413 512	21 819	539 124
Ebből értékesítésre kijelölt eszközök ………					(4 393)
					534 731

A tárgyi eszközök 2007. december 31-i záró egyenlege 27 633 millió forint értékben (2006: 19 232 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az aktiválás várható.

Az „Akvizíciók” sor tartalmazza a Magyar Telekom által megvásárolt cégek eszközeinek valós értékét a bemutatott években.

A tárgyi eszközök növekedés sora nettó módon tartalmazza a szélessávú eszközökbe történt beruházások

kapcsán a Magyar Telekomnak járó 3561 millió forint beruházási adókedvezményt 2007-ben (2006-ban 3109 millió forint). További információk a 9.5. megjegyzésben találhatók.

A 2007-ben magyarországi kistérségekben telepített WLAN eszközökre számoltunk el értékvesztést, mivel megállapítottuk, hogy ezen eszközök használati érték alapján számított megtérülő értéke alacsonyabb volt, mint a könyv szerinti érték. A használati érték diszkontált cashflow módszerrel került meghatározásra. Az alkalmazott diszkontráta 11,6% és 12% között volt.

A 2006-ban elszámolt értékvesztések több eszközcsoportot érintenek, amelyek megtérülő értékét a használati érték alapján határoztuk meg, mivel ezek az értékesítési költségekkel csökkentett piaci értéknél magasabbak voltak. A használati érték diszkontált cashflow módszerrel került meghatározásra. Az alkalmazott diszkontráta 2006-ban 11,49% és 11,86% között volt.

A Tárgyi eszköz kategóriák közötti átsorolás a vezetékes és a mobil üzletágak tárgyi eszköz besorolás egységesítésének az eredménye, amely a Társaság és a T-Mobile Magyarország összeolvadása után, 2007. január 1-jével történt meg. Nagyszámú eszköz lett átsorolva kategóriák között az üzletágak eszközeinek egységesebb bemutatás érdekében.

Az épületek között szerepelnek értékesített, majd pénzügyi lízing keretében visszlízingelt eszközök, amelyek bruttó értéke 2007. december 31-én 2460 millió forint (2006: 1134 millió forint), nettó könyv szerinti értéke pedig 1407 millió forint (2006: 903 millió forint).

A pénzügyi lízing (de nem visszlízing) keretében lízingelt eszközök többnyire az épületek és egyéb eszközök között szerepelnek. A lízingbe vett eszközök bruttó könyv szerinti értéke 2007. december 31-én 2593 millió forint (2006: 1142 millió forint) nettó könyv szerinti értéke 1828 millió forint volt (2006: 1057 millió forint).

2007. december 31-én a távközlési eszközök között operatív lízing szerződések keretében az ügyfeleknek bérbe adott eszközök is szerepelnek, melyek bruttó könyv szerinti értéke 7029 millió forint (2006-ban 7744 millió forint), nettó könyv szerinti értéke 2514 millió forint (2006-ban 2125 millió forint). Ezen eszközök 2007. évi értékcsökkenése 808 millió forint (2006-ban 876 millió forint) volt. Ezen szerződések jövőbeni minimum lízingdíj követeléseit a 32.4-es megjegyzés tartalmazza.

A Csoport eszközeinek hasznos élettartamát évente felülvizsgáljuk, és ennek eredményeként bizonyos eszközök - többnyire szoftverek - élettartama, azok technikai elavulása miatt, 2007. január 1-jével megváltozott. Az élettartam változás következtében 2007-ben 132 millió forinttal magasabb értékcsökkenést számoltunk el.

2007. december 31-én 1859 millió forint értékű tárgyi eszköz szolgált hitelek és egyéb kölcsönök (többnyire pénzügyi lízing) fedezeteként (2006-ban 2369 millió forint).

13 Immateriális javak - nettó	Goodwill	Szoftver	Koncessziók és	Egyéb	Összesen
			licencek
			(millió Ft)
2006. január 1. Bruttó érték ………………………..	232 157	110 038	40 139	18 502	400 836
Halmozott értékcsökkenés …………	-	(65 893)	(10 361)	(4 785)	(81 039)
Nettó érték …………………………..	232 157	44 145	29 778	13 717	319 797
Nettó érték - 2006. január 1. ……...	232 157	44 145	29 778	13 717	319 797
Átváltási különbözet ………………	(00)	00	0	00	000
Akvizíciók ………………………..	13 070	391	177	6 726	20 364
Növekedés …………………………	-	16 379	7	72	16 458
Értékesítés………………………...	-	(122)	-	-	(122)
Értékvesztés………………………...	-	-	-	(1 346)	(1 346)
Értékcsökkenés …………………….	-	(17 659)	(2 741)	(3 119)	(23 519)
Nettó érték – 2006. december 31. …...	245 149	43 218	27 225	16 148	331 740
2006. december 31. Bruttó érték ………………………..	245 149	121 675	40 705	21 917	429 446
Halmozott értékcsökkenés …………	-	(78 457)	(13 480)	(5 769)	(97 706)
Nettó érték …………………………..	245 149	43 218	27 225	16 148	331 740
Nettó érték - 2007. január 1. ………	245 149	43 218	27 225	16 148	331 740
Átváltási különbözet ………………	185	51	1 629	(1)	1 864
Akvizíciók ………………………..	520	384	1 214	21	2 139
Növekedés …………………………	-	15 441	11 564	1 005	28 010
Értékesítés………………………...	-	(216)	(1 606)	(46)	(1 437)
Értékvesztés………………………...	-	-	-	-	-
Értékcsökkenés …………………….	-	(18 583)	(3 020)	(3 372)	(24 975)
Eszközök közötti átsorolás………….	458	2 931	(1)	(3 502)	(115)
Nettó érték – 2007. december 31. …...	246 312	43 657	37 005	10 253	337 227
2007. december 31. Bruttó érték ………………………..	246 312	139 415	54 262	19 818	459 807
Halmozott értékcsökkenés …………	-	(95 758)	(17 257)	(9 565)	(122 580)
Nettó érték …………………………..	246 312	43 657	37 005	10 253	337 227

Az Akvizíciók soron a Magyar Telekom által az adott évben megszerzett cégek eszközei és a beszerzésen keletkezett goodwill kerül kimutatásra.

Az immateriális javak amortizációs költsége, ugyanúgy mint azok értékvesztése az eredménykimutatás Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra.

Az immateriális javak kategóriái közötti átsorolás a vezetékes és a mobil üzletágak tárgyi eszköz besorolás egységesítésének az eredménye, amely a Társaság és a T-Mobile Magyarország összeolvadása után, 2007. január 1-jével történt meg. Nagyszámú eszköz lett átsorolva kategóriák között az üzletágak eszközeinek egységesebb bemutatás érdekében.

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan. Megállapítottuk, hogy a pénzbevételt generáló egységekhez allokált goodwillre egyik esetben sem szükséges értékvesztést elszámolni, mivel a CGU-k diszkontált cashflow számítással a valós érték alapján meghatározott megtérülő értékei magasabbak, mint a könyv szerinti értékek. Mindezek eredményeként nem került goodwill értékvesztés elszámolásra egyik bemutatott évben sem. A nemzeti CGU-k tevékenységéhez tartozó cashflow számításakor tíz éves terveket és maradványértéket használtunk.

A goodwill legjelentősebb része a T-Mobile szegmenshez van hozzárendelve. A T-Mobile szegmensre vonatkozóan a tervezett 10 éves időtartamon felül 0,5% - 2%-os folyamatos növekedési rátát határoztunk meg, a működés országától függően. A T-Mobile HU esetében 12,66%-os súlyozott átlagos tőkeköltséggel számoltunk, a T-Mobile MK esetében 11,61%-al, a T-Mobile CG esetében pedig 11,33%-al.

A jelentősebb immateriális javak 2007. december 31-i állományát az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés Nettó érték

(millió Ft)

Hátralévő hasznos élettartam (év)

T-Mobile szegmens - Goodwill .....................................................................................	208 275	-
T-Com szegmens - Goodwill..........................................................................................	33 174	-
T-System szegmens - Goodwill.....................................................................................	4 863	-
UMTS licenc – T-Mobile HU .......................................................................................	14 272	12
GSM licenc – T-Mobile HU (1.3.4-es megjegyzés) ............................................	10 358	9
DCS 1800 licenc – T-Mobile HU ................................................................................	6 468	7
Egyéb immateriális javak ................................................................................................	59 817	7
	337 227
14 Befektetések társult és közös vezetésű vállalatokban	2006	2007

december 31-én

végződött évben (millió Ft)

Nyitó egyenleg…………………………………...……………………………………..	5 020	5 771
TSH leányvállalattá	-	(1 689)
válása……………………………………………………………. Tőke juttatása a TSH részére………………………………………………….............	205	-
Részesedés a társult és közös vállalatok adózott eredményéből ……………………..	703	934
Osztalék……………………………………………………………………………….	(157)	(72)
T-Systems RIC értékesítése………………………………………………………..….	-	(11)
	-	3
Növekedés……………………………………………………………………………..
Záró egyenleg………………………………………………………………………..…	5 771	4 936

Az alábbi táblázat a Csoport főbb társult vállalatainak 2007. december 31-i eszköz és kötelezettség állományát, bevételét és éves eredményét mutatja.

	Hunsat	IKO Telekom Média Holding	Magyar RTL
		(millió Ft)
Összes eszköz ...........................................................................................	1 247	6 267	30 198
Összes kötelezettség .................................................................................	1 333	1	17 361
Bevételek ..................................................................................................	3 289	-	33 086
Éves eredmény .........................................................................................	177	1 497	3 888
15 Egyéb befektetett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök legnagyobb részét hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatások adják.

16 Pénzügyi kötelezettség kapcsolt vállalatokkal szemben

A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek a DTIF-től, a Deutsche Telekom treasury központjától származnak, és forintalapúak.

A lenti táblázat a 2007. december 31-én fennálló hitelek és a kapcsolódó elhatárolt kamatok részleteit mutatja:

	Könyv szerinti érték (millió Ft)	Kamatláb (%)	fix / váltózó	Visszafizetés ideje
1 éven belül esedékes ………………………..	20 000	8,21	fix	2008. május
Elhatárolt kamat ……………………………..	5 210
	25 210
	9 487	7,56	változó	2009. január
	5 000	9,68	fix	2009. szeptember
	25 000	9,61	fix	2009. október
	28 000	7,69	változó	2009. október
	20 000	7,53	fix	2009. október
	9 487	7,56	változó	2010. január
	30 000	7,66	fix	2010. július
	9 486	7.56	változó	2011. január
	34 000	7,21	fix	2011. július
	9 486	7,56	változó	2012. január
	40 000	8,71	fix	2012. május
	9 486	7,56	változó	2013. január
	25 000	7,26	fix	2013. október
1 éven túl esedékes …………………………..	254 432
	279 642

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Könyv szerinti érték

Valós érték Könyv szerinti érték

Valós érték

Fix kamatozású

.....………………………..........

184 000 188 914 199 000 206 958

Változó kamatozású ....………………………... 75 432 75 432 75 432 75 432

Kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek összesen 259 432 264 346 274 432 282 390

.......

A kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2007-ben 7,95% volt (2006-ban 8,45%, 2005-ben 8,45%).

A Csoport kapcsolt vállalatoktól felvett hitelek nagy része fix kamatozású, így a valós érték változás kockázatának vannak kitéve a fenti táblázatban bemutatottak szerint. A piaci kamatlábak csökkenése a

kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

17 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Bankhitelek .....……….....................................................................................	(a)	28 846	40 506
Pénzügyi lízing kötelezettség (32.1 megjegyzés)…………………………….		412	659
Elhatárolt kamat……………………………………………………………….		298	1 474
Egyéb .....…………..........................................................................................		347	2 027
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen.………….……………...		29 903	44 666
Bankhitelek..............……….............................................................................	(a)	18 250	52 204
Pénzügyi lízing kötelezettség (32.1 megjegyzés)…………………………….		2 324	2 711
Egyéb………………...........….........................................................................		123	123
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen………………………...		20 697	55 038

(a) Bankhitelek

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Rövid lejáratú bankhitelek………………………………………………………….		28 846	40 506
Hosszú lejáratú bankhitelek…………………………………………………………		18 250	52 204
Bankhitelek összesen………………………………………………………………….	(a)	47 096	92 710
Bankhitelek pénznemek szerinti bemutatása: HUF…………………………………………………………………………………..		47 096	81 130
. EUR…………………………………………………………………………………..		-	11 484
. Egyéb…………………………………………………………………………………		-	96
.
	(a)	47 096	92 710

2007. december 31-én a bankhitelek tőketörlesztéseinek esedékessége a következő volt:

Esedékesség

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

1 éven belül…………………………………………………………………………...	28 846	40 506
1-5 év között …………………………………………………………………………	18 250	52 108
5 év	-	96
után………………………………………………………………………………	47 096	92 710

Az összes hitelállományból 2007. december 31-én 30 136 millió forint hitel „rulírozó” hitel (2006-ban 17 708 millió forint), amely 1-6 hónapos időszakra bármikor lehívható, és amelyre bármikor teljesíthető előtörlesztés.

Az alábbi táblázat a bankhitelek kamatlábának súlyozott átlagát mutatja be 2007. december 31-én.

Lejárat

2008 2009 2010 2011 2012 Utána Összesen (millió Ft, kivéve a %-ban megadott értékek)

Bankhitelek (HUF alapú)‌

Változó kamatozású ...……………. 37 128 28 014 4 565 423 - - 70 130

Átlagos kamatláb

...……………….. Fix kamatozású

...…………………. Átlagos kamatláb

7,70 7,79 7,88 8,23 - - 7,75

- - - 11 000 - - 11 000

- - - 7,83 - - 7,83

...……………….. Összesen ...………………………….. 37 128 28 014 4 565 11 423 - - 81 130

Bankhitelek (EUR alapú)

Változó kamatozású ...……………. - - 3 040 - - - 3 040

Átlagos kamatláb ..……………….. - - 4,94 - - - 4,94

Fix kamatozású

...…………………. Átlagos kamatláb

3 378 3 378 1 688 - - - - 8 444

4,95 4,95 4,95 - - - 4,95

...……………….. Összesen ...………………………...... 3 378 3 378 4 728 - - - 11 484

Bankhitelek (egyéb pénznem - BGN)

Változó kamatozású ………............ - - - - - - -

Átlagos kamatláb …….…………… - - - - - - -

Fix kamatozású ………………….. - - - - - 96 96

Átlagos kamatláb ………………… - - - - - 5,52 5,52 Összesen ……………………………. - - - - - 96 96

Összes bankhitel ............................... 40 506 31 392 9 293 11 423 - 96 92 710

A bankhitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2007-ben 7,41% volt (2006-ban 7,86%, 2005-ben 6,53%).

Az alábbi táblázat a Csoport bankhiteleinek könyv szerinti- és valós értékét hasonlítja össze.

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

	Könyv szerinti érték	Valós érték		Könyv szerinti érték		Valós érték
HUF alapú bankhitelek
Fix	3 372	3 372		11 000		12 067
kamatozású………………………………….
Változó kamatozású… 43 724		43 724		70 130		70 130
47 096		47 096		81 130		82 197
EUR alapú bankhitelek Fix	-	-		8 444		8 617
kamatozású………………………………….
Változó kamatozású… …. -		-		3 040		3 040
-		-		11 484		11 657
Egyéb pénznem alapú bankhitelek (BGN) Fix kamatozású	-	-		-		-
........……………………….......
Változó kamatozású …. -		-		96		96
-		-		96		96
Bankhitelek összesen	47 096		47 096		92 710		93 950
.……………………….........

A változó kamatozású hitelek kamatrátája elsősorban a BUBOR vagy EURIBOR + kamatfelár képlet alapján kerül maghatározásra. A BUBOR a budapesti bankközi kamatláb, míg az EURIBOR az Európai irányadó bankközi kamatláb.

A Csoport külső felektől származó hiteleinek és kölcsöneinek túlnyomó része változó kamatozású, és cash- flow kockázatnak van kitéve. A kamatlábak emelkedése a magasabb kamatköltségen keresztül magasabb készpénz kifizetést eredményez.

(b) Hitelkeretek

2007. december 31-én a Magyar Telekom 48 352 millió forint le nem hívott hitelkerettel rendelkezett. Lehívásuk esetén, LIBOR, BUBOR valamint a változó kamatozású kereskedelmi banki hitelek alapkamata kamatfelárral növelt mértékének megfelelő kamat terheli a Csoportot, attól függően, hogy milyen devizában és melyik bank folyósítja a hitelt.

18 Szállítók

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Kötelezettségek DT csoport tagvállalatai

felé…………………………………………..

6 207

7 524

Tartozások társult vállalatok felé……………………………………………………….

1 287

Egyéb szállítói

73 898

80 456

kötelezettség……………………………………………………………

81 392 87 989

19 Céltartalék

Millió Ft Végkielé-‌‌‌‌‌

gítés

Ügyfél hűség-

Jogi ügyek

MTIP Fix-mobil

végződtetési

Egyéb Összesen

programok díjak

2006. január 1. …………….. Növekedés akvizíciók során	3 629 -	1 907 -	2 645 -	256 -	2 950 -	1 777 154	13 164 154
. Felhasználás / feloldás	(2 639)	(1 837)	(2 455)	(199)	-	(1 145)	(8 275)
…….. Képzés ..................................	3 063	1 965	2 462	132	1 640	2 232	11 494
2006 december 31. ...............	4 053	2 035	2 652	189	4 590	3 018	16 537
Növekedés akvizíciók során .	-	-	-	-	-	179	179
Felhasználás / feloldás...........	(3 589)	(645)	(542)	(158)	-	(2 328)	(7 262)
Képzés ..................................	14 258	1 064	3 542	40	2 394	2 945	24 243
2007. december 31. ………..	14 722	2 454	5 652	71	6 984	3 814	33 697
Ebből rövid lejáratú rész …..	13 703	751	4 422	13	-	1 922	20 811
Ebből hosszú lejáratú rész …	1 019	1 703	1 230	58	6 984	1 892	12 886

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan nem számítunk semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

19.1 Végkielégítés

A 2007. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a Magyar Telekom Nyrt. működésének 2008. január 1-től hatályos jelentős átszervezéssel kapcsolatos. A 2006. december 31-i végkielégítésekre képzett céltartalék elsősorban macedóniai és montenegrói 2007-es létszámleépítéshez kapcsolódik.

2007-ben 1704 olyan munkavállalót bocsátottunk el (2006-ban 771), akik végkielégítésben részesültek. A céltartalék 2007. december 31-i egyenlege 813 munkavállalóhoz kapcsolódik, akik a Csoport különböző területein dolgoznak (2006-ban 499 fő).

A 2007-ben végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 14 652 millió forint került kifizetésre (2006-ban 6099 millió forint), amely összegből 3589 millió forint a 2006. december 31-én meglévő céltartalékkal szemben került elszámolásra, míg a fennmaradó összeg a 2007. évi személyi jellegű ráfordításokat terhelte.

A 2006-ban végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 6099 millió forint került kifizetésre, amely összegből 2639 millió forint a 2005. december 31-én meglévő céltartalékkal szemben került elszámolásra, míg a fennmaradó összeg a 2006. évi személyi jellegű ráfordításokat terhelte.

19.2 Ügyfél hűségprogramok

Az ügyfél hűségprogramokra képzett céltartalék az ügyfelek által még fel nem használt kedvezmények valós

értékét tartalmazza, és a bevételekkel szemben kerül elszámolásra.

19.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalék főleg az adóhatóságnak, versenyhivatalnak valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogi eljárás eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Ezen kívül itt szerepelnek azon lakossági ingatlanok értékének csökkenése miatt várhatóan kifizetésre kerülő kártérítések, amely értékromlást az adott ingatlan szomszédságában felállított mobil adótornyok vélhetően okoznak. Több olyan jogi ügy is van melyekkel kapcsolatban céltartalék került képezésre, melyek közül az alábbiak a legjelentősebbek.

19.3.1 Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja Macedóniában

2007 februárjában a MakTel ellen eljárást indított a versenyhivatal az UNET, egy helyi internet szolgáltató kezdeményezésére a digitális bérelt vonalak hozzáférési piacán történő gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében. 2007 szeptemberében a versenyhivatal a bérelt vonalak piacán domináns piaci szereplőnek minősítette a MakTel-t, és megállapította, hogy visszaélt gazdasági erőfölényével. A döntés értelmében a MakTel-nek be kellett nyújtania a nagykereskedelmi digitális bérelt vonalakra vonatkozó ajánlatát a versenyhivatalnak, amelyet a hatóság jelenleg is vizsgál. A versenyhivatal még nem indított szabálysértési eljárást. A törvények szabálysértés esetében kiróható büntetésekre vonatkozó rendelkezései értelmében a MakTel 418 millió forint összegű céltartalékot képzett 2007. december 31-én.

A macedón versenyhivatal a T-Mobile MK-val szemben is eljárást indított gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt a T-Mobile MK Maily (hangposta) szolgáltatása kapcsán. A versenyhivatal megállapításai alapján szabálysértési eljárást indított a T-Mobile MK ellen. A menedzsment megítélése szerint viszonylag nagy a valószínűsége annak, hogy büntetést kell fizetniük, melynek mértéke elérheti akár a Maily szolgáltatásból származó, a vitatott (a szolgáltatás indulása és az eljárás megkezdése közötti) időszakra eső bevétel nagyságát. 2007-ben a cég ekkora összegű, 752 millió forint céltartalékot képzett.

19.3.2 Létszámleépítéssel kapcsolatos viták Montenegróban

2005-ben a CT olyan önkéntes felmondási programot kínált munkavállalóinak, amely előnyös feltételeket nyújtott az önként felmondó munkavállalóknak. 2006-ban a CT egy újabb önkéntes felmondási programot hirdetett meg, amely még kedvezőbb feltételeket tartalmazott. A 2006-os program meghirdetése után a 2005-ös program keretében elbocsátott munkavállalók úgy érezték, hogy félrevezették őket az elbocsátás feltételeivel. A 2005-ben elbocsátott munkavállalók bejelentették, hogy amennyiben a CT nem kárpótolja őket az eltérő feltételek miatt, szabálysértési eljárást kezdeményeznek a CT-vel szemben. 2007-ben 236 korábbi CT alkalmazott indított eljárást a CT ellen, összesen 3,5 millió euró értékben, azzal az indokkal, hogy a CT félrevezette őket, amikor elfogadták a 2005-ös önkéntes felmondási programot. A menedzsment vitatja az igényelt összeg nagyságát, de nagyobb a valószínűsége annak, hogy a felperesek igényét elfogadják, mint hogy elutasítják. Így ezzel kapcsolatban a CT 887 millió forint céltartalékot képzett 2007-ben.

19.4 MTIP

A közép-távú ösztönzési programmal kapcsolatos részletek a 24.1.3 megjegyzésben olvashatóak.

19.5 Fix-mobil végződtetési díjak

Ebben a kategóriában azok az összegek szerepelnek, amelyeket a Magyar Telekom Nyrt. szedett be az ügyfeleitől, és amelyek bevételcsökkentő tételként kerültek elszámolásra. Ezen összegeket valószínűleg vissza

kell fizetnie az egyetemes szolgáltatások előfizető részére a csökkentett fix-mobil végződtetési díjak miatt. A Társaság átértékelte a kötelezettség besorolását 2006. december 31-i mérleghez képest a kötelezettség bizonytalan időpontja és összege miatt. Mindezek eredményeként a kötelezettség 2007-ben céltartalékként lett bemutatva, ellentétben a 2006. december 31-ei bemutatásával, amikor ez a kötelezettségek közt szerepelt. A korábbi évek számai ennek megfelelően lettek módosítva. Az átsorolásnak nincs hatása a saját tőkére, az eredményre és az egy részvényre jutó hozamra.

Egy rendelet kötelezi a Társaságot, hogy az egyetemes szolgáltatások előfizetőinek fix-mobil tarifáit a fix- mobil végződtetési díjak csökkenésével megegyező mértékben mérsékelje. A Társaság a mai napig nem teljesítette ezt a kötelezettségét, mivel a mobil szolgáltatók – hivatkozva az NHH-val szemben indított peres eljárásaira – nem csökkentették a fix-mobil végződtetési díjaikat a Társasággal kötött összekapcsolási szerződéseikben. Nehéz megjósolni a bíróság végső ítéletét ezen ügyekkel kapcsolatban, de ha még kedvező is lesz a mobil szolgáltatók számára, s az NHH-t kötelezi egy új eljárás lebonyolítására a mobil végződtetési díjak megállapítását illetően, az várhatóan ugyanolyan vagy nagyon hasonló csökkentett végződtetési díjat állapít majd meg.

Bár a mobil szolgáltatók által indított perek még nem fejeződtek be, az NHH felszólította a Társaságot a különbözet visszafizetésére az egyetemes ügyfeleknek. A tárgyalások folyamatban vannak az NHH-val a különbözet számításának módjáról és a Társaság egyetemes ügyfeleinek meghatározásáról, s mindezek eredménye jelentős hatással lesz a kötelezettség pontos összegére és lejáratára. A Társaság vezetősége egy becslés alapján céltartalékot képzett a tárgyalások korai szakaszára való tekintettel.

19.6 Egyéb céltartalék

Az Egyéb céltartalék 2006. december 31-i egyenlege a garanciális kötelezettségre, az eszközbontási kötelezettségre és további egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmazza.

20 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Elhatárolt bevételek és kapott előlegek …………..………………………………….	11 779	13 939
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek …..…………………………...	13 162	13 327
Bérköltség	7 033	9 500
…………………………………………………………………………….
Osztalékfizetési kötelezettség a MagyarCom GmbH-nak	45 074	-
..…………………………..
Egyéb osztalékfizetési kötelezettség	31 091	151
…...…………………………………………….
Egyéb kötelezettségek	2 459	5 060
………………………………………………………………..	110 598	41 977

Az osztalékfizetési kötelezettség jelentősen lecsökkent, visszatért a normális szintre, mivel a 2005-ös éves beszámolót Magyar Telekom Nyrt. közgyűlése csak késve, 2006 decemberében tudta elfogadni, ezért az osztalék kifizetése 2007. januárjára csúszott. A késést 2006-ban a vizsgálat okozta (1.2-es megjegyzés).

21 Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

EKG szállítói kötelezettség

………………………………………………………….. Egyéb…………………………………………………………………………………

(a) 5 117 3 293

3 613 2 504

8 730 5 797

a) 2005-ben a Társaság megállapodást kötött a magyar kormánnyal a meglévő Egységes Kormányzati Gerinchálózat (EKG) 50 hónapig tartó működtetéséről. A szerződés időtartama alatt a Társaság kötelezettséget vállal a hálózat ingyenes és jelentős felújítására, valamint a kormánynak való visszaadására a szerződési idő lejártát követően. A szerződés időtartama alatt a Társaság kizárólagosságot élvez a kormányzati intézményeknek hálózattal kapcsolatos, telekommunikációs szolgáltatások nyújtására. Minthogy a megállapodás lényegét tekintve megegyezik egy koncesszióval, a Társaság a szerződéshez kapcsolódóan az immateriális javak között elszámolt egy jogot és hozzá kapcsolódóan ezt a kötelezettséget.

22 Bevételek

2005 2006 2007

december 31-én végződött évben

		(millió Ft)
Vezetékes szolgáltatások bevétele Hang alapú kiskereskedelmi ...................................................................	197 679	182 280	159 772
Hang alapú nagykereskedelmi .................................................................................	25 579	28 691	30 319
Internet .....................................................................................................	39 783	49 733	57 796
Adat..........................................................................................................	26 792	27 121	27 440
Multimédia ...............................................................................................	15 037	17 506	18 102
Xxxxxxxxxx és készletértékesítés .............................................................	5 205	4 249	5 395
Egyéb vezetékes szolgáltatások ...............................................................................	10 108	9 607	10 509
Vezetékes szolgáltatások bevétele összesen ............................................	320 183	319 187	309 333
Mobil szolgáltatások bevétele Hang alapú ..............................................................................................	225 003	240 285	248 594
Nem hang alapú ......................................................................................	36 539	40 258	45 068
Xxxxxxxxxx és készletértékesítés, aktiválási díjak ....................................	23 472	25 280	23 121
Egyéb mobil bevételek (a)	834	21 507	8 984
Mobil szolgáltatások bevétele összesen ..................................................	285 848	327 330	325 767
Rendszerintegráció és IT bevételek Rendszerintegráció...................................................................................	7 354	11 494	19 715
IT..............................................................................................................	1 669	13 185	21 846
Rendszerintegráció és IT bevételek összesen...........................................	9 023	24 679	41 561
Bevételek összesen...................................................................................	615 054	671 196	676 661

(a) Az egyéb mobil bevételek nagy részben a Pro-M bevételeit tartalmazzák. 2005 novemberében a Társaság megállapodást kötött egy olyan vezeték nélküli hálózat kiépítéséről (TETRA technológia felhasználásával), amelyet bizonyos szervezetek (pl. rendőrség, mentőszolgálat, stb.) kizárólagosan használhatnak. A

megállapodás tíz évre szól. A Társaság vállalta, hogy 2007. január 31-ére kiépíti a hálózatot és működtetési és karbantartási szolgáltatásokat nyújt egy meghatározott éves díj fejében a megállapodás teljes időtartama alatt. A Társaság létrehozta a Pro-M leányvállalatot, amely ezen szolgáltatások nyújtásáért felelős. A Csoport 2006-ban értékelte a megállapodás hatását figyelembe véve az IFRIC 4 rendelkezéseit is, és arra a következtetésre jutott, hogy a megállapodásnak van egy lízing eleme is, amely pénzügyi lízingnek minősül. A szolgáltatást egy ügyfél, a Magyar Kormány, veszi igénybe. A szolgáltatás egy ügyfél specifikus eszköz létrehozását igényelte. A Csoport külön kezeli az értékesítés jellegű lízingből (elsősorban 2006-ban) és a hálózaton folyamatosan nyújtott távközlési szolgáltatásokból eredő bevételeket.

23 Bevételekhez közvetlenül kapcsolódó költségek

2005 2006 2007

december 31-én végződő évben (millió Ft)

Hang, adat és internethez kapcsolódó kifizetések ....................................	86 794	91 102	86 244
Eladott távközlési eszközök anyagköltsége …………..…………………	37 221	59 714	41 957
Egyéb alvállalkozói és ügynöki kifizetések .............................................	21 593	32 737	52 984
	145 608	183 553	181 185
24 Személyi jellegű ráfordítások

2005 2006 2007

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Rövid távú dolgozói juttatások ..………………………………. 90 605	92 638	99 459
Részvényalapú juttatások …………….……………………….. 24.1 270	281	(134)
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások .……….. 5 142	6 523	25 332
Bérköltségek összesen aktiválás előtt 96 017	99 442	124 657
..………………………... Aktivált bérköltségek (3 234)	(4 189)	(4 481)
..…………………………………………
92 783	95 253	120 176
Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is beleértve) .………………… 21 797	21 737	28 791
Záró létszám 11 919 ……………………………………………………	12 341	11 723
24.1. Részvényalapú juttatások
24.1.1. Vezetői részvényopciós program
2002. április 26-án a Társaság részvényeseinek Közgyűlése jóváhagyta az	új vezetői	részvényopciós

programot és felhatalmazta az Igazgatóságot 17 millió „A” sorozatú névre szóló, egyenként 100 forint névértékű saját törzsrészvény megvásárlására. Ennek eredményeként a Társaság 4 900 000 darab új részvényt bocsátott ki 2002. július 1-jén, melyeket azonnal visszavásárolt.

2002. július 1-jén a Társaság 3 964 600 opciót juttatott a részvényopciós programban résztvevőknek, melynek első csomagja 2003-tól 933 forintos árfolyamon, a második és harmadik csomagja pedig 2004-től és

2005-től 950 forintos árfolyamon volt beváltható. Mivel az opció juttatásának napján a Társaság részvényeinek a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett árfolyama 833 forint volt, az opciónak nem volt belső értéke. Az opciók a juttatás napjától számított öt éven belül válthatók be, ami azt jelenti, hogy 2007. június 30-án az opciók helyettesítés vagy kompenzáció nélkül lejárnak.

Az opciós program keretében maximálisan egyharmad mennyiségű részvényopciót (első csomag) 2003. július 1-jétől a terminus végéig lehet beváltani. Az opciós program keretében maximálisan további egyharmad mennyiségű részvényopciót (második csomag) 2004. július 1-jétől a terminus végéig lehet beváltani. Az opciós program keretében a fennmaradó mennyiségű részvényopciót (harmadik csomag) 2005. július 1-jétől a terminus végéig lehet beváltani.

Mivel a részvényopciós programra nem vonatkoznak az IFRS 2 (Részvényalapú juttatások) szabályai, a Csoport nem számolt el ezzel kapcsolatos költséget egyik jelentett évben sem.

Az alábbi tábla a vezetői részvényopciók mennyiségében bekövetkezett változásokat mutatja be (ezer darabban):

	2005	2006	2007	Átlagos lehívási ár (Ft)
Részvényopciók nyitó egyenlege ..…………..	3 207	1 929	1 307	944
Lehívott részvényopciók száma ..…………....	(991)	(539)	(414)	944
Bevont részvényopciók száma ..……………..	(287)	(83)	(893)	944
Részvényopciók záró egyenlege ..…………...	1 929	1 307	-	-
Lehívható opciók száma év végén ..…………	1 929	1 307	-	-

Az átlagos részvényárfolyam 2007-ben a lehívási napokon 985 forint volt (2006-ban 1 060 forint).

24.1.2. A korábbi elnök-vezérigazgató részvényopciós programja

A Magyar Telekom korábbi elnök-vezérigazgatója 2000-től 2004-ig évente részesült részvényopció juttatásban. Az opciók lehívási ára USD-ben volt meghatározva. 2000-ben, 2001-ben, 2002-ben és 2003-ban az opcióknak nem volt belső értékük, míg a 2004-es opciók belső értéke 63 millió Ft volt. Az opciók egyharmadát egy év után, a második harmadát 2 év után, míg a harmadik harmadát 3 év után hívhatta le. Az opciók a juttatás évétől számítva 10 évig hívhatóak le. A program kapcsán 2006-ban 36 millió forint (2005: 84 millió forint) kompenzációs költséget számoltunk el személyi jellegű ráfordításként a saját tőkével szemben (Részvényben kifizetett részvény alapú tranzakciók tartaléka).

A korábbi elnök-vezérigazgató 2006-ban lemondott, és lehívta a 2003-ból és 2004-ből megmaradt opcióit. Bár a 2004-es opció utolsó harmada még nem volt lehívható, az elnök-vezérigazgató és a Társaság között létrejött megállapodás lehetővé tette az elnök-vezérigazgató számára, hogy lejárati idejük előtt lehívja ezt a 487 ezer opciót. További eltérés, hogy az ügylet készpénzben valósult meg, bár az eredeti terv szerint részvényben került volna elszámolásra. A 2000-ben juttatott részvényopció az eredeti kondíciók mellett beváltható maradt. A lehívás időpontjában érvényes részvényárfolyam 1060 forint volt.

Az alábbi tábla tartalmazza a korábbi elnök-vezérigazgató részvényopciós programjának részleteit.

Juttatott opciók évenként

2000	2001	2002	2003	2004	Összesen
Juttatott opciók száma (ezer) ……………... 103	250	303	619	1 462	2 737
Lehívott (ezer) – 2005-ben …………….…. -	(250)	(303)	(413)	(487)	(1 453)
Lehívott (ezer) – 2006-ban………………... -	-	-	(206)	(975)	(1 181)
Xxxxxxxxxx (ezer) 2007. december 31-én... 103	-	-	-	-	103
Lehívható (ezer) 2007. december 31-én…... 103	-	-	-	-	103
Lehívási ár (USD) ………………………… 7,36	2,93	3,48	3,62	3,87
Fennmaradó szerződéses idő 2007. december 31-én (év)………………... 2,5	-	-	-	-
24.1.3. Közép-távú ösztönzési program (MTIP)‌

2004-ben a Magyar Telekom egy középtávú ösztönzési programot (Mid-Term Incentive Plan, MTIP) vezetett be felsővezetői részére, amelyben az elérendő célokat a Magyar Telekom részvényteljesítményéhez viszonyítva határozták meg. Az MTIP egy készpénzben fizetendő hosszú távú, előreláthatóan öt évet lefedő ösztönzési program, melynek keretében minden évben egy hároméves új csomag kerül kibocsátásra.

A program első csomagja a 2004. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakot fogja át. A második csomag a 2005. január 1. és 2007. december 31. közötti időszakot, a harmadik csomag a 2006. január 1. és 2008. december 31. közötti időszakot, míg a negyedik csomag a 2007. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakot fogja át. A programban a Csoport felsővezetői vesznek részt.

A program indulásakor minden résztvevő kap egy prémium ajánlatot. Ez az összeg a program végén kerül kifizetésre, két előre rögzített cél teljesüléseinek függvényében: az egyik egy abszolút teljesítménycél, amely a Magyar Telekom részvényárfolyamához, a másik egy relatív teljesítménycél, amely egy index teljesüléséhez kötött.

Az abszolút cél akkor teljesül, ha az időszak végén a Magyar Telekom adott időszakra jutó osztalékkal korrigált részvényárfolyama több mint 35%-kal meghaladja a program indulásakor jegyzett árfolyamot. A számítás alapja a Magyar Telekom részvényének a Budapesti Értéktőzsdén a program indulását és befejezését megelőző 20 kereskedési napon jegyzett záró árfolyamainak súlyozatlan átlaga. A fentiek szerint számított részvényárfolyam az első csomag induló napján 755 forint, a második csomag induló napján 843 forint, a harmadik csomag induló napján 949 forint és a negyedik csomag induló napján pedig 1012 forint volt.

A relatív teljesítménycél a Magyar Telekom részvény - utolsó 20 kereskedelmi napon érvényes - teljes hozamának függvénye a Dow Jones Euro STOXX ugyanezen időszakban érvényes teljes hozamindexéhez viszonyítva. A számítás alapja a súlyozatlan átlagos Magyar Telekom részvényárfolyam osztalékfizetéssel korrigált értéke.

Ezen célértékek a célok elérésének valós érték tényezőivel vannak súlyozva. A valós érték tényezőket a Monte Carlo módszerrel számítják. A célértékek a releváns valós érték tényezőkkel vannak szorozva, ezen összegek a csomag időszaka alatt kerülnek elhatárolásra. A módszer célja, hogy részvényopciók valós értékét meghatározza és az elhatárolás fogalmával összhangban bemutassa.

A 2004-es program 2006. december 31-én zárult. Az abszolút teljesítménycél teljesült, míg a relatív cél nem.

A 2005-ös program 2007. december 31-én zárult, egyik cél sem teljesült.

Az MTIP programmal kapcsolatban felmerült kifizetésekre képzett céltartalék és mozgásai a 19.4-es megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

25 Egyéb működési költségek

2005 2006 2007

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Anyag-, karbantartási és szolgáltatási költségek ......................................	60 696	71 586	69 034
Marketing .................................................................................................	24 888	21 868	20 152
Adók, díjak, illetékek ...............................................................................	13 455	14 919	15 640
Tanácsadás ...............................................................................................	7 571	11 301	12 818
Bérleti díjak ..............................................................................................	9 039	9 977	9 304
Követelések értékvesztése ........................................................................	6 266	5 066	5 136
Egyéb költségek .......................................................................................	6 317	2 608	3 310
	128 232	137 325	135 394

2005-ben az Egyéb költségek 2059 millió Ft értékű olyan kifizetést tartalmaznak, amely négy, tanácsadói szerződés kapcsán, amelyek esetében nem nyert bizonyítást, hogy a szerződések bármelyike teljesítéséért fizetett összegekért a Társaság illetve leányvállalatai arányos mértékű értékhez jutottak volna. (További részletek az 1.2- es megjegyzésben).

26 Egyéb működési bevételek

2005 2006 2007

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Márkaváltás költségeinek kompenzációja (33.1-es megjegyzés) .............	7 281	1 435	229
Tárgyi eszközök, immateriális javak és értékesítésre kijelölt eszközök értékesítésének nyeresége ........................................................................	728	2 140	3 203
Egyéb működési bevételek……………………………………………….	-	-	569
	8 009	3 575	4 001

27 Pénzügyi ráfordítások

2005 2006 2007

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Kamatköltség ............................................................................................	31 340	27 325	31 147
Egyéb pénzügyi ráfordítások ....................................................................	3 157	2 831	4 039
Ebből: aktivált kamat ..............................................................................	-	(54)	-
	34 497	30 102	35 186

Az Egyéb pénzügyi ráfordítások nagyrészt banki költségeket tartalmaznak.

Az aktiválandó hitelezési költségek kiszámításához használt aktiválási ráta 2006-ban: 3 havi BUBOR

+0,17525%.

28 Pénzügyi bevételek

2005 2006 2007

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
Pénzügyi instrumentumok értékesítésén keletkezett nyereség ......................	-	1 190	828
Származékos ügyletek értékelésének nyeresége / (vesztesége) ................	-	377	(139)
Nettó árfolyam nyereség / (veszteség) .....................................................	1 014	(659)	(1 481)
Pénzügyi lízing kamat bevétel ...................................................................................	-	480	1 675
Kamat és egyéb pénzügyi bevételek ........................................................	1 982	3 304	4 334
	2 996	4 692	5 217
29 Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése
	2005	2006	2007
december 31-én végződött években
		(millió Ft)
Tárgyi eszközök növekménye ............................................................	75 705	74 415	75 908
Immateriális javak növekménye .........................................................	23 669	16 458	28 010
Tárgyi eszközök és immateriális javak növekménye ...........................	99 374	90 873	103 918
Beruházási adó-kedvezmény (9.4. megjegyzés) ..................................	5 373	3 109	3 561
Beruházási szállítók változása ..............................................................	(1 160)	2 808	(4 382)
	103 587	96 790	103 097

A Csoportnak egyik évben sem jelentősek a pénzmozgással nem járó tranzakciói.

30 Leányvállalatok és egyéb befektetések beszerzése

2005 2006 2007

december 31-én végződött években

		(millió Ft)
KFKI ....................................................................................................................................	-	9 840	-
Dataplex .............................................................................................................................	-	5 148	-
Orbitel .................................................................................................................................	-	1 982	-
CT ...........................................................................................................	35 927	-	-
T-Systems Hungary .................................................................................	-	-	60
Xxxxxxxxxxx / MakTel ..............................................................................	-	16 579	-
Egyéb ......................................................................................................	-	1 778	650
Összesen ..................................................................................................	35 927	35 327	710

Az „Egyéb” tétel kisebb leányvállalatokért, és a már konszolidálásba bevont leányvállalatok további részvényeiért fizetett összegeket tartalmaz.

31 Szegmensek

2007-ben megváltozott a Magyar Telekom menedzsmentjének struktúrája, így a korábban működő két szegmens (vezetékes és mobil) helyett, a Csoport négy szegmensre bontja tevékenységét. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a régi vezetékes szegmenst tovább bontottuk három szegmensre (T-Com, T-System, Csoportközpont). Az összehasonlító periódusok is ennek megfelelően lettek bemutatva. A mobil szegmens új neve T-Mobile lett.

A T-Com szegmens vállalatai Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban piacvezető távközlési szolgáltatók. A Magyar Telekom kisebb mértékben a leányvállalatain keresztül Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában is nyújt alternatív távközlési szolgáltatásokat.

A T-Mobile szegmens digitális szolgáltatást nyújt különböző frekvenciákon Magyarország, Macedónia és Montenegró területén, és tartalmazza a Magyarországon professzionális mobil szolgáltatásokat nyújtó Pro-M-et is.

A T-Systems szegmens vezetékes távközlési szolgáltatásokat nyújt a Magyar Telekom Nyrt. 3200 legnagyobb ügyfelének. Emellett rendszerintegrációs és információs technológiával kapcsolatos szolgáltatásokat és termékeket nyújt vállalati ügyfeleknek Magyarországon.

A Csoportközpont szegmens (GHS) a Magyar Telekom központi tevékenységeit, beleértve a beszerzés, pénzügy, ingatlan, számvitel, adó, jog, belső ellenőrzés és hasonló megosztott szolgáltatásokat, valamint a Csoportközpont egyéb központi funkcióit tartalmazza. A GHS méretétől és tevékenységétől függetlenül, külön szegmensként kerül bemutatásra.

A szegmensek bevételei tartalmazzák a külső ügyfelektől származó bevételeket, és szintén tartalmazzák a többi szegmenstől származó bevételeket, melyek az egymásnak nyújtott telekomunikációs és támogató szolgáltatásokból származnak.

A szegmensek értékcsökkenési leírása, amortizációja és értékvesztése a fent említett költségeket tartalmazza a szegmensekhez rendelt immateriális javak és tárgyi eszközök vonatkozásában.

A szegmensek eredményei a működési eredmény szintjéig kerülnek kimutatásra. A pénzügyi eredmény, a részesedés társult vállalatok eredményéből, az adó és a kisebbségi részesedés nincsenek szegmensekhez

rendelve, ezek a tételek Csoport szinten kerülnek kezelésre.

A szegmenshez rendelt eszközök nem tartalmazzák a pénzeszközöket, az egyéb hosszú és rövid lejáratú pénzügyi eszközöket és a jövedelem- és halasztott adókat. Az összes többi eszköz hozzá van rendelve a szegmensekhez.

A szegmenshez rendelt kötelezettségek nem tartalmazzák a pénzügyi kötelezettségeket és a jövedelem- és halasztott adókat. Az összes többi kötelezettség hozzá van rendelve a szegmensekhez.

31.1 Elsődleges jelentési forma

A következő táblázat mutatja a Csoport működési tevékenységének összefoglalását üzleti szegmensek szerinti bontásban. A bemutatott szegmensek alapvetően megegyeznek a Csoport Ügyvezető Bizottsága által használt formátummal.

2005 2006 2007

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Bevételek
T-Com szegmens bevételei külső ügyfelektől ………………………… T-Com szegmens bevételei a többi szegmenstől ………………………	275 016 30 340	272 822 42 421	273 275 34 426
T-Com szegmens összbevétele ………………………………………...	305 356	315 243	307 701
T-Mobile szegmensbevételei külső ügyfelektől ……………………….	285 848	327 330	325 724
T-Mobile szegmens bevételei a többi szegmenstől ……………………	23 035	22 236	21 146
T-Mobile szegmens összbevétele ……………………………………...	308 883	349 566	346 870
T-Systems szegmens bevételei külső ügyfelektől ……………………... T-Systems szegmens bevételei a többi szegmenstől	50 803 6 198	63 423 1 946	75 034 3 898
…………………...
T-Systems szegmens összbevétele ……………………………………..	57 001	65 369	78 932
GHS szegmens bevétele külső ügyfelektől ……………………………. GHS szegmens bevételei a többi szegmenstől	3 387 18 628	7 621 18 776	2 628 21 109
…………………………
GHS szegmens összbevétele …………………………………………...	22 015	26 397	23 737
ebből szegmensek közötti bevétel ……………………………………...	(78 201)	(85 379)	(80 579)
A Csoport összbevétele ………………………………………………...	615 054	671 196	676 661

2005 2006 2007

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Értékcsökkenési leírás és amortizáció
T-Com - Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ……...	316	2 457		-
T-Com - Egyéb értékcsökkenés ……………………………………...	58 684		65 004		57 473
T-Com ………………………………………………………………….	59 000		67 461		57 473
T-Mobile – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése …..	75		616		126
T-Mobile – Egyéb értékcsökkenés …………………………………..	42 716		46 559		47 323
T-Mobile …………………………………………………….................	42 791		47 175		47 449
T-Systems – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ….	-		-		-
T-Systems – Egyéb értékcsökkenés ………………………………….	1 962		3 611		5 867
T-Systems ……………………………………………………...............	1 962		3 611		5 867
GHS – Tárgyi eszközök és immateriális javak értékvesztése ………..	-		-		-
GHS – Egyéb értékcsökkenés ………………………………………..	10 933		4 002		4 806
GHS ……………………………………………………………………	10 933		4 002		4 806
A Csoport összes értékcsökkenése ……….…........................................	144 686		122 249		115 595
Szegmens eredmények (Működési eredmény)
T-Com …………………………………………………………………. T-Mobile	66 162 87 524		56 300 92 772		54 096 101 855
………………………………………………………………. T-Systems	20 823		12 134		5 966
……………………………………………………………… GHS ……………………………………………………………………	(32 755)		(24 815)		(33 605)
A Csoport működési eredménye ……………………………………….	141 754		136 391		128 312
Tárgyi eszközök és immateriális javak növekménye
Goodwill növekedés …………………………………………………	-		6 317		-
Akvizíciók miatti egyéb növekedés …………………………………	26 195		3 090		50
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ………………….	43 158		38 574		39 433
T-Com ………………………………………………………………….	69 353		47 981		39 483
Goodwill növekedés …………………………………………………	5 122		2 285		507
Akvizíciók miatti egyéb növekedés …………………………………	12 450		-		-
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ………………….	46 322		40 236		55 903
T-Mobile	63 894		42 521		56 410

……………………………………………………………….

Goodwill növekedés …………………………………………………	-	4 468	13
Akvizíciók miatti egyéb növekedés …………………………………	-	6 177	2 060
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ………………….	5 078	5 853	3 316
T-Systems ………………………………………………………………	5 078	16 498	5 389
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése ………………….	4 816	6 210	5 266
GHS …………………………………………………………………	4 816	6 210	5 266
Csoport összesen ……………………………………………………….	143 141	113 210	106 548

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Eszközök

Goodwill........................................................................................	32 710	33 174
Társult vállalatok ..........................................................................	4 071	4 933
Értékesítésre kijelölt eszközök .....................................................	1 878	636
Egyéb eszközök ............................................................................	413 041	390 481
T-Com ................................................................................................	451 700	429 224
Goodwill .......................................................................................	207 738	208 275
Értékesítésre kijelölt eszközök .....................................................	888	-
Egyéb eszközök .............................................................................	000 000	000 000
T-Mobile ............................................................................................	000 000	000 071
Goodwill .......................................................................................	4 701	4 863
Társult vállalatok ..........................................................................	1 700	-
Értékesítésre kijelölt eszközök .....................................................	739	739
Egyéb eszközök .............................................................................	31 512	32 550
T-Systems ...........................................................................................	38 652	38 152
Értékesítésre kijelölt eszközök .....................................................	3 320	3 018
Egyéb eszközök .............................................................................	62 487	62 418
GHS ....................................................................................................	65 807	65 436
Szegmensek közti kiszűrések .............................................................	(17 911)	(5 987)
A szegmensek eszközei összesen ........................................................	000 000	000 896
Nem allokált eszközök ........................................................................	136 393	139 682
A Csoport összes eszköze ..................................................................	1 131 595	1 135 578
Kötelezettségek
T-Com ................................................................................................	00 000	00 000
T-Mobile ............................................................................................	49 153	58 348
T-Systems ...........................................................................................	9 307	20 127
GHS ....................................................................................................	104 437	34 829
Szegmensek közti kiszűrések .............................................................	(17 911)	(5 987)
A Csoport összes kötelezettsége .........................................................	199 581	172 591
Nem allokált kötelezettségek ..............................................................	338 847	381 294
A Csoport összes kötelezettsége ........................................................	538 428	553 885
31.2 Másodlagos jelentési forma

A Magyar Telekom vezetékes és mobil szegmense egyaránt kiterjed Magyarország, Macedónia és Montenegró területére. A Csoport Romániában, Bulgáriában és Ukrajnában is jelen van a vezetékes piacon. Az utóbbi három országra vonatkozó adatok a táblázatban összesítve (egyéb országok) szerepelnek. Az alábbi táblázatok a földrajzi szegmensek szerinti információkat tartalmazzák.

Bevételek

2005 2006 2007

december 31-én végződött évben (millió Ft)

Magyarország területén realizált bevétel ………………………..…...	526 947	565 770		565 750
ebből szegmensek közötti bevétel ……………..............................…	(1 020)		(2 254)		(3 474)
Külső ügyfelektől származó bevétel -	525 927		563 516		562 276
Magyarország..........................…
Macedónia területén realizált bevétel ……………………..………...	67 547		74 056		74 332
ebből szegmensek közötti bevétel ……………..................................	(311)		(760)		(525)
Külső ügyfelektől származó bevétel - Macedónia	67 236		73 296		73 807
...................…...........
Montenegró területén realizált bevétel ……………………………...	20 521		30 683		35 747
ebből szegmensek közötti bevétel …………………...………………	(62)		(229)		(491)
Külső ügyfelektől származó bevétel – Montenegró	20 459		30 454		35 256
……………………
Egyéb országok területén realizált bevétel ………………………….	2 133		4 784		6 489
ebből szegmensek közötti bevétel ………………………...…………	(701)		(854)		(1 167)
Külső ügyfelektől származó bevétel – egyéb országok	1 432		3 930		5 322
………………..
A Csoport összes bevétele	615 054		671 196		676 661
..…................................................................
Tárgyi eszközök és immateriális javak növekménye
Goodwill növekedés………………………………………………….	-		10 377		520
Akvizíció miatti egyéb növekedés	-		9 138		2 110
……………………………………
Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése	84 764		77 875		83 538
…………………..
Magyarország ………………………………………...……..…………	84 764		97 390		86 168
Goodwill növekedés………………………………………………….	-		1 724		-
Akvizíció miatti egyéb növekedés	-		-		-
…………………………………… Tárgyi eszközök és immateriális javak	9 052		7 340		9 880
beszerzése…………………...
Macedónia ……...................………………………...………................	9 052		9 064		9 880
Goodwill növekedés………………………………………………….	5 122		-		-
Akvizíció miatti egyéb növekedés	38 645		-		-
…………………………………… Tárgyi eszközök és immateriális javak	4 278		3 541		6 974
beszerzése…………………...
Montenegró	48 045		3 541		6 974
…………………………………………………………….

Goodwill növekedés………………………………………………….	-	969		-
Akvizíció miatti egyéb növekedés	-	129		-
……………………………………
Tárgyi eszközök és immateriális javak	1 280		2 117		3 526
beszerzése…………………...
Egyéb országok	1 280		3 215		3 526
………………………………………………………...
Csoport összesen ................................................................................…	143 141		113 210		106 548

2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Eszközök
Magyarország .....................................................................................	803 422	812 311
Macedónia ..........................................................................................	138 879	135 623
Montenegró .................................................................................................................	47 558	49 909
Egyéb országok .........................................................................................................	6 690	8 352
Összesen .............................................................................................	996 549	1 006 195
Szegmensek közti kiszűrések .............................................................	(1 347)	(10 299)
Szegmensek összes eszköze ...............................................................	995 202	995 896
Nem allokált eszközök .......................................................................	136 393	139 682
A Csoport összes eszköze ..................................................................	1 131 595	1 135 578
32 Elkötelezettségek
32.1 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

2006-ban és 2007-ben a pénzügyi lízing tevékenység főként olyan épületek eladásához kapcsolódik, melyek egy része telefonközpontok elhelyezésére szolgál. A szerződések átlagos futamideje 10 év, meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

2006. és 2007. december 31-én a visszlízingeléshez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek az alábbiak szerint alakultak:

2006 2007

Millió Ft Jelen-

érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj

Jelen- érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj

kötelezettség kötelezettség

1 éven belül .............................	124	274	398	222	324	546
1-5 év között ............................	668	794	1 462	872	866	1 738
5 éven túl .................................	585	280	865	561	247	808
Összesen...................................	1 377	1 348	2 725	1 655	1 437	3 092

A nem visszlízing jellegű pénzügyi lízing tevékenység 2007-ben főleg járművek és IT berendezések lízingeléséhez kapcsolódik. A szerződések átlagos futamideje 3-5 év.

Nem visszlízinghez kapcsolódó jövőbeni lízingdíj-kötelezettségek 2006. és 2007. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2006. december 31-én 2007. december 31-én

Millió Ft Jelen-

érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj kötelezettség

Jelen- érték

Kamat rész Minimális

lízingdíj kötelezettség

1 éven belül .............................	288	99	387	437	163	600
1-5 év között ............................	1 071	129	1 200	1 131	280	1 411
5 éven túl .................................	-	-	-	147	19	166
Összesen...................................	1 359	228	1 587	1 715	462	2 177

32.2 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe vevő

Az operatív lízinggel kapcsolatos kötelezettségek elsősorban az adótornyok bérletével, illetve kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök bérletével kapcsolatosak.

December 31-én

Millió Ft 2006 2007

1 éven belül .................................................................................................................	6 869	7 360
1-5 év között ................................................................................................................	18 813	19 801

5 éven túl ..................................................................................................................... 17 667 15 668

Összesen....................................................................................................................... 43 349 42 829

Az operatív lízing kötelezettségek között nagyszámú önmagában kis összegű lízingszerződés szerepel, amelyek időtartamai különbözőek. Ezek a lízingszerződések 3-tól 20 évig terjedő lejárattal bírnak, és a legtöbb esetben meghosszabbíthatóak.

32.3 Pénzügyi lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2006. és 2007. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

2006. december 31-én 2007. december 31-én

Millió Ft Jelen

érték

Kamatrész Minimális

lízingdíj követelés

Jelen érték

Kamatrész Minimális

lízingdíj követelés

1 éven belül .............................	1 856	1 330	3 186	4 011	1 617	5 628
1-5 év között ............................	8 907	4 690	13 597	9 742	3 928	13 668
5 éven túl .................................	7 256	902	8 158	7 816	5 971	8 787
Összesen...................................	18 019	6 922	24 941	21 569	6 514	28 083

A kamatrész a még nem esedékes pénzügyi bevételt mutatja be. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízing periódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az eredménykimutatásban (Pénzügyi bevételek) számoljuk el.

32.4 Operatív lízing – a Csoport, mint lízingbe adó

A következő táblázat mutatja a Csoportnak az alközponti berendezések operatív lízingjéből származó jövőbeni lízing követeléseit, ahol a Magyar Telekom mint lízingbe adó jelenik meg.

millió Ft Minimum lízing

bevételek

2007. december 31-én

1 éven belül ................................................................................................................ 2 738

1-5 év között ............................................................................................................... 2 446

5 éven túl .................................................................................................................... 12

Összesen ...................................................................................................................... 5 196

32.5 Tárgyi eszköz beszerzési elkötelezettségek

2007. december 31-én 12,6 milliárd forint, többségében egy éven belül esedékes beruházási szerződéses elkötelezettsége volt a Magyar Telekomnak (2006: 6,3 milliárd forint, 2005: 3,2 milliárd forint).

32.6 A T Mobile Magyarország meghosszabbított GSM koncessziójához kapcsolódó kötelezettség

A Társaság a Magyar Kormánnyal való egyeztetés után meghosszabbította a 2008. november 4-én lejáró 900 MHz-es frekvenciára vonatkozó koncessziós szerződését újabb 7 és fél évvel. Ezzel egyidejűleg a 10 milliárd forintnyi koncessziós díj kifizetésén felül kötelezettséget vállalt további 20 milliárd forint összegű beruházásra az elkövetkezendő két év során (2008 és 2009), a szélessávú mobil lefedettség növelése érdekében.

33 Tranzakciók kapcsolt vállalkozásokkal

33.1 Deutsche Telekom Csoport ‌

A Deutsche Telekom AG (DTAG) a Társaság tényleges többségi tulajdonosa, a részvények 59,21%-át birtokolja. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes és mobil távközlési szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom Csoport folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Társaság közvetlen tulajdonosa a MagyarCom GmbH, a DTAG holding cége. A Magyar Telekom évente fizet osztalékot a tulajdonosainak, a MagyarCom GmbH-t is beleértve.

A MagyarCom Services Kft., a Deutsche Telekom tulajdonában lévő magyar társaság, vezetési és tanácsadói szolgáltatásokat nyújt a Magyar Telekomnak.

A Deutsche Telekom International Finance (DTIF) a DT Csoport - beleértve a Magyar Telekomot is - treasury központja.

A Csoport magyar mobil leányvállalatát a Westel-t, 2004-ben átneveztük T-Mobile Magyarország-ra, míg más társaságok 2005-ben kaptak új nevet. A márkanév váltás 2006-ban folytatódott Macedóniában és Montenegróban. Az új márkanevek bevezetésével és népszerűsítésével kapcsolatos költségeket és a régi márkanevek megszüntetéséből adódó veszteségeket a Deutsche Telekom kompenzálta. A kapott kompenzáció egyéb működési bevételként lett elismerve az eredménykimutatásban.

Az alábbi táblázat a DT Csoporton belüli tranzakciókat mutatja be:
	2005	2006	2007
		(millió Ft)
Bevételek a DT Csoportnak nyújtott távközlési szolgáltatásokból……….…	8 056	7 127	6 729
DT Csoport által nyújtott szolgáltatások költsége.…………………………	(11 303)	(13 016)	(11 881)
DTAG-tól kapott egyéb működési bevétel …………………………………	7 281	1 435	229
Kamatköltség DTIF felé …………………….……….……………………...	(24 518)	(21 389)	(23 301)
MagyarCom GmbH-nak fizetett osztalék	(43 222)	-	(88 296)
…………………………………... MagyarCom GmbH-nak fizetendő	-	(45 074)	-
osztalék………………………...……….
DT Csoporttal szembeni követelések ………………………..……………...	3 711	7 991	6 878
MagyarCom Services Kft.-vel szembeni kötelezettség	(313)	(163)	(268)
…………………….. DT Csoport egyéb vállalataival szembeni kötelezettségek	(3 254)	(6 044)	(7 256)
………………… Elhatárolt kamatköltség DTIF	(6 198)	(3 756)	(5 210)
felé……………………………………...…... DTIF-től felvett hitelek	(286 648)	(259 432)	(274 432)
…………...………………………………………...

A Deutsche Telekom 2009. június 30-ig támogatást garantál a Magyar Telekom finanszírozási igényeinek kielégítésére.

33.2 Állami intézmények

A Magyar Telekom állami intézményeknek és vállalatoknak is nyújt szolgáltatásokat Magyarországon, Macedóniában és Montenegróban, azonban egyenként egyik intézmény sem képvisel jelentős bevételi forrást.

33.3 Társult és közös vezetésű vállalatok

A Hunsat a Társaság (50%) és az Antenna Hungária Rt. (50%) által alapított közös vezetésű vállalat. A Hunsat bevételei a magyar távközlési társaságoknak nyújtott nemzetközi űrtávközlési szolgáltatások közvetítéséből származnak. A Csoport és a Hunsat közötti tranzakciók és egyenlegek nem jelentősek. A Hunsat- tól kapott osztalék 2007-ben 72 millió Ft volt (2006-ban 157 millió Ft, 2005-ben 1376 millió Ft).

Az IKO-Telekom Média Holding (ITMH) a Magyar Telekom és az IKO Produkciós Kft. által 50-50% tulajdonolt közös vezetésű vállalat. A Csoport és az ITMH közötti tranzakciók nem jelentősek.

Az M-RTL a Magyar Telekom társult vállalata. Az M-RTL televíziós társaság, mely reklámidőt ad el a Magyar Telekomnak médiaügynökségeken keresztül, a Magyar Telekom pedig távközlési szolgáltatásokat nyújt az M-RTL-nek egy interaktív szolgáltatón keresztül. Az M-RTL és a Csoport közötti közvetlen tranzakciók ezért nem voltak jelentősek. Az M-RTL a Csoport számára 2007-ben közvetlenül és közvetve 750 millió Ft (2006-ban

605 millió Ft, 2005-ben 550 millió Ft) osztalék kifizetését hagyta jóvá.

33.4 Igazgatósági és felügyelő bizottsági tagok

2007-ben a Társaság Igazgatóságának díjazása 11 millió forintot tett ki (2006-ban 8 millió forint, 2005-ben: 10 millió forint). A Társaság a Felügyelő Bizottság tagjainak díjazására 2007-ben 42 millió forintot fordított (2006: 17 millió forint, 2005: 14 millió forint).

33.5 Kulcsvezetők

Kulcsvezetőknek a Csoport Irányító Bizottságának, a Magyar Telekom fő operatív döntéshozó testületének tagjait tekintjük.

A Csoportban felmerült, kulcsvezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magában foglalják a TB járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza:

2005 2006 2007

december 31-én (millió Ft)

Bérköltség és egyéb rövid távú személyi jellegű juttatások ......................	670	647	978
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség .............	350	432	1 129
Részvényalapú juttatások (24.1 megjegyzés) …………………..……….	130	112	(123)
	1 150	1 191	1 984

A Csoport nem nyújt hitelt a kulcsvezetőinek.

2001-ben a DT részvényesei jóváhagyták a 2001-es Részvényopciós Programot (ROP), mely 2001-ben és 2002-ben részvényopciós juttatásokat tett lehetővé. A programban résztvevőknek juttatott opciók 50%-át 2 év elteltével, míg a maradék 50%-át 3 év elteltével lehetett lehívni. 2007. december 31-én mindegyik opció lehívható már. A 2001-es juttatás lehívási ára 30,00 euró, és az opciók 2011. augusztus 12-ig hívhatók le, míg a 2002-es juttatás lehívási ára 12,36 euró, és 2012. július 14-ig hívhatók le. A juttatás napján a fenti opcióknak nem volt belső értékük, míg valós értékük 4,87 (2001) és 3,79 (2002) euró volt. A Társaság Gazdasági vezérigazgató-helyettese (CFO) a DT vezetőségének tagja volt a 2002-es juttatás időpontjában, és 6510 opcióval rendelkezik. A Magyar Telekomnak nincs semmilyen kötelezettsége a CFO opcióival kapcsolatban.

Ezen felül, a Társaság CFO-ja szintén résztvevője a DT 2004, 2005 és 2006-os MTIP programjának, mely nagyon hasonló a Magyar Telekom MTIP programjához, melynek részletei a 24.1.3-as megjegyzésben olvashatók, azzal a különbséggel, hogy a program célkitűzései a DT részvény teljesítményéhez vannak kötve. A Magyar Telekomnak nincs semmilyen kötelezettsége a CFO DT-s MTIP programjával kapcsolatban.

2001-ben és 2002-ben a Deutsche Telekom részvény-felértékelődési jogokat (SAR) nyújtott azon országok alkalmazottainak, amely országokban nem volt törvényes lehetőség a részvényopciós programok indítására. A Magyar Telekom dolgozói csak a 2001-es programban vettek részt. Minden egyes SAR kapcsán a résztvevő egy bizonyos mennyiségű készpénzt kap a lejáratnak és a feltételeknek megfelelően. A Magyar Telekomnak nincs semmilyen kötelezettsége a szerződésekből eredően, mert a Deutsche Telekom fizet bármilyen kompenzációt a résztvevőknek, továbbá a szóban forgó jogok becsült valós értéke 2007. december 31-én nulla volt. A jelenlegi vezetőség egyetlen tagja sem vesz részt a SAR programban, de a korábbi kulcsvezetők tagjai voltak a 2001-es SAR programnak.

Document Metadata

Table of Contents

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌

Document Metadata

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság‌‌

Konszolidált Éves Beszámoló‌

A 2007. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDÖTT ÉVRE

MAGYAR TELEKOM TARTALOMJEGYZÉK A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

Document Metadata

Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ‌‌

Konszolidált Éves Beszámoló ‌